Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 52021AE2456

    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A mesterséges intelligenciával kapcsolatos európai megközelítés előmozdítása (COM(2021) 205 final)

    EESC 2021/02456

    HL C 517., 2021.12.22, p. 56–60 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    2021.12.22.   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 517/56

    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A mesterséges intelligenciával kapcsolatos európai megközelítés előmozdítása

    (COM(2021) 205 final)

    (2021/C 517/08)

    Előadó:

    Marie-Françoise GONDARD-ARGENTI

    Felkérés:

    Európai Bizottság, 2021.7.1.

    Jogalap:

    az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke

    Elfogadás a szekcióülésen:

    2021.9.2.

    Elfogadás a plenáris ülésen:

    2021.9.22.

    Plenáris ülés száma:

    563.

    A szavazás eredménye:

    (mellette/ellene/tartózkodott)

    235/0/7

    1.   Következtetések és ajánlások

    1.1.

    		 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság üdvözli a mesterséges intelligenciáról (MI-ről) szóló összehangolt terv felülvizsgálatát, amely az Európai Bizottság és a tagállamok közös munkájának az eredménye. A végrehajtás felgyorsítását szorgalmazza az összes érintett szereplő mozgósítása révén.

    1.2.

    		 Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság inkluzív és fenntartható mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégiájának holisztikus megközelítését, amely a kiválóság és a bizalom ökoszisztémájának megteremtésén alapul. A tervre és rendeletre irányuló javaslatok – amelyek mindegyike külön vélemény tárgyát képezi – a két pillére annak a projektnek, amely lehetővé teszi, hogy Európa globális szereplővé váljon a mesterséges intelligencia terén.

    1.3.

    		 Annak érdekében, hogy megkülönböztetés nélkül minden európai polgár számára elérhetőek legyenek a várt gazdasági, társadalmi, környezeti és közegészségügyi előnyök, a tervnek új lendületet kell adnia az oktatásnak azáltal, hogy integrálja az etikai és környezetvédelmi kérdéseket, az egész életen át tartó tanulást és kompetenciafejlesztést, valamint az innovációs kihívásokat, illetve a munkavállalók és a vállalkozások – köztük a legkisebbek – támogatását is.

    1.4.

    		 A munka világában a siker kulcsa a bizalom. A mesterséges intelligencia nem jelent kivételt e szabály alól. Az EGSZB indokoltnak tartja, hogy az új terv az egész folyamat során kulcsfontosságú szerepet biztosítson a szociális párbeszéd és a szociális partnerek számára. Bár a készségek kérdése alapvető fontosságú, a gondolkodásnak ki kell terjednie a munka világának automatizálásával kapcsolatos valamennyi kérdésre.

    1.5.

    		 Az EGSZB azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság az általa létrehozni kívánt szakpolitikai kereten belül határozottan ösztönözze a tagállamokat arra, hogy erősítsék meg a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kérdésekről és eszközökről folytatott szociális és civil párbeszédet.

    1.6.

    		 Az EGSZB emlékeztet arra, hogy a bizalom azon múlik, hogy minden munkavállalónak, fogyasztónak és állampolgárnak joga van az algoritmikus folyamatok megmagyarázhatóságához, amennyiben azok hatással vannak az életükre vagy a környezetükre. Az új összehangolt tervnek magában kell foglalnia ezt az átláthatóságra és megmagyarázhatóságra vonatkozó követelményt, amely elválaszthatatlan a polgárok azon jogától, hogy a kizárólag algoritmussal hozott döntéseket megkérdőjelezzék.

    1.7.

    		 Az EGSZB úgy véli, hogy az EU hiteles globális vezető szerepet tölthet be a mesterséges intelligencia terén, feltéve, hogy az uniós intézmények, a tagállamok és a szervezett civil társadalom – a szociális partnerek, a fogyasztók és a polgárok – szilárdan együttműködnek egymással, egyértelműen meghatározva mindegyikük felelősségét. Az európai intézmények között, az európai intézmények és a tagállamok között, valamint az utóbbiak között megvalósuló koordináció maximalizálni fogja az általános hatást, miközben biztosítja a beruházási politikák és programok gyors és következetes végrehajtását.

    1.8.

