Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 52021AE1530

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja (COM(2021) 118 final)

EESC 2021/01530

HL C 374., 2021.9.16, p. 22–27 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

2021.9.16.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 374/22

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja

(COM(2021) 118 final)

(2021/C 374/05)

Előadó:

Gonçalo LOBO XAVIER

Felkérés:

Európai Bizottság, 2021.4.21.

Jogalap:

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke

Illetékes szekció:

„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció

Elfogadás a szekcióülésen:

2021.6.15.

Elfogadás a plenáris ülésen:

2021.7.7.

Plenáris ülés száma:

562.

A szavazás eredménye:

(mellette/ellene/tartózkodott)

207/0/3

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

 A 2030-ig tartó időszakra szóló digitális iránytűre vonatkozó európai bizottsági terv az Unió és az egész világ számára is döntő pillanatban érkezett. Az EGSZB üdvözli a kezdeményezést és azt a célt, hogy a digitális technológiák segítségével javítsák a polgárok életét, több munkahelyet teremtsenek, elősegítsék a fejlődést és fokozzák az európai versenyképességet. A világjárvány rávilágított a digitális fejlesztések fontosságára és az azokban rejlő lehetőségekre, rámutatott arra, hogy kiigazításokra van szükség, valamint megváltoztatta az egymással való érintkezés és a munkavégzés módját. Az EU-nak megfelelő módon kell kezelnie ezeket a kihívásokat. Ahhoz, hogy a szándékokat eredményekre váltsuk, elengedhetetlen, hogy stratégiával, konkrét célokat tartalmazó tervvel és az előrehaladás mérésére szolgáló módszerekkel rendelkezzünk.

1.2.

 Az EGSZB úgy véli, hogy a digitális innovációnak mindig biztosítania kell az alapvető jogokat, garantálva mindenki egészségét, biztonságát és magánéletének tiszteletben tartását (a személyes adatok védelmét). Döntő fontosságú, hogy a polgárok úgy érezzék, a fejlődés és a növekedés kedvező hatással van az életminőségükre. A mindennapi életünket támogató új technológiáknak kedvező hatással kell járniuk, és e hatásoknak méltányosan kell eloszlaniuk, hogy azok valóban a társadalom javát szolgálják. Emellett az egészséghez való jognak mindig érvényesülnie kell, és el kell ismerni a digitális polgársághoz kapcsolódó alapvető emberi jogok felsorolásában.

1.3.

 Az EGSZB szorgalmazza, hogy a „beépített biztonság” révén a teljes digitális értéklánc mentén állítsák helyre a közbizalmat és javítsák a kiberbiztonságot és a kiberrezilienciát, az emberek számára biztosítsanak jobb választási lehetőséget az adataikkal kapcsolatban, illetve jobb ellenőrzést adataik felett („adatetika”), valamint a jogellenes és káros tartalmak elleni küzdelem érdekében határozzák meg a közvetítők felelősségét.

1.4.

 Indokolt célkitűzés, hogy az összes kulcsfontosságú európai és nemzeti közszolgáltatás online elérhető legyen. Az EGSZB ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy ebből senki sem maradhat ki, és mindenképpen támogatni kell azokat, akik nem tudnak azonnal részesülni a digitalizációs folyamat előnyeiből. A polgároknak még mindig van egy jelentős csoportja, amely nem rendelkezik a szükséges ismeretekkel és készségekkel, sőt, még a szükséges hardverekkel és szoftverekkel sem, hogy kihasználhassa ezeket a lehetőségeket. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy támogassa az átállás folyamatában lévőket.

1.5.

 Az EGSZB rámutat, hogy a kiegyensúlyozatlan beruházásokból tanulási hátrányok adódhatnak, amelyek hatalmas kockázatot jelentenek. A gyermekektől az idősekig szem előtt kell tartani a digitális szegénység hatásait, ezért kiemelten nagy figyelmet kell fordítani a valós kockázatokra. A lemaradások csökkentése érdekében az infrastrukturális beruházásokkal párhuzamosan a képzésbe is be kell fektetni.

