52020DC0520

(4)Több tagállam szükségállapotot hirdetett ki, vagy szükséghelyzeti intézkedéseket vezetett be. Minden szükséghelyzeti intézkedésnek szigorúan arányosnak, szükségesnek és időben korlátozottnak kell lennie, valamint összhangban kell lennie az európai és nemzetközi normákkal. Ezeknek az intézkedéseknek demokratikus felügyelet és független bírósági felülvizsgálat alá kell tartozniuk.

(5)2020. március 20-án a Bizottság közleményt fogadott el a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének aktiválásáról 5 . Az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében, 6. cikkének (3) bekezdésében, 9. cikkének (1) bekezdésében és 10. cikkének (3) bekezdésében, valamint az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében és 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerinti rendelkezés elősegíti a költségvetési politikák összehangolását súlyos gazdasági visszaesés idején. Közleményében a Bizottság megosztotta a Tanáccsal azt a véleményét, miszerint a Covid19-járvány következtében várható súlyos gazdasági visszaesés miatt a jelenlegi feltételek lehetővé teszik a rendelkezés alkalmazását. A tagállamok pénzügyminiszterei 2020. március 23-án egyetértettek a Bizottság értékelésével. Az általános mentesítési rendelkezés aktiválása lehetővé teszi a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való átmeneti eltérést, ha ez középtávon nem veszélyezteti a költségvetés fenntarthatóságát. A korrekciós ág tekintetében a Tanács a Bizottság ajánlására úgy is határozhat, hogy módosított költségvetési pályát fogad el. Az általános mentesítési rendelkezés nem függeszti fel a Stabilitási és Növekedési Paktum eljárásait. Lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy eltérjenek az általában alkalmazandó költségvetési követelményektől, a Bizottság és a Tanács számára pedig biztosítja annak lehetőségét, hogy a Paktum keretében meghozzák a szükséges szakpolitikai koordinációs intézkedéseket.

(6)Folyamatos fellépésre van szükség a vírus terjedésének korlátozása és ellenőrzés alatt tartása, a nemzeti egészségügyi rendszerek ellenálló képességének megerősítése, a társadalmi-gazdasági következményeknek a vállalkozásokra és háztartásokra irányuló támogató intézkedések révén történő csökkentése, valamint a gazdasági tevékenység újraindulása fényében a munkahelyeken megfelelő egészségügyi és biztonsági feltételek biztosítása érdekében. Az Uniónak teljes mértékben ki kell használnia a rendelkezésére álló eszközöket, hogy támogassa a tagállamok e területeken tett erőfeszítéseit. Ezzel párhuzamosan a tagállamoknak és az Uniónak együtt kell működniük azon intézkedések kidolgozásában – többek között a zöld átállás és a digitális átalakulás integrálásával, valamint a válság tanulságainak levonásával –, amelyek társadalmunk és gazdaságaink rendes működéséhez és a fenntartható növekedéshez való visszatéréshez szükségesek.

(7)A Covid19-válság rávilágított, hogy az egységes piac lehetővé teszi a rendkívüli helyzetekhez való rugalmas alkalmazkodást. Mindazonáltal a helyreállítási szakaszba való gyors és zökkenőmentes átmenet, továbbá az áruk, a szolgáltatások és a munkavállalók szabad mozgásának biztosítása érdekében az egységes piac rendes működését akadályozó rendkívüli intézkedéseket azonnal meg kell szüntetni, amint azok már nem nélkülözhetetlenek. A jelenlegi válság rámutatott arra, hogy komoly válsághelyzet-felkészültségi terveket kell kidolgozni elsősorban az egészségügyi ágazatban, amelyeknek magukban kell foglalniuk különösen a beszerzési stratégiák javítását, az ellátási láncok diverzifikálását és az alapvető eszközök stratégiai tartalékainak kialakítását. Ezek kulcsfontosságú elemek az átfogóbb válsághelyzet-felkészültségi tervek kidolgozása szempontjából.

(8)Az uniós jogalkotó már módosította a vonatkozó jogi kereteket 6 , hogy lehetővé váljon a Covid19-világjárvány rendkívüli hatásainak kezelése érdekében az európai strukturális és beruházási alapokból származó fel nem használt források tagállamok általi mobilizálása. Ezek a módosítások további rugalmasságot, valamint egyszerűsített és észszerűsített eljárásokat biztosítanak. A cash flow-nyomás enyhítése érdekében a tagállamok a 2020–2021-es pénzügyi évben igénybe vehetik az uniós költségvetés 100 %-os társfinanszírozását is. Ausztriát arra ösztönözzük, hogy teljes mértékben használja ki az említett lehetőségeket a kihívások által leginkább érintett egyének és ágazatok támogatása érdekében.

