Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék létrehozásáról

(COM(2020) 854 final – 2020/0380 (COD))

(2021/C 155/08)

Főelőadó:

Florian MARIN

Felkérés:	Európai Parlament, 2021.1.18 Európai Tanács, 2021.1.20
Jogalap:	az EUMSZ 175. cikkének (3) bekezdése és 304. cikke.
Illetékes szekció:	„Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió”
Elfogadás a plenáris ülésen:	2021.2.24.
Plenáris ülés száma:	558.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	242/0/2

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB úgy véli, hogy a brexit nagyon összetett és nehéz folyamat. Az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás (1) bizonyos mértékben enyhíti a „megállapodás nélküli” forgatókönyv gazdasági és társadalmi kárát, de ilyen korai szakaszban nagyon nehéz számszerűsíteni a jövőbeli gazdasági és pénzügyi veszteségeket. A gazdasági és társadalmi hatások enyhítése érdekében egyértelműen célzott és gyors fellépésre van szükség.

1.2.

Ez az új partnerség komoly kihívások elé állítja az EU és az Egyesült Királyság között fennálló kölcsönös gazdasági, társadalmi és kereskedelmi függést. Az EGSZB szerint már most érezhetők a negatív hatások a határokon átnyúló mobilitás, valamint az áruk és szolgáltatások kereskedelmének akadályai tekintetében. Ez munkahelyek megszűnését és vállalkozások, különösen kkv-k csődjét eredményezheti. A jelenlegi alkalmazkodási időszakban nagyon fontos az uniós érdekelt felek számára biztosított fokozott rugalmasság és megértés.

1.3.

Az EGSZB üdvözli, hogy a többéves pénzügyi keretben az uniós költségvetésre vonatkozóan meghatározott felső határokon felüli speciális eszközök keretében (2) tartalékot hoznak létre a brexit miatti kiigazításokra (3) (a továbbiakban: tartalék). Az EGSZB úgy véli, hogy a tagállamok közötti kohézió és szolidaritás alapvető uniós értékek, és nagyra értékeli a tartalék 2020 júliusáig történő visszamenőleges alkalmazását.

1.4.

A munkavállalók jogait haladéktalanul meg kell védeni, és a képesítések kölcsönös elismeréséről további tárgyalásokat kell folytatni. Az EGSZB azt ajánlja, hogy minden tagállam haladéktalanul kezdjen tájékoztató kampányok szervezésébe, hogy felhívja a polgárok figyelmét a hatályos új szabályokra. A teljes siker érdekében ennek az intézkedésnek a kidolgozásába a szociális partnereket és a civil társadalmi szervezeteket is teljes mértékben be kell vonni. A szakszervezetek, valamint a munkaadói és civil társadalmi szervezetek alapvető szerepet játszanak az Egyesült Királysággal való erős gazdasági és társadalmi partnerség kialakításában.

1.5.

Az EGSZB azt javasolja, hogy a halászati ágazat számára hozzanak létre egy teljesen különálló, célzott tartalékot, amely csak ezt az ágazatot támogatja. Kiemelt figyelmet kell fordítani más ágazatokra, például az idegenforgalomra és a mezőgazdaságra. Fontolóra kellene venni megfelelő infrastrukturális beruházásokat és azt, hogy támogatást nyújtsanak olyan uniós polgároknak, akik a brexit után visszatérnek a hazájukba.

1.6.

Az EGSZB várakozásai szerint az érdekelt felek hosszas vitát folytatnak majd arról, hogy ki kapja a tartalék legnagyobb részét, és úgy véli, hogy haladéktalanul további forrásokat kell biztosítani. Ebben a tekintetben az EGSZB arra kéri a társjogalkotókat, hogy növeljék a javasolt felső határt.

1.7.

Az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy felelősen cselekedjenek, és a rendelkezésre álló pénzeszközöket a leginkább rászoruló régiók, vállalatok, munkavállalók és polgárok felé irányítsák. Ellenkező esetben megkérdőjelezhető a tartalék kialakítása mögötti szolidaritás, és kétséges lenne a siker esélye.

1.8.

