A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS A SZÁMVEVŐSZÉKNEK

Az Európai Unió összevont éves beszámolója – 2019-es pénzügyi év

(2020/C 384/01)

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐSZÓ

2

EURÓPAI UNIÓS POLITIKAI ÉS PÉNZÜGYI KERET, IRÁNYÍTÁS ÉS ELSZÁMOLTATHATÓSÁG

3

AZ ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓT KÍSÉRŐ MEGJEGYZÉS

10

A 2019-ES PÉNZÜGYI ÉV FŐBB ESEMÉNYEI

11

ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓ ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK

13

MÉRLEG

14

EREDMÉNYKIMUTATÁS

15

CASH FLOW-KIMUTATÁS

16

KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL

17

MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ

18

A PÉNZÜGYI KIMUTATÁS TÁRGYALÁSA ÉS ELEMZÉSE

100

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉSEK ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK

114

FOGALOMTÁR

173

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

177

ELŐSZÓ

Megtiszteltetés számomra, hogy előterjeszthetem az Európai Unió 2019-es éves beszámolóját. A beszámoló teljes körű áttekintést nyújt az uniós pénzügyekről és az uniós költségvetés múlt évi végrehajtásáról, többek között információkat tartalmaz az Unió függő kötelezettségeiről, valamint az Unió által vállalt pénzügyi kötelezettségekről és egyéb kötelmekről. A beszámoló tükrözi az Unió tevékenységeinek többéves jellegét, és tartalmazza a fő pénzügyi adatoknak és azok alakulásának a magyarázatát. Az Európai Unió összevont éves beszámolója a Bizottság integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéstételének része, és alapvető részét képezi kifinomult pénzügyi elszámoltathatósági rendszerünknek.

Az uniós költségvetés ismét bizonyította, hogy hozzáadott értéket nyújt a polgárok, a vállalkozások és a régiók számára: az összes uniós közkiadás kb. 2 %-ának megfelelő, korlátozott összege ellenére kiegészíti a nemzeti költségvetéseket és támogatja közös politikai prioritásainkat.

A 2019. évi költségvetés a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó előtti költségvetése volt. Szinte valamennyi program végrehajtása megfelelő ütemben haladt, kivéve az olyan új programokat, mint az európai védelmi ipari fejlesztési program, vagy azokat az intézkedéseket, amelyek esetében a jogalkotási folyamat a közelmúltban zárult le. Az uniós költségvetés végrehajtása kötelezettségvállalási előirányzatokban összesen 178,8 milliárd EUR-t, kifizetési előirányzatokban pedig összesen 159,1 milliárd EUR-t tett ki.

Az Európai Bizottság 2018. májusi javaslatával összhangban a 2019. évi költségvetés jelentős részét a különösen a fiatalokat célzó munkahelyteremtésre, valamint a növekedés, a stratégiai beruházások és a konvergencia fellendítésére fordítottuk. Az EU továbbra is támogatta a migrációs kihívás hatékony kezelését is az EU határain belül és kívül egyaránt.

A gazdasági növekedést támogató és a régiók közötti gazdasági lemaradásokat csökkentő intézkedések a lekötött források közel felét tették ki. Az uniós finanszírozás a „Horizont 2020” keretprogram keretében 12,4 milliárd EUR-val járult hozzá a kutatáshoz és innovációhoz, többek között a nagy teljesítményű számítástechnika területén. A költségvetés más területeken is bizonyította, hogy a jövőbe való befektetést jelent: 2018-hoz képest 20 %-kal emelkedtek az Erasmus+ oktatásra és képzésre fordított kiadásai, 37 %-kal pedig az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közlekedési és a digitális infrastruktúrára fordított kiadásai. A mezőgazdaságnak és a vidéki területeknek nyújtott támogatás 57,9 milliárd EUR maradt, de hozzájárul az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez és a fenntartható növekedés előmozdításához is.

A 2019. évi költségvetés a migrációs kérdések belső vonatkozásainak kezeléséhez szükséges rugalmasságot is biztosította: összesen 1,2 milliárd EUR támogatást nyújtott a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból, 533 millió EUR-t pedig a Belső Biztonsági Alapból a határigazgatásra és a biztonságra. Ugyancsak elkülönítettek összesen 5 millió EUR-t az új Európai Ügyészség létrehozására, amelynek feladata, hogy büntetőeljárás alá vonja az uniós költségvetés sérelmére elkövetett bűncselekmények – többek között a csalás, a pénzmosás és a korrupció – elkövetőit.

A 2019. évi uniós költségvetés már a koronavírus-válság előtt rámutatott arra, hogy mennyire fontos egy olyan, jól működő többéves pénzügyi keret, amely biztosítja a fellépéshez és a felmerülő kihívások kezeléséhez szükséges eszközöket és rugalmasságot. Ez a rugalmasság a következő többéves pénzügyi keretben is szerepet fog játszani, amely az európai helyreállítási terv központi elemét képezi.

Az Európai Unió összevont éves beszámolója a nemzetközi költségvetési számviteli standardokkal összhangban készült. E standardok betartása érdekében a Bizottság következetesen javítja szabályait és eljárásait, szervezeti felépítését és rugalmasságát. A következetes és hatékony jelentéstétel nemcsak a jogszabályoknak való megfelelést biztosítja és az uniós kiadások elszámoltathatóságát növeli, hanem elősegíti a polgárok és egyéb érdekelt felek bevonását, valamint az Európai Unióba vetett bizalmuk megőrzését is.

EURÓPAI UNIÓS POLITIKAI ÉS PÉNZÜGYI KERET, IRÁNYÍTÁS ÉS ELSZÁMOLTATHATÓSÁG

Az Európai Unió (EU) egy olyan unió, amelyre a tagállamok közös célkitűzéseik elérése érdekében hatásköröket ruháznak. Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.

1.   POLITIKAI ÉS PÉNZÜGYI KERET

Uniós szerződések

Az Uniót és az európai intézményeket vezérlő átfogó célkitűzéseket és elveket a Szerződések határozzák meg. Az Unió és az uniós intézmények kizárólag a Szerződésekben rájuk ruházott hatáskörök határain belül járhatnak el a Szerződésekben foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében, és ennek soránbe kell tartaniuk a szubszidiaritás és az arányosság elvét (1). Célkitűzései megvalósítása és szakpolitikái végrehajtása érdekében az Unió gondoskodik a számára szükséges pénzügyi eszközökről. A Bizottság feladata az Unió általános érdekeinek előmozdítása, amely magában foglalja a költségvetés végrehajtását és a programok irányítását a tagállamokkal együttműködésben és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban.

Az EU a Szerződésben foglalt célkitűzéseket számos eszközzel valósítja meg, ezek egyike az uniós költségvetés. További eszköz például a közös jogi keret vagy a közös szakpolitikai stratégiák.

A Bizottság politikai prioritásai

A Bizottság politikai prioritásait a Bizottság elnöke által meghatározott politikai iránymutatások rögzítik. Az Ursula von der Leyen elnök vezetésével 2019. december 1-jén hivatalba lépett Bizottság a következő hat fő célra összpontosít:

6 FŐ CÉL:

Európai zöld megállapodás

—	Célunk az első klímasemleges kontinens megteremtése.

Emberközpontú gazdaság

—	A szociális méltányosság és a jólét szolgálatában.

A digitális korra felkészült Európa

—	Az emberek új generációs technológiákkal való felvértezése.

Az európai életmód előmozdítása

—	Olyan egyenlőségközpontú Unió kialakítása, amely egyforma lehetőségeket biztosít mindannyiunk számára.

Európa globális szerepének erősítése

—	Európa ambiciózusabb szerepre törekedjen, megerősítve egyedülálló védjegyünket, a felelős globális vezetést.

Az európai demokrácia megerősítése

—	Demokráciánk ösztönzése, védelme és megerősítése.

Az előző Bizottság tíz prioritásra összpontosított, amelyeket elnöke, Jean-Claude Juncker határozott meg, és amelyek összhangban állnak az EU akkori hosszú távú növekedési stratégiájával, az Európa 2020 stratégiával:

—	Új lendület a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a beruházásoknak.

—	Az összekapcsolt digitális egységes piac.

—	Ellenállóképes energiaunió és jövőbe mutató éghajlat-politika.

—	Megerősített iparon alapuló, mélyebb és méltányosabb belső piac.

—	Mélyebb és méltányosabb gazdasági és monetáris unió (GMU).

—	Kiegyensúlyozott és progresszív kereskedelempolitika a globalizáció előnyünkre fordítása érdekében.

—	A jogérvényesülés és az alapvető jogok kölcsönös bizalmon alapuló térsége.

—	Elmozdulás egy új migrációs politika felé.

—	Európa erősebb globális szerepvállalása.

—	A demokratikus változás Uniója.

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend

Az Egyesült Nemzetek Szervezete által 2015 szeptemberében elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend és annak 17 fenntartható fejlődési célja új lendületet adott a fenntartható fejlődés elérése érdekében tett globális erőfeszítéseknek. Az EU fontos szerepet játszott a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend kialakításában, amely tükrözte azt, hogy a fenntartható fejlődés régóta az európai projekt középpontjában áll. A fenntartható fejlődési célok szilárdan beépülnek az uniós szerződésekbe, és valamennyi uniós szakpolitikában és kezdeményezésben általánosan érvényre jutnak. Az uniós költségvetés lényeges szerepet játszik a fenntarthatósággal kapcsolatos számos kihívás – így többek között a szegénység, az ifjúsági munkanélküliség, az egészség és jóllét, az éghajlatváltozás, a biodiverzitás csökkenése, a fenntartható energiaforrásokra való átállás és a migráció – tekintetében.

A többéves pénzügyi keret és a kiadási programok

Az uniós költségvetés által támogatott szakpolitikákat a többéves pénzügyi keretnek és a kiadási programokat meghatározó releváns ágazati jogszabályoknak megfelelően hajtják végre. Ezek az EU politikai prioritásait fogalmazzák meg pénzügyi értelemben elegendően hosszú időszakra ahhoz, hogy eredményesen meg lehessen azokat valósítani, és koherens hosszú távú jövőképet lehessen nyújtani az uniós források kedvezményezettjei és a társfinanszírozó nemzeti hatóságok számára. A többéves pénzügyi keret maximális éves összegeket (felső határokat) határoz meg az uniós kiadások egészére és a főbb kiadási kategóriákra (fejezetekre) vonatkozóan. Az összes fejezet felső határainak összege adja a kötelezettségvállalási előirányzatok teljes felső határát. A többéves pénzügyi keretet a tagállamok egyhangúlag, az Európai Parlament egyetértésével fogadják el, jelezve, hogy valamennyien egyetértenek a célkitűzésekkel és a kiadási szinttel (a költségvetési kötelezettségvállalások és kifizetések legmagasabb szintjével). A jelenlegi többéves pénzügyi keret a 2014–2020-as időszakra vonatkozik.

Intézményközi megállapodás

A többéves pénzügyi keretet az intézményközi megállapodás (2) egészíti ki, amely az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti politikai megállapodás. A 2013-ban az Európai Unió működéséről szóló szerződés 295. cikkének megfelelően elfogadott megállapodás célja a költségvetési fegyelem végrehajtása, az éves költségvetési eljárás működésének, valamint az intézmények költségvetési ügyekben való együttműködésének javítása, továbbá a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosítása.

Éves költségvetés

Az éves költségvetést a Bizottság készíti el, és az EUMSZ 314. cikke szerinti eljárás alapján rendszerint december közepén fogadja el az Európai Parlament és a Tanács. A költségvetési egyensúly elvének megfelelően egy adott pénzügyi évre vonatkozóan a teljes bevételnek egyensúlyban kell lennie a teljes kiadással (a kifizetési előirányzatokkal).

Az EU fő finanszírozási forrása a saját forrásokból származó bevétel, amelyet egyéb bevételek egészítenek ki. A saját forrásoknak három fajtája van: a tradicionális saját források (például vámok és cukorilleték), a hozzáadottérték-adón alapuló (héaalapú) saját forrás és a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló forrás. Az EU tevékenységeiből származó egyéb bevételek (például a versenyügyi bírságok) általában az összbevétel kevesebb mint 10 %-át teszik ki. A költségvetés finanszírozásához szükséges saját források teljes összege az összes kiadás és az egyéb bevételek különbözeteként kerül meghatározásra. A hatályos többéves pénzügyi keretben a saját források teljes összege nem haladhatja meg a tagállamok bruttó nemzeti jövedelme (GNI) összegének 1,20 %-át.

Irányítási módok

Az uniós költségvetés végrehajtásának három irányítási módja van, amelyek meghatározzák a pénz kifizetésének és kezelésének módját:

—	Megosztott irányítás: A költségvetés nagy részét a Bizottság a tagállamokkal együttműködve megosztott irányításban hajtja végre, különösen a strukturális alapok és a mezőgazdaság területén.

—	Közvetlen irányítás: A Bizottság maga is irányít programokat, valamint egyedi programok végrehajtásával végrehajtó ügynökségeket is megbízhat.

—

Közvetett irányítás: A kiadásokra vonatkozó döntések közvetve, más uniós vagy EU-n kívüli szerveken keresztül is meghozhatók. Ilyen esetekben, vagyis ha a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatokat nemzeti ügynökségekre, az Európai Beruházási Bank Csoportra, harmadik országokra, nemzetközi szervezetekre (pl. a Világbankra vagy az ENSZ-re) és más szervezetekre (pl. uniós decentralizált ügynökségekre, közös vállalkozásokra) bízzák, az e szervezetek által végzett szükséges ellenőrzési és jelentéstételi mechanizmusokat, valamint a Bizottság általi felügyeletet a költségvetési rendelet és/vagy a vonatkozó hatáskör-átruházási megállapodások határozzák meg.

Költségvetési rendelet

Az általános költségvetésre alkalmazandó költségvetési rendelet (3) az EU pénzügyei szabályozási architektúrájának központi jogszabálya. Részletesen meghatározza az uniós költségvetés végrehajtására alkalmazandó pénzügyi szabályokat, valamint a pénz hatékony és eredményes felhasználásának biztosításában részt vevő különböző szereplők szerepét, és megvalósítja a kitűzött célokat.

2.   IRÁNYÍTÁS ÉS ELSZÁMOLTATHATÓSÁG

2.1.   INTÉZMÉNYI STRUKTÚRA

Az Unió olyan intézményi kerettel rendelkezik, amelynek célja az Unió értékeinek érvényesítése, célkitűzéseinek előmozdítása, az Unió, valamint polgárai és a tagállamok érdekeinek szolgálata, továbbá az Unió politikái és intézkedései egységességének, eredményességének és folyamatosságának a biztosítása. A szervezeti felépítés olyan intézményekből, ügynökségekből és egyéb uniós szervekből áll, amelyek szerepelnek az EU összevont pénzügyi beszámolójában, amennyiben teljesülnek a költségvetési rendeletben meghatározott konszolidációs kritériumok és az alkalmazandó számviteli szabályok (a konszolidáció körébe tartozó szervezetek listáját lásd a 9. megjegyzésben).

Az Európai Parlament, a Tanáccsal közösen, jogalkotási és költségvetési feladatokat lát el. A Bizottság politikailag az Európai Parlamentnek tartozik elszámolással. A Tanács szakpolitikai döntéshozatali és koordinációs feladatokat is ellát az Uniónak az Európai Tanács által meghatározott általános politikai irányvonalán és prioritásain belül.

A Bizottság felel a jogszabályok tervezéséért, előkészítéséért és előterjesztéséért; az uniós szakpolitikák irányításáért, ideértve az uniós jogszabályok végrehajtásának nyomon követését és azok érvényesítését; az uniós finanszírozás elosztásáért és a finanszírozási programok irányításáért; végül pedig az EU nemzetközi képviseletéért.

A Bizottság hajtja végre a költségvetést, nagyrészt a tagállamokkal együttműködve (4). Együtt biztosítják, hogy az előirányzatok felhasználása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek megfelelően történjen. Rendeletek határozzák meg a költségvetés megosztott végrehajtása során a tagállamokat terhelő kontroll- és ellenőrzési kötelezettségeket és az ezekkel járó felelősséget. A rendeletek továbbá valamennyi intézmény számára megállapítják a saját kiadásaik végrehajtásában betöltött felelősségükre és szerepükre vonatkozó részletes szabályokat.

2.2.   A BIZOTTSÁG IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRÁJA

A Bizottság egyedi irányítási rendszerrel rendelkezik, amelyben egyértelműen szétválasztják a politikai és az igazgatási felügyeleti struktúrákat, valamint pontosan meghatározzák a felelősségi köröket és a pénzügyi elszámoltathatóságot (5).

A Bizottság belső működése a jó irányítást alátámasztó fő elveken alapul: egyértelmű szerepek és felelősségi körök, határozott elkötelezettség a teljesítménymenedzsment, valamint a jogi keretnek való megfelelés mellett, világos elszámoltathatósági mechanizmusok, magas színvonalú és inkluzív szabályozási keret, nyitottság és átláthatóság, valamint szigorú etikai normák.

A Bizottság ezeket a feladatokat a biztosi testület irányítása alatt látja el, amely prioritásokat határoz meg, és általános politikai felelősséget vállal a Bizottság munkájáért. A Bizottság belső szervezetéről az elnök dönt, biztosítva, hogy az következetesen, hatékonyan és testületi szellemben tevékenykedjen. A belső szabályok szilárd kontroll- és irányítási eszközökből álló struktúrát hoznak létre, amely lehetővé teszi a biztosi testület számára, hogy politikai felelősséget vállaljon a Bizottság munkájáért, nevezetesen az általa hozott döntésekért, valamint a Szerződésekben meghatározott koordinációs, végrehajtási és irányítási funkciókért.

A biztosi testület a költségvetés operatív végrehajtását a főigazgatókra és a szolgálatvezetőkre ruházza, akik a Bizottság igazgatási struktúrájának vezetői (6). E decentralizált megközelítés olyan igazgatási kultúrát alakít ki, amely arra ösztönzi a köztisztviselőket, hogy vállaljanak felelősséget az ellenőrzésük alá tartozó tevékenységekért, továbbá megköveteli, hogy biztosítsák azon tevékenységek megbízhatóságát, amelyek tekintetében elszámoltathatók.

A főigazgatókat és a szolgálatvezetőket a központi szolgálatok segítik feladataik ellátásában. A szervezetirányító tanács például szervezetirányítási kérdésekkel kapcsolatos koordinációt, felügyeletet, tanácsadást és stratégiai iránymutatásokat biztosít olyan területeken, mint a pénzügyi és humánerőforrások kezelése, a kockázatkezelés, a teljesítménymenedzsment, az IT-irányítás, a kiber- és fizikai biztonság, az üzletmenet-folytonosság és az információk kezelése (7).

Ez az irányítási rendszer a Szerződéseken alapul, és folyamatosan igazodik a változó környezethez, valamint a vonatkozó nemzetközi normákban meghatározott bevált gyakorlathoz (8). Eljárásait 2018-ban (9) az Európai Számvevőszék (10) és a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata által végzett ellenőrzési munka figyelembevételével tovább észszerűsítették és megszilárdították. A költségvetési rendelet (247. cikk) előírásainak megfelelően az uniós költségvetés éves irányítási és teljesítményjelentése információkat tartalmaz a Bizottság fő irányítási rendszeréről.

2.3.   AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS TELJESÍTMÉNYMÉRÉSI KERETE

A szilárd teljesítménymérési keret kialakítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a fő hangsúly az eredményeken, az uniós szintű hozzáadott értéken és az uniós programok hatékony és eredményes pénzgazdálkodásán legyen. Az uniós költségvetés teljesítménymérési kerete igen fejlett, és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) teljesítményalapú költségvetés-tervezés keretekre vonatkozó standard indexében előkelőbb helyen áll, mint bármely értékelt ország.

Az uniós költségvetés teljesítménymérési kerete a stratégiai célok, célkitűzések és mutatók számos típusáról és szintjéről számol be. Figyelembe veszi továbbá a szakpolitikák és programok (például az éghajlatváltozás kezelése vagy a nemek közötti egyenlőség)egymást kiegészítő jellegét és általános érvényesítését, valamint a tagállamoknak az uniós költségvetés végrehajtásában való kiemelt szerepét.

—

A célkitűzések, a mutatók és a célok szerepelnek a programok jogalapjában, és a Bizottság minden évben jelentést tesz azokról a költségvetési tervezethez csatolt programindokolások révén. Ez utóbbiak biztosítják a programok végrehajtásának megértéséhez és teljesítményük méréséhez szükséges információkat: többek között a többéves pénzügyi keret szerinti hosszú távú pénzügyi kötelezettségvállalásokat, a program teljesítményének alapforgatókönyveit (a szakpolitikai intézkedés kiindulópontjait), a (többéves programozási időszak végéig megvalósítandó) célokat és a közbenső mérföldköveket.

—

Annak biztosítása érdekében, hogy a prioritásokhoz forrásokat rendeljenek, és valamennyi fellépés számottevő eredményt érjen el, és hozzáadott értéket is teremtsen, a Bizottság teljesítményorientáltságra ösztönöz. Az elmúlt években továbbá olyan megközelítést dolgozott ki, amely elősegíti a megfelelés és a teljesítmény közötti egyensúly javítását.

—

Az uniós költségvetésre vonatkozó éves irányítási és teljesítményjelentés átfogó áttekintést nyújt az uniós költségvetés teljesítményéről, irányításáról és védelméről. Felvilágosítással szolgál arról, hogy az uniós költségvetés hogyan támogatja az Európai Unió politikai prioritásait, továbbá az uniós költségvetéssel elért eredményekről, és arról is, hogy a Bizottság milyen szerepet játszik a költségvetési irányítás és a pénzgazdálkodás legmagasabb normáinak biztosításában és előmozdításában.

Ezek az elemek szilárd alapot biztosítanak a költségvetési hatóságnak ahhoz, hogy az éves költségvetési eljárás során tényezőként vegye figyelembe a teljesítményinformációkat.

2.4.   A BIZOTTSÁG PÉNZÜGYI IRÁNYÍTÁSA

A Bizottságon belül egyértelműen meghatározzák (például a költségvetési rendeletben és a belső szabályokban (11)) és megfelelően alkalmazzák a pénzügyi irányításban betöltött szerepeket és az abban viselt felelősségi köröket. A Bizottság főigazgatói és szolgálatvezetői megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként felelősek az uniós erőforrásokkal való hatékony és eredményes pénzgazdálkodásért, a költségvetési rendelet rendelkezéseinek betartásáért, valamint megfelelő belsőkontroll-keret kialakításáért.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelőssége a teljes irányítási folyamatot magában foglalja, az intézmény által meghatározott szakpolitikai célkitűzések elérése érdekében végzendő teendőktől a tevékenységek működési, valamint hatékony és eredményes pénzgazdálkodási szempontokat egyaránt szem előtt tartó irányításáig. A feladatokat tovább lehet ruházni az igazgatókra, az egységvezetőkre és másokra, akik így közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőkké válnak. Minden megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő megbízhat egy vagy két kockázatkezelésért és belső kontrollért felelős igazgatót a belső kontrollrendszerek végrehajtásának felügyeletével és nyomon követésével.

A Bizottság központi szolgálatai iránymutatást és tanácsokat adnak, valamint előmozdítják a bevált gyakorlatokat, többek között a szervezetirányító tanács munkája révén.

A költségvetési rendelet előírja, hogy minden engedélyezésre jogosult tisztviselőnek éves tevékenységi jelentést kell készítenie az elért eredményekről, valamint az év során végzett belső kontrollról és pénzgazdálkodásról. Ebben a jelentésben az engedélyezésre jogosult tisztviselő kijelenti, hogy a forrásokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveivel összhangban használták fel, továbbá hogy működnek olyan kontrolleljárások, amelyek megfelelőképpen biztosítják az alapul szolgáló műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét. A Bizottság szintjén az uniós költségvetésre vonatkozó éves irányítási és teljesítményjelentés az a fő eszköz, amelyen keresztül a biztosi testület politikai felelősséget vállal a költségvetés pénzügyi irányításáért.

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője központilag felel a pénzgazdálkodásért, a beszedési eljárásokért, a nemzetközi költségvetési számviteli standardok és módszerek alapján a számviteli szabályok megállapításáért, a számviteli rendszerek validálásáért, valamint a Bizottság és az EU összevont éves beszámolójának elkészítéséért. A számvitelért felelős tisztviselő továbbá aláírásával látja el a beszámolót, kijelentve ezzel, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból valós képet ad az Unió pénzügyi helyzetéről, műveleteinek eredményéről és cash flow-iról. Az éves beszámolót a biztosok testülete fogadja el. A számvitelért felelős tisztviselő független, és nagy felelősséget visel a Bizottságban a pénzügyi jelentéstétel tekintetében.

A Bizottság belső ellenőre ehhez hasonlóan központosított és független szerepet tölt be, amelynek keretében független tanácsadást nyújt, illetve véleményeket és ajánlásokat ad ki a Bizottság, az uniós ügynökségek és más autonóm szervek belsőkontroll-rendszereinek minőségéről és működéséről.

Az Ellenőrzésfelügyeleti Bizottság biztosítja a belső ellenőr függetlenségét, és nyomon követi a belső ellenőrzési munka minőségét, valamint azt, hogy a Bizottság mennyiben felel meg a belső és külső ellenőrzési ajánlásoknak, továbbá az Európai Számvevőszék mentesítéssel kapcsolatos megállapításainak és az uniós éves összevont beszámoló megbízhatóságára vonatkozó ajánlásainak. Az Ellenőrzésfelügyeleti Bizottság tanácsadó munkája elősegíti, hogy a Bizottság eredményesebben és hatékonyabban érje el céljait, és hozzájárul ahhoz, hogy a biztosi testület felügyelni tudja az Európai Bizottság irányítását, kockázatkezelését és belsőkontroll-gyakorlatait.

2.5.   PÉNZÜGYI JELENTÉSTÉTEL

Az uniós költségvetésre vonatkozó jelentéstétel az integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéstételen keresztül történik, amely átfogó információkat tartalmaz az uniós költségvetés végrehajtásáról, teljesítményéről, eredményeiről, pénzgazdálkodásáról és védelméről. A jelentéstétel magában foglalja az EU összevont éves beszámolóját, az uniós költségvetésre vonatkozó éves irányítási és teljesítményjelentést (amely tartalmazza az Unió pénzügyi helyzetének az elért eredmények alapján történő értékelését), az elvégzett belső ellenőrzésekről szóló éves jelentést, a jövőbeli pénzbeáramlások és -kiáramlások alakulásának hosszú távú – a következő öt évre vonatkozó – előrejelzését, valamint a mentesítés nyomon követéséről szóló jelentést. Az integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéstétel minden évben átfogó képet nyújt a nyilvánosság számára az uniós költségvetés pénzügyi és működési helyzetéről.

Az EU összevont éves beszámolója tájékoztatást nyújt az EU intézményeinek, ügynökségeinek és egyéb szerveinek tevékenységéről eredményszemléletű elszámolási és költségvetési szempontból. E beszámoló nem tartalmazza a tagállamok éves beszámolóját.

Az EU összevont éves beszámolója két önálló, de egymással kapcsolatban lévő részből áll:

—	az összevont pénzügyi beszámoló, és

—	a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések, amelyek összesített képet adnak a költségvetés végrehajtásáról.

Az EU összevont éves beszámolóját ezenfelül a pénzügyi kimutatás tárgyalása és elemzése kíséri, amely összefoglalja a pénzügyi kimutatásokban szereplő jelentős változásokat és tendenciákat, valamint ismerteti azokat a jelentős kockázatokat és bizonytalanságokat, amelyekkel az EU szembesül és amelyeket a jövőben meg kell oldani.

Jelentéstétel és elszámoltathatóság a Bizottságnál:

Integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéstétel A költségvetési rendelet 247 cikke.	— Az EU összevont éves beszámolója — Az uniós költségvetésre vonatkozó éves irányítási és teljesítményjelentés (az uniós pénzügyek értékelésére vonatkozó jelentéstétellel együtt) — Éves belső ellenőrzési jelentés — A jövőbeli pénzbeáramlások és -kiáramlások alakulásának hosszú távú, öt évre vonatkozó előrejelzése — Jelentés a mentesítés nyomon követéséről
Egyéb jelentések	— Kommunikációs csomag az Unió helyzetéről szóló beszéd alkalmával — Általános jelentés az Európai Unió tevékenységeiről — A főigazgatóságok éves tevékenységi jelentései — Jelentés a költségvetési és pénzgazdálkodásról

2.6.   KÜLSŐ ELLENŐRZÉS ÉS MENTESÍTÉSI ELJÁRÁS

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban a pénzeszközöket eredményes, hatékony és gazdaságos módon kell kezelni. Átfogó beszámoláson, külső ellenőrzésen és politikai ellenőrzésen alapuló elszámoltathatósági keret van érvényben, amelynek révén megalapozott bizonyosság nyerhető az uniós pénzeszközök megfelelő felhasználásáról.

Az Európai Számvevőszék szisztematikus és alapos megközelítés alapján minden évben megvizsgálja a beszámoló megbízhatóságát, a kapott bevételek és a felmerült kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét, valamint a pénzgazdálkodásnak és a költségvetés-tervezéshez felhasznált minőségi szempontoknak – többek között a teljesítménydimenziónak – a megbízhatóságát. Az Európai Számvevőszék éves jelentésének közzététele a mentesítési eljárás kiindulópontja. Az ellenőrök emellett egyes kiadásokra vagy szakpolitikai területekre, illetve költségvetési vagy irányítási kérdésekre vonatkozó különjelentéseket is készítenek.

Az Európai Parlament a Tanács ajánlása nyomán határoz arról, hogy véglegesen jóváhagyja-e annak módját, ahogyan a Bizottság az adott évben végrehajtotta az uniós költségvetést, vagyis „mentesítést” ad-e arra vonatkozóan. Az éves mentesítési eljárás biztosítja, hogy a Bizottság politikailag elszámoltatható legyen az uniós költségvetés végrehajtásáért.

A mentesítésről szóló határozat emellett a Bizottság integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéscsomagján, a biztosok meghallgatásán és a Bizottsághoz intézett írásbeli kérdésekre adott válaszokon alapul.

AZ ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓT KÍSÉRŐ MEGJEGYZÉS

Az Európai Unió 2019. évi összevont éves beszámolója az intézmények és szervek által az Európai Unió általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet 246. cikkének (2) bekezdése értelmében bemutatott adatok alapján került összeállításra. Kijelentem, hogy a beszámoló e költségvetési rendelet XIII. címének, valamint a pénzügyi kimutatások megjegyzéseiben rögzített számviteli alapelveknek, szabályoknak és módszereknek megfelelően készült.

Ezen intézmények és szervek számvitelért felelős tisztviselői valamennyi olyan adatot rendelkezésemre bocsátottak – és igazolták azok megbízhatóságát –, amelyek az Európai Unió eszközeit és forrásait, valamint költségvetésének végrehajtását bemutató beszámolók összeállításához szükségesek.

Kijelentem, hogy ezen adatok, valamint az Európai Bizottság beszámolójának ellenjegyzéséhez általam szükségesnek ítélt ellenőrzések alapján megalapozott bizonyossággal rendelkezem arról, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból valós képet ad az Európai Unió pénzügyi helyzetéről, műveleteinek eredményéről és cash flow-iról.

A 2019-ES PÉNZÜGYI ÉV FŐBB ESEMÉNYEI

A 2019. évi uniós költségvetés végrehajtása

Az uniós költségvetés fontos szerepet játszik az Unió szakpolitikáinak és prioritásainak megvalósításában. Az uniós költségvetés az összes uniós közkiadás kb. 2 %-ának megfelelő, korlátozott összege ellenére kiegészíti a nemzeti költségvetéseket és kiemelten a beruházásokra és az addicionalitásra összpontosít. Kulcsfontosságú szerepet tölt be az európai szintű szakpolitikai és szabályozási eszközök között, mivel a tagállamokkal közösen kijelölt szakpolitikai prioritások végrehajtására szolgál (e prioritások a többéves pénzügyi keretben öltenek testet, amely a különböző programokat és a kiadások felső határait tartalmazza).

A 2018. december 12-én elfogadott 2019. évi uniós költségvetés megerősíti, hogy az EU azokra a területekre irányítja a forrásokat, ahol azokra szükség van. Az Európai Bizottság 2018. májusi javaslatával összhangban a 2019. évi költségvetés legnagyobb részét a különösen a fiatalokat célzó munkahelyteremtésre, valamint a növekedés, a stratégiai beruházások és a konvergencia fellendítésére fordították. Az EU továbbra is támogatta a migrációs kihívás hatékony kezelését is az EU határain belül és kívül egyaránt.

A 2019. évi elfogadott költségvetés hozzájárult az európai gazdaság megerősítéséhez és rezilienciájának javításához, valamint a szolidaritás és a biztonság előmozdításához mind a határain belül, mind azokon túl. A 2019. évi költségvetés a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó előtti költségvetése volt. Szinte valamennyi program végrehajtása megfelelő ütemben haladt, kivéve az olyan új programokat, mint az európai védelmi ipari fejlesztési program, vagy azokat az intézkedéseket, amelyek esetében a jogalkotási folyamat a közelmúltban zárult le.

Az uniós költségvetés 2019-es végrehajtása kötelezettségvállalási előirányzatokban összesen 178,8 milliárd EUR-t, kifizetési előirányzatokban pedig összesen 159,1 milliárd EUR-t tett ki. Ez a végrehajtás kielégítőnek tekinthető, és az év során csak kisebb kiigazításokra került sor. A 2020-ra átvitt összegek figyelembevételét követően a kötelezettségvállalási előirányzatok 99,4 %-a és a kifizetési előirányzatok 99,5 %-a került végrehajtásra.

A gazdasági növekedést támogató és a régiók közötti gazdasági lemaradásokat csökkentő intézkedések a lekötött források közel felét tették ki. Az uniós finanszírozás a „Horizont 2020” keretprogram keretében 12,4 milliárd EUR-val járult hozzá a kutatáshoz és innovációhoz, többek között a nagy teljesítményű számítástechnika területén. 2018-hoz képest 20 %-kal emelkedtek az oktatásra és képzésre fordított kiadások az Erasmus+ esetében, és 37 %-kal a közlekedést és a digitális infrastruktúrákat támogató Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz esetében. A mezőgazdaságnak és a vidéki területeknek nyújtott támogatás 57,9 milliárd EUR maradt, de hozzájárul az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez és a fenntartható növekedés előmozdításához is.

A 2019. évi költségvetés a migrációs kérdések belső vonatkozásainak kezeléséhez szükséges rugalmasságot is biztosította: összesen 1,2 milliárd EUR támogatást nyújtott a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból, 533 millió EUR-t pedig a Belső Biztonsági Alapból a határigazgatásra és a biztonságra. Ugyancsak elkülönítettek összesen 5 millió EUR-t az új Európai Ügyészség létrehozására, amelynek feladata, hogy büntetőeljárás alá vonja az uniós költségvetés sérelmére elkövetett bűncselekmények – többek között a csalás, a pénzmosás és a korrupció – elkövetőit.

Pénzügyi kimutatások – főbb események

Mérleg

—	Az „Ingatlanok, gépek és berendezések” tekintetében: a 2018-ban felbocsátott négy műhold 2019-ben sikeresen befejezte a Föld körüli pályán végzett tesztelést, és már 2019-ben az operatív konstelláció részévé vált, amely így már 26 műholdból áll – lásd a 2.2. megjegyzést.

—

Az értékesíthető pénzügyi eszközök az ESBA- és az EFFA-garanciaalap, valamint a Horizont 2020 pénzügyi eszközei folyamatos finanszírozásának köszönhetően 3,0 milliárd EUR-val nőttek. A hitelek a fizetésimérleg-hitelek Románia és Lettország általi visszafizetését követően 1,3 milliárd EUR-val csökkentek, amit némileg ellensúlyoznak az új MFA-hitelek– lásd a 2.4. megjegyzést.

—	Az előfinanszírozás (azaz az uniós források kedvezményezettjeinek kifizetett előleg) kismértékben, 1,5 milliárd EUR-val 51,4 milliárd EUR-ra nőtt – lásd a 2.5. megjegyzést.

—	A követelések és a behajtható követelések összege lényegében az előző évhez hasonló szinten maradt, és 24,0 milliárd EUR-t tett ki – lásd a 2.6. megjegyzést.

—	A munkavállalói juttatási kötelmek értékelésére használt hosszú távú kamatláb (az úgynevezett diszkontráta) csökkenése – a ráta első alkalommal vált negatívvá – az év végi kötelezettségek jelentős, 17,2 milliárd EUR összegű növekedéséhez vezetett – lásd a 2.9. megjegyzést.

—	A fizetésimérleg-támogatásokat finanszírozó hitelek 1,5 milliárd EUR összegű visszafizetése a pénzügyi kötelezettségek csökkenését eredményezte, amelyet némileg ellensúlyoztak az MFA-hitelekhez kapcsolódó új hitelfelvételek – lásd a 2.11. megjegyzést.

—	A szállítói kötelezettségek és elhatárolások 2018-hoz hasonló szinten maradtak, és összesen 94,1 milliárd EUR-t tettek ki – lásd a 2.12. és a 2.13. megjegyzést.

Eredménykimutatás

—	A bevételi oldalon 3,0 milliárd EUR-val magasabb volt a GNI-bevétel, mivel a GNI-alapok aktualizálása miatt módosítani kellett egyes korábbi (többnyire a 2012–2017 közötti évekre vonatkozó) összegeket. A pénzbírságokból származó bevétel 2019-ben 4,3 milliárd EUR volt – lásd a 3.1/3.4. megjegyzést.

—	A megosztott irányítás keretében felmerült kiadások 4,8 milliárd EUR-val nőttek, aminek hátterében az áll, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret előrehaladásával párhuzamosan az ERFA és a Kohéziós Alap programjainak végrehajtása javul – lásd a 3.9. megjegyzést.

Függő kötelezettségek

—	A költségvetési biztosítékok 2,7 milliárd EUR-val nőttek annak köszönhetően, hogy 2019-ben új, uniós költségvetés által garantált ESBA- és külső hitelezési megbízatási műveleteket írtak alá – lásd a 4.1.1. megjegyzést.

ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓ ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK (1)

TARTALOMJEGYZÉK

MÉRLEG

14

EREDMÉNYKIMUTATÁS

15

CASH FLOW-KIMUTATÁS

16

KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL

17

MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ

18

1.

LÉNYEGES SZÁMVITELI POLITIKÁK

18

2.

MEGJEGYZÉSEK A MÉRLEGHEZ

32

3.

MEGJEGYZÉSEK AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ

63

4.

FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK ÉS ESZKÖZÖK

72

5.

KÖLTSÉGVETÉSI ÉS JOGI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

76

6.

PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS

80

7.

KAPCSOLT FELEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK

93

8.

A MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK

95

9.

A KONSZOLIDÁLÁS ALKALMAZÁSI KÖRE

97

MÉRLEG

millió EUR
	Megjegyzés	2019.12.31.	2018.12.31.
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
Immateriális javak	2.1	515	446
Ingatlanok, gépek és berendezések	2.2	11 380	11 185
Tőkemódszerrel elszámolt befektetések	2.3	591	591
Pénzügyi eszközök	2.4	66 714	65 231
Előfinanszírozás	2.5	26 240	26 006
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések	2.6	3 607	416
		109 047	103 875
FORGÓESZKÖZÖK
Pénzügyi eszközök	2.4	4 514	4 168
Előfinanszírozás	2.5	25 206	23 968
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések	2.6	20 367	24 248
Készletek	2.7	68	73
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek	2.8	19 745	18 113
		69 900	70 570
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN		178 947	174 444
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Nyugdíj és egyéb munkavállalói juttatások	2.9	(97 659 )	(80 456 )
Céltartalékok	2.10	(3 710 )	(3 281 )
Pénzügyi kötelezettségek	2.11	(53 071 )	(53 289 )
		(154 440 )	(137 025 )
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Céltartalékok	2.10	(1 116 )	(852)
Pénzügyi kötelezettségek	2.11	(1 446 )	(2 617 )
Szállítói kötelezettségek	2.12	(27 241 )	(32 227 )
Passzív időbeli elhatárolások	2.13	(67 227 )	(63 186 )
		(97 030 )	(98 882 )
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN		(251 470 )	(235 907 )
NETTÓ ESZKÖZÖK		(72 523 )	(61 463 )
Tartalékok	2.14	5 037	4 961
Tagállamoktól lehívandó összegek  (2)	2.15	(77 560 )	(66 424 )
NETTÓ ESZKÖZÖK		(72 523 )	(61 463 )

EREDMÉNYKIMUTATÁS

millió EUR
	Megjegyzés	2019	2018
BEVÉTELEK
Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel
GNI-alapú források	3.1	108 820	105 780
Tradicionális saját források	3.2	21 235	22 767
Héaalapú források	3.3	18 128	17 624
Pénzbírságok	3.4	4 291	6 740
Kiadások visszafizettetése	3.5	2 627	2 215
Egyéb	3.6	2 072	3 312
		157 174	158 438
Visszterhes ügyletekből származó bevétel
Pénzügyi bevételek	3.7	1 817	3 115
Egyéb	3.8	1 298	1 379
		3 116	4 494
Összes bevétel		160 289	162 932
KIADÁSOK
Tagállamok által végrehajtott	3.9
Európai Mezőgazdasági Garanciaalap		(43 951 )	(43 527 )
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és egyéb vidékfejlesztési eszközök		(13 541 )	(13 149 )
Európai Regionális Fejlesztési Alap és Kohéziós Alap		(35 178 )	(30 230 )
Európai Szociális Alap		(11 218 )	(11 935 )
Egyéb		(2 608 )	(2 826 )
A Bizottság, végrehajtó ügynökségek és vagyonkezelői alapok által végrehajtott	3.10	(18 942 )	(17 551 )
Egyéb uniós ügynökségek és szervek által végrehajtott	3.11	(3 131 )	(3 396 )
Harmadik országok és nemzetközi szervezetek által végrehajtott	3.11	(4 085 )	(4 016 )
Egyéb jogalanyok által végrehajtott	3.11	(2 875 )	(3 569 )
Személyzeti és nyugdíjköltségek	3.12	(11 366 )	(10 929 )
Finanszírozási költségek	3.13	(1 491 )	(1 677 )
Egyéb kiadások	3.14	(7 109 )	(6 208 )
Összes kiadás		(155 493 )	(149 014 )
AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE		4 796	13 918

CASH FLOW-KIMUTATÁS

millió EUR
	2019	2018
Az év gazdasági eredménye	4 796	13 918
Működési tevékenységek
Amortizáció	107	104
Értékcsökkenés	1 022	998
Hitelek (növekedése)/csökkenése	1 255	1 041
Előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése	(1 472 )	(947)
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések (növekedése)/csökkenése	691	(12 299 )
Készletek (növekedése)/csökkenése	5	222
A nyugdíjak és az egyéb munkavállalói juttatások növekedése/(csökkenése)	17 203	7 334
Céltartalékok növekedése/(csökkenése)	693	594
Pénzügyi kötelezettségek növekedése/(csökkenése)	(1 389 )	(1 007 )
Szállítói kötelezettségek növekedése/(csökkenése)	(4 985 )	(6 821 )
Passzív időbeli elhatárolások növekedése/(csökkenése)	4 041	(716)
Nem készpénzes bevételként vett előző évi költségvetési többlet	(1 803 )	(556)
A munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek újraértékelése (az eredménykimutatásban nem szereplő nem készpénzes mozgás)	(14 164 )	(4 396 )
Egyéb nem készpénzes mozgások	111	(71)
Beruházási tevékenységek
Az immateriális javak és az ingatlanok, gépek és berendezések (növekedése)/csökkenése	(1 392 )	(1 583 )
Tőkemódszerrel elszámolt befektetések (növekedése)/csökkenése	(1)	(9)
Értékesíthető pénzügyi eszközök (növekedése)/csökkenése	(2 964 )	(1 811 )
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (növekedése)/csökkenése	(121)	7
NETTÓ CASH FLOW	1 633	(5 998 )
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése/(csökkenése)	1 633	(5 998 )
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év eleji állománya	18 113	24 111
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év végi állománya	19 745	18 113

KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL

millió EUR
	Tagállamoktól lehívandó összegek Felhalmozott többlet/(hiány)	Egyéb tartalékok	Valós értékelés értékelési tartaléka	Nettó eszközök
EGYENLEG 2017.12.31-ÉN	(75 234 )	4 598	278	(70 359 )
A garanciaalap-tartalék változása	(186)	186	—	—
Valósérték-változások	—	—	(47)	(47)
A munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek újraértékelése	(4 396 )	—	—	(4 396 )
Egyéb	30	(54)	—	(24)
Tagállami hozzájárulásként elszámolt, 2017. évi költségvetési eredmény	(556)	—	—	(556)
Az év gazdasági eredménye	13 918	—	—	13 918
EGYENLEG 2018.12.31-ÉN	(66 424 )	4 730	231	(61 463 )
A garanciaalap-tartalék változása	(21)	21	—	—
Valósérték-változások	—	—	160	160
A munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek újraértékelése	(14 164 )	—	—	(14 164 )
Egyéb	56	(105)	—	(49)
Tagállami hozzájárulásként elszámolt, 2018. évi költségvetési eredmény	(1 803 )	—	—	(1 803 )
Az év gazdasági eredménye	4 796	—	—	4 796
EGYENLEG 2019.12.31-ÉN	(77 560 )	4 646	391	(72 523 )

MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ

1.   LÉNYEGES SZÁMVITELI POLITIKÁK

1.1.   JOGALAP ÉS SZÁMVITELI SZABÁLYOK

Az Unió beszámolója az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) összhangban készült.

A költségvetési rendelet 80. cikkének megfelelően az EU a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokon (IPSAS) alapuló eredményszemléletű számviteli szabályok alapján készíti el pénzügyi kimutatásait. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott e számviteli szabályokat az uniós összevont beszámoló belső következetességének biztosítása érdekében a konszolidációs körbe bevont valamennyi európai intézménynél és szervnél alkalmazni kell.

Új és módosított uniós számviteli szabályok (EAR) alkalmazása

Új uniós számviteli szabály, amely a 2019. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra alkalmazandó

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott alábbi számviteli szabály a 2019. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kötelező jelleggel hatályba lépett:

—

Az IPSAS 40 „Közszektorbeli kombinációk” standardon alapuló EAR 20 „Közszektorbeli kombinációk” szabály meghatározza a közszektorbeli kombinációk osztályozására, megjelenítésére és értékelésére, vagyis különálló tevékenységek egyetlen közszektorbeli intézménybe való összevonására vonatkozó követelményeket. A standard a közszektorbeli kombinációk két típusát különbözteti meg: az összeolvadásokat és a felvásárlásokat. Az összeolvadás olyan közszektorbeli kombináció, amelyben vagy a kombinációban részt vevő egyik fél sem szerez ellenőrzést egy vagy több tevékenység felett, vagy – amennyiben a kombinációban részt vevő egyik fél ellenőrzést is szerez – bizonyíték van arra, hogy a kombináció gazdasági tartalma megfelel egy összeolvadásénak (a standard az értékelést az ellenértékre és a döntéshozatali eljárásra vonatkozó mutatók bevezetésével segíti). A felvásárlás olyan közszektorbeli kombináció, amelyben a kombinációban részt vevő egyik fél egy vagy több tevékenység felett ellenőrzést szerez, és bizonyíték van arra, hogy a kombináció nem összeolvadás. Az összeolvadásként besorolt közszektorbeli kombinációkat a módosított érdekeltségösszevonási módszer alkalmazásával számolják el, amely előírja, hogy a létrejövő gazdálkodó egységnek a kombináció tárgyát képező azonosítható eszközöket, kötelezettségeket és ellenőrzésre nem jogosító kisebbségi részesedéseket a nettó eszközértékükön kell megjelenítenie, a nettó eszközök ennek megfelelő növelésével vagy csökkentésével (azaz anélkül, hogy a kombináció üzleti vagy cégértéket eredményezne). A felvásárlásként besorolt közszektorbeli kombinációkat az akvizíciós módszer alkalmazásával számolják el, amely előírja, hogy a megszerzett azonosítható eszközöket és az átvállalt kötelezettségeket a felvásárlás időpontjában érvényes valós értékükön, a megszerzett tevékenységben lévő bármely, ellenőrzésre nem jogosító kisebbségi részesedést pedig a megszerzett tevékenységek azonosítható nettó eszközeinek arányában kell megjeleníteni. A felvásárlás az összeolvadástól eltérően üzleti vagy cégértéket eredményez (amely az az összeg, amellyel az átadott ellenérték és az ellenőrzésre nem jogosító kisebbségi részesedés összege meghaladja a megszerzett azonosítható eszközöknek és átvállalt kötelezettségeknek a felvásárlás időpontjában érvényes nettó összegét). A standard külön közzétételi követelményeket ír elő annak érdekében, hogy az uniós pénzügyi kimutatások felhasználói értékelni tudják az összeolvadás vagy felvásárlás jellegét és pénzügyi hatásait, valamint az adott beszámolási időszakban elszámolt, és az adott vagy a korábbi beszámolási időszakok során végrehajtott ilyen ügyletekkel kapcsolatos kiigazítások pénzügyi hatásait. Mivel a beszámolási időszakban nem voltak közszektorbeli kombinációk, az új standard nincs hatással a 2019. évi pénzügyi kimutatásokra.

2019. december 31-ig elfogadott, de még nem alkalmazandó új uniós számviteli szabály

2019. december 31-ig elfogadott, de még nem alkalmazandó új uniós számviteli szabály nincsen.

1.2.   SZÁMVITELI ALAPELVEK

A pénzügyi kimutatások célja, hogy valamely gazdálkodó egység pénzügyi helyzetéről, teljesítményéről és cash flow-iról a felhasználók széles köre számára hasznos információt nyújtsanak. A közszektorbeli szervezetek esetében, mint például az Európai Unió, a célkitűzés konkrétabban a döntéshozatalhoz hasznos információk nyújtása, valamint annak szemléltetése, hogy a gazdálkodó egység el tud számolni a rábízott forrásokkal. E dokumentum a fenti célok szellemében készült.

A pénzügyi kimutatások elkészítésekor követendő átfogó megfontolások (illetve számviteli alapelvek) az EAR 1 „Pénzügyi kimutatás” uniós számviteli szabályban kerültek meghatározásra és megegyeznek az IPSAS 1 standardban bemutatottakkal, amelyek a következők: valós bemutatás, eredményszemlélet, folyamatosság, a bemutatás következetessége, lényegesség, összesítés, beszámítás és összehasonlító információk.

A pénzügyi jelentéstétel minőségi jellemzői a relevancia, a valósághű bemutatás (a megbízhatóság), az érthetőség, az időbeliség, az összehasonlíthatóság és az ellenőrizhetőség.

1.3.   KONSZOLIDÁLÁS

A konszolidálás alkalmazási köre

Az EU összevont pénzügyi beszámolója tartalmazza az összes jelentős ellenőrzött gazdálkodó egységet, közös megállapodást és társult vállalkozást. A konszolidálásba bevont gazdálkodó egységek teljes jegyzékét a 9. megjegyzés tartalmazza. Ez most 52 ellenőrzött gazdálkodó egységet és 1 társult vállalkozást foglal magában. Az ellenőrzött gazdálkodó egységek közé tartoznak az uniós intézmények (beleértve a Bizottságot, de az Európai Központi Bankot nem) és az uniós ügynökségek (a korábbi 2. pillérhez tartozók, azaz a közös kül- és biztonságpolitika kivételével). A felszámolás alatt álló Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) szintén ellenőrzött gazdálkodó egységnek tekintendő. Az EU egyetlen társult vállalkozása az Európai Beruházási Alap (EBA).

Az olyan gazdálkodó egységeket, amelyek a konszolidálás alkalmazási körébe tartoznak, de amelyek az EU összevont pénzügyi beszámolójának egésze szempontjából nem lényegesek, nem kell bevonni a konszolidálásba, illetve nem kell tőkemódszerrel elszámolni, amennyiben az túlságosan idő- vagy költségigényes lenne az EU számára. Az említett gazdálkodó egységeket kisebb gazdálkodó egységként említjük, és külön felsorolásukat a 9. megjegyzés tartalmazza. 2019-ben 7 gazdálkodó egységet soroltak be kisebb gazdálkodó egységként.

Ellenőrzött gazdálkodó egységek

A konszolidálás hatókörének meghatározásához az ellenőrzési elvet alkalmazzák. Az ellenőrzött gazdálkodó egység olyan gazdálkodó egység, amelynek tekintetében az EU a szerepvállalása révén változó hasznokhoz jut vagy ilyen hasznokhoz joga van, és az érintett gazdálkodó egység feletti hatásköre révén befolyásolni tudja e hasznok jellegét és összegét. E hatáskörnek a jelenben gyakorolhatónak kell lennie, és kapcsolódnia kell a gazdálkodó egység releváns tevékenységeihez. Az ellenőrzött gazdálkodó egységek valamennyi tevékenységük tekintetében a konszolidációs körbe tartoznak. Az összevonás az ellenőrzés meglétének első napjától számítandó, és az ellenőrzés megszűnésének napján ér véget.

Az EU-n belül az ellenőrzésre utaló leggyakoribb jelek a következők: a gazdálkodó egység alapszerződések vagy másodlagos jogforrások alapján történő létrehozása, a gazdálkodó egység uniós költségvetésből való finanszírozása, szavazati jogok megléte az irányító testületekben, az Európai Számvevőszék általi pénzügyi ellenőrzés, valamint az Európai Parlament általi mentesítés. Minden egyes gazdálkodó egység tekintetében egyedileg értékelik, hogy a fent felsorolt kritériumok egyike vagy összessége elegendő-e az ellenőrzéshez.

Az Európai Unió által ellenőrzött gazdálkodó egységek egymással szemben fennálló lényeges egyenlegei, valamint a közöttük létrejött lényeges tranzakciók kiszűrésre kerültek, ugyanakkor az ilyen jellegű tranzakciók nem realizált nyeresége/vesztesége nem jelentős, ezért nem került kiszűrésre.

Közös megállapodások

A közös megállapodás olyan megállapodás, amely felett az EU és egy vagy több fél közös ellenőrzéssel rendelkezik. A közös ellenőrzés egy megállapodás felett gyakorolt ellenőrzés szerződésben rögzített megosztása, amely kizárólag akkor áll fenn, ha a lényeges tevékenységekkel kapcsolatos döntésekhez az ellenőrzésben részt vevő felek egyhangú hozzájárulása szükséges. A közös megállapodások vagy közös vállalkozások, vagy közös tevékenységek lehetnek. A közös vállalkozás olyan közös megállapodás, amely külön jogalanyként jön létre, és a megállapodás felett közös ellenőrzést gyakorló felek jogokkal rendelkeznek a megállapodás nettó eszközei felett. A közös vállalkozásokban való részesedés elszámolása a tőkemódszer használatával történik (lásd az 1.5.4. megjegyzést). A közös tevékenység olyan közös megállapodás, amelynek keretében a megállapodás felett közös ellenőrzést gyakorló felek a megállapodással kapcsolatos, eszközökre vonatkozó jogokkal és kötelezettségekre vonatkozó kötelmekkel rendelkeznek. A közös tevékenységekben való részesedéseket úgy számolják el, hogy az EU pénzügyi kimutatásaiban megjelenítik a közös tevékenység eszközeit és kötelezettségeit, bevételeit és kiadásait, valamint a közösen tartott vagy felmerült eszközökből, kötelezettségekből, bevételekből és kiadásokból való részesedését.

Társult vállalkozások

A társult vállalkozások felett az EU jelentős közvetett vagy közvetlen befolyással bír, kizárólagos vagy közös ellenőrzéssel viszont nem rendelkezik. A jelentős befolyást általában akkor tekinthetjük létezőnek, ha az EU közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok több mint 20 %-át birtokolja. A társult vállalkozásokban való részesedés elszámolása a tőkemódszer használatával történik (lásd az 1.5.4. megjegyzést).

A konszolidálásba be nem vont gazdálkodó egységek, amelyek vagyonát a Bizottság kezeli

Az EU személyzete közös betegségbiztosítási rendszerének alapjait, az Európai Fejlesztési Alapot, valamint a résztvevői garanciaalapot nevükben a Bizottság kezeli, de a pénzügyi kimutatásokba ezeket az egységeket nem vonják be, mivel nem állnak az EU ellenőrzése alatt.

1.4.   A BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉS ALAPJA

A pénzügyi kimutatásokat évente mutatják be. A számviteli év január 1-jén kezdődik és december 31-én ér véget.

1.4.1.    Alkalmazott pénznem és átváltási árfolyamok

Funkcionális pénznem és a beszámolókészítés pénzneme

A pénzügyi kimutatások – eltérő rendelkezés hiányában – millió euróban készülnek, az euró az EU funkcionális pénzneme.

Műveletek és egyenlegek

A devizaügyletek elszámolása az ügylet napján érvényes árfolyamok felhasználásával euróban történik. A devizaügyletek kiegyenlítéséből és a devizában denominált monetáris eszközök és kötelezettségek év végi árfolyamokra való átszámításából keletkező árfolyamnyereségeket vagy -veszteségeket az eredménykimutatás tartalmazza. Az értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt nem monetáris pénzügyi eszközök átszámítási különbözetei a valós értékelés értékelési tartalékában szerepelnek.

Eltérő átváltási módszerek vonatkoznak az ingatlanok, gépek, berendezések, valamint az immateriális javak értékelésére, euróra való átváltásuk a beszerzés napján érvényes árfolyamon történik.

A más pénznemben meghatározott monetáris eszközök és kötelezettségek év végi egyenlegeit az Európai Központi Bank (EKB) december 31-én érvényes árfolyamain számítják át euróra:

Euroátváltási árfolyamok

Pénznem	2019.12.31.	2018.12.31.	Pénznem	2019.12.31.	2018.12.31.
BGN	1,9558	1,9558	PLN	4,2568	4,3014
CZK	25,4080	25,7240	RON	4,783	4,6635
DKK	7,4715	7,4673	SEK	10,4468	10,2548
GBP	0,8508	0,8945	CHF	1,0854	1,1269
HRK	7,4395	7,4125	JPY	121,9400	125,8500
HUF	330,5300	320,9800	USD	1,1234	1,145

1.4.2.    Becslések alkalmazása

Az IPSAS-sal és az általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban a pénzügyi kimutatások szükségszerűen magukban foglalnak olyan becsléseken és feltételezéseken alapuló összegeket, amelyeket a vezetés a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb információk alapján állít fel. A jelentős becsült összegek közé tartoznak például – a teljesség igénye nélkül – a következők: a munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek, a követelésekkel kapcsolatos pénzügyi kockázat és a pénzügyi instrumentumokat érintő megjegyzésekben kimutatott összegek, az elhatárolt bevételek és kiadások, a céltartalékok, az immateriális javak és az ingatlanok, gépek, berendezések értékvesztésének mértéke, a készletek nettó realizálható értéke, a függő követelések és kötelezettségek. A tényleges eredmények eltérhetnek ezektől a becslésektől. A becslésekben bekövetkező változásokat abban az időszakban veszik figyelembe, amelyben ismertté válnak, ha a változás csak az adott időszakot érinti, vagy az adott időszakban és a jövőbeli időszakokban, ha a változás mindkettőt érinti.

1.5.   MÉRLEG

1.5.1.    Immateriális javak

Az immateriális eszköz egy azonosítható, fizikai megjelenéssel nem rendelkező, nem monetáris eszköz. Egy eszköz akkor azonosítható, ha vagy elválasztható a gazdálkodó egységtől (azaz el lehet különíteni vagy el lehet választani, például el lehet adni, át lehet ruházni, engedélyezni lehet, bérbe lehet adni vagy el lehet cserélni, akár egyénileg, akár egy kapcsolódó szerződéssel, azonosítható eszközzel vagy kötelezettséggel együtt, függetlenül attól, hogy a gazdálkodó egység szándékában áll-e ezt megtenni), vagy kötelező megállapodásokból származik (ideértve a szerződésekből vagy más törvényes jogokból eredő jogokat is), függetlenül attól, hogy ezek a jogok átruházhatók-e vagy elválaszthatók-e a gazdálkodó egységtől vagy más jogoktól és kötelmektől.

A vásárolt immateriális javakat a halmozott amortizációval és az értékvesztés miatti veszteségekkel csökkentett eredeti bekerülési értéken mutatják ki. A saját előállítású immateriális javak aktiválására akkor kerül sor, amikor az uniós számviteli szabályok vonatkozó kritériumai teljesülnek, és a ráfordítások kizárólag a javak fejlesztési szakaszához kapcsolódnak. Az aktiválható költségek az eszköz fejlesztéséhez, elkészítéséhez és a vezetés igényeit figyelembe vevő üzembe helyezéséhez szükséges közvetlen költségeket foglalják magukban. A kutatási tevékenységekhez kapcsolódó költségeket, a nem aktiválható fejlesztési költségeket és a karbantartási költségeket kiadásként számolják el felmerülésükkor.

Az immateriális javak amortizációja a becsült hasznos élettartam (3–11 év) alatt lineárisan történik. Az immateriális javak becsült hasznos élettartama saját gazdasági élettartamuktól vagy egy adott megállapodásban meghatározott jogi élettartamuktól függ.

1.5.2.    Ingatlanok, gépek és berendezések

Valamennyi ingatlan, gép és berendezés kimutatása a halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett eredeti bekerülési értéken történik. A bekerülési érték az eszköz beszerzéséhez, befejezéséhez vagy átadásához közvetlenül hozzárendelhető kiadásokat foglalja magában.

A később felmerülő költségek az eszköz könyv szerinti értékében, vagy adott esetben külön eszközként kerülnek aktiválásra, de csak akkor, ha az eszközzel kapcsolatos jövőbeli gazdasági hasznokat vagy szolgáltatáspotenciált valószínűsíthetően az EU élvezi, és az eszköz költségét megbízhatóan lehet mérni. A javítási és karbantartási költségek az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra abban a költségvetési időszakban, amelyben felmerültek.

