Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a kutatás és az innováció globális megközelítéséről – Európa nemzetközi együttműködésre irányuló stratégiája egy változó világban

(COM(2021) 252 final)

(2022/C 105/11)

Előadó:

Neža REPANŠEK

Felkérés:	Európai Bizottság, 2021.7.1.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Illetékes szekció:	„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2021.9.30.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2021.10.20.
Plenáris ülés száma:	564.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	231/0/4

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB üdvözli, hogy az EU elköteleződött amellett, hogy élen járjon és megőrizze a nemzetközi kutatási és innovációs együttműködés nyitottságát, egyidejűleg előmozdítva az egyenlő versenyfeltételeket és az alapvető értékek által alátámasztott viszonosságot.

1.2.

Az EGSZB üdvözli a tudományos kutatás szabadságáról szóló bonni nyilatkozat következtetéseit, amelyet az Európai Kutatási Térségről (ERA) szóló miniszteri konferencián fogadtak el 2020. október 20-án ebben a városban, mivel ez a szabadság az egyik előfeltétele a dinamikus kutatási és innovációs környezetnek, amely a tudás és a társadalmi haszon előmozdítására törekszik. Az EGSZB támogatja, hogy a jövőben nemzetközi szinten fogadják el ezeket az alapelveket.

1.3.

Az EGSZB szükségesnek tartja, hogy a civil társadalmi szervezetek fokozottabb bevonásával támogassák az EU intézményeit és a tagállamokat abban, hogy olyan rendkívüli szakpolitikákat és külön programokat alakítsanak ki (karriermobilitás, kutatók vonzása/megtartása és az alkalmazott kutatás és az innováció eredményei az uniós kkv-k vállalkozói kultúrája számára), amelyek képesek olyan uniós hozzáadott értéket gyűjteni, ami aztán a következő évtizedben táplálhatja az ambiciózus Európai Kutatási Térséget (1). Ennek részeként különösen figyelembe kell venni a világjárvány tanulságait és az éghajlatváltozásnak a társadalmakra és gazdaságokra gyakorolt hatását, valamint azt, hogy a teljeskörű tudás- és technológiatranszfert a kutatás digitális átalakítása révén kell biztosítani. A világjárvány előtérbe helyezte az egészségügy terén folytatott együttműködést, amelynek középpontjában az egészségügyi ellátás elérhetővé tételének, az egészség időben történő fejlesztésének és erősítésének, valamint az egészségügyi szakemberek együttműködésének kell állnia, hiszen együttműködés révén még a legösszetettebb egészségügyi problémákra is lehet megoldást találni.

1.4.

Az EGSZB szeretné kiemelni annak fontosságát, hogy erősítsék az EU vezető szerepét a többoldalú kutatási és innovációs partnerségek támogatásában. Erre azért van szükség, hogy új megoldásokat kínáljanak a környezeti, digitális, egészségügyi, társadalmi és innovációs kihívásokra, figyelembe véve a Covid19 jelenlegi hatását az európai egészségügyi rendszerekre, társadalmakra, gazdasági közösségekre és a tágabb globális gazdaságra.

1.5.

A globálisan erősebb Unió célkitűzéséhez való konkrét hozzájárulás érdekében az EGSZB kéri, hogy uniós és nemzeti szinten megfelelő módon vonják be a civil társadalmi szervezeteket az Európai Bizottságnak a fellépések ellenőrzésére irányuló munkájába, amit a közlemény is előír. Az átállással foglalkozó, tervezett EKT-fórumra tekintettel az EGSZB azt javasolja, hogy a civil társadalmi tudáshálózatról szóló előzetes jelentés révén könnyítsék meg az uniós és nemzeti intézményekkel való együttes fellépést, amelyet egy 2022-ben tartandó nemzetközi konferencián ismertetnének és vitatnának meg.

2.   Általános megjegyzések

2.1.

