EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.7.24.

COM(2020) 608 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A tűzfegyverek tiltott kereskedelmére vonatkozó 2020–2025-ös uniós cselekvési terv

A tűzfegyverek tiltott kereskedelmére vonatkozó 2020–2025-ös uniós cselekvési terv

Tartalom

1.Bevezetés

2.A probléma

3.Uniós kezdeményezések

4.A 2020 és 2025 közötti időszakra vonatkozó új uniós cselekvési terv

4.1.Mutatók kidolgozása és jelentéstétel

4.2.Átfogó prioritások

4.2.1.1. prioritás: A legális piac védelme és a fegyverek illetéktelen kezekbe juttatásának korlátozása

4.2.2.2. prioritás: Megfelelőbb hírszerzési kép kialakítása

4.2.3.3. prioritás: A bűnözők által működtetett piacokra gyakorolt nyomás fokozása

4.2.4.4. prioritás: A nemzetközi együttműködés fokozása

5.Délkelet-Európára vonatkozó egyedi intézkedések és a régiónak az EU-val folytatott együttműködése

5.1.A tevékenységeknek a régió igényeihez való igazítása

5.2.A hatékony végrehajtást biztosító, korszerűsített irányítás

5.2.1.A finanszírozási igények kielégítése a kihívások kezelése érdekében

5.2.2.A délkelet-európai tevékenységek végrehajtásának holisztikus irányítása

6.Következtetések

1.Bevezetés

2020. július elején az Europol, Franciaország és Hollandia bejelentette, hogy egy jelentős bűnszervezet ellen indított, nagyszabású, határokon átnyúló közös nyomozás eredményeként több tucat automata tűzfegyvert foglaltak le Hollandiában. A franciaországi Dijonban június végén kirobbant zavargások során a fiatalok büszkén filmezték magukat támadó fegyverekkel és pisztolyokkal. Ugyanakkor egy spanyolországi rendőrségi művelet során felszámoltak egy kiterjedt tűzfegyver-kereskedő hálózatot, országszerte lefoglaltak 730 fegyvert, és őrizetbe vettek 21 személyt. A fenti példák arra utalnak, hogy a tiltott tűzfegyverek valós fenyegetést jelentenek. Egyre inkább ráirányul a figyelem a fegyvereket felhalmozó szélsőjobboldali aktivistákra. Ez a jelenség is arról tanúskodik, hogy a tűzfegyverek növelhetik a súlyos és szervezett bűnözés, így a terrorizmus veszélyét. Becslések szerint 2017-ben az EU-n belül 35 millió tiltott tűzfegyver (a tűzfegyverek becslések szerinti teljes számának 56 %-a) volt civilek tulajdonában 1 . Az említett becslések szerint tizenkét uniós tagállamban a tiltott tűzfegyverek száma meghaladja a jogszerűen tartott tűzfegyverekét 2 .

Belső határok nélküli térségként az EU aktív szerepet játszott az e fenyegetés elleni küzdelemben. Mindenekelőtt megerősítette a tűzfegyverekre vonatkozó jogszabályokat annak elkerülése érdekében, hogy a fegyverek illetéktelenek kezébe kerüljenek 3 . Az EU-ban tevékenykedő bűnszervezetek főként halált nem okozó fegyverek tiltott átalakítása útján és fegyvercsempészet – az uniós tagállamok közötti illegális szállítás vagy az Európai Unión kívülről (főként Délkelet-Európából) történő csempészet – révén jutnak tűzfegyverekhez 4 . Az elmúlt években az EU támogatta az e területen folytatandó bűnüldözési koordináció kialakítását.

Sok kihívás továbbra is fennáll, és új intézkedéscsomagra van szükség ahhoz, hogy lépést tartsunk a különösen az EU és a délkelet-európai régió közötti tűzfegyver-kereskedelemre vonatkozó 2015–2019-es cselekvési terv bizottsági értékelésben meghatározott kihívásokkal 5 . Az Európai Uniónak és partnereinek – különösen Délkelet-Európában – képessé kell válniuk arra, hogy megbirkózzanak ezekkel kihívásokkal, és ennek érdekében tematikus területeket átívelő biztonsági prioritásként kell kezelniük a tűzfegyverek kereskedelmét. A fenyegetés átfogó és multidiszciplináris jellege miatt csak egységes cselekvési terv biztosíthat koherens együttműködési keretet a sajátos szükségleteknek, követelményeknek és teljesítménymutatóknak megfelelő nemzetközi együttműködés intenzitásának fokozásához.

A Bizottság ezért az EU és a délkelet-európai partnerek (Nyugat-Balkán, Moldova és Ukrajna) számára a rendőrségi együttműködést hátráltató, a tűzfegyverek ellenőrzése terén fennmaradó joghézagok és következetlenségek kezelése érdekében egy négy konkrét prioritás köré csoportosuló közös cselekvési tervet javasol. E cselekvési terv olyan tevékenységeket határoz meg, amelyeknek az a célja, hogy közös értelmezést és módszert alakítsanak ki a tiltott tűzfegyverek jelentette fenyegetés kezelésére.

2.A probléma

Az Europol 2019-ben megjegyezte, hogy a súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettségről szóló 2017. évi értékelésének (SOCTA) megállapításai változatlanul érvényesek, továbbá hogy a tiltott tűzfegyverek uniós tagállamokban való elterjedése és rendelkezésre állása növeli annak kockázatát, hogy azok terrortámadásokban és a szervezett bűnözés során kerülnek felhasználásra. Megállapított azonban, hogy „az elkövetési módok, valamint az egyes bűnözői tevékenységek által érintett útvonalak és földrajzi térségek tekintetében jelentkező változások a bűnözést érintő hosszabb távú fejleményekre és változásokra utalhatnak”. A tűzfegyverek tiltott kereskedelme, forgalmazása és használata „továbbra is komoly fenyegetést jelent”. Különösen a „hatástalanított, ismét működőképessé tett és átalakított tűzfegyver értékesítése növekedett.” 6 A tiltott tűzfegyverek könnyebben hozzáférhetők az interneten (különösen a „dark web”-en), és bűnszervezetek mellett magányos bűnözők is egyre nagyobb mértékben kereskednek azokkal. Az illegális tűzfegyverek főként pisztolyok és puskák (a lefoglalt fegyverek 34 %-a, illetve 27 %-a).

Egy nemrégiben készült tanulmány 7 szerint Európában 2009 és 2018 között 23 tömegmészárlást követtek el (részben) közterületeken, amelyek során 341 személy veszítette életét. 2015-ben az Europol 57 olyan terrorcselekményt vett nyilvántartásba, amelyek során tűzfegyvert használtak. 8 2017-ben a terrortámadások 41 %-a során használtak tűzfegyvert, ami kismértékű növekedést jelent 2016-hoz képest (38 %). 9  Az Eurojust közelmúltbeli konkrét ügyei megerősítik, hogy több alkalommal is tiltott tűzfegyvereket használták a terrortámadások során, valamint hogy a fegyverkereskedő hálózatok kapcsolatot tartottak az egyes terroristákkal vagy terrorszervezetekkel. A határokon átnyúló nyomozások Eurojust általi koordinációja számos esetben vezetett tiltott tűzfegyverek lefoglalásához.

Az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (a továbbiakban: UNODC) által gyűjtött legfrissebb adatok általában véve megerősítik ezeket a tendenciákat 10 : 2016 és 2017 között az EU-ban a sörétes puskák átlagosan a lefoglalások 30 %-át tették ki, ezt követték a pisztolyok (22 %), a puskák (15 %) és a revolverek (8 %), a fennmaradó hányadot (2 %) pedig főként félautomata és automata fegyverek alkották. Úgy tűnik, hogy Európa egész területén egyenletesebben oszlanak meg a lefoglalások a pisztolyok (35 %), a puskák (27 %) és a sörétes puskák (22 %) között. Európa a tiltott áramlások egyik fő kiindulópontjának tekinthető, azonban ezek az áramlások többnyire a kontinensen belül maradnak. Emellett a lefoglalt fegyverek jelentős része nem tűzfegyver (hanem például vaktöltényes és gázfegyverek), ami rávilágít az ilyen fegyverek tiltott tűzfegyverekké való átalakításának veszélyére.

11 Az Europol és a bűnüldöző hatóságok kiemelik, hogy a törvényen kívüli motoros bandák az EU egész területén kereskednek tűzfegyverekkel. A tűzfegyverek tiltott kereskedelmével foglalkozó számos bűnszervezet szerteágazó bűnözői tevékenységet folytat, és a kábítószer-kereskedelemben, a vagyon elleni szervezett bűnözésben, a migránscsempészésben, a pénzmosásban és erőszakos bűncselekményekben is részt vesz. Egyes tagállamokban (például Svédországban és Dániában) jelentősen nő az emberölés és más erőszakos bűncselekmények száma, amit a potenciálisan halálos fegyverek, így a tűzfegyverek, kések és a robbanóanyagok beszámolók szerint egyre elterjedtebb használata kísér. Svédországban 2017-ben 40 lőfegyverrel összefüggő haláleset történt, 33,3 %-kal több mint az előző évben.

12 13 14 Az Europol több fenyegetésértékelési jelentése is megerősítette, hogy a Nyugat-Balkán továbbra is az EU-ba irányuló fegyverkereskedelem fő beszállító régiói közé tartozik, és megemlítette, hogy fokozni kell az információk és bűnüldözési operatív információk áramlását az EU és a Nyugat-Balkán között. Az e régióban jelentkező aktuális fenyegetést több tanulmány is megerősítette, amelyek közül a legutóbbi hangsúlyozza, hogy az EU-n belüli terrortámadások során használt fegyvereket „a helyi tiltott tűzfegyverpiacokon szerezték be, és megállapítást nyert, hogy azok a Balkánról származnak”. Ugyanez a tanulmány „az Európában a tiltott tűzfegyverek fő szállítójaként” jelölt meg a Balkánt és kimondta, hogy „kapcsolat áll fenn a Balkán, valamint a különböző típusú bűnözői tevékenységek során az uniós tagállamokban használt kézifegyverek között”. Ezt az UNODC tűzfegyverekről szóló legutóbbi globális tanulmánya is megerősítette, amely szerint a Nyugat-Európához képest jelentős árkülönbözet miatt a Nyugat-Balkán változatlanul az illegális tűzfegyverek, különösen a gépkarabélyok fő forrása.

Komoly javítási lehetőség kínálkozik az EU-n belüli és a nemzetközi bűnüldözési együttműködés terén. A nemzeti jogi keretek és fogalommeghatározások továbbra is eltérőek, ami akadályozza a közös megközelítéseket, és továbbra is lehetőséget ad a bűnözőknek az ezekkel való visszaélésre. Először is a tagállamok még messze nem ültették át és hajtották végre teljes mértékben a tűzfegyverekről szóló irányelvet 15 . 2019. július 24-én a Bizottság 20 indokolással ellátott véleményt küldött azon tagállamoknak, amelyek nem jelentették be az irányelv teljes körű átültetését 16 . Emellett 2017 decemberében a Bizottság közzétette a polgári tűzfegyverek kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályairól szóló 258/2012/EU rendelet alkalmazásának értékelését, amely azonosította az egyöntetű végrehajtás hiánya miatt kialakult joghézagokat 17 . Ezt 2018 áprilisában egy ajánlás követte, amely az uniós szabályok megerősítését sürgette annak érdekében, hogy javítsák a tűzfegyverek nyomonkövethetőségét, export- és importellenőrzési eljárásait, valamint a tűzfegyverek tiltott kereskedelme elleni küzdelem terén kialakított hatósági együttműködést 18 .

