A (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele.

(2020/C 38/04)

Ez az értesítés a (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre (1).

ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

„Anjou-Coteaux de la Loire”

PDO-FR-A0405-AM02

Az értesítés időpontja: 2019. november 18.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1.   Földrajzi terület

A földrajzi terület az alábbiak szerint módosul: „Az előállítás valamennyi lépésére azon földrajzi területen kerül sor, amely – a 2018. évi hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján – Maine-et-Loire megye alábbi településeinek területére terjed ki: Bouchemaine, Chalonnes-sur-Loire, Champtocé-sur-Loire, Ingrandes-le-Fresne-sur-Loire (Ingrandes volt önálló település régi területe), Mauges-sur-Loire (Le Mesnil-en-Vallée, Montjean-sur-Loire és La Pommeraye volt önálló települések régi területei), La Possonnière, Saint-Georges-sur-Loire, Saint-Germain-des-Prés.

A földrajzi területet ábrázoló kartográfiai dokumentumok megtalálhatók az Institut national de l’origine et de la qualité honlapján.”

Szövegezésbeli módosítás: a közigazgatási egységek új jegyzéke figyelembe veszi a termékleírás jóváhagyása óta bekövetkezett településegyesítéseket, illetve az adminisztratív körzeteket érintő egyéb változásokat. A jogbiztonság fokozása érdekében a jegyzék az INSEE által évente kiadott hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) hatályos változatában foglaltakat követi. A földrajzi terület kiterjedése szigorúan ugyanaz marad.

Végül említés esik arról, hogy a földrajzi területet ábrázoló kartográfiai dokumentumok a nyilvánosság megfelelőbb tájékoztatása érdekében megjelennek az INAO weboldalán.

Az egységes dokumentum földrajzi területre vonatkozó 6. pontja ennek megfelelően módosult.

2.   A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

Az I. fejezet IV. szakaszának 3. pontjában szereplő települések jegyzékének helyébe a következő lép:

—	Loire-Atlantique megye: Vair-sur-Loire (Anetz volt önálló település régi területe);

—

Maine-et-Loire megye: Chaudefonds-sur-Layon, Denée, Mauges-sur-Loire (La Chapelle-Saint-Florent, Le Marillais, Saint-Florent-le-Vieil és Saint-Laurent-du-Mottay volt önálló települések régi területei), Rochefort-sur-Loire, Savennières, Val-du-Layon (Saint-Aubin-de-Luigné volt önálló település régi területe).

Ezáltal a jegyzék a termékleírás utolsó változatának hatálybalépése óta bekövetkezett különböző településegyesítéseket is tükrözi. A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület kiterjedése szigorúan ugyanaz marad.

Az egységes dokumentum kiegészítő feltételekre vonatkozó 9. pontja ennek megfelelően módosult.

3.   Agrár-környezetvédelmi rendelkezés

Az I. fejezet VI. szakaszának 2. pontja az alábbival egészül ki: „A sorok között kötelező az ellenőrzött, természetes vagy vetett növénytakaró; ennek hiányában a termelő a természetes vegetációt talajműveléssel fékezi meg, vagy bizonyítja, hogy olyan biológiai növényvédő termékeket használ, amelyeket a hatóságok szőlőtermesztési célokra jóváhagytak. Ha egy parcellán biológiai gyomirtó szert használnak, más gyomirtó szerek használata tilos.”

A termelői gyakorlat jelenleg az anjou-i szőlőültetvények teljes területén e módosítás mentén fejlődik. A módosítás azt tükrözi, hogy az agrotechnikai eljárásokat egyre inkább a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével alakítják ki. A növénytakaró jelenlétének támogatásával, valamint a gépi gyomirtás és a biológiai növényvédő szerek alkalmazásának ösztönzésével csökken a vegyi gyomirtó szerek használata. A gyomirtóhasználat fent említett csökkentése lehetővé teszi a szőlőültetvények talajának fokozottabb védelmét és természetes funkcióinak (termékenység, biodiverzitás, biológiai tisztulás) megőrzését, ami kedvez a borok minőségének, eredetiségének és helyi adottságokhoz köthetőségének.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

4.   A szüreti rend kihirdetése

A termékleírás I. fejezete VII. szakaszának 1.a) pontjában szereplő „A szüret kezdő időpontját a mezőgazdaságról és a tengeri halászatról szóló törvénykönyv D. 645-6. cikkének rendelkezései szerint határozzák meg.” mondat törlésre került.

