EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.9.24.

COM(2020) 592 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

az uniós lakossági pénzforgalmi stratégiáról

RÖVIDÍTÉSEK LISTÁJA

AIS        Számlainformációk összesítése (Account Information Services)

AML/CFT    A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem (Anti-Money Laundering and Combating the Financing of Terrorism)

API        Alkalmazásprogramozási felület (Application Programming Interface)

ATM        Bankjegykiadó automata (Automated Teller Machine)

CPACE    Érintéses fizetésekre vonatkozó közös specifikáció (Common Payment Application Contactless Extensions)

CSM        Klíring és elszámolási mechanizmusok

EBH        Európai Bankhatóság

EKB        Európai Központi Bank

eID        Elektronikus azonosítás

ELTEG    Az euró törvényes fizetőeszköz szerepével foglalkozó szakértői csoport (Euro Legal Tender Expert Group)

EMD2        A felülvizsgált elektronikuspénz-irányelv (E-Money Directive)

EPC        Európai Pénzforgalmi Tanács

ERPB        Kis Értékű Eurófizetések Tanácsa (European Retail Payments Board)

IBAN        Nemzetközi bankszámlaszám (International Bank Account Number)

NFC        Kis hatótávolságú kommunikáció (Near Field Communication)

PIS        Megbízásos online átutalások (Payment Initiation Services)

POI        Interakciós pont (Point of Interaction)

POS        Értékesítési hely (Point of Sale)

PSD2    A felülvizsgált pénzforgalmi szolgáltatási irányelv (Payment Services Directive2)

PSZ        Pénzforgalmi szolgáltató

SEPA        Egységes eurófizetési térség (Single Euro Payments Area)

SCT        SEPA-átutalás (SEPA Credit Transfer)

SCT Inst.    Azonnali SEPA-átutalás (SEPA Instant Credit Transfer)

SDD        SEPA-beszedés (SEPA Direct Debit)

SCA        Erős ügyfél-hitelesítés (Strong Customer Authentication)

SFD    Az elszámolások véglegességéről szóló irányelv (Settlement Finality Directive)

TIPS        TARGET azonnali fizetési rendszer (TARGET Instant Payment System)

TPP        Harmadik fél szolgáltató (Third-Party Provider)

SWIFT    Nemzetközi Bankközi Pénzügyi Telekommunikációs Társaság

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

az uniós lakossági pénzforgalmi stratégiáról

I.Háttér és kihívások

A korábban a háttérfolyamatok közé sorolt pénzforgalom mára stratégiai jelentőségre tett szert. Az európai gazdaság gerincét alkotja. 2018. decemberi közleményében a Bizottság egy „teljesen integrált azonnali fizetési rendszer” létrehozását támogatta az EU-ban, „a kis értékű fizetési rendszerek kockázatainak és sebezhetőségeinek csökkentése, és a létező fizetési megoldások autonómiájának növelése érdekében” 1 .

Az e közleménnyel párhuzamosan elfogadott digitális pénzügyi szolgáltatási stratégia kiemeli, hogy a digitális innováció radikálisan átalakítja a pénzügyi szolgáltatások nyújtását. A kis értékű fizetési ágazat élen jár az átalakulásban, az ágazatban zajló technológiai változás üteme és nagyságrendje pedig konkrét és célzott szakpolitikai intézkedéseket követel meg, amelyek túlmutatnak a digitális pénzügyi szolgáltatási stratégia horizontális terjedelmén.

Az elmúlt évtizedben a pénzforgalmi újítások többsége az ügyfélinterfészek (például mobilalkalmazások) továbbfejlesztésére szorítkozott, a használt készpénz-helyettesítő fizetési eszközök (bankkártyák, banki átutalások stb.) terén ugyanakkor nem hozott érdemi változást.

Az utóbbi időben azonban jelentős tendenciák indultak meg. A fizetési művelet ma már kevésbé láthatóan, emellett egyre inkább dematerializált formában és a pénzügyi közvetítők kiiktatásával valósul meg. A technológiai nagyvállalatok („BigTech”) aktivizálódtak a pénzforgalmi ágazatban. Jelentős mértékű hálózatgazdaságosságukat kihasználva kihívás elé állíthatják a nagyobb piaci múltú szolgáltatókat. Emellett a kriptoeszközök (és közöttük az úgynevezett stabil kriptopénz) megjelenésével e vállalkozások hamarosan forradalmi – titkosításra és megosztott főkönyvi technológiára (DLT) épülő – pénzforgalmi megoldásokat kínálhatnak. Az innovációs hullám ellenére az új digitális fizetési megoldások többsége továbbra is nagyrészt hagyományos kártya- vagy banki átutalási tranzakciókon alapul attól függetlenül, hogy az adott megoldást meglévő bankok, kártyatársaságok, pénzügyi technológiai („FinTech”) vállalkozások, vagy technológiai nagyvállalatok kínálják.

Az innováció és a digitális transzformáció a továbbiakban is alakítani fogja a pénzforgalom működését. A pénzforgalmi szolgáltatók egyre inkább felhagynak a régi csatornákkal és a hagyományos készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel, és új módszereket fejlesztenek ki, amelyeknél a fizetési megbízások viselhető eszközök (óra, szemüveg, öv stb.) vagy testrészek segítségével kezdeményezhetők, vagy akár – a biometrikus azonosításnak és más fejlett hitelesítési technológiáknak köszönhetően – egyáltalán nincs is szükség az ügyfélnél lévő fizetési eszközre. A dolgok internetének további fejlődésével a hűtőgépek, autók, ipari berendezések és hasonló eszközök egyre nagyobb mértékben csatlakoznak az internethez, és gazdasági ügyletek közvetítőivé válnak.

A digitális transzformációnak és a fogyasztói preferenciák változásának köszönhetően a készpénzmentes tranzakciók gyors ütemben terjednek 2 . A Covid19-világjárvány további erőteljes lendületet adott a digitális fizetésre való áttérésnek, és igazolta a biztonságos, hozzáférhető és kényelmes (többek között az érintéses) fizetés létfontosságát a távoli és a személyes fizetési műveletek során egyaránt. Mindennek ellenére a kis értékű fizetések többségénél az Unióban továbbra is készpénzt használnak.

Az állami és a magánszektor egymást kiegészítő szerephez jut a pénzforgalom leendő színterén. Ahogy világszerte egyre több központi bank vizsgálja a központi banki digitális fizetőeszközök (CBDC-k) kibocsátási lehetőségeit, tapintható jelei vannak a kis értékű fizetések piacán várható további jelentős változásoknak is.

Tagolt uniós piac

Az utóbbi években számottevő javulás tapasztalható, ami nagyrészt az egységes eurófizetési térség (SEPA) létrehozásának, valamint a kis értékű fizetésre vonatkozó jogszabályok harmonizációjának köszönhető. Az uniós pénzforgalmi piac azonban a nemzeti határok mentén továbbra is jelentős mértékben széttöredezett, mivel a kártyán vagy azonnali fizetésen alapuló belföldi fizetési megoldások többsége nem működik határokon átnyúlóan. Ez néhány nagy globális szereplő előnyére válik, amelyek lefedik a határokon átnyúló fizetések egész Európán belüli piacát.

E nagy globális szereplőket, köztük a világméretű bankkártya-szolgáltató hálózatokat és a nagy technológiai szolgáltatókat leszámítva gyakorlatilag nincs olyan digitális fizetési megoldás, amely egész Európában használható lenne a bolti és elektronikus kereskedelmi fizetéseknél. Az itt bemutatott stratégiával kapcsolatos nyilvános konzultáció keretében több, az Unió belső piacán működő FinTech vállalkozás jelezte, hogy e tagoltság akadályozza az arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy az egységes piac egészére kiterjeszthessék tevékenységüket. 

Ugyanakkor az utóbbi időben több ígéretes fejlemény bontakozott ki. Például 2020. július 2-án egy 16 európai bankból álló csoport elindította az európai pénzforgalmi kezdeményezés (EPI) 3 projektjét, amelynek célja, hogy 2022-ig páneurópai pénzforgalmi megoldást dolgozzon ki. A Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) a kezdetektől politikai támogatásban részesítette a kezdeményezést, és üdvözölte annak elindítását 4 . Az elmúlt időszakban olyan egyéb biztató piacvezérelt kezdeményezések is megjelentek, amelyek a közös infrastruktúrák kialakítására 5 , a belső piaci fizetési megoldások közötti együttműködés és átjárhatóság javítására 6 , valamint új közös fizetési megoldások kifejlesztésére irányulnak.

Ezzel párhuzamosan a Kis Összegű Euró-pénzforgalmi Tanács 7 (ERPB) és az Európai Pénzforgalmi Tanács (EPC) vezetésével több olyan kezdeményezés megvalósítása is zajlik a közös európai rendszerek és szabályok bevezetése céljából, amelyek végső soron az üzletekben és az e-kereskedelemben alkalmazott azonnali fizetési megoldások megjelenésének és átjárhatóságának megkönnyítését szolgálják.

Miért van szükség stratégiára?

E kezdeményezések mind az európai pénzforgalmi színtér dinamizmusát mutatják. Fennáll azonban a következetlenség és a még tagoltabbá váló piac kockázata. Emellett egyértelmű irányítási keretre is szükség van, amely alátámasztja az uniós lakossági pénzforgalmi stratégiát. Az uniós intézmények, ezen belül különösen a Bizottság politikai katalizátorszerepet játszhatnak, míg a megfelelő fizetési megoldások kidolgozását teljes mértékben a magánszektorra bízhatják. Ennélfogva döntő fontosságú egy olyan világos jövőkép kialakítása, amely a kívánt haladási irány kijelölésével egységes, koherens és átfogó szakpolitikai keretbe helyezi a jövőbeli intézkedéseket. Ez a jelen közlemény célja.

