A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Európai épületkorszerűsítési program – épületeink környezetbarátabbá tétele, munkahelyteremtés, javuló életminőség

(2021/C 175/05)

Előadó: Enrico ROSSI (IT/PES), Signa képviselő-testületének tagja (Firenze) Referenciaszöveg: COM(2020) 662 final – Európai épületkorszerűsítési program – épületeink környezetbarátabbá tétele, munkahelyteremtés, javuló életminőség

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Az épületfelújítás ösztönzése a klímasemlegesség és a helyreállítás érdekében

1.

üdvözli az épületkorszerűsítési programot (Renovation Wave), amely ebben az európai energiafelhasználás 40 %-áért felelős szektorban hozzájárul a klímasemlegesség 2050-ig történő eléréséhez és a harmadik országokkal szembeni energiafüggőség csökkentéséhez, biztosítva ezzel az európai energiabiztonságot. Elengedhetetlennek tartja, hogy ezt a politikát szerepeltessék az európai strukturális és beruházási alapokkal (esb-alapok), valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos programokban a tevékenységek összehangolása, illetve a külön-külön megtett és kevésbé hatékony intézkedések elkerülése céljából. Kiemeli, hogy e stratégia sikere nagyban függ majd a stratégia helyi és regionális szintű fenntarthatóságától és megvalósíthatóságától, ugyanakkor el kell kerülni a további adminisztratív terheket; kéri továbbá, hogy az épületkorszerűsítési programmal kapcsolatos intézkedések nyilvánvaló haszonnal járjanak, és érvényesüljön a gazdaságosság, a társadalmi elfogadhatóság és a finanszírozhatóság elve, mindenekelőtt a hatályos költségvetési rendelkezéseken alapuló államháztartások szempontjából, de a bérlők és a tulajdonosok szempontjából is;

2.

úgy véli, hogy a korszerűsítési program teljes körű végrehajtására csak akkor kerülhet sor, ha a tiszta energiáról szóló csomag az épületek energiateljesítményéről szóló irányelvvel és az energiaunió irányításáról szóló rendelettel együtt felülvizsgálatra kerül, valamint ezeket megfelelően és időben végrehajtják nemzeti szinten; hangsúlyozza, hogy haladéktalanul meg kell kezdeni a stratégia és az abban foglalt intézkedések végrehajtását a korszerűsítések fokozása és a megvalósítás új módszereinek kipróbálása révén, amelyek tág körben alkalmazhatóak; ennek érdekében egy kísérleti kezdeményezés mielőbbi elindítását javasolja a különböző beavatkozások, valamint gazdasági, társadalmi és éghajlati feltételek esetében követendő protokoll tesztelésére és finomhangolására;

3.

hangsúlyozza a szubszidiaritás és az arányosság elvének jelentőségét. Az operatív végrehajtás és finanszírozás helyi szinten, a régiókban, városokban és községekben történik, ezért az európai keretnek megfelelően rugalmasnak kell lennie, és figyelembe kell vennie a különbségeket, például a vidéki területek és a nagyvárosok között;

4.

hangsúlyozza, hogy az éghajlati paktum alkalmas arra, hogy előmozdítsa a helyi irányítású partnerségeket és az állami és a magánszektor közös kezdeményezéseit, és hogy a helyi és regionális önkormányzatok kulcsfontosságú helyzetben vannak ahhoz, hogy tájékoztassák a polgárokat a házaik korszerűsítésével kapcsolatos előnyökről és a meglévő támogatási eszközökről. Az önkormányzatoknak jó példával elöl járva össze kell kapcsolniuk és a szükséges szakértelemmel támogatniuk kell a helyi, önkormányzati és egyéb állami vállalkozásokat a különböző szinteken, és eszközöket kell kidolgozniuk a nemzeti vagy uniós pénzügyi támogatáshoz való hozzáféréshez; ezenkívül példát kell mutatniuk a középületek korszerűsítése és különösen a szociális lakások és más köztulajdonú bérlakások energetikai korszerűsítésének előmozdítása terén, az éghajlati paktum segítségével, mely megkönnyíti a legsikeresebb európai kezdeményezések elterjesztését és kibővítését; reméli, hogy az épületkorszerűsítési program európai stratégiája, a nemzeti épület-felújítási stratégiák (1) és a költségoptimalizálási módszertan (2) hatékonyabban kapcsolódnak egymáshoz; e tekintetben kívánatos lenne az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv részleges felülvizsgálata;

5.

rámutat arra, hogy az épületkorszerűsítési programot nemcsak a zöld megállapodás menetrendjének végrehajtására irányuló technikai-szabályozási koncepcióként kell értelmezni, hanem olyan eszközként is, amely arra szolgál, hogy a körforgásos gazdaságra való átállás folyamatát beágyazza egy koncepcionális, esztétika- és tervezésközpontú keretbe. Ezért üdvözli és elkötelezetten támogatja az „új európai Bauhaus” kezdeményezés elindítását és a saját, európai címke létrehozására irányuló szándékot. Egy ilyen kezdeményezés lehetőséget kínál a régiók és települések kreatív potenciáljának kiaknázására, a polgárok összefogására és átalakulási folyamatba történő bevonására, és ezáltal arra, hogy olyan elfogadott és fenntartható megoldásokat találjanak, amelyek segítségével a zöld megállapodás megtapasztalhatóvá válik;

6.

üdvözli az éghajlati paktum elindítását, amely elő fogja mozdítani a zöld megállapodásba való bekapcsolódást és az abban való részvételt, és örömmel veszi, hogy az épületkorszerűsítési program a zöld megállapodás prioritásai között szerepel. Készen áll arra, hogy szorosabban együttműködjön az Európai Bizottsággal, az Európai Beruházási Bankkal és az összes többi érdekelt féllel egy olyan közös platform előmozdítása érdekében, amely összegyűjti a helyi és regionális önkormányzatok számára a zöld megállapodás végrehajtásához szükséges információkat;

7.

