Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Nincs zöld megállapodás társadalmi megállapodás nélkül

(saját kezdeményezésű vélemény)

(2021/C 341/03)

Előadó:

Norbert KLUGE

Közgyűlési határozat:	2020.2.20.
Jogalap:	az eljárási szabályzat 32. cikkének (2) bekezdése
	saját kezdeményezésű vélemény
Illetékes szekció:	„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2021.5.11.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2021.6.9.
Plenáris ülés száma:	561.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	213/3/12

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az államoknak, vállalatoknak és polgároknak gyorsan változó és alapvető kihívásokat kell közösen megoldaniuk. Közös felelősséget kell vállalniuk azért, hogy senki se maradjon le. A helyreállításnak a következőkön kell alapulnia: „az emberi és a szociális jogok, a demokratikus értékek és a jogállamiság védelme; az egységes piacban rejlő lehetőségek teljeskörű kiaknázása; a fenntartható fejlődési célok elérése; körforgásos gazdaság létrehozása és az Unió klímasemlegességének legkésőbb 2050-ig való elérése” (1). Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak vezető szerepet kell játszania ebben a folyamatban, globális szinten is.

1.2.

A környezetbarátabb és fenntarthatóbb gazdasági paradigmákra való átállás nagy gazdasági költségekkel jár, ami a társadalmi egyenlőtlenség növekedésének és a társadalmi kohézió gyengülésének kockázatát hordozza magában (2). Nincs „zöld megállapodás” integrált „társadalmi megállapodás” nélkül. A zöld megállapodás és a társadalmi igazságosság közötti szoros kapcsolat biztosításához számos kulcsfontosságú szakpolitikai elemre van szükség.

1.3.

A foglalkoztatás és a készségek előmozdítása, a zökkenőmentes átmenet és a dinamikus szociális párbeszéd egyértelműen fontos elemek. Ugyanakkor az új zöld megállapodás lényeges részét képező társadalmi megállapodás nem csak a „munkához” kapcsolódik. Egyaránt érinti a jövedelmeket, a szociális biztonságot és a mindazok számára nyújtott adótámogatást, akiknek szükségük van rá, beleértve azokat is, akik egyáltalán nem jutnak munkához. A civil társadalom valamennyi szereplőjének bevonását közös kötelességnek és közös érdekű ügynek kell tekinteni, még a vállalati döntéshozatalban is, tehát figyelembe kell venni a legkiszolgáltatottabb csoportok bevonását.

1.4.

A vállalatoknak saját képességeik szerint hozzá kell járulniuk a zöld/társadalmi megállapodáshoz. Természetesen meg kell tartaniuk azt a céljukat, hogy nyereségesek és versenyképesek legyenek. Ugyanakkor nagyobb szerepet játszhatnak abban, hogy úgy irányítsák egyedi hozzájárulásaikat, hogy a zöld megállapodás, a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek, valamint az ipar átalakítása sikeresek és társadalmilag előnyösek legyenek. Ez magában foglalja a vállalkozói szellem ösztönzését és a kkv-k, illetve a szociális vállalkozások különleges szerepét, amelyeket kiegészítő szereplőknek kell tekinteni a regionális és helyi munkaerőpiacok ipari szerkezetváltással való összekapcsolása terén.

1.5.

Ennek a megközelítésnek az egyik kulcseleme az erős és előretekintő szociális párbeszéd (3). Ez a nyitottabb és még inkább részvételorientált vállalatirányítást is támogatni fogja. Bár a hatékony döntéshozatal a vállalatok sikerének egyik kulcsfontosságú előfeltétele, és bár igazgatótanácsaiknak meg kell őrizniük a rugalmasságot az érdekelt felek egyéni érdekei közötti egyensúly megteremtése érdekében, a szociális párbeszéd konstruktív szerepet játszhat a vállalati döntéshozatal minőségének javításában, amint azt számos empirikus tanulmány is megerősítette. A workers’ voice (4) (munkavállalók hangja) arra törekszik, hogy pozitív hosszú távú változást érjen el a vállalaton belül, a vállalati folyamatokkal kapcsolatos belső ismeretekre támaszkodva, ezáltal javítva a kockázatkezelést és a megfelelőség-ellenőrzést. Ez növeli a információk szintjét és vezetőtestületekben meghozandó döntések minőségét.