A földterületekre nem számolnak el értékcsökkenési leírást, mivel határozatlan élettartammal rendelkezőknek tekintendők. A befejezetlen beruházásokra nem számolnak el értékcsökkenési leírást, mivel ezek az eszközök még nem felhasználhatók. A többi eszköz értékcsökkenési leírása a becsült hasznos élettartam során lineáris módszerrel történik, a következők szerint:

Eszköztípus	Lineáris leírási kulcsok
Épületek	4 % – 10 %
Világűrbe telepített eszközök	8 % – 25 %
Gépek és berendezések	10 % – 25 %
Bútorok és járművek	10 % – 25 %
Számítástechnikai berendezések	25 % – 33 %
Egyéb	10 % – 33 %

Az eszközök elidegenítésének nyeresége, illetve vesztesége az értékesítéssel kapcsolatos kiadásokkal csökkentett bevételnek és az elidegenített eszköz könyv szerinti értékének a különbözetéből adódik, és az eredménykimutatásban szerepel.

Lízingek

A lízing egy olyan megállapodás, amelynek keretében a lízingbeadó egy adott összeg megfizetése vagy fizetések sorozata ellenében átadja a lízingbevevőnek azt a jogot, hogy egy adott eszközt a szerződésben meghatározott ideig használhasson. A lízing lehet pénzügyi lízing vagy operatív lízing.

A pénzügyi lízing olyan lízing, amely esetében a tulajdonjoggal járó összes kockázat és haszon lényegében a lízingbe vevőre száll át. A pénzügyi lízing lízingbe vevőként történő megkezdésekor a pénzügyi lízing keretében megszerzett eszközöket eszközként, a kapcsolódó lízingkötelezettségeket pedig kötelezettségként jelenítik meg a lízingfutamidő kezdetétől. Az eszközöket és kötelezettségeket a lízingelt ingatlan valós értékével, vagy ha az alacsonyabb, a minimális lízingfizetések jelenértékével megegyező összegen jelenítik meg, amelyet a lízing kezdetekor határoznak meg. A lízing időtartama alatt a pénzügyi lízing keretében tartott eszközök értékcsökkenési leírását az eszköz hasznos élettartama és a lízing időtartama közül a rövidebbik időszak során számolják el. A minimális lízingfizetéseket felosztják a finanszírozási költség (a kamatelem), illetve a fennálló kötelezettség (a tőkeelem) csökkentése között. A finanszírozási költséget a lízing időtartama alatt úgy rendelik hozzá az egyes időszakokhoz, hogy az a kötelezettség fennmaradó egyenlege után állandó időszaki kamatlábat eredményezzen, amely az adott esetnek megfelelően rövid/hosszú lejáratúként kerül bemutatásra. A függő bérleti díjakat azok felmerülésének időszakában kell ráfordításként elszámolni.

Az operatív lízing a pénzügyi lízingtől eltérő lízing, amelyben a lízingbe adó lényegében az eszköz tulajdonjogával járó összes kockázatot és hasznot megtartja. Az operatív lízing lízingbe vevőként történő megkezdésekor az operatív lízing díjait a lízing időtartama alatt lineáris módszerrel ráfordításként számolják el az eredménykimutatásban; a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban sem lízingelt eszköz, sem lízingkötelezettség nem szerepel.

1.5.3.    Nem pénzügyi eszközök értékvesztése

Az értékvesztés az eszköz jövőbeli gazdasági hasznaiban vagy szolgáltatáspotenciáljában jelentkező veszteség, az eszköz jövőbeli gazdasági hasznaiban vagy szolgáltatási potenciáljában jelentkező és (az adott esetnek megfelelően) amortizáció vagy értékcsökkenés formájában szisztematikusan megjelenített veszteségeken felül. A határozatlan hasznos élettartammal rendelkező eszközökre nem számolnak el amortizációt/értékcsökkenést, az értékvesztés szükségességét pedig évente vizsgálják meg. Az amortizáció/értékcsökkenés tárgyát képező eszközöknél minden esetben sor kerül az értékvesztés vizsgálatára, amikor a beszámoló fordulónapján arra utaló jel van, hogy az eszköz értékvesztett lehet. Az értékvesztés miatti veszteség az az összeg, amennyivel az eszköz könyv szerinti értéke magasabb, mint annak megtérülő értéke. A megtérülő érték az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabbik.

Az immateriális javak és az ingatlanok, gépek és berendezések maradványértékét és hasznos élettartamát évente legalább egyszer felülvizsgálják és szükség esetén módosítják. Amennyiben a korábbi években elszámolt értékvesztés okai már nem állnak fenn, az értékvesztés miatti veszteségeket ennek megfelelően visszaírják.

1.5.4.    Tőkemódszerrel elszámolt befektetések

Társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban való részesedés

A tőkemódszerrel elszámolt befektetéseket kezdetben a bekerülési értéken jelenítik meg; e kezdeti könyv szerinti értéket a későbbiekben további hozzájárulásokkal, a befektetést befogadó eredményéből az EU-ra jutó résszel, értékvesztéssel és osztalékokkal növelik vagy csökkentik. A kezdeti bekerülési érték az összes változással együtt adja meg a befektetés mérlegfordulónapkori könyv szerinti értékét a pénzügyi kimutatásokban. A befektetést befogadó eredményéből az EU-ra jutó részt az eredménykimutatásban, a befektetést befogadó sajáttőke-változásaiból az EU-ra jutó részt pedig a nettó eszközállományon belül a tartalékokban jelenítik meg. A befektetésből kapott osztalék csökkenti az eszköz könyv szerinti értékét.

Ha a tőkemódszerrel elszámolt befektetés veszteségéből az EU-ra jutó rész eléri vagy meghaladja az EU-nak a befektetésben lévő érdekeltségét, az EU a további veszteségekben való részesedésének megjelenítését abbahagyja (meg nem jelenített veszteségek). Ha az EU érdekeltsége nullára lecsökkent, további veszteséget és kötelezettséget csak akkor jelenítenek meg, ha az EU-nak jogi vagy vélelmezett kötelme áll fenn, vagy kifizetést teljesített a gazdálkodó egység nevében.

Amennyiben értékvesztés jelei mutatkoznak, azt le kell írni az alacsonyabb megtérülő értékre. A megtérülő érték fogalmának magyarázatát az 1.5.3. megjegyzés tartalmazza. Amennyiben az értékvesztés oka egy későbbi időpontban már nem áll fenn, az értékvesztés miatti veszteséget arra a könyv szerinti értékre írják vissza, amelyet akkor határoztak volna meg, ha semmilyen értékvesztés miatti veszteséget nem tüntettek volna fel.

Az EU nem törekszik jelentős befolyás gyakorlására olyan esetekben, amikor legalább 20 %-os részesedéssel rendelkezik egy befektetési alapban. Az ilyen alapokat emiatt pénzügyi instrumentumként kezelik és értékesíthető pénzügyi eszközként sorolják be.

A kisebb gazdálkodó egységként besorolt társult vállalkozások és közös vállalkozások (lásd az 1.3. megjegyzést) elszámolása nem a tőkemódszer használatával történik. Az említett gazdálkodó egységhez való uniós hozzájárulásokat költségként számolják el az időszakra.

1.5.5.    Pénzügyi eszközök

Besorolás

Az EU a pénzügyi eszközeit az „eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök”, a „hitelek és követelések”, a „lejáratig tartandó befektetések” és az „értékesíthető pénzügyi eszközök” kategóriájába sorolja. A pénzügyi instrumentumok besorolását a kezdeti megjelenítés időpontjában határozzák meg, és minden egyes mérlegfordulónapkor felülvizsgálják.

i.   Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

A pénzügyi eszközt az „eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként” sorolják be, ha alapvetően rövid távú értékesítési céllal szerezték be, vagy ha a gazdálkodó egység akként jelöli meg. A származtatott termékeket szintén ebbe a kategóriába sorolják be. Az e kategóriába tartozó eszközök forgóeszköznek minősülnek, ha a mérleg fordulónapját követő 12 hónapon belül várhatóan értékesítik őket.

ii.   Hitelek és követelések

A hitelek és követelések aktív piacon nem jegyzett nem származtatott pénzügyi eszközök, amelyeknél a fizetési összegek rögzítettek vagy meghatározhatók. Akkor merülnek fel, amikor az EU az adósnak közvetlenül pénzeszközt, árut vagy szolgáltatást biztosít anélkül, hogy szándékában állna a követeléssel kereskedni, vagy abban az esetben, ha egy garanciaszerződés keretében az EU által teljesített kifizetést követően az EU-ra engedményezik az eredeti hitelező jogait. A mérlegfordulónapot követő 12 hónapon belül esedékes kifizetéseket forgóeszközként sorolják be. A mérlegfordulónapot követő 12 hónapon túl esedékes kifizetéseket befektetett eszközként sorolják be. A hitelek és követelések közé tartoznak a három hónapnál hosszabb eredeti futamidejű lekötött betétek is.

iii.   Lejáratig tartandó befektetések

A lejáratig tartandó befektetések rögzített vagy meghatározható fizetési összegű és rögzített lejáratú nem származékos pénzügyi eszközök, amelyeket az EU határozottan a lejáratig kíván és képes is megtartani. E pénzügyi évben az EU nem rendelkezett ebbe a kategóriába tartozó befektetéssel.

iv.   Értékesíthető pénzügyi eszközök

Az értékesíthető pénzügyi eszközök olyan nem származtatott eszközök, amelyeket ebbe a kategóriába tartozóként jelöltek meg, vagy amelyeket a többi kategória egyikébe sem soroltak be. Befektetett eszközként vagy forgóeszközként sorolják be őket, attól függően, hogy az EU várhatóan milyen időtartamig tartja ezeket. Szintén az értékesíthető pénzügyi eszközökhöz sorolják a nem konszolidált gazdálkodó egységekben történő részesedésszerzéseket, illetve a tőkemódszertől eltérő módszerrel értékelt befektetéseket (például a kockázatitőke-műveleteket), valamint az egyéb tőketípusú befektetéseket.

Kezdeti megjelenítés és értékelés

Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként, a lejáratig tartandóként és az értékesíthetőként besorolt eszközök beszerzésének és értékesítésének megjelenítése az üzletkötés időpontjában történik, tehát azon a napon, amikor az EU kötelezettséget vállal az adott eszköz megvásárlására vagy értékesítésére. A pénzeszköz-egyenértékeseket és a hiteleket abban az időpontban jelenítik meg, amikor a pénzeszközt letétbe helyezték a pénzügyi vállalkozásnál vagy folyósították a hitelvevőnek. A pénzügyi instrumentumokat kezdetben valós értéken jelenítik meg. A nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kezdeti megjelenítése az ügyleti költségekkel növelt valós értéken történik. Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként nyilvántartott pénzügyi eszközök kezdeti megjelenítése valós értéken történik, az ügyleti költségeket pedig az eredménykimutatásban számolják el.

A pénzügyi eszköz kezdeti megjelenítéskori valós értéke rendszerint az ügyleti ár (azaz a kapott ellenérték valós értéke), hacsak az adott instrumentum valós értékét nem lehet más, ugyanazon instrumentumra kötött, megfigyelhető aktuális piaci tranzakciókkal való összehasonlítás útján megállapítani, vagy pedig olyan értékelési technika útján, amelynek a változói csak megfigyelhető piacokról származó adatokat tartalmaznak (például néhány származtatott ügylet esetében). Amikor azonban a hosszú lejáratú hitel után nem számítanak fel kamatot, vagy a kamat a piaci feltételeknél kedvezőbb, a pénzügyi eszköz valós értéke megbecsülhető az összes jövőbeli pénzbevétel jelenértékeként, ahol az alkalmazott diszkont-kamatláb egy hasonló hitelminősítésű kibocsátó hasonló instrumentumára vonatkozó piaci kamatláb.

A nyújtott hiteleket nominális összegükön értékelik, amelyet a hitel valós értékének tekintenek. Ennek oka a következő:

—

Az EU hitelezési tevékenységének „piaci környezete” nagyon egyedi és különbözik a kereskedelmi kötvények vagy államkötvények kibocsátására használt tőkepiactól. Mivel ezen a piacon a hitelnyújtóknak lehetőségük nyílik alternatív befektetéseket választani, az alternatív lehetőség beépül a piaci árba. Ez az alternatív befektetésekre vonatkozó lehetőség azonban az EU esetében nem áll fenn, mert az EU nem fektethet be a tőkepiacokon; hitelt csak ugyanolyan kamatlábbal történő hitelnyújtás céljából vesz fel. Ez azt jelenti, hogy a hitelbe nyújtott összegek esetében az EU számára nem áll rendelkezésre alternatív hitelnyújtási vagy befektetési opció. Így tehát nincs alternatív költség és ezért nincs alapja a piaci kamatlábbal való összehasonlításnak. A piacot tulajdonképpen az EU hitelezési tevékenysége önmagában képviseli. Lényegében, mivel az alternatívköltség-opció nem alkalmazható, a piaci ár nem tükrözi hűen az EU hitelezési műveleteinek lényegét. Ezért nem helyénvaló, ha az EU hitelezési tevékenységének valós értékét a kereskedelmi kötvények vagy államkötvények alapján határozzuk meg.

—

Továbbá, mivel nincs olyan aktív piac vagy hasonló műveletek, amivel össze lehetne hasonlítani, az EU által az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus, a fizetésimérleg-támogatás és más ilyen jellegű hitelek alapján történő hitelezési tevékenységének valós értékelésére alkalmazott kamatlábnak a felszámított kamatlábnak kell lennie.

—

Ezenfelül e hitelek vonatkozásában, viszonossági jellegükből adódóan kompenzációs hatások érvényesülnek a nyújtott és a felvett hitelek között. A nyújtott hitel tényleges kamata így megegyezik a kapcsolódó felvett hitel effektív kamatlábával. Az Európai Uniónál felmerülő, majd a hitel kedvezményezettjére továbbterhelt ügyleti költségeket közvetlenül az eredménykimutatásban jelenítik meg.

A pénzügyi instrumentumok kivezetésre kerülnek, ha a befektetések cash flow-ihoz való jogok lejártak vagy azokat átadták, és az EU a tulajdonjoggal járó valamennyi kockázatot és előnyt lényegileg átadta egy másik félnek.

Későbbi értékelés

a)

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket a későbbiekben valós értéken mutatják ki. „Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök” kategória valós értékének változásaiból eredő nyereségek és veszteségek az eredménykimutatásban szerepelnek abban az időszakban, amelyben felmerültek.

b)

A hitelek és követelések kimutatása amortizált bekerülési értéken történik az effektívkamatláb-módszer alkalmazásával. A felvett hitelekre nyújtott hitelek esetén ugyanaz az effektív kamatláb alkalmazandó a nyújtott és a felvett hitelekre is, mivel ezek jellemzőiket tekintve back-to-back műveletek, a feltételeik és összegeik közötti különbségek nem lényegesek. Az Európai Uniónál felmerülő, majd a hitel kedvezményezettjére továbbterhelt ügyleti költségeket közvetlenül az eredménykimutatásban jelenítik meg.

c)	A lejáratig tartott eszközök kimutatása amortizált bekerülési értéken történik az effektívkamatláb-módszer alkalmazásával. Az EU jelenleg nem rendelkezik lejáratig tartott befektetéssel.

d)

Az értékesíthető pénzügyi eszközöket a későbbiekben valós értéken tartják nyilván. Az értékesíthető pénzügyi eszközök valós értékének változásaiból származó nyereséget és veszteséget a valós értékelés értékelési tartalékában mutatják ki, kivéve a nem monetáris pénzügyi eszközök átszámítási különbözeteit, amelyeket az eredménykimutatásban tüntetnek fel. Az értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt eszközök kivezetésekor vagy értékvesztésekor a korábban a valós értékelés értékelési tartalékában megjelenített valósérték-kiigazítások kumulált összegét az eredménykimutatásban jelenítik meg. Az értékesíthető pénzügyi eszközök effektívkamatláb-módszerrel számított kamatát az eredménykimutatásban jelenítik meg. Az értékesíthető tőkeinstrumentumok utáni osztalék megjelenítésére akkor kerül sor, amikor megállapítják az EU osztalékhoz való jogát.

Az aktív piacokon jegyzett befektetések valós értékei az aktuális vételi áron alapulnak. Az EU a nem aktív piacú pénzügyi eszközök (valamint a tőzsdén nem jegyzett értékpapírok és a tőzsdén kívüli derivatívák) esetében értékelési technika alkalmazásával állapítja meg a valós értéket. Ilyen technika a szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított legutóbbi ügyletek felhasználása, a lényegében megegyező egyéb instrumentumok alapul vétele, a diszkontált cash flow-elemzés, az opciós árazási modellek és a piaci résztvevők által általában alkalmazott egyéb értékelési technikák.

Az értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt, a kockázatitőke-alapokban lévő, aktív piacon jegyzett piaci árral nem rendelkező befektetések értékelése az elszámolható nettó eszközértéken történik, amelyet valós értékükkel egyenlőnek tekintenek.

Azokban az esetekben, amikor az aktív piacon jegyzett piaci árral nem rendelkező tőkeinstrumentumokban lévő befektetések valós értékét nem lehet megbízhatóan mérni, akkor e befektetéseket az értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken értékelik.

Pénzügyi eszközök értékvesztése

A pénzügyi eszközre nézve akkor és csak akkor merül fel, illetve jelenítendő meg értékvesztési veszteség, ha objektív bizonyítékai vannak az eszköz kezdeti megjelenítését követően bekövetkezett egy vagy több esemény által eredményezett értékvesztésnek, és a veszteséggel járó esemény(ek) megbízhatóan becsülhető hatással van(nak) a pénzügyi eszköz becsült jövőbeli cash flow-ira. Az EU minden beszámoló fordulónapjakor megvizsgálja, hogy egy adott pénzügyi eszköz értékvesztését indokolják-e objektív tények.

a)   Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott eszközök

Ha a hitelek és követelések vagy az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott lejáratig tartandó befektetések értékvesztésének bekövetkeztére nézve objektív bizonyítékok vannak, a veszteség összege az eszköz könyv szerinti értéke és a pénzügyi eszköz eredeti effektív kamatlábával diszkontált (jövőbeli hitelveszteségeket nem tartalmazó) becsült jövőbeli cash flow-k jelenértéke közötti különbségnek felel meg. Az eszköz könyv szerinti értékét csökkentik, a veszteség összegét pedig az eredménykimutatásban jelenítik meg. Ha a hitel vagy a lejáratig tartandó befektetés változó kamatlábú, az esetleges értékvesztések értékelésének diszkont kamatlába a szerződés szerint meghatározott folyó effektív kamatlábnak felel meg. Egy biztosítékkal fedezett pénzügyi eszközből származó jövőbeli cash flow-k becsült jelenértékének kiszámítása figyelembe veszi a biztosíték érvényesítéséből származó cash flow-kat, levonva a biztosíték megszerzésének és értékesítésének a költségeit, akár valószínű a biztosíték érvényesítése, akár nem. Ha az értékvesztés összege egy későbbi időszakban csökken, és a csökkenést objektíven olyan eseményhez lehet kötni, amely az értékvesztés megjelenítése után következett be, a korábban elszámolt értékvesztést az eredménykimutatásban visszaírják.

b)   Valós értéken nyilvántartott eszközök

Az értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt részesedésszerzések esetén az értékvesztés megállapításakor azt vizsgálják, hogy az értékpapír valós értéke jelentős mértékben, illetve tartósan a bekerülési értéke alá csökkent-e. Ha az értékesíthető pénzügyi eszközöknél bizonyíték van ez utóbbira nézve, a halmozott veszteséget – amely az akvizíciós költség és az eredménykimutatásban az adott pénzügyi eszközzel kapcsolatban korábban megjelenített értékvesztéssel csökkentett aktuális valós érték különbségének felel meg – kivezetik a tartalékokból és az eredménykimutatásban jelenítik meg. Az eredménykimutatásban a tőkeinstrumentumokkal kapcsolatban megjelenített értékvesztések sztornírozása nem az eredménykimutatáson keresztül történik. Ha egy későbbi időszakban az értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt adósságinstrumentum valós értéke emelkedik, és a növekedést objektíven olyan eseményhez lehet kötni, amely az értékvesztés megjelenítése után következett be, az értékvesztést az eredménykimutatáson keresztül sztornírozzák.

1.5.6.    Készletek

A készleteket a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbikon mutatják ki. A bekerülési érték meghatározása a FIFO módszerrel történik. A késztermékek, valamint a befejezetlen termelés és félkész termékek bekerülési értéke a nyersanyag-ráfordítást, a közvetlen munkaerőköltségeket, az egyéb közvetlenül hozzárendelhető költségeket és a termeléshez kapcsolódó (a szokásos működési kapacitáson alapuló) általános költségeket foglalja magában. A nettó realizálható érték a befejezéssel és értékesítéssel kapcsolatos kiadásokkal csökkentett becsült értékesítési ár (szokásos üzletmenet során). Amennyiben a készleteket azzal a céllal tartják, hogy azokhoz a nagyközönség díjmentesen vagy jelképes díj ellenében juthasson, értékelésük a bekerülési érték és a folyóáras pótlási érték közül a kisebbiken történik. A folyóáras pótlási érték az a költség, amely az EU számára merülne fel az eszköz beszámolókészítési időpontban való beszerzésekor.

1.5.7.    Előfinanszírozási összegek

Az előfinanszírozás olyan kifizetés, amelynek célja, hogy pénzelőleget (pénztárkészletet) biztosítson a kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást az egyedi szerződésben, határozatban, megállapodásban vagy alap-jogiaktusban meghatározott időszak során több kifizetésre is fel lehet osztani. Az előleget vagy pénztárkészletet a megállapodásban rögzített időszak során fel kell használni arra a célra, amire nyújtották, vagy vissza kell fizetni. Amennyiben a kedvezményezettnél nem merülnek fel elszámolható kiadások, köteles az előfinanszírozási előleget visszafizetni az EU-nak. Mivel az EU megőrzi az előfinanszírozás feletti ellenőrzést, és jogosult a nem elszámolható rész visszatérítésére, az összeget eszközként tüntetik fel.

Az előfinanszírozás kezdeti megjelenítésére a mérlegben akkor kerül sor, amikor a pénzeszközt átutalják a kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást a nyújtott ellenszolgáltatás összegén értékelik. A későbbi időszakokban az előfinanszírozást a mérlegben kezdetben megjelenített összegnek az időszak során felmerült elszámolható költségekkel (adott esetben becsült összegekkel) csökkentett összegén értékelik.

Az előfinanszírozás utáni kamat megjelenítése a megfelelő megállapodás rendelkezéseinek megfelelően a kamat realizálásakor történik. Év végén a legmegbízhatóbb információra alapozva becslést készítenek az elhatárolt kamatbevételről és azt szerepeltetik a mérlegben.

A tagállamok részére fizetett egyéb olyan előlegeket, amelyek a tagállamok által a kedvezményezettjeik részére teljesített előlegek EU általi visszatérítéséből származnak (beleértve a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközöket), eszközként jelenítik meg az „Előfinanszírozás” megnevezés alatt. A tagállamok részére fizetett egyéb előlegeket ezt követően a mérlegben eredetileg megjelenített összegen értékelik, amelyet csökkentenek a végső kedvezményezetteknél felmerült elszámolható kiadások észszerű és támogatható feltételezések alapján kiszámolt legjobb becslésével.

Az Európai Fejlesztési Alap vagy egyéb, a konszolidálásba be nem vont gazdálkodó egység vagyonkezelői alapjainak nyújtott uniós hozzájárulásokat szintén előfinanszírozásként sorolják be, mivel céljuk, hogy pénztárkészletet biztosítsanak a vagyonkezelői alap részére, hogy az a vagyonkezelői alap célkitűzései értelmében meghatározott egyedi tevékenységeket tudjon finanszírozni. A vagyonkezelői alapoknak nyújtott uniós hozzájárulásokat az uniós hozzájárulás eredeti összegén értékelik, amelyet csökkentenek a vagyonkezelői alapnál a beszámolási időszak során felmerült és az alapul szolgáló megállapodásnak megfelelően az uniós hozzájáruláshoz allokált elszámolható kiadásokkal, beleértve adott esetben becsült összegeket is.

1.5.8.    Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések

Az EU számviteli szabályai a visszterhes és a nem visszterhes ügyletek külön bemutatását írják elő. A két kategória megkülönböztetése érdekében a „követelések” kifejezést a visszterhes ügyletekre tartják fenn, míg a nem visszterhes ügyletek esetében, azaz amikor az EU anélkül kap értéket egy másik gazdálkodó egységtől, hogy cserébe közvetlenül hozzávetőleg ugyanolyan értéket nyújtana, a „behajtható követelések” kifejezést használják (pl. a tagállamoktól a saját forrásokhoz kapcsolódóan behajtható követelések).

A visszterhes ügyletekből származó követelések megfelelnek a pénzügyi eszközök fogalommeghatározásának, így a hitelek és követelések alá vannak besorolva és ennek megfelelően értékelik azokat (lásd az 1.5.5. megjegyzést). A pénzügyi eszközöket érintő megjegyzésekben a visszterhes ügyletekből származó követelésekre vonatkozó közzétételek tartalmazzák a visszterhes ügyletekből származó aktív időbeli elhatárolásokat, mivel azok nem lényegesek. A kinnlévő, de egyedi leírással még nem érintett beszedési megbízások esetében általános leírás megjelenítésére kerül sor a korábbi tapasztalatok alapján.

A nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követeléseket az értékvesztési leírásokkal csökkentett (kamatokkal és büntetésekkel kiigazított), az akvizíció időpontjában érvényes valós értéken tartják nyilván. A nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések értékvesztési leírására akkor kerül sor, ha objektív bizonyítékok vannak arra nézve, hogy az EU nem fogja tudni beszedni a nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések eredeti feltételei szerint esedékes valamennyi összeget. A leírás összege az eszköz könyv szerinti értéke és a megtérülő érték közötti különbözetnek felel meg. A leírás összegét az eredménykimutatásban jelenítik meg. A kinnlévő, de egyedi leírással még nem érintett beszedési megbízások esetében általános leírás megjelenítésére kerül sor a korábbi tapasztalatok alapján. Lásd az 1.5.14. megjegyzést, amely az év végén elszámolt elhatárolt bevételek kezelésére vonatkozik. A nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelésként feltüntetett és kimutatott összegek nem pénzügyi eszközök, mivel nem olyan szerződésből származnak, amely pénzügyi kötelezettséget vagy tőkeinstrumentumot keletkeztetne. A pénzügyi kimutatások megjegyzéseiben azonban a nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követeléseket adott esetben a visszterhes ügyletekből származó követelésekkel együtt mutatják ki.

1.5.9.    Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek pénzügyi eszközök, és magukban foglalják a következőket: a készpénz, a bankoknál elhelyezett látra szóló vagy felmondásos betétek, valamint a három hónapos vagy annál rövidebb eredeti lejárattal rendelkező rövid lejáratú, magas likviditású egyéb befektetések.

1.5.10.    Munkavállalói juttatások

Az EU számos juttatást (javadalmazás és társadalombiztosítás) nyújt a munkavállalóknak. Számviteli célokból ezeket a rövid távú munkavállalói juttatások és a munkaviszony megszűnése utáni juttatások kategóriájába kell besorolni.

Rövid távú munkavállalói juttatások

A rövid távú munkavállalói juttatások azok a juttatások, amelyeket az azon beszámolási időszak végét követően legkésőbb 12 hónappal ki kell egyenlíteni, amelyben a munkavállalók a szolgálatot teljesítették, például illetmények, éves és fizetett betegszabadság, és egyéb rövid távú juttatások. A rövid távú munkavállalói juttatásokat ráfordításként számolják el a kapcsolódó szolgáltatás nyújtásakor. A várhatóan kifizetendő összegre vonatkozó kötelezettséget akkor jelenítik meg, ha az EU-nak a munkavállaló által nyújtott múltbeli szolgálat után járó díjazás tekintetében jelenlegi jogi vagy vélelmezett kötelme áll fenn, és a kötelem megbízhatóan megbecsülhető.

Munkaviszony megszűnése utáni juttatások

Az EU az alkalmazottai számára az európai tisztviselők nyugdíjrendszere (PSEO) keretében a munkaviszony megszűnése utáni juttatásokat biztosít, amelyek magukban foglalják a nyugdíjat, a rokkantsági nyugdíjat, a hozzátartozói nyugellátást, valamint a közös betegségbiztosítási rendszer (JSIS) keretében orvosi ellátást nyújt (lásd a 2.9. megjegyzést). Ezeket a juttatásokat egy egységes – de két rendszerre osztott – program keretében nyújtják, és egyformán kezelendők, hogy valós képet adjanak a helyzetről és tükrözzék a gazdasági realitást.

i.

Európai tisztviselők nyugdíjrendszere (PSEO): A fiktíven finanszírozott (4) rendszer keretében nyújtott juttatások az uniós intézmények, ügynökségek és egyéb uniós szervek korábbi alkalmazottaival kapcsolatos öregségi, rokkantsági és özvegyi ellátások, haláleseti juttatások, illetve családi pótlékok. Az alkalmazottak e juttatások várható költségének egyharmadával járulnak hozzá az illetményükből.

ii.

Közös betegségbiztosítási rendszer (JSIS): Az EU e rendszer keretében az orvosi költségek visszatérítése révén egészségügyi ellátást biztosít az Európai Bizottság, az intézmények, az ügynökségek és egyéb uniós szervek alkalmazottai számára. Az e rendszer „inaktív” személyeinek (vagyis a nyugdíjasoknak, árváknak stb.) nyújtott juttatásokat a munkaviszony megszűnése utáni juttatások közé sorolják.

Az EU külön nyugdíjkonstrukciókon keresztül az uniós intézmények tagjai számára is nyújt munkaviszony megszűnése utáni juttatásokat. Ezeket az „Egyéb nyugdíjrendszerek” megnevezés alatt tüntetik fel. E rendszerek keretében az EU nyugellátást biztosít a Bizottság, a Bíróság és a Törvényszék, a Számvevőszék, a Tanács, az Európai Parlament tagjai és korábbi tagjai, az ombudsman, az európai adatvédelmi biztos és az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének tagjai és korábbi tagjai számára. Az EU a közös betegségbiztosítási rendszeren keresztül egészségügyi ellátást biztosít az uniós intézmények tagjai számára.

A fenti, munkaviszony megszűnése utáni juttatások az EU meghatározott juttatási kötelmeinek minősülnek, és azokat minden beszámoló fordulónapjakor úgy számítják ki, hogy megbecsülik azoknak a jövőbeni juttatásoknak az összegét, amelyeket a munkavállalók a tárgyidőszakban és a megelőző időszakokban szereztek, majd ezt az összeget diszkontálják, és levonják a programeszközök valós értékét. A meghatározott juttatási kötelmet évente számítják ki a „kivetített jóváírási egység” módszer alkalmazásával. A meghatározott juttatási kötelem jelenértékét a becsült jövőbeli pénzeszköz-kiáramlások diszkontálásával határozzák meg, ahol a diszkonttényező azon pénznemben meghatározott államkötvények kamatlábainak felel meg, amelyben a juttatásokat fogják kifizetni és amelyek lejárati feltételei közelítik a szóban forgó nyugdíjkötelezettség feltételeit.

Az uniós alkalmazottaknak nyújtott munkaviszony megszűnése utáni juttatásokat egy egységes, nyugdíjrendszert (PSEO) és betegbiztosítási rendszert (JSIS) magában foglaló program fogja össze, amely a közös betegségbiztosítási rendszer szerinti fedezethez való jogosultságot a nyugdíjrendszer szerinti fedezethez való jogosultság megszerzésétől teszi függővé. A személyzeti szabályzat értelmében az egységes program bizonyos jogosultságok – például a nyugdíjrendszer keretében a halasztott és a csökkentett nyugdíjra való jogosultság – megszerzését 10 év szolgálati időhöz köti. A munkavállaló ennél hosszabb szolgálata révén az egységes program keretében megszerzett jogosultságok azonban lényegesen magasabbak, mint az eredeti jogosultságok, amit a későbbi éves felhalmozott nyugdíjjogosultságok is tükröznek.

Ezért a mögöttes ügylet gazdasági tartalmának valósághű bemutatása érdekében – ami a pénzügyi beszámolás minőségi jellemzőjeként az EAR 1 szabály és az IPSAS fogalmi keretrendszere szerint is előírás –, a felmerült szolgálati költség lineárisan halmozódik fel az alkalmazott becsült aktív szolgálati ideje, vagyis azon időszak alatt, amely akkor kezdődik, amikor a munkavállaló szolgálata először eredményez juttatásokat a program keretében (függetlenül attól, hogy a juttatások függnek-e a további szolgálattól) és addig tart, amikor a munkavállaló további szolgálata a további illetményemelkedést kivéve már nem eredményez a program szerinti további lényeges juttatási összegeket. Ezt a megközelítést következetesen alkalmazzák az egységes program keretében nyújtott juttatásokra.

A nettó meghatározott juttatási kötelezettség újraértékelései az aktuáriusi nyereségeket és veszteségeket, valamint a programeszközök hozamát tartalmazzák; az újraértékeléseket azonnal, a nettó eszközök között jelenítik meg.

Az EU a meghatározott juttatási programokhoz kapcsolódó nettó kamatráfordítást (bevételt) és egyéb ráfordításokat az eredménykimutatásban a „Személyzeti és nyugdíjköltségek” alatt jeleníti meg.

Ha a nyújtott ellátásokat megváltoztatják vagy korlátozzák, akkor a juttatások ebből eredő, a múltbeli szolgálathoz kapcsolódó változását vagy a korlátozásból származó nyereséget vagy veszteséget azonnal megjelenítik az eredménykimutatásban. A teljesítésből eredő nyereséget vagy veszteséget a teljesítés időpontjában jelenítik meg. A múltbeli szolgálat költségét közvetlenül az eredménykimutatásban jelenítik meg, kivéve, ha a változtatásokat ahhoz kötik, hogy az alkalmazottak egy meghatározott ideig szolgálatban maradjanak.

1.5.11.    Céltartalékok

Céltartalékok kimutatására akkor kerül sor, ha múltbeli események eredményeként az EU-nak meglévő jogi vagy vélelmezett kötelme áll fenn harmadik felekkel szemben, és nagy a valószínűsége, hogy a kötelem kiegyenlítéséhez forráskiáramlásra lesz szükség, amelynek összegét megbízhatóan becsülni lehet. Jövőbeli működési veszteségekre nem képeznek céltartalékot. A céltartalék összege az adott kötelem rendezéséhez szükséges kiadások beszámolókészítéskor megbecsült összege. Ha a céltartalék nagyszámú tételt érint, akkor a kötelem becslése az összes lehetséges kimenetelnek a kapcsolódó valószínűségekkel történő súlyozásával történik („várható érték” módszer).

A hátrányos szerződésekre vonatkozó céltartalékokat a szerződés felbontásának várható költsége és a szerződés folytatásának várható nettó költsége közül az alacsonyabbnak a jelenértékén értékelik.

1.5.12.    Pénzügyi kötelezettségek

A pénzügyi kötelezettségeket az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségként, vagy amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségként (felvett hitelek), vagy pénzügyigarancia-kötelezettségként tartják nyilván.

A felvett hitelek a hitelintézetektől felvett hitelekből és okiratba foglalt adósságokból állnak. A felvett hitelek kezdeti megjelenítése valós értéken történik, amely a felmerült ügyleti költségekkel csökkentett kibocsátásból származó bevételnek (a kapott ellenérték valós értéke) felel meg, a későbbi nyilvántartás pedig amortizált bekerülési értéken az effektívkamatláb-módszer használatával történik; az ügyleti költségekkel csökkentett bevételek és a visszafizetési érték közötti esetleges különbözeteket a felvett hitelek futamideje alatt az eredménykimutatásban jelenítik meg az effektívkamatláb-módszer használatával. Lényegességi megfontolások alapján a felvett hitelekből nyújtott hitelek esetén előfordulhat, hogy az effektívkamatláb-módszert nem lehet a hitelekre és felvett hitelekre alkalmazni. Az Európai Uniónál felmerülő, majd a hitel kedvezményezettjére továbbterhelt ügyleti költségeket közvetlenül az eredménykimutatásban jelenítik meg.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek magukban foglalják a negatív valós értékű származtatott eszközöket is. Számviteli elszámolásuk ugyanúgy történik, mint az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök elszámolása, lásd az 1.5.5. megjegyzést.

A pénzügyigarancia-kötelezettség kezdeti megjelenítése valós értéken történik, amely a kapott díjnak felel meg. A későbbiekben a pénzügyigarancia-kötelezettséget a pénzügyigarancia-kötelezettség rendezéséhez várhatóan szükséges költségek legjobb becslése, illetve az eredetileg kimutatott – és adott esetben a halmozott amortizációval csökkentett – összeg közül a magasabbikon értékelik. Az EU akkor jeleníti meg a pénzügyigarancia-kötelezettséget, amikor ellenértéket kap a garancia nyújtásáért, vagyis piaci feltételek mellett, vagy amikor a garancia valós értéke megbízhatóan értékelhető. Amennyiben a közvetlenül megfeleltethető garanciaszerződéseknek nincs aktív piaca, az EU a nyújtott garanciát függő kötelezettségként jeleníti meg (lásd az 1.7.2. megjegyzést) vagy – amikor valószínűbb, hogy a kötelezettség rendezéséhez erőforrás-kiáramlásra lesz szükség – az EU céltartalékot jelenít meg (lásd az 1.5.11. megjegyzést).

A pénzügyi kötelezettségek a mérleg fordulónapját követő 12 hónapon belüli lejárattal rendelkezők kivételével a hosszú lejáratú kötelezettségek között szerepelnek.

A Bizottság működési tevékenységének részeként figyelembe vett uniós vagyonkezelői alapok a Bizottság beszámolójában és konszolidált formában az uniós éves beszámolóban szerepelnek. Az egyéb donorok által az uniós vagyonkezelői alapokhoz nyújtott hozzájárulások ezért teljesítik a feltételes nem visszterhes ügyletből származó bevételre vonatkozó kritériumokat, és pénzügyi kötelezettségként vannak feltüntetve, amíg nem teljesülnek az átadott hozzájárulásokhoz kapcsolódó feltételek, vagyis amíg elszámolható költségek nem merülnek fel a vagyonkezelői alapnál. A vagyonkezelői alapnak meghatározott projekteket kell finanszíroznia, és a megszüntetésekor vissza kell térítenie a fennmaradó pénzeszközöket. A mérlegfordulónapon a fennálló hozzájárulási kötelezettségeket a kapott hozzájárulások összegén értékelik, amelyet csökkentenek a vagyonkezelői alapnál felmerült kiadásokkal, beleértve adott esetben becsült összegeket is. Jelentéstételi célokból a nettó kiadásokat az egyéb donorok hozzájárulásaihoz allokálják a december 31-ig befizetett nettó hozzájárulások arányában. A hozzájárulások ezen allokációja csupán indikatív. A vagyonkezelői alap felszámolásakor a fennmaradó források tényleges felosztását a vagyonkezelői alap igazgatótanácsa határozza meg.

1.5.13.    Szállítói kötelezettségek

Az EU szállítói kötelezettségeinek jelentős összege a vissza nem térítendő támogatások, illetve egyéb uniós finanszírozás kedvezményezettjeinek kifizetetlen költségtérítési igényeivel kapcsolatos (nem visszterhes ügyletek). A költségtérítési igény beérkezésekor az igényelt összeget szállítói kötelezettségként számolják el. A szállítói kötelezettségeket az elszámolható költségek ellenőrzése és elfogadása után az elfogadott és elszámolható összegen értékelik.

Az áru- és szolgáltatás-beszerzésből keletkező szállítói kötelezettségek megjelenítése az eredeti összegről szóló számla beérkezésekor történik, a megfelelő kiadásokat a készletek vagy szolgáltatások leszállításakor és EU általi átvételekor könyvelik rá a számlákra.

1.5.14.    Időbeli elhatárolások

A gazdasági eseményeket és ügyleteket abban az időszakban jelenítik meg a pénzügyi kimutatásokban, amelyhez kapcsolódnak. Az év végén, ha egy számlát még nem küldtek ki, de a szolgáltatásnyújtásra sor került, illetve az EU már leszállította a készleteket, vagy érvényben van egy (például szerződés szerinti) szerződéses megállapodás, elhatárolt bevételként jelenik meg a pénzügyi kimutatásokban. Az év végén továbbá ha egy számlát kiküldtek, de a szolgáltatásnyújtásra vagy a készletek szállítására még nem került sor, a bevételt elhatárolják és a következő számviteli időszakban jelenítik meg.

A kiadásokat szintén abban az időszakban számolják el, amelyikhez kapcsolódnak. A számviteli időszak végén az elhatárolt kiadásokat az adott időszakban esedékes átutalási kötelezettség becsült összege alapján jelenítik meg. Az elhatárolt kiadások kiszámítását a Bizottság által kiadott részletes működési és gyakorlati iránymutatásnak megfelelően végzik el, amelynek célja annak biztosítása, hogy a pénzügyi kimutatások valós képet nyújtanak az általuk bemutatni kívánt gazdasági és egyéb jelenségekről. Ehhez hasonlóan, amennyiben olyan szolgáltatásokra vagy árukra vonatkozóan teljesítettek kifizetést, amelyeket még nem szállítottak le, a kiadást elkülönítik és a következő számviteli időszakban jelenítik meg.

1.6.   EREDMÉNYKIMUTATÁS

1.6.1.    Bevételek

NEM VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK

Az uniós bevételek legnagyobb része nem visszterhes ügyletekhez kapcsolódik:

Héa- és GNI-alapú források

A bevételeket abban az időszakban jelenítik meg, amikor a Bizottság felszólítja a tagállamokat hozzájárulásuk megtételére. Értékelésük „lehívott összegen” történik. Mivel a héa- és a GNI-alapú források az érintett költségvetési év adatainak becslésén alapulnak, e források korrekciók tárgyát képezhetik, ugyanis a végső adatok tagállamok általi közzétételéig változásokra kerülhet sor. A változás becslésben okozott hatását azon időszak nettó többletének/hiányának megállapításakor veszik figyelembe, amelyben a változásra sor került.

Tradicionális saját források

A nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések és a kapcsolódó bevételek kimutatása akkor történik, amikor a megfelelő havi „A” kimutatások (ideértve a beszedett vámokat, valamint a garantált és nem vitatott esedékes összegeket is) megérkeznek a tagállamoktól. A beszámolókészítés időpontjában az időszak vonatkozásában a tagállamok által beszedett, de a Bizottságnak még meg nem fizetett bevételeket megbecsülik és elhatárolt jövedelemként mutatják ki. A tagállamoktól kapott negyedéves „B” kimutatásokat (ideértve a be nem szedett és biztosítékkal nem fedezett vámokat, valamint az adós által vitatott garantált összegeket is) azon beszedési költségekkel csökkentett bevételekként jelenítik meg, amelyekre a tagállamok jogosultak. A becsült be nem szedett összegre nézve emellett értékcsökkenést is elszámolnak.

Pénzbírságok

A pénzbírságokból származó bevételek kimutatása akkor történik, amikor meghozták a pénzbírságot előíró uniós határozatot és arról hivatalosan értesítették a címzettet. A pénzbírságot előíró határozatot követően a vállalkozásnak az értesítés napjától számítva két hónapja van az alábbiak egyikére:

a)	elfogadja a határozatot, ebben az esetben az előírt határidőn belül ki kell fizetnie a pénzbírságot, és az összeget az Unió véglegesen beszedi; vagy

b)	nem fogadja el a határozatot, amely esetben az uniós jognak megfelelően fellebbezést nyújt be.

A pénzbírságot még fellebbezés esetén is meg kell fizetni az előírt három hónapos határidőn belül, mivel a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya (EUMSZ 278. cikk). A kapott pénzeszközöket a behajtható követelés kiegyenlítésére használják fel. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének beleegyezésével azonban a vállalkozás ehelyett bankgaranciát is bemutathat. Ebben az esetben a pénzbírság továbbra is behajtható követelésnek számít. Amennyiben nem nyújtanak sem pénzeszközt, sem garanciát, és a vállalkozás fizetőképességét illetően kételyek merülnek fel, a jogosultság után értékvesztést számolnak el.

Ha a vállalkozás megfellebbezi a határozatot és előzetesen már kifizette a pénzbírságot, az összeg függő kötelezettségként jelenik meg, vagy ha valószínűnek látszik, hogy a Törvényszék nem az Unió javára dönt, e kockázat fedezésére céltartalékot számolnak el. Ha átmeneti fizetés helyett garanciát adtak, a fennálló behajtható követelés a szükséges mértékben leírásra kerül.

A beérkezett fizetések elhelyezésére szolgáló bankszámlák után a Bizottság kamatot kap: ezt az elhatárolt kamatot bevételként számolják el és az esetleges függő kötelezettség értékét ennek megfelelően növelik.

2010-től kezdődően az összes előzetesen beszedett pénzbírságot a Bizottság kezeli egy külön erre a célra létrehozott alapban (BUFI), és pénzügyi instrumentumokba fektetik be.

VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK

Az áru- és szolgáltatásértékesítésekből származó bevételek megjelenítésére akkor kerül sor, amikor az áruk tulajdonjogával járó lényeges kockázatok és hasznok átszállnak a vásárlóra. A szolgáltatásnyújtást tartalmazó ügyletek bevételeit az ügyletnek a beszámoló fordulónapján érvényes teljesítési foka függvényében jelenítik meg.

Kamatbevételek és kamatráfordítások

A kamatbevételeket és kamatráfordításokat az effektívkamatláb-módszer használatával az eredménykimutatásban jelenítik meg. Ezzel a módszerrel számítják ki a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értékét, valamint ezzel a módszerrel osztják fel a kamatbevételeket, illetve kamatráfordításokat a megfelelő időszakban. Az effektív kamatláb számításakor az EU megbecsüli a cash flow-kat, aminek során figyelembe veszi a pénzügyi instrumentum valamennyi szerződéses feltételét (például az előtörlesztési opciókat), de nem veszi figyelembe a jövőbeli várható hitelveszteségeket. A számítás figyelembe veszi a szerződéses felek közötti, az effektív kamatláb szerves részét képező valamennyi fizetett, illetve kapott díjat és kamatot, az ügyleti költségeket, valamint minden egyéb kedvezményt és felárat.

Amint megtörtént a pénzügyi eszköz vagy a hasonló pénzügyi eszközök csoportjának értékvesztés miatti leírása, a kamatbevételek megjelenítése az értékvesztés mérése céljából a jövőbeli cash flow-k diszkontálására használt kamatláb alkalmazásával történik.

Osztalékbevételek

Az osztalékból és hasonló felosztásokból származó bevétel elszámolása akkor történik, amikor a kifizetéshez való jog keletkezik.

1.6.2.    Kiadások

Az EU kiadásainak többsége nem visszterhes ügyletekből származó kiadás. Ezek a kedvezményezetteknek nyújtott transzferekkel kapcsolatosak és három típusba sorolhatók: jogosultságok, megállapodás szerinti transzferek, valamint diszkrecionális támogatások, hozzájárulások és adományok.

A transzfereket abban az időszakban számolják el kiadásként, amelyben a transzfert keletkeztető események bekövetkeztek, amennyiben az ilyen jellegű transzfert rendelet engedélyezi (költségvetési rendelet, személyzeti szabályzat vagy egyéb rendelet), vagy a transzfer engedélyezéséről megállapodást írtak alá, a kedvezményezett teljesíti az esetleges jogosultsági kritériumokat, és az összegre észszerű becslés adható.

Amennyiben kifizetési kérelem, illetve költségtérítési igény érkezik be, és az megfelel az elszámolási kritériumoknak, úgy azt kiadásként számolják el az elszámolható összegre nézve. Év végén megbecsülik és elhatárolt kiadásként számolják el azokat a felmerült elszámolható kiadásokat, amelyek a kedvezményezettek részére esedékesek, de amelyeket még nem jelentettek.

Az áru- és szolgáltatás-beszerzésből keletkező visszterhes ügyletekhez kötött kiadások kimutatására a készletek leszállításakor és az Európai Unió általi átvételekor kerül sor. Értékelésük az eredeti számla szerinti értékükön történik. Az időszakban igénybe vett, de még leszámlázatlan – vagy el nem fogadott számlával rendelkező – szolgáltatásokkal kapcsolatos ráfordításokat a mérlegfordulónapon az eredménykimutatásban becsülik meg és számolják el.

1.7.   FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

1.7.1.    Függő követelések

A függő követelés olyan múltbeli eseményekből keletkező lehetséges követelés, amelynek meglétét csak egy vagy több, nem teljesen az EU ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni. Függő követelés megjelenítésére akkor kerül sor, amikor gazdasági hasznok vagy ún. szolgáltatáspotenciál beáramlása valószínűsíthető.

1.7.2.    Függő kötelezettségek

A függő kötelezettség olyan múltbeli eseményekből keletkező lehetséges kötelezettség, amelynek meglétét csak egy vagy több, nem teljesen az Európai Unió ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni; vagy olyan meglévő kötelem, amely múltbeli eseményekből származik, de nem jelenítik meg, mert nem valószínű, hogy gazdasági hasznokat vagy szolgáltatáspotenciált megtestesítő erőforrások kiáramlására lesz szükség a kötelezettség rendezéséhez, vagy mert olyan ritka körülmények álltak elő, amelyek mellett a kötelezettség összegét nem lehet elegendő megbízhatósággal értékelni. Függő kötelezettség megjelenítésére akkor kerül sor, ha a gazdasági hasznot vagy szolgáltatáspotenciált megtestesítő források kiáramlásának lehetősége nem csupán távoli.

1.8.   CASH FLOW-KIMUTATÁS

Az EU pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek teremtésére irányuló képessége, valamint e cash flow-k felhasználása iránti igénye értékelésének alapjául a cash flow-adatok szolgálnak.

A cash flow-kimutatás az indirekt módszer alkalmazásával készül. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi év gazdasági eredményét módosítják a nem készpénzjellegű tranzakciók hatásaival, a múltbeli vagy jövőbeli működési pénzbevételek vagy -kifizetések aktív vagy passzív időbeli elhatárolásaival, és a cash flow-k befektetésével kapcsolatos bevételi vagy kiadási tételekkel.

Az eurótól eltérő pénznemben lebonyolított tranzakciókból származó cash flow-kat az EU beszámolási pénznemében (euró) kell elszámolni, az eurótól eltérő pénznemben lévő összegre az eurónak és az eurótól eltérő pénznemnek a cash flow időpontjában érvényes átváltási árfolyamát alkalmazva.

A cash flow-kimutatás az adott időszak cash flow-it mutatja be működési és beruházási tevékenységek szerint csoportosítva (az Uniónak nincs finanszírozási tevékenysége).

A működési tevékenységek az Unió beruházási tevékenységektől különböző tevékenységei. A végrehajtott tevékenységek többsége idetartozik. A kedvezményezetteknek nyújtott hitelek (és adott esetben az ahhoz kapcsolódó hitelfelvételek) nem minősülnek beruházási (vagy finanszírozási) tevékenységnek, mivel az Unió általános célkitűzéseinek és így napi műveleteinek részét képezik.

Beruházási tevékenység az immateriális javak és az ingatlanok, gépek, berendezések, valamint a pénzeszköz-egyenértékesek között nem szereplő egyéb beruházások vásárlása és értékesítése. A beruházási tevékenységek nem foglalják magukban a kedvezményezetteknek nyújtott hiteleket. A cél az Unió által végrehajtott tényleges beruházások bemutatása.

2.   MEGJEGYZÉSEK A MÉRLEGHEZ

ESZKÖZÖK

2.1.   IMMATERIÁLIS JAVAK

millió EUR
Bruttó érték 2018.12.31-én	1 073
Növekedés	178
Elidegenítés	(20)
Eszközkategóriák közötti átcsoportosítás	0
Egyéb változások	(1)
Bruttó érték 2019.12.31-én	1 230
Halmozott amortizáció 2018.12.31-én	(627)
Éves értékcsökkenési leírás	(107)
Visszaírt amortizáció	0
Elidegenítés	19
Eszközkategóriák közötti átcsoportosítás	0
Egyéb változások	0
Halmozott amortizáció 2019.12.31-én	(715)
Könyv szerinti érték 2019.12.31-én	515
Könyv szerinti érték 2018.12.31-én	446

A fenti összegek elsősorban számítógépes szoftverekhez kapcsolódnak.

2.2.   INGATLANOK, GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK

A „Világűrbe telepített eszközök” kategória a két uniós űrprogramhoz: a globális navigációs műholdrendszerhez (GNSS-rendszer), azaz a Galileóhoz és az EGNOS-hoz, valamint a Kopernikusz uniós Föld-megfigyelési programhoz kapcsolódó működő tárgyi eszközöket fedi le, míg az űrrendszerek még nem működő eszközeit a „Befejezetlen beruházások” megnevezés tartalmazza.

A Galileo esetében a 2018-ban felbocsátott négy műhold sikeresen befejezte a Föld körüli pályán végzett teszteléstés 2019-ben az operatív konstelláció részévé vált, amely így összesen már 26 műholdból áll. A Galileo működő tárgyi eszközei – a műholdak és a földi létesítmények – 2019. december 31-én nettó 2 489 millió EUR-t tettek ki (2018: 2 410 millió EUR), amely nem tartalmaz halmozott amortizációt. A fennmaradó befejezetlen beruházások 1 361 millió EUR-t tesznek ki (2018: 1 324 millió EUR). A Galileo rendszer fejlesztése a teljes működési kapacitás eléréséig folytatódik. A rendszer elkészültekor a Galileo konstelláció 30 műholdból (köztük 6 tartalékműholdból) fog állni.

A Kopernikuszt illetően 2019-ben egyetlen új műhold sem kezdte meg működését. A Kopernikusz működő tárgyi eszközeinek összértéke 1 153 millió EUR (2018: 1 455 millió EUR), amely nem tartalmaz halmozott amortizációt. A Kopernikusz-műholdakhoz kapcsolódóan további 1 453 millió EUR-t jelenítettek meg befejezetlen beruházásként (2018: 1 207 millió EUR).

Az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) földi infrastruktúrájához kapcsolódóan 37 millió EUR (2018: 52 millió EUR) összegű tárgyi eszköz ugyancsak a „Világűrbe telepített eszközök” megnevezés alatt van feltüntetve. Ezenfelül az EGNOS befejezetlen beruházásai 238 millió EUR-t tesznek ki (2018: 130 millió EUR).

Az EU űrprogramjaihoz kapcsolódó eszközök kiépítése az Európai Űrügynökség támogatásával folyik.

Ingatlanok, gépek és berendezések

millió EUR
	Telek és épületek	Világűrbe telepített eszközök	Gépek és berendezések	Bútorok és járművek	Számítástechnikai berendezések	Egyéb	Pénzügyi lízingek	Befejezetlen beruházások	Összesen
Bruttó érték 2018.12.31-én	5 626	5 259	641	270	634	327	2 620	3 199	18 575
Növekedés	117	10	24	14	60	21	118	941	1 306
Elidegenítés	(1)	(0)	(117)	(28)	(58)	(29)	(3)	—	(236)
Eszközkategóriák közötti átcsoportosítás	154	411	(7)	3	7	7	(98)	(477)	0
Egyéb változások	(0)	—	0	(0)	0	(0)	—	(10)	(10)
Bruttó érték 2019.12.31-én	5 895	5 680	542	259	644	325	2 638	3 653	19 635
Halmozott értékcsökkenés 2018.12.31-én	(3 279 )	(1 342 )	(540)	(198)	(521)	(255)	(1 257 )		(7 390 )
Éves értékcsökkenési leírás	(190)	(659)	(31)	(17)	(64)	(27)	(94)		(1 083 )
Visszaírt értékcsökkenés	0	—	39	7	14	0	(0)		61
Elidegenítés	1	0	67	17	43	26	3		157
Eszközkategóriák közötti átcsoportosítás	(35)	—	7	(2)	(5)	0	35		(0)
Egyéb változások	—	—	0	(0)	0	(0)	—		0
Halmozott értékcsökkenés 2019.12.31-én	(3 503 )	(2 001 )	(457)	(194)	(533)	(255)	(1 313 )		(8 255 )
KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK 2019.12.31-én	2 392	3 679	85	65	110	70	1 325	3 653	11 380
KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK 2018.12.31-én	2 347	3 917	101	72	113	72	1 363	3 199	11 185

2.3.   TŐKEMÓDSZERREL ELSZÁMOLT BEFEKTETÉSEK

A Bizottság által képviselt EU-nak az Európai Beruházási Alapban (EBA) való részesedését számvitelileg társult vállalkozásként kezelik a tőkemódszer alkalmazásával. Az EBA az EU kockázati tőkére, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) részére nyújtott garanciákra specializálódott pénzügyi intézménye. Az EBA székhelye Luxembourgban található. Az EBA olyan köz-magán társulásként működik, amelynek tagjai az Európai Beruházási Bank (EBB), az EU és pénzügyi intézmények egy csoportja. 2019. december 31-én az EU 29,7 %-os tulajdonosi érdekeltséggel (2018: 29,7 %) és a szavazati jogok 29,7 %-ával (2018: 29,7 %) rendelkezett az EBA-ban. Alapszabályával összhangban az EBA köteles éves nettó eredményének legalább 20 %-át kötelező tartalékba allokálni mindaddig, amíg az összesített tartalék el nem éri a jegyzett tőke 10 %-át. Ez a tartalék nem osztható szét.

millió EUR
	Európai Beruházási Alap
Részesedés 2018.12.31-én	591
Hozzájárulások	—
Kapott osztalékok	(3)
Részesedés a nettó eredményből	53
Részesedés a nettó eszközökben	(49)
Részesedés 2019.12.31-én	591

Az EU-hoz részesedési százaléka alapján a következő könyv szerinti értékek rendelhetők hozzá:

millió EUR
	2019.12.31.	2018.12.31.
	EBA összesen	EBA összesen
Eszközök	2 965	2 662
Kötelezettségek	(975)	(674)
Bevételek	337	291
Kiadások	(161)	(167)
Többlet/(hiány)	176	124

A fentiekben összefoglalt pénzügyi információk összeegyeztetése az EBA-ban való érdekeltség könyv szerinti értékével az alábbi:

millió EUR
	2019.12.31.	2018.12.31.
A társult vállalkozás nettó eszközei	1 990	1 988
A Bizottság tulajdonosi érdekeltsége az EBA-ban	29,70  %	29,70  %
Könyv szerinti érték	591	591

A Bizottság által képviselt EU 2019. december 31-ig az EBA jegyzett tőkéjében való jegyzett részvényeinek 20 %-át fizette be, a még le nem hívott összegek az alábbiak:

millió EUR
	Teljes EBA-tőke	Uniós jegyzés
Teljes jegyzett tőke	4 500	1 337
Befizetett	(900)	(267)
Még le nem hívott	3 600	1 070

2.4.   PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

millió EUR
	Megjegyzés	2019.12.31.	2018.12.31.
Hosszú lejáratú
Értékesíthető pénzügyi eszközök	2.4.1	15 211	13 657
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök	2.4.2	134	14
Hitelek	2.4.3	51 368	51 560
		66 714	65 231
Rövid lejáratú
Értékesíthető pénzügyi eszközök	2.4.1	3 196	1 786
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök	2.4.2	3	2
Hitelek	2.4.3	1 316	2 380
		4 514	4 168
Összesen		71 228	69 398

2.4.1.    Értékesíthető pénzügyi eszközök

millió EUR
	2019.12.31.	2018.12.31.
BUFI-befektetések	1 863	1 888
Felszámolás alatt álló ESZAK	1 459	1 506
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank	188	188
Az EKSZ helyi személyzetének nyugdíjrendszere	75	—
	3 585	3 582
Költségvetési biztosítékokra vonatkozó garanciaalapok:
ESBA-garanciaalap	6 654	5 000
Külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap	2 545	2 465
EFFA-garanciaalap	595	9
	9 794	7 474
A költségvetésből támogatott pénzügyi eszközök:
Horizont 2020	2 455	2 031
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz	699	540
Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus	597	679
Uniós kkv-tőkefinanszírozási eszközök	507	464
Délkelet-Európáért Európai Alap	166	115
Kockázatitőke-műveletek	112	113
Energiahatékonysági pénzügyi mechanizmus	105	101
Egyéb	387	343
	5 028	4 386
Összesen	18 407	15 443
Hosszú lejáratú	15 211	13 657
Rövid lejáratú	3 196	1 786

Az összesen 18 407 millió EUR-ból az EU 14 998 millió EUR (2018: 13 993 millió EUR) összegű értékesíthető pénzügyi eszközt tart hitelpapír (például kötvények) formájában, valamint 2 801 millió EUR (2018: 1 365 millió EUR) összegű tőkeinstrumentumot és 608 millió EUR-t (2018: 85 millió EUR) pénzpiaci alapokban (például az EBB egységesített alapjában) eszközölt befektetésekben.

BUFI-befektetések

A versenyjogi ügyekhez kapcsolódó előzetesen beszedett pénzbírságokat egy külön erre a célra létrehozott alapba („Budget Fines Fund” – BUFI, költségvetési pénzbírságok alapja) allokálják, és a Bizottság értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt adósságinstrumentumokba fekteti be.

Felszámolás alatt álló ESZAK

A felszámolás alatt álló Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) összegei esetében minden értékesíthető pénzügyi eszköz euróban denominált és aktív piacokon jegyzett hitelpapír.

Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank

Az EU pénzügyi befektetést tart az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tőkéjében, amelyben 2019. december 31-én a tartott részvények száma 90 044 volt (2018: 90 044 részvény), vagyis a teljes jegyzett tőke 3 %-a. Az EU összesen 900 millió EUR összegű jegyzett tőkét jegyzett, amelyből 713 millió EUR jelenleg még le nem hívott. Az EBRD-t létrehozó megállapodás szerint a részvényesekre bizonyos szerződéses korlátozások vonatkoznak, mint például az, hogy a részvények nem átruházhatók, és azokat legfeljebb az eredeti bekerülési értéken lehet visszaváltani.

Az EU az EBRD-ben való befektetését valós értéken értékeli. Az eredeti bekerülési érték a valós érték legjobb becslésének tekinthető, különösen a fent említett szerződéses korlátozások miatt. Bár az EBRD részvényeit nem jegyzik tőzsdén, a saját tőkéjét érintő közelmúltbeli ügyletek (a tőke névértéken történő kibocsátása) jelezték, hogy ebben a helyzetben a valós érték legjobb becslése a bekerülési érték.

