EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.12.10.

COM(2021) 770 final

2021/0402(NLE)

Javaslat

A TANÁCS AJÁNLÁSA

az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztathatóságot segítő mikrotanúsítványokra vonatkozó európai megközelítésről

{SWD(2021) 367 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

(1)Milyen kihívásokra kell választ adnia a javasolt ajánlásnak?

Európában az embereknek folyamatosan frissíteniük kell tudásukat, készségeiket és kompetenciáikat, hogy áthidalják az oktatásuk és képzésük, illetve a gyorsan változó munkaerőpiac igényei közötti szakadékot.

A Covid19-válság nyomán megnőtt a kereslet a rövid, személyre szabott tanulási lehetőségek iránt 7 . Ez az új tanulási formák iránti kereslet ennek megfelelően növelte az olyan „mikrotanúsítványok” iránti érdeklődést, amelyek igazolják ezeknek a kisebb tanulási tapasztalatoknak az eredményeit.

Ez a kereslet várhatóan a világjárványból való kilábalás során és az azt követő években is folytatódni fog. A Next Generation EU finanszírozási program által támogatott zöld és digitális átállás ugyancsak új keresletet teremtett a tanulók, a munkavállalók és az álláskeresők részéről, akik továbbképzést és átképzést keresnek. Ezek a tanulók, munkavállalók és álláskeresők a foglalkoztathatóságukat és szakmai előmenetelüket kívánják biztosítani. Szeretnének további tanulmányokhoz hozzáférni, és a saját személyes fejlődésük érdekében is tanulni szeretnének.

A rugalmasabb, tanulóközpontúbb oktatási és képzési formák iránti igényre reagálva Európában és világszerte az állami és magánszolgáltatók széles köre dolgozik a hagyományos képesítésekhez képest kisebb volumenű tanulási lehetőségek gyors kifejlesztésén. Az ilyen oktatásra és képzésre jellemző, hogy egész életen át tart, „az egész életre kiterjed”, és különböző keretek között zajlik (a munkahelyen, otthon, a már dolgozó és a jelenleg nem dolgozó személyek körében 8 ). A mikrotanúsítványok lehetővé teszik az ismeretek, készségek és kompetenciák célirányos, rugalmas megszerzését és elismerését, hogy megfeleljenek az új és újonnan felmerülő társadalmi és munkaerőpiaci igényeknek. Fontos azonban, hogy a mikrotanúsítványok nem helyettesítik a hagyományos képesítéseket. Ehelyett kiegészíthetik a hagyományos képesítéseket, és mindenkinek lehetőséget kínálnak az egész életen át tartó tanulásra. Rugalmasságuk folytán szolgáltatók széles köre dolgozhat ki és kínálhat mikrotanúsítványokat különböző formális, nem formális és informális tanulási környezetekben.

A mikrotanúsítványoknak egyelőre nincs közös definíciója, és a leírásukra és elismerésükre vonatkozó szabványok is hiányoznak. Ez aggályokat vet fel az értékükkel, minőségükkel, elismerésükkel, átláthatóságukkal és „hordozhatóságukkal” kapcsolatban (az oktatási és képzési ágazatok közötti és azokon belüli hordozhatóság, a munkaerőpiacon való hordozhatóság és az országok közötti hordozhatóság) 9 . Ez korlátozza a bizalmat, a megértést, a szélesebb körű elfogadást és elterjedést, ami viszont behatárolja a mikrotanúsítványokban rejlő lehetőségeket a rugalmas tanulási és karrierlehetőségek támogatására.

A mikrotanúsítványok olyan célzott intézkedések részeként is felhasználhatók, amelyek támogatják a befogadást, és a tanulók szélesebb köre számára könnyítik meg az oktatáshoz és képzéshez, valamint a karrierlehetőségekhez való hozzáférést. A tanulók e szélesebb köre magában foglalja a hátrányos helyzetű és kiszolgáltatott csoportokat (például a fogyatékossággal élőket, az időseket, az alacsony képesítésű/képzettségű személyeket, a kisebbségeket, a migráns hátterű személyeket, a menekülteket és a földrajzi és/vagy társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetük miatt kevesebb lehetőséggel rendelkező személyeket); A mikrotanúsítványokat célzott módon is fel lehet használni az oktatási és képzési rendszereken és a munkaerőpiacokon belüli kihívások kezelésére, ideértve a nemi és egyéb megkülönböztető sztereotípiákat (pl. a tanulmányi döntésekkel kapcsolatban, vagy az oktatási gyakorlatok és anyagok keretében), hogy támogassák az iskolából a munka világába való zökkenőmentesebb átmenetet.

A javaslat célkitűzése és hatálya

·lehetővé tenni az emberek számára azoknak az ismereteknek, készségeknek és kompetenciáknak a megszerzését, amelyekre szükségük van ahhoz, hogy boldoguljanak a változó munkaerőpiacon és társadalomban, hogy teljes mértékben kihasználhassák mind a Covid19-válságból való, társadalmilag igazságos kilábalásból, mind pedig a zöld és digitális gazdaságra való méltányos átállásból származó előnyöket;

·támogatni a mikrotanúsítvány-szolgáltatók arra való felkészültségét, hogy növeljék a tanulási kínálat rugalmasságát, hogy ezáltal lehetővé tegyék az emberek számára a személyre szabott tanulási és karrierútvonalak kialakítását;

·erősíteni az inkluzivitást és az esélyegyenlőséget, ami hozzájárul a reziliencia, a társadalmi méltányosság és a jólét eléréséhez mindenki számára, a demográfiai változások korában és a gazdasági ciklusok valamennyi szakaszában.

·közös uniós fogalommeghatározás, szabványok és alapelvek alkalmazása a mikrotanúsítványok kialakítására, kibocsátására és hordozhatóságára vonatkozóan;

·a mikrotanúsítványok ökoszisztémájának kidolgozása;

·a mikrotanúsítványokban rejlő lehetőségek kiaknázása az egész életen át tartó tanulás és a foglalkoztathatóság támogatására.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javasolt tanácsi ajánlás összhangban van az egész életen át tartó tanulással és a foglalkoztathatósággal foglalkozó egyéb uniós kezdeményezésekkel, és kiegészíti azokat.

Az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításáról szóló közleményt 10 és az európai készségfejlesztési programot 11 a szociális jogok európai pillérére vonatkozó, 2021. március 4-én elfogadott cselekvési terv 12 követte. Ez a cselekvési terv a mikrotanúsítványokra olyan innovatív eszközként hivatkozik, amelyek „megkönnyíthetik a rugalmas tanulási útvonalakat, és támogathatják a munkavállalókat a munkahelyükön vagy a szakmai átállás során”. A mikrotanúsítványok annak a 2030-ra kitűzött célnak az elérésében is kulcsszerepet fognak játszani, hogy a felnőttek 60 %-a évente vegyen részt képzésben. Ez egyike azon három kiemelt uniós célnak, amelyeket az uniós vezetők a portói szociális csúcstalálkozón 13 a 2021. május 8-i portói nyilatkozatban 14 és az Európai Tanács 2021. június 25-i következtetéseiben 15 üdvözöltek.

A mikrotanúsítványokról szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot az egyéni tanulói számlákról szóló tanácsi ajánlásra irányuló bizottsági javaslattal egyidejűleg fogják elfogadni. Mindkét fellépés azt a célt szolgálja, hogy lehetővé tegye az egyének számára a készségeik fejlesztését és ezek elismertetését az egész életük során.