    		 Az MI lényegéből fakadóan globális, ugyanakkor alkalmazásának szintjére kényes: annak közvetlen függvénye. Az összehangolt terv, amely kulcsszereplővé emeli a tagállamokat az MI globális színpadán, az európai MI-stratégia sarokköve.

    1.9.

    		 Az EGSZB üdvözli, hogy a felülvizsgált összehangolt terv konkrét intézkedéseket javasol a nemzeti stratégiák végrehajtásának ösztönzésére és a szinergiák gyarapítására. Értelmet azonban csak akkor nyer igazán, ha szorosan összefonódik az európai adatstratégiával – az európai adattér és adatvédelem létrehozásával – és a kiberbiztonsági stratégiával.

    1.10.

    		 A kötelező koordináció hiányának pótlása érdekében az EGSZB olyan mechanizmus létrehozását kéri, amely az összes érdekelt fél által összeállított teljesítménymutatók felhasználásával folyamatosan figyelemmel kíséri az elért haladást.

    1.11.

    		 Az EGSZB arra bátorítja a tagállamokat, hogy használják fel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt – akárcsak az egyéb pénzügyi eszközöket, mint a Horizont Európát, a Digitális Európa programot és az InvestEU-t – az MI fejlesztésének és elterjesztésének támogatására, különösen a kisvállalkozások körében. Az EBB egyik friss jelentése rávilágít a tennivalókra (1).

    2.   Általános megjegyzések

    2.1.

    		 Az Európai Bizottság azt szeretné, ha az EU lenne az emberközpontú, befogadó, biztonságos, fenntartható és megbízható MI motorja a világban. Az egészségügyi válság tanulságait levonva szeretné felgyorsítani a beruházásokat, fokozni a jelenlegi intézkedéseket és feszesen összehangolni őket a szinergiák és a dinamizmus elősegítésére (2). Az EGSZB támogatja e megközelítés sürgős és határozott alkalmazását az Unió belső és nemzetközi kiválóságának megerősítése érdekében.

    2.2.

    		 Az EGSZB tudomásul veszi a 2018-as első összehangolt terv óta elért eredményeket. Az aktualizált terv világosan felvázolja az elsődleges célokat: beruházni az infrastruktúrába és az adatmegosztásba, az innováció és a készségek mozgósításával ösztönözni a kiválóságot, és a teljes értékláncban biztosítani a megbízhatóságot és az átláthatóságot. Biztatónak tekinthető, hogy 2019-ben hétmilliárd euro összegű beruházásra került sor (+ 30 %).

    2.3.

    		 Az összehangolt terv tiszteletben tartja az alapvető és a szociális jogokat, valamint az algoritmusok általi megkülönböztetésmentességet. Ez a vélemény nem választható el a kapcsolódó rendeletjavaslatra vonatkozó véleménytől, mely javaslat etikai szempontokat tárgyal és harmonizált szabályokat állapít meg (3).

    2.4.

    		 Az EGSZB úgy véli, hogy az etikai keret, valamint egy összehangolt tervvel rendelkező elismert és közös szabvány meghatározó és strukturáló katalizátora az európaiak mesterséges intelligencia iránti elkötelezettségének, miközben globális szinten versenyelőnyt és előnyt biztosít.

    2.5.

    		 Ez a bizalom a polgárok részéről elválaszthatatlanul összekapcsolódik az algoritmusok megmagyarázhatóságához fűződő joggal és az életüket érintő bármely döntés vitatásának lehetőségével. Az MI és alkalmazásai fejlesztőinek, valamint a felhasználóknak ébereknek kell lenniük, rendszeres auditokkal és tesztekkel. A döntésnek az ember kezében kell maradnia.

    2.6.

    		 Az EGSZB aggodalmát fejezi ki a különböző nemzeti stratégiákból fakadó széttagoltság veszélye miatt. Arra kéri a tagállamokat, hogy az EU érdekében fejlesszék együttműködésüket, különösen a kiberbiztonság területén, amely kormányzati feladat, ugyanakkor a terv gerincét képezi.

    2.7.

    		 Az EGSZB támogatja a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból fenntartható és felelősségteljes mesterséges intelligenciát.

    3.   Részletes megjegyzések

    3.1.

