Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban álló, kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyása nyomán módosított egységes dokumentum közzététele

(2020/C 243/10)

Az Európai Bizottság a 664/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 6. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően jóváhagyta ezt a kisebb jelentőségű módosítást.

A kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyására irányuló kérelem a Bizottság eAmbrosia adatbázisában tekinthető meg.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„CASTAÑA DE GALICIA”

EU-szám: PGI-ES-0609-AM01 – 2020.1.31.

OEM () OFJ (X)

1.   Elnevezés

„Castaña de Galicia”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Spanyolország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.6. osztály: Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Castaña de Galicia” oltalom alatt álló földrajzi jelzés kizárólag az európai gesztenye (Castanea sativa Mill.) Galíciában őshonos nemesített fajtáinak emberi fogyasztásra szánt termésére alkalmazható, amelyet frissen vagy fagyasztva forgalmaznak.

Ezeket a nemesített fajtákat a mezőgazdasági termelők által a terméshozam és minőség javítása érdekében évszázadokon keresztül folytatott nemesítési munkák eredményeként létrejött helyi ökotípusok együttese alkotja. Alakjukat és genetikai sajátosságaikat részletesebben leírták és meghatározták, mint a többi spanyol, portugál és francia termesztési területen termesztett szelídgesztenyékét. Ezek a nemesített fajták a biológiai és genetikai sokszínűség megőrzését biztosító növénygenetikai erőforrások szempontjából pótolhatatlan örökségnek minősülnek, és jogi meghatározásukat tekintve a „genetikai anyagok” közé tartoznak.

Így a Galíciában hagyományosan alkalmazott gesztenyetermesztési eljárások megőrzése révén az idők folyamán lehetővé vált az őshonos nemesített fajták olyan homogén együttesének szelekciója, amely megalapozta a galíciai gesztenye mai hírnevét és elismertségét.

A „Castaña de Galicia” gesztenyét jellemző legfontosabb tulajdonságok a következők:

—	a terméshéj vékony, gesztenyeszínű, fényes;

—	a maghéj (hártya) vékony, kismértékben hatol be a magba, hámozáskor könnyen leválasztható;

—	íze édes, állaga tömör, nem lisztes;

—	a betakarított termés nedvességtartalma 50–60 % közötti;

—	a kupacs általában legfeljebb három termést tartalmaz;

—	az átlagos szénhidrát-tartalom 59,5 % (a szárazanyagra vetített átlagban), vagyis értéke felülmúlja a többi spanyol termesztési területen elért értékeket;

—	a repedt gyümölcsök és a benőtt maghéjú gyümölcsök átlagos előfordulási aránya igen alacsony (4,5, illetve 2,1 %). A többi spanyol termőhellyel összehasonlítva a két paraméter összesített értéke a galíciai gesztenye esetében a legalacsonyabb.

A galíciai szelídgesztenyére vonatkozóan a fentiekben ismertetett átlagértékek mellett a „Castaña de Galicia” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott gyümölcsnek a betakarítást követően a következő jellemzőkkel is rendelkeznie kell:

—	a nedvességtartalom legalább 50 % és legfeljebb 60 %;

—	a benőtt maghéjú termések százalékos aránya: legfeljebb 12 %;

—	szénhidráttartalom: legfeljebb 55 %;

—	egy kg friss termésben legfeljebb 120, míg egy kg fagyasztott termésben legfeljebb 200 mag lehet.

A „Castaña de Galicia” földrajzi jelzés oltalma alatt álló gesztenye egy-egy csomagja legfeljebb öt százalékban tartalmazhat olyan termést, amely nem felel meg a követelményeknek.

Mivel a fagyasztási eljárás célja kizárólag a termék eltarthatósági idejének meghosszabbítása és szoros értelemben véve nem minősül feldolgozásnak, a friss és a fagyasztott gyümölcsök ugyanazokkal a fentiekben ismertetett fizikai, kémiai és érzékszervi tulajdonságokkal rendelkeznek.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

–

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A termesztés kivételével nincsenek olyan sajátos műveletek, amelyeket az adott területen kellene elvégezni.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A „Castaña de Galicia” földrajzi jelzés oltalma alatt álló gesztenyét friss termékként hálóban, rafia vagy zsákvászon csomagolásban kell értékesíteni. A fagyasztott terméket a vonatkozó jogszabályokban engedélyezett, élelmiszeripari használatra szánt anyagokból álló csomagolásban kell értékesíteni. A megengedett tömegértékek mindkét esetben a következők: 500 g, 1 kg, 2,5 kg, 5 kg, 10 kg, 15 kg, 20 kg és 25 kg. Amennyiben a termék minősége nem károsul, egyéb formátumok alkalmazása is megengedett.

