AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2021. november 5.)

az európai zöldkötvényekről szóló rendeletre irányuló javaslatról

(CON/2021/30)

(2022/C 27/04)

Bevezetés és jogalap

2021. október 14-én az Európai Központi Bank (EKB) az Európai Parlamenttől azt a felkérést kapta, hogy alkosson véleményt az európai zöldkötvényekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (1) (a továbbiakban: javasolt rendelet).

Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul, mivel a javasolt rendelet olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek az EKB hatáskörébe tartoznak, ideértve többek között a monetáris politika végrehajtását a Szerződés 127. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdése és a 282. cikkének (1) bekezdése alapján, a hitelintézetek prudenciális felügyeletét a Szerződés 127. cikkének (6) bekezdése alapján, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikáik zavartalan megvalósításában való támogatását a Szerződés 127. cikkének (5) bekezdése alapján. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzata 17.5. cikkének első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

1.   Általános észrevételek

1.1

Az EKB üdvözli a javasolt rendeletet. Az európai zöld megállapodásban és a Párizsi Megállapodásban meghatározott és az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) (a továbbiakban: európai klímarendelet) rögzített célkitűzések eléréséhez jelentős beruházásra van szükség, amelynek nagymértékben a magánszektorból kell érkeznie (3). A fenntartható finanszírozás fontos szerepet játszhat e tekintetben azáltal, hogy lehetővé teszi a befektetők számára a környezeti szempontból fenntartható befektetések azonosítását és azt, hogy saját fenntarthatósági preferenciáiknak megfelelően kiigazítsák portfólióikat. A fenntartható pénzügyi termékek között a zöldkötvények gyorsan növekvő és jól látható szegmenst képviselnek: a nagymértékben átlátható zöldkötvények piacának további növekedése jelentős lehetőségeket rejt magában a fenntartható befektetések hiánya megszüntetésének elősegítése, valamint a környezeti, társadalmi és irányítási szempontból befektetők iránti növekvő kereslet kielégítése tekintetében. Az EKB ezért üdvözli a zöldkötvények egyértelmű és megbízható nyilvános keretrendszerét

1.2

Az Unió környezeti célkitűzéseinek általános összefüggésében, amennyiben uniós vagy tagállami szinten olyan közpolitikákat fogadnak el, amelyek a zöldkötvényeket és az egyéb, fenntarthatóságon alapuló hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat előnyben részesítik a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok más típusú kibocsátásaihoz képest, úgy ezekhez szükség van egy európai zöldkötvény-szabványra (EuGB-szabvány) is, amelyre hivatkozhatnak.

1.3

Az EuGB-szabvány ösztönözni fogja olyan alapul szolgáló fenntartható eszközök és projektek létrehozását, amelyek összhangban állnak az uniós környezeti célkitűzésekkel, különösen az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: taxonómiai rendelet) (4) megfelelően az éghajlatváltozás mérséklésével és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással (5). Ebből a szempontból az EuGB-szabvány taxonómiai rendelettel történő összekapcsolása fontos lépés annak biztosítása felé, hogy a környezeti szempontból fenntartható tevékenységek megkapják a szükséges hozzáférést a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok révén történő finanszírozáshoz. A taxonómiai rendeletben meghatározott környezeti célkitűzésekhez jelentősen hozzájáruló tevékenységek finanszírozásának előnyben részesítése támogatni tudja az Unió gazdaságának az uniós környezeti célkitűzések elérése felé tartó fejlődését.

1.4

Az EKB támogatja a javasolt rendelet EuGB-k harmonizált keretrendszerének létrehozatalára irányuló célkitűzését, mivel ez növelné annak bizonyosságát, hogy az ilyen zöldkötvények valóban elősegítik a zöldebb gazdaságra való átállást, javítják az adatok rendelkezésre állását és átláthatóságát, valamint javítják a zöldkötvények összehasonlíthatóságát, megbízhatóságát, és ezáltal hatékony árazását. A zöldkötvény-piac jelenleg számos hiányossággal küzd. Különösen, a zöldkötvény-címkékre vonatkozó meglévő ágazati szabványok a zöld projektek alapjául szolgáló olyan fogalommeghatározásokon alapulnak, amelyek nem eléggé egységesek, szigorúak vagy átfogóak (6). A megbízható, összehasonlítható és ellenőrzött fenntarthatósági információk ilyen hiánya aláássa a zöldkötvény-piac hitelességét és esetlegesen a zöldebb gazdaságra való átállás előmozdítására való képességét, és ezáltal mérsékli a keresletet a zöldrefestéssel kapcsolatos aggályok, valamint a kibocsátók és a befektetők hírnévvel kapcsolatos esetleges kockázata miatt (7). A közös referenciakeret és adatszolgáltatási űrlapok hiánya továbbá növeli a zöldkötvény-kibocsátás ügyleti költségeit, csökkentve ezen eszközök gazdasági vonzerejét a hagyományos finanszírozási eszközökhöz képest (8). Mindezen strukturális korlátok hozzájárulnak e piaci szegmens méretének és ezáltal likviditásának korlátozásához.

1.5

Az EuGB-ként való minősítés objektíven ellenőrizhető és átlátható követelményeinek megléte hozzájárulna ezen eszközosztály hitelességének megerősítéséhez, a kibocsátók és a befektetők hírnévvel kapcsolatos kockázatának és az információs aszimmetriáknak a csökkentéséhez, valamint a zöldrefestés korlátozásához (9). Amint azt a piacokon megfigyelték, a befektetők azokat a zöldkötvényeket részesítik előnyben, amelyek kibocsátói jobb hírnévvel rendelkeznek, és szigorúbb kamatfelárak mellett harmadik fél által végzett ellenőrzéseknek vannak alávetve (10). Az EuGB-k magas szintű átláthatóság melletti kibocsátása jobb rálátást eredményezhet a piaci szereplők és a kibocsátók számára a környezeti célkitűzések fontosságára, javítva ezáltal valamennyi pénzügyi szereplő – ideértve az EKB-t is – azon képességét, hogy megbízhatóan azonosítsa és értékelje a környezeti szempontból fenntartható kötvényeket (11). Ez várhatóan támogatni fogja e piaci szegmens további növekedését, és nagyobb bizalmat teremt azzal kapcsolatban, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás támogatásával a zöldkötvények hozzájárulnak az Unió környezeti célkitűzéseinek megvalósításához. Végül, az EuGB-k környezetbarát jellegének és megbízhatóságának megerősítése révén a javasolt rendelet erősebb biztosítékokat nyújtana a zöldkötvények egyedi zöldrefestéses eseteket követő hirtelen átértékelésével szemben. Ez elősegítené a piac szabályos működését és a pénzügyi stabilitást.