A Bizottság ezenkívül elfogadta a Covid19-válságot követően a foglalkoztatás hatékony és aktív támogatásáról szóló bizottsági ajánlást (az EASE-ajánlás) 16 . Ez az ajánlás a munkahelyek közötti átmenet és a Covid19 utáni munkahelyteremtő fellendülés megkönnyítésére törekedett, mégpedig a továbbképzési és átképzési lehetőségek támogatása révén. Ebben az összefüggésben a rövid tanfolyamoknak, különösen a mikrotanúsítványokkal tanúsított képzéseknek fontos szerepük lehet a munkavállalók foglalkoztathatóságának növelésében.

Az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről (2021–2030) szóló, 2021. február 18-i állásfoglalásában 17 a Tanács a következőkre hívott fel:

„A felsőoktatási és szakképzési rendszerek kulcsfontosságú szerepének megerősítése az egész életen át tartó tanulás támogatásában és egy sokszínűbb hallgatói csoport megszólításában. A mikrotanúsítványok koncepciójának és alkalmazásának feltérképezése rugalmasabb és modulárisabb tanulási módozatok biztosításával és inkluzívabb tanulási pályák lehetővé tételével segítheti a tanulási lehetőségek bővítését és a felsőoktatási, valamint a szakképzési intézményeknek az egész életen át tartó tanulásban betöltött szerepének megerősítését.”

Az oktatás és képzés területén a mindenki számára elérhető oktatási siker előmozdítását célzó méltányosságról és a befogadásról szóló tanácsi következtetésekben 18 a Tanács felkéri a tagállamokat, hogy:

„ösztönözzék annak biztosítását, hogy minden tanulónak – élete során mindvégig – lehetősége nyíljon a rugalmas oktatási és képzési pályák igénybevételére – többek között a korábbi tanulmányok érvényesítése útján –, beleértve a nem formális és informális keretek közötti tanulást, többek között a mikrotanúsítványokra vonatkozó európai megközelítés koncepciójának és alkalmazásának feltérképezése révén, ugyanakkor nem aláásva az alapfokú oktatásban és képzésben a teljes diplomás képzési programok alapelvét.”

Hangsúlyozza továbbá, hogy „a felsőoktatás [...] jobban bevonhatja a felnőtteket is: előmozdíthatja a továbbképzést és az átképzést, és szerepet játszhat az egész életen át tartó tanulásban azáltal, hogy a mikrotanúsítványokkal kapcsolatos európai megközelítés koncepciójának és alkalmazásának feltérképezése révén rugalmas alternatívákat teremt a teljes diplomás képzési programokhoz”.

Az „Európai Egyetemek” kezdeményezésről szóló tanácsi következtetésekben 19 a Tanács felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy „közösen térképezzék fel azokat a lépéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy tesztelni lehessen a mikrotanúsítványok felsőoktatásban történő használatát, mégpedig annak érdekében, hogy segítsenek bővíteni a tanulási lehetőségek tárházát és megerősíteni a felsőoktatási intézmények által az egész életen át tartó tanulásban játszott szerepet”.

A fenntartható versenyképességet, a társadalmi méltányosságot és a rezilienciát célzó szakképzésről szóló, 2020. november 24-én elfogadott tanácsi ajánlás 20 felszólítja a Bizottságot, hogy „térképezze fel a mikrotanúsítványok elgondolását és többek között a szakképzésben való alkalmazását a tagállamok és az érdekelt felek bevonásával, például az európai képesítési keretrendszer tanácsadó csoportja keretében, amint azt az európai készségfejlesztési program is javasolja”.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

•Arányosság

• A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

•Hatásvizsgálat

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Alapvető jogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZAT

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A 7–10. pont intézkedéseket határoz meg a mikrotanúsítványok ökoszisztémáinak fejlesztésére a folyamatosan fejlődő oktatási és képzési rendszerekben, a munkaerőpiacokon és a társadalomban.

2021/0402 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS AJÁNLÁSA

az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztathatóságot segítő mikrotanúsítványokra vonatkozó európai megközelítésről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 149., 292., 165. és 166. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)Európában egyre több embernek kell frissítenie tudását, készségeit és kompetenciáit annak érdekében, hogy áthidalja a formális oktatás és a gyorsan változó társadalom és munkaerőpiac igényei közötti szakadékot. A Covid19-világjárványból való kilábalás, valamint a digitális és zöld átállás felgyorsította életünk, tanulásunk és munkánk változásának ütemét. A világjárvány hátrányosan befolyásolta mind a fiatalok, mind a felnőttek karrierlehetőségeit. Emellett növelte a munkanélküliséget, és több százmillió ember fizikai, mentális és érzelmi jólétében okozott kárt Európában.

(2)Az európai vállalkozások és munkáltatók számára az jelenti egyik legnagyobb kihívást, hogy az uniós munkaerőpiacon nem áll rendelkezésre elegendő megfelelő készség. Ezzel egyidejűleg a munkavállalók példátlan változásokkal szembesülnek a munkaszervezés tekintetében. Emellett a digitális és zöld átállás következtében alapvető változás figyelhető meg a feladatprofilok és a készségigények terén. A foglalkoztatáspolitikákra vonatkozó iránymutatásokról szóló tanácsi határozatban 24 foglaltaknak megfelelően a tagállamoknak „mindenki számára elő kell vetíteniük a munkaerőpiaci igényeket, és a folyamatos tovább- és átképzések révén lehetővé kell tenniük az azokhoz való jobb alkalmazkodást”. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a munkavállalók megfeleljenek munkahelyük igényeinek, vagy új munkahelyeken és bővülő ágazatokban, például a zöld és a digitális ágazatokban tudjanak elhelyezkedni, különösen a népesség elöregedésével összefüggésben.

(3)Személyes, szociális, kulturális és szakmai kompetenciáik fejlesztése érdekében az embereknek hozzáférést kell kapniuk a különböző módokon és körülmények között nyújtott színvonalas oktatási és tanulási lehetőségekhez. Az oktatási és képzési rendszereknek rugalmasabbá kell válniuk, és megoldásokat kell találniuk arra, hogy még inkább tanulóközpontú, hozzáférhetőbb és inkluzívabb tanulást biztosítsanak a profilok szélesebb köre számára. A nem formális oktatási és képzési szolgáltatók is foglalkoznak ezzel a szükséglettel azáltal, hogy új és innovatív továbbképzési és átképzési lehetőségeket biztosítanak.

(4)Az egész életen át tartó tanulás eredményes kultúrája kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy mindenki rendelkezzen azokkal a készségekkel, amelyekre szüksége van ahhoz, hogy boldoguljon a társadalomban, a munkaerőpiacon és a magánéletben. Alapvető fontosságú, hogy az emberek egész életük során színvonalas és releváns oktatásban és képzésben, továbbképzésben és átképzésben vehessenek részt. Az egész életen át tartó tanulási lehetőségeknek az oktatási és képzési intézmények hosszú távú stratégiájának részét kell képezniük annak érdekében, hogy jobban figyelembe tudják venni a munkáltatók és a tanulók gyorsan változó igényeit. Ez lehetővé tenné, hogy a tanulók sokszínűbb összetételű csoportja vegyen részt továbbképzésben és átképzésben (beleértve ezen intézmények végzett diákjait és más felnőtt tanulókat is). A felsőoktatási intézményeknek, a szakképzési intézményeknek és a mikrotanúsítványok egyéb szolgáltatóinak együtt kell működniük annak érdekében, hogy a tanulási lehetőségek kialakítása és aktualizálása során gyorsan alkalmazzák a legfrissebb kutatási eredményeket.