A szüret kezdő időpontját ma már nem szükséges meghatározni, mivel a termelőknek azóta számos olyan eszköz áll rendelkezésükre, melyek segítségével a szőlő érettségének fokát rendkívüli pontossággal megállapíthatják. Minden termelő hozzáfér egy sor – akár saját, akár közös tulajdonban lévő – olyan eszközhöz és berendezéshez, amely lehetővé teszi, hogy az egyes parcellákon a termelési célok szerint pontosan meghatározza a betakarítás optimális kezdő időpontját.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

5.   Pincekapacitás

Az I. fejezet IX. szakaszának 1.c) pontjában a „Minden termelő esetében a rendelkezésre álló pincekapacitás az öt utolsó év átlagos hozamának legalább 1,4-szerese.” mondat helyébe a következő szöveg lép: „Minden termelő esetében a rendelkezésre álló pincekapacitás az öt utolsó évben előállított bor átlagtérfogatának legalább 1,4-szerese.”

A termékleírásban nem (hl-ben vagy m3-ben kifejezett) térfogati kapacitásra, hanem hozamra – azaz a termésmennyiség és a termelési terület (pl. hl/ha-ban kifejezett) hányadosára hivatkoztak. A javasolt módosítás révén kiküszöbölhető a mennyiségbeli következetlenség anélkül, hogy a lényeget illetően bármiféle változás állna be (a minimális mennyiséget mindig a korábbi borászati években a gazdaság által előállított bormennyiség átlagának 1,4-szereseként állapították meg).

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

6.   Borszállítás

Az I. fejezet IX. szakaszának az adóraktár engedélyesei közötti borszállítás dátumára vonatkozó 5.b) pontja törlésre került.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

7.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A kapcsolatot az érintett települések számának frissítése céljából felülvizsgálták (10 helyett 8 település).

Az egységes dokumentum kapcsolatra vonatkozó 8. pontja ennek megfelelően módosult.

8.   Nyilvántartás

A II. fejezet II. szakaszának 3. pontjában a „potenciális” kifejezés helyébe a „természetes” szó lép.

Az Anjou Saumur területére vonatkozó valamennyi termékleírás megfogalmazásával összhangban a „potenciális erősség” vagy „fok” kifejezések helyébe a „térfogatszázalékban kifejezett természetes alkoholtartalom” kifejezés lép. E módosítások javítják a termékleírások olvashatóságát. A nyilvántartás-vezetésre vonatkozó rendelkezések harmonizálásának célja, hogy megkönnyítse a vizsgálati terv megfogalmazását és a nyilvántartások ellenőrzését.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

9.   Főbb ellenőrizendő pontok

A III. fejezetet felülvizsgálták annak érdekében, hogy az Anjou Saumur területére vonatkozó termékleírásokban a főbb ellenőrizendő pontok ismertetésének megszövegezése következetes legyen.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1.   A termék elnevezése

Anjou-Coteaux de la Loire

2.   A földrajzi árujelző típusa

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3.   A szőlőből készült termékek kategóriái

1.

Bor

4.   A Bor(ok) Leírása

Csendes fehérborok, melyek túlérlelt (a tőkén természetes úton – nemes rothadással vagy anélkül – koncentrálódott) állapotban leszüretelt szőlőből készülnek, és amelyeket elegancia és nagy aromagazdagság (virágaromák, illetve friss vagy akár szárított, illetve kandírozott gyümölcsök aromája), valamint egyszerre lágy és friss ízvilág jellemez.