1.6

A javasolt rendelet fontos lépést jelent a nemzeti határokon átnyúló integrált, mély és likvid uniós zöld tőkepiac kialakításában, amely hozzájárul a tőkepiaci unió előmozdításához (12). A 2020-ban világszerte kibocsátott összes elsőbbségi fedezetlen zöldkötvény körülbelül 60 %-a az Unióból származik (13). A zöldkötvény-piac további fejlesztése elmélyíthetné az uniós pénzügyi integrációt (14), és a zöld tőkepiaci unió tovább erősítené az Unió szerepét a globális zöld tőkepiacokon. Az érett és integrált uniós zöld tőkepiacok kialakításához szélesebb körű erőfeszítésekre is szükség lesz a tőkepiacok megerősítése érdekében, ideértve a felügyelet, a fizetésképtelenségi szabályok és a befektetővédelem fokozottabb harmonizációját. E tekintetben az EKB üdvözli, hogy az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) feladata lesz az EuGB-k külső felülvizsgálóinak uniós szintű felügyelete (15). Az Unió által a zöld finanszírozás globális központjaként betöltött szerep megszilárdítása, valamint az uniós tőkepiacok további integrációja és fejlesztése elősegítené az euro nemzetközi szerepének megerősítését (16).

1.7

Az EuGB-szabványnak viszonyítási pontként kell szolgálnia a nemzetközi szintű felfelé irányuló konvergencia számára azon célt követve, hogy fokozza a zöldkötvények hozzájárulását az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átálláshoz, miközben ezzel egyidőben előmozdítja az Unió vezető szerepét a környezetbarát pénzügyek terén. Biztosítékai szigorúságának és a zöldrefestés szempontjából való hitelességének köszönhetően széles körű piaci elfogadottságra kell törekednie, többek között a nem uniós lakosok körében is, annak érdekében, hogy olyan globális viszonyítási ponttá váljon, amelyet más országok is követhetnek. Az EuGB-szabvány más országok piaci szabványaihoz és/vagy kötelező zöldkötvény-címkéihez viszonyított vonzerejét az idő múlásával gondosan értékelni kell, és nyomon kell követni. Miközben az alternatív szabványoknál szigorúbb követelményeket az ezáltal elért fokozott átláthatóság és hitelesség indokolja, fontos, hogy az EuGB-k létrehozatala ne terelje a kibocsátókat kevésbé szigorú követelményeket fenntartó országok felé, lehetőséget teremtve ezzel a nemzetközi szabályozási arbitrázsra (17). Az egész világra kiterjedő koordináció hiányában ez végül globális szinten gyengítheti a fenntartható pénzügyi termékekre vonatkozó környezetvédelmi előírásokat. A hatékony nemzetközi együttműködés – különösen a G20-ak fenntartható finanszírozással foglalkozó munkacsoportja és a fenntartható finanszírozással foglalkozó nemzetközi platform keretében – alapvető fontosságú lesz a zöldkötvényekre vonatkozó szabványok nemzetközi koherenciájának biztosításához, valamint azon negatív verseny kockázatának elkerüléséhez, ami fokozhatja a zöldrefestés kockázatát, és globális szinten alááshatja a zöldkötvények pozitív környezeti hatását.

1.8

A NextGenerationEU kötvénykibocsátás részeként az Európai Bizottság legfeljebb 250 milliárd EUR értékben bocsát ki zöldkötvényeket, ami a teljes kibocsátás 30 %-át teszi ki. Mivel a javasolt rendelet még nem lépett hatályba, az EKB megjegyzi, hogy ezeket a zöldkötvényeket egy meglévő piaci szabványon alapuló zöldkötvény-kibocsátási keretrendszerben fogják kibocsátani (18). Az EKB üdvözli, hogy a NextGenerationEU zöldkötvény-kibocsátási keretrendszerét ennek ellenére – a megvalósíthatóság határain belül – összhangba hozták a javasolt EuGB-szabvánnyal, ugyanakkor megjegyzi, hogy a NextGenerationEU jogi és intézményi sajátosságai arra utalnak, hogy végső soron a tagállamok által továbbított adatok pontosságától, teljességétől és részletességétől fog függni a kibocsátó azon képessége, hogy részletes adatszolgáltatást nyújtson az alapul szolgáló befektetésekről. A NextGenerationEU zöldkötvény-kibocsátás hitelességének biztosítása érdekében az EKB arra ösztönzi a tagállamokat, hogy nyújtsanak pontos és részletes információt a környezeti célkitűzésekhez hozzájáruló beruházási projektek előrehaladásáról és hatásáról, és sürgeti őket annak biztosítására, hogy tiszteletben tartják a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet (19) a helyreállítási és rezilienciaépítési terveik végrehajtási szakaszában (20). Az EKB továbbá arra ösztönzi a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon és biztosítsa, hogy a NextGenerationEU zöldkötvény-kibocsátásból származó bevételeket hatékonyan használják fel az elfogadható kiadások finanszírozására, valamint hogy készítsen részletes és pontos hatásvizsgálati jelentést.

2.   A javasolt rendelet EKB és az eurorendszer célkitűzései és feladatai szempontjából fennálló relevanciája

2.1

A javasolt rendelet az alábbiakban kifejtettek szerint hatással lehet annak módjára, ahogy a központi bankok ellátják megbízatásukat.

2.2

Monetáris politikájához kapcsolódóan az eurorendszer már vásárolt zöldkötvényeket a vállalati szektort érintő vásárlási program (CSPP), az eszközfedezetűértékpapír-vásárlási program (ABSPP) és a közszektor eszközeinek másodlagos piacon történő megvásárlására irányuló program (PSPP) keretében (21). Ezen túlmenően az EKB a zöldkötvényeket elfogadja hitelműveletek biztosítékaként. A zöldkötvények harmonizált fogalommeghatározása javítaná az átláthatóságot és támogatná a zöld hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kínálatát.

2.3

Ami a pénzügyi stabilitást illeti, a zöldkötvények közös fogalommeghatározásának és egységes keretrendszerének jelenlegi hiánya akadályozza a kötvények pénzügyi teljesítményének és hosszú távú fenntarthatóságra gyakorolt hatásának elemzését. Ez pedig meggátolja annak értékelését, hogy milyen potenciállal rendelkeznek a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyeztető, éghajlattal kapcsolatos kockázatok kezelésére (22). Általánosabban fogalmazva, csak a funkcionális piacok segíthetnek hatékonyan finanszírozni az átállást és csökkenteni a pénzügyi stabilitást veszélyeztető, éghajlattal kapcsolatos kockázatokat. Ebben az összefüggésben az eltérő ágazati szabványok elterjedése hirtelen kilengéshez vezethet a piacon a zöldkötvények jelentős átárazásával együtt, ha a befektetők úgy érzik, hogy bizonyos zöldkötvények nem megfelelő minőségűek. Ez az átárazási roham érintheti a hiteles zöldkötvényeket, ha megrendül a befektetői bizalom. Az EuGB-szabványban benne rejlik annak lehetősége, hogy lehetővé teszi a piac hatékonyabb működését, javítja a pénzügyi kockázatok és a fenntartható eszközök árazását és fokozza a befektetők ezen eszközosztály iránti bizalmát.

