Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 52021AG0013(02)

A Tanács indokolása: A Tanács (EU) 13/2021 álláspontja első olvasatban a Jogérvényesülés program létrehozásáról, valamint az 1382/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából

HL C 167., 2021.5.4, p. 17–18 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

2021.5.4.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 167/17

A Tanács indokolása: A Tanács (EU) 13/2021 álláspontja első olvasatban a Jogérvényesülés program létrehozásáról, valamint az 1382/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából

(2021/C 167/02)

I.   BEVEZETÉS

1.

 A Bizottság 2018. május 30-án elfogadta a Jogérvényesülés program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a továbbiakban: a rendelet) vonatkozó javaslatot (1).

2.

 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 18-án fogadta el véleményét.

3.

 A javaslat vizsgálata 2018. júliusban kezdődött és decemberben fejeződött be. Az Állandó Képviselők Bizottsága 2018. december 19-én részleges tárgyalási megbízást (2) adott. Tekintve, hogy a rendelet a többéves pénzügyi kerethez (a továbbiakban: MFF) kapcsolódó javaslatcsomag része, a költségvetési hatással bíró vagy horizontális jellegű rendelkezésekre nem terjedt ki a megbízás hatálya, amíg a többéves pénzügyi kerettel kapcsolatosan nem sikerül további eredményeket elérni.

4.

 Az Európai Parlament 2019. február 6-án fogadta el álláspontját. Két háromoldalú egyeztetésre került sor: 2019. február 20-án és március 5-én. A Tanács keretében a bel- és igazságügy területére irányuló finanszírozási eszközökkel foglalkozó ad hoc munkacsoport két ülést szervezett – 2019. február 28-án és március 4-én –, hogy tájékoztassa a tagállamokat a tárgyalások előrehaladásáról és visszajelzést kapjon tőlük.

5.

 E tárgyalások lehetővé tették, hogy az Európai Parlamenttel közös értelmezés alakuljon ki a javaslat azon részeiről, amelyek nincsenek szögletes zárójelben, amire az elnökség megbízást kapott. E tárgyalások eredménye a 7248/1/19 dokumentumban található. Az Állandó Képviselők Bizottsága 2019. március 13-án megerősítette az Európai Parlamenttel létrejött közös értelmezést.

6.

 Az Európai Parlament 2019. április 17-én a jogalkotási állásfoglalásának (első olvasat) elfogadása révén megerősítette a közös értelmezést.

7.

 Az Állandó Képviselők Bizottsága 2020. november 16-án megvizsgálta a tárgyalók által a 2021–2027-re szóló többéves pénzügyi kerettel kapcsolatban elért ideiglenes politikai megállapodást. Ez lehetővé tette az Állandó Képviselők Bizottsága számára, hogy 2020. december 2-án teljes körű megbízást (3) fogadjon el a Jogérvényesülés programról folytatandó tárgyalásokra vonatkozóan.

8.

 2020. december 11-én és 18-án két háromoldalú egyeztetésre került sor. Ezeket több szakmai egyeztetés és szövegezési ülés kísérte.

9.

 2020. december 18-án ideiglenes politikai megállapodás született az Európai Parlamenttel.

10.

 Eközben a Tanács 2020. december 17-én hivatalosan elfogadta az MFF-csomag különböző elemeit.

11.

 Az Állandó Képviselők Bizottsága 2021. február 3-án elemezte a végső kompromisszumos szöveget, és támogatását fejezte ki a szöveg iránt.

12.

 Az Európai Parlament Jogi Bizottságának elnöke és Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának elnöke 2021. február 5-én levelet küldött az Állandó Képviselők Bizottsága (a továbbiakban: Coreper) (II. rész) elnökének, amelyben megerősítette, hogy az Európai Parlament (a két intézmény általi jogász-nyelvészi ellenőrzés függvényében) egyetért az intézményközi tárgyalások eredményével.

13.

 A Coreper 2021. február 17-én politikai megállapodásra jutott a kompromisszumos szöveggel kapcsolatban.

II.   CÉL

14.

 A Jogérvényesülés program létrehozásáról szóló rendeletjavaslat célja, hogy támogassa az uniós értékeken, a jogállamiságon, valamint a kölcsönös elismerésen és bizalmon alapuló európai igazságszolgáltatási térség továbbfejlesztését, különösen az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése révén, és hogy előmozdítsa a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködést, továbbá a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságát. Az új program – a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek programmal együtt – részét képezi majd az új Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapnak, és elősegíti a nyitott, demokratikus, pluralista és inkluzív társadalmak fenntartását. A jogok és az értékek védelme és előmozdítása, valamint az európai igazságszolgáltatási térség továbbfejlesztése révén elő fogja segíteni a polgárok szerepvállalását is.

III.   A TANÁCS ELSŐ OLVASATBAN ELFOGADOTT ÁLLÁSPONTJÁNAK ELEMZÉSE

Közös értelmezés

15.

 A közös értelmezés nagymértékben tükrözte az eredeti bizottsági javaslatot, és összhangban állt a Tanács részleges megbízásával.

16.

 Ennek keretében a következő javítások történtek:

a)

a javaslat kiegészült potenciális kedvezményezettként a civil társadalmi szervezetekkel együtt tevékenykedő jogi szakemberekkel;

b)

erősebb lett a civil társadalmi szervezetek szerepe;

c)

erősebb lett a nemek közötti egyenlőségnek (nevezetesen azáltal, hogy a javaslat külön új cikkel egészült ki a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítéséről) és a megkülönböztetés tilalmának a szempontja;

d)

tovább pontosították a Jogérvényesülés program keretében finanszírozandó intézkedéseket.

A végső kompromisszum főbb jellemzői

17.

 A két társjogalkotó által jóváhagyott végső szöveg kiegyensúlyozott kompromisszumot jelent. A 2020-ban megkezdett tárgyalások során az alábbi három kérdés külön megbeszélések tárgyát képezte:

a)

ami a program irányítását illeti, megerősítésre került, hogy az eredeti javaslattal és a tanácsi megbízással összhangban a munkaprogram elfogadásához végrehajtási jogi aktusokat alkalmaznak;

b)

a jogállamiságra vonatkozó rendelkezések megerősítése;

c)

ami a források elosztását illeti, a rendelet a források korlátozott részének elkülönítését írja elő a rendelet céljaira juttatandó finanszírozással kapcsolatban. A rendeletben meghatározott célok mindegyikének támogatása, de elsősorban a jogállamiság előmozdítására irányuló intézkedések támogatása érdekében rugalmassági tartalékról is rendelkezik. A források e korlátozott részének elkülönítése, még ha az eredeti bizottsági javaslatban nem is szerepel, a 2014–2020-as időszakra szóló Jogérvényesülés programot létrehozó rendelet szerinti hasonló forráselosztáson alapul.

IV.   ÖSSZEGZÉS

18.

 A Tanács első olvasatban kialakított álláspontja tükrözi a Tanács és az Európai Parlament közötti tárgyalások során elért kompromisszumot. Ezt megerősítette az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága elnökének fent említett levele, a Coreper pedig ezt követően, 2021. február 17-én jóváhagyta azt.

(1)  9598/18. sz. dokumentum.

(2)  15377/18. sz. dokumentum.

(3)  13420/20. sz. dokumentum.

Top