II.Az európai kis értékű fizetésekre vonatkozó jövőkép

Az Unión belüli kis értékű fizetésekre vonatkozóan a Bizottság jövőképe a következő:

-az európai polgárok és vállalkozások a fizetési megoldások széles és változatos körét vehetik igénybe, amelyeket a versengő és innovatív pénzforgalmi piac támogat, és biztonságos, hatékony és hozzáférhető infrastruktúrák alapoznak meg;

-versenyképes, belső fejlesztésű és páneurópai fizetési rendszerek állnak rendelkezésre, amelyek alátámasztják Európa gazdasági és pénzügyi szuverenitását; továbbá

-az EU jelentős mértékben hozzájárul az Unión kívüli joghatósági területeket érintő határokon átnyúló fizetések, ezen belül a hazautalások feltételeinek javításához, ezáltal támogatja az euró nemzetközi szerepét és az EU „nyitott stratégiai autonómiáját”.

A Bizottság a fokozottan versengő pénzforgalmi piac célját tűzte maga elé, amely az alkalmazott fizetőeszköztől függetlenül valamennyi tagállam javát szolgálja, és amelyben minden piaci szereplő tisztességes és egyenlő feltételekkel, az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásainak maradéktalan teljesítésével versenyezhet a legkorszerűbb innovatív megoldások nyújtásában.

Miután a pénzforgalom élen jár a pénzügyi szolgáltatások terén zajló digitális innovációban, e stratégia végrehajtása hozzájárul a Bizottság digitális pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó átfogóbb jövőképének, valamint a következő célkitűzések megvalósításához: a piac széttagoltságának megszüntetése, a pénzügyi szolgáltatásokra irányuló piacvezérelt innováció előmozdítása, valamint a digitális pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő kihívások és kockázatok kezelése a technológiasemlegesség biztosítása mellett. A Bizottság ezért a digitális pénzügyi szolgáltatási stratégiával és a digitális működési reziliencia megerősítését szolgáló új uniós keretre, valamint a kriptoeszközökre vonatkozó két jogalkotási javaslattal együtt mutatja be ezt a stratégiát. A stratégia emellett kiegészíti az EKB/Eurórendszer által 2019 novemberében bemutatott lakossági pénzforgalmi stratégiát 8 is.

Ez a stratégia az egymáshoz szorosan kapcsolódó alábbi négy alappillérre épül:

1)páneurópai lefedettségű, egyre inkább digitális és azonnali fizetési megoldások;

2)a kis értékű fizetések innovatív és versengő piaca;

3)hatékony és egymással kölcsönösen átjárható kis értékű fizetési rendszerek és más támogató infrastruktúrák; továbbá

4)hatékony nemzetközi fizetések, ideértve a hazautalásokat is.

III. A stratégiai intézkedések pillérei

A.1. pillér: páneurópai lefedettségű, egyre inkább digitális és azonnali fizetési megoldások;

A Bizottság szándéka, hogy az európai polgárok és vállalkozások minden fizetési műveletük során színvonalas fizetési megoldásokat érhessenek el és vehessenek igénybe. E megoldásoknak biztonságosaknak és költséghatékonyaknak kell lenniük, emellett a határokon átnyúló műveletek esetében is a belföldiekhez hasonló feltételeket kell biztosítaniuk. Figyelembe véve az azonnali fizetések versenypiaci és innovációs potenciálját, amelyet 2018. decemberi közleményében 9 is elismert, a Bizottság úgy véli, hogy az említett megoldásoknak nagyrészt azonnali fizetési rendszerekre kell épülniük.

1.Azonnali fizetések: az új norma

Az azonnali fizetéseknél a pénzeszközök azonnal a kedvezményezett rendelkezésére állnak. A mobilfizetési szolgáltatások fejlesztésével ötvözve az azonnali fizetés újabb lehetőségeket teremthet az uniós pénzforgalmi szolgáltatók számára ahhoz, hogy versenyezhessenek uniós és globális versenytársaikkal. A 2018. decemberi bizottsági közlemény szerint: „[e]gy az Unió egészére kiterjedő, határokon átnyúló azonnali fizetési megoldás kiegészítené a jelenlegi kártyarendszereket, csökkentené a külső zavarok kockázatát és hatékonyabbá, de egyben autonómabbá is formálná az EU-t”.

Az azonnali fizetéseknek a hagyományos átutalás mellett sokféle egyéb lehetséges felhasználási módjuk van, különösen a fizikai és az online vásárlásoknál, ahol jelenleg a fizetésikártya-rendszerek egyeduralma jellemző.

A Bizottság célja, hogy az Unióban 2021 végéig teljes körűvé váljon az azonnali fizetések alkalmazása. Ehhez három szinten szükséges lényeges előrelépéseket tenni: a szabályok, a végfelhasználói megoldások és az infrastruktúrák terén. Mindhárom fronton jelentős eredmények születtek, azonban néhány kihívást még le kell küzdeni.

Egységes szabályok

Elengedhetetlen, hogy a fizetési műveletek végrehajtására egységes szabályok legyenek érvényben, amelyek többek között rögzítik a pénzforgalmi szolgáltatók kölcsönös jogait és kötelezettségeit. Hasonlóan a korábbi SEPA-beszedési és -átutalási modellhez, az Európai Pénzforgalmi Tanács (EPC) 2017-ben kidolgozta az azonnali SEPA-átutalások modelljét (SCT Inst. modell). A modell lehetővé teszi, hogy a pénzeszközök kevesebb mint tíz másodperc alatt rendelkezésre álljanak a kedvezményezett számláján.

Sajnos 2020 augusztusáig, csaknem három évvel az azonnali SEPA-átutalások modelljének 10 bevezetése után a SEPA-átutalást nyújtó uniós pénzforgalmi szolgáltatók mindössze 62,4 %-a csatlakozott a modellhez. Ami a fizetési számlákat illeti, az Európai Pénzforgalmi Tanács becslése szerint 12 olyan uniós tagállam van (mindegyik az euróövezet tagja), ahol a fizetési számlák több mint a fele elérhető az SCT Inst. modellben.

Az SCT Inst. modell tulajdonosaként az Európai Pénzforgalmi Tanács erőfeszítéseket tett a csatlakozás előmozdítása érdekében. Például 2020. július 1-től 15 000 euróról 100 000 euróra emelte az azonnali SEPA-átutalási műveletek egyenkénti maximális összegét. A modell jelenlegi önkéntes jellege ugyanakkor nem eredményezett kellően gyors és széles körű csatlakozást. Egyes euróövezeti tagállamok lemaradása egyértelműen megállapítható. A Bizottság ezért valószínűnek tartja, hogy az SCT Inst. modellhez való csatlakozás ütemét intézkedés útján lesz szükséges gyorsítani.

A SEPA-rendelet előírása szerint „a fizetési modell résztvevői a tagállamok többségében működő PSZ-ek többségét képviselik, és kizárólag azon Unión belül működő PSZ-ek többségét is alkotják, amelyek átutalásokat, illetve beszedéseket teljesítenek” 11 . A Belga Nemzeti Bankkal – a SEPA-rendelet értelmében az SCT Inst. modell figyelemmel kíséréséért felelős illetékes nemzeti hatósággal – közösen a Bizottság vizsgálja annak jogkövetkezményeit, hogy az említett csatlakozási követelmények 2020. november 21-ig (az átmeneti mentességi időszak végéig) várhatóan nem teljesülnek maradéktalanul.

Végfelhasználói megoldások

A Bizottság elvárja, hogy a végfelhasználók szintjén a megoldások egymással kölcsönösen átjárhatók és hozzáférhetők legyenek, képviseljenek hozzáadott értéket, továbbá elégítsék ki széles felhasználói kör igényeit, ideértve a különböző méretű vállalkozásokat is, bármilyen ügyfél-kategória – például az idősek vagy a fogyatékkal élők – kizárása nélkül.

A Bizottság a teljes körű támogatás mellett részt is vesz abban a fontos munkában, amelyet a Kis Összegű Euró-pénzforgalmi Tanács (ERPB) végez az üzletekben és az e-kereskedelemben végrehajtott fizetési műveletekhez kapcsolódó azonnali fizetési megoldások átjárhatósága terén 12 . Ezenkívül az Európai Pénzforgalmi Tanács vezetésével már befejezett, illetve jelenleg is zajló különböző munkafolyamatok ugyancsak növelhetik az azonnali SEPA-átutalási (SCT Inst.) modell értékét, javíthatják az azonnali fizetési megoldások használhatóságát, és végső soron elősegíthetik az azonnali fizetések elterjedését 13 .

A munkát inkluzív jelleggel kell végezni a pénzforgalmi szolgáltatók minden kategóriájára kiterjedően, ideértve a megbízásos online átutalási szolgáltatókat és a számlainformációkat összesítő szolgáltatókat, valamint az olyan egyéb nem feltétlenül pénzforgalmi szolgáltatónak minősülő, de releváns szereplőket is, mint a végfelhasználói interfészszolgáltatók és a felhasználók képviselői.

A Bizottság azzal számol, hogy a piaci szereplők széles körben csatlakoznak a Kis Összegű Euró-pénzforgalmi Tanács és az Európai Pénzforgalmi Tanács által kidolgozott modellekhez és ajánlásokhoz. A pénzforgalmi szolgáltatók eddig nem használták ki egyes újonnan kifejlesztett modellek előnyeit, többek között az Európai Pénzforgalmi Tanács által 2019-ben bevezetett és 2020 júniusában frissített „SEPA-proxykeresés” (SEPA-Proxy-Look-up) modelljét sem. Ez a modell lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy fizetési információk, például a nemzetközi bankszámlaszám (IBAN) manuális cseréje nélkül, mobil eszközük segítségével utaljanak pénzt saját fizetési számlájukról egy unióbeli másik személy számlájára 14 .

Egyre több végfelhasználói fizetési megoldás biztosítja az interakciós ponti 15 (POI) fizetés lehetőségét például QR 16 -kódok, Bluetooth (BLE) vagy kis hatótávolságú kommunikációs (NFC) technológia segítségével. A QR-kódok azonban az Unió szintjén nem szabványosítottak, ami korlátozza elfogadásukat, különösen a határokon átnyúló műveleteknél. Emellett egyes mobileszköz-szolgáltatók korlátozzák a pénzforgalmi szolgáltatók hozzáférését a mobiltelefonos NFC-technológiához. Ez megnehezíti az azonnali fizetési megoldást nyújtók számára, hogy a kártyák alternatívájaként egységes QR-kódokra épülő, kényelmes és megfizethető megoldásokat kínáljanak a kereskedőknek és a fogyasztóknak, vagy NFC-alapú mobilfizetést nyújtsanak 17 .