KÖLTSÉGVETÉSI BIZTOSÍTÉKOKRA VONATKOZÓ GARANCIAALAPOK

ESBA-garanciaalap

Az ESBA-rendelet ((EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendelet (12)) szerint az ESBA-garanciaalapot azzal a céllal hozták létre, hogy likviditási puffert biztosítson az EBB-nél az ESBA-megállapodás értelmében az ESBA uniós garanciájára jogosult finanszírozási és beruházási műveletekkel kapcsolatban felmerülő potenciális veszteségekkel szemben – lásd a 4.1.1. megjegyzést. Az ESBA-garanciaalapot az uniós költségvetésből származó hozzájárulásokból finanszírozzák. A garanciaalap további forrásai a garanciaalap befektetett forrásainak hozama, az ESBA-megállapodás értelmében a garanciáért az EU által ellentételezésként kapott bevételek, valamint a nemteljesítő adósoktól a garancia korábbi lehívásai tekintetében az EBB által behajtott összegek. Az ESBA-garanciaalap eszközei 2019 végén összesen 6 688 millió EUR-t (2018: 5 452 millió EUR) tettek ki – ebből 6 654 millió EUR (2018: 5 000 millió EUR) értékesíthető pénzügyi eszközökben volt befektetve –, további 1 879 millió EUR-t (2018: 2 688 millió EUR) pedig lekötöttek számára, de még nem fizették be az alapba. Ezt az összeget a fennálló költségvetési kötelezettségvállalások tartalmazzák, és még nem érvényesített fennálló kötelezettségvállalásként az 5.1. megjegyzésben is fel van tüntetve. A garanciaalap feltöltése fokozatosan történik, és végül 9,1 milliárd EUR-t ér majd el, vagyis az EFFA-val kapcsolatos teljes uniós garanciakötelezettség 35 %-át.

Külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap

A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap magában foglalja az uniós költségvetés által garantált hiteleket, különösen az EBB saját forrásaiból finanszírozott, EU-n kívüli hitelezési műveleteit, a makroszintű pénzügyi támogatások (MFA) keretében nyújtott hiteleket, valamint az EU-n kívüli Euratom-hiteleket – lásd a 4.1.1. megjegyzést. Az alapot az EBB kezeli, és célja az EU által garantált nemteljesítő hitelek fedezése. Az alapot az uniós költségvetéséből nyújtott kifizetésekből, az alap eszközeivel végrehajtott befektetéseken realizált kamatokból, valamint azon nemteljesítő adósoktól behajtott összegekből finanszírozzák, akik miatt az alap garanciáit lehívták. A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap összegét az év végén kinnlévő garantált hitelek 9 %-ának megfelelő célösszegen kell tartani. A célösszeg és az alap eszközeinek év végi értéke közötti negatív különbséget az N+2. évi uniós költségvetésből kell fedezni, míg a többletet vissza kell fizetni az uniós költségvetésbe.

EFFA-garanciaalap

Az EFFA-rendelet (az (EU) 2017/1601 európai parlamenti és tanácsi rendelet (13)) szerint az EFFA-garanciaalapot azzal a céllal hozták létre, hogy likviditási tartalékot biztosítson, amelyet a vonatkozó EFFA-garanciamegállapodás értelmében adott uniós garancia lehívása esetén kell felhasználni. Az EFFA-garanciaalapot az uniós költségvetésből származó hozzájárulásokból, a 11. EFA uniós költségvetésbe befizetett hozzájárulásaiból, valamint a tagállamok és egyéb hozzájárulók önkéntes hozzájárulásaiból finanszírozzák. Az alap további forrásai a befektetett források megtérülése, a nemteljesítő adósoktól behajtott összegek, valamint az EU által az EFFA-garanciamegállapodásokkal összhangban kapott bevételek és egyéb kifizetések. 2019. december 31-ig összesen 600 millió EUR összegű befizetés érkezett be a garanciaalapba – ebből 595 millió EUR értékesíthető pénzügyi eszközökben volt befektetve –, további 95 millió EUR-t (2018: 325 millió EUR) pedig már lekötöttek számára, de még nem fizették be. Ezt az összeget a fennálló költségvetési kötelezettségvállalások tartalmazzák, és még nem érvényesített fennálló kötelezettségvállalásként az 5.1. megjegyzésben is fel van tüntetve. Az EFFA-garanciaalap feltöltése fokozatosan történik, és végül 750 millió EUR-t ér majd el – vagyis az uniós költségvetés által fedezett, az EFFA-val kapcsolatos teljes uniós garanciakötelezettség 50 %-át –, amelyet egyéb hozzájárulásokkal tovább növelnek.

A KÖLTSÉGVETÉSBŐL TÁMOGATOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

Horizont 2020

A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról szóló uniós rendelet értelmében új pénzügyi eszközöket hoztak létre, hogy javítsák a kutatással és innovációval foglalkozó jogalanyok finanszírozáshoz való hozzáférését. Ezek a következők: az InnovFin kutatási és innovációs célú hitel és garancia, amelynek keretében a Bizottság osztozik az EBB által indított új finanszírozási műveletek portfóliójához kapcsolódó pénzügyi kockázatban; a kkv-kezdeményezés felső határ nélküli garanciaeszközét (SIUGI) magában foglaló InnovFin kkv-garanciaeszköz, amelyet az EBA kezel, és amely garanciát és viszontgaranciát nyújt a pénzügyi közvetítőknek az új hitelportfóliókhoz (a SIUGI keretében a Bizottság osztozik a tagállamokkal, az EBA-val és az EBB-vel a nyújtott garanciához kapcsolódó pénzügyi kockázatban); valamint az InnovFin kutatási és innovációs célú tőkefinanszírozási eszköz, amely beruházást nyújt kockázatitőke-alapokba, és amelyet az EBA kezel.

Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus

A kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmust az EBB irányítja, a Bizottság befektetési portfólióját az EBB által a támogatható kutatási projektekre nyújtott hitelek és garanciák pénzügyi kockázatának fedezésére használják. A 2007–2013-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret alatt összesen legfeljebb 1 milliárd EUR összegű uniós költségvetést allokáltak a kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmusra. A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret alatt nincs új költségvetési hozzájárulás előirányozva a kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmusra. Mivel a kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus fennálló műveleteinek jelentős részét már visszafizették, az EBB 2019-ben részben felszabadította az uniós garanciát, ami a 4.1.3. megjegyzésben kimutatottak szerint az uniós függő kötelezettség csökkenését eredményezte.

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz

Az 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) alapján az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hitelfinanszírozási eszközét azzal a céllal hozták létre, hogy megkönnyítse az infrastrukturális projektek finanszírozáshoz való hozzáférését a közlekedés, a távközlés és az energiaügy ágazatában. Az eszközt az EU-val kötött megállapodás értelmében az EBB kezeli. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hitelfinanszírozási eszköze a TEN-T projektek hitelgarancia-eszközének és a projektkötvény-kezdeményezés kísérleti szakaszának folytatása. Az eszköz elsőhelyi és alárendelt kölcsönök vagy garanciák formájában kockázatmegosztással segíti a hitelfinanszírozást, valamint projektkötvényekhez nyújt támogatást. 2019. június 19-e után, az EBB-vel kötött hatáskör-átruházási megállapodás első módosítását követően az EBB által végrehajtott összes CEF-műveletet a következő két portfólió egyikéhez rendelik: az adósságportfólió vagy a nem értékpapírosítható finanszírozási portfólió, amelyre vonatkozóan új, portfólióalapú kockázatmegosztási megközelítést vezetnek be.

Uniós kkv-tőkefinanszírozási eszközök

Ezek olyan tőkeinstrumentumok, amelyeket a COSME-program, a MAP-program, a CIP-program, valamint a technológia-transzfer kísérleti projekt finanszírozott, az EBA vagyonkezelésében, és amelyek az uniós kkv-k létrehozásának és finanszírozásának korai (startup) és növekedési szakaszát támogatják, a megfelelő specializált kockázatitőke-alapokba való befektetés révén.

2.4.2.    Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

millió EUR
A származtatott pénzügyi eszköz típusa	2019.12.31.		2018.12.31.
	Névleges összeg	Valós érték	Névleges összeg	Valós érték
Tőzsdén kívüli határidős devizaügylet	393	3	476	2
Tőkeportfólióra vonatkozó biztosíték	1 439	134	674	14
Összesen	1 832	137	1 150	16
Hosszú lejáratú	1 439	134	674	14
Rövid lejáratú	393	3	476	2

Az EU tőzsdén kívüli határidős devizaügyleteket köt az ESBA-garanciaalapban tartott, USD-ben denominált hitelpapírokhoz kapcsolódó devizakockázat fedezése érdekében. A tőzsdén kívüli határidős devizaügyletek értelmében az EU devizában teljesíti a szerződésben rögzített névleges összeget („fizetési oldal”) – amint azt a fenti táblázat is tartalmazza – és lejáratkor euróban kapja meg a névleges összeget („bevételi oldal”). E származtatott ügyleteket valós értéken értékelik a mérlegfordulónapon, és vagy az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként, vagy az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségként sorolják be attól függően, hogy valós értékük pozitív vagy negatív.

A „Tőkeportfólióra vonatkozó biztosíték” megnevezés olyan, az EU által pénzügyi intézmények részére részesedésszerzési portfóliókra vonatkozóan adott biztosítékokat foglal magában, amelyek származtatott pénzügyi eszközként kerülnek besorolásra, és amelyeket az eredménnyel szemben valós értékelt pénzügyi eszközként vagy pénzügyi kötelezettségként számolnak el. A teljes összeg elsősorban az EU által az EBB csoport részére nyújtott ESBA-garanciákat jelenti, az EBB és az EBA által mögöttes részesedésszerzésekre folyósított összeg pedig 1 420 millió EUR (2018: 674 millió EUR). Az ESBA tőkeportfóliójára vonatkozó uniós garancia valós értéke 134 millió EUR-t tett ki (2018: 14 millió EUR).

Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valósérték-hierarchiája

millió EUR
	2019.12.31.	2018.12.31.
1. szint: Jegyzett aktív piaci árak	15 482	13 993
2. szint: A jegyzett árakon kívüli megfigyelhető inputok	1 543	275
3. szint: Értékelési technikák nem a megfigyelhető piaci adatokon alapuló inputokkal	1 518	1 191
Összesen	18 544	15 459

Az időszak alatt nem voltak transzferek az 1. és a 2. szint között.

Nem a megfigyelhető piaci adatokon alapuló inputokat alkalmazó értékelési technikákkal értékelt pénzügyi eszközök összeegyeztetése (3. szint)

millió EUR
Nyitó egyenleg 2019.1.1-jén	1 191
Vásárlások, értékesítések, kibocsátások és teljesítések	173
Időszaki nyereség vagy veszteség a pénzügyi bevételben vagy a finanszírozási költségekben	90
Nyereség vagy veszteség a nettó eszközökben	71
Transzfer a 3. szintre	—
Transzfer a 3. szintről	—
Egyéb	(8)
Záró egyenleg 2019.12.31-én	1 518

2.4.3.    Hitelek

millió EUR
	Megjegyzés	2019.12.31.	2018.12.31.
Pénzügyi támogatások keretében nyújtott hitelek	2.4.3.1	52 564	53 873
Egyéb hitelek	2.4.3.2	121	67
Összesen		52 684	53 939
Hosszú lejáratú		51 368	51 560
Rövid lejáratú		1 316	2 380

2.4.3.1.   Pénzügyi támogatások keretében nyújtott hitelek

millió EUR
	Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM)	Fizetésimérleg-eszköz (BOP)	Makroszintű pénzügyi támogatás (MFA)	Euratom	Felszámolás alatt álló ESZAK	Összesen
Összesen 2018.12.31-én	47 400	1 734	4 388	254	98	53 873
Új hitelek	—	—	420	—	—	420
Visszafizetések	—	(1 500 )	(52)	(40)	(97)	(1 689 )
Árfolyam-különbözet	—	—	—	—	5	5
Könyv szerinti érték változásai	(6)	(33)	(1)	(0)	(6)	(45)
Értékvesztés	—	—	—	—	—	—
Összesen 2019.12.31-én	47 394	201	4 754	214	0	52 564
Hosszú lejáratú	46 800	200	4 112	178	—	51 290
Rövid lejáratú	594	1	643	35	—	1 273

A pénzügyi támogatások keretében nyújtott hitelek névértéke 2019. december 31-én összesen 51 941 millió EUR volt (2018: 53 206 millió EUR). A könyv szerinti érték változása megfelel az elhatárolt kamatokban bekövetkezett változásnak.

Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus lehetővé teszi, hogy egy tagállam számára pénzügyi támogatást nyújtsanak, ha általa nem befolyásolható rendkívüli körülmények folytán nehézségekkel küzd, vagy súlyos nehézségek komoly veszélye áll fenn. A segítségnyújtás hitel vagy hitelkeret formáját öltheti. Az ECOFIN Tanács 2010. május 9-i következtetéseiben a mechanizmus általános felső határát 60 milliárd EUR-ban rögzítették, de a jogszabályi korlát a kinnlevő összeg felső határát a saját források felső határán belül rendelkezésre álló mozgástérre korlátozza. Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében folyósított hitelekhez kapcsolódó hitelfelvételt az uniós költségvetés garantálja. Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében nem tervezik sem új finanszírozási programok elindítását, sem új hitelkeret-megállapodások megkötését.

A fizetésimérleg-eszköz szakpolitikai alapú pénzügyi instrumentum, amely középtávú pénzügyi segítséget nyújt az Európai Unió azon tagállamainak, amelyeknek nem az euró a hivatalos pénzneme. A folyó fizetéseikkel vagy tőkemozgásaikkal kapcsolatban nehézségeket tapasztaló vagy komoly nehézségekkel fenyegetett tagállamok részére biztosít hitelfelvételi lehetőséget. Az eszköz keretében nyújtható hitelek maximális összege 50 milliárd EUR. E fizetésimérleg-hitelekhez kapcsolódó hitelfelvételt az uniós költségvetés garantálja. 2019-ben Románia visszafizette a fennmaradó 1 milliárd EUR-t, Lettország pedig a 700 millió EUR összegű kintlevőségéből 500 millió EUR-t.

Az MFA az EU által a fizetésimérleg-válsággal küzdő partnerországok részére nyújtott pénzügyi támogatást jelent. A támogatás közép- vagy hosszú lejáratú hitelek vagy támogatások, illetve ezek megfelelő kombinációjának formáját ölti, és általában valamely IMF által támogatott kiigazítási és reformprogram keretében nyújtott finanszírozást egészít ki. Ezeket a hiteleket a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap garantálja. A 2019. december 31-én véget ért év folyamán a makroszintű pénzügyi támogatás keretében további 420 millió EUR összegű hitel folyósítására került sor, ebből 300 millió EUR Tunéziának, 100 millió EUR Jordániának és 20 millió EUR Moldovának jutott – lásd még a 4.1.2. megjegyzést.

A (Bizottság által képviselt) Európai Atomenergia-közösség (Euratom) hitelt nyújt a tagállamoknak és nem tagállamoknak, valamint ezek jogalanyainak energetikai létesítményekkel kapcsolatos projektek finanszírozásához. Az Euratom-hitelek fedezésére harmadik felektől 214 millió EUR összegben érkeztek garanciák (2018: 254 millió EUR) – lásd a 4.1.2. megjegyzést.

A felszámolás alatt álló ESZAK hitelei nem pénzügyi támogatás keretében nyújtott hitelek, hanem saját váltók a cash flow-k és a hitelfelvételek párhuzamos ütemezése érdekében. Az ESZAK-Szerződés projektfinanszírozásra vonatkozó 54. és 56. cikkének megfelelően azonban ezeket – a pénzügyi támogatás keretében nyújtott hitelekhez hasonlóan – felvett hitelekből nyújtották. Az utolsó saját váltókat 2019-ben teljes egészében visszafizették.

Hitelek effektív kamatlábai (kamatláb-intervallumok)

	2019.12.31.	2018.12.31.
Makroszintű pénzügyi támogatás (MFA)	0 % - 3,82  %	0 % - 3,82  %
Euratom	0,08  % - 5,76  %	0,08  % - 5,76  %
Fizetésimérleg-eszköz (BOP)	2,88  %	2,88  % - 3,38  %
Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM)	0,50  % - 3,75  %	0,50  % - 3,75  %
Felszámolás alatt álló ESZAK	—	5,23  % - 5,81  %

2.4.3.2.   Egyéb hitelek

millió EUR
	2019.12.31.	2018.12.31.
Különleges feltételek mellett nyújtott hitelek	73	64
A felszámolás alatt álló ESZAK lakáscélú hitelei	1	2
Lekötött betétek	46	0
Összesen	121	67
Hosszú lejáratú	78	38
Rövid lejáratú	42	28

Az egyéb hitelek névértéke 2019. december 31-én 728 millió EUR-t tett ki (2018: 617 millió EUR).

A különleges feltételekkel nyújtott hiteleket a nem tagállamokkal való együttműködés részeként nyújtják kedvezményes kamatozással.

A lekötött betétek elsősorban olyan, 3 és 12 hónap közötti futamidejű összegeket foglalnak magukban, amelyek nem felelnek meg a pénzeszköz-egyenértékesek fogalommeghatározásának.

Egyéb hitelekre vonatkozó értékvesztés

millió EUR
	2018.12.31.	Növekedés	Visszaírás	Leírás	Egyéb	2019.12.31.
Különleges feltételek mellett nyújtott hitelek	8	2	—	—	—	10
Engedményezett hitelek	579	75	—	—	4	658
Összesen	587	77	—	—	4	668

Az engedményezett hitelek olyan nemteljesítő hitelek, amelyeket az EBB nyújtott és az uniós költségvetés garantált, és amelyekre vonatkozóan a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapból vagy az ESBA-garanciaalapból teljesített kifizetést követően minden jogot az EU-ra engedményeztek. Ezek a hitelek 658 millió EUR (2018: 579 millió EUR) összegben teljes mértékben értékvesztettek. A garancialehívásokat részben a korábbi években létrehozott pénzügyi céltartalékok fedezik. Az EU és az EBB közötti vonatkozó megállapodások alapján az EBB az EU nevében beszedési eljárást hajt végre, amelynek célja az esedékes összegek behajtása.

2.5.   ELŐFINANSZÍROZÁS

millió EUR
	Megjegyzés	2019.12.31.	2018.12.31.
Hosszú lejáratú
Előfinanszírozás	2.5.1	22 135	21 814
A tagállamok részére fizetett egyéb előlegek	2.5.2	4 045	4 122
Vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulások		60	71
		26 240	26 006
Rövid lejáratú
Előfinanszírozás	2.5.1	22 314	21 572
A tagállamok részére fizetett egyéb előlegek	2.5.2	2 892	2 396
		25 206	23 968
Összesen		51 446	49 974

A különböző programokban elegendő előfinanszírozást kell biztosítani ahhoz, hogy a kedvezményezettnek rendelkezésére álljon a projekt elindításához és folytatásához szükséges forrás, ugyanakkor meg kell védeni az EU pénzügyi érdekeit és figyelembe kell venni a jogi, működési és költséghatékonysági korlátokat.

2.5.1.    Előfinanszírozás

millió EUR
	Bruttó összeg	Elhatárolásokon keresztül elszámolt	Nettó összeg 2019.12.31-én	Bruttó összeg	Elhatárolásokon keresztül elszámolt	Nettó összeg 2018.12.31-én
Megosztott irányítás
EMVA és egyéb vidékfejlesztési eszközök	3 193	—	3 193	3 743	—	3 743
ERFA és Kohéziós Alap	17 985	(3 540 )	14 444	18 088	(3 461 )	14 627
ESZA	6 830	(1 530 )	5 301	6 548	(1 147 )	5 401
Egyéb	3 549	(1 463 )	2 086	4 684	(2 498 )	2 186
	31 557	(6 533 )	25 024	33 063	(7 105 )	25 958
Közvetlen irányítás
Végrehajtja:
Bizottság	12 839	(8 344 )	4 495	12 531	(8 262 )	4 269
Uniós végrehajtó ügynökségek	16 522	(10 339 )	6 184	15 012	(9 540 )	5 472
Vagyonkezelői alapok	858	(665)	194	585	(433)	152
	30 219	(19 347 )	10 872	28 127	(18 234 )	9 893
Közvetett irányítás
Végrehajtja:
Egyéb uniós ügynökségek és szervek	1 162	(678)	484	762	(207)	555
Harmadik országok	1 491	(861)	630	1 546	(879)	667
Nemzetközi szervezetek	8 289	(5 317 )	2 972	7 684	(5 053 )	2 631
Egyéb jogalanyok	10 570	(6 104 )	4 467	9 107	(5 426 )	3 681
	21 513	(12 960 )	8 553	19 099	(11 565 )	7 534
Összesen	83 289	(38 840 )	44 449	80 289	(36 904 )	43 386
Hosszú lejáratú	22 135	—	22 135	21 814	—	21 814
Rövid lejáratú	61 154	(38 840 )	22 314	58 476	(36 904 )	21 572

Az előfinanszírozás pénz kifizetését és így kifizetési előirányzatok végrehajtását jelenti. Az 1.5.7. megjegyzésben kifejtettek szerint ezek előlegek, vagyis még nem kerültek elszámolásra. Így míg az előfinanszírozás csökkenti a fennálló kötelezettségvállalásokat (lásd az 5.1. megjegyzést), olyan kiadásokat jelent, amelyeket még nem fogadtak el és nem jelenítettek meg az eredménykimutatásban.

A megosztott irányítás vonatkozásában majdnem minden előfinanszírozás a jelenlegi programozási időszakhoz kapcsolódik. Egy olyan kezdeti előfinanszírozás van, amelyet nem fognak elszámolni (vagyis az eredménykimutatásban megjeleníteni) a programozási időszak vége előtt, és hosszú lejáratú előfinanszírozásként tüntetnek fel. Egy másik éves előfinanszírozást éves alapon számolnak el és rövid lejáratú előfinanszírozásként tüntetik fel. 2019-ben 10,5 milliárd EUR összegű új előfinanszírozást fizettek ki. A megosztott irányítású előfinanszírozás 2018-hoz képest stabil maradt, és csak az EMVA esetében csökkent, az előző programozási időszak fennmaradó előfinanszírozásához kapcsolódóan, amely az év folyamán elszámolásra került.

A közvetlen irányítás tekintetében az előfinanszírozás legnagyobb része a kutatást (elsősorban a Bizottság és az uniós végrehajtó ügynökségek által végrehajtott Horizont 2020-at) érinti és 7,8 milliárd EUR-t (2018: 6,8 milliárd EUR) tesz ki. A növekedés annak tudható be, hogy 2019-ben olyan megállapodásokat kötöttek, amelyek esetében előfinanszírozási kifizetésekre került sor.

A közvetett irányítás vonatkozásában az előfinanszírozás elsősorban olyan belső szakpolitikai programokra terjed ki, mint az Erasmus, a Galileo és az EGNOS, de a külkapcsolatokra vonatkozó eszközöket is magában foglalja, például az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközt (ENI), a fejlesztési együttműködési eszközt és az Előcsatlakozási Támogatási Eszközt (IPA). A nemzetközi szervezeteknek nyújtott előfinanszírozás növekedése elsősorban a fent említett külkapcsolati eszközökhöz kapcsolódik. Az egyéb szervezeteknek nyújtott előfinanszírozás növekedése főként a nemzeti ügynökségek által végrehajtott Erasmus-programot érinti, amelynek új megállapodásai 2019-ben kezdődtek.

Előfinanszírozással kapcsolatban kapott garanciák

Ezek az Európai Bizottság által bizonyos esetben az előlegek kifizetésekor (előfinanszírozáskor) elvárt garanciák olyan kedvezményezettektől, amelyek nem tagállamok. Az ilyen garanciának kétféle értéke lehet: névérték és tényleges érték. A névérték a garancia nyújtásakor meghatározott névleges érték. A tényleges érték a garancia alapján teljesített előfinanszírozásnak a későbbi elszámolásokkal csökkentett értéke. 2019. december 31-én az előfinanszírozással kapcsolatban kapott garanciák névértéke 492 millió EUR volt, szemben a 406 millió EUR tényleges értékkel (2018: 516 millió EUR és 420 millió EUR).

A 7. kutatási keretprogram (FP7) és a Horizont 2020 keretében kutatásra és technológiafejlesztésre kifizetett bizonyos előfinanszírozási összegeket hatékonyan fedezi a résztvevői garanciaalap. E kölcsönös előnyökkel járó eszköz célja, hogy fedezze a 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram és a Horizont 2020 közvetett tevékenységeinek végrehajtása során a kedvezményezettek által ki nem fizetett összegek kapcsán felmerült kockázatokat. A közvetett tevékenységek azon résztvevői, akik uniós vissza nem térítendő támogatásban részesülnek, a teljes kapott összeg 5 %-ának megfelelő hozzájárulást nyújtanak a résztvevői garanciaalap tőkéjéhez.

2019. december 31-én a résztvevői garanciaalap által fedezett előfinanszírozási összegek összesen 2,1 milliárd EUR-t tettek ki (2018: 2 milliárd EUR). A résztvevői garanciaalap tulajdonosai a résztvevők, a (Bizottság által képviselt) Unió pedig azok végrehajtó ügynöke.

Év végén a résztvevői garanciaalap eszközei összesen 2,2 milliárd EUR-t tettek ki (2018: 2,1 milliárd EUR). A résztvevői garanciaalap eszközei között a Bizottság által kezelt pénzügyi eszközök is találhatók. Mivel a résztvevő garancialap különálló jogalany, az alap eszközeit nem konszolidálják az uniós éves beszámolóban.

2.5.2.    A tagállamok részére fizetett egyéb előlegek

millió EUR
	2019.12.31.	2018.12.31.
Tagállamok részére fizetett előlegek megosztott irányítású pénzügyi eszközökre vonatkozóan	3 304	3 675
Támogatási programok	3 634	2 843
Összesen	6 937	6 518
Hosszú lejáratú	4 045	4 122
Rövid lejáratú	2 892	2 396

Tagállamok részére fizetett előlegek megosztott irányítású pénzügyi eszközökre vonatkozóan

Az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) programjai keretében is lehetőség van arra, hogy az uniós költségvetésből előlegfizetést teljesítenek a tagállamok számára, hogy azok hozzá tudjanak járulni a pénzügyi eszközökhöz (amelyek ölthetik hitel, részesedésszerzés vagy garancia formáját). E pénzügyi eszközöket nem a Bizottság, hanem a tagállamok felelősségére hozták létre és kezelik. Mindenesetre az ezen eszközök keretében az év végéig fel nem használt összegek az EU tulajdonát képezik (mint ahogyan valamennyi előfinanszírozás esetében is), következésképpen eszközként szerepelnek az uniós mérlegben.

2014–2020 közötti időszak:

A kohéziós politika keretében kifizetett 7 146 millió EUR-ból a becslések szerint 2019. december 31-ig3 247 millió EUR nem került felhasználásra. Ez magában foglalja a tagállamok által a kkv-kezdeményezéshez nyújtott hozzájárulást. A kkv-kezdeményezés célja, hogy a banki szektort további hitelek nyújtására ösztönözze a kkv-k részére (az előfinanszírozási szakaszban lévő összegeket nem számítva 1 198 millió EUR-t fizettek ki, és ebből a becslések szerint még 324 millió EUR-t nem használtak fel).

A vidékfejlesztés vonatkozásában év végéig 54 millió EUR nem került még felhasználásra.

2007–2013 közötti időszak:

A kohéziós politikához kapcsolódó valamennyi összeget vagy végrehajtottnak tekintik, vagy más intézkedésekhez csoportosították át, ezért a 2019. december 31-i mérlegben semmilyen eszköz nem marad. Megjegyzendő, hogy a különböző eszközök tényleges végrehajtását a programok lezárási folyamatának részeként felül fogják vizsgálni a következő években.

Támogatási programok

A fentiekhez hasonlóan a tagállamok által a különböző támogatási programokra (állami támogatásra, az EMGA piaci intézkedéseire vagy az EMVA beruházási intézkedéseire) vonatkozóan kifizetett és év végéig fel nem használt előlegeket eszközként jelenítik meg az EU mérlegében. A Bizottság a tagállamoktól kapott információk alapján becsléssel állapította meg ezen előlegek értékét; az eredményül kapott összegeket a fenti „Támogatási programok” almegnevezés alatt tüntette fel.

2014–2020 közötti időszak:

Az év végéig fel nem használt összegeket a kohéziós politika esetében 2 044 millió EUR-ra, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés esetében pedig 1 460 millió EUR-ra becsülték.

2007–2013 közötti időszak:

A becslések szerint 2019 végén 130 millió EUR maradt felhasználatlanul a vidékfejlesztéssel összefüggésben kifizetett előlegekből.

2.6.   VISSZTERHES KÖVETELÉSEK ÉS NEM VISSZTERHES BEHAJTHATÓ KÖVETELÉSEK

millió EUR
	Megjegyzés	2019.12.31.	2018.12.31.
Hosszú lejáratú
Nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések	2.6.1	2 422	397
Visszterhes ügyletekből származó követelések	2.6.2	1 185	19
		3 607	416
Rövid lejáratú
Nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések	2.6.1	19 328	22 212
Visszterhes ügyletekből származó követelések	2.6.2	1 038	2 036
		20 367	24 248
Összesen		23 974	24 664

2.6.1.    Nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések

millió EUR
	Megjegyzés	2019.12.31.	2018.12.31.
Hosszú lejáratú
Tagállamok	2.6.1.1	2 422	397
		2 422	397
Rövid lejáratú
Tagállamok	2.6.1.1	6 180	10 900
Versenyügyi pénzbírságok	2.6.1.2	11 301	9 727
Aktív időbeli elhatárolások	2.6.1.3	1 788	1 511
Egyéb behajtható követelések		59	74
		19 328	22 212
Összesen		21 750	22 609

2.6.1.1.   Tagállamokkal szembeni behajtható követelések

millió EUR
	2019.12.31.	2018.12.31.
TOR A-számlák	5 478	5 609
TOR külön számlák	1 591	1 612
Befizetendő saját források	7	2 758
Értékvesztés	(931)	(991)
Egyéb	—	86
Behajtható követelések saját forrásokból	6 145	9 075
Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA)	1 722	1 708
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és egyéb vidékfejlesztési eszközök	879	954
Értékvesztés	(822)	(788)
EMGA és vidékfejlesztési behajtható követelések	1 779	1 875
Előfinanszírozási visszafizettetés	443	145
Befizetett és beszedhető héa	44	45
Egyéb behajtható követelések a tagállamokkal szemben	191	158
Összesen	8 602	11 297
Hosszú lejáratú	2 422	397
Rövid lejáratú	6 180	10 900

A hosszú lejáratú követelések között szereplő legnagyobb összeg a tagállamokkal szembeni követelésekhez kapcsolódik. A jelentős növekedés oka az Egyesült Királyság kötelezettségszegési ügye (lásd alább); az előző évben ez az összeg – 2,1 milliárd EUR – a rövid lejáratúak alatt szerepelt. A korábbi évekhez hasonlóan a hosszú lejáratú követelések között szerepelnek az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapra (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra (EMVA) vonatkozó végre nem hajtott szabályszerűségi záróelszámolási határozatokhoz kapcsolódó összegek. Ezeket az összegeket éves részletekben fizettetik vissza.

A tagállamokkal szembeni rövid lejáratú követelések jelentős csökkenése szintén a fent említett rövid lejáratú követelés hosszú lejáratúra való átminősítésével magyarázható. A csökkenés oka továbbá, hogy 2018-cal ellentétben 2019-ben nem volt olyan költségvetés-módosítás, amely további saját források rendelkezésre bocsátását írta volna elő – lásd lejjebb.

Behajtható követelések saját forrásokból

Az A-számlák azok a havi kimutatások, amelyekben a tagállamok közlik a Bizottsággal a tradicionális saját forrásokkal (TOR) kapcsolatban megállapított, de még be nem szedett jogosultságokat. A vámokból és cukorilletékekből álló TOR-t a Bizottság nevében a tagállamok szedik be.

Az A-számlák év végi egyenlege 3 milliárd EUR körül szokott lenni, 2018-ban és 2019-ben azonban az Egyesült Királyság kötelezettségszegési ügyével és egyéb, TOR-ra vonatkozó ellenőrzési jelentésekkel összefüggésben további TOR-összegeket tartalmazott (lásd alább). Mivel 1,2 milliárd EUR (2018: 1,3 milliárd EUR) összegű késedelmi kamat alkalmazandó, az említett összegeket ebben az éves beszámolóban is feltüntetik (lásd a 2.6.2. és a 3.7. megjegyzést).

A kötelezettségszegési ügyet illetően 2018. március 8-án az Európai Bizottság felszólító levelet (2018/2008. sz. kötelezettségszegés) küldött az Egyesült Királyságnak, mivel az elmulasztotta az uniós jogszabályokban előírtak szerint az uniós költségvetés rendelkezésére bocsátani a tradicionális saját források pontos összegét. Mivel az Egyesült Királyság nem adott kielégítő választ sem a felszólító levélre, sem a 2018. szeptember 24-i indokolással ellátott véleményre, a Bizottság 2019. március 6-án megerősítette azon döntését, hogy a kötelezettségszegési ügyet az Európai Unió Bírósága elé utalja, és 2019. március 7-én benyújtotta keresetét. Az ügy egy 2017-es OLAF jelentés nyomán kezdődött, amely megállapította, hogy számos egyesült királyságbeli importőr úgy kerülte meg jelentős vámösszegek megfizetését, hogy a behozatalkor fiktív és hamis számlákat, illetve valótlan vámérték-nyilatkozatokat nyújtott be. Az OLAF és a JRC által kidolgozott módszertan és a rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság úgy becsüli, hogy az uniós jogszabályok Egyesült Királyság általi megsértése a 2011. november és 2017. október közötti időszakban 2,1 milliárd EUR összegű veszteséget okozott az uniós költségvetésnek (nettó, vagyis az Egyesült Királyság által a 2,7 milliárd EUR bruttó összegből visszatartott beszedési költségek levonása után). Az Egyesült Királyság nem ért egyet a Bizottság által a fenti veszteségek becslésére alkalmazott módszertannal. A folyamatban lévő bírósági eljárások és a rendelkezésre álló információk hosszú eljárásra engednek következtetni. Ezért mind a 2,1 milliárd EUR összegű tőkeösszeget, mind a 2019 végéig felhalmozódott 1,1 milliárd EUR összegű becsült késedelmi kamatot (amelynek felhalmozódott és elszámolt összege 2018 végén 0,7 milliárd EUR volt) hosszú lejáratú eszközként sorolták be.

Ezenkívül a Bizottság a legfrissebb rendelkezésre álló információk alapján 0,2 milliárd EUR összegű követelést vezetett be a számlákba a megállapított vámok és késedelmi kamatok címén. A 2018-ban megjelenített kezdeti, 0,7 milliárd EUR összeget az Egyesült Királyság hatóságai által 2019-ben szolgáltatott új információk alapján lefelé igazította ki (lásd a 2.6.2. és a 3.7. megjegyzést).

A „külön számlák” azokat a megállapított jogosultságokat jelentik, amelyeket azért nem tüntettek fel az A-számlákon, mert a tagállamok még nem szedték be és nem nyújtottak biztosítékot (vagy nyújtottak biztosítékot, de az összeget vitatták). Ezekre a jogosultságokra a tagállamok által évente szolgáltatott információk alapján értékvesztés vonatkozik. Ezek az összegek a fentiekben bemutatottak szerint általában minden év végén hasonló szinten vannak.

A 2018-ban „befizetendő saját források” a 2018. december 12-én elfogadott 6/2018. számú költségvetés-módosítás eredményeképpen keletkezett behajtható követeléseket jelentik. Az összegeket a tagállamok 2019. január első munkanapján befizették. 2019-hez kapcsolódóan nincs ilyen összeg.

EMGA és vidékfejlesztési behajtható követelések

Ide főként a tagállamokkal szembeni, a tagállamok által 2019. október 15-ig bejelentett és igazolt, 2019. december 31-én fennálló követelések tartoznak. Az említett bejelentés időpontját követően 2019. december 31-ig még felmerült behajtható követelésekről becslést készítenek. A Bizottság megbecsüli továbbá a kedvezményezettekkel szemben felmerült olyan követelések leírását, amelyek visszafizettetése nem valószínű. E kiigazítások nem jelentik azt, hogy a Bizottság lemondana ezen összegek jövőbeli behajtásáról. E kiigazítás továbbá 20 %-os levonást is tartalmaz, amely a tagállamok által az igazgatási költségek fedezésére megtartható összegnek felel meg.

2.6.1.2.   Versenyügyi pénzbírságokból származó behajtható követelések

millió EUR
	2019.12.31.	2018.12.31.
A pénzbírságok bruttó összegéből származó behajtható követelések	14 606	13 022
Előzetesen befizetett pénzbírságok	(3 125 )	(3 131 )
Értékvesztés	(180)	(164)
Összesen	11 301	9 727
Hosszú lejáratú	—	—
Rövid lejáratú	11 301	9 727

Az előzetesen befizetett pénzbírságok főként olyan vállalkozásoktól származnak, amelyek a pénzbírságokra vonatkozó határozatokkal szemben fellebbezést nyújtottak be az uniós bíróságokon, vagy erre még lehetőségük van. Az érintett összegeknek a megbüntetett vállalkozások részére történő esetleges visszafizetése miatt függő kötelezettséget kell megjeleníteni (lásd a 4.1.4. megjegyzést).

Azok a pénzbírsággal sújtott vállalkozások, amelyek fellebbezést nyújtottak be vagy fellebbezést terveznek benyújtani, eldönthetik, hogy előzetesen megfizetik-e a pénzbírságot, vagy ehelyett bankgaranciát nyújtanak a Bizottságnak. A Bizottság 11 133 millió EUR (2018: 9 354 millió EUR) összegű, év végén még nem befizetett pénzbírságra vonatkozóan fogadott el pénzügyi garanciát.

Az értékvesztés miatt leírt összegeket a Bizottság a be nem szedett és garanciával sem fedezett, valószínűleg behajthatatlan pénzbírságok eseti értékelésével határozta meg.

A versenyügyi pénzbírságokból származó behajtható követelések növekedése elsősorban egy olyan jelentős (1 494 millió EUR összegű) pénzbírságnak köszönhető, amelyet az érintett vállalkozás a Bizottság által elfogadott bankgaranciával fedezett. A növekedés további részét, amelyet az év folyamán kiszabott egyéb versenyügyi pénzbírságok okoztak (2 597 millió EUR), nagyrészt ellensúlyozták a 2019-ben véglegesen beszedett pénzbírságok (lásd a 2.8.1. megjegyzést).

2.6.1.3.   Aktív időbeli elhatárolások

millió EUR
	2019.12.31.	2018.12.31.
Elhatárolt bevételek	1 502	1 240
Nem visszterhes ügyletekhez kapcsolódó halasztott kiadások	286	272
Összesen	1 788	1 511
Hosszú lejáratú	—	—
Rövid lejáratú	1 788	1 511

Az elhatárolt bevételek közé tartozik egy 1,4 milliárd EUR-s összeg (2018: 1,1 milliárd EUR), amelyet a Bizottság a kohézió területén várhatóan vissza fog fizettetni a tagállamokkal. A visszafizettetésre a tagállamok által 2020 elején benyújtott éves elszámolások vizsgálatának és elfogadásának eredményeként kerül majd sor. A tagállamok éves beszámolóinak elfogadására vonatkozó eljárást a kohézió területén a 2014–2020 közötti programozási időszak tekintetében vezették be.

2.6.2.    Visszterhes ügyletekből származó követelések

millió EUR
	2019.12.31.	2018.12.31.
Hosszú lejáratú
Késedelmi kamat	1 137	—
Egyéb követelések	48	19
	1 185	19
Rövid lejáratú
Ügyfelek	269	232
Ügyfelekkel szembeni követelések értékvesztési leírása	(153)	(143)
Visszterhes ügyletekhez kapcsolódó halasztott kiadások	238	243
Egyéb	684	1 704
	1 038	2 036
Összesen	2 223	2 055

A hosszú lejáratú késedelmi kamat a 2.6.1.1. megjegyzésben említett kötelezettségszegési ügyet érinti. 2018-ban ezt a kamatot rövid lejáratúként tüntették fel.

Az egyéb rövid lejáratú követelések főként késedelmi kamatokhoz kapcsolódnak. A 2019. évi csökkenés elsősorban a kötelezettségszegési ügyhöz kapcsolódó kamatok hosszú lejáratúvá minősítésének, valamint a TOR ellenőrzési jelentésekhez kapcsolódó, lefelé történő kiigazításnak tudható be (lásd a 2.6.1.1. megjegyzést).

2.7.   KÉSZLETEK

millió EUR
	2019.12.31.	2018.12.31.
Tudományos anyagok	47	52
Egyéb	21	21
Összesen	68	73

2.8.   PÉNZESZKÖZÖK ÉS PÉNZESZKÖZ-EGYENÉRTÉKESEK

millió EUR
	Megjegyzés	2019.12.31.	2018.12.31.
Kincstáraknál és központi bankoknál vezetett számlák		15 519	12 932
Folyószámlák		91	79
Előlegszámlák		7	5
Átutalások (úton lévő pénzeszköz)		0	0
A költségvetés végrehajtásához kapcsolódó bankszámlák	2.8.1	15 617	13 017
Pénzügyi eszközökhöz tartozó pénzeszközök	2.8.2	1 567	2 377
Pénzbírságokhoz kapcsolódó pénzeszközök	2.8.3	1 258	1 438
Egyéb intézményekhez, ügynökségekhez és szervekhez kapcsolódó pénzeszközök		1 208	1 167
Vagyonkezelői alapokhoz kapcsolódó pénzeszközök		97	114
Összesen		19 745	18 113

2.8.1.    A költségvetés végrehajtásához kapcsolódó bankszámlák

Ez a megnevezés magában foglalja a Bizottság tagállamok és EFTA-országok (államkincstárai és központi bankjai) által vezetett bankszámláin, valamint a kereskedelmi bankoknál vezetett folyószámlákon, előlegszámlákon és a házipénztárakban meglévő pénzeszközeit. A 2019. év végi kincstári egyenleg okai a következők:

—	2019 végén véglegesen beszedtek, de költségvetés-módosításban még nem tüntettek fel 2,6 milliárd EUR összegű, a Bizottság által a versenyszabályok megsértése miatt kirótt pénzbírságot, amely év végén a kincstári egyenleg részét képezte.

—	A kincstári egyenleg tartalmaz továbbá a 2019. évi költségvetésben szereplő 9,7 milliárd EUR összegű, még nem felhasznált címzett bevételt és egyéb kifizetési előirányzatot.

2.8.2.    Pénzügyi eszközökhöz tartozó pénzeszközök

Az e megnevezés alatt feltüntetett összegek közé elsősorban olyan pénzeszköz-egyenértékesek tartoznak, amelyeket a Bizottság nevében letéteményesek kezelnek az uniós költségvetésből finanszírozott egyes pénzügyieszköz-programok végrehajtása céljából, valamint a költségvetési biztosítékokhoz kapcsolódó garanciaalapokban tartott pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek (lásd a 2.4.1. megjegyzést). A pénzügyi eszközökhöz és garanciaalapokhoz tartozó pénzeszközök csak az érintett programok keretében használhatóak fel.

2.8.3.    Pénzbírságokhoz kapcsolódó pénzeszközök

E pénzeszközök a Bizottság által – még le nem zárt ügyekben – kirótt büntetésekkel kapcsolatban kapott összegek. Ezeket az összegeket más célra nem használt, elkülönített letéti számlán tartják. Amennyiben a másik fél fellebbezést nyújtott be, vagy nem ismert, hogy nyújt-e be fellebbezést, a mögöttes összeget függő kötelezettségként tüntettük fel a 4.1.4. megjegyzésben.

A Bizottság 2010 óta valamennyi későbbi előzetesen beszedett pénzbírságot a BUFI-alapban kezeli és értékesíthetőként besorolt pénzügyi eszközökbe fekteti be (lásd a 2.4.1. megjegyzést).

KÖTELEZETTSÉGEK

2.9.   NYUGDÍJ ÉS EGYÉB MUNKAVÁLLALÓI JUTTATÁSOK

A munkavállalói juttatásokra vonatkozó rendszer nettó kötelezettségei

millió EUR
	Európai tisztviselők nyugdíjrendszere	Egyéb nyugdíjrendszerek	Közös betegségbiztosítási rendszer	Összesen 2019.12.31-én	Összesen 2018.12.31-én
Meghatározott juttatási kötelmek	83 842	2 149	12 071	98 062	80 871
Programeszközök	n.a.	(94)	(309)	(403)	(415)
Nettó kötelezettség	83 842	2 055	11 762	97 659	80 456

A munkavállalói juttatásokkal kapcsolatos összes kötelezettség emelkedése elsősorban az európai tisztviselők nyugdíjrendszere – a legnagyobb ilyen működő rendszer – nettó kötelezettségei emelkedésének köszönhető. E kötelezettségek elsősorban a pénzügyi feltételezéseknek a nominális diszkontráta meredek csökkenése miatti változásaiból eredő aktuáriusi veszteségnek köszönhetően emelkedtek. Továbbá, mivel a reál diszkontrátát a nominális diszkontráta inflációval való kiigazításával számítják, ebben az évben először negatívvá vált a reál diszkontráta, ami azt jelenti, hogy egy adott összeg ma nagyobb értéket képvisel, mint a jövőben: ez jelentősen növeli a kötelezettségek év végi összegét (lásd a 2.9.3. megjegyzést). Az alacsonyabb diszkontráta hasonló hatást gyakorolt a többi kisebb rendszerre is.

Mindehhez hozzájárul, hogy az év folyamán felhalmozódott szolgálati jogosultságok összege meghaladja az év folyamán kifizetett juttatásokét. Növekedés tapasztalható az éves kamatköltség (a kötelezettség diszkontálásának megszüntetése) és a tényalapú aktuáriusi veszteségek miatt is.

2.9.1.    Európai tisztviselők nyugdíjrendszere

Ez a meghatározott juttatási kötelem a munkavállalók tárgyidőszaki és megelőző időszaki szolgálatából származó nyugdíjkötelem teljesítéséhez szükséges várható jövőbeli uniós kifizetéseknek a jelenértéke. A rendszer folyamatos, és így a rendszerből éves alapon teljesítendő kifizetéseket minden évben tartalmazza az uniós költségvetés.

A nyugdíjrendszer keretében fizetendő ellátások – a személyzeti szabályzat 83. cikkével összhangban – kiadásnak minősülnek az uniós költségvetésben. A rendszer fiktív finanszírozású, és a tagállamok együttesen garantálják e juttatások kifizetését. Az aktív tagok alapilletményéből kötelező nyugdíjjárulékot vonnak le, amely jelenleg 9,7 %. E hozzájárulások, amelyeket a tárgyév költségvetési bevételeként kezelnek, általánosságban hozzájárulnak az uniós kiadások finanszírozásához – lásd a 3.6. megjegyzést.

A nyugdíjrendszer kötelezettségeit az európai tisztviselők nyugdíjrendszerének 2019. december 31-i személyi állománya (aktív személyi állomány, nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjban részesülő korábbi alkalmazottak, elhunyt alkalmazottak eltartottjai), valamint a személyzeti szabályzat ezen időpontban hatályos szabályai alapján értékelték. Az értékelés az IPSAS 39 standardban meghatározott módszertannak (és ezért az EAR 12 uniós számviteli szabálynak) megfelelően került végrehajtásra.

2.9.2.    Egyéb nyugdíjrendszerek

Ez a megnevezés a Bizottság, valamint a Bíróság (és a Törvényszék), a Számvevőszék, a Tanács tagjaival és korábbi tagjaival, az ombudsmannal, az európai adatvédelmi biztossal és az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének tagjaival és korábbi tagjaival szembeni nyugdíjkötelezettséggel kapcsolatos kötelezettségeket foglalja magában. E megnevezés az Európai Parlament tagjainak nyugdíjához kapcsolódó kötelezettséget is tartalmazza.

2.9.3.    Közös betegségbiztosítási rendszer

A fenti nyugdíjrendszerek mellett értékelés készült az Unió azon egészségügyi ellátási költségekkel kapcsolatos becsült kötelezettségeire vonatkozóan is, amelyeket a közös egészségbiztosítási rendszernek (JSIS) a foglalkoztatást követő időszak alatt kell kifizetnie (a hozzájárulások levonását követően). Az 1.5.10. megjegyzésben foglaltaknak megfelelően e kötelezettség kiszámítása során a teljes aktív szolgálati időt figyelembe veszik, biztosítva, hogy az alkalmazottak munkaviszony megszűnése utáni programjának nyugdíj- és betegségbiztosítási rendszerét is következetesen elszámolják. Tekintettel arra, hogy az EAR és az IPSAS által előírtak szerint is valósághűen kell bemutatni a mögöttes ügylet gazdasági tartalmát, a juttatások szolgálati időszakokhoz való rendelésekor nem értelmeztük szigorúbban az IPSAS 39 standardot. Ha a közös betegségbiztosítási rendszerre vonatkozó szolgálati költséget az aktív szolgálati idő helyett valamennyi tisztviselő tekintetében 10 év figyelembevételével határoznánk meg, az az év végén 4,3 milliárd EUR-val növelné a meghatározott juttatási kötelem összegét. Ugyanakkor, amint azt már jeleztük, ez a szigorúbb megközelítés nem lenne összeegyeztethető a valósághű bemutatás minőségi jellemzőjével, és ezért nem lenne úgy tekinthető, hogy az EAR 1 szabálynak és az IPSAS fogalmi keretrendszernek megfelelően megbízható információkkal szolgál. Ez a becslés nagymértékben függ a jelenlegi alkalmazottak igazgatási státuszának alakulásától (különösen azoknak a határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező tagoknak a számától, akik a jövőben feltételezhetően tisztviselőkké válnak).

A munkavállalói juttatások meghatározott juttatási kötelme jelenértékének változása

A meghatározott juttatási kötelem jelenértéke a munkavállalók tárgyidőszaki és megelőző időszaki szolgálatából származó kötelem teljesítéséhez szükséges várható jövőbeli kifizetések diszkontált értéke.

Az alábbiakban látható a meghatározott juttatási kötelem tárgyévi változásának elemzése:

millió EUR
	Európai tisztviselők nyugdíjrendszere	Egyéb nyugdíjrendszerek	Közös betegségbiztosítási rendszer	Összesen
Jelenérték 2018.12.31-én	70 017	1 865	8 990	80 871
Az eredménykimutatásban megjelenítve
Tárgyidőszaki szolgálat költsége	2 824	84	277	3 185
Kamatköltség	1 339	30	180	1 549
Múltbeli szolgálat költsége	—	(60)	—	(60)
A nettó eszközökben megjelenítve
A munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek újraértékelése
Tényalapú aktuáriusi (nyereség)/veszteség	1 910	77	(339)	1 648
Demográfiai feltételezésekből eredő aktuáriusi (nyereség)/veszteség	—	0	—	0
Pénzügyi feltételezésekből eredő aktuáriusi (nyereség)/veszteség	9 339	220	3 065	12 625
Egyéb
Kifizetett juttatások	(1 587 )	(67)	(101)	(1 756 )
Jelenérték 2019.12.31-én	83 842	2 149	12 071	98 062

A tárgyidőszaki szolgálat költsége a meghatározott juttatási kötelem jelenértékének a jelenlegi tagok tárgyévi szolgálatából származó emelkedése.

A kamatköltség egy meghatározott juttatási kötelem jelenértékének az időszak során történt növekedése, amely abból adódik, hogy a juttatás egy időszakkal közelebb került a kifizetéshez.

A tényalapú aktuáriusi nyereségek és veszteségek a 2019-re vonatkozó tavalyi feltételezések és a 2019-ben ténylegesen bekövetkezett események közötti különbözetnek felelnek meg.

Az aktuáriusi feltételezésekből (demográfiai változókból, például a munkavállalói fluktuációból és a mortalitásból, valamint pénzügyi változókból, például diszkontrátákból és várható illetményemelkedésekből) eredő aktuáriusi nyereségek és veszteségek akkor merülnek fel, amikor e feltételezéseket az alapul szolgáló feltételekben bekövetkező változások figyelembevétele érdekében frissítik.

A juttatásokat (például a nyugdíjakat vagy az egészségügyi költségek visszatérítését) az év folyamán a rendszer szabályai szerint fizetik ki. E kifizetett juttatások a meghatározott juttatási kötelem csökkenéséhez vezetnek.

Programeszközök

millió EUR
	Egyéb nyugdíjrendszerek	Közös betegségbiztosítási rendszer	Összesen
Jelenérték 2018.12.31-én	119	296	415
Programeszközök nettó változása	(25)	14	(12)
Jelenérték 2019.12.31-én	94	309	403

Aktuáriusi feltételezések – munkavállalói juttatások

Az alábbiakban láthatók a két főbb munkavállalói juttatási rendszer értékelése során alkalmazott aktuáriusi feltételezések:

	Európai tisztviselők nyugdíjrendszere	Közös betegségbiztosítási rendszer
2019
Nominális diszkontráta	1,1  %	1,2  %
Várható inflációs ráta	1,3  %	1,3  %
Reáldiszkontráta	(0,2 ) %	(0,1 ) %
Várható illetményemelkedési ráta	1,8  %	1,8  %
Egészségügyi költségek trendjeinek rátája	n.a.	3,0  %
Nyugdíjkorhatár	63/64/66	63/64/66
2018
Nominális diszkontráta	1,9  %	2,0  %
Várható inflációs ráta	1,4  %	1,5  %
Reáldiszkontráta	0,5  %	0,5  %
Várható illetményemelkedési ráta	1,9  %	1,8  %
Egészségügyi költségek trendjeinek rátája	n.a.	3,0  %
Nyugdíjkorhatár	63/64/66	63/64/66

A 2018-ra és 2019-re vonatkozó mortalitás az uniós tisztviselők élettartamtábláján (EULT 2018) alapul.

A nominális diszkontrátát a kamatmentes eurókötvények hozamának értékeként határozzák meg (2019 decemberétől kezdve, az európai tisztviselők nyugdíjrendszerére vonatkozóan 22 éves lejárattal, a közös betegségbiztosítási rendszerre vonatkozóan pedig 26 éves lejárattal). Az inflációs ráta a megegyező időszak alatt várható inflációs ráta. Ezt empirikusan kell meghatározni, ehhez az európai pénzügyi piacok indexált kötvényei által kifejezett jövőbeli értékeket vették alapul. A reáldiszkontrátát a nominális diszkontrátából és a várható hosszú távú inflációs rátából számítják ki.

Az elmúlt néhány évben csökkent a reál diszkontráta – azaz a nominális diszkontráta és a várható inflációs ráta közötti különbség –, de a csökkenés 2019-ben különösen meredek volt. Ez elsősorban a nominális diszkontráta csökkenésének tudható be, ami összhangban van a pénzügyi piacokon világszerte megfigyelhető tendenciával. A várt inflációs ráta csupán kismértékű csökkenése nem ellensúlyozta a nominális diszkontráta csökkenését, és a reál diszkontráta jelentős csökkenését eredményezte, így az először vált negatívvá és hozzájárult a pénzügyi feltételezésekből eredő jelentős aktuáriusi veszteséghez.

Érzékenységi elemzések

Az érzékenységi elemzés olyan szimulációkon alapul, amelyek változatlan feltételek mellett megváltoztatják az érintett feltevések értékét, megfigyelve, hogy a modell hogyan reagál.

Közös betegségbiztosítási rendszer szenzitivitása

Az egészségügyi költségek feltételezett trendrátájának tíz bázispontos változása a következő hatásokat eredményezné:

millió EUR
	2019		2018
	Növekedés 0,1  %	Csökkenés 0,1  %	Növekedés 0,1  %	Csökkenés 0,1  %
A munkaviszony megszűnése utáni nettó periodikus egészségügyi költségek tárgyidőszaki szolgálatiköltség- és kamatköltség-komponenseinek összevont értéke	8	(8)	12	(12)
Meghatározott juttatási kötelem	352	(341)	253	(246)

A feltételezett diszkontráta tíz bázispontos (0,1 %-os) változása a következő hatásokat eredményezné:

millió EUR
	2019		2018
	Növekedés 0,1  %	Csökkenés 0,1  %	Növekedés 0,1  %	Csökkenés 0,1  %
Meghatározott juttatási kötelem	(311)	322	(219)	226

A várható illetményemelkedések tíz bázispontos (0,1 %-os) változása a következő hatásokat eredményezné:

millió EUR
	2019		2018
	Növekedés 0,1  %	Csökkenés 0,1  %	Növekedés 0,1  %	Csökkenés 0,1  %
Meghatározott juttatási kötelem	(30)	29	(26)	25

A feltételezett nyugdíjkorhatár egy éves változása a következő hatásokat eredményezné:

millió EUR
	2019		2018
	Egy év növekedés	Egy év csökkenés	Egy év növekedés	Egy év csökkenés
Meghatározott juttatási kötelem	(363)	383	(91)	54

Az európai tisztviselők nyugdíjrendszerének érzékenysége

A feltételezett diszkontráta tíz bázispontos (0,1 %-os) változása a következő hatásokat eredményezné:

millió EUR
	2019		2018
	Növekedés 0,1  %	Csökkenés 0,1  %	Növekedés 0,1  %	Csökkenés 0,1  %
Meghatározott juttatási kötelem	(1 797 )	1 854	(1 434 )	1 478

A várható illetményemelkedések tíz bázispontos (0,1 %-os) változása a következő hatásokat eredményezné:

millió EUR
	2019		2019
	Növekedés 0,1  %	Csökkenés 0,1  %	Növekedés 0,1  %	Csökkenés 0,1  %
Meghatározott juttatási kötelem	1 774	(1 724 )	1 427	(1 388 )

A feltételezett nyugdíjkorhatár egy éves változása a következő hatásokat eredményezné:

millió EUR
	2019		2018
	Egy év növekedés	Egy év csökkenés	Egy év növekedés	Egy év csökkenés
Meghatározott juttatási kötelem	(620)	771	(573)	645

2.10.   CÉLTARTALÉKOK

millió EUR
	2018.12.31-i összeg	Pótlólagos céltartalékok	Fel nem használt, visszaírt összegek	Felhasznált összegek	Kategóriák közötti átcsoportosítás	A becslés változása	2019.12.31-i összeg
Jogi ügyek:
Mezőgazdaság	270	439	—	(269)	0	—	441
Egyéb	100	4	(8)	(6)	12	1	103
Nukleáris létesítmények leszerelése	1 933	—	—	(34)	—	233	2 132
Pénzügyi	1 551	587	(1)	(206)	0	7	1 938
Egyéb	278	31	(34)	(24)	(12)	(27)	211
Összesen	4 132	1 061	(43)	(539)	0	214	4 826
Hosszú lejáratú	3 281	871	(17)	(278)	(362)	215	3 710
Rövid lejáratú	852	190	(27)	(261)	362	(2)	1 116

A céltartalékok olyan, múltbeli eseményekből származó, megbízhatóan becsült összegek, amelyeket valószínűleg az uniós költségvetésből kell majd kifizetni a jövőben.

Jogi ügyek

Ez a tétel a folyamatban lévő jogi ügyekkel kapcsolatban valószínűleg az év végét követően fizetendő összegek becslése. A mezőgazdasági összegek a tagállamok által az EMGA-ra vonatkozó szabályszerűségi záróelszámolási határozatok ellen hozott jogi intézkedésekhez kapcsolódnak.

Nukleáris létesítmények leszerelése

A JRC 2017. évi, a leszerelésre és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó aktualizált programstratégiája alapján 2017-ben naprakésszé tették a céltartalék alapját. A stratégia, valamint a költségvetési és személyzeti igények felülvizsgálatát a leszereléssel és hulladékgazdálkodással foglalkozó független szakértői csoporttal együtt folytatták le. Ez a JRC Isprában, Geelben, Karlsruhéban és Pettenben található helyszíneinek leszereléséhez szükséges költségvetés és személyzet rendelkezésre álló legjobb becslését jelenti.

Az uniós számviteli szabályoknak megfelelően ezt a céltartalékot az inflációval indexálták, majd (az euró-swap görbét használva) nettó jelenértékre diszkontálták. 2019. december 31-én ez 2 132 millió EUR összegű céltartalékot eredményezett, amely megoszlik a 2020-ban, illetve azt követően várhatóan kifizetendő összegek között (31 millió EUR, illetve 2 101 millió EUR). A 2018-hoz viszonyított növekedés elsősorban a becsült jövőbeli költségekre alkalmazott csökkenő diszkontráta eredménye.

Megjegyzendő, hogy a nukleáris leszerelés hosszú távú tervezésével járó jelentős bizonytalanságok hatással lehetnek erre a becslésre, amely a jövőben jelentősen növekedhet. A bizonytalanság fő okai a következők: a leszerelt helyszín végállapota, a nukleáris anyagokkal, a hulladékgazdálkodással és -ártalmatlanítással kapcsolatos szempontok, a nemzeti szabályozási keretek nem teljes vagy hiányzó meghatározása, bonyolult és időigényes engedélyezési folyamatok, valamint a leszerelési ágazat jövőbeli fejlődése.

Pénzügyi céltartalékok

Ezek elsősorban olyan céltartalékok, amelyek a különböző pénzügyi eszközök keretében nyújtott olyan garanciákkal kapcsolatban felmerülő becsült veszteségeket fedezik, amelyeket a megbízott szervezetek saját nevükben, de az EU megbízásából és kockázatára bocsátanak ki. Az EU garanciákhoz kapcsolódó pénzügyi kockázata korlátozott, és a pénzügyi eszközöket fokozatosan töltik fel a jövőbeli garancialehívások fedezésére. Ez a megnevezés tartalmazza az EBB által a külső hitelezési megbízatása keretében Szíriának nyújtott fennálló hitelekre vonatkozó céltartalékokat is, amelyeket így az EU a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap révén garantál. A hosszú lejáratú pénzügyi céltartalékokat nettó jelenértékükre diszkontálják.

A pénzügyi céltartalékok növekedése a Horizont 2020 és a COSME pénzügyi eszközeihez tartozó garantált műveletek volumenének növekedéséhez kapcsolódik.