(5)A mikrotanúsítványok segíthetnek igazolni ezeknek a kisebb, személyre szabott tanulási tapasztalatoknak az eredményeit. Lehetővé teszik az ismeretek, készségek és kompetenciák célirányos, rugalmas megszerzését, hogy azok megfeleljenek az új és újonnan felmerülő társadalmi és munkaerőpiaci igényeknek, ugyanakkor nem helyettesítik a hagyományos képesítéseket. Szolgáltatók széles köre dolgozhat ki és kínálhat mikrotanúsítványokat különböző (formális, nem formális és informális) tanulási keretek között.

(6)Bár egyre nagyobb mértékben használják a mikrotanúsítványokat, egyelőre nincs rájuk vonatkozó közös fogalommeghatározás, illetve szabvány. Ez korlátozza a mikrotanúsítványok megismerését és elterjedését, és ezáltal aláássa azt a lehetőséget, hogy a mikrotanúsítványok elősegíthessék a rugalmas tanulási és karrierlehetőségeket.

(7)A szociális jogok európai pillérének 25 első alapelve értelmében mindenkinek joga van a minőségi és befogadó oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz annak érdekében, hogy olyan készségeket tartson fenn, illetve szerezzen meg, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljes mértékben részt vehessen a társadalomban és sikeresen alkalmazkodjon a munkaerőpiaci változásokhoz az Európai Unió egész területén. A szociális jogok európai pillérének negyedik alapelve kimondja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy időben személyre szabott segítséget kapjon munkavállalási vagy önfoglalkoztatási kilátásainak javításához. Ide tartozik az álláskereséshez, a képzéshez és az átképzéshez nyújtott támogatás igénybevételének joga is. A szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési terv a mikrotanúsítványokra olyan innovatív eszközként hivatkozik, amelyek „megkönnyíthetik a rugalmas tanulási útvonalakat, és támogathatják a munkavállalókat a munkahelyükön vagy a szakmai átállás során”. A mikrotanúsítványok szerepet játszhatnak az EU 2030-ig elérendő kiemelt céljainak megvalósításában, beleértve azt a célt, hogy a felnőttek 60 %-a évente vegyen részt képzésben, és a foglalkoztatási ráta legalább 78 %-os legyen. Mindkét célt üdvözölték az uniós vezetők, a szociális partnerek és a civil társadalom a portói szociális csúcstalálkozón, ahogy később az Európai Tanács is a 2021. június 25-i ülésén 26 .

(8)A cselekvési tervvel párhuzamosan a Bizottság elfogadta a Covid19-válságot követően a foglalkoztatás hatékony és aktív támogatásáról szóló ajánlást („EASE” ajánlás) 27 . Ez az ajánlás konkrét szakpolitikai iránymutatást nyújt a tagállamoknak ahhoz, hogy koherens szakpolitikai csomagokat dolgozzanak ki a munkahelyváltás megkönnyítése és a Covid19-válságból való, munkahelyteremtő fellendülés elősegítése érdekében. A szakpolitikai iránymutatás kiterjed a továbbképzési és átképzési lehetőségekre, valamint a támogatási intézkedésekre.

(9)Az európai készségfejlesztési program 28 12 kiemelt intézkedése között a mikrotanúsítványok európai megközelítésére vonatkozó új kezdeményezést jelentett be. Az új kezdeményezés célja a mikrotanúsítványok minőségének, átláthatóságának és elterjedésének támogatása Unió-szerte. A készségfejlesztési program keretében bejelentették az egyéni tanulási számlákra vonatkozó kezdeményezést is, hogy segítsen megszüntetni a munkaképes korú felnőttek képzéshez való hozzáférése terén meglévő hiányosságokat, és lehetővé tenni az emberek számára a munkaerőpiaci átmenetek sikeres kezelését. A mikrotanúsítványok az emberek rendelkezésére bocsátott képzés részeként felhasználhatók az egyéni tanulási számlák működésének alátámasztására.

(10)Az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításáról szóló közlemény 29 bejelentette, hogy a Bizottság a mikrotanúsítványokkal kapcsolatos európai megközelítés kialakításán fog dolgozni annak érdekében, hogy segítse a tanulási lehetőségek bővítését, és megerősítse a felsőoktatási, valamint a szakképzési intézmények szerepét az egész életen át tartó tanulásban

(11)A fenntartható versenyképességet, a társadalmi méltányosságot és a rezilienciát célzó szakképzésről szóló tanácsi ajánlás felhívja a Bizottságot, hogy „térképezze fel a mikrotanúsítványok koncepcióját és alkalmazását”.

(12)Az „Európai Egyetemek” kezdeményezésről – A felsőoktatás, a kutatás, az innováció és a társadalom összekapcsolása: új dimenziókat nyitunk az európai felsőoktatásban – szóló tanácsi következtetések 30 hangsúlyozzák, hogy „a mikrotanúsítványok [...] hozzájárulhatnak a nem hagyományos tanulókat célzó tanulási lehetőségek és az új készségek iránti munkaerőpiaci kereslet bővítéséhez, a tanulási tapasztalat rugalmasabbá és modulárisabbá tételéhez, a felsőoktatáshoz való hozzáférés elősegítéséhez, valamint a tanulók bevonásához – korábbi képesítéseiktől és hátterüktől függetlenül – az átképzési és továbbképzési lehetőségek előmozdítása, valamint a minőségi oktatás biztosítása mellett”.

(13)Az európai felsőoktatási térség oktatási miniszterei a kormányközi bolognai folyamatról szóló római közleményben 31 elkötelezték magukat aziránt, hogy segítik felsőoktatási intézményeiket abban, hogy: i. diverzifikálják tanulási kínálatukat; valamint ii. legyenek innovatívak az oktatási tartalom és a megvalósítás módja terén. A teljes diplomás képzési programok mellett számos felsőoktatási intézmény kínál kisebb tanulási egységeket, vagy tervezi azt. Ezek a kisebb egységek lehetővé teszik a tanulók számára, hogy életük különböző szakaszaiban fejlesszék vagy frissítsék kulturális, szakmai és transzverzális készségeiket és kompetenciáikat. A bolognai folyamat keretében folytatott együttműködés feltárja, hogyan és milyen mértékben lehet ezeket a kisebb, rugalmas tanulási egységeket – beleértve azokat is, amelyek mikrotanúsítvány megszerzéséhez vezetnek – közös eszközök alkalmazásával meghatározni, fejleszteni, végrehajtani és elismerni.

