EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52020PC0484
Proposal for a COUNCIL DECISION concerning the commitment of the funds stemming from reflows under the ACP Investment Facility from operations under the 9th, 10th and 11th European Development Funds, the balances from the 10th EDF or from previous EDFs, and the funds decommitted from projects under the 10th EDF or from previous EDFs
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az AKCS beruházási kereten belül a 9., 10. és 11. Európai Fejlesztési Alap műveleteinek pénzügyi eszközeiből befolyó bevételekből, a 10. EFA és az azt megelőző EFA-k egyenlegeiből, valamint a 10. EFA és az azt megelőző EFA-k projektjei tekintetében visszavont kötelezettségvállalásokból származó pénzeszközökre vonatkozó kötelezettségvállalásokról
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az AKCS beruházási kereten belül a 9., 10. és 11. Európai Fejlesztési Alap műveleteinek pénzügyi eszközeiből befolyó bevételekből, a 10. EFA és az azt megelőző EFA-k egyenlegeiből, valamint a 10. EFA és az azt megelőző EFA-k projektjei tekintetében visszavont kötelezettségvállalásokból származó pénzeszközökre vonatkozó kötelezettségvállalásokról
COM/2020/484 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2020.9.7.
COM(2020) 484 final
2020/0232(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az AKCS beruházási kereten belül a 9., 10. és 11. Európai Fejlesztési Alap műveleteinek pénzügyi eszközeiből befolyó bevételekből, a 10. EFA és az azt megelőző EFA-k egyenlegeiből, valamint a 10. EFA és az azt megelőző EFA-k projektjei tekintetében visszavont kötelezettségvállalásokból származó pénzeszközökre vonatkozó kötelezettségvállalásokról
INDOKOLÁS
Az EU (és tagállamai) vezető szerepet töltenek be a világban a nemzetközi fejlesztési együttműködés terén. Hagyományosan a nemzetközi fellépés élvonalában vannak donorokként, valamint a fejlesztésfinanszírozásban betöltött innovatív szerepük miatt is.
Bár a leginkább kiszolgáltatott emberek életkörülményei világszerte javultak, a fennmaradó kihívások továbbra is jelentősek. A globális kihívások összetettebbé és többdimenzióssá váltak, és gyorsan változnak. A hatékony kezelésük érdekében az Európai Uniónak intenzívebbé kell tennie külső tevékenységét, és rugalmas és hatékony szakpolitikai és finanszírozási eszközökre kell támaszkodnia.
Mivel a kihívások nagyságrendje meghaladja a jelenleg rendelkezésre álló forrásokat, az EU új, innovatív és hatékony módszereket keres a fejlesztés finanszírozási keretének létrehozására. A pénzügyi intézmények és a magánszektorbeli partnerek befektetései tőkeáttételi hatásának fokozása hatékony módszer az uniós költségvetés maximális kihasználására.
A pénzügyi eszközök azonban még mindig csak nagyon kis töredékét teszik ki az EU külső tevékenységére szánt költségvetésének. A fejlesztésre szánt költségvetés nagy részét (a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretben mintegy 90 %-át) hagyományos vissza nem térítendő támogatásokra, költségvetés-támogatásra és a partnerországok közvetlen és közvetett finanszírozására szolgáló egyéb intézkedésekre fordítják.
****
Az AKCS beruházási keret úttörő pénzügyi eszköz volt. 2003-ban jött létre a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői közötti, a Cotonoui Partnerségi Megállapodás pénzügyi jegyzőkönyve alapján nyújtandó közösségi támogatás finanszírozásáról és adminisztrációjáról szóló belső megállapodás 1 keretében, és célja a magánszektor növekedésének előmozdítása – valamint a hazai és külföldi tőke e célból történő mozgósításának elősegítése – 78 szubszaharai afrikai, karibi és csendes-óceáni országban.
A beruházási keretet eddig az Európai Beruházási Bank (EBB) irányította, forrásai pedig a 9., 10. és 11. Európai Fejlesztési Alapból, valamint az EBB saját forrásaiból származtak.