(9)A világjárvány társadalmi-gazdasági következményei az eltérő szakosodási minták miatt valószínűleg egyenlőtlenül érintik a régiókat, és mindenekelőtt a jelentős mértékben a turizmusra támaszkodó régiókat sújtják. Ez Ausztriában a regionális egyenlőtlenségek növekedésének kockázatával jár. A tagállamok közötti konvergenciafolyamat átmeneti felborulásának kockázatával együtt a jelenlegi helyzet célzott szakpolitikai válaszintézkedéseket tesz szükségessé.

(10)Ausztria 2020. április 14-én benyújtotta 2020. évi nemzeti reformprogramját és 2020. április 30-án 2020. évi stabilitási programját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(11)Ausztria jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához és az adósságszabály hatálya alá tartozik.

(12)A kormány 2020. évi stabilitási programjának technikai aktualizálása szerint az államháztartási egyenleg 2020-ban a GDP 8,0 %-át kitevő hiányra romlik a 2019-ben a GDP 0,7 %-át kitevő többletről. A hiány 2021-ben várhatóan a GDP 1,9 %-ára csökken. Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2019-ben a GDP 70,4 %-ára romlott, ezt követően 2020-ban várhatóan a GDP 81,4 %-ára emelkedik a 2020. évi stabilitási program szerint. A makrogazdasági és a költségvetési kilátásokat a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos nagy fokú bizonytalanság övezi.

(13)A Covid19-világjárványra válaszul és az összehangolt uniós megközelítés részeként Ausztria költségvetési intézkedéseket fogadott el az egészségügyi rendszer kapacitásának növelése, a járvány megfékezése és a különösen súlyosan érintett egyének és ágazatok megsegítése érdekében. A 2020. évi stabilitási program szerint az említett költségvetési intézkedések a GDP 5,0 %-át teszik ki. Az intézkedések közé tartozik az egészségügyi ellátási szolgáltatások erősítése, a nehéz helyzetbe jutott ágazatok sürgősségi támogatása és a csökkentett munkaidős foglalkoztatás. Emellett Ausztria olyan, a 2020. évi stabilitási programban a GDP 5,0 %-át kitevőre becsült intézkedéseket fogadott el, amelyeknek nincs közvetlen hatásuk a költségvetésre, viszont hozzájárulnak a vállalkozások likviditásának támogatásához. Az említett intézkedések közé tartozik a személyijövedelemadó- és a társaságiadó-halasztás (a GDP 2,6 %-a) és a hitelgaranciák (a GDP 2,4 %-a). Összességében az Ausztria által elfogadott intézkedések összhangban vannak a Covid19-járvány nyomán hozott koordinált gazdasági válaszintézkedésekről szóló bizottsági közleményben foglalt iránymutatással. Az említett intézkedések teljes körű végrehajtása, majd ezt követően – amennyiben a gazdasági feltételek lehetővé teszik – olyan költségvetési politika követése, amelynek középpontjában a prudens középtávú költségvetési pozíció megvalósítása áll, hozzá fog járulni a költségvetés középtávú fenntarthatóságának megőrzéséhez.

(14)A Bizottság változatlan szakpolitikát feltételező, 2020. tavaszi előrejelzése alapján Ausztria államháztartási egyenlege 2020-ban várhatóan a GDP –6,1 %-át, és 2021-ben a GDP –1,9 %-át teszi ki. Az államadósság-ráta 2020-ban az előrejelzés szerint eléri a GDP 78,8 %-át, és 2021-ben a GDP 75,8 %-át.

(15)A Bizottság 2020. május 20-án a Szerződés 126. cikkének (3) bekezdése alapján jelentést adott ki, mivel Ausztria 2020-ban a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték túllépését tervezi. Az elemzés arra utal, hogy a Szerződésben és az 1467/97/EK rendeletben meghatározott hiánykritérium nem teljesül.

