EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52020IP0281
European Parliament recommendation of 21 October 2020 to the Council and the Vice-President of the Commission / High Representative of the Union for Foreign Affairs and Security Policy concerning the preparation of the 10th Non-Proliferation of Nuclear Weapons Treaty (NPT) review process, nuclear arms control and nuclear disarmament options (2020/2004(INI))
Az Európai Parlament 2020. október 21-i ajánlása a Tanácshoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés 10. felülvizsgálati eljárásának, a nukleáris fegyverzet ellenőrzésének és a nukleáris fegyverzet leszerelési lehetőségeinek előkészítéséről (2020/2004(INI))
Az Európai Parlament 2020. október 21-i ajánlása a Tanácshoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés 10. felülvizsgálati eljárásának, a nukleáris fegyverzet ellenőrzésének és a nukleáris fegyverzet leszerelési lehetőségeinek előkészítéséről (2020/2004(INI))
HL C 404., 2021.10.6, p. 240–248
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
2021.10.6. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 404/240 |
P9_TA(2020)0281
Ajánlás a Tanácshoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés 10. felülvizsgálati eljárásának, a nukleáris fegyverzet ellenőrzésének és a nukleáris fegyverzet leszerelési lehetőségeinek előkészítéséről
Az Európai Parlament 2020. október 21-i ajánlása a Tanácshoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés 10. felülvizsgálati eljárásának, a nukleáris fegyverzet ellenőrzésének és a nukleáris fegyverzet leszerelési lehetőségeinek előkészítéséről (2020/2004(INI))
(2021/C 404/15)
Az Európai Parlament,
— |
tekintettel az INF-szerződés jövőjéről és az Európai Unióra gyakorolt hatásról szóló, 2019. február 14-i állásfoglalására (1), |
— |
tekintettel a Tanács 2000. április 13-i, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés részes feleinek 2000. évi felülvizsgálati konferenciájáról szóló közös álláspontjára (2), valamint 2005. április 25-i, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés részes feleinek 2005. évi felülvizsgálati konferenciájáról szóló közös álláspontjára (3), |
— |
tekintettel a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés szerződő feleinek 2010. évi felülvizsgálati konferenciáján az Európai Unió által képviselendő álláspontról szóló, 2010. március 29-i 2010/212/KKBP tanácsi határozatra (4), |
— |
tekintettel a Tanács 2015. április 20-i, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés részes feleinek kilencedik felülvizsgálati konferenciájáról szóló következtetéseire, |
— |
tekintettel a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni, 2003. december 12-én elfogadott uniós stratégiára, |
— |
tekintettel a Tanács Iránról szóló, 2019. február 4-i következtetéseire, |
— |
tekintettel a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés részes felei 2020. évi felülvizsgálati konferenciájának előkészítését célzó tevékenységek uniós támogatásáról szóló, 2019. április 15-i (KKBP) 2019/615 tanácsi határozatra (5), |
— |
tekintettel a nukleáris fegyverektől, valamint minden más tömegpusztító fegyvertől mentes közel-keleti övezet létrehozásához vezető bizalomépítési folyamat támogatásáról szóló, 2019. június 6-i (KKBP) 2019/938 tanácsi határozatra (6), |
— |
tekintettel a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni uniós stratégia végrehajtásával kapcsolatban 2018-ban elért eredményekről szóló, 2019. június 14-i éves jelentésre, |
— |
tekintettel az atomsorompó-szerződésben foglalt kötelezettségekre, amelyek értelmében minden részes állam köteles a nukleáris leszerelés jóhiszemű folytatására és a nukleáris fegyverkezési verseny leállítására, |
— |
tekintettel a nukleáris fegyverek tilalmáról szóló szerződésre (TPNW), amelyet az ENSZ 2017. július 7-én fogadott el és 2017. szeptember 20-án nyitottak meg aláírásra, |
— |
tekintettel a NATO 2016. évi varsói csúcstalálkozóján elfogadott közleményre, |
— |
tekintettel az Észak-atlanti Tanács 2017. szeptember 20-i, a nukleáris fegyverek tilalmáról szóló szerződésről szóló, nyilatkozatára, |
— |
tekintettel a NATO főtitkárának a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződésről szóló, 2019. augusztus 2-i nyilatkozatára, |