2.4

A hitelintézetek a zöldkötvény-piac fontos szereplői kibocsátóként és befektetőként egyaránt. Az EuGB-szabvány ezért releváns a prudenciális felügyelet szempontjából, mivel hatással lehet a hitelintézetek üzleti modelljére, közzétételi gyakorlatára és piaci kockázatára, valamint a hitelintézetek működési és hírnévvel kapcsolatos kockázatára. Az üzleti modell szempontjából az egységes szabvány megkönnyítheti a hitelintézetek zöldkötvény-kibocsátását, ami támogathatja a bankokat abban, hogy hitelezésüket környezeti szempontból fenntartható tevékenységek felé irányítsák, és pozitív hatást gyakorolhat portfóliójuk zöldeszköz-arányára. Ezen túlmenően, tekintettel az egyre szigorúbb átláthatósági és közzétételi követelményekre, ideértve a zöldeszköz-arány közelgő közzétételét (23), valamint arra, hogy a hitelintézeteknek közzé kell tenniük hitelportfóliójuk Párizsi Megállapodáshoz való igazítását (24), az EuGB-k a hitelintézeteket támogató fontos eszközt jelentenek ezen új követelmények teljesítése során. Továbbá, a 2.3. bekezdésben foglaltaknak megfelelően az EuGB-k széles körű elfogadása alkalmas arra, hogy enyhítse azokat a lehetséges piaci kockázatokat, amelyek a meglévő zöldkötvények minőségének hirtelen újraértékeléséből adódhatnak. Végül, az, hogy az EuGB kibocsátásakor az illetékes nemzeti hatóság (25) esetlegesen szankcionálhatja a hitelintézetet a javasolt rendelet követelményeinek való meg nem felelés miatt, olyan további működési és hírnévvel kapcsolatos kockázatot jelent, amelyet a hitelintézeteket érintő felügyeleti tevékenységek részének kell tekinteni.

2.5

Végül, az EKB sajáttőke-portfóliójának egy részét zöldkötvényekbe való befektetésre használja fel és azt tervezi (26), hogy az elkövetkező években ebben a portfólióban növeli a zöldkötvények arányát.

3.   Különös észrevételek

3.1   A javasolt rendelet önkéntes jellege és hatálya

3.1.1

A javasolt rendelet értelmében az EuGB-szabvány használata önkéntes lenne (27), ami lehetővé tenné a kibocsátók számára azt, hogy a meglévő ágazati szabványokat továbbra is alkalmazzák a zöldkötvényekre. Az EKB ezt a megközelítést rövid távon kiegyensúlyozottnak tekinti, mivel a szigorúan kötelező szabványra való azonnali áttérés a nem taxonómiához igazodó zöldkötvényekből való tőkekivonáshoz és az uniós alapú zöldkötvény-kibocsátás hirtelen visszaeséséhez vezethet (28).

3.1.2

Ugyanakkor az uniós taxonómiával összhangban álló uniós zöldkötvény-piac kialakítása és a zöldrefestéssel kapcsolatos aggályok enyhítése érdekében az EKB fontosnak tartja, hogy az EuGB-szabvány legyen az elsődleges zöldkötvény-szabvány az Unión belül. Ezért egyértelmű kötelezettségvállalásra van szükség arra vonatkozóan, hogy az újonnan kibocsátott zöldkötvények esetében észszerű időn belül kötelezővé tegyék a szabványt, miközben a meglévő zöldkötvények hosszabb ideig megőriznék zöldkötvény-jellegüket (29). A szabvány kötelezővé tétele biztonságot teremtene a piacok számára és ösztönözné a kibocsátókat arra, hogy annak kötelezővé válása előtt alkalmazzák az EuGB-szabványt. A taxonómia jól kalibrált kiterjesztése az átállással összefüggő finanszírozásra megkönnyítené a kötelező szabvány felé történő elmozdulást azáltal, hogy csökkenti az olyan zöld beruházásokra gyakorolt negatív hatások kockázatát, amelyek pozitív környezeti hozzájárulást nyújtanak, de nem érik el a taxonómia lényeges hozzájárulásra vonatkozó küszöbértékeit.

3.1.3

Az EKB mindazonáltal elismeri, hogy a szabvány kötelezővé válásához szükséges konkrét időtartam meghatározása nem feltétlenül egyszerű. A meglévő zöldkötvények értékesítésének kockázatát és az esetlegesen ebből eredő piaci zavarokat és volatilitást egyensúlyba kell hozni a zöld átállás támogatására irányuló gyors fellépés szükségességével, ideértve a kötvénypiacon keresztüli fellépést is. Ezért az uniós zöld beruházások gazdasági folyamatait érintő nem kívánt következmények elkerülése, valamint azon kockázat elkerülése érdekében, hogy kevésbé szigorú követelményekkel rendelkező országok felé terelik a zöldkötvény-kibocsátókat, hatásvizsgálatnak kell alávetni a kötelező szabvány kialakítását és el kell végezni a keretrendszer megfelelő finomhangolását. Az uniós jogalkotónak fel kellene kérnie a Bizottságot arra, hogy e kérdés értékelése céljából 2023. december 31-ig vizsgálja felül az EuGB-szabványt. Különösen, a Bizottságnak jelentést kellene tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EuGB-szabvány kötelezővé tételéhez szükséges elképzelhető időtartamról, valamint e megközelítés gyakorlati vonatkozásairól, például az e szabvány hatálya alá tartozó fenntartható kötvények pontos típusairól. Ezen túlmenően, az eladási hullám elkerülése érdekében hasznos lenne tisztázni azt, hogy a kötelező szabvány bevezetését követően a befektetők hogyan kezeljék a piaci alapú önkéntes szabványok alapján kibocsátott zöldkötvényeket. A Bizottságnak az érintett érdekelt felekkel, különösen a fenntartható kötvényekre jelenleg piaci alapú szabványokat kibocsátó szervezetekkel (30) folytatott konzultációt követően kellene elvégeznie a felülvizsgálatot. Az EuGB-szabványt végül észszerű időtartamon – például három-öt éven – belül kötelezővé kellene tenni az újonnan kibocsátott zöldkötvények vonatkozásában; a pontos átmeneti időszakot a fent említett hatásvizsgálat eredményétől függően kellene közölni.

3.1.4

Mindeközben az EuGB-szabvány önkéntes elfogadását olyan közpolitikákkal kellene ösztönözni uniós és nemzeti szinten, amelyek esetlegesen előnyben részesítik az EuGB-kre vonatkozó követelményeknek megfelelő kötvényeket. A taxonómiai rendelettel való kapcsolata miatt valóban csak az EuGB garantálja, hogy a kötvényből származó bevételekből finanszírozott tevékenységek hozzájárulnak az Unió környezeti célkitűzéseihez. Az EKB úgy véli, hogy valamennyi EuGB-t teljes mértékben taxonómiához igazodónak kellene tekinteni, és ezért a taxonómiai közzétételek számlálójában és nevezőjében egyaránt figyelembe kellene venni azokat (31). Az EuGB-részesedéseknek a taxonómiai közzétételekhez való hozzájárulása jelentősen ösztönözheti a kibocsátókat és a befektetőket arra, hogy a meglévő szabványokkal szemben előnyben részesítsék az uniós zöldkötvényeket, mivel ez automatikusan, anélkül biztosítaná a taxonómiával való összhangot, hogy alaposan meg kellene vizsgálni a szóban forgó befektetések összehangolását, ahogyan az más szabványok esetében irányadó lenne. Az EuGB-állományok taxonómiai közzétételekhez való hozzájárulásának függetlennek kellene lennie a kibocsátó köz- vagy magánjellegétől, azaz a közszektorbeli EuGB-kre is alkalmazni kellene, amelyek a 8. cikknek megfelelő felhatalmazáson alapuló jogi aktus értelmében jelenleg nem szerepelnek sem a taxonómiai közzétételek számlálójában, sem a nevezőjében.