1.6.

Az EGSZB nyugtázza az Európai Bizottságnak a szociális jogok európai pilléréről szóló, 2021. márciusi cselekvési tervben ezzel a kérdéssel kapcsolatban kifejtett álláspontját: Ahogy Európa a válságkezelésről tovább lép a helyreállításra, a „szociális párbeszéd, a tájékoztatás, a munkavállalók és különböző szintű (beleértve a vállalati és az ágazati szintet is) képviselőik részvétele fontos szerepet tölt be a gazdasági átállás alakításában és a munkahelyi innováció előmozdításában, különös tekintettel a folyamatban lévő kettős átállásra és a munkaerőpiaci változásokra” (5). Az Európai Bizottság azt ajánlja, hogy a nemzeti hatóságok és a szociális partnerek biztosítsák a munkavállalók tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt, valamint a munkahelyi innováció ösztönzése érdekében mozdítsák elő a munkavállalók vállalati szintű részvételét.

1.7.

Az európai szemeszter és a nemzeti rezilienciatervek reformja során figyelembe kell venni ezt a tényezőt, azaz a workers’ voice szisztematikus szerepét a munka világában végbemenő szerkezetátalakítással és innovációval kapcsolatos vállalati döntéshozatalban. Továbbá az uniós kereskedelempolitika ezt nagyobb mértékben kihasználhatná a közös kereskedelempolitika kialakítása során.

1.8.

Bár a meglévő uniós vállalatirányítási keret iránymutatást nyújt a vállalkozások számára az érdekelt felek különböző érdekeinek figyelembevételéhez, a fenntartható vállalatirányítás a vállalat általános fogalmának szélesebb körű és pluralista értelmezését teszi szükségessé. Bár nem vitatja, hogy a részvényesek alapvető fontossággal bírnak a vállalatok felügyeletében, az EGSZB azt szeretné, hogy az uniós vállalati kereten belül mérlegeljék egy olyan, megfelelőbb és az érdekelt felekre összpontosító társasági jog alkalmazását, amely módszeresen elismeri a workers’ voice szempontjait. A szélesebb körben megosztott nézeteknek és egy ilyen előretekintő megközelítésnek az éghajlatváltozás és a digitális változás jelentette óriási kihívások, valamint a Covid19-világjárványból való kilábalás jobb kezelését kellene szolgálniuk. A jó vállalatirányítást a társadalom szemszögéből kell értelmezni, összeadva a fenntarthatóságból eredő vállalati „költségeket” a fenntarthatóbb vállalatirányításból származó társadalmi előnyökkel. Ez a környezetvédelmi előnyök mellett az inkluzívabb társadalom felé tett előrelépéseket is biztosítaná, mégpedig a sokszínűbb munkaerő felvétele révén.

1.9.

Feltétlenül fontos, hogy az összes érdekelt fél, de különösen a munkavállalók mint a vállalatok lényeges elemeinek hangja a jövő fenntartható és versenyképes vállalatainak egészséges környezetben történő előmozdítására irányuló erőfeszítések szerves részét képezze. A kkv-k, a szövetkezetek és a szociális gazdaság műveletei fontos szerepet játszanak ebben az elgondolásban.

1.10.

Az EGSZB nyitottabb és inkluzívabb gondolkodást szeretne látni a gazdaság területére vonatkozó uniós keretről annak érdekében, hogy erősítsék a proaktív polgárok mint vállalkozók, munkavállalók és fogyasztók/termelő-fogyasztók szerepvállalását, és lehetővé tegyék, hogy demokratikus és reprezentatív szervezeteik felkészülhessenek a változásra és alakíthassák azt (6). Emellett a vállalatokat támogatni kell abban a törekvésükben, hogy hozzájáruljanak egy befogadóbb társadalom létrejöttéhez. Ez a leghatékonyabb módja annak, hogy elérjük az EU azon célkitűzését, hogy „senki se maradjon le”.

