EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.12.2.

JOIN(2020) 22 final

KÖZÖS KÖZLEMÉNY AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

A globális változásra irányuló új EU–USA program

A globális változásra irányuló új EU–USA program

1.Bevezetés

Az Európai Uniót és az Egyesült Államokat egyedülálló kapcsolat fűzi egymáshoz, amely a közös történelemre, a közös értékekre és a közös érdekekre épül. A transzatlanti partnerség bölcsője a kollektív béke, haladás és jólét ígérete volt. A második világháborút követően a Marshall-terv segített újjáépíteni az európai közösségeket és gazdaságokat. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) garantálta kollektív biztonságunkat. Európa és az USA együttesen hozzájárult a szabályokon alapuló többoldalú rendszer kialakításához és megvalósításához a globális kihívások kezelése érdekében. A transzatlanti kapcsolatok az Atlanti-óceán mindkét partján élő emberek számára társadalmaink, identitásunk, gazdaságaink és magánéletünk létfontosságú elemét képezik.

Együttes globális hatalmunk és befolyásunk továbbra is egyedülálló. A fejlett demokráciák két legnagyobb tömbjeként vagyunk jelen a világban, és közel egymilliárd embernek adunk otthont. A világ GDP-jének és kereskedelmének mintegy egyharmadát, a közvetlen külföldi befektetéseknek pedig 60 %-át adjuk. A transzatlanti kereskedelmi kapcsolatok és beruházások sűrű szövete és nyitottsága több millió munkahelyet teremt, és a világgazdaság jelentős részeire meghatározó befolyást gyakorol. Kiváltságos helyzetünkből adódóan olyan szabályokat és szabványokat tudunk meghatározni, amelyek világszerte követendő példává válnak. Mi vagyunk az innováció fő hajtóerői és a kutatás globális fellegvárai, ahol a technológiai fejlesztés az 5G-től az oltóanyagokig minden területet felölel.

Ez az együttes hatalom és befolyás elengedhetetlen a szilárd alapokon nyugvó globális együttműködéshez a XXI. században – legyen szó akár az egészségügyről, a biztonságról, az éghajlatváltozásról, a kereskedelemről és a technológiáról, akár a szabályokon alapuló multilaterális rendszerről. Közös elkötelezettségünk alapvető fontosságú egy olyan világban, ahol az önkényuralmi hatalmak igyekeznek aláásni a demokráciákat, az agresszív szereplők megpróbálják destabilizálni a régiókat és az intézményeket, és a zárt gazdaságok visszaélnek társadalmaink nyitottságával.

Az együttműködés iránti igény egyre nagyobb jelentőségre tett szert, és ezzel párhuzamosan szükségessé válik a transzatlanti partnerség megőrzése és megújítása is. Az elmúlt években kapcsolatunkat próbára tették a geopolitikai hatalmi átrendeződések, a kétoldalú feszültségek és az egyoldalú politikákhoz való visszatérés.

Az egyesült államokbeli kormányváltás, a határozottabban cselekvő Európa és a koronavírus utáni világ kialakításának szükségessége soha vissza nem térő lehetőséget kínál arra, hogy közös értékeinkre, érdekeinkre és globális befolyásunkra építve kidolgozzuk a globális együttműködés új transzatlanti programját, amely a hasonlóan gondolkodó partnerek új globális szövetségének sarokkövét képezné. Mindez egy olyan időszakban történik, amikor az Egyesült Államok hivatalba lépő kormánya és az Európai Unió azonos kilátások és prioritások mentén alakítja ki belpolitikai és nemzetközi napirendjét.

Az új program meghatározása során nem szabad, hogy az elmúlt évtizedek globális rendjének vagy a letűnt nemzedékek transzatlanti partnerségének nosztalgikus felelevenítését tekintsük célunknak. Az USA és az EU megváltozott, csakúgy, mint a hatalmi dinamika, valamint a geopolitikai és technológiai realitások.

Nem eshetünk az olyan hamis narratívák csapdájába sem, amelyek az erősebb Európa és az erősebb transzatlanti partnerség elleni érveket igyekeznek felsorakoztatni. Ha az EU egységes, cselekvőképes és önálló, az egyaránt kedvez Európának, a transzatlanti partnerségnek és a multilaterális rendszernek, hiszen azok kölcsönösen erősítik, nem pedig kölcsönösen kizárják egymást.