    		 Az Európai Bizottság teljesen jogos szándékai értelmében együtt kíván működni a tagállamokkal, a magánszektorral és a szervezett civil társadalommal azért, hogy:

    —

    felgyorsítsák az MI-be történő beruházást a gyors és reziliens gazdasági és társadalmi helyreállítás érdekében, amely fejlett digitális megoldásokra épít,

    —

    időben valósítsák meg a tervezett struktúrákat és programokat, hogy ezáltal élvezni lehessen a technológiák előállításának és bevezetésének úttörői számára fenntartott előnyöket,

    —

    a szakpolitikák kohéziójának optimalizálásával kerüljék el a szétforgácsolódást, és adjanak közös választ e világszintű kihívásra.

    3.2.

    		 Az EGSZB egyetért azzal, hogy az Európai Bizottság 2021 és 2027 között minimum évi egymilliárd eurót igénybe kíván venni a Digitális Európa és a Horizont Európa programból: a várt tőkeáttételi hatás évi húszmilliárd euróig terjedő köz- és magánberuházást fog vonzani az MI-be ugyanebben az időszakban. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz fokozni fogja ezt a tőkeáttételi hatást.

    3.3.   Kedvező feltételek megteremtése – adatok és infrastruktúrák

    3.3.1.

    		 Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozottan és összehangoltan működjenek együtt az MI irányításában: nemzeti stratégiák alkalmazása; a tudás, a szakértelem és a bevált gyakorlatok megosztása az MI fejlesztésének és elterjesztésének felgyorsítására, valamint az MI világszintű kihívásainak megválaszolására.

    3.3.2.

    		 Az MI fejlesztésének előfeltétele az adatok felhasználhatósága, hozzáférhetősége és szabad mozgása, amit kiegészít az adatokra, az adatok védelmére és a kiberbiztonságra vonatkozó stratégia. Az EGSZB emlékeztet rá, hogy a személyes adatok akadálymentes forgalma a szoros összehangolástól és a GDPR maradéktalan tiszteletben tartásától függ. Akárcsak az adatok biztonsága és átláthatósága, az előírások is előnyt jelenthetnek a világméretű versenyben (4). Az EGSZB egyetért az európai adattér és az ágazatspecifikus terek fejlesztésével.

    3.3.3.

    		 Eltekintve néhány olyan MI-rendszertől, amelyek nem támaszkodnak adatokra, a mesterséges intelligencia teljesítménye közvetlenül a rendelkezésre álló adatok mennyiségétől, relevanciájától és minőségétől függ. Az EGSZB ezért létfontosságúnak tartja a potenciál optimalizálását, amely megkönnyítené az adatok rugalmas, átjárható és biztonságos cseréjét. Az EGSZB egyetért az olyan kulcságazatok kijelölésével, mint az ipari termelés, a zöld megállapodás, a mobilitás, az egészségügy, a pénzügy vagy az energiaügy, hogy pontosan követni lehessen a fejleményeket és fel lehessen mérni az elért eredményeket.

    3.3.4.

    		 Az EGSZB támogatja:

    —

    az Európában elérhető számítási teljesítmény jelentős növelését, hogy az adatokat valós időben lehessen feldolgozni és felhasználni, valamint azt is, hogy a szükséges processzorokat az EU-ban tervezzék meg és gyártsák le egy fenntartható fejlődési program keretében,

    —

    a közérdekű adatok fogalmát, amely azt jelenti, hogy az állami hatóságok hozzáférhetővé tesznek adatokat akár saját céljaikra, akár az alapvetőnek tartott adatok megosztásának elősegítésére (5), hozzáadva ehhez az azon érdekelt felektől származó adatokat is, akik az EU területén működnek ugyan, de nem vesznek részt annak iparpolitikájában.

    3.3.5.

    		 Az EGSZB a tagállamok nagyobb kötelezettségvállalására számít a kutatás és az innováció terén, hogy továbbfejleszthessék a közjóhoz szükséges struktúrákat, infrastruktúrákat és eszközöket, valamint hogy hozzájárulhassanak az EU szuverenitásához az MI terén.

    3.4.   A kiválóság támogatása a laboratóriumtól a piacig – innováció és partnerségek

    3.4.1.

