Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A reklám a modern, felelős fogyasztás szolgálatában

(saját kezdeményezésű vélemény)

(2022/C 105/02)

Előadó:

Thierry LIBAERT

Közgyűlési határozat:	2021.3.25.
Jogalap:	az eljárási szabályzat 32. cikkének (2) bekezdése
	saját kezdeményezésű vélemény
Illetékes szekció:	„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2021.9.30.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2021.10.20.
Plenáris ülés száma:	564.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	132/0/5

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak támogatnia kell a Covid19-válság által súlyosan érintett reklámiparát. A digitális átállást és a technológiai óriásvállalatokkal (GAFA) való versenyt tekintve a reklámozás a gazdasági tevékenységek és a foglalkoztatás egyik, minden eddiginél fontosabb mozgatórugója.

1.2.

A fogyasztók iránti nagyobb tisztelettel kapcsolatos követelmények, valamint a zöld gazdaságra való átállás és az éghajlatváltozás elleni küzdelem kihívásai átfogó megközelítést tesznek szükségessé annak érdekében, hogy a reklámágazat magáévá tegye – többek között – a Párizsi Megállapodás célkitűzéseit.

1.3.

Az EGSZB kéri, hogy a reklámágazat kötelezze el magát szénlábnyomának csökkentése mellett annak érdekében, hogy az EU célkitűzéseivel összhangban 2050-re karbonsemlegessé tegye tevékenységeit, és 2030-ig 55 %-kal csökkentse az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátását, hogy hozzájáruljon a 2050-re kitűzött kollektív karbonsemlegességhez.

1.4.

Az EGSZB kéri, hogy a reklámágazat minden egyes szereplője kötelezze el magát a tevékenységi területén általa okozott környezeti hatás csökkentése mellett. Ez történhet a digitális reklámképernyők energiafogyasztásának csökkentésével és az újrahasznosíthatóságuk növelésével, a papíralapú hirdetések és reklámprospektusok esetében a lehetőség szerint fenntartható erdőgazdálkodásból származó papír (PEFC, PFC címke), illetve a REACH és a GreenGuard szabványoknak megfelelő tinták használatával, valamint az audiovizuális produkciók technikai, energetikai és logisztikai hatásainak csökkentésével.

1.5.

Az EGSZB azt ajánlja, hogy a reklámágazat szereplői növeljék a megfelelő pénzügyi forrásokkal nem rendelkező szereplők (kkv-k, induló vállalkozások, szövetkezetek stb.) ökológiailag felelősségteljes kezdeményezéseinek támogatásához pro bono alapon nyújtott hozzájárulásukat.

1.6.

Az EGSZB arra kéri az ágazati szereplőket, hogy képezzék tagjaikat a zöld átállás kihívásainak témájában. Ezzel egyidejűleg ennek a tudatosságnövelésnek a kommunikációs szakmák egyetemi képzésein is meg kell történnie.

1.7.

Az EGSZB javasolja, hogy a reklámágazat kezdjen vitát a reklám képzetvilágáról és az ahhoz kapcsolódó ábrázolásmódokról. Ez hozzájárulna ahhoz, hogy a reklám a zöld gazdaságra való átállás akadálya helyett annak valódi eszközévé váljon, amely tényszerű és pontos adatok alapján lehetővé teszi azon termékek előtérbe helyezését, amelyek hozzájárulnak a környezeti hatások csökkentéséhez.

1.8.

Az EGSZB kéri, hogy a zöldrefestés (greenwashing) és a környezetbarát jelleggel kapcsolatos megtévesztő állítások elleni küzdelem érdekében folytatódjon a reklámszabályozás európai szintű megerősítésére irányuló munka, az uniós országok közötti harmonizációra törekedve.

1.9.

Az EGSZB szeretné, ha az ökológiai átmenethez kapcsolódó szempontok mellett különös figyelmet fordítanának a fiatalokat célzó, különösen a közösségi hálózatokon megjelenő reklámokra.

1.10.

Az EGSZB úgy véli, hogy nem lehet teljes mértékben felelős reklámozásról beszélni, ha az ágazat európai szereplői nem vállalnak felelősséget a dezinformáció terén. Az Európai Bizottságnak fokoznia kell a dezinformáció révén történő bevételszerzés elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseit (1).