— |
tekintettel az Egyesült Államok és az Oroszországi Föderáció által aláírt és 2011. február 5. óta hatályos új START-szerződésre, |
— |
tekintettel a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésben részes felek 2000. évi felülvizsgálati konferenciáján elfogadott záróokmányra, |
— |
tekintettel a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésben részes felek 2010. évi felülvizsgálati konferenciáján elfogadott záróokmányra, |
— |
tekintettel az ENSZ főtitkárának 2018. évi, „Közös jövőnk biztosítása: leszerelési program” című informális dokumentumára, |
— |
tekintettel az atomsorompó-szerződés 10. felülvizsgálati konferenciájának előkészítő bizottságához Svédország által benyújtott, „A leszerelési diplomácia felszabadítása a »lépésenkénti haladás« megközelítése révén” című munkadokumentumra, |
— |
tekintettel az atomsorompó-szerződés 10. felülvizsgálati konferenciájának előkészítő bizottságához az Amerikai Egyesült Államok által benyújtott, „A nukleáris leszerelési környezet kialakítására irányuló kezdeményezés végrehajtása” című munkadokumentumra, |
— |
tekintettel az atomsorompó-szerződés 10. felülvizsgálati konferenciájának előkészítő bizottságához az Európai Unió által benyújtott, „Az atomsorompó-szerződés 50 éve: rövid értékelés az Európai Unió részéről” című munkadokumentumra, |
— |
tekintettel az atomsorompó-szerződés 10. felülvizsgálati konferenciájának előkészítő bizottságához a nonproliferációs és leszerelési kezdeményezés országai (Ausztrália, Kanada, Chile, Németország, Japán, Mexikó, Hollandia, Nigéria, Fülöp-szigetek, Lengyelország, Törökország és az Egyesült Arab Emírségek) által benyújtott, „A nonproliferációs és leszerelési kezdeményezés által a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés felülvizsgálati folyamatának megerősítése érdekében tett javaslatok” című munkadokumentumra, |
— |
tekintettel a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójának, az Iráni Iszlám Köztársaság alelnökének és az Iráni Atomenergia-szervezet (AEOI) vezetőjének 2020. augusztus 26-i együttes nyilatkozatára, |
— |
tekintettel a NAÜ-nek a biztosítéki intézkedések Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban történő alkalmazásáról szóló, 2018. augusztus 20-i, 2019. augusztus 19-i és 2020. szeptember 3-i jelentéseire, |
— |
tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok 2020. május 22-én bejelentette, hogy kilép a Nyitott Égbolt Szerződésből, |
— |
tekintettel eljárási szabályzata 118. cikkére, |
— |
tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A9-0020/2020), |
A. |
ivel az elmúlt 50 évben kétségtelenül az atomsorompó-szerződés volt a nukleáris rendszer szabályozásának legfontosabb nemzetközi eszköze; mivel ez a globális stratégiai stabilitás sarokköve, és pótolhatatlan biztosíték a nukleáris fegyverek elterjedésének kockázata ellen; mivel jelentősen hozzájárult a nukleáris arzenál csökkentéséhez és az atomenergia békés célú felhasználásának megkönnyítéséhez; mivel ez egy kiforrott és pragmatikus szerződés, amely szinte univerzális, és amelyet széles körben betartanak; mivel 1995-ben az atomsorompó-szerződés részes felei megállapodtak abban, hogy határozatlan időre meghosszabbítják a szerződést; mivel – tekintettel arra, hogy 2015-ben nem sikerült érdemi záródokumentumról megállapodni – rendkívül fontos, hogy a 10. felülvizsgálati konferencia sikeres legyen; |
B. |
mivel az atomsorompó-szerződés 1968 óta ahhoz vezetett, hogy Európában, Latin-Amerikában, Afrikában, Ázsiában és a csendes-óceáni térségben számos ország lemondott a nukleáris fegyverekről; mivel ez lehetővé tette az atomenergia békés fejlesztését; mivel ez a hidegháború óta a nukleáris fegyverek arzenáljának drasztikus csökkenéséhez vezetett; mivel csak néhány állam fejlesztett ki arzenálokat az atomsorompó-szerződésen kívül; |
C. |
mivel az atomsorompó-szerződés három pillére — az atomsorompó, a leszerelés és az atomenergia békés felhasználása – kiegészíti egymást, kölcsönösen erősíti egymást és elválaszthatatlanul kapcsolódik egymáshoz; mivel ezért a leszerelés és a nukleáris fegyverek teljes felszámolása felé történő bármely jövőbeli előrelépés megköveteli az ilyen fegyverek elterjedése elleni jelenlegi normák megőrzését; mivel az atomsorompó-szerződés lehetővé tette egy nemzetközi biztosítéki rendszer létrehozását; |