    		 Az EGSZB támogatja azt az átfogó megközelítést, hogy tegyük az EU-t a kiválóság térségévé az alapvető kutatástól és innovációtól kezdve egészen a forgalombahozatalig. Az EGSZB létfontosságúnak tartja az együttműködés felgyorsítását az EU és a tagállamok között, hogy az emberközpontú és bizalmon alapuló európai jövőképpel összhangban kedvező feltételeket lehessen teremteni az innováció, az MI kereskedelmi kilátásai, valamint a tehetségfejlesztés és a készségfejlesztés számára. Az EGSZB örömmel nyugtázza, hogy a horizontális együttműködés struktúrái támogatják e célkitűzéseket.

    3.4.2.

    		 Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság célkitűzéseit: a kísérletezés támogatása, a regionális digitális innovációs központok megerősítése az országos és regionális kezdeményezésekkel együttműködve, valamint tapasztalatcsere. Az innovációs központok és az igényalapú platformok – a célzott anyagi támogatás mellett – megkönnyítik az MI iránti elköteleződést is a mikrovállalkozások és a kkv-k számára. Az EGSZB fontosnak tartja az induló és a növekvő innovatív vállalkozások, valamint a hagyományos kkv-k támogatását az MI-fejlesztés terén.

    3.4.3.

    		 Az EGSZB ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kiválósági központok politikája nem mehet a „szokásos” kutatólaboratóriumok rendes és tartós finanszírozásának rovására, azon félelem miatt, hogy ez késleltetheti a forradalmi technológiák megjelenését.

    3.4.4.

    		 Az EGSZB célzott támogatóhálózatok kifejlesztésével szeretné előmozdítani a szervezeteknek és az mkkv-knak szánt felzárkóztatási programokat. Kívánatos volna a tökéletesítés céljából megerősíteni és kiértékelni, milyen gyakorlati hatással vannak az mkkv-kra azok a kezdeményezések, amelyek az MI-hez való hozzáférésüket hivatottak támogatni (tesztelési és kísérleti létesítmények (TEF), digitális innovációs központok (DIH) és igényalapú MI-platformok).

    3.4.5.

    		 Az EGSZB által megrendelt egyik friss tanulmány szerint megkerülhetetlen a „szintlépés”, akár az elvárt készségekhez és a szükséges anyagi forrásokhoz való hozzáférésről legyen szó, vagy az adathalmazokhoz az algoritmusok esetében, akár egy olyan piac megcélzásáról, amelynek kiépítettsége biztosítja a költséges infrastruktúrák gyors amortizációját. A politikai döntéshozóknak ezért elsőbbséget kell adniuk az mkkv-knak, és megfelelő szakpolitikákat kell javasolniuk. A világjárvány okozta gazdasági károk tükrében égető szükség van az induló és a növekvő innovatív vállalkozások, valamint a hagyományos kkv-k támogatására az MI fejlesztése terén.

    3.4.6.

    		 Az EGSZB egyetért a tesztkörnyezetek létrehozásával, ahol az új ötletek valóságközeli körülmények között kísérletezhetők ki, és ösztönözhető a mozgékonyság. Az EGSZB szorgalmazza az eredmények hatékonyabb megosztását és határok nélküli kölcsönös elismerését.

    3.4.7.

    		 A kutatási kiválóság tükrözi a laboratóriumokban meglévő tehetségeket és készségeket, de a felhasználók MI iránti bizalmát is. Ezért az EGSZB azt szeretné, ha a felsőoktatási programok világszínvonalú tehetségeket képeznének az innováció és a kereskedelmi fejlesztés terén. Arra kéri az EU-t, hogy biztosítsa a feltételeket e tehetségek megtartásához és a külföldi készségek bevonzásához. Az EGSZB stabil és megbízható világkereskedelmi környezetet szeretne, amelyben a vállalatok és a munkavállalók jobban elköteleződhetnek az MI mellett a kutatás és az innováció érdekében.

    3.4.8.

    		 Az MI-megoldásokat végrehajtó civil szervezeteket érdemes támogatni és bevenni az MI-re szánt alapok és források kedvezményezettjeinek körébe. Különösen vonatkozik ez a szociális szolgáltatásokra, tiszteletben tartva a magánélethez való jogot, valamint az adatkezelési és -tárolási szabályokat, a biometrikus adatokra vonatkozóan is.