Az alábbi tulajdonságokkal rendelkeznek:

Térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalmuk 14 %.

Erjesztés utáni erjeszthetőcukor-tartalmuk (glükóz+fruktóz) legalább 34 g/l.

A minimális tényleges alkoholtartalom 10 és 11 térfogatszázalék olyan borok esetében, amelyek természetes alkoholtartalma kisebb, mint 18 térfogatszázalék.

Az összes savtartalom és az összes kén-dioxid-tartalom értékei a közösségi szabályozásban meghatározottaknak felelnek meg.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalékban)	18
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalékban)
Minimális összes savtartalom:
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	25
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (mg/l-ben)

5.   Borkészítési eljárások

a)   Alapvető borászati eljárások

Alkoholtartalom-növelés

Konkrét borászati eljárás

Az alkoholtartalom-növelés a termékleírásban meghatározott szabályok szerint engedélyezett.

Fadarabok használata

Konkrét borászati eljárás

Tilos fadarabokat használni. A fenti rendelkezéseken kívül a boroknak az alkalmazott borászati eljárások tekintetében meg kell felelniük a közösségi szinten, valamint a mezőgazdaságról és a tengeri halászatról szóló törvénykönyvben meghatározott kötelmeknek.

Sűrűség

Művelési gyakorlat

Minimális ültetési sűrűség: 4000 tőke/ha.

A sorok közötti távolság legfeljebb 2,50 méter lehet, míg az ugyanazon soron belül található szőlőtőkék közötti távolságnak legalább 1 méternek kell lennie. Az ellenőrzött eredetmegjelölés használható a 4 000 tőke/ha-nál ritkábban ültetett, de legalább 3 300 tőke/ha sűrűségű szőlőparcellákon szüretelt termés tekintetében is, amennyiben a termékleírásban meghatározott, a felfuttatást és a lombsátor magasságát szabályozó előírások teljesülnek. Ez utóbbi parcellák esetében a sorok közötti távolság legfeljebb 3 méter lehet, míg az ugyanazon soron belül található szőlőtőkék közötti távolságnak legalább 1 méternek kell lennie.

Metszés

Művelési gyakorlat

A szőlőtőkék metszésére legkésőbb április 30-án, vegyes metszéssel kerül sor, tőkénként legfeljebb 12 rügy és a félszálvesszőn legfeljebb 4 rügy meghagyásával.

Szüret

Művelési gyakorlat

A szőlőt többszöri válogatás révén, kézzel szüretelik.

Öntözés

Művelési gyakorlat

Az öntözés tilos.

b)   Maximális hozamok

40 hektoliter hektáronként.

6.   Körülhatárolt földrajzi terület

Az előállítás valamennyi lépésére azon földrajzi területen kerül sor, amely – a 2018. évi hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján – Maine-et-Loire megye alábbi településeinek területére terjed ki: Bouchemaine, Chalonnes-sur-Loire, Champtocé-sur-Loire, Ingrandes-le-Fresne-sur-Loire (Ingrandes volt önálló település régi területe), Mauges-sur-Loire (Le Mesnil-en-Vallée, Montjean-sur-Loire és La Pommeraye volt önálló települések régi területei), La Possonnière, Saint-Georges-sur-Loire, Saint-Germain-des-Prés.

A földrajzi területet ábrázoló kartográfiai dokumentumok megtalálhatók az Institut national de l’origine et de la qualité honlapján.

7.   Fontosabb borszőlőfajták

Chenin B

8.   A kapcsolat(ok) leírása

1.   A földrajzi területre vonatkozó adatok

a)   A kapcsolathoz hozzájáruló természeti tényezők leírása

A földrajzi terület a Loire-t szegélyező palás domboldalakra terjed ki. Ez az „Anjou” ellenőrzött eredetmegjelölés alá tartozó szőlőültetvények legnyugatibb részét jelenti. 2018-ban nyolc, Maine-et-Loire megye nyugati részén fekvő település területét foglalja magában. Angers külterületén, Bouchemaine városánál, a Loire és a Maine összefolyásánál kezdődik, majd a folyó mindkét oldalán, Nantes irányában Ingrandes-sur-Loire-ig és Le Mesnil-en-Vallée-ig terjed.