A kutatás és az innováció (K+I) globális megközelítése ismerteti az Európai Bizottság elképzeléseit Európa nemzetközi kutatási és innovációs együttműködési stratégiája kapcsán. A stratégia célja, hogy erősítse a partnerségeket annak érdekében, hogy új megoldásokat kínáljanak a környezeti, digitális, egészségügyi, társadalmi és innovációs kihívásokra.

2.2.

Az új stratégia két fő célkitűzésre épül. Először is célja egy olyan kutatási és innovációs környezet kialakítása, amely szabályokon és értékeken alapul, és amely nyitottságának köszönhetően világszerte segíti a kutatók és az innovátorok együttműködését többoldalú partnerségekben, hogy megoldásokat találjanak a globális kihívásokra. Másodszor, a nemzetközi kutatási és innovációs együttműködésben a kölcsönösség és egyenlő versenyfeltételek biztosítására törekszik.

2.3.

Az új globális megközelítést a következők által kell megvalósítani: — az EU kétoldalú kutatási és innovációs együttműködésének modulálása annak érdekében, hogy az összeegyeztethető legyen az európai érdekekkel és értékekkel, és erősödjön az EU nyitott stratégiai autonómiája, — a tudomány, a technológia és az innováció mozgósítása a fenntartható és inkluzív fejlődés, valamint az ellenállóképes, tudásalapú társadalmakra és gazdaságokra való átállás felgyorsítása érdekében az alacsony és közepes jövedelmű országokban, — az „Európa együtt” megközelítésen alapuló kezdeményezések indítása. Ez a megközelítés ötvözi az EU, a pénzügyi intézmények és a tagállamok fellépéseit, maximalizálva az intézkedések hatékonyságát és hatását.

2.4.

A közlemény emellett iránymutatásként szolgál majd az új uniós polgári kutatási és innovációs program, a Horizont Európa nemzetközi dimenziójának, valamint a más uniós programokkal, különösen a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa eszközzel való szinergiáinak megvalósításához.

3.   Elkötelezettség a nemzetközi nyitottság és az alapvető értékek iránt a kutatás és az innováció terén

3.1.

A vezető szerep megőrzése érdekében az EU kutatási és innovációs programjának továbbra is nyitottnak kell lennie a világ előtt. Ez azt jelenti, hogy az EU programjaiba – így az Erasmus+ és a Horizont Európa programba – a világ minden tájáról be kell tudniuk kapcsolódniuk a résztvevőknek, függetlenül székhelyüktől vagy lakóhelyüktől. Ezen túlmenően minden nemzetközi partnerségben továbbra is elő kell mozdítani és meg kell valósítani az értékek tiszteletét és közös értelmezését.

3.2.

A kutatási integritás európai magatartási kódexe (2) nyomán az EGSZB Új Európai Kutatási Térség a kutatás és az innováció szolgálatában (3) című véleménye hangsúlyozza annak szükségességét, hogy beépítsék a tudományos és etikai integritás elvét a kutatási etikába és integritásba, hogy megelőzzék a veszteségeket az emberi egészség és a pénz terén, valamint elkerüljék a tudományos kudarcokat. A közlemény kiemeli az Uniónak az általános alapvető értékek védelmében betöltött szerepét az etikai kihívások kezelése és az emberközpontú technológiai innováció biztosítása terén.

3.3.

A tudományos élet szabadságát, az intézményi autonómiát, a kutatás etikával és integritással kapcsolatos aspektusait, az empirikus alapokat, a nemek közötti egyenlőséget, a sokféleséget és az inkluzivitást általánosan érvényesíteni kell, és be kell építeni a nemzetközi kutatási együttműködésbe. Az EGSZB nagymértékben egyetért azzal, hogy a nemek közötti egyensúly és egyenlőség, a fiatalok szerepvállalása és részvétele, a társadalmi befogadás és a sokféleség fontos a globális kutatásban és innovációban. Minden szinten síkra kell szállni az inkluzív és támogató, politikai beavatkozástól mentes kutatási környezetért, valamint a kutatási lehetőségekért. Az EGSZB üdvözli az EB kezdeményezését, amely szerint iránymutatásokat dolgoz ki és mozdít elő az uniós kutatószervezeteket és felsőoktatási intézményeket célzó külföldi beavatkozás kezelésére vonatkozóan.