3.6.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

A „Castaña de Galicia” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel értékesített gesztenyét az egyes termelők/csomagolók saját kereskedelmi címkéjével, valamint az OFJ saját címkéjével kell ellátni, amelyen szerepelnie kell az oltalom alatt álló földrajzi jelzés hivatalos logójának.

Mind a kereskedelmi címkén, mind az OFJ címkéjén kötelezően szerepelnie kell az „Indicación Geográfica Protegida »Castaña de Galicia«” („»Castaña de Galicia« oltalom alatt álló földrajzi jelzés”) feliratnak.

A feldolgozott termékek (pl. a gesztenyepüré, gesztenyekrém, gesztenyeszirup, gesztenyelikőr, cukrozott gesztenye, cukrozott gesztenye bonbon stb.) címkéin feltüntethető, hogy előállításukhoz a „Castaña de Galicia” földrajzi jelzés oltalma alatt álló gesztenyét használtak, amennyiben a nyersanyag megfelel a termékleírásban meghatározott követelményeknek.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Castaña de Galicia” oltalom alatt álló földrajzi jelzés földrajzi térsége Galícia autonóm közösség területének azon részét foglalja magában, amelyet nyugaton a Dorsal Gallega, északon pedig a Sierra del Xistral határol.

Közigazgatási szempontból a termesztési terület a következő területeket foglalja magában:

—	Coruña tartományban: Terra de Melide járás, valamint Arzúa és Boimorto települések (Arzúa járás);

—	a teljes Lugo tartomány, O Vicedo, Viveiro, Xove és Cervo (Mariña Occidental járás), Burela és Foz (Mariña Central járás), valamint Barreiros és Ribadeo települések (Mariña Oriental járás) kivételével;

—	Ourense tartomány összes települése;

—	Pontevedra tartományban: Tabeirós-Terra de Montes és Deza járások, Cotobade, A Lama és Campo Lameiro települések (Pontevedra tartomány), valamint Cuntis település (Caldas tartomány).

—	A fentiek szerint körülhatárolt termesztési terület csapadék-, hőmérsékleti, ombrotermikus, magassági és talajviszonyai ideálisak a minőségi gesztenye termesztéséhez.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai

A galíciai gesztenye jó termeszthetősége és kiemelkedő minősége a meghatározott földrajzi terület azon kedvező éghajlati viszonyainak köszönhető, amelyek – mint például a termés növekedése és érési ideje alatti enyhe hőmérséklet és a levegőnek a termés magas nedvességtartalmát biztosító páratartalma – a termék kiváló minőségének zálogai.

A továbbiakban részletesen ismertetjük az OFJ földrajzi területének azokat a sajátosságait, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a gesztenyetermesztés szempontjából optimálisnak tekintett paraméterekhez:

—

Csapadék: a termesztési területen jelentős mennyiségű eső hull, azonban annak ellenére, hogy az évi csapadékmennyiség mintegy 1 000 mm, a nyár bizonyos mértékig aszályos, de a szárazság csak szeptemberig tart. Mindkét körülmény kedvező hatással van a gesztenye minőségére. Ebbe a területbe nem tartoznak bele Galícia tengerparthoz közelebb eső részei, ahol a termesztéshez ajánlott értékeknél magasabb értékeket mérnek.

—	Hőmérséklet: a terület évi 6–14 °C-os középhőmérséklete a gesztenye számára ajánlott tartományba esik (3–16 °C), a termés érése és növekedése szempontjából kedvező magas nyári hőmérsékletekkel.

—	Ombrotermikus viszonyok: Galícia keleti felének ombrotermikus adottságai a legkedvezőbbek a párásabb környezetben jobban fejlődő gesztenye számára, azonban a páratartalom túl magas sem lehet, mert az elősegíti a betegségek, köztük a tintabetegség és a kéregrák kialakulását.

—	Magasság: a körülhatárolt terület magassági szintjei a legkedvezőbbek a gesztenye számára (400–900 m, legfeljebb 1 200 m).

—	Talaj- és kőzetviszonyok: a felszín legnagyobb részét gránitokon és metamorf (palás) kőzeteken kialakult, jó állagú, szerves anyagokban gazdag, alacsony pH-értékű és kevés aktív meszet tartalmazó talajok fedik, és ezeket tartják a legmegfelelőbbnek a gesztenyetermesztéshez.