(14)Az oktatási és képzési rendszereknek igazodniuk kell a tanulók eltérő egyedi szükségleteihez, képességeihez és kapacitásához. Emellett tanulási lehetőségeket kell kínálniuk mindenki számára, többek között nem formális és informális keretek között, amint azt az oktatás és képzés területén a méltányosságról és a befogadásról szóló tanácsi következtetések 32 is hangsúlyozzák. A jól megtervezett mikrotanúsítványok felhasználhatók olyan célzott intézkedések részeként, amelyek a tanulók szélesebb köre számára biztosítják a befogadást, valamint az oktatáshoz és képzéshez való hozzáférést. A tanulók szélesebb köre magában foglalja a hátrányos helyzetű és kiszolgáltatott csoportokat (például a fogyatékossággal élőket, az időseket, az alacsony képesítésű/képzettségű személyeket, a kisebbségeket, a migráns hátterű személyeket, a menekülteket és a földrajzi és/vagy társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetük miatt kevesebb lehetőséggel rendelkező személyeket). A mikrotanúsítványok az oktatás és képzés terén a korai iskolaelhagyás megelőzésére, valamint az iskolából a munka világába való átmenet támogatására is felhasználhatók. A menekültek és menedékkérők számának várható növekedése szükségessé teszi olyan stratégiák kidolgozását, amelyek hatékonyan integrálják ezeket a csoportokat az oktatási, képzési és munkaügyi rendszerekbe. A mikrotanúsítványok kialakításával kapcsolatos uniós szintű iránymutatás és kölcsönös tanulás elősegítheti a befogadást, és biztosíthatja, hogy a tanulók társadalom minden csoportjából részesülhessenek a mikrotanúsítványok előnyeiből.

(15)A mikrotanúsítványok az atipikus munkavégzési formákban – például a platformgazdaságban 33 – dolgozó személyek szakmai fejlődését és mobilitását is támogathatják. A platformokon keresztül dolgozó személyek önálló vállalkozói jogállásuk miatt kevéssé férnek hozzá a képzéshez.

(16)A mikrotanúsítványok aktív szerepet játszhatnak a digitális és zöld átállás előmozdítására irányuló uniós szakpolitikai kezdeményezések megvalósításában. A mikrotanúsítványok: i. alátámaszthatják az aktualizált digitális oktatási cselekvési terv 34 céljait a digitális készségekre vonatkozó rugalmas és hozzáférhető tanulási lehetőségek biztosítása érdekében; valamint ii. hozzájárulhatnak a Bizottságnak a „Digitális iránytű 2030-ig” tervében meghatározott célok eléréséhez, hogy 2030-ra Európában digitálisan képzett lakosság és magasan képzett digitális szakemberek legyenek. A mikrotanúsítványok szerepet játszhatnak az európai zöld megállapodás 35 , Európa növekedési stratégiájának megvalósításában is, amelynek célja az európai gazdaság és társadalom átalakítása és fenntarthatóbb pályára állítása.

(17)Az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszeréről (EKKR) szóló tanácsi ajánlás 36 közös referenciakeretet biztosít ahhoz, hogy az emberek és a szervezetek összehasonlíthassák a különböző képesítési rendszereket és az e rendszerekben szerzett képesítések szintjeit. Az EKKR egy európai referenciakeret, amely a képesítések minden típusa és szintje előtt nyitva áll. Az EKKR a nemzeti képesítési keretrendszerekben szereplő mikrotanúsítványok előtt is nyitva áll.

(18)A nem formális és az informális tanulás validációjáról szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlás 37 felkérte a tagállamokat, hogy 2018-ig – a nemzeti körülményekkel és sajátosságokkal összhangban és az általuk megfelelőnek ítélt módon – vezessenek be szabályozást a nem formális és az informális tanulás validációjára vonatkozóan. A validációra vonatkozó szabályozás lehetővé teszi, hogy az emberek érvényesíttethessék a nem formális és az informális tanulással megszerzett ismereteiket, készségeiket és kompetenciáikat. A validációra vonatkozó szabályozás azt is lehetővé teszi az emberek számára, hogy teljes képesítést – vagy adott esetben részleges képesítést – szerezzenek. Az ajánlás 2020. évi értékelése 38 a validálás és a mikrotanúsítványok közötti kapcsolatok továbbfejlesztésére szólított fel.

(19)A készségekkel és képesítésekkel kapcsolatban nyújtott jobb szolgáltatások közös keretrendszeréről (Europass) szóló, 2018. április 18-i (EU) 2018/646 európai parlamenti és tanácsi határozat 39 meghatározza annak az alapjait, hogy miként biztosítsanak webalapú eszközöket az emberek számára, hogy a mikrotanúsítványok hordozhatóságát biztosító hitelesítési szolgáltatások révén építsék életpályájukat és az egész életen át tartó tanulást.

(20)A mikrotanúsítványok relevanciája, fejlesztése és frissítése a következőktől függ: i. a nemzeti hatóságok, az oktatási szervezetek és a képzési szervezetek közötti egyeztetés és együttműködés; valamint ii. ágazati és ágazatközi szociális párbeszéd (a szociális párbeszédbe be kell vonni azokat a szervezeteket, amelyek mind a magán-, mind az állami szektor munkavállalóit és munkáltatóit, a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k), valamint a szakmai és vezetői személyzetet).

(21)Ez az ajánlás teljes mértékben tiszteletben tartja a szubszidiaritás és az arányosság elvét,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

Célkitűzések

1.A tagállamok számára ajánlott a mikrotanúsítványokra vonatkozó európai megközelítés elfogadása, amelynek célja:

a)lehetővé tenni az egyének számára azoknak az ismereteknek, készségeknek és kompetenciáknak a megszerzését, amelyekre szükségük van ahhoz, hogy boldoguljanak a változó munkaerőpiacon és társadalomban, hogy teljes mértékben kihasználhassák a társadalmilag igazságos helyreállításból, valamint a zöld és digitális gazdaságra való méltányos átállásból származó előnyöket;

b)támogatni a mikrotanúsítvány-szolgáltatók arra való felkészültségét, hogy növeljék a tanulási kínálat átláthatóságát és rugalmasságát, hogy ezáltal lehetővé tegyék az emberek számára a személyre szabott tanulási és karrierútvonalak kialakítását;

c)erősíteni az inkluzivitást és az esélyegyenlőséget, továbbá a demográfiai változások közepette a gazdasági ciklusok valamennyi szakaszában hozzájárulni a rezilienciához, a társadalmi méltányossághoz és a mindenki számára elérhető jóléthez.

2.A tagállamoknak eszközként kell használniuk a mikrotanúsítványokat, hogy elősegítsék a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési tervben meghatározott és az uniós vezetők által is üdvözölt azon cél elérését, hogy a felnőttek 60 %-a évente vegyen részt képzésben.

Hatály

3.Ez az ajánlás a mikrotanúsítványokra, valamint azon szakpolitikákra terjed ki, amelyek támogathatják hatékony tervezésüket és használatukat.

4.A mikrotanúsítványok felhasználhatók az oktatási, képzési, egész életen át tartó tanulási és foglalkoztathatósági ökoszisztémák kiegészítésére és fejlesztésére. Az ebben az ajánlásban foglalt intézkedéseknek nem célja az alapfokú oktatás, a felsőoktatás, a szakképzés vagy a hagyományos képesítések felváltása vagy megszüntetése. A javaslat közös európai megközelítést hoz létre a mikrotanúsítványoknak az Európai Unión belüli jelenlegi és kialakulóban lévő szolgáltatására vonatkozóan, és megadja a mikrotanúsítványok kialakítására, kibocsátására és leírására vonatkozó definíciót és iránymutatást, hogy előmozdítsa a mikrotanúsítványok minőségét, átláthatóságát és elterjedését.