Az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontját a következőképpen kell módosítani: „a vállalkozásokat és a munkavállalókat az új készségek elsajátításában és az új munkahelyek megszerzésében segítő, valamint a kilépés által hátrányosan érintett helyi közösségek támogatását célzó intézkedések;”. Ezenkívül az 5. cikk (1) bekezdésének d) pontját a következőképpen kell módosítani: „a munkahelyvédelmet és a foglalkoztatást támogató intézkedések, amelyekre többek között az érintett ágazatokban megvalósuló csökkentett munkaidős foglalkoztatás, átképzés és képzés útján kerül sor;”. A II. mellékletben szereplő 15.4. mutatót ennek megfelelően módosítani kell.

1.9.

Az elszámolhatósági időszakot további két évvel meg lehetne hosszabbítani annak érdekében, hogy a tagállamoknak elegendő idejük legyen a tartalékból való részesedésük felhasználására és az Egyesült Királyság kilépéséből eredő sokkhatások kezelésére.

1.10.

Az EGSZB úgy véli, hogy a tartalék egy kis részét technikai segítségnyújtási célokra kell elkülöníteni új irányítási rendszer létrehozása esetén. Az EGSZB azonban határozottan úgy véli, hogy a tartalék legnagyobb részét a foglalkoztatás és a gazdasági tevékenységek támogatására kell fordítani.

1.11.

A kkv-kat különösen érintik az újonnan bevezetett vámeljárások, a szabályozási terhek és az emelkedő szállítási költségek. A kkv-k többnyire nem rendelkeznek egy teljes vészhelyzeti terv végrehajtásához szükséges igazgatási és jogi kapacitással, ezért az EGSZB kéri, hogy hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek kifejezetten ezeket a vállalkozásokat támogatják.

1.12.

Az Európai Bizottsággal egyetértésben az EGSZB azt javasolja, hogy amennyiben lehetséges, alkalmazzák az egyszerűsített költségelszámolási opciót. Az egyszerűsített szabályok és a végrehajtási folyamattal kapcsolatos bürokrácia csökkentése hozzá fog járulni a pénzügyi források gyorsabb elosztásához.

1.13.

Az EGSZB kéri, hogy minden tagállamban hozzanak létre egy monitoringbizottságot, amelynek fő célja a végrehajtási folyamat során esetlegesen felmerülő kockázatok kiküszöbölése, valamint a civil társadalomnak a folyamatba történő formális bevonása. A bizottságoknak a szociális partnerek, a nem kormányzati szervezetek és a tartalék végrehajtásában részt vevő állami intézmények képviselőiből kell állniuk.

1.14.

Az EGSZB szerint nagyobb egyértelműséget kell biztosítani az irányítás tekintetében, és ehhez egyértelműen ki kell jelölni egy testületet a tartalék kezeléséhez. Az Európai Bizottságnak meg kell óvnia a tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételeket.

1.15.

Az EGSZB kéri, hogy a tagállamok által meghatározandó és az Európai Bizottság által évente értékelendő egyedi teljesítménymutatók alapján hozzanak létre egy keretet az időközi teljesítés mérésére. Úgy véli, hogy a rendelkezésre álló források korlátozott felhasználása arányosan növeli a brexit negatív gazdasági és társadalmi hatását.

1.16.

Azzal, hogy az európai strukturális és beruházási alapok keretében megvalósított partnerségre vonatkozó európai magatartási kódexet (4) beépítik a tartalék kezelésébe, az érdekelt felek és a civil társadalmi szervezetek kulcsfontosságú szerepet tölthetnek majd be közvetítő szervezetekként.

1.17.

Végezetül az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság a javasolt határidőtől számított három hónapon belül tegyen jelentést a tartalék hatékonyságának, eredményességének és hozzáadott értékének értékeléséről az Európai Parlament és a Tanács számára.

2.   Bevezetés

2.1.

Az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodást négy év tárgyalás után írták alá, a megállapodás pedig a jövőbeni partnerséget határozza meg. A megállapodás három új pillérből áll: — szabadkereskedelmi megállapodás, — új partnerség polgáraink biztonsága érdekében, — horizontális megállapodás az irányításról.