A gesztenye termesztése igen magas környezeti értéket képvisel, és tökéletesen alkalmazkodik a Galícia belsejében található, alacsonyabb és közepes magasságú hegyvidékek talaj- és éghajlati viszonyaihoz. Ezeken a helyeken a legversenyképesebb mezőgazdasági alternatívát jelenti. A terület művelésének és hasznosítási formáinak történelmi alakulása (a gyorsan növő fafajták és a kukorica- vagy burgonyatermesztés előtérbe helyezése) önmagában a szóban forgó terület körülhatárolásának egyik meghatározó tényezőjévé vált.

5.2.   A termék sajátosságai

A termesztési területnek az előző pontban ismertetett és a termés optimális fejlődését elősegítő, sajátosan kedvező talaj- és éghajlati viszonyai mellett a galíciai gesztenye termesztése során felhasználják a galíciai mezőgazdasági termelők által a „soutókban” évszázadokon keresztül folytatott intenzív nemesítési tevékenység eredményeit is (soutónak nevezik az azonos vagy hasonló korú fákból álló és azonos módon művelt ültetvényeket). Ily módon a gondosan kialakított hagyományos művelési eljárásokon keresztül megnyilvánuló emberi tényező a folyamatos (a termelékenységi és minőségi jellemzőktől függő) fajtanemesítés motorjaként működött, és őshonos ökotípusok egész sorát hozta létre, amelyek a ma ismert minőségi galíciai gesztenyét eredményezték. E tényezők együttes hatásának köszönhető ennek a gesztenyének a jelenlegi hírneve és elismerése.

A soutókra épülő, jelenleg is alkalmazott termesztési modell nemcsak a galíciai gesztenyetermesztés kultúrájához és hagyományához fűződő kapcsolatot bizonyítja, hanem a korszerű termesztési technikákkal művelt új gesztenyefa-ültetvényeken felhasználható növényi szaporítóanyag forrásaként is fontos szerepet játszik.

A más termesztési területekről származó gesztenyékhez képest a galíciai gesztenye a következő említést érdemlő minőségi sajátosságokkal rendelkezik:

—	a termés hámozását nagymértékben megkönnyítő vékony maghéj;

—	a benőtt maghéjú gyümölcsök alacsony aránya, ami az előző pontban megjelölt tulajdonsághoz hasonlóan szintén rendkívüli mértékben megkönnyíti a hámozást;

—	nagy nedvességtartalom, ezt a paramétert mind a gesztenye frissen történő fogyasztása, mind pedig a feldolgozott termékek előállítása szempontjából igen nagyra értékelik;

—	a repedt gyümölcsök alacsony aránya, minek köszönhetően a válogatáskor lényegesen kevesebb selejt keletkezik;

—	nagyon magas keményítőtartalom, amely a cukorrá történő átalakulása (az érés alatt bekövetkező természetes, valamint a termikus folyamatok által előidézett hidrolízis) után édesebbé teszi a gesztenye ízét.

5.3.   A földrajzi terület és a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

A vadon termő gesztenye a pleisztocén kor óta megtalálható Galíciában, háziasítása és termesztése azonban a római uralom idején vette kezdetét. Később, a középkorban a papság és a nemesség a szőlőműveléssel szorosan összekapcsolva terjesztette el a gesztenyetermesztést, így az újabb lendületet kapott.

Az általában többféleképpen (faanyagként és gyümölcsként) hasznosítható, kiváló minőségű őshonos gesztenyefajták nemesítése és szaporítása tehát ősrégi tevékenységnek számít. Másrészt a Galíciát történelmileg jellemző, kiterjedt népességeloszlás, amelynek eredményeként gyakorlatilag az egész terület benépesült (tengerparti területek, felföldek, völgyek és hegyek), elősegítette a környezeti szempontból különféle adottságokkal rendelkező, illetve a talaj- és éghajlati viszonyokhoz kiválóan alkalmazkodó fajták és a csekély maghéjbenövésű, megfelelő méretű, kis arányban repedő stb. gyümölcsök kiválasztását.

Az, hogy a gesztenye nagyszerűen alkalmazkodik a körülhatárolt terület környezeti feltételeihez (a földrajzi terület sajátosságaihoz), már önmagában is biztosíték a termék kiváló minőségére, hiszen a fafajta megfelelő fejlődéséből logikusan következik a betakarított termés jó minősége is. Továbbá a gesztenye fejlődése és érése idején uralkodó mérsékelt hőmérsékleti viszonyok, valamint a termesztési terület magas páratartalma nagy nedvességtartalmat biztosítanak a termésnek, és ezt a tényezőt mind a frissen fogyasztott gesztenye, mind pedig a feldolgozott termékek előállításához nyersanyagként felhasznált gesztenye esetében igen nagyra értékelik.

