Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 52021AE3601

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a fogyasztói hitelekről (COM(2021) 347 final – 2021/0171 [COD])

EESC 2021/03601

HL C 105., 2022.3.4, p. 92–98 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

2022.3.4.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 105/92

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a fogyasztói hitelekről

(COM(2021) 347 final – 2021/0171 [COD])

(2022/C 105/14)

Előadó:

Bogdan PREDA

Felkérés:

Európai Parlament, 2021.7.8.

Tanács, 2021.7.14.

Jogalap:

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikkének (1) bekezdése

Illetékes szekció:

„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció

Elfogadás a szekcióülésen:

2021.9.30.

Elfogadás a plenáris ülésen:

2021.10.21.

Plenáris ülés száma:

564.

A szavazás eredménye:

(mellette/ellene/tartózkodott)

159/5/16

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözli a fogyasztói hitelekre vonatkozó jogszabályok aktualizálását, de rámutat arra, hogy még mindig vannak olyan területek, ahol az irányelvnek ambiciózusabbnak kellene lennie, vagy ahol nem biztosítja a megfelelő egyensúlyt a célkitűzések és a javasolt megoldások között. Az EGSZB továbbá úgy véli, hogy az irányelv által kínált megoldásoknak jobban kellene összpontosítaniuk a digitalizáció hatásaira és a digitáliseszköz-használat elterjedésére, valamint olyan zöld fogyasztói hitelek nyújtására, amelyek segítenek a fogyasztóknak abban, hogy fenntarthatóbb módon vásároljanak.

1.2.

 Az EGSZB nagyra értékeli, hogy az Európai Bizottság ösztönözni próbál pénzügyi oktatással/digitális ismeretekkel kapcsolatos kampányokat, mivel ezek kizárólag előnyökkel járhatnak a fogyasztók és a hitelezők számára.

1.3.

 Az EGSZB megjegyzi, hogy a túlzott eladósodottság eredetére vonatkozó adatok alapján a hitelköltségek felső korlátjának a szélsőséges árképzési gyakorlatok elkerülése érdekében történő meghatározása kézzelfogható előnyökkel jár a kiszolgáltatott fogyasztók számára, feltéve, hogy ezt a felső határt a piac és a lehetséges további hatások gondos elemzését követően megfelelően kalibrálják. Az EGSZB ezért megjegyzi, hogy a fogyasztói hitelekről szóló irányelvnek (CDD) egyértelmű és harmonizált módszertant kell biztosítania, amelyet a tagállamoknak fontolóra kellene venniük ahhoz, hogy ilyen felső határokat alkalmazzanak azoknak a szélsőséges gyakorlatoknak a megelőzése és visszaszorítása érdekében, amelyek túlzott eladósodáshoz vezethetnek. Ez egyben egyenlő versenyfeltételeket biztosítana a különböző országok hitelezői számára.

1.4.

 Az EGSZB hasznosnak tartja, ha tovább részletezik azt a hitelezői kötelezettséget, hogy alaposan meg kell vizsgálni a fogyasztóik hitelképességét. Ebben a tekintetben az EGSZB támogatja az azzal kapcsolatos európai bizottsági megközelítést, hogy a hitelképesség-értékelés során milyen adatokat kell felhasználni, ideértve azt is, hogy az érzékeny személyes adatok, például az egészségügyi adatok kivételt jelentenek. Nagyon fontos ugyanis, hogy a folyamaton belül kiegyensúlyozott megközelítést biztosítsanak. Rendkívül fontos azonban hangsúlyozni az irányelvben azt, hogy még egy alapos hitelképesség-értékelés sem garantálhatja a hitel visszafizetését.

1.5.

 Az EGSZB úgy véli, hogy a CCD szövegét úgy kell felülvizsgálni, hogy a hitelesítési/engedélyezési eljárástól kezdve a működési szabályokig/kötelezettségekig minden hitelező számára biztosított legyen az egyenlő bánásmód, minden fél számára egyenlő versenyfeltételeket garantálva ezzel.

1.6.

 Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak tovább kellene elemeznie a szerződéskötést megelőző tájékoztatással kapcsolatos kötelezettségeket, hogy megtalálják a megfelelő egyensúlyt a fogyasztók számára szükséges és releváns információk, valamint azok leghatékonyabb és legrugalmasabb bemutatási módja között, figyelembe véve az egész folyamat digitalizálását is.