Az EU ebben a szellemben terjeszti elő a globális együttműködés új, előretekintő transzatlanti programjára irányuló javaslatot, azokra a területekre összpontosítva, ahol érdekeink közelítenek egymáshoz, ahol kollektív befolyásunkat a legjobban tudjuk kamatoztatni és ahol globális vezető szerepre van szükség.

2.Együttműködés az egészségesebb világért – Covid19 és azon túl

A globális együttműködés rövid távon minden kétséget kizáróan egy olyan vírus elleni küzdelem terén a legsürgetőbb, amely továbbra is hatalmas személyes, társadalmi és gazdasági terhet jelent az Atlanti-óceán mindkét partján és az egész világban. Az emberiség közös célja az emberek életének és megélhetésének védelme, valamint gazdaságaink és társadalmaink lehető leggyorsabb újbóli megnyitása.

A világjárvány leküzdéséhez a vezető szerep felvállalására van szükség, és az EU a kezdetektől fogva a globális válaszintézkedések élére állt. Az Európai Unió – az Egészségügyi Világszervezettel és a civil társadalommal együttműködve – 40 országot mozgósított, és így a Covid19 elleni küzdelmet szolgáló eszközökhöz való méltányos globális hozzáférés (az úgynevezett ACT akcelerátor) révén több mint 16 milliárd eurót teremtett elő a tesztek, a kezelések és az oltóanyagok fejlesztése és méltányos elosztása céljából.

Az EU felkéri az Egyesült Államokat, hogy csatlakozzon a globális reagáláshoz és annak oltóanyagokkal kapcsolatos pilléréhez, a COVAX eszközhöz. Ez az eszköz a biztonságos oltóanyagok méltányos elosztását hivatott garantálni a részt vevő több mint 180 ország között, azok földrajzi elhelyezkedésétől és pénzügyi helyzetétől függetlenül. A cél az, hogy a jövő év végére 2 milliárd dózis álljon rendelkezésre, amelyhez az alacsony és közepes jövedelmű országok méltányos módon hozzáférnek. Az USA COVAX-hoz való csatlakozása és pénzügyi hozzájárulása erőteljes üzenet lenne, elősegítené a még hiányzó források bevonását, és javítaná kollektív esélyeinket a sikerre.

Felismerve, hogy a védőoltások életeket mentenek, az EU-nak és az USA-nak szintén össze kell fognia az oltóanyag-elosztás és az orvosi készletek reziliens, méltányos és átfogó logisztikai hálózatainak kiépítése érdekében. Az EU ezen túlmenően felkéri az Egyesült Államokat, hogy csatlakozzon a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében indított kereskedelmi és egészségügyi kezdeményezéshez az alapvető gyógyászati termékek és egészségügyi cikkek kereskedelmének azonnali megkönnyítése érdekében.

Hosszabb távon az EU-nak és az USA-nak közösen le kell vonnia a világjárvány tanulságait, és szorosabbra kell fűznie az együttműködést a megelőzés, a felkészültség és a reagálás terén. Ez kiterjedhet az adat- és tudásmegosztás javítására, a korai előrejelző rendszerekre és a kulcsfontosságú orvosi eszközök készletezésére. A koherens transzatlanti pozíció és az információáramlás biztosítása érdekében össze kell hangolni a gyógyszerekkel, a betegségmegelőzéssel és járványvédelemmel, valamint az orvosbiológiai kutatással foglalkozó ügynökségeink tevékenységét.

Ebben a szellemben az EU kezdeményezi egy felkészültséggel és reagálással foglalkozó pandémia-protokoll együttes kidolgozását. Ez magában foglalhatja a felkészültségi tervek, a válságforgatókönyvek és a jövőbeli szükséghelyzetek kezelésére szolgáló célzott eszközök szoros összehangolását. Az EU készen áll arra is, hogy együttműködjön az Egyesült Államokkal az Egészségügyi Világszervezet megerősítése, valamint a szervezet függetlenségének, átláthatóságának, elszámoltathatóságának és hatékonyságának fokozására irányuló közös reformjavaslat kidolgozása és előterjesztése érdekében.

A világjárványra való globális felkészültség és reagálás javítása lesz az egyik kiemelt napirendi pont a G20-ak jövő évi Globális Egészségügyi Csúcstalálkozóján, amelynek házigazdája a G20-csoport olasz elnöksége keretében Conte miniszterelnök és von der Leyen elnök lesz. Az EU üdvözli az USA hozzájárulását a csúcstalálkozó előkészítéséhez.