Fogalommeghatározások

5.Ezen ajánlás alkalmazásában:

a)„mikrotanúsítvány”: a kis tanulási egységek elvégzését követően a tanuló által megszerzett tanulási eredményeket igazoló dokumentum. Ezeket a tanulási eredményeket átlátható és világosan meghatározott szabványok alapján értékelték. A mikrotanúsítvány megszerzéséhez vezető tanfolyamok célja, hogy a tanulókat olyan speciális ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal ruházzák fel, amelyek megfelelnek a társadalmi, személyes, kulturális vagy munkaerőpiaci igényeknek. A mikrotanúsítványok a tanuló tulajdonát képezik, megoszthatók és hordozhatók. Lehetnek önállóak vagy nagyobb tanúsítványokká vonhatók össze. A mikrotanúsítványokat az adott ágazatban vagy tevékenységi területen elfogadott szabványokon alapuló minőségbiztosítás támasztja alá.

b)„mikrotanúsítvány-szolgáltatók”: bármely szereplő, többek között oktatási és képzési intézmények és szervezetek, szociális partnerek (azaz a munkavállalókat és munkáltatókat képviselő szervezetek), munkáltatók és az ipar, civil társadalmi szervezetek és nemzeti hatóságok, akik/amelyek a formális, nem formális és informális tanuláshoz mikrotanúsítványokat dolgoznak ki, nyújtanak és bocsátanak ki.

c)„tanulási környezet”: azok a különböző fizikai, online, vegyes 40 ,virtuális és digitális helyszínek, környezetek és kultúrák, amelyekben az emberek tanulnak, és amelyek magukban foglalnak minden olyan környezetet, amelyben a formális, a nem formális és az informális tanulás megvalósulhat.

d)„formális tanulás: olyan tanulás, amely szervezett és strukturált, kifejezetten tanulási célokra kialakított környezetben zajlik, és rendszerint valamilyen képesítés megszerzésével zárul, általában bizonyítvány vagy diploma formájában; ide tartozik az általános képzés, a szakmai alapképzés, a felsőfokú szakképzés és a felsőoktatás rendszere. 41  

e)„nemformális tanulás”: a formális oktatáson és képzésen kívül, a tanulási célkitűzések és a tanulási idő tekintetében tervezett tevékenységeken keresztül sorra kerülő tanulás, és ahol a tanulástámogatás valamilyen formája jelen van;  42

f)„informális tanulás”: a napi tevékenységekből és tapasztalatokból eredő tanulás, amely a célkitűzések, az idő vagy a tanulástámogatás tekintetében nem szervezett vagy strukturált; a tanuló szempontjából lehet, hogy nem szándékos 43 .

g)„hordozhatóság”: a tanúsítvány birtokosának azon képessége, hogy az általa választott rendszerben tárolja mikrotanúsítványát, megossza a tanúsítványt az általa választott (nemzeti vagy transznacionális) féllel, és hogy a csere valamennyi résztvevője megérthesse a tanúsítvány tartalmát és ellenőrizhesse annak hitelességét.

h)„halmozhatóság”: a különböző mikrotanúsítványok kombinálásának és logikus egymásra építésének lehetősége.

i)„felmérés”: az egyének formális, nem formális vagy informális keretek között megszerzett készségeinek értékeléséhez, méréséhez és adott esetben leírásához használt folyamat vagy módszer. A felmérést harmadik fél, maga a tanuló (önértékelés) vagy mindkettő hitelesítheti.

Fogalommeghatározás és a mikrotanúsítvány leírására szolgáló uniós szabvány elemek

6. A tagállamoknak a következőket kell alkalmazniuk:

a)a mikrotanúsítványoknak az 5. pont a) alpontja szerinti fogalommeghatározása;

b)a mikrotanúsítvány leírására szolgáló uniós szabvány elemek (az I. mellékletben leírtak szerint), beleértve a következő kötelező elemeket:

(1)a tanuló azonosítása

(2)a mikrotanúsítvány megnevezése

(3)a kibocsátó országa/régiója

(4)igazoló szerv

(5)a kibocsátás dátuma

(6)tanulási eredmények

(7)a tanulási eredmények eléréséhez szükséges feltételezett munkaterhelés (lehetőség szerint az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszerben)

(8)adott esetben a mikrotanúsítvány megszerzéséhez vezető tanulási tapasztalat szintje (és adott esetben ciklusa) (európai képesítési keretrendszer, az európai felsőoktatási térség képesítési keretrendszere)

(9)a felmérés típusa

(10)a tanulási tevékenységben való részvétel formája

(11)a mikrotanúsítvány alátámasztásához alkalmazott minőségbiztosítás típusa

c)a mikrotanúsítványok kialakítására és kibocsátására vonatkozó uniós elvek (a II. mellékletben leírtak szerint).

A mikrotanúsítványok ökoszisztémájának fejlesztése

7.A tagállamoknak elő kell segíteniük a mikrotanúsítványok folyamatban és kialakulóban lévő kidolgozását a formális tanulási környezetben, többek között az alábbiak révén:

a)a felsőoktatási intézmények támogatása abban, hogy feltérképezzék a mikrotanúsítványok azzal kapcsolatos szerepét, hogy sokféle tanulónak kínálnak tanulási lehetőségeket, különösen az egész életen át tartó tanulási tevékenységek vonzó, inkluzív és tanulóközpontú kínálatának bővítése révén, többek között az európai egyetemi szövetségek tevékenységein keresztül 44 ;

b)a szakképzési szolgáltatók támogatása abban, hogy feltérképezzék a mikrotanúsítványok szakmai továbbképzésben betöltött szerepét, hogy támogassák a felnőttek továbbképzését és átképzését, többek között szakképzési kiválósági központok tevékenységei révén;

c)annak biztosítása, hogy az oktatás és képzés minden szintjén rendelkezésre álljon a mikrotanúsítványok megszerzéséhez vezető kis oktatási és képzési programok kidolgozásához és biztosításához szükséges állami finanszírozás, figyelembe véve ugyanakkor a sokszínűséget és a kreativitást lehetővé tevő intézményi autonómiát.

8.A tagállamoknak támogatniuk kell a mikrotanúsítványok folyamatban és kialakulóban lévő kidolgozását a nem formális és az informális tanulási környezetben, többek között az alábbiak révén:

a)a mikrotanúsítványoknak a 7. pontban említettektől eltérő szolgáltatók (többek között vállalatok, szociális partnerek, civil társadalmi szervezetek, helyi hatóságok és magánszolgáltatók) által történő kidolgozásának és nyújtásának támogatása, többek között az állami finanszírozás rendelkezésre állása révén;

b)a munkáltatók és a munkavállalók képviselői által kidolgozott és jóváhagyott mikrotanúsítványok fejlesztésének előmozdítása szociális párbeszéd révén;

c)a korábbi tanulmányok elismerésére és a nem formális és informális tanulás érvényesítésére vonatkozó eljárások kiigazítása a mikrotanúsítványok megadásának lehetővé tétele érdekében.

