EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.6.2.

COM(2021) 518 final

Ajánlás

A TANÁCS AJÁNLÁSA

amelyben véleményezi Málta 2021. évi stabilitási programját

{SWD(2021) 501 final}

Ajánlás

A TANÁCS AJÁNLÁSA

amelyben véleményezi Málta 2021. évi stabilitási programját

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

tekintettel az Európai Parlament állásfoglalásaira,

a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)A Bizottság 2020. március 20-án közleményt fogadott el a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének 2 alkalmazásáról 3 . Közleményében a Bizottság megállapította, hogy tekintettel a Covid19-járvány következtében várható súlyos gazdasági visszaesésre, az általános mentesítési rendelkezés alkalmazásához szükséges feltételek teljesültek. A tagállamok pénzügyminiszterei 2020. március 23-i nyilatkozatukban egyetértettek a Bizottság értékelésével. Az általános mentesítési rendelkezés költségvetési rugalmasságot biztosított a tagállamok számára a válság kezeléséhez. Elősegítette a költségvetési politikák összehangolását súlyos gazdasági visszaesés idején. A rendelkezés alkalmazása lehetővé teszi az egyes tagállamok középtávú költségvetési céljához vezető kiigazítási pályától való átmeneti eltérést, ha ez középtávon nem veszélyezteti a költségvetés fenntarthatóságát. 2020. szeptember 17-én a Bizottság az éves fenntartható növekedési stratégiájában bejelentette, hogy az általános mentesítési rendelkezés 2021-ben is érvényben marad 4 .

(2)A Tanács 2020. július 20-i ajánlásában 5  felkérte Máltát, hogy az általános mentesítési rendelkezéssel összhangban hozzon meg minden szükséges intézkedést a világjárvány hatékony kezelése, a gazdaság működőképességének fenntartása és a későbbi helyreállítás támogatása érdekében. Az ajánlásban szerepelt továbbá, hogy Málta – amint a gazdasági feltételek lehetővé teszik – folytasson a prudens középtávú költségvetési pozíció megvalósítására és az adósság fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikát, a beruházások fokozása mellett.

(3)Az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlás hangsúlyozta, hogy a költségvetési politikáknak 2021-ben mindvégig minden euróövezeti tagállamban támogató jellegűnek kell maradniuk, és a szakpolitikai intézkedéseknek igazodniuk kell az országspecifikus körülményekhez, továbbá időszerűnek, átmenetinek és célzottnak kell lenniük 6 . Amennyiben a járványügyi és gazdasági feltételek lehetővé teszik, fokozatosan meg kell szüntetni a szükséghelyzeti intézkedéseket, ugyanakkor folytatni kell a válság társadalmi és munkaerőpiaci hatásainak kezelését. A prudens középtávú költségvetési pozíció elérésére és az adósság fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikát kell folytatni, a beruházások fokozása mellett. A tagállamoknak olyan reformok végrehajtására kell törekedniük, amelyek mindenki számára megerősítik az egészségügyi és szociális védelmi rendszerek hatókörét, megfelelőségét és fenntarthatóságát.

(4)2020. november 18-án a Bizottság elfogadta az euróövezeti tagállamok 2021. évi költségvetésiterv-javaslataira vonatkozó véleményeit, amelyek a költségvetési intézkedések minőségi értékelésén alapultak. A Bizottság azon a véleményen volt, hogy Málta költségvetésiterv-javaslata összességében összhangban volt a Tanács által 2020. július 20-án elfogadott költségvetés-politikai ajánlásokkal, továbbá hogy a javaslatban előirányzott intézkedések többsége a gazdasági tevékenység támogatására irányul a meglehetősen bizonytalan helyzetben. Úgy tűnik azonban, hogy egyes intézkedések nem voltak ideiglenesek, illetve nem ellensúlyozták azokat más intézkedésekkel.