3.4.

Az EU átfogó célja a „FAIR”, azaz kereshető, hozzáférhető, interoperábilis és újrafelhasználható [Findable, Accessible, Interoperable and Reusable] adatkészletek létrehozása a nyílt hozzáférésű adatok és nyílt tudomány koncepcióján belül.

3.5.

Fontos, hogy nemzeti szinten központi finanszírozást nyújtsanak, biztosítva a kutatásra és fejlesztésre irányuló beruházások megfelelő szintjét, ami képessé tesz az ágazatban megszabott célok elérésére.

3.6.

A „tudományos diplomácia” segíthetné az EU-t abban, hogy éljen a „puha hatalommal”, és hatékonyabban érvényesíthesse gazdasági érdekeit és értékeit, kielégítve a partnerországok igényeit és érdeklődését, valamint kihasználva az EU-nak mint a kutatás és az innováció motorjának erősségeit. Az EGSZB-nek meggyőződése, hogy a valamennyi szinten folytatott konstruktív társadalmi és polgári párbeszéd hozzájárulna közösségeinkben a sikeres „tudományos diplomáciához”.

4.   Új egyensúly – A K+I egyenlő versenyfeltételei és kölcsönössége felé

4.1.

Szakpolitikái és programjai révén az EU a kutatás és az innováció nemzetközivé tételének egyik fő katalizátora. Képes bevonni a termelési rendszereket, és mozgósítja a tudományt, a fiatal kutatókat, az interdiszciplináris hálózatokat, a technológiát és az innovációt egyrészt a fenntartható és inkluzív fejlődés, másrészt az ellenállóképes, tudásalapú társadalmakra és gazdaságokra való átállás felgyorsítása érdekében az alacsony és közepes jövedelmű országokban. Az EGSZB hangsúlyozza a tudományba történő magán- és különösen állami beruházások fontosságát annak érdekében, hogy a kutatás és az innováció terén lépést lehessen tartani a többi világhatalommal, ugyanakkor pedig védelmezni lehessen az emberi jogokat és az alapvető értékeket.

4.2.

A többi tudományos nagyhatalom jelenleg GDP-arányosan tekintve többet költ a tudományra, mint az EU. A geopolitikai feszültségek fokozódnak, és kihívás elé kerültek az emberi jogok és az olyan alapvető értékek, mint a tudományos élet szabadsága. Az EU-ban a tudományos élet szabadsága a felsőoktatás gerincét alkotja, és azt meg kell védeni a harmadik országokkal szemben. A közelmúlt eseményeinek fényében az EGSZB üdvözli és támogatja az európai tudósok arra irányuló felhívását (4), hogy haladéktalanul lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a veszélyeztetett kutatók és tudósok – többek között az afganisztáni tudósok, diákok és civil társadalmi szereplők, különösen a nők, valamint az etnikai és vallási kisebbségek – számára gyorsított, kiegészítő jogszerű beutazási lehetőségek álljanak rendelkezésre.

5.   A globális kihívások együttes kezelése

5.1.

