EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.5.20.

COM(2020) 510 final

Ajánlás

A TANÁCS AJÁNLÁSA

Franciaország 2020. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2020. évi stabilitási programját

Ajánlás

A TANÁCS AJÁNLÁSA

Franciaország 2020. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2020. évi stabilitási programját

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre 2 és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

tekintettel az Európai Parlament állásfoglalásaira,

tekintettel az Európai Tanács következtetéseire,

tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére,

tekintettel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményére,

tekintettel a szociális védelemmel foglalkozó bizottság véleményére,

tekintettel a Gazdaságpolitikai Bizottság véleményére,

mivel:

(1)A Bizottság 2019. december 17-én elfogadta az éves fenntartható növekedési stratégiát, amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2020. évi európai szemeszterét. Kellő figyelmet fordított az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2017. november 17-én kihirdetett szociális jogok európai pillérére. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján 2019. december 17-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést is, amelyben Franciaországot azon tagállamok közé sorolta, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor. A Bizottság ugyanezen a napon az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó ajánlást is elfogadott.

(2)A Franciaországra vonatkozó 2020. évi országjelentést 3 2020. február 26-án tették közzé. Az országjelentés értékelte a Tanács által 2019. július 9-én elfogadott országspecifikus ajánlások 4 és az előző években Franciaországnak címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket, valamint az Európa 2020 stratégia nemzeti szintre lebontott célkitűzéseinek megvalósítása terén Franciaország által elért eredményeket. Az országjelentés emellett magában foglalta az 1176/2011/EU rendelet 5. cikke szerinti részletes vizsgálatot is, amelynek eredményeit szintén 2020. február 26-án tették közzé. Vizsgálata alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Franciaországban makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn. Ez elsősorban a magas államadóssággal és a gyenge versenyképességi dinamikával függött össze, a határon átnyúló jelentőséggel bíró alacsony termelékenységnövekedés kontextusában.

(3)Az Egészségügyi Világszervezet 2020. március 11-én hivatalosan világjárványnak nyilvánította a Covid19-járványt. A világjárvány súlyos népegészségügyi szükséghelyzetet jelent a polgárok, a társadalom és a gazdaságok számára. Rendkívüli nyomást gyakorol a nemzeti egészségügyi rendszerekre, zavarokat okoz a globális ellátási láncokban, volatilitáshoz vezet a pénzügyi piacokon, sokkokat idéz elő a fogyasztói keresletben, és számos ágazatra kedvezőtlenül hat. Veszélyezteti az emberek munkahelyét, jövedelmét és a vállalkozások tevékenységét. A világjárvány komoly gazdasági sokkot okozott, amelynek már most is súlyos hatása van az Európai Unióban. A Bizottság 2020. március 13-án elfogadott közleményében 5 a válság nyomán hozott koordinált gazdasági válaszintézkedéseket sürgetett, nemzeti és uniós szinten minden szereplő bevonásával.

(4)Több tagállam szükségállapotot hirdetett ki, vagy szükséghelyzeti intézkedéseket vezetett be. Minden szükséghelyzeti intézkedésnek szigorúan arányosnak, szükségesnek és időben korlátozottnak kell lennie, valamint összhangban kell lennie az európai és nemzetközi normákkal. Ezeknek az intézkedéseknek demokratikus felügyelet és független bírósági felülvizsgálat alá kell tartozniuk.

(5)2020. március 20-án a Bizottság közleményt fogadott el a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének aktiválásáról 6 . Az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében, 6. cikkének (3) bekezdésében, 9. cikkének (1) bekezdésében és 10. cikkének (3) bekezdésében, valamint az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében és 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerinti rendelkezés elősegíti a költségvetési politikák összehangolását súlyos gazdasági visszaesés idején. Közleményében a Bizottság megosztotta a Tanáccsal azt a véleményét, miszerint a Covid19-járvány következtében várható súlyos gazdasági visszaesés miatt a jelenlegi feltételek lehetővé teszik a rendelkezés alkalmazását. A tagállamok pénzügyminiszterei 2020. március 23-án egyetértettek a Bizottság értékelésével. Az általános mentesítési rendelkezés aktiválása lehetővé teszi a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való átmeneti eltérést, ha ez középtávon nem veszélyezteti a költségvetés fenntarthatóságát. A korrekciós ág tekintetében a Tanács a Bizottság ajánlására úgy is határozhat, hogy módosított költségvetési pályát fogad el. Az általános mentesítési rendelkezés nem függeszti fel a Stabilitási és Növekedési Paktum eljárásait. Lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy eltérjenek az általában alkalmazandó költségvetési követelményektől, a Bizottság és a Tanács számára pedig biztosítja annak lehetőségét, hogy a Paktum keretében meghozzák a szükséges szakpolitikai koordinációs intézkedéseket.