3.1.5

Az EKB üdvözli a javasolt rendelet hatályát, amely kiterjedne a pénzügyi vállalkozás és nem pénzügyi vállalkozás kibocsátókra, a kormányzati kibocsátókra, valamint a fedezett kötvények és az olyan értékpapírosítások kibocsátóira, ahol az értékpapírokat különleges célú gazdasági egység bocsátja ki (32). Az EKB üdvözli továbbá, hogy a követelmények minden olyan kibocsátóra vonatkoznának, amely az Unióban a befektetők számára elérhetővé tett, környezeti szempontból fenntartható kötvényei tekintetében használni kívánja az „EuGB” megnevezést. A javasolt rendelet azonban nem tartalmazza az „az Unióban a befektetők számára elérhetővé tett” fogalom meghatározását, és pontosításra szorulhat annak biztosítása érdekében, hogy az EuGB-ket Unión kívül forgalmazó kibocsátók továbbra is igénybe vehessék az EuGB megnevezést. Ez a lehetőség különösen fontos az EuGB nemzetközi elfogadásának előmozdítása és ezzel összefüggésben a fenntartható finanszírozásra vonatkozó fejlett uniós szabványok globális elfogadásának ösztönzése érdekében, ideértve az uniós taxonómiai kritériumok nemzetközi alkalmazását is. Emellett úgy tűnik, hogy a „jogi személyekre” mint az EuGB-k kibocsátóira való hivatkozás (33) azt sugallja, hogy az EuGB kibocsátójának jogi személyiséggel kell rendelkeznie, ami nem igaz minden Unión belüli kötvénykibocsátóra, például bizonyos tagállamok nemzeti joga szerint az értékpapírosítási kibocsátókra. Az egyszerűen „szervezetekre” történő hivatkozás ugyanilyen hatékonynak tűnne. Végül, az értékpapírosítások tekintetében szükséges lehet annak tisztázása, hogy a javasolt rendeletet hogyan kell alkalmazni annak érdekében, hogy a zöld átálláshoz kapcsolódó értékpapírosítások akkor is használhassák az EuGB-szabványokat, ha az alapul szolgáló eszközök nincsenek összhangban a taxonómiával, ám a finanszírozás célja a zöld átállási technológiákra vonatkozik (34). A zöld átálláshoz kapcsolódó értékpapírosítások esetében a jövőbeli taxonómiai megfeleléssel kapcsolatos kötelezettségek az értékpapírosítást kezdeményezőre, nem pedig a kibocsátó különleges célú gazdasági egységre vonatkoznak. Ennek figyelembevételére így azokban az esetekben is szükség lehet, amikor – például a javasolt rendelet 7. cikkében – egyébként a kibocsátókra vonatkoznak a követelmények.

3.2   Összehangolás a taxonómiai rendelettel

3.2.1

A javasolt rendelet előirányozza, hogy az EuGB-kből származó bevételek felhasználásának olyan gazdasági tevékenységekhez kell kapcsolódnia, amelyek megfelelnek a taxonómiai követelményeknek, vagy amelyek a taxonómiához való igazodásra vonatkozó tervben meghatározott időszakon belül (a kötvénykibocsátástól számított öt éven belül, vagy tíz éven belül akkor, ha az érintett gazdasági tevékenységek egyedi jellemzői ezt indokolják) megfelelnek a taxonómiai követelményeknek (35). A fogalommeghatározás szerint a „taxonómiai követelmények” a taxonómiai rendelet 3. cikkében meghatározott követelmények. A környezeti szempontból fenntartható tevékenyégek így a) lényegesen hozzájárulnak a taxonómiai rendelet 9. cikkében meghatározott egy vagy több környezeti célkitűzéshez; b) nem sértik jelentősen egyik ilyen környezeti célkitűzést sem; c) minimális biztosítékokkal összhangban végzik azokat; és d) megfelelnek a Bizottság által megállapított technikai vizsgálati kritériumoknak.

3.2.2

Az EKB üdvözli a taxonómiai rendelettel való ilyen összehangolást, mivel ez hangsúlyozza a taxonómiai rendeletnek az Unió fenntartható finanszírozási stratégiájában betöltött központi szerepét és hiteles alapot nyújt az EuGB-k kibocsátásából származó bevételek felhasználása fenntarthatóságának értékeléséhez (36). Azonban aggodalomra ad okot az a tény, hogy elegendő, ha a taxonómiai összehangolás öt – illetve meghatározott körülmények között tíz – éven belül valósul meg. Jóllehet a kibocsátókat nem szabad büntetni, ha a kötvényekből származó bevételekből olyan gazdasági tevékenységeket finanszíroznak, amelyek ugyan még nem felelnek meg a taxonómiai követelményeknek, de a meghatározott időszakon belül meg fognak felelni (37), mégis fennáll annak a kockázata, hogy a javasolt rendeletben megállapított szankciók nem lesznek elegendőek abban az esetben, ha a kibocsátó nem felel meg a taxonómiához való igazodásra vonatkozó tervnek. A javasolt rendelet II. melléklete előírja a kibocsátók számára, hogy éves allokációs jelentésük részeként számoljanak be a taxonómiához való igazodásra vonatkozó terv végrehajtásában elért előrehaladásról (38). Az illetékes nemzeti hatóságok előírhatják a kibocsátók számára e jelentések közzétételét és valamennyi szükséges információ feltüntetését (39). Úgy tűnik azonban, hogy nem rendelkeznek szankcionálási vagy felügyeleti jogkörrel a gazdasági tevékenységeknek a taxonómiai követelményekkel való összehangolása tekintetében. A javasolt rendelet különösen nem rendelkezik az EuGB „címke” visszavonására irányadó eljárásról, attól a lehetőségtől eltekintve, hogy a kibocsátást követő felülvizsgálatban szerepeljen egy arra vonatkozó nyilatkozat, hogy a kötvény nem felel meg a javasolt rendelet követelményeinek, és hogy az „EuGB” megnevezés nem alkalmazható rá (40). Bár az átláthatósági követelmények alkalmazása valószínűvé teszi, hogy a szabványnak való meg nem felelés tükröződik a kötvény árában, elképzelhető, hogy ez csak korlátozott és közvetett hatást gyakorol az EuGB kibocsátójára, ha a későbbiekben kereskednek vele a piacon. Mindaddig, amíg az uniós és illetékes nemzeti hatóságok zöldrefestés elleni küzdelemre irányuló hatásköreinek, felhatalmazásainak és végrehajtási eszközeinek a Bizottság által tervezett felülvizsgálatát követően esetlegesen további feladatokat nem ruháznak az illetékes nemzeti hatóságokra (41), fennáll a veszélye annak, hogy semmilyen következménnyel nem kell számolniuk azoknak a kibocsátóknak, amelyekről kiderül, hogy az EuGB bevételeiből finanszírozott gazdasági tevékenységei nincsenek összehangolva a taxonómiával.