1.11.

Az EGSZB úgy véli, hogy az ügyvezető igazgatók kötelességeként ösztönözni kell a hosszú távú értékek teremtését azáltal, hogy a hosszú távú érdekeket tartják szem előtt, és ennélfogva javítják az igazgatóknak a vállalatuk fenntarthatóságával kapcsolatos elszámoltathatóságát. A munkavállalók megfelelő csatornákon keresztüli hozzájárulása szintén kedvező hatással lehet a hosszú távú vállalati stratégiákra és beruházásokra. Az olyan módszerek, mint a munkavállalók vezetőtestületi szintű képviselete számos esetben bizonyították, hogy pozitívan járulnak hozzá a hosszú távú vállalati stratégiákhoz és beruházásokhoz (7).

1.12.

A jövőbeli aktualizált ipari stratégiában el kell ismerni a szociális dimenziót, valamint az uniós iparstratégia 2021 májusában az Európai Bizottság által közzétett aktualizálásába beépítendő fő teljesítménymutatók (KPI-k) kidolgozásakor figyelembe kell venni a társadalmi, gazdasági és ökológiai szempontokat, hogy jobban mérhető legyen az európai ipar átalakulása és a világjárványt követő időszakon belüli rezilienciája. A társadalmi (beleértve a munkavállalói), valamint a gazdasági és ökológiai szempontokat egyenlő mértékben kell figyelembe venni. A vállalatirányítási számviteli rendszerekben és döntéshozatalban a fő teljesítménymutatóknak nemcsak az iparpolitikával és a pénzügyi piacokkal kapcsolatos dimenzióját, hanem környezetvédelmi és szociális dimenzióját is figyelembe kell venni, és a természeti (8), társadalmi és emberi tőke értékét is mérni kell, a pénzügyi tőke mellett. Az európai jogszabályoknak olyan európai számviteli standardokat kell támogatniuk, amelyek megfelelően tükrözik a valódi társadalmi és gazdasági költségeket.

1.13.

E megfontolásokat figyelembe véve az EGSZB minden szinten politikai vitát kíván nyitni arról, hogy miként lehet létrehozni egy új uniós érdekképviseleti keretrendszert. Az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsa soron következő elnökségeinek kell vezetniük a vitát arról, hogy miként lehet feltérképezni az összes érdekcsoport közötti interakciót politikailag, illetve végső soron egy továbbfejlesztett uniós jogi érdekképviseleti kereten belül is, amely az éghajlatbarát és reziliens, gazdaságilag sikeres, hosszú távon fenntartható – ugyanakkor társadalmilag felelős – vállalatok egyik alapvető előfeltétele. Ennek során figyelembe kell venni a befektetők és a tőkepiacok magatartását.

1.14.

Az európai szintű részvétel lehetővé tétele és a közvetlen tájékoztatás biztosítása érdekében az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet, hogy folytassák a vitát a tájékoztatásra, a konzultációra és – az uniós társasági jogot elfogadó vállalatok esetében – a munkavállalók vezetőtestületi szintű részvételére vonatkozó minimumkövetelményekkel kapcsolatos uniós keretirányelvről.

1.15.

A vállalati döntéshozatal magas színvonala valamennyi érdekelt fél, köztük a részvényesek legfőbb érdeke is. Ebben a szellemben, valamint a zöld megállapodás és az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz/Next Generation EU program keretében megfogalmazott uniós célkitűzésektől vezérelve az EGSZB arra kéri az uniós politikai döntéshozókat, hogy a további javítás érdekében gondolják újra a vállalatirányításra vonatkozó uniós keretet, beleértve a részvényesekről szóló irányelvet is. Az EGSZB azonban hangsúlyozza, hogy az ezzel kapcsolatos esetleges szabályozási intézkedések esetében fontos a hatásvizsgálat, valamint a minőségi jogalkotás elveinek tiszteletben tartása.