(6)Folyamatos fellépésre van szükség a vírus terjedésének korlátozása és ellenőrzés alatt tartása, a nemzeti egészségügyi rendszerek ellenálló képességének megerősítése, a társadalmi-gazdasági következményeknek a vállalkozásokra és háztartásokra irányuló támogató intézkedések révén történő csökkentése, valamint a gazdasági tevékenység újraindulása fényében a munkahelyeken megfelelő egészségügyi és biztonsági feltételek biztosítása érdekében. Az Uniónak teljes mértékben ki kell használnia a rendelkezésére álló eszközöket, hogy támogassa a tagállamok e területeken tett erőfeszítéseit. Ezzel párhuzamosan a tagállamoknak és az Uniónak együtt kell működniük azon intézkedések kidolgozásában – többek között a zöld átállás és a digitális átalakulás integrálásával, valamint a válság tanulságainak levonásával –, amelyek társadalmunk és gazdaságaink rendes működéséhez és a fenntartható növekedéshez való visszatéréshez szükségesek.

(7)A Covid19-válság rávilágított, hogy az egységes piac lehetővé teszi a rendkívüli helyzetekhez való rugalmas alkalmazkodást. Mindazonáltal a helyreállítási szakaszba való gyors és zökkenőmentes átmenet, továbbá az áruk, a szolgáltatások és a munkavállalók szabad mozgásának biztosítása érdekében az egységes piac rendes működését akadályozó rendkívüli intézkedéseket azonnal meg kell szüntetni, amint azok már nem nélkülözhetetlenek. A jelenlegi válság rámutatott arra, hogy válsághelyzet-felkészültségi terveket kell kidolgozni az egészségügyi ágazatban, amelyeknek magukban kell foglalniuk különösen a beszerzési stratégiák javítását, az ellátási láncok diverzifikálását és az alapvető eszközök stratégiai tartalékainak kialakítását. Ezek kulcsfontosságú elemek az átfogóbb válsághelyzet-felkészültségi tervek kidolgozása szempontjából.

(8)Az uniós jogalkotó már módosította a vonatkozó jogi kereteket 7 , hogy lehetővé váljon a Covid19-világjárvány rendkívüli hatásainak kezelése érdekében az európai strukturális és beruházási alapokból származó fel nem használt források tagállamok általi mobilizálása. Ezek a módosítások további rugalmasságot, valamint egyszerűsített és észszerűsített eljárásokat biztosítanak. A cash flow-nyomás enyhítése érdekében a tagállamok a 2020–2021-es pénzügyi évben igénybe vehetik az uniós költségvetés 100 %-os társfinanszírozását is. Franciaországot arra ösztönözzük, hogy teljes mértékben használja ki az említett lehetőségeket a kihívások által leginkább érintett egyének és ágazatok támogatása érdekében.

(9)A világjárvány társadalmi-gazdasági következményei az eltérő szakosodási minták miatt valószínűleg egyenlőtlenül érintik a régiókat, és mindenekelőtt a jelentős mértékben a turizmusra és a személyes kiskereskedelemre támaszkodó régiókat sújtják. Ez Franciaországban a regionális és a területi egyenlőtlenségek növekedésének jelentős kockázatával jár, ami súlyosbítani fogja a fővárosi régió, a nagyvárosok és az ország többi része közötti, a városi és a vidéki térségek közötti, és a nagyvárosi körzetek és a legkülső régiók közötti egyenlőtlenségek lassú növekedésének már megfigyelt trendjét. A tagállamok közötti konvergenciafolyamat átmeneti felborulásának kockázatával együtt a jelenlegi helyzet célzott szakpolitikai válaszintézkedéseket tesz szükségessé.