A mezoklímát erőteljesen befolyásolja a folyó. A szőlőültetvények a parthoz legközelebb eső domboldalakon fekszenek, a folyótól való távolságuk sehol nem haladja meg a 3 kilométert. Ettől távolabb a tájat északon és délen is lényegében rétek és erdők alkotják. A „Coteaux de la Loire” név jól szemlélteti a szőlőültetvények különböző meredekségű lejtőkkel jellemezhető topográfiáját. Bouchemaine település környékén a domboldalak nagyon meredek, Ingrandes-sur-Loire és Saint-Georges-sur-Loire településeknél pedig jóval lankásabbak.

A parcelláknak a szüret tekintetében pontosan behatárolt talaja az Armorikai-hegység különböző primer formációiból származik. Ezek kevésbé fejlett palás vagy palás-homokköves talajok. A területen a magmás kőzetekből kifejlődött talajok és a Devonból származó barna mésztartalmú talajok némelyike is megtalálható. Ezek nagyon vékony felszíni talajrétegek, melyek alatt az anyakőzet a legtöbb esetben 0,40 méternél nincs mélyebben. E talajok egyáltalán nem mutatják a hidromorfia jeleit, víztartalékaik kifejezetten mérsékeltek.

Az éghajlat óceáni típusú. A szőlőültetvénytől nyugatra fekvő Mauges-hegység az említett óceáni jelleget főnhatással árnyalja. A nedves szelektől védett területeken az átlagos éves csapadékmennyiség 650 milliméter, míg a Mauges domboldalain meghaladja a 800 millimétert. A Loire az egész év során hőmérséklet-szabályozó szerepet is betölt.

Lényeges elem a topográfiához közvetlenül kapcsolódó adottság, a dombok kitettsége. A jobb parton található, déli kitettségű szőlőültetvények kifejezetten kedvező helyzetben vannak, mivel védelmet élveznek az északi hideg szél ellen. A bal parton az észak felé néző lejtők felmelegedésében nagy szerepet játszik a folyó hideg levegőre gyakorolt elvezető hatása. Néhány szélvédett amfiteátrumalakzat esetében hőnyerés tapasztalható. Végül a Loire hatása alapvető módon járul hozzá a szüreti időszakban a reggeli köd kialakulásához, ami lényeges feltétele a „nemes rothadás” megjelenésének.

b)   A kapcsolathoz hozzájáruló emberi tényezők leírása

Ugyan az Anjou szőlőültetvények története a IX. századra nyúlik vissza, konkrétan a „Coteaux de la Loire” szőlőültetvényről első ízben 1749-ben, Nicolas Bidet és Duhamel de Monceau „Traité sur la nature et la culture de la vigne” (Értekezés a szőlő természetéről és műveléséről) című munkájában esik említés, mely szerint ezen a szőlőültetvényen: „Az igencsak nehézkesen megmunkálható földterület jelenleg tökéletesen meg van művelve, és az egész terület szőlővel van beültetve...”

Az Államtanácsnak az 1804-ben hozott közigazgatási intézkedésekről szóló feljegyzése arról tájékoztat, hogy a régió csak fehérborokat állít elő: „Míg a Loire domboldalai csak a fehérbor termesztése szempontjából kedvezők, és e borok fontos kereskedelmi ágazat alapját képezik...” A feljegyzés említi Belgiumot is, ahol az idő tájt igen kedvelték a „Coteaux de la Loire” borokat.