A hírszerzési kép továbbra is hiányos, mivel az erőfeszítések – különösen a Bizottság által finanszírozott, tűzfegyverekről szóló globális UNODC-tanulmány – ellenére a kontinensen nem állnak rendelkezésre átfogó és összehasonlítható adatok a tűzfegyverek lefoglalásáról. A konkrét nyomozásokat nem érintő információk (többek között a nem személyes adatok, például a ballisztikai adatok) megosztásával kapcsolatban a nemzeti jog által előírt megszorítások korlátozzák a hírszerzési és profilalkotási célú információcserét. Súlyosbítja a problémát, hogy az egyes országokon belül és transznacionális szinten is hiányzik a kommunikáció és koordináció a különböző közigazgatási szervek között. 20 uniós tagállam 19 és 4 nyugat-balkáni partner 20 rendelkezik valamilyen tűzfegyverekkel foglalkozó nemzeti kapcsolattartó ponttal. Ezek számár azonban gyakran nem biztosítják a nemzeti tűzfegyverszakértők által kidolgozott, a legjobb gyakorlatokról szóló iránymutatásban ajánlott, (a közigazgatási ellenőrzésre, a bűnüldözési adatgyűjtésre, az adatbázisokhoz való hozzáférésre, a nyomon követésre, a nemzetközi együttműködésre és a kriminalisztikára vonatkozó) megfelelő hatásköröket és személyi állományt. 21  

Ezenfelül a tűzfegyver-kereskedelmet eltérő mértékben rendelik büntetni: az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyvével ellentétben nem minden engedély nélküli határokon átnyúló fegyverszállítás minősül tiltott kereskedelemnek 22 . Ez némely esetben a bűnüldözés és a szankciók elmaradásához vezet, emellett korlátozza a tiltott tűzfegyver-kereskedelem által generált jövedelem elkobzását. Az eltérő nemzeti megközelítések megakadályozzák a határokon átnyúló közös műveleteket, például az ellenőrzött szállításokat.

Különösen Délkelet-Európában továbbra is jelentős munkát kell még elvégezni ahhoz, hogy a nemzeti közigazgatási szervek felzárkózzanak a legmagasabb szintű normákhoz, és gondoskodjanak a tűzfegyverek hatékony ellenőrzéséről. A tennivalók a nemzeti adatbázisok létrehozásától, a fegyverkészlet-kezelési feltételeket biztosítását szolgáló ballisztikus képességek kialakításán át az önkéntes beszolgáltatási kampányokig terjednek. Ami az irányítást illeti, a 2015–2019-es időszakra vonatkozó cselekvési tervről szóló bizottsági értékelő jelentés megállapította, hogy „(a)z EU és a délkelet-európai régió közötti együttműködést továbbra is megnehezíti a nem minden esetben koordinált érdekeltek nagy száma”, „a találkozók felesleges megkettőzés(e)”, valamint az „(i)ntegrált és átfogó költségvetési megközelítés hiánya uniós szinten”.

Az EU-n belül és a gyakran hasonló kihívásokkal küzdő európai szomszédok körében is új tendenciák jelennek meg. Ezek közé tartoznak a vaktöltényes vagy gáz- és riasztófegyverek tűzfegyverré alakítására szolgáló átalakítási technikák változásai és az új álcázási módszerek. A bűnözők könnyen hozzáférhető flóbert kaliberű fegyverek (hobbilövészertre szolgáló, alacsony csőtorkolati energiájú fegyverek) csövének átalakításával is megkísérlik megkerülni törvényeket. A 3D nyomtatás technológiai fejlesztése a jövőben megkönnyítheti a tűzfegyverek tiltott gyártását. Új terjesztési minták jelennek meg, ideértve a tűzfegyverek részeinek csomagküldő és postai szolgáltatások útján történő kereskedelmét, és ennek következtében elmozdulás történt a konfliktusokban használt hagyományos fegyverek Nyugat-Balkánról származó exportjától az új fegyverek Nyugat-Európából a Balkánra irányuló importja, illetve az Egyesült Államokból származó, jelöletlen alkatrészek behozatala felé. Az EU keleti szomszédságában zajló fegyveres konfliktusok szintén az illegális fegyverek EU-ba irányuló áramlásának forrásaivá válhatnak.

A tűzfegyverek beszivárgása és kereskedelme tovább táplálja a Közel-Keleten és Észak-Afrikában (MENA) számottevő regionális kihatásokkal járó, elhúzódó fegyveres konfliktusokat. Ebben a régióban különféle okok, így a jogszerű fegyverkészletek gyenge biztosítása és a részint az uniós tagállamok legális gyártásából és engedélyezett kiviteléből származó tűzfegyverek beszivárgása megkönnyíti a tűzfegyverek tiltott kereskedelmét. Afrikában a tűzfegyverek tiltott kereskedelme hozzájárul a régió instabilitásához.

3.Uniós kezdeményezések 23  

Az EU már régen megállapította, hogy a tűzfegyverek tiltott kereskedelme komoly veszélyt jelent a polgárokra nézve. Ez arra késztette a Bizottságot, hogy a tűzfegyverekről szóló 2013. évi közleményben 24 és a 2015. évi európai biztonsági stratégiában konkrét politikát határozzon meg e kérdés kezelésére 25 . A tagállamok 2014-ben a szervezett és súlyos nemzetközi bűnözésre vonatkozó 2014-2018-as uniós szakpolitikai ciklus keretébe illeszkedő Bűnügyi Fenyegetettség Elleni Európai Multidiszciplináris Platform részeként, a „Tűzfegyverek” elnevezésű szakaszban létrehozták a bűncselekményre vonatkozó első operatív cselekvési tervet (a továbbiakban: EMPACT Tűzfegyverek) 26 .

Az EU 2002 óta több egymást követő KKBP tanácsi határozat révén segítséget nyújtott a Nyugat-Balkánnak, összesen közel 30 millió EUR értékű finanszírozást biztosítva a kézifegyverek ellenőrzésére irányuló projektekhez. Az érintett tevékenységek számos területet öleltek fel, hozzájárulva a kézifegyverek fokozott ellenőrzéséhez, valamint a tiltott fegyverkereskedelem elleni küzdelemhez és annak megelőzéséhez. A minden eddiginél magasabb, 11,8 millió EUR összegű finanszírozást biztosító legutóbbi ilyen KKBP tanácsi határozatot 2019 decemberében terjesztette elő a főképviselő és fogadta el a Tanács, és az 4 évig érvényes. A régiónak nyújtott támogatás fő végrehajtó partnere az EU számára a Kézi- és Könnyűfegyvereket Ellenőrző Délkelet- és Kelet-európai Központ (a továbbiakban: SEESAC 27 ). A SEESAC átfogó regionális megközelítést alkalmazott a tűzfegyverek régióbeli ellenőrzésére, amely kiterjedt a következőkre: a jelölés, a nyilvántartás és a nyomon követés javítása; a bűnüldözés javítása; a fegyverek fizikai biztonságának és készleteik kezelésének erősítése; a figyelemfelhívás és nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos politika; valamint a fegyverkivitel átláthatósága érdekében nyújtott támogatás tekintetében. A Nyugat-Balkánnak nyújtott tartós, hosszú távú támogatás hozzájárult a régió nemzeti hatóságai közötti bizalom megerősítéséhez, és elősegítette a regionális együttműködés fokozását.

2014 decemberében az EU és nyugat-balkáni partnerei jóváhagyták az EU és a délkelet-európai régió közötti tiltott tűzfegyver-kereskedelemre vonatkozó 2015–2019-es cselekvési tervet. 28 A párizsi terrortámadásokat követően a Bizottság 2015 novemberében több joghézag megszüntetése érdekében javaslatot tett az uniós jogi keret további megerősítésére, ami a tűzfegyverekről szóló irányelv felülvizsgálatához vezetett. A Bizottság egyidejűleg közzétett egy új „uniós cselekvési tervet a tűzfegyverek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme és használata ellen” 29 .

A Tanács 2018-ban jóváhagyta és teljes értékű uniós stratégiává fejlesztette a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „A tiltott tűzfegyverek, kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek elleni uniós stratégia elemei” 30 című közös közleményét. 31  

A berlini folyamat 2018. július 10-i londoni csúcstalálkozóján elfogadott, a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott birtoklásával és használatával, illetve az ezekkel való tiltott kereskedelemmel szembeni fenntartható megoldását célzó ütemterv (a továbbiakban: a regionális ütemterv 32 ) kidolgozása kifejezésre juttatta a nyugat-balkáni hatóságok hajlandóságát arra, hogy regionális megközelítés keretében közösen kezeljék a fennmaradó hiányosságokat. A 2018. november 19-i tanácsi határozat révén ez a kezdeményezés később uniós pénzügyi támogatásban részesült 33 .

A tűzfegyverek tiltott kereskedelme elleni küzdelem bűnüldözési vonatkozásaival kapcsolatos, uniós és harmadik országok részvételével megvalósítandó fellépéseket főként az EMPACT Tűzfegyverek keretében dolgozták ki. Ennek során kiemelten foglalkoztak a tűzfegyverek tiltott kereskedelme elleni nemzeti kapacitások fejlesztésével, a tagállamok és az Europol közötti operatív információcsere fejlesztésével, és a közös ellenőrzési műveletekkel.

A Bizottság a rendőrségi együttműködést támogató eszköz útján pénzügyi támogatásban részesített és előmozdított több tanulmányt, például az EFFECT, 34 FIRE 35 és a SAFTE 36 kutatási programokat, hogy bővítse a tűzfegyverek tiltott kereskedelmére vonatkozó ismereteket, többek között az online kereskedelem és a jogszerűen beszerzett fegyverek illetéktelen kezekbe jutása tekintetében. A Bizottság finanszírozta az UNODC tűzfegyverekre vonatkozó globális programját, amely a tűzfegyverek tiltott kereskedelmére vonatkozó mennyiségi és minőségi információk és adatok gyűjtésére és elemzésére irányult 37 .

A Bizottság a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz útján finanszírozta az UNODC tűzfegyverekre vonatkozó globális programja keretében a nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezmény és annak tűzfegyverekre vonatkozó kiegészítő jegyzőkönyve partnerországokban történő végrehajtása érdekében folytatott munkát is. Az Interpol ugyancsak pénzügyi támogatásban részesült tiltottfegyver-nyilvántartásának és visszakövetési rendszerének (iARMS) létrehozásához és fejlesztéséhez.