1.16.

Míg az összes szereplő (vállalatok, hatóságok és civil társadalom) felelősségi körének egyértelműnek kell lennie, az EGSZB azt javasolja, hogy a jó vállalatirányítás jobb uniós keretéről szóló vitában helyezzenek erőteljes hangsúlyt az aktív munkaerőpiaci politikákkal és azok regionális hatásaival való kapcsolatokra, a hatékony állami foglalkoztatási szolgálatokra, a munkaerőpiacok változó mintázataihoz igazított szociális biztonsági rendszerekre, valamint arra, hogy a legkiszolgáltatottabb csoportok számára a minimumjövedelem és a szociális szolgáltatások szempontjából megfelelő biztonsági hálókat hozzanak létre.

1.17.

Az inkluzív társadalmi megállapodást magában foglaló zöld megállapodás sikerességét szolgáló jó vállalatirányítás fogalmát követve az EGSZB arra biztatja az Európai Bizottságot, hogy munkaprogramjába építsen be egy szélesebb körű, érdekelt felekre vonatkozó modellt a fenntartható vállalatirányítás mércéjeként. A vita alapjául az EGSZB és az Európai Parlament által már elfogadott állásfoglalások, vélemények és jelentések szolgálhatnak.

2.   A zöld megállapodás és a Covid19 utáni helyreállítás: az európai méltányos átállás egyik kérdése

2.1.

Az európai szabályozási keret még mindig nem felel meg teljes mértékben a társadalmi, ökológiai és gazdasági céloknak. Jóllehet a fenntartható növekedés finanszírozásáról szóló cselekvési terv (9) – amelynek célja a tőkeáramlások fenntarthatóbb gazdaság felé történő irányítása, a fenntarthatóságnak a kockázatkezelésbe való beépítése, valamint az átláthatóság és a hosszú távú szemlélet előmozdítása – a fenntarthatóság környezeti, gazdasági és társadalmi vonatkozásaira hivatkozik, a fenntartható tevékenységekre vonatkozó egységes osztályozási rendszer (vagy taxonómia) egyelőre csak a környezetvédelmi szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek kritériumait határozza meg, elhalasztva a szociális kritérium meghatározását (10). Ebben az összefüggésben az Európai Bizottság a befektetőket (és a munkavállalókat, akik szintén befektetnek a vállalatukba) a fenntartható fejlődés egyik hajtóerejének tekinti, és azt is vizsgálja, hogy miként fokozható a fogyasztók és más érdekelt felek a fenntarthatósági átállásban való szerepvállalása.

2.2.

A Covid19-világjárvány munkahelyekre és vállalatokra gyakorolt hatásai példa nélküliek, és hatással vannak az egészségre és a biztonságra, a munkaszervezésre és a vállalatok gazdasági és pénzügyi körülményeire, valamint felgyorsítják a vállalati szerkezetátalakítást és a digitalizációs tendenciákat, valamint a munkaerőpiacainkon belüli polarizációt.

2.3.

Ezekben a bizonytalan időkben az európai politikáknak valódi javulást kell hozniuk az emberek életében (11). Az inkluzív, pluralista és demokratikus társadalmak szociális modelljének reziliens civil társadalomra, valamint a munkához kapcsolódó nemzeti szakpolitikákon és integráción alapuló, szilárd és fenntartható szociális környezetre van szüksége. Ellenkező esetben a nacionalizmus és a populizmus egyre inkább a demokratikus értékek megdöntésével és a társadalmi és politikai stabilitás aláásásával fenyeget.

2.4.

A zöld megállapodás támogatása érdekében valóban szükség van a szociális dimenzió olyan átfogó koncepciójának kidolgozására, amely valamennyi érdekelt felet bevonja. Ennek a megközelítésnek ki kell terjednie a kapcsolódó uniós és tagállami szakpolitikákra, például a foglalkoztatásra, a szociális védelemre és jólétre, az egészségügyre, az oktatásra és a szakképzésre, különös tekintettel a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportjaira.