D. |
mivel az atomsorompó-szerződés időszakos felülvizsgálati konferenciáinak célja az atomsorompó-szerződés végrehajtásának értékelése és a további előrehaladás fokozatos megközelítésen alapuló ütemtervének kidolgozása; mivel a felülvizsgálati folyamat ötévente lehetőséget kínál a részes államok számára, hogy fenntartsák és megerősítsék az atomsorompó-rendszert; |
E. |
mivel a 2010. évi felülvizsgálati konferenci megismételte, hogy a végső cél a globális nonproliferációs rendszer megerősítése, az atomsorompó-szerződés államai pedig újra elkötelezték magukat az atomsorompó-szerződés alapvető rendelkezései mellett, és elfogadtak egy 64 pontból álló cselekvési tervet, amely többek között a nonproliferációval, a leszereléssel és az atomenergia békés felhasználásával kapcsolatos konkrét cselekvési terveket tartalmaz, amelyeket a részes államok a három pillér támogatása érdekében konkrét és mérhető intézkedésekkel fognak alátámasztani; |
F. |
mivel a nukleáris leszerelésről szóló szakaszban a részes államok, köztük az elismerten atomfegyverrel rendelkező államok első alkalommal vállalták, hogy felgyorsítják a tényleges előrelépést a leszerelés terén, és végső soron megvalósítják a telepített és a nem telepített nukleáris arzenáljaik teljes körű felszámolását; mivel a nonproliferációs pillér keretében elfogadott fellépések olyan kérdések széles körét foglalják magukban, mint a biztosítékok megerősítése, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) támogatása, a nukleáris anyagok fizikai védelme, kiegészítő jegyzőkönyvek megkötése és hatálybaléptetése, a nukleáris vonatkozású exportra vonatkozó biztosítékok, a nukleáris technológia átadása és a nukleáris terrorizmus; |
G. |
mivel az átláthatóság elve a nukleáris leszerelés nélkülözhetetlen eleme, hiszen hozzájárul a meglévő arzenálok tisztázásához, és alátámasztja az ellenőrzési folyamatot; mivel az átláthatóság segít a bizalomépítésben és a párbeszéd közös alapjának megteremtésében, ami a nukleáris fegyverek csökkentésének és végső soron megszüntetésének egyik előfeltétele; mivel a NAÜ Kormányzótanácsának benyújtott jelentések fontos eszközt jelentenek az átláthatóság biztosításában az atomsorompó-kötelezettségek nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok általi teljesítése tekintetében; |
H. |
mivel az atomsorompó-szerződés rendelkezései fenntartják az államok azon jogát, hogy nukleáris energiát használjanak békés célokra, valamint hogy részt vegyenek az atomenergia békés felhasználásával kapcsolatos berendezések, anyagok és tudományos és technológiai információk cseréjében, ugyanakkor kedvezményes elbánásban részesítik az atomfegyverrel nem rendelkező államokat, és kellően figyelembe veszik a fejlődő országok szükségleteit; |
I. |
mivel a tesztelés tilalmával kapcsolatos norma a nonproliferációs és a leszerelési pillért egyaránt támogatja, ezáltal segít megakadályozni, hogy az érintett államok nukleáris fegyvereket fejlesszenek ki és szerezzenek be; mivel a részes államok elkötelezettek amellett, hogy az Átfogó Atomcsendszerződés (CTBT) hatálybalépéséig tartózkodnak mindenféle nukleáris robbantástól és az új nukleárisfegyver-technológiák alkalmazásától; mivel valamennyi nukleáris fegyverrel rendelkező állam vállalta, hogy haladéktalanul ratifikálja a CTBT-t; mivel valamennyi állam egyetértett abban is, hogy haladéktalanul meg kell kezdeni a nukleáris fegyverekben felhasználandó hasadóanyagok előállításának tilalmáról szóló szerződésre irányuló tárgyalásokat; |
J. |
mivel az atomsorompó-szerződés lefektette a nukleáris fegyverektől mentes övezetek létrehozásának alapjait világszerte; mivel a nukleáris fegyverektől mentes közel-keleti övezet (MENWFZ) létrehozása az EU egyik régóta fennálló célja; mivel az EU a közelmúltban költségvetést különített el a szakértők és a politikai döntéshozók közötti inkluzív párbeszéd előmozdítását célzó tevékenységekre azzal a céllal, hogy előmozdítsa a tömegpusztító fegyverektől mentes közel-keleti övezet (WMDFZ) létrehozására irányuló kötelezettségvállalást; |
K. |