1.11.

Az EGSZB kéri, hogy a reklámágazat nyitottabb legyen a civil társadalom felé, és gyakrabban nyújtson lehetőséget a különböző közönségekkel való eszmecserére, hogy az új társadalmi elvárásoknak megfelelően tudjon fejlődni.

2.   Fogalommeghatározások

2.1.

A reklám fogalmára itt az EU fogalommeghatározását használjuk, amely szerint a reklám „egy kereskedelmi, ipari […] vagy szabadfoglalkozású tevékenység keretében bármilyen formában, az árucikkek vagy szolgáltatások […] értékesítésének előmozdítása érdekében megfogalmazott állítás”. Ez a fogalommeghatározás azonban figyelmen kívül hagyja az intézményi cél elérésére (a vállalkozás hírnevének javítására) irányuló, illetve a közszereplőktől vagy egyesületektől származó reklámot.

2.2.

A felelősségteljes reklám olyan reklám, amely a nagy társadalmi és környezeti kihívások, különösen az éghajlatváltozás elleni küzdelem szükségessége tekintetében foglalkozik a reklám felelősségének kérdésével.

3.   A reklám mint az európai gazdasági tevékenység és foglalkoztatás katalizátora

3.1.

A reklám szorosan összefügg a növekedéssel és a foglalkoztatással. Ahol magasak a reklámberuházások, ott a növekedés is nagyobb, mint ott, ahol alacsonyak (2). A Hirdetők Világszövetségének (WFA) egy 2017-ben készített, de 2016-ra vonatkozó tanulmánya szerint a szűk értelemben vett reklámkiadásra fordított 92 milliárd euro 643 milliárd euro többletvagyont generált Európában (3).

3.2.

A különböző tanulmányok szerint egy eurónyi reklámberuházás 5–7 százalékpontos további növekedést eredményező multiplikátor- és átgyűrűző hatást vált ki. Belgiumban e szorzó értéke 5-re jön ki (2,2 milliárd euro reklámkiadás 13 milliárd eurót hozott a belga gazdaságnak) (4).

3.3.

A reklám felgyorsítja az új termékek és szolgáltatások, valamint esetenként az innováció terjedését, amit tökéletesen szemléltet egyes termékek, például a számítástechnikai eszközök vagy a telefonok élettartama. Az új termékek gyors terjedése kérdéseket vet fel azok környezeti hatásaival kapcsolatban.

3.4.

A reklám ösztönzi a versenyt. Reklám nélkül mindannyian ugyanannál a banknál maradnánk, amely saját belátása szerint szabná meg az árakat. A banki szolgáltatások valójában nagyjából hasonlóak az egyes bankoknál, a különbség a reklámtevékenység eredménye is. Ez a megállapítás számos tevékenységi ágazatra (energia, kereskedelem stb.) igaz.

3.5.

A reklám – a médiaágazattól kezdve – számos ágazat megélhetését biztosítja. Így sok uniós országban nagyrészt a reklám finanszírozza az írott sajtót, a rádiót vagy a televíziót. Ez egyébként egyszerre jelent erőforrást és függést, amely időnként befolyásolhatja a produktumok tartalmát, és kérdéseket vethet fel a szerkesztői függetlenséggel kapcsolatban.

3.6.

Európában a reklám árbevétele 140 milliárd eurót tesz ki (2018). 280 000 – gyakran kis- és közepes méretű – vállalkozás foglalkozik részben vagy teljes egészében vállalati kommunikációval, 998 000 embert foglalkoztatva (5).

3.7.

A reklám közvetett módon hatással van számos, a reklámtevékenységhez kapcsolódó szakmára, például az audiovizuális produkciós ágazatra, a művészeti alkotótevékenységre vagy a fotózásra. A belga tanulmány rámutatott, hogy a reklámbevételekből finanszírozott állások vagy a beszállítói láncokon keresztül a reklámgyártásban közreműködő emberek száma eléri a 87 000-et.

3.8.

Fontos továbbá, hogy ha a vállalkozások összes kommunikációs kiadását figyelembe vesszük, akkor azokba azokat a tetemes összegeket is bele kell számítani, amelyeket az EU-ban évente szponzorként vagy patronálóként fordítanak szórakoztató, kulturális vagy sporttevékenységek támogatására.

