—

tekintettel a géntechnológiával módosított MON 87751 × MON 87701 × MON 87708 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D069145/02,

—

tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

—

tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2020. október 26-i szavazására, ahol nem nyilvánítottak véleményt,

—

tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. és 13. cikkére (2),

—

tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2019. szeptember 25-én elfogadott és 2019. november 11-én közzétett véleményre (3),

—

tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira (4),

—

tekintettel eljárási szabályzata 112. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

—

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

A.

mivel 2015. december 17-én a Monsanto Europe N.V. az egyesült államokbeli Monsanto vállalat nevében az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be Hollandia illetékes nemzeti hatóságához a géntechnológiával módosított MON 87751 × MON 87701 × MON 87708 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan (a továbbiakban: a kérelem); mivel a kérelem a termesztés kivételével kiterjed a géntechnológiával módosított MON 87751 × MON 87701 × MON 87708 × MON 89788 szójababot (a továbbiakban: több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított szójabab) tartalmazó vagy abból álló termékek nem élelmiszerként és takarmányként történő forgalomba hozatalára is;

B.

mivel a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított szójabab négy genetikailag módosított (MON 87751 × MON 87701 × MON 87708 × MON 89788) szójabab keresztezéséből származik, toleranciát biztosít a glifozát-, glufozinát- és dikambatartalmú gyomirtó szerekkel szemben, és három rovarirtó fehérjét (Cry1A.105, Cry2Ab2 és Cry1Ac fehérjét, más néven „Bt-toxint”) állít elő, amelyek bizonyos lepidopterák (lepkék) lárváira mérgezőek (5);

C.

mivel a négy egyszeres genetikai esemény és a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított szójabab korábbi értékeléseit használták fel a négy transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított szójabab értékelésének alapjául (6);

D.

mivel az EFSA 2019. szeptember 25-én kedvező véleményt adott, amelyet 2019. november 11-én tettek közzé (7);

E.

mivel a tagállamok illetékes hatóságai a három hónapos konzultációs időszak alatt számos kritikai észrevételt nyújtottak be az EFSA-nak (8); mivel e kritikai észrevételek között szerepelnek arra vonatkozó aggályok, hogy nem készült elemzés a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított szójababon található glifozátmaradványokkal vagy glifozátmetabolitokkal kapcsolatban, hogy nem vizsgálták a Bt-toxinok és a gyomirtószer-maradékanyagok lehetséges szinergikus vagy antagonisztikus hatásait, hogy a géntechnológiával módosított szójabab és az abból származó élelmiszerek és takarmányok biztonságosságával kapcsolatos kérdések továbbra is megválaszolatlanok, hogy az élelmiszer vagy takarmány hosszú távú reprodukciós vagy a fejlődésre gyakorolt hatásait nem értékelték, valamint hogy a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított szójabab biztonságosságát a hiányzó információk miatt nem lehet teljes mértékben értékelni;

F.

mivel egy független tudományos elemzés megállapította többek között, hogy a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított szójabab biztonságosságát illetően nem lehet végleges következtetést levonni, hogy a toxikológiai értékelés és a környezeti kockázatértékelés elfogadhatatlan, és hogy a kockázatértékelés nem felel meg az immunrendszert érintő kockázatok értékelésére vonatkozó követelményeknek (9);

G.

mivel kimutatták, hogy a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények termesztése a gyomirtó szerek nagyobb mértékű használatát eredményezi, ami nagyrészt a gyomirtó szernek ellenálló gyomok megjelenésének tudható be (10); mivel következésképpen a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított szójababnövények nagyobb mértékben és ismétlődően ki lesznek téve a kiegészítő gyomirtó szereknek (glufozinátnak, dikambának és glifozátnak), ami növelheti a betakarított növényekben jelen lévő szermaradványok mennyiségét;

H.

mivel a glufozinát az 1B. kategóriába tartozó, reprodukciót károsító anyagnak minősül, és így az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt „kizárási kritériumok” vonatkoznak rá (11); mivel a glufozinát Unióban való használatára vonatkozó jóváhagyás 2018. július 31-én lejárt (12);

I.