(5)A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt is magában foglaló Next Generation EU fenntartható, inkluzív és méltányos helyreállításról fog gondoskodni. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló (EU) 2021/241 rendelet 7 2021. február 19-én lépett hatályba. Az Eszköz reformok és beruházások végrehajtásához nyújt pénzügyi támogatást, és az EU által finanszírozott jelentős fiskális impulzussal jár. Hozzá fog járulni a gazdaság helyreállításához, a fenntartható és növekedést elősegítő reformok és beruházások megvalósításához, mindenekelőtt a zöld és digitális átállás előmozdításához, és erősíteni fogja a gazdaság rezilienciáját és potenciális növekedését. Másrészről elősegíti, hogy az államháztartások rövidesen újra kedvezőbb helyzetbe kerüljenek, közép- és hosszú távon pedig fenntarthatóbbá váljanak, továbbá erősíti a növekedést és a munkahelyteremtést.

(6)2021. március 3-án a Bizottság közleményt fogadott el, amely további szakpolitikai iránymutatást nyújt a költségvetési politikák összehangolásának, valamint a tagállamok stabilitási és konvergenciaprogramjai kidolgozásának megkönnyítése céljából 8 . A tagállami költségvetéseket és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt figyelembe véve a költségvetési irányvonalnak 2021 és 2022 folyamán összességében támogató jellegűnek kell maradnia. Ugyanakkor, mivel a várakozások szerint a gazdasági aktivitás 2021 második felében fokozatosan normalizálódik, a tagállamok költségvetési politikáit 2022-ben differenciáltabbá kell tenni. A tagállamok költségvetési politikáinak figyelembe kell venniük a helyreállítás helyzetét, a költségvetési fenntarthatóságot, valamint a gazdasági, társadalmi és területi különbségek csökkentésének szükségességét. Tekintettel arra, hogy támogatni kell a fenntartható helyreállítást az EU-ban, az alacsony fenntarthatósági kockázatokkal szembesülő tagállamoknak a 2022. évi költségvetés kialakításakor fenn kell tartaniuk a támogató költségvetési politikát, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hatásának figyelembevétele mellett. A magas adósságszinttel rendelkező tagállamoknak prudens költségvetési politikát kell folytatniuk, ugyanakkor meg kell őrizniük a tagállami finanszírozású beruházások szintjét, illetve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai révén további magas színvonalú beruházási projekteket és strukturális reformokat kell finanszírozniuk. A 2022 utáni időszakban a költségvetési politikáknak továbbra is figyelembe kell venniük a fellendülés erősségét, a gazdasági bizonytalanság mértékét és az államháztartás fenntarthatóságával kapcsolatos megfontolásokat. A költségvetés középtávú fenntarthatóságának biztosításához a jövőben a költségvetési politikákat újra a prudens középtávú költségvetési pozíciók elérésére kell majd összpontosítani, többek között megfelelő ütemben, fokozatosan ki kell majd vezetni a támogatási intézkedéseket.

(7)A 2021. március 3-i közlemény a Bizottság azon véleményét is kifejezte, hogy az általános mentesítési rendelkezés deaktiválására vagy további alkalmazására vonatkozó döntést a gazdaság állapotának átfogó értékelése alapján kell meghozni, és ehhez fő mennyiségi kritériumként az EU-ban vagy az euróövezetben a válság előtti szintekhez (2019 végéig) viszonyított gazdasági aktivitás szintjét kell figyelembe venni. A Bizottság a 2021. tavaszi előrejelzése alapján június 2-án úgy ítélte meg, hogy az általános mentesítési rendelkezés 2022. évi további alkalmazásának és 2023-tól történő deaktiválásának feltételei teljesültek. Az egyes országok sajátos körülményeit az általános mentesítési rendelkezés deaktiválását követően továbbra is figyelembe fogják venni 9 .

(8)Málta 2021. április 30-án az 1466/97/EK rendelet 4. cikkével összhangban benyújtotta 2021. évi stabilitási programját.