3.3   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok későbbi módosítása

3.3.1

A javasolt rendelet előírja, hogy a kibocsátóknak a kötvényből származó bevételeket a Bizottság által a taxonómiai rendelet egyes, azon rendelkezései (42) alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok (technikai vizsgálati kritériumok) alkalmazásával kell felhasználniuk, amely rendelkezések a kötvénykibocsátás időpontjában alkalmazandóak vagy, ha a kötvényekből származó bevételekből hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt finanszíroznak, akkor a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír létrejöttének időpontjában alkalmazandóak (43). A javasolt rendelet előírja továbbá, hogy amennyiben a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a kötvénykibocsátást (vagy ha a kötvényekből származó bevételekből hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt finanszíroznak, akkor a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír létrejöttének időpontját) követően módosulnak, a kibocsátó a kötvényből származó bevételeket a módosított felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak az alkalmazásuk megkezdését követő öt éven belül történő alkalmazásával használhatja fel (44). Miközben az EKB teljes mértékben elismeri, hogy az uniós taxonómia dinamikus, tudományon alapuló jellege miatt a technikai standardok idővel változhatnak, és ez végső soron az Unió környezeti célkitűzéseit szolgálja, zavarólag hathat a piacra az, ha megváltoztatják a már kibocsátott EuGB-k alapjául szolgáló mérőszámokat és előírják, hogy a meglévő kötvényeknek ötéves határidőn belül meg kell felelniük az új követelményeknek. A befektetők például késztetést érezhetnek arra, hogy az EuGB megjelölés esetleges elvesztésétől tartva zöldkötvényeket értékesítsenek, és ez az érintett kötvények árfolyamának zavarához vezethet. A rendelkezés továbbá következményekkel járhat a piacok ciklikusságára nézve, mivel a kötvénykibocsátók hajlamossá válhatnak az EuGB-k kibocsátásának elhalasztására, amennyiben a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok módosítása várható. A rendelkezés nem kívánt következményekkel járhat az EuGB-k futamidejére és az alapul szolgáló befektetések időhorizontjára nézve is, mivel esetlegesen strukturális előnyt teremthet a rövidebb lejáratú EuGB-k számára a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok várható módosítása negatív következményeinek elkerülése érdekében. Mindezek alapján tisztán pénzügyi stabilitási szempontból és az EuGB-piac működésének megkönnyítése érdekében előnyösebb lehet, ha a kibocsátók a kötvény teljes futamideje alatt a kötvénykibocsátás időpontjában alkalmazandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazásával használhatják fel a kötvényekből származó bevételeket. A fent jelzetteknek megfelelően az EKB elismeri, hogy az Unió környezeti célkitűzéseivel, különösen az éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolások szükségessé és üdvözlendővé tehetik a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kiigazítását. Mivel a jól működő EuGB-piac szintén hozzájárul az Unió környezeti célkitűzéseinek eléréséhez, a kötvénykibocsátás idején alkalmazandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak a kötvény teljes élettartamára történő alkalmazása tűnik az előnyben részesített alternatívának. A Bizottság ezt követően az általa megfelelőnek ítélt módon szabadon módosíthatná a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat. Különösen nem kellene figyelembe vennie azt, hogy az ilyen módosítások valamely későbbi időpontban milyen hatással járhatnak a pénzügyi stabilitásra. Természetesen a kibocsátáskor (vagy a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír létrejöttének időpontjában) alkalmazandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok minden kibocsátott új kötvényre vonatkoznának. Ez az átfogó megoldás tovább javítaná a jogbiztonságot, amit a javasolt rendelet is célként ismer el (45).

3.4   A bevételek felhasználása

3.4.1

A javasolt rendelet megállapítja, hogy az EuGB-k bevételeit többek között pénzügyi eszközök finanszírozására lehet fordítani. A javasolt rendelet fogalommeghatározása szerint a pénzügyi eszközök magukban foglalják a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokat vagy ezek kombinációját. Az EKB értelmezése szerint e rendelkezés célja például olyan helyzetek lefedése, amikor a bankok az ügyfeleiknek nyújtott zöld hitelek finanszírozására bocsátanak ki EuGB-ket. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír azonban számviteli szempontból nem eszköz. Annak érdekében, hogy a fogalommeghatározás összhangba kerüljön a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal (46), a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapír” kifejezést felválthatná a „pénzügyi követelés” kifejezés.

3.5   A más uniós jogszabályokkal való összhang

3.5.1

A javasolt rendelet a kötvénykibocsátó szempontjából összpontosít az EuGB-kre vonatkozó követelmények megállapítására. Azt is megállapítja, hogy az EuGB új EuGB kibocsátásával refinanszírozható (47). A 8. cikknek megfelelő felhatalmazáson alapuló jogi aktus szerint a pénzügyi és nem pénzügyi vállalatoknak közzé kell tenniük, hogy gazdasági tevékenységeik milyen mértékben igazodnak a taxonómiai rendelethez. Különösen, a hitelintézeteknek közzé kell tenniük a zöldeszköz-arányt, amely a taxonómiához igazodó tevékenységekhez kapcsolódó kitettségeknek az említett hitelintézetek összes eszközéhez viszonyított arányát mutatja (48). Ha „A” bank EuGB-t bocsát ki, és a bevételt taxonómiához igazodó tevékenységekhez kapcsolódó hitelnyújtásra fordítja, „B” bank pedig befektetőként megvásárolja ezt a kötvényt, akkor mindkét bank beszámíthatja a vonatkozó hiteleket („A” bank) és az EuGB-t („B” bank) a saját zöldeszköz-arányába. Ez arra utal, hogy ha egy bank zöld hitelekhez kapcsolódó eszközfedezetű értékpapírt vagy fedezett zöldkötvényt bocsát ki, majd azt – a fenti példához hasonlóan – egy másik hitelintézet birtokolja, akkor mind a kibocsátó, mind az értékpapír birtokosa beszámíthatja az adott eszközöket és a megfelelő értékpapírt a vonatkozó taxonómiai közzétételeibe. Hasznos lenne ezért egyértelművé tenni, hogy ha valamely pénzügyi intézmény EuGB-t bocsát ki és részben vagy teljes mértékben megtartja a kötvényt vagy az ugyanazon konszolidált beszámolót készítő gazdálkodó egységen belüli valamely különálló vállalkozásban tartja azt, akkor a zöldeszköz-arányban csak a kibocsátónak az adott zöldeszközzel szembeni nettó kitettsége számít bele a taxonómiához igazodó eszközeibe, nem pedig a hitelek és az EuGB összesített értéke.

3.5.2

Úgy tűnik továbbá, hogy a javasolt rendelet lehetővé teszi a kibocsátók számára, hogy az újonnan kibocsátott EuGB bevételeit egy másik EuGB megvásárlására használják fel. A javasolt rendelet szerint a pénzügyi eszközből származó bevételekből más pénzügyi eszközök is finanszírozhatók, feltéve, hogy az e pénzügyi eszközökből származó bevételeket taxonómiához igazodó állóeszközök, tőkekiadások és működési költségek finanszírozására fordítják (49). Úgy tűnik, hogy ez arra utal, hogy ilyen ügyletre csak egyszer kerülhet sor. Ez az értelmezés valóban annak elkerülésére szolgál, hogy láncszerűen olyan EuGB-ket bocsássanak ki, amelyeket olyan más EuGB-k vásárlására használnak, amelyeket magukat is EuGB-k finanszíroznak, ami növelné az azonos reálgazdasági tevékenységen alapuló fiktív zöldeszközök összegét. Az ilyen láncolat továbbá a kibocsátó hitelintézet zöldeszköz-arányának mesterséges növekedéséhez vezethet a kétszeres beszámítás révén, ha az intézmény olyan EuGB-t vásárol, amelyet közvetlenül vagy közvetve saját EuGB-je finanszíroz.