mivel a nukleáris fegyverektől, valamint minden más tömegpusztító fegyvertől mentes közel-keleti övezet (WMD) létrehozásáról szóló, 2019 novemberében New Yorkban tartott konferencia első ülésén az EU 28 tagállamának tartózkodása mellett elfogadott politikai nyilatkozatban a többi résztvevő állam vállalta, hogy folytatják a nukleáris fegyverektől és más tömegpusztító fegyverektől mentes közel-keleti övezet létrehozásáról szóló, jogilag kötelező erejű szerződés kidolgozását; |
L. |
mivel az atomsorompó-szerződés 1970-es hatálybalépése óta a felülvizsgálati konferenciák fele nem ért el konszenzust érdemi zárónyilatkozatról, az utolsó zárónyilatkozatot pedig a 10. felülvizsgálati konferencián fogadták el; |
M. |
mivel a 10. felülvizsgálati konferenciára különösen nehéz nemzetközi biztonsági körülmények között kerül majd sor a Koreai-félsziget nukleáris leszerelése terén elért előrehaladás hiánya, az USA-nak az Iránnal közös átfogó cselekvési tervből (JCPOA) való kilépése, az Irán által állítólagosan elkövetett jogsértések és az ezek miatt az átfogó közös cselekvési terv keretében Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország által válaszul tett, az átfogó közös cselekvési terv vitarendezési mechanizmusát elindító hivatalos panaszok, az INF-szerződés összeomlása, valamint az Oroszország és az Egyesült Államok közötti, az új START-szerződés meghosszabbítására irányuló tárgyalásokon kialakult patthelyzet miatt. mivel az atomsorompó-szerződés 191, atomfegyverrel rendelkező vagy nem rendelkező részes fele között a nukleáris fegyverek csökkentésére és felszámolására irányuló legjobb megközelítés tekintetében fennálló jelenlegi nézeteltérés és megosztottság további kihívást jelent majd a vita számára; |
N. |
mivel több nukleáris fegyverrel rendelkező állam tervezi nukleáris fegyvereinek vagy hordozóeszközeinek modernizálását, vagy jelenleg modernizálja azokat, és mivel némelyikük csökkenti az ezek használatára vonatkozó küszöbértékeket a nemzeti katonai doktrínájában; |
O. |
mivel az Ukrajna, Oroszország, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság által aláírt 1994. évi budapesti megállapodás biztonsági garanciákat nyújtott az Ukrajna területi integritása vagy politikai függetlensége elleni fenyegetésekkel vagy erőszakkal szemben, Ukrajna pedig cserében lemondott nukleáris arzenáljáról és csatlakozott az atomsorompó-szerződéshez; mivel az, hogy Oroszország nem tartotta tiszteletben a budapesti megállapodás révén Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciákat, és megsértette a nemzetközi jogot, a nukleáris leszereléssel és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával kapcsolatos tárgyalások légkörére is kedvezőtlen hatást gyakorolt; |
P. |
mivel a globális biztonsági környezet romlását tovább súlyosbítja az országok közötti bizalmatlanság fokozódása, és az arzenálok korszerűsítését olyan új technológiák mozdítják elő, amelyek növelik a globális biztonsági kockázatokat, különösen a nukleáris fegyverek, az azok feletti parancsnoklás, azok ellenőrzése és a hozzájuk kapcsolódó korai figyelmeztetési rendszerek elleni esetleges kibertámadásokkal, valamint a nukleáris fegyvereknek a nemzeti politikákban, stratégiákban és doktrínákban betöltött növekvő szerepével, aminek következtében fennáll egy új globális nukleáris fegyverkezési verseny kockázata; mivel egyre több ország törekszik harctéren bevethető nukleáris fegyverek kifejlesztésére; |
Q. |
mivel jelentős a kockázata annak, hogy a nagy katonai hatalmak már nem a fegyverzetellenőrzéshez és a leszereléshez folyamodnak a nemzetközi feszültségek enyhítése és a globális biztonsági környezet javítása érdekében, ami miatt végső soron a nukleáris fegyverek ismét kiemelt stratégiai szerepet kapnak és világszerte növekednek a nukleáris kockázatok; |
R. |
mivel a világ nukleáris arzenálja közel 14 000 nukleáris robbanófejet tesz ki, aminek több mint 90 %-át és az Egyesült Államok és Oroszország birtokolja; mivel még a nukleáris fegyverek korlátozott használata is katasztrofális humanitárius következményekkel járna, és egyetlen állam vagy nemzetközi szervezet sem lenne képes kezelni egy ilyen támadás közvetlen következményeit és megfelelő segítséget nyújtani az áldozatoknak; |
S. |