üdvözli a kerületi és energiaközösségi megközelítésre való hivatkozást, amely például lehetővé teszi a közös, megújuló energiát előállító létesítmények használatát, a távfűtést és távhűtést; valamint a természet erőforrásaira épülő megoldásokat is (3), és emlékeztet arra, hogy ehhez integrált energia- és klímatervezési eszközökre van szükség. Kiemeli, hogy a Polgármesterek Szövetsége ezzel összefüggésben fontos referenciául szolgál, és hogy a Fenntartható Energia- és Klímaakciótervek (SECAP-ok) eszközt jelenthetnek annak biztosítására, hogy az épületek felújítása koherensen menjen végbe a tisztességes és fenntartható városrehabilitáció tágabb keretrendszerében, támogassa a fenntartható szokások előmozdítását, valamint álljon összhangban az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló átfogó szakpolitikákkal. Javasolja továbbá, hogy végezzen hivatalos hatásvizsgálatot szabványos energiagazdálkodási rendszerek felhasználásával annak érdekében, hogy értékelni lehessen a tervezési irányelvek hatásait (4);

8.

üdvözli az épületek körforgásos jellegére irányuló Level(s) (5) kezdeményezés mint a körforgásosság elve épületfelújításokra történő alkalmazása referenciaként való megemlítését, valamint sürgeti az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy indítsanak figyelemfelkeltő kampányt a témával kapcsolatban, amelyben szívesen együttműködik. Ugyanakkor arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a további munka során építsen más meglévő épülettanúsítási rendszerek széles körű tapasztalataira (6). Egyben kéri az Európai Bizottságot, hogy az épületek éghajlati hatására vonatkozó életciklus-értékelések kidolgozását megfelelő normák, környezetvédelmi nyilatkozatok, építőanyagokra és építési termékekre vonatkozó adatbankok stb. segítségével támogassa és mérlegelje az épületek életciklus-teljesítményére vonatkozó szintetikus mutató önkéntes rendszerként történő bevezetésének lehetőségét;

9.

emlékeztet arra, hogy az épületkorszerűsítési program lehetőséget nyújt az épített örökség időtálló jövőképének előmozdítására, amely képes az energetikai és környezetvédelmi követelmények mellett olyan szempontokat is integrálni, mint az egészség, a társadalmi egyensúly, a konnektivitás, a körforgásos jelleg, valamint a hidrogeológiai és szeizmikus jelenségekkel szembeni reziliencia; kéri továbbá, hogy fordítsanak különös figyelmet a ritkán lakott, rendkívül kiszolgáltatott helyzetű, gyorsan elöregedő népességű vidéki területekre;

10.

ennek kapcsán hangsúlyozza, hogy az építési, üzemeltetési és bontási szakaszban ellenőrizni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ehhez 2050-re az energiatermelés érdekében maximalizálni kell a bontási vagy helyreállítási munkálatokból származó anyagok újrafelhasználását, újrafeldolgozását és részben hasznosítását. Ennek során fontos lépést jelent az építőanyagok újrafelhasználására irányuló helyi és regionális értékláncok kialakítása, amihez tervezésre, logisztikára és olyan új gazdasági modellek kidolgozására van szükség, amelyek az új épületekhez felhasználható anyagtartalékok létrehozására is kitérnek. Ezt az új körforgásos modellt a sok szabályozási, kulturális és gazdasági tényező miatt csak lépésről-lépésre lehet megvalósítani. Az első szakasz a kísérletezésről szól majd, és ezt követik különféle pénzügyi ösztönzők a nagy léptékű bevezetés érdekében;

11.

hangsúlyozza, hogy a korszerűsítési program hosszú távú megvalósítása jelentős gazdasági és energiamegtakarításokat eredményez az épületek fenntartási és kezelési költségei terén, valamint javítja a kényelmet, a beltéri egészséges környezetet és az életszínvonalat, továbbá segíti az energiaszegénységgel szembeni fellépést. Úgy véli, hogy az uniós épületállomány megfigyelőközpontjának nyomon kell követnie a változásokat és értékelnie kell azok hatásait. Ehhez a saját adatbázisának mutatóit kell használnia és szükség esetén újakat is ki kell dolgoznia, illetve gondoskodnia kell arról, hogy az összes európai területen megfelelő módon elérhetőek legyenek a szükséges adatok; ez megkönnyíti az ilyen megtakarítások számszerűsítését, és elősegíti, hogy a helyi és regionális önkormányzatok, az állampolgárok és a vállalkozások számolni tudjanak az épületek életciklusából adódó költségekkel;

12.

üdvözli az Európai Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy felülvizsgálja az energiahatékonysági felújítások támogatási rendszereit, és kész hozzájárulni a folyamathoz annak érdekében, hogy e rendszerek világosabbá és könnyeben alkalmazhatóvá váljanak, és ne gátolják a beruházásokat. Emellett a közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásról szóló, 2021. évi 2012/21/EU határozatban előirányzott értékelésnek a szociális lakások energiahatékonysági felújítására irányuló, kifejezetten a hatáskörébe tartozó támogatási intézkedésekhez kell vezetnie. Fontos, hogy ennek során kiegészítsék egymást az európai, tagállami, regionális és helyi támogató intézkedések és programok, és ne épüljenek párhuzamos és/vagy újabb struktúrák. Ahhoz, hogy a projekteket helyben, a helyi, regionális és tagállami szükségletekhez igazodva lehessen finanszírozni, sokoldalú eszköztárra van szükség – támogatásokra, pénzügyi eszközökre és ezek kombinációira –, amelyek a végrehajtásban különféle partnerekre, például nemzeti fejlesztési bankokra és intézetekre támaszkodhatnak. Alapvetően úgy véli, hogy fontos szerepet játszhat az épületek energetikai felújításának költségvetési támogatása;

13.

üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy felülvizsgálja az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2009/148/EK irányelv foglalkozási expozíciós értékeit annak érdekében, hogy biztosítsa a munkavállalók védelmét a felújítási és bontási munkálatok során. Úgy véli továbbá, hogy az ilyen munkálatokból eredő, rendkívül veszélyes anyagoknak való kitettségre vonatkozó uniós jogszabályokat is frissíteni kell;

14.

ezzel összefüggésben melegen üdvözli az Európai Bizottság azon javaslatát, mely szerint megfizethető lakhatást célzó európai kezdeményezést kell indítani, amelynek keretében 100, a szociális bérlakásokat tömörítő városrészek átfogó felújítását célzó innovatív és részvételen alapuló vezérprojekt részesülne finanszírozásban, és ez modellként szolgálhat az egész EU-t átfogó széles körű megvalósításhoz;

15.

