Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52021IR1900

    A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az EU terrorizmus elleni programja: előrejelzés, megelőzés, védelem, reagálás

    COR 2021/01900

    HL C 61., 2022.2.4, p. 21–25 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    2022.2.4.   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 61/21


    A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az EU terrorizmus elleni programja: előrejelzés, megelőzés, védelem, reagálás

    (2022/C 61/05)

    Előadó:

    Karl VANLOUWE (BE/EA)

    regionális közgyűlés tagja: a Flamand régió parlamentje

    Referenciadokumentum:

    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az EU terrorizmus elleni programja: előrejelzés, megelőzés, védelem, reagálás

    COM(2020) 795 final

    POLITIKAI AJÁNLÁSOK

    A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

    Bevezetés

    1.

    üdvözli az Európai Bizottság terrorizmus elleni programját (1), amely elismeri a helyi és regionális önkormányzatok kulcsszerepét többek között a radikalizálódás megelőzésében és a nyilvános terek védelmében;

    2.

    egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a terroristahálózatok határon átnyúló jellege szorosabb együttműködést igényel közös értékeink és normáink, európai életmódunk és pluralista társadalmunk védelme és támogatása érdekében;

    3.

    felhívja a figyelmet, hogy a terrorizmus elleni küzdelem a biztonságpolitika része, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel összhangban az Unió és a tagállamok megosztott hatáskörébe tartozik, míg a közrend fenntartása és a belső biztonság megőrzése tagállami hatáskör (2), valamint ennek kapcsán utal a regionális bűnüldöző hatóságok bizonyos tagállamokban betöltött szerepére is;

    4.

    rámutat, hogy az EU-ban elkövetett terrortámadások különféle indítékokra vezethetők vissza, melyeket az Europol 5 kategóriába sorol: dzsihádista terrorizmus, baloldali és anarchista terrorizmus, jobboldali terrorizmus, etnikai-nacionalista és szeparatista terrorizmus, valamint egyetlen ügyhöz kapcsolódó („single issue”) terrorizmus. Felhívja a figyelmet arra a jelenségre, hogy egyre több a magányos elkövető (3);

    5.

    felhívja a figyelmet arra, hogy a Covid19-cel kapcsolatos intézkedések korlátozzák a szabad mozgást, ami megnehezíti ugyan, de sajnos nem lehetetleníti el a terroristák tevékenységét. Figyelembe kell venni a világjárvány társadalmi-gazdasági hatását is, amely újabb kockázatot jelenthet a radikalizálódás szempontjából, és olyan válsághelyzetet teremthet, amelyet a terroristák kihasználhatnak célkitűzéseik és tevékenységeik népszerűsítésére (4)(5);

    Előrejelzés

    Stratégiai hírszerzés és fenyegetésértékelés

    6.

    elismeri, hogy a terroristahálózatok határon átnyúló jellegével összefüggésben az Európai Unió Helyzetelemző Központja (EU INTCEN) nélkülözhetetlen az EU belső biztonsága szempontjából, és üdvözli, hogy az Európai Bizottság a stratégiai hírszerzés jobb integrálására, valamint arra szólított fel, hogy az EU INTCEN-t továbbra is lássák el egyfelől minőségi fenyegetésértékelésekkel – amelyeket a nemzetbiztonsági és hírszerző szolgálatok bocsátanak rendelkezésre –, másfelől pedig elegendő erőforrással;

    A korai felderítési képesség erősítése

    7.

    az EU biztonsági kutatásával összefüggésben üdvözli a potenciális terrorfenyegetettség korai felderítési képességének erősítését, és hangsúlyozza az interoperabilitás jelentőségét az információcsere szempontjából;

    8.

    támogatja, hogy a kutatás még jobban beépüljön a Horizont Európa program biztonságpolitikai ciklusába. Ennek során az Europol segítséget nyújthat a fontos kutatási témák azonosításában és a vonatkozó uniós keretprogramok elkészítésében és végrehajtásában;