Az AKCS beruházási keret jogi kerete 2 a következőket állapítja meg (az Európai Fejlesztési Alapból (EFA) származó források tekintetében):
·Az AKCS beruházási keret műveleteiből származó „bevételek és jövedelmek” (pénzügyi eszközökből befolyó bevételek 3 ) további műveletekhez kerülnek felhasználásra (az 11. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás 5. cikkének (3) bekezdése értelmében), amelyek rulírozó alapként működnek.
·A Cotonoui Partnerségi Megállapodás pénzügyi jegyzőkönyvének lejártakor – és a Tanács külön határozatának hiányában – a pénzügyi eszközökből befolyó halmozott nettó bevételek átkerülnek a következő jegyzőkönyvbe (a Cotonoui Partnerségi Megállapodás II. melléklete 3. cikkének (2) bekezdése).
·A 11. EFA összes forrását és a pénzügyi eszközökből befolyó bevételekből származó pénzeszközöket 2020. december 31. után nem kötik le, hacsak a Tanács a Bizottság javaslata alapján egyhangúlag másként nem határoz (a Cotonoui Partnerségi Megállapodás Ic. mellékletének 5. pontja és az 11. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás 1. cikkének (5) bekezdése).
·Ezzel párhuzamosan a 11. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás 1. cikkének (5) bekezdése a 11. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 47. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben előírja, hogy a tagállamok által a 9., 10. és 11. EFA keretében az AKCS beruházási keret finanszírozására jegyzett források 2020. december 31-ét követően is folyósíthatóak, 2030. december 31-ig.
·A 11. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás 14. cikkének (3) bekezdése hozzáteszi, hogy ez a megállapodás mindaddig hatályban marad, amíg az a Cotonoui Partnerségi Megállapodás és a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret alapján finanszírozott valamennyi művelet teljes körű végrehajtásához szükséges (a visszafizetésig és a műveletek lezárásáig).
Erre a javaslatra azért van szükség, hogy lehetővé váljon a pénzügyi eszközökből befolyó bevételekből származó források 2020. december 31. utáni lekötése. Tanácsi határozat hiányában a pénzügyi eszközökből befolyó bevételekből származó pénzeszközöket arányosan vissza kell fizetni a tagállamoknak a 11. EFA-ra vonatkozó belső megállapodásban szereplő táblázatnak megfelelően (az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontja).
Az EBB jelenlegi becslései szerint a pénzügyi eszközökből befolyó bevételek körülbelül 3,2 milliárd EUR-t tesznek ki (az EU 28 tagállamától származó összes forrás, vagyis 3,6 milliárd EUR, az irányítási díjakkal és költségekkel csökkentve).
****
E javaslatra, miszerint az AKCS beruházási keret pénzügyi eszközeiből befolyó bevételeket új műveletekre használják fel, döntő fontosságú pillanatban, az EU jövőbeli fejlesztési politikájának alakítása közben kerül sor.
(1)Az EU következő, 2021–2027-es többéves pénzügyi keretére vonatkozóan a Bizottság a külső tevékenységre szánt költségvetés növelését javasolta, többek között az Európai Helyreállítási Eszközből származó pénzeszközökkel 4 , valamint e költségvetés struktúrájának egyszerűsítését, hogy az a globális kihívások kezelése érdekében rugalmasabbá és hatékonyabbá váljon.
(2)A Bizottság egyetlen fő külső tevékenységeket finanszírozó eszközre tett javaslatot: ez a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI), amely innovatív és egyszerűsített pénzügyi struktúrát tartalmaz az EU-n kívüli beruházások tekintetében. Alapját az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusz (EFFA+) képezi, amelyet az új külső tevékenységi garancia támogat 5 . A társjogalkotók jelenleg tárgyalnak az NDICI-javaslatról.
A Bizottság beépítette javaslatába mindezen folyamatban lévő megbeszélések és jelentések eredményeit.
Figyelembe veszi továbbá az AKCS beruházási keret 2019-ben közzétett záró felülvizsgálatának 6 megállapításait és ajánlásait. A felülvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy bár az AKCS beruházási keret hozzájárult a szegénység csökkentésére, az AKCS-országok világgazdaságba való integrálására és fenntartható fejlődésük elősegítésére irányuló cotonoui célkitűzésekhez, hozzájárulását nem maximalizálta e tekintetben.