2.2.

Bár a fő szabályokat már megállapították, a polgároknak és a vállalkozásoknak egyaránt alkalmazkodniuk kell ehhez az új helyzethez, részletesen megvizsgálva az új korlátozásokat és az ágazatonkénti kihívásokat. Ilyen korai szakaszban nagyon nehéz számszerűsíteni a jövőbeli gazdasági és pénzügyi veszteségeket, de a negatív gazdasági és társadalmi hatások enyhítése érdekében egyértelműen célzott és gyors fellépésre van szükség.

2.3.

A brexit valóban nagyon összetett és nehéz feladat. A tagállamoknak fokozniuk kell a tengeren, a kikötőkben és a repülőtereken alkalmazott ellenőrzési intézkedéseket annak érdekében, hogy a tanúsítványok kibocsátásakor és a termékek engedélyezésekor további nyomon követést és vizsgálatokat végezzenek, és hogy megfeleljenek a letelepedési követelményeknek, állat- és növény-egészségügyi (SPS) előírásoknak, valamint a címkézési és jelölési szabályoknak. Ezenfelül fontolóra kell venniük specifikus tájékoztató kampányok indítását arról, hogy a kilépésnek milyen következményei vannak a polgárokra és a vállalkozásokra, illetve aktualizálniuk kell a már elindított ilyen jellegű kampányokat.

2.4.

Az új vámügyi és szabályozási ellenőrzések bevezetése késedelmeket és többletköltségeket okoz, és mindezek nyomán gyakran zavarok keletkeznek az ellátási láncokban. A bevezetett új szabályok és az új megfelelési követelmények már most érintik a szokásos üzletmenetet, különösen a folyó évben, amikor a legtöbb káros következmény várható. A mostantól érvényes további adók, mint például a héa, akadályozhatják a gazdasági kapcsolatokat és az üzleti partnerségeket. A brexit uniós gazdaságra gyakorolt negatív hatásának minimálisra csökkentéséhez minden érdekelt fél – az EU, a tagállamok, a munkáltatók, a szakszervezetek, a civil társadalmi szervezetek stb. – aktív részvételére van szükség.

2.5.

Továbbá még nem világos, hogy hogyan kerül sor a képesítések kölcsönös elismerésére, hogyan fogják biztosítani az adatáramlást, vagy milyen szabályok vonatkoznak majd a szolgáltatási ágazatra. Nagy szükség van a további tárgyalásokra olyan életképes megoldások találása érdekében, amelyek mindkét fél számára előnyösek lesznek.

2.6.

Másrészt hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy két különböző piaccal és két különböző szabályozási és jogi környezettel lesz dolgunk. Ez a változás jelentős akadályt jelent minden érdekelt fél számára, és hatással lesz a közigazgatásra, a polgárokra és a vállalkozásokra egyaránt. Ez az új partnerség komoly kihívások elé állítja az EU és az Egyesült Királyság között fennálló kölcsönös gazdasági, társadalmi és kereskedelmi függést. Már most érezhetők negatív hatások a határokon átnyúló mobilitás tekintetében, illetve felmerülnek akadályok az áruk és szolgáltatások kereskedelmének terén. Ez munkahelyek megszűnését és vállalkozások, különösen kkv-k csődjét eredményezheti.

2.7.

A rendeletjavaslat pontosan meghatározza a támogatható közkiadásokat, nevezetesen a vállalkozások és a helyi közösségek támogatására irányuló intézkedéseket, a foglalkoztatás támogatását, beleértve az átképzést és a képzést, a munkahelyek védelmét, a tanúsítási és engedélyezési rendszerek kialakítását, a tájékoztatásra irányuló kommunikációt, valamint a határ működésének támogatását.

3.   Általános megjegyzések

3.1.