1.6.

 Az EGSZB hangsúlyozza, hogy segíteni kell az emberek továbbképzését és átképzését. Ennek érdekében biztosítani kell az esélyegyenlőséget azáltal, hogy ösztönzik (a jelenlegi munkaerőnek és a felnőtt tanulóknak egyaránt szóló) tovább- és átképzési programokat kínáló köz-magán társulásokat, mindenki esetében előmozdítva az egész életen át tartó tanulás szemléletét.

1.7.

 Az EGSZB úgy véli, hogy a digitális társadalom számára korszerűsíteni kell az oktatást. Elengedhetetlen előmozdítani az oktatási rendszerek digitalizációját az oktatási tartalmak digitális kornak megfelelő korszerűsítésével, valamint létrehozni az ahhoz szükséges állami és magánszférabeli ökoszisztémákat, hogy olyan új, nyitott és hozzáférhető oktatási módszereket lehessen alkalmazni, amelyek mindenki számára azonos lehetőségeket biztosítanak.

1.8.

 A digitális fejlődés olyan kockázatokat hordoz, mint a csalás, a magánélet megsértése és az átláthatóság hiánya, amelyek alááshatják a dokumentumban meghatározott célokat. Az EGSZB úgy véli, hogy meg kell teremteni az ilyen kockázatok megelőzéséhez és a felelősségek uniós szintű szabályozásához szükséges feltételeket.

1.9.

 Az EGSZB hangsúlyozza, hogy mérlegelni kell olyan stratégiák alkalmazását, amelyekkel kezelhetők a technológiai fejlődésből fakadó esetleges elbocsátások. Ahogy azt a korábbi véleményekben is kifejtettük, elismert tény, hogy a mesterséges intelligencia és a robotika hatására munkahelyek helyeződnek és alakulnak majd át, egyes munkahelyek megszűnnek és újak jönnek létre. Az Uniónak mindenképpen biztosítania kell, hogy az európai szociális jogokkal összhangban minden munkavállalóra – legyen akár alkalmazott, önálló vállalkozó vagy színlelt önfoglalkoztató – kiterjedjen a szociális védelem. Minden szinten elő kell mozdítani az e kérdésekről folyatott szociális párbeszédet, továbbá elsődleges feladatként a kötelezettségeket és jogokat hozzá kell igazítani a jelenlegi digitális és platformvezérelt gazdasághoz.

1.10.

 Az EGSZB úgy véli, hogy a digitális átállás inkluzív és társadalmilag felelős módon történő kezelése, valamint a munkahelyek elvesztésével való megbirkózás érdekében – különösen a koronavírus-járványt követő időszakban – az egyik prioritásnak azt kell tekinteni, hogy létrehozzanak egy, elsősorban a legnagyobb technológiai vállalatok adóiból fedezett európai alapot azzal a céllal, hogy a gazdaság digitalizációja miatt a munkahelyüket vagy vállalkozásukat elvesztő munkavállalók megfelelő képzés, továbbképzés és átképzés révén támogatásban részesüljenek.

1.11.

 Az EGSZB emellett olyan összehangolt politikát szorgalmaz, amely valóban figyelembe veszi az európai kiindulópontot, valamint az elmúlt években tapasztalt és a világjárvány miatt felgyorsult technológiai és társadalmi változásokhoz egyaránt illeszkedik: az iparstratégia kiemelkedő fontosságú, beleértve a versenypolitikát és az ágazatspecifikus szabályozást, azaz a biztonságos hálózati összekapcsoltsággal kapcsolatos szabályozást is.

2.   Általános megjegyzések

2.1.

 Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság „Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja” című tervét, amely az európai gazdasági és társadalmi helyreállítás fellendítését célzó szélesebb körű cselekvési terv részét képezi.

2.2.

 A Covid19-válság rávilágított, hogy a technológia és az adatfolyamatok tekintetében nagymértékben külső tényezőktől függünk, amit hatékonyan és gyorsan kell kezelni. Európa e téren meglévő eszközeit jobban ki kell aknázni, és az európai polgárokat erőteljesebben be kell vonni.