3.Együttműködés bolygónk és jólétünk védelméért

Korunk meghatározó kihívása az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése. Ennek kezeléséhez gazdaságainkban rendszerszintű változásra, az Atlanti-óceánon innen és túl, illetve a világ egészében pedig globális összefogásra van szükség. Az EU úttörő szerepet játszik ebben a törekvésben az európai zöld megállapodás révén. Ez új növekedési stratégiánk, amely a kibocsátás csökkentésére és a munkahelyteremtésre összpontosít, és minden területet lefed: hogy hogyan termelünk és fogyasztunk, hogyan étkezük és fűtünk, hogyan dolgozunk és utazunk.

Kiemelt célunk, hogy 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé váljunk. Dél-Koreától Dél-Afrikáig és Kínától Japánig a világ országai már megkezdték az arra vonatkozó előkészületeket, hogy elkötelezzék magukat a nulla nettó kibocsátás jövőbeli megvalósítása mellett. Az USA hasonló kötelezettségvállalása nyomán ez a törekvés a globális gazdaság mintegy kétharmadára és a világ károsanyag-kibocsátásának több mint felére kiterjedne.

Ebben a szellemben az EU üdvözli Biden megválasztott elnök elkötelezettségét amellett, hogy az USA újra csatlakozzon a Párizsi Megállapodáshoz, és célkitűzéseinek aktualizásával ambiciózus módon járuljon hozzá annak végrehajtásához. A nulla nettó kibocsátás 2050-ig történő elérésére irányuló közös transzatlanti kötelezettségvállalás nyomán a klímasemlegesség új globális mércévé válna az ENSZ jövő évi, Glasgow-ban tartandó következő éghajlatváltozási konferenciájának (COP26) előkészületi időszakában.

Partnereinkkel összefogva az EU és az USA képes zöld, körforgásos, versenyképes és inkluzív gazdasági pályára állítani a világot. Ehhez beruházásokra, innovációra és megfelelő árjelzésekre van szükség. Éppen ezért szorosan együtt kell működnünk a kibocsátáskereskedelem, a szén-dioxid-árazás és a szén-dioxid-adózás terén. A kibocsátásáthelyezés elkerülése céljából előirányzott, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó uniós mechanizmus – amely összhangban áll a WTO előírásaival – jó alkalmat kínálhat arra, hogy közösen alakítsuk ki az ilyen intézkedések globális modelljét.

Ez beágyazódhatna abba az átfogó transzatlanti zöld kereskedelmi programba, amely a Bizottság javaslata szerint 2021 közepén lépne működésbe, és amelynek nyomán a WTO keretében létrejöhetne egy kereskedelmi és éghajlatváltozási közös kezdeményezés.

Európa élen jár a zöld átállás fenntartható finanszírozásában is, és arra törekszik, hogy helyreállítási tervünk, a NextGenerationEU finanszírozása 30 %-ban zöldkötvények kibocsátásán keresztül valósuljon meg. Mindazonáltal mindannyiunknak többet kell tennünk a beruházási igények kielégítése érdekében. Fontos pénzügyi csomópontként és szabályozóként az EU és az USA van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy vezető szerepet játsszon ebben a munkában. A fenntartható finanszírozás szabályozási keretének kialakítására irányuló transzatlanti együttműködés nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy a magánszektor tisztában legyen azzal, mi számít zöld beruházásnak – az uniós taxonómiához hasonlóan.

A magánfinanszírozás elengedhetetlen a megfelelő technológiákba történő beruházáshoz és innovátoraink és vállalkozásaink lépéselőnyének biztosításához. Az EU-nak és az USA-nak ki kell aknáznia tapasztalatát és szakértelmét egy új zöld technológiai szövetség keretében, hogy vezető piacokat hozzanak létre és együttműködjenek a tiszta és körforgásos technológiák – például a megújuló energiaforrások, a hálózati energiatárolás, az akkumulátorok, a tiszta hidrogén, valamint a szén-dioxid-leválasztás, -tárolás és -hasznosítás – terén. Ez kiegészítené az EU–USA Energiatanács munkáját, termékeny talajt biztosítana a transzatlanti beruházások számára, és támogatná a partnerországokat az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásaik teljesítésében.

Tevékenységünk során kiemelt figyelmet kell fordítanunk a tágabb értelemben vett természet- és környezetvédelemre is. A természetre és a vadon élő állatokra és növényekre nehezedő nyomás kockázatot jelent a világ gazdasági fejlődése és az élelmezésbiztonság szempontjából. Emellett növeli az esetleges jövőbeli fertőző betegségek és világjárványok valószínűségét és veszélyességét. A kínai Kunmingban sorra kerülő következő, biológiai sokféleséggel foglalkozó ENSZ-konferencia (COP15) ugyanolyan jelentőséggel bír a természet szempontjából, mint a COP21 az éghajlat szempontjából.