(9)Az Eurostat által hitelesített adatok alapján Málta államháztartási hiánya 2020-ban a GDP 10,1 %-át tette ki, az államadósság pedig a GDP 54,3 %-ára nőtt. Az elsődleges költségvetési egyenleg éves romlása – a gazdaság támogatására irányuló, 5,7 %-ot kitevő diszkrecionális költségvetési intézkedések és az automatikus stabilizátorok működésének figyelembevételével – a GDP 10,6 %-ának felelt meg. Málta emellett a becslések szerint a GDP 3,9 %-át kitevő likviditási támogatást nyújtott a vállalatoknak és a háztartásoknak (például garanciákat és adóhalasztást, amelyek közvetlen és azonnali költségvetési hatást nem gyakorolnak).

A Bizottság 2021. június 2-án az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdése alapján jelentést adott ki. Ez a jelentés Málta költségvetési helyzetét tárgyalja, mivel annak államháztartási hiánya 2020-ban meghaladta a Szerződésben a GDP 3 %-ában rögzített referenciaértéket. A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a hiányra vonatkozó kritérium nem teljesült.

(10)A költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv 2021 tekintetében óvatos, 2022 tekintetében optimista. A stabilitási program előrejelzése szerint a reál-GDP 2021-ben 3,8 %-kal nő, míg a növekedés 2022-ben 6,8 %-ra gyorsul. A növekedést 2021-ben kizárólag a belső kereslet vezérelné, míg 2022-ben a külső szektor is pozitívan járulna hozzá. A Bizottság 2021. tavaszi előrejelzése gördülékenyebb növekedési pályát feltételez, amely alapján a GDP 2021-ben 4,6 %-kal, 2022-ben pedig 6,1 %-kal nő majd. A Bizottság növekedési előrejelzésében szereplő eltérő profil nagy részét a 2021. évi magán- és állami fogyasztásra vonatkozó optimistább kilátások és a beruházások 2022. évi visszafogottabb növekedése magyarázza.

(11)A kormány 2021. évi stabilitási programja szerint 2021-ben az államháztartási hiány a 2020-ban a GDP 10,1 %-át kitevő értékről a GDP 12,0 %-át kitevő értékre nő, az adósságráta pedig a tervek szerint a GDP 65,0 %-ára nő. Továbbá a program szerint 2021-ben az elsődleges költségvetési egyenleg válság előtti (2019) szinthez viszonyított változása a GDP 12,5 %-ának felel meg, ami a gazdaság támogatására irányuló, a GDP 5,6 %-át kitevő diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését tükrözi. Ezek az előrejelzések a Bizottság 2021. tavaszi előrejelzésével összhangban vannak.

(12)A Covid19-világjárvány és a kapcsolódó gazdasági visszaesés nyomán Málta költségvetési intézkedéseket fogadott el egészségügyi rendszere kapacitásának megerősítése, a járvány megfékezése és a különösen súlyosan érintett egyének és ágazatok megsegítése érdekében. E határozott szakpolitikai intézkedések tompították a GDP csökkenését, ami visszafogta a költségvetési hiány és az államadósság emelkedését. A költségvetési intézkedéseknek maximalizálniuk kell a helyreállítás támogatását anélkül, hogy korlátoznák a jövőbeli költségvetési pályát. El kell kerülni tehát, hogy az intézkedések tartós terhet rójanak az államháztartásra. Amikor a tagállamok tartós intézkedéseket vezetnek be, megfelelő forrásokat kell rendelniük ezekhez, hogy középtávon biztosítsák a költségvetési semlegességet. A Málta által 2020-ban és 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással. A kormány által 2020-ban és 2021-ben elfogadott diszkrecionális költségvetési intézkedések többnyire ideiglenesek, illetve azokat más intézkedésekkel ellensúlyozták.