4.   A gazdasági és társadalmi szempontokon túlmutató hatás

4.1.

A reklám sajtóra gyakorolt hatása elismerten elősegíti a médiához való szélesebb körű hozzáférést. Reklámok nélkül jelentősen meg kellene emelni az újságok árát, és a reklámok mennyiségének csökkentése sok esetben a lapok megszűnéséhez vezetne.

4.2.

A reklámoknak köszönhető az is, hogy vannak ingyenes újságok, így naponta több millió ember olvashatja a híreket.

4.3.

Hangsúlyozni kell a művészeti és kreatív szempontot is. Megjegyzendő, hogy nagyon sok filmrendező, fotós és grafikus a reklámszakmában kezdte pályafutását.

4.4.

Azzal, hogy a reklámokat egyes városképek részévé tették, azok turisztikai látványossággá váltak, mint például a New York-i Times Square vagy a londoni Piccadilly Circus esetében. Maga a reklámanimáció lett a város védjegye, és az ad kisugárzást egyes helyeknek. A közteret meghatározó reklám kérdése természetesen erősen vitatható.

4.5.

A reklám hozzájárul ahhoz, hogy pozitív hangon szóljunk a világról, a boldogságról, az örömről vagy a szépségről. Az állandó válságok közepette a reklámszövegek hozzájárulnak az optimista és ösztönző üzenetek terjesztéséhez. A reklámok életre szóló tanácsokkal is ellátnak minket: „Ne utánozz, újíts” (Hugo Boss), „Törődj magaddal” (Garnier), „A lehetetlen nem létezik” (Adidas). A reklámok tehát általában pozitív világképet közvetítenek. Ez a pozitív jövőkép fontos hajtóerőt jelenthet az ökológiai átállás szempontjából.

5.   A hirdetési modell és annak társadalmi és környezeti következményei

5.1.

A reklám közvetlen következményekkel jár az üvegházhatású gázok terén. Hatással van a papírhasználatra, valamint a különböző erőforrások felhasználására (különösen az új LCD-képernyők révén), az interneten vagy az audiovizuális médián keresztül pedig az energiafogyasztásra. Az ÜHG-kibocsátásra gyakorolt hatást vagy tágabb értelemben a környezeti hatást (például a reklámhordozó újrahasznosíthatóságát) a gyakorlatban soha nem használják kiválasztási kritériumként egy-egy reklámkampány módozatainak meghatározásakor.

5.2.

A kültéri reklámoknak mellesleg sajátos környezeti hatása is van. Ez többek között a világító és digitális reklámtáblában érhető tetten, amelyek energiafogyasztása és fényszennyezésben megnyilvánuló hatása sem elhanyagolható. A digitális reklámképernyők gyártását tekintve a becslések szerint egy 200 kg-os szabványos panel előállításához 8 tonna anyagra van szükség (6).

5.3.

Mivel a reklám célja az, hogy az emberek egyre többet fogyasszanak abból, amit reklámoz, olyan túlfogyasztásra ösztönöz, amely nem feltétlenül felel meg a szükségleteknek. Számtalan példát láthatunk olyan termékekre és kütyükre, amelyek valódi haszna végső soron nagyon korlátozott, és olykor egyáltalán nem áll arányban a környezetre gyakorolt hatásukkal. Megesik, hogy sokuk már az első használat után a kukában végzi. A reklámok a forgalmazók érdekei, és nem feltétlenül a közösségi érdekek szerint alakítják az egyének igényeit és elvárásait.

5.4.

A nagyvárosokban való erőteljes jelenléte miatt a reklám az európai nagyvárosok tereinek egysíkúvá tételéhez is hozzájárulhat. A reklámkampányok egyformasága homogénné teszi a városképeket és csökkenti színvonalukat. Erre a jelenségre az ad magyarázatot, hogy a reklámok többsége kisszámú hirdetőtől származik.

5.5.