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a QR-kódokra vonatkozó egységes, nyílt és biztonságos európai szabvány kidolgozása elősegítené az azonnali fizetés elterjedését és átjárhatóságát. Ezért üdvözli a Kis Értékű Eurófizetések Tanácsa munkacsoportjának folyamatban lévő munkáját egyrészt az interakciós ponti azonnali fizetésekre vonatkozó keretrendszer terén – amelyet a munkacsoport az Európai Pénzforgalmi Tanácsnak a mobil eszközön kezdeményezett SEPA-átutalásokkal foglalkozó, több érdekelt felet tömörítő munkacsoportjával együttműködve végez –, másrészt a kereskedők és a fogyasztók által bemutatott QR-kódokra egyaránt kiterjedő egységes standard terén 18 .

Átjárható infrastruktúrák

Az azonnali fizetések klíringjére és elszámolására szolgáló, határokon átnyúló infrastruktúrák jelenleg is léteznek Európában, a klíring- és elszámolási mechanizmusok (CSM-ek) teljes átjárhatósága azonban egyelőre nem valósult meg. Minthogy ez nyilvánvalóan akadályozza az azonnali fizetés elterjedését az Unióban, az EKB 2020. július 24-én a kérdés rendezését célzó intézkedéseket jelentett be 19 . Határozott elvárás, hogy a klíring- és elszámolási mechanizmusok, valamint a pénzforgalmi szolgáltatók gondoskodjanak az említett intézkedések időszerű végrehajtásáról (2021 végéig), tekintettel azon jogszabályi kötelezettségükre, hogy azonnali fizetés nyújtásakor legyenek az Unió egészében elérhetők.

2.Az azonnali fizetés iránti fogyasztói bizalom erősítése

Annak, hogy a pénzeszközök közel valós időben rendelkezésre állnak a kedvezményezett számláján, a fizetések pedig nem vonhatók vissza, bizonyos esetekben, például téves tranzakció, csalás 20 stb. esetén következményei lehetnek a fogyasztók számára. Az azonnali fizetések emellett a pénzmosással, a terrorizmusfinanszírozással és a kibertámadásokkal összefüggő kihívások, valamint működési és likviditási kockázatok elé is állíthatják a pénzügyi intézményeket. A nem megfelelően azonosított és kezelt kockázatok megrendíthetik az azonnali fizetést használó fogyasztók és kereskedők bizalmát, ami adott esetben akadályozhatja a megoldás új normaként való teljes körű bevezetését. A Bizottság emlékeztet arra, hogy az azonnali fizetési szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi szolgáltatóknak gondoskodniuk kell a csalás, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzését szolgáló megfelelő és valós idejű eszközök meglétéről, amelyek maradéktalanul megfelelnek a hatályos jogszabályoknak.

Ahhoz, hogy vonzóbbá válhassanak a fogyasztók számára, az azonnali fizetési szolgáltatásoknak olyan elemekkel kell rendelkezniük, amelyek azonos feltételeket biztosítanak más készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel, például a kártyákkal, amelyeknél meghatározott esetekben (például tévedés esetén) lehetőség van a bankkártya-tranzakció törlésére, vagyis a vásárláshoz felhasznált kártyaegyenlegnek a vásárló részére történő visszatérítésére.

A Bizottság megítélése szerint az azonnali fizetés akkor válhat az új normává, ha az általános és az azonnali átutalások díjszabása azonos. Enélkül az azonnali fizetés az általános átutalást kiegészítő réspiaci termék marad. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a szolgáltatónál járulékos költségek merülhetnek fel, ha az azonnali fizetésnél is biztosítanak olyan elemeket és kiegészítő funkciókat, mint a tranzakciók törlése.

3.Európai fejlesztésű, határokon átnyúló fizetési megoldások

Az e fejezet 1. és 2. szakaszában említett, az azonnali fizetéseket megkönnyítő kulcsintézkedések végrehajtása önmagában nem feltétlenül elegendő a páneurópai fizetési megoldások sikeres bevezetéséhez. Az európai szereplőknek további intézkedéseket kell tenniük ahhoz, hogy sikeresek lehessenek a meglévő, nagyobb múltú versenytársak által elfoglalt színtéren.

A páneurópai megoldásokat nyújtani kívánó új szereplők számos jelentős kihívással szembesülhetnek az alábbiak terén:

·elfogadottság a kereskedők és a fogyasztók részéről;

·a márka elismertsége a vevők körében;

·versenyképes és innovatív üzleti modell kidolgozása, amely képes megfelelni az országonként változó fizetési hagyományoknak és szokásoknak;

·a költséges infrastruktúra finanszírozása; valamint

·bizonyos műszaki infrastruktúrák és funkciók korlátozott elérése stb.

Emellett biztosítani kell az irányítási és finanszírozási megoldások versenyszabályoknak való szigorú megfelelését is. 

A Bizottság teljes mértékben tisztában van a fenti kihívásokkal. A pénzforgalom stratégiai jellegére tekintettel a jövőben is tevékeny politikai szerepet vállal annak érdekében, hogy támogassa a versenyképes páneurópai fizetési megoldások kidolgozását, továbbá az uniós versenyszabályok maradéktalan betartásával kezelje az említett kihívásokat.

4.Az egységes eurófizetési térség (SEPA) potenciáljának teljes körű kiaknázása

Az egységes eurófizetési térség (SEPA) annak érdekében jött létre, hogy az egész Európára kiterjedően harmonizált készpénzmentes eurófizetések révén minden határokon átnyúló elektronikus eurófizetést épp olyan egyszerű legyen végrehajtani, mint a belföldi fizetéseket.

Ma, a SEPA-átutalásokra (SCT) és a SEPA-beszedésekre (SDD) vonatkozóan az euróövezeti tagállamok számára előírt határidő után hat, a nem euróövezeti tagállamok határideje után négy évvel sok polgár még mindig a határokon átnyúló SEPA-beszedések elfogadhatatlan visszautasításával (IBAN-szám alapú megkülönböztetéssel) szembesül. Ez azt jelenti, hogy a fizetéshez nem használhatnak más országhoz tartozó IBAN-számot. A kedvezményezetteknél sokszor változatlanul hiányzik a hajlandóság, illetve a technikai felkészültség a határon átnyúló SEPA-beszedések elfogadására. A Bizottság figyelmét gyakran hívták fel olyan esetekre, amikor az adó- és más állami hatóságok nem fogadták el a külföldi számlára, illetve arról indított kifizetést. Az állandó ítélkezési gyakorlat megerősítette, hogy az IBAN-szám alapú megkülönböztetés ilyen esetei a SEPA-rendeletbe ütköznek 27 .

Annak ellenére, hogy az érintett illetékes hatóságoknak jogszabályban előírt kötelezettsége, hogy kísérjék figyelemmel a pénzforgalmi szolgáltatók SEPA-rendeletnek való megfelelését, és lépjenek fel a jogsértéssel szemben, a Bizottság szervezeti egységeihez érkezett számos panasz azt bizonyítja, hogy a hatóságok nem minden esetben kezelik megfelelően és módszeresen a SEPA-szabályok megsértését.

5.Az elektronikus azonosítás lehetőségeinek vizsgálata az ügyfél-hitelesítésben

Ahogy a pénzügyi szolgáltatásokban a hagyományos személyes ügyintézést fokozatosan a digitális környezet váltja fel, egyre relevánsabbá válnak az olyan digitális személyazonosság-kezelő megoldások, amelyek megbízhatóan használhatók távoli ügyfél-hitelesítésre. A PSD2 e téren az erős ügyfél-hitelesítés (SCA) bevezetésével ösztönözte az innovációt, amelynél a fizetési számlákhoz való hozzáférésnek és a digitális fizetések kezdeményezésének szigorú biztonsági követelményei vannak. Egyes uniós tagállamokban elektronikus azonosítási rendszereket fejlesztettek ki, ahol az ügyfél-hitelesítés a legmagasabb szintű megbízhatóságot nyújtó tagállami elektronikus azonosítási rendszerekre épül.

Az uniós palettán ugyanakkor számtalan tagállami szintű hitelesítési megoldás található, amelyek határokon átnyúló átjárhatósága korlátozott. Ez akadályozhatja a további innovációt, valamint az újabb pénzforgalmi szolgáltatások kifejlesztését.

Az eIDAS-rendelettel 28 az EU 2014-ben bevezette a megbízható digitális személyazonosság és a bizalmi szolgáltatások első határokon átnyúló keretrendszerét. A rendelet célja, hogy az Unió egészére kiterjedően minden uniós polgár könnyebben férhessen hozzá a közszolgáltatásokhoz a saját illetősége szerinti országban kibocsátott elektronikus azonosítóval. Az eIDAS alkalmazása során szerzett tapasztalatok ugyanakkor több olyan strukturális hiányosságot is feltártak, amelyek miatt a rendelet csak korlátozott eredményességgel képes támogatni az átfogó digitális azonosítási keretrendszer létrejöttét. „Európa digitális jövőjének megtervezése” című 2020. februári közleményében a Bizottság vállalta, hogy felülvizsgálja az eIDAS-rendeletet a rendelet eredményességének javítása, előnyeinek a magánszektorra való kiterjesztése, valamint a megbízható digitális személyazonosság minden európai számára történő előmozdítása érdekében. Ezzel az a szándéka, hogy időtálló szabályozási kerettel támogassa egy egyszerű, megbízható és biztonságos uniós szintű rendszer létrejöttét, amelyben az azonosításra, a hitelesítésre, valamint az attribútumok, a hitelesítő adatok és az igazolások benyújtására kiterjedően kezelhető a személyazonosság a digitális térben.