úgy véli, hogy az épületkorszerűsítési programnak hozzá kell járulnia a mindenkit megillető, megfizethető, hozzáférhető és egészséges lakhatáshoz való jog érvényesítéséhez, összhangban a szociális jogok európai pillérének 19. elvével és az ENSZ 11., fenntartható városokra és közösségekre irányuló fenntartható fejlődési céljával. Úgy véli, hogy az energiahatékonysági intézkedések olyan strukturális intézkedések, amelyek célja az energiaszegénység elleni küzdelem és ezáltal az önhibán kívüli fizetési késedelem költségeinek visszaszorítása;

Az épületkorszerűsítés alapelvei a 2030-ig és 2050-ig tartó időszakra vonatkozóan

16.

sürgeti az Európai Bizottságot, hogy az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv keretére építve alakítson ki egy mechanizmust az épített örökség funkcionális szempontok szerinti osztályozására a korszerűsítési programban szereplő alábbi cselekvési irányok megvalósításához: — tulajdonjog: állami, magán (magánszemélyek, vállalatok, alapítványok, helyi hatóságok stb.), — rendeltetés: lakhatási vagy nem lakhatási célú stb., — elhelyezkedés: városközpontok (történelmi központ, külváros), kis falvak, ritkán lakott területek, — éghajlati övezet, — az épület kora és energiahatékonysága, valamint energetikai/technológiai rendszere, — építészeti/történelmi/tájképi jelentőség, — az ingatlanpiac dinamizmusa (árak és adásvételi vagy bérleti szerződések száma, kihasználtsági arány stb.), — éghajlati kockázat: a szociális és gazdasági kitettség összefüggése az éghajlati kockázatokkal. Ezeket az információkat az uniós épületállomány megfigyelőközpontjának (7) kellene osztályoznia, hogy többek között a meglévő főbb akadályok elemzésén keresztül további tartalommal töltsük meg a különböző típusú épületek korszerűsítésére vonatkozó iránymutatásokat. A bevált gyakorlatok összegyűjtése és terjesztése révén meghatározhatók a fenti kategóriák esetében a „szokásos beavatkozások”;

17.

nagyra törő erőfeszítésekre szólít fel az EU-ban az épületek teljes energiafogyasztásának több mint 80 %-át kitevő lakossági fűtés és hűtés dekarbonizálása érdekében. Ezzel összefüggésben megismétli, mennyire fontos előmozdítani a felhasznált energiaforrások széntelenítését, és sürgeti a megújuló energiaforrások következetes és időben történő, lehetőség szerint helyi bővítését Európa szén-dioxid-kibocsátásának jelentős csökkentése érdekében; emlékeztet arra, hogy a megújuló fűtési és hűtési megoldások változatosak lehetnek, és azokat egy adott háztartás vagy közösség sajátos igényeihez kell igazítani (8). Ugyanakkor egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a fosszilis tüzelőanyagoktól nagymértékben függő régióknak átmeneti energiaforrásokat kell találniuk (9), anélkül azonban, hogy nem időtálló infrastruktúrába fektetnének; Az atomenergiából előállított energiát nem szabad a megújuló energiaforrásokhoz sorolni;

18.

kéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy olyan rendszerre, amely olyan kritériumok alapján határozza meg a beavatkozási prioritásokat, mint például a fogyasztás és a kibocsátás csökkentésének lehetősége, valamint a lakók bankképessége és kiszolgáltatottsága; kéri továbbá olyan, a regionális és helyi sajátosságokhoz igazodó negatív prioritási kritériumok meghatározását, amelyek célja azon épületek azonosítása, amelyek esetében a bontás és az újjáépítés a legjobb megoldás, anélkül, hogy előkészítenék az utat a veszélyeztetett területek dzsentrifikációja felé;

19.

rámutat arra, hogy az épületkorszerűsítési program végrehajtása érdekében az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak jelentős támogatást kell nyújtaniuk az építőipar számára, amelyet súlyosan érint a válság, és amelyet gyakran a kisvállalkozási szerkezet jellemez, ezért nincs mindig abban a helyzetben, hogy a szükséges termékeket szállítsa és szolgáltatásokat nyújtsa. Az egész építőipari ágazatot segíteni kell a tudás, a készségek és a technológia terén fennálló szakadék áthidalásában, elő kell mozdítani az új, ígéretes vállalkozások elindulását, és támogatni kell a körforgásos és helyi alapú megközelítésre való áttérést, amelynek célja a foglalkoztatás védelme és a munkaerő fokozatos átalakítása. A támogatási mechanizmusoknak stabilaknak kell lenniük a műveletek folyamatosságának biztosítása, a buborékok kialakulásának elkerülése és a készségek közép- és hosszú távon történő elsajátításának lehetővé tétele érdekében az EU egész területén;

20.

elismeri az összes meglévő középület megvásárlására és felújítására vonatkozó jogszabályi követelmények, valamint az energiahatékonysági minimumkövetelmények és az állami lakásállomány éves felújítási arányára és a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználására vonatkozó kötelező célok bevezetésének fontosságát. Kiemeli azonban, hogy ezek a rendelkezések csak akkor lesznek megvalósíthatók, ha a szabályok elég rugalmasak lesznek ahhoz, hogy figyelembe vegyék az épületek különböző jellemzőit (10), és ha az Európai Bizottság és az érintett tagállamok megfelelően támogatják a helyi és regionális önkormányzatokat, meghatározva a lehető legegyszerűbb és leghomogénebb szabályokat, amelyek magukban foglalják a rutinszerű karbantartási szolgáltatásokat is, amennyiben ezek kapcsolódnak az energiahatékonysághoz és a földrengésbiztossá tételhez. Amennyiben ilyen kötelezettségeket írnak elő a magántulajdonban lévő vagy lakóépületekre, gondoskodni kell arról, hogy ne keletkezzenek további pénzügyi terhek, különösen az energia szempontjából veszélyeztetett háztartások számára. Ezért felhívja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy végezzenek alapos, szubnacionális szintű hatásvizsgálatot, amely e tekintetben felméri a különböző területek potenciálját és kiszolgáltatottságát, beleértve a jelenlegi nemzeti bevált gyakorlatok elemzését és az európai projektek korábbi értékeléseit;