A Bizottság és a Tanács támogatta továbbá a tiltott tűzfegyverek önkéntes gyűjtését, a felesleges fegyverek és lőszerek megsemmisítését, a fegyverek fizikai biztonságát és készleteik kezelését, a jelölésre, a nyilvántartásra és a nyomon követésre irányuló kapacitásépítést, a fegyverkivitel ellenőrzésére irányuló kapacitásépítést, valamint az embargó ellenőrzésének támogatását és az illetéktelen kezekbe jutott fegyverek nyomon követését.

4.A 2020 és 2025 közötti időszakra vonatkozó új uniós cselekvési terv

4.1.Mutatók kidolgozása és jelentéstétel

A korábbi cselekvési tervek nem tartalmaztak megfelelő mutatókat, ami megnehezítette végrehajtásuk értékelését. 2018-ban a nyugat-balkáni partnerek és több uniós tagállam hasznos mutatókat dolgoztak ki a regionális ütemterv keretében. A nyugat-balkáni hatóságok által a SEESAC támogatásával kidolgozott mutatók valamennyi érintett érdekelt fél elismerését kivívták.

A Bizottság hasonló mutatók alkalmazását javasolja a tűzfegyverek tiltott kereskedelme elleni küzdelemre irányuló új cselekvési terv hatékonyságának értékelésére és figyelemmel kísérésére, a bűnözéssel és a büntető igazságszolgáltatással kapcsolatos adatoknak a bűnüldöző szervek (rendőrség, vámhatóság, ügyészek és bírósági hivatalok) körében történő szisztematikus gyűjtése mellett. E mutatók közé tartoznak többek között a következők: az uniós jogszabályoknak való megfelelés, a lefoglalások száma, a tűzfegyverek tiltott kereskedelme miatt indított büntetőeljárások és kiszabott ítéletek száma, a kiviteli engedélyek és a szállítást követő ellenőrzések száma, a létrehozott tűzfegyverekkel foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontok száma, a beszolgáltatott, legalizált, hatástalanított vagy megsemmisített fegyverek száma (további részletek találhatók a 4. mellékletben). Az egyes intézkedéseket követően adott esetben említést teszünk a megfelelő mutatókról is.

A Bizottság a (KKBP) 2018/1788 tanácsi határozatnak megfelelően évente felkéri az uniós tagállamokat és a délkelet-európai partnereket, hogy az éves tevékenységek naprakész értékelése érdekében nyújtsanak be – adott esetben (például megsemmisítésekre vonatkozó) konkrét bizonyítékokkal is ellátott – adatokat a teljesítménymutatók tekintetében. A Bizottság – az EMPACT Tűzfegyverekkel szorosan együttműködve – az említett jelentéstételre vonatkozó módszertan és egyértelmű iránymutatás kidolgozásával támogatja majd az illetékes hatóságok munkáját.

4.2.Átfogó prioritások

4.2.1.1. prioritás: A legális piac védelme és a fegyverek illetéktelen kezekbe juttatásának korlátozása 

Az Európai Bizottság még elkötelezettebben lép fel annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi tagállam helyesen ültesse át és hatékonyan hajtsa végre a tűzfegyverekről szóló irányelvet és az ahhoz kapcsolódó, felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokat. A Bizottság továbbra is élni fog a Szerződés által e célból biztosított valamennyi hatáskörrel. A tűzfegyverekről szóló irányelv tagállami átültetése prioritást élvez. A Bizottság arra ösztönzi a délkelet-európai partnereket, hogy az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályaikat teljes mértékben közelítsék az uniós és a nemzetközi normákhoz. [1.1. intézkedés – 1. teljesítménymutató] A tagállamok és a délkelet-európai partnerek támogatása érdekében a Bizottság az Europollal együtt kidolgoz egy, a tűzfegyverekre vonatkozó uniós szintű referenciatáblázatot, amely lehetővé teszi a tűzfegyverek uniós kategóriák szerinti könnyű besorolását. [1.2. intézkedés]

A tűzfegyverekről szóló irányelv előírásainak megfelelően a Bizottság 2021 elején jelentést tesz majd közzé az irányelv alkalmazásáról. Ennek keretében megvizsgálja, miként lehetne a legmegfelelőbben kezelni a kialakuló és jövőbeli fenyegetéseket, különösen a flóbert kaliberű tűzfegyvereket és a tűzfegyverek háromdimenziós nyomtatását illetően. [1.3. intézkedés]

A Bizottság hatásvizsgálatot fog végezni a polgári célú tűzfegyverek behozatalának és kivitelének ellenőrzésére vonatkozó uniós jogszabályokról [1.4. intézkedés – 6. teljesítménymutató], mindenekelőtt annak érdekében, hogy megvizsgálják a nyomonkövethetőség javításának módjait (harmonizált behozatali jelölések), és az exporttilalmak kijátszásának elkerülése érdekében információkat cseréljenek a nemzeti hatóságok között, továbbá hogy fokozzák a tűzfegyverekre vonatkozó kiviteli és behozatali ellenőrzési eljárások biztonságát (egyértelműbb egyszerűsített eljárások). A Bizottság megvizsgálja majd, miként biztosítható a 258/2012/EK rendelet és a tűzfegyverekről szóló irányelv közötti összhang, például a könnyen átalakítható riasztó- és jelzőfegyverek behozatalának hatékonyabb kezelése vagy az irányelv által szabályozott valamennyi fegyver exportjának ellenőrzése érdekében. A szabályok szigorú végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottság emellett alkalmazni kívánja a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozóan az (EU) 2019/1937 irányelvvel 38 bevezetett szabályozást azokra a személyekre, akik bejelentést tesznek a módosított 258/2012/EK rendelet megsértéséről.

Végezetül a vonatkozó nemzetközi ENSZ-egyezmények 39 végrehajtásának elősegítése érdekében a Bizottság meg fogja erősíteni a partnerországok azon kapacitását, hogy hatékony tűzfegyver-ellenőrzéseket hajtsanak végre, és fokozni fogja szerepvállalását, hogy a hatékony nyomon követés biztosítása és a tűzfegyverek tiltott piacokra terelődésének elkerülése érdekében a legmagasabb szintű normákhoz közelítse a szabályozást. [1.5. intézkedés – 1. teljesítménymutató] 

4.2.2.2. prioritás: Megfelelőbb hírszerzési kép kialakítása

A Bizottság megismétli a tagállamoknak szóló azon ajánlását, hogy szisztematikusan vigyék be a Schengeni Információs Rendszerbe az elveszett és ellopott tűzfegyverekre, valamint a tűzfegyverekké könnyen átalakítható eladott fegyverekre vonatkozó információkat, és fegyverek lefoglalása esetén végezzenek keresést a rendszerben. [2.1. intézkedés – 9.8. teljesítménymutató] A Bizottság támogatást nyújt majd azoknak a kezdeményezéseknek, amelyek lehetővé teszik a nemzeti hatóságok számára, hogy egyidejű lekérdezést és/vagy adatbevitelt végezzenek a Schengeni Információs Rendszerben és az INTERPOL iARMS-rendszerében, valamint sürgeti a tagállamokat, hogy reagáljanak az INTERPOL azon felhívására, amelyben önkénteseket keresnek az új jellemzők tesztelésére. [2.2. intézkedés – 9.6. teljesítménymutató] Alapvető fontosságú, hogy a vámügyi szempontból releváns operatív és stratégiai hírszerzési adatokat és a kockázattal kapcsolatos információkat automatikusan továbbítsák a közös vámügyi kockázatkezelési rendszerbe (CRMS). [2.3. intézkedés – 9.9. teljesítménymutató] A tagállamoknak és a délkelet-európai partnereknek rendszeresen rögzíteniük kell az ellopott és elveszett tűzfegyverek adatait az iARMS-ban. [2.4. intézkedés – 9.6. teljesítménymutató]

Az UNODC által végrehajtott projektre építve a Bizottság lépéseket fog tenni a tűzfegyverek lefoglalására vonatkozó adatok szisztematikus és összehangolt gyűjtése érdekében [2.5. intézkedés – 4. teljesítménymutató], és a kábítószer-lefoglalások elemzéséhez hasonlóan éves statisztikákat fog közzétenni 40 . Ez hasznos információkkal szolgálna a bűnüldöző hatóságok számára, mindenekelőtt segítséget nyújtana számukra a fegyverkereskedelemmel kapcsolatos új tendenciák azonosításához és pontosított kockázati profilok meghatározásához. A Bizottság a fentiek érdekében javaslatot fog tenni egy, a lefoglalások bejelentésére szolgáló közös formanyomtatványra a különböző szereplők, például az Europol, a Frontex, az UNODC, az EMPACT Tűzfegyverek és a délkelet-európai partnerek által végzett előkészítő munka alapján. A Bizottság az Europollal együttműködésben megvizsgálja egy olyan eszköz uniós bevezetésének megvalósíthatóságát, amely a tűzfegyverekkel kapcsolatos biztonsági események valós idejű nyomon követésére és folyamatosan naprakész helyzetkép kifejlesztésére szolgál. [2.6. intézkedés – 10. teljesítménymutató] Ennek során a Bizottság ösztönzést merít az uniós finanszírozású 2017-es FIRE projektből 41 és a Délkelet-Európára kiterjedő fegyvereserőszak-nyomonkövetési platformból 42 .

A tűzfegyverek tiltott kereskedelme a „dark web” piacterein is történhet. A Bizottság végre fogja hajtani az Európai Parlament által a „dark web” folyamatos figyelemmel kísérése érdekében javasolt előkészítő intézkedést. [2.7. intézkedés] Emellett a szervezett és súlyos nemzetközi bűnözésre vonatkozó uniós szakpolitikai ciklus keretében az Europol továbbra is segítséget nyújt a tagállamoknak az információgyűjtéshez és a „darknet” tűzfegyverek tiltott kereskedelméhez való felhasználásával kapcsolatos megbízható hírszerzési kép kialakításához.

4.2.3.3. prioritás: A bűnözők által működtetett piacokra gyakorolt nyomás fokozása

A Bizottság sürgeti a tagállamokat és a délkelet-európai partnereket, hogy a nemzeti szakérők bevált gyakorlatokról szóló iránymutatásának 43 megfelelően az egyes országok fejezzék be a teljes létszámú és képzett, tűzfegyverekkel foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontok létrehozását. [3.1. intézkedés – 7.1. teljesítménymutató] Helyénvaló, hogy ezek a nemzeti kapcsolattartó pontokat folyamatosan bevonják az ENSZ kézi- és könnyűfegyverekkel kapcsolatos cselekvési programjának és a nemzetközi nyomonkövetési egyezménynek a végrehajtásába is. Az uniós szintű és a nemzetközi együttműködés megkönnyítése érdekében a Bizottság közzé fogja tenni az említett nemzeti kapcsolattartó pontok eredménytábláját, amelyben egyértelműen megjelöli azok elérhetőségi adatait és hatáskörét. [3.2. intézkedés – 7.1. teljesítménymutató]

A Bizottság felszólítja azokat a tagállamokat, amelyek ezt még nem tették meg 44 , hogy erősítsék meg az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyvét, amely megkönnyíti és megerősíti az együttműködést annak érdekében, hogy megelőzzék, leküzdjék és felszámolják a tűzfegyverek tiltott gyártását és kereskedelmét. [3.3. intézkedés – 1.5. teljesítménymutató] A Bizottság konzultációt fog kezdeményezni az érdekelt felekkel, hogy megvizsgálja, vannak-e joghézagok a jogalkotási keretben, továbbá hogy értékelje, szükség van-e a tűzfegyverek tiltott kereskedelmére és tiltott gyártására vonatkozó közös büntetőjogi normák megállapítására az Európai Unió működéséről szóló szerződés 83. cikkének megfelelően. [3.4. intézkedés – 1.5. és 8. teljesítménymutató] Ezzel összefüggésben a Bizottság meg fogja vizsgálni olyan szabályok megvalósíthatóságát, amelyek lehetővé tennék a rendőrségi együttműködést annak érdekében, hogy szisztematikusabban nyomon kövessék a lefoglalt fegyvereket, az egyedi nyomozások keretein kívül is kicseréljék a hírszerzési információkat, könnyebben és rendszeresebben megosszák a ballisztikus adatokat, illetve ellenőrzött szállításokat végezzenek.