(13)A 2021. évi stabilitási program feltételezése szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai által finanszírozott beruházások és reformok 2021-ben a GDP 0,3 %-át, 2022-ben a 0,8 %-át, 2023-ban 0,6 %-át, 2024-ben 0,3 %-át, 2025-ben pedig 0,1 %-át teszik ki. A Bizottság tavaszi előrejelzése ezeket a vissza nem térítendő támogatásokat nem teljes mértékben veszi figyelembe a költségvetési előrejelzéseiben, mivel elkészítésekor még nem álltak rendelkezésre kellően részletes információk a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervről. A Bizottság előrejelzése ehelyett a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozott kiadások egyszerűsített és lineáris integrációját feltételezi.

(14)A költségvetési kiigazításra vonatkozóan az 1466/97/EK rendeletben meghatározott mutatókat a jelenlegi helyzet tükrében kell vizsgálni. Először is, jelentős bizonytalanság övezi a kibocsátási résre vonatkozó becsléseket. Másodszor, a költségvetési politikának szorosan követnie kell a világjárvány alakulását, és az egészségügyi kockázatok enyhülésével a szükséghelyzeti támogatásról át lehessen térni a célzottabb intézkedésekre. Harmadszor, a jelenlegi helyzetben a gazdaság támogatása érdekében tett jelentős szakpolitikai intézkedések a meghatározóak. Az uniós költségvetésből (csakúgy mint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből) származó jelentős transzferek mellett a jelenleg használatos mutatók nem tükrözik teljes mértékben a költségvetési politikák gazdaságösztönző hatását. Mindezek alapján a jelenlegi körülmények között a strukturális egyenleg nem tűnik megfelelő mutatónak. A kiadási referenciaértéket viszont ki kell igazítani 10 és további információkkal kell kiegészíteni a költségvetési irányvonal teljes körű kiértékeléséhez.

Először, a 2021. évi költségvetésiterv-javaslatok értékelésében alkalmazott megközelítéshez hasonlóan az aggregált kiadások nem foglalják magukban az ideiglenes szükséghelyzeti intézkedéseket. Ezek a válsághoz kapcsolódó ideiglenes szükséghelyzeti intézkedések az egészségügyi rendszerek támogatására, valamint arra irányulnak, hogy kompenzációt nyújtsanak a munkavállalóknak és a vállalkozásoknak a kijárási korlátozások és az ellátási lánc zavarai miatti bevételkiesésért. Kivezetésükre csak akkor kerülhet sor, ha a népegészségügyi és a gazdasági helyzet normalizálódik.

Másodszor, annak érdekében, hogy a jelenlegi helyzetben értékelni lehessen az általános költségvetési irányvonalat, az uniós költségvetésből (csakúgy mint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből) származó jelentős transzfereket bele kell számítani a releváns kiadási aggregátumokba. Ennek megfelelően a költségvetési irányvonal az elsődleges kiadások változásával mérhető, a diszkrecionális bevételi intézkedéseket és a válsághoz kapcsolódó ideiglenes szükséghelyzeti intézkedéseket figyelmen kívül hagyva, figyelembe véve ugyanakkor a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból nyújtott vissza nem térítendő támogatás révén finanszírozott kiadásokat.

Az átfogó költségvetési irányvonalon túl az elemzés annak értékelésére is kiterjed, hogy a tagállami költségvetési politika kellően megalapozott-e, és összetétele hozzájárul-e a zöld és digitális átállással összhangban levő, fenntartható helyreállításhoz. Ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a tagállami finanszírozású elsődleges folyó kiadások és a beruházások alakulására.

(15)Málta 2021. évi stabilitási programjában azzal számol, hogy az államháztartási hiány 2022-ben a GDP 5,6 %-ára csökken, elsősorban a 2020-ban és 2021-ben elfogadott ideiglenes támogatási intézkedések kivezetése miatt. A GDP-arányos államadósság a tervek szerint a GDP 65,8 %-ára nő. Ezek az előrejelzések a Bizottság 2021. tavaszi előrejelzésével összhangban vannak.