Az EGSZB mindenekelőtt üdvözli az EU és az Egyesült Királyság közötti, az átmeneti időszak legutolsó szakaszában aláírt kereskedelmi és együttműködési megállapodást. A megállapodás meghatározza a jövőbeli kapcsolatokat, megvédi az egységes piac integritását, illetve jogbiztonságot és egyenlő versenyfeltételeket biztosít. A megállapodás enyhíti a „megállapodás nélküli” forgatókönyv gazdasági és társadalmi kárainak többségét, és az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok kezdetének tekinthető. A jelenlegi alkalmazkodási időszakban az állami hatóságoknak fokozott rugalmasságot és megértést kell tanúsítaniuk az uniós érdekelt felek irányába. Az EU-nak és a tagállamoknak azonban különös figyelmet kell fordítaniuk az egységes piacnak, valamint annak munkajogi, szociális, környezetvédelmi és élelmiszeripari normáinak a védelmére, hogy el lehessen kerülni a piaci erőfölénnyel történő visszaélések kockázatát.

3.2.

Az árukereskedelemre vonatkozó nulla százalékos vámtarifáról szóló megállapodás, – amelynek feltétele a „származási szabályoknak” való megfelelés – és a tőke általánosan szabad mozgása jelentős eredmények. Az EGSZB azonban aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a személyek (2021. június 30-tól) és a szolgáltatások mozgásáról még nem született megállapodás. Ezenkívül a brexit a Covid19-válsággal párhuzamosan zajlik, amely már eddig is növekvő munkanélküliséget és bevételkiesést eredményezett. Az EGSZB emellett rendkívül aggódik amiatt, hogy az EU-ban láthatóbbá vált a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése, és ismételten hangsúlyozza, hogy „a szociális jogok európai pillérének végrehajtását a kohéziós politika egészében kiemelten kell kezelni (5)”.

3.3.

Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottság a megfelelő eszközt választotta, amelynek végrehajtása megosztott irányítás keretében történik. A rendelet biztosítja a szabályok egyértelmű és egységes alkalmazását a tagállamokban, valamint a közös jelentéstételi kötelezettségeket és határidőket annak érdekében, hogy garantáltak legyenek a tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételek.

3.4.

Az EGSZB üdvözli, hogy a többéves pénzügyi keretben az uniós költségvetésre vonatkozóan meghatározott felső határokon felüli speciális eszközök keretében tartalékot hoznak létre a brexit miatti kiigazításokra, méghozzá azzal a céllal, hogy valamennyi tagállamban kezeljék a negatív gazdasági és társadalmi következményeket, támogassák a vállalkozásokat és a foglalkoztatást a leginkább érintett ágazatokban, és segítsék a regionális és helyi közösségeket. Az olyan közös kihívások, mint a brexit, összehangolt választ igényelnek, és az EGSZB úgy véli, hogy a tagállamok közötti kohézió és szolidaritás az EU alapvető értékei.

3.5.

A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék várhatóan kiegészíti a Next Generation EU (6) eszköz és a többéves pénzügyi keret keretében rendelkezésre álló további forrásokat. Ez egy teljesen új eszköz, amely a tervek szerint támogatást nyújt az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése miatti negatív hatások enyhítésére, miközben fokozza a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót és védi a foglalkoztatást. Az EGSZB már javasolta, hogy „az Európai Bizottság vegye fontolóra egy olyan uniós eszköz létrehozását, amelynek révén a jövőben kezelni lehet az ehhez hasonló politikai helyzeteket és válságokat” (7).

3.6.

A szakszervezetek, valamint a munkaadói és civil társadalmi szervezetek alapvető szerepet játszanak az Egyesült Királysággal való erős gazdasági és társadalmi partnerség kialakításában.

3.7.

Az EGSZB üdvözli, hogy valamennyi tagállam jogosult támogatásra, és az előfinanszírozási források 80 %-át már 2021-ben folyósítják. Ez egyértelműen bizonyítja az európai szolidaritást és a brexit rövid távú hatásának összehangolt megközelítését.

3.8.