Az EU arra ösztönzi az Egyesült Államokat, hogy csatlakozzon a Biológiai Sokféleség Egyezményhez. Az EU-nak és az USA-nak közös munkával egy ambiciózus megállapodás kialakítására kell törekednie, amely a világ szárazföldi területe 30 %-ának és tengerei 30 %-ának védelmét tűzi ki célul. Az EU és az USA egyértelműen egymáshoz közelítő kötelezettségvállalásai meghatározó módon hozzájárulnának az e célra vonatkozó globális konszenzus kialakításához.

Az EU-nak és az USA-nak szintén egymás partnereként kell a globális erdőirtás elleni küzdelem élére állnia, korlátozva az erdőirtást előidéző termékek termelését és fogyasztását. Ez a törekvés az új zöld kereskedelmi program részét képezhetné, és annak a feltérképezésére is kiterjedhetne, hogy miként tudnánk együttesen előmozdítani a természet regenerálódását és az újraerdősítést otthon és szerte a világon.

Ugyanebben a szellemben többet kell tennünk óceánjaink védelméért, amelyek természetes módon oxigénnel látnak el és szabályozzák az éghajlatot. Az EU vezető szerepet vállal a tengeri hulladék és a tengeri műanyagszennyezés kezelését célzó globális keret megerősítésére irányuló erőfeszítésekben. Mivel fennáll annak a kockázata, hogy az óceánokban 2050-re több lesz a műanyag, mint a hal, égető szükség van egy műanyagokról szóló globális szerződésre, és az EU felkéri az Egyesült Államokat, hogy a következő ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésre készülve csatlakozzon erőfeszítéseihez.

Az EU javasolni fogja továbbá az USA-val való együttműködést a déli-óceáni védett tengeri területek kijelöléséről szóló megállapodás megkötése érdekében, ami történelmi jelentőségű természetvédelmi intézkedés lenne.

A zöld forradalomnak világszerte a társadalmi, gazdasági és technológiai fejlődés motorjává kell válnia. Ebben az összefüggésben alapvető fontosságú, hogy az EU és az USA jelentős mértékben hozzájáruljon a fejlett országok azon ígéretéhez, miszerint 2020-ig együttesen évi 100 milliárd dollárt mozgósítanak a fejlődő országokra irányuló éghajlat-politikai fellépésekre. Közös támogatásunk révén segítenünk kell a fejlődő országokat abban, hogy a legújabb tudományos felfedezésekre és a rendelkezésre álló legjobb technológiákra támaszkodva haladjanak előre.

4.Együttműködés a technológia, a kereskedelem és a szabványok terén

Európa és az Egyesült Államok adja a világ kereskedelmének mintegy egyharmadát, és az általunk meghatározott szabványok a világ minden szegletébe eljutnak. Az emberi méltóságot, a személyhez fűződő jogokat és a demokratikus elveket közös értéknek tekintjük, ebből fakadóan egymás természetes partnereként fordíthatjuk előnyünkre a gyors technológiai változásokat, és nézhetünk szembe a digitális kormányzás rivális rendszerei jelentette kihívásokkal. Ez páratlan lehetőséget kínál egy közös EU–USA technológiai program kialakítására.

Ebből is látható, hogy Európa és az Egyesült Államok egyre hasonlóbb nézeteket vall a technológiai kormányzással kapcsolatban, és hogy közös kihívásokkal kell megbirkóznunk gazdaságaink és társadalmaink digitális átállásának irányítása terén. Ezek közé tartoznak a kritikus infrastruktúrák, így az 5G, a 6G vagy a kiberbiztonsági eszközök, amelyek alapvető fontosságúak biztonságunk, szuverenitásunk és jólétünk szempontjából, de ugyanúgy az adatok, a technológiák és az online platformok szerepe is.

Ebben a szellemben az EU-nak és az USA-nak technológiai szövetségesként egyesítenie kell erőit, hogy vezető szereplőként alakítsa a technológiákat, illetve azok használatát és szabályozási környezetét. Együttes befolyásunkat kihasználva el kell érnünk, hogy a transzatlanti technológiai térség váljon a gerincévé a hasonló gondolkodású demokráciák szélesebb koalíciójának, amelynek tagjai közös elképzeléssel rendelkeznek a technológiai kormányzásról és közös elkötelezettséggel kiállnak amellett. Ennek megvalósításához az EU-nak Európa digitális évtizede során teljesítenie kell saját technológiai céljait és ambícióit.

Az EU azt is javasolni fogja az USA-nak, hogy építsen Európa technológiai vezető szerepére a biztonságos 5G-infrastruktúra világszintű előmozdítása terén, és kezdjen párbeszédet a 6G-ről. Ennek be kell épülnie a digitális ellátási lánc biztonságával kapcsolatos szélesebb körű együttműködésbe, amely objektív, kockázatalapú értékelésekre épül.

Az EU-nak és az USA-nak közös érdeke a kiberbiztonsági kapacitásépítés, a helyzetismeret és az információmegosztás terén való együttműködés. Ez az összehangolt munka kiterjedhet a harmadik országokból származó támadókra vonatkozó korlátozó intézkedések esetleges bevezetésére is.

Ezzel párhuzamosan – az emberközpontú megközelítés iránti közös elkötelezettségünkre alapozva – együttesen kell fellépnünk a mesterséges intelligencia terén, és közösen kell kezelnünk a felmerülő kérdéseket, például az arcfelismerést illetően. Ennek jegyében az EU kezdeményezni fogja a mesterséges intelligenciáról szóló transzatlanti megállapodás kidolgozását, amelynek célja az értékeinkhez igazodó regionális és globális normák meghatározása.

Nyíltan meg kell vitatnunk az adatkormányzással kapcsolatos eltérő nézeteket is, és meg kell vizsgálnunk, hogy ezeket hogyan lehet konstruktívan áthidalni. Az EU-nak és az USA-nak két- és többoldalú szinten egyaránt szorosabbra kell fűznie az együttműködést a szabályozási konvergencia előmozdítása és a megbízható, szabad adatáramlás megkönnyítése terén, magas szintű normákra és biztosítékokra alapozva.

A globális technológiai együttműködés iránti igény túlmutat a hardverek és a szoftverek dimenzióján: értékeinkről, társadalmainkról és demokráciáinkról is szól. Az Atlanti-óceán mindkét partján egyre nagyobb az egyetértés abban, hogy az online platformok és a technológiai óriáscégek térhódítása olyan kérdéseket vet fel, amelyek veszélyeztetik társadalmainkat és demokráciáinkat, mindenekelőtt a káros piaci magatartás, a jogellenes tartalmak vagy a gyűlöletbeszéd és a dezinformáció algoritmusok általi terjesztése révén.

Ebben a szellemben az EU új transzatlanti párbeszédet kíván indítani az online platformok felelősségéről, amely az azonos kihívásokkal szembesülő más demokráciák számára is követendő példává válhat. Emellett szorosabban együtt kell működnünk az antitrösztszabályok digitális piacokon való érvényesítéséért felelős hatóságok közötti együttműködés további erősítése érdekében.

Hasonlóképpen, a digitális gazdaságban a méltányos adóztatás innovatív megoldásokat tesz szükségessé az Atlanti-óceán mindkét partján. A legjobb innovatív ötleteket piaci alapon elismerő, méltányos és modern gazdaság kialakítása érdekében az EU-nak és az USA-nak határozottan el kell köteleznie magát az OECD és a G20 keretében zajló, globális megoldásról szóló megbeszélések időben történő lezárása mellett.

A technológián túl az EU-nak és az USA-nak meg kell újítania a nyitott és tisztességes kereskedelem megerősítése iránti elkötelezettségét, hogy magas szintű normák meghatározásával előmozdítsák az egyenlő versenyfeltételeket, növeljék a kritikus ellátási láncok rezilienciáját, és kezeljék a protekcionizmus és az egyoldalúság jelentette kihívásokat.

Ehhez először is együttes vezető szerepet kell vállalni a WTO reformjában, hogy a szervezet megfeleljen a 21. századi gazdaság igényeinek és a jelenlegi realitásoknak, valamint ösztönözze a fenntarthatóságot és az egyenlő versenyfeltételeket. Első lépésként véglegesítenünk kell az új főigazgató kinevezését, és fel kell tárnunk, hogy a Fellebbezési Testület reformja révén miként állítható helyre a WTO alapvető vitarendezési funkciója. Fokozni kell az EU–USA–Japán háromoldalú munkát az egyenlő versenyfeltételekre vonatkozó javaslatok előkészítése terén. Együtt kell működnünk továbbá az elektronikus kereskedelemről folyó WTO-tárgyalások előbbre vitele érdekében is.

Ezzel párhuzamosan meg kell könnyítenünk a közöttünk zajló kétoldalú kereskedelmet, és el kell mélyítenünk együttműködésünket a szabályozás és a szabványosítás terén. A vámtarifák globálisan csökkennek, így a piacra jutás kulcsa a szabványok és szabályok meghatározása, illetve betartása. Bár még mindig a legbefolyásosabb szabályozók vagyunk, a harmadik országbeli szereplők egyre kiélezettebb szabványosítási versenyhelyzetet teremtenek mind az EU, mind az USA számára. Ahol a két fél egyetért, ott a világ többi része rendszerint követi példájukat. Éppen ezért célszerű új lendületet adni a szabványokkal kapcsolatos EU–USA együttműködésre irányuló javaslatoknak, és újraindítani a megfelelőségértékelési tárgyalásokat. Amennyiben lehetséges, az EU-nak és az USA-nak szisztematikusan össze kell hangolnia a nemzetközi szabványalkotó testületekben képviselt álláspontját.

Az EU indítványozza egy új EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács létrehozását, amelynek célja, hogy közösen maximalizáljuk a piacvezérelt transzatlanti együttműködés lehetőségeit, megszilárdítsuk technológiai és ipari vezető szerepünket, valamint bővítsük a kétoldalú kereskedelmet és beruházásokat.

Az új testület tevékenységének középpontjában a kereskedelmi akadályok csökkentése, az új technológiákra vonatkozó kompatibilis szabványok és szabályozási megközelítések kidolgozása, a kritikus ellátási láncok biztonságának garantálása, a kutatási együttműködés elmélyítése, valamint az innováció és a tisztességes verseny előmozdítása állna.

Ennek részeként új közös prioritássá válna a kritikus technológiák védelme. Szorosabb együttműködésre van szükség az olyan kérdésekben, mint a befektetések átvilágítása, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok, a kikényszerített technológiatranszfer és az exportellenőrzés.

Ugyanakkor a közös munka keretében szintén nagy hangsúlyt kell fektetnünk a stratégiai partnerségünket gyengítő kétoldalú kereskedelmi akadályok felszámolására. Arra kell törekednünk, hogy a tárgyalásos úton elért eredményekre összpontosítva gyors megoldásokat találjunk, elismerve ugyanakkor a különböző megközelítéseket. Ez magában foglalja a Boeing/Airbus-vita rendezésére irányuló, folyamatban lévő erőfeszítéseket, csakúgy mint a 232. szakasz szerinti indokolatlan korlátozások feloldását vagy más egyoldalú döntések hatályon kívül helyezését.

5.Együttműködés egy biztonságosabb, virágzóbb és demokratikusabb világért

Az EU-nak és az USA-nak egyaránt alapvető érdeke a demokrácia megerősítése a világ minden részén. Üdvözöljük, hogy Biden megválasztott elnök kezdeményezte a demokráciáról szóló csúcstalálkozó megrendezését egy olyan időszakban, amikor a világjárvány fokozott nyomás alá helyezi a demokráciát, a szabadságokat és az értékeket.

Az EU készen áll arra, hogy maradéktalanul részt vegyen a demokráciáról szóló csúcstalálkozón egyrészt azáltal, hogy az EU-ban végrehajtja az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, nemrégiben közzétett uniós cselekvési tervet, másrészt pedig azáltal, hogy együttműködik az USA-val és a nemzetközi partnerekkel annak érdekében, hogy világszerte további kötelezettségvállalások szülessenek a korrupció, az önkényuralom és az emberi jogok megsértése elleni küzdelem terén. Ez várhatóan elősegíti majd a nemzetközi közösség valódi gerincét képező multilaterális rendszer megerősítését.

Az EU és az USA az ENSZ, a G7 és a G20 keretei között már megkezdte a globális helyreállításra irányuló közös munkát. Együttes vezető szerepet kell vállalnunk, hogy támogassunk másokat a fenntartható helyreállítás felé vezető pályán, többek között adósságátstrukturálás révén, és kamatoztassuk a humanitárius segítségnyújtás terén folytatott együttműködés keretében elért eredményeket. Az EU-nak és az USA-nak közös prioritásként továbbra is támogatnia kell és fel kell gyorsítania az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjének végrehajtását.

A globális helyreállítást célzó erőfeszítések részeként az EU-nak és az USA-nak együtt kell működnie a munkavállalók jogainak közös előmozdítása és védelme érdekében. Az EU javasolni fogja a transzatlanti együttműködés fokozását annak érdekében, hogy világszerte előmozdítsa a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet vonatkozó egyezményeinek betartását.

A különböző geopolitikai színtereken megvalósuló szorosabb partnerség szintén döntő fontosságú lesz a demokratikus értékek, valamint a globális és regionális stabilitás, jólét és konfliktusmegoldás világszerte történő támogatása szempontjából.

Az EU számára Kína tárgyalópartner az együttműködést illetően, ugyanakkor gazdasági és rendszerszintű versenytárs is. Az EU–Kína stratégiai kilátásokban felvázolt megközelítés egyértelmű menetrendként szolgál közös érdekeink és értékeink védelméhez. Nyitott demokratikus társadalomként és piacgazdaságként az EU és az USA egyetért abban, hogy a nemzetközi színtéren egyre határozottabban fellépő Kína stratégiai kihívást jelent, még akkor is, ha e jelenség kezelésének legjobb módját illetően olykor eltérően vélekedünk. A Kínáról szóló új EU–USA párbeszéd kulcsfontosságú mechanizmust biztosít érdekeink érvényesítéséhez és nézetkülönbségeink kezeléséhez.

Ha az EU nagyobb hangsúlyt fektet az indiai- és csendes-óceáni térség kihívásaira és lehetőségeire, az segíteni fogja a régióbeli hasonlóan gondolkodó partnerekkel való együttműködés elmélyítését. Alapvető fontosságú lesz az Egyesült Államokkal való szoros együttműködés stratégiai célkitűzéseink összehangolása és az ázsiai demokratikus fejlődés támogatása érdekében.

Az EU kiemelt feladatának tekinti, hogy egyenrangú partneri együttműködés keretében elmélyítse szövetségét Afrikával. Afrika számára továbbra is az EU az első számú külföldi befektető, illetve kereskedelmi, fejlesztési, humanitárius és biztonsági partner. A demokráciának és az emberi jogoknak, a regionális integrációnak és biztonságnak, valamint a fenntartható fejlődésnek a kontinensen való előmozdítását célzó szorosabb transzatlanti együttműködés igazán gyümölcsöző lehet.

Emellett mind az EU-nak, mind az USA-nak stratégiai érdeke, hogy a Közel-Kelet, Észak-Afrika és a Száhel-övezet stabil és biztonságos legyen. Ez azt jelenti, hogy össze kell fognunk az e térségeket érintő regionális konfliktusok, hatalmi versengések és a külső szereplők zavarkeltő magatartásának kezelése érdekében.

Szorosan együtt kell működnünk annak érdekében, hogy meghatározzuk a közel-keleti békefolyamat érdemi politikai előmozdításának feltételeit, különösen az újraindított közel-keleti kvartettben való együttműködés révén. Az EU továbbra is napirenden tartja az Öböl-térség biztonságának kérdését, ezáltal támogatja a dezeszkalációt, valamint megfelelő feltételeket teremt a bizalomépítéshez és az inkluzív biztonsági architektúra kialakításához. A transzatlanti együttműködés keretében változatlanul kiemelt figyelmet kell fordítani az iraki stabilitás megteremtésére, továbbá a szíriai és a jemeni konfliktus lezárására.

Líbia tekintetében az EU készen áll fokozni a líbiai vezetésű megoldás támogatására irányuló közös erőfeszítéseinket, az ENSZ határozott vezető szerepe mellett. A Száhel-övezet stabilitásának és fejlődésének előmozdítását célzó további EU–USA együttműködés hozzá fog járulni Afrika és Európa általános biztonságához.

1 Az EU-nak és az USA-nak újra össze kell fognia az ENSZ Biztonsági Tanácsa által 2015-ben jóváhagyott átfogó közös cselekvési terv, azaz az iráni nukleáris megállapodás fenntartása érdekében. A globális nonproliferációs architektúra egyik fő tartóoszlopáról van szó, amelynek érvényre juttatása érdekében együtt kell működnünk.

Az EU és az USA egyaránt hatalmas összegeket fordít a stabil és békés Afganisztán megteremtésére, és biztosítani kell az afgánok által az elmúlt években elért eredmények fenntartását, támogatva az Afganisztánon belüli békefolyamat kibontakozását és eredményét.

Az Oroszországgal kapcsolatos transzatlanti együttműködés változatlanul kulcsfontosságú, különösen a nemzetközi jog tiszteletben tartása tekintetében. Ez magában foglalja keleti partnereink területi integritásának és energiabiztonságának védelmét is. Ukrajna kiemelt partner, amely számára létfontosságú az USA által nyújtott támogatás a biztonság és egy ambiciózus reformprogram együttes előmozdítása szempontjából. Belaruszt illetően készen állunk arra, hogy fokozzuk a békés demokratikus átmenethez nyújtott támogatásunkat.

Európa megteremtette a Nyugat-Balkán számára az uniós csatlakozás perspektíváját. A Nyugat-Balkánra vonatkozó EU–USA partnerség és szoros koordináció fenntartása meghatározó jelentőséggel bír, különösen a Belgrád és Pristina közötti, uniós közvetítéssel zajló párbeszéd tekintetében. Együtt kell működnünk a megbékélés támogatása, a kormányzás javítása és a kulcsfontosságú reformok előmozdítása érdekében.

Az EU és az USA közös stratégiai érdeke, hogy a Földközi-tenger keleti térsége stabil és biztonságos legyen. Összehangolt megközelítésre kell törekednünk a Törökországhoz fűződő kapcsolataink terén, többek között az aktuális kihívások kezelése révén.

Fontos, hogy a nemzetközi fórumokon együttműködjünk Latin-Amerikával és a Karib-térséggel mint létfontosságú szövetségesekkel. E törekvés részeként folytatnunk kell a Venezuelával kapcsolatos vélemények és álláspontok összehangolását is.

A közös fellépés keretében valamennyi rendelkezésre álló eszközt maximálisan ki kell használnunk. E célból törekedni fogunk a szankciók összehangoltabb alkalmazására, többek között a közös célok elérése érdekében, elkerülve ugyanakkor az európai és egyesült államokbeli gazdasági érdekeket érintő, nem szándékolt következményeket és a területen kívüli szankciók egyoldalú alkalmazását.

***

Európa és az Egyesült Államok egyre több súlyos transznacionális fenyegetéssel néz szembe a hibrid, illetve katonai fenyegetésektől az erőszakos szélsőségességen és a globális terrorizmuson át a tömegpusztító fegyverek elterjedéséig. Az elmúlt években az EU példa nélkül álló eredményeket ért el a biztonsági és védelmi együttműködés terén, és mérföldkőnek számító kezdeményezéseket indított a képességbeli hiányosságok kezelésére, ugyanakkor ösztönözte a védelmi kiadásokat és a tehermegosztást.

Az EU-nak és az USA-nak meg kell erősítenie a transzatlanti és a nemzetközi biztonság iránti közös elkötelezettségét. Az EU védelmi szerepének megszilárdítása – többek között a képességfejlesztési beruházások támogatása révén – előnyös lesz a NATO és a transzatlanti együttműködés számára. Az EU készen áll arra, hogy eleget tegyen feladatainak, fokozza stratégiai autonómiáját és javítsa a tehermegosztást. Az EU és a NATO képességbeli prioritásait nagymértékben össze kell hangolni.

Együttműködésünk keretéül strukturált EU–USA biztonsági és védelmi párbeszédet kell kialakítani, amely átfogó megközelítésbe helyezi a biztonságot és közös stratégiai jövőképen alapul. Ennek ki kell terjednie a transzatlanti együttműködés lehetőségeiről folytatott eszmecserére a vonatkozó biztonsági és védelmi kezdeményezések, válságkezelés, katonai műveletek és kétoldalú biztonsági kérdések összefüggésében. Ehhez kapcsolódóan az EU-nak és az USA-nak az információcsere lényeges javítására és fokozására kell törekednie. Mindezzel párhuzamosan az EU-nak és az USA-nak együtt kell működnie egy ambiciózus nemzetközi fegyverzet-ellenőrzési és leszerelési menetrend előmozdítása érdekében.

7. Következtetés

A Bizottság és a főképviselő felkéri az Európai Tanácsot, hogy a globális együttműködés új transzatlanti programjának ütemterveként hagyja jóvá ezt a tervezetet és a javasolt első lépéseket. A program végrehajtása során a Bizottság és a főképviselő/alelnök szorosan együtt fog működni az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal.

Ez az ambiciózus és konkrét program a tervek szerint a 2021 első felében esedékes EU–USA csúcstalálkozó alkalmával lép majd működésbe. Ez egyértelműen jelezné két önálló, nélkülözhetetlen partner és szövetséges globális vezető szerepének és szerepvállalásának megújítását.

Ha a transzatlanti partnerség erős, az EU és az USA egyaránt erősebb. Itt az ideje, hogy ismét összefogjunk a mai világ javát szolgáló transzatlanti és globális együttműködés érdekében.

(1)

Az ENSZ BT 2231 (2015) sz. határozata.