A Bizottság előrejelzése szerint az előbbiekben meghatározott általános költségvetési irányvonal – amely magában foglalja a tagállami költségvetésből és az uniós költségvetésből, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozott beruházások 2022. évi aggregált keresletre gyakorolt hatását is – a becslések szerint a GDP 2,1 %-át teszi ki 11 . Az előrejelzés szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai és egyéb uniós alapok révén finanszírozott kiadások pozitív hozzájárulása GDP-arányosan 0,1 százalékponttal csökken. A tagállami finanszírozású beruházások a becslések szerint GDP-arányosan átlagosan 0,2 százalékpontot kitevő restriktív hatást gyakorolnak 12 . Az előrejelzés szerint a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított tagállami finanszírozású elsődleges folyó kiadások GDP-arányosan 0,8 százalékpontot kitevő restriktív hatást gyakorolnak.

(16)A tagállamok költségvetési intézkedéseinek minősége külön figyelmet érdemel. A tagállami költségvetések összetételének javítását célzó költségvetési strukturális reformok alátámaszthatják a potenciális növekedést, megteremthetik az olyannyira szükséges költségvetési mozgásteret, és hozzájárulhatnak a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságának biztosításához, tekintettel az éghajlatváltozással és az egészségüggyel kapcsolatos kihívásokra is. A bevételi oldalt tekintve a Covid19-válság megerősítette a hatékonyabb és méltányosabb állami bevételi rendszerek kialakítására irányuló reformok fontosságát. Ami a kiadási oldalt illeti, minden eddiginél nagyobb szükség van a fenntartható és növekedésösztönző beruházások szintjének és minőségének javítására, összhangban a növekedési potenciál javítására, a gazdasági és társadalmi reziliencia fokozására, valamint a zöld és digitális kettős átállásra irányuló célkitűzésekkel. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek lehetővé teszik a tagállami költségvetések összetételének javítását.

(17)A programban foglalt középtávú költségvetési tervek alapján előrevetített államháztartási hiány a 2023-ban a GDP 3,9 %-át kitevő értékről 2024-re a GDP 2,9 %-ára csökken. A tervek szerint az államháztartási hiány 2024-ben már nem fogja meghaladni a GDP 3 %-át.

A program alapján az általános költségvetési irányvonal – amely magában foglalja a tagállami költségvetésből és az uniós költségvetésből, és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozott beruházásokból eredően az aggregált keresletre gyakorolt hatást is – a becslések szerint 2023-ban és 2024-ben átlagosan a GDP 1,3 %-ának megfelelő mértékű lesz. Az előrejelzés szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai és egyéb uniós alapok révén finanszírozott kiadások pozitív hozzájárulása GDP-arányosan 0,2 százalékponttal csökken. A tagállami finanszírozású beruházások a becslések szerint GDP-arányosan átlagosan 0,2 százalékpontot kitevő restriktív hatást gyakorolnak 13 . A becslések alapján a (diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított) tagállami finanszírozású elsődleges folyó kiadások GDP-arányosan 0,4 százalékpontot kitevő restriktív hatást gyakorolnak.

A 10 éves átlagos nominális potenciális növekedés a jelenlegi becslés szerint 5,5 % 14 . Ez a becslés azonban nem tartalmazza a helyreállítási és rezilienciaépítési terv részét képező reformok hatását, amelyek élénkíthetik Málta potenciális növekedését.

(18)A GDP-arányos államadósság a tervek szerint a 2023. évi 66 %-ról 2024-ben 65,6 %-ra csökken. Málta a legutóbbi adósságfenntarthatósági elemzés szerint középtávon közepes költségvetési fenntarthatósági kockázatokkal szembesül 15 .

(19)A jelenleg még mindig rendkívül nagy fokú bizonytalanságra tekintettel indokolt, hogy a költségvetés-politikai iránymutatás főként minőségi jellegű maradjon. A későbbi évekre vonatkozó, pontosabban számszerűsített iránymutatást 2022-ben célszerű nyújtani, amennyiben a bizonytalanság mértéke addigra megfelelően csökkent.