Azok az értékek, amelyeket a reklám a közvetített üzeneteken keresztül hordoz, gyakran távol állnak a megosztás, a szolidaritás és a mértékletesség értékeitől. A reklám a vásárlás révén szerzett boldogság képét közvetíti. A reklám képzetvilága arra emlékeztet minket, hogy minden megvehető. Ahhoz, hogy boldogok legyünk, még több mindent kell birtokolnunk és még többet kell fogyasztanunk. A közvélemény-kutatások szerint azonban nincs erős statisztikai kapcsolat a fogyasztás és a boldogságérzet között, amely elsősorban a bizonyos értékekbe vetett hittől, valamint a családi háttér és a tényleges szociális háló jelentőségétől függ. A reklám a fogyasztó állandó elégedetlenségének forrása is lehet, amennyiben arra ösztönözi őt, hogy egyre többet fogyasszon, és frusztrációt okozhat mindazoknak, és főként a hátrányos helyzetű embereknek, akiknek nincs pénzük a reklámozott termékek és szolgáltatások megvételére.

5.6.

Az európai vállalatok tudtukon kívül több mint 400 millió eurót költenek el dezinformációs weboldalakon (7). Ismeretes, hogy a dezinformáció legfőbb forrásai pénzügyi célokat követnek, többek között egy olyan hivatkozási rendszer révén, melynek köszönhetően nagy pénzösszegeket nyerhetnek az online hirdetésekből.

5.7.

Az EGSZB megjegyzi, hogy egyre gyakoribb, hogy a közösségi médiában a reklám nem reklámként jelenik meg, hanem többé-kevésbé ismert influenszerek mögé bújva. Becslések szerint a közösségi médiában megjelenő reklámok több mint egynegyede (26,6 %) nem említi meg a márkanevet és a kereskedelmi célt (8). Ez olyan zavart okoz, amely alááshatja a márkákba vetett bizalmat. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály segíthet leküzdeni ezt azáltal, hogy kötelezővé teszi annak a szervezetnek a megnevezését, amelynek nevében a reklámot közzéteszik (9).

6.   A reklámozás fejlődésének felgyorsítása, hogy modellje jobban megfeleljen a zöld gazdaságra való átállás kihívásainak

6.1.

Egy olyan korban, amikor az éghajlatváltozás kihívása egyre égetőbbé válik, nehezen érthető, hogy a reklámszakma miért nem kötelezte el magát hivatalosan a Párizsi Megállapodás betartása mellett. Az Európai Parlament (EP) a közelmúltban állásfoglalást fogadott el arról, hogy 2030-ig 55 %-kal kell csökkenteni az ÜHG-kibocsátást, az Európai Bizottság pedig 2021. július 14-én közzétette az e cél elérését célzó, tizenkét intézkedésből álló „Irány az 55 %!” csomagját. Minden szakmai ágazatnak ki kell vennie a részét a közös erőfeszítésből, és a többi ágazathoz hasonlóan a reklámszakmának is alig egy évtizeden belül integrálnia kell ezt a kiemelt célkitűzést.

6.2.

A hirdetők többsége pontosan megértette az éghajlatváltozás kihívásait és azt, hogy oda kell figyelni a társadalom által támasztott magas elvárásokra. Több éve felvették a küzdelmet a környezetbarát jelleggel kapcsolatos megtévesztő állításokkal és a zöldrefestés jelenségével szemben. Mostantól még több erőfeszítést kell tenniük.

6.3.

Ezt a dinamikát az Európai Bizottság is támogatja. 2012-ben a Jogérvényesülési Főigazgatóság munkacsoportot hozott létre (Multi-Stakeholder Group on Environmental Claims). A munkacsoport több jelentést tett közzé 2013-ban, illetve 2016-ban. Ezek a dokumentumok segítettek jobban megérteni a környezetbarát jelleggel kapcsolatos megtévesztő állítások problémáját, és hatással voltak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) végrehajtására. Az Európai Bizottság dolgozik ezen iránymutatások naprakésszé tételén, amelyeket várhatóan 2021 végén tesznek közzé. A végleges szövegnek tovább kell pontosítania a 2005/29/EK irányelvnek a környezetbarát jellegre vonatkozó félrevezető állításokra történő alkalmazását. 2020-ban a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok az Európai Bizottság koordinálásával online ellenőrzési akciót hajtottak végre olyan vállalatok weboldalain, amelyek állításuk szerint környezetbarát termékeket értékesítenek. Ennek eredménye szerint az esetek 42 %-ában ezek az állítások túlzóak, hamisak vagy félrevezetőek voltak, és az uniós szabályok értelmében tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülhetnek (11).