mivel egy szakértők által felülvizsgált tanulmány megállapította, hogy a glifozát felhalmozódik a géntechnológiával módosított szójababban, és ennek megfelelő negatív hatást gyakorol a tápanyag-összetételre a géntechnológiával nem módosított szójababhoz képest (13); mivel egy Argentínában végzett kísérleti projekt (14) meglepően magas glifozátmaradvány-értékeket azonosított a géntechnológiával módosított szójababokon;

J.

mivel továbbra is vannak nyitott kérdések a glifozát rákkeltő hatásával kapcsolatban; mivel az EFSA 2015 novemberében arra a következtetésre jutott, hogy nem valószínű, hogy a glifozát rákkeltő hatású, az Európai Vegyianyag-ügynökség 2017 márciusában pedig azt a következtetést vonta le, hogy a veszélyes/rákkeltő anyagként történő besorolása nem indokolt; mivel ezzel szemben a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség – az Egészségügyi Világszervezet rákbetegségekre szakosodott ügynöksége – 2015-ben a glifozátot az emberre valószínűleg rákkeltő hatást gyakorló anyagként sorolta be; mivel több közelmúltbeli, szakértők által felülvizsgált tudományos tanulmány megerősíti a glifozát rákkeltő potenciálját (15);

K.

mivel egy 2020 augusztusában közzétett tudományos tanulmány megállapította, hogy a dikamba alkalmazása növelheti a máj- és intrahepatikus epevezetékrák kialakulásának kockázatát (16);

L.

mivel a géntechnológiával módosított növényekben a kiegészítő gyomirtó szerek növény általi lebontásának módját és ezáltal a bomlástermékek (metabolitok) összetételét és toxicitását maga a genetikai módosítás szabályozza (17);

M.

mivel bár véleményében az EFSA kijelenti, hogy „a szóban forgó kérelem szempontjából releváns gyomirtószer-maradványok értékelését az EFSA növényvédő szerekkel foglalkozó egysége megvizsgálta”, ez önmagában nem elegendő, tekintve, hogy a kiegészítő gyomirtó szerek és a bomlástermékek kombinált toxicitását, valamint a köztük és a géntechnológiával módosított szójabab közötti esetleges kölcsönhatásokat nem vették figyelembe;

N.

mivel a géntechnológiával módosított növényeken található gyomirtószer-maradványok és az esetleges egészségügyi kockázatok elemzésének hiányát számos tagállam illetékes hatósága aggályosnak találta az EFSA kockázatértékelésével kapcsolatos észrevételeiben;

O.

mivel a maradékanyag-határértékekkel (MRL) kapcsolatos magas szintű fogyasztóvédelem biztosítását célzó 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) értelmében az Unióban használatra nem engedélyezett hatóanyagok importált terményekben előforduló maradványait, így a glufozinátot is gondos ellenőrzés és nyomon követés alá kell vonni (19);

P.

mivel a legújabb többéves (2020-ra, 2021-re és 2022-re szóló) összehangolt uniós ellenőrzési program (20) szerint a tagállamok semmilyen termék, így a szójabab felületén sem kötelesek mérni a glufozinátmaradványok jelenlétét;

Q.

mivel számos vizsgálat azt mutatja, hogy olyan mellékhatások figyelhetők meg, amelyek a Bt-fehérjéknek való expozíció következtében befolyásolhatják az immunrendszert, és hogy egyes Bt-fehérjék adjuváns tulajdonságokkal rendelkezhetnek (21), ami azt jelenti, hogy növelhetik azon egyéb fehérjék allergén jellegét, amelyekkel kapcsolatba kerülnek;

R.

mivel az EFSA GMO-testületének egy tagja által kiadott kisebbségi vélemény egy több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica és alkombinációi értékelési eljárása során azt állapította meg, hogy bár egyetlen olyan kérelem esetében sem azonosítottak nem kívánt hatásokat, amelyben Bt-fehérjék expresszálására került sor, azokat „a géntechnológiával módosított növények biztonsági értékelésére jelenleg javasolt és az EFSA-ban végzett toxikológiai vizsgálatok […] nem állapíthatták meg, mivel e vizsgálatok nem tartalmazzák az e célra szolgáló megfelelő teszteket (22)”;

S.