    Lépéselőny: az új technológiák szerepe

    9.

    elismeri azokat a lehetőségeket, amelyeket az új, innovatív technológiák, például a mesterséges intelligencia és a drónok kínálnak a terrorfenyegetések proaktív felderítésére és a nyilvános terek védelmének előmozdítására. Üdvözli, hogy az Európai Bizottság vállalja, hogy az uniós városfejlesztési menetrend (6) keretében új technológiák fejlesztésére irányuló projekteket finanszíroz. Kéri egyúttal a bevált gyakorlatok megosztását a kormányzatok, az ipar és a szakértők között;

    10.

    felhívja a figyelmet arra, hogy az új technológiákkal új fenyegetések is megjelennek, és üdvözli többek között a potenciálisan ártalmas célú drónok jobb felderítésére, követésére és azonosítására irányuló európai bizottsági terveket;

    11.

    hangsúlyozza, hogy mindig – de az új technológiáknál különösen – törekednünk kell az egyensúlyra egyrészről a biztonsághoz és a testi épséghez való jog, másrészről az alapvető jogok és szabadságok között. Fontos, hogy fékeket és ellensúlyokat építsünk be, és az arányosságot, valamint a független bírói felügyeletet helyezzük előtérbe;

    Megelőzés

    Küzdelem az online megjelenő szélsőséges ideológiákkal szemben

    12.

    üdvözli, hogy a terrorista online tartalom vírusszerű terjedésének kezelése érdekében az Európai Bizottság vállalja, hogy az Europollal együttműködésben – több erőforrást és kapacitást biztosítva annak illetékes egysége számára – támogatja az uniós válságelhárítási protokoll végrehajtásáról szóló további iránymutatás kidolgozását;

    13.

    tudomásul veszi az Európai Bizottság arra irányuló vállalását, hogy az uniós szintű bűncselekmények listáját (7) kibővíti a gyűlölet-bűncselekménnyel és gyűlöletbeszéddel. Tudomásul veszi a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra vonatkozó európai bizottsági javaslatot (8) is, de felhívja a figyelmet arra, hogy e tekintetben figyelembe kell venni a tagállamok jogi kereteit, és mindig tiszteletben kell tartani minden alapvető jogot és szabadságot, így a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot is;

    14.

    a radikalizálódás, a terrorizmus és a dezinformáció elleni küzdelemben fontosnak tartja az alternatív narratívák és az ellenvélemények terjesztését, és üdvözli, hogy az Európai Bizottság vállalja a tagállamok támogatását e stratégiai kommunikáció kidolgozásában;

    A helyi szereplők támogatása a közösségek rezilienciájának javítása érdekében

    15.

    hangsúlyozza elkötelezettségét amellett, hogy továbbra is aktív szerepet töltsön be a radikalizálódás elleni küzdelemben, és üdvözli, hogy az Európai Bizottság támogatja az uniós radikalizálódástudatossági hálózatot (9) és az uniós városok radikalizálódás elleni kezdeményezését (10);

    16.

    különösen a radikalizálódás korai felismerése érdekében nagyon fontosnak tartja a civil társadalommal együttműködésben alkalmazott multidiszciplináris megközelítést. Felhívja a figyelmet az olyan bevált gyakorlatokra, mint például a helyi integrált biztonsági csoportok, amelyek keretében a helyi hatóságok, a rendőrség, a szociális megelőző szervezetek, a (nem formális) oktatási szolgálatok, a vallási tanácsadók stb. összefognak a radikalizált emberek esetre szabott kezelése érdekében (11); ennek kapcsán utal a közös szakmai titoktartás elvére, amely kulcsfontosságú kérdés, szorgalmazza az ezzel kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztását, és hangsúlyozza, hogy eközben figyelembe kell venni az egyes tagállamokban a magánélet védelmére vonatkozó jogszabályokat;

    17.

    emlékeztet arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok szembesülnek a legközvetlenebbül az integráció lehetőségeivel és kihívásaival, és a társadalmi kohézió megőrzése és megerősítése érdekében határozottan kéri, hogy az Európai Bizottság támogassa ezt a szintet, többek között az integrációról és a befogadásról szóló cselekvési terve (12) révén;

    Büntetés-végrehajtási intézetek, rehabilitáció és reintegráció

    18.