(10)Franciaország 2020. május 7-én benyújtotta 2020. évi nemzeti reformprogramját és 2020. április 30-án 2020. évi stabilitási programját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(11)Franciaország jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához és az átmeneti adósságszabály hatálya alá tartozik. A Tanács 2018. július 13-i ajánlása szerint Franciaországnak biztosítania kellett, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások 8 nominális növekedési rátája 2019-ben ne haladja meg az 1,4 %-ot, ami a GDP 0,6 %-ának megfelelő éves strukturális kiigazításnak felelt meg. A Bizottság általános értékelése megerősítette, hogy Franciaország 2019-ben, valamint a 2018–2019-es időszakban jelentősen eltért a középtávú költségvetési célhoz vezető, ajánlott kiigazítási pályától. Ez egy fontos eleme a Szerződés 126. cikkének (3) bekezdése szerint elkészített, Franciaország adósságkritériumnak való 2019. évi megfelelését értékelő bizottsági értékelésnek.

(12)A kormány 2020. évi stabilitási programja szerint az államháztartási egyenleg 2020-ban a GDP 9,0 %-át kitevő hiányra romlik a 2019-ben a GDP 3,0 %-át kitevő hiányról. A GDP-arányos államadósság 2019-ben a GDP 98,1 %-án stabilizálódott, 2020-ban pedig várhatóan a 115,2 %-ra emelkedik a 2020. évi stabilitási program szerint. A makrogazdasági és a költségvetési kilátásokat a Covid19-világjárvány okozta nagy fokú bizonytalanság övezi.

(13)A Covid19-világjárványra válaszul és az összehangolt uniós megközelítés részeként Franciaország költségvetési intézkedéseket fogadott el az egészségügyi rendszer kapacitásának növelése, a járvány megfékezése és a különösen súlyosan érintett egyének és ágazatok megsegítése érdekében. A 2020. évi stabilitási program szerint az említett költségvetési intézkedések a GDP 1,9 %-át teszik ki. Az említett intézkedések a következők: a részleges munkanélküliségi program finanszírozása (a GDP 1,1 %-a); az egészségügyi ellátás megerősítésére, az egészségbiztosítási támogatásokra és az egészségügyben dolgozók ellentételezésére fordított további kiadások (a GDP 0,4 %-a); szolidaritási alap létrehozása a kis- és a mikrovállalkozások, továbbá az önfoglalkoztatottak közvetlen támogatására (a GDP 0,3 %-a). Emellett Franciaország olyan, a 2020. évi stabilitási programban a GDP 17 %-át kitevőre becsült intézkedéseket fogadott el, amelyeknek nincs közvetlen hatásuk a költségvetésre, viszont hozzájárulnak a vállalkozások likviditásának támogatásához. Az említett intézkedések közé tartozik a vállalkozások által fizetendő egyes adók és társadalombiztosítási kiadások befizetésének elhalasztása; gyorsított adóvisszatérítés és héa-visszatérítés; a stratégiai vállalatok részesedésszerzéssel (a GDP 3,1 %-a) és hitelgaranciákkal (a GDP 13,9 %-a) történő közvetlen támogatását szolgáló tartalék létrehozása. Összességében a Franciaország által elfogadott intézkedések összhangban vannak a Covid19-járvány nyomán hozott koordinált gazdasági válaszintézkedésekről szóló bizottsági közleményben foglalt iránymutatással. Az említett intézkedések teljes körű végrehajtása, majd ezt követően – amennyiben a gazdasági feltételek lehetővé teszik – olyan költségvetési politika követése, amelynek középpontjában a prudens középtávú költségvetési pozíció megvalósítása áll, hozzá fog járulni a költségvetés középtávú fenntarthatóságának megőrzéséhez.

(14)A Bizottság változatlan szakpolitikát feltételező, 2020. tavaszi előrejelzése alapján Franciaország államháztartási egyenlege 2020-ban várhatóan a GDP –9,9 %-át, és 2021-ben a GDP –4,0 %-át teszi ki. Az államadósság-ráta 2020-ban az előrejelzés szerint eléri a GDP 116,5 %-át, és 2021-ben a GDP 111,9 %-át.