Kevésbé régről, 1842-ből származik Auguste Petit-Lafitte alábbi megállapítása: „Alapját a gros pineau vagy a Chenin képezi.” Az anjou-i szőlőültetvény a Chenin B fajta bölcsője. Rusztikus szőlőfajta, a benne rejlő lehetőségeket nagyban befolyásolja a talaj típusa vagy – általánosabban fogalmazva – az ültetés helye. A szőlősgazdák szintén nagyon gyorsan felismerték, mennyire fontos, hogy e szőlőfajta esetében a szüret előrehaladott érettségi állapotban, speciális módszerek segítségével történjen. Odart gróf 1845-ös „Traité des cépages” (Értekezés a szőlőfajtákról) című munkájában az alábbi megállapítások szerepelnek: „Azt a feltételt is meg kell említeni, hogy a szüret csak olyan túlérettségi állapotban történhet, mint például a Mindenszentek idején elért érettségi fok, amikor az eső által meglágyított hártya hámlásszerűen lehullik.”

A túlérettség tehát a szüret alapvető feltétele. André Jullien 1816-ban a „Topographie de tous les vignobles connus” (Valamennyi ismert szőlőültetvény topográfiája) című munkájában az alábbi megállapítást teszi: „A jó termőterületeken több ízben szüretelnek; az első két alkalommal begyűjtött, legérettebb termésből lesznek a külföldre szállított borok; a harmadik szüret borai pedig országos fogyasztásra szolgálnak...”

A szőlőművelés a szóban forgó szőlőültetvényen ugyanakkor azonos módon fejlődött, mint az Anjou-régió többi részén. A holland ügynökök XVI. századi megjelenésével kialakult a külföldre szállítandó, ún. „tengerre szánt borok” piaca, mely borokat rövidcsapos (azaz egy vagy két rügyet meghagyó) metszéssel művelt szőlőből állították elő. A szintén fejlődő belső piacra, amely elsősorban a párizsi kereslet ellátására irányult, hosszúcsapos (hat vagy hét rügyet meghagyó) metszéssel művelt szőlőből készült, kevésbé hírneves borokat szállítottak.

A második világháború végén a termelés alapvetően a régi idők „Párizsba szánt boraihoz” hasonlító „félszáraz” borok irányába mutat. Az 1980-as évektől újra jelentkezik az igény az erőteljes, könnyen beazonosítható karakterű, nagy cukortartalmú borok előállítására.

Az „Anjou-Coteaux de la Loire” ellenőrzött eredetmegjelölésű borokat az Anjou-régióból származó „édes” (helyi elnevezéssel „likőrös”) nagyboroknak tekintik.

2.   A termék minőségére és jellemzőire vonatkozó információk

A borok fő jellemzője az elegancia. A legtöbb esetben virágok és friss, szárított vagy akár kandírozott gyümölcsök aromajegyeit egyesítő, kifejezetten bonyolult íz- és illatvilággal rendelkeznek, az ún. „douceur angevine”-t (az anjou-i enyheséget) idézve. Ízvilágukat egyszerre jellemzi lágyság és frissesség. Az „Anjou-Coteaux de la Loire” ellenőrzött eredetmegjelölésű borok elbűvölő karaktere, mely a Loire nyári szelídségét vagy téli áradásainak tóduló erejét idézi, az idő múlásával bontakozik ki.

3.   Ok-okozati összefüggések

A felszíni talajok, valamint a kiváló kitettséget biztosító és rendszeres vízellátást elősegítő domborzat együttesen teszi lehetővé a Chenin B szőlőfajta karakterjegyeinek kiteljesedését.

Az optimális érést a szőlőültetvények elhelyezkedése biztosítja: a hőmérsékletet a közvetlen közelben folyó Loire a teljes vegetációs időszak során szabályozza; az ebből fakadó előnyöket fokozza a szőlőültetvények megfelelő módszerrel – különösen a rövidcsapos metszéssel – történő művelése. A folyó jelenléte szintén hozzájárul a túlérett állapot eléréséhez, akár az általa összeterelt szelek révén, amelyek a szőlő mechanikus szárítását segítik elő, akár a reggeli ködképződésnek köszönhetően, amely elengedhetetlenül fontos a Botrytis cinerea, így a „nemes rothadás” kifejlődéséhez.