2003 és 2017 között a rulírozó alapból 5,2 milliárd EUR-t különítettek el projektek számára, amelyből több mint 4 milliárd EUR-t az EFA-n keresztül finanszíroztak.
A pénzügyi „addicionalitás” (uniós források felhasználása olyan további magánberuházások vonzására, amelyek egyébként nem valósultak volna meg) kielégítő volt, de nem használták ki teljes mértékben a benne rejlő lehetőségeket. Ezt jól mutatja, hogy a kihasználtság viszonylag korlátozott az alacsony jövedelmű és instabil országokban, ahol a legnagyobb hatással jártak volna a további beruházások. Az AKCS beruházási keret alá tartozó beruházásikeret-műveletek több mint felét az alsó sávba tartozó közepes jövedelmű országokban, 30 %-át pedig kisszámú alacsony jövedelmű országban hajtották végre.
A felülvizsgálat megállapításai szerint a pénzügyi fenntarthatóság nagyobb hangsúlyt kapott, mint a fejlesztési célkitűzések.
Az értékelés több ajánlást is megfogalmazott. Ezek közé tartozik, hogy nagyobb egyensúlyra kell törekedni a fejlesztési célkitűzések és a pénzügyi fenntarthatóság között, nagyobb hangsúlyt kell fektetni az alacsony jövedelmű és instabil országokra, fokozni kell az olyan innovatív pénzügyi eszközök használatát, mint például a garanciák, javítani kell a fejlesztési eredmények nyomon követését és értékelését, és felül kell vizsgálni a működési modellt.
A korábbi értékelések – például a külső hitelezési megbízatásra vonatkozó garancia 2010. évi félidős értékelése 7 és a vegyes finanszírozás (korábban: támogatásötvözés) 2016. évi értékelése 8 – szintén arra a következtetésre jutottak, hogy az EU újonnan létrehozott pénzügyi mechanizmusai (a vegyes finanszírozás és a garanciák) működnek, de fejlesztésre gyakorolt hatásuk szorosan összefügg szakpolitikai irányításukkal.
****
A Bizottság ebben az összefüggésben javasolja a Tanácsnak, hogy az AKCS beruházási keret pénzügyi eszközeiből befolyó bevételeket csoportosítsa át a jövőbeli NDICI alá tartozó EFFA+-ba. A Bizottság ezeket az EBB-n keresztül AKCS-országokban kívánja beruházni.
Amint azt a „korábbi AKCS beruházási keret” tekintetében az NDICI-tárgyalások keretében készült, az Európai Bizottság és az EBB közötti 2019. évi informális dokumentum is tükrözi, az EBB a következőket támogatja: a pénzügyi eszközökből befolyó bevételek több éveken keresztül történő újbóli felhasználásának folytatása; az uniós költségvetés számára költségmentesen és a jövőben meghatározandó külön (földrajzi, támogathatósági és kockázati profilra vonatkozó) szabályok alapján.
A Bizottság az EBB-vel egyeztetve azt is javasolja, hogy a pénzügyi eszközökből befolyó bevételek EBB-n keresztül történő felhasználása elsősorban magas pénzügyi kockázatú fejlesztési eszközökre irányuljon, különös tekintettel a hatásfinanszírozásra, a tőkealapokra és a legkevésbé fejlett országokban végrehajtott műveletekre.
Ez a javaslat nem von maga után további tagállami hozzájárulásokat.
****
Ahhoz, hogy az EU hozzájáruljon a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend keretében meghatározott fenntartható fejlődési célok eléréséhez, kulcsfontosságú, hogy maximalizálja a magántőke mozgósításában rejlő potenciált, a hagyományos fejlesztésfinanszírozás mellett innovatív pénzügyi eszközöket is igénybe véve.
Mivel a kihívások jóval meghaladják a rendelkezésre álló forrásokat, fontossági sorrendet kell felállítani.
Ezért alapvető fontosságú, hogy egyazon irányítási keretbe foglalják a külső tevékenységhez rendelkezésre álló számos eszközt. Ez biztosítani fogja, hogy az alapok kövessék az „első a szakpolitikai” elvet, amely viszont biztosítja a koherenciát, a kiegészítő jelleget és maximalizálja a fejlesztési hatást.