3.5.3

A javasolt rendelet indokolása szerint az „EuGB” megnevezés használata nem sérti az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (50) (a továbbiakban: a tőkekövetelmény-rendelet vagy CRR) által támasztott követelményeket. Az EKB értelmezése szerint az EuGB megnevezés nincs hatással a hitelintézetek szavatolótőke- és likviditási követelményeire a CRR hatálya alá tartozó kötvények tekintetében. Ugyanakkor érdemes lenne kifejezetten egyértelművé tenni, hogy az EuGB-szabvány nem értelmezhető úgy, hogy az akadályozza a hitelintézeteket a CRR követelményeinek teljes körű alkalmazásában.

3.6   Átláthatósággal kapcsolatos követelmények

3.6.1

Az EKB üdvözli az EuGB-k kibocsátóira vonatkozó, átláthatósággal kapcsolatos követelményeket, azaz az arra irányuló követelményeket, hogy elkészítsék az EuGB-re vonatkozó adatlapot, az éves allokációs jelentéseket és a hatásjelentést, és hogy mintadokumentumokat használjanak az ilyen információk közzétételére (51). Az EKB üdvözli továbbá, hogy az adatlapot a kibocsátást megelőző felülvizsgálatnak fogják alávetni, az allokációs jelentéseket pedig az ESMA által felügyelt külső felülvizsgáló által végzett, a kibocsátást követő felülvizsgálatnak (52). Ugyanezen átláthatósági célkitűzés alapján valamennyi EuGB-nek rendelkeznie kellene egy nemzetközi értékpapír-azonosító számmal (ISIN), és kibocsátóit jogalany-azonosítóval (LEI) kellene azonosítani.

3.6.2

A javasolt rendelet előírja, hogy a kibocsátók a saját honlapjukon közzéteszik az adatlapot, a kibocsátást megelőző felülvizsgálatot, az éves allokációs jelentéseket, a kibocsátást követő felülvizsgálatokat és a hatásjelentést (53). A kibocsátók kötelesek továbbá értesíteni az illetékes nemzeti hatóságot és az ESMA-t e dokumentumok közzétételéről (54). A javasolt rendelet szövegéből azonban úgy tűnik, hogy az EuGB-kre vonatkozó adatokat nem központosított formában fogják gyűjteni. Az EKB azt javasolja, hogy a közzétett információkat géppel olvasható formátumban építsék be a jövőbeli egységes európai hozzáférési pontba (ESAP). A zöldkötvényekre vonatkozó információk ESAP-ba illesztése egyablakos rendszert jelentene a vállalatokkal kapcsolatos valamennyi kritikus információ – többek között az általuk kibocsátott EuGB-k – tekintetében, és ezáltal javítaná az átláthatóságot és megkönnyítené a befektetési döntéseket. A piac átláthatóságának és hatékonyságának fokozása érdekében a javasolt rendelet mellékleteiben javasolt jelentések tartalmazhatnának az EuGB-k kibocsátóit terhelő díjakra és kiadásokra (például a külső felülvizsgálók által áthárított költségekre) vonatkozó információt is. A pontosság és az adatfeldolgozás megkönnyítése érdekében a javasolt rendeletnek egyértelműbbé kellene tennie azt is, hogy az adatlapokat, az éves allokációs jelentéseket és a hatásjelentéseket minden egyes kötvény vonatkozásában el kell készíteni, a több adatlap és jelentés együttes közzétételének lehetőségétől és attól függetlenül, hogy készíteni kell egy áttekintést a vállalkozás által kibocsátott valamennyi EuGB együttes értékéről.

3.6.3

A javasolt rendelet azt javasolja, hogy ha az(EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet (55) (a továbbiakban: a tájékoztatóról szóló rendelet) alapján tájékoztatót kell közzétenni, akkor a tájékoztatóban egyértelműen fel kell tüntetni – amennyiben a bevételek felhasználásáról való információnyújtáshoz szükséges –, hogy az EuGB-t e rendelettel összhangban bocsátották ki (56). A javasolt rendelet azt is előirányozza, hogy az EuGB adatlapon szereplő információkat be lehet építeni hivatkozással (57). Az EuGB legfontosabb jellemzőit, nevezetesen az adatlapon szereplő információkat teljes mértékben integrálni kellene a tájékoztatóba a javasolt rendelet I. mellékletében található egységes sablon használatával. Ez javítaná a zöldkötvényekre vonatkozó információk következetességét és összehasonlíthatóságát, és azt jelentené, hogy a pénzügyi adatszolgáltatóknak csak a tájékoztató dokumentumaira kellene hivatkozniuk ahhoz, hogy összegyűjtsék az ezen eszközökre vonatkozó valamennyi információt (58).

3.6.4

Az EuGB-ket zöld hitelek finanszírozása céljából kibocsátó hitelintézetek szempontjából tovább lehetne javítani az átláthatósággal kapcsolatos követelményeket azáltal, ha a bankok számára kötelezővé tennék a zöld hitelek bevételeinek a taxonómiai követelményekhez való igazításának nyomon követését.

3.7   Nyilvántartásba vételi rendszer és felügyeleti keret

3.7.1

Az EKB üdvözli, hogy a javasolt rendelet nyilvántartásba vételi rendszert és felügyeleti keretet hoz létre a külső felülvizsgálók számára (59). Üdvözli továbbá, hogy az ESMA-t bízzák meg a külső felülvizsgálók felügyeletével.

3.7.2

A javasolt rendelet 36. cikke előírja, hogy az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a kibocsátók alkalmazzák az átláthatósággal és külső felülvizsgálattal kapcsolatos követelményeket. A 36. cikk a tájékoztatóról szóló rendelet azon rendelkezésére hivatkozik, amely előírja, hogy minden egyes tagállam kijelöl egy illetékes közigazgatási hatóságot, amely felelős a tájékoztatóról szóló rendeletből eredő kötelezettségek végrehajtásáért (60). Így az így kijelölt illetékes közigazgatási hatóság lenne a javasolt rendelet szerinti illetékes hatóság is. A tájékoztatóról szóló rendelet értelmében azonban számos kivétel létezik (61) a tájékoztató közzétételére vonatkozó kötelezettség alól. Az EKB ezért annak egyértelművé tételét javasolja, hogy a székhely szerinti tagállam minden olyan EuGB-kibocsátó tekintetében jelöljön ki egy illetékes nemzeti hatóságot, amelyek tekintetében a tájékoztatóról szóló rendelet nem jelöl ki automatikusan illetékes felügyeleti hatóságot, kivéve a szuverén szerveket. A javasolt rendelet kifejezetten megállapítja, hogy a szuverén kibocsátók által a javasolt rendeletnek való megfelelés értékelésére felhatalmazott állami auditorokra és egyéb közigazgatási intézményekre nem vonatkoznak a külső felülvizsgálókra, valamint az ESMA és az illetékes nemzeti hatóságok általi felügyeletre vonatkozó szabályok (62). Az EKB felkéri a jogalkotót annak vizsgálatára, hogy az illetékes nemzeti hatóságok felügyelete alá kell-e vonni a szuverén kibocsátókat. Az egyértelműség és az átláthatóság érdekében, ha a jogalkotó – az állami auditorok és egyéb, külső felülvizsgálóként eljáró közigazgatási intézmények felügyelet alóli mentesítése mellett – mentesíteni kívánja az ilyen kibocsátókat a felügyelet alól, akkor ezt a javasolt rendelet valamelyik preambulumbekezdésében is kifejezetten ki kellene mondani.