1.7.

 Az EGSZB azt ajánlja, hogy a fogyasztói hitelekről szóló irányelvben az Európai Bizottság pontosítsa az előtörlesztésre vonatkozó szövegrészt.

2.   Bevezetés

2.1

 Ez a vélemény az Európai Bizottság fogyasztói hitelekről szóló irányelvre vonatkozó javaslatával kapcsolatos, amely hatályon kívül helyezi a fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (1).

2.2

 Az indokolásban foglaltak szerint az új irányelvre azért van szükség, mert 2008 óta a digitalizáció felerősödött és alapvetően megváltoztatta mind a hitelezési szokásokat (pl. az információk digitális úton történő közlésének új módjai, a hitelképesség automatizált döntéshozatali rendszerek és nem hagyományos adatok segítségével történő értékelése), mind a hitelezők profilját. A Covid19-válsággal összefüggésben szükségessé vált az is, hogy jogalkotási eszközök biztosításával enyhítsük a pénzügyileg kiszolgáltatottabb polgárok és háztartások pénzügyi terheit.

3.   Általános megjegyzések

3.1

 Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság kezdeményezését a fogyasztói hitelekre vonatkozó jogi keret aktualizálására, mivel a piac 2008 óta valóban fejlődött, és a jelenlegi rendelkezések nem terjednek ki megfelelően a szereplők/termékek minden típusára, ami azt jelenti, hogy vannak olyan területek, ahol nincs megfelelő védelem a fogyasztók számára, vagy ahol a meglévő szabályok javíthatók.

3.2

 Az EGSZB úgy véli, hogy a CCD kidolgozásának két fő célkitűzése, nevezetesen i. a változó piacon hitelfelvételt vállaló fogyasztók hátrányainak csökkentése, valamint ii. a határokon átnyúló fogyasztói hitelnyújtás és a belső piac versenyképességének elősegítése szorosan összefügg, és elengedhetetlen az új irányelv megfelelő mértékű lefedettségének és egységes alkalmazásának biztosításához. Egy olyan javaslatot például, amely kötelező hitelköltség-korlátokat ír elő a fogyasztói hitelköltségekre, a fogyasztói hitelekről szóló irányelvben (CCD) tovább kell részletezni egy egyértelmű módszertan keretében. Erre az EU-ban a fogyasztók egységes szintű védelmének garantálásához, valamint a felelőtlen hitelezési gyakorlatoknak és az uzsorakamatokkal vagy túlzott költségekkel járó fogyasztói hiteltermékek kifejlesztésének hatékony megelőzéséhez van szükség, hiszen utóbbiak gyakran a legkiszolgáltatottabb fogyasztókat célozzák meg, és gyakran túlzott eladósodáshoz vezethetnek. Erre a harmonizált módszertanra azért is szükség van, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítsunk a különböző országok hitelezői számára.

3.3

 Az irányelv alkalmazásának kiterjesztése és több fogalom meghatározásának tisztázása csak előnyökkel járhat a fogyasztók és a hitelezők számára egyaránt, valamint egyértelműbbé is teheti a kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket. Az EGSZB úgy véli továbbá, hogy az a javaslat is segítene a nehéz helyzetben lévő fogyasztóknak, amely szerint a tagállamoknak független adósság-tanácsadási szolgáltatásokat kellene nyújtaniuk a túlzottan eladósodott vagy egyéb módon kiszolgáltatott fogyasztók számára. Az EGSZB azt is javasolja, hogy az irányelv ösztönözze a hitelezőket olyan politikák elfogadására, amelyek megkönnyítik a pénzügyi nehézségek korai felismerését és átstrukturálási intézkedéseket is tartalmaznak majd. Mindkét intézkedés megakadályozná a túlzott eladósodást, és arra ösztönözné a hitelezőket, hogy megoldást találjanak a nehéz helyzetben lévő hitelfelvevők számára.