    3.5.   Annak elérése, hogy az MI a polgárok számára is működjön – készségek és bizalom

    3.5.1.

    		 Az EGSZB támogatja az Európai Bizottságnak a kiválósági ökoszisztéma és a bizalmi ökoszisztéma létrehozására épülő stratégiáját. Ezt a megközelítést írja le a 2019-ben elfogadott fehér könyv (6). Az oktatás és a képzés biztosítja azokat a lehetőségeket, amelyekkel fokozható a kiválóság és növelhető az MI iránti bizalom, ezért az oktatási és képzési rendszereknek kell gondoskodniuk egy sor szükséglet kielégítéséről, kezdve az alapismeretektől és az általános megértéstől egészen a specifikus szakértelem és a magas szintű készségek megszerzéséig (7).

    3.5.2.

    		 Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság elfogadta az új digitális oktatási cselekvési tervet a 2020–2027 közötti időszakra. Ez lehetővé fogja tenni egyrészt az MI mibenlétének és működésének jobb megértését az elemi iskolától kezdve az egyetemig, másrészt pedig a készségek felfrissítését.

    3.5.3.

    		 Az EGSZB örülne, ha a tagállamok kidolgoznának az MI vonatkozásában egy olyan képzési kínálatot, amely kitér a kapcsolódó etikai és környezetvédelmi kérdésekre is, és a bevált gyakorlatok cseréjére buzdít, ezzel is előmozdítva a sokszínűséget az MI felhasználása, fejlesztése és elérhető képzések terén. Az MI felfutása és mindenki számára előnyös használata multidiszciplináris megközelítést és átjárási lehetőségeket követel meg.

    3.5.4.

    		 Az EGSZB úgy véli, hogy a szociális partnerek fontos szereplők a készségek fejlesztésére és a munkahelyek változására való felkészülésben. A szociális párbeszéd elengedhetetlen a feladataik automatizálása által érintett munkavállalók támogatásához.

    3.5.5.

    		 Az EGSZB hangsúlyozza a kormányok, az oktatási intézmények, a szociális partnerek és az érintett civil szervezetek közötti együttműködés fontosságát az új oktatási és továbbképzési programok kidolgozásában és alkalmazásában, amelyeket elsősorban a munkanélkülieknek szánnak. Szükség van a vállalkozóknak és a munkavállalóknak szóló, az mkkv-kra és a kkv-kra szabott képzésekre.

    3.5.6.

    		 Az EGSZB sajnálatosnak tartja, hogy a terv nem veti fel a közös vita lehetőségét arra vonatkozóan, hogy milyen lesz a világ és a munka jövője az automatizálás nyomán. Ahhoz, hogy meg lehessen nyerni a munkavállalók bizalmát az MI-alkalmazások iránt, megerősített szociális párbeszédre van szükség, amely nélkülözhetetlen a munkavállalókat érintő MI-rendszerek bevezetéséhez, főleg a menedzsment vagy a humánerőforrás terén. A munkahelyek esetleges megszűnésére, az egyenlőtlenségek növekedésére és a termelő ágazatok átszerveződésére tekintettel biztosítani kell a tagállamok közötti teljeskörű koordinációt a vállalatok, a régiók, a szociális partnerek és közvetítő szervek szoros együttműködésével, hogy biztosítani lehessen:

    —

    előremutató, tartós és intézményesített kapacitások fejlesztését az automatizálás terén,

    —

    a szakmák és a készségek átállásához szükséges proaktív és innovatív eszközök kidolgozását,

    —

    a kiegészítő jellegre való odafigyelést nemcsak azért, hogy „MI-t fejlesszenek” az egyes szakmákban, hanem hogy a kulturális és gyakorlatbeli változásokat is észleljék, és meghatározzák az egyéni szerepvállalásnak kedvező „bevált kiegészítő jelleg” szabványait.

    3.5.7.