Az EGSZB teljes mértékben támogatja, hogy egyértelműen a „kettős igazságos átmenetet”, azaz a digitális átállást és a zöld megállapodást, az egészségügyre vonatkozó és a Covid19-világjárványt követő hosszú távú helyreállítási szakpolitikákat helyezzék a középpontba. Európának minden eddiginél nagyobb mértékű határokon átnyúló együttműködésre van szüksége, hogy megtanulja, hogyan dolgozzon ki más partnerekkel együtt innovatív megoldásokat, és ezáltal a fenntartható fejlődési célokkal összhangban megvalósítsa az igazságos zöld és digitális átállást és előmozdítsa Európa rezilienciáját, jólétét és versenyképességét – különösen a kkv-k érdekében –, valamint támogassa a gazdasági és társadalmi jóllétet. A reziliensebb európai gazdaságra való átállás elősegítésével párhuzamosan, a fenntartható európai gazdaság felé történő elmozdulás során elengedhetetlen az olyan inkluzív fellendülés, amely egyetlen európait sem hagy magára, miközben a munkavállalók számára új lehetőségeket teremt. A szociális innováció is fontos szerepet játszhat ezekben a folyamatokban.

5.2.

A kölcsönös nyitottság, az ötletek szabad cseréje és a megoldások közös kidolgozása elengedhetetlen az alapvető ismeretek eléréséhez és előmozdításához. Ezek kulcsfontosságúak a dinamikus innovációs ökoszisztéma kialakításához, mivel az uniós fellépésre jellemző nyitott együttműködést napjainkban egy átalakult globális környezetben kell megvalósítani.

5.3.

A világ kutatóinak és innovátorainak mozgósítása kulcsfontosságú lesz a polgárok és a jövendő nemzedékek jólléte szempontjából. Ahogyan azt a közelmúltban a világjárvány esetében láttuk, az olyan témákban, mint amilyen a globális egészség, a nemzetközi együttműködés erősítése segít az áttörést jelentő innovációk megvalósításában. Az EU-nak elő kell mozdítania a nyitott stratégiai autonómiára irányuló célkitűzéseinek megvalósítását azáltal, hogy ezzel párhuzamosan bizonyos területeken modulálja a nem uniós országokkal folytatott kétoldalú együttműködését (5).

5.4.

Az EU-nak a jelenlegi globális trendekre adott válaszul a szabályokon alapuló multilateralizmust előmozdítva kell jó példával elöl járnia. Újból meg kell erősíteni a multilaterális rendet, hogy az betölthesse célját és képes legyen megküzdeni a globális kihívásokkal, valamint eleget tegyen a polgárok átláthatóságra, minőségre és inkluzivitásra irányuló fokozott igényeinek. Az EU-nak elő kell mozdítania a kulcsfontosságú nemzetközi multilaterális intézmények ambiciózus modernizációját is, közös ütemtervet követve a kutatási és innovációs együttműködésen belüli kölcsönös nyitottság érdekében, hogy elősegítse a globális kihívásokra adott globális válaszokat és a legjobb gyakorlatok megosztását.

5.5.

Az EU-nak globális fenntartható szabványok alkotójaként vezető szerepet kell játszania, és ezt a „kkv-barát” jogalkotást megelőző és szabványosítási kutatás területén történő nemzetközi együttműködésben játszott szerep növelése révén is elő kell mozdítani. Az EGSZB hangsúlyozza a kkv-k támogatását célzó intézkedések fontosságát is a szellemitulajdon-jogok védelmének valamennyi területén.

5.6.

Az EGSZB teljes mértékben támogatja a szellemi tulajdonra vonatkozó cselekvési tervet (6), amely az uniós szellemitulajdon-rendszer korszerűsítésére irányuló nagyon jó és holisztikus megközelítés. Az egységes szabadalmi rendszer bevezetésének elsődleges prioritásnak kell lennie, amely jelentősen növelni fogja az uniós vállalatok versenyképességét.

5.7.