2.3.

 Az EGSZB hangsúlyozza azt a nézetet, hogy egyetlen polgár sem maradhat ki. Európában még mindig magas – az Európai Bizottság szerint 35 %-os – a digitális jártasság hiánya, valamint mérsékelni kell a digitális erőforrásokhoz való hozzáférés hiányát is. Ugyanakkor a gazdaságban és a közigazgatásban biztosítani kell a személyes kapcsolattartás lehetőségét. Ugyancsak fontos biztosítani, hogy a digitalizáció előnyeit ne csak kevesek élvezhessék. A digitális évtizednek mindenki javát kell szolgálnia.

2.4.

 Támogatni kell az európai vállalatokat, különösen a kkv-kat digitalizációs erőfeszítéseikben, és biztosítani kell, hogy globális szinten versenyképesek legyenek. Amennyiben az EU a kvantumgyorsító számítógépekhez hasonló számítástechnikai erőforrásokat birtokol vagy finanszíroz, az ezekhez való hozzáférést objektív kritériumok alapján méltányosan kell elosztani.

2.5.

 A törekvések és a közpénzek önmagukban azonban nem fogják elérni a kívánt eredményeket. Emellett olyan összehangolt politikára is szükségünk van, amely valóban figyelembe veszi az európai kiindulópontot, valamint az elmúlt években tapasztalt és a világjárvány miatt felgyorsult technológiai és társadalmi változásokhoz egyaránt illeszkedik: az iparstratégia kiemelkedő fontosságú, beleértve a versenypolitikát és az ágazatspecifikus szabályozást, azaz a biztonságos hálózati összekapcsoltsággal kapcsolatos szabályozást is.

2.6.

 Az EGSZB üdvözli a digitális oktatási és innovációs ökoszisztéma kialakításával kapcsolatos elképzelést, és hangsúlyozza, hogy e cél elérésébe be kell vonni az élvonalbeli európai tudományos és felsőoktatási intézményeket.

2.7.

 A hosszú távon fenntartható, méltányos és inkluzív digitális átállás megvalósítása érdekében fokozni kell a köz- és magánszféra közötti meglévő együttműködést és további szinergiát kell teremteni egy olyan irányítási modellen alapuló új digitális megállapodás biztosítása céljából, amely ötvözi a társadalmi, környezeti és gazdasági szempontokat.

2.8.

 Az EGSZB hangsúlyozza, hogy mérlegelni kell olyan stratégiák alkalmazását, amelyekkel kezelhetők a technológiai fejlődésből fakadó esetleges elbocsátások. Ahogy azt a korábbi véleményekben (1) is kifejtettük, elismert tény, hogy a mesterséges intelligencia és a robotika hatására munkahelyek helyeződnek és alakulnak majd át, egyes munkahelyek megszűnnek és újak jönnek létre. Az Uniónak mindenképpen biztosítania kell, hogy az európai szociális jogokkal összhangban minden munkavállalóra – legyen akár alkalmazott, önálló vállalkozó vagy színlelt önfoglalkoztató – kiterjedjen a szociális védelem. Minden szinten elő kell mozdítani az e kérdésekről folytatott szociális párbeszédet. Az elbocsátottak támogatására irányuló intézkedéseket kell elfogadni, ezeket össze kell hangolni, és esetlegesen a digitális gazdaságban a legtöbb nyereséget termelő vállalatokra kivetett uniós adóból lehetne őket finanszírozni.

2.9.

 Nem szabad figyelmen kívül hagyni a kockázati tőke, a részvénypiacok és általában a magánbefektetések szerepét. Az európai technológiai fejlődés motorjai a magánvállalatok lesznek, és az EU csak akkor lesz versenyképes globális szinten, ha továbbra is befogadó környezetet teremt e befektetések számára. Mindennek a szociális normák kellő figyelembevételével kell megvalósulnia.

2.10.