A Bizottság elkötelezett amellett, hogy kiaknázza azt a potenciált, amely a pénzügyi ágazatban a digitális személyazonosság-kezelési megoldások gyors fejlődésében rejlik. A digitális pénzügyi szolgáltatási stratégiában foglalt módon a Bizottság 2024-ig szilárd jogi keretet valósít meg, amely lehetővé teszi az olyan kölcsönösen átjárható digitális személyazonosság-kezelési megoldások alkalmazását, amelyek révén a pénzügyi szolgáltatások számára gyorsan és könnyen elérhetővé válnak az új ügyfelek. Mindez megkönnyíti az ilyen megoldások pénzforgalmi hasznosítását is a jobb átjárhatóság, a nagyobb hatékonyság és – főként határokon átnyúló műveleteknél – az egyszerűbb használhatóság, valamint a fokozott biztonság és védelem érdekében, különösen pedig azért, hogy kisebb arányban forduljanak elő csalások és más bűncselekmények.

6.A digitális fizetések elfogadásának javítása

A Covid19-világjárvány megmutatta annak fontosságát, hogy a kereskedők széles körben elfogadják a digitális fizetéseket. A digitális fizetések elfogadása azonban az Unión belül jelenős mértékben változó. Továbbra is sok olyan szervezet (kereskedő, közigazgatási szerv, kórház, tömegközlekedési szolgáltató) van, amely nem fogad el digitális fizetést. 

Az egységes digitális kapuról szóló rendelettől erőteljes javulás várható e téren. Ez megkönnyíti majd az online hozzáférést azokhoz az információkhoz, közigazgatási eljárásokhoz és segítségnyújtó szolgáltatásokhoz, amelyekre a másik uniós tagállamban tevékenységet tervező polgároknak és vállalkozásoknak szükségük van. 2023 végéig az Unió belső határait átlépő polgárok és vállalkozások valamennyi uniós tagállamban számos eljárást – például gépjármű nyilvántartásba vételét, nyugellátás igénylését – lefolytathatnak fizikai papírmunka nélkül 29 .

A Bizottság különösen a következőket várja el a tagállamoktól:

-tárják fel és kezeljék azokat az okokat, amelyek miatt a kereskedők vonakodnak a digitális fizetés elfogadásától, továbbá ösztönözzék a kereskedőket a digitális fizetések, ezen belül az érintéses fizetés elfogadására;

-fokozzák a kormányzati kifizetések digitalizációját az (EU) 2018/1724 rendeletben foglaltakon túlmenően is; továbbá

-lássák el digitális fizetéshez való terminálokkal a közigazgatási szerveket, kórházakat stb.

7.A központi banki pénz rendelkezésre állásának biztosítása

A készpénz elérhetősége és elfogadása

A készpénz olyan fizetési eszköz, amely a személyes műveletek során technikai infrastruktúra nélküli azonnali kiegyenlítést tesz lehetővé. Továbbra is a pénz egyetlen olyan formája, amelyet a magánszemélyek közvetlenül is tarthatnak. Ennélfogva fenn kell tartani széles körű elérhetőségét és elfogadását.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 128. cikke, valamint az euró bevezetéséről szóló 1998. május 3-i 974/98/EK tanácsi rendelet értelmében az euróövezetben kizárólag az euróbankjegyek és euróérmék használhatók törvényes fizetőeszközként. A Bizottság 2010. évi ajánlása szerint fizetési kötelezettség fennállása esetén az euróbankjegyek és az euróérmék törvényes fizetőeszközként való alkalmazása az alábbiakat vonja maga után:

a)    kötelező elfogadás a fizetési kötelezettség kedvezményezettje által;

b)    teljes névértéken történő elfogadás; továbbá

c)    a fizetési kötelezettség alóli feloldás lehetősége.

Az ajánlás kimondja továbbá, hogy kiskereskedelmi ügyletekben az euróbankjegyek és az euróérmék fizetőeszközként való elfogadása az irányadó szabály, és elfogadásuk visszautasítása kizárólag a „jóhiszeműség elvéhez” kapcsolódó okokon alapulhat (például a kiskereskedő nem rendelkezik visszajáró aprópénzzel).

Európában az utóbbi években egyre nagyobb arányban használnak készpénz-helyettesítő fizetési eszközöket 30 . Ennek ellenére az uralkodó fizetési mód változatlanul a készpénz az euróövezetben, ahol még mindig az összes művelet 78 %-ánál használják 31 .

A készpénzhasználatra vonatkozó statisztikák változatos helyzeteket rejtenek. Az euróövezet egyes országaiban (Ausztriában, Németországban, Írországban, Szlovákiában és Szlovéniában) határozottan a készpénzt részesítik előnyben. A skála ellenkező oldalán Észtország és Hollandia foglal helyet, ahol az értékesítés helyén végzett műveletek kevesebb mint a felénél használnak készpénzt. Az euróövezeten kívüli országok közül a készpénzhasználat Svédországban szorult vissza számottevő mértékben 32 . A Covid19-világjárvány miatti lezárás idején minden uniós tagállamban csökkent a készpénzalapú műveletek száma, egyes gazdaságokban ugyanakkor számottevően megnőtt az elővigyázatosságból tartalékolt készpénzállomány 33 .

A gyakorlatban a készpénz rendelkezésre állása csökkent az elmúlt években 34 . A Covid19-válság során gyakoribbá váltak az olyan esetek, amikor a készpénzkezelés útján átvitt vírusfertőzéssel kapcsolatos aggályok 35 miatt nem fogadták el a készpénzt, ugyanakkor a távoli tranzakciók iránt a lezárások miatt megnövekedett igény is elősegítette az elmozdulást a digitális fizetések felé.

A Bizottság a fogyasztók opcióinak bővítése érdekében előmozdítja a digitális fizetés terjedését, de továbbra is védeni fogja az eurokészpénzt mint törvényes fizetőeszközt. Ismeri és osztja azokat a fogyasztói szervezetek által megfogalmazott aggályokat, amelyek szerint kézzelfogható annak a kockázata, hogy a szolgáltatások egyre nagyobb arányú digitalizációjával a digitális szolgáltatásokhoz hozzáféréssel nem rendelkezők kirekesztettsége a mainál még súlyosabbá válhat 36 . Az Unióban nagyjából 30 millió felnőttnek még mindig nincs bankszámlája 37 .

Annak érdekében, hogy a készpénz továbbra is elérhető és elfogadott legyen, emellett törvényes fizetőeszközként is betölthesse a szerepét, a Bizottság:

•Emlékeztet arra, hogy fizetési kötelezettség fennállása esetén annak kedvezményezettje köteles törvényes fizetőeszközként teljes névértéken elfogadni az euróbankjegyeket és -érméket, amelyek egyúttal biztosítják a fizetési kötelezettség alóli mentesítést is.

•Elvárja, hogy a Európai Unió működéséről szóló szerződés 128. cikkével, valamint az euró bevezetéséről szóló 1998. május 3-i 974/98/EK tanácsi rendelettel összhangban a tagállamok biztosítsák a készpénz elfogadását és közjószágként való elérhetőségét, ugyanakkor elismeri, hogy az egyedi fizetések összegének megfelelően indokolt és arányos mértékű korlátozásához jogos érdek fűződhet többek között akkor, ha az a pénzmosás, a terrorizmusfinanszírozás és az ezekhez kapcsolódó alapbűncselekmények, például az adókijátszás kockázatának megelőzését szolgálja 38 . A készpénzhez való hozzáférés megőrzésének egyik módja lehet, ha a tagállamok előírják a bankjegykiadó automaták (ATM-ek) vagy azzal egyenértékű hozzáférési módok minimális lefedettségét a saját területükön.

A központi banki digitális fizetőeszközök és további pénzforgalmi innovációk

A visszaszoruló készpénzhasználat, az egyre hangsúlyosabb magánszektorbeli fizetési megoldások, valamint a várhatóan elterjedő eszközalapú tokenek hatására a központi bankok vizsgálni kezdték a központi banki digitális fizetőeszközök kibocsátási lehetőségeit. Kialakításától függően egy központi banki kiskereskedelmi digitális fizetőeszköz egyaránt szolgálhat a készpénz és a magánszektorbeli fizetési megoldások digitális helyettesítőjeként, valamint a folyamatos pénzforgalmi, pénzügyi szolgáltatási és kereskedelmi innováció mozgatórugójaként, amely egyre nagyobb mértékben digitalizálódó gazdaságaink és társadalmaink konkrét használati eseteiből indul ki. A központi banki kiskereskedelmi digitális fizetőeszköz hangsúlyosabbá teheti továbbá az euró és az uniós „nyitott stratégiai autonómia” nemzetközi szerepét, emellett segítheti a pénzügyi kirekesztés felszámolását is. Ezenkívül hozzájárulhat a reziliens, gyors és olcsó fizetések végrehajtásához, ugyanakkor lehetővé teheti az automatikus és feltételes fizetéseket is.

A digitális pénzügyi szolgáltatási stratégia kiemeli, hogy a Bizottság támogatja a központi bankok és különösen az EKB munkáját a nagyközönség (háztartások és vállalkozások) számára elérhető központi banki kiskereskedelmi digitális fizetőeszköz kibocsátásának lehetőségeivel kapcsolatos vizsgálatokban, az eurokészpénz mint törvényes fizetőeszköz védelme mellett. Ez a munka kiegészíti azt a szabályozási keretet, amelyet a Bizottság javasolt a fizetésre használt eszközalapú tokenek kapcsán.

További munka szükséges annak értékeléséhez, hogy a központi banki digitális fizetőeszközök milyen hatással lehetnek a monetáris politikára, a pénzügyi stabilitásra és a versenyre, továbbá a pénzügyi közvetítők nemkívánatos kiiktatásának elkerüléséhez. Az EKB-val szorosan összehangolt munka keretében a Bizottság továbbra is arra törekszik, hogy támogassa a magán- és az állami szektor közötti együttműködést.

B.2. pillér: A kis értékű fizetések innovatív és versengő piaca

1.A pénzforgalmi szolgáltatási irányelv (PSD2) potenciáljának teljes körű kiaknázása

A felülvizsgált pénzforgalmi szolgáltatási irányelv (PSD2) lehetővé tette olyan új üzleti modellek megjelenését, amelyek a fizetésiszámla-adatok megosztására épülnek („nyílt banki tevékenység”), ezekre példa a megbízásos online átutalás (PIS) és a számlainformációk összesítése (AIS). Egyúttal magasabbra emelte a fizetési műveletekre vonatkozó általános biztonsági szintet az erős ügyfél-hitelesítés (SCA) bevezetésével. A PSD2 az egész világon referenciává vált a nyílt banki tevékenységek és a biztonságos ügyletek vonatkozásában.