21.

támogatja az energetikai tanúsítványok keretrendszerének naprakésszé tételére irányuló javaslatot, amelynek célja, hogy növelje ennek az eszköznek a használatát, megkönnyítse az adatok egész Európában történő összehasonlítását és a finanszírozást alapos felújítástól tegye függővé; rámutat, hogy ennek a felülvizsgálatnak garantálnia kell a hatályos tagállami keretekkel való szükséges koherenciát és figyelembe kell vennie az arányosság elvét. Hasznosnak tartja az energetikai tanúsítványok egységes uniós formátumára és a digitális naplók bevezetésére vonatkozó javaslatot, amelyek könnyen hozzáférhető, ingyenes adatbázisokba kerülnek. Emlékeztet arra, hogy ezeknek az adatbázisoknak legalább NUTS 3 szinten rendelkezésre kell állniuk, és össze kell kapcsolódniuk az uniós épületállomány megfigyelőközpontjával a jövőbeni közös európai adattér viszonylatában is (11);

22.

üdvözli az okosépület-mutatóra vonatkozó, felhatalmazáson alapuló európai bizottsági rendeletet, amelynek célja az épületek intelligens technológiák integrálására való készenlétének értékelése, valamint az épülettulajdonosok és lakók tájékoztatása a megállapításokról. Rámutat arra, hogy az EU-ban a városi és vidéki területek digitalizálásának szintje rendkívül egyenetlen, és hogy ezt a mutatót konkrét kontextushoz kell kötni, elkerülve a digitális átállás során még mindig lemaradó területek hátrányos megkülönböztetését, különösen a kevésbé fejlett régiókban és a gyéren lakott területeken;

23.

hangsúlyozza, hogy a korszerűsítési program hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a helyi és regionális önkormányzatok számára megfelelően biztosítani kell a szükséges kapacitásokat és eszközöket annak érdekében, hogy csökkentsék a több európai területen még mindig fennálló tudásbeli hiányosságokat; e tekintetben elismeri az éghajlati paktum alapvető szerepét a lehetőségeknek és eszközöknek a kapacitásépítési mechanizmusok megerősítése és a zöld megállapodáshoz kapcsolódó alulról építkező kezdeményezések egységesebb kerete révén történő megteremtésében. Emlékeztet arra, hogy a helyi és nemzeti energiaügynökségek alapvetően hozzá tudnak és hozzá is kell járulniuk ehhez a folyamathoz azáltal, hogy ismereteket és készségeket adnak át a helyi önkormányzatok számára, anélkül, hogy átvennék azok szerepét;

Gyorsabb és alaposabb korszerűsítés az épületállomány javítása érdekében

24.

kéri az Európai Bizottságot, hogy támogassa maximálisan az épületek felújításával kapcsolatos kutatásokat a tájilag vagy történelmileg védett területeken, és ezáltal biztosítsa a megújuló energiák integrációjának tiszteletben tartását. Hasonlóképpen kéri, hogy ezt a kérdést tegyék az új európai Bauhaus kezdeményezés egyik sarokkövévé. A kezdeményezésnek további megfontolásokat kell előmozdítania a különböző tervezési szintek integrációja terén az épületek, a kerületek és az egész terület vonatkozásában, valamint integrálnia kell a fenntartható mobilitásnak, a földhasználat csökkenésének és a városi biodiverzitás bővítésének a témáit (12). Az ilyen városrehabilitációnak adott esetben – ahol helyénvaló, megvalósítható és tiszteletben tartja a veszélyeztetett csoportokat – elő kell mozdítania a természetalapú megoldások (13) szisztematikus használatát – az eredményeket validáló energetikai-környezeti monitoring rendszerekkel integrálva –, és ösztönöznie kell a „zéró növekedés” politikáját, minimalizálnia kell az épületekben az összevont energiafelhasználást (14), valamint végső esetben dönthet a történelmi értékkel nem rendelkező épületek lebontása mellett. Egyben javasolja az új európai Bauhaus kezdeményezés integrálását a tudáscsereplatformba (15), hogy javítsuk a helyi és regionális önkormányzatok közötti cserét az innovatív koncepciók, interdiszciplináris megközelítések és kompetenciák terén, valamint hogy kiemeljük a regionális és helyi dimenziót a tervezésben és a végrehajtásban;

25.

rámutat arra, hogy a Covid19-világjárvány következtében újból megindult a városok központjából azok peremterületeire való elvándorlás. Ennek kapcsán emlékeztet arra, hogy az ENSZ Habitat III. konferenciája már 2016 óta fenntarthatósági tényezőként tartja számon a városi népsűrűség növelését, amelynek egyik fő eszköze az épületek magasságának növelése azokban a gyéren lakott városközpontokban, ahol még van szabad beépíthetőség;

26.

emlékeztet a rendelkezésre álló különféle megújuló energiaforrások szisztematikus integrálásának fontosságára. Ehhez a célok esetleges szubnacionális szintű meghatározása mellett elsősorban tisztességes, egyenlő versenyfeltételekre van szükség a különböző energiaforrások tekintetében. Emlékeztet arra, hogy e technológiák alkalmazásának a területek földrajzi és geológiai jellemzőinek és sajátosságainak figyelembe vétele mellett garantálnia kell a környezet, az egészség, valamint a természetes és az épített táj teljes körű védelmét. Használatukat a megújuló energiával foglalkozó közösségek és a polgárok energiaközösségeinek létrehozásával is elő kell mozdítani (a RED II irányelv értelmében), amelyek inkább a társadalmi és környezeti fenntarthatóságra, mintsem a pénzügyi célokra irányulnak;