A galíciai gesztenyetermesztés hagyományos modellje egyébként a soutókban alkalmazott művelési technikákból alakult ki. Ez a környezet tette lehetővé, hogy a mezőgazdasági termelők a termelékenység és a minőség alapján fokozatosan szelektálják és háziasítsák a gesztenyét, és ennek nyomán létrejöhessen a helyi ökotípusok együttese, amelyből a galíciai gesztenye minőségét és hírnevét megalapozó, jelenleg termesztett, őshonos nemesített fajták származnak.

A galíciai gesztenye hírnevét az értékesítési folyamatban betöltött előnyös helyzete is tükrözi: a spanyol piacon gyakran megtörténik, hogy máshonnan származó gesztenyét galíciai jelzéssel látnak el, ami ez utóbbi hírnevének bizonyítéka. A galíciai gesztenye történelmi jó hírét megerősítő számos bibliográfiai hivatkozás közül a következők említhetők meg:

—

a galíciai kolostorokban számtalan olyan dokumentumot őriznek, amelyek azt igazolják, hogy a gesztenye fontos szerepet töltött be a középkori Galíciában. Az iratokra különféle művekben találhatók utalások, köztük M. Lucas Álvarez és P. Lucas Domínguez „El priorato benedictino de San Vicenzo de Pombeiro y su colección diplomática en la Edad MEDIA” (A San Vicenzo de Pombeiro bencés perjelség és okiratgyűjteménye a középkorban) és „El monasterio de S. Clodio do Ribeiro en la Edad MEDIA: Estudio y Documentos” (A S. Clodio do Ribeiro kolostor a középkorban: tanulmány és dokumentumok) című művében, valamint M. Romaní Martínez „Colección Diplomática do mosteiro cisterciense de Sta. María de Oseira” (A Sta. María de Oseira ciszterci kolostor okiratgyűjteménye) című munkájában;

—	Alexandre Dumas 1847-ben írt „De Paris à Cadix” (Párizsból Cádizba) című úti beszámolójában tesz említést a galíciai gesztenye minőségéről;

—	„La Galice. Essai géographique d’analyse et d’interprétation d’un vieux complexe agraire” (Galícia: egy régi agrárkomplexum elemzésére és értelmezésére irányuló geográfiai esszé) című művében Abal Bouhier a galíciai mezőgazdasági táj egyik legfontosabb elemeként határozza meg a gesztenyéskerteket;

—	számtalan utalással találkozhatunk a magosto ünnepre (több galíciai településen a gesztenye tiszteletére rendezett népünnepély) vonatkozóan, amelyek közül példaként említjük a Manuel Murguía „Historia de Galicia” (Galícia története) (1865) című művében található utalást;

—	a galíciai gesztenye gasztronómiai jelentőségét bizonyítják pl. a Manuel Puga y Parga (1874–1917) „La Cocina Práctica” (Praktikus konyha) (1905) című művében vagy Álvaro Cunqueiro „La Cocina Gallega” (Galíciai konyha) (1973) című szakácskönyvében szereplő receptek.

A galíciai gesztenye elterjedtségének, hírnevének és elismertségének közvetett bizonyítékát kapjuk, ha megvizsgáljuk a galíciai és az egyéb helyekről származó gesztenyére tett internetes utalások gyakoriságát. Példaként említjük, hogy a 2008. november 20-án a Google-on a „castaña/s gallega/s” kifejezésre (spanyol nyelven) és a „castaña/s galega/s” kifejezésre (galíciai nyelven) elvégzett keresés eredményeként mintegy 5 600 találatot kaptunk, míg a „castaña/s española/s” kulcsszavakra kapott találatok száma nem érte el a 200-at, a máshonnan származó (Asztúria, Andalúzia vagy Extremadura) gesztenyére vonatkozóan pedig 20-nál is kevesebb volt a találatok száma.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(a rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

https://mediorural.xunta.gal/fileadmin/arquivos/alimentacion/produtos_calidade/tramitacion/IGP_Castana_de_Galicia_Pliego_de_condiciones_septiembre_2019_definitivo.pdf

---

(1)  HL L 179., 2014.6.19., 17. o.