2.11.   PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK

millió EUR
	Megjegyzés	2019.12.31.	2018.12.31.
Hosszú lejáratú
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek	2.11.1	53 062	53 281
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek	2.11.2	9	7
		53 071	53 289
Rövid lejáratú
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek	2.11.1	1 423	2 602
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek	2.11.2	4	15
Pénzügyigarancia-kötelezettségek	2.11.3	20	—
		1 446	2 617
Összesen		54 517	55 906

2.11.1.    Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

millió EUR
	Megjegyzés	2019.12.31.	2018.12.31.
Hitelfelvétel pénzügyi támogatásra	2.11.1.1	52 564	53 872
Egyéb pénzügyi kötelezettségek	2.11.1.2	1 921	2 012
Összesen		54 485	55 884
Hosszú lejáratú		53 062	53 281
Rövid lejáratú		1 423	2 602

2.11.1.1.   Hitelfelvétel pénzügyi támogatásra

millió EUR
	Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM)	Fizetésimérleg-eszköz (BOP)	Makroszintű pénzügyi támogatás (MFA)	Euratom	Felszámolás alatt álló ESZAK	Összesen
Összesen 2018.12.31-én	47 400	1 734	4 388	254	97	53 872
Új hitelek	—	—	420	—	—	420
Visszafizetések	—	(1 500 )	(52)	(40)	(97)	(1 689 )
Árfolyam-különbözet	—	—	—	—	5	5
Könyv szerinti érték változásai	(6)	(33)	(1)	—	(5)	(44)
Összesen 2019.12.31-én	47 394	201	4 754	214	0	52 564
Hosszú lejáratú	46 800	200	4 112	178	—	51 290
Rövid lejáratú	594	1	643	35	—	1 273

A hitelfelvételek elsősorban okiratba foglalt adósságokat tartalmaznak, amelyek 52 433 millió EUR-t tesznek ki (2018: 53 725 millió EUR). A könyv szerinti érték változásai megfelelnek az elhatárolt kamatokban bekövetkezett változásnak.

A fenti hitelfelvételek visszafizetését végső soron az uniós költségvetés garantálja (lásd a 4.1.2. megjegyzést) és ebből következően minden egyes tagállam.

Hitelfelvételek effektív kamatlábai (kamatláb-intervallumok)

	2019.12.31.	2018.12.31.
Makroszintű pénzügyi támogatás (MFA)	0 % - 3,82  %	0 % - 3,82  %
Euratom	0 % - 5,68  %	0 % - 5,68  %
Fizetésimérleg-eszköz (BOP)	2,88  %	2,88  % - 3,38  %
Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM)	0,50  % - 3,75  %	0,50  % - 3,75  %
Felszámolás alatt álló ESZAK	—	6,91  % - 8,97  %

2.11.1.2.   Egyéb pénzügyi kötelezettségek

millió EUR
	2019.12.31.	2018.12.31.
Hosszú lejáratú
Pénzügyilízing-kötelezettségek	1 244	1 331
Részletekben kifizetett épületek	385	314
Egyéb	144	115
	1 772	1 760
Rövid lejáratú
Pénzügyilízing-kötelezettségek	97	93
Részletekben kifizetett épületek	36	29
Visszatérítendő pénzbírságok	—	125
Egyéb	17	5
	149	252
Összesen	1 921	2 012

Pénzügyilízing-kötelezettségek

millió EUR
	Jövőben fizetendő összegek
	1 éven belül	1–5 év	5 éven túl	Összes kötelezettség
Telek és épületek	91	332	788	1 211
Egyéb tárgyi eszközök	5	124	—	129
Összesen 2019.12.31-én	97	456	788	1 340
Kamattartalom	54	189	157	400
Jövőbeli minimális lízingfizetések összesen 2019.12.31-én	150	644	946	1 741
Jövőbeli minimális lízingfizetések összesen 2018.12.31-én	153	654	1 089	1 896

A lízinghez és épületekhez kapcsolódó fenti összegeket jövőbeli költségvetésekből kell majd finanszírozni.

2.11.2.    Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

millió EUR
A származtatott pénzügyi eszköz típusa	2019.12.31.		2018.12.31.
	Névleges összeg	Valós érték	Névleges összeg	Valós érték
Tőkeportfólióra vonatkozó biztosíték	752	10	536	20
Devizaopció (put spread)	13	2	11	2
Összes	765	12	546	22
Hosszú lejáratú	148	9	82	7
Rövid lejáratú	617	4	464	15

Tőkeportfólióra vonatkozó biztosíték

A tőkeportfóliókra vonatkozóan nyújtott biztosítékokat az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségként sorolják be, mivel nem felelnek meg a pénzügyigarancia-kötelezettség fogalommeghatározásának – lásd az 1.5.12. megjegyzést. 2019. december 31-én ez a megnevezés elsősorban egy biztosítékot tartalmazott, amelyet az EU a H2020 pénzügyi eszközök (lásd a 2.4.1. megjegyzést) keretében nyújtott az EBB csoport számára a tőkeműveletek portfólióira vonatkozóan. Az EU pénzügyi kötelezettségét a mögöttes beruházások értéke alapján mérik.

Devizaopció

2019. december 31-én az EU egy olyan származtatott pénzügyi eszközt (egy put spread típusú devizaopciót) tartott, amely az ukrajnai kkv-k részére nyújtott hitelekkel kapcsolatban nyújt fedezetet a pénzügyi vállalkozásoknak a deviza (UHA) leértékelődésével szemben, ezzel fokozva a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférést, valamint a hitelfeltételek vonzerejét Ukrajnában. A szerződés feltételei értelmében az EU az UHA/EUR árfolyam leértékelése esetén vételi opciót nyújt partnereinek, minden egyes támogatható hitel esetében, legfeljebb 30 %-nyi uniós hozzájárulás erejéig.

Valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek valósérték-hierarchiája

millió EUR
	2019.12.31.	2018.12.31.
1. szint: Jegyzett aktív piaci árak	—	—
2. szint: A jegyzett árakon kívüli megfigyelhető inputok	2	2
3. szint: Értékelési technikák nem a megfigyelhető piaci adatokon alapuló inputokkal	10	20
Összesen	12	22

2.11.3.    Pénzügyigarancia-kötelezettségek

Az EBB által az ESBA infrastruktúra és innováció keretén belül folyósított hitelek portfóliójára vonatkozó ESBA-garancia, valamint az EBB-rezilienciajavítási kezdeményezés (ERI) keretében folyósított EBB-hitelekre vonatkozó külső hitelezési megbízatási (ELM) garancia pénzügyigarancia-kötelezettségként kerül besorolásra. 2019. december 31-én az ESBA-val kapcsolatos pénzügyigarancia-kötelezettség összesen nulla EUR-t tett ki (2018: nulla EUR), mivel a garancia keretében várható bevételek meghaladják a várható veszteségeket, míg az ELM ERI garancia összege 20 millió EUR volt (lásd a 4.1.1. megjegyzést).

2.12.   SZÁLLÍTÓI KÖTELEZETTSÉGEK

millió EUR
	Bruttó összeg	Kiigazítások	Nettó összeg 2019.12.31-én	Bruttó összeg	Kiigazítások	Nettó összeg 2018.12.31-én
Költségtérítési igények és számlák:
Tagállamok
EMVA és egyéb vidékfejlesztési eszközök	21	(0)	21	247	—	247
ERFA és Kohéziós Alap	8 068	(2 437 )	5 631	10 761	(1 724 )	9 037
ESZA	2 882	(558)	2 325	5 195	(496)	4 699
Egyéb	852	(45)	807	632	(75)	557
Magánjogi és közjogi intézmények	1 562	(180)	1 381	1 461	(179)	1 282
Költségtérítési igények és beérkezett számlák összesen	13 384	(3 220 )	10 165	18 296	(2 475 )	15 821
EMGA	16 255	n.a.	16 255	14 772	n.a.	14 772
Saját forrásokkal kapcsolatos szállítói kötelezettségek		n.a.	—	769	n.a.	769
Egyéb szállítói kötelezettségek	539	n.a.	539	570	n.a.	570
Egyéb	283	n.a.	283	294	n.a.	294
Összesen	30 462	(3 220 )	27 241	34 701	(2 475 )	32 227

A szállítói kötelezettségek közé tartoznak a beérkezett, de az év végéig még ki nem fizetett számlák és költségtérítési igények. Ezeket kezdetben a beérkező számlákon/költségtérítési igényekben feltüntetett összegeken jelenítik meg. A szállítói kötelezettségeket ezt követően kiigazítják, hogy csak a költségek felülvizsgálatát követően elfogadott összegeket, valamint az elszámolhatónak becsült összegeket tükrözzék. A nem elszámolhatónak becsült összegek a „Kiigazítások” oszlopban szerepelnek; a legnagyobb összegek a strukturális intézkedéseket érintik.

A 2014–2020-as programozási időszakban a strukturális alapokra (ERFA és ESZA), a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra (ETHA) alkalmazandó közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) előírja, hogy az uniós költségvetést a teljesített időközi kifizetések 10 %-ának szisztematikus visszatartásával kell megvédeni. A CPR számviteli éve (július 1. – június 30.) végét követő februárig az ellenőrzési ciklus lezárult: az irányító hatóságok elvégezték az irányítási ellenőrzéseket, az ellenőrző hatóságok pedig az ellenőrzéseket. A Bizottság megvizsgálja a tagállamokban az illetékes hatóságok által benyújtott megbízhatósági dokumentumokat és a beszámolókat. A végső egyenleg kifizetésére/beszedésére csak ezen értékelés lezárultát és a beszámoló elfogadását követően kerül sor. A 2019 végén e rendelkezés értelmében visszatartott összeg összesen 7,6 milliárd EUR-t tett ki. Ennek az összegnek egy része (2 milliárd EUR) a tagállamok által az elszámolásaikban benyújtott információk alapján nem elszámolható és szintén a „Kiigazítások” oszlopban szerepel. A szállítói kötelezettségek kiigazításainak utolsó elemét a tagállamoknak fizetett egyéb előlegeknek megfelelő azon összegek képezik (lásd a 2.5.2. megjegyzést), amelyeket még az év végéig ki kell fizetni (0,5 milliárd EUR).

A kohéziós politikával (ERFA, Kohéziós Alap, ESZA) kapcsolatos szállítói kötelezettségek csökkentek. A 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó követelések tovább csökkentek 1,9 milliárd EUR-ra (2018: 3,5 milliárd EUR), mivel a Bizottság validálta és kifizette a tagállamok által erre az időszakra vonatkozóan benyújtott végső költségtérítési igényeket. Ezzel párhuzamosan a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó követelések 5,8 milliárd EUR-ra csökkentek (2018: 10 milliárd EUR), mivel december 31-ig az előző évhez képest kevesebb költségtérítési igény érkezett be kifizetésre. A programok végrehajtása azonban folyamatosan halad előre (lásd az ERFA és a Kohéziós Alap kiadásairól szóló 3.9. megjegyzést), amit az is bizonyít, hogy az ERFA és a Kohéziós Alap összes kötelezettsége stabil – lásd a növekedést az elhatárolt kiadásokról szóló 2.13. megjegyzésben.

Az EMGA szállítói kötelezettségeinek növekedése az összes EMGA-kötelezettségnek a szállítói kötelezettségek és az elhatárolt költségek közötti felosztásához kapcsolódik. Az összes EMGA-kötelezettség stabil maradt, és a múlt évi 44 159 millió EUR-val szemben 44 448 millió EUR-t tett ki. 2019-ben azonban a tagállamok által az év végén már igényelt (szállítói kötelezettségként elszámolt) összegek magasabbak, mint 2018-ban.

Előfinanszírozási kérelmek

A fenti összegeken túl 2019 végéig 0,5 milliárd EUR összegben érkeztek be előfinanszírozási kérelmek, amelyeket év végéig még nem fizettek ki. Az uniós számviteli szabályok szerint ezeket az összegeket nem szállítói kötelezettségként könyvelik le.

Saját forrásokkal kapcsolatos szállítói kötelezettségek

A saját forrásokkal kapcsolatos szállítói kötelezettségek a tagállamok uniós költségvetéshez való hozzájárulását jelentik, amelyeket év végén vissza kell téríteni. A költségvetés-módosításokat a 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet (15) 10. cikkének (3) bekezdése szerint hajtják végre. A 2018. december 31-én fennálló jelentős összeg a 6/2018. számú költségvetés-módosítás 2018. december 12-i elfogadásának volt betudható. Az említett jogi rendelkezés szerint az így kapott összegeket 2019. január első munkanapján visszajuttatták a tagállamokhoz. Ebben az évben nem került sor hasonló költségvetés-módosításra, így nincsenek ilyen kötelezettségek.

2.13.   PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

millió EUR
	2019.12.31.	2018.12.31.
Elhatárolt költségek	66 860	62 877
Halasztott bevételek	251	96
Egyéb	116	213
Összesen	67 227	63 186

Az elhatárolt költségek megoszlása a következő:

millió EUR
	2019.12.31.	2018.12.31.
EMGA	28 193	29 387
EMVA és egyéb vidékfejlesztési eszközök	18 583	18 687
ERFA és Kohéziós Alap	9 525	5 863
ESZA	3 016	2 321
Egyéb	7 542	6 619
Összesen	66 860	62 877

Az elhatárolt költségek olyan megjelenített kiadásokat jelentenek, amelyekre vonatkozóan a Bizottsághoz még nem érkezett be költségtérítési igény. A kohéziós politika esetében az ERFA és a Kohéziós Alap elhatárolt kiadásainak (a programok további végrehajtása során történő) emelkedése ellensúlyozza a szállítói kötelezettségek csökkenését, így a tagállamokkal szembeni teljes kötelezettség összege stabil marad (15 156 millió EUR, szemben az előző évi 14 900 millió EUR-val). Az ESZA esetében a kötelezettség teljes összege – az ESZA-kiadások tendenciáját követve – 5 341 millió EUR-ra csökkent (2018: 7 020 millió EUR). Az EMGA csökkenésével kapcsolatban lásd a fenti 2.12. megjegyzést.

NETTÓ ESZKÖZÖK

2.14.   TARTALÉKOK

millió EUR
	Megjegyzés	2019.12.31.	2018.12.31.
Valós értékelés értékelési tartaléka	2.14.1	391	231
Garanciaalap-tartalék	2.14.2	2 870	2 849
Egyéb tartalékok	2.14.3	1 776	1 881
Összesen		5 037	4 961

2.14.1.    Valós értékelés értékelési tartaléka

Az uniós számviteli szabályoknak megfelelően az értékesíthető pénzügyi eszközök valós értékre történő kiigazítása a valós értékelés értékelési tartalékán keresztül történik.

A valós értékelés értékelési tartalékának változásai az időszak során:

millió EUR
	2019.12.31.	2018.12.31.
A valós értékelés értékelési tartalékában feltüntetve	200	(70)
Az eredménykimutatásban feltüntetve	(40)	23
Összesen	160	(47)

2.14.2.    Garanciaalap-tartalék

Ez a tartalék az EBB külső hitelezési megbízatása keretében az uniós költségvetés által garantált kinnlévő összegek 9 %-os célösszegét tükrözi, amelyet az előírások szerint eszközként kell tartani a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapban (lásd a 2.4.1. megjegyzést).

2.14.3.    Egyéb tartalékok

Az összeg elsősorban a felszámolás alatt álló ESZAK tartalékához (1 461 millió EUR) kapcsolódik a Szén- és Acélipari Kutatási Alap eszközei vonatkozásában, amelyeket az ESZAK felszámolásával összefüggésben hozták létre.

2.15.   TAGÁLLAMOKTÓL LEHÍVANDÓ ÖSSZEGEK

millió EUR
Tagállamoktól lehívandó összegek 2018.12.31-én	66 424
A költségvetési többlet visszafizetése a tagállamoknak	1 803
A garanciaalap-tartalék változása	21
A munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek újraértékelése	14 164
Egyéb tartalékok változása	(56)
Az év gazdasági eredménye	(4 796 )
Tagállamoktól lehívandó összegek összesen 2019.12.31-én	77 560

Ez az összeg a kiadások azon részét tartalmazza, amely december 31-ig már felmerült az EU-nál, és amelyet jövőbeli költségvetésekből kell finanszírozni. Az eredményszemléletű elszámolás szabályai értelmében igen sok kiadást az N. évben számolnak el, holott tényleges kifizetésükre esetleg csak az N+1. évben (vagy később) és ezért az N+1. (vagy későbbi) év költségvetéséből kerül sor. E kötelezettségeknek a beszámolóban való megjelenítése és az, hogy a megfelelő összegek a jövőbeli költségvetésekből kerülnek finanszírozásra, együttesen azt eredményezik, hogy év végén a kötelezettségek jelentősen meghaladják az eszközöket. A legjelentősebb összegek az EMGA tevékenységeihez és a munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségekhez kapcsolódnak.

Azt is meg kell jegyezni, hogy a fentiek nincsenek hatással a költségvetési eredményre – a költségvetés bevételei minden esetben megegyeznek a költségvetési kiadásokkal, vagy meghaladják azokat, és minden többletbevételt vissza kell juttatni a tagállamokhoz.

A munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek újraértékelései az e kötelezettségek aktuáriusi értékeléséből eredő aktuáriusi nyereségekhez és veszteségekhez kapcsolódnak. 2018. január 1-jétől a munkavállalói juttatásokra vonatkozó, (az IPSAS 39 standardon alapuló) módosított EAR 12 uniós számviteli szabály alkalmazandó. E szabály szerint az aktuáriusi nyereségeket és veszteségeket a nettó eszközök változásaként jelenítik meg, nem pedig az eredménykimutatásban.

3.   MEGJEGYZÉSEK AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ

BEVÉTELEK

NEM VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK: SAJÁT FORRÁSOK

3.1.   GNI-ALAPÚ FORRÁSOK

Az Európai Unió működési bevételeinek fő elemét a saját forrásokból származó bevétel képezi. A saját források három kategóriája közül a legjelentősebb a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapú saját forrás, amelyből 2019-ben 108 820 millió EUR bevétel származott (2018: 105 780 millió EUR). A GNI-re valamennyi tagállam esetében azonos kulcsot vetnek ki. A GNI-ből származó bevétel kiegyensúlyozza a bevételeket és a kiadásokat, azaz a költségvetés azon részét finanszírozza, amelyet más jövedelemforrások nem fedeznek. A GNI-bevételek növekedése elsősorban a korábbi (többnyire 2012–2017 közötti) évekre vonatkozó kiigazítások mértékével magyarázható. A GNI-alapokat minden évben frissítik a valós adatokkal, és a tagállamok uniós költségvetéshez való hozzájárulását az aktualizált gazdasági teljesítményüknek megfelelően újraszámítják. Ez az eljárás kulcsfontosságú ahhoz, hogy a tagállamok éves hozzájárulásai tekintetében egyenlő feltételek érvényesüljenek.

3.2.   TRADICIONÁLIS SAJÁT FORRÁSOK

millió EUR
	2019	2018
Vámok	21 235	22 763
Cukorilleték	0	4
Összesen	21 235	22 767

A tradicionális saját források vámokból és cukorilletékből állnak. A tagállamok beszedési költségként a tradicionális saját források 20 %-át tartják vissza, a fenti összegek ezt a csökkentést már tartalmazzák. A vámok csökkenése nagyrészt a kötelezettségszegési eljárásból származó, 2018-ban megjelenített bevétel elmaradásának köszönhető (lásd a 2.6.1.1. megjegyzést).

3.3.   HÉAALAPÚ FORRÁSOK

A héaforrás az Unió saját forrásai közül a második típusú, mivel ez az adófajta volt az első olyan, amelyet uniós szinten nagyrészt harmonizáltak. A héa-hozzájárulást egy 0,3 %-os egységes kulcsnak az egyes tagállamok héaalapjára való alkalmazásával számítják ki. Az egyes tagállamok héaalapja nem haladhatja meg a tagállamok bruttó nemzeti jövedelme (GNI) összegének 50 %-át. A 2014–2020-as időszakra a 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozat (16) csökkentett kulcsot (0,15 %) ír elő Németországra, Hollandiára és Svédországra vonatkozóan.

NEM VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK: ÁTRUHÁZÁSOK

3.4.   PÉNZBÍRSÁGOK

A 4 291 millió EUR (2018: 6 740 millió EUR) összegű bevétel egyrészt olyan pénzbírságokhoz kapcsolódik, amelyeket a Bizottság az uniós versenypolitikai szabályok megsértése miatt szabott ki vállalkozásokra, másrészt olyan pénzbírságokhoz, amelyeket a Bizottság az uniós jog megsértése miatt szabott ki tagállamokra. A Bizottság akkor jeleníti meg a pénzbírságokból származó bevételt, amikor elfogadja a pénzbírság kiszabásáról szóló határozatot, és arról hivatalosan értesíti a címzettet. Az összegek elsősorban versenyügyi pénzbírságokhoz kapcsolódnak (4 091 millió EUR). A legnagyobb ügyek az uniós antitröszt szabályok megsértésével kapcsolatosak: a Google-ra kiszabott pénzbírság az online reklámtevékenységekben alkalmazott visszaélésszerű módszerek miatt (1 494 millió EUR); két, devizával kapcsolatos ügyben az azonnali devizakereskedelmi kartellekben való részvétel miatt öt bankra kiszabott pénzbírságok (összesen 1 068 millió EUR); valamint a Mastercardra kiszabott pénzbírság (570 millió EUR) a kereskedők határokon átnyúló kártyafizetési szolgáltatásokhoz való hozzáférésének akadályozása miatt.

3.5.   KIADÁSOK VISSZAFIZETTETÉSE

millió EUR
	2019	2018
Megosztott irányítás	2 547	2 116
Közvetlen irányítás	65	65
Közvetett irányítás	16	34
Összesen	2 627	2 215

Ez a megnevezés elsősorban a Bizottság által kibocsátott és beszedett (vagy a Bizottság számviteli rendszerében könyvelt későbbi kifizetésekkel szemben beszámított – vagyis levont) visszafizetési felszólításokat fedi le, melyek az uniós költségvetésből korábban kifizetett kiadások visszafizettetését szolgálják. A visszafizettetések kontrollokon, ellenőrzéseken vagy támogathatósági elemzéseken alapulnak, ezért ezek a műveletek védik az uniós költségvetést a jogszabályok megsértésével felmerült kiadásokkal szemben.

E megnevezés emellett tartalmazza a tagállamok által az EMGA-kedvezményezettekkel szemben kibocsátott visszafizetési felszólításokat, valamint az elhatárolt jövedelmek előző és a folyó év végi becslései közötti eltérést.

A fenti táblázatban szereplő összegek a visszafizetési felszólítások kibocsátása révén keletkezett bevételeket mutatják. Ezért az adatok nem tartalmazhatják és nem is tartalmazzák teljeskörűen az uniós költségvetés védelme érdekében hozott intézkedéseket, különösképpen nem a kohéziós politika területén, ahol olyan egyedi mechanizmusok biztosítják a nem elszámolható kiadások visszafizettetését, melyek többsége nem igényli visszafizetési felszólítás kibocsátását. Az adatok nem tartalmazzák a kiadások ellentételezése révén visszafizettetett összegeket, a visszavonások révén visszafizettetett összegeket és az előfinanszírozási összegek visszafizettetését.

A teljes összeg legnagyobb részét a megosztott irányítás alá tartozó visszafizettetések teszik ki:

Mezőgazdaság: EMGA és vidékfejlesztés

Az EMGA és az EMVA keretében e megnevezés alatt éves bevételként rögzített összegek a következőkhöz kapcsolódnak: az év során meghozott pénzügyi korrekciók, a tagállamok által bevallott és az év folyamán visszafizettetett visszafizettetések, valamint a csalásokkal és szabálytalanságokkal kapcsolatos, a tagállamok által bevallott és az év végén kinnlévő visszafizetendő összegek nettó emelkedése.

Kohéziós politika

A kohéziós politikához kapcsolódó főbb összegek 1,4 milliárd EUR elhatárolt bevételre vonatkoznak (2018: 1,1 milliárd EUR), amelyet a Bizottság várhatóan vissza fog fizettetni a tagállamokkal. A visszafizettetésre a tagállamok által 2020 elején benyújtott éves elszámolások vizsgálatának és elfogadásának eredményeként kerül majd sor. A tagállamok éves beszámolóinak elfogadására vonatkozó eljárást a kohézió területén a 2014–2020 közötti programozási időszak tekintetében vezették be.

3.6.   NEM VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ EGYÉB BEVÉTELEK

millió EUR
	2019	2018
Harmadik országok hozzájárulásai	1 485	1 376
Személyzeti adók és hozzájárulások	1 299	1 268
Tagállami hozzájárulások a külső segélyekhez	331	594
Eszközátruházás	60	85
Céltartalékok kiigazítása	41	100
Mezőgazdasági lefölözések	2	4
Költségvetési kiigazítások	(1 719 )	(726)
Egyéb	574	612
Összesen	2 072	3 312

A harmadik országok hozzájárulásai az EFTA-országoktól és az előcsatlakozási támogatásban részesülő országoktól származó hozzájárulások.

A személyzeti adókból és hozzájárulásokból származó bevételek elsősorban a személyzeti illetményekből való levonásokhoz kapcsolódnak. E kategórián belül a nyugdíjjárulékok és a jövedelemadó jelenti a legnagyobb összegeket.

A külső segélyekhez való tagállami hozzájárulások elsősorban a törökországi menekülteket támogató eszköz létrehozásához nyújtott összegeket jelentik.

Az eszközátruházásból származó bevétel elsősorban a Kopernikusz program alá tartozó műholdaknak az Európai Űrügynökségtől a Bizottságra való átruházásához kapcsolódik (lásd a 2.2. megjegyzést). Ez az átruházás az uniós számviteli szabályok értelmében nem visszterhes ügylet, és a jelenleg még nem aktivált többi Kopernikusz műholdra vonatkozóan későbbi időszakokban is elő fog fordulni.

A költségvetési kiigazítások negatív összeget eredményeztek, mivel az előző évi 1 803 millió EUR (2018: 555 millió EUR) összegű költségvetési többletből származó pozitív hatást túlkompenzálták a 3 443 millió EUR (2018: 1 292 millió EUR) összegű GNI-/héakiigazítások.

A nem visszterhes ügyletekből származó egyéb bevételek közé tartoznak a Fusion for Energyhez – a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozáshoz – nyújtott 151 millió EUR összegű tagállami hozzájárulások.

VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK

3.7.   PÉNZÜGYI BEVÉTELEK

millió EUR
	2019	2018
Kamat:
Késedelmes kifizetésekből	133	1 458
Hitelek	1 180	1 265
Egyéb	70	68
A pénzügyigarancia-kötelezettség díja	193	121
Osztalék	29	103
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökből vagy kötelezettségekből származó pénzügyi bevétel	125	29
Értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált nettó nyereség	82	23
Egyéb	4	48
Összesen	1 817	3 115

A 2018. évi késedelmi kamat magában foglalta az Egyesült Királyság kötelezettségszegési ügyével és a TOR ellenőrzési jelentésekkel kapcsolatos jelentős kezdeti késedelmi kamatbevételt (lásd a 2.6.1.1. megjegyzést). Ebben az évben többletbevételt jelenítettek meg a kötelezettségszegési ügyre vonatkozóan, valamint lefelé igazították a TOR ellenőrzési jelentésekkel kapcsolatos kamatokat (lásd a 2.6.1.1. megjegyzést).

A hitelekből származó kamatbevétel elsősorban pénzügyi támogatásra nyújtott hitelekhez kapcsolódik (lásd a 2.4.3. megjegyzést).

3.8.   VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ EGYÉB BEVÉTELEK

millió EUR
	2019	2018
Szolgáltatási díjak (ügynökségek)	592	602
Devizaárfolyam-nyereség	347	329
Pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó díjbevételek	43	54
Részesedés az EBA nettó eredményéből	53	37
Áruk értékesítése	31	33
Tárgyi eszközökhöz kapcsolódó bevételek	5	27
Egyéb	227	297
Összesen	1 298	1 379

A szolgáltatási díjak főként az Európai Gyógyszerügynökség által felszámított forgalombahozatali engedélyezési díjakat és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala által beszedett védjegydíjakat foglalják magukban.

KIADÁSOK

3.9.   MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁS

millió EUR
Tagállamok által végrehajtott	2019	2018
Európai Mezőgazdasági Garanciaalap	43 951	43 527
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és egyéb vidékfejlesztési eszközök	13 541	13 149
Európai Regionális Fejlesztési Alap és Kohéziós Alap	35 178	30 230
Európai Szociális Alap	11 218	11 935
Egyéb	2 608	2 826
Összesen	106 495	101 666

A növekedés elsősorban a kohéziós politikát (ERFA, Kohéziós Alap) érinti, ahol szinte minden kiadás a jelenlegi programozási időszakhoz kapcsolódik, amelyben tovább folytatódik a végrehajtás.

Az egyéb kiadások elsősorban a következőket foglalják magukban: menekültügy és migráció (0,6 milliárd EUR), a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (0,5 milliárd EUR), belső biztonság (0,4 milliárd EUR), az Európai Unió Szolidaritási Alapja (0,4 milliárd EUR) és Európai Tengerügyi és Halászati Alap (0,7 milliárd EUR). A tavalyi évhez viszonyított csökkenés főként az Európai Unió Szolidaritási Alapjához kapcsolódik.

3.10.   KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁS

millió EUR
	2019	2018
Bizottság által végrehajtott	8 435	8 120
Uniós végrehajtó ügynökségek által végrehajtott	10 095	8 964
Vagyonkezelői alapok által végrehajtott	412	468
Összesen	18 942	17 551

Ezen összegek elsősorban a kutatási politika végrehajtását (7,7 milliárd EUR), az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) közlekedési ágát (3,1 milliárd EUR), a fejlesztési együttműködési eszközt (1,4 milliárd EUR) és az európai szomszédságpolitikát (1,1 milliárd EUR) érintik.

Az uniós végrehajtó ügynökségek által végrehajtott, közvetlen irányítású kiadások növekedése főként (0,8 milliárd EUR összegben) az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökségéhez (INEA), és legnagyobb részben a CEF közlekedési részéhez kapcsolódik. A CEF–Közlekedés az európai közlekedés-infrastrukturális politika végrehajtására szolgáló finanszírozási eszköz, amelynek célja új közlekedési infrastruktúra kiépítése, illetve a meglévő infrastruktúra korszerűsítése/felújítása Európában.

3.11.   KÖZVETETT IRÁNYÍTÁS

millió EUR
	2019	2018
Egyéb uniós ügynökségek és szervek által végrehajtott	3 131	3 396
Harmadik országok által végrehajtott	637	679
Nemzetközi szervezetek által végrehajtott	3 448	3 337
Egyéb jogalanyok által végrehajtott	2 875	3 569
Összesen	10 091	10 981

A közvetett irányítású kiadásokból 4,2 milliárd EUR külső fellépésekhez kapcsolódik (elsősorban az előcsatlakozás, a humanitárius segítségnyújtás, a nemzetközi együttműködés és a szomszédság terén). További 5,8 milliárd EUR kapcsolódik Európa versenyképességének növeléséhez (olyan területeken, mint a kutatás, a műholdas navigációs rendszerek és az oktatás). Az egyéb jogalanyok által végrehajtott kiadások csökkenése elsősorban az oktatáshoz (Erasmus) kapcsolódik.

3.12.   SZEMÉLYZETI ÉS NYUGDÍJKÖLTSÉGEK

millió EUR
	2019	2018
Személyzeti költségek	6 692	6 454
Nyugdíjköltségek	4 674	4 476
Összesen	11 366	10 929

A nyugdíjköltségek azokat a változásokat is tartalmazzák, amelyek a munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségeknek az aktuáriusi feltételezésektől különböző tényezőkön alapuló aktuáriusi értékelése nyomán merültek fel. Ezért nem azonosak a tényleges éves nyugdíjkifizetésekkel, amelyek lényegesen alacsonyabbak.

3.13.   FINANSZÍROZÁSI KÖLTSÉGEK

millió EUR
	2019	2018
Kamatráfordítások:
Hitelfelvételek	1 174	1 260
Egyéb	23	26
Hitelekből és követelésekből származó értékvesztés miatti veszteségek	105	126
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökből vagy kötelezettségekből származó veszteség	57	95
Pénzügyi lízingek	70	73
Értékesíthető pénzügyi eszközök értékvesztés miatti vesztesége	19	25
Értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált veszteség	7	21
Egyéb	36	50
Összesen	1 491	1 677

A hitelfelvételeken keletkezett kamatráfordítás összege elsősorban a pénzügyi támogatások keretében nyújtott hiteleken keletkezett kamatbevétel összegének felel meg (back-to-back tranzakciók).

3.14.   EGYÉB KIADÁSOK

millió EUR
	2019	2018
Igazgatási és informatikai kiadások	2 540	2 313
Tárgyi eszközökhöz kapcsolódó kiadások	1 630	1 608
Céltartalékok kiigazítása	1 294	923
Devizaárfolyam-veszteség	343	341
Működésilízing-kiadások	442	424
Pénzbírságok Bíróság általi csökkentése	91	1
Egyéb	769	598
Összesen	7 109	6 208

Az igazgatási és informatikai kiadások alatt kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó költségek is szerepelnek a következők szerint:

millió EUR
	2019	2018
Kutatási költségek	398	385
Nem aktivált fejlesztési költségek	119	106
Összesen	517	491

3.15.   SZEGMENSEK SZERINTI JELENTÉS A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET FEJEZETEI SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR
	Intelligens és inkluzív növekedés	Fenntartható növekedés	Biztonság és uniós polgárság	Globális Európa	Igazgatás	A többéves pénzügyi keret fejezeteihez nem hozzárendelt (5)	Összesen
GNI-alapú források	—	—	—	—	—	108 820	108 820
Tradicionális saját források	—	—	—	—	—	21 235	21 235
Héa	—	—	—	—	—	18 128	18 128
Pénzbírságok	—	—	—	—	—	4 291	4 291
Kiadások visszafizettetése	1 520	1 076	10	22	0	0	2 627
Egyéb	1 202	29	43	214	5 176	(4 592 )	2 072
Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel	2 722	1 104	54	235	5 176	147 882	157 174
Pénzügyi bevételek	423	1	0	11	0	1 383	1 817
Egyéb	155	(12)	(5)	13	283	864	1 298
Visszterhes ügyletekből származó bevétel	578	(11)	(5)	24	283	2 247	3 116
Összes bevétel	3 300	1 093	49	260	5 459	150 129	160 289
Tagállamok által végrehajtott kiadások:
EMGA	—	(43 951 )	—	—	—	—	(43 951 )
EMVA és egyéb vidékfejlesztési eszközök	—	(13 541 )	—	—	—	—	(13 541 )
ERFA és Kohéziós Alap	(35 178 )	—	—	—	—	—	(35 178 )
ESZA	(11 218 )	—	—	—	—	—	(11 218 )
Egyéb	(512)	(668)	(1 382 )	(46)	—	(0)	(2 608 )
A Bizottság, végrehajtó ügynökségek és vagyonkezelői alapok által végrehajtott	(12 763 )	(676)	(1 060 )	(4 446 )	(19)	23	(18 942 )
Egyéb uniós ügynökségek és szervek által végrehajtott	(2 799 )	(62)	(927)	(32)	—	689	(3 131 )
Harmadik országok és nemzetközi szervezetek által végrehajtott	(526)	(2)	(242)	(3 314 )	(0)	—	(4 085 )
Egyéb jogalanyok által végrehajtott	(2 037 )	(1)	(1)	(839)	(0)	3	(2 875 )
Személyzeti és nyugdíjköltségek	(1 637 )	(350)	(444)	(604)	(7 222 )	(1 110 )	(11 366 )
Finanszírozási költségek	(113)	(56)	(0)	(9)	(104)	(1 209 )	(1 491 )
Egyéb kiadások	(2 287 )	(493)	(137)	(136)	(3 640 )	(415)	(7 109 )
Összes kiadás	(69 070 )	(59 800 )	(4 194 )	(9 427 )	(10 985 )	(2 018 )	(155 493 )
Az év gazdasági eredménye	(65 770 )	(58 707 )	(4 145 )	(9 167 )	(5 526 )	148 111	4 796

A bevételeknek és kiadásoknak a többéves pénzügyi keret fejezetei szerinti bontása becslésen alapul, mivel nem minden kötelezettségvállalás kapcsolódik a többéves pénzügyi keret valamelyik fejezetéhez.

4.   FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK ÉS ESZKÖZÖK

4.1.   FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK

A függő kötelezettségek az EU olyan lehetséges jövőbeli kifizetési kötelezettségei, amelyek múltbeli események vagy jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalások miatt merülhetnek fel, és amelyek nem teljes mértékben az EU ellenőrzése alatt álló jövőbeli eseményektől függenek. Elsősorban (hitelekre és pénzügyi támogatási programokra vonatkozóan) nyújtott pénzügyi garanciákhoz és jogi kockázatokhoz kapcsolódnak. A pénzbírságokhoz és a pénzeszközök által fedezett garanciákhoz (lásd a 2.4.1. megjegyzést) kapcsolódók kivételével valamennyi függő kötelezettséget – esedékessé válásakor – az uniós költségvetésből (és így az uniós tagállamok által) finanszíroznak az elkövetkező években.

4.1.1.    Költségvetési biztosítékok

millió EUR
	2019.12.31.			2018.12.31.
	Felső határ	Aláírt	Folyósított	Felső határ	Aláírt	Folyósított
Az EBB külső hitelezési megbízatásához kapcsolódó garanciák	37 929	31 521	20 014	40 417	30 889	20 510
ESBA-garanciák	25 797	21 889	17 634	25 898	19 842	15 764
EFFA-garancia	50	—	—	—	—	—
Összesen	63 775	53 410	37 648	66 315	50 731	36 273

A fenti táblázat azt mutatja, hogy az uniós költségvetés milyen mértékben van kitéve az EBB csoport vagy más pénzügyi intézmények által nyújtott garanciákhoz kapcsolódó lehetséges jövőbeli kifizetéseknek. A folyósított összegek a végső kedvezményezettek részére már nyújtott összegeket jelentik, míg az aláírt összegek a folyósított összegeken felül magukban foglalják a kedvezményezettekkel vagy pénzügyi közvetítőkkel már aláírt megállapodások szerinti, még nem folyósított összegeket is (15 762 millió EUR). A felső határ azt a teljes garanciát jelenti, amelyet az uniós költségvetés és így a tagállamok vállaltak a fedezetre, mivel az EU 2019. december 31-i maximális kitettségének közzététele érdekében az aláírásra engedélyezett, de még alá nem írt műveleteket is figyelembe kell venni (10 365 millió EUR). Az összegek az említett programokra vonatkozóan megjelenített pénzügyi céltartalékok vagy pénzügyi kötelezettségek levonásával kerülnek bemutatásra.

Az EBB külső hitelezési megbízatásához kapcsolódó garanciák

Az uniós költségvetés garanciát vállal az EBB által saját forrásaiból harmadik országoknak nyújtott és aláírt hitelekre. 2019. december 31-én az uniós garancia által fedezett kinnlévő összeg 20 014 millió EUR-t tett ki (2018: 20 510 millió EUR). Az uniós költségvetés garantál:

—	19 074 millió EUR-t (2018: 19 360 millió EUR) a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapon keresztül (lásd a 2.4.1. megjegyzést), valamint

—	940 millió EUR-t (2018: 1 150 millió EUR) közvetlenül a tagállamok részére a csatlakozás előtt nyújtott hitelek tekintetében.

A fentiekben folyósítottként kimutatott 20 014 millió EUR-n felül az EU további 161 millió EUR összegű garanciát biztosít Szíriának nyújtott kinnlévő hitelekre, amelyekre vonatkozóan céltartalékokat hoztak létre, valamint 20 millió EUR összegű, pénzügyigarancia-kötelezettségként megjelenített garanciát biztosít az EBB-rezilienciajavítási kezdeményezés magánszektor-megbízatására vonatkozóan (lásd alább).

Az EBB által nyújtott hitelekhez kapcsolódó uniós külső hitelezési megbízatási garanciák a 2007 után aláírt megállapodások (2007–2013 és 2014–2020 közötti megbízatások) fennálló egyenlegeinek 65 %-ára korlátozódnak. A 2007 előtti megállapodások vonatkozásában az uniós garancia a hitel engedélyezett összege felső határának bizonyos százalékára (a legtöbb esetben 65 %-ára, de 70, 75 vagy 100 %-ára is) korlátozódik. Ha a hitelösszeg a felső határt nem éri el, az uniós garancia a teljes összeget fedezi.

Az (EU) 2018/412 határozat (17) értelmében maximálisan 2,3 milliárd EUR-t lehet elkülöníteni az EBB-rezilienciajavítási kezdeményezés keretében a menekültek, a migránsok, valamint a fogadó- és tranzitközösségek hosszú távú gazdasági rezilienciájára irányuló projektek magánszektorbeli hitelezési megbízatására. Az EBB 2019-ben teljesítette az EBB-rezilienciajavítási kezdeményezés első magánszektor-megbízatási műveleteivel kapcsolatos folyósításokat. Az uniós költségvetés ellentételezést kap az EBB-rezilienciajavítási kezdeményezés magánszektor-megbízatása keretében az EBB hitelnyújtási műveleteihez nyújtott garanciákkal kapcsolatban vállalt kockázatért, ezért az EBB-rezilienciajavítási kezdeményezés magánszektor-megbízatásának garanciája pénzügyi garanciaként kerül elszámolásra (lásd a 2.11.3. megjegyzést).

Az uniós garancia kifizetéseit a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapból teljesítik – lásd a 2.4.1. megjegyzést. 2019-ben 55 millió EUR összegben fizettek ki garancialehívásokat a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapból (2018: 56 millió EUR).

Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) garancia

Az ESBA az EBB csoport kockázatviselési kapacitásának növelésére irányuló kezdeményezés, amelynek révén az EBB növelheti befektetéseit az EU-ban. Az ESBA célja az EU-n belüli további beruházások, valamint a kisvállalkozások finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésének támogatása. Az uniós költségvetés az EU és az EBB közötti megállapodás (a továbbiakban: az ESBA-megállapodás) alapján legfeljebb 26 milliárd EUR összegű garanciát (a továbbiakban: az ESBA uniós garancia) nyújt annak érdekében, hogy megvédje az EBB-t a finanszírozási és beruházási műveleteiből eredő esetleges veszteségekkel szemben.

Az ESBA műveleteit két keretben hajtják végre: az egyik az EBB által végrehajtott infrastruktúra és innováció keret (19,5 milliárd EUR összegű ESBA uniós garancia), a másik pedig az EBA által végrehajtott kkv-keret (6,5 milliárd EUR összegű ESBA uniós garancia); mindkettő rendelkezik adósságportfólióval és tőkeportfólióval. Az EBA az EBB-vel kötött megállapodás értelmében egy EBB-garancia alapján jár el, amelyre az ESBA-megállapodás értelmében az ESBA uniós garanciája vállal viszontgaranciát.

Az EU és a EBB eltérő szerepet tölt be az ESBA-n belül. Az ESBA-t az EBB-n belül hozták létre, amely a műveleteket (adósság- és tőkebefektetések) finanszírozza, ehhez pedig a tőkepiacokon hitelt vesz fel. Az EBB függetlenül hozza meg a beruházási döntéseket, a műveleteket pedig saját szabályainak és eljárásainak megfelelően irányítja. E műveletekhez az EU biztosítja a garanciát, és a garancia felső határáig fedezi az EBB veszteségeit.

Annak biztosítása érdekében, hogy az ESBA keretében végzett beruházások célja továbbra is a piaci hiányosságok kezelése legyen, és így azok jogosultak legyenek az uniós garancia nyújtotta védelemre, külön ezt a célt szolgáló irányítási struktúrát hoztak létre. Ennek része egyfelől egy független szakértőkből álló beruházási bizottság, amely megvizsgál minden egyes, az EBB által az infrastruktúra és innováció kereten belül javasolt projektet, hogy azok jogosultak-e az uniós garanciafedezetre, másfelől az ESBA irányítóbizottsága, amely a program felügyeletét biztosítja.

Mivel az uniós (és az IPSAS) számviteli szabályok konszolidációra vonatkozó ellenőrzési kritériumai és számviteli követelményei nem teljesülnek, az érintett garantált eszközök nem tartoznak bele az EU összevont éves beszámolójába.

Az ESBA keretében az EBB csoport számára nyújtott uniós garancia az infrastruktúra és innováció keret adósságportfóliója tekintetében pénzügyigarancia-kötelezettségként (lásd a 2.11.3. megjegyzést), a kkv-keret adósságportfóliója tekintetében pénzügyi céltartalékként, valamint mindkét tőkeportfólió esetében származtatott pénzügyi eszközként (az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként vagy kötelezettségként) kerül elszámolásra (lásd a 2.4.2. megjegyzést). Ezenfelül ez a megjegyzés tartalmazza a nyújtott ESBA-garanciához kapcsolódó függő kötelezettséget. Az ESBA függő kötelezettsége a COSME, a Horizont 2020, a kulturális és kreatív ágazatok hitelgarancia-eszköze és az EaSI-programok műveleteit foglalja magában az ESBA uniós garanciája által a kkv-keret adósságportfóliója keretében fedezett rész tekintetében, és az erre a portfólióra vonatkozóan megjelenített 74 millió EUR összegű pénzügyi céltartalékok nélkül kerül bemutatásra, amint az a 2.10. megjegyzés „Pénzügyi céltartalékok” megnevezésében szerepel.

Az olyan uniós garanciafizetéseket, amelyekre az ESBA EBB-nél vezetett elszámolási számláján lévő uniós bevételek nem nyújtanak fedezetet, az ESBA garanciaalapja teljesíti – lásd a 2.4.1. megjegyzést. 2019-ben nem fizettek ki garancialehívásokat az ESBA-garanciaalapból (2018: 61 millió EUR).

Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA)

Az EFFA-rendelet által létrehozott Európai Fenntartható Fejlődési Alap egy olyan kezdeményezés, amelynek célja, hogy a fenntartható fejlődés megvalósításához való hozzájárulásnak és a migráció konkrét társadalmi-gazdasági kiváltó okai kezelésének az eszközeként támogassa a beruházásokat Afrikában és az európai szomszédságban. Az EFFA-rendelet értelmében az EU-nak 1,5 milliárd EUR összegű (a külső hozzájárulásokkal tovább növelt) garanciát kell a végrehajtó partnerek rendelkezésére bocsátania beruházási és finanszírozási műveleteikhez annak érdekében, hogy csökkentse beruházási kockázataikat. Az EFFA-garanciát az EFFA-garanciaalap támogatja (lásd a 2.4.1. megjegyzést). 2019. december 31-én egy EFFA-garanciamegállapodás („Keret a megújulóenergia-beruházások növelésére”) volt hatályban, de a végrehajtó partner, az EBRD nem írt alá mögöttes finanszírozási műveleteket.

4.1.2.    Pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó biztosítékok (forrásbevonási és hitelezési tevékenység)

millió EUR
	2019.12.31.			2018.12.31.
	Lehívott	Nem lehívott	Összesen	Lehívott	Nem lehívott	Összesen
Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM)	47 394	—	47 394	47 400	—	47 400
BOP	201	—	201	1 734	—	1 734
MFA	4 754	560	5 314	4 388	980	5 368
Euratom	214	200	414	254	200	454
Összesen	52 564	760	53 324	53 775	1 180	54 955

Az uniós költségvetés garantálja a tagállamok és nem tagállamok részére nyújtott hitel finanszírozásához a Bizottság back-to-back ügyleteiben felvett hiteleket. Ezek a hitelfelvételek már meg vannak jelenítve kötelezettségként az uniós mérlegben – lásd a 2.11.1. megjegyzést. Amennyiben azonban az e hitelfelvételekre adott back-to-back hitelek nemteljesítővé válnának, úgy a 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet 14. cikke értelmében az uniós költségvetésnek kellene viselnie a meg nem fizetett összeg teljes költségét:

—	az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében folyósított hitelekhez kapcsolódó hitelfelvételt kizárólag az uniós költségvetés garantálja,

—	a fizetésimérleg-eszköz keretében folyósított hitelekhez kapcsolódó hitelfelvételt kizárólag az uniós költségvetés garantálja,

—	az MFA-hiteleket először a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap fedezi (lásd a 2.4.1. megjegyzést), ezt követően az uniós költségvetés, és

—	a kinnlévő Euratom-hitelek teljes összegét először a harmadik felektől származó garanciák fedezik. A külső hitelezési összegeket a garanciaalap fedezné, amennyiben harmadik fél garanciavállalók nem rendeznék azokat.

4.1.3.    Uniós pénzügyi eszközökre nyújtott biztosítékok

millió EUR
	2019.12.31.	2018.12.31.
Horizont 2020	1 584	1 467
Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus	110	642
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz	684	579
Egyéb	38	29
Összesen	2 416	2 717

A költségvetési rendelet 210. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint a pénzügyi eszközhöz kapcsolódó költségvetési kiadás és az EU pénzügyi felelősségvállalása semmiképpen sem haladhatja meg az adott eszközzel kapcsolatban tett költségvetési kötelezettségvállalást, ami által elkerülhetők a költségvetést terhelő függő kötelezettségek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy e kötelezettségeknek vagy ellenpárja van a mérleg eszközoldalán, vagy a még nem érvényesített, fennálló költségvetési kötelezettségvállalások fedezik azokat. A fenti függő kötelezettségek nem tartalmazzák az ezen eszközökre vonatkozóan megjelenített pénzügyi céltartalékokat és pénzügyi kötelezettségeket – lásd a 2.10. és 2.11.2. megjegyzést.

4.1.4.    Jogi ügyek

millió EUR
	2019.12.31.	2018.12.31.
Pénzbírságok	3 128	3 187
Mezőgazdaság	199	653
Kohézió	341	26
Egyéb	2 137	1 867
Összesen	5 805	5 732

Pénzbírságok

Ezek az összegek elsősorban a versenypolitikai szabályok megsértése miatt a Bizottság által kiszabott olyan pénzbírságok, amelyek összegét a megbírságolt vállalkozások előzetesen megfizették és amelyek vonatkozásában vagy fellebbezést nyújtottak be, vagy nem ismert, hogy nyújtanak-e be fellebbezést. A függő kötelezettséget az ügyre vonatkozó bírósági határozat jogerőre emelkedéséig vagy a fellebbezési időszak lejártáig fenntartják. Az előzetesen beszedett pénzbírságokon realizált kamatok az adott év gazdasági eredményében jelennek meg, továbbá kimutatásra kerülnek a függő kötelezettségek között, hogy érzékeltessék a Bizottság ezen összegekre való jogosultságának bizonytalanságát.

Amennyiben az EU elveszítené a kiszabott bírságokkal kapcsolatos ügyek bármelyikét, az előzetesen beszedett összegeket visszafizetik a vállalkozásoknak, és ennek nem lesz költségvetési hatása. A pénzbírságok összegét csak azok jogerőre emelkedésekor jelenítik meg költségvetési bevételként (a költségvetési rendelet 107. cikke).

Mezőgazdaság

Ide a tagállamokkal szembeni, az EMGA és a vidékfejlesztés szabályszerűségi határozataihoz kapcsolódó olyan függő kötelezettségek tartoznak, amelyekre vonatkozóan a Bíróság még nem hozott ítéletet. A kötelezettség végső összegének, valamint annak meghatározása, hogy sikeres fellebbezés esetén melyik év költségvetését terheli majd, az Európai Bíróság előtt még függőben lévő eljárás hosszától függ.

Kohézió

Ide a tagállamokkal szembeni, kohéziós politikai intézkedésekkel kapcsolatos olyan függő kötelezettségek tartoznak, amelyeknél még nem tűzték ki a szóbeli meghallgatás időpontját vagy a Bíróság még nem hozott ítéletet. Az emelkedés két, az elszámolható kiadásokkal és a tagállami számlákkal kapcsolatos ügyből származik.

Egyéb jogi ügyek

E megnevezés az Unióval szembeni jelenlegi kártérítési követelésekhez, egyéb jogvitákhoz és a becsült jogi költségekhez kapcsolódik. Meg kell említeni, hogy az EUMSZ 340. cikkének megfelelő kártérítési követelés esetében a panaszosnak kell bizonyítania a következőket: a szóban forgó intézmény kellően súlyosan megsértett valamely, az egyéneknek bizonyos jogokat biztosító jogszabályt, a panaszos által elszenvedett tényleges kárt, valamint a jogszerűtlen cselekvés és a kár közötti közvetlen ok-okozati kapcsolatot. A 2019-re vonatkozó összeg (2018-hoz hasonlóan) elsősorban egy, az Európai Bizottság ellen egy összefonódást megtiltó határozat miatt benyújtott kártérítési keresetet érint, ahol megbízható becslés hiányában a kimutatott összeg megegyezik az igényelt összeggel. A 2019. évi növekedés egy olyan kártérítési keresetre vezethető vissza, amely egy, a Törvényszék által megsemmisített felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelethez kapcsolódik.

4.2.   FÜGGŐ KÖVETELÉSEK

millió EUR
	2019.12.31.	2018.12.31.
Kapott garanciák:
Teljesítési biztosítékok	349	321
Egyéb garanciák	16	19
Egyéb függő követelések	65	25
Összesen	430	366

Teljesítési biztosítékok előírására annak biztosítása érdekében van szükség, hogy az uniós források kedvezményezettjei teljesítsék az Unióval kötött szerződésükben foglalt kötelezettségeket.

5.   KÖLTSÉGVETÉSI ÉS JOGI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

Ez a megjegyzés a költségvetési eljárásról és a jövőbeli finanszírozási igényekről, nem pedig a 2019. december 31-én meglévő kötelezettségekről nyújt tájékoztatást.

A tagállamok által elfogadott többéves pénzügyi keret meghatározza a programokat, valamint megállapítja a fejezetek kötelezettségvállalási előirányzataira vonatkozó felső határokat és a kifizetési előirányzatok összegét, amelyeken belül a tagállamok költségvetési és jogi kötelezettségvállalásokat tehetnek, és végső soron kifizetéseket hajthatnak végre egy hétéves időszak alatt – lásd az 1.1. táblázatot a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések megjegyzéseiben.

A többéves pénzügyi keret felső határait a Tanács fogadta el (vagyis a tagállamok), az Európai Parlament hozzájárulásával, és a KAP finanszírozásáról szóló 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) 16. cikke közvetlen kapcsolatot teremt az EMGA-kiadások éves felső határa és a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet között. Az Európai Parlament és a Tanács elfogadta továbbá az EMGA-kiadásokra vonatkozó jogalapokat, amelyek a 2014–2020-as időszak egészére meghatározzák a tagállamonkénti kiadásokat.

A jogi kötelezettségvállalások aláírt programoknak, projekteknek, megállapodásoknak vagy szerződéseknek felelnek meg, így az EU-ra nézve jogilag kötelező érvényűek. A jogi kötelezettségvállalás az az aktus, amellyel az engedélyezésre jogosult tisztviselő olyan (EU-s) kötelezettségeket vállal vagy állapít meg, amelyek költséget eredményeznek (a költségvetési rendelet 2. cikkének 37. pontja).

A költségvetési kötelezettségvállalás elvben megelőzi a jogi kötelezettségvállalást, néhány többéves programnál/projektnél azonban fordítva történik: a vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalást több éves részletben teszik meg több év alatt, amennyiben az alap-jogiaktus így rendelkezik. A kohézió területén például a közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR, 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (19)) 76. cikke úgy rendelkezik, hogy a programot jóváhagyó bizottsági határozat képezi a költségvetési rendelet szerinti jogi kötelezettségvállalást, de az Unió a költségvetési kötelezettségeket az egyes programok vonatkozásában a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban minden alap tekintetében éves részletekben vállalja. Más jogalapok hasonló rendelkezéseket tartalmazhatnak. Ezért előfordulhatnak olyan összegek, amelyek kifizetésére az EU jogi kötelezettséget vállalt, ám a költségvetési kötelezettségvállalást még nem tette meg – lásd az 5.2. és 5.3. megjegyzést.

Amennyiben a költségvetési kötelezettségvállalást megtették, de a későbbi kifizetéseket még nem teljesítették, a fennálló kötelezettségvállalások összegét „Reste à Liquider”-nek (RAL) hívják. Ez olyan – gyakran többéves – programok vagy projektek esetében fordulhat elő, amelyeket aláírtak, de a kifizetéseket majd csak későbbi években teljesítik. Ezek jövőbeli évekre vonatkozó kifizetési kötelezettséget jelentenek. Mivel a pénzügyi kimutatások eredményszemléletűek, a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések pedig pénzforgalmi szemléletűek, a kifizetetlen teljes összeg (RAL) egy részét már érvényesítették, és az a mérlegben kötelezettségként van megjelenítve (lásd a 2.12. és 2.13. megjegyzést). E kiadásokat vagy a kapott költségtérítési igények/számlák, vagy – amennyiben az EU-t a beszámoló fordulónapjáig még nem értesítették az igényekről – a programok vagy projektek becsült végrehajtása alapján számítják ki – lásd az 5.1. megjegyzést. Amint a RAL-hoz kapcsolódó kifizetéseket teljesítik, a kötelezettséget többé nem jelenítik meg a mérlegben. A RAL még nem érvényesített részét nem a kötelezettségek között, hanem helyette az alábbiakban tüntetjük fel.

Az alábbi közzétételek ezért olyan 2019. december 31-i összegeket jelentenek, amelyek kifizetésére az EU szerződéses megállapodások teljesítése alapján kötelezettséget vállalt és amelyeket következésképpen jövőbeli uniós költségvetésekből szándékozik finanszírozni.

millió EUR
	Megjegyzés	2019.12.31.	2018.12.31.
Még nem érvényesített, fennálló költségvetési kötelezettségvállalások	5.1	249 686	235 836
A hatályos többéves pénzügyi keret szerinti, megosztott irányítás alá tartozó jogi kötelezettségvállalások, amelyek végrehajtása folyamatban van	5.2	72 832	143 883
Jelentős jogi kötelezettségvállalások egyéb területeken	5.3	13 941	18 126
Összesen		336 459	397 845

5.1.   MÉG NEM ÉRVÉNYESÍTETT, FENNÁLLÓ KÖLTSÉGVETÉSI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

millió EUR
	2019.12.31.	2018.12.31.
Még nem érvényesített, fennálló költségvetési kötelezettségvállalások	249 686	235 836

A fent kimutatott összeg a fennálló költségvetési kötelezettségvállalások (RAL, „Reste à Liquider”) 297 693 millió EUR-s összegének (lásd a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés megjegyzéseiben lévő 4.4. táblázatot) és azoknak a kapcsolódó összegeknek a különbsége, amelyeket a mérlegben kötelezettségként, az eredménykimutatásban pedig kiadásként tüntettek fel. A költségvetés fennálló kötelezettségvállalásai azok az összegek, amelyeket még nem fizettek ki és/vagy amelyek esetében a kötelezettségvállalást nem vonták vissza. Amint az már kifejtettük, ez a többéves programok létezésének rendes következménye.

Megjegyzendő, hogy a 2019. december 31-én kinnlévő előfinanszírozási előlegek 51 milliárd EUR-t tettek ki (lásd a 2.5. megjegyzést). Ez olyan költségvetési kötelezettségvállalásokat jelent, amelyeket – a RAL-t csökkentve – már kifizettek, de amelyeknél az összegeket mindaddig az EU tulajdonának és nem a kedvezményezetthez tartozónak tekintik, amíg a vonatkozó szerződéses kötelezettségek nem teljesülnek. Ezért ezek a fent közzétett RAL-hoz hasonlóan még nincsenek érvényesítve.

5.2.   A HATÁLYOS TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET SZERINTI, MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁS ALÁ TARTOZÓ JOGI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK, AMELYEK VÉGREHAJTÁSA FOLYAMATBAN VAN

millió EUR
Alap	A 2014–2020-as időszakra vonatkozó pénzügyi keret (A)	Jogi kötelezettségvállalások a legutóbbi bizottsági határozat szerint (B)	Költségvetési kötelezettségvállalások a visszavont kötelezettségvállalásokkal együtt (C)	Végrehajtás alatt álló jogi kötelezettségvállalások (B–C)
Európai Regionális Fejlesztési Alap és Kohéziós Alap	262 585	262 407	220 447	41 960
Európai Szociális Alap	92 912	92 751	78 841	13 910
Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz	—	—	—	—
A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap	3 814	3 813	3 235	578
1B. ALFEJEZET: KOHÉZIÓS POLITIKAI ALAPOK	359 310	358 971	302 524	56 448
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap	100 079	100 079	85 404	14 675
Európai Tengerügyi és Halászati Alap	5 749	5 687	4 828	859
2. FEJEZET: TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK	105 829	105 766	90 232	15 534
Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap	4 575	4 482	4 032	450
Belső Biztonsági Alap	3 159	3 095	2 695	401
3. FEJEZET: BIZTONSÁG ÉS UNIÓS POLGÁRSÁG	7 733	7 577	6 727	851
Összesen	472 872	472 315	399 483	72 832

Ezek olyan jogi kötelmek, amelyek kifizetésére az EU a megosztott irányításhoz kapcsolódó operatív programok elfogadásakor kötelezettséget vállalt. A Bizottság operatív programot jóváhagyó határozata képezi a költségvetési rendelet 110. cikke szerinti finanszírozási határozatot, és – az érintett tagállam értesítése után – az említett rendelet szerinti jogi kötelezettségvállalást.

Az európai strukturális és beruházási alapokra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról szóló rendelet 76. cikke kimondja:

A fenti táblázat áttekintést nyújt a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret 1B., 2. és 3. fejezetéhez kapcsolódó jogi és költségvetési kötelezettségvállalásokról. A táblázat A oszlopa a többéves pénzügyi keretnek az időszakra vonatkozó teljes megszavazott összegét mutatja. A B oszlop az EU által év végén tett jogi kötelezettségvállalásokat tartalmazza, amelyek közül néhányat még nem fedeznek költségvetési kötelezettségvállalások. A C oszlop a fent említett jogi kötelezettségvállalások fedezésére már megtett költségvetési kötelezettségvállalásokat mutatja. Az e két oszlop közötti különbség azokat a fennálló összegeket jelenti, amelyekre az EU 2019. december 31. után fog költségvetési kötelezettséget vállalni, és amelyeket ezt követően fog kifizetni. A többéves pénzügyi keret időszakának végéhez közeledve a jogi kötelezettségvállalások és a költségvetési kötelezettségvállalások közötti különbség jelentősen csökken (72,8 milliárd EUR, a 2018. évi 143,8 milliárd EUR-hoz képest).