A Bizottság felkéri a tagállamokat és a délkelet-európai partnereket, hogy – ösztönzést merítve a délkelet-európai tűzfegyver-szakértői hálózattól – a tiltott tűzfegyverek fő forrásainak és útvonalainak kezelése érdekében javítsák az együttműködést a bűnüldöző hatóságok (vámhatóság, rendőrség és határőrség), valamint az ügyészek és igazságügyi szakértők között. [3.5. intézkedés – 3. teljesítménymutató] A tagállamoknak igen jelentős mértékben kell fejleszteniük bűnüldöző hatóságaiknak a tűzfegyverek jelentette fenyegetéssel, a jogi kerettel és a nemzetközi együttműködési eszközével kapcsolatos szakismereteit, különösen annak révén, hogy jobban kihasználják a CEPOL által kínált képzési lehetőségeket, és lépcsőzetes képzéseket dolgoznak ki azok hozzáadott értékének növelése érdekében. [3.6. intézkedés – 7.2. teljesítménymutató]

A Bizottság felkéri az Europolt, a tagállamokat és a délkelet-európai partnereket, hogy a kiberjárőrözési műveletek és a „dark weben” található piacterek elleni fellépések keretében továbbra is összpontosítsanak a tűzfegyverekkel kapcsolatos ügyekre azáltal, hogy a közös kiberjárőrözési akciónapot és a „dark webbel” kapcsolatos nyomozásokat szorosan összehangolják az Europol „dark webbel” foglalkozó csoportjával. [3.7 intézkedés – 9.4. teljesítménymutató]

A Bizottság a tűzfegyvereket vagy azok alkotóelemeit tartalmazó küldemények szigorúbb felügyeletének biztosítása érdekében javítani fogja továbbá a bűnüldöző hatóságok és a csomagszállítási és postai szolgáltatók közötti együttműködést. Különösen azt vizsgálja meg, hogy a mesterséges intelligencia milyen mértékben használható fel a nagy mennyiségű kis méretű küldemény közé rejtett fegyveralkatrészek elsősorban röntgenátvilágítással történő megfelelőbb azonosítására. [3.8. intézkedés] A Bizottság javaslatot fog tenni továbbá a csomagszállító szolgáltatók, valamint a rendőrség és a vámhatóságok közötti egyetértési megállapodásra, amelynek célja, hogy a nemzeti szinten már alkalmazott bevált gyakorlatok alapján javítsák a tűzfegyverekkel és a tűzfegyverek alkatrészeivel kapcsolatos adatok közlését, és egymás támogatásának módszerét. [3.9. intézkedés] Ez egyenlő versenyfeltételeket teremt majd, és elkerülhetővé teszi olyan gazdasági szereplők létrejöttét, amelyeknél lazább az ellenőrzés.

4.2.4.4. prioritás: A nemzetközi együttműködés fokozása

A tiltott tűzfegyverek, kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek elleni 2018. évi uniós stratégiában meghatározott prioritásokkal összhangban fokozni kell az EU és a nem uniós partnerek közötti együttműködést 45 .

Kiváltképpen fokozni kell az észak-afrikai és a közel-keleti országokkal folytatott együttműködést.

El kell mélyíteni a Tunéziával, Libanonnal és Jordániával a fegyverek nyomon követése és a fegyverek ellenőrzésének javítása terén folytatott együttműködést. A Bizottság szorosan együtt fog működni a főképviselővel, és felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsanak nagyobb létszámú személyzetet az észak-afrikai és közel-keleti országoknak szóló technikai segítségnyújtásra. [4.1. intézkedés] Az együttműködés során kiemelt figyelmet kell fordítani Törökországra is, amely számos könnyen átalakítható, és ezért tiltott gáz- és riasztófegyver származási országának tekinthető. [4.2. intézkedés]. Afrikában, különösen a Száhel-övezetben ösztönözni fogják a fizikai biztonság, a fegyverkészlet-kezelés, a nyilvántartás-vezetés és a fegyver-ellenőrzés javítását. [4.3. intézkedés] A bevált gyakorlatok Délkelet-Európával való cseréje már folyamatban van.

A 2015-2019 közötti időszakra vonatkozó cselekvési tervről szóló értékelő jelentés rámutatott, hogy a délkelet-európai (a nyugat-balkáni, ukrajnai és moldovai nem uniós partnereket is beleértve) tűzfegyver-kereskedelem magas kockázatára, a térség geopolitikai környezetének sajátosságaira, az érintett nagyszámú és különféle típusú nemzeti és nemzetközi szereplőre, valamint Kelet-Európa jelenlegi instabilitásra tekintettel új cselekvési tervre van szükség. Ezt ajánlották mindazon partnerek küldöttei is, akik részt vettek az európai uniós tűzfegyver-szakértők és a délkelet-európai szakértők vegyes bizottságának 2018. szeptember 24-én Brüsszelben tartott harmadik ülésén. Az értékelő jelentés azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajnát és Moldovát be kell vonni abba a szélesebb körű, koherens együttműködési keretbe, amely az ellen a közös fenyegetés ellen irányul, amit a tűzfegyverek tiltott kereskedelme jelent az egész régió számára. Ez a Tanács azon felhívására is választ jelent, miszerint Ukrajnára is ki kell terjeszteni a szervezett és súlyos nemzetközi bűnözésre vonatkozó uniós szakpolitikai ciklushoz kapcsolódó operatív cselekvési terveket. 46 Ukrajna tekintetében a cselekvési terv figyelembe veszi a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme elleni küzdelemre irányuló ukrán erőfeszítéseknek az EBESZ-szel és a SEESAC-kal együttműködésben 47 nyújtott uniós támogatást 48 . A Bizottság uniós finanszírozással támogatja az integrált határigazgatást és az emberkereskedelem elleni fellépéseket, többek között a moldovai és ukrajnai határellenőrzést segítő európai uniós misszió révén. Folyamatban van a (KKBP) 2017/2283 tanácsi határozat által támogatott, Conflict Armament Research nevű szervezet ukrajnai munkája.

Ezért a cselekvési terv részeként a Bizottság Délkelet-Európára vonatkozó részletes egyedi intézkedéseket és irányítást javasol (lásd az alábbi 5. szakaszt), amelyeket a főképviselővel szoros együttműködésben és a partnerekkel konzultálva kívánatos megvalósítani.

5.Délkelet-Európára vonatkozó egyedi intézkedések és a régiónak az EU-val folytatott együttműködése

5.1.A tevékenységeknek a régió igényeihez való igazítása

Amint azt az 2. szakaszban említettük, a 2015–2019-es időszakra vonatkozó cselekvési terv 49 értékelése kimutatta, hogy mindkét fél közös kihívásokkal néz szembe, továbbá hogy a regionális együttműködés alapvetően fontos a régióbeli tiltott tűzfegyver-kereskedelem nemzetközi dimenziójának hatékonyabb visszaszorításához.

A regionális ütemterv kidolgozására irányuló, Franciaország és Németország támogatásával 2018-ban végzett munka az összes nyugat-balkáni partnert felölelő konszenzusos és részvételen alapuló megközelítésen alapult. Ennek keretében számos olyan releváns célt és célértéket rögzítettek, amelyek lényegesek lehetnek egy cselekvési tervben. Ennek alapján a Bizottság a 3. mellékletben egy sor olyan konkrét tevékenységeket javasol, amelyek integrálják az ütemtervet a végrehajtását finanszírozó tanácsi határozatnak megfelelően 50 .

A régió valamennyi joghatósága hasonló kihívásokkal néz szembe. Azonban nem minden partner éri el azonos ütemben a célkitűzéseit, és a folyamat különböző szakaszaiban eltérő ambíciókra lesz szükség. Ugyanakkor az említett intézkedéseknek Ukrajnára és Moldovára is megfelelően ki kell terjedniük. A Bizottság – a főképviselővel együttműködve – fel fogja venni a kapcsolatot e két országgal, hogy megvitassa velük, milyen módon és eszközökkel lehetne őket integrálni az átfogó keretbe.

Ezeket a kifejezetten Délkelet-Európára irányuló intézkedéseket a nyugat-balkáni hatóságok határozták meg a (KKBP) 1788/2018 tanácsi határozathoz csatolt regionális ütemterv kidolgozása és elfogadása révén. A cselekvési terv átfogó céljához – a tűzfegyverek és lőszerek tiltott kereskedelme elleni küzdelemhez – vezető fellépés továbbra is az alábbi három fő területre összpontosít, a 2015–2019-es időszakra vonatkozó cselekvési tervnél egyértelműbb és strukturáltabb keretet biztosítva elsősorban a tűzfegyverek ellenőrzése terén még fennálló, a rendőrségi és igazságügyi együttműködést hátráltató joghézagok és következetlenségek kezeléséhez:

·A jogi környezet harmonizálása, a közigazgatási struktúra korszerűsítése és a kapacitásépítés megkönnyítése;

·A fegyverkészletek biztonságának növelése és a fegyverkészletek csökkentése,

·A bűnüldözés hatékonyságának növelése az operatív együttműködés, az információcsere és a ballisztikai elemzéssel kapcsolatos együttműködés megkönnyítése révén.

5.2.A hatékony végrehajtást biztosító, korszerűsített irányítás

Az említett tevékenységek teljes körű megvalósítása érdekében valamennyi partnernek figyelembe kell vennie a múltbeli tapasztalatokat, mindenekelőtt olyan új irányítási típusokat kialakítva, amelyek elkerülik az átfedéseket vagy a koordináció hiányát.

5.2.1.A finanszírozási igények kielégítése a kihívások kezelése érdekében

A Bizottság kész arra, hogy elmélyítse együttműködését a délkelet-európai partnerekkel, és célzott pénzügyi forrásokat különít el annak érdekében, hogy azok felzárkózzanak az előírt normákhoz. A Tanács által 2019 decemberében nyújtott 11,8 millió EUR támogatáson felül 51 a Bizottság a legsürgetőbb kihívások kezelése érdekében a Belső Biztonsági Alapban és az Előcsatlakozási Támogatási Eszközben rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket kíván mozgósítani és elkülöníteni. A többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalásokkal összefüggésben a Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy oly módon reagáljanak az igényekre, hogy ambiciózus költségvetési megoldásokról állapodnak meg, és mozgósítják helyi nemzeti szakértőiket.