A PSD2 nyomán jelenleg több mint 400 banknak nem minősülő szervezet (harmadik fél szolgáltató, TPP) rendelkezik engedéllyel arra, hogy szolgáltatásként megbízásos online átutalásokat vagy számlainformációk összesítését végezzen, emellett egyre több bank maga is nyújtja ezeket a szolgáltatásokat. A nyílt banki tevékenységben rejlő hatalmas potenciál azonban továbbra is kiaknázatlan. Az irányelv két évvel a hatálybalépése után sem fejtette ki maradéktalanul a hatását. Az erős ügyfél-hitelesítés – különösen az elektronikus kereskedelemben – egyelőre nem érvényesül teljeskörűen, nagyrészt a késedelmes vagy elégtelen piaci felkészültség miatt. A harmadik fél szolgáltatók fizetési számlákhoz való hozzáférésén, a PSD2 egyik sarokkövén alapuló szabályozott szolgáltatások elterjedése változatlanul kihívások elé állítja a szabályozó szerveket és az érdekelteket egyaránt. A fizetésiszámla-adatokhoz való hatékony és biztonságos hozzáférés szempontjából kulcsfontosságú alkalmazásprogramozási felületekre (API) vonatkozó számos különféle standard, valamint az API-k különféle funkcionalitási szintjeinek megléte kihívások elé állította a harmadik fél szolgáltatókat, különösen azokat, amelyek már a PSD2 előtt is folytattak tevékenységet. E szolgáltatóknak a fizetési számlákhoz való hozzáférésre vonatkozó különféle műszaki leírásokkal és ügyfélfolyamatokkal kellett integrálniuk, illetve ezekhez kellett igazítaniuk az üzleti tevékenységüket.

A PSD2 által megkövetelt átmenet nagyságrendjére és összetettségére tekintettel a kezdeti kihívások várhatóak voltak. A Bizottság, az Európai Bankhatóság (EBH) és az illetékes nemzeti hatóságok jelentős erőfeszítéseket tettek a leküzdésük érdekében. Fontos szempontokat sikerült tisztázni a külső érdekeltek kérdéseire adott több mint 100 válaszban, az EBH iránymutatásaiban 39 , az EBH véleményeiben 40 , az EBH alkalmazásprogramozási felülettel foglalkozó munkacsoportjának tagjaitól kapott kérések alapján történt pontosításokban 41 , valamint számos megbeszélésen, amelyek alkalmával a Bizottság a kérdéses szempontok megvilágítására és a különféle közösségek közötti párbeszéd megkönnyítésére törekedett 42 .

A Bizottság ismét kifejezi erős meggyőződését a nyílt banki tevékenységben rejlő potenciállal kapcsolatban, és rendületlenül törekszik a PSD2 teljes sikerére. A Bizottság továbbra is együttműködik az EBH-val annak érdekében, hogy elhárítsa a harmadik fél szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások jogellenes akadályait, és előmozdítsa az összes érdekelt fél közötti konstruktív párbeszédet. Így különösen támogatni fogja a Kis Összegű Euró-pénzforgalmi Tanács vezetésével 2019-ben elindított „SEPA alkalmazásprogramozási felület hozzáférési rendszer” kapcsán végzett munka véglegesítését.

A továbbiakban a PSD2 teljes végrehajtása során szerzett tapasztalatokat a Bizottság fel fogja használni a digitális pénzügyi szolgáltatási stratégia szerinti nyílt pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó átfogóbb kerettel kapcsolatban végzett munkájában.

2.A kis értékű fizetések fokozott biztonsága Európában

A PSD2 értelmében minden pénzforgalmi szolgáltató köteles erős ügyfél-hitelesítést (SCA) alkalmazni, amikor egy felhasználó elektronikus fizetést kezdeményez, vagy hozzáfér elektronikus banki felületéhez. Az uniós pénzforgalmi szolgáltatók olyan hitelesítési megoldásokat dolgoztak ki, amelyek az ismeret (csak a szolgáltatást igénybe vevő által ismert információ), birtoklás (csak a szolgáltatást igénybe vevő által birtokolt dolog) és biológiai tulajdonság (a szolgáltatást igénybe vevő jellemzője) kategóriába sorolható elemek közül legalább kettő felhasználására épülnek.

Elvárás, hogy a jövőben az online fizetéseknél, például az e-kereskedelemben vagy online utazásfoglaláskor az erős ügyfél-hitelesítés legyen a követendő norma. A pénzforgalmi szolgáltatók által alkalmazott, az erős ügyfél-hitelesítés követelményeit teljesítő hitelesítési megoldásoknak olyan felhasználói élményt kell nyújtaniuk, amelynek során a fizetési számla online elérése probléma- és akadálymentes, a műveletek pedig egyszerűen végrehajthatók. A megoldásoknak a legbiztonságosabb hitelesítési faktorokra kell támaszkodniuk, a lehetséges mértékben kiiktatva a továbbítható elemeket (pl. statikus jelszavakat), valamint a régebbi, támadásnak kitett technológiákat és kommunikációs csatornákat (pl. SMS-üzeneteket).

A csalás egyre újabb típusainak megjelenésével az erős ügyfél-hitelesítés önmagában nem feltétlenül képes garantálni a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevők teljes védelmét. A pénzforgalmi szolgáltatóknak folyamatosan élen kell járniuk a csalás felderítésében és megelőzésében. Általánosan elismert, hogy a PSD2 lehetővé tette az EU és az Unióban működő vállalkozások számára, hogy a világon vezető szerepet töltsenek be a működési kockázatok kezelése, az informatikai biztonság, valamint a jelentős biztonsági események bejelentése terén, ami részben az Európai Bankhatóság iránymutatásainak köszönhető 43 .

A nagyobb csalási kockázatot hordozó fizetéseket illetően a Bizottság értékelni fogja, hogy a kedvezményezett neve és IBAN-száma közötti egyezés előírásával eredményesen megelőzhető-e a csalás, például a pszichológiai manipuláció, amelynek elkövetői műveletek végrehajtására vagy bizalmas információk átadására veszik rá az áldozatokat.

Az adathalászattal szembeni küzdelemhez elengedhetetlen, hogy az uniós pénzforgalmi szolgáltatók nemzetközileg elismert kontrollokat vezessenek be, mint amilyen a tartományalapú üzenet-hitelesítés, bejelentés és megfelelőség (DMARC) 44 .

A felhasználók fizetéssel kapcsolatos csalásokkal szembeni védelme létfontosságú a fizetési rendszerek, valamint általánosabban a digitális fizetések iránti bizalom fenntartásában, de ugyanilyen fontos, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók saját magukat is védjék a kibertámadásokkal, valamint az egyéb ember okozta és természeti kockázatokkal szemben.

Biztosítani kell ugyanakkor azt is, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók által választott, kizárólag fejlett technológiai eszközökre támaszkodó hitelesítési megközelítések ne vezessenek egyes ügyfél-kategóriák, például az idősek kirekesztéséhez.

3.A fogyasztóvédelem támogatása

A kis értékű fizetésekkel kapcsolatos uniós vívmányok célja, hogy az Unióban pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevők számára garantálják az átláthatóságot és a biztonságot a digitális fizetések során. A pénzforgalmi piac ugyanakkor gyors ütemben fejlődik, ezért a jövőben a fogyasztók védelme érdekében további biztonsági előírásokra lehet szükség.

Az e közleményben bejelentett, a fogyasztók pénzforgalommal összefüggő védelmét erősítő kezdeményezések mellett a Bizottság megítélése szerint a digitális fizetések egyre nagyobb arányú használata miatt indokolt fokozott figyelmet fordítani a fizetések átláthatóságára, valamint az egyre népszerűbb fizetési módok, többek között az érintéses fizetés elemeire.

Érintéses fizetések

A Covid19-válság kitörésekor az Európai Bankhatóság ajánlása 46 nyomán a legtöbb uniós tagállam banki és pénzforgalmi közössége a PSD2 szabályozástechnikai standardjaiban 47 előírt 50 EUR összegre emelte az érintéses fizetések felső értékhatárát. Ezt követően az érintéses fizetések száma jelentősen nőtt.

Miután – főként egészségügyi okokból – a fogyasztók nagyobb arányban vették igénybe az érintéses fizetést, valószínű, hogy ezt a szokásukat a későbbiekben is megőrzik. Ez pozitív fejleményként értékelhető. A Bizottság ugyanakkor – legalábbis pillanatnyilag – nem tartja helyénvalónak, hogy az érintéses fizetések jogszabályban előírt műveletenkénti és összesített felső értékhatára erős ügyfél-hitelesítés nélkül emelkedjen. Erős ügyfél-hitelesítés nélkül fennáll annak a kockázata, hogy az érintéses fizetések arányának növekedésével párhuzamosan egyre több csalásra is sor kerül majd. Ennélfogva a döntéshozatalt megelőzően körültekintően értékelni kell az értékhatárok emelésének hatását.

Időközben a Bizottság az érdekelt felek és a tagállamok bevonásával vizsgálni fogja az ahhoz szükséges műszaki feltételeket, hogy a fogyasztók az 50 EUR maximális összeg figyelembevételével saját egyéni limitet állíthassanak be az érintéses fizetéseikhez. Jelenleg a fogyasztók többsége csak azt döntheti el, hogy engedélyezi vagy letiltja az érintéses fizetést. Mivel az érintéses fizetés során nem történik erős ügyfél-hitelesítés, a fogyasztók védelme minden esetben a teljes összegig terjed.