(16)Az osztrák kormány példa nélküli intézkedéseket hozott a Covid19-vírus terjedésének megfékezésére. Szigorú karanténintézkedéseket és a közösségi kontaktusokat korlátozó szabályokat vezetett be, továbbá jelentős összegeket bocsátott az egészségügyi rendszer rendelkezésére berendezések és felszerelések vásárlása, a laboratóriumi kapacitás megerősítése és a rendelkezésre álló egészségügyi személyzet létszámának növelése céljából. Az egészségügyi alapellátás példátlan nyomás alá került a távkonzultációk, az orvosi vizsgálatok és az otthoni látogatások iránti igény jelentős megugrása miatt. A Covid19-járvány gyors kitörése súlyosan érintette Ausztria gazdaságát. A járvány megfékezésére irányuló nemzeti és nemzetközi intézkedések egyaránt sújtották a keresleti és a kínálati oldalt, és általános visszaesést eredményeztek. A GDP ezért 2020-ban várhatóan 5,5 %-kal csökken, ami nagyobb visszaesés a 2008–2009 közötti gazdasági és pénzügyi válság idején mértnél. Tekintettel arra, hogy az új fertőzések száma viszonylag gyorsan csökkent, Ausztria egyike volt azon európai országoknak, amelyek elsőként jelentették be a járvány megfékezésére irányuló intézkedések lazítását. A hosszú távú gazdasági károk elkerülése, továbbá a válság foglalkoztatási és szociális hatásainak enyhítése érdekében a kormány átfogó intézkedéscsomagot fogadott el az osztrák gazdaság támogatására (a csomag jelenleg 43 milliárd EUR összegű, ami a GDP 10 %-a). A csomag része a csökkentett munkaidős foglalkoztatás (Kurzarbeit), mely lehetővé teszi a munkaórák számának akár 90 %-os csökkentését egy adott időszakban, miközben a munkáltatóknak megtérítik az alkalmazott utolsó nettó jövedelmének 80–90 %-át, az utolsó bruttó jövedelem függvényében. A vállalkozásokra kidolgozott átfogó intézkedéscsomag célja a likviditási problémák átmeneti megakadályozása, és közvetlen támogatás biztosítása a súlyosan érintett vállalkozásoknak és ágazatoknak, kiemelten pedig a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-knak). Az intézkedések közé tartoznak a pénzátutalások, a hitel formájában nyújtott likviditási támogatás, a garanciák, a tőkeinjekciók és az adóhalasztás. Az említett intézkedések tervezése és végrehajtása során figyelembe kell venni a bankszektor ellenálló képességét.

(17)Az osztrák egészségügyi rendszer eddig sikeresen kezelte a Covid19-világjárványt. Az alapellátás és a járóbeteg-szakellátás keretében nyújtott szolgáltatásoknak az egészségfejlesztésre és a betegségmegelőzésre való kiterjesztése előmozdítaná a lakosság egészségének javulását. A szolgáltatások magas színvonalának megőrzése mellett növelhető lenne a költséghatékonyság, nevezetesen hatékonyabb közbeszerzés, és generikus gyógyszerek révén. Ezenkívül Ausztria tartós ápolás-gondozási rendszere olyan strukturális és költségvetési kihívásokkal néz szembe, melyeket eddig nem kezeltek kellőképpen. A rendszer más rendszerekhez képest magas színvonalú szolgáltatásokat nyújt, azonban problémát jelent a létszám, amit a jelenlegi válság még érzékelhetőbbé és nyilvánvalóbbá tett. A tartós ápolás-gondozási ágazat nagy mértékben függ a más tagállamokból érkező ápolóktól, ami szükségessé teszi a határt átlépő munkavállalók szabad mozgásának biztosítását. Továbbá, a megfelelő díjazás vonzóbbá tehetné az ápolói szakmát.

(18)Az adópolitika fontos szerepet játszik a háztartások és a vállalkozások támogatásában a kijárási korlátozások idején, és a válságot követően kulcsfontosságú lesz a gazdasági helyreállítás előmozdításában. Ausztria adószerkezetét a munkára nehezedő jelentős adóteher jellemzi, míg nagymértékben kihasználatlan a vagyon- és a környezetvédelmi adókban rejlő bevételi potenciál, a fogyasztási adókat pedig hatékonyabbá lehetne tenni. Az adóreformok elősegíthetnék, hogy az adószerkezetben nagyobb hangsúlyt kapjanak olyan források, melyek kevésbé hátrányosak az inkluzív és a fenntartható növekedésre nézve, és a helyreállításhoz szilárd alapot nyújtanak. Különösen az alkoholra és dohányra, a szennyezésre és az erőforrásfogyasztásra kivetett adók nem kellő mértékű alkalmazása eredményez kihasználatlan terelőhatásokat és bevételi potenciált. Az energiaadóztatás egyenetlen de általában alacsony szintje aláássa azt a hatékonyságot és eredményességet, amellyel szakpolitikai eszközként rendelkeznie kell a környezetbarát fogyasztás ösztönzéséhez. Nevezetesen a szén-dioxid-kibocsátás következetes adóztatása versenyképesebbé tenné az éghajlatbarát energiaforrásokat, és mozgásteret teremtene a költségvetésben a torzítóbb hatású adók csökkentéséhez. A szén-dioxid-kibocsátáshoz kapcsolódó magasabb adók elősegítenék a szennyezés társadalmi költségeinek internalizálását, a fogyasztókat arra ösztönöznék, hogy nagyobb mértékben támaszkodjanak megújuló energiaforrásokra, és előmozdítanák az éghajlatbarát technológiákba történő befektetéseket. Végezetül, a vagyonnal kapcsolatos adók igazságosabbá tennék az adórendszert, különösen a tekintetben, hogy Ausztriában tartósan nagyok a vagyoni egyenlőtlenségek. E tekintetben a rendszeres ingatlan- és örökösödési adók viszonylag növekedésbarátnak és progresszívnek bizonyultak, és nem hagyhatók figyelmen kívül az államháztartás helyreállításához szükséges adóbevételek generálása során.