27.

fontosnak tartja a lakótömbök standard megoldásokkal és iparilag előgyártott épületelemekkel történő alapos felújítására irányuló projektek támogatását. Ez jelentős mértékben hozzá fog járulni az épületek energiahatékonyságához és az épületállomány 2050-ig történő dekarbonizációjának célkitűzéséhez. Kiemeli, hogy a szabványos megoldások és előre gyártott épületelemek használata felgyorsítja a teljes építési folyamatot, csökkenti a környezeti hatásokat, és lehetővé teszi a lakóépületek felújítási arányának növelését. Az épületelemek ipari előgyártása elősegíti a vállalatok innovációs képességének növelését, mivel a felújítási folyamatok modernizálhatók és automatizálhatók;

28.

kéri az Európai Bizottságot, hogy – különös tekintettel a közszférára, amely szerepet játszik a példamutatásban – továbbra is ösztönözze az energiagazdálkodási rendszerek, például az ISO 50001 és más, a magán- és a közszférára egyaránt alkalmazandó szabványok alkalmazását, valamint fontolja meg a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) szereplő energiaügyi szempontok javítását; emlékeztet arra, hogy ezen rendszerek révén jelentős mértékben csökkenthető a használatban lévő épületek fogyasztása (16), és hogy hosszú távú, hathatós eljárásokat vezethetnek be az irányítási és az ellenőrzési szakaszokra vonatkozóan egyaránt;

29.

hangsúlyozza, hogy az épületinformációs modellezés (BIM) (17) és a „közszféra összehasonlító eszköze” (PSC) (18) rendszerei alapvető szerepet játszhatnak a korszerűsítési program megvalósításában, és kéri az Európai Bizottságot, hogy működjön együtt a tagállamokkal ezeknek az eszközöknek a többek között nyilvános platformokon keresztül történő terjesztésében (19) az ingatlanszektor és a proptech technológián alapuló ingatlankezelés digitális fejlődésének elősegítése érdekében (20);

30.

emlékeztet arra, hogy az épületek energiafogyasztására vonatkozó adatok rendelkezésre állása elengedhetetlen a városi energiatervezés, a beruházások és a potenciális megtakarítások kiszámítása és azok nyomon követése szempontjából. Ezért sürgeti az Európai Bizottságot, hogy működjön együtt a tagállamokkal annak biztosítása érdekében, hogy ezek az adatok a már működő adatbankok segítségével közcélból – az adatvédelem tiszteletben tartása mellett – az egész EU-ban könnyen és díjmentesen hozzáférhetők legyenek. A megszerzett adatokat az épülettulajdonosok díjköteles módon átadhatják az energiaszolgáltatóknak, ami lehetővé tenné a felújítás részleges finanszírozását;

31.

emlékeztet arra, hogy a zöld közbeszerzési kritériumok szisztematikus alkalmazása az építőiparban fontos eszköz az épületek energiafogyasztásának gyors csökkentésére és a fenntarthatóbb irányítási modellek terjesztésére; ennek fényében üdvözli a közbeszerzésen keresztül megvalósuló fenntartható közberuházásokra vonatkozó átfogó iránymutatás közzétételére irányuló javaslatot. Kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy ezen kritériumoknak a vonatkozó nemzeti szabályozásokba és a központosított közbeszerzési platformokba való beépítése révén hozzanak létre egy koherens jogi keretet e gyakorlat támogatása céljából; továbbá arra kéri az Európai Bizottságot, hogy támogassa ezt a gyakorlatot a technológiai fejlődés és innováció előmozdításával, valódi párbeszédet folytatva a beszállítókkal, megfelelő követelményeket támasztva és ezek ellenőrzését és a kivitelezés monitorozását szavatoló rendszereket kialakítva;

32.

sürgeti az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a korszerűsítési program végrehajtásának felgyorsítására dolgozzanak ki finanszírozási mechanizmusokat annak érdekében, hogy segítsék a helyi és regionális önkormányzatokat a nem hatékony körzetek energia-előminősítésére vonatkozó megvalósíthatósági tervek kidolgozásában az Európai Városfejlesztési Eszköz, az Innovatív városfejlesztési tevékenységek és az Európai Városi Kezdeményezés bevált gyakorlatának fejlesztése, valamint új eszközök létrehozása és a stratégiához kapcsolódó szolgálati munkadokumentumban vázolt javaslatok továbbfejlesztése révén; szorgalmazza, hogy adják meg a régióknak, városoknak és településeknek az ahhoz szükséges támogatást, hogy alkalmazhassák az uniós Next Generation eszköz által előirányozott forrásokat, az Európai horizont misszióba irányított forrásokat, a 2021–2027 közötti kohéziós politika operatív programjainak forrásait, valamint az Európai Beruházási Bank hitelkereteit, illetve tegyék gördülékenyebbé az adminisztratív eljárásokat. Ez a harmonizáció a szisztematikus megközelítés és annak nyomon követhetőségének garantálása érdekében szükségessé teszi az eljárások felülvizsgálatát;

33.

sürgeti, hogy egy valamennyi helyi és regionális önkormányzat számára hozzáférhető technikai segítségnyújtási eszközzel támogassák a korszerűsítési program végrehajtását, és ennek keretében az egyablakos modell népszerűsítése és szabványosítása alapján tegyék többek között decentralizáltabbá az ELENA eszközt (21). Úgy véli, hogy az egyablakos ügyintézésnek nem szabad csak a pénzügyi szempontokra szorítkoznia, hanem valódi katalizátorrá kell válnia a tudatosság növelése, a kapacitásépítés és a bevált gyakorlatok helyi és regionális szintű terjesztése terén. Kijelenti továbbá, hogy kész együttműködni az Európai Beruházási Bankkal (EBB) e kezdeményezés optimalizálása és időben történő alkalmazása céljából annak érdekében, hogy az eszköz széles körben hozzáférhető és lényegesen gyorsabban alkalmazható legyen. Meggyőződése, hogy az ELENA és a Horizont Európa közötti nagyobb szinergia szintén segíthet abban, hogy az egyes bevált gyakorlatokat nagy volumenű beruházások kövessék; végül aggályosnak tartja, hogy az ELENA program esetében a fenntartható lakhatáshoz jelenleg szükséges tőkeáttételi hatás (a támogatás összegének tízszerese) jelentős akadályt jelent bizonyos kedvezményezettek számára; ezért arra kéri az Európai Bizottságot és az EBB-t, hogy vitassa meg az ilyen helyzetek lehetséges megoldásait;