(15)A Bizottság 2020. május 20-án a Szerződés 126. cikkének (3) bekezdése alapján jelentést adott ki, mivel Franciaország 2019-ben nem felelt meg az adósságszabálynak, és 2020-ban a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték túllépését tervezi. Az elemzés arra utal, hogy a Szerződésben és az 1467/1997/EK rendeletben meghatározott hiány- és adósságkritérium nem teljesül.

(16)A francia egészségügyi rendszer hatékony és jó eredményeket ér el. Azonban a Covid19-válság rámutatott arra, hogy a rendszerben hiányosságok vannak a világjárványok kezelésére való felkészültségében. Ezek közé tartoznak: i. az egészségügyi dolgozók, a kritikus eszközök és az egyéni védőeszközök rendelkezésre állásának biztosítása, ii. látens strukturális problémák. Az előbbit illetően Franciaország mobilizálta az orvosi és paramedikális személyzetének és berendezéseinek tartalékait, ideértve az orvostanhallgatókat, a nyugdíjas orvosokat és ápolókat. Továbbra is kihívást jelent az intézkedések koordinálása az egészségügyi rendszer valamennyi szegmense között. Az utóbbit illetően az említett problémákat a fizikai infrastruktúrába és a humánerőforrásokba való befektetések hiánya, a szolgáltatások megszervezésének korlátozott rugalmassága; továbbá a magán- és a közszereplők közötti, javításra szoruló együttműködés okozza. A kihívásokat súlyosbítják a fennálló regionális egyenlőtlenségek. Például annak ellenére, hogy a praktizáló orvosok részaránya az uniós átlag körüli, Franciaország lakosságának közel 18 %-a olyan területeken él, ahol csak korlátozottan állnak rendelkezésre háziorvosok. További határozott erőfeszítésekre van szükség az egészségügyi szolgáltatások digitalizálásához, ami az egészségügyi rendszer átalakítását célzó kormánystratégia sarokkövét képezi. A Covid19-járvány rámutat az e-egészségügy – különösen a telemedicina – hatékonyabb igénybevételének fontosságára a világjárvány idején.

(17)A Covid19-válság negatív hatást gyakorol Franciaország munkaerőpiaci és szociális helyzetére. A meghozott enyhítő intézkedések ellenére a munkanélküliség emelkedni fog (a Bizottság előrejelzése szerint 2020-ban 10,1 %-ra nő, majd 2021-ben 9,7 %-ra csökken). Az említett intézkedések közé tartozik a csökkentett munkaidőben való foglalkoztatás módosítása és kiterjesztése, a vállalatok és a munkavállalók támogatására hozott intézkedések, továbbá a közszolgáltatások és az egészségügyi rendszer működésének biztosítása. Továbbra is problémát jelent a munkaerőpiac tartós szegmentációja. 2019-ben az újonnan felvettek közel kétharmadát egy hónapnál rövidebb munkaszerződések keretében foglalkoztatták. A rövid távú szerződésekből határozatlan idejű szerződésekbe átlépők aránya az egyik legalacsonyabb az Unióban. A munkanélküliségi ellátási rendszer (Unédic) legutóbbi reformja a rendszer pénzügyi fenntarthatóságának erősítésére és a szegmentáció kezelésére irányult. A reform kompenzációval kapcsolatos néhány elemét azonban leállították a válság miatt. A leromlott feltételek közepette fontos biztosítani, hogy a munkanélküliségi ellátások, valamint az aktív foglalkoztatási támogatások minden álláskereső előtt nyitva legyenek, függetlenül a korábbi foglalkoztatási viszonytól. A szakemberhiány kezelése és a munkaerőpiac ellenálló képességének javítása érdekében további erőfeszítésekre van szükség a munkaerő ágazatok közötti újraelosztása céljából. A Covid19-járvány előtt egyre több munkáltató számolt be arról, hogy nehezen találnak megfelelő pályázókat a betöltendő álláshelyekhez, és fontosnak tartják a tovább- és az átképzés előmozdítását. Például, míg az informatikai ágazatot különösen sújtja a szakemberhiány, addig az informatikus végzettséget szerzettek aránya az összes végzős csupán 3 %-át teszi ki.