(19)Bár Ausztria jól teljesített a szociális jogok európai pilléréhez kapcsolódó szociális eredménytáblában, a lefedettség hiányosságai azt eredményezhetik, hogy a veszélyeztetett csoportok esetében nem valósul meg a jövedelem védelme a Covid19-válságban, ami további intézkedéseket tehet szükségessé. Míg az ifjúsági munkanélküliség nő, a munkanélküliek, a tartósan munkanélküli személyek, az atipikus foglalkoztatottak és a külföldön születettek különösen ki vannak téve a szegénység kockázatának. Döntő fontosságúak maradnak az egész életen át tartó tanulás lehetőségeit és a továbbképzést biztosító aktív munkaerőpiaci intézkedések. A hátrányos helyzetű diákokat, így a fogyatékossággal élő tanulókat különösen nagy kihívások elé állítják az olyan körülmények, amelyek szükségessé teszik a távoktatást. Míg a 15 év alatti tanulók legalább 10 %-ának nincs hozzáférése a virtuális tanulási környezethez, az osztrák kormány a Covid19-válságra adott válaszként enyhítő intézkedéseket hozott, melyek keretében ellátta számítógépekkel a veszélyeztetett tanulókat. Fennáll azonban a veszélye annak, hogy az iskolai végzettség terén már meglévő, társadalmi-gazdasági és migráns háttérnek betudható különbségek felerősödnek. Egy olyan helyreállítási stratégia, amely javítja a hozzáférést az inkluzív, minőségi kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz (amiről bizonyított, hogy csökkenti a társadalmi hátrányokat), közép és hosszú távon társadalmi-gazdasági előnyökkel járna, és lehetőséget biztosítana a nőknek a munkaerőpiachoz való teljes hozzáférésre. A nők általános foglalkoztatási rátája magas volt a válság előtt, ám közel a felük részmunkaidőben dolgozott (ami az iskolák és a gyermekgondozási létesítmények rövid nyitvatartási idejének tudható be), és ez a nemek közötti jelentős, kiigazítatlan bérkülönbséghez vezetett.

(20)A súlyosan érintett vállalkozások megsegítésére, az üzleti környezet megóvására és a fizetésképtelenség elkerülésére irányuló Covid19-támogatási intézkedések hatékonysága attól függ, hogy a közigazgatási szervek és közvetítők mennyire gyorsan és bürokráciamentes módon tudják azokat végrehajtani. Az induló vállalkozások és a növekvő innovatív vállalkozások esetében speciális támogatásra lehet szükség, például a közintézmények által vásárolt tőkerészesedés formájában, és a kockázatitőke-alapok arra való ösztönzésével, hogy többet fektessenek be az ilyen vállalkozásokba. Ennek célja a helyreállítás szempontjából létfontosságú vállalatok erősítése, de a stratégiailag fontos európai vállalatok kényszerkiárusításának elkerülése is. A súlyosan érintett vállalatoknak, különösen a kisebbeknek, a pénzügyi támogatás mellett támogató üzleti környezetre is szükségük van. Az adminisztratív terhek és a részletes szabályozás olyan költségekkel járnak, amelyeket a vállalkozások jelenleg a legkevésbé sem tudnak viselni. A szükségtelen terhek csökkentése és a hatékony digitális közszolgáltatások biztosítása hatékony módja annak, hogy a vállalkozásokat azonnali, kézzelfogható segítségben részesítsék anélkül, hogy ez terhelné az adófizetőket. A fizetésképtelenséget szabályozó keretet a megelőzésre kell irányítani, ugyanakkor biztosítania kell a gyors felszámolást és a „második esélyt”. Az olyan vitarendező hálózatok, mint a SOLVIT, segítséget nyújtanak a vállalkozásoknak az egységes piacot érő zavarok idején, és megfelelő erőforrásokra van szükségük.