9.A Tanács arra ösztönzi a tagállamokat, hogy támogassák a mikrotanúsítványok minőségét és átláthatóságát, többek között az alábbiak révén:

a)a különböző típusú szolgáltatók által kibocsátott mikrotanúsítványokra vonatkozó minőségbiztosítási mechanizmusok alkalmazása, kiigazítása és fejlesztése;

b)a munkaerőpiaci igények és a demográfiai változások elemzésére szolgáló, „készségekkel kapcsolatos információgyűjtési” rendszerek használatának támogatása annak érdekében, hogy azonosítani tudják a mikrotanúsítványok fejlesztésére vagy frissítésére irányuló igényeket;

c)annak biztosítása, hogy a szolgáltatók közzétegyék az általuk kínált mikrotanúsítványok jegyzékét, beleértve adott esetben a más szolgáltatók által kibocsátott mikrotanúsítványok elismerésére vonatkozó politikájukat is;

d)adott esetben a mikrotanúsítványok integrálása nemzeti képesítési keretrendszerekbe és rendszerekbe.

10.A tagállamoknak elő kell mozdítaniuk és támogatniuk kell a következők közötti hatékony együttműködést, irányítást és partnerségeket: i. oktatási és képzési intézmények; ii. szociális partnerek; iii. munkáltatók és az ipar; iv. civil társadalmi szervezetek; és v. nemzeti hatóságok. Ezen együttműködés, irányítás és partnerség keretében kell azonosítani a mikrotanúsítványok iránti igényeket, közösen kidolgozni és frissíteni a mikro-tanúsítványokat.

A mikrotanúsítványokban rejlő lehetőségek kiaknázása

11.A tagállamoknak integrálniuk kell a mikrotanúsítványokat mind az oktatási és képzési rendszerekbe, mind a készségfejlesztési politikákba, többek között az alábbiak révén:

a)a mikrotanúsítványok felvétele a kínált oktatási és képzési tanfolyamok nemzeti katalógusaiba;

b)a mikrotanúsítványok felhasználása annak érdekében, hogy javuljon az oktatásba és képzésbe való bejutás minden tanuló esetében, beleértve a hátrányos helyzetű és kiszolgáltatott csoportokat (például a fogyatékossággal élőket, az időseket, az alacsony képesítésű/képzettségű személyeket, a kisebbségeket, a migráns hátterű személyeket, a menekülteket és a földrajzi és/vagy társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetük miatt kevesebb lehetőséggel rendelkező személyeket).

c)a mikrotanúsítványok felhasználása a felső középfokú oktatásból vagy szakképzésből a felsőoktatásba való átmenet és a diplomás képzési programok befejezésének támogatására;

d)a mikrotanúsítványok felhasználása a tanulók szélesebb körének alapvető és haladó szintű digitális készségei és kompetenciái javítására szolgáló további eszközként, a digitális oktatási cselekvési tervvel összhangban;

e)a mikrotanúsítványok felhasználása a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos tanulási szolgáltatások fejlesztésének támogatására a környezeti fenntarthatóság oktatásáról szóló tanácsi ajánlás nemzeti végrehajtásának részeként;

f)a mikrotanúsítványok oktatási és képzési intézmények és más szolgáltatók általi használatának előmozdítása – az őket körülvevő tudás és innovációs ökoszisztémájukkal együttműködésben – a mikrotanúsítványok relevanciájának, valamint a városok és régiók gazdaságára gyakorolt pozitív hatásának növelése érdekében;

g)a mikrotanúsítványok megértésének és használatának előmozdítása a tanárok és oktatók (pl. az Erasmus+ tanárképző akadémiák keretében), valamint a tudományos dolgozók és kutatók folyamatos szakmai továbbképzése révén;

h)a mikrotanúsítványok használatának előmozdítása a legfrissebb kutatási eredmények tanulási lehetőségekbe történő gyors átültetése érdekében, ezáltal erősítve az európai oktatási térség és az Európai Kutatási Térség közötti szinergiákat;

i)a mikrotanúsítványok használatának feltérképezése az európai oktatási térségben a szakirányok megválasztásához fűződő, illetve az oktatási gyakorlatokban és anyagokban tetten érhető nemi és egyéb megkülönböztető sztereotípiák leküzdése érdekében.

12.A tagállamoknak integrálniuk kell a mikrotanúsítványokat foglalkoztatáspolitikájukba és aktív munkaerőpiaci intézkedéseikbe (úgymint foglalkoztatási szolgálatok, képzési támogatás és foglalkoztatási ösztönzők), különösen az alábbiak révén:

a)mikrotanúsítványok használata a következőkhöz: i. az adott gazdasági ágazatokban és régiókban a strukturális munkaerőhiány és a szűk keresztmetszetek kezelése; valamint ii. a munkavállalók továbbképzése és átképzése a munkaerőpiacon keresett készségek és foglalkozások tekintetében, különösen a digitális és zöld átállással összefüggésben;

b)a mikrotanúsítványok megszerzéséhez vezető tanfolyamok felvétele az elismert képzési lehetőségek nemzeti nyilvántartásaiba, amelyek összekapcsolhatók az egyéni tanulási számlákkal és a képzést támogató egyéb rendszerekkel;

c)a mikrotanúsítványok használatának előmozdítása az önálló vállalkozók és az atipikus munkavállalók – többek között a platformokon keresztül dolgozó személyek – készségeinek naprakésszé tétele és fejlesztése érdekében;

d)a mikrotanúsítványok célzott kezdeményezésekben való használatának feltérképezése a hátrányos helyzetű és kiszolgáltatott csoportok (például a minimumjövedelemben részesülők, a tartósan munkanélküliek és az alacsony képzettségűek) támogatása és motiválása a munkaerőpiacra való visszatérésre;

e)a mikrotanúsítványok szerepének feltérképezése az ifjúsági garancia végrehajtását szolgáló rendszereken belül a fiatalok támogatása érdekében, beleértve az előkészítő képzést és a továbbképzésre vonatkozó színvonalas ajánlatokat;

f)a mikrotanúsítványok szerepének feltérképezése a Covid19-válságot követően a foglalkoztatás hatékony és aktív támogatásáról szóló ajánlás (EASE) nemzeti végrehajtásának részeként;

g)a mikrotanúsítványok használatának vizsgálata bizonyos munkakörökben és munkatípusokban a továbbképzésre és átképzésre vonatkozó szabályozási követelmények teljesítése érdekében (pl. jogosítások, kötelező képzés és engedélyek esetében).

13.A tagállamoknak támogatniuk kell az Felsőfokú Tanulmányok és Oklevelek Elismerésével Foglalkozó Nemzeti Információs Központot (ENIC-NARIC hálózatot) a különböző típusú szolgáltatók által kibocsátott mikrotanúsítványok elismerési eljárásainak kidolgozásában, többek között azáltal, hogy megvizsgálják a mikrotanúsítványok automatikus elismerésének lehetőségét 45 .

14.A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a mikrotanúsítványok azonosításával és kiválasztásával kapcsolatos információk és tanácsok adott esetben beépüljenek az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos pályaorientációs szolgáltatásokba. Ide tartoznak az egyetemi karrierközpontokban működő pályaorientációs szolgáltatások, az állami foglalkoztatási szolgálatok (ÁFSZ), a magán foglalkoztatási szolgálatok, a szociális szolgálatok és egyéb tanácsadó szolgálatok (foglalkoztatás, karrier, oktatás és képzés, coaching). A mikrotanúsítványokkal kapcsolatos tanácsadás e szolgáltatásokba való beépítése valamennyi tanuló, többek között a hátrányos helyzetű és kiszolgáltatott helyzetben lévő tanulók igényeit szolgálná.