3.4

 Az EGSZB nagyra értékeli az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy ösztönözze a pénzügyi oktatást/digitális műveltséggel kapcsolatos kezdeményezéseket annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók megfelelően megértsék a hiteltermékeket és a hitelfelvételkor vállalt kockázatokat, mivel ez a leghatékonyabb módszer stabil pénzügyi helyzetük megőrzésére. E tekintetben az EGSZB úgy véli, hogy a hitelezők és a fogyasztók közötti kommunikáció kapcsán az irányelv szövegét a kapcsolat minden szakasza tekintetében hozzá kell igazítani a digitális átálláshoz és a digitális eszközök használatának növekedéséhez.

3.5

 Az EGSZB szintén nagyra értékeli, hogy az Európai Bizottság egyértelmű szabályozást kíván alkotni a kölcsönszerződésekkel kapcsolatos pénzügyi tanácsadási szolgáltatásokra vonatkozóan, de üdvözölné, ha egyértelmű jogi szempontok is rendelkezésre állnának az ilyen szolgáltatások nyújtásának módjára vonatkozóan.

3.6

 Az EGSZB üdvözli azt a kezdeményezést, hogy részletesebben fejtsék ki azt a hitelezői kötelezettséget, hogy alaposan meg kell vizsgálni a fogyasztók hitelképességét annak ellenőrzése érdekében, hogy megengedhetik-e maguknak a szóban forgó kölcsönöket, és hogy pénzügyi szükségleteik megfelelő védelmet kapnak-e, megelőzve ezzel a felelőtlen hitelezési gyakorlatokat és a túlzott eladósodást. Az Európai Bizottságnak azonban szem előtt kell tartania, hogy az új szabályok nem háríthatják és nem is szabad, hogy a fogyasztók tényleges fizetési teljesítményéért a hitelezőkre hárítsák a felelősséget, mivel a fogyasztóknak mindent meg kell tenniük azért, hogy adósságtörlesztési kötelezettségeiknek eleget tegyenek, és személyes kiadásaikat körültekintően kezeljék. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy elemezze ki még jobban a fogyasztói hitelekről szóló irányelv szövegét, hogy egyértelművé tegye, hogy az alapos hitelképesség-vizsgálat nem jelent garanciát a hitel visszafizetésére. A fogyasztók megfelelő védelmének biztosítása érdekében az EGSZB arra kéri még az Európai Bizottságot, hogy részletezze azokat a helyzeteket, amikor a hitelezőknek különleges és indokolt körülmények között joguk van arra, hogy – minden kötelezettség nélkül – kölcsönt nyújtsanak a fogyasztóknak akkor is, ha azok nem felelnek meg a hitelképességi vizsgálaton.

4.   Részletes megjegyzések

4.1

 Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a szöveg egyértelműségének biztosítása érdekében vizsgálja meg jobban az új fogalommeghatározások egy részét. Például felül kellene vizsgálni a hitelező fogalmát annak biztosítása érdekében, hogy az irányelv hatálya valamennyi hitelező vállalkozásra kiterjedjen, és azonos típusú tevékenységet folytató hitelezőkre egyforma felügyelet/engedélyezés vonatkozzon. Továbbá az egyenlő versenyfeltételek biztosítása és a fogyasztók azonos szintű védelmének hatékony biztosítása érdekében valamennyi hitelezőre – függetlenül a társasági jogállásától – ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, és ugyanazoknak a kötelezettségeknek kell rájuk vonatkozniuk, többek között a jelentéstétel tekintetében is, kivéve a kamatmentes kölcsönök esetében, feltéve, hogy a fogyasztóvédelemre vonatkozó valamennyi rendelkezést betartották.

4.2

 A fogyasztói hitelezési tevékenységből eredő kötelezettségek tekintetében az irányelvnek ambiciózusabbnak kell lennie, és le kell fektetnie, hogy az ilyen hitelezési tevékenységhez az illetékes hatóság hitelesítése/engedélye szükséges a megfelelő fogyasztóvédelem, a hatékony ellenőrzés és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a fogyasztói hitelezés terén. A jelenleg javasolt rendszer a hitelesítés és a nyilvántartásba vétel keverékének tűnik, bár ez egyáltalán nem egyértelmű.

4.3

 Ami az euróban kifejezett kölcsönök nemzeti valutára történő átváltására vonatkozó konkrét rendelkezést illeti, az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a CCD 4. cikkét, és tegye egyértelművé annak alkalmazhatóságát. A javasolt megoldás, amellett, hogy nincs összhangban a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 23. cikkével, nem egyértelmű a szándékát/alkalmazhatóságát és az átváltásra javasolt tényleges módszertant illetően.