(21)A gazdaság helyreállításának elősegítése érdekében fontos lesz a kiforrott közberuházási projektek előreütemezése és a magánberuházások ösztönzése, többek között kapcsolódó reformok révén. Az ilyen beruházások akkor lesznek a legeredményesebbek, ha azok az innovációra, a digitalizációra és a zöld átállásra összpontosítanak, amivel növelhető a termelékenység, és biztosítható a fenntartható versenyképesség. Ausztria kutatás-fejlesztési (K+F) intenzitása az Unióban az egyik legmagasabb, azonban az ország az innovációs eredmények tekintetében lemaradt a vezető innovátorok mögött. Tekintettel arra, hogy számos vállalkozás kutatási költségvetésére nagy nyomás nehezedik, most annál is inkább fontos, hogy Ausztria K+F erőfeszítései a kiváló tudományos erőfeszítésekben és az élvonalbeli innovációban öltsenek testet, továbbá fenn kell tartani az alapkutatásba irányuló közberuházásokat, és biztosítani kell a tőkefinanszírozást a növekvő innovatív vállalkozások számára. A digitalizáció a továbbiakban is fontos szerepet játszik a gazdaság megnyitásában és a lezárást követően az „új normalitásra” való felkészülésben. A termelékenységnövekedés tekintetében szűk keresztmetszetet jelent a digitális technológiák és üzleti modellek alacsony szintű elterjedtsége a kisebb vállalkozások körében. Míg az osztrákok digitális kompetenciái általában az uniós átlag felett vannak, a számítástechnikai végzettséget szerző hallgatók száma nem elegendő az összes rendelkezésre álló álláshely betöltéséhez. Annak érdekében, hogy magas szintre kerüljön például az e-kereskedelem, a távmunka és az e-közigazgatás, több infrastrukturális beruházásra (többek között az 5G és a vidéki széles sávú hálózatba), illetve a berendezésekbe és a készségekbe irányuló beruházásokra lesz szükség.

(22)Ausztria klímasemleges gazdaságra történő átállásához tartós és jelentős magán- és közberuházásokra lesz szükség. Ausztria nemzeti energia- és klímaterve jelentős kihívásokat azonosít az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá nem tartozó, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozóan 2030-ig megvalósítandó céljának elérése terén. Az erőforrás-termelékenység javítása a jövőbeli növekedés egyik fő hajtóereje, és egyben minimalizálja a környezeti hatásokat. A közlekedéssel kapcsolatos kibocsátások csökkentése döntő fontosságú a levegőminőségi normák és az éghajlat-politikai célkitűzések teljesítéséhez. A zöld átállást támogató új beruházások előreütemezése és megvalósítása elősegíti az új zöld munkahelyek teremtését és a gazdaság újraindítását a válságkezelési állapotból való kilépéskor. Az ökoinnovációs beruházások maguk után vonják a termelékenység növekedését, és csökkentik Ausztria ökológiai lábnyomát. A Méltányos Átállást Támogató Alap 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó programozása elősegítheti Ausztriában a klímasemleges gazdaságra való átállás által jelentett egyes kihívások kezelését, különösen az országjelentés D. mellékletében ismertetett területeken. Így Ausztria a lehető legjobban kihasználhatná ezt az alapot.

(23)Miközben a jelenlegi ajánlások a világjárvány társadalmi-gazdasági hatásainak kezelésére és a gazdaság helyreállításának elősegítésére összpontosítanak, a Tanács által 2019. július 9-én elfogadott 2019. évi országspecifikus ajánlások olyan reformokra is kitértek, amelyek elengedhetetlenek a közép- és hosszú távú strukturális kihívások kezeléséhez. Az említett ajánlások továbbra is helytállóak, és a következő évi európai szemeszter éves ciklusa során folytatódik nyomon követésük. Ez a beruházásokkal kapcsolatos gazdaságpolitikákkal összefüggő ajánlásokra is vonatkozik. Ez utóbbi ajánlásokat figyelembe kell venni a kohéziós politikai finanszírozás 2020 utáni stratégiai programozása során, beleértve a jelenlegi válsághoz kapcsolódó enyhítő intézkedéseket és exitstratégiákat.

Choose the experimental features you want to try