6.4.

Az Európai Bizottság közelmúltban, 2020. március 11-én közzétett, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terve első alkalommal tér ki a felelős reklámozásra. A közlemény 2.2. pontja szerint az Európai Bizottság meg kívánja erősíteni a fogyasztók zöldrefestéssel szembeni védelmét. A vállalatoknak a termékek és szervezetek környezeti lábnyomára vonatkozó módszerekkel igazolniuk kell a környezeti állításaikat. A 3.2. pont értelmében ösztönzőket kell kidolgozni a gépjárművek kihasználtsági arányának növelésére (ami történhet olyan reklámokkal, amelyekben kevesebb olyan sofőrt mutatnak, aki egyedül ül autójában).

6.5.

Az EP-ben 2020 novemberében megszavazták az IMCO (Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság) által készített, „A vállalkozások és a fogyasztók fenntartható egységes piaca felé” című saját kezdeményezésű jelentést (12). A szöveg „hangsúlyozza az olyan felelősségteljes reklámok fontosságát, amelyek tiszteletben tartják a környezettel és fogyasztók egészségével kapcsolatos nyilvános szabványokat”.

6.6.

A megtévesztő környezetvédelmi állítások megtiltásával kapcsolatban az EGSZB különösen aktívnak mutatkozott, többek között a „Környezetvédelmi, szociális és az egészségre vonatkozó kereskedelmi üzenetek (állítások) az egységes piacon” című véleményének elfogadásával (13). Megszavazta „A fenntartható fogyasztásra vonatkozó uniós stratégia felé” című véleményt (14), amelyben hangsúlyozta, hogy a fenntarthatóbb fogyasztás érdekében jobb reklámszabályozásra van szükség. Az új fogyasztóügyi stratégiáról szóló véleményében (15) a fogyasztók jobb tájékoztatásának és a zöldrefestés elleni küzdelemnek a fontosságára hívta fel a figyelmet.

7.   A fenntarthatóbb és felelősségteljesebb fogyasztás szolgálatában álló európai reklám felé

7.1.

Az EGSZB ösztönzőkön alapuló megközelítést javasol, amely maguknak a hirdetőknek a felelősségére épít. Ezt a megközelítést egyrészt az ágazat által – különösen a megtévesztő környezetvédelmi állítások elleni küzdelem terén – elért haladás, másrészt pedig a szabályozás terén történt előrelépések indokolják. Ez a megközelítés annak is köszönhető, hogy támogatni kell az ágazatot, amely növekedést és foglalkoztatást teremt, méghozzá egy különösen kényes időszakban. Az EGSZB úgy véli, hogy az európai hirdetési modellek bármilyen akadályozása azzal a kockázattal járhat, hogy a digitális reklámeszközök malmára hajtja a vizet, amelyek főként a technológiai óriásvállalatok (GAFA) tulajdonában vannak, miközben ezek továbbra is nagyrészt kibújnak az európai adórendszerek alól. A sütikre vonatkozó szabályok változása miatt a jövőben magának a modellnek is fejlődnie kell. Az EGSZB ugyanakkor elismeri, hogy bizonyos típusú, különösen nagy hatással járó termékek, például a fosszilis tüzelőanyagok esetében erősebb szabályozási formák is elképzelhetők.

7.2.

A jelenlegi gazdasági válsággal összefüggésben az EGSZB gyors és rendkívüli pénzügyi támogatást javasol a reklámágazat legkisebb és legsebezhetőbb szereplői (kkv-k) számára, hogy a jelenlegi körülmények között fennmaradhassanak, amennyiben cserében vállalják, hogy a fentebb ismertetett pontokkal kapcsolatban strukturális átalakításokat hajtanak végre.

7.3.

Az európai reklámipar minden egyes szakterülete és az Európai Unióban működő reklámügynökségek beépítik a 2015-ös Párizsi Megállapodás célkitűzéseit az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló politikájukba, valamint különösen a közelmúltban 2030-ra meghatározott 55 %-os uniós célkitűzésbe.