15.A tagállamoknak:

a)ezen ajánlás végrehajtása érdekében a vonatkozó nemzeti rendelkezésekre és pénzügyi keretekre építve intézkedéseket kell meghatározniuk. Ennek magában kell foglalnia adott esetben a nemzeti forráselosztást és az egyéni tanulási számlákkal való kapcsolatot is lefedő intézkedéseket (kellően figyelembe véve az adott nemzet oktatási, képzési és munkaerőpiaci szervezeteinek felelősségét és autonómiáját);

b)az uniós alapok és eszközök lehető legjobb felhasználása a szükséges reformok támogatása érdekében, a támogató kerettől a mikrotanúsítványok kifejlesztésén át azok alkalmazásáig. Ide tartozik a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, a kohéziós célú és az európai területeknek nyújtott helyreállítási támogatás (REACT-EU), az Európai Szociális Alap Plusz, az Erasmus+, az Európai Szolidaritási Testület, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az InvestEU, a Horizont Európa, az Interreg Európa, a Digitális Európa, az igazságos átmenet mechanizmus, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, a Modernizációs Alap és a technikai támogatási eszköz révén rendelkezésre bocsátott specifikus szakértelem.

A Bizottság által nyújtott támogatás

A Tanács üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy:

16.fejleszti és adott esetben átalakítja a meglévő uniós eszközöket és szolgáltatásokat a mikrotanúsítványok bármilyen típusú szolgáltató általi kidolgozásának támogatása érdekében, többek között az alábbiak révén:

a)arra vonatkozó iránymutatások kidolgozásának támogatása, hogy miként lehet növelni az átláthatóságot, és hogyan lehet a felsőoktatás területén meglévő uniós és bolognai eszközöket a mikrotanúsítványok belső és külső minőségbiztosítására alkalmazni;

b)annak megvizsgálása, hogy a felsőoktatás területén miként lehet az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer felhasználói útmutatóját a mikrotanúsítványok integrálása érdekében átdolgozni;

c)annak megvizsgálása, hogy miként lehet kiigazítani és fejleszteni a készségekkel és képesítésekkel kapcsolatos uniós eszközöket a mikrotanúsítványok szakképzési rendszerekbe való integrálása érdekében;

d)az ENIC-NARIC központok szerepének erősítése a mikrotanúsítványok további tanulmányok és/vagy foglalkoztatás céljából történő elismerésében, többek között iránymutatás és képzés kidolgozása révén;

e)iránymutató feljegyzések kidolgozása a mikrotanúsítványoknak a nemzeti képesítési keretrendszerekbe való felvételéhez.

f)az európai diákigazolvány-kezdeményezés kidolgozásának támogatása, hogy a diákok elektronikusan és biztonságosan megoszthassák a mikrotanúsítványok eredményeit más oktatási és képzési intézményekkel.

17.A tagállamok és az érdekelt felek közötti együttműködés támogatása az alábbiak révén:

a)a mikrotanúsítványok minőségbiztosításával kapcsolatos európai együttműködés előmozdítása;

b)a mikrotanúsítványok európai egyetemi szövetségek és szakképzési kiválósági központok általi használatának ösztönzése annak előmozdítása és ösztönzése érdekében, hogy a szélesebb körű oktatási és képzési közösség vezesse be a mikrotanúsítványokat;

c)a mikrotanúsítványokkal kapcsolatos szerepvállalás előmozdítása az Erasmus+ tanárképző akadémiákban és más tanárképző szolgáltatóknál a tanárok folyamatos szakmai továbbképzés iránti igényeinek kielégítése érdekében.

d)a mikrotanúsítványokkal kapcsolatos szerepvállalás előmozdítása a készségfejlesztési paktumon és a kapcsolódó együttműködési kezdeményezéseken belül, ideértve a készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervét, a Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés megerősített Európai Szövetségét és a digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíciót;

e)az ÁFSZ-ek és a munkáltatók közötti együttműködés és a bevált gyakorlatok cseréjének támogatása a mikrotanúsítványok foglalkoztathatóságot előmozdító felhasználásával kapcsolatban, az állami foglalkoztatási szolgálatok hálózatával összefüggésben;

f)a szociális partnerek közötti együttműködési projektek elősegítése a mikrotanúsítványok európai, nemzeti, helyi és regionális szintű, valamint a különböző ágazatokon átívelő készségigények kielégítése érdekében történő felhasználásával és végrehajtásával kapcsolatban.

18.Az ajánlás technikai végrehajtásának támogatása az Europass platformon belüli további fejlesztések feltérképezése révén, az alábbiak biztosítása érdekében:

a)a mikrotanúsítványok megszerzéséhez vezető tanulási lehetőségekre és a mikrotanúsítványokkal kapcsolatos európai megközelítést alkalmazó szolgáltatókra vonatkozó információk;

b)a mikrotanúsítványok hitelesítésének támogatása az európai digitális tanulási tanúsítványok révén;

c)a mikrotanúsítványokkal kapcsolatos információk hordozhatóságának, halmozhatóságának, interoperabilitásának, cseréjének és megosztásának támogatása egy európai nyílt szabvány révén, amely meghatározza a mikrotanúsítványok közös formátumát.

19.További kutatások támogatása a következőkkel kapcsolatban: i. a mikrotanúsítványokkal kapcsolatos európai megközelítés bevezetése, többek között az oktatási és képzési szolgáltatók, a munkáltatók és a szociális partnerek általi használatuk tekintetében is; ii. konkrét eredmények és előnyök a tanulók számára; és iii. a mikrotanúsítványok hozzáadott értéke a hagyományos szolgáltatáshoz képest és azt kiegészítve.

20.A tagállamoknak és a Bizottságnak közösen kell dolgozniuk a mikrotanúsítványokra vonatkozó, folyamatban lévő uniós szintű adatgyűjtés hatókörének és relevanciájának javításán. Ennek a munkának a következőkre kell összpontosítania: i. a felnőttoktatással kapcsolatos beruházások a nemzeti számlákban és költségvetésekben; valamint ii. további bizonyítékok az emberek képzésre való ösztönzését és motivációját befolyásoló tényezőkről.

Jelentéstétel

21.A tagállamoknak a lehető leghamarabb végre kell hajtaniuk ezt az ajánlást, és (illessze be a dátumot: 12 hónappal a Tanács általi elfogadást követően)-ig be kell nyújtaniuk egy tervet, amely meghatározza az ajánlás célkitűzéseinek 2025-ig történő megvalósítását támogató, nemzeti szinten meghozandó megfelelő intézkedéseket.

22.A Bizottságnak a vonatkozó uniós nyomonkövetési és jelentéstételi kereteken keresztül, a tagállamokkal együttműködésben és az érintett érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően meg kell vizsgálnia és értékelnie kell az ezen ajánlás végrehajtása terén elért előrehaladást, és az ajánlás elfogadásától számított 5 éven belül jelentést kell tennie a Tanácsnak.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)     https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/political-guidelines-next-commission_hu.pdf    

(2)     https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/social-summit-european-pillar-social-rights-booklet_hu.pdf

(3)     https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1223#upskilling

(4)     https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52020DC0625

(5)     https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/2021_commission_work_programme_en.pdf

(6)     https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/2021_commission_work_programme_en.pdf

(7)    Cedefop, 2020: A koronavírus felerősítette az online tanulás iránti érdeklődést

(8)    OECD (2021), „Micro-credential innovations in higher education: Who, What and Why?” , OECD Education Policy Perspectives, 39. sz., OECD Publishing, Párizs.