E javaslat célja, hogy határozottabb szakpolitikai irányítást biztosítson, és növelje az AKCS beruházási keret pénzügyi eszközökből befolyó bevételeinek fejlesztési hatását. Stratégiaibb és hatékonyabb módon fogja előmozdítani a beruházásokat az AKCS-országokban. A beruházások a partnerországok szükségletei és az EU külső tevékenységének célkitűzései alapján, továbbá a rendelkezésre álló finanszírozások legjobb kombinációján keresztül fognak megvalósulni, többek között az EFFA+ keretében.
****
Az EFFA+ az NDICI részét képezi, amely egy globális hatókörű, megnövelt pénzügyi eszközökkel és megerősített politikai irányítással rendelkező, ambiciózus, az „első a szakpolitika” elv által vezérelt javaslat.
Az NDICI optimális szakpolitikai és pénzügyi keretet biztosít majd, mivel egységes és egyszerűsített irányítás keretében vegyes finanszírozást és garanciákat biztosít finanszírozási forrásként, amelyeket más végrehajtási eszközökkel (támogatások, technikai segítségnyújtás, költségvetés-támogatás stb.) együtt kell kezelni.
Az EFFA+-ra teljes mértékben vonatkozni fognak a programozási folyamat keretében meghatározott prioritások, célkitűzések és indikatív allokációk, végső célja pedig az, hogy stratégiai és koherens módon támogassa az EU-n kívüli beruházásokat a fenntartható fejlődés érdekében.
Ez magában foglalja azt, hogy minden beruházási tevékenységet úgy fognak megtervezni, hogy az a lehető legnagyobb fejlesztési hatást érje el, és maximalizálja az EU külső tevékenységének koherenciáját. A műveletek programozásának inkluzív folyamatnak kell lennie, amely kiterjed a köz- és a magánszektorral, a tagállamokkal, a pénzügyi intézményekkel, a civil társadalommal és más érintett felekkel folytatott konzultációra is.
Az EFFA+ elődjének, az Európai Fenntartható Fejlődési Alapnak (EFFA) – amely a jelenleg érvényben lévő külső beruházási terv sarokköve és az Afrika–Európa szövetség pénzügyi ága – a sikeres tapasztalataira épít.
Egy közelmúltbeli független értékelés 9 megállapította, hogy az EFFA rendkívül releváns az érintett régiók (szubszaharai Afrika és az EU szomszédságpolitikájában részt vevő országok) beruházási szükségletei, valamint az EU prioritásai és kötelezettségvállalásai szempontjából.
Ami a vegyes finanszírozást (a köz- és magánforrások kombinálását) illeti, 2017 és 2019 között 3,1 milliárd EUR-t különítettek el 154 projekt finanszírozására az afrikai kontinensen és a szomszédságpolitikai partnerországokban. Az uniós hozzájárulás ösztönző hatása további finanszírozásokhoz vezetett, amelyek várhatóan összesen mintegy 30 milliárd EUR összegű beruházást tesznek majd ki elsősorban az energia- és a közlekedési ágazatban, de a magánszektor fejlesztésének és a mezőgazdaságnak a támogatása terén is.
A szubszaharai Afrikában az EFFA az 1,8 milliárd EUR összegű uniós hozzájárulás révén összesen 13,5 milliárd EUR-t mozgósított, és ezzel 78 műveletet finanszírozott. A szomszédságpolitikai partnerországokban az EU 1,3 milliárd EUR összegű hozzájárulásával összesen 16,2 milliárd EUR összegű beruházást szabadított fel, amely 76 műveletet finanszírozott.
Emellett 22 garanciaprogram-javaslathoz 1,55 milliárd EUR összegű uniós hozzájárulást különítettek el. Ezek várhatóan összesen 17,5 milliárd EUR összegű beruházást tesznek majd lehetővé.
****
A koherencia tekintetében ez a javaslat a fejlesztési politikáról szóló új európai konszenzusról szóló 2017. évi együttes nyilatkozatra 10 is épít, amely az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjére és annak fenntartható fejlődési céljaira 11 adott uniós válasz részét képezte. A fejlesztési politikáról szóló európai konszenzusban már szerepelt a segélyek másfajta forrásokkal történő kombinálásának és az érdekelt felek szélesebb körének bevonásával, jobban testre szabott partnerségeket kialakításának a szükségessége. A konszenzus újólag megerősítette a politikák fejlesztési célú koherenciája iránti elkötelezettséget is.