A javasolt elosztási módszer figyelembe veszi az Egyesült Királysággal folytatott kereskedelem fontosságát, valamint a halászati ágazat jelentőségét, az EGSZB azonban úgy véli, hogy a két kérdést el kellett volna különíteni egymástól. Az Európai Bizottság által javasolt elosztási képlet alapvetően azt jelenti, hogy a halászattal kapcsolatos elemnek 600 millió EUR-t kell képviselnie. Ezért az EGSZB azt javasolja, hogy az ágazat számára hozzanak létre egy teljesen külön kialakított tartalékot, amely csak a halászatokat támogatja. Kiemelt figyelmet kell fordítani más ágazatokra is, például az idegenforgalomra és a mezőgazdaságra.

3.9.

Az is nagyon egyértelmű, hogy ez a tartalék egy olyan kiigazítási alap, amely megpróbálja kompenzálni a brexit gazdasági és társadalmi hatását. Az EGSZB szerint az 5,4 milliárd eurós tartalék nem elegendő a brexit negatív hatásainak enyhítéséhez. Az EGSZB ezért úgy véli, hogy haladéktalanul további forrásokat kell biztosítani, akár a tartalékra elkülönített kiegészítő költségvetés, akár külön kialakított alapok révén. Ennek kapcsán az EGSZB arra kéri a társjogalkotókat (a Parlamentet és a Tanácsot), hogy növeljék a javasolt felső határt.

3.10.

Az EGSZB úgy véli, hogy egyes ágazatok jobban érintettek, mint mások. Többek között a mezőgazdaságnak és az idegenforgalomnak is kiemelt helyet kellene kapnia a tartalékban, és részesülnie kellene a rendelkezésre álló forrásokból. Az idegenforgalmi ágazatot a Covid19-válság drámai módon sújtotta, és a brexit további akadályokat gördít majd elé. Az olyan országokban, mint például Írország vagy Hollandia, a mezőgazdasági termelők is súlyosan érintettek.

4.   Részletes megjegyzések

4.1.

Egyes tagállamok már kezdeményeztek nemzeti intézkedéseket a brexit által a gazdaságukra és a közigazgatási eljárásokra gyakorolt negatív hatások kezelésére. Ezért a tartalék 2020 júliusára történő visszamenőleges alkalmazása a támogatás biztosításának fontos eszköze.

4.2.

Mivel az Egyesült Királyságban több mint 4 millió uniós polgár kapott új tartózkodási engedélyt (8), a munkavállalók jogait haladéktalanul meg kell védeni, és további tárgyalásokat kell folytatni a képesítések kölcsönös elismeréséről. A tagállamoknak haladéktalanul tájékoztató kampányokat kell szervezniük annak érdekében, hogy felhívják a polgárok figyelmét a hatályos új szabályokra, valamint arra, hogy az EU erőfeszítéseket tesz a megállapodás kiterjesztésére. A teljes siker érdekében ezeknek a kampányoknak a kidolgozásába a szociális partnereket és a civil társadalmi szervezeteket is teljes mértékben be kell vonni.

4.3.

Egyedi támogatási rendszereket kell kialakítani a brexit által érintett régiók és ágazatok megfelelő támogatásának biztosítása érdekében. Valamennyi tagállamnak felelősen kell cselekednie, és a rendelkezésre álló pénzeszközöket a leginkább rászoruló, nem pedig a legkönnyebben finanszírozható régiók, vállalatok, munkavállalók és polgárok felé kell irányítaniuk. Ellenkező esetben megkérdőjelezhető a tartalék kialakítása mögötti szolidaritás, és kétséges lenne a siker esélye.

4.4.

Az elszámolhatósági időszakot további két évvel meg lehetne hosszabbítani annak érdekében, hogy a tagállamoknak elegendő idejük legyen a tartalékból való részesedésük felhasználására és az Egyesült Királyság kilépése által okozott sokkhatások kezelésére. Az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy alaposan gondolkozzanak el megfelelő infrastrukturális beruházásokon, illetve azon, hogy támogatást nyújtsanak azoknak az uniós polgároknak, akik a brexit után visszatérnek a hazájukba.

4.5.