2.5.

Az uniós tagállamoknak támogatniuk kell a strukturális reformokat – különösen a szociális védelem, a foglalkoztatás, az oktatás és a szakképzés terén – annak érdekében, hogy felkészültebben tudjanak szembenézni a méltányos átállással járó kihívásokkal. Ide tartoznak az aktív munkaerő-piaci intézkedések, a hatékony állami foglalkoztatási szolgáltatások, a munkaerőpiacok változó mintázataihoz igazított szociális biztonsági rendszerek, valamint a legkiszolgáltatottabb csoportok számára a minimumjövedelem és a szociális szolgáltatások szempontjából megfelelő biztonsági hálók létrehozása.

2.6.

A fenntartható vállalkozásoknak reziliens helyszíneken és egészséges környezetben erősíteniük kell a versenyképességet, és meg kell teremteniük a tisztességes munka és jövedelem lehetőségét. Ez az európai célkitűzések és értékek egyik kulcsfontosságú előfeltétele az egész civil társadalom számára előnyös, méltányos átállás megteremtése során. Átállás és válság idején fontos a munkavállalók és az érdekelt felek bevonása, ami szilárd alapot teremthet különböző vállalatok és társadalmi csoportok munkavállalóinak támogatásához, előmozdítva ezáltal a biztonságot és a stabilitást. Globális társadalmunkban ez kulcsfontosságú egy vállalat versenyelőnyéhez.

3.   Elmozdulás a ökológiai, társadalmi és gazdasági szempontból fenntartható vállalatirányítás felé

3.1.

A nemzeti és vállalati különbségek tiszteletben tartása mellett a tájékoztatás, a konzultáció és a vezetőtestületi szintű részvétel olyan kulcsfontosságú szakpolitikai kérdés a fenntartható vállalatok számára, amely támogatja a hosszabb távú szemléletet, és javítja a döntéshozatal minőségét a gazdasági reformprogramokban (12). Ebben az összefüggésben a vállalat „jó hírneve” versenyelőnyt jelent. A fenntartható vállalatirányításnak hosszú távú és pluralista szemléletet kell előmozdítania a vállalatok döntéseiben, ugyanakkor fenn kell tartania a döntéshozatal pontosságát, minőségét és hatékonyságát. A vállalatoknak a jogi érdekeit, amelyek iránt az igazgatók felelősséggel tartoznak, meg kell különböztetni a részvényesek érdekétől, amely olykor csak a rövid távú nyereségre összpontosít. Egy plurális, hosszú távú és fenntartható megközelítésnek ki kell terjednie a munkavállalók érdekeire és az érdekelt felek egyéb érdekeire is.

3.2.

E célból az Európai Bizottság tett néhány előzetes lépést a kötelező átvilágításra vonatkozó esetleges jogalkotási kezdeményezés felé. Az EGSZB határozottan támogatja ezeket a kezdeményezéseket (13).

3.3.

Ráadásul a költség- és termelékenységi mutatók mellett ugyancsak meg kell vitatni és fejleszteni kell a változásokra való felkészüléssel és azok kezelésével kapcsolatos új paradigmát mint a „jó” vállalatirányítás elemét, amely figyelembe veszi a szerkezetátalakítás és a változás társadalmi költségeit, valamint azt is, hogy a vállalat hogyan járul hozzá egy befogadóbb társadalom megvalósításához. Figyelembe kell venni a jövedelemelosztásra, az életkorra és a nemek közötti egyenlőségre, a munkahelyekre, a környezet és foglalkoztatás minőségére és a fenntarthatóságra, valamint a társadalmi befogadásra gyakorolt hatásokat is (14).

3.4.