 Az ambiciózus konnektivitási célokhoz a hálózati infrastruktúrába irányuló magánberuházásokat támogató kedvezőbb szabályozási keret iránti elkötelezettségnek kell társulnia. Kulcsfontosságú, hogy az uniós iparstratégiát és az Európa digitális konnektivitás terén játszott vezető szerepére vonatkozó elképzelést összehangoljuk a versenypolitikával és a távközlési ágazatot érintő szabályozási gyakorlattal.

2.11.

 A digitális évtizedre vonatkozó ütemterv a saját európai felhő-infrastruktúra és -kapacitás fejlesztésére vonatkozó terveket fogalmaz meg azzal a céllal, hogy megakadályozza az Európában előállított adatok külföldre vándorlását, ahová jelenleg az európai adatok több mint 90 %-a kerül. Európának nem szabad naivnak lennie, és folytatnia kell az azért vívott küzdelmet, hogy függetlenebbé váljon és az európai polgárok adatait, különösen az érzékeny adatokat a határain belül tartsa. E tekintetben a helyes irányba tett lépést jelent, hogy a digitális évtizedre vonatkozó tervben azt tűzték ki célul, hogy 10 000 rendkívül biztonságos, klímasemleges perem- és felhőcsomópont álljon rendelkezésre. A GAIA X projektet fel kell gyorsítani és mielőbb működőképessé kell tenni.

2.12.

 Az EGSZB támogatja azt az elgondolást, hogy az amerikai és kínai technológiai óriásvállalatoktól való függőség csökkentése, valamint az 5G kiépítéséhez, a chipgyártáshoz és az adatkezeléshez hasonló területeken való felzárkózás érdekében fellendítsék az európai technológiai ágazatot, de óva int az európai protekcionista adatgazdaságra való törekvéstől. Támogatni kell a nemzetközi partnerségeket és együttműködést.

2.13.

 E célok elérése érdekében 2030-ig 20 millió technológiai szakembert kell foglalkoztatni az érintett munkaterületeken – szemben a jelenlegi 7,8 millióval. 2019-ben a 7,8 millió IKT-dolgozó csupán 18 %-a volt nő. A digitális ágazatokban elengedhetetlen a sokszínűség, amely segíteni fog formálni a világgal és a kihívásokkal kapcsolatos szemléletet, mégpedig az elfogultság kockázatainak csökkentése érdekében. Szorosan nyomon kell követni a nemek kiegyensúlyozottabb arányának elérésére irányuló cél megvalósítását, és ösztönözni kell a nők hozzáférését a STEM tudományágakhoz. A társadalmi párbeszédet minden (vállalati, ágazati és nemzeti) szinten támogatni kell, hiszen az hozzájárulhat e cél eléréséhez. Támogatni kell, hogy a tagállamokban – az általános iskoláktól kezdve – erőteljes kampányokkal ösztönözzék a fiatal lányokat a tudományos és műszaki tanulmányok választására. A digitális szakadék komoly kihívást jelent. Sok vidéki területen még a 3G sem áll rendelkezésre. Európának és a tagállamoknak ösztönzőket kell biztosítaniuk a vidéki térségekbe irányuló beruházások elősegítésére annak biztosítása érdekében, hogy egyetlen polgár se maradjon ki.

2.14.

 Ezek a beruházások előmozdíthatják a területi kohéziót és a regionális fejlődést, és lehetővé tehetik az emberek számára, hogy – ha úgy kívánják – a nagyvárosi központokon kívül (a közleményben említett „intelligens falvakban”) éljenek teljesebb életet. A munkavállalók egészségének védelme és jóllétének biztosítása érdekében a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalás révén minden szinten fejleszteni kell a távmunkát.

2.15.

 Az EGSZB arra biztatja az Európai Bizottságot, hogy az emberek számára dolgozzon ki arra irányuló ösztönzőket, hogy költözzenek el a nagyvárosi területekről, elősegítve ezáltal a vidéki térségek gazdasági és társadalmi fejlődését. Ez csak akkor lehetséges, ha kiépítik a megfelelő infrastruktúrát, különösen a távközlés és a közlekedés terén.

2.16.