Az EGSZB úgy véli továbbá, hogy a tartalék egy részét technikai segítségnyújtási célokra kellett volna elkülöníteni új irányítási rendszer létrehozása esetén. Az irányítás, a nyomon követés, a tájékoztatás és a kommunikáció, a panaszkezelés, valamint az ellenőrzés és az auditálás terén nyújtott technikai segítségnyújtás hozzájárul az eszköz sikerességéhez, a kockázatkezelés javításához és annak biztosításához, hogy az elkülönített pénzügyi forrásokat hatékonyan költsék el.

4.6.

Egyes közigazgatási szervek, különösen azok, amelyek az Egyesült Királysággal fennálló kereskedelmi kapcsolat fő belépési és kilépési pontjait képviselik, már jelentős beruházásokat eszközöltek az infrastruktúrába és az emberi erőforrásokba, beleértve a képzést is. Ez a helyzet azon tagállamok esetében is, amelyek az idegenforgalmi ágazatban különleges kapcsolatban állnak az Egyesült Királysággal. Az EGSZB azonban határozottan úgy véli, hogy a tartalék legnagyobb részét a foglalkoztatás és a gazdasági szereplők támogatására kell fordítani.

4.7.

Az Európai Bizottság javaslata tartalmaz egy arra irányuló intézkedést, hogy öt évről három évre csökkentsék a kkv-k felügyeleti időszakát, amely a pénzügyi hozzájárulás végső kifizetésével kezdődik. Az EGSZB várakozásai szerint a kkv-k lesznek a leginkább érintettek, és úgy véli, hogy a tartalék jelentős részét gazdasági és pénzügyi támogatásukra kell fordítani, amelynek végső célja a munkahelyek megőrzése és a vállalkozások fennmaradása.

4.8.

A kkv-kat különösen érintik az újonnan bevezetett vámeljárások, a szabályozási terhek és az emelkedő szállítási költségek. Ez növeli a Covid19-járvány által okozott többletterhet, mivel a tagállamok vállalkozásainak a kormányok által elrendelt lezárásokhoz is alkalmazkodniuk kell. Mivel a kkv-k többnyire nem rendelkeznek egy teljes vészhelyzeti terv végrehajtásához szükséges igazgatási és jogi kapacitással, az EGSZB szorgalmazza, hogy dolgozzanak ki olyan intézkedéseket, amelyek kifejezetten arra irányulnak, hogy a tartalékban rendelkezésre álló források felhasználásával támogatják a leginkább érintett kkv-kat. Arra kérjük a tagállamokat, hogy segítsék a kkv-kat abban, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek keretében állami támogatást vegyenek igénybe.

4.9.

Az EGSZB úgy véli, hogy az egyszerűség kedvéért a tartalékot a meglévő rendszerek segítségével lehetne kezelni. Az Európai Bizottsággal egyetértésben az EGSZB azt javasolja, hogy amennyiben lehetséges, alkalmazzák az egyszerűsített költségelszámolási opciót. Az egyszerűsített szabályok és a kevesebb bürokrácia előmozdítása a végrehajtási folyamatban, valamint a pénzügyi és adminisztratív többletterhek elkerülése hozzájárul a pénzügyi források gyorsabb elköltéséhez és a brexit negatív hatásainak hatékonyabb enyhítéséhez.

4.10.

Mivel a tartalék egy teljesen új eszköz, és szinte lehetetlen értékelni a brexit tényleges negatív hatását, az EGSZB azt javasolja, hogy minden tagállamban hozzanak létre egy monitoringbizottságot. Ezeknek a bizottságoknak a szociális partnerek, a nem kormányzati szervezetek és a tartalék végrehajtásában részt vevő állami intézmények képviselőiből kell állniuk. A bizottságoknak legalább évente kétszer kell ülésezniük annak értékelése céljából, hogy a tartalék hogyan járul hozzá a brexit negatív hatásának csökkentéséhez. A bizottságok fő célja az lenne, hogy megszüntessék a végrehajtási folyamatban esetlegesen felmerülő kockázatokat, és emellett biztosítsák, hogy a civil társadalom formálisan is részt vegyen a folyamatban. A szélesebb (nem szervezett) társadalmat tájékoztatni kell a végrehajtási terv előrehaladásáról, a végső jelentésnek pedig tartalmaznia kell egy összefoglalót arról, hogy milyen kommunikációs tevékenységekre került sor. Az egységes piacon belüli egyenlő versenyfeltételek védelme érdekében biztosítani kell az uniós szintű koordinációt, és aktívan konzultálni kell az EGSZB-vel és az Európai Parlamenttel.