Az ügyleti kivonatok átláthatóságának javítása

Ahogy az egyetlen fizetési műveletben részt vevő szereplők láncolata egyre hosszabb és összetettebb, a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevők számára egyre nehezebbé válhat annak megállapítása, hogy kinek, hol és mikor fizettek. Ebből zavar keletkezhet például akkor, ha a fizetés kedvezményezettje nem a kereskedelmi nevével és címével szerepel az ügyleti kivonaton. Ez viszont megnehezítheti a fogyasztók számára a csalárd ügyletek beazonosítását.

A Kis Összegű Euró-pénzforgalmi Tanács jelenleg foglalkozik a kérdéssel annak érdekében, hogy olyan megoldásokat találjon, amelyek révén a felhasználók könnyebben figyelemmel kísérhetik a fizetési műveleteiket.

A Bizottság támogatja azt a munkát, amellyel a Kis Összegű Euró-pénzforgalmi Tanács javítani kívánja az átláthatóságot a kis értékű fizetések felhasználói számára, és a PSD2 felülvizsgálata során figyelembe fogja venni az e téren a Kis Összegű Euró-pénzforgalmi Tanács által megfogalmazott ajánlásokat. 

4.A pénzforgalmi ökoszisztéma időtálló felügyelete és felvigyázása

A digitális pénzügyi szolgáltatási stratégia kiemeli, hogy a pénzügyi ökoszisztéma egyre összetettebb, és értéklánca egyre tagoltabb. A fizetési lánc sokszereplős (ezek közül egyesek szabályozottak, mások nem), ugyanakkor egyre nagyobb mértékű összetettség és kölcsönös függés jellemzi. A szabályozásnak garantálnia kell az egyenlő versenyfeltételeket, elő kell mozdítania a tisztességes versenyt, csökkentenie kell a belépési korlátokat, és ösztönöznie kell az innovációt, ugyanakkor védenie kell a felhasználók jogait is, és biztosítania kell a teljes ökoszisztéma védelmét a pénzügyi és működési kockázatokkal szemben. E célkitűzések eléréséhez arányosan kell kijelölni a szabályozás terjedelmét.

Míg a PSD2 végrehajtása egyelőre gyerekcipőben jár, az elektronikuspénz-irányelv (EMD2) 48 már több mint egy évtizede hatályban van, így elegendő tapasztalat áll rendelkezésre a végrehajtásával kapcsolatos tanulságok levonásához. A PSD2 elfogadását követő közelítés ellenére a két rendszer különálló maradt. A pénzforgalmi intézmények és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények által nyújtott szolgáltatások közötti eltérések ma már nem indokolják a különálló engedélyezési és felügyeleti rendszerek fenntartását, ezért e rendszerek egységes keretbe foglalhatók. Ahogy a PSD2 és az EMD2 hatálya nem terjed ki egyes szolgáltatásokra és eszközökre, azt is fontos biztosítani, hogy az alacsony kockázatú vállalkozások továbbra is igazoltan kaphassanak mentességet.

A pénzforgalmi szolgáltatók számára egyenlő versenyfeltételek szükségesek

Az egyre inkább a digitális platformok uralta világban a nagy technológiai szolgáltatók a hatalmas ügyfélbázisukban rejlő előnyök kiaknázásával kínálnak front-end megoldásokat a végfelhasználóknak. A pénzügyi szolgáltatások piacára belépve konszolidálhatják a hálózati hatásokat és piaci erejüket. A digitális pénzügyi szolgáltatási stratégia kiemeli több olyan kezdeményezés megjelenését, amelyben megosztott főkönyvi technológiát alkalmazó kriptoeszköz-szolgáltatók kaptak helyet. E szereplők olyan szolgáltatásokat nyújthatnak, amelyek a szabályozott szereplők (pénzforgalmi szolgáltatók, fizetési rendszerek, fizetési modellek) szolgáltatásaival versenyeznek. Ezért a teljesen egyenlő versenyfeltételek érdekében rájuk is ugyanannak a szabályozásnak kell vonatkoznia („azonos tevékenység, azonos kockázatok, azonos szabályok”). Egyfelől ezek a szereplők szélesíthetik a rendelkezésre álló pénzforgalmi szolgáltatások körét, és hozzájárulhatnak az innovatív piachoz. Másrészt viszont megfelelő szabályozás, felügyelet és felvigyázás hiányában veszélyeztethetik a monetáris szuverenitást és a pénzügyi stabilitást.

Az évek során versenyjogi problémák az adatokhoz való hozzáféréssel, a versenytársak közötti információcserével, valamint a piaclezárást és az erőfölénnyel való visszaélést érintő fokozott kockázatokkal kapcsolatban voltak megfigyelhetők a pénzforgalmi ágazatban. Ezek a kockázatok a digitalizáció miatt még tovább erősödhetnek. Például az újonnan megjelenő digitális pénzügyi szolgáltatási platformok gyorsan gazdasági erőfölényhez vagy piaci erőhöz juthatnak. A nagy technológiai szolgáltatók az ügyféladatokban és a hálózati hatásokban rejlő előnyöket kihasználva beléphetnek a pénzforgalmi ágazatba, ahol kamatoztathatják a közösségi média, illetve a keresési szolgáltatások adta piaci erejüket. Versenypolitikája digitális piaci végrehajtása keretében a Bizottság szoros figyelemmel kíséri a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos digitális fejleményeket, és szükség esetén az uniós versenyjog érvényesítésével mozdítja elő a versenyt, és hárítja el az e piacokra való belépés akadályait.

A pénzforgalmi ökoszisztéma felügyelete és felvigyázása

A számos új üzleti modell és csoportstruktúra megjelenésére tekintettel a fizetési lánc releváns szereplőinek felügyelete és felvigyázása egyre összetettebb feladat. Ennek potenciális felügyeleti jelentőségét egy közelmúltbeli ügy tette nyilvánvalóvá, amely egy pénzforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó technológiai vállalatot érintett.

A pénzforgalmi konglomerátumokban egyaránt megtalálhatók lehetnek szabályozott és szabályozatlan vállalkozások is. A vállalatcsoport egyes kapcsolt vállalkozásait technikai szolgáltatások nyújtásával támogató szabályozatlan vállalkozásoknál felmerült problémáknak továbbgyűrűző hatásai lehetnek. A legutóbbi tapasztalatok megmutatták, hogy egy szabályozatlan vállalkozás csődje más, szabályozott vállalkozásokra nézve is kézzelfogható következményekkel járhat (például az illetékes nemzeti hatóság befagyaszthatja az érintett intézmény szolgáltatásait).

A PSD2 jelenleg nem szabályozza az olyan „technikai szolgáltatók” által nyújtott szolgáltatásokat, amelyek anélkül támogatják a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtását, hogy maguk bármikor pénzeszközöket birtokolnának 49 . Miután a pénzforgalmi szolgáltatások egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a szabályozatlan vállalkozások által vagy a velük létrejött kiszervezési megállapodások keretében nyújtott kiegészítő szolgáltatásokra, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a PSD2 felülvizsgálata keretében okvetlenül értékelni szükséges, hogy indokolt-e e szolgáltatók és szolgáltatások közül egyeseket bevonni a szabályozott körbe, és rájuk is kiterjeszteni a felügyeletet 50 .

Előfordulhat, hogy a fizetési lánc szereplőinek felügyeletét és felvigyázását eltérő szervezetek látják el. Az EKB és a nemzeti központi bankok központi szerepet játszanak a fizetési rendszerek, modellek és eszközök, valamint szolgáltatóik felvigyázásában. Ez kiegészíti a nemzeti és európai felügyeleti szervek szerepét a pénzforgalmi szolgáltatók felügyeletében. Fontos, hogy a felügyeleti és felvigyázási keretek felépítése egységes legyen, és vegye figyelembe a pénzforgalmi szolgáltatók, a fizetési rendszerek és a fizetési modellek kölcsönös függőségi viszonyait.

C.3. pillér: Hatékony és egymással kölcsönösen átjárható kis értékű fizetési rendszerek és más támogató infrastruktúrák

1.Egymással kölcsönösen átjárható fizetési rendszerek és infrastruktúrák

Az azonnali SEPA-átutalási (SCT Inst.) modellhez csatlakozott, belföldön elérhető pénzforgalmi szolgáltatók közül nem mindegyik érhető el határokon átnyúló műveleteknél. Ez egyaránt sérti az SCT Inst. modell szabályait és a SEPA-rendelet 3. cikkének (1) bekezdését. Ez részben a klíring- és elszámolási mechanizmusok közötti átjárhatóság hiányára vezethető vissza. A pénzforgalmi szolgáltatóknak több (nemzeti és/vagy európai) klíring- és elszámolási mechanizmushoz kell csatlakozniuk, emellett többféle likviditási keretet kell képezniük és figyelemmel kísérniük. Ez sem ideálisnak, sem hatékonynak nem tekinthető, mivel a szolgáltatók több kapcsolat esetén sem tudják megvalósítani az SCT Inst. modell teljes körű, páneurópai elérhetőségét. A megoldás ugyanakkor költséges is a klíring- és elszámolási mechanizmusok között megosztott likviditás miatt.

A kis értékű fizetési rendszerek üzemeltetőinek ezért biztosítaniuk kell a rendszerek hatékony átjárhatóságát. Az EKB 2019-ben bejelentette, hogy az interoperabilitási problémák kielégítő magánszektorbeli rendezése hiányában az eurórendszer keres megfelelő megoldást 51 . 2020. július 24-én bejelentette azt a döntését, hogy olyan intézkedéseket vezet be, amelyek 2021 végéig biztosítják az azonnali eurófizetések páneurópai elérhetőségét 52 . Következésképpen minden olyan pénzforgalmi szolgáltatónak, amely csatlakozott az SCT Inst. modellhez és elérhető a TARGET2-rendszerben 53 , a TARGET azonnali fizetési rendszer (TIPS) 54 szerinti, központi banki pénzben vezetett likviditási számlán keresztül is elérhetővé kell válnia akár résztvevőként, akár elérhető félként (tehát egy másik, résztvevőnek minősülő pénzforgalmi szolgáltató számláján keresztül).