    		 Mivel a digitális társadalom sarokköve a bizalom, az EGSZB különösen nagyra értékeli az Európai Bizottság megközelítését az összes olyan területen, amely az MI iránti általános bizalom szintjének növeléséhez biztosítani tudja az általános érdeklődést, különösen a polgárok, a fogyasztók, valamint a munkavállalók és a vállalatok érdeklődését, beleértve a szociális gazdaság vállalatait is: ilyen területek az alapvető jogok védelme, a kiberbiztonság, az adatvédelem, a szellemi tulajdon, az erőforrások fenntartható és hatékony felhasználása, valamint nem utolsósorban az innovációval kapcsolatos szabályozási kérdések. Fontos lenne felmérni az MI visszaélésszerű használatából származó esetleges veszélyeket, és megfelelő megoldásokat javasolni. Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság által felvetett intézkedéseket: a biztonság megerősítése minden területen, valamint a keretszabályozás hozzáigazítása az MI kihívásaihoz. Emlékeztet ezzel kapcsolatban a szervezett civil társadalom úttörő szerepére például az arcfelismeréssel járó kockázatok felbecsülésében.

    3.5.8.

    		 Az EGSZB teljes mértékben támogatja azt a célkitűzést, hogy ösztönözzék a világszinten érvényes szabványok kidolgozását az MI terén, valamint építsenek ki partnerségeket és közös kezdeményezéseket a nem uniós országokkal, hogy ezzel világszerte előmozdítsák a fenntartható és megbízható MI európai jövőképét.

    3.6.   Stratégiai vezető szerep kialakítása a nagy hatású ágazatokban

    3.6.1.

    		 Az EGSZB nagyra értékeli az Európai Bizottság realista megközelítését, miszerint azokra az ágazatokra összpontosítja a tevékenységét, ahol az MI terén vezető szerepre van szükség: éghajlat és környezetvédelem, egészségügy, robotika és automatizálás, közszolgáltatások, közbiztonság, ideértve a terrorizmus elleni küzdelmet és a migrációs politikát, intelligens mobilitás, mezőgazdaság és kapcsolódó ágazatok.

    3.6.2.

    		 Az EGSZB a digitális átállást a széntelenítés és a környezetgazdálkodás kulcsfontosságú eszközének tartja, ugyanakkor szükségesnek látja, hogy korlátozzák az MI-alapú megoldások éghajlatra, környezetre és energiafogyasztásra gyakorolt esetleges káros hatását. A szállítási és energiagazdálkodási rendszerek, valamint az ipari és mezőgazdasági folyamatok esetében az MI használata növeli az energiahatékonyságot, a körforgásos gazdaságot és a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást; vagyis a termelékenység és a gazdasági hatékonyság egyik tényezője. Ezenfelül az MI eszközöket kínál az éghajlati és környezeti jelenségek jobb megértéséhez és ellenőrzés alatt tartásához.

    3.6.3.

    		 Az EGSZB felhív az MI által nyújtott lehetőségek kiaknázására a betegségek eredetének kutatásában, az új molekulák, orvostechnikai felszerelések és fejlett kezelések kifejlesztésében vagy a vizsgálat, a diagnózis és a kezelés területein, például a rák elleni küzdelemben. A magánélet és a személyes adatok maradéktalan tiszteletben tartásának szellemében előirányzott európai egészségügyi adattér hatalmas lépés az MI lehetőségeinek teljes kiaknázása felé. A pácienseket, időseket vagy fogyatékossággal élőket napi szinten segítő robotok jól mutatják, milyen áldásos lehet a kiválóság a robottechnológia területén, ha az nem annyira a technológiai bravúrra, hanem inkább az emberek és robotok közötti interfész irányítására törekszik.

    Kelt Brüsszelben, 2021. szeptember 22-én.

    az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

    Christa SCHWENG

    (1)  Artificial intelligence, blockchain and the future of Europe [Mesterséges intelligencia, blokklánc és Európa jövője].

    (2)  HL C 240., 2019.7.16., 51. o.

    (3)  Az EGSZB véleménye az MI-rendeletről (lásd e Hivatalos Lap 61. oldalát).

    (4)  Zaki Laïdi: La norme sans la force: l’énigme de la puissance européenne [Erőtlen előírások: az európai hatalom rejtélye], 2005.

    (5)  Az európai adatkormányzásról szóló rendelet.

    (6)  HL C 364., 2020.10.28., 87. o.

    (7)  HL C 14., 2020.1.15., 46. o.

    Top