5.3.   JELENTŐS JOGI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK EGYÉB TERÜLETEKEN

millió EUR
	2019.12.31.	2018.12.31.
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz	7 680	11 554
ITER	1 676	1 489
Kopernikusz	601	1 267
Galileo	438	493
Halászati megállapodások	223	46
Működésilízing-kötelezettségvállalások	2 535	2 352
Egyéb szerződéses kötelezettségvállalások	788	924
Összesen	13 941	18 126

Ezek az összegek azokat a hosszú távú jogi kötelezettségvállalásokat jelentik, amelyeket az év végéig még nem fedeztek kötelezettségvállalási előirányzatokkal a költségvetésben. Ezeket a kötelező érvényű kötelmeket a jövőben viszik majd be a költségvetésbe és fizetik ki éves részletekben.

A költségvetési rendelet 112. cikkének (2) bekezdése szerint egyes fontos programok (lásd alább) végrehajthatók éves részletekben. Ez lehetővé teszi az EU számára, hogy az egy adott évben rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatokat meghaladóan tegyen jogi kötelezettségvállalásokat (támogatási megállapodásokat, hatáskör-átruházási megállapodásokat és közbeszerzési szerződéseket írjon alá). A hatályos többéves pénzügyi keret teljes allokációjának jelentős összegét ezért már leköthették. Ez különösen az alábbiakban ismertetett programokra vonatkozik:

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF)

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz pénzügyi támogatást nyújt a transzeurópai hálózatokhoz annak érdekében, hogy támogassa a közös érdekű projekteket a közlekedési, a távközlési és az energetikai infrastruktúra ágazatában. A CEF program jogi kötelezettségvállalásai a CEF-Közlekedés tekintetében a 2014-től 2023-ig, a CEF-Energiaügy tekintetében pedig a 2024.12.31-ig tartó végrehajtási időszakot fedik le. E kötelezettségvállalások jogalapja az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 2010/913/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, amelynek 19. cikke rendelkezik az éves részletek alkalmazásáról.

Kopernikusz

A Kopernikusz az Unió Föld-megfigyelési programja – lásd a 2.2. megjegyzést is. E kötelezettségvállalásokat a 2020-ig tartó időszakra tették. A Bizottság a a Kopernikusz-program létrehozásáról és a 911/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 377/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (20) alapján hatáskör-átruházási megállapodást írt alá az Európai Űrügynökséggel (ESA), az EUMETSAT-tal, a Mercatorral és a Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központjával. A 377/2014/EU rendelet 8. cikke engedélyezi az éves részletek alkalmazását.

ITER – Nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor

E kötelezettségvállalások az ITER-létesítmények jövőbeli finanszírozási igényeinek 2021-ig tartó fedezésére szolgálnak. Az EU (Euratom) ITER International javára nyújtott hozzájárulását – a tagállamoktól és Svájctól érkező hozzájárulásokat is beleértve – a „Fusion for Energy” ügynökségen keresztül biztosítja. E kötelezettségvállalások alapja a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról szóló 2007/198/Euratom határozat módosításáról szóló, 2013. december 13-i 2013/791/Euratom tanácsi határozat (21), amely engedélyezi az éves részletek alkalmazását. Az ITER-t a következők érdekében hozták létre: az ITER létesítményeinek igazgatása és azok kiaknázásának ösztönzése; annak elősegítése, hogy a közvélemény megértse és elfogadja a fúziós energiát; valamint egyéb, célja eléréséhez szükséges tevékenységek végzése. Az ITER az EU-t, Kínát, Indiát, Oroszországot, Dél-Koreát, Japánt és az Amerikai Egyesült Államokat foglalja magában.

Galileo

Ezeket az összegeket az európai navigációs műholdrendszer kiépítését célzó Galileo programra kötötték le – lásd a 2.2. megjegyzést is. E kötelezettségvállalásokat a 2020-ig tartó időszakra tették. A Bizottság az 1285/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (22) alapján hatáskör-átruházási megállapodást írt alá az ESA-val. Az 1285/2013/EU rendelet 9. cikke engedélyezi az éves részletek alkalmazását.

Halászati megállapodások

E kötelezettségvállalások a harmadik országokkal a nemzetközi halászati megállapodások keretében végrehajtott műveletekre szólnak 2025-ig. E kötelezettségvállalások alapját az egyes harmadik országokra vonatkozó tanácsi határozatok (így például az Európai Unió és a Marokkói Királyság közötti megállapodás, az ahhoz csatolt végrehajtási jegyzőkönyv és a megállapodást kísérő levélváltás (23) képezik. Ezek olyan egyedi nemzetközi szerződéseknek tekintendők, amelyek többéves jogokat és kötelezettségeket tartalmaznak.

Működésilízing-kötelezettségvállalások

Az e lízingszerződések hátralévő futamideje alatt az alapul szolgáló szerződések alapján kifizetendő kötelezettségvállalások minimális összegei a következők:

millió EUR
	Minimális lízingfizetések
	1 éven belül	1–5 év között	5 éven túl	Összesen
Épületek	429	981	1 079	2 490
IT-anyagok és egyéb felszerelések	10	26	9	45
Összesen	439	1 008	1 088	2 535

2019 márciusában az Egyesült Királyság bejelentette az EU-ból való kilépésre vonatkozó szándékát, és ennek következtében a 726/2004/EK rendeletnek az Európai Gyógyszerügynökség székhelye tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1718 európai parlamenti és tanácsi rendelet (24) alapján az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) székhelyét áthelyezték Londonból Amszterdamba. 2019. július 2-án az ügynökség megállapodást kötött a főbérlőjével, és azóta viszontbérletbe adja helyiségeit egy albérlőnek a főszerződés feltételeinek megfelelő feltételek mellett, beleértve a viszontbérlet időtartamát is, amely az EMA főszerződésének 2039. júniusi lejártáig tart.

A fenti táblázatban feltüntetett összegek tartalmazzák a főszerződés alapján még esedékes 418 millió EUR-t. A nem felmondható viszontbérlet keretében az albérlő várhatóan azonos összegű kifizetést kap.

Egyéb szerződéses kötelezettségvállalások

Az e megnevezésben feltüntetett összegek a szerződések időszaka alatt kifizetendő kötelezettségvállalások összegének felelnek meg. Az itt feltüntetett legjelentősebb összeg a Bizottság luxembourgi építési szerződéséhez (JMO2) kapcsolódik (381 millió EUR).

6.   PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS

Az EU pénzügyi kockázatkezelésére vonatkozó alábbi megállapítások a következőkhöz kapcsolódnak:

—	az Európai Bizottság által pénzügyi támogatásra vonatkozóan végzett forrásbevonási és hitelezési tevékenységek a következőkön keresztül: európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus, fizetésimérleg-eszköz, makroszintű pénzügyi támogatás és Euratom-intézkedések,

—	a Bizottság által az uniós költségvetés végrehajtása érdekében lefolytatott pénztárkezelési műveletek, ideértve a pénzbírságok kézhezvételét is,

—	költségvetési biztosítékokra vonatkozó alapokban tartott eszközök: a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap, az ESBA-garanciaalap és az EFFA-garanciaalap, és

—	a költségvetésből támogatott pénzügyi eszközök.

6.1.   A KOCKÁZATOK TÍPUSAI

A piaci kockázat annak a kockázata, hogy a piaci árak változásai miatt a pénzügyi instrumentum valós értéke vagy jövőbeli cash flow-i ingadozni fognak. A piaci kockázat nem csak a veszteségi potenciált, hanem a nyereségi potenciált is megtestesíti. Magában foglalja a devizakockázatot, a kamatlábkockázatot és egyéb árkockázatot (az EU-nak nincs egyéb jelentős árkockázata).

—	A devizakockázat annak a kockázata, hogy az Unió műveleteit vagy befektetéseinek értékét az árfolyamváltozások befolyásolni fogják. Ez a kockázat az egyik deviza árának egy másikhoz képest történő változásából ered.

—	A kamatlábkockázat az értékpapírok – különösen a kötvények – értékcsökkenésének lehetősége, amely a kamatláb-emelkedésből ered. Általában a magasabb kamatlábak miatt a fix kamatozású kötvények ára csökken, és fordítva.

A hitelkockázat annak a veszteségnek a kockázata, hogy valamely adós/hitelfelvevő nem fizeti a hitelt vagy más hitelkeretet (akár a főösszeget, akár a kamatot, vagy egyiket sem), illetve elmulasztja valamely szerződéses kötelezettsége teljesítését. A nemteljesítésnek minősülő események magukban foglalják a visszafizetések késedelmét, a hitelfelvételi visszafizetések átalakítását, valamint a csődöt.

A likviditási kockázat valamely eszköz értékesítésének nehézségéből eredő kockázat, például az a kockázat, hogy veszteség elkerülése vagy kötelezettség teljesítése érdekében egy adott értékpapírt vagy eszközt nem lehet elég gyorsan értékesíteni.

6.2.   KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKÁK

Az uniós költségvetés végrehajtása során egyre inkább az operatív programok pénzügyi eszközeinek alkalmazására támaszkodnak. Az érintett összegekkel kapcsolatos további információk a 2.4.1. megjegyzésben szerepelnek.

A legtöbb pénzügyi eszköz közös jellemzője, hogy a végrehajtást vagy az EBB csoporthoz (azon belül is az EBA-hoz), vagy a Bizottság és a pénzügyi intézmény közötti megállapodás alapján más pénzügyi intézményhez delegálják. Az e pénzügyi intézményekkel aláírt megállapodások szigorú feltételeket és kötelezettségeket tartalmaznak a közvetítőkre nézve annak biztosítása érdekében, hogy az uniós pénzösszegeket megfelelően kezelik és szabályszerűen tesznek róluk jelentést. Azt követően, hogy az eszközök egyikére pénzügyi hozzájárulást vállalnak, a pénzeszközöket átutalják a pénzügyi intézmény által saját nevében, de a Bizottság megbízásából speciálisan e célra nyitott bankszámlára (vagyis vagyonkezelői számlára). A szóban forgó eszköztől függően a pénzügyi intézmény a vagyonkezelői számlán lévő pénzeszközöket felhasználhatja hitelek nyújtására, adósságinstrumentumok kibocsátására, tőkeinstrumentumokba való befektetésre vagy a garancia-lehívások fedezésére. Általános szabályként a pénzügyi eszközökből származó bevételeket vissza kell fizetni az uniós költségvetésbe.

Az e pénzügyi eszközökkel kapcsolatos kockázat az alapul szolgáló megállapodásokban jelzett felső határra korlátozódik, amely az eszközre vonatkozóan a költségvetésbe bevitt összeg. Mivel a Bizottság e kockázatok kapcsán gyakran viseli az „első veszteségviselő rész”-t, és ezen eszközök célja a kockázatosabb kedvezményezettek (akik nehezen tudnak csak forráshoz jutni kereskedelmi hitelezőktől) finanszírozása, ezért valószínű, hogy valamilyen veszteség elő fog fordulni az uniós költségvetésre nézve.

Pénzügyi eszközök értékelése

A pénzügyi eszközök és kötelezettségek alábbi csoportjait nem valós értéken értékelik: pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékesek, hitelek, visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések, hitelfelvételek és amortizált bekerülési értéken értékelt egyéb pénzügyi kötelezettségek. Az említett pénzügyi eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékét valós értékük észszerű közelítésének tekintik.

Pénzügyi támogatásra vonatkozó forrásbevonási és hitelezési tevékenységek

A forrásbevonási és hitelezési műveleteket az Unió a vonatkozó tanácsi rendeletekkel, tanácsi és európai parlamenti határozatokkal és adott esetben a belső iránymutatásokkal összhangban hajtja végre. Az érintett operatív egységek kidolgozták és használják a hitelfelvétellel, hitelekkel és hasonló speciális területekkel kapcsolatos írott eljárási szabályzatokat. A hitelezési műveletek finanszírozása viszonossági fizetési megállapodás alapján (back-to-back) történik, amely így nem eredményez nyitott kamatláb- vagy devizapozíciókat.

Pénztárkezelés

A bizottsági pénztárkezelési műveletek irányításának szabályait és alapelveit az (EU, Euratom) 2016/804 tanácsi rendelettel (6) módosított 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet, valamint a költségvetési rendelet rögzíti.

A fenti rendeletek eredményeképpen a következő főbb alapelvek alkalmazandók:

—	A saját forrásokat a tagállamok a Bizottság nevében a kincstárnál vagy a nemzeti központi banknál e célra nyitott számlára fizetik be. A Bizottság a fenti számlákat kizárólag készpénzigényei fedezésére használhatja.

—	A tagállamok a saját forrásokat saját nemzeti valutájukban fizetik be, míg a Bizottság általában euróban teljesíti kifizetéseit.

—

A Bizottság nevében nyitott bankszámlák esetében nem engedélyezett a fedezet túllépése. Ez a korlátozás nem vonatkozik a Bizottság sajátforrás-számlájára az uniós tanácsi rendeletek és határozatok szerint nyújtott vagy garantált hitelek nemteljesítése esetén, valamint bizonyos feltételek mellett, amennyiben a készpénzigények meghaladják az említett számlákon lévő pénzeszközök összegét.

—	Az eurótól eltérő pénznemben vezetett bankszámlákon tartott pénzeszközöket vagy az ugyanabban a pénznemben teljesítendő kifizetésekre használják, vagy időközönként átváltják euróra.

A saját források számlái mellett a Bizottság a kifizetések végrehajtása és a tagállami költségvetési hozzájárulástól különböző összegek fogadása céljából egyéb bankszámlákat is nyit központi és kereskedelmi bankoknál.

A pénztári és kifizetési műveletek nagymértékben automatizáltak és modern informatikai rendszereken alapulnak. A költségvetési rendelettel, a Bizottság belsőkontroll-normáival és az ellenőrzési alapelvekkel összhangban a rendszerbiztonság garantálása és a feladatok szétválasztása érdekében egyedi eljárásokat alkalmaznak.

A Bizottság pénztárkezelési és kifizetési műveleteinek irányítását írásos iránymutatások és eljárások szabályozzák azzal a céllal, hogy korlátozzák a működési és pénzügyi kockázatokat, valamint megfelelő szintű ellenőrzést biztosítsanak. Ezen iránymutatások és eljárások különböző működési területeket fednek le (például: kifizetések végrehajtása és készpénzkezelés, cash flow előrejelzés, üzletmenet-folytonosság stb.), az ezeknek való megfelelést pedig rendszeresen ellenőrzik.

Pénzbírságok

Előzetesen beszedett pénzbírságok: betétek

A 2010 előtt beérkezett összegek a kifejezetten az előzetesen beszedett pénzbírságok letétbe helyezésére kiválasztott kereskedelmi bankoknál vezetett bankszámlákon maradnak. A bankok kiválasztása a költségvetési rendeletben meghatározott közbeszerzési eljárásoknak megfelelően történik. A pénzeszközök adott bankoknál való elhelyezését a hitelminősítési követelményeket, valamint a partner tőkéjével arányosan elhelyezhető pénzeszközök összegét meghatározó belső kockázatkezelési politika szabja meg. Meghatározzák és értékelik a pénzügyi és működési kockázatot, továbbá rendszeresen ellenőrzik a belső iránymutatásoknak és eljárásoknak való megfelelést.

Előzetesen beszedett pénzbírságok: BUFI portfólió

A 2010-től kezdődően kiszabott és előzetesen beszedett pénzbírságokat egy külön erre a célra létrehozott portfólióba (BUFI) fektetik be. A portfólió fő célja a pénzügyi piacokkal összefüggő kockázatok csökkentése, valamint – a pénzbírságok nominális összegére alkalmazott, egységes módon számított garantált hozam révén – a megbírságolt jogalanyok egyenlő bánásmódjának biztosítása. Ugyanakkor az új költségvetési rendelet 2018. augusztusi hatálybalépése előtt megbírságolt szervezetekre alkalmazott garantált hozam alsó határa nulla. Az előzetesen beszedett pénzbírságok alapjának vagyonkezelését a Bizottság végzi a vagyonkezelésre vonatkozó belső iránymutatásnak megfelelően. Az érintett operatív egységek kidolgozták és használják a meghatározott területekkel, például a pénztárkezeléssel kapcsolatos eljárási szabályzatokat. Meghatározzák és értékelik a pénzügyi és működési kockázatot, továbbá rendszeresen ellenőrzik a belső iránymutatásoknak és eljárásoknak való megfelelést.

A vagyonkezelési tevékenységek célkitűzései közé tartozik, hogy a Bizottság javára előzetesen befizetett pénzbírságokat a következőképpen fektessék be:

—	szükség esetén biztosítsák a pénzeszközökhöz való könnyű hozzáférést, ugyanakkor

—

arra törekedjenek, hogy a szokásos feltételek mellett olyan hozamot érjenek el, amely átlagosan a BUFI felmerült költségekkel csökkentett referenciahozamának felel meg, miközben megőrzik az új költségvetési rendelet 2018. augusztusi hatálybalépése előtt a Bizottság által kiszabott pénzbírságok nominális összegét.

A befektetések alapjában véve az alábbi kategóriákra korlátozódnak: a tagállamok központi bankjainál, államadósság-ügynökségeknél, teljes mértékben állami tulajdonú vagy államilag garantált bankoknál vagy szupranacionális intézményeknél lekötött betétek; valamint szuverén vagy szupranacionális intézmények által kibocsátott kötvények, kincstárjegyek és letéti jegyek.

Pénzügyi garanciák

A Bizottság jelentős összegű, pénzügyi intézmények által kibocsátott garanciákkal is rendelkezik. Ezek a garanciák az uniós versenyszabályokat megsértő vállalkozásokra kiszabott pénzbírságokhoz kapcsolódnak (lásd a 2.6.1.2. megjegyzést). A garanciákat a megbírságolt vállalkozások nyújtják a pénzbírságok előzetes megfizetésének alternatívájaként. A garanciákat a belső kockázatkezelési politikának megfelelően kezelik. Meghatározzák és értékelik a pénzügyi és működési kockázatot, továbbá rendszeresen ellenőrzik a belső iránymutatásoknak és eljárásoknak való megfelelést.

A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap

A garanciaalap vagyonkezelésének szabályait és alapelveit a Bizottság és az EBB közötti, 1994. november 25-én kelt egyezmény, valamint annak későbbi módosításai rögzítik. Ez a garanciaalap kizárólag euróban működik. A devizakockázatok elkerülése érdekében kizárólag e pénznemben hajt végre befektetéseket. A vagyonkezelés a pénzügyi tevékenységekre vonatkozó hagyományos óvatossági elven alapul. Kiemelt figyelmet kell fordítani a kockázatcsökkentésre, valamint annak biztosítására, hogy a vagyonkezelés alá tartozó eszközök likviditási és átruházhatósági foka optimális legyen, figyelembe véve a lefedett kötelezettségvállalásokat.

ESBA-garanciaalap

Az ESBA-garanciaalapot az ESBA-rendelet hozta létre – lásd a 2.4.1. megjegyzést. Az alap eszközkezelésére vonatkozó szabályokat és elveket a 2016. január 21-i C(2016)165 bizottsági határozat tartalmazza. Az alapot a Bizottság kezeli, amely az ESBA-garanciaalap eszközeit befektetheti a pénzügyi piacokon a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével és a megfelelő prudenciális szabályokkal összhangban. A kezelt eszközöknek elegendő likviditást kell biztosítaniuk a garancia esetleges lehívása esetére, ugyanakkor nagy fokú biztonság és stabilitás fenntartása mellett optimális hozam- és kockázati szint kialakítását célozzák.

EFFA-garanciaalap

Az EFFA-garanciaalapot az EFFA-rendelet szerint hozták létre – lásd a 2.4.1. megjegyzést. Az EFFA-garanciaalap eszközeit a Bizottság kezeli a 2017. november 22-i C(2017)7693 bizottsági határozat 1. mellékletében szereplő belső iránymutatásokkal és vagyonkezelési iránymutatásokkal összhangban. A Bizottság az ESBA-garanciaalap eszközeit befektetheti a pénzügyi piacokon a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével és a megfelelő prudenciális szabályokkal összhangban. Az eszközöket oly módon kezelik, hogy elegendő likviditást biztosítsanak a garancia esetleges lehívása esetére, ugyanakkor nagy fokú biztonság és stabilitás fenntartása mellett optimális hozam- és kockázati szint kialakítását célozzák.

6.3.   DEVIZAKOCKÁZAT

Az EU pénzügyi instrumentumokból eredő devizakockázati kitettsége év végén – nettó helyzet

millió EUR
	2019.12.31.
	USD	GBP	DKK	SEK	EUR	Egyéb	Összesen
Pénzügyi eszközök
Értékesíthető pénzügyi eszközök	577	62	17	9	17 723	21	18 407
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök	(393)	—	—	—	529	—	137
Hitelek  (7)	17	32	—	—	65	7	121
Követelések és behajtható követelések	30	804	62	93	22 751	233	23 974
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek	100	311	319	432	16 910	1 673	19 745
	332	1 209	398	533	57 979	1 934	62 384
Pénzügyi kötelezettségek
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek	(0)	—	—	—	(10)	(2)	(12)
Szállítói kötelezettségek	(5)	(1)	(0)	(1)	(27 200 )	(33)	(27 241 )
	(5)	(1)	(0)	(1)	(27 211 )	(35)	(27 254 )
Összesen	326	1 208	398	532	30 768	1 898	35 130

millió EUR
	2018.12.31.
	USD	GBP	DKK	SEK	EUR	Egyéb	Összesen
Pénzügyi eszközök
Értékesíthető pénzügyi eszközök	619	57	18	7	14 725	17	15 443
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök	(475)	—	—	—	491	—	16
Hitelek  (8)	6	0	—	—	56	5	67
Követelések és behajtható követelések	19	4 109	99	109	20 026	303	24 664
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek	49	1 524	290	406	14 338	1 505	18 113
	218	5 690	407	523	49 635	1 830	58 303
Pénzügyi kötelezettségek
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek	—	—	—	—	(20)	(2)	(22)
Szállítói kötelezettségek	(2)	(1)	(0)	(0)	(32 218 )	(5)	(32 227 )
	(2)	(1)	(0)	(0)	(32 238 )	(7)	(32 249 )
Összesen	216	5 689	407	523	17 397	1 824	26 055

Amennyiben az EUR 10 %-kal erősödött volna a többi devizával szemben, az a következő hatást eredményezte volna:

millió EUR
	Gazdasági eredmény
	USD	GBP	DKK	SEK
2019	(14)	(104)	(35)	(48)
2018	(7)	(512)	(35)	(47)

millió EUR
	Nettó eszközök
	USD	GBP	DKK	SEK
2019	(17)	(6)	(2)	(1)
2018	(13)	(5)	(2)	(1)

Amennyiben az EUR 10 %-kal gyengült volna e devizákkal szemben, az a következő hatást eredményezte volna:

millió EUR
	Gazdasági eredmény
	USD	GBP	DKK	SEK
2019	17	127	42	58
2018	9	625	43	57

millió EUR
	Nettó eszközök
	USD	GBP	DKK	SEK
2019	20	7	2	1
2018	16	6	2	1

Pénzügyi támogatásra vonatkozó forrásbevonási és hitelezési tevékenységek

A pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket jelenleg kizárólag euróban tartják, így az Uniónak nincs devizakockázata.

Pénztárkezelés

Az (EU, Euratom) 2016/804 tanácsi rendelettel módosított 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendeletnek megfelelően a tagállamok által az eurótól különböző pénznemben befizetett saját forrásokat a saját források számláin tartják nyilván. Ezeket a saját forrásokat átváltják euróra, amennyiben kifizetések teljesítése érdekében szükségesek. Az e források kezelésére alkalmazandó eljárásokat a fent említett rendelet írja elő. Néhány korlátozott esetben ezeket a forrásokat közvetlenül az ugyanabban a devizában teljesítendő kifizetésekre használják fel.

A Bizottság kereskedelmi bankoknál vezet néhány, az uniós tagállamok eurótól különböző pénznemeiben, valamint USD-ben vagy CHF-ben tartott számlát az ugyanazon pénznemben meghatározott kifizetések végrehajtásának céljából. E számlákat a végrehajtandó kifizetések összegétől függően töltik fel, következésképpen egyenlegük nem jelent devizakockázatnak való kitettséget.

Amennyiben a (saját forrásoktól különböző) egyéb bevételek eurótól eltérő pénznemben érkeznek, ezeket a kifizetések végrehajtása érdekében az ugyanabban a pénznemben vezetett bizottsági számlákra továbbítják, vagy átváltják euróra és euróban vezetett számlákra továbbítják. Az eurótól különböző pénznemben vezetett előlegszámlákat az ugyanabban a pénznemben teljesítendő rövid távú helyi kifizetési igények becslésétől függően töltik fel. E számlák egyenlegét a rájuk vonatkozó felső korlátoknak megfelelő szinten tartják.

Pénzbírságok

Minden pénzbírságot euróban szabnak ki, fizetnek ki vagy fedeznek ideiglenesen, ezért nem jelentenek devizakockázatot.

A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap

E garanciaalap pénzügyi eszközeit euróban tartják, így nincs devizakockázat. Egy hitel kedvezményezettjének nemteljesítését követően a garanciaalapból történő lehívások eredményeképpen az EU-ra engedményezett hiteleket eredeti pénznemükben teljesítik, és ezért az EU-t devizakockázatnak teszik ki. A hitel-visszafizetés ütemezéséhez kapcsolódó bizonytalanság miatt nem folyik devizaárfolyam-változás kompenzálására irányuló tevékenység (fedezeti tevékenység).

ESBA-garanciaalap

Az ESBA-garanciaalap jelenleg EUR-ban és USD-ben működik. A devizakockázatot az USD-befektetések portfóliójának piaci értékét fedező származtatott ügyletek (tőzsdén kívüli határidős devizaügyletek) kötése révén kezelik. A maximális nem fedezett devizakitettség korlátját a referenciaértéken és az éves stratégiai allokáción belüli teljes portfólióérték 1 %-ában rögzítették. Így az USD-befektetések piaci értékének az 1 %-os korlátot meghaladó vagy az alatti, felfelé vagy lefelé irányuló változásai az egyensúly helyreállítását váltanák ki (ugyanabba vagy ellenkező irányba tartó új tőzsdén kívüli határidős ügylet), amely ennek megfelelően kiigazítaná vagy visszafordítaná a fedezett pozíciót. A fedezet újrakiigazítását az EUR/USD átváltási árfolyam változásai is kiválthatják.

Egy hitel kedvezményezettjének nemteljesítését követően a garanciaalapból történő lehívások eredményeképpen az EU-ra engedményezett hiteleket eredeti pénznemükben teljesítik, és ezért az EU-t devizakockázatnak teszik ki. Az engedményezett hitelek esetében a hitel-visszafizetés ütemezéséhez kapcsolódó bizonytalanság miatt nem folyik devizaárfolyam-változás kompenzálására irányuló tevékenység (fedezeti tevékenység).

EFFA-garanciaalap

Az EFFA-garanciaalap jelenleg csak EUR-ban működik, de az EFFA-garanciaalap eszközeinek kezelésére vonatkozó iránymutatások lehetővé tesznek bizonyos nem EUR-ban denominált eszközökbe történő befektetéseket.

6.4.   KAMATLÁBKOCKÁZAT

A következő táblázat az értékesíthető pénzügyi eszközök kamatláb-érzékenységét szemlélteti a kamatlábak +/–100 bázispontos (1 %-os) lehetséges változását feltételezve.

millió EUR
	Növekedés (+) / csökkenés (–) bázispontokban	Nettó eszközökre gyakorolt hatás
2019: Értékesíthető pénzügyi eszközök	+100	(447)
	-100	483
2018: Értékesíthető pénzügyi eszközök	+100	(348)
	-100	374

Pénzügyi támogatásra vonatkozó forrásbevonási és hitelezési tevékenységek

A forrásbevonási és hitelezési tevékenységek jellegéből adódóan az Unió számottevő kamatozó eszközzel és kötelezettséggel rendelkezik. Kamatlábkockázat azonban nem merül fel, mert a hitelfelvételeket ellentételezik az azonos feltételekkel nyújtott hitelek (viszonossági vagy back-to-back műveletek).

Pénztárkezelés

A Bizottság pénztára nem kölcsönöz pénzt, következésképpen nincs kitéve kamatlábkockázatnak. A különböző bankszámlákon tartott egyenlegei után azonban kamatot számítanak fel. A Bizottság ezért intézkedéseket vezetett be annak biztosítására, hogy a bankszámláin realizált kamat kövesse a piaci kamatlábakat, valamint ezek lehetséges ingadozását.

A tagállamok államkincstáránál nyitott sajátforrás-számlák nem kamatozók, kezelésük pedig díjmentes. A nemzeti központi bankoknál vezetett (sajátforrás- és egyéb) számlák esetében a díjazás az egyes intézmények által alkalmazott hivatalos kamatlábakon történhet. Mivel az e számlákra alkalmazott díjazás némelyike jelenleg esetlegesen negatív, készpénzkezelési eljárásokat léptettek életbe az e számlákon tartott egyenlegek minimalizálása érdekében. A sajátforrás-számlákat az (EU, Euratom) 2016/804 tanácsi rendelettel módosított 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelettel összhangban védik a negatív kamatok bármilyen hatásától.

A kereskedelmi bankoknál vezetett számlákon tartott napi egyenlegeken naponta realizálnak kamatot. Ez változó piaci kamatlábakon alapul, amelyekre szerződésben lefektetett (pozitív vagy negatív) kamatláb-különbözetet alkalmaznak. A kereskedelmi bankok által alkalmazott kamatlábakat a működési egyenlegek esetében egy meghatározott felső határig szerződés szerint általában nullában rögzítik.

A pénzpiaci eszközök és kötvények adott portfóliójának kamatlábváltozásokkal szembeni érzékenysége a portfólió futamidejével nő. A Bizottság által kezelt fő eszközportfóliók futamidejét az alábbiakban ismertetjük.

Pénzbírságok

Az előzetesen beszedett pénzbírságokat pénzpiaci eszközök és hosszú lejáratú kötvények portfóliójába fektetik be, amelynek teljes átlagos futamideje 2,57 év.

Külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap

A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapban tartalékba helyezett költségvetést pénzpiaci eszközök és hosszú lejáratú kötvények portfóliójába fektetik be, amelynek teljes átlagos futamideje 2,99 év.

ESBA-garanciaalap

Az ESBA-garanciaalapban tartalékba helyezett költségvetést pénzpiaci eszközök és hosszú lejáratú kötvények portfóliójába fektetik be, amelynek teljes átlagos futamideje 3,07 év.

EFFA-garanciaalap

Az EFFA-garanciaalapban tartalékba helyezett költségvetést pénzpiaci eszközök és hosszú lejáratú kötvények portfóliójába fektetik be, amelynek teljes átlagos futamideje 2,51 év.

6.5.   HITELKOCKÁZAT

Azok az összegek, amelyek az Unió hitelkockázatnak való kitettségét mutatják a jelentéstételi időszak végén, a 2. megjegyzésben kimutatott pénzügyi instrumentumok könyv szerinti értékei.

A nem értékvesztett pénzügyi eszközök kor szerinti elemzése

millió EUR
	Összesen	Nem késedelmes, nem értékvesztett	Késedelmes, de nem értékvesztett
			1 éven belül	1–5 év	5 éven túl
Hitelek	52 684	52 683	1	—	—
Követelések és behajtható követelések	23 974	9 410	2 726	11 543	295
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök	137	137	—	—	—
Összesen 2019.12.31-én	76 795	62 231	2 727	11 543	295
Hitelek	53 939	53 939	0	—	—
Követelések és behajtható követelések	24 664	14 737	6 585	3 209	134
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök	16	16	—	—	—
Összesen 2018.12.31-én	78 620	68 692	6 585	3 209	134

Az 1 évnél rövidebb ideje késedelmes követelések és behajtható követelések 1 799 millió EUR összegben magukban foglalnak versenyügyi pénzbírságokhoz kapcsolódó behajtható követeléseket is. Az 1 és 5 év közötti késedelmes követelések és behajtható követelések 9 212 millió EUR összegben, a több mint 5 éve késedelmes követelések és behajtható követelések pedig 257 millió EUR összegben tartalmaznak versenyügyi pénzbírságokkal kapcsolatos behajtható követeléseket. Az említett összegeket nagymértékben bankgaranciák fedezik, így a Bizottság hitelkockázatnak való kitettsége alacsony. Ezeket a garanciákat a megbírságolt vállalkozások nyújtják a pénzbírságok előzetes megfizetésének alternatívájaként. Ezen túlmenően az 1 évnél rövidebb ideje késedelmes követelések és behajtható követelések, valamint az 1 és 5 év közötti késedelmes követelések és behajtható követelések 0,8 milliárd EUR összegben olyan követeléseket, illetve 2,1 milliárd EUR összegben olyan behajtható követeléseket tartalmaznak, amelyek a 2.6.1.1. megjegyzésben említett kötelezettségszegési ügyhöz kapcsolódnak.

Nem késedelmes vagy nem értékvesztett pénzügyi eszközök hitelminősége

millió EUR
	2019.12.31.
	AFS (9)	Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (10)	Hitelek	Követelések és behajtható követelések	Pénzeszközök	Összesen
Külső hitelminősítéssel rendelkező partnerek
Kiváló és magas fokozatú	8 848	137	32	3 632	15 452	28 101
Felső középfokozatú	3 588	—	23 013	1 444	3 688	31 734
Alsó középfokozatú	2 298	—	24 711	1 867	322	29 198
Befektetésre nem ajánlott	264	—	4 855	478	262	5 858
	14 998	137	52 610	7 422	19 724	94 891
Külső hitelminősítéssel nem rendelkező partnerek
1. csoport	—	—	73	1 987	21	2 082
2. csoport	—	—	—	2	—	2
	—	—	73	1 989	21	2 083
Összesen	14 998	137	52 683	9 410	19 745	96 974

millió EUR
	2018.12.31.
	AFS (9)	Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (10)	Hitelek	Követelések és behajtható követelések	Pénzeszközök	Összesen
Külső hitelminősítéssel rendelkező partnerek
Kiváló és magas fokozatú	9 019	16	98	9 064	14 950	33 146
Felső középfokozatú	3 209	—	23 513	755	2 740	30 217
Alsó középfokozatú	1 765	—	25 775	1 456	181	29 177
Befektetésre nem ajánlott	—	—	4 488	200	221	4 909
	13 993	16	53 874	11 475	18 092	97 449
Külső hitelminősítéssel nem rendelkező partnerek
1. csoport	—	—	64	3 262	21	3 347
2. csoport	—	—	2	0	—	2
	—	—	66	3 262	21	3 349
Összesen	13 993	16	53 939	14 737	18 113	100 797

A fenti táblázat nem tartalmazza a külső hitelminősítéssel nem rendelkező tőkeinstrumentumok formájában lévő értékesíthető pénzügyi eszközöket. A fent említett négy kockázati kategória elvben a külső hitelminősítők minősítési kategóriáin alapul a következők szerint:

—	Kiváló és magas fokozatú: Moody P-1, Aaa – Aa3; S&P A-1+, A-1, AAA – AA -; Fitch F1+, F1, AAA – AA- és azzal egyenértékű

—	Felső középfokozatú: Moody P-2, A1 – A3; S&P A-2, A+ – A-; Fitch F2, A+ – A- és azzal egyenértékű

—	Alsó középfokozatú: Moody P-3, Baa1 – Baa3, S&P A-3, BBB+ – BBB-; Fitch F-3, BBBB+ – BBB- és azzal egyenértékű

—	Befektetésre nem ajánlott: Moody nem elsőrendű, Ba1 – C; S&P B, C, BB+ – D; Fitch B, C, BB+ – D és azzal egyenértékű

Az EU a külső hitelminősítők e minősítési kategóriáit különösen a pénzügyi instrumentumok és a kereskedelmi bankok vonatkozásában referenciapontként alkalmazza, ám egyedi esetekben saját elemzését követően esetlegesen akkor is tarthat összegeket a fenti kockázati kategóriákban, ha a fent említett egy vagy több hitelminősítő esetlegesen leminősíti az adott partnert. A nem minősített partnerek 1. csoportja a tiszta múltú adósokhoz, míg a 2. csoport a múltban nem teljesítő adósokhoz kapcsolódik.

A hitelek alatt feltüntetett, befektetésre nem ajánlott kategóriába besorolt fenti összegek elsősorban a Bizottság által a pénzügyi nehézségekkel küzdő partnerországok részére folyósított pénzügyi támogatási hitelekhez kapcsolódnak. A követelések és behajtható követelések alatt feltüntetett összegek a sajátforrás-rendeletek és egyéb jogalapok alapján néhány tagállammal szembeni behajtható követelésekhez kapcsolódnak. A pénzeszközök alatt feltüntetett összeg elsősorban egyes tagállamok államkincstáránál vagy központi bankjánál nyitott, a fent említett rendelet által előírtak szerint a sajátforrás-hozzájárulások nyilvántartására szolgáló sajátforrás-bankszámlákhoz kapcsolódik. A Bizottság a fenti számlákat kizárólag a költségvetés végrehajtása kapcsán felmerülő készpénzigényei fedezésére használhatja.

Pénzügyi támogatásra vonatkozó forrásbevonási és hitelezési tevékenységek

A hitelkockázatnak való kitettség kezelése az Euratom esetében először állami kezességvállalások kieszközlésével, majd a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapon keresztül (makroszintű pénzügyi támogatás és Euratom), majd a Bizottság tagállamoknál fenntartott sajátforrás-számláiról a szükséges összegek lehívásával, végül az Unió költségvetésén keresztül történik.

A sajátforrás-határozat a tagállamok GNI-jének 1,20 %-ában rögzíti a GNI-forrás felső határát, és 2019-ben ténylegesen 0,88 %-ot használtak fel a kifizetési előirányzatok fedezésére. Ez azt jelenti, hogy 2019. december 31-én0,32 %-os volt az e garanciák fedezésére rendelkezésre álló mozgástér. E célból az Uniónak joga van felszólítani a tagállamokat, hogy biztosítsák a hitelezőivel szembeni uniós jogi kötelezettségvállalások teljesítését.

Pénztárkezelés

A saját forrásokról szóló, az (EU, Euratom) 2016/804 tanácsi rendelettel módosított 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendeletnek megfelelően a Bizottság pénztári forrásainak többségét a tagállamok által saját hozzájárulásuk (saját források) befizetésére nyitott számlákon vezetik. Minden ilyen számlát a tagállamok államkincstáránál vagy központi bankjánál vezetnek. Ezek az intézmények a legalacsonyabb hitel-(vagy partner-) kockázatot jelentik a Bizottság számára, mivel ezeknek a kockázatoknak tagállamaival szemben kitéve. A Bizottság pénztári forrásainak azon része tekintetében, amelyeket kifizetések végrehajtása érdekében kereskedelmi bankoknál tartanak, e számlák feltöltése „just-in-time” rendszerben történik, és a pénztári készpénzkezelési rendszer automatikusan kezeli azt. A számlákon a napi kifizetések átlagos összegének figyelembevételével minimális szintű készpénzt tartanak. Ennek következtében az e számlákon tartott napi teljes összeg folyamatosan nagyon alacsony (összességében átlagosan kevesebb mint 70 millió EUR, és mintegy 20 számla között oszlik meg), így biztosítva, hogy a Bizottság hitelkockázatnak való kitettsége korlátozott. Ezeket az összegeket a napi általános pénztári egyenlegekkel érdemes összevetni, amelyek 2019-ben 6 milliárd EUR és 40 milliárd EUR között ingadoztak, és a Bizottság számláiról 2019-ben összesen 158 milliárd EUR-t meghaladó összegben teljesítettek kifizetéseket.

Emellett a kereskedelmi bankokat egyedi iránymutatások alkalmazásával választják ki, hogy tovább minimalizálják azokat a partnerkockázatokat, amelyeknek a Bizottság ki van téve:

—	Minden kereskedelmi bankot közbeszerzési eljárással választanak ki. A közbeszerzési eljárásban való részvételhez szükséges minimum rövid távú hitelminősítés Moody's P-1 vagy azzal egyenértékű. Egyedi, kellően indokolt körülmények esetén ennél alacsonyabb szint is elfogadható.

—	A Bizottság számláit vezető kereskedelmi bankok hitelminősítését naponta nyomon követik.

—

Az EU-n kívüli küldöttségeknél az előlegszámlákat egyszerűsített közbeszerzési eljárás során kiválasztott helyi bankoknál vezetik. A minősítési követelmények a helyi viszonyoktól függnek és országonként jelentősen eltérőek lehetnek. A kockázatnak való kitettség korlátozása érdekében e számlák egyenlegeit a lehető legalacsonyabb szinten tartják (a működési igények figyelembevételével), a számlákat rendszeresen feltöltik, az alkalmazott felső határokat pedig évente felülvizsgálják.

Pénzbírságok

Előzetesen beszedett pénzbírságok: betétek

A 2010 előtt előzetesen beszedett pénzbírságokra vonatkozó betéteket kezelő bankokat közbeszerzési eljárás keretében választják ki a hitelminősítési követelményeket, valamint a partner tőkéjével arányosan elhelyezhető pénzeszközök összegét meghatározó belső kockázatkezelési politikának megfelelően.

A kifejezetten az előzetesen beszedett pénzbírságok letétbe helyezésére kiválasztott kereskedelmi bankok vonatkozásában általános szabályként két hitelminősítőnél legalább A– (S&P vagy ezzel egyenértékű) hosszú távú hitelminősítés szükséges. Egyedi intézkedéseket alkalmaznak abban az esetben, ha az ebbe a csoportba tartozó bankokat leminősítik. Az egyes bankoknál elhelyezett összegeket továbbá a bank szavatoló tőkéjének egy bizonyos százalékára korlátozzák, amely az egyes pénzintézetek hitelminősítésétől függően változik. E korlátok kiszámításánál figyelembe veszik az ugyanezen intézmény által a Bizottság számára kibocsátott fennálló garanciák összegét is. Rendszeresen felülvizsgálják azt is, hogy a fennálló betétek megfelelnek-e az alkalmazandó szakpolitikai követelményeknek.

Előzetesen beszedett pénzbírságok: BUFI portfólió

A 2010-től kiszabott, előzetesen beszedett pénzbírságokból származó állampapír-befektetések kapcsán a Bizottság hitelkockázati kitettséget vállal. A legnagyobb mértékben Spanyolországgal szemben van kitéve e kockázatnak, amely a portfólió 20 %-ával rendelkezik. A legmagasabb kitettségű öt ország (Spanyolország, Olaszország, Németország, Franciaország és Belgium) együttesen a befektetési portfólió 52 %-át jelenti. A portfólió súlyozott átlagos hitelminősítése A (S&P vagy azzal egyenértékű).

Pénzügyi garanciák

Az ilyen garanciák elfogadására alkalmazott kockázatkezelési politika magas hitelminőséget biztosít a Bizottság számára. A politika magában foglalja egy adott pénzügyi ágazatbeli szervezettel szembeni maximális hitelezési kitettség meghatározását, amely a szervezet hitelminősítésén, valamint a szervezetnek az IFRS-ek szerinti pénzügyi kimutatásaiban elszámolt tőkeszintjén alapul. Rendszeresen felülvizsgálják azt is, hogy a fennálló garanciák megfelelnek-e az alkalmazandó szakpolitikai követelményeknek.

A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap

Az eszközkezelési iránymutatások és/vagy befektetési stratégia bizonyos korlátokat és korlátozásokat határoz meg a portfólió hitelkockázatnak való kitettsége korlátozása érdekében. Ezek a korlátok és korlátozások magukban foglalják a következőket: jogosultsági kritériumok, abszolút hitelkorlátok nominális értelemben a kibocsátó kategóriájától függően, relatív koncentrációs korlátok a kibocsátó kategóriájától függően, valamint koncentrációs korlátok kibocsátásonként. Valamennyi befektetés legalább befektetésre ajánlott kategóriába van besorolva.

ESBA-garanciaalap

Az eszközkezelési iránymutatások, kockázati és befektetési stratégiák bizonyos korlátokat és korlátozásokat határoznak meg a portfólió hitelkockázatnak való kitettsége korlátozása érdekében, amely általában a befektetésre ajánlott kategóriára korlátozódik, kivéve az uniós tagállamokkal szembeni kitettsége tekintetében. A portfólió súlyozott átlagos hitelminősítése BBB+ (S&P vagy azzal egyenértékű).

Mivel 2019. december 31-én valamennyi fennálló határidős devizaügyletben az egyetlen partner a Banque de France volt, az említett időpontban semmilyen hitelképesség-javítást, mint például fedezetet, nettósítási megállapodást vagy garanciát nem léptettek életbe. A beszámolási időszak végén pozitív valós értékkel rendelkező származtatott devizaügyletekre vonatkozó hitelkockázatnak való maximális kitettség a mérlegben szereplő könyv szerinti értékkel egyenlő.

EFFA-garanciaalap

Az eszközkezelési iránymutatások, kockázati és befektetési stratégiák bizonyos korlátokat és korlátozásokat határoznak meg a portfólió hitelkockázatnak való kitettsége korlátozása érdekében, amely a befektetésre ajánlott kategóriára korlátozódik, kivéve az uniós tagállamokkal szembeni kitettsége tekintetében. A portfólió súlyozott átlagos hitelminősítése BBB+ (S&P vagy azzal egyenértékű).

6.6.   LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT

A pénzügyi kötelezettségek lejáratának elemzése a fennmaradó lejárati idő alapján

millió EUR
	1 éven belül	1–5 év	5 éven túl	Összesen
Hitelfelvételek	(1 273 )	(19 312 )	(31 978 )	(52 564 )
Szállítói kötelezettségek	(27 241 )	—	—	(27 241 )
Pénzügyigarancia-kötelezettségek	(20)	—	—	(20)
Egyéb	(149)	(640)	(1 132 )	(1 921 )
Összesen 2019.12.31-én	(28 684 )	(19 952 )	(33 110 )	(81 746 )
Hitelfelvételek	(2 350 )	(17 363 )	(34 158 )	(53 872 )
Szállítói kötelezettségek	(32 227 )			(32 227 )
Egyéb	(252)	(648)	(1 112 )	(2 012 )
Összesen 2018.12.31-én	(34 829 )	(18 011 )	(35 270 )	(88 110 )

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

millió EUR
	1 éven belül	1–5 év	5 éven túl	Összesen
Származtatott pénzügyi eszköz fizetési oldal	(397)	(2)	(7)	(406)
Származtatott pénzügyi eszköz bevételi oldal	395	—	—	395
Nettó cash flow-k 2019.12.31-én	(2)	(2)	(7)	(10)
Származtatott pénzügyi eszköz fizetési oldal	(490)	(2)	(6)	(498)
Származtatott pénzügyi eszköz bevételi oldal	477	—	—	477
Nettó cash flow-k 2018.12.31-én	(14)	(2)	(6)	(21)

Pénzügyi támogatásra vonatkozó forrásbevonási és hitelezési tevékenységek

A hitelfelvételből eredő likviditási kockázatot általában ellentételezik az azonos feltételekkel nyújtott hitelek (viszonossági vagy back-to-back műveletek). A makroszintű pénzügyi támogatás és az Euratom vonatkozásában a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap szolgál likviditási tartalékként (illetve biztonsági hálóként) a hitelfelvevő nemfizetése vagy késedelmes fizetése esetén. A fizetésimérleg-eszköz vonatkozásában a 431/2009/EK tanácsi rendelet (25) olyan eljárást ír elő, amely elegendő időt biztosít arra, hogy a Bizottság tagállamoknál vezetett sajátforrás-számláiról mobilizálják a forrásokat. Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus vonatkozásában a 407/2010/EU tanácsi rendelet (26) hasonló eljárásról rendelkezik.

Pénztárkezelés

Az uniós költségvetési alapelvek biztosítják, hogy egy adott év folyamán elegendő általános készpénzforrás áll rendelkezésre valamennyi kifizetés teljesítésére. A teljes tagállami hozzájárulások az egyéb bevételekkel együtt valóban megegyeznek a pénzügyi év kifizetési előirányzatainak összegével. A tagállami hozzájárulásokat azonban tizenkét részletben szedik be havonta az év folyamán és azok az elfogadott költségvetésen alapulnak, míg a kifizetések a működési igényektől függnek. Ezenfelül az (EU, Euratom) 2016/804 tanácsi rendelettel módosított 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendeletnek (a saját források rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról szóló rendeletnek) megfelelően egy adott (N) hónapban jóváhagyott költségvetés-módosításhoz kapcsolódó tagállami hozzájárulások vagy az N+1. hónap első munkanapján (amennyiben a költségvetés-módosítást az adott hónap 16. napja előtt hagyják jóvá), vagy az N+2. hónap első munkanapján (amennyiben a költségvetés-módosítást az adott hónap 16. napján vagy később hagyják jóvá) állnak rendelkezésre, a kapcsolódó kifizetési előirányzatok viszont azonnal rendelkezésre állnak.

Annak biztosítása érdekében, hogy a rendelkezésre álló pénztári források mindig elegendőek legyenek egy adott hónapban végrehajtandó összes kifizetés teljesítésére, rendszeres készpénz-előrejelzési eljárások alkalmazására kerül sor, a saját források vagy további pénzeszközök pedig szükség esetén, bizonyos határokon belül és bizonyos feltételek mellett előre lehívhatók a tagállamoktól. Az elmúlt években a működési igények és az átfogó költségvetési megszorítások miatt fokozni kellett az év folyamán teljesített kifizetések ütemének nyomon követését. A fentieken túl, a Bizottság napi pénztárkezelési műveleteivel összefüggésben, automatizált készpénzkezelési eszközök biztosítják, hogy a Bizottság minden egyes bankszámláján napi szinten elegendő likviditás álljon rendelkezésre.

Pénzbírságok

Az előzetesen beszedett pénzbírságok befektetésére használt BUFI-alap kezelése azon alapelv szerint történik, hogy az eszközök kellően likvidek és mobilizálhatók legyenek a vonatkozó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban. A portfólió nagy részét olyan magas likviditású értékpapírok teszik ki, amelyeket rövid távú pénzeszköz-kiáramlások teljesítése érdekében értékesíteni lehet. Emellett a pénzeszközök, a pénzeszköz-egyenértékesek és az 1 éven belül lejáró értékpapírok aránya 24 %.

Külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap

Az alap kezelése azon alapelv szerint történik, hogy az eszközök likviditási és mobilizálási foka optimális legyen a vonatkozó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban. Az alap ezért a rövid távú pénzeszköz-kiáramlások fedezésére elegendő monetáris eszközt tart fenn. A pénzeszközök, a pénzeszköz-egyenértékesek és az 1 éven belül lejáró értékpapírok aránya 11 %.

ESBA-garanciaalap

Az ESBA-garanciaalap kezelése azon alapelv szerint történik, hogy az eszközök kellően likvidek és mobilizálhatók legyenek a vonatkozó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban. A portfólió nagy részét olyan likvid eszközök teszik ki, amelyeket szükség esetén rövid távú pénzeszköz-kiáramlások teljesítése érdekében értékesíteni lehet. Emellett a pénzeszközök, a pénzeszköz-egyenértékesek és az 1 éven belül lejáró értékpapírok aránya 23 %.

A származtatott ügyletek elszámolása bruttó, és az elszámolás alapja a szerződéses lejáratuk. A kötelezettségeket az USD-ben denominált eszközök értékesítésén és/vagy csereügyleten keresztül teljesítik, így lehetséges, hogy az árfolyam-különbözetek miatt pénzeszköz-kiáramlás történik.

Semmilyen likviditáskezelésre nincs szükség a fedezeti/biztosítéki követelmények tekintetében, mivel a jelenlegi fedezeti partner elfogadja, hogy fedezetre/letéti felhívásra vonatkozó követelmények nélkül működjön együtt a Bizottsággal.

EFFA-garanciaalap

Az EFFA-garanciaalap kezelése azon alapelv szerint történik, hogy az eszközök kellően likvidek és mobilizálhatók legyenek a vonatkozó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban.

A portfólió nagy részét olyan likvid eszközök teszik ki, amelyeket szükség esetén rövid távú pénzeszköz-kiáramlások teljesítése érdekében értékesíteni lehet. Emellett a pénzeszközök, a pénzeszköz-egyenértékesek és az 1 éven belül lejáró értékpapírok aránya 42 %.

Egyéb pénzügyi instrumentumok – származtatott pénzügyi kötelezettségek

2017-ben az EU egy származtatott ügyletet (devizaopciót) kötött a pénzügyi intézmények által a keleti partnerség kkv-finanszírozási eszköze programjának keretében nyújtott hitelekhez kapcsolódó deviza leértékelésének fedezésére (lásd a 2.11.2. megjegyzést). Emellett az EBB csoport tőkeportfólióira vonatkozó uniós garancia pénzügyi kötelezettséget eredményezett a mögöttes befektetések értékében vagy értékvesztésében bekövetkező változások fedezésére. Az uniós költségvetésből finanszírozott egyéb pénzügyi instrumentumokat illetően az az összeg, amelyért ezen eszközök alapján az EU felelős, nem haladhatja meg a lekötött összeget, amely az említett tény által enyhített likviditási kockázatot jelenti.

7.   KAPCSOLT FELEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK

7.1.   KAPCSOLT FELEK

Az EU kapcsolt felei a konszolidálásba bevont uniós gazdálkodó egységek, társult vállalkozások és ezen egységek felsővezetése. Az ezen egységek közötti ügyletekre az Unió szokásos működésének részeként került sor, és így az uniós számviteli szabályoknak megfelelően ezen ügyletek vonatkozásában nincs szükség egyedi közzétételi követelményekre.

7.2.   A FELSŐVEZETÉS FŐ JOGOSULTSÁGAI

Az EU felsővezetését érintő, kapcsolt felekre vonatkozó műveletekkel kapcsolatos adatok bemutatása céljából e személyeket öt csoportba sorolták:

1. kategória: az Európai Tanács elnöke, a Bizottság elnöke és az Európai Unió Bíróságának elnöke

2. kategória: a Bizottság alelnöke és az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint a Bizottság többi alelnöke

3. kategória: a Tanács főtitkára, a Bizottság tagjai, az Európai Unió Bíróságának bírái és főtanácsnokai, a Törvényszék elnöke és tagjai, az ombudsman és az európai adatvédelmi biztos

4. kategória: a Számvevőszék elnöke és tagjai

5. kategória: az intézmények és ügynökségek legmagasabb rangú köztisztviselői

Jogosultságaik összefoglalására az alábbiakban kerül sor. További információk találhatók az Europa honlapon közzétett személyzeti szabályzatban, amely az Unió valamennyi tisztviselőjének jogait és kötelezettségeit tartalmazó hivatalos dokumentum. A felsővezetés semmilyen kedvezményes hitelben nem részesült az Uniótól.

A FELSŐVEZETÉS FŐ PÉNZÜGYI JOGOSULTSÁGAI

EUR
Jogosultság (alkalmazottanként)	1. kategória	2. kategória	3. kategória	4. kategória	5. kategória
Alapilletmény (havi)	28 461,39	25 780,25 -	20 624,20 -	22 274,14 -	13 113,98 -
		26 811,47	23 202,23	23 717,84	20 624,20
Lakhatási támogatás/Külföldi munkavégzési támogatás	15 %	15 %	15 %	15 %	0–4 %–16 %
Családi támogatások:
Háztartási támogatás (a fizetés %-ában)	2 % + 191,44	2 % + 191,44	2 % + 191,44	2 % + 191,44	2 % + 191,44
Eltartott gyermek	418,31	418,31	418,31	418,31	418,31
Iskola előtti	102,18	102,18	102,18	102,18	102,18
Iskoláztatási, vagy	283,82	283,82	283,82	283,82	283,82
A munkavégzés helyén kívüli képzés	567,38	567,38	567,38	567,38	567,38
Az elnöklő bírák támogatása	tárgytalan	tárgytalan	651,20	tárgytalan	tárgytalan
Reprezentációs költségtérítés	1 542,36	991,26	651,20	tárgytalan	tárgytalan
Éves utazási költségek	tárgytalan	tárgytalan	tárgytalan	tárgytalan	tárgytalan
Tagállamba átutalható:
Iskoláztatási támogatás (11)	Igen	Igen	Igen	Igen	Igen
A fizetés %-ában (11)	5 %	5 %	5 %	5 %	5 %
A kk nélküli fizetés %-ában	legfeljebb 25 %	legfeljebb 25 %	legfeljebb 25 %	legfeljebb 25 %	legfeljebb 25 %
Reprezentációs költségek	visszatérített	visszatérített	visszatérített	tárgytalan	tárgytalan
Szolgálati jogviszony megkezdése:
Beilleszkedési kiadások	56 922,77	51 560,49	41 248,39	44 548,28	visszatérített
		- 53 622,93	- 46 404,45	- 47 435,67
Családtagok utazási költségei	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített
Költözésből adódó kiadások	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített
Szolgálati jogviszony megszűnése:
Újraletelepedési kiadások	28 461,39	25 780,25 -	20 624,20 -	22 274,14 -	visszatérített
		26 811,47	23 202,23	23 717,84
Családtagok utazási költségei	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített
Költözésből adódó kiadások	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített
Átmenet (a fizetés %-ában) (12)	40 % – 65 %	40 % – 65 %	40 % – 65 %	40 % – 65 %	tárgytalan
Betegségbiztosítás	fedezett	fedezett	fedezett	fedezett	fedezett
Nyugdíj (a fizetés %-ában, adózás előtt)	Legfeljebb 70 %	Legfeljebb 70 %	Legfeljebb 70 %	Legfeljebb 70 %	Legfeljebb 70 %
Levonások:
Jövedelemadó	8 % – 45 %	8 % – 45 %	8 % – 45 %	8 % – 45 %	8 % – 45 %
Betegségbiztosítás (a fizetés %-ában)	1,7  %	1,7  %	1,7  %	1,7  %	1,7  %
Speciális levonás a fizetés után	7 %	7 %	7 %	7 %	6-7 %
Nyugdíjjárulék	tárgytalan	tárgytalan	tárgytalan	tárgytalan	9,7  %
Személyek száma év végén	3	8	93	28	112

8.   A MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK

Az éves beszámoló és az ahhoz kapcsolódó megjegyzések a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján készültek, és a fent bemutatott információk ezt tükrözik. E beszámoló aláírásának napjáig két lényeges kérdés merült fel, amelyet az alábbiakban ismertetünk: az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése és a koronavírus-járvány uniós kezelése. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének nem jutott tudomására olyan lényeges további esemény, amelyet e szakaszban kellene bemutatni, és jelentés sem érkezett ilyenről.

Koronavírus-betegség 2019 (Covid19)

2020 első felében a koronavírus-járvány világszerte óriási hatásokkal járt. Mivel nem számít kiigazító eseménynek, ezért a jelentett adatokat sem kell kiigazítani. Az ezt követő beszámolási időszakok tekintetében a Bizottság által javasolt azonnali reagálási kezdeményezések végrehajtása – beleértve a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz újbóli működésbe léptetését, az uniós polgári védelmi mechanizmus (UCPM/rescEU) további megerősítését, a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezéseket (CRII és CRII+), valamint a Covid19-világjárvány miatt felmerülő szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszközt (SURE) – hatással lesz egyes eszközöknek és kötelezettségeknek a pénzügyi kimutatásokban való megjelenítésére, értékelésére vagy átsorolására:

—

A Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz újbóli működésbe léptetése és az uniós polgári védelmi mechanizmus (UCPM/rescEU) megerősítése: Az EU a Covid19-világjárvány nyomán kialakult válság mélységére, valamint az uniós költségvetésből támogatást igénylő szükségletek mértékére és jellegére tekintettel újból működésbe léptette a Szükséghelyzeti Támogatási Eszközt. Ezt az eszközt eredetileg 2016 márciusában hozta létre a menekültek Görögországba való tömeges beáramlását követően kialakult szükséghelyzet kezelésére (lásd a 2016. március 15-i (EU) 2016/369 tanácsi rendeletet (27)), majd a Covid19-világjárvánnyal szembeni védekezéshez szükséges kiadások finanszírozása érdekében hároméves időszakra (2020. február 1. és 2022. január 31. között) újból működésbe léptette (lásd a 2020. április 14-i (EU) 2020/521 tanácsi rendeletet (28)). E célkitűzés előmozdítása érdekében a 2020. évi költségvetést úgy módosították, hogy az magában foglaljon 2,7 milliárd EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot és 1,4 milliárd EUR összegű kifizetési előirányzatot (lásd az Európai Unió 2020. évi pénzügyi évre vonatkozó 2. számú költségvetés-módosításának végleges elfogadását, (EU, Euratom) 2020/537, 2020. április 17. (29)). Az újbóli működésbe léptetés lehetővé teszi az Unió számára, hogy intézkedéseket hozzon a súlyos következmények megelőzésére és enyhítésére egy vagy több tagállamban, és összehangolt módon kezelje a Covid19-katasztrófához kapcsolódó szükségleteket, kiegészítve az egyéb uniós eszközök keretében nyújtott bármilyen támogatást. A Bizottság által központilag irányított eszköz elsősorban a közvetlen közbeszerzésre és támogatásokra összpontosít, míg bizonyos esetekben az intézkedéseket partnereken, például nemzetközi szervezeteken keresztül hajtják végre. A Szükséghelyzeti Támogatási Eszközt kiegészítő intézkedésként megerősítették az uniós polgári védelmi mechanizmust/rescEU-t, hogy lehetővé váljon az alapvető erőforrások Európa-szerte történő szélesebb körű felhalmozása és elosztásának koordinálása (lásd a 2020. március 19-i (EU) 2020/414 bizottsági végrehajtási határozattal (30) és a 2020. március 26-i (EU) 2020/452 bizottsági végrehajtási határozattal (31) módosított (EU) 2019/570 bizottsági végrehajtási határozatot (32)). Ennek érdekében módosították a 2020. évi költségvetést, hogy az magában foglaljon további 0,3 milliárd EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot és 0,2 milliárd EUR összegű kifizetési előirányzatot. Az UCPM/rescEU megerősítése támogatja a tagállamokat bizonyos típusú szükséges felszerelések (többek között terápiás készítmények, orvostechnikai felszerelések, egyéni védőeszközök, laboratóriumi felszerelések) beszerzésében, így növelve a közös közbeszerzési megállapodás szerinti közös közbeszerzés keretében beszerzett kiemelt termékek volumenét, valamint kiegészítve és kibővítve azok körét. E koordinált megközelítésnek köszönhetően a tagállamok jó alkupozícióba kerülnek az ágazattal szemben a gyógyszerek elérhetőségéről és áráról folytatott tárgyalások során. A rescEU közvetlen támogatásai 100 %-os finanszírozást biztosítanak az uniós költségvetésből, többek között e kapacitások fejlesztésének és az eszközök alkalmazásnak a teljes körű finanszírozására. A beszerzett felszerelések egy vagy több tagállamban kerülnek elhelyezésre, míg a döntéshozatalt uniós szinten szervezik, és a nemzeti készleteken felül biztosítanak szükséghelyzeti felszerelést. A felszerelések valamennyi tagállam számára elérhetők lesznek, és akkor kerülnek felhasználásra, ha a nemzeti készletek nem elegendőek.