3.7.3

A javasolt rendelet konkrét szabályokat tartalmaz a harmadik országbeli külső felülvizsgálók által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozóan, amely szabályok lehetővé teszik az ESMA általi felügyeletüket (63). Ezzel szemben úgy tűnik, hogy a kibocsátók illetékes nemzeti hatóságok általi közvetlen felügyelete az Unióban letelepedett kibocsátókra korlátozódik (64), ugyanakkor nem egyértelmű, hogy az EuGB-k Unión kívüli kibocsátói tekintetében lenne-e kijelölt illetékes nemzeti hatóság. Ez azt jelenti, hogy az Unión kívüli kibocsátók kibocsáthatnának EuGB-ket úgy, hogy befektetők rendelkezésére bocsátják azokat az Unióban, de nem vonatkozna rájuk a javasolt rendeletben előírt szankcionálási rendszer, ideértve a helyszíni ellenőrzéseket és az adminisztratív pénzbírságokat is (65). Ez jelentős hátrányt jelentene az Unióban letelepedett kibocsátók számára azokhoz az Unión kívüli kibocsátókhoz képest, amelyek ugyanúgy használják az EuGB megnevezést, mivel előfordulhat, hogy utóbbiakra még akkor sem vonatkozna szankció, ha nem felelnek meg a javasolt rendelet valamennyi követelményének. Végső soron az EuGB-szabvány hitelességét áshatná alá az, ha nem ugyanaz a felügyeleti rendszer vonatkozna minden EuGB-kibocsátóra. Más rendeletek keretében már léteznek azt biztosító, működő rendszerek, hogy minden érintett kibocsátó rendelkezzen a felügyeletért felelős illetékes nemzeti hatósággal, ilyen például a tájékoztatóról szóló rendelet szerinti rendszer, amelyben minden harmadik országbeli kibocsátó választ egy kibocsátó szerinti tagállamot. Az EKB azt javasolja, hogy a javasolt rendelet keretében fontolják meg hasonló rendszer bevezetését, különösen a harmadik országbeli kibocsátók tekintetében illetékes hatóság kijelölése céljából.

3.7.4

Az EKB megjegyzi továbbá, hogy a javasolt rendeletben szereplő (66)„székhely szerinti” és „fogadó” tagállam fogalmai nem kapcsolódnak más rendelkezésekhez, és fogalommeghatározásuk sem szerepel a javasolt rendeletben. Ezt pontosítani kell.

Abban az esetben, ahol az EKB a javasolt rendelet módosítására tesz javaslatot, a technikai munkadokumentum tartalmazza a szövegezési javaslatokat és az azokhoz fűzött magyarázatot. A technikai munkadokumentum angol nyelven elérhető az EUR-Lexen.

---

(1)  COM(2021) 391 final.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).

(3)  Lásd továbbá a javasolt rendelet indokolását.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

(5)  Lásd a javasolt rendelet 2. cikkének 4. pontját.

(6)  Lásd a javasolt rendelet indokolását. Lásd még: „Green Bond Funds – Impact Reporting Practices 2020” (Zöldkötvény-alapok – Hatásjelentési gyakorlatok 2020), elérhető az Environmental Finance honlapján: www.environmental-finance.com

(7)  Lásd a beérkezett észrevételeket: Establishment of an EU Green Bond Standard (Az uniós zöldkötvény-szabvány létrehozatala), elérhető a Bizottság honlápján: www.ec.europa.eu

(8)  Lásd: bizottsági szolgálati munkadokumentum – hatásvizsgálat, amely az alábbi dokumentumot kíséri: az európai zöldkötvényekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (SWD/2021/181 final).

(9)  Lásd az Európai Bizottság fenntartható finanszírozásra vonatkozó megújított stratégiával és a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv felülvizsgálatával kapcsolatos nyilvános konzultációjára az eurorendszer által adott válasz (a továbbiakban: az eurorendszer válasza) 12. oldalát, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu

(10)  Lásd pl. Bachelet, M. J., Becchetti, L. és Manfredonia, S., „The Green Bond Premium Puzzle: The Role of Issuer Characteristics and Third-Party Verification”, Sustainability 2019., 11. kötet, 4. sz., 1098. o.; Kapraun, J. et al., „(In)-Credibly Green: Which Bonds Trade at a Green Bond Premium?”, az EUROFIDAI – ESSEC 2019. decemberi pénzügyi ülése Párizsban.

(11)  Lásd a javasolt rendelet (4) preambulumbekezdését.

(12)  Lásd Christine Lagarde-nak, az Európai Központi Bank elnökének „Towards a green Capital Markets union for Europe” című beszédét a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelvre irányuló javaslatról szóló magas szintű bizottsági konferencián, Frankfurt am Main, 2021. május 6., elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu

(13)  Ugyanott.

(14)  Lásd az EKB 2020. novemberi Financial Stability Review c. kiadványának 5.3. fejezetét, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu

(15)  Lásd az eurorendszer válaszának 12. oldalát.

(16)  Lásd az EKB 2020. júniusi „The role of the euro in global green bond markets”, The international role of the euro c. kiadványát, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu

(17)  Lásd az eurorendszer válaszának 12. oldalát.

(18)  Lásd a Bizottság 2021. szeptember 7-i sajtóközleményét: „NextGenerationEU: Az Európai Bizottság 250 milliárd euró értékű zöldkötvény kibocsátására készül a Next Generation EU keretében”, elérhető a Bizottság honlapján: www.ec.europa.eu

(19)  Lásd a taxonómiai rendelet 17. cikkét.

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.).

(21)  Lásd: „Purchases of green bonds under the Eurosystem’s asset purchase programme”, az EKB Gazdasági jelentése (2018. évi 7. szám), elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu

(22)  Lásd: az éghajlatváltozás okozta kockázatok figyelemmel kísérésével foglalkozó EKB/ERKT projektcsapat „Climate-related risk and financial stability” c. anyaga, 2021. július, 38. o., elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu

(23)  A taxonómiai rendelet 8. cikke előírja, hogy a nagyvállalkozásoknak tájékoztatást kell adniuk arról, hogy tevékenységeik milyen módon és mértékben kapcsolódnak környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekhez. Felhatalmazáson alapuló jogi aktus írja elő azt, hogy a hitelintézeteknek 2022. január 1-jétől kezdődően fokozatosan közzé kell tenniük a zöldeszközök arányát. Lásd az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a 2013/34/EU irányelv 19a. vagy 29a. cikkének hatálya alá tartozó vállalkozások által a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozóan közzéteendő információk tartalmának és megjelenítésének meghatározása, valamint az e közzétételi kötelezettségnek való megfelelés módszertanának meghatározása révén történő kiegészítéséről szóló felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet (C(2021) 4987 final; a továbbiakban: a 8. cikknek megfelelő felhatalmazáson alapuló jogi aktus), amelyet annak mellékleteivel együtt kell értelmezni.