7.4.

A reklámipar valamennyi gazdasági szereplője elismeri a zöld gazdaságra való átálláshoz kapcsolódó célkitűzéseket, és beépíti azokat struktúráinak működésébe azáltal, hogy javaslatot tesznek ÜHG-mérlegük értékelésére, a kibocsátás-csökkentési pályákra és az e célkitűzésekhez igazított cselekvési tervekre. A reklámozás funkciójának ilyen irányú elmozdulása rugalmasan kell, hogy történjen, különösen a közepes méretű ügynökségek ösztönzése és támogatása érdekében.

7.5.

A gyakorlatok továbbfejlesztése, környezetbarátabb gyártási alternatívák kínálata és az Európába való visszatelepítési lehetőségek megvizsgálása érdekében a reklámágazat szereplőinek kötelezettséget kell vállalniuk a reklámproduktumok szén-dioxid-kibocsátásának értékelésére.

7.6.

A reklámágazat szereplőinek növelniük kell az éghajlatvédelmi átállás és a társadalmi befogadás területén legaktívabb szervezeteknek pro bono nyújtott hozzájárulásukat. Tágabb értelemben a reklámszabályozás irányításának továbbfejlesztését – adott esetben újragondolt irányítási formák alkalmazásával – úgy kell megtervezni, hogy abban nagyobb szerepet kapjon a civil társadalom.

7.7.

A reklámágazat szereplőinek szisztematikus képzési fellépéseket kell indítaniuk a zöld gazdaságra való átállás kihívásairól, valamint a felelősségteljesebb reklámozási gyakorlatokról. Ennek keretében belső képzéseket kell tartaniuk dolgozóiknak, valamint hozzá kell járulniuk a marketing- és kommunikációszakos hallgatók képzéséhez.

7.8.

A reklámágazatnak el kell köteleznie magát amellett, hogy az európai szabályozó szervek ellenőrzési jogköreit kiterjesztve, valamint a civil társadalomnak (környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek, fogyasztói szervezetek, szakszervezetek stb.) az irányításba való hatékony fokozottabb bevonását előirányozva folytatja a reklámszakmai szabályozási mechanizmusok megerősítésére irányuló munkát.

---

(1)  Az Európai Bizottság iránymutatása a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex megerősítéséhez. 2021. május 26. https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_21_2585

(2)  Maximilien Nayaradou, L’impact de la régulation de la publicité sur la croissance économique [A reklámszabályozás gazdasági növekedésre gyakorolt hatása], összefoglalt változat, Publicité et croissance économique [Reklám és gazdasági növekedés], Union des annonceurs [Reklámszövetség], 2006. A párizsi Dauphine Egyetemen 2004-ben megvédett doktori értekezés.

(3)  World Federation of Advertising, The value of advertising [A reklám értéke], Deloitte, 2017.

(4)  Union belge des annonceurs [Belga Reklámszövetség], L’impact de la publicité sur la croissance économique en Belgique [A reklám hatása a gazdasági növekedésre Belgiumban], 2015. december 3.

(5)  Forrás: Eurostat, Advertising and Market Research Statistics [Reklám és piackutatási statisztikák].

(6)  ADEME, Modélisation et évaluation environnementale des panneaux publicitaires numériques [A digitális reklámpanelek modellezése és környezeti hatásvizsgálata]. 2020. szeptember.

(7)  Claudia Cohen, „Des marques financent, malgré elles, la désinformation” [A márkák akaratlanul finanszírozzák a dezinformációt], Le Figaro, 2021. augusztus 5..

(8)  Observatoire de l’influence responsable. [A felelős befolyásolás megfigyelőközpontja]. ARPP. 2021. szeptember 13.

(9)  HL C 286., 2021.07.16., 70. o.

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”)(HL L 149., 2005.6.11., 22. o.).

(11)  Daily Bulletin. Agence Europe, 12646. szám, 2021. január 24.

(12)  https://oeil.secure.europarl.europa.eu/oeil/popups/ficheprocedure.do?reference=2020/2021(INI)&l=en

(13)  HL C 383., 2015.11.17., 8. o.

(14)  HL C 429., 2020.12.11., 51. o.

(15)  HL C 286., 2021.7.16., 45. o.