—

A koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés (CRII és CRII+): A 2020. március 30-i (EU) 2020/460 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (33) végrehajtott CRII a Covid19-járványra adott válaszként a tagállamok egészségügyi rendszereibe és gazdaságuk más ágazataiba történő beruházások mozgósítását célzó különös intézkedéseket vezetett be azáltal, hogy azonnali likviditást biztosított akár 37 milliárd EUR összegű európai közberuházás mozgósításához, rugalmasabbá tette az uniós kiadási szabályok alkalmazását és kiterjesztette az Európai Unió Szolidaritási Alapjának alkalmazási körét. A 2020. április 23-i (EU) 2020/558 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (34) végrehajtott CRII+ további intézkedéseket vezetett be annak érdekében, hogy kivételes rugalmasságot biztosítson az európai strukturális és beruházási alapok felhasználása tekintetében. A 2019. évi mérleg 6,8 milliárd EUR-t rövid lejáratú előfinanszírozásként tartalmaz, mivel ezeket az összegeket a tagállamoknak eredetileg 2020-ban kellett volna visszafizetniük. A CRII nyomán azonban a tagállamok megtarthatják ezeket az összegeket, hogy fel lehessen ezeket használni a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos beruházások felgyorsítására. Mivel a CRII az előfinanszírozás lezáráskor történő elszámolását vagy visszatéríttetését irányozza elő, és az elszámolhatósági időszakok 2022-ben lejárhatnak, ez a 6,8 milliárd EUR összegű rövid lejáratú előfinanszírozás – a számviteli szabályokkal összhangban – a 2020. évi pénzügyi kimutatásokban valószínűleg hosszú lejáratúként kerül besorolásra.

—

A Covid19-világjárvány miatt felmerülő szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE): Az EU a Covid19-válság gazdasági hatásainak kezelését célzó szükséghelyzeti támogatási csomag részeként 2020. május 19-én elfogadta a SURE eszköz létrehozásáról szóló (EU) 2020/672 tanácsi rendeletet (35). Az eszköz célja, hogy segítse a munkavállalókat munkahelyük megtartásában a válság idején. A SURE olyan ideiglenes eszköz, amelynek keretében akár 100 milliárd EUR összegű pénzügyi támogatás (kedvezményes hitel) nyújtható a tagállamoknak. Az eszköz lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy uniós pénzügyi támogatást igényeljenek az olyan állami közkiadások hirtelen és jelentős megemelkedésének finanszírozásához, amelyek a 2020. február 1-je óta a válság okán bevezetett nemzeti intézkedések nyomán merültek fel. Ilyenek például a csökkentett munkaidős rendszerek és az ahhoz hasonló – többek között az önálló vállalkozóknak biztosított – intézkedések, illetve bizonyos, főként a munkahelyeket érintő egészségügyi rendelkezések. Annak érdekében, hogy az EU a SURE keretében pénzügyi támogatást nyújthasson, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az EU nevében legfeljebb 100 milliárd EUR összegben hitelt vegyen fel a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményeknél. A SURE-hoz kapcsolódó hiteleket az uniós költségvetésből és a tagállamok által az EU bruttó nemzeti jövedelméhez való hozzájárulásuk arányának megfelelően nyújtott garanciákból fogják fedezni. A garanciák teljes összege 25 milliárd EUR lesz, és az eszköz csak az összes garancia rendelkezésre bocsátását követően lép működésbe. Az eszköz 2022. december 31-ig szól.

—

Next Generation EU: Ursula von der Leyen elnök 2020. május 27-én új javaslatot terjesztett elő a 2021–2027-es időszakra vonatkozó hosszú távú uniós költségvetésről (többéves pénzügyi keret) és az ágazati programokról. Ezt a javaslatot a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó, a gazdasági helyreállításnak kezdeti lökést adó és az európaiak következő nemzedékének jövőjét egyengetni hivatott ideiglenes szükséghelyzeti eszköz, a Next Generation EU (36) egészíti ki. E javaslatról jelenleg folynak a tárgyalások a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel. Amennyiben e javaslat alapján megállapodás születne, az EU által felvett hitelekből származó pénzeszközökkel számos uniós költségvetési programot kiegészítenének. Tekintettel a javasolt összegek nagyságára, ez jelentős hatást gyakorolna a jövőbeli uniós mérlegek tartalmára; a konkrét hatás csak akkor értékelhető, ha a költségvetési hatóság jóváhagyta a végleges javaslatot, és megkezdődik annak végrehajtása.

Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése

2020. február 1-jétől az Egyesült Királyság többé nem tagja az Európai Uniónak. Azt követően, hogy a két fél megkötötte a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodást (a továbbiakban: a kilépésről rendelkező megállapodás), az Egyesült Királyság kötelezettséget vállalt arra, hogy az uniós tagságából eredően teljesíti a jelenlegi többéves pénzügyi keret és a korábbi pénzügyi tervek szerinti valamennyi kötelezettségét.

E beszámoló aláírásának időpontjáig, valamint a megkötött és már hatályos, kilépésről rendelkező megállapodás alapján e beszámolóban semmilyen pénzügyi hatásról nem kell jelentést tenni.

9.   A KONSZOLIDÁLÁS ALKALMAZÁSI KÖRE

A.   ELLENŐRZÖTT INTÉZMÉNYEK (52)

1.   Intézmények és tanácsadó szervek (11)

Európai Parlament

Európai Tanács

Európai Bizottság

Európai Számvevőszék

Az Európai Unió Bírósága

Európai Külügyi Szolgálat

Európai adatvédelmi biztos

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Európai ombudsman

Régiók Bizottsága

Az Európai Unió Tanácsa

2.   Uniós ügynökségek (39)

2.1.    Végrehajtó ügynökségek (6)

Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA)

Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség (CHAFEA)

Kutatási Végrehajtó Ügynökség (REA)

Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (EASME)

Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége (ERCEA)

Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség (INEA)

2.2.    Decentralizált ügynökségek (33)

Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (EMSA)

Európai Gyógyszerügynökség (EMA)

Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA)

Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE)

Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)

Európai Bankhatóság (EBH)

Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO)

Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex)

Az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL)

Európai GNSS Ügynökség (GSA)

Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust)

Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA)

Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC)

Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop)

Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége

Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Működését Segítő Ügynökség (BEREC Hivatal)

Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA)

Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA)

Az Európai Unió Vasúti Ügynöksége (ERA)

Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO)

Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (EFCA)

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA)

Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA)

Európai Képzési Alapítvány (ETF)

Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound)

A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA)

A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol)

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)

Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA)

Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja

Fusion for Energy (Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás)

A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA)

3.   Egyéb ellenőrzött gazdálkodó egységek (2)

A felszámolás alatt álló Európai Szén- és Acélközösség

Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT)

B.   TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOK (1)

Európai Beruházási Alap (EBA)

KISEBB GAZDÁLKODÓ EGYSÉGEK

Az alábbiakban felsorolt gazdálkodó egységeket csekély jelentőségük miatt nem vonták be az EU 2019. évi összevont pénzügyi beszámolójába a tőkemódszer alkalmazásával:

Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás (BBI)

A BBI az EU és a Bioalapú Iparágak Konzorciumának (BIK) köz-magán társulása. A BBI célkitűzése, hogy fenntartható és versenyképes bioalapú európai iparágak fejlesztése révén hozzájáruljon az erőforrásokat hatékonyabban felhasználó, fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság létrehozásához, valamint a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás erősítéséhez.

Tiszta Égbolt közös vállalkozás (Tiszta Égbolt)

A Tiszta Égbolt a legnagyobb európai kutatási program, amely a légi járművekkel összefüggő szén-dioxid-kibocsátás, gázkibocsátások és zajszintek csökkentését célzó innovatív, élvonalbeli technológiát fejleszti ki. Az EU „Horizont 2020” keretprogramja által finanszírozott Tiszta Égbolt hozzájárul az európai légi ipari együttműködés, globális vezető szerep és versenyképesség megerősítéséhez.

Az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító közös vállalkozás (IMI közös vállalkozás)

Az IMI az Európai Unió és az európai gyógyszeripar közötti partnerség, a világ legnagyobb köz-magán társulása az élettudományok területén. Célja az egészség javítása az innovatív gyógyszerek kifejlesztésének és a páciensek számára való elérhetőségének felgyorsítása révén, különösen az olyan területeken, ahol azokra kielégítetlen orvosi vagy társadalmi igény mutatkozik.

Kiváló Európai Elektronikai Alkatrészek és Rendszerek közös vállalkozás (ECSEL)

Az ECSEL elektronikai alkatrészekkel és rendszerekkel foglalkozó köz-magán társulás, amely az elektronikai alkatrészek és rendszerek terén világszínvonalú szakértelmet nyújtó kutatási, fejlesztési és innovációs projekteket finanszíroz, ezáltal hozzájárul ahhoz, hogy az Európai Unió elektronikai alkatrészekkel és rendszerekkel foglalkozó iparága megerősödjön, és globálisan versenyképessé váljon.

Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai (FCH) Közös Vállalkozás

Az FCH a köz- és a magánszféra partnerségében valósul meg, és az üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiákkal összefüggő kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységeket támogatja Európában. Célja, hogy felgyorsítsa e technológiák piaci bevezetését, és elősegítse, hogy a bennük rejlő lehetőségeknek megfelelő szerepet kapjanak az alacsony széndioxid-kibocsátású energetikai rendszer kialakításában.

Az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer (SESAR) megvalósítását célzó közös vállalkozás (SESAR közös vállalkozás)

A SESAR egy olyan köz-magán társulás, amelynek feladata, hogy valamennyi kapcsolódó kutatás-fejlesztési erőfeszítés uniós összehangolása és egyesítése révén korszerűsítse az európai légiforgalmi szolgáltatás rendszerét.

Shift2Rail közös vállalkozás (Shift2Rail)

A Shitf2Rail az első európai vasúti közös technológiai kezdeményezés, amely az új és fejlett technológiáknak az innovatív vasúti termékmegoldásokba történő integrálásával összpontosított kutatási és innovációs, valamint piacvezérelt megoldások kialakítására törekszik.

E gazdálkodó egységek éves beszámolója nyilvánosan hozzáférhető az egyes gazdálkodó egységek honlapján.

A PÉNZÜGYI KIMUTATÁS TÁRGYALÁSA ÉS ELEMZÉSE (37)

2019-ES PÉNZÜGYI ÉV

TARTALOMJEGYZÉK

1.

AZ EURÓPAI UNIÓ ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓJA: 2019. ÉVI PÉNZÜGYI HELYZET

101

1.1.

BEVÉTELEK

101

1.2.

KIADÁSOK

102

1.3.

ESZKÖZÖK

102

1.4.

KÖTELEZETTSÉGEK

110

2.

A KOCKÁZATOK ÉS BIZONYTALANSÁGOK KEZELÉSE AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA SORÁN

111

2.1.

MAKROGAZDASÁGI KÖRNYEZET

111

2.2.

PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ KÖLTSÉGVETÉSI FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK

111

2.3.

KÖLTSÉGVETÉSI BIZTOSÍTÉKOK

112

2.4.

AZ ÚJ BELÉPŐK RÉSZÉRE FENNTARTOTT TARTALÉK (NER) 300

113

A pénzügyi kimutatás tárgyalásának és elemzésének az a célja, hogy segítséget nyújtson az olvasónak az EU összevont pénzügyi beszámolójában bemutatott pénzügyi helyzet, pénzügyi teljesítmény és cash flow-k megértéséhez. Az itt szereplő információk nem képezték ellenőrzés tárgyát.

1.   AZ EURÓPAI UNIÓ ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓJA: 2019. ÉVI PÉNZÜGYI HELYZET

1.1.   BEVÉTELEK

Az EU összevont bevétele magában foglalja a visszterhes ügyletekhez és a nem visszterhes ügyletekhez kapcsolódó összegeket, amelyek közül az utóbbi összegek a legjelentősebbek.

A főbb nem visszterhes ügyletekből származó bevételek ötéves tendenciája (millió EUR)

Mivel a költségvetési bevételeknek meg kell egyezniük a költségvetési kiadásokkal (vagy meg kell azokat haladniuk), a fentiekben bemutatott bevételi tendencia fő hajtóereje az évente teljesített kifizetésekben rejlik.

2019-ben az összevont bevétel 160,3 milliárd EUR-t tett ki, ami kismértékű, 2,6 milliárd EUR összegű, azaz 1,6 %-os csökkenést jelent az előző évi 162,9 milliárd EUR-hoz képest. Ez elsősorban a GNI- és a héa-források növekedésének tudható be, amelyet túlkompenzált az egyéb bevételi kategóriák csökkenése:

—

A GNI-ből (bruttó nemzeti jövedelem), az EU működési bevételének elsődleges eleméből, valamint a héa-forrásokból származó bevételek a 2018. évi 123,4 milliárd EUR-ról 2019-ben 126,9 milliárd EUR-ra emelkedtek. A 3,5 milliárd EUR összegű, azaz 2,8 %-os növekedést elsősorban a korábbi összegekre (főként a 2012 és 2017 közötti évekre) vonatkozó kiigazítások eredményezték, mivel a GNI/héa-alapokat valós adatokkal frissítették.

—	A kiadások visszafizettetése 2,2 milliárd EUR-ról 2,6 milliárd EUR-ra (0,4 milliárd EUR-val, azaz 18,2 %-kal) emelkedett, ami tovább növelte a bevételeket.

—

Ezzel párhuzamosan a pénzbírságokból származó bevételek, amelyek 2018-ban 6,7 milliárd EUR-t tettek ki, a kiszabott pénzbírságok alacsonyabb nagyságrendje miatt 2,4 milliárd EUR-val, azaz 35,8 %-kal 4,3 milliárd EUR-ra csökkentek. A három legnagyobb kiszabott pénzbírság összege 2018-ban 5,7 milliárd EUR-t tett ki, 2019-ben azonban csak 3,1 milliárd EUR volt.

A fenti változásokat a következők kísérték: a tradicionális saját forrásokból származó bevételek a 2018. évi 22,8 milliárd EUR-ról 2019-ben 21,2 milliárd EUR-ra csökkentek (1,6 milliárd EUR összegű, azaz 7,0 %-os csökkenés), valamint a pénzügyi bevételek a 2018. évi 3,1 milliárd EUR-ról 2019-ben 1,8 milliárd EUR-ra estek vissza (1,3 milliárd EUR összegű, azaz 41,9 %-os csökkenés) a brit TOR-ügyekhez kapcsolódó, 2018-ban megjelenített késedelmi kamatbevételek miatt (1,3 milliárd EUR).

1.2.   KIADÁSOK

Az összevont pénzügyi beszámolóban megjelenített fő kiadási tételek a megosztott irányítás alá tartozó transzferjellegű kifizetések, amelyek a következő alapokat érintik: i. Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA), ii. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és egyéb vidékfejlesztési eszközök, iii. Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és Kohéziós Alap (KA) és iv. Európai Szociális Alap (ESZA). Ezek az alapok 2019-ben az összes kiadás 66,8 %-át tették ki (2018: 66,3 %) – a felosztás az alábbi ábrán látható.

A tagállamok által a 2019-es pénzügyi évre vonatkozóan (megosztott irányítással) végrehajtott fő kiadások relatív súlya

A közvetlen irányítás keretében felmerült kiadások a Bizottság, a végrehajtó ügynökségek és a vagyonkezelői alapok általi költségvetés-végrehajtást mutatják. Közvetett irányítás esetén a költségvetést az uniós ügynökségek, az uniós szervek, harmadik országok, nemzetközi szervezetek és egyéb jogalanyok hajtják végre.

A közvetlen és közvetett irányítás keretében felmerült kiadások összege 29,0 milliárd EUR volt és az összes kiadás hozzávetőleg 18,7 %-át tette ki, vagyis az előző pénzügyi évhez képest stabil maradt (2018: 28,5 milliárd EUR, azaz 19,1 %).

Az EU kiadásként számol el bizonyos jövőbeli kifizetési kötelezettségeket, még ha azokat nem is tüntetik fel a készpénz alapú költségvetési számlákon. Jelentős összegeket tüntetnek fel a mezőgazdaságra és a vidékfejlesztésre vonatkozó szállítói kötelezettségek és elhatárolt költségek, valamint a biztosok, az uniós intézmények tagjai és a személyzet által megszerzett nyugdíjjogosultságokkal és egyéb, a munkaviszony megszűnése utáni jogosultságokkal kapcsolatos munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek alatt is (lásd a 2.9. megjegyzést).

A kiadások összességében 149,0 milliárd EUR-ról 155,5 milliárd EUR-ra, 6,5 milliárd EUR-val, azaz 4,4 %-kal nőttek 2018-hoz képest, ami főként a tagállamok által megosztott irányítással végrehajtott programokból eredő költségekből származik, amelyek körülbelül 4,8 milliárd EUR-val, azaz 4,7 %-kal, 101,7 milliárd EUR-ról 106,5 milliárd EUR-ra emelkedtek. Ennek oka, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret előrehaladtával tovább folyik az ERFA és a Kohéziós Alap alá tartozó programok végrehajtása.

1.3.   ESZKÖZÖK

A mérleg eszközoldalán lévő legjelentősebb tételek a pénzügyi eszközökhöz (nyújtott hitelekhez, értékesíthető pénzügyi eszközökhöz, pénzeszközökhöz) és az előfinanszírozási összegekhez kapcsolódnak, amelyek az EU eszközeinek 79,6 %-át teszik ki (2018: 78,8 %).

Az EU összevont eszközeinek összetétele

2019. december 31-én a teljes eszközállomány 178,9 milliárd EUR-t tett ki, ami 4,5 milliárd EUR összegű, azaz 2,6 %-os növekedést jelent az előző évhez képest (2018: 174,4 milliárd EUR). A főbb változások a következők voltak:

—	az értékesíthető pénzügyi eszközök 3,0 milliárd EUR összegben (19,2 %-kal) növekedtek az ESBA-garanciaalap és az EFFA-garanciaalap, valamint a Horizont 2020 folyamatos finanszírozásával összhangban,

—	a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek 1,6 milliárd EUR összegben (9,0 %-kal) emelkedtek (lásd alább),

—	az előfinanszírozás, azaz az uniós források kedvezményezettjeinek kifizetett előlegek lényegében stabilak maradtak, mivel csak kismértékben, 1,1 milliárd EUR-val (2,5 %-kal) növekedtek,

—	a fenti hatásokat részben ellensúlyozta a hitelek 1,3 milliárd EUR összegű (2,3 %-os) csökkenése, amely elsősorban a fizetésimérleg-hitelek Románia (1 milliárd EUR) és Lettország (0,5 milliárd EUR) általi 2019-es visszafizetésének tudható be, és amelyet részben ellensúlyoztak az új MFA-hitelek.

Az uniós intézmények és szervek általánosságban arra törekednek, hogy a pénzeszközként és pénzeszköz-egyenértékesként tartott összegeket alacsony szinten tartsák. Az év végén 19,7 milliárd EUR összegű készpénzállomány a következő fő elemekből áll:-

—	2019 végén véglegesen beszedtek, de a költségvetés-módosításokban még nem tüntettek fel 2,6 milliárd EUR összegű, a Bizottság által a versenyszabályok megsértése miatt kirótt pénzbírságot, amely év végén ugyancsak a kincstári egyenleg részét képezte.-

—	A kincstári egyenleg tartalmaz továbbá a 2019. évi költségvetésben szereplő 9,7 milliárd EUR összegű, még nem felhasznált címzett bevételt és egyéb kifizetési előirányzatot.

Előfinanszírozás

Megjegyzendő, hogy az előfinanszírozás szintjét jelentősen befolyásolja a többéves pénzügyi keret ciklusa – például a többéves pénzügyi keret időszakának elején várhatóan nagy előlegeket kell kifizetni a tagállamok részére a kohéziós politika keretében, és ezek az összegek a programok lezárásáig a tagállamok rendelkezésére állnak. Éves előfinanszírozást is kifizetnek, amelyet az adott éven belül fel kell használni, vagy az éves zárási ciklus részeként a következő évben vissza kell téríttetni. A Bizottság minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy az előfinanszírozást megfelelő szinten tartsa. Egyensúlyt kell teremteni a projektek elegendő finanszírozásának biztosítása és a kiadások kellő időben történő elszámolása között.

Az uniós mérlegben szereplő teljes előfinanszírozás (amely nem tartalmazza a tagállamok részére fizetett egyéb előlegeket, valamint a Bêkou és az Afrika vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulásokat) 44,4 milliárd EUR-t tesz ki (2018: 43,4 milliárd EUR), amelynek szinte az egésze bizottsági tevékenységekhez kapcsolódik. A Bizottság által nyújtott előfinanszírozás mintegy 56 %-a megosztott irányítású, ami azt jelenti, hogy a költségvetés végrehajtását a tagállamokhoz delegálják (a Bizottság felügyeleti szerepet lát el).

Bizottság általi előfinanszírozás irányítási mód szerinti bontásban

A megosztott irányítási mód alá tartozó legjelentősebb előfinanszírozási összeg az ERFA-hoz és a Kohéziós Alaphoz kapcsolódik (14,4 milliárd EUR), és hasonló a 2018. évi összeghez (14,6 milliárd EUR).

PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK

Az EU összevont pénzügyi beszámolójában a következők vannak feltüntetve számviteli értelemben pénzügyi instrumentumként:

—

a költségvetésből támogatott pénzügyi eszközök: az ilyen típusú költségvetési végrehajtás keretében a pénzeszközöket vagy már folyósították a megbízott szervezetek által kezelt vagyonkezelői számlákra, és rendelkezésre állnak (pénzeszközként és pénzeszköz-egyenértékesként, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírként, illetve pénzpiaci alapokba történő befektetésként vagy összevont eszközportfólióként), hogy fedezzék a jövőbeli garancialehívásokat, vagy befektetésre kerültek a saját tőkébe,

—

költségvetési biztosítékokra vonatkozó garanciaalapokban tartott pénzügyi eszközök: az ilyen típusú költségvetési végrehajtás keretében az EU olyan garanciákat nyújt partnerek számára, amelyek finanszírozása csak részben történik a Bizottság által létrehozott garanciaalapokon keresztül, és így függő kötelezettségeket keletkeztetnek az uniós költségvetés számára – lásd a 4.1. megjegyzést, és

—	hitelek és pénzügyi támogatási programokra vonatkozó kapcsolódó hitelfelvételek.

A költségvetésből támogatott pénzügyi eszközök

Az uniós költségvetésből támogatott, közvetlen és közvetett irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök jelentősége és volumene évről évre nő. A hagyományos költségvetés-végrehajtási módhoz képest – amely vissza nem térítendő és más támogatások nyújtására terjed ki – az e megközelítés mögött álló alapvető koncepció az, hogy a költségvetésből pénzügyi eszközök révén felhasznált minden egyes euróból a tőkeáttételi hatásnak köszönhetően a végső kedvezményezett több mint 1 eurót kap pénzügyi támogatásként. Az uniós költségvetés e felhasználása arra irányul, hogy maximalizálja a rendelkezésre álló források hatását. Az uniós költségvetésből támogatott pénzügyi eszközök formája lehet garanciaeszköz, tőkeinstrumentum és hiteleszköz – lásd a többéves pénzügyi keret szerinti áttekintést az alábbi táblázatban. Az ezen instrumentumokban tartott eszközöket vagy pénzeszközökben és pénzeszköz-egyenértékesekben tartják, vagy befektetik az EU összevont pénzügyi beszámolójában értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt tőkeinstrumentumokba és hitelpapírokba.

Az uniós költségvetésből támogatott pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó értékesíthető pénzügyi eszközök (év végi érték):-

Az alábbi táblázatok áttekintést nyújtanak az uniós költségvetésből támogatott pénzügyi eszközökről és azok 2019. december 31-i értékéről a többéves pénzügyi keret szerinti bontásban:

millió EUR
Több többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó	Eszközök  (13)	Kötelezettségek  (14)	Függő kötelezettségek  (15)
Garancia- és kockázatmegosztási eszközök:
Nyugat-balkáni Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Eszköz (EDIF)	36	(40)	—
	36	(40)	—
Tőkeinstrumentumok:
Délkelet-Európáért Európai Alap (EFSE)	166	—	—
Környezetbarát Növekedésért Alap a keleti szomszédság részére	71	—	—
Európai Progress mikrofinanszírozási alap	53	—	—
MENA Alap a mikro-, kis- és középvállalkozások számára (SANAD)	44	—	—
Vállalkozásinnovációs alap (ENIF)	17	—	—
Vállalkozásbővítési alap (ENEF)	10	—	—
MIFA hitelalap – mikrofinanszírozási kezdeményezés Ázsia részére	9	—	—
	370	—	—
Összesen	406	(40)	—

A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret	Eszközök	Kötelezettségek	Függő kötelezettségek
Garancia- és kockázatmegosztási eszközök:
Horizont 2020 – InnovFin kutatási és innovációs célú hitel és garancia	1 237	(33)	(1 091 )
Horizont 2020 – InnovFin kkv-garanciaeszköz	936	(557)	(361)
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hitelfinanszírozási eszköze (CEF DI):	708	(4)	(684)
COSME hitelgarancia-eszköz	401	(758)	(2)
Az energiahatékonyság magánfinanszírozási eszköze (PF4EE)	44	(2)	(8)
A kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze	37	(28)	—
SEMED Mkkv Inkluzív Finanszírozási Program	25	—	(12)
Átruházhatósági és Átalakíthatósági Eszköz	16	(1)	—
Diákhitelgarancia-eszköz	14	(1)	—
A keleti partnerség kkv-finanszírozási eszköze	13	(4)	(2)
Természetitőke-finanszírozási Eszköz	11	(0)	(7)
Egyéb garancia- és kockázatmegosztási eszközök:	8	(1)	(6)
	3 451	(1 387 )	(2 175 )
Tőkeinstrumentumok:
Horizont 2020 InnovFin kutatási és innovációs célú tőkefinanszírozási eszköz	515	(17)	(131)
COSME – Növekedésösztönző Tőkefinanszírozási Eszköz	86	(2)	—
Kockázatitőke-eszköz a déli szomszédság országai részére	24	—	—
Climate Investor One	15	—	—
Latin-amerikai Beruházási Keret	12	—	—
Afrika Mezőgazdasági és Kereskedelmi Beruházási Alap	11	—	—
Egyéb tőkeinstrumentumok	16	(1)	—
	679	(20)	(131)
Vegyes eszközök:
A foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja – garanciaeszköz és kapacitásépítés	81	(72)	—
EU mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség eszközök	62	(24)	—
Energiaintegrációs Alap	37	(3)	—
ElectriFI	30	—	—
Mezőgazdasági finanszírozási kezdeményezés	21	—	—
	232	(98)	—
Összesen	4 362	(1 505 )	(2 306 )

2014 előtti többéves pénzügyi keret	Eszközök	Kötelezettségek	Függő kötelezettségek
Garancia- és kockázatmegosztási eszközök:
Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus (RSFF)	609	(58)	(110)
A versenyképességi és innovációs keretprogram szerinti kkv-garanciakeret	71	(140)	—
Többéves program (MAP) vállalkozásoknak	32	(31)	—
Európai Progress mikrofinanszírozási garanciaeszköz	4	(4)	—
	716	(233)	(110)
Tőkeinstrumentumok:
A versenyképességi és innovációs keretprogram szerinti, a gyorsan növekvő és innovatív kkv-k támogatására létrehozott eszköz	448	(4)	—
Többéves keretprogram – Tőkefinanszírozási eszköz	196	—	—
Európai Energiahatékonysági Alap	105	—	—
Globális Energiahatékonysági és Megújulóenergia-alap	79	(4)	—
Marguerite Alap	54	—	—
Európai Technológiai Hitelkeret (ETF) Startup eszköz 1998	3	(0)	—
	885	(8)	—
Vegyes eszközök:
Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI)	124	(2)	—
Gazdasági és pénzügyi együttműködési eszköz az euromediterrán partnerség keretében (MEDA)	119	(2)	—
	243	(4)	—
Összesen	1 844	(244)	(110)
Mindösszesen	6 612	(1 790 )	(2 416 )

Költségvetési biztosítékokra vonatkozó garanciaalapokban tartott pénzügyi eszközök

A Bizottság garanciaalapokat hozott létre az EBB csoport és egyéb pénzügyi intézmények részére nyújtott költségvetési biztosítékok fedezésére (lásd az összevont pénzügyi beszámoló 4.1.1. megjegyzését). E garanciaalapokat az uniós költségvetésből származó kifizetésekből töltik fel, hogy likviditási tartalékot biztosítsanak a fedezett műveletekből származó potenciális veszteségekkel szemben. A garanciaalap részére teljesített kifizetéseket pénzügyi instrumentumokba, többek között hitelpapírokba, pénzpiaci alapokba, pénzeszközökbe és lekötött betétekbe fektetik be. 2019. december 31-én a Bizottság az alábbiakban tartott pénzügyi eszközöket:

—	a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap, 2,6 milliárd EUR,

—	az ESBA-garanciaalap, 6,7 milliárd EUR, és

—	az EFFA-garanciaalap, 0,6 milliárd EUR.

Pénzügyi támogatási programokra vonatkozó hitelek és kapcsolódó hitelfelvételek

A Bizottság az Európai Parlament és a Tanács határozatai alapján pénzügyi támogatást nyújt a tagállamoknak és harmadik országoknak a tőkepiacokról finanszírozott kétoldalú hitelek formájában, az uniós költségvetés garanciájával.

Az EU képviseletében eljáró Bizottság jelenleg a következő három fő programot működteti, amelyek keretében hiteleket nyújthat:

—	európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM),

—	fizetésimérleg-támogatás, és

—	makroszintű pénzügyi támogatás.

Az uniós hitelezés finanszírozásához szükséges tőkét a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményeknél veszik fel.

2019. december 31-én az EFSM és a fizetésimérleg-eszköz keretében pénzügyi támogatásként nyújtott hitelek nominális összege az alábbiak szerint alakult:

milliárd EUR
	BOP			EFSM  (16)			ÖSSZESEN
	Lettország	Románia	Összesen	Írország	Portugália	Összesen
Összes nyújtott	3,1	5,0  (17)	8,1	22,5	26,0	48,5	56,6
2019.12.31-ig folyósított összesen	2,9	5,0	7,9	22,5	24,3	46,8	54,7
2019.12.31-ig visszafizetett összesen	(2,7 )	(5,0 )	(7,7 )	—	—	—	(7,7 )
2019.12.31-én kinnlévő összeg	0,2	0	0,2	22,5	24,3	46,8	47,0

Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM)

Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmust (EFSM) azért hozták létre, hogy pénzügyi támogatást nyújtson minden olyan tagállamnak, amely általa nem befolyásolható rendkívüli körülmények folytán súlyos gazdasági-pénzügyi zavarral küzd, vagy annak komoly veszélye áll fenn. Az EFSM 2011 és 2014 között a reformok végrehajtásától függő pénzügyi támogatást nyújtott Írországnak és Portugáliának.

A program lejárt, és további hitel nem hívható le, jóllehet továbbra is igénybe lehet venni olyan konkrét feladatokra, mint például az Írországnak és Portugáliának nyújtott hitelek futamidejének meghosszabbítása és áthidaló hitelek nyújtása.

Az EFSM-program fő pontjai a következők:

Írország

—	Írország 2010 decemberében igényelte az EFSM keretében nyújtott teljes 22,5 milliárd EUR-s összeget, amelyet nyolc részletben folyósítottak 2011 januárja és 2014 márciusa között.

—	2019-ben nem irányoztak elő tőketörlesztést. Minden kért kamatfizetést időben teljesítettek.

Portugália

—	Portugália 2011 májusában az EFSM által nyújtott 26 milliárd EUR-ból 24,3 milliárd EUR-t igényelt, amelyet hét részletben folyósítottak 2011 májusa és 2014 novembere között.

—	Írországhoz hasonlóan 2019-re nem volt beütemezve tőketörlesztés, és az összes kamatfizetést teljes mértékben időben teljesítették.

—

Portugália hivatalosan kérte, hogy az EU mondjon le az EFSM hitelkeret-megállapodás „kötelező előtörlesztési záradéka” szerinti jogairól annak érdekében, hogy Portugália előtörleszthessen 2 milliárd EUR-t az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) részére. Az EFSF-nek történő előtörlesztés az EFSM-hitelek kötelező arányos törlesztését vonja maga után. A Bizottság ezt egy határozatban bizonyos feltételek mellett engedélyezte.

BOP

A fizetésimérleg-eszköz olyan támogatási program, amelyet a fizetési mérlegükkel kapcsolatban nehézségekkel küzdő vagy nehézségekkel fenyegetett, euróövezeten kívüli országok számára alakítottak ki. A fizetésimérleg-támogatás a mögöttes gazdasági problémák kezelésére kidolgozott szakpolitikák végrehajtásától függő középtávú hitelek formájában valósul meg. Az EU által nyújtott fizetésimérleg-támogatás jellemzően a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és más nemzetközi intézményekkel vagy országokkal együttműködésben valósul meg.

A főbb pontok az alábbiak:

—

2019 folyamán a fizetésimérleg-támogatás kedvezményezett tagállamai időben és teljes egészében visszafizettek 1,5 milliárd EUR-t, amelyből 1,0 milliárd EUR Romániától, 0,5 milliárd EUR pedig Lettországtól származó tőketörlesztés volt. Ezenkívül mindkét tagállam időben kifizette a 2019-ben esedékes kamat összegét.

—	A 2019 végén fennálló 0,2 milliárd EUR-s összeg csak Lettországhoz kapcsolódik, és törlesztésére a tervek szerint 2025-ben kerül sor. Románia az összes tőkeösszeget és kamatot törlesztette, így a fizetésimérleg-támogatási programja lezárható.

Makroszintű pénzügyi támogatás (MFA)

Az MFA az EU által az EU-n kívüli, fizetésimérleg-válsággal küzdő partnerországok részére nyújtott pénzügyi támogatást jelent. Közép- és hosszú távú hitelek vagy támogatások, vagy ezek kombinációja formájában valósul meg, és csak olyan országok számára áll rendelkezésre, amelyek folyósítással járó IMF-program kedvezményezettjei.

2019. december 31-én az MFA-hitelprogram keretében kinnlevő hitelek teljes volumene (névértéke) így 4,7 milliárd EUR volt.

	MFA
	Ukrajna	Tunézia	Jordánia	Egyéb résztvevők	Összesen
Összes nyújtott	3,8	0,8	0,4	0,5	5,5
2019.12.31-ig folyósított összesen	3,3	0,8	0,4	0,4	4,9
2019.12.31-ig visszafizetett összesen	0,0	0,0	0,0	(0,2 )	(0,2 )
2019.12.31-én kinnlévő összeg	3,3	0,8	0,4	0,2	4,7

A főbb pontok az alábbiak:

—	2019-ben összesen 0,4 milliárd EUR összegben folyósítottak új hiteleket, ebből Tunéziának 0,3 milliárd EUR-t, Jordániának 0,1 milliárd EUR-t, Moldovának pedig 0,02 milliárd EUR-t.

A makroszintű pénzügyi támogatás legnagyobb kedvezményezettje Ukrajna, amely 3,3 milliárd EUR összegű hitelt kapott, és egy hitelmegállapodás keretében egy további 0,5 milliárd EUR összegű hitelígérettel is rendelkezik, amelyet még nem folyósítottak. Ukrajna 2019 folyamán minden fizetési kötelezettségét teljesítette.

1.4.   KÖTELEZETTSÉGEK

A mérleg kötelezettségoldalának legjelentősebb tételeit elsősorban az alábbi négy fő tétel képezi: i. nyugdíjkötelezettség és egyéb munkavállalói juttatási kötelezettségek; ii. hitelfelvételek; iii. harmadik felek felé fennálló szállítói kötelezettségek; és iv. elhatárolt költségek.

Az EU konszolidált mérlegében szereplő kötelezettségek összetétele

2019. december 31-én a kötelezettségek teljes összege 251,5 milliárd EUR volt, ami az előző évhez (235,9 milliárd EUR) képest 15,6 milliárd EUR összegű, azaz 6,6 %-os növekedést jelent.

A fő változások az alábbi hatásokhoz kapcsolódnak:

—	A nyugdíjak és a munkaviszony megszűnése utáni egyéb juttatások 17,2 milliárd EUR-val, azaz 21,4 %-kal emelkedtek. Ennek fő oka a pénzügyi feltételezésekből eredő aktuáriusi veszteség, amelyet az első alkalommal negatívvá vált diszkontráta jelentős csökkenése okozott.

—	A hitelfelvételek 1,3 milliárd EUR-val, azaz 2,4 %-kal csökkentek, elsősorban a fizetésimérleg-hitelek törlesztése miatt (1 milliárd EUR Romániához és 0,5 milliárd EUR Lettországhoz kapcsolódóan), amit 0,4 milliárd EUR összegben részben ellensúlyoznak az új MFA-hitelek.

—

A kötelezettségeket (5,0 milliárd EUR összegű csökkenés) és az elhatárolt kiadásokat (4,0 milliárd EUR összegű növekedés) együtt tekintve a kötelezettségek általános szintje változatlan marad. Tovább csökkenti a kötelezettségek összegét, hogy a kohéziós politika (ERFA, Kohéziós Alap és ESZA) területén év végéig kevesebb költségtérítési igény érkezett be; az elhatárolt költségek azonban növekedni fognak, ami a programok végrehajtásának előrehaladását jelzi.

Összes beérkezett és a mérleg szállítói kötelezettség fejezetében elszámolt költségtérítési igény és számla

Nettó eszközök

Az eszközöket meghaladó kötelezettségállomány nem jelenti azt, hogy az uniós intézmények és szervek pénzügyi nehézségekkel küzdenének, hanem inkább azt, hogy bizonyos kötelezettségeket jövőbeli éves költségvetésekből kell majd finanszírozni. Az eredményszemléletű elszámolás szabályai értelmében igen sok kiadást a folyó évben számolnak el, holott tényleges kifizetésükre esetleg csak a következő vagy későbbi években, jövőbeni költségvetésekből kerül sor, a kapcsolódó bevételeket csak a jövőbeni időszakokban számolják el. A kiemelendő legjelentősebb összegek az EMGA tevékenységei (amelyek nagy részét általában a következő pénzügyi év első negyedévében fizetik ki) és a munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek (amelyeket a következő 30 év során teljesítenek).

2.   A KOCKÁZATOK ÉS BIZONYTALANSÁGOK KEZELÉSE AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA SORÁN

2.1.   MAKROGAZDASÁGI KÖRNYEZET

Tekintettel a koronavírus-betegség 2020 első negyedévében való terjedésével kapcsolatos jelenlegi globális helyzetre, e beszámoló benyújtásának időpontjában nem lehet pontosan felmérni a betegségnek az EU makrogazdasági környezetére gyakorolt, vitathatatlanul jelentős negatív hatását.

Az EU makrogazdasági környezete hatást gyakorol az uniós tagállamok azon képességére, hogy teljesítsék az uniós intézményekkel és szervekkel szembeni finanszírozási kötelezettségeiket, ezáltal pedig az EU azon képességére, hogy folytassa az uniós szakpolitikák végrehajtását.

Az euróövezeti, illetve az uniós GDP a becslések szerint 2019-ben 1,2 %-kal, illetve 1,5 %-kal nőtt. Az euróövezetben a teljes infláció 2019-ben átlagosan 1,2 % volt, ami az előző évi 1,7 %-os inflációs rátához képest meredek visszaesést jelent. Ez azzal függhet össze, hogy az energiaárak csökkentek, és az erőteljes bérnövekedés hatása nem gyűrűzött át a maginflációra. Az euróövezeti munkaerőpiac a viszonylag mérsékelt gazdasági növekedésnek köszönhetően 2019-ben meglehetősen rugalmasnak bizonyult. A munkanélküliségi ráta az év vége felé megközelítette, illetve elérte a 7,4 %-ot, amely a 2008 májusa óta mért legalacsonyabb adat. 2019 decemberében a munkanélküliek száma 4,6 %-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban, és 36,8 %-kal maradt el a 2013. áprilisi csúcsértéktől.

2.2.   PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ KÖLTSÉGVETÉSI FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK

Az EU pénzügyi támogatási programokra vonatkozó forrásbevonási és hitelezési műveletei nem költségvetési műveletek. A forrásokat általánosságban „back-to-back” alapon, vagyis azonos kamattal, futamidővel és összegben veszik fel és kölcsönzik tovább a kedvezményezett tagállamnak. A „back-to-back” módszertől függetlenül a pénzügyi eszközök adósságszolgálatával kapcsolatos jogi kötelezettség az Uniót terheli, ami garantálja az időben és teljes mértékben történő törlesztést. A Bizottság eljárásokat alakított ki annak biztosítására, hogy a hitelfelvételt nemteljesítés esetén is visszafizessék.

Az uniós hitelfelvétel az EU közvetlen és feltétel nélküli kötelezettsége, amelyet az uniós tagállamok garantálnak (költségvetési függő kötelezettségek). Az EU-n kívüli országoknak nyújtott hitelek finanszírozására felvett hiteleket a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap fedezi. A kedvezményezett tagállam nemteljesítése esetén az adósságszolgálat teljesítése lehetőség szerint a Bizottság rendelkezésre álló pénztáregyenlegéből történik. Amennyiben ez nem lehetséges, a Bizottság a szükséges forrásokat a tagállamoktól hívja le. Az EU saját forrásairól szóló jogszabály szerint (a 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet 14. cikke) az uniós tagállamok az uniós kötelezettségek teljesítése érdekében jogilag kötelesek elegendő pénzeszközt rendelkezésre bocsátani. A hitelezők így csak az EU, és nem a finanszírozott hitelek kedvezményezettjei hitelkockázatának vannak kitéve. A „back-to-back” hitelezés garantálja, hogy az EU költségvetését nem terheli kamat- vagy devizaárfolyam-kockázat.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság az egyes tagállamok hitelcsomagjaira vonatkozóan határozatban rögzíti a teljes nyújtott összeget, a folyósítandó részletek számát és a hitelcsomag (átlagos) futamidejének maximumát. A Bizottság és a kedvezményezett ország ezt követően megállapodik a hitel/finanszírozás paramétereiről, különösen a részletek futamidejéről. Ezenfelül a hitel első részletének kivételével valamennyi részlet a szakpolitikai feltételek teljesítésétől függ, az EU/IMF közös pénzügyi segítségével összefüggésben, ami a finanszírozási műveletek ütemezését befolyásoló újabb tényező. Ez azt jelenti, hogy a kibocsátások ütemezése és futamideje a kapcsolódó uniós hitelezési tevékenységtől függ. A finanszírozás kizárólag euróban denominált, a futamidő pedig 3–30 év közötti.

A következő táblázat áttekintést nyújt az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus és a fizetésimérleg-eszköz keretében nyújtott hitelek 2019. december 31-én kinnlévő névértékeire vonatkozó visszafizetési ütemtervéről:

milliárd EUR
	BOP			EFSM			ÖSSZESEN
	Lettország	Románia	Összesen	Írország	Portugália	Összesen
2021	—	—	—	3,0	6,8	9,8	9,8
2022	—	—	—	—	2,7	2,7	2,7
2023	—	—	—	2,0	1,5	3,5	3,5
2024	—	—	—	0,8	1,8	2,6	2,6
2025	0,2	—	0,2	2,4	—	2,4	2,6
2026	—	—	—	2,0	2,0	4,0	4,0
2027	—	—	—	1,0	2,0	3,0	3,0
2028	—	—	—	2,3	—	2,3	2,3
2029	—	—	—	1,0	0,4	1,4	1,4
2031	—	—	—	—	2,2	2,2	2,2
2032	—	—	—	3,0	—	3,0	3,0
2033	—	—	—	1,5	0,6	2,1	2,1
2035	—	—	—	2,0	—	2,0	2,0
2036	—	—	—	—	1,0	1,0	1,0
2038					1,8	1,8	1,8
2042	—	—	—	1,5	1,5	3,0	3,0
Összesen	0,2	—	0,2	22,5	24,3	46,8	47,0

A kormányközi pénzügyi stabilitási mechanizmusok: az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (ESFS) és az Európai Stabilitási Mechanizmus az uniós szerződések keretén kívül esnek, ezért nem szerepelnek az EU összevont éves beszámolójában.

2.3.   KÖLTSÉGVETÉSI BIZTOSÍTÉKOK

Az EU biztosítékokat nyújtott az EBB csoport számára az EU-n kívül nyújtott hitelekre és az ESBA-garancia által fedezett hitel- és tőkefinanszírozási műveletekre. 2019. december 31-én az EU az összevont pénzügyi beszámolóhoz fűzött megjegyzésekben (lásd a 4.1.1. megjegyzést) függő kötelezettséget mutatott ki mindkét garanciára vonatkozóan, míg a meglévő kötelemnek minősülő összegeket céltartalékként és pénzügyigarancia-kötelezettségként a pénzügyi kimutatásokban jelenítette meg (lásd az összevont pénzügyi beszámoló 2.10. és 2.11.3. megjegyzését). Annak érdekében, hogy csökkentse azt a kockázatot, amelyet az EBB csoport általi garancialehívás gyakorolhat az uniós költségvetésre, az EU két külön garanciaalapot hozott létre: a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapot és az ESBA-garanciaalapot.

Az uniós költségvetésből finanszírozott, külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap az EBB harmadik országoknak szóló külső hitelezési megbízatási tevékenységére vonatkozó, év végén kinnlévő garantált hitelek 9 %-ára nyújt fedezetet.- 2019. december 31-én a 2,6 milliárd EUR összegű teljes eszközérték 20,2 milliárd EUR összegű folyósított összegre vonatkozó kitettséget fedezett.

Az ESBA-garanciaalap 2016-ban kezdte meg működését. A módosított ESBA-rendelet ((EU) 2017/2396 európai parlamenti és tanácsi rendelet (18)) alapján az uniós ESBA-garancia felső határa (az eredeti 16 milliárd EUR-ról) 26 milliárd EUR-ra emelkedett, a garanciaalap korlátja pedig a teljes uniós garanciakötelezettség 35 %-ára csökkent (az eredeti 50 %-ról). Az ESBA-garanciaalap teljes összege ezért várhatóan 9,1 milliárd EUR lesz. Az ESBA-garanciaalap teljes eszközállománya 2019. december 31-én6,7 millió EUR volt, amely 17,7 milliárd EUR összegű folyósított összegekre nyújt fedezetet.

Az EFFA-rendelet (az (EU) 2017/1601 rendelet) értelmében a legfeljebb 1,5 milliárd EUR összegű (a külső hozzájárulásokkal tovább növelt) EFFA-garanciát az afrikai partnerországokban és az európai szomszédságpolitikában részt vevő partnerországokban történő beruházások támogatására kell rendelkezésre bocsátani. Az EU az EFFA-garanciát függő kötelezettségként teszi közzé az összevont pénzügyi beszámolójához fűzött megjegyzésekben (lásd a 4.1.1. megjegyzést). 2019. december 31-én egy EFFA-garanciamegállapodás volt hatályban, amelynek teljes fedezete 50 millió EUR volt, de a végrehajtó partner nem írt alá mögöttes műveleteket. Az EFFA-garanciaalapot az esetleges jövőbeli garancialehívások fedezésére hozták létre. Az alaphoz nyújtott hozzájárulások teljes összege 2019. december 31-én0,6 milliárd EUR-t tett ki.

2.4.   AZ ÚJ BELÉPŐK RÉSZÉRE FENNTARTOTT TARTALÉK (NER) 300

A NER 300 alap az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelven (19) alapuló kibocsátáskereskedelmi rendszer kibocsátási egységeinek értékesítéséből származott. Az alap tulajdonosai a tagállamok, amelyek az innovatív alacsony szén-dioxid-kibocsátású energetikai demonstrációs projektek finanszírozására használják fel a pénzt. A tagállamok nevében a Bizottság irányítja a programot, míg az EBB a NER 300 alap eszközkezeléséért felelős, és a Bizottsággal kötött együttműködési megállapodás értelmében technikai tanácsadóként működik. Mivel a Bizottságnak korlátozott szerepe van a NER 300 döntéshozatali folyamatában, valamint a kibocsátási egységek értékesítéséből származó pénzeszközöket nem kell befizetni az uniós költségvetésbe, a NER 300 nem tartozik az uniós konszolidáció hatálya alá (azaz sem a kibocsátási egységekből származó bevételek, sem a finanszírozott projektek kiadásai nem szerepelnek az uniós beszámolóban).

2017-ben a tagállamok úgy határoztak ((EU) 2017/2172 bizottsági határozat (20)), hogy a NER 300 azon bevételeit, amelyeket nem használtak fel teljes mértékben alacsony szén-dioxid-kibocsátású energetikai demonstrációs projektek vissza nem térítendő támogatására, részben pénzügyi eszközökön keresztül kell felhasználni. A NER 300 pénzeszközöket így különösen arra használják fel, hogy a Horizont 2020 és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz pénzügyi eszközei keretében nyújtott uniós költségvetési garancián felül nyújtsanak garanciát az EBB-nek az energetikai demonstrációs projektekhez nyújtott hiteleikhez kapcsolódóan. Bár ezeket a NER 300 pénzeszközöket az EBB az uniós költségvetési pénzeszközökkel együtt vagyonkezelési célból összevonta, azok továbbra is a NER 300 szerves részét képezik, és az EU nem szerzett ellenőrzést felettük. Ezért az EU csak az ezen eszközportfóliókban való részesedését jeleníti meg értékesíthető pénzügyi eszközként (lásd az összevont pénzügyi beszámoló 2.4.1. megjegyzését).

A fennmaradó, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energetikai demonstrációs projektekre fel nem használt NER 300 eszközöket – az (EU) 2018/410 irányelvvel (21) 2018-ban módosított 2003/87/EK irányelvnek megfelelően – az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák és eljárások innovációjának támogatására kell felhasználni, ezzel kiegészítve az „innovációs alap” létrehozásához rendelkezésre bocsátandó kibocsátási egységeket. Az (EU) 2019/856 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (22) értelmében az innovációs alapot a Bizottság kezeli, és a NER 300-ból az uniós költségvetésbe átcsoportosított hozzájárulás külső címzett bevételt képez. Mivel az innovációs alap nem kezdte meg tevékenységét, és a NER 300 fel nem használt pénzeszközeit sem csoportosították át 2019-ben a Bizottsághoz, ezek a pénzeszközök nem jelennek meg eszközként az EU 2019. évi összevont pénzügyi beszámolójában.

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉSEK ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK (38)

TARTALOMJEGYZÉK

AZ UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNYE

116

A KÖLTSÉGVETÉSI TERVSZÁMOK ÉS A TÉNYLEGES ÖSSZEGEK ÖSSZEHASONLÍTÓ KIMUTATÁSAI

117

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉSEKHEZ

120

1.

AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI KERET

120

1.1.

A 2014–2020-AS IDŐSZAKRA VONATKOZÓ TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET

120

1.2.

A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET FEJEZETEINEK RÉSZLETEI (PROGRAMOK)

121

1.3.

ÉVES KÖLTSÉGVETÉS

121

1.4.

BEVÉTELEK

122

1.5.

A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY KISZÁMÍTÁSA

123

1.6.

A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY ÖSSZEEGYEZTETÉSE A GAZDASÁGI EREDMÉNNYEL

124

2.

A 2019. ÉVI UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA – ÉSZREVÉTELEK

125

2.1.

BEVÉTELEK

125

2.2.

KIADÁSOK

126

3.

AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSA

127

3.1.

ÁTTEKINTÉS AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL

127

4.

AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK VÉGREHAJTÁSA

128

4.1.

TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÖSSZETÉTELE ÉS VÁLTOZÁSA

128

4.2.

TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

129

4.3.

TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

130

4.4.

TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK VÁLTOZÁSAI

131

4.5.

TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK KELETKEZÉSI ÉV SZERINTI BONTÁSBAN

132

4.6.

RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÖSSZETÉTELE ÉS VÁLTOZÁSA

133

4.7.

RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

141

4.8.

RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

148

4.9.

RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK VÁLTOZÁSAI

155

4.10.

RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK KELETKEZÉSI ÉV SZERINTI BONTÁSBAN

161

5.

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA INTÉZMÉNYI BONTÁSBAN

166

5.1.

A KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSA

166

5.2.

A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

167

5.3.

A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

168

6.

AZ ÜGYNÖKSÉGEK KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA

169

6.1.

KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTEL

169

6.2.

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÜGYNÖKSÉGEK SZERINTI BONTÁSBAN

171

AZ UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNYE

millió EUR
Megjegyzés		2019	2018
a	A pénzügyi év bevétele	163 918	159 318
b	A folyó év költségvetési előirányzataiból teljesített kifizetések	(157 428 )	(154 833 )
c	Az N+1. évre átvitt kifizetési előirányzatok	(1 615 )	(1 675 )
d	Az N–1. évről áthozott, fel nem használt előirányzatok megszüntetése	75	106
e	Címzett bevételek alakulása (B)–(A)	(1 736 )	(1 114 )
	Fel nem használt előirányzatok a folyó év végén (A)	9 144	7 408
	Fel nem használt előirányzatok az előző év végén (B)	7 408	6 295
f	Az évre elszámolt árfolyamkülönbségek	4	(1)
	Költségvetési eredmény	3 217	1 802

Az EU költségvetési eredményét 2020-ban az esedékes hozzájárulásuk csökkentése révén juttatják vissza a tagállamokhoz. Ezt az Európai Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló 608/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet (39) 1. cikke (1) bekezdésének megfelelően számítják ki. További információk a költségvetési eredmény kiszámítása alatt találhatók.

a)	A pénzügyi év bevétele: az „Áttekintés az uniós költségvetési bevételek végrehajtásáról” című 3.1. táblázat „Bevételek összesen” elnevezésű 8. oszlopára utal.

b)

A folyó év költségvetési előirányzataiból teljesített kifizetések: a „Többéves pénzügyi keret: a kifizetési előirányzatok végrehajtása” című 4.3. táblázat „Megtett kifizetések a végleges elfogadott költségvetésből” elnevezésű 2. oszlopára és „Megtett kifizetések címzett bevételekből” elnevezésű 4. oszlopára utalnak.

c)	Az N+1. évre átvitt kifizetési előirányzatok: a „Többéves pénzügyi keret: a kifizetési előirányzatok végrehajtása” című 4.3. táblázat „automatikusan átvitt összegek” elnevezésű 7. oszlopára és „határozattal átvitt összegek” elnevezésű 8. oszlopára utal.

d)

Az N–1. évről áthozott, fel nem használt kifizetési előirányzatok megszüntetése: figyelembe veszi a kifizetési előirányzatok előző év végi (automatikusan és határozattal) áthozott összegét, valamint a folyó év „Megtett kifizetések áthozott összegekből” a „Többéves pénzügyi keret: a kifizetési előirányzatok végrehajtása” című 4.3. táblázat 3. oszlopa szerint.

e)

A címzett bevételekből származó összes előirányzat alakulása az év végén: kiszámítja a címzett bevételekből származó előirányzatok előző év végi összegének (plusz), valamint a folyó év végi összegének (a „Többéves pénzügyi keret: a kifizetési előirányzatok végrehajtása” című 4.3. táblázat 9. oszlopa szerinti) (mínusz) különbségét, hogy megkapja a folyó évben a címzett bevételek nettó változását.

f)	Az árfolyamkülönbségek magukban foglalják a realizált és nem realizált árfolyamkülönbségeket is.

A KÖLTSÉGVETÉSI TERVSZÁMOK ÉS A TÉNYLEGES ÖSSZEGEK ÖSSZEHASONLÍTÓ KIMUTATÁSAI

Költségvetési bevételek

millió EUR
		Eredeti elfogadott költségvetés	Végleges elfogadott költségvetés	Megállapított jogosultságok	Bevételek
1.	Saját források	146 305	144 795	147 056	144 766
	11 – Cukorilleték	—	—	(1)	(1)
	12 – Vámok	21 471	21 471	23 656	21 365
	13 – Héa	17 739	17 739	17 775	17 775
	14 – GNI	107 095	105 585	105 700	105 700
	15 – Költségvetési egyensúlyhiányok korrekciója	—	—	(81)	(81)
	16 – Hollandia és Svédország GNI-alapú hozzájárulásának csökkentése	—	—	7	7
3.	Többletek, egyenlegek és kiigazítások	—	1 803	1 811	1 805
4.	Az intézményeknél és egyéb uniós szerveknél dolgozó személyektől származó bevételek	1 607	1 607	1 585	1 576
5.	Az intézmények igazgatási tevékenységéből származó bevételek	25	25	589	558
6.	Hozzájárulások és visszatérítések az uniós megállapodások és programok keretében	130	130	14 134	12 577
7.	Késedelmi kamatok és pénzbírságok	115	115	18 575	2 625
8.	Forrásbevonási és hitelezési műveletek	3	3	3	3
9.	Egyéb bevételek	15	15	17	8
Összesen		148 199	148 492	183 771	163 918

Költségvetési kiadások: kötelezettségvállalások a többéves pénzügyi keret fejezetei szerinti bontásban

millió EUR
Többéves pénzügyi terv fejezete		Eredeti elfogadott költségvetés	Végleges elfogadott költségvetés	Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kötelezettségvállalások
1.	Intelligens és inkluzív növekedés	80 527	80 627	92 794	90 536
	1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért	23 335	23 435	27 826	25 782
	1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió	57 192	57 192	64 969	64 754
2.	Fenntartható növekedés: természeti erőforrások	59 642	59 642	62 846	60 600
	ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések	43 192	43 192	44 806	43 962
3.	Biztonság és uniós polgárság	3 787	3 787	4 065	3 874
4.	Globális Európa	11 319	11 625	13 454	13 111
5.	Igazgatás	9 943	9 943	10 776	10 371
	ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai	4 115	4 115	4 550	4 371
6.	Ellentételezések	—	—	—	—
8.	Negatív tartalék és az előző pénzügyi évről áthozott hiány	—	—	—	—
9.	Speciális eszközök	577	565	618	295
Összesen		165 796	166 189	184 554	178 787

Költségvetési kiadások: kifizetések a többéves pénzügyi keret fejezetei szerinti bontásban

millió EUR
Többéves pénzügyi terv fejezete		Eredeti elfogadott költségvetés	Végleges elfogadott költségvetés	Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kifizetések
1.	Intelligens és inkluzív növekedés	67 557	67 823	82 553	75 535
	1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért	20 522	20 261	26 044	21 748
	1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió	47 035	47 561	56 510	53 787
2.	Fenntartható növekedés: természeti erőforrások	57 400	57 837	61 252	59 521
	ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések	43 116	43 113	44 933	43 885
3.	Biztonság és uniós polgárság	3 527	3 291	3 575	3 256
4.	Globális Európa	9 358	8 953	10 933	10 108
5.	Igazgatás	9 945	9 942	11 694	10 381
	ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai	4 115	4 115	5 107	4 377
6.	Ellentételezések	—	—	—	—
8.	Negatív tartalék és az előző pénzügyi évről áthozott hiány	—	—	—	—
9.	Speciális eszközök	412	647	671	295
Összesen		148 199	148 492	170 679	159 096

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉSEKHEZ

1.   AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI KERET

A költségvetési beszámoló elkészítése a költségvetési rendelettel összhangban történik. Az általános költségvetés az az eszköz, amely minden évben előírja és engedélyezi az Unió bevételeit és kiadásait, a többéves pénzügyi keretben meghatározott felső határokon és egyéb rendelkezéseken belül, az említett keret szerint elfogadott többéves programokat érintő jogalkotási aktusokkal összhangban.

1.1.   A 2014–2020-AS IDŐSZAKRA VONATKOZÓ TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET

millió EUR
	2014	2015	2016	2017	2018	2019	2020	Összesen
1. Intelligens és inkluzív növekedés	52 756	77 986	69 304	73 512	76 420	79 924	83 661	513 563
1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért	16 560	17 666	18 467	19 925	21 239	23 082	25 191	142 130
1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió	36 196	60 320	50 837	53 587	55 181	56 842	58 470	371 433
2. Fenntartható növekedés: természeti erőforrások	49 857	64 692	64 262	60 191	60 267	60 344	60 421	420 034
ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések	43 779	44 190	43 951	44 146	44 163	43 881	43 888	307 998
3. Biztonság és uniós polgárság	1 737	2 456	2 546	2 578	2 656	2 801	2 951	17 725
4. Globális Európa	8 335	8 749	9 143	9 432	9 825	10 268	10 510	66 262
5. Igazgatás	8 721	9 076	9 483	9 918	10 346	10 786	11 254	69 584
ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai	7 056	7 351	7 679	8 007	8 360	8 700	9 071	56 224
6. Ellentételezések	29	—	—	—	—	—	—	29
8. Negatív tartalék	—	—	—	—	—	—	—	—
9. Speciális eszközök	—	—	—	—	—	—	—	—
Kötelezettségvállalási előirányzatok	121 435	162 959	154 738	155 631	159 514	164 123	168 797	1 087 197
Kifizetési előirányzatok összesen	135 762	140 719	130 694	126 492	154 355	166 709	172 420	1 027 151

A fenti táblázat a többéves pénzügyi keret felső határait tartalmazza folyó árakon. 2019 volt a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret utolsó előtti pénzügyi éve. A kötelezettségvállalási előirányzatok 2019-re vonatkozó átfogó felső határa 164 123 millió EUR (vagyis az uniós GNI 1,00 %-a), míg a kifizetési előirányzatok megfelelő felső határa 166 709 millió EUR (vagyis az uniós GNI 1,01 %-a) volt a teljes 2019-es költségvetési év folyamán.