(24)  A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelvre irányuló javaslatában a Bizottság azt javasolja, hogy a nem pénzügyi és pénzügyi vállalkozások ismertessék a vállalkozás által meghatározott fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos célokat és a vállalkozás által e célok elérése felé tett előrehaladást. Lásd a 2013/34/EU irányelvnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és az 537/2014/EU rendeletnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. április 21-i európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatot, COM(2021) 189 final.

(25)  Lásd a javasolt rendelet 41. cikkét.

(26)  Lásd az EKB 2021. január 25-i„ECB to invest in Bank for International Settlements’ green bond fund” (Az EKB befektet a Nemzetközi Fizetések Bankjának zöldkötvény-alapjába) című sajtóközleményét, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu

(27)  Lásd a javasolt rendelet (7) preambulumbekezdését.

(28)  A 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. október 22-i 2014/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 330., 2014.11.15., 1. o.) hatálya alá tartozó nem pénzügyi vállalkozások forgalmának, tőkekiadásainak és működési kiadásainak kevesebb mint 5 %-a igazodik a taxonómiához a becslések szerint. Lásd: ESMA „Final Report: Advice on Article 8 of the Taxonomy Regulation” (Zárójelentés: a taxonómiai rendelet 8. cikkével összefüggő tanácsok) (2021. február 26.) 174. oldal, elérhető az ESMA honlapján: www.esma.europa.eu. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezek a becslések inkább teljes iparágakra vonatkoznak, nem pedig a zöldkötvényekre. A már taxonómiához igazodó meglévő zöldkötvények aránya feltételezhetően lényegesen magasabb. Külső felülvizsgálók már számos meglévő zöldkötvényt minősítettek teljes mértékben taxonómiához igazodónak.

(29)  A kötelező jelleget hangsúlyozó megközelítés szerint az Unióban vagy uniós székhelyű kibocsátó által kibocsátott valamennyi zöldkötvénynek alkalmaznia kellene az EuGB-szabványt. Lásd a javasolt rendelet indokolását.

(30)  Két piaci alapú fenntarthatókötvény-szabvány az International Capital Market Association (ICMA) által kibocsátott Green Bond Principles (GBP), és a Climate Bonds Initiative által kibocsátott Climate Bonds Standard (CBS). Lásd az ICMA honlapját: www.icmagrop.org, valamint a CBS- honlapját: www.climatebonds.net

(31)  A taxonómiai közzétételekben a fő teljesítménymutatók nevezője a vállalkozás taxonómiai közzétételek szempontjából releváns tevékenységeinek átfogó pénzügyi nagyságrendjét tükrözi. A számláló kifejezetten azon tevékenységek nagyságrendjét jelöli, amelyek összhangban vannak a taxonómiai kritériumokkal. Az így kapott arányszám tájékoztatást nyújt az érintett vállalkozás azon gazdasági tevékenységeinek arányáról, amelyek igazodnak a taxonómiához. A 8. cikknek megfelelő felhatalmazáson alapuló jogi aktusban a Bizottság azt javasolta, hogy „a megfelelő számítási módszertan jelenlegi hiánya miatt a központi kormányzatokkal, központi bankokkal és nemzetek feletti kibocsátókkal szembeni kitettségeket ki kell zárni a fő teljesítménymutatók számlálójának és nevezőjének kiszámításából”.

(32)  Lásd a javasolt rendelet 1. cikkét és indokolását.

(33)  Lásd a javasolt rendelet 2. cikkének 1. pontját.

(34)  Lásd: Eurosystem contribution to the European Commission’s targeted consultation on the functioning of the EU securitisation framework (Az eurorendszer hozzájárulása az Európai Bizottság által az uniós értékpapírosítási keretrendszer működése tárgyában meghirdetett célzott konzultációhoz) 8. oldalát, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu

(35)  Lásd a javasolt rendelet 6. cikkét.

(36)  Lásd az eurorendszer válaszának 12. oldalát.

(37)  Lásd a javasolt rendelet (15) preambulumbekezdését.

(38)  Lásd a javasolt rendelet II. melléklete 3. pontjának A. alpontját.

(39)  Lásd a javasolt rendelet IV. Címét.

(40)  Lásd a javasolt rendelet IV. melléklete 3. pontjának b) alpontját.

(41)  Lásd: a Bizottság 2021. július 6-i közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A fenntartható gazdaságra való átállás finanszírozási stratégiája, COM(2021) 390 final.

(42)  Lásd a taxonómiai rendelet 10. cikkének (3) bekezdését, 11. cikkének (3) bekezdését, 12. cikkének (2) bekezdését, 13. cikkének (2) bekezdését, 14. cikkének (2) bekezdését és 15. cikkének (2) bekezdését.

(43)  Lásd a javasolt rendelet 7. cikkét.

(44)  Lásd a javasolt rendelet 7. cikkét. E rendelkezések következményei egyértelműsítésre szorulhatnak. A javasolt rendelet szövege nem tisztázza például, hogy ez azt jelenti-e, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok módosítása esetén a kibocsátónak újra fel kell osztania a bevételeket, és/vagy hogy a meglévő projekteket is ki tudja igazítani.

(45)  Lásd a javasolt rendelet (11) preambulumbekezdését.

(46)  Lásd: a Bizottság 1126/2008/EK rendelete (2008. november 3.) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról (HL L 320., 2008.11.29., 1. o.).

(47)  A javasolt rendelet 4. cikkének (3) bekezdése.

(48)  Lásd a 8. cikknek megfelelő felhatalmazáson alapuló jogi aktus (5) preambulumbekezdését.

(49)  A javasolt rendelet 5. cikkének (3) bekezdése. A javasolt rendelet 4. cikkének (3) bekezdése kifejezetten lehetővé teszi az új EuGB általi refinanszírozást.

(50)  Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(51)  Lásd a javasolt rendelet II. Címének II. Fejezetét.

(52)  Lásd a javasolt rendelet IV. Címének 2. Fejezetét.

(53)  Lásd a javasolt rendelet 13. cikkét.

(54)  Lásd a javasolt rendelet 13. cikkének (4) és (5) bekezdését.

(55)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 168., 2017.6.30., 12. o.).

(56)  A javasolt rendelet 12. cikkének (1) bekezdése.

(57)  A javasolt rendelet 12. cikkének (2) bekezdése.

(58)  Lásd az eurorendszer válaszának 12. oldalát.

(59)  Lásd az eurorendszer válaszának 12. oldalát.

(60)  Lásd a tájékoztatóról szóló rendelet 31. cikkét.

(61)  Lásd a tájékoztatóról szóló rendelet 1. cikkének (2),(3), (4) és (5) bekezdését.

(62)  A javasolt rendelet 14. cikkének (3) bekezdése.

(63)  Lásd a javasolt rendelet III. Címének IV. Fejezetét és 59. cikkét.

(64)  Lásd a javasolt rendelet IV. Címének 1. Fejezetét.

(65)  Lásd a javasolt rendelet IV. Címének 1. Fejezetét.

(66)  Lásd a javasolt rendelet 40. cikkét.