Néhány ország egyre inkább igyekszik diszkriminatív intézkedések révén technológiai vezető szerepet betölteni, és gyakran a globális befolyás és a társadalmi ellenőrzés eszközeként használja a kutatást és az innovációt. Meg kell erősíteni az EU jólétét és gazdasági versenyképességét, valamint azt a képességét is, hogy önállóan szerezzen be és biztosítson polgárai számára biztonságos és védett kulcsfontosságú technológiákat és szolgáltatásokat. Az EU-nak élen kell járnia új globális normák, nemzetközi szabványok és együttműködési keretek kialakításában olyan területeken, mint a digitális ágazat, beleértve a mesterséges intelligenciát és az egyéb technológiákat is. Az EU demokratikus és szabályozási téren meglévő erősségei olyan eszközök, amelyek segítenek egy jobb világ felépítésében, és béketeremtő szereplőként hitelességével, valamint biztonsági és védelmi struktúráival segíthet a béke megőrzésére, fenntartására és kiépítésére irányuló többoldalú erőfeszítések támogatásában.

5.8.

Az EGSZB a mesterséges intelligenciáról (MI) szóló első, 2017-es véleménye óta kiemelt szereplője a témáról folytatott vitának (7), és az elmúlt néhány évben számos véleményt tett közzé a témában (8). A mesterséges intelligencia kapcsán az emberi vezérlés megközelítését szorgalmazza, amelyben az emberek technikai értelemben továbbra is a mesterséges intelligencia urai maradnak, és továbbra is képesek lesznek eldönteni, hogy azt szélesebb társadalmunkban használják-e, és ha igen, mikor és hogyan. Fel kell hívni a figyelmet többek között a mesterséges intelligencia munkahelyekre gyakorolt hatására, a szabályozás, az önszabályozás és az etikai iránymutatás közötti megfelelő egyensúly megteremtésének fontosságára, valamint a mesterséges intelligencia fogyasztókra gyakorolt hatására is. Az EGSZB jelenleg dolgozza ki hivatalos véleményét a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra irányuló európai bizottsági javaslatról (9).

5.9.

Az EU külső fellépései és az egyes tagállamokban folytatott belső szakpolitikák között meglévő összhang is biztosítja az EU azon képességét, hogy globális szereplőként lépjen fel. Az egységes és koherens uniós álláspont alapvető fontosságú ahhoz, hogy stabilizáljuk partnerségeinket és szövetségeinket harmadik országokkal, támogassuk a multilaterális és regionális szervezeteket, és tárgyalásokat folytassunk a globális közjavak érdekalapúbb megközelítése érdekében.

---

(1)  Az elnökség feljegyzése a Tanácsnak: Az Európai Kutatási Térség megújítása – Hogyan készíthető elő egy ambiciózus, a következő évtizedre felkészült EKT megvalósítása? és az „Új Európai Kutatási Térség: a Tanács következtetéseket fogadott el” c. sajtóközlemény, 2020. december 1.

(2)  The European Code of Conduct for Research Integrity, www.allea.org [accessed 6 June 2021].

(3)  Az EGSZB véleménye: A new European Research Area (ERA) for Research and Innovation (HL C 220., 2021.6.9., 79. o.).

(4)  https://www.scholarsatrisk.org/2021/08/urgent-appeal-to-european-governments-and-eu-institutions-take-action-for-afghanistans-scholars-researchers-and-civil-society-actors/

(5)  Az EFTA-országokkal, a Nyugat-Balkánnal, Törökországgal, az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országokkal és az Egyesült Királysággal való együttműködés integrálása; az EU Afrikával, Latin-Amerikával és egyéb régiókkal való partnerségeinek elmélyítése stb.

(6)  Az EGSZB véleménye: A szellemi tulajdonra vonatkozó uniós cselekvési terv (HL C 286., 2021.7.16., 59. o.).

(7)  HL C 288., 2017.8.31., 1. o.

(8)  HL C 440., 2018.12.6., 1. o.; HL C 440., 2018.12.6., 51. o.; HL C 240., 2019.7.16., 51. o.; HL C 47., 2020.2.11., 64. o.; HL C 364., 2020.10.28., 87. o.

(9)  INT/940 – A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet (HL C 517., 2021.12.22., 61. o.).