mivel nem vonható le az a következtetés, hogy a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított szójabab fogyasztása biztonságos az emberi és állati egészségre nézve;

T.

mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2020. október 26-i szavazása során nem nyilvánítottak véleményt, ami azt jelenti, hogy az engedélyezést nem támogatta a tagállamok minősített többsége;

U.

mivel a Bizottság elismeri, hogy problematikus az a tény, hogy a GMO-k engedélyezéséről szóló határozatokat a Bizottság továbbra is a tagállamok minősített többségének támogatása nélkül fogadja el, ami a termékengedélyezés területének egészét tekintve kivételesnek számít, de a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok engedélyezéséről szóló döntések meghozatala esetében normává vált;

V.

mivel a Parlament a 8. parlamenti ciklusban összesen 36 olyan állásfoglalást fogadott el, amelyben kifogásolta az élelmiszernek és takarmánynak szánt GMO-k forgalomba hozatalát (33 állásfoglalás), valamint a GMO-k Unión belüli termesztését (három állásfoglalás); mivel a Parlament a 9. parlamenti ciklusban eddig tizenegy kifogást fogadott el; mivel a tagállamok minősített többsége nem támogatta egyik említett GMO engedélyezését sem; mivel a Bizottság – annak ellenére, hogy elismeri a demokratikus hiányosságokat, a tagállamok támogatásának hiányát és a Parlament kifogásait – továbbra is folytatja a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezését;

W.

mivel az 182/2011/EU rendelet értelmében a Bizottság dönthet úgy, hogy nem engedélyezi a GMO-t, ha a fellebbviteli bizottságban nincs meg a tagállamok minősített többsége (23); mivel e tekintetben nincs szükség jogszabály-módosításra;

X.

mivel az 1829/2003/EK rendelet egyfelől rögzíti, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek vagy takarmányok nem gyakorolhatnak kedvezőtlen hatást az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, másfelől pedig előírja a Bizottság számára, hogy határozatainak megszövegezése során vegye figyelembe az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a vizsgált üggyel kapcsolatos egyéb jogszerű tényezőket; mivel az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) fenntartható fejlődési céljai, a Párizsi Megállapodás és a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény értelmében az Unióra háruló kötelezettségeknek e jogszerű tényezők körébe kell tartozniuk;

Y.

mivel az élelemhez való jog kérdésével megbízott különleges ENSZ-előadó közelmúltbeli jelentése megállapította, hogy a veszélyes peszticidek – különösen a fejlődő országokban – katasztrofális hatást gyakorolnak az egészségre (24); mivel a 3.9. fenntartható fejlődési cél a veszélyes vegyi anyagok, valamint a levegő-, víz- és talajszennyezés és -fertőzöttség miatt bekövetkező halálesetek és megbetegedések számának jelentős mértékű csökkenését tűzte ki 2030-ra (25);

Z.

mivel az EFSA megállapítása szerint a géntechnológiával módosított kukorica esetében a – reprodukciót károsító anyagnak minősített – glufozinát gyomirtó szerként történő felhasználása során a szert kezelők glufozinátnak való becsült kitettsége még egyéni védőfelszerelés használata esetén is meghaladta a megengedett kezelői expozíciós szintet (26); mivel a szert kezelők fokozott kitettségének kockázata kiemelt problémát jelent a géntechnológiával módosított, gyomirtó szernek ellenálló növények esetében, tekintettel a felhasznált gyomirtó szerek nagyobb mennyiségére;

AA.

mivel az erdőirtás a biológiai sokféleség csökkenésének egyik legfontosabb oka; mivel a fosszilis tüzelőanyagok elégetése után a földhasználatból és a földhasználat – főképp erdőirtás révén történő – megváltoztatásából eredő kibocsátás az éghajlatváltozás második legjelentősebb oka (27); mivel a Párizsi Megállapodás, valamint a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény keretében elfogadott 2011–2020 közötti, a biológiai sokféleségre vonatkozó stratégiai terv, továbbá a biológiai sokféleségre vonatkozó aicsi célok támogatják a fenntartható erdőgazdálkodásra, valamint az erdők védelmére és helyreállítására irányuló erőfeszítéseket (28); mivel a 15. fenntartható fejlődési cél magában foglalja az erdőirtások 2020-ra történő megállításának célkitűzését (29); mivel az erdők olyan többfunkciós szerepet töltenek be, amely a fenntartható fejlődésre vonatkozó legtöbb cél eléréséhez is hozzájárul (30);