 A következő évtizedben jelentős környezeti kihívásokkal kell szembenézni, és az ezen kontextusban hozott minden intézkedésnek figyelembe kell vennie a környezetvédelmi szempontokat is. Ezenkívül a digitális iránytűt az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek elérésére és a környezeti hatások csökkentésére szolgáló további eszközként kell használni.

2.17.

 A digitális technológiáknak hasonlóképpen átláthatónak, inkluzívnak, megkülönböztetéstől mentesnek, méltányosnak és elfogulatlannak kell lenniük. Ez annál is inkább elengedhetetlen, mivel a közszolgáltatások egyre inkább digitalizálódnak. Az Európai Bizottság szerint jelenleg az európai polgárok 65 %-a rendelkezik alapvető digitális készségekkel. A cél az, hogy az arányuk 2030-ra 80 %-ra nőjön. A szegénység és a kirekesztés csökkentése szempontjából döntő fontosságú kérdést jelent az emberek fennmaradó 20 %-ának (mintegy 90 millió uniós polgár) bevonása és támogatása. Ezek a polgárok többnyire a legszegényebbek, a legidősebbek és a vidéki térségekben élők közé tartoznak. Ők még kiszolgáltatottabbá válhatnak a köz- és magánszolgáltatások igénybevétele során, amelyek egyre inkább digitalizálódnak. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a gazdaságban és a közigazgatásban biztosítani kell az emberekkel való kapcsolattartás lehetőségét.

2.18.

 Az EGSZB maradéktalanul támogatja azt a célt, hogy minden kulcsfontosságú európai közszolgáltatás online elérhetővé váljon, és az európai polgárok egészségügyi dokumentációjának szintén teljes mértékben digitálisnak kell lennie, mivel várhatóan a polgárok 80 %-a digitális személyazonosságot fog használni. Ehhez azonban minden tagállam részéről összehangolt erőfeszítésekre és politikai akaratra is szükség lesz. Az EGSZB szorgalmazza, hogy e cél elérése érdekében vonják be a civil társadalmi szervezeteket is. A közszolgáltatások alapvető digitális eszközeinek elvileg ingyenesnek kell lenniük. A közszolgáltatások digitalizálása semmiképpen sem vezethet ahhoz, hogy a felhasználók nagyobb pénzügyi akadályokba ütközzenek.

3.   Részletes megjegyzések

3.1.

 Az életünk egyre inkább digitalizálódik, ami különös odafigyelést igényel a kiberbiztonság és a csalásnak való kitettség szempontjából, és e tekintetben alapvető fontosságú a polgárok nevelése. A viselhető technológiák szabályozása különös aggodalomra ad okot, és erre kiemelt figyelmet kell fordítani.

3.2.

 A digitális gazdasággal kapcsolatos európai jogszabályok gyorsan fejlődnek. A polgárokat és a vállalatokat fel kell világosítani a digitális térben fennálló jogaikról és kötelezettségeikről. Folyamatosan arra kell törekedni, hogy egységes szerkezetbe foglalják a jogalkotási kezdeményezéseket, valamint a jogszabályok a polgárok és a vállalatok számára érthetőbbé és alkalmazhatóbbá váljanak.

3.3.

 Az EGSZB üdvözli a célok rendszeres nyomon követését. A közleményben előterjesztett irányítási rendszer és a több országra kiterjedő projektek elengedhetetlenek a közleményben megfogalmazott elképzelés megvalósításához.

3.4.

 Az EGSZB javasolja, hogy a tagállamok és a nem uniós országok bizonyos ágazatairól készítsenek esettanulmányokat annak érdekében, hogy európai szinten elfogadhassák vagy előmozdíthassák a bevált gyakorlatokat. Támogatni kell a szabályozói tesztkörnyezeteket, amelyek biztonságos közeget biztosítanak az új üzleti modellek és ötletek teszteléséhez. Az ambiciózus digitális gazdaságnak agilis és megengedő tesztterületeket kell kialakítania.

4.   Digitálisan képzett lakosság és magasan képzett digitális szakemberek

4.1.