    üdvözli, hogy az Európai Bizottság vállalja, hogy a radikalizált rabok deradikalizálása, rehabilitációja és reintegrációja révén nagyobb hangsúlyt helyez a radikalizálódás problémájára a büntetés-végrehajtási intézetekben. Hangsúlyozza, hogy átfogó megközelítésre van szükség, amelynek keretében a büntetés-végrehajtási intézetekben dolgozók, a szociális munkások, a vallási tanácsadók stb. specifikus képzésben részesülnek a radikalizált rabokkal való bánásmódról és arról, hogy a radikalizált személyek mentorálása nem szűnik meg fogva tartásuk vagy deradikalizálásuk után. Fontosnak tartja a bevált gyakorlatok cseréjét;

    A tudás elmélyítése és támogatás

    19.

    üdvözli, hogy az Európai Bizottság elkötelezte magát az érintett szereplők nemzeti hálózata továbbfejlesztésének támogatása mellett. Érdeklődéssel várja a radikalizálódásmegelőzési uniós tudásközpont létrehozására irányuló javaslatokat. A központnak – a tudás és a szakismeretek terjesztése mellett – elő kell mozdítania a különböző uniós programok finanszírozási lehetőségeinek optimális kiaknázását is. Felhívja a figyelmet, hogy a helyi és regionális önkormányzatok már most komoly tudással és szakértelemmel rendelkeznek (13), valamint kéri, hogy vonják be az illetékes regionális bűnüldöző szerveket és hírszerző szolgálataikat az érintett szereplők nemzeti hálózatainak kialakításába és a radikalizálódás megelőzésével foglalkozó uniós tudásközpont létrehozásába;

    20.

    hangsúlyozza továbbá a Belső Biztonsági Alap (BBA) jelentőségét a terrorizmus elleni európai küzdelemben, és hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy az alapok eszközeinek a tagállamok által kezelt része eljusson valamennyi e területen illetékes nemzeti és regionális hatósághoz;

    Védelem

    Az emberek védelme a nyilvános tereken

    21.

    hangsúlyozza a nyilvános terek terrortámadásokkal szembeni sebezhetőségét, üdvözli az Európai Bizottság elkötelezettségét a „biztonsági szempontok szerinti tervezés” elvének megerősítése mellett, várakozással tekint az Európai Bizottság virtuális várostervezési-építészeti szakkönyve elé, amely beépíti a biztonsági szempontokat a jövőbeli nyilvános terek tervezésébe és a meglévők felújításába, továbbá felhívja a figyelmet arra, hogy egyensúlyt kell teremteni a nyilvános terek biztonsága, valamint e terek nyitottsága, élhetősége és akadálymentessége között;

    22.

    elismeri az imahelyek magas szimbolikus értékét, ami miatt gyakran terroristák célpontjává válnak, és várakozással tekint azon projektek elé, amelyeket az Európai Bizottság a tagállamokkal együttműködésben támogatni kíván fizikai védelmük javítása érdekében; ezek kapcsán szintén egyensúlyt kell teremteni a nyitottság, az élhetőség és az akadálymentesség között;

    A városok mint a városi biztonság gerince

    23.