(18)A Covid19-válság összefüggésében különösen fontos a kritikus infrastruktúrák működésének és az áruk egységes piacon belüli szabad mozgásának a biztosítása, valamint az ellátási láncok megfelelő működésének nyomon követése és biztosítása, együttműködésben a szomszédos országokkal. Így a Covid19-válság során elfogadott, mindenekelőtt bizonyos gyógyászati anyagok és termékek exportját korlátozó intézkedések megszüntetése hozzá fog járulni a polgárok szükségleteinek koherens módon és a szolidaritás szellemében történő kezeléséhez az egész EU-ban, elkerülve a hiány és az ellátási láncok zavarának kockázatát, és végső soron megnyitja az utat az EU koordinált Covid19-exitstratégiája előtt.

(19)Franciaország számos, vállalkozásokra szabott likviditási támogatási programot fogadott el, többek között az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret szerint a gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából 9 . Az ilyen programok eredményes és hatékony végrehajtása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a vállalatok, különösen pedig a kis- és középvállalkozások, részesülhessenek azok előnyeiből. Az említett intézkedések tervezése és végrehajtása során figyelembe kell venni a bankszektor ellenálló képességét.

(20)Franciaország általános üzleti környezete javult, de az országnak további erőfeszítéseket kell tennie adórendszerének egyszerűsítésére és a vállalatokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentésére, különösen, ha középtávon támogatni kívánja a gazdaság eredményes helyreállítását. Például, az OECD 2018. évi termékpiaci szabályozási mutatói által megerősített bizottsági értékelés szerint a szolgáltatási szektorban elért eredmények és számos intézkedés elfogadása ellenére Franciaországban más tagállamokhoz képest továbbra is szigorúbbak a szabályozási korlátozások, különösen az üzleti szolgáltatások körében – melyek között sok a szabályozott szakma –, és a kiskereskedelemben. Az egyik leginkább érintett ágazatként a szolgáltatási ágazatra fog jelentős szerep hárulni az exitstratégiában és a helyreállításban. A szolgáltatási tevékenységekhez való hozzáférésre és az azok gyakorlására vonatkozó követelmények átalakítása ösztönözné az innovációt, a versenyképességet és a foglalkozási mobilitást, aminek pozitív összhatása lenne a gazdaságra nézve. A szabályozási rugalmasság szintén ösztönözné a kiskereskedelmi tevékenység beindítását a Covid19-válságot követően.

(21)A gazdaság helyreállításának elősegítése érdekében fontos lesz a kiforrott közberuházási projektek előreütemezése és a magánberuházások ösztönzése, többek között kapcsolódó reformok révén. Ez megvalósulhat az európai zöld megállapodás olyan kiemelt területein, mint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési kezdeményezések, a megújuló energiaforrások és az energiahatékonysági célú épületfelújítások. Mindez és a gazdaság digitális transzformációja rövid távon ösztönzőleg hathat a helyreállításra és a Covid19-válság középtávú utóhatásainak kezelésére, és Franciaországot technológiai vezető szerepre épülő, hosszú távon fenntartható klímasemleges pályára állíthatja. A helyreállítást szolgáló intézkedések előkészítése során Franciaország nemzeti energia- és klímatervére, a közös érdekű projektekre és az infrastruktúrafejlesztési tervekre lehetne támaszkodni. Az energetikai infrastruktúrába, így a villamosenergia-hálózatok összekapcsolásába irányuló további beruházások hozzájárulnának az uniós belső energiapiac integrációjának javításához, nagyobb versenyt tennének lehetővé, és elősegítenék a megújuló energiaforrások alkalmazását. A Méltányos Átállást Támogató Alap 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó programozása elősegítheti Franciaországban a klímasemleges gazdaságra való átállás által jelentett egyes kihívások kezelését, különösen az országjelentés D. mellékletében ismertetett területeken 10 . Így Franciaország a lehető legjobban kihasználhatná ezt az alapot.