A Bizottság – a főképviselővel együtt – összehívja majd a legfontosabb végrehajtó partnerek és donorok irányítóbizottságát, amely magában foglalja a tagállamok, az Európai Külügyi Szolgálat, az ENSZ érintett ügynökségei (UNDP és UNODC) és a NATO képviselőit. Ezen irányítóbizottság arra törekedne, hogy az ütemterv végrehajtása érdekében biztosítsa a donorok átfogó stratégiai koordinációját, azon donorok tekintetében is, amelyek nem részei az ENSZ többszereplős vagyonkezelői alapjának. A Bizottság – a régió kormányaival folytatott párbeszéd keretében – javaslatot fog tenni az említett résztvevők közötti egyetértési megállapodásra azzal a céllal, hogy közös döntéseket hozzanak a finanszírozandó projektekről. Ez az egyetértési megállapodás – a donorok jogi autonómiájának teljes körű tiszteletben tartása, valamint a Szerződések értelmében alkalmazandó döntéshozatali eljárások teljes körű tiszteletben tartása mellett – meghatározhatná, hogy a bizottság hogyan alakítaná ki a regionális és nemzeti költségvetési tervezést és miként kapná meg az összes vonatkozó tevékenységről szóló konszolidált pénzügyi beszámolót. Ez átfogó és naprakész képet nyújtana a donoroknak és az érdekelt feleknek a tervezett vagy végrehajtott tevékenységekről, és azok költségeiről. Az erőfeszítések közötti szinergia és a SEESAC-kel való hatékony kapcsolattartás biztosítása érdekében fokozni fogják a donorok munkájának helyi szintű összehangolását, és biztosítani fogják a koordinációs feladatok ellátását, különösen olyan tűzfegyverekkel foglalkozó regionális koordinátor kijelölése révén, aki egy délkelet-európai uniós küldöttségen, például a belgrádi uniós küldöttségben dolgozik majd.

5.2.2.A délkelet-európai tevékenységek végrehajtásának holisztikus irányítása 

A Bizottság a koordináció javítása érdekében a meglévő testületek munkájának észszerűsítését javasolja. A politikai iránymutatást az EU-n belül továbbra is a Tanácsnak, az EU és a délkelet-európai partnerek közötti kapcsolatokban pedig a bel- és igazságügyi – valamint adott esetben a külügyi és egyéb – miniszteri találkozóknak kell biztosítaniuk.

A tevékenységek regionális stratégiai irányítása érdekében továbbra is az EU képviselőinek jelenlétében kell ülésezniük azoknak a minisztériumközi nemzeti szerveknek, amelyek a kézifegyverek ellenőrzése terén fontos szerepet játszó intézményeket tömörítik (kézifegyver-bizottságok). A jelenlegi gyakorlatnak megfelelően ezekkel együtt szerveznék az ütemtervvel kapcsolatos koordinációs üléseket, amelyek elősegítenék az ütemterv végrehajtása terén elért eredmények áttekintését, a levont tanulságok megosztását és a fennmaradó hiányosságok felszámolásának megvitatását.

A regionális bűnüldöző szervek szintjén is célszerű volna észszerűsíteni a meglévő szervek körét 52 . A Bizottság azt javasolja, hogy az uniós és délkelet-európai szakértők együttes üléseire az EMPACT Tűzfegyverek keretében kerüljön sor, amire a nyugat-balkáni partnerek már meghívást kaptak.

A Bizottság felszólítja a hatóságokat, hogy minden szinten küldjenek olyan résztvevőket, akik egyértelmű megbízatással rendelkeznek arra, hogy állást foglaljanak és kötelezettségeket vállaljanak, vagy hozzájáruljanak a lehetséges célkitűzések megvalósításához.

Végezetül az adminisztratív irányítást illetően, a SEESAC 2002 óta mindenekelőtt elősegítette a kézifegyverek kérdésével foglalkozó nemzeti bizottságok és a délkelet-európai tűzfegyver-szakértői hálózat eljárásait, valamint a regionális ütemterv koordinálását. Jelentős technikai segítséget nyújtott a regionális partnereknek, amit minden helyi érdekelt egyaránt méltatott. A 2013/710/KKB, (KKBP) 2016/2356, (KKBP) 2018/1788 és (KKBP) 2019/2111 tanácsi határozat értelmében ennek a folyamatnak az átláthatóság szellemében kell folytatódnia, a donorok irányítóbizottsága útján biztosított általános költségvetési gazdálkodás tiszteletben tartása mellett. Először is, a Bizottsággal való konzultációt követően, az integrált megközelítéssel összhangban elő kell terjeszteni az ülések, a költségvetési és a beszámolási dokumentumok tervezeteit.

A Bizottság kiemelt jelentőséget tulajdonít annak, hogy iránymutatást és támogatást nyújtson a partnereknek a különböző kötelezettségvállalások teljesítéséhez és az eredmények mérésére szolgáló mutatók – így például a regionális ütemterv végrehajtása terén elért eredményekről szóló, a SEESAC-nak évente kétszer történő jelentéstétel, valamint a regionális ütemterv végrehajtásának a (KKBP) 2018/1788 tanácsi határozaton alapuló, tervezett félidős értékelése – alkalmazásához. Ezért teljes mértékben ki fogja használni a csatlakozási folyamat nyújtotta ösztönzési lehetőségeket ahhoz, hogy megvitassa és figyelemmel kísérje a cselekvési terv végrehajtása érdekében tett lépéseket. Ez azt jelenti, hogy a Bizottság a bel- és igazságügyi albizottság üléseit és az éves országjelentéseket fel fogja használni az elért eredmények számbavételére. A csatlakozási tárgyalások 24. fejezetét (Jogérvényesülés, szabadság és biztonság) szintén felhasználja majd arra, hogy elősegítse a cselekvési terv célkitűzéseinek teljesítését. Ami a nem tagjelölt országokat illeti, a bel- és igazságügyi albizottságok, a jogállamisággal foglalkozó platformok vagy más meglévő fórumok keretében megvitatják majd az elért eredmények aktuális állását.

6.Következtetések

A tűzfegyverekhez való tiltott hozzáférés elleni küzdelemnek több területet érintő biztonsági prioritást kell jelentenie az Európai Unió, annak tagállamai és partnerei számára. A tűzfegyverekhez való tiltott hozzáférés fokozza az egyének fizikai veszélyeztetettségét és az esetlegesen emberöléshez is vezető kapcsolati erőszak kockázatát, valamint annak kockázatát, hogy tűzfegyverrel követnek el öngyilkosságot. Az ezzel szembeni küzdelem elősegíti a bűnözés más formáinak – például a terrorizmusnak, a tiltott kábítószer-kereskedelemnek, az emberkereskedelemnek, a migránscsempészésnek, tengeri kalóztevékenységnek, a hamisításnak, a környezeti bűnözésnek vagy a vagyon elleni szervezett bűnözésnek – a kezelését. A Bizottság felszólítja az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a tagállamokat és a délkelet-európai partnereket, hogy teljes mértékben ismerjék el annak szükségességét, hogy ezen a területen fokozni kell a nemzeti és uniós szinten, valamint a nemzetközi együttműködés keretében tett intézkedéseket.

A Bizottság meg van győződve arról, hogy e cselekvési terv átfogó és multidiszciplináris jellege koherens operatív keretet biztosíthat az EU és tagállamai számára az uniós határokon belül, valamint a tűzfegyverek tiltott kereskedelme elleni küzdelemre irányuló, Délkelet-Európával kapcsolatos együttműködési és segítségnyújtási javaslatok esetében.

A Bizottság mindenekelőtt felszólítja az összes uniós intézményt, az Unión belüli és a délkelet-európai bűnüldöző hatóságokat és érdekelt feleket, hogy nőjenek fel az e cselekvési tervben említett kihívásokhoz. A Bizottság felszólítja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy hagyják jóvá ezt a cselekvési tervet, támogassák az egyes stratégiai prioritásokat, és használják ki az azokban rejlő összes lehetőséget.

(1)      Small Arms Survey, „Estimating Global Civilian-held Firearms Numbers” (A világszerte civilek birtokában lévő tűzfegyverek becsült száma), Tájékoztató, 2018. június. Az adatállomány elérhető itt: http://www.smallarmssurvey.org/fileadmin/docs/Weapons_and_Markets/Tools/Firearms_holdings/SAS-BP-Civilian-held-firearms-annexe.pdf

(2)      HU, IT, BE, AT, LT, LV, FR, DE, SI, PL, RO, NL.

(3)      További hivatkozások találhatók az 1. mellékletben.

(4)      E cselekvési terv alkalmazásában valamennyi nyugat-balkáni, moldovai és ukrajnai partner „délkelet-európaiként” kerül megnevezésre.

(5)      COM(2019) 293 final, 2019.6.27.

(6)      Europol, „Interim report of new, changing and emerging threats”, (Időközi jelentés az új, a változó és a kialakulóban lévő fenyegetésekről, 9037/19 tanácsi dokumentum, 2019.5.8.

(7)      Flamand Békeintézet (Flemish Peace Institute), Armed to kill, (Fegyverkezés a gyilkolásért), Brüsszel, 2019. október 3.

(8)    Europol, TE-SAT 2017: EU Terrorism and Trend Report (Az EU-n belüli terrorizmus helyzetéről és alakulásáról szóló jelentés).

(9)    Europol, TE-SAT 2018: EU Terrorism and Trend Report (Az EU-n belüli terrorizmus helyzetéről és alakulásáról szóló jelentés).

(10)      UNODC (2020), Global Study on Firearms Trafficking, (Globális tanulmány a tűzfegyver-kereskedelemről), Bécs: UNODC, elérhető az alábbi internetcímen: https://www.unodc.org/unodc/en/firearms-protocol/firearms-study.html .

(11)      UNODC Global Study on homicides 2019 (Globális tanulmány az emberölésekről, 2019).

(12)      Europol jelentések: A tűzfegyverek tiltott kereskedelméről szóló fenyegetésértékelési jelentés (EDOC#673806v7A, 2013. június), hírszerzési jelentés (2014/19); „Firearms in the hands of Terrorist in Europe” (A terroristák kezében lévő tűzfegyverek Európában) (EDOC:#759937v3; 2015. május).

(13)      Strengthening Resilience in the Western Balkans: Mapping Assistance for SALW Control, (A Nyugat-Balkán rezilienciájának erősítése: A kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésével kapcsolatos segítségnyújtás) Small Arms Survey, 2018. szeptember.

(14)      UNODC (2020), Global Study on Firearms Trafficking, (Globális tanulmány a tűzfegyver-kereskedelemről), Bécs: UNODC, elérhető az alábbi internetcímen: https://www.unodc.org/unodc/en/firearms-protocol/firearms-study.html .