mivel a stratégiai stabilitás megőrzésének és az új fegyverkezési verseny megfékezésének kulcseleme lenne az USA és az Oroszországi Föderáció közötti kétoldalú új START-szerződés meghosszabbítása, amelynek elsődleges célja a hidegháború alatti fegyverkezési verseny eredményeként létrehozott nukleárisfegyver-készletek ellenőrizhető módon történő további csökkentése, és amely a 2021. februári lejáratig 1 550-re korlátozza a két fél által telepített stratégiai nukleáris robbanófejek számát; |
T. |
mivel az Egyesült Államok bejelentette, hogy 2020. november 22-i hatállyal kilép a Nyitott Égbolt Szerződésből; mivel a Nyitott Égbolt Szerződés fontos fegyverzet-ellenőrzési eszköz, amely hozzájárult a bizalomépítéshez; |
U. |
mivel a NATO határozottan támogatta az atomsorompó-szerződés teljes körű végrehajtását, és elkötelezte magát amellett, hogy az atomsorompó-szerződés rendelkezéseivel teljes összhangban, fokozatos megközelítés alapján megteremti a nukleáris fegyverektől mentes világ feltételeit; |
V. |
mivel az Egyesült Államok által vezetett, a nukleáris leszerelési környezet kialakítására irányuló kezdeményezés, amely rögzíti a leszerelés környezetének megteremtése érdekében teljesítendő feladatokat, azt a célt tűzte ki, hogy túllépjen a biztonsági környezet jelenlegi romlásának kezelésére irányuló hagyományos, lépésről lépésre haladó megközelítésen; |
W. |
mivel a Svédország által előterjesztett „lépésenkénti haladás” megközelítése fokozatos, könnyebben megvalósítható lépéseket vezet be négy fő területen, amelyek célja az együttműködési szokások kialakítása, a nukleáris fegyverek elterjedésének csökkentése, az átláthatóság növelése és a nukleáris kockázatok csökkentése, ami lehetővé tenné a meglévő leszerelési célkitűzések elérését; |
X. |
mivel a különféle kibertámadási módszerek, például az adatok manipulálása, a digitális zavarás és a hamisításos támadások (spoofing) veszélyeztethetik a kommunikáció integritását, ami a döntéshozatal bizonytalanságának növekedéséhez vezethet; mivel válságok idején a nukleáris fegyverrendszerek elleni kibertámadások eszkalálódáshoz, és akár szándékolatlan nukleáris kilövéshez is vezethetnek; |
Y. |
mivel a többoldalú párbeszéd és a diplomácia hatékony eszköznek bizonyult a proliferációs válság és a konfliktusok eszkalálódásának megelőzésében, amint azt az átfogó közös cselekvési terv is mutatja, amely történelmi jelentőségű eredménynek és a globális nonproliferációs rendszerhez való kulcsfontosságú hozzájárulásnak minősül; |
Z. |
mivel a tömegpusztító fegyverek tekintetében változatlan a helyzete a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak (KNDK), amely 2003-ban kilépett a Szerződésből, és az erős nemzetközi szankciók ellenére megszerezte a nukleáris fegyverek gyártására való képességet; mivel a NAÜ 2018. és 2019. évi éves jelentése szerint Phenjan folytatta nukleáris tevékenységét; mivel 2020 folyamán többször is a KNDK nukleáris telephelyeinek aktivitására utaló jeleket jelentettek; mivel a KNDK állítólag egy nagy, folyékony hajtóanyagú rakétahajtómű földi tesztelését végezte el 2019. december 7-én; mivel 2020. január 1-jén a KNDK bejelentette azon szándékát, hogy visszavonja az interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM) fellövésére és a nukleáris kísérletekre vonatkozó moratóriumot; mivel a régió rövid távú nukleáris leszerelésére irányuló konkrét lépésekre kicsi az esély; mivel Észak-Korea még mindig nukleáris és ballisztikus fenyegetést jelent a régióra és a világra nézve; |
AA. |
mivel az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt az északi sarkkörön belüli atommeghajtású hajók száma; mivel a radiológiai és nukleáris anyagok jelenléte az Északi-sarkvidéken súlyos incidensek vagy balesetek kockázatát hordozza magában; |
AB. |
mivel az atomsorompó-szerződés 2020. évi felülvizsgálati konferenciáját, amelyre eredetileg 2020. április 27. és május 22. között került volna sor, a koronavírus-világjárvány miatt el kellett halasztani; |
1. |
a következő ajánlásokat fogalmazza meg a Tanács, illetve a Bizottság alelnöke / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője felé:
|
2. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak és a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének. |
(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0130.
(2) HL L 97., 2000.4.19., 1. o.
(3) HL L 106., 2005.4.27., 32. o.
(4) HL L 90., 2010.4.10., 8. o.