34.

emlékeztet arra, hogy az épületkorszerűsítési program finanszírozási mechanizmusainak figyelembe kell venniük az ingatlantulajdon és a lakók társadalmi-gazdasági jellemzői tekintetében nagyon eltérő helyzeteket, tekintettel a távmunka terjedéséből adódó vegyes épülethasználatra is. A lakhatási költségsemlegesség modelljének a lehető legjobban kell ötvöznie a szociális és az éghajlati célokat, megelőzve a felújítás révén történő kiköltöztetéseket. Ezért arra kéri az illetékes kormányzati szinteket, hogy kerüljék el a felújítási költségek bérlőkre hárítását, és úgy véli, hogy a bérleti díjak emelésének arányosnak kell lennie a várható energiamegtakarítással;

Az épületek korszerűsítésének sajátos szempontjai

35.

üdvözli az arra vonatkozó javaslatot, hogy az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálata keretében vezessenek be „mélyfelújításra” vonatkozó szabványokat, azzal a céllal, hogy jelentős magántőkét lehessen mozgósítani az átlátható, mérhető és valóban „zöld” beruházásokra. Emlékeztet arra, hogy ezeknek a szabványoknak tekintetbe kell venniük a különböző éghajlati zónákban található épületekre vonatkozó valamennyi követelményt és – a műemlékvédelem figyelembevételével – külön eljárásokat kell előirányozniuk a történelmi épületekre, felhasználva a különböző területeken összegyűlt, egységes szerkezetbe foglalt legjobb gyakorlatokat (22);

36.

kéri az Európai Bizottságot, hogy működjön együtt a tagállamokkal a helyi és regionális közigazgatás által alkalmazandó rugalmasabb költségvetési szabályok kidolgozása céljából annak érdekében, hogy támogatni lehessen az utóbbiak beruházási kapacitását a meglévő épületek korszerűsítése és az új szociális irányultságú középületek építése terén, különös figyelmet fordítva a költségvetésen kívüli energiahatékonysági szerződésekben rejlő lehetőségekre (23);

37.

rámutat arra, hogy a lakhatási körülmények gyakran jelentős egyenlőtlenségek forrását jelentik, főleg ahol a túlzsúfolt, nem hatékony energiarendszerrel rendelkező épületek és a kapcsolódó költségek sokszor elviselhetetlen terhet rónak a háztartások költségvetésére. Mivel mintegy 34 millió európai polgár él energiaszegénységben, az RB arra kéri a tagállamokat, hogy pontos becsléseket készítsenek a szubnacionális szintre vonatkozóan. Sürgeti az Európai Bizottságot, hogy erősítse meg az energiaszegénység elleni küzdelemben a bevált gyakorlatok előmozdítását és cseréjét, a meglévő megfigyelőközpontok hálózatba szervezését, és támogassa a megfigyelőközpontok létrehozását azokban a tagállamokban, amelyek még nem rendelkeznek ilyenekkel;

38.

kijelenti, hogy az energiának mindenki számára elérhetőnek kell lennie, és hogy az energiaszegénységnek jelentős társadalmi, gazdasági és környezeti következményei vannak; hangsúlyozza, hogy az energiaszegénység ördögi köre nem csak a kiszolgáltatott háztartásokat és a természetes személyeket érinti, a vállalkozások és néha a kis helyi önkormányzatok is nagyon hasonló dinamikától szenvedhetnek, ahol a rendelkezésre álló források nem elegendőek az energiaszolgáltatások növekvő költségeinek kielégítésére, melyek ennélfogva növekvő terhet jelentenek az általános költségvetésre; arra kéri tehát az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg az energiaszegénység elemzésének az egyes háztartásokon túlra való kiterjesztését, és ezt használja fel a korszerűsítési program végrehajtási mechanizmusainak meghatározásakor. Rámutat arra, hogy a „környezetbarát gyártási területek” modellje hasznos referenciaként szolgálhat ahhoz, hogy a termelési ágazatot bevonják az épületkorszerűsítési programba és általánosabban a zöld megállapodás végrehajtásába; kijelenti, hogy kész együttműködni az Európai Bizottsággal az energiaszegénységgel foglalkozó új megfigyelőközpont tevékenységeiben;

39.

emlékeztet arra, hogy a helyi energiaközösségek és a termelő-fogyasztók alapvető szerepet játszhatnak a felújítási arány növelésében, az energiaszegénység elleni küzdelemben, valamint az energiaátállás előmozdításában azáltal, hogy széles körben elterjedt energiatermelési modelleket és a polgárok által irányított kezdeményezéseket támogatnak. Ezért támogatni kell a lakóépületek saját termelésére és önellátására irányuló kezdeményezéseket, elősegítve és ösztönözve az olyan technológiák alkalmazását, mint a fotovoltaikus és naphőenergia vagy a geotermikus energia, a meglévő, felújítandó épületekben és különösen az új épületekben. Egy másik lehetőség az a többek között Svédországban és Finnországban alkalmazott modell, ahol a lakbér tartalmazza a fűtési költségeket. Ennél a modellnél az ingatlantulajdonos megfelelő lakótérkörnyezetet, általában 20–21 fokos beltéri hőmérsékletet garantál a bérlőnek. Ezáltal sikeresen elkerülhető az energiaszegénység, ugyanakkor a tulajdonosok – akiknek más eszközök állnak rendelkezésükre, mint a bérlőknek, jóllehet továbbra is függenek ez utóbbiak együttműködésétől – erős ösztönzést kapnak az energiatakarékosságra. Ezért sürgeti az Európai Bizottságot, hogy működjön együtt a tagállamokkal annak biztosítása érdekében, hogy a vonatkozó irányelvek átültetésére időben sor kerüljön az irányelv szellemének és észszerű végrehajtási mechanizmusainak teljes mértékű tiszteletben tartása mellett; megítélése szerint azonban a hőenergia-fogyasztás egyéni mérésére és számlázására vonatkozó kötelezettséget nem szabadna alkalmazni, ha ezáltal nem érhető el költséghatékony energiamegtakarítás;