(15)      (EU) 2017/853 irányelv (2017. május 17.) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 137., 2017.5.24., 22. o.).

(16)      2020. április 15-ig 17 tagállam (AT, BG, DE, DK, IE, EL, EE, FR, HR, IT, LV, LT, MT, NL, PT, RO, FI) jelentette be a teljes körű átültetést.

(17)      COM(2017) 737 final, 2017.12.12.

(18)      C(2018) 2197 final, 2018.4.17.

(19)      Nincs nemzeti kapcsolattartó pont Bulgáriában, Cipruson, Észtországban, Írországban, Lettországban, Litvániában, Máltán.

(20)      Nincs nemzeti kapcsolattartó pont Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában.

(21)      „Best practice guidance for the creation of national firearms focal points” (A tűzfegyverekkel foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontok létrehozására vonatkozó legjobb gyakorlatokról szóló iránymutatás), 2018.5.15. 8586/18. sz. tanácsi dokumentum.

(22)      Az Egyesült Nemzetek keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményt kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és lőszereik tiltott előállítása és kereskedelme elleni 2001. május 31-i jegyzőkönyv. A Tanács határozata (2014. február 11.) az Egyesült Nemzetek nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményéhez csatolt, a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott előállítása és kereskedelme elleni fellépésről szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről; HL L 89., 2014.3.25., 7. o.

(23)      További részletek találhatók az 1. mellékletben.

(24)      A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek „Firearms and the internal security of the EU: protecting citizens and disrupting illegal trafficking” (Tűzfegyverek és az EU belső biztonsága: az állampolgárok védelme és a tiltott kereskedelem meghiúsítása), COM(2013) 716, 2013.10.21.

(25)      A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, COM(2015) 185 final, 2015.4.28.

(26)      16726/3/13. dokumentum REV 3 RESTREINT UE/EU RESTRICTED.

(27)      A SEESAC az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (UNDP), az EU és a Regionális Együttműködési Tanács 2002-ben létrehozott közös kezdeményezése.

(28)      2014. november 14‑i 15516/14 tanácsi dokumentum, amelyet a Tanács 2014. december 4‑i és 5‑i ülésén fogadott el (16526/14 tanácsi dokumentum); a 2014. december 12-i, belgrádi EU–Nyugat-Balkán bel- és igazságügy miniszteri fórum.

(29)      COM(2015) 624 final, 2015.12.2.

(30)      JOIN(2018) 17 final, 2018.6.1.

(31)      A Tanács 2018. november 19-i következtetései — 13581/18. dokumentum.

(32)      A SEESAC támogatásával a nyugat-balkáni hatóságokegyeztetési eljárás keretében dolgozták ki az ütemtervet, amelyet a nyugat-balkáni állam-, illetve kormányfők a berlini folyamat 2018. július 10-i londoni csúcstalálkozóján fogadtak el.

(33)      A Tanács (KKBP) 2018/1788 határozata (2018. november 19.) a Kézi- és Könnyűfegyvereket Ellenőrző Délkelet- és Kelet-európai Központnak (SEESAC) a nyugat-balkáni tiltott fegyverkereskedelem elleni küzdelemre vonatkozó regionális ütemterv végrehajtásában történő támogatásáról (HL L 293., 2018.11.20., 11. o.).

(34)      Examination of Firearms and Forensics in Europe and aCross Territories (A lőfegyverek és kriminalisztika vizsgálata Európában és az akroszterületeken), szerk.: Erica Bowen professzor és Dr Helen Poole, Coventry University, Calabria University, arquebus Solutions Ltd, 2016.

(35)      Fighting Illicit Firearms Trafficking Routes and Actors at European Level (A tiltott tűzfegyver kereskedelem útvonalai és szereplői elleni európai szintű küzdelem), szerk.: Ernesto U. Savona, Marina Mancuso, Transcrime – Università Cattolica del Sacro Cuore, 2017.3.31..

(36)      Triggering Terror: Illicit Gun Markets and Firearms Acquisition of Terrorist Networks in Europe, (A megfélemlítés eszközei: Illegális fegyverpiacok és lőfegyverek beszerzése az európai terrorista hálózatokban), szerk.: Nils Duquet, Flamand Békeintézet, 2018. április 17.

(37)      UNODC (2020), Global Study on Firearms Trafficking, (Globális tanulmány a tűzfegyver-kereskedelemről), Bécs: UNODC, elérhető az alábbi internetcímen: https://www.unodc.org/unodc/en/firearms-protocol/firearms-study.html .

(38)      Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26.,17. o.).

(39)      Lásd: 1. melléklet.

(40)      A Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjáról szóló, 2006. december 12-i 1920/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. és 5a. cikke; (HL L 376., 2006.12.27.)

(41)      Fighting Illicit Firearms Trafficking Routes and Actors at European Level (A tiltott tűzfegyver kereskedelem útvonalai és szereplői elleni európai szintű küzdelem) id. mű.

(42)       http://www.seesac.org/AVMP Finanszírozási határozat: A Tanács (KKBP) 2019/2111 határozata (2019. december 9.) a SEESAC által a tiltott kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek jelentette veszély csökkentése céljából Délkelet-Európában végzett leszerelési és fegyverzet-ellenőrzési tevékenységek támogatásáról, (HL L 318., 10.12.2019.12.10.)

(43)      Lásd a fenti 21. lábjegyzetet.

(44)      Németország, Írország, Luxemburg, Málta. Minden délkelet-európai partner megerősítette a jegyzőkönyvet vagy csatlakozott ahhoz.

(45)      Lásd a fenti 30. lábjegyzetet.

(46)      A Tanács következtetései az Európai Unió és Ukrajna közötti, a belső biztonság területén folytatott együttműködés megerősítéséről. 15615/17. dokumentum, 2017.12.11.    

(47)      Lásd a Moldovának, Belarusznak és Ukrajnának támogatást nyújtó (KKBP) 2018/1788, (KKBP) 2019/2111 és (KKBP) 2019/2113 tanácsi határozatot.

(48)       A Tanács (KKBP) 2019/2009 határozata (2019. december 2.) a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme elleni küzdelemre irányuló ukrán erőfeszítéseknek az EBESZ-szel együttműködésben történő támogatásáról; HL L 312., 2019.12.3., 42. o.

(49)      Lásd a fenti 5. lábjegyzetet.

(50)      A Tanács (KKBP) 2018/1788 határozata (2018. november 19.) a Kézi- és Könnyűfegyvereket Ellenőrző Délkelet- és Kelet-európai Központnak (SEESAC) a nyugat-balkáni tiltott fegyverkereskedelem elleni küzdelemre vonatkozó regionális ütemterv végrehajtásában történő támogatásáról (HL L 293., 2018.11.20., 11. o.).

(51)      A Tanács (KKBP) 2019/2111 határozata (2019. december 9.) a SEESAC által a tiltott kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek jelentette veszély csökkentése céljából Délkelet-Európában végzett leszerelési és fegyverzet-ellenőrzési tevékenységek támogatásáról (HL L 318., 2019.12.10.).

(52)       Európai tűzfegyverszakértők hálózata, EMPACT Tűzfegyverek, délkelet-európai tűzfegyver-szakértői hálózat és az annak a keretében működő délkelet-európai tűzfegyver-szakértői csoport, az uniós és nyugat-balkáni partnerek tűzfegyver-szakértőinek vegyes bizottsága.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.7.24.

COM(2020) 608 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A tűzfegyverek tiltott kereskedelmére vonatkozó 2020–2025-ös uniós cselekvési terv

1. MELLÉKLET
A vonatkozó jogszabályok és uniós kezdeményezések felsorolása

Uniós jogszabályok

·A Tanács 91/477/EGK irányelve (1991. június 18.) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről (HL L 256., 1991.9.13., 51. o.) (módosítva);

·2008/944/KKBP közös álláspont (2008. december 8.) a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról, a Tanács (KKBP) 2019/1560 határozatával (2019. szeptember 16.) módosítva, HL L 239., 2019.9.17., 16. o.;

·2009/43/EK irányelv (2009. május 6.) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről, HL L 146., 2009.6.10., 1. o.; 

·Az Európai Parlament és a Tanács 258/2012/EU rendelete (2012. március 14.) az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve (az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve) 10. cikkének végrehajtásáról, valamint a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályainak létrehozásáról, HL L 94., 2012.3.30., 1. o.;

·A Bizottság (EU) 2015/2403 végrehajtási rendelete (2015. december 15.) a hatástalanított tűzfegyverek végleges működésképtelenségét biztosító hatástalanítási előírásokra és technikákra vonatkozó közös iránymutatások meghatározásáról, HL L 333., 2015.12.19., 62. o. (módosítva);

·A Bizottság (EU) 2019/68 végrehajtási irányelve (2019. január 16.) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv értelmében a tűzfegyverek és alapvető alkotóelemeik megjelölésére vonatkozó műszaki leírások megállapításáról, HL L 15., 2019.1.17., 18. o.;

·A Bizottság (EU) 2019/69 végrehajtási irányelve (2019. január 16.) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv szerinti riasztó- és jelzőfegyverekre vonatkozó műszaki előírások meghatározásáról, HL L 15., 2019.1.17., 22. o.;

·A Bizottság (EU) 2019/686 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. január 16.) a 91/477/EGK tanácsi irányelv értelmében a tűzfegyverek Unión belüli transzferére vonatkozó információk elektronikus eszközökkel történő szisztematikus cseréjére vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról, HL L 116., 2019.5.3., 1. o.;

·A Bizottság (EU) 2019/689 végrehajtási határozata (2019. január 16.) a 91/477/EGK tanácsi irányelvben meghatározott egyes igazgatási együttműködési rendelkezéseknek a belső piaci információs rendszer igénybevételével történő végrehajtására irányuló kísérleti projektről, HL L 116., 2019.5.3., 75. o.

Nemzetközi jogi eszközök

·A nemzetközi szervezett bűnözés elleni 2001. évi egyezmény, és annak a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve;

·A kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló 2001. évi ENSZ cselekvési program;

·Az államok számára a tiltott kézi- és könnyűfegyverek kellő időben történő és megbízható azonosítását és nyomon követését lehetővé tevő 2005. évi nemzetközi egyezmény;

·A 2013. évi Fegyverkereskedelmi Szerződés.

Uniós kezdeményezések

Általános kérdések

·2014-2018-as uniós szakpolitikai ciklus, a Bűnügyi Fenyegetettség Elleni Európai Multidiszciplináris Platform részét képező első operatív cselekvési terv 1 . Ez számos tevékenységet foglalt magában, amelyek a következőkre irányultak: hírszerzési információk beszerzése, összegyűjtése, és előállítása, a ballisztikai információk cseréjének javítása, nemzeti kapcsolattartó pontok kialakítása, meghatározott fenyegetésekkel (átalakított fegyverek, gáz- és riasztófegyverek, csomagkézbesítés) foglalkozó közös ellenőrzési műveletek szervezése, képzés és kapacitásépítés, valamint nemzetközi együttműködés.