A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret tekintetében új rugalmassági rendelkezésekről született megállapodás. Az új rendelkezések egyike a kifizetési felső határok alatti fel nem használt mozgásterek következő évekre való átcsoportosításának lehetősége (a rendelet által rögzített felső határig), mégpedig a kifizetésekre vonatkozó összesített tartalékon keresztül a többéves pénzügyi keretnek a következő évre vonatkozó technikai kiigazítása keretében. Ezért a 2016-ból (13 991 millió EUR folyó árakon), 2017-ből (16 414 millió EUR folyó árakon) és 2018-ból (a maximálás miatt 210 millió EUR a kiszámított 11 386 millió EUR-ból) származó, el nem költött összeget átcsoportosították a 2018–2020-as időszakra, és a 2016–2020-as felső határokat ennek megfelelően kiigazították. 2019. május 15-én a Bizottság „A pénzügyi keret technikai kiigazítása 2020-ra vonatkozóan a GNI (ESA 2010) változásaival összhangban” címmel közleményt fogadott el (COM(2019) 310).

A többéves pénzügyi keret egyes fejezeteinek magyarázata az alábbiakban látható:

1. fejezet – Intelligens és inkluzív növekedés

E fejezet két különálló, de egymáshoz kapcsolódó elemből áll:

1a.	Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért, amely a kutatásra és innovációra, az oktatásra és képzésre, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre, a szociális politikára, a belső piacra és az ezekhez kapcsolódó szakpolitikákra fordított kiadásokat öleli fel.

1b.	Gazdasági, társadalmi és területi kohézió, amelynek célja a legkevésbé fejlett tagállamok és régiók konvergenciájának erősítése, a kevésbé fejlődő régiókon kívül a fenntartható fejlődés uniós stratégiájának kiegészítése, valamint a régiók közötti együttműködés támogatása.

2. fejezet – Fenntartható növekedés: természeti erőforrások

A 2. fejezet a közös mezőgazdasági és halászati politikát, valamint a környezetvédelmi intézkedéseket – különösen a LIFE+ programot – foglalja magában.

3. fejezet – Biztonság és uniós polgárság

A 3. fejezet (Biztonság és uniós polgárság) bizonyos területek növekvő jelentőségét tükrözi, ahol az Unió feladatköre meghatározott kérdésekkel bővült ki – idetartozik a bel- és igazságügy, a határvédelem, a bevándorlás- és menekültügyi politika, az egészségügy és fogyasztóvédelem, a kultúra, az ifjúságpolitika, a tájékoztatás és a polgárokkal folytatott párbeszéd.

4. fejezet – Globális Európa

A 4. fejezet alá tartozik valamennyi külső tevékenység, többek között a fejlesztési együttműködés, a humanitárius segítségnyújtás, az előcsatlakozás és a szomszédságpolitikai eszközök. Az EFA az uniós költségvetésen kívül marad, és a többéves pénzügyi keret részét sem képezi.

5. fejezet – Igazgatás

E fejezetbe tartoznak az összes intézményt, a nyugdíjakat és az Európai Iskolákat érintő igazgatási kiadások. A Bizottságon kívüli intézmények kiadásainak teljes egészét e költségek teszik ki.

6. fejezet – Ellentételezések

Annak a politikai megállapodásnak megfelelően, miszerint az új tagállamok tagságuk kezdetén nem válhatnak nettó költségvetési befizetővé, ez a fejezet ellentételezést irányzott elő. Ez az összeg az új tagállamok számára költségvetési bevételeik és hozzájárulásaik egyensúlyozását célzó átutalások formájában állt rendelkezésre.

9. fejezet – Speciális eszközök

A rugalmassági mechanizmusok lehetővé teszik az EU számára, hogy előre nem látható eseményekre – például válságokra és szükséghelyzetekre – való reagálás érdekében igénybe vegye a szükséges forrásokat. Ezek alkalmazási körét, pénzügyi allokációit és működési módozatait a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet és az intézményközi megállapodás írja elő. A jelenlegi kiadáscsökkentéssel összefüggésben azt is biztosítják, hogy a költségvetési források követni tudják a prioritások alakulását, hogy minden eurót ott használjanak fel, ahol arra a legnagyobb szükség van. A legtöbb rugalmassági mechanizmus ezért a többéves pénzügyi kereten kívül marad, és a finanszírozás a kiadási felső határokat meghaladóan igénybe vehető.

1.2.   A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET FEJEZETEINEK RÉSZLETEI (PROGRAMOK)

A többéves pénzügyi keret fejezetei tovább részletezhetők a főbb kiadási programoknak megfelelően (például Horizont 2020, Erasmus+ stb.). A költségvetés végrehajtására vonatkozóan alapul szolgáló jogalapokat e programszinten fogadják el. A végrehajtással és az eredményekkel kapcsolatos jelentéstétel általánosan a programokra épül. A programok szerinti táblázatok a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekben találhatók (lásd az alábbi 4.6–4.10. táblázatot).

1.3.   ÉVES KÖLTSÉGVETÉS

A Bizottság minden évben becslést készít valamennyi intézmény következő évi bevételeiről és kiadásairól, és összeállítja a költségvetési tervezetet, amelyet megküld a költségvetési hatóságnak. E költségvetési tervezet alapján a Tanács kialakítja álláspontját, amelyet a költségvetési hatóság két ága megtárgyal. A közös tervezet végleges elfogadását az Európai Parlament elnöke mondja ki, ezzel a költségvetés végrehajthatóvá válik. Az adott év folyamán költségvetés-módosításokat fogadnak el. A költségvetés végrehajtása jórészt a Bizottság felelősségi körébe tartozik.

A Bizottság költségvetése igazgatási előirányzatokat és operatív előirányzatokat tartalmaz. A többi intézménynek csak igazgatási előirányzatai vannak. A költségvetés ezenfelül az előirányzatok két fajtáját különbözteti meg: a nem differenciált és a differenciált előirányzatokat. A nem differenciált előirányzatokat az éves jellegű (az évenkéntiség elvének megfelelő) műveletek finanszírozására használják. A differenciált előirányzatokat annak érdekében használják, hogy az évenkéntiség elve összeegyeztethető legyen a többéves műveletek finanszírozása iránti szükséglettel. A differenciált előirányzatok kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokra oszlanak:

—

kötelezettségvállalási előirányzatok: az adott pénzügyi évben azon tevékenységekkel kapcsolatban vállalt jogi kötelezettségekből eredő valamennyi költséget fedezik, amelyek végrehajtása több év alatt történik. Az egy pénzügyi évnél hosszabb időn átívelő intézkedések költségvetési kötelezettségvállalásai azonban felbonthatók több évre esedékes éves részletekre, amennyiben az alap-jogiaktus úgy rendelkezik,

—	kifizetési előirányzatok: az adott és/vagy korábbi pénzügyi években vállalt kötelezettségvállalásokból eredő kiadásokat fedezik.

A beszámolóban a finanszírozás típusait két fő csoportba sorolják:

—	végleges elfogadott költségvetési előirányzatok, és

—

további előirányzatok, amelyek a következőkből állnak: — az előző évről áthozott összegek (a költségvetési rendelet korlátozott számú esetben lehetővé teszi, hogy a fel nem használt összegeket átvigyék az előző évről a folyó évre), és — a visszatérítésekből, harmadik felek/országok által uniós programokhoz nyújtott hozzájárulásokból, valamint harmadik felek részére végzett munkából származó címzett bevételek, amelyeket közvetlenül a megfelelő kiadási költségvetési sorhoz rendelnek hozzá, és amelyek a finanszírozás harmadik pillérének minősülnek.

Valamennyi finanszírozási típus együttesen képezi a rendelkezésre álló előirányzatokat.

1.4.   BEVÉTELEK

1.4.1.    Bevétel saját forrásokból

A bevételek túlnyomó többsége a saját forrásokból származik, amelyek az alábbi kategóriákból állnak:

(1)	Tradicionális saját források (TOR): általában a saját forrásokból származó összbevétel +/–14 %-át teszik ki.

(2)	Hozzáadottértékadó-alapú (héaalapú) bevételek: általában a saját forrásokból származó összbevétel hozzávetőleg 12 %-át teszik ki.

(3)	Bruttó nemzeti jövedelmen alapuló (GNI-alapú) bevételek: általában a saját forrásokból származó összbevétel +/–74 %-át teszik ki.

A saját források felosztása az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2014. május 26-i 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozat (2014. évi sajátforrás-határozat) szabályainak megfelelően történik. Ez a határozat 2016. október 1-jén lépett hatályba, és 2014. január 1-jétől visszamenőleges hatállyal volt alkalmazandó.

Az éves kifizetési előirányzatok fedezetéül az Unió számára allokált saját források teljes összege nem haladhatja meg a tagállamok összesített GNI-jének 1,20 %-át.

1.4.2.    Tradicionális saját források (TOR)

A tradicionális saját források (harmadik országokból származó importra kivetett) vámokból, valamint a gazdasági szereplőkre kivetett és a tagállamok által az EU nevében beszedett (a cukorpiac közös szervezése kiadásainak finanszírozása érdekében cukortermelők által fizetett) cukorilletékből állnak. A tagállamok azonban ennek 20 %-át visszatartják beszedési költségeik kompenzálására. A tradicionális saját források valamennyi összegét az illetékes hatóságok alábbi számláinak egyikén kell lekönyvelni:

—	A 609/2014/EU, Euratom rendelet 6. cikke (3) bekezdésében rögzített rendes számlákon: valamennyi beszedett vagy biztosítékkal fedezett összeget.

—	Ugyancsak a fent említett cikkben rögzített külön számlákon: valamennyi még be nem szedett és/vagy biztosítékkal nem fedezett összeget. Ugyancsak e számlára könyvelhetik azokat a biztosítékkal fedezett összegeket, amelyekkel kapcsolatban kifogással éltek.

A tradicionális saját forrásokat legkésőbb a jogosultság megállapításának hónapját követő második hónap 19. napját követő első munkanapon jóvá kell írni (vagy be kell szedni a külön számlán) a Bizottságnak az érintett tagállam államkincstáránál vagy nemzeti központi bankjánál vezetett számláján.

1.4.3.    Hozzáadottérték-adó (héa)

A hozzáadottérték-adót (héa) e célból az uniós szabályozásnak megfelelően harmonizált tagállami héaalapokra kell felszámítani. A héaalap azonban egyik tagállam esetében sem haladhatja meg GNI-jének 50 %-át. Az alkalmazott egységes lehívási kulcsot 0,30 %-ban rögzítik, kivéve Németország, Hollandia és Svédország vonatkozásában a 2014–2020-as időszakban, amelyben a lehívási kulcsot 0,15 %-ban rögzítették.

1.4.4.    Bruttó nemzeti jövedelem (GNI)

A bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló forrást a költségvetés azon részének finanszírozására használják, amelyet semmilyen más bevételi forrás nem fedez. Az uniós szabályozásnak megfelelően valamennyi tagállam bruttó nemzeti jövedelmére azonos kulcs kerül kivetésre.

A héa- és GNI-alapú saját források meghatározásának alapjául a költségvetési tervezet készítése során összeállított, a megfelelő alapokra vonatkozó előrejelzések szolgálnak. Ezeket az előrejelzéseket később az adott év során költségvetés-módosítások révén módosítják és aktualizálják. A tagállamok által a tényleges adóalapok figyelembevételével fizetendő összegek és a (módosított) előrejelzések alapján ténylegesen befizetett összegek közötti különbségeket – akár pozitívak, akár negatívak – a Bizottság az adott pénzügyi évet követő második év júniusának első munkanapjáig hívja le a tagállamoktól. A következő négy évben a tényleges héa- és GNI-alapok még korrigálhatók, amennyiben nem jegyeztek be ezekre fenntartást. E fenntartásokat a tagállamokkal szembeni, bizonytalan összegekre vonatkozó lehetséges követelésnek kell tekinteni, mivel pénzügyi hatásuk nem becsülhető meg pontosan. Amennyiben meghatározható a pontos összeg, a megfelelő héa- és GNI-alapú forrásokat vagy a héa- és GNI-egyenlegekhez kapcsolódóan, vagy egyedi forráslehívásként hívják le.

1.4.5.    Brit korrekció

A költségvetési egyensúlyhiány Egyesült Királyság javára történő megszüntetésére szolgáló mechanizmust az Európai Tanács fontainebleau-i ülésén (1984 júniusában) intézményesítették, ezáltal csökkentve az Egyesült Királyság sajátforrás-befizetéseit és növelve a többi tagállam befizetéseit. Németország, Ausztria, Svédország és Hollandia csökkentett mértékben (normál részesedésük egynegyedére korlátozva) finanszírozzák a brit korrekciót.

1.4.6.    Bruttó csökkentés

Az Európai Tanács 2013. február 7–8-i következtetéseiben az szerepel, hogy Dánia, Hollandia és Svédország kizárólag a 2014–2020-as időszakra vonatkozóan a GNI-n alapuló éves hozzájárulása bruttó csökkentésében részesül, míg Ausztria kizárólag a 2014–2016-os időszakra vonatkozóan részesült bruttó csökkentésben. Az éves csökkentések az alábbiak szerint alakulnak: Dánia 130 millió EUR, Hollandia 695 millió EUR és Svédország 185 millió EUR.

1.5.   A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY KISZÁMÍTÁSA

Az EU költségvetési eredményét a következő évben az abban az évben esedékes hozzájárulások csökkentése révén juttatják vissza a tagállamokhoz.

Saját forrásként azok az összegek kerülnek könyvelésre, amelyeket az év során a tagállamok kormányai a Bizottság nevében nyitott számlákon jóváírtak. Többlet esetén a bevétel az előző pénzügyi év költségvetési eredményét is tartalmazza. Egyéb bevételek címén az év során ténylegesen beérkezett összegek kerülnek könyvelésre.

Az adott év költségvetési eredményének kiszámítása során kiadásnak minősülnek az év előirányzatainak terhére végrehajtott kifizetések, valamint az adott év minden, következő évre átvitt kifizetési előirányzata. Az adott év előirányzatainak terhére végrehajtott kifizetések azon kifizetéseket jelentik, amelyeket a számvitelért felelős tisztviselő a pénzügyi év december 31-ig teljesített. Az EMGA esetében azon kifizetéseket veszik figyelembe, amelyeket a tagállamok az N–1. év október 16. és az N. év október 15. között teljesítettek, feltéve, hogy a számvitelért felelős tisztviselőt legkésőbb az N+1. év január 31-ig értesítették a kötelezettségvállalásról és a kifizetés engedélyezéséről. Az EMGA-kiadások a tagállamokban végrehajtott kontrollokat követően szabályszerűségi határozat tárgyát képezhetik.

A költségvetési eredmény két részből áll: az EU eredményéből és az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó EFTA-országok hozzájárulásából. Az Európai Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló 608/2014/EU, Euratom rendelet 1. cikke (1) bekezdésének megfelelően ez az eredmény a következők közötti különbözetet tükrözi:

—	az adott pénzügyi évben befolyt összes bevétel, és

—	az adott év kifizetési előirányzatainak terhére végrehajtott kifizetések, valamint az adott év következő évre átvitt kifizetési előirányzatainak összege.

Az így kapott adathoz az alábbiak adódnak hozzá, illetve kerülnek levonásra belőle:

—	egyrészről az előző évekről áthozott és megszüntetett kifizetési előirányzatok, másrészről pedig az előző évről áthozott nem differenciált előirányzatokat az euróárfolyam ingadozása miatt meghaladó kifizetések nettó egyenlege,

—	a címzett bevételek alakulása, és

—	az év során rögzített nettó árfolyamnyereségek és -veszteségek.

A harmadik fél hozzájárulásához, illetve harmadik félnek végzett munkához kapcsolódó, az előző pénzügyi évről áthozott előirányzatok – amelyek jellegüknél fogva sosem kerülnek megszüntetésre – a pénzügyi év további előirányzatai között szerepelnek. Ezzel magyarázható az N. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekben szereplő, előző évről áthozott összegek és az N–1. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekben szereplő, következő évre átvitt összegek közötti különbség. Az előlegek visszafizetését követően újból rendelkezésre bocsátott előirányzatokat nem veszik figyelembe a költségvetési eredmény kiszámításakor.

Az átvitt kifizetési előirányzatok tartalmazzák az automatikus átvitelt és a határozat alapján történő átvitelt. Az előző évről átvitt, fel nem használt kifizetési előirányzatok megszüntetése az automatikusan és a határozat alapján átvitt előirányzatok megszüntetését foglalja magában.

1.6.   A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY ÖSSZEEGYEZTETÉSE A GAZDASÁGI EREDMÉNNYEL

millió EUR
	2019	2018
AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE	4 796	13 918
Bevételek
A tárgyévben megállapított, de még be nem szedett jogosultságok	(6 193 )	(6 220 )
A korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett jogosultságok	8 656	9 331
Elhatárolt bevételek (nettó)	3 341	(4 015 )
	5 804	(904)
Kiadások
Elhatárolt kiadások (nettó)	8 394	4 511
Korábbi évek tárgyévben kifizetett kiadásai	(3 832 )	(6 086 )
Előfinanszírozás nettó hatása	(10 981 )	(8 634 )
A következő évre átvitt kifizetési előirányzatok	(3 532 )	(2 941 )
Áthozatalból teljesített kifizetések és a felhasználatlan kifizetési előirányzatok megszüntetése	1 924	2 098
Céltartalékok változása	3 801	3 567
Egyéb	(3 076 )	(4 175 )
	(7 304 )	(11 660 )
Az ügynökségek és a felszámolás alatt álló ESZAK gazdasági eredménye	(79)	448
AZ ÉV KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNYE	3 217	1 802

A költségvetési rendelettel összhangban az éves gazdasági eredményt az eredményszemléletű elszámolás alapelveinek megfelelően számították ki (uniós számviteli szabályok), míg a költségvetési eredmény a módosított pénzforgalmi elszámolás szabályain alapul. Mivel a gazdasági eredmény és a költségvetési eredmény ugyanazokat az alapul szolgáló ügyleteket fedi le – ez alól kivételt képeznek az ügynökségek és a felszámolás alatt álló ESZAK egyéb (nem költségvetési) bevételi és kiadási forrásai, amelyek csak a gazdasági eredmény részét képezik (lásd a 6. megjegyzést) –, az év gazdasági eredményének és az év költségvetési eredményének egyeztetése hasznos konzisztencia-ellenőrzésként szolgál.

Összeegyeztetett tételek – Bevételek

A pénzügyi év tényleges költségvetési bevétele megfelel az év során megállapított jogosultságokból befolyt bevételek és a korábbi években megállapított jogosultságokból befolyt bevételek összegének. Ezért a tárgyévben megállapított, de még be nem szedett jogosultságokat az összeegyeztetés céljából le kell vonni a gazdasági eredményből, mivel nem képezik a költségvetési bevétel részét. Ezzel ellentétben a korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett jogosultságokat az összeegyeztetés céljából hozzá kell adni a gazdasági eredményhez.

Az elhatárolt bevétel főként a mezőgazdaságra, a saját forrásokra, valamint a kamatokra és osztalékokra elhatárolt bevételekből áll. Csak a nettó hatást – vagyis a korábbi évekből származó elhatárolt bevétel visszaírásával csökkentett tárgyévi elhatárolt bevételt – kell figyelembe venni.

Összeegyeztetett tételek – Kiadások

Az elhatárolt kiadások főként az év végi elhatárolási célokra képzett elhatárolásokból állnak, vagyis olyan elszámolható kiadásokból, amelyek az uniós források kedvezményezettjeinél merültek fel, de amelyeket még nem jelentettek a Bizottságnak. Csak a nettó hatást – vagyis a korábbi évekből származó elhatárolt kiadások visszaírásával csökkentett tárgyévi elhatárolt kiadásokat – kell figyelembe venni. A korábbi években rögzített számlákhoz kapcsolódó, tárgyévben teljesített kifizetések a tárgyév költségvetési kiadásának részét képezik, és ezért összeegyeztetési célból hozzá kell őket adni a gazdasági eredményhez.

Az előfinanszírozás nettó hatása a következők kombinációja: 1. a tárgyévben kifizetett és éves költségvetési kiadásként rögzített új előfinanszírozási összegek, valamint 2. a tárgyévben elfogadott elszámolható költségeken keresztül elszámolt előfinanszírozás. Ez utóbbi elhatárolási szempontból kiadásnak minősül, de a költségvetési számlákon nem akként jelenik meg, mivel a kezdeti előfinanszírozás kifizetését már figyelembe vették költségvetési kiadásként annak kifizetése idején.

Az éves előirányzatok alapján teljesített kifizetések mellett az éves költségvetési eredmény kiszámításakor a következő évre átvitt éves előirányzatokat is figyelembe kell venni (a 608/2014/EU, Euratom rendelet 1. cikke (1) bekezdésének megfelelően). Ugyanez vonatkozik a tárgyévben az előző évi áthozatalokból teljesített költségvetési kifizetésekre és a felhasználatlan kifizetési előirányzatok megszüntetésére.

A céltartalékok változása a pénzügyi kimutatásban szereplő év végi becslésekhez kapcsolódik (főleg munkavállalói juttatások), és nincs hatással a költségvetési beszámolóra. Az egyéb összeegyeztetett összegek olyan különböző elemekből állnak, mint az eszközök amortizációja/értékcsökkenése, eszközbeszerzés, tőkelízing-kifizetések és pénzügyi hozzájárulások, amelyekre eltérő költségvetési és eredményszemléletű elszámolási módszerek alkalmazandók.

Összeegyeztetett tétel – Az ügynökségek és a felszámolás alatt álló ESZAK gazdasági eredménye

Az év költségvetési eredménye nem konszolidált adat, és nem tartalmazza a konszolidáció körébe tartozó ügynökségek és a felszámolás alatt álló ESZAK egyéb (nem költségvetési) bevételi és kiadási forrásait (lásd a 6. megjegyzést). Az éves gazdasági eredmény – amely az említett összegeket is magában foglaló konszolidált számadat – és az éves költségvetési eredmény összeegyeztetése érdekében az ügynökségek és a felszámolás alatt álló ESZAK teljes éves konszolidált gazdasági eredménye összeegyeztetett tételként kerül bemutatásra.

2.   A 2019. ÉVI UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA – ÉSZREVÉTELEK

2.1.   BEVÉTELEK

Az Európai Parlament elnöke által 2018. december 12-én aláírt, eredeti elfogadott költségvetésben a kifizetési előirányzatok összegét 148 199 millió EUR-ban rögzítették, a saját forrásokból finanszírozandó összeg pedig 146 305 millió EUR volt. Az eredeti költségvetésben szereplő bevételi és kiadási becsléseket a pénzügyi év során jellemzően kiigazítják, és az ilyen jellegű módosításokat a költségvetés-módosítások tartalmazzák. A GNI-alapú saját források kiigazításai biztosítják, hogy a költségvetésbe bevitt bevételek pontosan egyezzenek a költségvetésbe bevitt kiadásokkal. Az egyensúly elvének megfelelően a költségvetési bevételeknek és kiadásoknak (kifizetési előirányzatok) egyensúlyban kell lenniük.

2019 során három költségvetés-módosítást fogadtak el. Ezeket figyelembe véve a 2019-re vonatkozó végleges elfogadott bevétel 148 492 millió EUR-t tett ki, a saját forrásokból finanszírozott teljes összeg pedig 144 795 millió EUR volt. A tagállami hozzájárulások 2019-es csökkenésének fő oka az előző pénzügyi év többlete (1 803 millió EUR) volt, amelyet kismértékben ellensúlyozott a kifizetési előirányzatok nettó növekedése (293 millió EUR).

Ami a saját forrásokat illeti, a tradicionális saját források beszedett összege szorosan megközelítette az előre jelzett összegeket.

A tagállamok végleges héa- és GNI-befizetései is majdnem pontosan megfeleltek a végleges költségvetési becsléseknek. Az előre jelzett összegek és a ténylegesen befizetett összegek közötti különbségek a költségvetési célokra használt euróárfolyam és a GMU-n kívüli tagállamok által tett befizetések időpontjában érvényes árfolyam közötti különbségekkel magyarázható.

A héa- és GNI-egyenlegeket illetően a szabályokat a rendelkezésre bocsátásról szóló rendelet (609/2014/EU, Euratom rendelet) 10b. cikke rögzíti. Az új eljárás nem von maga után költségvetés-módosítást, a Bizottság ezért közvetlenül a tagállamokat kéri a nettó összegek befizetésére. Az új nettósítási rendszer miatt az uniós költségvetésre gyakorolt hatás a nullához közeli.

A „Hozzájárulások és visszatérítések az uniós megállapodások és programok keretében” megnevezés elsősorban a pénzügyi korrekciókból (esb-alapok, EMGA és EMVA), a harmadik országoknak a kutatási programokban való részvételéből, a mezőgazdasági alapokkal kapcsolatos záróelszámolásokból, valamint egyéb, az uniós programok/tevékenységek keretében tett hozzájárulásokból és visszatérítésekből származó bevételeket tartalmazza. A teljes összeg jelentős részét a címzett bevételek teszik ki, amelyek jellemzően lehetővé teszik további előirányzatoknak a kiadási oldalra való bevezetését. 2019-ben ezek a hozzájárulások összesen 12,6 milliárd EUR-t tettek ki.

A pénzbírságokból származó bevétel elsősorban a versenypolitika területén kiszabott pénzbírságokhoz kapcsolódik.

2.2.   KIADÁSOK

Az uniós költségvetés fontos szerepet játszik az Unió szakpolitikáinak és prioritásainak megvalósításában. Az uniós költségvetés az összes uniós közkiadás kb. 2 %-ának megfelelő, korlátozott összege ellenére kiegészíti a nemzeti költségvetéseket és kiemelten a beruházásokra és az addicionalitásra összpontosít. Kulcsfontosságú szerepet tölt be az európai szintű szakpolitikai és szabályozási eszközök között, mivel a tagállamokkal közösen kijelölt szakpolitikai prioritások végrehajtására szolgál (e prioritások a többéves pénzügyi keretben öltenek testet, amely a különböző programokat és a kiadások felső határait tartalmazza).

A 2018. december 12-én elfogadott 2019. évi uniós költségvetés megerősíti, hogy az EU azokra a területekre irányítja a forrásokat, ahol azokra szükség van. Az Európai Bizottság 2018. májusi javaslatával összhangban a 2019. évi költségvetés legnagyobb részét a különösen a fiatalokat célzó munkahelyteremtésre, valamint a növekedés, a stratégiai beruházások és a konvergencia fellendítésére fordították. Az EU továbbra is támogatta a migrációs kihívás hatékony kezelését is az EU határain belül és kívül egyaránt.

2019 a jelenlegi, 2014-2020-as többéves pénzügyi keret hatodik éve volt. Szinte valamennyi program végrehajtása megfelelő ütemben haladt, kivéve az olyan új programokat, vagy intézkedéseket, amelyek esetében a jogalkotási folyamat a közelmúltban zárult le.

A többéves pénzügyi keretben előirányzott éves alakulással összhangban a költségvetési tervezetben javasolt kötelezettségvállalási előirányzatokat 165,6 milliárd EUR-ban (a 2018. évi költségvetéshez képest 3,1 %-kal magasabb szinten), a kifizetési előirányzatokat pedig 148,7 milliárd EUR-ban (2,7 %-kal magasabban) rögzítették, ami az uniós bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,00 %-ának, illetve 0,90 %-ának felel meg.

A végrehajtás szintje 2019-ben valamennyi fejezetnél magas volt. A 2019. évi végrehajtás valamennyi típusú előirányzat tekintetében (költségvetés, előző évről áthozott összegek és címzett bevételek) 97 % volt a kötelezettségvállalások és 93 % a kifizetések esetében. A címzett bevételeket nem tartalmazó végrehajtási arány 2019-ben teljes mértékű végrehajtást mutat (99,4 % a kötelezettségvállalások és 98,4 % a kifizetések tekintetében).

A fennálló kötelezettségvállalások (RAL, még ki nem fizetett összegek, amelyekre kötelezettséget vállaltak) 2019 végén 297,7 milliárd EUR-t tettek ki. A 2018-as szinthez képest növekedés volt várható, tekintettel az elfogadott költségvetésben szereplő kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok közötti különbségre (17,7 milliárd EUR), és figyelembe véve azt a tényt, hogy a fennálló kötelezettségvállalások növekedése normális fejlődést jelent, mivel a kötelezettségvállalási előirányzatok a többéves pénzügyi keretben előirányzottaknak megfelelően minden évben emelkednek. A végleges növekedés elérte a 16,5 milliárd EUR-t.

3.   AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSA

3.1.   ÁTTEKINTÉS AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL

millió EUR
Megnevezés		Bevételi előirányzatok		Megállapított jogosultságok			Bevételek			Befolyt összegek a költségvetés %-ában	Kinnlévő
		Eredeti elfogadott költségvetés	Végleges elfogadott költségvetés	Tárgyévi	Áthozott	Összesen	Tárgyévi jogosult- ságokból	Áthozott jogosult- ságokból	Összesen
		1	2	3	4	5=3+4	6	7	8=6+7	9=8/2	10=5-8
1.	Saját források	146 305	144 795	147 013	44	147 056	144 754	12	144 766	100 %	2 291
3.	Többletek, egyenlegek és kiigazítások	—	1 803	1 811	—	1 811	1 805	—	1 805	100 %	7
4.	Az intézményeknél és egyéb uniós szerveknél dolgozó személyektől származó bevételek	1 607	1 607	1 576	10	1 585	1 566	10	1 576	98 %	10
5.	Az intézmények igazgatási tevékenységéből származó bevételek	25	25	570	19	589	546	12	558	2 229  %	31
6.	Hozzájárulások és visszatérítések az uniós megállapodások és programok keretében	130	130	13 564	569	14 134	12 279	298	12 577	9 674  %	1 557
7.	Késedelmi kamatok és pénzbírságok	115	115	5 456	13 119	18 575	2 355	271	2 625	2 283  %	15 949
8.	Forrásbevonási és hitelezési műveletek	3	3	3	—	3	3	—	3	110 %	—
9.	Egyéb bevételek	15	15	8	9	17	7	1	8	52 %	9
Összesen		148 199	148 492	170 001	13 770	183 771	163 314	604	163 918	110 %	19 853

4.   AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK VÉGREHAJTÁSA

4.1.   TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÖSSZETÉTELE ÉS VÁLTOZÁSA

millió EUR
Többéves pénzügyi terv fejezete		Kötelezettségvállalási előirányzatok						Kifizetési előirányzatok
		Költségvetési előirányzatok			További előirányzatok		Összes rendelkezésre álló előirányzat	Költségvetési előirányzatok			További előirányzatok		Összes rendelkezésre álló előirányzat
		Eredeti elfogadott költségvetés	Költségvetés-módosítások és átcsoportosítások	Végleges elfogadott költségvetés	Áthozott összegek	Címzett bevétel		Eredeti elfogadott költségvetés	Költségvetés-módosítások és átcsoportosítások	Végleges elfogadott költségvetés	Áthozott összegek	Címzett bevétel
		1	2	3=1+2	4	5	6=3+4+5	7	8	9=7+8	10	11	12=9+10+11
1.	Intelligens és inkluzív növekedés	80 527	100	80 627	0	12 166	92 794	67 557	266	67 823	131	14 600	82 553
	1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért	23 335	100	23 435	0	4 390	27 826	20 522	(260)	20 261	118	5 664	26 044
	1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió	57 192	—	57 192	—	7 777	64 969	47 035	526	47 561	13	8 935	56 510
2.	Fenntartható növekedés: természeti erőforrások	59 642	—	59 642	460	2 745	62 846	57 400	437	57 837	672	2 743	61 252
	ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések	43 192	—	43 192	460	1 155	44 806	43 116	(3)	43 113	665	1 155	44 933
3.	Biztonság és uniós polgárság	3 787	0	3 787	—	279	4 065	3 527	(237)	3 291	9	276	3 575
4.	Globális Európa	11 319	306	11 625	34	1 795	13 454	9 358	(406)	8 953	64	1 916	10 933
5.	Igazgatás	9 943	0	9 943	1	832	10 776	9 945	(2)	9 942	916	836	11 694
	ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai	4 115	—	4 115		435	4 550	4 115	—	4 115	554	437	5 107
6.	Ellentételezések	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
8.	Negatív tartalék és az előző pénzügyi évről áthozott hiány	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
9.	Speciális eszközök	577	(12)	565	30	24	618	412	236	647	0	24	671
Összesen		165 796	394	166 189	525	17 840	184 554	148 199	294	148 492	1 792	20 394	170 679

4.2.   TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

millió EUR
Többéves pénzügyi terv fejezete		Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kötelezettségvállalások					2020-ra átvitt előirányzatok			Megszűnő előirányzatok
			a végleges elfogadott költségvetésből	áthozott összegekből	címzett bevételekből	Összesen	%	címzett bevétel	határozattal átvitt összegek	Összesen	a végleges elfogadott költségvetésből	áthozott összegekből	címzett bevételekből	Összesen
		1	2	3	4	5=2+3+4	6=5/1	7	8	9=7+8	10	11	12	13=10+11+12
1.	Intelligens és inkluzív növekedés	92 794	80 540	0	9 996	90 536	98 %	2 074	36	2 110	52	—	97	149
	1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért	27 826	23 406	0	2 376	25 782	93 %	2 013	3	2 016	27	—	1	28
	1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió	64 969	57 134	—	7 620	64 754	100 %	60	33	93	25	—	96	121
2.	Fenntartható növekedés: természeti erőforrások	62 846	59 161	438	1 001	60 600	96 %	1 330	467	1 797	14	21	414	449
	ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések	44 806	42 718	438	807	43 962	98 %	348	467	815	8	21	—	29
3.	Biztonság és uniós polgárság	4 065	3 737	—	137	3 874	95 %	142	—	142	50	—	0	50
4.	Globális Európa	13 454	11 622	34	1 454	13 111	97 %	340	1	341	2	—	0	2
5.	Igazgatás	10 776	9 797	1	574	10 371	96 %	255	—	255	146	0	3	149
	ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai	4 550	4 033		338	4 371	96 %	94	0	94	82	0	3	85
6.	Ellentételezések	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
8.	Negatív tartalék és az előző pénzügyi évről áthozott hiány	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
9.	Speciális eszközök	618	295	—	—	295	48 %	8	94	102	175	30	16	221
Összesen		184 554	165 153	473	13 161	178 787	97 %	4 149	598	4 747	438	51	530	1 019

4.3.   TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

millió EUR
Többéves pénzügyi terv fejezete		Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kifizetések					2020-ra átvitt előirányzatok				Megszűnő előirányzatok
			a végleges elfogadott költségvetésből	áthozott összegekből	címzett bevételekből	Összesen	%	automatikusan átvitt összegek	határozattal átvitt összegek	címzett bevétel	Összesen	a végleges elfogadott költségvetésből	áthozott összegekből	címzett bevételekből	Összesen
		1	2	3	4	5=2+3+4	6=5/1	7	8	9	10=7+8+9	11	12	13	14=11+12+13
1.	Intelligens és inkluzív növekedés	82 553	67 637	113	7 785	75 535	91 %	151	3	6 813	6 967	32	18	1	52
	1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért	26 044	20 090	102	1 555	21 748	84 %	138	3	4 108	4 249	30	16	1	48
	1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió	56 510	47 547	10	6 230	53 787	95 %	13	—	2 705	2 718	2	2	0	4
2.	Fenntartható növekedés: természeti erőforrások	61 252	57 163	637	1 721	59 521	97 %	198	467	1 023	1 687	9	35	—	44
	ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések	44 933	42 449	631	806	43 885	98 %	190	467	349	1 006	7	34	—	42
3.	Biztonság és uniós polgárság	3 575	3 153	7	96	3 256	91 %	9	—	180	188	129	2	0	131
4.	Globális Európa	10 933	8 908	60	1 140	10 108	92 %	39	—	772	811	6	4	4	14
5.	Igazgatás	11 694	9 048	850	482	10 381	89 %	748	0	349	1 098	146	66	4	216
	ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai	5 107	3 571	515	291	4 377	86 %	463	0	143	605	82	39	3	124
6.	Ellentételezések	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
8.	Negatív tartalék és az előző pénzügyi évről áthozott hiány	—	—	—	—	—	—	0	—	—	—	—	—	—	—
9.	Speciális eszközök	671	295	0	—	295	44 %	1	—	8	9	352	0	16	368
Összesen		170 679	146 203	1 667	11 225	159 096	93 %	1 145	470	9 144	10 759	675	125	25	825

4.4.   TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK VÁLTOZÁSAI

millió EUR
Többéves pénzügyi terv fejezete		Fennálló kötelezettségvállalások az előző év végén				Az adott év kötelezettségvállalásai				Összes fennálló kötelezettségvállalás az év végén
		Előző évről áthozott kötelezettségvállalások	Kötelezettségvállalás visszavonása/ Újraértékelések/ Megszüntetések	Kifizetések	Év végén fennálló kötelezettségvállalások	Évközi kötelezettségvállalások	Kifizetések	Át nem vihető kötelezettségvállalások megszüntetése	Év végén fennálló kötelezettségvállalások
		1	2	3	4=1+2+3	5	6	7	8=5+6+7	9=4+8
1.	Intelligens és inkluzív növekedés	206 991	(1 360 )	(66 413 )	139 217	90 536	(9 122 )	(4)	81 410	220 627
	1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért	37 006	(738)	(13 367 )	22 901	25 782	(8 380 )	(4)	17 397	40 298
	1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió	169 985	(622)	(53 046 )	116 317	64 754	(742)	(0)	64 012	180 329
2.	Fenntartható növekedés: természeti erőforrások	40 047	(253)	(15 133 )	24 661	60 600	(44 387 )	(0)	16 213	40 874
	ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések	359	(6)	(235)	117	43 962	(43 650 )	—	313	430
3.	Biztonság és uniós polgárság	5 834	(269)	(1 934 )	3 632	3 874	(1 323 )	—	2 551	6 183
4.	Globális Európa	27 352	(1 200 )	(6 918 )	19 234	13 111	(3 190 )	(0)	9 920	29 154
5.	Igazgatás	961	(97)	(859)	5	10 371	(9 522 )	(1)	849	854
	ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai	587	(69)	(515)	2	4 371	(3 861 )	0	510	511
6.	Ellentételezések	—	—	—	—	—	—	—	—	—
8.	Negatív tartalék és az előző pénzügyi évről áthozott hiány	—	—	—	—	—	—	—	—	—
9.	Speciális eszközök	0	(0)	(0)	—	295	(295)	—	1	1
Összesen		281 185	(3 179 )	(91 257 )	186 749	178 787	(67 838 )	(5)	110 944	297 693

4.5.   TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK KELETKEZÉSI ÉV SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR
Többéves pénzügyi terv fejezete		< 2013	2013	2014	2015	2016	2017	2018	2019	Összesen
1.	Intelligens és inkluzív növekedés	1 428	3 640	2 139	4 683	12 476	45 924	68 924	81 414	220 627
	1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért	472	921	1 175	1 608	3 133	5 427	10 160	17 402	40 298
	1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió	956	2 719	964	3 075	9 343	40 496	58 763	64 012	180 329
2.	Fenntartható növekedés: természeti erőforrások	68	130	285	1 316	2 685	7 603	12 575	16 213	40 874
	ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések	—	—	—	1	3	37	76	313	430
3.	Biztonság és uniós polgárság	33	18	20	53	433	1 223	1 851	2 552	6 183
4.	Globális Európa	909	958	1 010	1 851	3 253	4 973	6 231	9 970	29 154
5.	Igazgatás	—	—	0	—	0	1	2	851	854
	ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai	0	0	0	0	0	0	0	511	511
9.	Speciális eszközök	—	—	—	—	—	—	0	1	1
Összesen		2 438	4 746	3 453	7 904	18 846	59 723	89 583	110 999	297 693

Az új Bizottság felállítása a szolgálatok belső átszervezését vonta maga után. A kapcsolódó ügyletek átcsoportosítása a kintlévőségek évek közötti átcsoportosítását eredményezte. A fennálló kötelezettségvállalások teljes összege változatlan marad.

4.6.   RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÖSSZETÉTELE ÉS VÁLTOZÁSA

millió EUR
Program		Kötelezettségvállalási előirányzatok						Kifizetési előirányzatok
		Költségvetési előirányzatok			További előirányzatok		Összes rendelkezésre álló előirányzat	Költségvetési előirányzatok			További előirányzatok		Összes rendelkezésre álló előirányzat
		Eredeti elfogadott költségvetés	Költségvetés-módosítások és átcsoportosítások	Végleges elfogadott költségvetés	Áthozott összegek	Címzett bevétel		Eredeti elfogadott költségvetés	Költségvetés-módosítások és átcsoportosítások	Végleges elfogadott költségvetés	Áthozott összegek	Címzett bevétel
		1	2	3=1+2	4	5	6=3+4+5	7	8	9=7+8	10	11	12=9+10+11
1.	Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA)	187	—	187	—	190	377	1 022	1	1 023	—	190	1 213
	Európai műholdas navigációs rendszer (EGNOS/Galileo)	691	—	691	—	128	819	923	70	993	2	253	1 248
	Nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER)	407	2	409	—	49	458	617	(58)	559	0	49	608
	Az Unió Föld-megfigyelési programja (Kopernikusz)	861	—	861	—	21	882	602	1	603	2	14	619
	Európai Szolidaritási Testület	143	—	143	0	8	151	120	(12)	108	7	8	123
	Európai védelmi ipari fejlesztési program	245	—	245	—	—	245	147	(145)	2	—	—	2
	Nukleáris biztonság és leszerelés	144	—	144	—	—	144	158	(1)	157	—	—	157
	Horizont 2020	12 312	80	12 392	—	2 652	15 043	10 972	(160)	10 812	73	3 767	14 652
	Az Euratom kutatási és képzési programja	374	0	374	—	115	488	370	(3)	367	19	153	539
	A vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME)	367	0	367	—	47	414	252	25	277	3	86	365
	Oktatás, képzés és sport (Erasmus+)	2 766	20	2 786	—	484	3 271	2 563	46	2 609	7	601	3 217
	A foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja (EaSI)	136	—	136	—	51	187	118	10	129	1	50	180
	Vám program, Fiscalis program és csalás elleni program	135	—	135	—	11	146	134	1	135	0	10	145
	CEF – Energiaügy	949	—	949	—	44	993	327	(1)	326	1	3	331
	CEF – Közlekedés	2 640	—	2 640	—	82	2 722	1 223	92	1 314	1	18	1 334
	CEF – Információs és kommunikációs technológia (IKT)	175	—	175	—	5	180	152	(33)	118	0	4	123
	Energiaágazatbeli projektek a gazdasági fellendülés támogatására	—	—	—	—	0	0	61	(61)	—	—	35	35
	Decentralizált ügynökségek	383	(4)	379	—	27	406	382	(2)	379	—	27	406
	Egyéb fellépések és programok	194	(2)	193	—	473	665	165	(1)	164	1	391	556
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	97	(0)	97	—	1	98	100	(32)	68	—	1	69
	A Bizottság egyedi hatáskörei	128	4	133	—	4	137	115	3	118	—	4	122
	Regionális konvergencia (Kevésbé fejlett régiók)	27 875	9	27 885	—	3 654	31 539	24 042	206	24 248	—	4 304	28 551
	Átmeneti régiók	5 849	5	5 854	—	806	6 660	4 370	(271)	4 099	—	1 118	5 217
	Versenyképesség (Fejlettebb régiók)	8 649	27	8 676	—	1 151	9 827	7 442	28	7 470	—	1 382	8 852
	Legkülső és ritkán lakott régiók	231	—	231	—	22	253	176	38	215	—	28	242
	Kohéziós Alap	9 754	—	9 754	—	1 801	11 555	7 706	400	8 107	—	1 695	9 801
	Európai területi együttműködés	1 973	—	1 973	—	235	2 208	1 191	256	1 447	—	256	1 703
	Technikai segítségnyújtás	240	—	240	—	2	242	213	(25)	187	12	2	202
	A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap	568	—	568	—	23	591	401	11	412	0	94	506
	Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés	350	(41)	309	—	81	390	632	(109)	523	—	56	579
	Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF)	1 700	—	1 700	—	1	1 701	852	(8)	843	—	2	845
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	4	—	4	—	0	4	11	(0)	11	—	0	11
A többéves pénzügyi keret 1. fejezete összesen		80 527	100	80 627	0	12 166	92 794	67 557	266	67 823	131	14 600	82 553
2.	Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA)	43 192	—	43 192	460	1 155	44 806	43 116	(3)	43 113	665	1 155	44 933
	Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)	14 727	—	14 727	—	1 356	16 083	13 148	362	13 510	2	1 356	14 868
	Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA)	942	—	942	—	218	1 160	571	81	652	1	218	871
	Halászati partnerségi megállapodások és regionális halászati gazdálkodási szervezetek	148	—	148	—	—	148	142	0	142	—	—	142
	Környezetvédelem és éghajlat-politika (LIFE)	558	1	559	—	7	567	342	13	354	4	6	365
	Decentralizált ügynökségek	61	—	61	—	8	70	61	(2)	59	—	8	68
	Egyéb fellépések és intézkedések	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	14	(1)	12	—	0	12	20	(14)	6	—	0	6
	Egyedi intézkedések	—	—	—	—	—	—	—	0	0	—	—	0
A többéves pénzügyi keret 2. fejezete összesen		59 642	—	59 642	460	2 745	62 846	57 400	437	57 837	672	2 743	61 252
3.	Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap	1 121	70	1 191	—	17	1 208	953	21	974	1	17	992
	Fogyasztóvédelem	29	—	29	—	1	30	24	3	27	1	1	28
	Kreatív Európa	245	—	245	—	14	258	195	7	202	1	14	217
	Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz	0	—	0	—	0	0	70	(10)	60	0	0	60
	Belső Biztonsági Alap	533	(0)	533	—	148	681	664	(162)	502	1	146	649
	Informatikai rendszerek	0	(0)	—	—	—	—	—	0	0	—	0	0
	Jogérvényesülés	45	(0)	45	—	1	45	38	9	47	1	1	48
	Jogok, egyenlőség és polgárság	66	—	66	—	2	67	58	4	62	0	2	64
	Uniós polgári védelmi mechanizmus	150	(45)	105	—	4	109	82	(13)	69	—	3	72
	Európa a polgárokért	29	—	29	—	0	29	29	(4)	25	0	0	25
	Élelmiszer és takarmány	290	—	290	—	4	294	239	2	242	1	5	247
	Egészségügy	68	—	68	—	3	71	61	3	64	1	2	67
	Decentralizált ügynökségek	1 090	(25)	1 066	—	85	1 151	998	(87)	911	—	85	996
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	15	—	15	—	0	15	18	(10)	8	—	0	8
	Egyedi intézkedések	106	—	106	—	0	106	100	(0)	99	1	0	101
A többéves pénzügyi keret 3. fejezete összesen		3 787	0	3 787	—	279	4 065	3 527	(237)	3 291	9	276	3 575
4.	Előcsatlakozási támogatás (IPA II)	2 423	(29)	2 394	—	739	3 133	1 708	(325)	1 382	5	562	1 950
	Makroszintű pénzügyi támogatás	27	(27)	0	—	—	0	27	(17)	10	—	—	10
	A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap	—	—	—	—	110	110	—	—	—	—	110	110
	Uniós polgári védelmi mechanizmus	24	(11)	13	—	1	13	21	(10)	11	—	1	11
	Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés	20	(1)	19	—	0	19	16	(3)	13	—	0	13
	Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA)	25	—	25	—	129	154	25	—	25	25	429	479
	Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI)	2 677	61	2 738	—	41	2 779	2 060	1	2 061	4	41	2 106
	Fejlesztési együttműködési eszköz	3 190	15	3 205	—	83	3 287	2 796	(219)	2 578	16	123	2 716
	Partnerségi Eszköz	154	(5)	149	—	10	159	100	36	136	0	9	145
	A demokrácia és az emberi jogok európai eszköze	197	(18)	179	—	2	181	159	3	163	3	2	167
	A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz	377	0	377	—	11	388	321	(3)	319	3	9	331
	Humanitárius segítségnyújtás	1 652	315	1 966	34	424	2 425	1 603	137	1 740	6	371	2 117
	Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP)	335	8	343	—	41	384	306	3	309	0	53	362
	Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz	34	—	34	—	0	34	41	(6)	36	1	0	36
	Decentralizált ügynökségek	20	—	20	—	0	21	20	—	20	—	0	21
	Egyéb fellépések és programok	84	(3)	81	—	205	286	73	4	77	0	206	282
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	6	(4)	2	—	0	2	8	(1)	7	—	1	7
	Egyedi intézkedések	75	5	80	—	0	81	74	(6)	68	—	0	68
A többéves pénzügyi keret 4. fejezete összesen		11 319	306	11 625	34	1 795	13 454	9 358	(406)	8 953	64	1 916	10 933
5.	Nyugdíjak	2 004	(2)	2 002	—	0	2 002	2 004	(2)	2 002	—	0	2 002
	Európai Iskolák	191	(11)	181	—	12	193	191	(11)	181	2	12	195
	Decentralizált ügynökségek	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	4	—	4	—	0	4	6	(2)	4	1	0	6
	A Bizottság igazgatási kiadásai	3 629	12	3 641	1	385	4 027	3 629	11	3 640	359	386	4 385
	A többi intézmény igazgatási kiadásai	4 115	—	4 115	0	435	4 550	4 115	—	4 115	554	437	5 107
A többéves pénzügyi keret 5. fejezete összesen		9 943	(0)	9 943	1	832	10 776	9 945	(2)	9 942	916	836	11 694
6.	Ellentételezések	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
A többéves pénzügyi keret 6. fejezete összesen		—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
8	Negatív tartalék	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Áthozott hiány	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
A többéves pénzügyi keret 8. fejezete összesen		—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
9.	Sürgősségisegély-tartalék	352	(306)	46	—	—	46	352	—	352	—	—	352
	Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA)	176	—	176	—	24	199	10	(9)	1	0	24	25
	Az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA)	50	294	344	30	—	373	50	245	295	—	—	295
A többéves pénzügyi keret 9. fejezete összesen		577	(12)	565	30	24	618	412	236	647	0	24	671
Összesen		165 796	394	166 189	525	17 840	184 554	148 199	294	148 492	1 792	20 394	170 679

4.7.   RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

millió EUR
Program		Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kötelezettségvállalások					2020-ra átvitt előirányzatok			Megszűnő előirányzatok
			a végleges elfogadott költségvetésből	áthozott összegekből	címzett bevételekből	Összesen	%	címzett bevétel	határozattal átvitt összegek	Összesen	a végleges elfogadott költségvetésből	áthozott összegekből	címzett bevételekből	Összesen
		1	2	3	4	5=2+3+4	6=5/1	7	8	9=7+8	10	11	12	13=10+11+12
1.	Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA)	377	187	—	190	377	100 %	—	—	—	0	—	—	0
	Európai műholdas navigációs rendszer (EGNOS/Galileo)	819	691	—	82	773	94 %	46	—	46	0	—	—	0
	Nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER)	458	409	—	17	426	93 %	32	—	32	0	—	—	0
	Az Unió Föld-megfigyelési programja (Kopernikusz)	882	861	—	21	882	100 %	0	—	0	—	—	—	—
	Európai Szolidaritási Testület	151	143	0	4	148	98 %	3	—	3	—	—	—	—
	Európai védelmi ipari fejlesztési program	245	245	—	—	245	100 %	—	—	—	—	—	—	—
	Nukleáris biztonság és leszerelés	144	144	—	—	144	100 %	—	—	—	0	—	—	0
	Horizont 2020	15 043	12 391	—	1 417	13 808	92 %	1 234	—	1 234	0	—	1	1
	Az Euratom kutatási és képzési programja	488	371	—	51	422	86 %	64	3	67	0	—	0	0
	A vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME)	414	367	—	31	398	96 %	15	—	15	0	—	0	0
	Oktatás, képzés és sport (Erasmus+)	3 271	2 786	—	273	3 060	94 %	211	—	211	—	—	—	—
	A foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja (EaSI)	187	135	—	25	159	85 %	26	—	26	2	—	0	2
	Vám program, Fiscalis program és csalás elleni program	146	135	—	8	143	98 %	3	—	3	0	—	—	0
	CEF – Energiaügy	993	949	—	44	992	100 %	1	—	1	0	—	—	0
	CEF – Közlekedés	2 722	2 639	—	77	2 716	100 %	4	—	4	1	—	—	1
	CEF – Információs és kommunikációs technológia (IKT)	180	171	—	4	175	98 %	0	—	0	4	—	0	4
	Energiaágazatbeli projektek a gazdasági fellendülés támogatására	0	—	—	—	—	—	0	—	0	—	—	—	—
	Decentralizált ügynökségek	406	360	—	16	376	93 %	10	—	10	19	—	0	19
	Egyéb fellépések és programok	665	193	—	112	304	46 %	361	—	361	0	—	0	0
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	98	97	—	1	98	100 %	0	—	0	0	—	—	0
	A Bizottság egyedi hatáskörei	137	132	—	2	134	98 %	2	—	2	1	—	0	1
	Regionális konvergencia (Kevésbé fejlett régiók)	31 539	27 877	—	3 567	31 444	100 %	43	—	43	8	—	43	51
	Átmeneti régiók	6 660	5 851	—	806	6 657	100 %	0	—	0	3	—	—	3
	Versenyképesség (Fejlettebb régiók)	9 827	8 674	—	1 130	9 804	100 %	8	—	8	1	—	14	15
	Legkülső és ritkán lakott régiók	253	231	—	22	253	100 %	—	—	—	—	—	—	—
	Kohéziós Alap	11 555	9 752	—	1 775	11 527	100 %	(0)	2	1	—	—	26	26
	Európai területi együttműködés	2 208	1 973	—	216	2 189	99 %	7	—	7	0	—	12	12
	Technikai segítségnyújtás	242	228	—	0	228	94 %	1	—	1	12	—	1	13
	A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap	591	567	—	23	590	100 %	—	—	—	1	—	0	1
	Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés	390	277	—	81	358	92 %	—	32	32	—	—	—	—
	Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF)	1 701	1 700	—	—	1 700	100 %	1	—	1	—	—	—	—
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	4	4	—	—	4	97 %	0	—	0	—	—	—	—
A többéves pénzügyi keret 1. fejezete összesen		92 794	80 540	0	9 996	90 536	98 %	2 074	36	2 110	52	—	97	149
2.	Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA)	44 806	42 718	438	807	43 962	98 %	348	467	815	8	21	—	29
	Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)	16 083	14 725	—	40	14 765	92 %	903	—	903	2	—	413	415
	Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA)	1 160	940	—	142	1 082	93 %	75	—	75	2	—	1	3
	Halászati partnerségi megállapodások és regionális halászati gazdálkodási szervezetek	148	148	—	—	148	100 %	—	—	—	—	—	—	—
	Környezetvédelem és éghajlat-politika (LIFE)	567	559	—	5	564	100 %	2	—	2	0	—	0	0
	Decentralizált ügynökségek	70	59	—	7	67	95 %	1	—	1	2	—	—	2
	Egyéb fellépések és intézkedések	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	12	12	—	—	12	100 %	0	—	0	0	—	—	0
	Egyedi intézkedések	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
A többéves pénzügyi keret 2. fejezete összesen		62 846	59 161	438	1 001	60 600	96 %	1 330	467	1 797	14	21	414	449
3.	Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap	1 208	1 184	—	9	1 192	99 %	9	—	9	7	—	—	7
	Fogyasztóvédelem	30	29	—	1	30	100 %	0	—	0	0	—	0	0
	Kreatív Európa	258	245	—	10	255	99 %	4	—	4	0	—	—	0
	Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz	0	0	—	—	0	38 %	0	—	0	0	—	0	0
	Belső Biztonsági Alap	681	533	—	64	597	88 %	84	—	84	0	—	—	0
	Informatikai rendszerek	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Jogérvényesülés	45	45	—	0	45	99 %	0	—	0	0	—	0	0
	Jogok, egyenlőség és polgárság	67	66	—	1	67	99 %	1	—	1	0	—	0	0
	Uniós polgári védelmi mechanizmus	109	70	—	3	73	67 %	1	—	1	35	—	0	35
	Európa a polgárokért	29	29	—	0	29	99 %	0	—	0	0	—	—	0
	Élelmiszer és takarmány	294	290	—	3	292	99 %	2	—	2	0	—	0	0
	Egészségügy	71	68	—	2	71	100 %	0	—	0	0	—	0	0
	Decentralizált ügynökségek	1 151	1 059	—	44	1 102	96 %	41	—	41	7	—	0	7
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	15	15	—	—	15	99 %	0	—	0	0	—	0	0
	Egyedi intézkedések	106	106	—	0	106	100 %	0	—	0	0	—	—	0
A többéves pénzügyi keret 3. fejezete összesen		4 065	3 737	—	137	3 874	95 %	142	—	142	50	—	0	50
4.	Előcsatlakozási támogatás (IPA II)	3 133	2 393	—	601	2 994	96 %	138	—	138	1	—	0	1
	Makroszintű pénzügyi támogatás	0	0	—	—	0	97 %	—	—	—	0	—	—	0
	A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap	110	—	—	103	103	94 %	7	—	7	—	—	—	—
	Uniós polgári védelmi mechanizmus	13	13	—	0	13	99 %	0	—	0	—	—	0	0
	Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés	19	19	—	0	19	100 %	0	—	0	0	—	—	0
	Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA)	154	25	—	70	95	61 %	60	—	60	—	—	—	—
	Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI)	2 779	2 738	—	31	2 769	100 %	10	—	10	0	—	—	0
	Fejlesztési együttműködési eszköz	3 287	3 204	—	58	3 262	99 %	25	—	25	0	—	0	0
	Partnerségi Eszköz	159	149	—	7	156	98 %	3	—	3	0	—	—	0
	A demokrácia és az emberi jogok európai eszköze	181	179	—	1	179	99 %	1	—	1	0	—	—	0
	A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz	388	377	—	10	387	100 %	1	—	1	0	—	—	0
	Humanitárius segítségnyújtás	2 425	1 966	34	412	2 412	99 %	13	—	13	—	—	—	—
	Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP)	384	343	—	17	360	94 %	24	—	24	0	—	—	0
	Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz	34	34	—	—	34	100 %	0	—	0	0	—	—	0
	Decentralizált ügynökségek	21	20	—	0	21	100 %	0	—	0	—	—	—	—
	Egyéb fellépések és programok	286	81	—	145	226	79 %	60	—	60	0	—	0	0
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	2	1	—	—	1	47 %	0	1	1	—	—	0	0
	Egyedi intézkedések	81	80	—	0	81	100 %	0	—	0	—	—	—	—
A többéves pénzügyi keret 4. fejezete összesen		13 454	11 622	34	1 454	13 111	97 %	340	1	341	2	—	0	2
5.	Nyugdíjak	2 002	1 990	—	0	1 990	99 %	0	—	0	12	—	—	12
	Európai Iskolák	193	181	—	10	191	99 %	2	—	2	0	—	—	0
	Decentralizált ügynökségek	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	4	4	—	—	4	100 %	—	—	—	—	—	0	0
	A Bizottság igazgatási kiadásai	4 027	3 589	1	225	3 816	95 %	159	—	159	51	0	0	52
	A többi intézmény igazgatási kiadásai	4 550	4 033	0	338	4 371	96 %	94	0	94	82	0	3	85
A többéves pénzügyi keret 5. fejezete összesen		10 776	9 797	1	574	10 371	96 %	255	—	255	146	0	3	149
6.	Ellentételezések	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
A többéves pénzügyi keret 6. fejezete összesen		—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
8.	Negatív tartalék	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Áthozott hiány	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
A többéves pénzügyi keret 8. fejezete összesen		—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
9.	Sürgősségisegély-tartalék	46	—	—	—	—	—	—	46	46	—	—	—	—
	Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA)	199	1	—	—	1	0 %	8	—	8	175	—	16	191
	Az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA)	373	295	—	—	295	79 %	—	49	49	—	30	—	30
A többéves pénzügyi keret 9. fejezete összesen		618	295	—	—	295	48 %	8	94	102	175	30	16	221
Összesen		184 554	165 153	473	13 161	178 787	97 %	4 149	598	4 747	438	51	530	1 019