4.11.

Az EGSZB azt javasolja, hogy a tartalék irányítása tekintetében biztosítsanak nagyobb egyértelműséget. Különösen fontos, hogy kijelöljenek egy szervet a tartalék kezelésére, és meghatározzák, hogy egynél több ilyen szerv lesz-e.

4.12.

Szükség van egy olyan keretrendszerre, amelyet a tagállamok által meghatározandó és az Európai Bizottság által évente értékelendő egyedi teljesítménymutatók alapján hoznának létre, és amely az időközi eredményeket értékelné. Ez biztosítja majd a végrehajtási és kiadási folyamat szoros nyomon követését és értékelését, miközben meghatározza, hogy mely tagállamok nem használják fel a pénzügyi forrásokat, vagy melyek azok, amelyek csak korlátozott előrehaladást értek el. A források korlátozott felhasználása arányosan növelni fogja a brexit negatív gazdasági és társadalmi hatását.

4.13.

A civil társadalmat hivatalosan be kell vonni a végrehajtási folyamatba. Az, hogy az európai strukturális és beruházási alapok keretében megvalósított partnerségre vonatkozó európai magatartási kódexet beépítik a tartalék kezelésébe, „lehetővé fogja tenni az érdekelt felek és a civil társadalmi szervezetek számára, hogy a projekteket a végső kedvezményezettekhez közelebb hozó közvetítő szervezetekként kulcsfontosságú szerepet töltsenek be” (9). A partnerek kiválasztási folyamatának átláthatónak és egyértelműnek kell lennie, a kiválasztott szervezetek számára pedig elegendő releváns információt kell szolgáltatni.

4.14.

Az Európai Bizottság javasolja, hogy 2026. június 30-ig végezzék el a tartalék hatékonyságának, eredményességének és hozzáadott értékének alapos értékelését, és egy évvel később tegyenek jelentést az Parlament és a Tanács számára. Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottság három hónapon belül, konkrétan 2026. szeptember 30-án jelentést tehetne a Parlamentnek és a Tanácsnak.

4.15.

Az EGSZB úgy véli, hogy az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontját a következőképpen kell módosítani: „a vállalkozásokat és a munkavállalókat az új készségek elsajátításában és az új munkahelyek megszerzésében segítő, valamint a kilépés által hátrányosan érintett helyi közösségek támogatását célzó intézkedések;”. Ezenkívül az 5. cikk (1) bekezdésének d) pontját a következőképpen kell módosítani: „a munkahelyvédelmet és a foglalkoztatást támogató intézkedések, amelyekre többek között az érintett ágazatokban megvalósuló csökkentett munkaidős foglalkoztatás, átképzés és képzés útján kerül sor;”. A II. mellékletben szereplő 15.4. mutatót ennek megfelelően módosítani kell.

---

(1)  Kereskedelmi és együttműködési megállapodás egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága között (HL L 444., 2020.12.31, 14. o.).

(2)  Az EU 2021–2027-es időszakra vonatkozó hosszú távú költségvetése és a helyreállítási csomag.

(3)  Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék létrehozásáról (COM(2020) 854 final – 2020/0380 (COD)).

(4)  A Bizottság 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. január 7.) az európai strukturális és beruházási alapok keretében megvalósított partnerségre vonatkozó európai magatartási kódexről (HL L 74., 2014.3.14., 1. o.).

(5)  Az EGSZB véleménye: Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról (HL C 62., 2019.2.15., 90. o.).

(6)  NextGenerationEU.

(7)  Az EGSZB véleménye: A Szolidaritási Alap módosítása – megállapodás nélküli brexit (HL C 14., 2020.1.15., 84. o.).

(8)  Európai Bizottság – A polgárok jogai.

(9)  Az EGSZB véleménye: Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról (HL C 62., 2019.2.15., 90. o.).