Emellett ez a javaslat biztosítja, hogy az EU betartsa a fejlődő országok inkluzív és fenntartható növekedésének elérése érdekében a magánszektor meghatározóbb szerepéről szóló bizottsági közleményben 12 meghatározott elveket és kritériumokat.
****
A Bizottság tájékoztatta az EBB-t e javaslat tartalmáról.
2020/0232 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az AKCS beruházási kereten belül a 9., 10. és 11. Európai Fejlesztési Alap műveleteinek pénzügyi eszközeiből befolyó bevételekből, a 10. EFA és az azt megelőző EFA-k egyenlegeiből, valamint a 10. EFA és az azt megelőző EFA-k projektjei tekintetében visszavont kötelezettségvállalásokból származó pénzeszközökre vonatkozó kötelezettségvállalásokról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között az AKCS–EU partnerségi megállapodással összhangban a 2014–2020 közötti időtartamra szóló többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó európai uniós támogatás finanszírozásáról, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról szóló belső megállapodásra 13 (a továbbiakban: a 11. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás) és különösen annak 1. cikke (3), (4) és (5) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)Az AKCS beruházási kereten belül a 9., 10. és 11. Európai Fejlesztési Alap műveleteinek pénzügyi eszközeiből befolyó bevételek 2020. december 31. után nem köthetők le, hacsak a Tanács a Bizottság javaslata alapján egyhangúlag másként nem határoz.
(2)Erőteljes bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy bár az AKCS beruházási keret hozzájárult az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok szegénységének csökkentésére, világgazdasági integrációjukra és fenntartható fejlődésükre irányuló, az AKCS–EU partnerségi megállapodásban meghatározott célkitűzésekhez, nem maximalizálta hozzájárulását e tekintetben. Az AKCS beruházási keret pénzügyi eszközökből befolyó bevételeinek új keretek között és újfajta irányítás mellett folytatódó alkalmazása jobb fejlesztési eredményekhez vezethet.
(3)[A Bizottság 2018. június 14-én elfogadta a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot 14 , amely rendelkezik az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusz (a továbbiakban: EFFA+) létrehozásáról, amelyet egy külső tevékenységi garancia támogat, és amely tekintetében a tagállamok hozzájárulásaikat elkülöníthetik konkrét régiókban, országokban, ágazatokban vagy meglévő beruházási keretekben megvalósítandó tevékenységek számára.]
(4)Az Európai Fenntartható Fejlődési Alapot 15 rendkívül relevánsnak tekintik az érintett régiók (szubszaharai Afrika és az EU szomszédságpolitikájában részt vevő országok) beruházási szükségletei, valamint az Unió prioritásai és kötelezettségvállalásai szempontjából.
(5)„Az Afrikával kapcsolatos átfogó stratégia felé” című közös közleményében 16 a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője felszólította az Uniót, hogy az egész afrikai kontinensen támogassa a fenntartható növekedést és a munkahelyteremtést. Egyéb intézkedések mellett az Unió partnerséget kíván kialakítani Afrikával a beruházások előmozdítása terén, az innovatív finanszírozási mechanizmusok alkalmazásának fokozása révén.
(6)Ebben a közös közleményben a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kijelentette, hogy a pénzügyi eszközöknek ösztönözniük kell a jelentős fejlesztési hatású beruházásokat, nagyrészt a magánszektort támogatva, „A magánszektor meghatározóbb szerepéről, a fejlődő országok inkluzív és fenntartható növekedésének elérése érdekében” című bizottsági közleményben 17 meghatározott kritériumok, azaz a mérhető fejlesztési hatás, az addicionalitás, a semlegesség, a közös érdek és a társfinanszírozás, a demonstrációs hatás, valamint szociális, környezeti és fiskális normák követésével.
(7)Ezért lehetővé kell tenni, hogy az e határozatban említett pénzügyi eszközökből befolyó bevételek és treasury-összegek az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Pluszhoz (EFFA+) és a külső tevékenységi garanciához való hozzájárulásnak minősüljenek (a továbbiakban: célhoz kötött külső címzett bevételek). Ezeket a pénzügyi eszközökből befolyó bevételeket és treasury-összegeket az NDICI 2027. december 31. után nem kapja meg külső címzett bevételként. Ezen időpontot követően a pénzeszközöket újabb finanszírozási mechanizmusokon keresztül fogják kiosztani azok kimerüléséig.