 Az EGSZB támogatja azt a célkitűzést, hogy a foglalkoztatott IKT-szakemberek száma 20 millióra nőjön az EU-ban, a nők és a férfiak arányának konvergenciája mellett (2) (2019-es alapérték: 7,8 millió). Ehhez természetesen a megfelelő – e célkitűzést támogatni képes – oktatási rendszerekbe irányuló beruházásokra lesz szükség.

4.2.

 A közérdekkel – pl. az egészségüggyel, a biztonsággal, a joggal és az életszínvonallal – szorosan összefüggő szabadfoglalkozású szolgáltatások digitalizálása jelentős hatással van a társadalomra, valamin új szakmai és etikai megközelítéseket igényel. (3) Sikere egyaránt függ a magasan képzett szakemberektől, valamint a felhasználók, a betegek, az ügyfelek és a fogyasztók digitális készségeitől és jártasságától.

4.3.

 Az EGSZB hangsúlyozza, hogy egyre nagyobb szükség van az emberek továbbképzésére és átképzésére, előmozdítva az egész életen át tartó tanulás szemléletét.

4.4.

 A világjárvány lendületet adott a távoktatásnak. Ugyanakkor világossá vált, hogy ez az alacsonyabb társadalmi osztályba tartozó gyermekek esetében a tanulási lemaradás nagy kockázatával jár. A 2030-ig megvalósítandó digitális célokra vonatkozó cselekvési terv megvalósítása során különös figyelmet kell fordítani a digitális szegénységre.

5.   Az EU digitális évtizedben játszott globális szerepe és a kkv-k számára biztosított egyenlő versenyfeltételek

5.1.

 Ami a kkv-kat illeti, természetesen elengedhetetlen különböző megközelítésekkel támogatni digitalizációs erőfeszítéseiket, de fontos kiemelni a kkv-knak a digitális technológiákkal kapcsolatos innováció motorjaként betöltött szerepét is.

5.2.

 A szoftverfejlesztés a digitális folyamatok egyik gyorsan növekvő alágazata. Az innovatív kkv-k támogatása külön figyelmet érdemel. Az EGSZB támogatja azokat a pénzügyi mechanizmusokat, amelyek megfelelő támogatást tudnak nyújtani a kkv-k számára a zökkenőmentes átállás biztosításához. Ugyanakkor gondoskodni kell a folytonosságról, ami azt jelenti, hogy biztosítják az újabb verziókra való frissítéseket, hogy a felhasználóknak ne kelljen folyamatosan új programokba beruházniuk.

5.3.

 Minden vállalatnak, legyen szó kkv-ról, induló innovatív vállalkozásról vagy növekvő innovatív vállalkozásról, tőkére van szüksége. A dokumentumban meghatározott célok rávilágítanak, hogy mielőbb meg kell valósítani a tőkepiaci uniót, amely figyelembe veszi a piaci megoldásokat, valamint biztosítja, hogy kevésbé támaszkodjanak a banki finanszírozásra és az előzetes támogatásra, ami kedvez a megtakarítások különböző tagállamok közötti, legjobb hozam elérésére törekvő átadásának. Ezenkívül arra is rávilágítanak, hogy meg kell szüntetni a hitelfinanszírozásnak kedvező adóügyi megítélést. Az innovatív vállalatoknak saját tőkére és olyan adórendszerre van szükségük, amely nem bünteti túlzottan a vállalkozókat a tőkenyereségükre vonatkozó marginális adókulcsokkal.

6.   Kockázatok és biztosítékok

6.1.

 E program keretében ugyancsak prioritásként kell kezelni biztonság, a kiszámíthatóság, valamint a fizikai és mentális egészség iránti igényt. Az életminőséget és a munkahelyek színvonalát javító technológia mellett a biztonságra is fontos felhívni az emberek figyelmét. Ennek az elvnek az alapján az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak ki kellene használnia a tervezett éves nyomonkövetési gyakorlat által kínált lehetőséget, melynek célja annak vizsgálata, hogy az európai polgárok hogyan vélekednek jogaik és értékeik tiszteletben tartásáról, biztosítandó az egészséghez való jog megfelelő védelmét.