A termelők türelemmel megvárják, míg a szőlő eléri a túlérettség állapotát, és amíg a szüretre alkalmas késő őszi időszak elérkezik, és ugyanazon parcellán belül többször egymás után manuálisan átválogatják a termést, hogy kiválasszák a természetesen összetöppedt, illetve a „nemes rothadás” által érintett („rôties”, azaz „összesült”) bogyókat, mely tevékenységek egyszerre bizonyítják a gazdák szakértelmét és a Chenin B szőlőfajta rendkívüli adottságait. A fentiek idősebb Pierre-Constant Guillory 1861-es leírásában is szerepelnek: „A szüretre – ritka kivételekkel – októberben kerül sor, amikor látható, hogy a szőlő érettsége a lehető legtökéletesebb, és hogy a rothadás a termés legalább egynegyedét érinti.”

Az egyedülálló környezet, a hozzá tökéletesen illeszkedő szőlőfajta és az előnyös tulajdonságok kiaknázására képes szakemberek együttesen teszik lehetővé különlegesen eredeti borok előállítását. Számos írott forrás támasztja alá e borok hírnevét, például Auguste Petit-Lafitte műve, melyben a szerző kijelenti: „Amikor ezeket a tőkéket egy vagy két rügyre metszik, azok likőrös jellegű, finom borokat adnak, melyek Belgium részéről igen keresettek.”

1861-ben idősebb Pierre-Constant Guillory a „Bulletin de la Société Agricole et Industrielle d’Angers” (Az Angers-i Mezőgazdasági és Ipari Társaság közleménye) című írásában emlékeztet arra, hogy: „Alacsony termékenységük miatt e földterületeken aligha valószínű, hogy – nagy anyagi ráfordítás nélkül – más növénykultúrákat be lehetne telepíteni; még a borászati termékeket is csak csekély mennyiségben termeli ki; és ha kissé magas árukat – melyet minőségük indokol – nem lehetne fenntartani, a szőlőműveléssel is fel kellene hagyni.”

9.   További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

A borok erjesztése, készítése és érlelése tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott, közvetlenül szomszédos terület – a 2018. évi hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján – a következő települések területét foglalja magában:

—	Loire-Atlantique megye: Vair-sur-Loire (Anetz volt önálló település régi területe);

—

Maine-et-Loire megye: Chaudefonds-sur-Layon, Denée, Mauges-sur-Loire (La Chapelle-Saint-Florent, Le Marillais, Saint-Florent-le-Vieil és Saint-Laurent-du-Mottay volt önálló települések régi területei), Rochefort-sur-Loire, Savennières, Val-du-Layon (Saint-Aubin-de-Luigné volt önálló település régi területe).

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A címkéken valamennyi fakultatív információt akkora méretű karakterekkel kell feltüntetni, amelyek sem a magasság, sem a szélesség tekintetében nem haladják meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének kétszeresét.

A „Val de Loire” elnevezésre vonatkozó különleges előírások

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A „Val de Loire” földrajzi név feltüntetésére használt karakterek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladhatja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének kétharmadát.

Címkézés: Kisebb földrajzi egység

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Az ellenőrzött eredetmegjelölésű borok címkéjén pontosítható a kisebb földrajzi egység neve, feltéve, hogy: – kataszteri területről van szó; – a terület neve szerepel a szüretelési nyilatkozaton. A kataszteri terület nevét alkotó karakterek mérete sem azok magasságát, sem szélességét tekintve nem haladhatja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének felét.

A termékleíráshoz vezető link

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-09e61465-fad3-4eb8-8337-2500536afdcd

---

(1)  HL L 9., 2019.1.11., 2. o.