(8)Az AKCS beruházási keret pénzügyi eszközökből befolyó bevételeit évente át kell csoportosítani az NDICI földrajzi költségvetési sorainak kiegészítéseként, amelyeket az EFFA+-on keresztül kell befektetni a programozási dokumentumokkal összhangban.
(9)A Bizottság a beruházásokat az Európai Beruházási Bankon keresztül fogja becsatornázni azzal a céllal, hogy maximalizálja azok fejlesztési hatását és addicionalitását, figyelembe véve az államadósság fenntarthatóságával kapcsolatos kérdéseket is.
(10)[A [Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz létrehozásáról szóló] (EU) XXX/XXXX európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban a pénzeszközöket elsősorban a magas pénzügyi kockázattal járó fejlesztési eszközökre kell fordítani, különösen a legkevésbé fejlett országok pénzügyeire, tőkealapjaira és és tevékenységeire kifejtendő hatás érdekében. A műveleteknek törekedniük kell a fejlesztésre gyakorolt hatás maximalizálására.]
(11)A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás 18 152. cikkének (4) bekezdése értelmében a befektetés lejáratakor visszatérítik az Egyesült Királyság részére az egymást követő EFA-időszakokban az EFA beruházási keretéből való részesedését. Eltérő megállapodás hiányában az Egyesült Királyság tőkerészesedése nem köthető le újra a 11. EFA kötelezettségvállalási időszakának végén túl, illetve nem vihető át későbbi időszakokra.
(12)E határozat hatálybalépésének és alkalmazásának feltétele [a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz létrehozásáról szóló] (EU) XXXX/XXXX európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálybalépése. Ezért e határozat és [a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz létrehozásáról szóló] (EU) XXXX/XXXX európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálybalépésének és alkalmazásának időpontja egybeesik,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
(1)Az AKCS beruházási kereten belül a 9., 10. és 11. Európai Fejlesztési Alap műveleteinek pénzügyi eszközeiből befolyó bevételekből, a 10. EFA és az azt megelőző EFA-k egyenlegeiből, valamint a 10. EFA és az azt megelőző EFA-k projektjei tekintetében visszavont kötelezettségvállalásokból származó pénzeszközök … [e határozat hatálybalépésének dátuma]-án/-én hozzájárulásnak minősülnek [a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz létrehozásáról szóló] (EU) XXX/XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikke szerinti Európai Fenntartható Fejlődési Alap Pluszhoz (EFFA+) és a külső tevékenységi garanciához az említett rendelet 23. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerinti költségvetési biztosíték, valamint az említett megállapodás 23. cikke (1) bekezdésének g) pontja szerinti vegyes finanszírozás formájában nyújtott finanszírozás céljából.
(2)E határozat alkalmazásában „pénzügyi eszközökből befolyó bevétel” minden jövedelem, beleértve az osztalékot, a tőkenyereséget, a garanciadíjakat és a kölcsönök kamatait, az AKCS beruházási keret számára tartott készpénz elszámolására nyitott bármely számlán lévő összegeket és a treasury-befektetésekből származó ellentételezést, valamint a visszafizetéseket, beleértve az AKCS beruházási keret műveleteiből származó kölcsönök tőketörlesztését, felszabadított garanciáit és tőketörlesztését. A pénzügyi eszközökből befolyó bevételek visszavonásából származó pénzeszközöket szintén pénzügyi eszközökből befolyó bevételeknek kell tekinteni.
(3)A pénzügyi eszközökből befolyó bevételekre [a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz létrehozásáról szóló] (EU) XXXX/XXXX európai parlamenti és tanácsi rendeletben rögzített, az EFFA+-ra alkalmazandó szabályok és eljárások vonatkoznak.
2. cikk
A hozzájárulásokat az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok számára különítik el.
3. cikk
E határozat [a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz létrehozásáról szóló] (EU) XXXX/XXXX európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálybalépésének napján lép hatályba. A határozatot 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