AB.

mivel a szójatermesztés az erdőirtás egyik kulcsfontosságú hajtóereje a dél-amerikai Amazonas-vidék, Cerrado és Gran Chaco erdeiben; mivel a Brazíliában és Argentínában termesztett szója 97 %-a, illetve 100 %-a géntechnológiával módosított szója (31);

AC.

mivel a Brazíliában és Argentínában termesztésre engedélyezett, géntechnológiával módosított szójababok túlnyomó többsége szintén engedélyezett az Unióba történő behozatalra (32); mivel a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított szójabab termesztése Brazíliában már engedélyezett (33);

AD.

mivel a Bizottság elemzése megállapította, hogy az Unió történetileg a szója révén járult hozzá legnagyobb mértékben a globális erdőirtáshoz és a hozzá kapcsolódó kibocsátásokhoz, ami a teljes uniós behozatalban megjelenő erdőirtás mintegy felét tette ki (34);

AE.

mivel egy friss, szakértők által felülvizsgált tudományos tanulmány szerint a Brazíliából származó szójaimport miatt az Uniónak a legnagyobb a szén-dioxid-lábnyoma a világon, 13,8 %-kal nagyobb, mint a legnagyobb szójaimportőr Kínáé, mivel a szójatermeléshez kapcsolódó erdőirtás miatt nagyobb arányú a kibocsátása (35); mivel egy másik közelmúltbeli tanulmány megállapította, hogy a brazil Amazonas és Cerrado régiókból az Unióba exportált, főként állati takarmányozás céljára szolgáló szója mintegy egyötödéhez „kapcsolódhat illegális erdőirtás” (36);

AF.

mivel az Amazonas térségében az erdőirtás magas szintje okozza az erdőtüzeket; mivel a Bizottság 2019-es közleményében kifejezte a világ erdőinek védelmére és helyreállítására irányuló törekvését (37); mivel a biológiai sokféleség – többek között az erdők – globális védelme a Bizottság által nemrégiben közzétett, biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós stratégia egyik fő célkitűzése (38);

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2019. október 10.) a géntechnológiával módosított MZHG0JG (SYN-ØØØJG-2) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0028),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2019. október 10.) a géntechnológiával módosított A2704-12 (ACS-GMØØ5-3) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0029),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2019. október 10.) a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 × DAS-40278-9 kukoricát, valamint a MON 89034, 1507, MON 88017, 59122 és DAS-40278-9 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0030),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2019. november 14.) a géntechnológiával módosított LLCotton25 (ACS-GHØØ1-3) gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0054),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2019. november 14.) a géntechnológiával módosított MON 89788 (MON-89788-1) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0055),

—

az Európai Parlament 2019. november 14-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × NK603 × DAS-40278-9 kukoricát, valamint a MON 89034 × NK603 × DAS-40278-9, 1507 × NK603 × DAS-40278-9 és NK603 × DAS-40278-9 alkombinációt tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0056),

—

az Európai Parlament 2019. november 14-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × 1507 × 5307 × GA21 kukoricát, valamint a Bt11, MIR162, MIR604, 1507, 5307 és GA21 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat, négyet vagy ötöt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0057),

—

az Európai Parlament 2020. május 14-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 87708 × MON 89788 × A5547-127 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0069),

—

az Európai Parlament 2020. november 11-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × MIR162 × NK603 kukoricát, valamint a MON 87427, MON 89034, MIR162 és NK603 egyszeres genetikai eseményekből kettőt vagy hármat ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről és az (EU) 2018/1111 bizottsági végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0291),

—

az Európai Parlament 2020. november 11-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított SYHT0H2 (SYN-ØØØH2-5) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0292),

—

az Európai Parlament 2020. november 11-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 87460 × MON 89034 × MIR162 × NK603 kukoricát, valamint a MON 87427, MON 87460, MON 89034, MIR162 és NK603 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0293).