40.

kiemeli az olyan helyi szintű megközelítések támogatásának fontosságát, amelyek kiaknázzák a helyi közösségek azon lehetőségét, hogy innovatív digitális megoldások segítségével integrálják a helyi megújuló energiaforrásokat a helyi fogyasztással, és amelyek az intelligens város koncepciójának sarokkövei; kiemeli, hogy a városi és vidéki területeken a megfelelő digitális összekapcsoltság (24) meg fogja könnyíteni, hogy a polgárok valós időben hozzáférjenek az energiafogyasztási adataikhoz, lehetővé téve számukra, hogy optimalizálják és hatékonyabbá tegyék fogyasztásukat; ezeknek a helyi koncepcióknak túl kell mutatniuk a tagállamok fizikai határain, lehetővé téve ezáltal a megújuló energia cseréjét a szomszédos települések között a határ menti régiókban;

41.

sürgeti az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy teremtsék meg a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a korszerűsítési program a kevésbé urbanizált, periférikusabb, köztük a gyéren lakott vidéki területeken is megvalósulhasson, biztosítandó, hogy ezek a területek se veszítsék el vonzerejüket, és hogy garantálható legyen az életminőség és a szolgáltatások időtálló színvonala; emlékeztet arra, hogy az energiaközösségek fontos szerepet játszhatnak a megújuló energiavárosi és vidéki közösségekben történő elterjesztésében, illetve a területi kohézió elősegítésében;

42.

rámutat arra, hogy figyelembe kell venni a kedvezőtlen éghajlati jelenségek által sújtott, az éghajlatváltozásnak erősen kiszolgáltatott és energetikai szempontból elszigetelt legkülső régiók sajátos helyzetét, ahol a korszerűsítés költségei magasabbak lesznek. Az épületek környezetbarátabbá tétele érdekében a pénzügyi támogatási rendszereket hozzá kell igazítani az e régiókban megvalósítandó projektekhez, hogy figyelembe lehessen venni a sajátos körülményeikhez kapcsolódó termelési költségeket; üdvözli e tekintetben a „Tiszta energia az EU szigeteinek” kezdeményezés második szakaszának elindítását, és továbbra is kész támogatni annak végrehajtását;

43.

kéri az olyan tanúsítási mechanizmusok megerősítését, amelyek ösztönzik az építési anyagok és technikák életciklusuk alapján történő kiválasztását, a szelektív bontási technikák alkalmazásának lehetőségét, valamint a veszélyes és hasznosítható elemek szétválasztását. Ennek célja az építőipar szerkezetátalakításának ösztönzése annak érdekében, hogy az az építési és bontási hulladék kezeléséről szóló uniós jegyzőkönyvvel összhangban az építőipari ágazat egészében körforgásos folyamatokat hajthasson végre. Ennek során támogatni kell a vállalkozókat az alternatívák kidolgozásában, például az ajánlatkérők és a közbeszerzési ajánlattevők közötti innovációs és együttműködési partnerségek révén, de ehhez arra is szükség van, hogy az Európai Bizottság több ösztönzést adjon a tagállamoknak e közbeszerzési módszerek támogatására;

44.

sürgeti az Európai Bizottságot, hogy kötelezze a tagállamokat arra, hogy teljes mértékben és hatékonyan vonják be a regionális és helyi önkormányzatokat a nemzeti helyreállítási és rugalmassági terveik kidolgozásába és végrehajtásába. Csak többszintű kormányzás biztosíthatja, hogy az épületek energetikai felújítására irányuló beavatkozások a területi rendszerekkel szinergiában és a több – gazdasági, szociális és környezetvédelmi területen – jelentkező előnyöket maximalizálva kerüljenek kialakításra. Hangsúlyozza, hogy tovább kell fejleszteni a többszintű energiaügyi és éghajlat-változási párbeszédet (25), és meg kell határozni a megvalósítás módszereit annak hatékony, koherens és szisztematikus végrehajtása érdekében;

45.

határozottan megerősíti a helyi és regionális önkormányzatok döntő szerepét annak biztosításában, hogy az épületek korszerűsítése megfeleljen a földhasználati és várostervezési követelményeknek, előmozdítsa az elnéptelenedés elleni küzdelemre irányuló politikákat és összhangban álljon a társadalmi igazságosság és a környezet tiszteletben tartásának kritériumaival. Rámutat arra, hogy az épületkorszerűsítési program finanszírozására szolgáló, a tagállamok által választott mechanizmusok nem áshatják alá ezt az alapvető koordinációs szerepet;

46.

kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a szinergiákat az olyan különböző szereplők között, amelyek közös beavatkozásai hatékonyabbak, valamint biztosítsák az esb-alapok és a közvetlenül kezelt alapok (Európai horizont – Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, InvestEU, új LIFE CET (tiszta energetikai átállás) Program, EBB) közötti integrációt. Ebből a célból jutalmazni kell azokat, akik ilyen szinergiákat valósítanak meg, és a saját területükön (elsősorban régiójukban) találják meg legfőbb partnereiket. Mindenekelőtt az OECD-nek a fenntartható fejlődési célok megvalósítására vonatkozó „környezet- és társadalomtudatos befektetés” megközelítését lehetne meghonosítani, hogy a beruházások mérhető társadalmi és környezeti hatáscélok alapján működjenek, valamint pénzügyi megtérülést érjenek el (26);

47.

arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy az épületek korszerűsítése ne csak maga az épület konstrukciós szempontjaira összpontosítson, hanem vegyék figyelembe a mobilitás – elsősorban a városi területeken szükséges – átalakításával kapcsolatos szempontokat is, szorgalmazva, hogy az épületekben vagy azokhoz tartozó területen alakítsanak ki parkolókat a kerékpárok és az egyéni mobilitást segítő járművek számára, és töltőállomásokat az elektromos járművek számára, figyelembe véve azt is, hogy fel kell számolni az adminisztratív és jogalkotási akadályokat. Emellett a közös kommunikációs infrastruktúrák (ikt) rendelkezésre állását is szorgalmazza annak érdekében, hogy elősegítsék az épületek lakóinak integrációját egy egyre inkább összekapcsolt társadalomban;

48.

kéri, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, a kohéziós politika és az Európai Beruházási Bank (EBB) bevonásával javítsák a stratégia finanszírozási mechanizmusait annak érdekében, hogy a régiók nagyobb mértékben vehessenek részt a források fogadásában és kezelésében;

49.

síkra száll amellett, hogy az épületkorszerűsítési program jogi formája ne csorbítsa a tagállamok azon jogát, hogy önállóan választhassanak az energiaforrások között, amennyiben biztosított az Európai Unió célkitűzései között szereplő dekarbonizáció;

50.

üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy szoros partnerségben kíván együttműködni a Régiók Európai Bizottságával az épületkorszerűsítési programmal kapcsolatban, és külön megállapodást szorgalmaz, amely lefekteti ezen a területen a megerősített együttműködés alapjait a Covid19 utáni helyreállítás idejére;

51.

kéri az EU Tanácsát, hogy más intézményekkel együttműködve és a Régiók Európai Bizottságával szoros partnerségben dolgozzon ki kommunikációs kampányt annak érdekében, hogy uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten egyidejűleg felhívja a figyelmet az épületkorszerűsítési programra, illetve ösztönözze az ezzel kapcsolatos fellépést.

---

(1)  Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv nemzeti stratégiákat ír elő a nemzeti épületállomány energetikai korszerűsítésére vonatkozóan.

(2)  http://bpie.eu/wp-content/uploads/2015/10/Implementing_Cost_Optimality.pdf.

(3)  Lásd például a „Sharing cities” projektet a http://www.sharingcities.eu/ weboldalon.

(4)  Vannak olyan kézikönyvek, illetve összefoglaló füzetek, amelyek megkönnyítik az integrált tervek előkészítését, például a SECAP kialakítására (JRC: „How to develop a SECAP”), az intelligens városokról szóló iránymutatási csomagra („Smart City Guidance Package”), az integrált tervezési, politikai és szabályozási intézkedésekre („Integrated Planning Policy and Regulation” / EIP Smart Cities action cluster) vagy az Európai Energiadíjra vonatkozóan.

(5)  https://ec.europa.eu/environment/topics/circular-economy/levels_en

(6)  Például a Level(s) nem tartalmaz mutatót az épületek maximális energiaigényére (kW) és a villamosenergia-rendszer terhelésére vonatkozóan, ami egyre fontosabb tényezővé vált számos olyan területen, ahol a villamosenergia-rendszerek növekvő keresletnek vannak kitéve.

(7)  EU Building Stock Observatory (Az uniós épületállomány megfigyelőközpontja): https://ec.europa.eu/energy/topics/energy-efficiency/energy-efficient-buildings/eu-bso_en.

(8)  Ilyen lehetőségek többek között (de nem kizárólagosan): közvetlen villamosítás és hőszivattyúk alkalmazása, távfűtési hálózatok, a meglévő gázhálózat újrapozicionálása és a hidrogén használata.

(9)  Például földgázalapú megoldások.

(10)  Mint például az épületek jellemzői az életkor, a forma, a használat, a történelmi/építészeti tervezés, a tulajdonjog, a rendeltetés, a helyi ingatlanpiac, az alternatív érték, az alvállalkozói költségek és bármely korábbi felújítási munka tekintetében.

(11)  Lásd például az X-tendo projektet https://x-tendo.eu/, az U-Cert projektet https://u-certproject.eu/ és a QualDEEPC projektet https://qualdeepc.eu/.

(12)  Lásd például a GROWGREEN projektet: http://growgreenproject.eu/.

(13)  „Függőkertek”, „zöld tetők”, „zöld és kék infrastruktúrák”.

(14)  Az összevont energiafelhasználás egy épület létrehozásához kapcsolódó valamennyi folyamat által fogyasztott energiát jelenti, a bányászattól kezdve a természeti erőforrások felhasználásán keresztül a gyártásig, szállításig és a termékleszállításig.

(15)  A tudáscsereplatformot a Régiók Bizottsága és az Európai Bizottság (Kutatási és Innovációs Főigazgatóság) dolgozta ki.

(16)  Lásd például a Compete4SECAP projektet: https://compete4secap.eu.

(17)  Lásd például az intelligens városokra vonatkozó iránymutatási csomag 91. oldalát: https://www.researchgate.net/publication/343615678_Smart_City_Guidance_Package

(18)  Lásd például az intelligens városokra vonatkozó iránymutatási csomag 92. oldalát: https://www.researchgate.net/publication/343615678_Smart_City_Guidance_Package

(19)  Lásd például a NET-ubiep projektet: http://www.net-ubiep.eu.

(20)  Enabling Positive Energy Districts across Europe: energy efficiency couples renewable energy | EU Science Hub (europa.eu)

(21)  Lásd például az OKTAVE projektet https://www.oktave.fr (csak francia nyelven), az INTERREG ReeHub projektjét https://reehub.italy-albania-montenegro.eu és a PADOVA FIT projektet https://www.padovafit.eu/home.html.

(22)  Lásd például az ENERGIESPRONG projektet: https://energiesprong.org/.

(23)  Lásd például a Guarantee projektet: www.guarantee-project.eu.

(24)  Például az 5G olyan technológia, amely a legnépesebb területeken több ezer mérőeszközt képes összekapcsolni, és rendkívül gyors összeköttetést tud biztosítani, amely sok igen gyéren lakott – és esetenként az elnéptelenedés kockázatának kitett – területen jelenleg nem elérhető.

(25)  Az energiaunió irányításáról szóló (EU) 2018/1999 rendeletnek megfelelően.

(26)  https://www.oecd.org/dac/financing-sustainable-development/development-finance-topics/social-impact-investment-initiative.htm