    üdvözli az Európai Bizottságnak a városi biztonságra és rezilienciára vonatkozó uniós vállalásra, valamint az „Uniós városok a radikalizálódás ellen” elnevezésű új kezdeményezésre irányuló javaslatait, és kéri, hogy az egyablakos ügyintézés elvének alkalmazásával egy egyedüli kapcsolattartó pontot hozzanak létre;

    24.

    sürgeti az Európai Bizottságot, hogy teljes jogú partnerként vonja be a Régiók Bizottságát a városi biztonságra és rezilienciára vonatkozó uniós vállalásba, és a vonatkozó javaslatokat illetően mindig konzultáljon vele;

    25.

    hangsúlyozza, hogy az uniós kohéziós politikai alapokat a radikalizálódás megelőzésére és az állami infrastruktúra fejlesztésére is fel lehet használni a társadalmi kohéziót, integrációt és rezilienciát célzó beruházások révén;

    A kritikus infrastruktúra ellenálló képességének javítása

    26.

    hangsúlyozza a kritikus infrastruktúra mint terrorista célpont jelentette kockázatot, kiemeli a kiberbiztonsági események bejelentésének fontosságát a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló jogszabályok (14) keretében, és várakozással tekint az üzemeltetők ellenálló képességének növelésére, valamint a fizikai és digitális kockázatokkal szembeni biztonság megerősítésére irányuló európai bizottsági javaslatok elé;

    27.

    üdvözli, hogy a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájáról szóló irányelvjavaslat (15) hatályát jelentős mértékben kibővítették, és hogy immár idetartozik az energetikai, a közlekedési, az egészségügyi, az ivóvíz-, a szennyvíz- és a digitális infrastruktúrákkal kapcsolatos ágazat, valamint a közigazgatási és az űrágazat is. Ismételten arra kéri (16) az Európai Bizottságot, hogy a jövőben vegye fontolóra az irányelv hatályának további ágazatokra, például az alapvető termékek forgalmazási láncaira való kiterjesztését is;

    Határbiztonság

    28.

    emlékeztet arra, hogy a személyek Unión belüli szabad mozgásának elválaszthatatlanul össze kell kapcsolódnia a megfelelő külső határellenőrzéssel; egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy többet kell tenni egy olyan hatékony határigazgatási rendszer megvalósítása érdekében, amelynek célja valamennyi utazó rendszeres ellenőrzése a külső határokon annak érdekében, hogy felderítsék a terrorizmussal gyanúsított személyeket, és megtagadják tőlük az EU-ba való belépést; és várakozással tekint az új schengeni stratégiára irányuló európai bizottsági javaslatok elé;

    29.

    elismeri, hogy szükség van a határregisztrációs rendszer (EES) (17), az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) (18), valamint a harmadik országbeli állampolgárokkal és a hontalan személyekkel szemben hozott ítéletekre vonatkozó európai információs rendszer (ECRIS-TCN) (19) interoperabilitására, valamint gyors és teljeskörű végrehajtására;

    30.

    a Schengeni Információs Rendszerről (SIS) szóló új rendeletekkel (20) összefüggésben elismeri, hogy végre kell hajtani az automatikus ujjnyomat-azonosító rendszert (AFIS), és a megbízható harmadik országok által a külföldi terrorista harcosokról szolgáltatott információkat be kell építeni a SIS-be;

    A terroristák megfosztása a támadáshoz szükséges eszközöktől

    31.

    elismeri a házilag készített robbanóanyagok jelentette fenyegetést, támogatja a robbanóanyag-prekurzorokra vonatkozó jogszabályok (21) teljeskörű végrehajtására és érvényesítésére irányuló európai bizottsági felhívást, és hangsúlyozza e jogszabályok rendszeres felülvizsgálatának és aktualizálásának fontosságát;

    Reagálás

    Operatív támogatás: az Europol megerősítése

    32.

    elismeri az Europol és a Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központja (ECTC) kulcsfontosságú szerepét, hangsúlyozza, hogy további forrásokra van szükség, és üdvözli az Európai Bizottság az iránti elkötelezettségét (22), hogy megerősítse az Europol megbízatását. Ennek következtében az Europolnak képesnek kell lennie arra, hogy hatékonyan együttműködjön a magánfelekkel, nagy és összetett adatkészletek („big data”) elemzésével támogassa a nemzeti terrorizmusellenes nyomozásokat, valamint felhasználja kutatási és innovációs szakértelmét;

    Bűnüldözési együttműködés

    33.