A Bizottság teljes mértékben támogatja a javasolt intézkedéseket, amelyeket szükségesnek tart az azonnali fizetések euróövezeti szintű elérhetőségének biztosításához, a pénzforgalmi szolgáltatók SEPA-rendeletnek való megfelelése elősegítéséhez, a likviditási csapdák kiküszöböléséhez, valamint ahhoz, hogy az azonnali fizetési szolgáltatások piacán versenyző klíring- és elszámolási mechanizmusok egyikének se legyen szüksége kétoldalú megállapodásra kapcsolat létesítéséhez.

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy e határokon átnyúló infrastruktúrák rendelkezésre állását az eurón kívül más uniós fizetőeszközökre is ki kell terjeszteni ahhoz, hogy az azonnali fizetések egész Európában elérhetők legyenek. Ezért arra számít, hogy az első, 2020. április 3-án megkötött együttműködési megállapodás, amely alapján a TARGET azonnali fizetési rendszer rendszerben az eurótól eltérő fizetőeszközben (svéd koronában) is kiegyenlíthetők azonnali fizetések, utat nyit a keresztdevizás azonnali fizetéseket megkönnyítő megoldásoknak.

2.Nyílt és hozzáférhető pénzforgalmi ökoszisztéma

A fizetési rendszerekhez való hozzáférés a tényleges verseny és az innováció alapvető feltétele a fizetési rendszerek piacán. Miközben a pénzforgalmi és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények a bankokkal versenyezve nyújtanak pénzforgalmi szolgáltatásokat, és hozzájárulnak az innovációhoz a pénzforgalmi piacon, minden szereplő számára garantálni kell a tisztességes, nyílt és átlátható hozzáférést a fizetési rendszerekhez.

Míg a felülvizsgált pénzforgalmi szolgáltatási irányelv PSD2 objektív és megkülönböztetésmentes hozzáférést ír elő a fizetési rendszerekhez a pénzforgalmi szolgáltatók számára, az elszámolások véglegességéről szóló irányelv (SFD) 55 jogszabályi kritériumokhoz köti a hozzáférést. Ez az eddigiek során megakadályozta az elektronikuspénz-kibocsátó intézményeket és a pénzforgalmi intézményeket abban, hogy közvetlenül hozzáférjenek az SFD szerint kijelölt fizetési rendszerekhez.

A PSD2 értelmében a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az SDF szerint kijelölt fizetési rendszer közvetlen résztvevői (többnyire bankok) tárgyilagos és megkülönböztetésmentes feltételekkel biztosítsanak közvetett hozzáférést a banknak nem minősülő pénzforgalmi szolgáltatók számára. A bankokon keresztüli közvetett hozzáférés azonban számos banknak nem minősülő pénzforgalmi szolgáltató számára nem feltétlenül a legjobb alternatíva, mivel ezáltal függővé válnak a közreműködő bankoktól.

A Bizottságnak tudomása van arról, hogy egyes nemzeti központi bankok bizonyos kritériumoktól függően biztosítottak közvetlen, illetve közvetett hozzáférést pénzforgalmi és elektronikuspénz-kibocsátó intézmények számára. Ez az egyenlő versenyfeltételekkel kapcsolatos problémákhoz, valamint a pénzforgalmi piac még nagyobb tagoltságához vezetett. Az olyan rendszerekben, mint a TARGET azonnali fizetési rendszer, a közvetett hozzáférés az egyetlen lehetőség, ami nem szándékolt hatásokat és működési kihívásokat eredményezhet, többek között a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem követelményeinek való megfelelés tekintetében. Ez viszont a bankok és banknak nem minősülő pénzforgalmi szolgáltatók közötti egyenlő versenyfeltételek torzulásához vezethet.

3.Hozzáférés a szükséges műszaki infrastruktúrákhoz

A Bizottság szerint az európai pénzforgalmi szolgáltatók számára biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy indokolatlan korlátozások nélkül fejlesszenek és kínáljanak valamennyi európai felhasználónak innovatív fizetési megoldásokat, és ennek során tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételekkel és hozzáférési kondíciókkal vehessék igénybe a releváns műszaki infrastruktúrákat.

A Bizottságnak számos olyan helyzetről van tudomása, amelyben egyes üzemeltetők korlátozhatják vagy megakadályozhatják a hozzáférést a szükséges műszaki infrastruktúrákhoz. Ez egy sor olyan szoftver- és hardverelemet érinthet, amelyekre az innovatív fizetési megoldások kifejlesztéséhez és nyújtásához szükség van, például a mobil eszközök operációs rendszerében foglalt nem nyilvános rétegeket (ideértve az NFC-antennákat is), a biometrikus azonosítót olvasó eszközöket (ujjnyomatolvasót, arcfelismerőt stb.), az alkalmazástárakat, az értékesítési ponti rendszermagokat 56 , a SIM-kártyákat stb. 57 .

A leggyakrabban bejelentett probléma ahhoz kapcsolódik, hogy egyes mobileszköz-gyártók korlátozzák a harmadik felek hozzáférését az okos mobil eszközök beépített NFC-technológiájához. A Bizottság a közelmúltban indított versenyjogi eljárás keretében vizsgálja azokat a feltételeket, amelyekkel a harmadik felek hozzáférnek egy mobileszköz-gyártó NFC-technológiájához 58 .

Egyes európai fizetésikártya-rendszerek arról számolnak be, hogy nehézségekkel férnek hozzá az értékesítési ponti terminálok érintésmentes kerneljéhez, amelyet az Európán belüli határokon átnyúló fizetések esetében nemzetközi fizetésikártya-rendszerek telepítenek. Az Európai Kártyás Fizetési Együttműködés 59 saját kernelt fejleszt, ennek a teljes fizetési láncot lefedő bevezetése azonban az ágazat szerint több évig is eltart.

E korlátozások jelentős sebezhetőségeket eredményezhetnek az európai pénzforgalmi ökoszisztémában, emellett akadályozhatják a versenyt, az innovációt, valamint a páneurópai fizetési megoldások létrejöttét. Ugyanakkor a tagállami szintű egyoldalú beavatkozás a piac széttagoltságához és az egyenlő versenyfeltételek torzulásához vezethet.

D.4. pillér: Hatékony nemzetközi fizetések, ideértve a hazautalásokat is

Európában az elmúlt évtizedben a SEPA megvalósítására irányuló szabályozás és ágazati erőfeszítések nyomán drasztikusan csökkent a pénzátutalás költsége. Az EU külső határain keresztüli fizetések azonban lassabbak, költségesebbek, kevésbé átláthatók, és összetettebbek.

Világviszonylatban a hazautalások forgalma 2000 óta közel hatszorosára nőtt, becsült értéke 2019-ben 714 milliárd USD volt 62 . A gyors növekedést nagyrészt az alacsony és közepes jövedelmű országokba irányuló áramlások táplálták, amelyek értéke a teljes forgalom háromnegyedét teszi ki. Az alacsony és közepes jövedelmű országokba irányuló hazautalások legfőbb forrását az EU, az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia alkotja, amelyek együttesen a teljes forgalom mintegy kétharmadát adják.

Az alacsony és közepes jövedelmű országok számára a hazautalások makrogazdasági jelentősége nagy, sok ország esetében értékük meghaladja a GDP 10 %-át. A hazautalások sok kedvezményezett család számára jelentenek mentőkötelet, és gyakran az informális szociális háló szerepét is betöltik, lehetővé téve 800 millió családtag számára (akiknél a hazautalások átlagosan a jövedelem 75 %-át teszik ki), hogy élelmiszert vásároljanak, továbbá fedezzék az egészségügyi ellátás, az oktatás és egyéb alapvető szükségletek költségeit. A Világbank hazautalási világadatbázisa (Remittance Prices Worldwide) szerint a hazautalások átlagköltsége a teljes globális forgalomra vetítve még mindig közel 7 % annak ellenére, hogy a nemzetközi közösség e költségek 3 % alá csökkentését vállalata 2030-ig. A Covid19-világjárvány következtében a hazautalások 2020-ban várhatóan mintegy 20 %-kal visszaesnek annak nyomán, hogy a migránsok a munkájuk elvesztésével és bizonytalansággal szembesülnek.

A Bizottság célkitűzése, hogy a nem uniós országokat érintő, határokon átnyúló fizetések a hazautalásokat is beleértve gyorsabbá, megfizethetőbbé, könnyebben hozzáférhetővé, átláthatóbbá és kényelmesebbé váljanak. Mindez ösztönözni fogja az euró nagyobb arányú használatát, és erősíti annak globális fizetőeszközként elfoglalt pozícióját.

A nemzetközi határokon átnyúló fizetéseket nehezítő körülményeket legutóbb a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) határokon átnyúló fizetésekről készített jelentése (1. szakasz) határozta meg 63 . E nehezítő körülmények együttesen akadályokkal szembesíthetik a határon átnyúló szolgáltatást nyújtani kívánó pénzforgalmi közvetítőket, megnövelhetik a végfelhasználók költségeit, visszavethetik a határokon átnyúló fizetési folyamatok korszerűsítését célzó beruházásokat, és magukat a hazautalásokat is érinthetik.

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy egyaránt szükség van globális és az egyes joghatósági területekre irányuló intézkedésekre. A Fizetési és Piaci Infrastruktúra Bizottság (CPMI) 64 megállapításaival összhangban az intézkedések uniós vonatkozású és a hazautalásokat megkönnyítő intézkedésekre bonthatók.

A felsorolt intézkedések támogathatják az euró nemzetközi szerepét azáltal, hogy javítják a polgárok és a vállalkozások képességét arra, hogy a személyek közötti átutalások, a befektetések és a finanszírozás során, valamint a kereskedelmi forgalomban is az eurót használják fizetőeszközként.

IV. Következtetés

Ez a stratégia az érdekeltektől kapott kiterjedt tájékoztatás alapján, a nyilvános konzultáció eredményeinek maradéktalan figyelembevételével az európai kis értékű fizetésekre vonatkozó elsődleges prioritásokat és célkitűzéseket határozza meg a következő négy évre.

A célkitűzések megvalósítása érdekében a Bizottság több fontos intézkedést vállal. A Bizottság arra biztatja az érdekelteket, hogy nemzeti és uniós szinten is vállaljanak tevékeny szerepet a stratégia végrehajtásában.