·Firearms and the internal security of the EU: protecting citizens and disrupting illegal trafficking(Tűzfegyverek és az EU belső biztonsága: az állampolgárok védelme és a tiltott kereskedelem meghiúsítása), a Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, COM(2013) 716, 2013.10.21.

·Az európai biztonsági stratégia, a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, COM(2015) 185 final, 2015.4.28.

·Uniós cselekvési terv a tűzfegyverek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme és használata ellen, COM(2015) 624 final, 2015.12.2.

·A tiltott tűzfegyverek, kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek elleni uniós stratégia elemei, a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közös közleménye (JOIN(2018) 17 final, 2018.6.1.), amelyet a Tanács jóváhagyott és teljes értékű uniós stratégiává fejlesztett (A Tanács 2018. november 19-i következtetései — 13581/18. dokumentum.).”.

·A Bizottság jelentése a polgári tűzfegyverek kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályairól szóló 258/2012/EU rendelet alkalmazásának értékeléséről, COM(2017) 737 final, 2017.12.12.

·A Bizottság ajánlása a polgári célú tűzfegyverek, részeik és lényeges alkotóelemeik, valamint a lőszerek kivitele, behozatala és tranzit forgalma biztonságának javítására irányuló azonnali lépésekről, amely az uniós szabályok megerősítését sürgeti annak érdekében, hogy javítsák a tűzfegyverek nyomonkövethetőségét, export- és importellenőrzési eljárásait, valamint a tűzfegyverek tiltott kereskedelme elleni küzdelem terén kialakított hatósági együttműködést, C(2018) 2197 final, 2018.4.17.

Délkelet-Európa

·Cselekvési terv az EU és a délkelet-európai régió közötti tiltott lőfegyver-kereskedelemről (2015–2019), 2014. november 14., 15516/14 tanácsi dokumentum, amelyet a Tanács 2014. december 4‑i és 5‑i ülésén fogadott el (16526/14 tanácsi dokumentum); EU–Nyugat-Balkán bel- és igazságügy miniszteri fórum, 2014. december 12., Belgrád.

·Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal, COM(2018) 65 final, 2018.2.6. A 2.12. intézkedés kifejezetten a tűzfegyverek kereskedelmével foglalkozott.

·Közös cselekvési terv a Nyugat-Balkánon a terrorizmus elleni küzdelemről, amelyet az Európai Unió képviselői és a hat nyugat-balkáni partner a 2018. október 5-én Tiranában tartott EU–Nyugat-Balkán bel- és igazságügyi miniszteri találkozón írtak alá 2 . A terv öt átfogó célja között szerepel a tűzfegyverek tiltott kereskedelmének problémájával szembeni fellépés. Mind a hat nyugat-balkáni partner hatóságaival sor került a terrorizmus elleni küzdelemre irányuló, testreszabott kétoldalú megállapodások kidolgozására és megkötésére 3 . Ezek kiterjednek a tűzfegyverek kereskedelmével kapcsolatos kulcsfontosságú kérdésekre, például a tűzfegyverekkel foglalkozó, teljes mértékben működőképes kapcsolattartó pontok létrehozására. A prioritásként kezelendő intézkedésekre vonatkozóan konkrétan meghatározták a felelősségi köröket, a mutatókat és a határidőket.

·A kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek jogellenes birtoklásával és használatával, illetve az ezekkel való tiltott kereskedelemmel szembeni fenntartható megoldását célzó ütemterv, A berlini folyamat 2018. július 10-i londoni csúcstalálkozója. Ehhez a kezdeményezéshez később uniós pénzügyi támogatást biztosított a Kézi- és Könnyűfegyvereket Ellenőrző Délkelet- és Kelet-európai Központnak (SEESAC) a nyugat-balkáni tiltott fegyverkereskedelem elleni küzdelemre vonatkozó regionális ütemterv végrehajtásában történő támogatásáról szóló, 2018. november 19-i (KKBP) 2018/1788 tanácsi határozat (HL L 293., 2018.11.20., 11. o.), amely meghatározza az ütemterv végrehajtásának általános koordinációját és nyomon követését.

·Az EU és a délkelet-európai régió közötti tűzfegyver-kereskedelemre vonatkozó 2015–2019-es cselekvési terv értékelés, a Bizottság 2019. június 27-i jelentése, COM(2019) 293 final, 2019.6.27. Ez az értékelő jelentés megállapította, hogy a cselekvési terv javította a hálózatépítést és az információcserét, valamint lefektette a jövőbeli együttműködés alapjait. Ugyanakkor számos tervezett intézkedést még nem hajtottak végre teljes mértékben – ez a helyzet például a megfelelő végrehajtási stratégiákhoz, koordinációhoz, hírszerzéshez és információcseréhez mind nemzeti, mind európai szinten szükséges, tűzfegyverekkel kapcsolatos kapcsolattartó pontok létrehozása esetében. Továbbra sem harmonizált a tűzfegyverek lefoglalásával kapcsolatos adatgyűjtés, amely lehetővé tenné, hogy a szakpolitika tényeken alapuljon, és a kereskedelemmel kapcsolatos tendenciák megfelelő és megbízható módon legyenek értékelhetők. Az érdekeltek – a cselekvési tervben foglalt tervekkel ellentétben – szintén nem dolgoztak ki az információcserét szolgáló egységes jelentéstételi formanyomtatványt.

·A Tanács (KKBP) 2019/2111 határozata (2019. december 9.) a SEESAC által a tiltott kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek jelentette veszély csökkentése céljából Délkelet-Európában végzett leszerelési és fegyverzet-ellenőrzési tevékenységek támogatásáról, HL L 318., 2019.12.10.: Az EU 2002 óta több egymást követő KKBP tanácsi határozat révén segítséget nyújtott a Nyugat-Balkánnak, 18,1 millió EUR értékű finanszírozást biztosítva a kézifegyverek ellenőrzésére irányuló projektekhez.

·A Tanács (KKBP) 2019/2009 határozata (2019. december 2.) a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme elleni küzdelemre irányuló ukrán erőfeszítéseknek az EBESZ-szel együttműködésben történő támogatásáról, HL L 312., 2019.12.3., 42. o.

·E projektek átfogó támogatást biztosítottak a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésére irányuló erőfeszítésekhez és a tiltott fegyverkereskedelem megakadályozásához Délkelet-Európában. A Tanács által a régiónak nyújtott támogatás kulcsfontosságú végrehajtó ügynöksége 2002 óta az UNDP keretén belül működő, Kézi- és Könnyűfegyvereket Ellenőrző Délkelet- és Kelet-európai Központ (a továbbiakban: SEESAC). A 2019. december 9-i új tanácsi határozat a következő négy évre vonatkozóan 11,8 millió EUR-t biztosít a fegyverzet-ellenőrzési tevékenységekre. A kézi- és könnyűfegyverekkel foglalkozó bizottságok és a délkelet-európai tűzfegyver-szakértői hálózat hozzájárulnak a régión belüli megközelítések egységesítéséhez, valamint olyan regionális és helyi szintű tevékenységek kialakításához, amelyek elősegítik a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalt, a fegyverek fizikai biztonságának és készleteik kezelésének erősítését, a jelölés, a nyilvántartás és a nyomon követés javítását, a tűzfegyverek tiltott kereskedelmével szembeni küzdelemre szolgáló kapacitásoknak a tűzfegyverekkel foglalkozó kapcsolattartó pontok létrehozásával történő megerősítését, valamint a vizsgálati kapacitások megerősítését. Támogatást nyújtottak továbbá a figyelemfelhíváshoz, a kézi- és könnyűfegyverek és lőszerek begyűjtését célzó kampányokhoz, a régióbeli fegyverkivitel átláthatóvá tételéhez, valamint a nemi dimenziónak a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzése terén történő integrálásához.

·A keleti partnerségre vonatkozó szakpolitika 2020 után, közös közlemény, JOIN(2020) 7 final, 2020.3.18.; ez megismételte az európai szomszédságpolitika 2015. évi felülvizsgálatának azon felszólítását, amely a biztonsági dimenzió megerősítését sürgette a szervezett bűnözői csoportok tevékenységének meghiúsítása tekintetében, ideértve a tűzfegyverek kereskedelmét is.

2. MELLÉKLET
Az uniós cselekvési terv intervenciós logikája

 
3. MELLÉKLET
Délkelet-Európára vonatkozó egyedi intézkedések és a régiónak az EU-val folytatott együttműködése

4. MELLÉKLET
Kulcsfontosságú teljesítménymutatók

A Nyugat-Balkánon a kézi- és könnyűfegyverek jogellenes birtoklására, tiltott kereskedelmére és az azokkal való visszaélésre vonatkozó fenntartható megoldást célzó, 2024-ig szóló ütemterv az alábbi mutatókat alakította ki. E melléklet oly módon fogalmazza meg ezeket, hogy azok az uniós tagállamokra is alkalmazhatók legyenek. Ez nem érinti azt, hogy a nyugat-balkáni partnerek milyen módon kezdtek jelentéseket tenni az ütemterv végrehajtásáról. A mutatók számozása változatlan.

1.Az uniós jogszabályokkal 7 , a Fegyverkereskedelmi Szerződéssel, valamint a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyvvel (a tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyvvel) teljes mértékben harmonizált fegyverzet-ellenőrzési jogi keretek száma

1.1.A tűzfegyverek és lőszerek polgári célú használatára vonatkozó, a tűzfegyverekről és lőszerekről szóló releváns uniós irányelveknek megfelelő fegyverzet-ellenőrzési jogalkotási aktusok;

1.2.A robbanóanyagok polgári célú használatára vonatkozó, a robbanóanyagokról szóló releváns uniós irányelvekkel harmonizált fegyverzet-ellenőrzési jogalkotási aktusok;

1.3.A tűzfegyverek, lőszerek és robbanóanyagok katonai célú használatára vonatkozó, a 2009/43/EK irányelvvel harmonizált fegyverzet-ellenőrzési jogalkotási aktusok;

1.4.A fegyverkivitel ellenőrzésére vonatkozó, a 2008/944/KKBP közös állásponttal és a Fegyverkereskedelmi Szerződéssel összhangban lévő jogalkotási aktusok;

1.5.A tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyvvel összhangban álló fegyverzet-ellenőrzési jogalkotási aktusok.

2.Csak Délkelet-Európára vonatkozóan: Az egyes joghatóságok által kidolgozott, a férfiak, nők, fiúk és lányok szükségleteivel is foglalkozó, kutatási eredményeken alapuló fegyverzet-ellenőrzési szakpolitikai dokumentumok száma;

2.1.A kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó stratégia van hatályban.

2.2.A kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó stratégia kutatási eredményeken alapul.

2.3.A kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó stratégia foglalkozik a férfiak, nők, fiúk és lányok szükségleteivel.

3.Az esetek száma, az érintett személyek száma, valamint a visszaélésekben és tiltott kereskedelemben érintett olyan tűzfegyverek, lőszerek és robbanóanyagok mennyisége, amelyek tekintetében eljárást indítottak és határozatot hoztak, az érintett lefoglalásokra vonatkozó bűnüldözési jelentések számához viszonyítva;

4.A belföldön (ideértve az Európai Unión belüli tagállamok közötti határokon) lefoglalt tűzfegyverekkel, lőszerekkel és robbanóanyagokkal kapcsolatos esetek száma és az ilyen anyagok mennyisége, a külső határon (a délkelet-európai partnerek határain vagy az EU külső határain) lefoglalt tűzfegyverekkel, lőszerekkel és robbanóanyagokkal kapcsolatos esetek számához és az ilyen anyagok mennyiségéhez viszonyítva;

4.1.A belföldön lefoglalt tűzfegyverek, lőszerek és robbanóanyagok eseteinek száma;

4.2.A belföldön lefoglalt tűzfegyverek száma;

4.3.A belföldön lefoglalt lőszerek száma;

4.4.A belföldön lefoglalt robbanóanyagok mennyisége;

4.5.A külső határon lefoglalt tűzfegyverek, lőszerek és robbanóanyagok eseteinek száma;

4.6.A külső határon lefoglalt tűzfegyverek száma;

4.7.A külső határon lefoglalt lőszerek száma;

4.8.A külső határon lefoglalt robbanóanyagok mennyisége;

5.Az Európai Unió határain lefoglalt, igazolhatóan Délkelet-Európából származó tűzfegyverek, lőszerek és robbanóanyagok eseteinek száma, az Európai Unió területén belül lefoglalt, igazoltan Délkelet-Európából származó vagy ott illetéktelen kezekbe jutott tűzfegyverek, lőszerek és robbanóanyagok eseteinek számához viszonyítva;

5.1.[nem alkalmazandó – már szerepel itt: 4.2]

5.2.[nem alkalmazandó – már szerepel itt: 4.3]

5.3.[nem alkalmazandó – már szerepel itt: 4.4]

5.4.Az EU határain lefoglalt, igazoltan Délkelet-Európából származó tűzfegyverek száma;

5.5.Az EU határain lefoglalt, igazoltan Délkelet-Európából származó lőszerek mennyisége;

5.6.Az EU határain lefoglalt, igazoltan Délkelet-Európából származó robbanóanyagok mennyisége;

5.7.Az EU területén belül lefoglalt, igazoltan Délkelet-Európából származó tűzfegyverek száma;

5.8.Az EU területén belül lefoglalt, igazoltan Délkelet-Európából származó lőszerek mennyisége;

5.9.Az EU területén belül lefoglalt, igazoltan Délkelet-Európából származó robbanóanyagok mennyisége.

6.Azon tűzfegyverek, lőszerek és robbanóanyagok száma, amelyekre vonatkozóan a nemzeti illetékes hatóságok kiviteli engedélyt adtak ki, és amelyekről megállapították, hogy illetéktelen kezekbe jutottak

6.1.A kiadott és felhasznált fegyverkiviteli engedélyek száma;

6.2.A kiadott és felhasznált lőszerkiviteli engedélyek száma;

6.3.Azon esetek száma, amelyekben kiadott és felhasznált fegyverkiviteli engedély tárgyát képező fegyverekről megállapították, hogy illetéktelen kezekbe jutottak

6.4.Azon esetek száma, amelyekben kiadott és felhasznált engedély tárgyát képező lőszerekről a szállítást követő ellenőrzési eljárások során megállapították, hogy illetéktelen kezekbe jutottak.

7.A tűzfegyverekkel foglalkozó kapcsolattartó pontok és a kapacitásépítés

7.1.Az egyes országokban létrehozott és működő, a legjobb gyakorlatokról szóló uniós iránymutatásban megállapított normáknak megfelelő, uniós tűzfegyverekkel foglalkozó kapcsolattartó pontok száma;  8

7.2.Azon alkalmazottak száma, akik a tűzfegyverek jelentette fenyegetéssel kapcsolatos képzésben részesültek uniós szinten (különösen a CEPOL által kínált képzések) és nemzeti szinten (beleértve a lépcsőzetes képzést is).

8.Az intézményközi együttműködés esetei operatív szinten, ideértve a nyomozási, a vádemelési és a tárgyalást megelőző szakot is;

8.1.A tűzfegyverekkel, lőszerekkel és robbanóanyagokkal kapcsolatos incidensek száma a nemzeti bűnüldöző hatóságok nyilvántartása szerint;

8.2.A tűzfegyverekkel, lőszerekkel és robbanóanyagokkal kapcsolatos olyan esetek, amelyekben a szabálysértési ügyekben eljáró bíróságok folytatták le az eljárást;

8.3.A tűzfegyverekkel, lőszerekkel és robbanóanyagokkal kapcsolatos olyan esetek, amelyeket a szabályértési ügyekben eljáró bíróság bírált el;

8.4.A tűzfegyverekkel, lőszerekkel és robbanóanyagokkal kapcsolatos olyan esetek, amelyekben az ügyész ejtette a vádat;

8.5.A tűzfegyverekkel, lőszerekkel és robbanóanyagokkal kapcsolatos olyan esetek, amelyekben a bíró/vizsgálóbíró ejtette a vádat;

9.Az uniós tagállamokkal, délkelet-európai hatóságokkal és szervekkel, valamint nemzetközi bűnüldöző szervekkel való operatív együttműködés azon eseteinek száma, amelyek a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekményekkel szembeni küzdelem során szerzett hírszerzési információn alapultak, ideértve a ballisztikai információkat is;

9.1.A hírszerzésen alapuló operatív együttműködés eseteinek száma a joghatóság szintjén;

9.2.A hírszerzésen alapuló operatív együttműködés eseteinek száma Délkelet-Európában;

9.3.A Frontexszel való hírszerzésen alapuló operatív együttműködés eseteinek száma;

9.4.Az Europollal/EMPACT-tal való hírszerzésen alapuló operatív együttműködés eseteinek száma;

9.5.A délkelet-európai partnerek és az uniós tagállamok között az Europol részvétele nélkül folytatott hírszerzésen alapuló kétoldalú operatív együttműködés eseteinek száma;

9.6.Az Interpollal való hírszerzésen alapuló operatív együttműködés eseteinek száma;

9.7.Csak az EU-ra vonatkozóan: Az uniós tagállamok között az Europol/EMAPCT részvétele nélkül folytatott hírszerzésen alapuló kétoldalú operatív együttműködés eseteinek száma;

9.8.Csak az EU-ra vonatkozóan: A Schengeni Információs Rendszerben végzett adatbevitelek és lekérdezések száma;

9.9.Csak az EU-ra vonatkozóan: A vámügyi kockázatkezelési rendszerben végzett adatbevitelek és lekérdezések száma;

10.A tűzfegyverhasználattal kapcsolatos incidensek száma és a tűzfegyverekkel való visszaélés által érintett áldozatok száma, nem és életkor szerinti bontásban, joghatóságonként;

10.1.A legális és illegális tűzfegyverekkel elkövetett incidensek száma;

10.2.A tűzfegyverekkel meggyilkolt személyek száma, nem és életkor szerinti bontásban;

10.3.A tűzfegyverekkel megsebesített személyek száma, nem és életkor szerinti bontásban;

10.4.A tűzfegyverekkel öngyilkosságot elkövető személyek száma, nem és életkor szerinti bontásban.

11.Az önkéntesen beszolgáltatott tűzfegyverek és lőszerek száma, valamint a legalizált vagy hatástalanított tűzfegyverek száma;

11.1.Az önkéntesen beszolgáltatott tűzfegyverek száma;

11.2.Az önkéntesen beszolgáltatott lőszerek száma;

11.3.A legalizált tűzfegyverek száma;

11.4.Az uniós előírásoknak megfelelően hatástalanított tűzfegyverek száma.

12.Azon bejelentett (elkobzott vagy felesleges) kézi- és könnyűfegyverek/tűzfegyverek, lőszerek és robbanóanyagok száma, amelyeket szisztematikusan megsemmisítettek

12.1.A bejelentett elkobzott tűzfegyverek/lőszerek/robbanóanyagok mennyisége;

12.2.Az elkobzott és megsemmisített tűzfegyverek/lőszerek/robbanóanyagok mennyisége;

12.3.Az elkobzott és más módon ártalmatlanított tűzfegyverek/lőszerek/robbanóanyagok mennyisége;

12.4.A felesleges tűzfegyverek/lőszerek/robbanóanyagok mennyisége;

12.5.A megsemmisített felesleges tűzfegyverek/lőszerek/robbanóanyagok mennyisége;

12.6.A más módon ártalmatlanított felesleges tűzfegyverek/lőszerek/robbanóanyagok mennyisége;

13.A kézi- és könnyűfegyverek/tűzfegyverek és lőszereik nemzetközi biztonsági és védelmi előírásoknak megfelelő tároló létesítményeinek száma;

13.1.A kézi- és könnyűfegyverek és lőszerek tárolására szolgáló katonai létesítmények száma;

13.2.A kézi- és könnyűfegyverek/tűzfegyverek és lőszerek tárolására szolgáló bűnüldözési létesítmények száma;

13.3.A tűzfegyverek és lőszerek tárolására szolgáló polgári létesítmények;

13.4.A nemzetközi biztonsági és védelmi előírásoknak megfelelő katonai tároló létesítmények száma;

13.5.A nemzetközi biztonsági és védelmi előírásoknak megfelelő bűnüldözési tároló létesítmények száma;

13.6.A nemzetközi biztonsági és védelmi előírásoknak megfelelő polgári tároló létesítmények száma;

14.A polgárok elégedettségének százalékos aránya (kor és nem szerinti bontásban), azaz a fegyveres erőszakkal szemben magukat biztonságban érzők aránya.

14.1.Azon polgárok százalékos aránya, akik úgy érzik, fenyegetést jelent számukra a fegyverek illegális birtoklása és az azokkal való visszaélés.

(1)    16726/3/13. dokumentum REV 3 RESTREINT UE/EU RESTRICTED.

(2)    https://ec.europa.eu/home-affairs/sites/homeaffairs/files/news/docs/20181005_joint-action-plan-counter-terrorism-western-balkans.pdf.

(3)    Az első két megállapodást Avramopulosz biztos és Albánia belügyminisztere, illetve Észak-Macedón Köztársaság belügyminisztere írta alá Brüsszelben 2019. október 9-én, lásd: https://ec.europa.eu/home-affairs/news/news/20191009_security-union-implementing-counter-terrorism-arrangements-albania-north-macedonia . A Koszovóval* való megállapodást Brüsszelben, 2019. október 30-án írták alá. Az utolsó három, Bosznia-Hercegovinával, Montenegróval, illetve Szerbiával való megállapodás aláírására a bel- és igazságügyminiszterek 2019. november 19-i szkopjei találkozója kapcsán került sor. * Ez a megnevezés nem érinti a státusszal kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

(4)    A regionális ütemterv időkerete

(5)    Lásd a 4. mellékletet.

(6)    G= Goal (cél); T=Target (célérték)

(7)    Lásd a fenti 1. lábjegyzetet.

(8)    2018. május 15., 8586/18. sz. tanácsi dokumentum.