    hangsúlyozza, hogy a terrorizmus elleni küzdelem terén határokon átnyúló és ágazatközi együttműködésre van szükség, szoros együttműködést szorgalmaz a regionális és helyi bűnüldöző szervek, illetve az Europol között, kiemeli a CEPOL (23) vonatkozó képzéseinek hozzáadott értékét, várakozással tekint az uniós rendőrségi együttműködési kódexre irányuló európai bizottsági javaslat elé, és kéri, hogy az vegye figyelembe, hogy egyes tagállamok a biztonságpolitika terén decentralizált szerkezettel rendelkeznek; üdvözli, hogy az Európai Bizottság továbbra is elkötelezetten támogatja és védi a különleges intervenciós egységek ATLAS-hálózatát (24), és sürgeti az „összevonás és megosztás” lehetőségeinek feltárását;

    Az információcsere erősítése

    34.

    elismeri, hogy szorosabb koordinációra, együttműködésre és információcserére van szükség a helyi és regionális önkormányzatok, a tagállamok, a rendőrség, az igazságszolgáltatás, a biztonsági és a hírszerző szolgálatok között, valamint az érintett európai ügynökségekkel, utal az olyan bevált gyakorlatokra, ahol (multidiszciplináris) munkacsoportokat és biztonsági egységeket vetnek be helyi, regionális és nemzeti szinten (25), várakozással tekint a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos hatékony információcsere mechanizmusára irányuló európai bizottsági javaslatok elé, és hangsúlyozza a diszkréció és a kölcsönös bizalom fontosságát;

    35.

    elismeri, hogy a DNS-profilok, az ujj- és tenyérnyomatok, valamint a nemzeti gépjármű-nyilvántartási adatok olyan hatékonyabb cseréjére van szükség a tagállamok között, amely megfelel a bűnüldöző hatóságok operatív igényeinek és az uniós adatvédelmi jogi keretnek, és várakozással tekint a prümi határozatok (26) felülvizsgálatára, aktualizálására és kiterjesztésére irányuló európai bizottsági javaslatok elé;

    A nyomozás és a büntetőeljárás alá vonás támogatása

    36.

    elismeri, hogy az információtitkosítás nemcsak a kiberbiztonság és az alapvető jogok védelmének, hanem a terroristák általi visszaéléseknek is fontos eszköze, és várakozással tekint az Európai Bizottság és a tagállamok közötti együttműködés elé, amelynek célja, hogy megoldásokat találjanak az ezen adatokhoz való jogszerű hozzáférésre, összhangban alapvető jogainkkal és szabadságainkkal, valamint az uniós adatvédelmi jogi kerettel;

    37.

    a visszaküldött külföldi terrorista harcosok azonosításával, felderítésével és büntetőeljárás alá vonásával összefüggésben elismeri a bizonyítékok és a harctéri információk gyűjtésének szükségességét és összetettségét, várakozással tekint a tagállamok e tekintetben történő támogatására irányuló európai bizottsági kezdeményezések elé, és üdvözli az Európai Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy megerősíti a harmadik országokkal folytatott együttműködést;

    A terrorizmus áldozatainak megerősített támogatása

    38.

    hangsúlyozza a terrortámadások áldozatokra gyakorolt rendkívüli hatását, és rámutat arra, hogy az áldozatok támogatásának az elismerésen, a megemlékezésen, az igazságszolgáltatáson és az igazság feltárásán kell alapulnia;

    39.

    hangsúlyozza, hogy tehermentesíteni kell az áldozatokat, és utal az ún. „coach”-ok (egyéni tanácsadók) bevonásával működő esetkezelési rendszer bevált gyakorlatára, ahol az áldozatok adminisztratív és érzelmi szinten is egyénre szabott tanácsadásban részesülnek;

    40.

    hangsúlyozza a terrorizmus áldozataival foglalkozó uniós szakértői központ (27) kísérleti projektjének hozzáadott értékét, kéri, hogy azt 2021 után is fejlesszék tovább és terjesszék ki annak érdekében, hogy további gyakorlati munkát lehessen végezni a helyszínen, továbbá szoros együttműködést sürget a radikalizálódás megelőzésével foglalkozó jövőbeli uniós szakértői központtal, de ellenzi a két intézmény összevonását;

    41.

    üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy megvizsgálja, miként lehetne javítani az áldozatok kártérítéshez való hozzáférését, többek között a terrorizmusnak a határokon átnyúló helyzetekben érintett olyan áldozatai tekintetében, akiknek a terrortámadás helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban van a lakóhelye, és kéri olyan rendszerek lehetőségeinek vizsgálatát, mint például a terrorizmus áldozatainak garanciaalapja.

    Kelt Brüsszelben, 2021. október 12-én.

    a Régiók Európai Bizottsága elnöke

    Apostolos TZITZIKOSTAS


    (1)  COM(2020) 795 final.

    (2)  Az EUMSZ 4., 67. és 72. cikke.

    (3)  Europol (2020). European Union Terrorism Situation and Trend Report (TE-SAT) [A terrorizmus helyzetéről és tendenciáiról szóló uniós jelentés], 2020.

    (4)  Europol (2020). European Union Terrorism Situation and Trend Report (TE-SAT) [A terrorizmus helyzetéről és tendenciáiról szóló uniós jelentés], 2020.

    (5)  Az ENSZ Biztonsági Tanácsa terrorizmus elleni bizottságának végrehajtó igazgatósága (2020). The impact of the COVID-19 pandemic on terrorism, counter-terrorism and countering violent extremism [A Covid19-világjárvány hatása a terrorizmusra, a terrorizmus elleni küzdelemre és az erőszakos szélsőségesség elleni fellépésre].

    (6)  https://futurium.ec.europa.eu/en/urban-agenda/security-public-spaces.

    (7)  Az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdése.

    (8)  COM(2020) 825 final.

    (9)  https://ec.europa.eu/home-affairs/what-we-do/networks/radicalisation_awareness_network_en.

    (10)  https://ec.europa.eu/home-affairs/sites/homeaffairs/files/what-we-do/policies/european-agenda-security/201902_a-europe-that-protects-preventing-radicalisation_en.pdf.

    (11)  https://preventie-radicalisering-polarisering.vlaanderen.be/sites/preventie-radicalisering-polarisering/files/leidraad_livc.pdf.

    (12)  COM(2020) 758 final.

    (13)  A Flamand régió parlamentje (2015). 366. rész (2014–2015) – 3. sz. és a flamand kormány (2017). Vlaams Actieplan ter preventie van gewelddadige radicalisering en polarisering [Flamand cselekvési terv az erőszakos radikalizálódás és polarizálódás megelőzésére].

    (14)  (EU) 2016/1148 irányelv.

    (15)  COM(2020) 829 final.

    (16)  Az RB véleménye a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájáról, NAT-VII/017.

    (17)  https://www.eulisa.europa.eu/Activities/Large-Scale-It-Systems/Sis-Ii

    (18)  https://www.eulisa.europa.eu/Activities/Large-Scale-It-Systems/Etias

    (19)  https://www.eulisa.europa.eu/Activities/Large-Scale-It-Systems/Ecris-Tcn

    (20)  (EU) 2018/1860 rendelet, (EU) 2018/1861 rendelet, (EU) 2018/1862 rendelet.

    (21)  (EU) 2019/1148 rendelet.

    (22)  COM(2020) 796 final.

    (23)  https://www.cepol.europa.eu/education-training/what-we-teach/counter-terrorism.

    (24)  2008/617/IB határozat.

    (25)  https://www.besafe.be/sites/default/files/2019-06/planr_en.pdf.

    (26)  2008/615/IB és 2008/616/IB határozat.

    (27)  https://ec.europa.eu/info/policies/justice-and-fundamental-rights/criminal-justice/eu-centre-expertise-victims-terrorism_hu.


    Top