A pénzügyi elemzések és a vállalati értékelések kulcsfontosságú teljesítménymutatóiban a társadalmi szempontok még nem jelennek meg ugyanilyen módon. Ugyan az Európai Bizottság megbízta az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoportot (EFRAG) egy európai beszámolási standard kidolgozásával, a vállalati tevékenység hatásainak pénzügyi kimutatására és nyilvánosságra hozatalára irányuló globális hatásmérési és értékelési standard még nem létezik. A vállalati hatások mérése, árazása és az azokról való beszámolás megkönnyítené a vállalatok számára, hogy klímasemlegessé váljanak.

3.5.

E tekintetben az EGSZB egyértelmű előrelépést szeretne látni a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv közelgő felülvizsgálata során az irányítás szociális és munkaügyi szempontjaira vonatkozó beszámolási standardok terén, ideértve a munkakörülményeket, az igazgatótanácsokban való egyenlőséget és a hátrányos helyzetű vagy fogyatékossággal élő munkavállalók foglalkoztatását. Mérni és pontosan értékelni kell a vállalatok teljeskörű fenntarthatóságát.

3.6.

A zöld megállapodás és a helyreállítás célkitűzéseivel összhangban a társadalmi és ökológiai felelősség szemléletével is ki kell egészíteni a vállalatirányítás mindeddig arra irányuló célját, hogy a részvényeseknek nyereséget termeljenek (15). A vállalati döntéshozatalban ezért elengedhetetlen, hogy rendszeres csatornákat biztosítsunk a workers’ voice számára.

3.7.

Amint azt az EGSZB „Ipari átalakulás a zöld és digitális európai gazdaság felé” című véleményében már kifejtette (16), sürgeti az Európai Bizottságot, hogy erősítse meg és fejlessze tovább a szociális dimenziót a kiigazított és aktualizált iparstratégiában. Ennek ki kell hatnia a kidolgozandó fő teljesítménymutatókra is, például a szociális mutatók beépítésének kérdésére is válaszolnia kell. Ágazati és vállalati szinten egyaránt lehetőséget kell biztosítani a munkavállalók és a civil társadalom képviselői számára, hogy elmondhassák véleményüket a zöld megállapodás sikerének mérésére szolgáló megfelelő fő teljesítménymutatókról szóló konzultációk során.

3.8.

Érdemes megfontolni, hogy az uniós jogi keretnek hozzá kell-e járulnia a kötelező tájékoztatás, konzultáció és munkavállalói részvétel minimális szintjének meghatározásához a megfelelő csatornákon keresztül, például a vállalati igazgatótanácsokban a workers’ voice (17) kifejezésre juttatásának érdekében, garantálva a munkavállalók időben történő tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt, valamint a változásra való felkészülést. Bár e téren születtek már pozitív eredmények, javítani kell a végrehajtást és az érvényesítést.

3.9.

Ugyanakkor növelni kell a nemek közötti egyenlőséget a vállalati vezetőtestületekben és ügyvezetői pozíciókban. Meg kell akadályozni a munkavállalók vezetőtestületi szintű részvételének kikerülését vagy csökkentését, a vállalati jogi konstrukciókat és más olyan mesterséges konstrukciókat, például a postafiókcégeket, amelyeket a munkavállalók részvételének elkerülése céljából hoznak létre. A legalább tizenkét tagállam nemzeti jogában előírt és általában a vezetésben való részvételként értelmezett munkavállalói vezetőtestületi szintű részvétel esetében ez olyan megközelítést jelent, amely aktívan fejleszti és előmozdítja a részvételi jogok kötelező minimális szintjét a közös európai képviseleti minimumkövetelmények alapján. Az egyik példa erre az európai üzemi tanácsról szóló irányelv, amelynek jobban össze kell hangolnia a jelenlegi viszonyokat és a transznacionális szerkezetátalakítás jövőbeli szükségleteit, gondoskodnia kell az európai üzemi tanácsok számára szükséges erőforrások és hatáskörök rendelkezésre állásáról, valamint szankciókat kell kirónia a szabályokat megszegő vállalatokra. Az ágazati konzultációnak szintén aktívabb szerepet kell játszania.