4.4

 Ami a megkülönböztetésmentesség elvét illeti (a CCD 6. cikke), az EGSZB aggódik amiatt, hogy annak végrehajtása több okból is nagyon nehéz lehet, ami főként a nemzeti szinten eltérő követelményekre és a hitelképesség-értékelési folyamat részeként szükséges valamennyi igazolás beszerzésének nehézségére vezethető vissza. Ami az adatbázisokhoz való hozzáférést illeti, az EGSZB attól tart, hogy bizonyos körülmények között a hitelezők számára több okból (pl. a határokon átnyúló hitelek iránti kereslet hiánya, a nemzeti szinten eltérő követelmények és a hitelképesség-értékelési folyamat keretében az összes igazolás beszerzésének nehézségei) kivitelezhetetlen vagy gazdaságilag előnytelen lehet a más tagállamok adatbázisaihoz való közvetlen hozzáférés. Az EGSZB ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg alaposabban ezt az elvet, többek között az ilyen adatbázisokhoz való közvetett hozzáférés lehetőségének mérlegelésével, például úgy, hogy a hitelezők a hitelképesség-értékeléshez szükséges dokumentációt a helyi adatbázisukon vagy a helyi adóhatóságokon keresztül kérjék.

4.5

 A nemzeti adatszolgáltatási adatbázisokkal kapcsolatban az EGSZB megjegyzi, hogy a hiteladatok kezelése a Covid19-világjárvány vagy bármely hasonló rendkívüli helyzet során potenciálisan hatással lehet a hitel-jelentési rendszer integritására és végső soron a fogyasztói hitelek nyújtására. Az EGSZB ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a CCD keretén belül hangsúlyozza a hitelinformációk folyamatos és teljes körű megosztásának fontosságát, beleértve a mulasztott fizetésekre vonatkozó adatok/moratóriumok jelentését válsághelyzetben is, csakúgy, mint normál esetben. Ezen túlmenően az Európai Bankhatóság hitelnyújtásra vonatkozó iránymutatásaival összhangban az EGSZB azt is javasolja, hogy az Európai Bizottság határozza meg, hogy az adatbázisoknak legalább arra vonatkozó információkat kell tartalmazniuk, hogy milyen a fogyasztóknak a meglévő hitelszerződéseikhez kapcsolódó törlesztési magatartása, beleértve az esetleges hátralékokat is.

4.6

 Az EGSZB nagyra értékeli az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a szerződéskötés előtti információkat hozzáférhetőbbé tegye a fogyasztók számára. Az EGSZB véleménye szerint azonban a megfelelő megoldás nem lehet egy további dokumentum – a fogyasztói hitelre vonatkozó szabványos összefoglaló – létrehozása, mivel ez mind a fogyasztók, mind a hitelezők számára további terhet jelenthet, és félrevezető lehet a fogyasztók számára abban az értelemben, hogy elemzésüket csak az összefoglalóban szereplő információkra korlátozhatják anélkül, hogy megfelelően figyelembe vennék a Szabványos európai fogyasztóihitel-tájékoztató űrlapban (SECCIF) szereplő összes többi információt. Az új digitális módszerekre való reagálás szükségességének fényében jobb megoldás lenne megfontolni a fogyasztókkal való kapcsolat létrehozásának (és lebonyolításának) egyszerűsítését, többek között azzal, hogy külön digitális módokat határoznak meg a SECCIF átadására vonatkozó kötelezettség teljesítésére.

4.7

 Ami a folyószámlákra vagy megtakarítási számlákra vonatkozó, az árukapcsolásra és a csomagban történő értékesítésre vonatkozó szabályok alóli mentességet illeti, erősen kérdéses, hogy valóban a fogyasztó érdekét szolgálja-e, ha ezt a mentességet csak olyan számlákra korlátozzák, amelyek egyetlen célja a kölcsönök igénybevételére korlátozódik. A szöveg szerint a hitelezőknek meg kell tiltaniuk a fogyasztóknak, hogy a szóban forgó számlákat a kölcsön követelményein kívül személyes célokra használják. Az EGSZB egyetért azzal, hogy a fogyasztót nem szabad arra kényszeríteni, hogy olyan számlát nyisson, amelyre nincs szüksége a kölcsön felhasználásához/visszafizetéséhez, de az ilyen számlát, ha már megnyitották, a fogyasztónak úgy kell használnia, ahogyan azt megfelelőnek tartja.

4.8

 Ami a fogyasztók jogait illeti, amennyiben a hitelképesség vizsgálata profilalkotás vagy a személyes adatok egyéb automatizált feldolgozása révén történik, az EGSZB véleménye szerint a javasolt megoldás azzal a kockázattal jár, hogy veszélybe kerül a pénzügyi intézmények azon képessége, hogy saját kockázatvállalási hajlandóságuknak megfelelő értékelési feltételeket állapítsanak meg, ami csökkenti a folyamat rugalmasságát. Véleményünk szerint a 18. cikk (6) bekezdésének egészét át kell fogalmazni a GDPR követelményeinek megfelelően, ami azt jelenti, hogy a fogyasztót megilletik a GDPR által biztosított jogok, ha a hitelképesség-értékelés kizárólag automatikusan történik, és magánszemélyt érő hatásokat vált ki.

4.9

 Az EGSZB úgy véli, hogy a hitel-előtörlesztés az irányelv központi rendelkezése, mivel célja a piaci versenyképesség előmozdítása és a túlzott eladósodás kezelése. Ennek fényében az EGSZB nagyra értékeli a javaslat általános szándékait. Hangsúlyozza azonban, hogy felül kell vizsgálni a fogyasztói hitelekről szóló irányelv szövegét, hogy i. valóban meg lehessen könnyíteni ennek a jognak a gyakorlását, és hogy ii. el lehessen kerülni az azzal kapcsolatos jogvitákat, hogy mit is jelent pontosan a „minden költség”.

4.10

 Az EGSZB megjegyzi, hogy a túlzott eladósodottság eredetére vonatkozó adatok alapján a hitelköltségek felső korlátjának a szélsőséges árképzési gyakorlatok elkerülése érdekében történő meghatározása kézzelfogható előnyökkel jár a kiszolgáltatott fogyasztók számára, feltéve, hogy ezeket a felső határokat a piac és a lehetséges hatások gondos elemzését követően megfelelően kalibrálják. Egy ilyen megközelítésnek biztosítania kell, hogy az intézkedések valóban előnyösek legyenek a fogyasztók számára és ne váltsanak ki ellenkező hatást.

4.11

 A legújabb fogyasztóvédelmi irányelvvel összhangban a CCD 44. cikke előírja, hogy a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell bevezetniük a nemzeti jogban arra az esetre, ha valaki megsérti az irányelv átültetési szabályait. Az EGSZB üdvözli ezeket a rendelkezéseket, de kéri az Európai Bizottságot, hogy az irányelvben rögzítse azt is, hogy a közigazgatási szankciók nem érintik a fogyasztók kártérítéshez vagy visszatérítéshez való jogát.

Kelt Brüsszelben, 2021. október 21-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Christa SCHWENG

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/48/EK irányelve (2008. április 23.) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 133., 2008.5.22., 66. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/17/ЕU irányelve (2014. február 4.) a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 60., 2014.2.28., 34. o.).

MELLÉKLET

A szekció véleményében szerepelt alábbi szöveg törlésre került a közgyűlés által elfogadott módosító indítvány javára, azonban megkapta a leadott szavazatok legalább egynegyedét:

2. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY

Előterjesztő:

TEDER Reet

INT/956 – Fogyasztói hitelmegállapodások

4.1. pont

A következőképpen módosítandó:

Szekcióvélemény

Módosítás

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a szöveg egyértelműségének biztosítása érdekében vizsgálja meg jobban az új fogalommeghatározások egy részét. Például felül kellene vizsgálni a hitelező fogalmát annak biztosítása érdekében, hogy az irányelv hatálya valamennyi hitelező vállalkozásra kiterjedjen, és azonos típusú tevékenységet folytató hitelezőkre egyforma felügyelet/engedélyezés vonatkozzon. Továbbá az egyenlő versenyfeltételek biztosítása és a fogyasztók azonos szintű védelmének hatékony biztosítása érdekében valamennyi hitelezőre – függetlenül a társasági jogállásától – ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, és ugyanazoknak a kötelezettségeknek kell rájuk vonatkozniuk, többek között a jelentéstétel tekintetében is.

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a szöveg egyértelműségének biztosítása érdekében vizsgálja meg jobban az új fogalommeghatározások egy részét. Például felül kellene vizsgálni a hitelező fogalmát annak biztosítása érdekében, hogy az irányelv hatálya valamennyi hitelező vállalkozásra kiterjedjen, és azonos típusú tevékenységet folytató hitelezőkre egyforma felügyelet/engedélyezés vonatkozzon. Továbbá az egyenlő versenyfeltételek biztosítása és a fogyasztók azonos szintű védelmének hatékony biztosítása érdekében valamennyi hitelezőre – függetlenül a társasági jogállásától – ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, és ugyanazoknak a kötelezettségeknek kell rájuk vonatkozniuk, többek között a jelentéstétel tekintetében is , kivéve a kamatmentes kölcsönök esetében, feltéve, hogy a fogyasztóvédelemre vonatkozó valamennyi rendelkezést betartották .

A szavazás eredménye:

Mellette:

88

Ellene:

79

Tartózkodott:

21

KOMPROMISSZUM A 3. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNYHOZ

Előterjesztő:

PREDA Bogdan

INT/956 – Fogyasztói hitelmegállapodások

4.10. pont

Szekcióvélemény

Kompromisszum

Az EGSZB megjegyzi, hogy a túlzott eladósodottság eredetére vonatkozó adatok alapján egyértelmű, hogy a hitelköltségek felső korlátja kézzelfogható előnyökkel jár a fogyasztók , különösen a kiszolgáltatottak számára.

Az EGSZB megjegyzi, hogy a túlzott eladósodottság eredetére vonatkozó adatok alapján a hitelköltségek felső korlátjának a szélsőséges árképzési gyakorlatok elkerülése érdekében történő meghatározása kézzelfogható előnyökkel jár a kiszolgáltatott fogyasztók számára , feltéve, hogy ezeket a felső határokat a piac és a lehetséges hatások gondos elemzését követően megfelelően kalibrálják . Egy ilyen megközelítésnek biztosítania kell, hogy az intézkedések valóban előnyösek legyenek a fogyasztók számára és ne váltsanak ki ellenkező hatást .

A szavazás eredménye:

Mellette:

82

Ellene:

79

Tartózkodott:

17

KOMPROMISSZUM A 4. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNYHOZ

Előterjesztő:

PREDA Bogdan

INT/956 – Fogyasztói hitelmegállapodások

1.3. pont

Szekcióvélemény

Kompromisszum

Az EGSZB megjegyzi, hogy a túlzott eladósodottság eredetére vonatkozó adatok alapján egyértelmű, hogy a hitelköltségek felső korlátja kézzelfogható előnyökkel jár a fogyasztók , különösen a kiszolgáltatottak számára. Egy olyan javaslatot azonban, amely a tagállamok számára felső határok kiszabását írja elő a fogyasztói hitelköltségekre , a fogyasztói hitelekről szóló irányelvben (CCD) tovább kell részletezni, illetve egy egyértelmű módszertan keretében harmonizálni kell ezt az elképzelést, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak a különböző országok hitelezői számára.

Az EGSZB megjegyzi, hogy a túlzott eladósodottság eredetére vonatkozó adatok alapján a hitelköltségek felső korlátjának a szélsőséges árképzési gyakorlatok elkerülése érdekében történő meghatározása kézzelfogható előnyökkel jár a kiszolgáltatott fogyasztók számára , feltéve, hogy ezt a felső határt a piac és a lehetséges további hatások gondos elemzését követően megfelelően kalibrálják . Az EGSZB ezért megjegyzi, hogy a fogyasztói hitelekről szóló irányelvnek (CDD) egyértelmű és harmonizált módszertant kell biztosítania, amelyet a tagállamoknak fontolóra kellene venniük ahhoz, hogy ilyen felső határokat alkalmazzanak azoknak a szélsőséges gyakorlatoknak a megelőzése és visszaszorítása érdekében, amelyek túlzott eladósodáshoz vezethetnek . Ez egyben egyenlő versenyfeltételeket biztosítana a különböző országok hitelezői számára.

A szavazás eredménye:

Mellette:

88

Ellene:

77

Tartózkodott:

15
Top