6.2.

 Ehhez hasonlóan az EGSZB azt ajánlja, hogy az EU ezt az új ipari forradalmat egy olyan külön nyomonkövetési stratégia kidolgozásával kísérje, amely kiterjed a jelenleg rendelkezésre álló különböző technológiák által okozott elektromágneses szennyezés valamennyi típusára. Ez lehetővé tenné az elektromágneses szennyezés tendenciájának Európa-szerte történő mérését annak érdekében, hogy a témáról szakirodalom készüljön, biztosítva az emberek egészségi állapotát az európai elektronikus egészségügyi nyilvántartások végleges bevezetése és az adatok lehetségessé váló kereszthivatkozása után. Minden tagállamnak nyomon kell követnie ezt a kérdést, és az eredményeket integrálni kellene egy egységes európai adatbázisba. Európai politikát kell kidolgozni annak érdekében, hogy javuljon az emberek e területbe vetett bizalma.

6.3.

 A digitális technológiáknak az európai polgárok szolgálatában kell állniuk, akiket soha nem szabad tárgyként vagy puszta adatforrásként kezelni. Figyelembe kell venni a meglévő etikai és műszaki iránymutatásokat, például a mesterséges intelligenciával foglalkozó magas szintű szakértői csoport által kidolgozott, a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozó etikai iránymutatásokat.

6.4.

 Az EGSZB azt ajánlja, hogy az adatfeldolgozás által jelentett kockázatokra tekintettel hozzanak intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy ne tároljanak több adatot annál, mint amennyire egy vállalkozásnak ténylegesen szüksége van, illetve az adatokat ne tárolják a szükségesnél hosszabb ideig. Ugyanakkor az adatvezérelt innováció a digitális környezetben való versenyképesség szempontjából kulcsfontosságú tényezőt jelent, és a hatóságoknak olyan ágazatközi adatmegosztási szabályozási keretet kell szorgalmazniuk, amely lehetővé teszi a felhasználóközpontú adatmegosztást. Az alkalmazandó keretnek elő kell segítenie az adatokhoz való hozzáférést, valamint az interoperabilitásra kell összpontosítania.

6.5.

 A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásainak 20 %-át a digitális konnektivitásra, 37 %-át pedig a zöld átállásra különítik el. Az európai távközlési ágazat tekintetében ehhez ambiciózus és koherens jövőképre, valamint olyan kedvezőbb szabályozási keret iránti elkötelezettségre van szükség, amely támogatja a hálózati infrastruktúrába irányuló magánberuházásokat, valamint a felhő-, perem-, adat- és MI-technológiákat alkalmazó független, integrált távközlési szolgáltatások fejlesztését.

6.6.

 Az EGSZB úgy véli, hogy a digitális átállást össze kell hangolni a zöldebb gazdaságra való átállással, valamint figyelembe kell venni a környezeti hatásokat. Az erőforrások (köztük a szűkös erőforrások) felhasználásának, illetve az energiafogyasztásuknak észszerűnek kell lennie. Európai szinten elő kell írni a felhőszolgáltatások szénlábnyomának átláthatóságát, hogy minden szervezet kiszámíthassa digitális szénlábnyomát és terveket dolgozhasson ki annak csökkentésére.

6.7.

 Az EGSZB hangsúlyozza, hogy lépést kell tartani a technológia és az üzleti modellek gyors fejlődésével, továbbá a szabályozási hiányosságok kiküszöbölésére kell törekedni, különös tekintettel azokra, amelyek károsak lehetnek a fogyasztókra és a legkiszolgáltatottabb polgárokra nézve.

Kelt Brüsszelben, 2021. július 7-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Christa SCHWENG

(1)  HL C 440., 2018.12.6., 1. o.

(2)  DESI-mutató: „2b1”. Jelenleg a foglalkoztatott IKT-szakemberek körében nők aránya mindössze 18 %.

(3)  HL C 286., 2021.7.16., 8. o.

Top