3.10.

A szociális Európát közös szabályoknak kell vezérelniük, amelyek biztosítják, hogy a vállalatok és tulajdonosaik a „jó vállalatirányítás” szerint járjanak el. Ez a hatékony társadalmi párbeszéd alapvető eleme (18). E tekintetben fontos szerepet fog játszani a kellő gondosságra és a felelősségteljes üzleti magatartásra vonatkozó kötelező erejű uniós jogi keret, amely magában foglalja a munkavállalók bevonását is.

3.11.

A szociális biztonság és a növekedés előmozdítása érdekében a „részvétel általános érvényesítésének” minden olyan európai jogszabály és kezdeményezés átfogó, strukturális elemévé kell válnia, amely hatással van a munka- és életkörülményekre.

---

(1)  Az EGSZB javaslatai a Covid19 utáni helyreállításra és szerkezetátalakításra: egy új társadalmi modell igénye.

(2)  HL C 47., 2020.2.11., 30. o.

(3)  HL C 10., 2021.1.11., 14. o.

(4)  A munkavállalók üzemi és vállalati szintű – az üzemi tanácsok és a munkavállalók vezetőtestületen belüli képviselői általi – érdekképviselete a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalási rendszerek funkcionális megfelelőjeként az adott nemzeti környezettől függően mindig eltérően működik. Uniós szinten az Európai Üzemi Tanácsról szóló irányelv alapján meghatároztuk a tájékoztatás és a konzultáció fogalmát. Ami a vállalati vezetőtestületekben való részvételt illeti, az európai részvénytársaságra (SE) vonatkozó uniós jogszabályok csak a már meglévő nemzeti rendelkezésekre vonatkoznak. Ezért a workers’ voice kifejezést fedő/általános kifejezésként használjuk, hogy megkönnyítsük a vélemény céljának közös értelmezését.

(5)  https://ec.europa.eu/info/files/european-pillar-social-rights-action-plan_hu.

(6)  Az Európai Bizottság egy, a fogyasztók zöld szerepvállalásának megerősítésére irányuló kezdeményezést készít elő, amelynek szociális vonatkozásai is lesznek. Ezenkívül lesz egy fenntartható termékekre irányuló kezdeményezés, amely előírja, hogy tájékoztatást kell nyújtani bizonyos termékkategóriák fenntarthatósági kritériumairól, és amely a szociális szempontokra is kitér.

(7)  Ezeket a szempontokat a fenntartható vállalatirányításról szóló európai bizottsági jogalkotási javaslat és különösen az igazgatók feladatait taglaló rész tárgyalja majd. Az Európai Bizottság szerint a szakszervezeteket és az érdekelt feleket már korai szakaszban be kell vonni a fogalmi kérdésekről folyatott vitába.

(8)  Az Európai Bizottság már elkezdte munkáját a környezeti számvitel területén. Mivel különböző módszerek léteznek, a folyamatban lévő munkával megpróbálja összevonni őket, és e célra igyekszik közös szabványokat kidolgozni. A szakszervezeteket és az érdekelt feleket be kell vonni az ilyen standardok kidolgozásába.

(9)  COM(2018) 97 final.

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

(11)  HL C 228., 2019.7.5., 24. o.

(12)  HL C 161., 2013.6.6., 35. o.

(13)  HL C 429, 2020.12.11., 136. o.

(14)  Például a „Value Balancing Alliance” elnevezésű szövetség megfontolásai segíthetnek abban, hogy a képzett munkaerőbe történő beruházásokat nagyobb mértékben súlyozzák a mérlegben. E szövetség keretében jelenleg számos nagy – német – vállalat vezetőtestülete működik együtt. https://www.value-balancing.com/.

(15)  HL C 106., 2020.3.31., 1. o.

(16)  HL C 56., 2021.2.16., 10. o.

(17)  HL C 10., 2021.1.11., 14. o.

(18)  HL C 10., 2021.1.11., 14. o.