4.8.   RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

millió EUR
Program		Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kifizetések					2020-ra átvitt előirányzatok				Megszűnő előirányzatok
			a végleges elfogadott költségvetésből	áthozott összegekből	címzett bevételekből	Összesen	%	automatikusan átvitt összegek	határozattal átvitt összegek	címzett bevétel	Összesen	a végleges elfogadott költségvetésből	áthozott összegekből	címzett bevételekből	Összesen
		1	2	3	4	5=2+3+4	6=5/1	7	8	9	10=7+8+9	11	12	13	14=11+12+13
1.	Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA)	1 213	1 023	—	163	1 186	98 %	0	—	27	27	0	—	—	0
	Európai műholdas navigációs rendszer (EGNOS/Galileo)	1 248	991	2	48	1 041	83 %	2	—	205	207	0	0	—	0
	Nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER)	608	558	0	17	575	95 %	1	—	32	32	0	0	—	0
	Az Unió Föld-megfigyelési programja (Kopernikusz)	619	601	2	14	617	100 %	2	—	0	2	(0)	0	—	0
	Európai Szolidaritási Testület	123	105	4	0	109	89 %	3	—	7	10	0	4	0	4
	Európai védelmi ipari fejlesztési program	2	0	—	—	0	7 %	2	—	—	2	0	—	—	0
	Nukleáris biztonság és leszerelés	157	157	—	—	157	100 %	—	—	—	—	0	—	—	0
	Horizont 2020	14 652	10 731	65	782	11 578	79 %	81	—	2 983	3 065	0	8	1	10
	Az Euratom kutatási és képzési programja	539	331	17	42	390	72 %	33	3	111	146	0	2	0	2
	A vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME)	365	274	3	53	330	90 %	2	—	33	36	0	0	0	0
	Oktatás, képzés és sport (Erasmus+)	3 217	2 602	7	248	2 857	89 %	7	—	353	360	0	0	0	1
	A foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja (EaSI)	180	126	0	3	129	72 %	1	—	47	48	2	1	0	3
	Vám program, Fiscalis program és csalás elleni program	145	133	0	4	137	95 %	0	—	6	6	2	0	—	2
	CEF – Energiaügy	331	325	1	3	330	100 %	1	—	1	1	0	0	—	0
	CEF – Közlekedés	1 334	1 312	1	14	1 327	100 %	2	—	4	6	0	0	—	1
	CEF – Információs és kommunikációs technológia (IKT)	123	118	0	4	122	99 %	0	—	0	1	0	0	0	0
	Energiaágazatbeli projektek a gazdasági fellendülés támogatására	35	—	—	35	35	99 %	0	—	0	0	—	—	—	—
	Decentralizált ügynökségek	406	361	—	16	377	93 %	0	—	10	10	19	—	0	19
	Egyéb fellépések és programok	556	162	1	106	268	48 %	1	—	285	287	1	0	0	1
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	69	64	—	1	65	94 %	0	—	0	0	4	—	—	4
	A Bizottság egyedi hatáskörei	122	116	—	3	119	97 %	0	—	1	1	2	—	0	2
	Regionális konvergencia (Kevésbé fejlett régiók)	28 551	24 248	—	3 281	27 529	96 %	0	—	1 023	1 023	—	—	—	—
	Átmeneti régiók	5 217	4 099	—	1 053	5 151	99 %	0	—	66	66	—	—	—	—
	Versenyképesség (Fejlettebb régiók)	8 852	7 470	—	982	8 452	95 %	0	—	400	400	—	—	—	—
	Legkülső és ritkán lakott régiók	242	215	—	9	223	92 %	0	—	19	19	—	—	—	—
	Kohéziós Alap	9 801	8 107	—	686	8 793	90 %	0	—	1 008	1 008	—	—	—	—
	Európai területi együttműködés	1 703	1 447	—	99	1 546	91 %	0	—	157	157	—	—	—	—
	Technikai segítségnyújtás	202	173	10	1	184	91 %	13	—	1	14	1	2	0	4
	A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap	506	412	0	92	504	100 %	0	—	2	2	0	0	0	0
	Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés	579	523	—	26	549	95 %	0	—	30	30	—	—	—	—
	Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF)	845	843	—	2	845	100 %	—	—	0	0	—	—	—	—
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	11	11	—	0	11	96 %	0	—	0	0	0	—	—	0
A többéves pénzügyi keret 1. fejezete összesen		82 553	67 637	113	7 785	75 535	91 %	151	3	6 813	6 967	32	18	1	52
2.	Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA)	44 933	42 449	631	806	43 885	98 %	190	467	349	1 006	7	34	—	42
	Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)	14 868	13 505	2	705	14 213	96 %	2	—	650	652	2	0	—	2
	Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA)	871	651	1	197	848	97 %	1	—	21	22	0	0	—	0
	Halászati partnerségi megállapodások és regionális halászati gazdálkodási szervezetek	142	142	—	—	142	100 %	0	—	—	—	—	—	—	—
	Környezetvédelem és éghajlat-politika (LIFE)	365	350	4	5	359	99 %	4	—	1	5	0	0	—	0
	Decentralizált ügynökségek	68	59	—	7	67	98 %	0	—	1	1	0	—	—	0
	Egyéb fellépések és intézkedések	—	—	—	—	—	—	0	—	—	—	—	—	—	—
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	6	6	—	—	6	100 %	0	—	0	0	—	—	—	—
	Egyedi intézkedések	0	0	—	—	0	100 %	0	—	—	—	0	—	—	0
A többéves pénzügyi keret 2. fejezete összesen		61 252	57 163	637	1 721	59 521	97 %	198	467	1 023	1 687	9	35	—	44
3.	Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap	992	878	1	8	886	89 %	1	—	9	11	95	1	—	95
	Fogyasztóvédelem	28	26	0	1	27	97 %	1	—	0	1	0	0	0	0
	Kreatív Európa	217	200	1	8	209	96 %	2	—	6	8	0	0	0	0
	Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz	60	60	0	0	60	100 %	0	—	0	0	0	0	—	0
	Belső Biztonsági Alap	649	500	1	27	529	81 %	1	—	118	120	0	0	(0)	0
	Informatikai rendszerek	0	0	—	0	0	100 %	0	—	—	—	—	—	—	—
	Jogérvényesülés	48	46	0	0	47	96 %	0	—	1	1	0	0	0	1
	Jogok, egyenlőség és polgárság	64	61	0	1	62	98 %	0	—	1	1	0	0	0	0
	Uniós polgári védelmi mechanizmus	72	42	—	2	44	61 %	0	—	1	1	27	—	0	27
	Európa a polgárokért	25	25	0	0	25	98 %	0	—	0	0	0	—	—	0
	Élelmiszer és takarmány	247	241	1	4	246	99 %	1	—	1	1	0	0	0	0
	Egészségügy	67	63	1	2	65	97 %	1	—	1	2	0	0	0	0
	Decentralizált ügynökségek	996	905	—	44	949	95 %	0	—	41	41	6	—	0	6
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	8	7	—	—	7	84 %	0	—	0	0	1	—	0	1
	Egyedi intézkedések	101	99	1	0	100	99 %	1	—	0	1	0	0	—	0
A többéves pénzügyi keret 3. fejezete összesen		3 575	3 153	7	96	3 256	91 %	9	—	180	188	129	2	0	131
4.	Előcsatlakozási támogatás (IPA II)	1 950	1 375	5	202	1 583	81 %	6	—	360	366	1	1	0	2
	Makroszintű pénzügyi támogatás	10	10	—	—	10	100 %	0	—	—	—	—	—	—	—
	Külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap	110	—	—	103	103	94 %	—	—	7	7	—	—	—	—
	Uniós polgári védelmi mechanizmus	11	9	—	1	9	82 %	0	—	—	—	2	—	—	2
	Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés	13	13	—	0	13	100 %	—	—	0	0	—	—	—	—
	Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA)	479	25	25	275	325	68 %	—	—	154	154	—	—	—	—
	Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI)	2 106	2 055	4	22	2 080	99 %	6	—	19	25	0	0	—	1
	Fejlesztési együttműködési eszköz	2 716	2 564	14	48	2 627	97 %	13	—	73	86	0	2	1	3
	Partnerségi Eszköz	145	134	0	4	138	95 %	0	—	3	3	1	0	2	3
	A demokrácia és az emberi jogok európai eszköze	167	159	3	0	162	97 %	3	—	1	4	1	1	0	2
	A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz	331	315	3	7	324	98 %	4	—	2	6	0	1	0	1
	Humanitárius segítségnyújtás	2 117	1 734	5	324	2 064	97 %	6	—	47	53	0	0	—	0
	Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP)	362	308	0	31	340	94 %	0	—	22	22	0	—	—	0
	Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz	36	35	0	—	36	98 %	1	—	0	1	0	0	—	0
	Decentralizált ügynökségek	21	20	—	0	21	100 %	0	—	0	0	0	—	—	0
	Egyéb fellépések és programok	282	76	0	123	199	71 %	0	—	83	83	0	0	—	0
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	7	7	—	—	7	93 %	0	—	0	0	0	—	1	1
	Egyedi intézkedések	68	68	—	0	68	100 %	0	—	0	0	0	—	0	0
A többéves pénzügyi keret 4. fejezete összesen		10 933	8 908	60	1 140	10 108	92 %	39	—	772	811	6	4	4	14
5.	Nyugdíjak	2 002	1 990	—	—	1 990	99 %	0	—	0	0	12	—	—	12
	Európai Iskolák	195	181	2	10	192	99 %	0	—	3	3	0	—	—	0
	Decentralizált ügynökségek	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	6	4	1	0	4	77 %	0	0	—	0	0	1	—	1
	A Bizottság igazgatási kiadásai	4 385	3 303	332	182	3 817	87 %	285	—	204	489	52	26	1	79
	A többi intézmény igazgatási kiadásai	5 107	3 571	515	291	4 377	86 %	463	0	143	605	82	39	3	124
A többéves pénzügyi keret 5. fejezete összesen		11 694	9 048	850	482	10 381	89 %	748	0	349	1 098	146	66	4	216
6.	Ellentételezések	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
A többéves pénzügyi keret 6. fejezete összesen		—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
8.	Negatív tartalék	—	—	—	—	—	—	0	—	—	—	—	—	—	—
	Áthozott hiány	—	—	—	—	—	—	0	—	—	—	—	—	—	—
A többéves pénzügyi keret 8. fejezete összesen		—	—	—	—	—	—	0	—	—	—	—	—	—	—
9.	Sürgősségisegély-tartalék	352	—	—	—	—	—	0	—	—	—	352	—	—	352
	Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA)	25	0	0	—	0	1 %	1	—	8	9	0	0	16	16
	Az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA)	295	295	—	—	295	100 %	0	—	—	—	1	—	—	1
A többéves pénzügyi keret 9. fejezete összesen		671	295	0	—	295	44 %	1	—	8	9	352	0	16	368
Összesen		170 679	146 203	1 667	11 225	159 096	93 %	1 145	470	9 144	10 759	675	125	25	825

4.9.   RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK VÁLTOZÁSAI

millió EUR
Program		Fennálló kötelezettségvállalások az előző év végén				Az adott év kötelezettségvállalásai				Összes fennálló kötelezettségvállalás az év végén
		Előző évről áthozott kötelezettségvállalások	Kötelezettségvállalás visszavonása/ Újraértékelések/ Megszüntetések	Kifizetések	Év végén fennálló kötelezettségvállalások	Évközi kötelezettségvállalások	Kifizetések	Át nem vihető kötelezettségvállalások megszüntetése	Év végén fennálló kötelezettségvállalások
		1	2	3	4=1+2+3	5	6	7	8=5+6+7	9=4+8
1.	Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA)	2 714	(0)	(1 015 )	1 698	377	(171)	—	206	1 905
	Európai műholdas navigációs rendszer (EGNOS/Galileo)	1 224	(0)	(724)	500	773	(316)	—	456	957
	Nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER)	1 454	(0)	(519)	935	426	(56)	(0)	370	1 305
	Az Unió Föld-megfigyelési programja (Kopernikusz)	243	(1)	(230)	12	882	(387)	—	495	507
	Európai Szolidaritási Testület	17	(0)	(6)	10	148	(103)	—	45	55
	Európai védelmi ipari fejlesztési program	—	—	—	—	245	(0)	—	245	245
	Nukleáris biztonság és leszerelés	596	(0)	(128)	468	144	(29)	—	115	583
	Horizont 2020	20 541	(412)	(7 640 )	12 490	13 808	(3 938 )	(4)	9 866	22 356
	Az Euratom kutatási és képzési programja	275	(11)	(145)	119	422	(245)	(0)	176	295
	A vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME)	943	(19)	(296)	628	398	(33)	—	365	993
	Oktatás, képzés és sport (Erasmus+)	855	(62)	(387)	406	3 060	(2 469 )	—	591	997
	A foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja (EaSI)	222	(22)	(95)	105	159	(34)	—	125	230
	Vám program, Fiscalis program és csalás elleni program	175	(6)	(98)	71	143	(39)	—	103	175
	CEF – Energiaügy	2 072	(14)	(320)	1 738	992	(9)	—	983	2 721
	CEF – Közlekedés	4 241	(75)	(1 277 )	2 890	2 716	(51)	—	2 666	5 556
	CEF – Információs és kommunikációs technológia (IKT)	448	(12)	(116)	321	175	(7)	—	169	490
	Energiaágazatbeli projektek a gazdasági fellendülés támogatására	254	(48)	(35)	172	—	—	—	—	172
	Decentralizált ügynökségek	52	—	(36)	15	376	(341)	—	36	51
	Egyéb fellépések és programok	404	(30)	(173)	200	304	(95)	—	210	410
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	107	(8)	(48)	51	98	(17)	—	81	131
	A Bizottság egyedi hatáskörei	169	(18)	(80)	72	134	(39)	—	95	166
	Regionális konvergencia (Kevésbé fejlett régiók)	85 194	(494)	(27 428 )	57 272	31 444	(101)	—	31 343	88 615
	Átmeneti régiók	18 502	(24)	(5 139 )	13 338	6 657	(12)	—	6 645	19 984
	Versenyképesség (Fejlettebb régiók)	26 523	(52)	(8 380 )	18 092	9 804	(72)	—	9 732	27 824
	Legkülső és ritkán lakott régiók	588	—	(205)	384	253	(18)	—	234	618
	Kohéziós Alap	25 851	(3)	(8 404 )	17 444	11 527	(389)	—	11 138	28 582
	Európai területi együttműködés	4 502	(2)	(1 536 )	2 964	2 189	(10)	—	2 178	5 142
	Technikai segítségnyújtás	251	(21)	(96)	134	228	(89)	(0)	139	273
	A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap	1 304	(1)	(483)	820	590	(21)	—	569	1 390
	Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés	1 655	(13)	(527)	1 114	358	(22)	—	337	1 450
	Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF)	5 595	(11)	(838)	4 745	1 700	(7)	—	1 694	6 439
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	20	(1)	(10)	8	4	(0)	—	3	12
A többéves pénzügyi keret 1. fejezete összesen		206 991	(1 360 )	(66 413 )	139 217	90 536	(9 122 )	(4)	81 410	220 627
2.	Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA)	359	(6)	(235)	117	43 962	(43 650 )	—	313	430
	Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)	34 594	(38)	(13 714 )	20 842	14 765	(499)	—	14 266	35 108
	Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA)	3 280	(73)	(826)	2 382	1 082	(22)	(0)	1 059	3 441
	Halászati partnerségi megállapodások és regionális halászati gazdálkodási szervezetek	15	(2)	(6)	8	148	(136)	—	12	19
	Környezetvédelem és éghajlat-politika (LIFE)	1 768	(131)	(342)	1 294	564	(17)	—	548	1 841
	Decentralizált ügynökségek	3	(0)	(3)	—	67	(64)	—	3	3
	Egyéb fellépések és intézkedések	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	28	(3)	(6)	19	12	(0)	—	12	31
	Egyedi intézkedések	0	(0)	(0)	—	—	—	—	—	—
A többéves pénzügyi keret 2. fejezete összesen		40 047	(253)	(15 133 )	24 661	60 600	(44 387 )	(0)	16 213	40 874
3.	Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap	2 662	(98)	(750)	1 814	1 192	(136)	—	1 057	2 870
	Fogyasztóvédelem	40	(1)	(18)	22	30	(10)	—	20	43
	Kreatív Európa	219	(8)	(96)	115	255	(113)	—	141	256
	Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz	62	(0)	(60)	2	0	(0)	—	0	2
	Belső Biztonsági Alap	1 746	(103)	(525)	1 118	597	(4)	—	593	1 711
	Informatikai rendszerek	46	(36)	(0)	10	—	—	—	—	10
	Jogérvényesülés	90	(2)	(30)	58	45	(16)	—	29	87
	Jogok, egyenlőség és polgárság	105	(1)	(45)	59	67	(18)	—	49	108
	Uniós polgári védelmi mechanizmus	43	(3)	(17)	22	73	(27)	—	45	67
	Európa a polgárokért	21	(1)	(11)	9	29	(14)	—	15	24
	Élelmiszer és takarmány	319	(9)	(178)	132	292	(68)	—	225	357
	Egészségügy	133	(1)	(51)	82	71	(14)	—	56	138
	Decentralizált ügynökségek	242	(0)	(85)	157	1 102	(864)	—	238	395
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	24	(3)	(7)	14	15	(1)	—	14	29
	Egyedi intézkedések	82	(2)	(63)	17	106	(37)	—	69	86
A többéves pénzügyi keret 3. fejezete összesen		5 834	(269)	(1 934 )	3 632	3 874	(1 323 )	—	2 551	6 183
4.	Előcsatlakozási támogatás (IPA II)	7 425	(355)	(1 414 )	5 656	2 994	(169)	—	2 826	8 481
	Makroszintű pénzügyi támogatás	45	(0)	(10)	35	0	—	—	0	35
	Külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap	—	—	—	—	103	(103)	—	—	—
	Uniós polgári védelmi mechanizmus	15	(2)	(4)	9	13	(5)	—	8	17
	Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés	22	(0)	(3)	19	19	(10)	—	9	28
	Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA)	325	—	(241)	84	95	(84)	—	10	95
	Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI)	7 833	(526)	(1 713 )	5 594	2 769	(367)	—	2 401	7 995
	Fejlesztési együttműködési eszköz	8 755	(187)	(2 298 )	6 269	3 262	(329)	—	2 933	9 203
	Partnerségi Eszköz	386	(3)	(118)	264	156	(21)	—	135	400
	A demokrácia és az emberi jogok európai eszköze	358	(8)	(115)	235	179	(47)	—	133	367
	A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz	627	(13)	(206)	408	387	(118)	(0)	268	676
	Humanitárius segítségnyújtás	893	(36)	(552)	305	2 412	(1 511 )	(0)	901	1 205
	Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP)	266	(49)	(130)	88	360	(210)	—	150	238
	Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz	107	(3)	(24)	80	34	(12)	—	22	102
	Decentralizált ügynökségek	—	—	—	—	21	(21)	—	0	0
	Egyéb fellépések és programok	152	(8)	(38)	105	226	(161)	—	65	171
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	16	(3)	(6)	6	1	(0)	—	1	7
	Egyedi intézkedések	126	(4)	(46)	76	81	(21)	—	59	135
A többéves pénzügyi keret 4. fejezete összesen		27 352	(1 200 )	(6 918 )	19 234	13 111	(3 190 )	(0)	9 920	29 154
5.	Nyugdíjak	—	—	—	—	1 990	(1 990 )	(0)	—	—
	Európai Iskolák	2	—	(2)	—	191	(190)	—	0	0
	Decentralizált ügynökségek	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	6	—	(4)	2	4	(0)	—	4	6
	A Bizottság igazgatási kiadásai	366	(28)	(337)	0	3 816	(3 480 )	(1)	335	335
	A többi intézmény igazgatási kiadásai	587	(69)	(515)	2	4 371	(3 861 )	0	510	511
A többéves pénzügyi keret 5. fejezete összesen		961	(97)	(859)	5	10 371	(9 522 )	(1)	849	854
6.	Ellentételezések	—	—	—	—	—	—	—	—	—
A többéves pénzügyi keret 6. fejezete összesen		—	—	—	—	—	—	—	—	—
8.	Negatív tartalék	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Áthozott hiány	—	—	—	—	—	—	—	—	—
A többéves pénzügyi keret 8. fejezete összesen		—	—	—	—	—	—	—	—	—
9.	Sürgősségisegély-tartalék	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA)	0	(0)	(0)	—	1	(0)	—	1	1
	Az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA)	—	—	—	—	295	(295)	—	—	—
A többéves pénzügyi keret 9. fejezete összesen		0	(0)	(0)	—	295	(295)	—	1	1
Összesen		281 185	(3 179 )	(91 257 )	186 749	178 787	(67 838 )	(5)	110 944	297 693

4.10.   RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK KELETKEZÉSI ÉV SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR
Program		< 2013	2013	2014	2015	2016	2017	2018	2019	Összesen
1.	Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA)	—	—	—	—	4	4	1 691	206	1 905
	Európai műholdas navigációs rendszer (EGNOS/Galileo)	0	—	—	30	11	121	338	456	957
	Nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER)	—	348	—	—	—	266	321	370	1 305
	Az Unió Föld-megfigyelési programja (Kopernikusz)	—	—	—	0	3	3	6	495	507
	Európai Szolidaritási Testület	—	—	—	—	—	—	10	45	55
	Európai védelmi ipari fejlesztési program	—	—	—	—	—	—	—	245	245
	Nukleáris biztonság és leszerelés	—	35	41	77	103	105	107	115	583
	Horizont 2020	271	385	823	1 187	1 988	3 219	4 615	9 866	22 356
	Az Euratom kutatási és képzési programja	8	1	2	19	9	30	51	176	295
	A vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME)	5	137	4	13	84	153	231	365	993
	Oktatás, képzés és sport (Erasmus+)	0	0	1	20	41	106	237	591	997
	A foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja (EaSI)	—	0	1	7	6	27	64	125	230
	Vám program, Fiscalis program és csalás elleni program	—	—	0	1	7	12	52	103	175
	CEF – Energiaügy	2	—	183	182	256	513	601	983	2 721
	CEF – Közlekedés	2	3	91	41	487	724	1 543	2 666	5 556
	CEF – Információs és kommunikációs technológia (IKT)	0	—	20	12	110	60	115	172	490
	Energiaágazatbeli projektek a gazdasági fellendülés támogatására	172	—	—	—	—	—	—	—	172
	Decentralizált ügynökségek	—	—	—	—	—	15	0	36	51
	Egyéb fellépések és programok	11	10	8	16	15	41	99	210	410
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	0	1	—	1	4	9	36	81	131
	A Bizottság egyedi hatáskörei	0	0	1	3	5	19	43	95	166
	Regionális konvergencia (Kevésbé fejlett régiók)	665	2 184	424	1 388	4 259	19 724	28 628	31 343	88 615
	Átmeneti régiók	37	—	85	314	1 382	5 230	6 291	6 645	19 984
	Versenyképesség (Fejlettebb régiók)	53	363	129	532	1 114	6 502	9 398	9 732	27 824
	Legkülső és ritkán lakott régiók	—	—	6	16	27	113	221	234	618
	Kohéziós Alap	154	122	122	252	793	6 061	9 940	11 138	28 582
	Európai területi együttműködés	48	50	—	0	9	986	1 871	2 178	5 142
	Technikai segítségnyújtás	—	—	0	24	17	29	63	139	273
	A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap	—	—	—	3	96	334	388	569	1 390
	Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés	—	—	—	105	400	228	381	337	1 450
	Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF)	—	—	197	441	1 245	1 283	1 579	1 694	6 439
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	0	—	—	0	1	4	3	3	12
A többéves pénzügyi keret 1. fejezete összesen		1 428	3 640	2 139	4 683	12 476	45 924	68 924	81 414	220 627
2.	Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA)	—	—	—	1	3	37	76	313	430
	Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)	0	—	198	1 149	2 148	6 413	10 934	14 266	35 108
	Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA)	12	87	2	5	342	911	1 022	1 059	3 441
	Halászati partnerségi megállapodások és regionális halászati gazdálkodási szervezetek	—	—	—	—	—	3	5	12	19
	Környezetvédelem és éghajlat-politika (LIFE)	56	43	84	162	190	236	524	548	1 841
	Decentralizált ügynökségek	—	—	—	—	—	—	—	3	3
	Egyéb fellépések és intézkedések	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	—	0	1	0	2	3	13	12	31
	Egyedi intézkedések	—	—	—	—	—	—	—	—	—
A többéves pénzügyi keret 2. fejezete összesen		68	130	285	1 316	2 685	7 603	12 575	16 213	40 874
3.	Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap	3	1	1	23	267	724	796	1 057	2 870
	Fogyasztóvédelem	0	0	1	1	1	7	12	20	43
	Kreatív Európa	—	1	0	1	9	20	85	141	256
	Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz	—	—	—	—	2	0	0	0	2
	Belső Biztonsági Alap	15	7	3	6	101	337	651	593	1 711
	Informatikai rendszerek	—	—	—	—	0	—	10	—	10
	Jogérvényesülés	2	4	3	5	12	15	16	29	87
	Jogok, egyenlőség és polgárság	7	2	3	4	9	13	21	49	108
	Uniós polgári védelmi mechanizmus	—	—	1	1	2	5	14	45	67
	Európa a polgárokért	0	0	0	0	0	2	7	15	24
	Élelmiszer és takarmány	1	2	3	5	14	34	73	225	357
	Egészségügy	4	2	3	5	13	23	31	56	138
	Decentralizált ügynökségek	—	—	—	0	—	42	115	238	395
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	0	0	1	2	2	1	7	14	29
	Egyedi intézkedések	0	—	0	0	1	2	14	69	86
A többéves pénzügyi keret 3. fejezete összesen		33	18	20	53	433	1 223	1 851	2 552	6 183
4	Előcsatlakozási támogatás (IPA II)	179	356	219	646	1 096	1 518	1 642	2 826	8 481
	Makroszintű pénzügyi támogatás	—	—	—	—	—	30	5	0	35
	Külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Uniós polgári védelmi mechanizmus	—	—	2	2	1	2	3	8	17
	Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés	—	—	6	3	1	4	4	9	28
	Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA)	—	—	—	—	—	—	84	10	95
	Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI)	455	266	345	452	981	1 302	1 770	2 424	7 995
	Fejlesztési együttműködési eszköz	247	303	339	608	962	1 738	2 049	2 956	9 203
	Partnerségi Eszköz	5	9	21	23	46	62	98	135	400
	A demokrácia és az emberi jogok európai eszköze	4	5	14	23	31	56	98	137	367
	A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz	10	13	23	36	57	97	172	268	676
	Humanitárius segítségnyújtás	—	—	8	10	18	75	194	901	1 205
	Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP)	1	—	18	18	5	29	17	150	238
	Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz	3	5	7	11	13	14	27	22	102
	Decentralizált ügynökségek	—	—	—	—	—	—	(0)	0	0
	Egyéb fellépések és programok	4	0	7	15	28	21	30	65	171
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	1	—	0	2	0	2	1	1	7
	Egyedi intézkedések	0	1	1	3	11	22	37	59	135
A többéves pénzügyi keret 4. fejezete összesen		909	958	1 010	1 851	3 253	4 973	6 231	9 970	29 154
5.	Nyugdíjak	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Európai Iskolák	—	—	—	—	—	—	0	0	0
	Decentralizált ügynökségek	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	—	—	—	—	0	1	2	4	6
	A Bizottság igazgatási kiadásai	—	—	0	—	0	0	0	335	335
	A többi intézmény igazgatási kiadásai	0	0	0	0	0	0	0	511	511
A többéves pénzügyi keret 5. fejezete összesen		—	—	0	—	0	1	2	851	854
6.	Ellentételezések	—	—	—	—	—	—	—	—	—
A többéves pénzügyi keret 6. fejezete összesen		—	—	—	—	—	—	—	—	—
8.	Negatív tartalék	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Áthozott hiány	—	—	—	—	—	—	—	—	—
A többéves pénzügyi keret 8. fejezete összesen		—	—	—	—	—	—	—	—	—
9.	Sürgősségisegély-tartalék	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA)	—	—	—	—	—	—	—	1	1
	Az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA)	—	—	—	—	—	—	—	—	—
A többéves pénzügyi keret 9. fejezete összesen		—	—	—	—	—	—	—	1	1
Összesen		2 438	4 746	3 453	7 904	18 846	59 723	89 583	110 999	297 693

Az új Bizottság felállítása a szolgálatok belső átszervezését vonta maga után. A kapcsolódó ügyletek átcsoportosítása a kintlévőségek évek közötti átcsoportosítását eredményezte. A fennálló kötelezettségvállalások teljes összege változatlan marad.

5.   A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA INTÉZMÉNYI BONTÁSBAN

5.1.   A KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSA

millió EUR
Intézmény	Bevételi előirányzatok		Megállapított jogosultságok			Bevételek			Befolyt összegek a költségvetés %-ában	Kinnlévő
	Eredeti elfogadott költségvetés	Végleges elfogadott költségvetés	Tárgyévi	Áthozott	Összesen	Tárgyévi jogosultságokból	Áthozott jogosultságokból	Összes
	1	2	3	4	5=3+4	6	7	8=6+7	9=8/2	10=5-8
Európai Parlament	171	171	207	22	228	201	6	208	121 %	21
Európai Tanács és Tanács	55	55	73	1	75	72	1	73	132 %	2
Bizottság	147 824	148 117	169 322	13 747	183 069	162 644	596	163 240	110 %	19 829
Bíróság	56	56	55	0	55	55	0	55	98 %	0
Számvevőszék	22	22	22	—	22	22	0	22	103 %	0
Gazdasági és Szociális Bizottság	12	12	17	0	17	17	0	17	134 %	0
Régiók Bizottsága	10	10	12	0	12	12	0	12	121 %	0
Ombudsman	1	1	1	0	1	1	0	1	90 %	—
Európai adatvédelmi biztos	1	1	1	0	1	1	0	1	87 %	—
Európai Külügyi Szolgálat	46	46	290	1	290	288	1	289	623 %	2
Összesen	148 199	148 492	170 001	13 770	183 771	163 314	604	163 918	110 %	19 853

Az EU általános költségvetésének végrehajtásáról szóló összevont jelentések – akárcsak a korábbi években – valamennyi intézmény költségvetésének végrehajtását magukban foglalják, mivel az uniós költségvetésen belül minden intézmény számára külön költségvetést hoztak létre.

Az ügynökségek költségvetését és végrehajtását nem konszolidálták az uniós költségvetésen belül, és nem szerepelnek az uniós költségvetési jelentésekben sem. A Bizottság által az ügynökségek részére fizetett támogatás azonban az uniós költségvetés részét képezi. Az éves beszámoló e költségvetési részében csak a Bizottság költségvetéséből az ügynökségeknek fizetett támogatást veszik figyelembe.

Az EKSZ-t illetően meg kell jegyezni, hogy saját költségvetésén túl a Bizottságtól (152,7 millió EUR, 2018: 141,7 millió EUR), valamint az EFA-tól és a vagyonkezelői alapoktól is kap forrásokat (63,1 millió EUR, 2018: 70,1 millió EUR). Ezek a hozzájárulások a küldöttségeken dolgozó, az EFA-ból és a vagyonkezelői alapokból finanszírozott bizottsági személyzet költségeit fedezik, beleértve az e hozzájárulásokból az adott évben származó címzett bevételeket is. Ezeket a költségvetési előirányzatokat (címzett bevételként) az EKSZ rendelkezésére bocsátják; elsődleges céljuk az uniós küldöttségeken dolgozó bizottsági alkalmazottakkal kapcsolatos költségek fedezése. Az uniós küldöttségek igazgatását az EKSZ végzi.

5.2.   A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

millió EUR
Intézmény	Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kötelezettségvállalások					2020-ra átvitt előirányzatok			Megszűnő előirányzatok
		a végleges elfogadott költségvetésből	áthozott összegekből	címzett bevételekből	Összesen	%	címzett bevételekből	határozattal átvitt összegek	Összesen	a végleges elfogadott költségvetésből	áthozott összegekből	címzett bevételekből	Összesen
	1	2	3	4	5=2+3+4	6=5/1	7	8	9=7+8	10	11	12	13=10+11+12
Európai Parlament	2 083	1 973	0	60	2 033	98 %	23	0	23	24	0	2	26
Európai Tanács és Tanács	621	537	0	25	562	91 %	14	0	14	45	0	0	45
Bizottság	180 004	161 120	473	12 823	174 416	97 %	4 055	598	4 653	356	51	527	934
Bíróság	431	424	0	1	425	99 %	1	0	1	6	0	0	6
Számvevőszék	147	144	0	0	144	98 %	0	0	0	3	0	0	3
Gazdasági és Szociális Bizottság	143	136	0	4	140	98 %	0	0	0	3	0	0	3
Régiók Bizottsága	101	98	0	2	100	99 %	1	0	1	0	0	0	0
Ombudsman	11	11	0	0	11	92 %	0	0	0	1	0	0	1
Európai adatvédelmi biztos	17	15	0	0	15	92 %	0	0	0	1	0	—	1
Európai Külügyi Szolgálat	996	694	0	246	940	94 %	55	0	55	0	0	0	1
Összesen:	184 554	165 153	473	13 161	178 787	97 %	4 149	598	4 747	438	51	530	1 019

5.3.   A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

millió EUR
Intézmény	Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kifizetések					2020-ra átvitt előirányzatok				Megszűnő előirányzatok
		végleges elfogadott költségvetésből	áthozatalokból	címzett bevételekből	Összes	%	automatikus áthozatalok	határozattal átvitt	címzett bevételekből	Összesen	végleges elfogadott költségvetésből	áthozatalokból	címzett bevételekből	Összes
	1	2	3	4	5=2+3+4	6=5/1	7	8	9	10=7+8+9	11	12	13	14=11+12+13
Európai Parlament	2 382	1 699	284	52	2 035	85 %	274	0	31	305	24	15	2	41
Európai Tanács és Tanács	682	484	53	24	562	82 %	53	0	15	67	45	7	0	53
Bizottság	165 573	142 633	1 152	10 934	154 719	93 %	682	470	9 001	10 154	592	86	22	700
Bíróság	452	399	18	1	418	93 %	25	0	1	25	6	3	0	8
Számvevőszék	155	138	7	0	144	93 %	7	0	0	7	3	1	0	3
Gazdasági és Szociális Bizottság	151	128	7	3	138	91 %	8	0	1	9	3	2	0	4
Régiók Bizottsága	110	88	8	1	97	88 %	11	0	2	13	0	1	0	1
Ombudsman	12	10	0	0	11	90 %	0	0	0	0	1	0	0	1
Európai adatvédelmi biztos	19	13	2	0	15	81 %	2	0	0	2	1	0	—	2
Európai Külügyi Szolgálat	1 143	610	135	210	956	84 %	84	0	93	177	0	10	0	11
Összesen	170 679	146 203	1 667	11 225	159 096	93 %	1 145	470	9 144	10 759	675	125	25	825

6.   AZ ÜGYNÖKSÉGEK KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA

Az ügynökségeknek az alábbi 6.1. és 6.2. jelentésben bemutatott bevételeit és kiadásait nem konszolidálják az uniós költségvetésen belül. Az éves beszámoló e költségvetési részében csak a Bizottság költségvetéséből az ügynökségeknek fizetett támogatást veszik figyelembe.

Az uniós költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések adott esetben kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatként tartalmazzák az uniós költségvetésből az ügynökségeknek fizetett támogatást.

Az ügynökségek alábbi jelentései áttekintést nyújtanak mind a decentralizált (vagy hagyományosként is ismert) ügynökségekről, mind a végrehajtó ügynökségekről, valamint bevételeikről (6.1.) és kiadásaikról (6.2.).

Az egyéb bevételi források és a kapcsolódó kiadások nem kerülnek be az uniós költségvetési beszámolóba. Minden ügynökség saját éves beszámolót nyújt be.

6.1.   KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTEL

millió EUR
Ügynökség	A többéves pénzügyi keret finanszírozó alfejezete	Végleges elfogadott költségvetés	Befolyt bevétel
A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség	3	138	140
Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége	1a.	16	16
Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete	1a.	6	6
Közösségi Növényfajta-hivatal	n.a.	18	18
Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség	3	11	11
Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség	1a., 3., 4.	51	51
Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség	1a.	16	16
Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal	3	103	103
Európai Bankhatóság	1a.	45	46
Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség	3	333	350
Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ	3	59	59
Európai Szakképzésfejlesztési Központ	1a.	19	19
Európai Vegyianyag-ügynökség	1a., 2.	116	112
Európai Környezetvédelmi Ügynökség	2	52	52
Európai Halászati Ellenőrző Hivatal	2	17	17
Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság	3	80	80
Európai GNSS Ügynökség	1a	36	768
Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete	3	8	8
Európai Innovációs és Technológiai Intézet	1a.	416	416
Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság	1a.	27	27
Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség	1a.	79	97
Európai Gyógyszerügynökség	3	347	340
A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja	3	16	18
Európai Kutatási Tanács	1a	52	52
Európai Értékpapírpiaci Hatóság	1a.	45	47
Európai Képzési Alapítvány	4	21	21
Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége	3	39	40
Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség	1a.	16	17
A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége	3	138	143
Az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége	3	9	17
Az Európai Unió Vasúti Ügynöksége	1a.	28	29
Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége	1a.	196	171
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége	3	22	23
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala	n.a.	252	259
Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség	1a.	49	49
Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért	1a.	21	22
Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás	1a.	576	729
Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség	1a.	29	29
Kutatási Végrehajtó Ügynökség	5	76	76
Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja	5	47	37
Összesen		3 626	4 533

millió EUR
A bevétel típusa	Végleges elfogadott költségvetés	Befolyt összegek
Bizottság általi támogatás	1 459	1 471
Díjakból származó bevételek	726	732
Egyéb bevételek	1 441	2 331
Összesen	3 626	4 533

6.2.   KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÜGYNÖKSÉGEK SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR
Ügynökség	Kötelezettségvállalási előirányzatok		Kifizetési előirányzatok
	Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kötelezettségvállalások	Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kifizetések
A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség	355	178	219	133
Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége	16	16	19	16
Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete	6	6	6	5
Közösségi Növényfajta-hivatal	20	19	19	16
Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség	11	11	13	11
Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség	51	51	56	49
Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség	16	15	21	17
Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal	109	94	118	96
Európai Bankhatóság	48	45	54	46
Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség	357	346	446	318
Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ	59	59	70	58
Európai Szakképzésfejlesztési Központ	18	18	20	19
Európai Vegyianyag-ügynökség	115	112	130	110
Európai Környezetvédelmi Ügynökség	73	60	92	59
Európai Halászati Ellenőrző Hivatal	17	17	20	17
Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság	81	81	88	79
Európai GNSS Ügynökség	1 164	325	1 211	560
Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete	8	8	10	8
Európai Innovációs és Technológiai Intézet	558	481	425	415
Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság	27	27	31	27
Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség	111	105	121	98
Európai Gyógyszerügynökség	375	362	412	345
A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja	18	17	19	17
Európai Kutatási Tanács	52	52	54	51
Európai Értékpapírpiaci Hatóság	48	47	53	47
Európai Képzési Alapítvány	21	21	21	20
Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége	39	39	44	40
Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség	17	16	18	13
A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége	155	150	169	144
Az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége	17	12	21	14
Az Európai Unió Vasúti Ügynöksége	30	30	32	29
Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége	256	189	267	163
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége	24	23	29	23
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala	455	249	477	240
Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség	49	48	52	47
Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért	23	22	26	21
Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás	730	728	761	739
Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség	29	29	30	29
Kutatási Végrehajtó Ügynökség	76	76	82	75
Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja	46	43	49	42
Összesen	5 678	4 225	5 806	4 253

millió EUR
Kiadás típusa	Kötelezettségvállalási előirányzatok		Kifizetési előirányzatok
	Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kötelezettségvállalások	Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kifizetések
Személyzet	1 269	1 251	1 288	1 246
Igazgatási	430	414	502	387
Operatív	3 979	2 561	4 016	2 621
Összesen	5 678	4 225	5 806	4 253

FOGALOMTÁR

Aktuáriusi feltételezések

Olyan jövőbeli események költségeinek kiszámítására alkalmazott feltételezések, amelyek hatással vannak a nyugdíj-kötelezettségre.

Aktuáriusi nyereségek és veszteségek

Járadékalapú nyugdíjrendszer esetében az aktuáriusi veszteségek vagy többletek változásai. A korábbi aktuáriusi feltételezések és a ténylegesen bekövetkezett események közötti különbözet eredményeképpen és az aktuáriusi feltételezések változásainak köszönhetően keletkeznek.

Igazgatási előirányzatok

Az igazgatási előirányzatok az intézmények és gazdálkodó egységek működési költségeit fedezik (személyzet, épületek, irodai felszerelések).

Elfogadott költségvetés

A költségvetési tervezet a költségvetési hatóság általi elfogadását követően válik elfogadott költségvetéssé.

Költségvetés-módosítás

A pénzügyi év során elfogadott határozat ugyanazon év elfogadott költségvetésének módosítása (emelése, csökkentése, átcsoportosítása) céljából.

Tagállamoktól lehívandó összegek

Ezek olyan, a beszámolási időszak alatt felmerült kiadásokat jelentenek, amelyeket jövőbeli költségvetésekből, vagyis a tagállamok által kell majd finanszírozni. Ez az eredményszemléletű pénzügyi kimutatás és a pénzeszközalapú költségvetés egyidejű létezésének következménye.

Éves tevékenységi jelentés

Az éves tevékenységi jelentés a műveletek eredményeit jelzi többek között a kitűzött célokhoz, a kapcsolódó kockázatokhoz és a belsőkontroll-struktúrához viszonyítva. A Bizottság megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőjének 2001 óta, a többi európai uniós intézményének pedig 2003 óta az adott évi költségvetés tekintetében éves tevékenységi jelentést kell benyújtania saját intézménye részére feladatainak ellátásáról, és ehhez pénzügyi és irányítási információkat kell mellékelnie.

Előirányzatok

Költségvetési finanszírozás. A költségvetés kötelezettségvállalásokat és kifizetéseket (a kedvezményezettek részére teljesítendő pénzeszközöket vagy banki átutalásokat) is előirányoz. A kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok gyakran eltérnek (differenciált előirányzatok), mert a többéves programokat és projekteket általában teljes mértékben lekötik abban az évben, amikor a vonatkozó döntést meghozzák, a kifizetésre viszont évek alatt kerül sor, ahogyan a programok és projektek végrehajtása előrehalad. A nem differenciált előirányzatok az igazgatási kiadásokra, a mezőgazdasági piactámogatásokra és közvetlen kifizetésekre alkalmazandók, ahol a kötelezettségvállalási előirányzatok összege megegyezik a kifizetési előirányzatok összegével.

Címzett bevétel

Meghatározott kiadási tételek finanszírozására kapott célzott bevétel. A külső címzett bevételek fő forrása a harmadik országoktól az Unió által finanszírozott programokhoz kapott pénzügyi hozzájárulás. A belső címzett bevétel fő forrásai a harmadik felektől származó, árukért, szolgáltatásokért vagy a harmadik fél kérésére elvégzett munkáért kapott bevételek; a tévesen kifizetett összegek visszafizetéséből származó bevételek, valamint a kiadványok és filmek értékesítéséből származó bevételek.

Értékesíthető pénzügyi eszközök

Minden olyan pénzügyi eszköz (a származtatott pénzügyi eszközök kivételével), amelyeket a nemzetközi költségvetési számviteli standardok alapján valós értéken értékelnek, és amelyek vonatkozásában a valós érték változásait a kivezetésig (vagy értékvesztésig) a nettó eszközök tartalékában számolják el.

Költségvetési sor

A költségvetés szerkezetével kapcsolatos fogalom: a bevételeket és a kiadásokat olyan, a költségvetési hatóság által előírt kötelező nómenklatúrának megfelelően tüntetik fel a költségvetésben, amely tükrözi az egyes tételek jellegét és célját. Az egyéni megnevezések (cím, alcím, jogcímcsoport vagy jogcím) adják a nómenklatúra hivatalos leírását.

Előirányzatok megszüntetése

Olyan felhasználatlan előirányzatok, amelyeket többé már nem lehet felhasználni.

Előirányzatok átvitele

Az évenkéntiség elve alóli kivétel, amelynek értelmében azok az előirányzatok, amelyeket egy adott költségvetési évben nem lehetett felhasználni, szigorú feltételek mellett kivételesen átvihetők és felhasználhatók a következő évben.

Kötelezettségvállalás

Jogilag kötelező ígéret finanszírozás nyújtására bizonyos feltételek mellett. Az EU kötelezettséget vállal arra, hogy visszatéríti az uniós finanszírozású projektek költségeinek rá eső részét. A ma tett kötelezettségvállalásokból lesznek a holnap kifizetései. A ma teljesített kifizetések a tegnap kötelezettségvállalásai.

Kötelezettségvállalási előirányzat

A kötelezettségvállalási előirányzatok azon jogi kötelmek (szerződések, támogatási megállapodások/határozatok) összköltségét fedezik, amelyeket a folyó pénzügyi évben alá lehet írni.

Tárgyidőszaki szolgálat költsége

A rendszer kötelezettségeinek a szolgálatból származó emelkedése a folyó pénzügyi évben.

Kötelezettségvállalás visszavonása

Olyan eljárás, amellyel egy korábbi kötelezettségvállalást (vagy annak részét) törlik.

Járadékalapú nyugdíjrendszer

Nyugdíj- vagy egyéb nyugellátási rendszer, amelyben a rendszer szabályai a fizetendő hozzájárulástól függetlenül határozzák meg a járadékokat, és a járadékok nem kapcsolódnak közvetlenül a rendszer befektetéseihez. A rendszer lehet finanszírozott vagy nem finanszírozott.

Származtatott pénzügyi eszköz

Olyan pénzügyi instrumentum, amelynek értéke egy másik pénzügyi instrumentum, mutatószám vagy tőzsdei áru értékében bekövetkezett változáshoz kapcsolódik. Míg az elsődleges pénzügyi instrumentumok (például állampapírok) birtokosának feltétel nélküli joga van arra, hogy a jövőben pénzeszközre (vagy egyéb gazdasági haszonra) tegyen szert, addig a származtatott pénzügyi eszköz birtokosa csupán feltételes joggal rendelkezik ilyen haszon megszerzésére. A származtatott pénzügyi eszközök egyik példája a tőzsdén kívüli határidős devizaügylet.

Közvetlen irányítás

A költségvetés végrehajtásának egy módja. Közvetlen irányítás keretében a költségvetést közvetlenül a Bizottság szervezeti egységei, végrehajtó ügynökségek vagy vagyonkezelői alapok hajtják végre.

Diszkontráta

A pénz időbeli értékének kiigazítására alkalmazott ráta. A diszkontálás a különböző időszakokban felmerülő költségek és hasznok összehasonlítására alkalmazott technika.

Effektív kamatláb

Az a kamatláb, amely a becsült jövőbeli pénzbevételeket vagy kifizetéseket a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség várható élettartama alatt az eszköz vagy kötelezettség nettó könyv szerinti értékére diszkontálja.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök vagy kötelezettségek

Minden olyan pénzügyi eszköz vagy kötelezettség, amelyet a nemzetközi költségvetési számviteli standardok alapján valós értéken értékelnek, és amely vonatkozásában a valós érték változásait az időszak eredményével szemben számolják el (vagyis származtatott pénzügyi eszközök).

Pénzügyi korrekció

A pénzügyi korrekció célja, hogy megvédje az uniós költségvetést a hibás vagy szabálytalan kiadások terhétől. Megosztott irányítású kiadások tekintetében a szabálytalan kifizetések visszafizettetése elsősorban a tagállam felelőssége.

A „visszaigazolt” pénzügyi korrekciót az érintett tagállam elfogadta. A „kiszabott” pénzügyi korrekciót bizottsági határozattal elfogadták, és mindig nettó korrekció, amelynél a tagállam köteles visszatéríteni a szabálytalan pénzeszközöket az uniós költségvetésbe, így véglegesen csökken az érintett tagállamnak allokált pénzügyi keretösszeg. A visszaigazolt és a kiszabott pénzügyi korrekciók ebben a beszámolóban egy kategóriaként szerepelnek.

A „végrehajtott” pénzügyi korrekció korrigálta a megfigyelt szabálytalanságot.

Közvetett irányítás

A költségvetés végrehajtásának egy módja. Közvetett irányítás keretében a Bizottság költségvetés-végrehajtási feladatokat ruház át az uniós jog vagy a nemzeti jog hatálya alá tartozó szervekre.

Megszakítások és felfüggesztések

Amennyiben a Bizottság a saját munkája vagy az ellenőrző hatóság által jelentett információk alapján úgy találja, hogy egy tagállam elmulasztotta orvosolni az irányítási és kontrollrendszerekben feltárt súlyos hiányosságokat és/vagy korrigálni a korábban bejelentett és igazolt szabálytalan kiadásokat, úgy megszakíthatja vagy felfüggesztheti a kifizetéseket.

Szabálytalanság

A szabálytalanság olyan cselekedet, amely nem felel meg az uniós szabályoknak, és amely negatív hatást gyakorolhat az Unió pénzügyi érdekeire, de amely vagy a pénzeszközöket visszaigénylő kedvezményezettek, vagy a kifizetések teljesítéséért felelős hatóságok által elkövetett véletlen hiba eredménye. Amennyiben a szabálytalanságot szándékosan követték el, úgy az csalásnak minősül.

Megszűnő előirányzatok

A fel nem használt előirányzatokat a pénzügyi év végén törölni kell. A megszűnés azt jelenti, hogy az adott előirányzatok tekintetében teljes egészében vagy részben visszavonják a kiadások megtételére és/vagy kötelezettségek teremtésére irányuló engedélyt. Kizárólag a közös vállalkozások esetében – a pénzügyi szabályzatukban meghatározottak szerint – a fel nem használt előirányzatok beállíthatók a következő három pénzügyi év tervezett bevételeibe és kiadásaiba (az úgynevezett „N+3” szabály). A közös vállalkozások megszűnő előirányzatai tehát az N+3. pénzügyi évig reaktiválhatók.

Fennálló kötelezettségvállalások

A Reste à Liquider-hez (RAL)hasonlóan azt az összeget jelentik, amelynél a költségvetési kötelezettségvállalást már megtették, ám az azt követő kifizetést még nem teljesítették. Az EU számára későbbi évekre vonatkozó kifizetési kötelezettségeket jelentenek, és közvetlenül a többéves programok létezéséből és a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok elkülönítéséből erednek.

Saját források

Az uniós intézmények és szervek fő finanszírozási formája, amelynek fogalmát a saját forrásokról szóló 609/2014/EU, Euratom rendelet határozza meg. A saját források a GNI-alapú forrásokból, a héaalapú forrásokból és a tradicionális saját forrásokból állnak.

Kifizetési előirányzatok

A kifizetési előirányzatok a tárgyévben esedékes olyan kiadásokat fedezik, amelyek a tárgyévben és/vagy korábbi években tett jogi kötelezettségvállalásokból erednek.

Előfinanszírozás

Olyan kifizetés, amelynek célja, hogy pénztárkészletet biztosítson a kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást az alapul szolgáló szerződés, határozat, megállapodás vagy az alap-jogiaktus rendelkezéseinek megfelelően több kifizetésre is fel lehet osztani. Az előleget vagy pénztárkészletet a megállapodásban rögzített időszak során fel kell használni arra a célra, amire nyújtották, vagy vissza kell fizetni.

Megelőző intézkedések

A megelőző intézkedések akkor állnak a Bizottság rendelkezésére az uniós költségvetés védelmében, amikor a Bizottság potenciális hiányosságokról szerez tudomást. Ezek az intézkedések magukban foglalják az uniós költségvetésből az operatív program részére teljesített kifizetések felfüggesztését és megszakítását.

Fennálló kötelezettségvállalások („Reste à liquider” – RAL)

A fennálló kötelezettségvállalásokhoz hasonlóan azt az összeget jelentik, amelynél a költségvetési kötelezettségvállalást már megtették, ám az azt követő kifizetést még nem teljesítették. Az EU számára későbbi évekre vonatkozó kifizetési kötelezettségeket jelentenek, és közvetlenül a többéves programok létezéséből és a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok elkülönítéséből erednek.

Megosztott irányítás

A költségvetés végrehajtásának egy módja. Megosztott irányítás esetén a költségvetés végrehajtásának egyes feladatait tagállamokhoz delegálják. Az uniós kiadások hozzávetőleg 80 %-a ezen irányítási mód alá tartozik.

Tradicionális saját források

Bevételt jelentenek az EU számára, és az EU tevékenységeit finanszírozó saját források részét képezik. A tradicionális saját források fogalmát a saját forrásokról szóló 609/2014/EU, Euratom rendelet határozza meg, és a tradicionális saját források vámokból és cukorilletékből állnak.

Átcsoportosítások (költségvetési sorok között)

Az átcsoportosítások előirányzatoknak egyik költségvetési sorról a másikra való áthelyezését jelentik a pénzügyi év folyamán, és ezáltal kivételt képeznek az egyediség költségvetési elve alól. Az átcsoportosításokat azonban az Európai Unió működéséről szóló szerződés a költségvetési rendeletben foglalt feltételek mellett kifejezetten megengedi. A költségvetési rendelet az átcsoportosítások különböző típusait határozza meg attól függően, hogy költségvetési címek, alcímek, jogcímcsoportok vagy jogcímek közötti vagy azokon belüli átcsoportosításokról van-e szó, és ezekhez különböző szintű engedélyezésre van szükség.

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

AAR	Éves tevékenységi jelentés
AMIF	Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap
AOD	Megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő
ATM	Légiforgalmi szolgáltatás
BOP	Fizetési mérleg
BUFI-alap	Költségvetési pénzbírságok alapja
KAP	Közös agrárpolitika
CCS LGF	A kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze
CEF	Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz
CEF DI	Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hitelfinanszírozási eszköze
KA	Kohéziós Alap
CIP	Versenyképességi és innovációs keretprogram
COM	Európai Bizottság
COSME	A vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program
COSO	A Treadway-bizottság támogató szervezeteinek bizottsága
CPR	Közös rendelkezésekről szóló rendelet
D&WM	Leszerelés és hulladékkezelés
EMVA	Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap
EMGA	Európai Mezőgazdasági Garanciaalap
EAR	Uniós számviteli szabály
EaSI	Foglalkoztatás és szociális innováció
EBRD	Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank
ECA	Európai Számvevőszék
EKB	Európai Központi Bank
ECOFIN	Gazdasági és Pénzügyi Tanács
Felszámolás alatt álló ESZAK	Európai Szén- és Acélközösség (felszámolás alatt)
EFA	Európai Fejlesztési Alap
EDIF	Nyugat-balkáni Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Eszköz
EGT	Európai Gazdasági Térség
EKSZ	Európai Külügyi Szolgálat
EFFA	Európai Fenntartható Fejlődési Alap
EFSE	Délkelet-Európáért Európai Alap
EFSF	Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz
ESBA	Európai Stratégiai Beruházási Alap
EFSM	Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus
EFTA	Európai Szabadkereskedelmi Társulás
EGNOS	Európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás
EBB	Európai Beruházási Bank
EBA	Európai Beruházási Alap
ElectriFI	Villamosításfinanszírozási kezdeményezés
ELM	Az EBB külső hitelezési megbízatása
ETHA	Európai Tengerügyi és Halászati Alap
GMU	Gazdasági és monetáris unió
ENEF	Vállalkozásbővítési alap
ENIF	Vállalkozásinnovációs alap
ENPI	Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz
EP	Európai Parlament
ERFA	Európai Regionális Fejlesztési Alap
ERI	EBB-rezilienciajavítási kezdeményezés
ESA	Európai Űrügynökség
ESZA	Európai Szociális Alap
ESIF	Európai strukturális és beruházási alapok
ESM	Európai Stabilitási Mechanizmus
ETF	Európai Technológiai Hitelkeret Startup eszköz 1998
EU	Európai Unió
EUMETSAT	Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezete
Euratom	Európai Atomenergia-közösség
FIFO	Először bevételezve, először kiadva
FP7	Hetedik kutatási és technológia-fejlesztési keretprogram
FR	Uniós költségvetési rendelet
FSDA	A pénzügyi kimutatás tárgyalása és elemzése
GDP	Bruttó hazai termék
GNI	Bruttó nemzeti jövedelem
GNSS	Globális navigációs műholdrendszerek
H2020	Horizont 2020
IIW	Infrastrukturális és innovációs keret
IMF	Nemzetközi Valutaalap
IPSAS	Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardok
IT	Információtechnológia
ITER	Nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor
JRC	Közös Kutatóközpont
KV	Közös vállalkozás
LGTT	A TEN-T-projektek számára biztosított hitelgarancia-eszköz
MAP	Többéves program — Középvállalkozások Inkluzív Finanszírozási Programja
MEP	Európai parlamenti képviselő
MFA	Makroszintű pénzügyi támogatás
TPK	Többéves pénzügyi keret
MKKV-K	Mikro-, kis- és középvállalkozások
ORD	Sajátforrás-határozat
PBI	Projektkötvény-kezdeményezés
PF4EE	Az energiahatékonyság magánfinanszírozási eszköze
PGF	Résztvevői garanciaalap
PPP	Köz-magán társulás
PSEO	Európai tisztviselők nyugdíjrendszere
RAL	Fennálló kötelezettségvállalások
RSFF	Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus
RTD	Kutatás, technológiafejlesztés és demonstráció
S&P	Standard & Poor's Financial Services LLC
SANAD	MENA Alap a mikro-, kis- és középvállalkozások számára
SAPARD	Speciális Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Csatlakozási Program
SEMED	SEMED Mkkv Inkluzív Finanszírozási Program
SIUGI	A kkv-kezdeményezés felső határ nélküli garanciaeszköze
KKV	Kis- és középvállalkozások
SMEW	Kkv-keret (Kis- és középvállalkozások keret)
EUMSZ	Az Európai Unió működéséről szóló szerződés
TOR	Tradicionális saját források
TRDI	Átmeneti vidékfejlesztési eszköz
HÉA	Hozzáadottérték-adó

---

(1)  A szubszidiaritás elvének megfelelően az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók. Az arányosság elvének megfelelően az Unió intézkedése sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl azon, ami a Szerződések célkitűzéseinek eléréséhez szükséges (lásd az EUMSZ 5. cikkét).

(2)  Intézményközi megállapodás (2013. december 2.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról (HL C 373., 2013.12.20., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(4)  Lásd az EUMSZ 317. cikkét.

(5)  További részletekért lásd Juncker elnök és Timmermans első alelnök Bizottságnak címzett közleményét: Irányítás az Európai Bizottságban, C(2017) 6915 final, 2017. október 11., URL: https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/c_2017_6915_final_en.pdf.

(6)  Ennek eredményeképpen az „Európai Bizottság” fogalom egyrészt az intézményt – a biztosi testületet – jelenti, amely a Bizottság tagjaiból áll, másrészt a Bizottság szervezeti egységeinek főigazgatói (és egyéb igazgatási struktúrák, például a szolgálatok, a hivatalok és a végrehajtó ügynökségek vezetői) által irányított igazgatást.

(7)  Lásd a szervezetirányító tanácsról szóló, 2018. november 21-i bizottsági határozatot (C (2018) 7706 final).

(8)  Például a Bizottság belsőkontroll-elvei a COSO belsőkontroll-elveken alapulnak.

(9)  https://ec.europa.eu/info/publications/governance-in-the-commission_en További részletekért lásd „A szervezetirányítási rendszer észszerűsítése és megerősítése az Európai Bizottságon belül” című, a Bizottságnak szóló közleményt, C(2018)7704, https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/file_import/streamlining-strengthening-corporate-governan-ce-european-commission_en.pdf.

(10)  27/2016. sz. különjelentés: „Az Európai Bizottság szervezetirányítási rendszere: helyes gyakorlatok?”

(11)  2019 közepe óta (a belső szabályok felülvizsgált 12. cikke alapján) az Európai Fejlesztési Alap (EFA) irányítását öt szervezeti egység (DEVCO, ECHO, EAC, EACEA, JRC) közösen végzi.

(1)  Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a következő táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.

(2)  Az Európai Parlament által 2019. december 4-én elfogadott költségvetés rendelkezése szerint az Unió rövid lejáratú kötelezettségeit a tagállamok által 2020-ban beszedendő vagy azoktól 2020-ban lehívandó saját forrásokból kell kifizetni. Továbbá a személyzeti szabályzat (a módosított, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet [HL L 56., 1968.3.4., 1. o.]) 83. cikkének megfelelően a tagállamok együttesen garantálják a nyugdíjkötelezettségeket.

(3)  HL L 193., 2018.7.30., 1. o.

(4)  Az európai tisztviselők nyugdíjrendszere olyan, meghatározott ellátásokat tartalmazó fiktív (virtuális) alap, amelyben az alkalmazottak járulékai a jövőbeni nyugdíjuk finanszírozását szolgálják. Noha tényleges befektetési alap nem létezik, az az összeg, amelyet egy ilyen alap beszedett volna, a tagállamok hosszú lejáratú kötvényeibe befektetett összegnek minősül, és ez tükröződik az Európai Unió éves beszámolójában rögzített nyugdíjkötelezettségben. A személyzeti szabályzat 83. cikke és az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamok együttesen garantálják az ellátások kifizetését (a rendszer részletes bemutatását lásd a COM(2018) 829 dokumentumban).

(12)  HL L 169., 2015.7.1., 1. o.

(13)  HL L 249., 2017.9.27., 1. o.

(14)  HL L 348., 2013.12.20., 129. o.

(15)  HL L 168., 2014.6.7., 39. o.

(16)  HL L 168., 2014.6.7., 105. o.

(5)  „A többéves pénzügyi keret fejezeteihez nem hozzárendelt” oszlop a konszolidálásba bevont gazdálkodó egységek költségvetés-végrehajtását és konszolidációs kiszűrését, a költségvetésen kívüli műveleteket és a nem allokált programok egyedileg csekély jelentőségű összegeit foglalja magában.

(17)  HL L 76., 2018.3.19., 30. o.

(18)  HL L 347., 2013.12.20., 549. o.

(19)  HL L 347., 2013.12.20., 320. o.

(20)  HL L 122., 2014.4.24., 44. o.

(21)  HL L 349., 2013.12.21., 100. o.

(22)  HL L 347., 2013.12.20., 1. o.

(23)  HL L 77., 2019.3.20., 1. o.

(24)  HL L 291., 2018.11.16., 3. o.

(6)  HL L 132., 2016.5.21., 85. o.

(7)  A pénzügyi támogatások keretében nyújtott back-to-back hitelek kivételével.

(8)  A pénzügyi támogatások keretében nyújtott back-to-back hitelek kivételével.

(9)  Értékesíthető pénzügyi eszközök (kivéve a pénzpiaci alapokba és tőkeinstrumentumokba történő befektetéseket).

(10)  Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök.

(25)  HL L 128., 2009.5.27., 1. o.

(26)  HL L 118., 2010.5.12., 1. o.

(11)  Korrekciós koefficiens (kk) alkalmazásával.

(12)  A távozást követő első három évre fizetik.

(27)  HL L 70., 2016.3.16., 1. o.

(28)  HL L 117., 2020.4.15., 3. o.

(29)  HL L 126., 2020.4.21., 67. o.

(30)  HL L 82. I, 2020.3.19., 1. o.

(31)  HL L 94. I, 2020.3.27., 1. o.

(32)  HL L 99., 2019.4.10., 41. o.

(33)  HL L 99., 2020.3.31., 5. o.

(34)  HL L 130., 2020.4.24., 1. o.

(35)  HL L 159., 2020.5.20., 1. o.

(36)  https://ec.europa.eu/info/strategy/eu-budget/eu-long-term-budget/2021-2027_hu

(37)  Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a következő táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.

(13)  Az ebben a táblázatban szereplő eszközök a pénzügyi kimutatások több tételét magukban foglalják („Értékesíthető pénzügyi eszközök”5 028 millió EUR összegben; „Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek”1 485 millió EUR összegben; „Hitelek” 73 millió EUR összegben és egyéb tételek 24 millió EUR összegben).

(14)  Az ebben a táblázatban szereplő kötelezettségek a pénzügyi kimutatások több tételét magukban foglalják („Céltartalékok”1 702 millió EUR összegben; „Szállítói kötelezettségek” 75 millió EUR összegben és egyéb tételek 12 millió EUR összegben).

(15)  Egyes garanciák esetében az EU által vállalt kockázat teljes összegére céltartalékot képeztek.

(16)  Refinanszírozási ügyletek nélkül.

(17)  Elővigyázatossági pénzügyi támogatás nélkül.

(18)  HL L 345., 2017.12.27., 34. o.

(19)  HL L 275., 2003.10.25., 32. o.

(20)  HL L 306., 2017.11.22., 24. o.

(21)  HL L 76., 2018.3.19., 3. o.

(22)  HL L 140., 2019.5.28., 6. o.

(38)  Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a következő táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.

(39)  HL L 168., 2014.6.7., 29. o.