(1)

A Bizottság közleménye: „Úton az euró erősebb nemzetközi szerepe felé” (2018. december). https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/com-2018-796-communication_en.pdf

(2)

Az EKB szerint 2018-ban az euróövezetben 91 milliárd, az EU-ban 112 milliárd (2017-ben 103 milliárd) készpénzmentes fizetési műveletre került sor.

(3)

  https://group.bnpparibas/en/press-release/major-eurozone-banks-start-implementation-phase-unified-payment-scheme-solution-european-payment-initiative-epi  

(4)

  https://ec.europa.eu/info/news/200702-european-payments-initiative_en  

és https://www.ecb.europa.eu/press/pr/date/2020/html/ecb.pr200702~214c52c76b.en.html

(5)

Ilyen a P27 az északi országokban.

(6)

Pl. az Európai Mobilfizetési Rendszerek Szövetsége (EMPSA).

(7)

A Kis Összegű Euró-pénzforgalmi Tanács (ERPB) az EKB elnökletével működő magas szintű szerv, amely az európai pénzforgalmi ágazat kínálati és keresleti oldalát hozza össze.

(8)

  https://www.ecb.europa.eu/press/key/date/2019/html/ecb.sp191126~5230672c11.en.html

(9)

Lásd az 1. lábjegyzetet.

(10)

  https://www.europeanpaymentscouncil.eu/what-we-do/sepa-instant-credit-transfer A penetrációs arány jelenleg csak az euróövezetben 65,9 %, a modell minden résztvevőjét figyelembe véve 56,1 %.

(11)

A 260/2012/EU rendelet 4. cikkének (4) bekezdése.

(12)

Mobil eszközön kezdeményezett műveletekhez kapcsolódó végfelhasználói megoldások, interakciós ponti azonnali fizetési megoldások.

(13)

Idetartozik többek között a „SEPA-proxykeresés” és a „fizetési kérés” modellek és az olyan funkciók kidolgozása, mint az „elektronikusszámla-bemutatás” és az „elektronikus nyugta”.

(14)

  https://www.europeanpaymentscouncil.eu/what-we-do/other-schemes/sepa-proxy-lookup-scheme

(15)

Ez magában foglalja a fizikai értékesítési helyeket és az e-kereskedelmet is.

(16)

QR = Quick Response (gyors reagálású)

(17)

Részletesebben lásd: 3. pillér, 3. szakasz.

(18)

  https://www.europeanpaymentscouncil.eu/what-we-do/other-sepa-payments/sepa-goes-mobile/ad-hoc-multi-stakeholder-group-mobile-initiated

(19)

Részletesebben lásd: 3. pillér, 1. szakasz.

(20)

Például az ügyfél által jóváhagyott fizetési kérésre épülő (ún. „authorised push payment”) csalások egyedül az Egyesült Királyságban 456 millió GBP (504 millió EUR) veszteséget okoztak 2019-ben.

(21)

Az (EU) 2015/2366 irányelv.

(22)

Lásd: 2. pillér, 1. szakasz.

(23)

2014/59/EU irányelv.

(24)

A CPACE kidolgozására annak nyomán kerül sor, hogy egyes európai fizetésikártya-rendszerek számára nehézséget okoz a nemzetközi fizetésikártya-rendszerek által kifejlesztett érintésmentes kernelhez való hozzáférés; lásd a 3. pillér 3. szakaszát.

(25)

Inspirációs forrás pl. a Kiskereskedői útmutató (Small Retailers Guide, https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/d606c517-4445-11e8-a9f4-01aa75ed71a1/language-en ).

(26)

  https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/digital-innovation-hubs

(27)

Verein für Konsumenteninformation kontra Deutsche Bahn (C-28/18., EU:C:2019:673 (2019. szeptember 5.).

(28)

Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről.

(29)

(EU) 2018/1724 rendelet az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról.

(30)

2018-ban az euróövezetben a készpénz-helyettesítő eszközzel végzett fizetési műveletek száma valamennyi pénzforgalmi szolgáltatást figyelembe véve 7,9 %-kal nőtt az előző évhez képest.

(31)

  https://www.ecb.europa.eu/pub/pdf/scpops/ecb.op201.en.pdf

(32)

A Riksbank szerint a legutóbbi vásárlásukat készpénzben bonyolítók aránya a 2010. évi 39 %-hoz képest 2018-ban már csak 13 % volt.

(33)

BIS: „Central Banks and payments in the digital era” (2020. június, https://www.bis.org/publ/arpdf/ar2020e3.pdf ).

(34)

Az EKB az euróövezeti háztartások készpénzhasználatáról készített 201. sz., 2017. novemberi műhelytanulmánya („Use of cash by households in the euro area”) szerint az euróövezeti válaszadók átlagosan mintegy 5-6 %-a számolt be arról, hogy szükség esetén (nagyon) nehezen talál bankjegykiadó automatát vagy bankot.

(35)

A vírusfertőzéssel kapcsolatban lásd például: https://www.ecb.europa.eu/press/blog/date/2020/html/ecb.blog200428~328d7ca065.en.html

(36)

BEUC: „Cash versus cashless: consumers need a right to use cash to use cash” ( https://www.beuc.eu/publications/beuc-x-2019-052_cash_versus_cashless.pdf ).

(37)

Világbank: Global Findex 2017.

(38)

További információkat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a készpénzfizetések korlátozásairól készített bizottsági jelentés tartalmaz (COM(2018) 483 final).

(39)

Lásd például az EBH iránymutatásait az erős ügyfél-hitelesítésre és a kölcsönös biztonságos kommunikációra vonatkozó szabályozástechnikai standard szerinti tartalékmechanizmus alóli mentességről: https://eba.europa.eu/eba-publishes-final-guidelines-on-the-exemption-from-the-fall-back-mechanism-under-the-rts-on-sca-and-csc  

(40)

 Pl. az EBH véleménye a pénzforgalmi szolgáltatási irányelv szerint nyújtott külső szolgáltatások akadályairól: https://eba.europa.eu/eba-publishes-opinion-obstacles-provision-third-party-provider-services-under-payment-services

(41)

Lásd: https://eba.europa.eu/regulation-and-policy/payment-services-and-electronic-money/eba-working-group-on-apis-under-psd2

(42)

https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/business_economy_euro/banking_and_finance/documents/190726-joint-statement-psd2_en.pdf  

(43)

  https://eba.europa.eu/regulation-and-policy/payment-services-and-electronic-money/guidelines-on-major-incidents-reporting-under-psd2  

(44)

Lásd: https://dmarc.org/ A DMARC megkönnyíti az e-mail-üzenetek küldői és fogadó számára annak megállapítását, hogy egy adott üzenet igazoltan a küldőtől származik-e, és ha nem, mi a teendő.

(45)

Az irányelv felülvizsgálat alatt áll annak érdekében, hogy fokozza a kritikus infrastruktúrák nem kiberjellegű fenyegetésekkel szembeni védelmét és rezilienciáját.

(46)

  https://eba.europa.eu/eba-provides-clarity-banks-consumers-application-prudential-framework-light-covid-19-measures  

(47)

A Bizottság (EU) 2018/389 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. november 27.) az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az erős ügyfél-hitelesítésre, valamint a közös és biztonságos nyílt kommunikációs standardokra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről.

(48)

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 267., 2009.10.10., 7. o.).

(49)

3. cikk, j) pont.

(50)

Az értékelés figyelembe veszi többek között az EBH kiszervezéssel kapcsolatos iránymutatásait (EBA/GL/2019/02), amelyek minden szabályozott pénzforgalmi szolgáltatóra vonatkoznak.

(51)

B. Cœuré 2019. november 29-i beszéde.

https://www.ecb.europa.eu/press/key/date/2019/html/ecb.sp191126~5230672c11.en.html

(52)

  https://www.ecb.europa.eu/paym/intro/news/html/ecb.mipnews200724.en.html

(53)

A TARGET2 az eurorendszer tulajdonában lévő és általa működtetett valós idejű bruttó elszámolási rendszer (RTGS).

(54)

A TARGET Instant Payment Settlement (TIPS) az eurorendszer által 2018 novemberében indított piaci infrastruktúra-szolgáltatás. Lehetővé teszi a pénzforgalmi szolgáltatók számára, hogy az év minden napján valós időben és szünet nélküli pénzeszköz-átutalásokat kínáljanak ügyfeleiknek.

(55)

Az Európai Parlament és Tanács 1998. május 19-i 98/26/EK irányelve a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről.

(56)

A kernel azon funkciók összessége, amelyek biztosítják a hagyományos vagy érintéses fizetési művelet elvégzéséhez szükséges feldolgozó logikát és adatokat az értékesítési ponti terminál fizetési alkalmazásában.

(57)

A stratégia kidolgozását megelőző nyilvános konzultáció során kapott válaszok alapján.

(58)

Ügyszám: AT.40452.

(59)

  http://www.europeancardpaymentcooperation.eu/

(60)

A Bizottság jelenleg végzi a horizontális és a vertikális megállapodásokra vonatkozó szabályok, valamint a piac meghatározásáról szóló közlemény felülvizsgálatát. Ezenkívül a Bizottság 2020 júniusában nyilvános konzultációt indított annak értékelése céljából, hogy szükség lehet-e új versenyjogi eszközre azoknak a versenyt érintő strukturális problémáknak a kezeléséhez, amelyek a jelenlegi versenyszabályok mentén nem a leghatékonyabban oldhatók meg. Az említett felülvizsgálati eljárásokkal kapcsolatban további információk a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján találhatók: https://ec.europa.eu/competition/consultations/open.html

(61)

  https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/digital-services-act-package  

(62)

„Covid-19 Crisis through a migration lens”, Migration and Development Brief 32, Knomad, World Bank, 2020. április.

(63)

Ugyanott.

(64)

https://www.bis.org/cpmi/publ/d193.pdf

(65)

   Az RT1 az EBA Clearing tulajdonában lévő és általa működtetett páneurópai azonnali fizetési rendszer.

(66)

Az ún. „egyoldali” műveletek olyan ügyletek, ahol vagy a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója vagy a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója az Unión kívül található.