A Tanács értékelte a 2021. évi stabilitási programot, valamint a Málta által a 2020. július 20-i tanácsi ajánlásra válaszul tett intézkedéseket,

AJÁNLJA, HOGY MÁLTA:

1.2022-ben tartsa fenn a támogató, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által nyújtott impulzust is figyelembe vevő költségvetési irányvonalat, és őrizze meg a tagállami finanszírozású beruházások szintjét.

2.Amint a gazdasági feltételek lehetővé teszik, folytasson a prudens középtávú költségvetési pozíció megvalósítására és a költségvetés középtávú fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikát. Ugyanakkor a növekedési potenciál élénkítése érdekében fokozza a beruházásokat.

3.A fenntartható és inkluzív fellendülés biztosítása érdekében fordítson különös figyelmet az államháztartás összetételére, a költségvetés bevételi és kiadási oldalát is tekintetbe véve, valamint a költségvetési intézkedések minőségére. Részesítse előnyben a fenntartható és növekedésösztönző beruházásokat, különösen a zöld és digitális átállás támogatásával. Kezelje kiemelten azokat a költségvetési strukturális reformokat, amelyek hozzájárulnak a közpolitikai prioritások finanszírozásának biztosításához, és elősegítik az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát, többek között azáltal, hogy mindenki számára megerősítik az egészségügyi és szociális védelmi rendszerek hatókörét, megfelelőségét és fenntarthatóságát.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)

   HL L 209., 1997.8.2., 1. o.

(2)

   A rendelkezés az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében, 6. cikkének (3) bekezdésében, 9. cikkének (1) bekezdésében és 10. cikkének (3) bekezdésében, valamint az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében és 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott módon elősegíti a költségvetési politikák összehangolását súlyos gazdasági visszaesés idején.

(3)

   A Bizottság közleménye a Tanácsnak a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési záradékának alkalmazásáról, Brüsszel, 2020.3.20., COM(2020) 123 final.

(4)

   A Bizottság közleménye – 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégia, Brüsszel, 2020.9.17., COM(2020) 575 final.

(5)

   A Tanács ajánlása (2020. július 20.) Málta nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta 2020. évi stabilitási programját (HL C 282., 2020.8.26., 116. o.).

(6)    Az Európai Tanács általi jóváhagyást követően a Tanács általi végleges elfogadásra vár. Az eurócsoport által 2020. december 16-án elfogadott szöveg elérhető az alábbi linken: https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-14356-2020-INIT/hu/pdf

(7)     HL L 57., 2021.2.18., 17. o.

(8)    A Bizottság közleménye a Tanácsnak – Egy évvel a Covid19-járvány kitörése után: a fiskális politikai válasz, Brüsszel, 2021.3.3., COM(2021) 105 final.

(9)

   A Bizottság közleménye – 2021. évi gazdaságpolitikai koordináció: a Covid19 leküzdése, a helyreállítás támogatása és gazdaságunk korszerűsítése, Brüsszel, 2021.6.2., COM(2021) 500 final.

(10)    A kiadási referenciaérték különösen a beruházások 4 éves simítása miatt nem teszi lehetővé a tagállami finanszírozású beruházások révén a helyreállításhoz nyújtott költségvetési támogatás megfelelő értékelését.

(11)    A negatív mutató azt jelenti, hogy az elsődleges kiadások növekedése meghaladja a középtávú gazdasági növekedést, ami expanzív költségvetési politikára utal.

(12)    Az előrejelzés szerint az egyéb tagállami finanszírozású tőkekiadások GDP-arányosan 1,1 százalékpontot kitevő restriktív hatást gyakorolnak.

(13)    Az előrejelzés szerint az egyéb tagállami finanszírozású tőkekiadások GDP-arányosan 0,5 százalékpontot kitevő restriktív hatást gyakorolnak.

(14)    A Bizottság által a közös módszertan szerint számított becslés.

(15)    Lásd a következő bizottsági szolgálati munkadokumentumot: Statisztikai melléklet a 2021. évi stabilitási és konvergenciaprogramok értékeléséhez felhasznált háttéradatokról.