(22)A lezárás idején döntő fontosságúnak bizonyult a digitalizáció a kormányzati, az oktatási és az orvosi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, továbbá a gazdasági tevékenység – távmunka és e-kereskedelem révén történő – fenntartása terén. Középtávon a digitalizáció nagyobb lehetőségeket nyújt a vállalatok – különösen a kkv-k – talpra állásához és növekedéséhez azáltal, hogy általa több potenciális ügyféllel léphetnek kapcsolatba, hatékonyabbá tehetik termelési folyamataikat, és további ösztönzést kaphatnak az innovációra. A digitalizációba történő beruházások közé tartozik a megfelelő infrastruktúra biztosítása és a széles tömegek – elsősorban a foglalkoztatottak – digitális készségeinek javítása. Franciaország nagy sávszélességű hálózatok kiépítésére vonatkozó tervének (Plan France Très Haut Débit) végrehajtása a jelek szerint jól halad a városi térségekben. Ennek ellenére más területeken továbbra is jelentősek az egyenlőtlenségek a nagy sávszélességű hálózatok általi lefedettséget illetően.

(23)Franciaország erős kutatási bázissal és potenciállal rendelkezik ahhoz, hogy részt vegyen specifikus kutatási és innovációs intézkedésekben a Covid19-válság elleni küzdelemben, ideértve az oltóanyagok és gyógyszerek kifejlesztését. A Covid19-válság és következményei szükségessé teszik a közszektor és a magánszektor közötti együttműködés erősítését a kutatás és az innováció terén. Középtávon a kutatásba és az innovációba történő beruházások termelékenységnövekedést eredményezhetnek, ahogy arra a Nemzeti Termelékenységi Tanács (CNP) is rámutatott. Beruházásokra van szükség a növekedésösztönző ágazatokban is, hogy a vállalkozások ki tudják használni az európai gazdaság átalakulása kínálta lehetőségeket.

(24)Miközben a jelenlegi ajánlások a világjárvány társadalmi-gazdasági hatásainak kezelésére és a gazdaság helyreállításának elősegítésére összpontosítanak, a Tanács által 2019. július 9-én elfogadott 2019. évi országspecifikus ajánlások olyan reformokra is kitértek, amelyek elengedhetetlenek a közép- és hosszú távú strukturális kihívások kezeléséhez. Az említett ajánlások továbbra is helytállóak, és a következő évi európai szemeszter éves ciklusa során folytatódik nyomon követésük. Ez a beruházásokkal kapcsolatos gazdaságpolitikákkal összefüggő ajánlásokra is vonatkozik. Ez utóbbi ajánlásokat figyelembe kell venni a kohéziós politikai finanszírozás 2020 utáni stratégiai programozása során, beleértve a jelenlegi válsághoz kapcsolódó enyhítő intézkedéseket és exitstratégiákat.

(25)Az európai szemeszter szolgál keretként a folyamatos gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai koordinációhoz az Unióban, amely hozzájárulhat a fenntartható gazdasághoz. A tagállamok 2020. évi nemzeti reformprogramjukban számba vették az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak végrehajtása terén elért eredményeket. Az alábbi ajánlások teljes körű végrehajtásának biztosításával Franciaország hozzá fog járulni a fenntartható fejlődési célok megvalósítása terén elért előrelépéshez, valamint az unióbeli versenyképes fenntarthatóságra irányuló közös erőfeszítésekhez.

(26)A gazdasági és monetáris unió gazdaságai közötti szoros koordináció kulcsfontoságú a Covid19 okozta gazdasági károk gyors helyreállításához. Mivel Franciaország olyan tagállam, amelynek pénzneme az euró – továbbá figyelembe véve az eurócsoport politikai iránymutatásait –, gondoskodnia kell arról, hogy szakpolitikái továbbra is megfeleljenek az euróövezetre vonatkozó ajánlásoknak és összhangban legyenek a többi euróövezeti tagállam szakpolitikáival.

(27)A 2020. évi európai szemeszter keretében a Bizottság átfogóan elemezte Franciaország gazdaságpolitikáját, és az elemzést közzétette a 2020. évi országjelentésben. A Bizottság értékelte továbbá a 2020. évi stabilitási programot és a 2020. évi nemzeti reformprogramot, valamint az előző években Franciaországnak címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket. Figyelembe vette nemcsak ezek Franciaország fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája vonatkozásában képviselt jelentőségét, hanem azt is, hogy megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintettel arra az igényre, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szintű szempontoknak a leendő tagállami döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni.

(28)Ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a 2020. évi stabilitási programot, és véleményét 11 különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi.

