A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az éghajlatváltozás hatása a régiókra: az európai zöld megállapodás értékelése

(2021/C 37/07)

Előadó: Andries GRYFFROY (BE/EA), regionális közgyűlés tagja: a Flamand régió parlamentje Referenciaszöveg: Elnökségi felkérés, Esz. 41. cikk b) pont (i) bekezdés

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

A zöld megállapodás – a klímasemleges Európát célzó zöld fellendülés kulcsfontosságú eszköze – egyes szinteken történő végrehajtásának megtervezése

1.

rámutat arra, hogy az UNDP becslései szerint az éghajlatváltozás mérsékléséhez kapcsolódó intézkedések több mint 70 %-át és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódó intézkedések akár 90 %-át is a helyi és regionális önkormányzatok hozzák meg, és hogy a helyi és regionális önkormányzatok hajtják végre az összes uniós jogszabály 70 %-át, ami az állami kiadások egyharmadának és az állami beruházások kétharmadának feleltethető meg. Ezért a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére, illetve a területi ellenálló képesség megerősítésére vonatkozó célt a helyi és regionális önkormányzatokkal együttműködve és azok támogatásával kell megvalósítani;

2.

hangsúlyozza, hogy a zöld megállapodás kulcsfontosságú eszköz az EU számára a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez, az ENSZ 2030-as menetrendje és a fenntartható fejlődési célok maradéktalan végrehajtásához, valamint a 2020 utáni globális biodiverzitási keretrendszerhez való ambiciózus uniós hozzájáruláshoz (1); kiemeli, hogy új 2030-as célokat kell elfogadni, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést jóval 2 oC alatt lehessen tartani az iparosodás előtti szinthez viszonyítva, erőfeszítéseket kell tenni a hőmérséklet-emelkedés 1,5 oC-ra történő további csökkentése érdekében, amint a Párizsi Megállapodás kimondja; hangsúlyozza, hogy az elérendő céloknak figyelembe kell venniük a tagállamok arra vonatkozó jogát, hogy sajátosságaikat és körülményeiket, illetve a technológiasemlegesség elvét tiszteletben tartva maguk határozhassák meg enerigamixüket; emlékeztet arra, hogy az éghajlatváltozás valamennyi európai régiót érinti, valamint hogy messzemenő következményekkel jár az egészségre, a környezetre és a gazdaságra nézve, amelyek az egyes régiókban különbözőek lehetnek, de sürgős fellépésre és erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a kihívásokból lehetőségeket kovácsoljanak;

3.

hangsúlyozza, hogy a zöld megállapodás kihagyhatatlan lehetőségeket kínál ahhoz, hogy fenntartható, erőforrás-hatékony és innovatív megoldásokat találjunk a fenntartható regionális és helyi fejlődéshez. Mindez lehetőséget kínál arra, hogy fenntarthatóbb, versenyképesebb és ellenállóbb gazdaságot építsünk Európában, illetve inspirációt, iránymutatást és egy globális modellt biztosítsunk az éghajlati semlegesség és a zöld helyreállítás megvalósításához;

4.

úgy véli, hogy a zöld megállapodás sikeres végrehajtásának biztosítása érdekében az erőfeszítéseket egy alulról felfelé építkező megközelítést alkalmazva kell meghatározni, és azokat a szubszidiaritás és az arányosság elvének tiszteletben tartásával méltányosan kell elosztani az Unió területein, ugyanakkor a költséghatékonyságuk biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a szükséges rugalmasságot;

5.

rámutat arra, hogy a Covid19-válság igazolta társadalmaink kiszolgáltatottságát, valamint azt, hogy fokozni kell a gazdasági, társadalmi és környezeti sokkokkal szembeni rezilienciájukat; megerősíti, hogy az új uniós helyreállítási eszköz központi szerepet játszik az EU helyreállításának támogatásában és utat nyit a környezetbarátabb és méltányos átállás és egy fenntarthatóbb jövő előtt;

6.

kéri a többszintű kormányzás elismerését, hogy a zöld megállapodás célkitűzéseit hatékonyan össze lehessen kapcsolni Európa zöld fellendülésével; hangsúlyozza, hogy a zöld megállapodás témáinak széles skálája termékeny talajt biztosít az új és a meglévő tervek ágazatközi integrációjához, illetve olyan intézkedések megtervezéséhez és előmozdításához, amelyek képesek figyelembe venni a helyi szint szükségleteit és hozzáadott értékét, és a szubszidiaritás elvével összhangban kiegészítik a nemzeti erőfeszítéseket;

7.

hangsúlyozza, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kihagyhatatlan lehetőséget jelentenek a többszintű kormányzás fellendítésére. Ezeket az intézkedéseket megfelelő szabályozási kereteknek és forrásoknak kell támogatnia, és a tervek meghatározásába és végrehajtásába teljes mértékben be kell vonni a helyi és a regionális önkormányzatokat, valamint közvetlen hozzáférést kell biztosítani számukra az uniós forrásokhoz;

8.

emlékeztet az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) elemzésére, amely szerint az EU környezetvédelmi jogszabályainak nem optimális végrehajtása leggyakrabban a helyi, regionális és nemzeti hatóságok közötti nem hatékony koordináció következménye, amelyet súlyosbít az adminisztratív kapacitás hiánya és az elégtelen finanszírozás, az ismeretek és az adatok hiánya, a megfelelésbiztosítási mechanizmusok elégtelensége és a szakpolitikák integrációjának hiánya; ezért felszólít a vertikális integráció szisztematikus megerősítésére az ambíciós hiányosságok orvoslása, a végrehajtás ütemtervének és a beruházások prioritásainak összehangolása, az egymást átfedő intézkedéseknek, az ellentmondó vagy egymással nem összefüggő folyamatoknak a korlátozása, valamint a meglévő szakpolitikák és jogszabályok hiányosságainak a megszüntetése érdekében (2);

9.

hangsúlyozza, hogy bár az energiaunió irányításáról szóló rendelet határozottan ösztönzi a tagállamok és a helyi és regionális önkormányzatok közötti folyamatos párbeszédet, többek között a nemzeti energia- és klímatervek (NEKT-ek) tapasztalatai is azt mutatják, hogy a kormányzati szintek közötti strukturált konzultációs folyamat megvalósítása kihívást jelenthet (3); ezt a többszintű éghajlat- és energiapolitikai párbeszédet még inkább elő kell mozdítani és ki kell terjeszteni a zöld megállapodás minden területére, hogy garantálható legyen az erőforrások, a kötelezettségvállalások és a tervek megfelelő kihasználásához szükséges koherencia szintje; az RB többszintű éghajlat- és energiapolitikai párbeszédei terén szerzett tapasztalatok alapján megismétli, hogy kész állandó többszintű platformot biztosítani a zöld megállapodásról szóló többszintű párbeszédnek; hangsúlyozza, hogy a zöld megállapodás részét képező szakpolitikák összehangolt és hatékony módon történő általános érvényesítésének biztosítása érdekében a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozása során garantálni kell az alulról felfelé építkező megközelítést és a helyi és regionális önkormányzatokkal történő kötelező konzultációkat (4). arra kéri az Európai Bizottságot, hogy építsen az RB regionális központok hálózatán keresztül is összegyűjtött végrehajtási tapasztalatokra;

10.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok által nyújtott stratégiai hozzájárulás kulcsfontosságú a „ne okozz kárt” elvének beépítéséhez, és így lehet a zöld megállapodás a helyi és regionális igényeknek megfelelően a fenntartható és méltányos munkahelyteremtés motorja; üdvözli az új Lipcsei Charta tervezetét, amely kiemeli a helyi és regionális önkormányzatok átalakító erejét, és az integrált, helyalapú, többszintű és részvételen alapuló megközelítések, például az integrált területi beruházások révén koordinált integrált várostervezési folyamatok elfogadását sürgeti; arra kéri az Európai Bizottságot, hogy mutasson nagyobb elkötelezettséget az EU városfejlesztési menetrendje iránt, és szerepeltesse azt a zöld megállapodásban és a digitális kezdeményezésekben (5);

11.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy bevonják közösségeiket, magánbefektetőket vonzzanak, valamint ambiciózus és időszerű intézkedéseket hajtsanak végre, nemcsak ügyintézőként, hanem szolgáltatóként is; Holisztikus helyi zöld megállapodásokat fogadhatnak el, figyelembe véve a különböző helyi gazdasági, társadalmi, földrajzi és környezeti helyzeteket;

12.

arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyék lehetővé a helyi és regionális önkormányzatok számára, hogy kulcsfontosságú partnerként működjenek az uniós klímasemlegesség felé vezető úton, támogatva azt a helyi és regionális elkötelezettséget, hogy a mannheimi üzenetben meghirdetettekhez hasonló helyi zöld megállapodásokat dolgozzanak ki, valamint olyan helyi helyalapú városi klímaszerződéseket és helyi klímapaktumokat (6) hajtsanak végre, amelyeket az állampolgárokkal és a legfontosabb érdekelt felekkel – ideértve az üzleti, az ipari, a kutatási és az innovációs szektort is – együttműködve terveztek meg;

13.

azt javasolja, hogy együtt kell működni az Európai Bizottsággal, hogy a régiók szintjén (NUTS 2) ki lehessen dolgozni egy, a zöld megállapodásról szóló európai regionális eredménytáblát (a zöld megállapodás hatásait mérő és nyomon követő egyértelmű, célzott és felhasználóbarát mutatókkal), a 8. környezetvédelmi cselekvési programban előirányzott nyomonkövetési rendszerrel összhangban. Mivel az uniós régiók nagyon eltérő kiindulópontokkal és fejlődési pályákkal rendelkeznek, az eredménytábla lehetővé tenné a zöld megállapodás végrehajtása terén elért eredmények bemutatását, a lehetséges akadályok feltérképezését, a lemaradó területek számára megoldások javasolását és az éllovasok bevált gyakorlatainak megosztását. A Közös Kutatóközpont módszertani támogatást nyújthatna az Európai Bizottságnak és a Régiók Európai Bizottságának egy ilyen eredménytábla kidolgozásához, összhangban az érintett ügynökségekkel és intézményekkel, például az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel;

14.

üdvözli az Európai Bizottság európai éghajlati paktum létrehozására irányuló javaslatát, amelynek célja, hogy a polgárok és közösségeik is részt vegyenek konkrét éghajlati és környezeti fellépések megtervezésében; megismétli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok készek együttműködni az uniós intézményekkel, a tagállamokkal és az éghajlati paktum minden érdekelt felével a klímasemlegesség és az ENSZ fenntartható fejlődéssel kapcsolatos céljainak végrehajtása érdekében (7); megjegyzi, hogy a kapacitásépítési tevékenységeket össze kell kapcsolni a finanszírozási eszközzel annak biztosítása érdekében, hogy a városok és régiók által kidolgozott tervek és fellépések végrehajthatók legyenek;

Globális megoldások biztosítása a zöld megállapodás helyi és regionális megvalósítása útján

15.

hangsúlyozza, hogy a zöld megállapodásnak csak akkor sikerül erősebb, fenntarthatóbb és befogadóbb Európát létrehoznia, ha mind a horizontális, mind a vertikális integrációt biztosítja a kormányzat minden szintjén, és ha a polgárok felelősséget vállalnak az energetikai átállás iránt; arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy ismerjék el azt a szerepet, amelyet legszorosabb szövetségeseikként a helyi és regionális önkormányzatok játszanak ebben a folyamatban – ráadásul nemcsak végrehajtási partnerekként, hanem a (valódi) többszintű kormányzási rendszernek megfelelően szabályozási, fiskális és pénzügyi kereteink minden szinten történő meghatározásának egész folyamatában is;

16.

kiemeli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok abban a kiváltságos helyzetben vannak, hogy közvetlenül az emberekkel dolgozhatnak, elősegítve ezzel a fenntarthatóbb fogyasztási módok irányába mutató viselkedésbeli változásokat és lehetővé téve számukra, hogy életképes megoldásokat találjanak, és az új ötletek és ismeretek élő laboratóriumaként működjenek (8), valamint elő tudják segíteni ambiciózus, de reális célok elfogadását azáltal, hogy beépítik ezeket az általuk képviselt közösség intézkedéseibe, szolgáltatásaiba és prioritásaiba; hangsúlyozza a helyi és regionális önkormányzatok felelősségét az éghajlat-politikai intézkedések végrehajtásában, valamint azt, hogy meg kell erősíteni az éghajlattal kapcsolatos kommunikációt és oktatást, amelyek szükséges eszközök ahhoz, hogy a polgárok cselekvőképes és tájékozott szereplőkké váljanak ezen erőfeszítések terén; hangsúlyozza, hogy a 2030-as cél növelése nem tarthatja vissza a hatékony helyi szintű intézkedéseket, hanem inkább elő kell segítenie azokat;

17.

a COP26-ra készülve arra kéri az Európai Bizottságot, hogy hangsúlyozza a regionális és helyi szinten meghatározott hozzájárulások kifejezett szerepét és értékét a felülvizsgált, nemzeti szinten meghatározott, Párizsi Megállapodás szerinti uniós hozzájárulásokon belül; és általánosságban aktívan mozdítsa elő a szubnacionális kormányzatok folyamatos elismerését és közvetlen részvételét a Párizsi Megállapodás megvalósításában és az UNFCCC folyamataiban;

18.

rámutat arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok kulcsfontosságúak a fenntartható fejlődési célok, különösen a 11. és 17. cél betartásának javításában; emlékeztet arra, hogy az Európa fenntartható fejlődéséről szóló, 2019. évi jelentés (9) az éghajlatot, a biológiai sokféleséget, a körforgásos gazdaságot és az életszínvonalak országok és régiók közötti konvergenciáját az EU legnagyobb kihívásaként határozta meg a fenntartható fejlődési célok elérése terén; határozottan javasolja egy harmonizált keret biztosítását; és arra kéri az EU-t, hogy tegye meg a szükséges lépéseket ahhoz, hogy vezető szerepet vállalhasson a fenntartható fejlődési célok megvalósításában mind európai, mind globális szinten;

19.

megismétli, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat folyamatosan be kell vonni a helyreállítási és rezilienciaépítési tervezési folyamat minden lépésébe: a prioritások meghatározásába, a tervek kidolgozásába, az erőforrások elosztásába és a beruházások meghatározásába; arra kéri az európai intézményeket, hogy a zöld megállapodás végrehajtásának és a hatékony helyreállításnak az elősegítése érdekében folyamatosan támaszkodjanak a Régiók Bizottságának és az RB zöld megállapodással foglalkozó helyi munkacsoportjának a támogatására és meglátásaira;

Összekapcsolódás és szinergiák keresése a megvalósítás szisztematikus megközelítések útján történő felgyorsítása érdekében

20.

sürgeti az Európai Bizottságot, hogy fordítson külön figyelmet a szén-dioxid-árazási rendszerre. Az éghajlat-politikai transzformációhoz az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és annak mérséklése céljából új beruházásokra van szükség, különösen a magánszektorban. A szükséges beruházások vonzóvá tétele érdekében a szén-dioxid árát kiszámítható és megfelelő szintben kell meghatározni. Egy ilyen rendszernek ösztönöznie kell az energetikai és más vállalatokat arra, hogy vállaljanak jelentős szerepet az éghajlat-politikai célok elérésében és új szén-dioxid-semleges megoldások kialakításában. Hangsúlyozza, hogy egy szén-dioxidra vonatkozó, hatékonyabb árképzési rendszerre van szükség, amely magában foglalná az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust is, hogy a szén-dioxid a gazdasági rendszer átlátható részévé váljon, és hogy segítsük a karbonsemlegességre való átállást. Ezt a rendszert úgy kellene kialakítani, hogy új, karbonsemleges megoldások bevezetésére ösztönözze az energetikai és az egyéb vállalatokat. Ez új, egyenlő versenyfeltételeket teremtene a fenntartható fellépés területén, és kulcsfontosságú eszköz ahhoz, hogy a szén-dioxid az átállás átlátható részévé váljon valamennyi szinten és ágazatban. Arra kéri az EU-t, hogy vállaljon határozott szerepet globális szinten, hogy 2030-ra ki lehessen alakítani a szükséges rendszert és hasonló elemekről lehessen megegyezni a globális kereskedelmi partnerekkel;

21.

támogatja az Európai Parlament arra irányuló felhívását, hogy az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által használt legújabb tudományos számítások alapján határozzák meg az EU 27-ek nettó üvegházhatásúgáz-keretét, amely a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel összhangban az Unió fennmaradó globális kibocsátásokból való méltányos részesedésének felel meg, és irányt mutat a 2050-ig elérendő nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás felé vezető uniós pálya meghatározásához;

22.

úgy véli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok élen járnak a zöld fellendülésben; kiemeli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok máris szerepeltetik a fenntartható fejlődési célokat helyi terveikben és regionális stratégiáikban (10), és ezek lényeges kiindulópontként szolgálhatnak a több ágazati tervet és stratégiát összekapcsoló helyi és regionális zöld megállapodások költséghatékony megvalósításához és a hatás nyomon követését és értékelését célzó, megfelelő mutatók kidolgozásához;

23.

rámutat arra, hogy egyszerűsíteni kell a fenntartható fejlődési célok és a Párizsi Megállapodás végrehajtásához hozzájáruló számos meglévő, uniós finanszírozású és a helyi szinthez kötődő kezdeményezést, és egy vagy több ágazatra összpontosítva össze kell azokat kapcsolni (ilyen például a Polgármesterek Szövetsége, a zöld városokról szóló megállapodás, az Európai Zöld Fővárosa Hálózat, az intelligens városok európai innovációs partnersége, a 100 klímasemleges város és az intelligens városok kihívása, valamint más, nem közvetlenül uniós finanszírozású kezdeményezés, például az Under2 Coalition); arra kéri továbbá az Európai Bizottságot, hogy segítsen világos áttekintést nyújtani a zöld megállapodáshoz kapcsolódó, a helyi és regionális önkormányzatoknak szóló jelenlegi uniós finanszírozású kezdeményezések alkalmazási köréről és jellemzőiről, ami jobb iránymutatásul szolgálna kötelezettségvállalásaikhoz;

24.

úgy véli, hogy a zöld megállapodás megvalósítása érdekében rugalmas és innovatív megoldásokra és új üzleti modellekre lesz szükség a szénkorszak utáni társadalom helyi és regionális infrastruktúrájának és szolgáltatási ökorendszereinek átalakításához, beleértve az intelligens digitális technológiát és a zöld és kék infrastruktúrát, hogy javítsák a közterületeink minőségét, támogassák az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, fokozzák a biodiverzitást, valamint javítsák a közegészséget és az életminőséget; üdvözli a megjelölt prioritásokat, de hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a közöttük lévő kapcsolatokat, meg kell erősíteni a termelés diverzifikációját, a költséghatékonyságot, és előnyben kell részesíteni a magasabb munkahelyteremtési potenciállal rendelkezőket annak érdekében, hogy a zöld megállapodás a helyreállítás mozgatórugója lehessen, beleértve a következőket: — épületkorszerűsítési program magán- és középületek számára, valamint a fűtés és hűtés dekarbonizációja, — tiszta mobilitás és közlekedés, — körforgásos gazdaság és fenntartható agrár-élelmiszeripari rendszerek, — biodiverzitás és ökoszisztéma-gazdálkodás, — természetalapú megoldások és a városok kizöldítése, — az EU szennyezésmentességgel kapcsolatos törekvése, — digitalizáció, — egészségügyi és környezetvédelmi politikák, — olyan, az ellenállóképességgel kapcsolatos politika, amely integrálja a kohéziós, vidékfejlesztési, egészségügyi és környezetvédelmi politikákat, — a tiszta energiáról szóló csomag gyors és koherens átültetésének ösztönzése, ehhez pedig az európai klímarendelet minél gyorsabb elfogadása, hogy a 2050-ig elérendő éghajlati semlegesség jegyében az uniós éghajlati és energetikai előírásokat hozzáigazítsák a 2030-ra szóló, megnövelt uniós éghajlatvédelmi célhoz, — a fenntartható kék gazdaságra való átállás, — fenntartható és igazságos energetikai átállás, amely előmozdítja a polgárok közvetlen felelősségvállalását, valamint a biztonságos és megfizethető energiához való hozzáférést mindenki számára;

25.

kiemeli, hogy a zöld megállapodás szisztematikusabb megközelítést kínál az energiarendszerek integrációjának, az ágazatok összekapcsolásának, illetve az intelligens ágazati integrációnak és szakosodásnak a felgyorsítására, emellett megerősíti az energiabiztonságot, az egészség és a környezet védelmét, valamint elősegíti a növekedést, az innovációt és a globális ipari vezetést; ebben az értelemben hangsúlyozza, hogy az energetikai átállást átfogó megközelítéssel kell végrehajtani, amely az energiával kapcsolatos szempontokat a szociális, ipari, területi, környezeti és kulturális szempontokkal együtt kezeli, és figyelembe veszi az egyes régiók sajátosságait, külön odafigyelve a legkiszolgáltatottabb helyzetben levőkre, azaz a szénorientált és karbonintenzív régiókra, illetve a szigetekre és a legkülső régiókra;

26.

emlékeztet arra, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani az elszigetelt energiarendszerekkel rendelkező régiókra, amelyek nagy potenciállal rendelkeznek a megújuló energiaforrások tekintetében, és amelyek esetében még nem állnak rendelkezésre az összekapcsolást lehetővé tevő innovatív technológiai megoldások;

27.

ismét hangsúlyozza, hogy bár az innováció fontos szerepet játszik egy fenntarthatóbb és reziliensebb Európa kialakításában, a költséghatékony és klímasemleges Európa megvalósítására irányuló technikai megoldások széles skálája már most elérhető a piacon, és ezeket fel is kellene használni – egyes tanulmányok szerint például a jelenlegi technológiákkal a szén-dioxid-kibocsátás akár 86 %-kal (11) is csökkenthető egy összekapcsolt energetikai rendszer keretében, és további erőfeszítéseket szorgalmaz az idevonatkozó kutatás és fejlesztés területén; a megoldásokat és bevált gyakorlatokat könnyen hozzáférhetővé kellene tenni a helyi és regionális önkormányzatok számára az európai éghajlati paktumon keresztül, előmozdítandó a társaktól való tanulást és az EU egészére kiterjedő együttműködést;

28.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok számos akadályba ütköznek a pénzügyi és emberi erőforrások hiánya, valamint a hatályos politikák és szabályozások, illetve a meglévő szervezeti struktúrák kapcsán. A koherens, stabil és kiszámítható szabályozási keretek, a projektek előkészítésével kapcsolatos mechanizmusok egyszerűsítése, a kapacitásépítés és a személyre szabott technikai segítségnyújtás elősegítenék a helyi és regionális önkormányzatok számára az ambiciózus projektekbe történő beruházások biztosítását és a banki finanszírozásra alkalmas projektek kidolgozását;

Fel kell gyorsítani Európa zöld fellendülését a zöld megállapodás helyi megvalósításához megfelelő hatáskörök és finanszírozás biztosításával

29.

a Covid19 utáni helyreállítást olyan kihívásnak tekinti, amelyre a beruházásokra, valamint Európa fenntarthatóbb útjának támogatására és előmozdítására irányuló szisztematikus stratégiával kell reagálni, különös tekintettel a helyi és regionális önkormányzatoknak a válság negatív társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítését célzó merész fellépésére; meggyőződése, hogy a következő generációs uniós helyreállítási eszköz (12), konkrétan pedig az, hogy annak 750 milliárd eurós költségvetése 37 %-át a zöld megállapodás célkitűzéseinek teljesítésére különítik el, emellett pedig az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésre a többéves pénzügyi keretből juttatott magasabb előirányzat megfelelő pályára fogja állítani az EU-t az éghajlati célok teljesítése tekintetében;

30.

üdvözli, hogy lehetőség van arra, hogy a Méltányos Átállást Támogató Alapból támogassák a munkavállalók átképzését az oktatási és szakképzési kínálat bővítése révén, új gazdasági lehetőségeket teremtve és egyben a társadalmi méltányosságot és a rezilienciát is ösztönözve különösen a kiszolgáltatott régiókban, illetve azokban, ahol nem eléggé diverzifikált a termelési szerkezet. Hangsúlyozza, hogy a fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát célzó európai készségfejlesztési program részeként elő kell mozdítani a zöld megállapodás szempontjából releváns munkaerő-készségeket. Ehhez pedig fel kell használni a készségekre vonatkozó uniós paktumot és az európai készségfejlesztési partnerségeket, valamint meg kell erősíteni a közoktatást és a figyelemfelkeltést, hogy fenntarthatóbb, a környezeti hatásokat csökkentő szokások irányába mutató magatartásbeli változásokat lehessen előidézni;

31.

kéri, hogy az operatív programok megerősítése és a szóban forgó gazdaságok kizöldítése érdekében a finanszírozás illeszkedjen a 2021–2027 közötti kohéziós politikába; kiemeli, hogy az ERFA és az új helyreállítási eszköz rendkívül fontos a zöld megállapodás előmozdítása szempontjából;

32.

arra kéri az uniós intézményeket, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozása során alkalmazzák a partnerség és a többszintű kormányzás elveit, érvényesítsék az erős helyi és regionális dimenziót, valamint biztosítsák a helyi és regionális önkormányzatok kötelező részvételét (13), mindemellett segítsék elő, hogy a folyamat minden szinten inkluzív, hozzáférhető és átlátható legyen;

33.

kéri az intézményeket és a tagállamokat, hogy hozzanak létre hatékonyabb fiskális kereteket, továbbá mielőbb szüntessék meg a fosszilis tüzelőanyagok támogatásait, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek a megújuló energiaforrások számára, ösztönözzék a viselkedésbeli változásokat, és megteremtsék a méltányos átállás támogatásához szükséges forrásokat; hangsúlyozza egy olyan, fenntartható módon történő átállás jelentőségét, amely képes a társadalmi és gazdasági kohézió ösztönzésére;

34.

úgy véli, hogy bár a helyi és regionális önkormányzatoknak korlátozott a kapacitásuk arra, hogy a költségvetésük a helyi adók és díjak révén bevételhez jussanak, az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos állami beruházások 65 %-a mégis hozzájuk kapcsolódik; ugyanakkor a COVID19-válság pénzügyeikre és működésükre gyakorolt hatásait az elkövetkező években továbbra is elszenvedik. Ezért közvetlen hozzáférést kér számukra az európai szintű finanszírozáshoz, valamint a kormányzás minden szintjén koordinált programokhoz, különös tekintettel a zöld megállapodást támogató beruházási tervekre, valamint a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre;

35.

ismét kéri a bürokrácia csökkentését és a projektek előkészítésével és a helyi és regionális önkormányzatok kapacitásépítési kezdeményezéseiben való részvétellel kapcsolatos mechanizmusok egyszerűsítését, és üdvözli, hogy a fenntarthatósági és innovációs kérdések kezelése érdekében az Európai Bizottság javítani kíván a szabályozási iránymutatásokon;

36.

úgy véli, hogy a környezetbarát költségvetés-tervezés (14) a költségvetési politika kialakításának hatékony eszközeként elősegíti a nemzeti és a szubnacionális (15) kiadások, bevételi folyamatok és forráselosztás környezeti és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célkitűzésekkel való összehangolásának értékelését és fejlesztését;

37.

hangsúlyozza, hogy az uniós taxonómia meghatározásába be kell vonni a helyi és regionális önkormányzatokat is, hogy könnyebb legyen klíma- és fenntarthatóságbiztos beruházásokat találni; e taxonómiai rendszer kritériumainak és kezelésének oly módon kellene javítania a beruházások fenntarthatóságát, hogy az ne növelje az adminisztratív terheket, és ne fogja vissza a beruházásokat. A helyi és regionális önkormányzatok továbbra is jelentős akadályokkal szembesülnek a banki finanszírozásra alkalmas projektek fejlesztéséhez szükséges szakértelem megszerzését és a közepes és nagy léptékű beruházásokhoz való hozzáférést illetően (16);

38.

üdvözli, hogy az Európai Beruházási Bank (EBB) mint az EU klímabankja fokozatosan növeli az éghajlatváltozásra és a környezeti fenntarthatóságra fordított finanszírozást; megismétli, hogy további, személyre szabott technikai segítségnyújtást kell biztosítani a helyi és regionális önkormányzatok számára: sürgeti az EBB-t és az Európai Bizottságot, hogy erősítsék a helyi és regionális önkormányzatok hozzáférését a programokhoz és a bankképes projektek – köztük a kisebb léptékű projektek – kidolgozásának támogatását, a szükséges méretgazdaságosság megteremtése érdekében összevonva a kisméretű projekteket;

39.

hangsúlyozza, hogy a magánfinanszírozás bevonzása és mozgósítása érdekében a bővíteni kell a helyi és regionális önkormányzatok kapacitásait. Ez olyan eszközök révén valósulhat meg, mint a zöld fellendülést szolgáló zöld kötvények, tőkealapok és a finanszírozás egyesítésére szolgáló mechanizmusok; üdvözli az EU városi eszközének küldetését, amelynek lényege a fenntartható energiával kapcsolatos beruházási projektek érdemi sorozatának és a helyi és regionális önkormányzatok kapacitásának kiépítése, hogy hozzá lehessen férni olyan eszközökhöz, mint amilyen az európai strukturális és beruházási alapok és a H2020 projektfejlesztési támogatás; ösztönzi az olyan egyablakos kezdeményezések bővítését és elterjesztését, amelyek technikai értékeléseket, pályázati eljárásokhoz nyújtott támogatást és a helyi és regionális önkormányzatok finanszírozási lehetőségeivel kapcsolatos információkat nyújthatnak; ösztönzi az állami és magánszféra közötti partnerségeket és az ESI-alapok és más programok, például az Európai horizont közötti további vegyes finanszírozást;

40.

kiemeli, hogy a feltárt helyi igényeknek megfelelően pénzügyi támogatást kell a kutatásra és az innovációra fordítani, és üdvözli a zöld megállapodáshoz kapcsolódóan a Horizont 2020 keretében a közelmúltban közzétett felhívást, amelynek célja a városok és a régiók támogatása; hangsúlyozza, hogy olyan innovációra és technológiára van szükség, amely elengedhetetlen és releváns információkat nyújt a jobb tervezéshez, döntéshozatalhoz és irányításhoz; kiemeli, hogy a fenntartható innováció, technológiák és szolgáltatások általános elterjesztésében fontos szerepet játszanak a zöld közbeszerzési gyakorlatok;

Hatásértékelés és az eredmények figyelemmel kísérése a jövőbeli fellépések különböző szintek közötti megerősítése érdekében

41.

kiemeli, hogy mutatókat kell összeállítani annak mérésére, hogy a jogszabályok, a politikák és a finanszírozás szempontjából milyen eredményeket sikerült elérni regionális, nagyvárosi és helyi szinten a zöld megállapodás terén; a helyreállítás és a reziliencia eszközeként javasolja egy európai regionális eredménytábla kidolgozását (a zöld megállapodás hatásait mérő és nyomon követő egyértelmű, célzott és felhasználóbarát mutatókkal), a sok megjelenő helyi és regionális zöld megállapodás hatásainak mérésére szolgáló társadalmi-gazdasági és környezeti mutatók egyértelmű meghatározását, áttekintés nyújtását a kiegészítő politikákról és intézkedésekről, a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés és a regionális és szubnacionális szintű pénzügyi áramlások nyomon követését, valamint az átértékeléshez, a megalapozott döntések meghozatalához és a zöld fellendülés, a klímasemlegesség és a társadalmi-gazdasági fejlődés célkitűzéseinek elérése érdekében tett intézkedések hatásainak értékeléséhez nyújtott segítséget;

42.

hangsúlyozza, hogy az előrelépés európai regionális eredménytáblán keresztül történő hatékony és érdemi nyomon követése a megfelelő hatásköröktől, illetve a helyi és regionális önkormányzatoknak az e tervek kidolgozásához, megvalósításához és végrehajtásához való folyamatos és koherens hozzájárulásától függ, lehetővé téve a kiegészítő intézkedésekkel kapcsolatos valóban költséghatékony megközelítést az egyes szintek között; rámutat arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok továbbra is jelentős kihívásokkal néznek szembe az adatgyűjtés terén, ideértve a következetlen szabályozási kereteket, valamint a hatáskörök, a kapacitás és az erőforrások hiányát, és ezért alapvető fontosságúnak tartja a meglévő releváns kezdeményezések nyomonkövetési keretének és mutatóinak összehangolását, összekapcsolását és egyszerűsítését, hogy elkerülhető legyen az erőfeszítések megkétszereződése, és ki lehessen használni a meglévő módszerek és megközelítések előnyeit;

43.

következetes, megbízható tudományos adatokon alapuló alapforgatókönyvet kér a cselekvések és intézkedések hatásainak figyelemmel kíséréséhez, hogy nyomon lehessen követni a fenntartható fejlődési célok és a Párizsi Megállapodás végrehajtásának előrehaladását; kiemeli, hogy egyes nemzetközi szabványok, mint például a Fenntartható városok és közösségek TC 268 szabványa és az űrtechnológiák révén összegyűjtött adatok segíteni tudják a teljesítmény nyomon követését, és inspirálhatják egy ilyen regionális eredménytábla elkészítését;

44.

rámutat arra, hogy az európai regionális eredménytábla tudáseszközként fog szolgálni, és segít a helyi és regionális önkormányzatok igényeinek és kontextusának sokféleségét Európa-szerte képviselni, támogatva a bevált gyakorlatok azonosítását és közös, átlátható kritériumok alapján történő elterjesztését, ideértve a finanszírozásra kész, helyi és szubnacionális szintű kísérleti intézkedéseket is;

45.

hangsúlyozza, hogy az európai regionális eredménytáblának támogatnia kell a helyreállítási tervek olyan kiszolgáltatott területeken és kevésbé fejlett régiókban történő nyomon követését is, mint a hegyvidéki, a szigeti és a legkülső régiók, illetve a kevésbé diverzifikált termelési szerkezettel rendelkező régiók; ismét hangsúlyozza egy európai klímasemlegességi megfigyelőközpont létrehozására irányuló felhívását, mivel ez hozzájárulna az energiaunió irányításához kapcsolódó nemzeti jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséhez, és az uniós „készségkörkép” keretében történő uniós kompetenciafejlesztéssel egyidejűleg elősegítené e kiszolgáltatottsági tényezők feltérképezését és nyomon követését. Az tehát a cél, hogy a fenntarthatóságot szolgáló politikák kidolgozását összehangoljuk a készségek fejlesztésével, hogy időtálló minőségi munkahelyek jöjjenek létre a kiszolgáltatottabb helyzetű és kevésbé fejlett, illetve kevésbé diverzifikált termelési szerkezettel rendelkező régiókban, és megkönnyítsük a legjobb gyakorlatok hatékony cseréjét, többek között a már meglévő összetett mutatók, illetve esetleg más, még meghatározandó mutatók alapján (17).

---

(1)  Biológiai sokféleséggel rendelkező városok és régiók 2020 után az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye Felei Konferenciájának 15. ülésén és a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiában, COR-2020-00539 (HL C 440., 2020.12.18., 20. o.).

(2)  Towards an 8th Environment Action Programme [A 8. környezetvédelmi cselekvési program felé], COR 2018-01672 (HL C 168., 2019.5.16., 27. o.).

(3)  A nemzeti energia- és klímatervek uniós szintű értékelése.

(4)  A tiszta energiára vonatkozó csomag végrehajtása: a NEKT-ek mint az éghajlat, illetve az aktív és passzív energia helyi és területi irányítási megközelítésének eszközei, COR-2019-00618 (HL C 39., 2020.2.5., 33. o.).

(5)  A fenntartható európai városokról szóló Lipcsei Charta megújítása, COR-2019-04829 (HL C 440., 2020.12.18., 119. o.).

(6)  Az európai éghajlati paktum, COR-2020-01360 (HL C 440., 2020.12.18., 99. o.).

(7)  Az európai éghajlati paktum, COR-2020-01360 (HL C 440., 2020.12.18., 99. o.).

(8)  Towards an 8th Environment Action Programme [A 8. környezetvédelmi cselekvési program felé], COR 2018-01672 (HL C 168., 2019.5.16., 27. o.).

(9)  https://www.sustainabledevelopment.report/.

(10)  A stratégia példái többek között: Malmö, Mannheim, Vallónia régió.

(11)  A HRE 2050-es forgatókönyve 1990-hez képest: Quantifying the Impact of Low-carbon Heating and Cooling Roadmaps (angol nyelven).

(12)  https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_20_940.

(13)  Európai helyreállítási terv a Covid19-világjárvánnyal szemben: Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és technikai támogatási eszköz, COR-2020-03381.

(14)  http://www.oecd.org/environment/green-budgeting/OECD-Green-Budgeting-Framework-Highlights.pdf.

(15)  EcoBudget.

(16)  A Párizsi Megállapodás végrehajtása regionális és helyi szinten megvalósított, innovatív és fenntartható energetikai átállás révén, COR-2019-00617 (HL C 39., 2020.2.5., 72. o.).

(17)  Tiszta bolygót mindenkinek – Európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról. COR-2018-05736 (HL C 404., 2019.11.29., 58. o.).