(9)    Európai Bizottság. (2020). Zárójelentés: A mikrotanúsítványokra vonatkozó európai megközelítés . A mikrotanúsítványokkal foglalkozó felsőoktatási konzultációs munkacsoport eredményei

(10)     https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52020DC0625

(11)     https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1223#upskilling

(12)    C(2021) 102 https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/economy-works-people/jobs-growth-and-investment/european-pillar-social-rights/european-pillar-social-rights-action-plan_hu

(13)    A Portói Nyilatkozat, sajtóközlemény: https://www.consilium.europa.eu/en/press/press-releases/2021/05/08/the-porto-declaration/  

(14)     https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2021/05/08/the-porto-declaration/

(15)     https://www.consilium.europa.eu/media/50833/2425-06-21-euco-conclusions-hu.pdf

(16)    COM(2021) 1372 final.  https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32021H0402&from=EN

(17)     https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32021G0226(01)&from=HU

(18)    HL C 221., 2021.6.10. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52021XG0610(01)

(19)    HL C 221., 2021.6.10. https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-8658-2021-INIT/hu/pdf

(20)    HL C 417., 2020.12.2., 1. o.      https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32020H1202(01)

(21)     https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A12012E%2FTXT

(22)    HL C 326., 2012.10.26. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex:12012P/TXT  

(23)    Ez a javaslat nem foglalkozik a 2005/36/EK irányelvben meghatározott szabályozott szakmák elismerésével.

(24)    HL L 344., 2020.10.19., 4. o.

(25)    HL C 428., 2017.12.13., 3. o.

(26)    „Az Európai Tanács üdvözli a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési tervnek a Portói Nyilatkozattal összhangban álló kiemelt uniós céljait”, az Európai Unió Tanácsa (2021), az Európai Tanács következtetései, 2021. június 24–25. EUCO 7/21.

(27)    COM(2021) 1372 final.

(28)    COM(2020) 274 final.

(29)    COM(2020) 625 final.

(30)    HL C 221., 2021.6.10., 9. o.

(31)    A 2020. november 19-i római miniszteri közlemény.

(32)    HL C 221., 2021.6.10., 8. o.

(33)    „Az onlineplatform-gazdaság fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az magában foglal minden olyan gazdasági tevékenységet, amely a belső piacon lebonyolított tényleges vagy tervezett kereskedelmi ügyletekből ered, és amelyet online platformok – különösen az online közvetítő szolgáltatások és az online keresőprogramok – közvetlenül vagy közvetve segítenek elő”, COM(2018) 2393 final, 2018.4.26., 1. o.

(34)    COM(2020) 624 final.

(35)    C(2019) 640 final.

(36)    HL C 189., 2017.6.15.

(37)    HL C 398., 2012.12.22.

(38)    SWD(2020) 121 final.

(39)    HL L 112., 2018.5.2.

(40)    A formális oktatásban és képzésben a „vegyes tanulás” akkor valósul meg, ha az iskola, a tanár vagy a tanuló a tanulási folyamat során egynél több megközelítést alkalmaz.

(41)    A fogalommeghatározás a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlásból (HL C 398., 2012.12.22.) származik.

(42)    A fogalommeghatározás az Erasmus+ elnevezésű uniós oktatási és képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról és az 1288/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. május 20-i rendeletből (HL L 189., 2021.5.28.) származik.

(43)    A fogalommeghatározás az Erasmus+ elnevezésű uniós oktatási és képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról és az 1288/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. május 20-i rendeletből (HL L 189., 2021.5.28.) származik.

(44)    HL C 221., 2021.6.10.

(45)    A felsőfokú és a felső középfokú képesítések, valamint a külföldi tanulmányi időszakok eredményei automatikus kölcsönös elismerésének ösztönzéséről szóló tanácsi ajánlásban foglaltak szerint.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.12.10.

COM(2021) 770 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
A TANÁCS AJÁNLÁSA

az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztathatóságot segítő mikrotanúsítványokra vonatkozó európai megközelítésről

{SWD(2021) 367 final}

I. MELLÉKLET

A mikrotanúsítvány leírására szolgáló uniós szabvány elemek

Ez a melléklet tartalmazza a mikrotanúsítványok leírására szolgáló közös uniós szabvány elemek listáját, amelyek eszközként használhatók a végrehajtás támogatásához.

Ezek a szabvány elemek egy olyan uniós adatmodell 1 részét fogják képezni , amely meghatározza a mikrotanúsítványok leírásának egységes formátumát. Az adatmodell a mikrotanúsítvány-szolgáltatók által használandó nyílt szabványként fog rendelkezésre állni, és támogatni fogja az interoperabilitást és a mikrotanúsítványokkal kapcsolatos könnyebb adatcserét.

A Bizottság az alábbiakban felsorolt közös szabvány elemek alapján fogja kidolgozni az adatmodellt. A Bizottság a következő módon fogja kidolgozni ezt az adatmodellt: i. a tagállamokkal és az érdekelt felekkel egyeztetve; ii. a felhasználói igényekkel és a technológiai fejlődéssel összhangban; iii. a munkaerőpiacok változásaival összhangban; valamint iv. az oktatás és képzés nyújtására vonatkozó meglévő megközelítésekkel összhangban. Ennek az adatmodellnek támogatnia kell az információk következetességét és egyértelmű hozzáadott értéket kell mutatnia. A mikrotanúsítványok adatmodelljére az Europass-határozat, különösen a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontja, a 6. cikk (1) bekezdésének d) pontja és a 6. cikk (2) bekezdésének b) pontja irányadó, amelyek már felkérik a Bizottságot a nyílt szabványok kidolgozására, tesztelésére és aktualizálására.

(1)      Az adatmodellek az adatok grafikus és/vagy lexikális ábrázolásai, amelyek meghatározzák tulajdonságaikat, struktúrájukat és az összefüggéseket. Ezeket nyílt, szabadon használható, átlátható és konszenzuson alapuló szabványként használják.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.12.10.

COM(2021) 770 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
A TANÁCS AJÁNLÁSA

az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztathatóságot segítő mikrotanúsítványokra vonatkozó európai megközelítésről

{SWD(2021) 367 final}

II. MELLÉKLET

A mikrotanúsítványok kialakítására és kibocsátására vonatkozó uniós elvek

Az alábbiakban ismertetett 10 elv meghatározza a mikrotanúsítványok jellegét, és iránymutatást nyújt a tagállamoknak, a hatóságoknak és a szolgáltatóknak a mikrotanúsítványok kialakításával és kibocsátásával, valamint a mikrotanúsítvány-rendszerekkel kapcsolatban. Az elvek kiemelik a mikrotanúsítványokkal kapcsolatos európai megközelítés kulcsfontosságú jellemzőit, amelyek biztosíthatják a mikrotanúsítványok megbízhatóságát és minőségét. Az elvek egyetemesek, és bármely területen vagy ágazatban alkalmazhatók.