(29)A Bizottság által elvégzett részletes vizsgálat és ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a 2020. évi nemzeti reformprogramot és a 2020. évi stabilitási programot. A jelen ajánlások figyelembe veszik a világjárvány elleni küzdelem szükségességét, és előmozdítják a gazdaság helyreállítását, ami az első szükséges lépés ahhoz, hogy lehetővé váljon az egyensúlyhiány kiigazítása. A Bizottság által az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke szerint azonosított makrogazdasági egyensúlyhiányok kezelésére vonatkozó ajánlásokat az 1., a 3. és a 4. ajánlás tartalmazza,

AJÁNLJA, hogy Franciaország 2020-ban és 2021-ben tegyen intézkedéseket a következők érdekében:

1.Az általános mentesítési rendelkezéssel összhangban hozzon meg minden szükséges intézkedést a világjárvány hatékony kezelése, a gazdaság működőképességének fenntartása és az elkövetkező helyreállítás támogatása érdekében. Amint a gazdasági feltételek lehetővé teszik, folytasson a prudens középtávú költségvetési pozíció megvalósítására és az adósság fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikát, a beruházások fokozása mellett. Erősítse az egészségügyi rendszer ellenálló képességét azáltal, hogy biztosítja a kritikus orvosi eszközökkel való megfelelő ellátást és az egészségügyi dolgozók kiegyensúlyozott elosztását, és azáltal, hogy beruházásokat eszközöl az e-egészségügybe.

2.Csökkentse a válság foglalkoztatási és szociális hatásait, mindenekelőtt a készségfejlesztés elősegítése, és valamennyi álláskereső aktív támogatása révén.

3.Biztosítsa a vállalkozások, elsősorban a kis- és középvállalkozások támogatása érdekében a likviditást biztosító intézkedések hatékony végrehajtását. Ütemezze előre a kiforrott közberuházási projekteket, és mozdítsa elő a magánberuházásokat a gazdaság helyreállításának elősegítése érdekében. Helyezze a beruházások középpontjába a zöld és digitális átállást, mindenekelőtt a fenntartható közlekedési infrastruktúrát, a tiszta és hatékony energiatermelést és -felhasználást, a digitális infrastruktúrát, továbbá a kutatást és az innovációt.

4.Folytassa a szabályozási környezet javítását, csökkentse a vállalatokra nehezedő adminisztratív terhet, és egyszerűsítse az adórendszert.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    HL L 209., 1997.8.2., 1. o.

(2)    HL L 306., 2011.11.23., 25. o.

(3)    SWD(2020) 509 final.

(4)    HL C 301., 2019.9.5., 117. o.

(5)    COM(2020) 112 final.

(6)    COM(2020) 123 final.

(7)

   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/460 rendelete (2020. március 30.) az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU és az 508/2014/EU rendeletnek a COVID-19 járványra adott válaszként a tagállamok egészségügyi rendszereibe és gazdaságuk más ágazataiba történő beruházások mozgósítását célzó különös intézkedések tekintetében történő módosításáról (A koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés) (HL L 99., 2020.3.31., 5. o.) és az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/558 rendelete (2020. április 23.) az 1301/2013/EU és az 1303/2013/EU rendeletnek az európai strukturális és beruházási alapok COVID-19-járványra adott válaszlépésekre történő felhasználásához kivételes rugalmasságot biztosító egyedi intézkedések tekintetében történő módosításáról (HL L 130., 2020.4.24., 1. o.).

(8)    A nettó elsődleges államháztartási kiadás a teljes államháztartási kiadás, a következők kivételével: kamatkiadások, azon kiadások, amelyeket teljes mértékben ellentételeznek az uniós alapokból származó bevételek, valamint az álláskeresési járadékokra fordított kiadások nem diszkrecionális változásai. A hazai finanszírozású bruttó állóeszköz-felhalmozás négyéves időszakra van szétterítve. A diszkrecionális bevételi intézkedéseket, illetve a törvényben előírt bevételnövelést figyelembe veszik, a bevételi és a kiadási oldalon végrehajtott egyszeri intézkedéseket pedig nettósítják.

(9)    HL C 91 I., 2020.3.20., 1. o.

(10)    SWD(2020) 509 final.

(11)    Az 1466/97/EK tanácsi rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerint.