This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52019XC0930(04)
Communication from the Commission to the European Parliament, the Council and the Court of Auditors Annual accounts of the European Development Fund 2018
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek Az Európai Fejlesztési Alap éves beszámolója – 2018
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek Az Európai Fejlesztési Alap éves beszámolója – 2018
HL C 326., 2019.9.30, p. 1–148
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
|
30.9.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 326/1 |
IV
(Tájékoztatások)
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
EURÓPAI BIZOTTSÁG
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS A SZÁMVEVŐSZÉKNEK
Az Európai Fejlesztési Alap éves beszámolója – 2018
(2019/C 326/01)
TARTALOMJEGYZÉK
| A BESZÁMOLÓ HITELESÍTÉSE | 2 |
| AZ EFA-FORRÁSOK VÉGREHAJTÁSA ÉS ELSZÁMOLÁSA | 3 |
| AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTAL KEZELT PÉNZESZKÖZÖK | 6 |
| AZ EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI | 8 |
| MEGJEGYZÉSEK AZ EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAIHOZ | 17 |
| AZ EFA-VAL ÖSSZEVONT UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAPOK PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI | 40 |
| A BÊKOU UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAP VÉGLEGES ÉVES BESZÁMOLÓJA – 2018 | 41 |
| Az AFRIKÁÉRT UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAP VÉGLEGES ÉVES BESZÁMOLÓJA – 2018 | 48 |
| AZ EFA ÉS AZ UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAPOK ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓJA | 55 |
| EFA-JELENTÉS A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL | 59 |
| ÉVES JELENTÉS A VÉGREHAJTÁSRÓL – AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK ÁLTAL KEZELT PÉNZESZKÖZÖK | 89 |
A BESZÁMOLÓ HITELESÍTÉSE
Az Európai Fejlesztési Alap 2018 évről szóló éves beszámolója a 11 Európai Fejlesztési Alap pénzügyi szabályzatának X címével és a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzésekben ismertetett számviteli elvekkel, szabályokkal és módszerekkel összhangban készült
Az Európai Fejlesztési Alap pénzügyi szabályzatának 18 cikkével összhangban felelősséget vállalok a 11 Európai Fejlesztési Alap éves beszámolójának elkészítéséért és bemutatásáért
Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és az EBB valamennyi olyan adatot rendelkezésemre bocsátott – és garantálta azok megbízhatóságát –, amelyek az Európai Fejlesztési Alap eszközeit és kötelezettségeit, valamint költségvetésének végrehajtását bemutató beszámolók összeállításához szükségesek
Kijelentem, hogy ezen adatok, valamint a beszámoló ellenjegyzéséhez általam szükségesnek ítélt ellenőrzések alapján megalapozott bizonyossággal rendelkezem arról, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból megbízható és valós képet ad az Európai Fejlesztési Alap pénzügyi helyzetéről
Rosa ALDEA BUSQUETS
számvitelért felelős tisztviselő
2019 június 21
AZ EFA-FORRÁSOK VÉGREHAJTÁSA ÉS ELSZÁMOLÁSA
1. HÁTTÉR
Az Európai Unió (a továbbiakban: az EU) számos fejlődő országgal ápol együttműködési kapcsolatot, amelynek fő célkitűzése az, hogy a kedvezményezett országoknak történő fejlesztési segély és technikai segítségnyújtás révén segítse a gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődést, elsődlegesen abból a célból, hogy hosszú távon csökkentse és megszüntesse a szegénységet E cél megvalósítása érdekében az EU a partnerországokkal közösen együttműködési stratégiát állít össze, és rendelkezésre bocsátja a stratégia megvalósításához szükséges pénzügyi forrásokat Az európai uniós (a továbbiakban: uniós) fejlesztési együttműködési források három helyről származnak:
|
— |
az EU költségvetéséből, |
|
— |
az Európai Fejlesztési Alapból, |
|
— |
és az Európai Beruházási Banktól |
Az Európai Fejlesztési Alap (a továbbiakban: az EFA) az EU fő eszköze az afrikai, karibi és csendes-óceáni (a továbbiakban: az AKCS-) államokkal és a tengerentúli országokkal és területekkel (a továbbiakban: a TOT) folytatott fejlesztési együttműködés támogatására
Az EFA nem kap uniós költségvetési forrást Az EFA-t a Tanácsban ülésező tagállami képviselők belső megállapodása hozta létre, irányításáért egy külön bizottság felelős Az EFA-forrásokból finanszírozott műveletek pénzügyi végrehajtásáért az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) felelős Az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: az EBB) a beruházási keretet kezeli
Az AKCS-államoknak és a TOT-nak nyújtott földrajzi alapú segítséget a 2014–2020-as időszakban továbbra is főleg az EFA keretében finanszírozzák Az egyes EFA-k időtartama általában mintegy öt év, és mindegyikükre külön pénzügyi szabályzat vonatkozik, amely minden egyes EFA esetében előírja pénzügyi kimutatások összeállítását Ennek megfelelően minden EFA esetében külön pénzügyi kimutatás készül a források Bizottság által kezelt részéről E pénzügyi kimutatásokat aggregált formában is elkészítik, hogy átfogó képet nyújtsanak a Bizottság hatáskörébe tartozó források pénzügyi helyzetéről
A 11 EFA-t létrehozó belső megállapodást a Tanács keretében ülésező részt vevő tagállamok 2013 júniusában fogadták el (1) A megállapodás 2015 március 1-jén lépett hatályba
A Tanács 2018-ban elfogadta a 11 EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzatot (2) Ez hatályon kívül helyezte a korábbi szabályzatot, és a meglévő jogi kötelezettségvállalások sérelme nélkül alkalmazandó a korábbi EFA-kból finanszírozott műveletekre Ez a szabályzat nem alkalmazandó a korábbi EFA-kból finanszírozott beruházási keretre
A beruházási keretet az AKCS–EU partnerségi megállapodás keretében hozták létre A beruházási keretet az EBB kezeli A keret arra szolgál, hogy elsősorban – de nem kizárólag – magánberuházások finanszírozása révén támogassa a magánszektor fejlesztéseit az AKCS-államokban A keret megújuló alap, így a hiteltörlesztéseket más műveletekre fordíthatják, azaz a keret önmegújító és pénzügyileg független Mivel a beruházási keretet nem a Bizottság kezeli, a keret nem szerepel az éves beszámoló első részében, amely az EFA pénzügyi kimutatásait és a pénzügyi végrehajtásról szóló jelentést tartalmazza A beruházási keret pénzügyi kimutatásai az éves beszámoló különálló II részében szerepelnek annak érdekében, hogy teljes képet nyújtsunk az EFA keretében finanszírozott fejlesztési segélyekről
2. AZ EFA FINANSZÍROZÁSA
Az Európai Tanács 2013 december 2-án elfogadta a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet Ezzel összefüggésben úgy döntöttek, hogy az AKCS-államokkal való földrajzi együttműködést nem integrálják az EU költségvetésébe, hanem továbbra is a kormányközi EFA keretében finanszírozzák
Az EU költségvetése éves jellegű, és az évenkéntiség elve alapján a kiadásokat és a bevételeket egy évre tervezik és hagyják jóvá Az EFA az EU költségvetésétől eltérően egy többéves jelleggel működő alap Minden EFA egy rendszerint ötéves időszakra szóló átfogó alapot hoz létre a fejlesztési együttműködés megvalósításának céljával Mivel a forrásokat többéves alapon bocsátják rendelkezésre, azok az EFA teljes időszakában felhasználhatók A költségvetési évenkéntiség elvétől való eltérés a költségvetési beszámolóban is látszik, mivel az EFA-k végrehajtását azok teljes összegéhez mérik
Az EFA forrásait az uniós tagállamok ad hoc hozzájárulásai jelentik A tagállami képviselők megközelítőleg ötévente kormányközi konferencián találkoznak, ahol döntenek az alap teljes összegéről, és megvizsgálják a végrehajtást A Bizottság ezt követően az uniós fejlesztési együttműködési politikának megfelelően kezeli az alapot Mivel a tagállamok az uniós szakpolitikával párhuzamosan saját fejlesztési és segélypolitikát is folytatnak, e politikákat egyeztetniük kell az EU-val annak érdekében, hogy azok kiegészítsék egymást
Az említett hozzájáruláson felül a tagállamok társfinanszírozási megállapodást is köthetnek az EFA-val, valamint önkéntes alapon egyéb pénzügyi hozzájárulást is fizethetnek az alapnak
3. ÉV VÉGI JELENTÉSTÉTEL
3.1. ÉVES BESZÁMOLÓ
Az EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 18 cikke (3) bekezdésének megfelelően az EFA pénzügyi kimutatásai a nemzetközi költségvetési számviteli standardokon (IPSAS) alapuló eredményszemléletű számviteli szabályok alapján készülnek A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályokat valamennyi uniós intézmény és szerv alkalmazza annak érdekében, hogy a számvitelre, az értékelésre és a beszámoló bemutatására vonatkozó egységes szabálykészlet kidolgozása révén megvalósuljon a pénzügyi kimutatások elkészítésével kapcsolatos folyamat harmonizációja Ezen uniós számviteli szabályokat – tevékenységei egyedi jellegének szem előtt tartásával – az EFA-ra is alkalmazzák
Az EFA éves beszámolóját a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője készíti el, aki egyben az EFA számvitelért felelős tisztviselője, és gondoskodik arról, hogy az EFA éves beszámolója megbízható és valós képet adjon az EFA pénzügyi helyzetéről
Az éves beszámoló az alábbiak szerint kerül bemutatásra:
I rész: A Bizottság által kezelt pénzeszközök
|
(i) |
Az EFA pénzügyi kimutatásai és magyarázó megjegyzések |
|
(ii) |
Az EFA-val összevont, külső tevékenységre képzett uniós vagyonkezelői alapok pénzügyi kimutatásai |
|
(iii) |
Az EFA és a külső tevékenységre képzett uniós vagyonkezelői alapok összevont pénzügyi beszámolója |
|
(iv) |
Jelentés az EFA pénzügyi végrehajtásáról |
II rész: Éves jelentés a végrehajtásról – az EBB által kezelt pénzeszközök
|
(i) |
A beruházási keret pénzügyi kimutatásai |
„Az EFA-val összevont, külső tevékenységre képzett uniós vagyonkezelői alapok pénzügyi kimutatásai” szakasz az EFA keretében eddig létrehozott két alap pénzügyi kimutatásait tartalmazza: a Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alapét (lásd: „A Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap pénzügyi kimutatásai”) és az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alapét (lásd: „Az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap pénzügyi kimutatásai”) Ezen alapok különálló pénzügyi kimutatásainak elkészítése a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének felelősségébe tartozik, külső könyvvizsgálatukat magánszektorbeli könyvvizsgáló végzi A vagyonkezelői alapok ezen éves beszámolóban szereplő számai előzetes adatok
Az EFA éves beszámolóját a Bizottságnak legkésőbb a következő év július 31-ig kell elfogadnia, majd mentesítés céljából be kell mutatnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak
4. ELLENŐRZÉS ÉS MENTESÍTÉS
4.1. ELLENŐRZÉS
Az EFA éves beszámolóját az Európai Számvevőszék (a továbbiakban: a Számvevőszék) ellenőrzi külső ellenőrként A Számvevőszék éves jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak
4.2. MENTESÍTÉS
A mentesítés az EFA-források pénzügyi végrehajtásának az adott pénzügyi évre vonatkozó utolsó kontrollja Az EFA esetében a mentesítésért felelős hatóság az Európai Parlament Ez azt jelenti, hogy az éves beszámoló ellenőrzését és véglegesítését, illetve a Tanács vonatkozó ajánlását követően az Európai Parlament dönt arról, hogy mentesíti-e a Bizottságot az EFA-források adott pénzügyi évi végrehajtására vonatkozó felelőssége alól E döntése a beszámoló vizsgálatán, a Számvevőszék megbízhatósági nyilatkozattal ellátott éves jelentésén, a Bizottság kérdésekre adott válaszain és a további információkéréseken alapul
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTAL KEZELT PÉNZESZKÖZÖK (3)
TARTALOMJEGYZÉK
| AZ EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI | 8 |
| AZ EFA MÉRLEGE | 9 |
| AZ EFA EREDMÉNYKIMUTATÁSA | 10 |
| AZ EFA CASH FLOW-KIMUTATÁSA | 11 |
| KIMUTATÁS AZ EFA NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL | 12 |
| MÉRLEG EFA-K SZERINTI BONTÁSBAN | 13 |
| EREDMÉNYKIMUTATÁS EFA-K SZERINTI BONTÁSBAN | 14 |
| KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL EFA-K SZERINTI BONTÁSBAN | 15 |
| MEGJEGYZÉSEK AZ EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAIHOZ | 17 |
| AZ EFA-VAL ÖSSZEVONT UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAPOK PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI | 40 |
| A BÊKOU UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAP VÉGLEGES ÉVES BESZÁMOLÓJA – 2018 | 41 |
| HÁTTÉR-INFORMÁCIÓK A BÊKOU UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAPRÓL | 42 |
| MÉRLEG | 45 |
| EREDMÉNYKIMUTATÁS | 46 |
| CASH FLOW-KIMUTATÁS | 46 |
| KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL | 47 |
| Az AFRIKÁÉRT UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAP VÉGLEGES ÉVES BESZÁMOLÓJA – 2018 | 48 |
| HÁTTÉRINFORMÁCIÓK AZ AFRIKÁÉRT UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAPRÓL | 49 |
| MÉRLEG | 52 |
| EREDMÉNYKIMUTATÁS | 53 |
| CASH FLOW-KIMUTATÁS | 53 |
| KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL | 54 |
| AZ EFA ÉS AZ UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAPOK ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓJA | 55 |
| ÖSSZEVONT MÉRLEG | 56 |
| ÖSSZEVONT EREDMÉNYKIMUTATÁS | 57 |
| ÖSSZEVONT CASH FLOW-KIMUTATÁS | 57 |
| ÖSSZEVONT KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL | 58 |
| EFA-JELENTÉS A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL | 59 |
AZ EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI (4)
AZ EFA MÉRLEGE
|
millió EUR |
|||
|
|
Megjegyzés |
2018.12.31. |
2017.12.31. |
|
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
Előfinanszírozás |
2.1. |
887 |
582 |
|
A vagyonkezelői alapba fizetett hozzájárulások |
2.2. |
201 |
163 |
|
|
|
1 088 |
745 |
|
FORGÓESZKÖZÖK |
|
|
|
|
Előfinanszírozás |
2.1. |
1 448 |
1 518 |
|
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések |
2.3. |
138 |
92 |
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek |
2.4. |
387 |
347 |
|
|
|
1 973 |
1 958 |
|
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN |
|
3 061 |
2 703 |
|
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK |
|
|
|
|
Céltartalékok |
2.5. |
— |
(4) |
|
Pénzügyi kötelezettségek |
2.6. |
(18) |
(14) |
|
|
|
(18) |
(18) |
|
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK |
|
|
|
|
Szállítói kötelezettségek |
2.7. |
(241) |
(563) |
|
Passzív időbeli elhatárolások |
2.8. |
(1 281 ) |
(733) |
|
|
|
(1 523 ) |
(1 296 ) |
|
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN |
|
(1 540 ) |
(1 314 ) |
|
NETTÓ ESZKÖZÖK |
|
1 521 |
1 389 |
|
FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK |
|
|
|
|
Aktív EFA-k lehívott tőkéje |
2.9. |
50 423 |
46 173 |
|
Lezárt EFA-k áthozott lehívott tőkéje |
2.9. |
2 252 |
2 252 |
|
Előző évek áthozott gazdasági eredménye |
|
(47 037 ) |
(43 219 ) |
|
Az év gazdasági eredménye |
|
(4 118 ) |
(3 818 ) |
|
NETTÓ ESZKÖZÖK |
|
1 521 |
1 389 |
Az EFA EREDMÉNYKIMUTATÁSA
|
millió EUR |
|||
|
|
Megjegyzés |
2018 |
2017 |
|
BEVÉTELEK |
|
|
|
|
Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel |
3.1. |
|
|
|
Behajtási tevékenységek |
|
4 |
61 |
|
|
|
4 |
61 |
|
Visszterhes ügyletekből származó bevétel |
3.2. |
|
|
|
Pénzügyi bevétel |
|
10 |
4 |
|
Egyéb bevétel |
|
46 |
22 |
|
|
|
57 |
25 |
|
Összes bevétel |
|
60 |
87 |
|
KIADÁSOK |
|
|
|
|
Támogatási eszközök |
3.3. |
(4 054 ) |
(3 700 ) |
|
Társfinanszírozási kiadások |
3.4. |
17 |
(42) |
|
Finanszírozási költségek |
3.6. |
7 |
(8) |
|
Egyéb kiadások |
3.7. |
(148) |
(154) |
|
Összes kiadás |
|
(4 178 ) |
(3 904 ) |
|
AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE |
|
(4 118 ) |
(3 818 ) |
AZ EFA CASH FLOW-KIMUTATÁSA
|
millió EUR |
|||
|
|
Megjegyzés |
2018 |
2017 |
|
Az év gazdasági eredménye |
|
(4 118 ) |
(3 818 ) |
|
Működési tevékenységek |
|
|
|
|
Tőkenövekedés – hozzájárulások (nettó) |
|
4 250 |
3 850 |
|
A vagyonkezelői alapokba fizetett hozzájárulások (növekedése)/csökkenése |
|
(38) |
(66) |
|
Előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése |
|
(235) |
(319) |
|
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések (növekedése)/csökkenése |
|
(46) |
40 |
|
Céltartalékok növekedése/(csökkenése) |
|
(4) |
— |
|
Pénzügyi kötelezettségek növekedése/(csökkenése) |
|
3 |
8 |
|
Szállítói kötelezettségek növekedése/(csökkenése) |
|
(322) |
14 |
|
Passzív időbeli elhatárolások növekedése/(csökkenése) |
|
548 |
(42) |
|
NETTÓ CASH FLOW |
|
40 |
(333) |
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése/(csökkenése) |
|
40 |
(333) |
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év eleji állománya |
2.4. |
347 |
680 |
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év végi állománya |
2.4. |
387 |
347 |
KIMUTATÁS AZ EFA NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL
|
millió EUR |
||||||
|
|
Aktív EFA-k tőkéje (A) |
Aktív EFA-k le nem hívott forrásai (B) |
Aktív EFA-k lehívott tőkéje (C) = (A)–(B) |
Eredménytartalék (D) |
Lezárt EFA-k áthozott lehívott alaptőkéje (E) |
Összes nettó eszköz (C)+(D)+(E) |
|
EGYENLEG 2016.12.31-ÉN |
73 464 |
31 140 |
42 323 |
(43 219 ) |
2 252 |
1 357 |
|
Tőkenövekedés – hozzájárulások |
— |
(4 050 ) |
4 050 |
— |
— |
4 050 |
|
Visszatérítés a tagállamoknak |
(200) |
— |
(200) |
— |
— |
(200) |
|
Az év gazdasági eredménye |
— |
— |
— |
(3 818 ) |
— |
(3 818 ) |
|
EGYENLEG 2017.12.31-ÉN |
73 264 |
27 090 |
46 173 |
(47 037 ) |
2 252 |
1 389 |
|
Tőkenövekedés – hozzájárulások |
— |
(4 250 ) |
4 250 |
— |
— |
4 250 |
|
Az év gazdasági eredménye |
— |
— |
— |
(4 118 ) |
— |
(4 118 ) |
|
EGYENLEG 2018.12.31-ÉN |
73 264 |
22 840 |
50 423 |
(51 155 ) |
2 252 |
1 521 |
MÉRLEG EFA-K SZERINTI BONTÁSBAN
|
millió EUR |
|||||||||||
|
|
Megjegyzés |
2018.12.31. |
2017.12.31. |
||||||||
|
8 EFA |
9 EFA |
10 EFA |
11 EFA |
Összesen |
8 EFA |
9 EFA |
10 EFA |
11 EFA |
Összesen |
||
|
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Előfinanszírozás |
2.1. |
— |
23 |
520 |
344 |
887 |
— |
32 |
221 |
330 |
582 |
|
A vagyonkezelői alapba fizetett hozzájárulások |
2.2. |
— |
— |
— |
201 |
201 |
— |
86 |
— |
77 |
163 |
|
|
|
— |
23 |
520 |
546 |
1 088 |
— |
118 |
221 |
407 |
745 |
|
FORGÓESZKÖZÖK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Előfinanszírozás |
2.1. |
0 |
19 |
445 |
984 |
1 448 |
1 |
40 |
867 |
610 |
1 518 |
|
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések |
2.3. |
1 |
65 |
36 |
36 |
138 |
0 |
64 |
17 |
11 |
92 |
|
Átvezetési számlák |
2.3. |
183 |
111 |
2 421 |
— |
2 715 |
189 |
88 |
3 555 |
— |
3 832 |
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek |
2.4. |
— |
— |
— |
387 |
387 |
— |
— |
— |
347 |
347 |
|
|
|
184 |
195 |
2 902 |
1 407 |
4 689 |
190 |
193 |
4 439 |
968 |
5 791 |
|
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (*1) |
|
184 |
218 |
3 422 |
1 953 |
5 777 |
190 |
311 |
4 660 |
1 375 |
6 536 |
|
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Céltartalékok |
2.5. |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
(4) |
(4) |
|
Pénzügyi kötelezettségek |
2.6. |
— |
— |
(1) |
(16) |
(18) |
— |
— |
(7) |
(7) |
(14) |
|
|
|
— |
— |
(1) |
(16) |
(18) |
— |
— |
(7) |
(11) |
(18) |
|
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Szállítói kötelezettségek |
2.7. |
(0) |
(6) |
(125) |
(111) |
(241) |
(0) |
(13) |
(133) |
(417) |
(563) |
|
Átvezetési számlák |
2.3. |
— |
— |
— |
(2 715 ) |
(2 715 ) |
— |
— |
— |
(3 833 ) |
(3 833 ) |
|
Passzív időbeli elhatárolások |
2.8. |
(0) |
(83) |
(358) |
(840) |
(1 281 ) |
(0) |
(76) |
(517) |
(140) |
(733) |
|
|
|
(0) |
(89) |
(482) |
(3 666 ) |
(4 237 ) |
(0) |
(89) |
(650) |
(4 389 ) |
(5 128 ) |
|
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN (*1) |
|
(0) |
(89) |
(484) |
(3 682 ) |
(4 255 ) |
(0) |
(89) |
(657) |
(4 401 ) |
(5 147 ) |
|
NETTÓ ESZKÖZÖK (*1) |
|
184 |
129 |
2 938 |
(1 729 ) |
1 521 |
190 |
222 |
4 003 |
(3 025 ) |
1 389 |
|
FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Aktív EFA-k lehívott tőkéje |
2.9. |
12 164 |
10 773 |
20 960 |
6 527 |
50 423 |
12 164 |
10 773 |
20 960 |
2 277 |
46 173 |
|
Lezárt EFA-k áthozott lehívott tőkéje |
2.9. |
627 |
1 625 |
— |
— |
2 252 |
627 |
1 625 |
— |
— |
2 252 |
|
Aktív EFA-k lehívott tőkéjének egymás közötti átcsoportosítása |
2.9. |
(2 509 ) |
2 137 |
55 |
317 |
— |
(2 503 ) |
2 177 |
120 |
206 |
— |
|
Előző évek áthozott gazdasági eredménye |
|
(10 098 ) |
(14 352 ) |
(17 078 ) |
(5 508 ) |
(47 037 ) |
(10 098 ) |
(14 339 ) |
(15 812 ) |
(2 969 ) |
(43 219 ) |
|
Az év gazdasági eredménye |
|
0 |
(53) |
(1 000 ) |
(3 065 ) |
(4 118 ) |
0 |
(13) |
(1 266 ) |
(2 539 ) |
(3 818 ) |
|
NETTÓ ESZKÖZÖK |
|
184 |
129 |
2 938 |
(1 729 ) |
1 521 |
190 |
222 |
4 003 |
(3 025 ) |
1 389 |
EREDMÉNYKIMUTATÁS EFA-K SZERINTI BONTÁSBAN
|
millió EUR |
|||||||||||
|
|
Megjegyzés |
2018 |
2017 |
||||||||
|
8 EFA |
9 EFA |
10 EFA |
11 EFA |
Összesen |
8 EFA |
9 EFA |
10 EFA |
11 EFA |
Összesen |
||
|
BEVÉTELEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel |
3.1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Behajtási tevékenységek |
|
0 |
3 |
(3) |
4 |
4 |
0 |
5 |
49 |
7 |
61 |
|
|
|
0 |
3 |
(3) |
4 |
4 |
0 |
5 |
49 |
7 |
61 |
|
Visszterhes ügyletekből származó bevétel |
3.2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Pénzügyi bevétel |
|
0 |
2 |
8 |
1 |
10 |
(0) |
(1) |
4 |
(0) |
4 |
|
Egyéb bevétel |
|
1 |
6 |
27 |
12 |
46 |
1 |
5 |
13 |
4 |
22 |
|
|
|
1 |
8 |
35 |
13 |
57 |
1 |
4 |
17 |
4 |
25 |
|
Összes bevétel |
|
1 |
11 |
32 |
17 |
60 |
1 |
9 |
66 |
11 |
87 |
|
KIADÁSOK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Támogatási eszközök |
3.3. |
0 |
(59) |
(984) |
(3 012 ) |
(4 054 ) |
(0) |
(14) |
(1 251 ) |
(2 435 ) |
(3 700 ) |
|
Társfinanszírozási kiadások |
3.4. |
— |
— |
18 |
(1) |
17 |
— |
— |
(42) |
(1) |
(42) |
|
Finanszírozási költségek |
3.6. |
0 |
1 |
5 |
1 |
7 |
1 |
1 |
(10) |
(0) |
(8) |
|
Egyéb kiadások |
3.7. |
(1) |
(7) |
(71) |
(70) |
(148) |
(2) |
(9) |
(29) |
(114) |
(154) |
|
Összes kiadás |
|
(0) |
(64) |
(1 031 ) |
(3 082 ) |
(4 178 ) |
(1) |
(22) |
(1 332 ) |
(2 549 ) |
(3 904 ) |
|
AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE |
|
0 |
(53) |
(1 000 ) |
(3 065 ) |
(4 118 ) |
0 |
(13) |
(1 266 ) |
(2 539 ) |
(3 818 ) |
KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL EFA-K SZERINTI BONTÁSBAN
|
millió EUR |
|||||||
|
8 EFA |
Aktív EFA-k tőkéje (A) |
Aktív EFA-k le nem hívott forrásai (B) |
Aktív EFA-k lehívott tőkéje (C) = (A)–(B) |
Eredménytartalék (D) |
Lezárt EFA-k áthozott lehívott alaptőkéje (E) |
Aktív EFA-k lehívott tőkéjének egymás közötti átcsoportosítása (F) |
Összes nettó eszköz (C)+(D)+(E)+(F) |
|
EGYENLEG 2016.12.31-ÉN |
12 164 |
— |
12 164 |
(10 098 ) |
627 |
(2 496 ) |
197 |
|
Átcsoportosítás a 10 EFA-ba/EFA-ból |
|
|
— |
|
|
(7) |
(7) |
|
Átcsoportosítás a 11 EFA-ba/EFA-ból |
|
|
— |
|
|
— |
— |
|
Az év gazdasági eredménye |
|
|
— |
0 |
|
|
0 |
|
EGYENLEG 2017.12.31-ÉN |
12 164 |
— |
12 164 |
(10 098 ) |
627 |
(2 503 ) |
190 |
|
Átcsoportosítás a 10 EFA-ba/EFA-ból |
|
|
— |
|
|
(7) |
(7) |
|
Az év gazdasági eredménye |
|
|
— |
0 |
|
— |
0 |
|
EGYENLEG 2018.12.31-ÉN |
12 164 |
— |
12 164 |
(10 098 ) |
627 |
(2 509 ) |
184 |
|
millió EUR |
|||||||
|
9 EFA |
Aktív EFA-k tőkéje (A) |
Aktív EFA-k le nem hívott forrásai (B) |
Aktív EFA-k lehívott tőkéje (C) = (A)–(B) |
Eredménytartalék (D) |
Lezárt EFA-k áthozott lehívott alaptőkéje (E) |
Aktív EFA-k lehívott tőkéjének egymás közötti átcsoportosítása (F) |
Összes nettó eszköz (C)+(D)+(E)+(F) |
|
EGYENLEG 2016.12.31-ÉN |
10 973 |
— |
10 973 |
(14 339 ) |
1 625 |
2 214 |
472 |
|
Visszatérítés a tagállamoknak |
(200) |
— |
(200) |
|
|
|
(200) |
|
Átcsoportosítás a 10 EFA-ba/EFA-ból |
|
|
— |
|
|
(37) |
(37) |
|
Az év gazdasági eredménye |
|
|
— |
(13) |
|
|
(13) |
|
EGYENLEG 2017.12.31-ÉN |
10 773 |
— |
10 773 |
(14 352 ) |
1 625 |
2 177 |
222 |
|
Átcsoportosítás a 10 EFA-ba/EFA-ból |
|
|
— |
|
|
(40) |
(40) |
|
Átcsoportosítás a 11 EFA-ba/EFA-ból |
|
|
— |
|
|
— |
— |
|
Az év gazdasági eredménye |
|
|
— |
(53) |
|
— |
(53) |
|
EGYENLEG 2018.12.31-ÉN |
10 773 |
— |
10 773 |
(14 406 ) |
1 625 |
2 137 |
129 |
|
millió EUR |
|||||||
|
10 EFA |
Aktív EFA-k tőkéje (A) |
Aktív EFA-k le nem hívott forrásai (B) |
Aktív EFA-k lehívott tőkéje (C) = (A)–(B) |
Eredménytartalék (D) |
Lezárt EFA-k áthozott lehívott alaptőkéje (E) |
Aktív EFA-k lehívott tőkéjének egymás közötti átcsoportosítása (F) |
Összes nettó eszköz (C)+(D)+(E)+(F) |
|
EGYENLEG 2016.12.31-ÉN |
20 960 |
1 773 |
19 187 |
(15 812 ) |
— |
247 |
3 622 |
|
Tőkenövekedés – hozzájárulások |
|
(1 773 ) |
1 773 |
|
|
|
1 773 |
|
Átcsoportosítás a 8 és 9 EFA-ba/EFA-ból |
|
|
— |
|
|
44 |
44 |
|
Átcsoportosítás a 11 EFA-ba/EFA-ból |
|
|
— |
|
|
(171) |
(171) |
|
Az év gazdasági eredménye |
|
|
— |
(1 266 ) |
|
|
(1 266 ) |
|
EGYENLEG 2017.12.31-ÉN |
20 960 |
|
20 960 |
(17 078 ) |
— |
120 |
4 003 |
|
Átcsoportosítás a 8 és 9 EFA-ba/EFA-ból |
|
|
— |
|
|
47 |
47 |
|
Átcsoportosítás a 11 EFA-ba/EFA-ból |
|
|
— |
|
|
(112) |
(112) |
|
Az év gazdasági eredménye |
|
|
— |
(1 000 ) |
|
— |
(1 000 ) |
|
EGYENLEG 2018.12.31-ÉN |
20 960 |
— |
20 960 |
(18 077 ) |
— |
55 |
2 938 |
|
millió EUR |
|||||||
|
11 EFA |
Aktív EFA-k tőkéje (A) |
Aktív EFA-k le nem hívott forrásai (B) |
Aktív EFA-k lehívott tőkéje (C) = (A)–(B) |
Eredménytartalék (D) |
Lezárt EFA-k áthozott lehívott alaptőkéje (E) |
Aktív EFA-k lehívott tőkéjének egymás közötti átcsoportosítása (F) |
Összes nettó eszköz (C)+(D)+(E)+(F) |
|
EGYENLEG 2016.12.31-ÉN |
29 367 |
29 367 |
— |
(2 969 ) |
— |
35 |
(2 934 ) |
|
Tőkenövekedés – hozzájárulások |
|
(2 277 ) |
2 277 |
|
|
— |
2 277 |
|
Átcsoportosítás a 8, 9 és 10 EFA-ba/EFA-ból |
|
|
— |
|
— |
171 |
171 |
|
Az év gazdasági eredménye |
|
|
— |
(2 539 ) |
|
— |
(2 539 ) |
|
EGYENLEG 2017.12.31-ÉN |
29 367 |
27 090 |
2 277 |
(5 508 ) |
— |
206 |
(3 025 ) |
|
Tőkenövekedés – hozzájárulások |
|
(4 250 ) |
4 250 |
|
|
112 |
4 362 |
|
Átcsoportosítás a 8, 9 és 10 EFA-ba/EFA-ból |
|
|
— |
|
|
— |
— |
|
Az év gazdasági eredménye |
|
|
— |
(3 065 ) |
|
— |
(3 065 ) |
|
EGYENLEG 2018.12.31-ÉN |
29 367 |
22 840 |
6 527 |
(8 573 ) |
— |
317 |
(1 729 ) |
MEGJEGYZÉSEK AZ EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAIHOZ (5)
1. LÉNYEGES SZÁMVITELI POLITIKÁK
1.1. SZÁMVITELI ALAPELVEK
A pénzügyi kimutatások célja, hogy a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetéről, teljesítményéről és cash flow-iról olyan információkat nyújtsanak, amelyek a felhasználók széles köre számára hasznosak
A pénzügyi kimutatások elkészítésekor követendő átfogó megfontolások (illetve számviteli alapelvek) az 1 sz uniós számviteli szabályban („Pénzügyi kimutatások”) kerültek meghatározásra (és megegyeznek az IPSAS 1 standardban bemutatottakkal): valós bemutatás, eredményszemlélet, folyamatosság, a bemutatás következetessége, lényegesség, összesítés, beszámítás és összehasonlító információk A pénzügyi beszámolás minőségi jellemzői a relevancia, a valósághű bemutatás (megbízhatóság), az érthetőség, az időszerűség, az összehasonlíthatóság és az ellenőrizhetőség
1.2. A BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉS ALAPJA
1.2.1.
A pénzügyi kimutatásokat évente mutatják be A számviteli év január 1-jétől december 31-ig tart
1.2.2.
Az éves beszámolóban bemutatott számok millió euróban értendők, mivel az EFA funkcionális és beszámolókészítési pénzneme az euró A devizaügyletek elszámolása az ügylet napján érvényes árfolyamok felhasználásával euróban történik A devizaügyletek kiegyenlítéséből és a devizában denominált monetáris eszközök és kötelezettségek év végi árfolyamokra való átszámításából keletkező árfolyamnyereségeket vagy -veszteségeket az eredménykimutatás tartalmazza Eltérő átszámítási szabályok érvényesek az ingatlanokra, gépekre és berendezésekre, valamint az immateriális javakra, amelyek megőrzik a beszerzés napján érvényes euróban kifejezett értéküket
A devizában denominált monetáris eszközök és kötelezettségek év végi egyenlegeit az Európai Központi Bank (EKB) december 31-én érvényes átváltási árfolyamain számítják át euróra
EUR átváltási árfolyamok
|
Pénznem |
2018.12.31. |
2017.12.31. |
Pénznem |
2018.12.31. |
2017.12.31. |
|
BGN |
1,9558 |
1,9558 |
PLN |
4,3014 |
4,177 |
|
CZK |
25,7240 |
25,5350 |
RON |
4,6635 |
4,6585 |
|
DKK |
7,4673 |
7,4449 |
SEK |
10,2548 |
9,8438 |
|
GBP |
0,8945 |
0,8872 |
CHF |
1,1269 |
1,1702 |
|
HRK |
7,4125 |
7,4400 |
JPY |
125,8500 |
135,01 |
|
HUF |
320,9800 |
310,3300 |
USD |
1,145 |
1,1993 |
1.2.3.
Az IPSAS-sal és az általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban a pénzügyi kimutatások szükségszerűen magukban foglalnak olyan becsléseken és feltételezéseken alapuló összegeket, amelyeket a vezetés a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb információk alapján állít fel A jelentősebb becsült tételek közé tartoznak többek között az időbeli elhatárolások, a céltartalékok, a követelésekkel kapcsolatos pénzügyi kockázat, a függő követelések és kötelezettségek, továbbá az eszközök értékvesztésének mértéke A tényleges eredmények eltérhetnek ezektől a becslésektől
Az észszerű becslések a pénzügyi kimutatások elkészítésének elengedhetetlen részét képezik, és nem csökkentik azok megbízhatóságát A körülmények változása, új információk felmerülése vagy a tapasztalatok bővülése miatt a becslések módosításra szorulhatnak A becslések módosítása korábbi időszakokat nem érint, és nem hibakorrekció A számviteli becslés változásának hatását a felmerülés időszakában többletként vagy hiányként kell megjeleníteni
1.3. MÉRLEG
1.3.1.
A pénzügyi eszközök a következő kategóriákba sorolhatók: az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök; hitelek és követelések; lejáratig tartandó befektetések; és értékesíthető pénzügyi eszközök A pénzügyi instrumentumok besorolását a kezdeti megjelenítés időpontjában határozzák meg, és minden egyes mérlegfordulónapkor felülvizsgálják
(i) Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök
Ebbe a kategóriába kerül a pénzügyi eszköz, ha alapvetően rövid távú értékesítési céllal szerezték be, vagy ha a gazdálkodó egység akként jelöli meg A származtatott termékeket szintén ebbe a kategóriába sorolják be Az e kategóriába tartozó eszközök forgóeszköznek minősülnek, ha a mérleg fordulónapját követő 12 hónapon belül várhatóan értékesítik őket E pénzügyi évben a gazdálkodó egység nem rendelkezett ebbe a kategóriába tartozó befektetéssel
(ii) Hitelek és követelések
A hitelek és követelések aktív piacon nem jegyzett nem származtatott pénzügyi eszközök, amelyeknél a fizetési összegek rögzítettek vagy meghatározhatók Akkor merülnek fel, amikor a gazdálkodó egység az adósnak közvetlenül pénzeszközt, árut vagy szolgáltatást biztosít anélkül, hogy szándékában állna a követeléssel kereskedni A mérleg fordulónapját követő 12 hónapon belüli lejárattal rendelkezők kivételével ezek az eszközök a befektetett eszközök között szerepelnek A hitelek és követelések közé tartoznak a három hónapnál hosszabb eredeti futamidejű lekötött betétek is
(iii) Lejáratig tartandó befektetések
A lejáratig tartandó befektetések rögzített vagy meghatározható fizetési összegű és rögzített lejáratú nem származtatott pénzügyi eszközök, amelyeket a gazdálkodó egység határozottan a lejáratig kíván és képes is megtartani E pénzügyi évben a gazdálkodó egység nem rendelkezett ebbe a kategóriába tartozó befektetéssel
(iv) Értékesíthető pénzügyi eszközök
Az értékesíthető pénzügyi eszközök olyan nem származtatott eszközök, amelyeket ebbe a kategóriába tartozóként jelöltek meg, vagy amelyeket a többi kategória egyikébe sem soroltak be Befektetett eszközként vagy forgóeszközként sorolják be őket, attól függően, hogy a gazdálkodó egység mennyi ideig kívánja tartani őket, amely általában a futamidő E pénzügyi évben a gazdálkodó egység nem rendelkezett ebbe a kategóriába tartozó befektetéssel
Kezdeti megjelenítés és értékelés
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, a lejáratig tartott és az értékesíthető pénzügyi eszközök vásárlását és értékesítését az ügyletkötés napján jelenítik meg – vagyis azon a napon, amikor a gazdálkodó egység kötelezettséget vállal az eszköz megvásárlására vagy értékesítésére A pénzeszköz-egyenértékeseket a pénzeszköz pénzügyi intézménynél való elhelyezésekor, a hiteleket pedig a hitelfelvevőnek való folyósításkor jelenítik meg A pénzügyi instrumentumokat kezdetben valós értéken jelenítik meg A nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök esetében a kezdeti megjelenítéskori valós értékhez hozzáadják az ügyleti költségeket
A pénzügyi instrumentumok kivezetésre kerülnek, ha a befektetések cash flow-ihoz való jogok lejártak vagy a gazdálkodó egység a tulajdonjoggal járó valamennyi kockázatot és előnyt lényegileg átadta
Későbbi értékelés
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket a későbbiekben valós értéken értékelik, a valós érték változásaiból eredő nyereséget vagy veszteséget a felmerülés időszakának eredménykimutatásában feltüntetve
A hitelek és követelések, valamint a lejáratig tartandó befektetések nyilvántartása amortizált bekerülési értéken történik az effektívkamatláb-módszer alkalmazásával
Az értékesíthető pénzügyi eszközöket a későbbiekben valós értéken tartják nyilván A valós érték változásaiból származó nyereséget és veszteséget a valós érték tartalékban mutatják ki Az értékesíthető pénzügyi eszközök effektívkamatláb-módszerrel számított kamatát az eredménykimutatásban jelenítik meg
A gazdálkodó egység minden egyes mérlegfordulónapon értékeli, hogy van-e objektív bizonyíték a pénzügyi eszköz értékvesztésére, és hogy az eredménykimutatásban ki kell-e mutatni értékvesztés miatti veszteséget
1.3.2.
Az előfinanszírozás olyan kifizetés, amelynek célja, hogy pénzelőleget (pénztárkészletet) biztosítson a kedvezményezettnek Az előfinanszírozást az egyedi szerződésben, határozatban, megállapodásban vagy alap-jogiaktusban meghatározott időszak során több kifizetésre is fel lehet osztani Az előleget vagy pénztárkészletet a megállapodásban rögzített időszak során fel kell használni arra a célra, amire nyújtották, vagy vissza kell fizetni Amennyiben a kedvezményezettnél nem merülnek fel elszámolható kiadások, vissza kell fizetnie az előfinanszírozást Az előfinanszírozás összegét (teljes egészében vagy részben) csökkenthetik az elfogadott (kiadásként lekönyvelt) elszámolható költségek
A későbbi mérlegfordulónapokon az előfinanszírozás értéke megfelel a mérlegben kezdetben megjelenített összeg(ek)nek, csökkentve az időszak során felmerült elszámolható költségekkel (adott esetben ideértve a becsült összegeket is)
1.3.3.
Mivel az EU számviteli szabályai szerint a visszterhes és a nem visszterhes ügyleteket elkülönítve kell bemutatni, a beszámolókészítés céljából a visszterhes ügyletekből származó követelések követelésként, a nem visszterhes ügyletekből származó követelések pedig behajtható követelésként szerepelnek (itt olyan ügyletekről van szó, amelyeknél a gazdálkodó egység úgy kap valamely értéket egy másik gazdálkodó egységtől, hogy közvetlenül nem ad érte cserébe megközelítőleg hasonló értéket)
A visszterhes ügyletekből származó követelések megfelelnek a pénzügyi eszközök meghatározásának, ezért a hitelek és követelések közé tartoznak és ennek megfelelően kerülnek bemutatásra (lásd: 1.3.1 above)
A nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követeléseket az értékvesztési leírásokkal csökkentett eredeti (kamatokkal és bírságokkal kiigazított) értéken tartják nyilván Értékvesztési leírásra akkor kerül sor, ha objektív bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a gazdálkodó egység nem fogja tudni beszedni a behajtható követelések eredeti feltételei szerint esedékes valamennyi összeget A leírás összege az eszköz könyv szerinti értéke és a megtérülő érték közötti különbözetnek felel meg A leírás összegét az eredménykimutatásban jelenítik meg
1.3.4.
A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek pénzügyi eszközök, amelyek magukban foglalják a készpénzt, a bankoknál elhelyezett látra szóló és felmondásos betéteket, valamint a három hónapos vagy annál rövidebb eredeti lejárattal rendelkező rövid lejáratú, magas likviditású egyéb befektetéseket
1.3.5.
Céltartalékot akkor képeznek, ha a gazdálkodó egységnek múltbeli eseményből adódóan jogi vagy vélelmezett kötelme áll fenn harmadik fél felé; ebben az esetben nagyon valószínű, hogy a kötelem forráskiáramlást von maga után, amelynek összege megbízhatóan becsülhető Jövőbeli működési veszteségekre nem képeznek céltartalékot A céltartalék összege a meglévő kötelem rendezéséhez szükséges kiadásnak a beszámoló fordulónapján megbecsült összege Ha a céltartalék nagyszámú tételt érint, akkor a kötelem becslése az összes lehetséges kimenetelnek a kapcsolódó valószínűségekkel történő súlyozásával történik („várható érték” módszer)
1.3.6.
A szállítói kötelezettségek között szerepelnek mind a visszterhes ügyletekkel, például áru- és szolgáltatásvásárlásokkal kapcsolatos összegek, mind a nem visszterhes ügyletekkel, például a kedvezményezettek által benyújtott költségtérítési igényekkel, a vissza nem térítendő támogatásokkal vagy más uniós finanszírozással kapcsolatos összegek
Amennyiben a kedvezményezettek vissza nem térítendő támogatást vagy más finanszírozást kapnak, a költségtérítési igények beérkezésekor az igényelt összeget szállítói kötelezettségként számolják el A szállítói kötelezettségeket az elszámolható költségek ellenőrzése és elfogadása után az elfogadott és elszámolható összegen értékelik
Az áru- és szolgáltatás-beszerzésből keletkező szállítói kötelezettségek megjelenítése az eredeti összegről szóló számla beérkezésekor történik, a megfelelő kiadásokat a készletek vagy szolgáltatások leszállításakor és a gazdálkodó egység általi átvételekor könyvelik rá a számlákra
1.3.7.
A gazdasági eseményeket és ügyleteket abban az időszakban jelenítik meg a pénzügyi kimutatásokban, amelyhez kapcsolódnak Az év végén elhatárolt bevételt jelenítenek meg a pénzügyi kimutatásokban, ha a gazdálkodó egység még nem bocsátott ki számlát, de a kapcsolódó szolgáltatás nyújtása vagy a kapcsolódó áru leszállítása már megtörtént, vagy azt szerződéses megállapodás írja elő Az év végén továbbá, ha egy számlát kiküldtek, de a szolgáltatásnyújtásra vagy a készletek szállítására még nem került sor, a bevételt elhatárolják, és a következő számviteli időszakban jelenítik meg
A kiadásokat szintén abban az időszakban számolják el, amelyikhez kapcsolódnak A számviteli időszak végén az elhatárolt kiadásokat az adott időszakban esedékes átutalási kötelezettség becsült összege alapján jelenítik meg Az elhatárolt kiadások kiszámítása a Bizottság által kiadott részletes működési és gyakorlati iránymutatásnak megfelelően történik, amelynek célja annak biztosítása, hogy a pénzügyi kimutatások valós és megbízható képet nyújtsanak az általuk bemutatni kívánt gazdasági és egyéb jelenségekről Hasonlóképpen, ha még teljesítetlen szolgáltatások vagy még le nem szállított áruk tekintetében előlegfizetésre kerül sor, a kiadást elhatárolják és a következő számviteli időszakban jelenítik meg
1.4. EREDMÉNYKIMUTATÁS
1.4.1.
A bevételek a gazdálkodó egység által kapott vagy követelt gazdasági haszon vagy szolgáltatáspotenciál bruttó beáramlásait foglalják magukba, és a nettó eszközök tulajdonosi hozzájárulástól eltérő növekményeinek minősülnek
Az alapul szolgáló ügyletek jellegétől függően az eredménykimutatás megkülönbözteti a következő bevételtípusokat:
(i) Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel
A nem visszterhes ügyletekből származó bevételek az adók és a transzferek, mivel esetükben az átadó anélkül biztosít erőforrásokat a fogadó szervezet részére, hogy az –közvetlenül – megközelítőleg egyenértékű ellenszolgáltatást teljesítene
A transzfer a nem visszterhes ügyletekből származó jövőbeni gazdasági haszon vagy szolgáltatáspotenciál beáramlása, amely nem adó A gazdálkodó egység a transzferek tekintetében akkor jelenít meg eszközt, ha egy múltbeli esemény (a transzfer) következtében olyan erőforrások felett szerez ellenőrzést, amelyek révén várhatóan jövőbeni gazdasági haszonra vagy szolgáltatáspotenciálra tesz szert, és ha a valós érték megbízhatóan mérhető Ha az erőforrások nem visszterhes ügyletből való beáramlását eszközként (például pénzeszközként) jelenítik meg, akkor azt bevételként is megjelenítik, kivéve ha a gazdálkodó egység az adott transzfer tekintetében olyan meglévő kötelemmel (feltétellel) rendelkezik, amelyet teljesítenie kell ahhoz, hogy a bevételt megjeleníthesse A feltétel teljesítéséig a bevételt elhatárolják, és kötelezettségként (kapott előfinanszírozásként) jelenítik meg
(ii) Visszterhes ügyletekből származó bevétel
Az áru- és szolgáltatásértékesítésekből származó bevételek megjelenítésére akkor kerül sor, amikor az áruk tulajdonjogával járó lényeges kockázatok és hasznok átszállnak a vásárlóra A szolgáltatásnyújtást tartalmazó ügyletek bevételeit az ügyletnek a beszámoló fordulónapján érvényes teljesítési foka függvényében jelenítik meg
1.4.2.
A kiadások a gazdasági haszonnak vagy a szolgáltatáspotenciálnak a beszámolási időszakban bekövetkező olyan csökkenései, amelyek eszközök kiáramlásában vagy felhasználásában vagy kötelezettségek felmerülésében nyilvánulnak meg, és a nettó eszközök vagy a saját tőke csökkenéséhez vezetnek Ide értendők mind a visszterhes ügyletekből, mind a nem visszterhes ügyletekből származó kiadások-
Az áru- és szolgáltatásvásárlásokkal kapcsolatos visszterhes ügyletekből származó kiadások megjelenítésére a készletek leszállításakor és a gazdálkodó egység általi átvételekor kerül sor Értékelésük az eredeti számla szerinti értéken történik Az időszakban igénybe vett, de még leszámlázatlan – vagy el nem fogadott számlával rendelkező – szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadásokat a mérlegfordulónapon az eredménykimutatásban számolják el
A nem visszterhes ügyletekből származó kiadások a kedvezményezetteknek nyújtott transzferekkel kapcsolatosak, és három típusba sorolhatók: jogosultságok, megállapodás szerinti transzferek, valamint diszkrecionális támogatások, hozzájárulások és adományok A transzfereket abban az időszakban számolják el kiadásként, amelyben a transzfert keletkeztető események bekövetkeztek, amennyiben az ilyen jellegű transzfert rendelet engedélyezi, vagy a transzfer engedélyezéséről megállapodást írtak alá; a kedvezményezett teljesíti az esetleges jogosultsági kritériumokat; és amennyiben az összegre észszerű becslés adható
Amennyiben kifizetési kérelem, illetve költségtérítési igény érkezik be, és az megfelel az elszámolási kritériumoknak, úgy azt kiadásként számolják el az elszámolható összegre nézve Év végén megbecsülik és elhatárolt kiadásként számolják el azokat a felmerült elszámolható kiadásokat, amelyek a kedvezményezettek részére esedékesek, de amelyeket még nem jelentettek
1.5. FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK
1.5.1.
A függő követelés olyan lehetséges követelés, amely múltbeli eseményekből származik, és amelynek létezését csak egy vagy több, nem teljesen a gazdálkodó egység ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni Függő követelés megjelenítésére akkor kerül sor, amikor gazdasági haszon vagy szolgáltatáspotenciál beáramlása valószínűsíthető
1.5.2.
A függő kötelezettség olyan lehetséges kötelem, amely múltbeli eseményekből származik, és amelynek létezését csak egy vagy több, nem teljesen a gazdálkodó egység ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni; vagy olyan meglévő kötelem, amely múltbeli eseményekből származik, de nem jelenítik meg, mert: nem valószínű, hogy gazdasági hasznot vagy szolgáltatáspotenciált megtestesítő erőforrások kiáramlására lesz szükség a kötelem teljesítéséhez, vagy mert olyan ritka körülmények álltak elő, amelyek mellett a kötelem összegét nem lehet megfelelő megbízhatósággal értékelni
1.6. TÁRSFINANSZÍROZÁS
A kapott társfinanszírozási hozzájárulások bizonyos feltételek mellett nem visszterhes ügyletből származó bevételnek minősülnek, és a tagállamokkal, a harmadik országokkal és más szervezetekkel szembeni szállítói kötelezettségként kerülnek bemutatásra Az EFA-nak a hozzájárulásokat arra kell használnia, hogy harmadik feleknek szolgáltatásokat nyújtson, különben vissza kell térítenie az eszközöket (vagyis a kapott hozzájárulásokat) A társfinanszírozási megállapodásokkal kapcsolatban fennálló szállítói kötelezettségek a kapott társfinanszírozási hozzájárulások és a projektnél felmerült kiadások különbségét jelentik A nettó eszközértékre gyakorolt hatás nulla
A társfinanszírozási projektekkel kapcsolatos kiadásokat felmerülésükkor jelenítik meg A hozzájárulások ennek megfelelő összegét működési bevételként jelenítik meg, így az év gazdasági eredményére gyakorolt hatás nulla
2. MEGJEGYZÉSEK A MÉRLEGHEZ
ESZKÖZÖK
2.1. ELŐFINANSZÍROZÁS
Számos szerződés rendelkezik az elvégzendő munkálatok, az áruszállítás, illetve a szolgáltatásnyújtás megkezdése előtti előlegfizetésről Némely esetben előrehaladási jelentéseken alapuló ütemes kifizetéseket írnak elő Az előfinanszírozást általában a projekt végrehajtásának színhelyéül szolgáló ország vagy terület pénznemében folyósítják
Azt, hogy az előfinanszírozás rövid vagy hosszú lejáratú előfinanszírozásként kerül-e kimutatásra, a visszafizettetés vagy a felhasználás ütemezése határozza meg A felhasználást a projektre vonatkozó megállapodás rögzíti Az éves beszámoló fordulónapjától számított tizenkét hónapon belül visszafizetendő vagy felhasználandó összegeket rövid lejáratú előfinanszírozásként jelenítik meg.- Mivel az EFA-projektek közül sok hosszú lejáratú, a hozzájuk kapcsolódó előlegeknek egy évnél tovább kell rendelkezésre állniuk Emiatt egyes előfinanszírozási összegek a befektetett eszközöknél szerepelnek
|
millió EUR |
|||||||
|
|
Megjegyzés |
8 EFA |
9 EFA |
10 EFA |
11 EFA |
2018.12.31. |
2017.12.31. |
|
Hosszú lejáratú előfinanszírozás |
2.1.1. |
— |
23 |
520 |
344 |
887 |
582 |
|
Rövid lejáratú előfinanszírozás |
2.1.2. |
0 |
19 |
445 |
984 |
1 448 |
1 518 |
|
Összesen |
|
0 |
42 |
964 |
1 328 |
2 335 |
2 100 |
A hosszú lejáratú előfinanszírozás növekedését főként az okozta, hogy 2023-ig (7 éves folyósítási időszakkal) meghosszabbítottak egy olyan szerződést, amelynek 2017-ben kellett volna befejeződnie 2017-ben e szerződés teljes értékét elszámolták, a szerződéshosszabbítás után a hosszú lejáratú előfinanszírozást 217 millió EUR-ra becsülték
A rövid lejáratú előfinanszírozás csökkenését az előfinanszírozási kifizetések (10 %-os) csökkenése, valamint (főként a 10 EFA vonatkozásában) az elszámolások szintjének növekedése okozta
Ez a csökkenés megfelel az EFA életciklusának A 10 EFA vonatkozásában sok szerződést elszámoltak és lezártak, ami miatt e szerződések száma a 2017 évi 3 400-ról 2018-ban 2 600-ra csökkent
Ezzel egy időben a 11 EFA nyitott szerződéseinek száma a 2017 évi 1 600-ról 2018-ban 2 300-ra nőtt A 11 EFA 2015-ben kezdődött, vagyis 2018 a fennállásának a negyedik éve volt A 11 EFA az elfogadott intézkedések végrehajtása tekintetében az érett szakaszba jutott
2.1.1.
|
millió EUR |
||
|
|
2018.12.31. |
2017.12.31. |
|
Közvetlen irányítás |
188 |
159 |
|
Végrehajtja: |
|
|
|
Bizottság |
140 |
105 |
|
Uniós végrehajtó ügynökség |
0 |
6 |
|
Uniós küldöttség |
48 |
48 |
|
Közvetett irányítás |
698 |
423 |
|
Végrehajtja: |
|
|
|
EBB és EBA |
367 |
166 |
|
Nemzetközi szervezet |
280 |
189 |
|
Közfeladatot ellátó magánjogi szerv |
6 |
11 |
|
Közjogi szerv |
24 |
37 |
|
Harmadik ország |
21 |
20 |
|
Uniós szerv és köz-magán társulás |
0 |
— |
|
Köz-magán társulást végrehajtó magánjogi szerv |
— |
0 |
|
Összesen |
887 |
582 |
2.1.2.
|
millió EUR |
||||||
|
|
8 EFA |
9 EFA |
10 EFA |
11 EFA |
2018.12.31. |
2017.12.31. |
|
Előfinanszírozás (bruttó) |
1 |
113 |
2 034 |
3 005 |
5 153 |
5 288 |
|
Elhatárolással elszámolt |
(1) |
(94) |
(1 589 ) |
(2 021 ) |
(3 705 ) |
(3 770 ) |
|
Összesen |
0 |
19 |
445 |
984 |
1 448 |
1 518 |
|
millió EUR |
||
|
|
2018.12.31. |
2017.12.31. |
|
Közvetlen irányítás |
280 |
256 |
|
Végrehajtja: |
|
|
|
Bizottság |
102 |
86 |
|
Uniós végrehajtó ügynökség |
8 |
10 |
|
Vagyonkezelői alap |
1 |
— |
|
Uniós küldöttség |
169 |
161 |
|
Közvetett irányítás |
1 169 |
1 262 |
|
Végrehajtja: |
|
|
|
EBB és EBA |
100 |
345 |
|
Nemzetközi szervezet |
658 |
563 |
|
Közfeladatot ellátó magánjogi szerv |
78 |
59 |
|
Közjogi szerv |
124 |
108 |
|
Harmadik ország |
208 |
186 |
|
Uniós szerv és köz-magán társulás |
0 |
— |
|
Köz-magán társulást végrehajtó magánjogi szerv |
0 |
0 |
|
Összesen |
1 448 |
1 518 |
2.1.3.
A garanciák az előfinanszírozás biztosítására szolgálnak, megszűnésükre az adott projekthez kapcsolódó végső igény kifizetésekor kerül sor 2018 december 31-én az EFA által az előfinanszírozásra kapott garanciák összege 79 millió EUR volt (2017-ben 54 millió EUR)
Az előfinanszírozások többségét a közvetett irányítási mód keretében fizetik ki Ilyen esetben a garancia kedvezményezettje nem az EFA, hanem az ajánlatkérő szerv Noha az EFA nem kedvezményezett, az említett garanciák biztosítják eszközeit 2018-ban az említett garanciák összege 534 millió EUR volt
2.2. A VAGYONKEZELŐI ALAPBA FIZETETT HOZZÁJÁRULÁSOK
Ez a megnevezés az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alapba és a Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alapba hozzájárulásként fizetett összeget tartalmazza Ez nem tartalmazza a vagyonkezelői alapoknál felmerült költségek EFA-t terhelő részét
A vagyonkezelői alapba fizetett hozzájárulásokat az EFA közvetlen irányítással kezeli
|
millió EUR |
||||
|
Vagyonkezelői alapok |
Nettó hozzájárulás 2017 12 31-én |
2018-ban befizetett hozzájárulások |
A vagyonkezelői alapok 2018 évi nettó kiadásai |
Nettó hozzájárulás 2018 12 31-én |
|
Afrika |
148 |
345 |
(301) |
192 |
|
Bêkou |
16 |
— |
(7) |
9 |
|
Összesen |
163 |
345 |
(308) |
201 |
2.3. NEM VISSZTERHES BEHAJTHATÓ KÖVETELÉSEK ÉS VISSZTERHES KÖVETELÉSEK
|
millió EUR |
|||
|
|
Megjegyzés |
2018.12.31. |
2017.12.31. |
|
Nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések |
2.3.1. |
37 |
19 |
|
Visszterhes ügyletekből származó követelések |
2.3.2. |
101 |
73 |
|
Összesen |
|
138 |
92 |
2.3.1.
|
millió EUR |
||||||
|
|
8 EFA |
9 EFA |
10 EFA |
11 EFA |
2018.12.31. |
2017.12.31. |
|
Tagállamok |
— |
— |
— |
5 |
5 |
7 |
|
Vevők |
2 |
7 |
16 |
1 |
26 |
19 |
|
Közjogi szervek |
0 |
9 |
9 |
7 |
25 |
20 |
|
Harmadik államok |
0 |
1 |
3 |
0 |
5 |
6 |
|
Leírás |
(2) |
(15) |
(10) |
(0) |
(27) |
(34) |
|
Átvezetési számlák az uniós intézményekkel |
— |
— |
— |
3 |
3 |
2 |
|
Összesen |
1 |
2 |
18 |
16 |
37 |
19 |
2.3.2.
|
millió EUR |
||||||
|
|
8 EFA |
9 EFA |
10 EFA |
11 EFA |
2018.12.31. |
2017.12.31. |
|
Elhatárolt bevétel |
0 |
63 |
18 |
0 |
81 |
74 |
|
EU-val szembeni követelés |
— |
— |
— |
20 |
20 |
— |
|
Átvezetési számlák |
183 |
111 |
2 421 |
(2 715 ) |
(0) |
(0) |
|
Összesen |
183 |
174 |
2 439 |
(2 695 ) |
101 |
73 |
Az elhatárolt bevétel a projektek előfinanszírozásával, illetve az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap előfinanszírozásával kapcsolatos elhatárolt kamatot (63 millió EUR, illetve 18 millió EUR) tartalmazza
Az EU-val szembeni követelés az az összeg, amelyet átutaltak az Európai Bizottság tulajdonában lévő vagyonkezelői számlára
A hatékonyság érdekében az EFA-k egyetlen pénztárkészletével a 11 EFA rendelkezik Ennek eredményeként műveleteket kell végrehajtani a különböző EFA-k között, amelyeket a különböző EFA-mérlegek közötti átvezetési számlákon egyenlítenek ki
Átvezetési számlák csak az egyes EFA-k tekintetében kerülnek bemutatásra Az átvezetési számlák összesített egyenlege nulla
2.4. PÉNZESZKÖZÖK ÉS PÉNZESZKÖZ-EGYENÉRTÉKESEK (6)
|
millió EUR |
||||||
|
|
8 EFA |
9 EFA |
10 EFA |
11 EFA |
2018.12.31. |
2017.12.31. |
|
Központi bankok |
— |
— |
— |
276 |
276 |
105 |
|
Kereskedelmi bankok |
— |
— |
— |
87 |
87 |
242 |
|
Finanszírozási eszközökhöz tartozó pénzeszközök |
— |
— |
— |
24 |
24 |
— |
|
Összesen |
— |
— |
— |
387 |
387 |
347 |
A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek teljes szintje stabil maradt A pénzeszköz-pozíció szerkezete azonban megváltozott Az Egyesült Királyság Natwest kereskedelmi banknál vezetett hozzájárulási számláján jelentős csökkenés történt (136 millió EUR) Ennek fő oka az volt, hogy az Egyesült Királyság 2017 végén befizette a 2018 évi hozzájárulásának első, 170 millió EUR összegű részletét
A partnerkockázat korlátozása érdekében a központi bankokban 2018 december 31-én a szokásosnál nagyobb összegű pénzeszközt tartottak (lásd az 5.4. megjegyzést)
KÖTELEZETTSÉGEK
2.5. CÉLTARTALÉKOK
|
millió EUR |
||||||
|
|
8 EFA |
9 EFA |
10 EFA |
11 EFA |
2018.12.31. |
2017.12.31. |
|
Céltartalékok |
— |
— |
— |
— |
— |
4 |
|
Összesen |
— |
— |
— |
— |
— |
4 |
A Vállalkozásfejlesztési Központtal kapcsolatos céltartalék felszabadult, mivel a bírósági ügyek lezárultával további költségek nem várhatók
2.6. PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK
|
millió EUR |
||||||
|
|
8 EFA |
9 EFA |
10 EFA |
11 EFA |
2018.12.31. |
2017.12.31. |
|
Társfinanszírozási szállítói kötelezettségek |
— |
— |
1 |
16 |
18 |
14 |
|
Összesen |
— |
— |
1 |
16 |
18 |
14 |
A társfinanszírozási kötelezettségek főösszegének növekedését a 2.7.2.1. megjegyzés magyarázza meg
2.7. SZÁLLÍTÓI KÖTELEZETTSÉGEK
|
millió EUR |
|||||||
|
|
Megjegyzés |
8 EFA |
9 EFA |
10 EFA |
11 EFA |
2018.12.31. |
2017.12.31. |
|
Folyó szállítói kötelezettségek |
2.7.1. |
0 |
6 |
80 |
88 |
173 |
361 |
|
Egyéb szállítói kötelezettségek |
2.7.2. |
— |
— |
45 |
23 |
68 |
202 |
|
Összesen |
|
0 |
6 |
125 |
111 |
241 |
563 |
2.7.1.
|
millió EUR |
||||||
|
|
8 EFA |
9 EFA |
10 EFA |
11 EFA |
2018.12.31. |
2017.12.31. |
|
Szállítók |
0 |
5 |
65 |
32 |
102 |
133 |
|
Tagállamok |
— |
— |
0 |
1 |
1 |
12 |
|
Harmadik államok |
0 |
— |
6 |
31 |
37 |
146 |
|
Közjogi szervek |
— |
2 |
10 |
30 |
43 |
83 |
|
Egyéb folyó szállítói kötelezettségek |
(0) |
(2) |
(2) |
(6) |
(10) |
(13) |
|
Összesen |
0 |
6 |
80 |
88 |
173 |
361 |
A szállítói kötelezettségek közé az EFA-hoz beérkezett, támogatási tevékenységeivel kapcsolatos költségkimutatások tartoznak Ezeket az igény beérkezése pillanatában lekönyvelik az igényelt összeggel Ugyanezt az eljárást alkalmazzák a közbeszerzési eljárás keretében kapott számlák és jóváírási értesítések esetében Az érintett költségtérítési igényeket teljes egészében figyelembe vették az év végi elhatárolási eljárás során Az elhatárolás bejegyzését követően a becsült elszámolható összegeket a gazdasági eredménykimutatás mutatja be Az el nem számolható összegeket az egyéb szállítói kötelezettségek tartalmazzák
2.7.2.
|
millió EUR |
|||||||
|
|
Megjegyzés |
8 EFA |
9 EFA |
10 EFA |
11 EFA |
2018.12.31. |
2017.12.31. |
|
Társfinanszírozási szállítói kötelezettségek |
2.7.2.1. |
— |
— |
47 |
21 |
68 |
28 |
|
Elhatárolt tőke-hozzájárulások |
2.7.2.2. |
— |
— |
— |
— |
— |
173 |
|
Más egyéb szállítói kötelezettségek |
|
— |
— |
(2) |
2 |
— |
1 |
|
Összesen |
|
— |
— |
45 |
23 |
68 |
202 |
2.7.2.1. Társfinanszírozási szállítói kötelezettségek
A hosszú lejáratú és a folyó társfinanszírozási szállítói kötelezettségek tagállamok szerinti bontása az alábbi táblázatban látható:
|
millió EUR |
||||||
|
|
8 EFA |
9 EFA |
10 EFA |
11 EFA |
2018.12.31. |
2017.12.31. |
|
Hosszú lejáratú társfinanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
Ausztria |
— |
— |
— |
1 |
1 |
— |
|
Belgium |
— |
— |
0 |
2 |
2 |
2 |
|
Cseh Köztársaság |
— |
— |
— |
1 |
1 |
— |
|
Dánia |
— |
— |
— |
3 |
3 |
0 |
|
Finnország |
— |
— |
— |
1 |
1 |
— |
|
Franciaország |
— |
— |
1 |
1 |
2 |
4 |
|
Luxemburg |
— |
— |
— |
1 |
1 |
— |
|
Hollandia |
— |
— |
— |
3 |
3 |
— |
|
Portugália |
— |
— |
— |
0 |
0 |
— |
|
Svédország |
— |
— |
0 |
— |
0 |
3 |
|
Egyesült Királyság |
— |
— |
— |
2 |
2 |
1 |
|
Ausztrália |
— |
— |
0 |
— |
0 |
0 |
|
USAID |
— |
— |
— |
2 |
2 |
4 |
|
|
– |
– |
1 |
16 |
18 |
14 |
|
Rövid lejáratú társfinanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
Ausztria |
— |
— |
— |
0 |
0 |
— |
|
Belgium |
— |
— |
4 |
0 |
4 |
3 |
|
Cseh Köztársaság |
— |
— |
— |
0 |
0 |
— |
|
Dánia |
— |
— |
0 |
2 |
3 |
(0) |
|
Finnország |
— |
— |
— |
0 |
0 |
— |
|
Franciaország |
— |
— |
21 |
1 |
22 |
12 |
|
Németország |
— |
— |
1 |
— |
1 |
0 |
|
Luxemburg |
— |
— |
— |
0 |
0 |
— |
|
Hollandia |
— |
— |
1 |
1 |
2 |
0 |
|
Lengyelország |
— |
— |
0 |
— |
0 |
— |
|
Portugália |
— |
— |
— |
0 |
0 |
— |
|
Spanyolország |
— |
— |
2 |
— |
2 |
1 |
|
Svédország |
— |
— |
5 |
1 |
5 |
5 |
|
Svájc |
— |
— |
0 |
— |
0 |
0 |
|
Egyesült Királyság |
— |
— |
13 |
12 |
25 |
4 |
|
Kanada |
— |
— |
0 |
— |
0 |
0 |
|
Ausztrália |
— |
— |
0 |
— |
0 |
1 |
|
USAID |
— |
— |
— |
4 |
4 |
2 |
|
|
– |
– |
47 |
21 |
68 |
28 |
|
Összesen |
— |
— |
48 |
37 |
86 |
42 |
A hosszú lejáratú és a folyó társfinanszírozási szállítói kötelezettségek az előző beszámolási időszakhoz képest összesen 44 millió EUR-val emelkedtek
2018-ban összesen 28 millió EUR összegű új társfinanszírozási hozzájárulás érkezett be
A teljes társfinanszírozási szállítói kötelezettségek a társfinanszírozott projektekhez kapcsolódó bevételek és kiadások megjelenítése miatt összesen 17 millió EUR-val nőttek (lásd a 3.1.1. és a 3.4. megjegyzést)
2.7.2.2. Elhatárolt tőke-hozzájárulások
|
millió EUR |
||||||
|
|
8 EFA |
9 EFA |
10 EFA |
11 EFA |
2018.12.31. |
2017.12.31. |
|
Egyesült Királyság |
— |
— |
— |
— |
— |
170 |
|
Litvánia |
— |
— |
— |
— |
— |
2 |
|
Összesen |
— |
— |
— |
— |
— |
173 |
Ez a megnevezés teljes egészében a 2018 évre vonatkozó, előre kifizetett tagállami hozzájárulásokkal kapcsolatos
2.8. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
|
millió EUR |
||||||
|
|
8 EFA |
9 EFA |
10 EFA |
11 EFA |
2018.12.31. |
2017.12.31. |
|
Elhatárolt költségek |
0 |
83 |
358 |
838 |
1 279 |
730 |
|
Egyéb elhatárolások |
— |
— |
— |
3 |
3 |
3 |
|
Összesen |
0 |
83 |
358 |
840 |
1 281 |
733 |
Az elhatárolt költségek a folyamatban lévő vagy teljesített, de validált költségtérítési igény nélküli szerződésekkel kapcsolatos becsült működési költségeket tartalmazzák, ahol az EFA-kedvezményezettek 2018 évi elszámolható kiadásait a rendelkezésre álló legjobb információkat felhasználva becsülték meg A becsült elhatárolt költségeknek a kifizetett előfinanszírozással kapcsolatos részét az előfinanszírozási összegek csökkenéseként rögzítették (lásd a 2 1 megjegyzést)
Az elhatárolt költségek elsősorban a 11 EFA vonatkozásában emelkedtek (a 2017 évi 140 millió EUR-ról 2018-ban 840 millió EUR-ra) Ez összhangban van a szerződések számának növekedésével (a 2017 évi 1 600-ról a 2018 évi 2 300-ra) A 11 EFA 2015-ben kezdődött, vagyis 2018 a fennállásának a negyedik éve volt A 11 EFA az elfogadott intézkedések végrehajtása tekintetében az érett szakaszba jutott
NETTÓ ESZKÖZÖK
2.9. TŐKE
2.9.1.
|
millió EUR |
|||||
|
|
8 EFA |
9 EFA |
10 EFA |
11 EFA |
Összesen |
|
Tőke |
12 164 |
10 773 |
20 960 |
29 367 |
73 264 |
|
Le nem hívott tőke |
— |
— |
— |
(27 090 ) |
(27 090 ) |
|
Lehívott tőke 2017.12.31-én |
12 164 |
10 773 |
20 960 |
2 277 |
46 173 |
|
Tőke |
12 164 |
10 773 |
20 960 |
29 367 |
73 264 |
|
Le nem hívott tőke |
— |
— |
— |
(22 840 ) |
(22 840 ) |
|
Lehívott tőke 2018.12.31-én |
12 164 |
10 773 |
20 960 |
6 527 |
50 423 |
Az alap tőkéje az egyes belső megállapodásokban meghatározott módon a vonatkozó EFA-alapba a tagállamok által befizetendő teljes összeg A le nem hívott források a tagállamoktól még le nem hívott eredeti allokációt jelentik
A lehívott tőke az eredeti allokációk azon összegét jelenti, amelyet a tagállamok kincstári számláira történő átutalásra lehívtak (lásd a 2 9 2 megjegyzést)
2.9.2.
|
millió EUR |
||||
|
Hozzájárulások a 11 EFA-hoz |
% |
Le nem hívott tőke 2017 12 31-én |
2018-ban lehívott tőke |
Le nem hívott tőke 2018 12 31-én |
|
Ausztria |
2,40 |
650 |
(102) |
548 |
|
Belgium |
3,25 |
880 |
(138) |
742 |
|
Bulgária |
0,22 |
59 |
(9) |
50 |
|
Horvátország |
0,23 |
61 |
(10) |
51 |
|
Ciprus |
0,11 |
30 |
(5) |
25 |
|
Cseh Köztársaság |
0,80 |
216 |
(34) |
182 |
|
Dánia |
1,98 |
537 |
(84) |
452 |
|
Észtország |
0,09 |
23 |
(4) |
20 |
|
Finnország |
1,51 |
409 |
(64) |
345 |
|
Franciaország |
17,81 |
4 826 |
(757) |
4 068 |
|
Németország |
20,58 |
5 575 |
(875) |
4 700 |
|
Görögország |
1,51 |
408 |
(64) |
344 |
|
Magyarország |
0,61 |
166 |
(26) |
140 |
|
Írország |
0,94 |
255 |
(40) |
215 |
|
Olaszország |
12,53 |
3 394 |
(533) |
2 862 |
|
Lettország |
0,12 |
31 |
(5) |
27 |
|
Litvánia |
0,18 |
49 |
(8) |
41 |
|
Luxemburg |
0,26 |
69 |
(11) |
58 |
|
Málta |
0,04 |
10 |
(2) |
9 |
|
Hollandia |
4,78 |
1 294 |
(203) |
1 091 |
|
Lengyelország |
2,01 |
544 |
(85) |
458 |
|
Portugália |
1,20 |
324 |
(51) |
273 |
|
Románia |
0,72 |
195 |
(31) |
164 |
|
Szlovákia |
0,38 |
102 |
(16) |
86 |
|
Szlovénia |
0,22 |
61 |
(10) |
51 |
|
Spanyolország |
7,93 |
2 149 |
(337) |
1 812 |
|
Svédország |
2,94 |
796 |
(125) |
671 |
|
Egyesült Királyság |
14,68 |
3 976 |
(624) |
3 353 |
|
Összesen |
100,00 |
27 090 |
(4 250 ) |
22 840 |
2018-ban 4 250 millió EUR-t hívtak le a 11 EFA-ból A 2018 december 31-i állapot szerint a 8, 9 és 10 EFA tőkéjét teljes egészében lehívták és megkapták
2.9.3.
|
millió EUR |
||||||
|
|
8 EFA |
9 EFA |
10 EFA |
11 EFA |
2018.12.31. |
2017.12.31. |
|
Lezárt EFA-kból átcsoportosított tőke |
627 |
1 625 |
— |
— |
2 252 |
2 252 |
Ez a megnevezés a lezárt EFA-kból a 8 és a 9 EFA-ba átcsoportosított forrásokat tartalmazza
2.9.4.
|
millió EUR |
|||||
|
|
8 EFA |
9 EFA |
10 EFA |
11 EFA |
Összesen |
|
Egyenleg (2016.12.31) |
(2 496 ) |
2 214 |
247 |
35 |
— |
|
Korábbi EFA-k visszavont összegeinek átcsoportosítása a 10 EFA eredményességi tartalékába |
(7) |
(37) |
44 |
— |
— |
|
Korábbi EFA-k visszavont összegeinek átcsoportosítása a 11 EFA eredményességi tartalékába |
— |
— |
(171) |
171 |
— |
|
Egyenleg (2017.12.31) |
(2 503 ) |
2 177 |
120 |
206 |
— |
|
Korábbi EFA-k visszavont összegeinek átcsoportosítása a 10 EFA eredményességi tartalékába |
(7) |
(40) |
47 |
— |
— |
|
Korábbi EFA-k visszavont összegeinek átcsoportosítása a 11 EFA eredményességi tartalékába |
— |
— |
(112) |
112 |
— |
|
Egyenleg (2018.12.31) |
(2 509 ) |
2 137 |
55 |
317 |
— |
Ez a megnevezés az aktív EFA-kból átcsoportosított forrásokat tartalmazza
A Cotonoui Megállapodás hatálybalépése óta a korábbi EFA-k fel nem használt pénzeszközeit a kötelezettségvállalás visszavonása után átcsoportosítják a legutóbb megnyitott EFA-ba A más EFA-kból átcsoportosított források a fogadó alap előirányzatait növelik, a küldő alapét pedig csökkentik A 10 és a 11 EFA eredményességi tartalékába átcsoportosított pénzeszközök fedezetével csak a belső megállapodásban rögzített különös feltételek mellett lehet kötelezettséget vállalni
3. MEGJEGYZÉSEK AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ
BEVÉTELEK
|
millió EUR |
|||
|
|
Megjegyzés |
2018 |
2017 |
|
Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel |
3.1. |
4 |
61 |
|
Visszterhes ügyletekből származó bevétel |
3.2. |
57 |
25 |
|
Összesen |
|
60 |
87 |
3.1. NEM VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTEL
|
millió EUR |
|||||||
|
|
Megjegyzés |
8 EFA |
9 EFA |
10 EFA |
11 EFA |
2018 |
2017 |
|
Kiadások visszafizettetése |
|
0 |
3 |
14 |
3 |
21 |
19 |
|
Stabex-pénzeszközök visszafizettetése |
|
— |
— |
0 |
— |
0 |
0 |
|
Társfinanszírozási bevétel |
3.1.1. |
— |
— |
(18) |
1 |
(17) |
42 |
|
Összesen |
|
0 |
3 |
(3) |
4 |
4 |
61 |
A nem visszterhes bevételek irányítási mód szerinti bontása a következő:
|
millió EUR |
||
|
|
2018 |
2017 |
|
Közvetlen irányítás |
4 |
5 |
|
Végrehajtja: |
|
|
|
Bizottság |
1 |
1 |
|
Uniós küldöttség |
3 |
4 |
|
Közvetett irányítás |
0 |
56 |
|
Végrehajtja: |
|
|
|
Harmadik ország |
(13) |
55 |
|
Nemzetközi szervezet |
12 |
2 |
|
Közjogi szerv |
0 |
0 |
|
Közfeladatot ellátó magánjogi szerv |
1 |
(1) |
|
Összesen |
4 |
61 |
3.1.1.
A kapott társfinanszírozási hozzájárulások bizonyos feltételek mellett nem visszterhes ügyletből származó bevételnek minősülnek, és ilyenként nem befolyásolhatják az eredménykimutatást- A kapott hozzájárulások az adományozási feltételek teljesüléséig, vagyis az elszámolható kiadások felmerüléséig (lásd a 3 4 megjegyzést) a kötelezettségek között maradnak (lásd a 2 7 2 1 megjegyzést) A megfelelő összeget ezután társfinanszírozásból származó nem visszterhes bevételként jelenítik meg Következésképpen az év gazdasági eredményére gyakorolt hatás nulla
3.2. VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTEL
|
millió EUR |
||||||
|
|
8 EFA |
9 EFA |
10 EFA |
11 EFA |
2018 |
2017 |
|
Pénzügyi bevétel |
0 |
2 |
8 |
1 |
10 |
4 |
|
Egyéb bevétel |
1 |
6 |
27 |
12 |
46 |
22 |
|
Összesen |
1 |
8 |
35 |
13 |
57 |
25 |
A pénzügyi bevétel a vagyonkezelői alapoktól, illetve az előfinanszírozásból származó kamatokat tartalmazza
Az egyéb bevételek teljes egészükben a realizált és a nem realizált devizaárfolyam-nyereségekhez kötődnek
KIADÁSOK
3.3. TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK
|
millió EUR |
||||||
|
|
8 EFA |
9 EFA |
10 EFA |
11 EFA |
2018 |
2017 |
|
Programozható segély |
(0) |
1 |
532 |
1 468 |
2 001 |
2 150 |
|
Makrogazdasági támogatás |
— |
26 |
— |
— |
26 |
21 |
|
Ágazati szakpolitika |
— |
2 |
— |
— |
2 |
(9) |
|
AKCS-n belüli projektek |
— |
27 |
389 |
410 |
827 |
1 112 |
|
Sürgősségi segély |
— |
3 |
60 |
811 |
873 |
289 |
|
Korábbi EFA-khoz kapcsolódó egyéb támogatási programok |
— |
0 |
— |
— |
0 |
(1) |
|
Intézményi támogatás |
— |
— |
3 |
15 |
18 |
23 |
|
Exportbevétel-kompenzáció |
0 |
(0) |
— |
— |
0 |
(1) |
|
Vagyonkezelői alapokba fizetett hozzájárulások |
— |
— |
— |
307 |
307 |
114 |
|
Összesen |
(0) |
59 |
984 |
3 012 |
4 054 |
3 700 |
Az összegek kifizetésének és kezelésének módjától függően többféle működési EFA-kiadás létezik, amelyek magukban foglalják az összes támogatási eszközt
A támogatási eszközökre fordított teljes kiadások növekedése főként a 11 EFA-val kapcsolatos, ezen EFA életciklusának megfelelően A 11 EFA 2015-ben kezdődött, vagyis 2018 a fennállásának a negyedik éve volt 2018-ban a 11 EFA az elfogadott intézkedések végrehajtása tekintetében az érett szakaszba jutott, és így kiadásai 2017-hez képest növekedtek Nyitott szerződéseinek száma a 2017 évi 1 600-ról 2018-ban 2 300-ra nőtt
Ez a növekedés megfelel az elszámolt előfinanszírozások és az elhatárolt költségek növekedésének
Az ágazati politikákra fordított kiadások 2017-ben negatívak voltak, ami egy 2016-ban tévesen rögzített számla visszaírásával magyarázható
3.4. TÁRSFINANSZÍROZÁSI KIADÁSOK
|
millió EUR |
||||||
|
|
8 EFA |
9 EFA |
10 EFA |
11 EFA |
2018 |
2017 |
|
Társfinanszírozás |
— |
— |
(18) |
1 |
(17) |
42 |
E megnevezés alá a társfinanszírozott projektekkel kapcsolatban 2018 során felmerült kiadások tartoznak Meg kell jegyezni, hogy a felmerült kiadások az elhatárolással kapcsolatos becsült összegeket (és ezzel összefüggésben a tavalyi becsült összegekkel kapcsolatos visszaírásokat) is tartalmaznak A 2017 évi becsült költségek visszaírása (52 millió EUR) meghaladta a 2018-ban felmerült kiadásokat (36 millió EUR), így a társfinanszírozási kiadások 2018-ban negatívak
A megfelelő negatív bevételt az eredménykimutatásban megjelenítették (lásd a 3.1.1. megjegyzést)
3.5. TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK ÉS TÁRSFINANSZÍROZÁSI KIADÁSOK IRÁNYÍTÁSI TÍPUS SZERINT
|
millió EUR |
||
|
|
2018 |
2017 |
|
Közvetlen irányítás |
1 750 |
1 447 |
|
Végrehajtja: |
|
|
|
Bizottság |
122 |
122 |
|
Uniós végrehajtó ügynökség |
31 |
26 |
|
Vagyonkezelői alap |
594 |
89 |
|
Uniós küldöttség |
1 003 |
1 209 |
|
Közvetett irányítás |
2 287 |
2 295 |
|
Végrehajtja: |
|
|
|
EBB és EBA |
44 |
48 |
|
Nemzetközi szervezet |
920 |
1 171 |
|
Közfeladatot ellátó magánjogi szerv |
114 |
(20) |
|
Közjogi szerv |
231 |
356 |
|
Harmadik ország |
977 |
739 |
|
Uniós szerv köz-magán társulással |
1 |
— |
|
Köz-magán társulást végrehajtó magánjogi szerv |
0 |
0 |
|
Összesen |
4 037 |
3 742 |
3.6. FINANSZÍROZÁSI KÖLTSÉGEK
|
millió EUR |
||||||
|
|
8 EFA |
9 EFA |
10 EFA |
11 EFA |
2018 |
2017 |
|
Követelések leírása |
(0) |
(1) |
(5) |
(1) |
(7) |
9 |
|
Egyéb pénzügyi kiadások |
— |
— |
— |
(0) |
(0) |
(1) |
|
Összesen |
(0) |
(1) |
(5) |
(1) |
(7) |
8 |
A Követelések leírása megnevezés a behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos kiadások becslését tartalmazza Mivel a becslés az előző évi becslés visszaírását is magában foglalja, a kiadások 2018-ban összességükben negatívak voltak (a 2017 évi 34 millió EUR után 2018-ban 27 millió EUR – lásd a 2.3.1. megjegyzést)
3.7. EGYÉB KIADÁSOK
|
millió EUR |
||||||
|
|
8 EFA |
9 EFA |
10 EFA |
11 EFA |
2018 |
2017 |
|
Igazgatási és IT-kiadások |
(0) |
(0) |
45 |
67 |
112 |
107 |
|
Kockázatokra és díjakra képzett céltartalék |
— |
— |
— |
(4) |
(4) |
— |
|
Vevőkkel szembeni követeléseken realizált veszteségek |
0 |
0 |
0 |
— |
1 |
3 |
|
Devizaárfolyam-veszteségek |
0 |
6 |
26 |
7 |
39 |
44 |
|
Összesen |
1 |
7 |
71 |
70 |
148 |
154 |
Ez a megnevezés a támogatási kiadásokat, vagyis az EFA programozásához és végrehajtásához kapcsolódó igazgatási költségeket tartalmazza Ide tartoznak a projektek előkészítésének, nyomon követésének, ellenőrzésének és értékelésének költségei, valamint a számítógépes hálózatok, technikai segítségnyújtás stb költségei
4. FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ÉS EGYÉB JELENTŐS KÖZZÉTÉTELEK
4.1. FÜGGŐ KÖVETELÉSEK
|
millió EUR |
||||||
|
|
8 EFA |
9 EFA |
10 EFA |
11 EFA |
2018.12.31. |
2017.12.31. |
|
Teljesítési biztosítékok |
— |
0 |
10 |
0 |
11 |
10 |
|
Visszatartási garanciák |
— |
0 |
6 |
— |
7 |
8 |
|
Összesen |
— |
1 |
16 |
0 |
17 |
18 |
A teljesítési biztosítékok annak biztosítása érdekében szükségesek, hogy az EFA-források kedvezményezettjei teljesítsék az EFA-val kötött szerződésükben foglalt kötelezettségeket
A visszatartási garancia csak építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésekre vonatkozik Általában a kedvezményezetteknek járó időközi kifizetés 10 %-át tartják vissza annak biztosítása érdekében, hogy a szerződő felek teljesítsék kötelezettségeiket A visszatartott összegeket kötelezettségként tüntetik fel Az ajánlatkérő jóváhagyásával a szerződő fél az időközi kifizetésből visszatartott összeg helyett visszatartási garanciát is adhat biztosítékul Az így kapott biztosítékot függő követelésként tüntetik fel
A közvetett irányítás alá tartozó szerződések esetében a garanciák az EFA-tól eltérő ajánlatkérő szervet illetnek, így azokat az EFA nem tartja nyilván 2018-ban az említett garanciák összege 501 millió EUR volt
4.2. EGYÉB JELENTŐS KÖZZÉTÉTELEK
4.2.1.
A lent kimutatott összeg a fennálló költségvetési kötelezettségvállalásoknak (RAL, „Reste à Liquider”) és azoknak a kapcsolódó összegeknek a különbsége, amelyeket kiadásként tüntettek fel az eredménykimutatásban A költségvetés fennálló kötelezettségvállalásai azok az összegek, amelyeket még nem fizettek ki, illetve amelyek esetében a kötelezettségvállalást nem vonták vissza A fennálló kötelezettségvállalások a többéves programok létezésének rendes következményei
|
millió EUR |
||||||
|
|
8 EFA |
9 EFA |
10 EFA |
11 EFA |
2018.12.31. |
2017.12.31. |
|
Még nem teljesített fennálló kötelezettségvállalások |
0 |
88 |
1 650 |
8 009 |
9 071 |
8 508 |
|
Összesen |
0 |
88 |
1 650 |
8 009 |
9 071 |
8 508 |
2018 december 31-én a fennálló költségvetési kötelezettségvállalások összege 10 616 millió EUR-t tett ki (2017-ben: 9 745 millió EUR-t)
4.2.2.
Előzmények
2016 június 23-án az Egyesült Királyságban az európai uniós tagságról szóló népszavazáson részt vevő állampolgárok többsége az Unióból való kilépésre szavazott Az Egyesült Királyság 2017 március 29-én hivatalosan bejelentette az Európai Tanácsnak azon szándékát, hogy kilép az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből (Euratom) Ezzel aktiválta az Európai Unióról szóló szerződés 50 cikkét, amely meghatározza, milyen eljárás révén léphet ki egy tagállam az Unióból
A tárgyalás menete
A Bizottság 2018 március 19-én közzétette a kilépésről rendelkező megállapodás tervezetét, amely összefoglalta a tárgyalások eredményeit Az EU és az Egyesült Királyság a kilépésről rendelkező megállapodás pénzügyi elszámolásról szóló részében jogi rendelkezésekbe ültette át a tárgyalások első szakaszában elért eredményeket
2018 november 14-én megjelent a kilépésről rendelkező megállapodás tervezetének teljes szövege tekintetében a tárgyalók szintjén létrejött megállapodásról, valamint az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti jövőbeli kapcsolatok keretéről szóló politikai nyilatkozat tervezetéről szóló közös jelentés Ugyanezen a napon közzétették a kilépési megállapodás szóban forgó aktualizált és elfogadott tervezetét is, amely szerint az Egyesült Királyság vállalta, hogy ugyanúgy teljesíteni fogja a jelenlegi többéves pénzügyi keret és a korábbi pénzügyi tervek szerinti összes kötelezettségét – ideértve az Unió kötelezettségeiben és függő kötelezettségeiben való részesedését is –, mintha továbbra is tagállam lenne Az Egyesült Királyság kormánya 2018 november 14-én, az Európai Tanács pedig 2018 november 25-én jóváhagyta a kilépési megállapodás tervezetét A Tanács (50 cikk) 2019 január 11-én jóváhagyta a kilépésről rendelkező megállapodás megkötéséről szóló határozatot, és megküldte azt az Európai Parlamentnek, kérve annak egyetértését Az Egyesült Királyság kérésére az Európai Tanács – az EUMSZ 50 cikke szerinti eljárásnak megfelelően – 2019 március 21-én megállapodott arról, hogy amennyiben az alsóház legkésőbb 2019 március 29-ig jóváhagyja a kilépésről rendelkező megállapodást, úgy 2019 május 22-ig, ellenkező esetben pedig 2019 április 12-ig meghosszabbítja az Egyesült Királyság kilépésének határidejét (az Európai Tanács (EU) 2019/476 határozata (7)) Az alsóház 2019 március 29-ig nem fogadta el a kilépésről rendelkező megállapodást, de az Európai Tanács 2019 április 10-én – az Egyesült Királyság újabb kérésére – 2019 október 31-ig meghosszabbította az Egyesült Királyság kilépésének határidejét (az Európai Tanács (EU) 2019/584 határozata (8)) A kilépésnek a megerősítési eljárások befejezését követő hónap első napján vagy – ha ez a korábbi – 2019 november 1-jén kell hatályba lépnie Az Egyesült Királyság a kilépés új időpontjáig tagállam marad, az EUSZ 50 cikk szerinti teljes körű jogokkal és kötelezettségekkel, és a kilépésről szóló értesítést addig bármikor visszavonhatja
EFA-vonatkozások
A kilépésről rendelkező megállapodás tervezete rögzíti, hogy az Egyesült Királyság a 11 EFA és a többi még lezáratlan EFA lezárásáig az EFA részes fele marad, és ezzel összefüggésben ugyanazon kötelezettségeket vállalja, mint a tagállamok az EFA-t létrehozó belső megállapodás keretében, illetve a korábbi EFA-kból eredő kötelezettségeket azok lezárásáig Megfigyelőként, szavazati jog nélkül, részt vehet az EFA-bizottságban
A kilépésről rendelkező megállapodás tervezete azt is rögzíti, hogy amennyiben a 10 EFA projektjeiből vagy korábbi EFA-kból származó bizonyos összegeket a megállapodás hatálybalépésének napjáig nem kötöttek le, vagy visszavontak, úgy az említett összegek Egyesült Királyságra eső részét nem lehet újra felhasználni 2020 december 31 után ugyanez vonatkozik a 11 EFA keretében le nem kötött vagy visszavont forrásainak az Egyesült Királyságra eső részére is
E beszámoló aláírásának időpontjában a kilépés tényleges időpontja és lebonyolításának módja (megállapodással vagy anélkül) még nem ismert, mivel az Egyesült Királyság még nem erősítette meg a megállapodást Ezt figyelembe véve jelenleg nincsen olyan kapcsolódó pénzügyi hatás, amelyről be kellett volna számolni az EFA 2018 december 31-re vonatkozó pénzügyi kimutatásában
5. PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS
Az EFA pénzügyi kockázatkezelésével kapcsolatos információk a Bizottság által az EFA nevében az EFA-források felhasználása érdekében végrehajtott pénztári műveletekre vonatkoznak
5.1. KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKÁK ÉS FEDEZETI MŰVELETEK
A pénztári műveletekre vonatkozó szabályokat és elveket a 11 Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzat és a belső megállapodás határozza meg
Ezeknek megfelelően a következő főbb alapelvek alkalmazandók:
|
(a) |
Az EFA-hozzájárulásokat a tagállamok az adott tagállam jegybankjánál – vagy az általa kijelölt pénzügyi vállalkozásnál – vezetett, elkülönített számlára fizetik be A hozzájárulás összege az EFA általi kifizetésig az elkülönített számlán marad |
|
(b) |
Az EFA-hozzájárulásokat a tagállamok euróban fizetik, az EFA azonban euróban és más – akár kevéssé ismert – pénznemekben is folyósít kifizetéseket |
|
(c) |
A Bizottság által az EFA nevében nyitott bankszámlák esetében nem engedélyezett a fedezet túllépése |
A Bizottság az elkülönített számlákon felül más bankszámlákat is nyit pénzügyi intézményeknél (központi bankoknál és kereskedelmi bankoknál) az EFA nevében azzal a céllal, hogy a tagállami hozzájárulásokon kívüli forrásból fedezett kifizetéseket teljesítse, és nyilvántartsa az ilyen forrásból származó bevételeket
A pénztári és kifizetési műveletek nagymértékben automatizáltak és modern informatikai rendszereken alapulnak A költségvetési rendelettel, a Bizottság belsőkontroll-normáival és az ellenőrzési alapelvekkel összhangban a rendszerbiztonság garantálása és a feladatok szétválasztása érdekében egyedi eljárásokat alkalmaznak
A pénztári és a kifizetési műveletek kezelését írásos iránymutatások és eljárások szabályozzák azzal a céllal, hogy korlátozzák a működési és pénzügyi kockázatokat, valamint megfelelő szintű ellenőrzést biztosítsanak Ezen iránymutatások és eljárások különböző működési területeket fednek le, az ezeknek való megfelelést pedig rendszeresen ellenőrzik
5.2. DEVIZAKOCKÁZAT
Az EFA év végi devizakockázati kitettsége – nettó pozíció
|
millió EUR |
||||||||||||||
|
|
2018.12.31. |
2017.12.31. |
||||||||||||
|
USD |
GBP |
DKK |
SEK |
EUR |
Egyéb |
Összesen |
USD |
GBP |
DKK |
SEK |
EUR |
Egyéb |
Összesen |
|
|
Pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Követelések és behajtható követelések |
63 |
— |
0 |
— |
67 |
8 |
138 |
64 |
— |
— |
— |
26 |
2 |
92 |
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek |
1 |
0 |
— |
— |
386 |
— |
387 |
4 |
0 |
— |
— |
344 |
— |
347 |
|
Összesen |
64 |
0 |
0 |
— |
453 |
8 |
525 |
68 |
0 |
— |
— |
370 |
2 |
439 |
|
Pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek |
— |
— |
— |
— |
(18) |
— |
(18) |
— |
— |
— |
— |
(14) |
— |
(14) |
|
Szállítói kötelezettségek |
(1) |
— |
— |
— |
(218) |
(22) |
(241) |
0 |
— |
— |
— |
(533) |
(30) |
(563) |
|
Összesen |
(1) |
— |
— |
— |
(236) |
(22) |
(259) |
0 |
— |
— |
— |
(547) |
(30) |
(577) |
|
Összesen |
63 |
0 |
0 |
— |
217 |
(14) |
267 |
68 |
0 |
— |
— |
(177) |
(28) |
(138) |
Valamennyi hozzájárulás euróban van a számlán; egyéb devizát csak akkor vásárolnak, ha abban teljesítik a kifizetést Ennek eredményeként az EFA pénztári műveleteit nem érinti devizakockázat
5.3. KAMATLÁBKOCKÁZAT
Az EFA nem hitelez, ezért nincs kamatlábkockázata
A különböző bankszámláin tartott összegek után kamat keletkezik A Bizottság ezért az EFA nevében intézkedéseket tett annak érdekében, hogy a kapott kamatot a piaci kamatlábnak megfelelő és annak ingadozásait követő kamatlábbal számítsák
Az EFA költségvetésébe fizetendő hozzájárulásokat az egyes tagállamok az általuk kijelölt pénzügyi intézménynél nyitott elkülönített számlára fizetik be Egyes ilyen számlák kamata jelenleg akár negatív is lehet, ezért az érintett egyenlegek minimalizálása céljából készpénzkezelési eljárásokat folytatnak Emellett az (EU) 2016/888 tanácsi rendeletnek (9) megfelelően e számlák esetleges negatív kamatát az érintett tagállam viseli
A kereskedelmi bankszámlákon a nap végén fennálló egyenleg után minden nap kamatot írnak jóvá A kamat jóváírása változó piaci kamatláb alapján történik, a szerződéses (pozitív vagy negatív) kamatláb-különbözet hozzáadásával A legtöbb számla esetében a kamatszámítás egy piaci referencia-kamatlábhoz kötődik, követve annak bármilyen ingadozását Ily módon nem áll fenn annak kockázata, hogy az EFA-egyenlegek után a piacinál alacsonyabb kamatot írnának jóvá
5.4. HITELKOCKÁZAT (PARTNERKOCKÁZAT)
Nem késedelmes és nem értékvesztett pénzügyi eszközök:
|
millió EUR |
|||||
|
|
Összesen |
Nem késedelmes és nem értékvesztett |
Késedelmes, de nem értékvesztett |
||
|
< 1 év |
1–5 év |
> 5 év |
|||
|
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések |
138 |
121 |
12 |
5 |
— |
|
Összesen (2018.12.31) |
138 |
121 |
12 |
5 |
— |
|
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések |
92 |
92 |
0 |
— |
— |
|
Összesen (2017.12.31) |
92 |
92 |
0 |
— |
— |
Pénzügyi eszközök kockázati kategória szerint:
|
millió EUR |
||||||
|
|
2018.12.31. |
2017.12.31. |
||||
|
Követelések |
Pénzeszközök |
Összesen |
Követelések |
Pénzeszközök |
Összesen |
|
|
Külső hitelminősítéssel rendelkező partnerek |
|
|
|
|
|
|
|
Kiváló és magas fokozatú |
5 |
303 |
308 |
3 |
103 |
106 |
|
Felső középfokozatú |
— |
80 |
80 |
0 |
240 |
240 |
|
Alsó középfokozatú |
— |
4 |
4 |
3 |
4 |
7 |
|
Befektetésre nem ajánlott |
— |
0 |
0 |
1 |
0 |
2 |
|
Összesen |
5 |
387 |
391 |
7 |
347 |
354 |
|
Külső hitelminősítéssel nem rendelkező partnerek |
|
|
|
|
|
|
|
1 csoport (tiszta múltú adósok) |
133 |
0 |
134 |
86 |
0 |
86 |
|
2 csoport (a múltban nem teljesítő adósok) |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
|
Összesen |
133 |
0 |
134 |
86 |
0 |
86 |
|
Összesen |
138 |
387 |
525 |
92 |
347 |
440 |
A befektetésre nem ajánlott és az alsó középfokozatú kategóriába tartozó pénzeszközök főként azon EFA-hozzájárulásokkal kapcsolatosak, amelyeket a tagállamok az EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 20 cikkének (3) bekezdésével összhangban általuk nyitott elkülönített számlákra fizetnek be A szabályzat szerint az ilyen hozzájárulás összegének kifizetéséig az elkülönített számlán kell maradnia
Az EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzattal összhangban az EFA pénztári forrásainak többségét a tagállamok által saját hozzájárulásuk befizetésére nyitott, elkülönített számlákon vezetik E számlák többségét a tagállamok államkincstáránál vagy központi bankjánál vezetik Ezek az intézmények jelentik az EFA számára a legkisebb partnerkockázatot (a kockázati kitettség a tagállamoknál jelentkezik)
Ami az EFA pénztári forrásainak a kifizetések végrehajtására szánt, kereskedelmi bankokban tartott részét illeti, az erre szánt számlákat szükség szerint töltik fel, amit a Bizottság pénztárkezelési rendszere automatikusan végez Minden számlán a napi kifizetések átlagos összegének megfelelő minimumösszeg áll rendelkezésre Ebből következően a számlákon tartott napi összegek folyamatosan nagyon alacsonyak, így az EFA kockázati kitettsége alacsony
Emellett az EFA partnerkockázatának további minimalizálása érdekében a kereskedelmi bankokat egyedi iránymutatások alkalmazásával választják ki
Minden kereskedelmi bankot közbeszerzési eljárással választanak ki Az eljárásban való részvétel feltétele a Moody's P-1 rövid távú hitelkockázati besorolása vagy azzal egyenértékű minősítés (S&P A-1 vagy Fitch F1) Egyedi, kellően indokolt körülmények esetén ennél alacsonyabb szint is megfelelő lehet
5.5. LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT
A pénzügyi kötelezettségek lejáratának elemzése a fennmaradó lejárati idő alapján
|
millió EUR |
||||
|
|
< 1 év |
1–5 év |
> 5 év |
Összesen |
|
Pénzügyi kötelezettségek |
241 |
7 |
11 |
259 |
|
Összesen (2018.12.31) |
241 |
7 |
11 |
259 |
|
Pénzügyi kötelezettségek |
563 |
13 |
1 |
577 |
|
Összesen (2017.12.31) |
563 |
13 |
1 |
577 |
Az EFA-ra alkalmazott költségvetési elvek biztosítják, hogy folyamatosan elegendő készpénz álljon rendelkezésre a költségvetési időszak alatt valamennyi kapcsolódó kifizetés végrehajtására A tagállami hozzájárulások teljes összege ennek megfelelően azonos az adott költségvetési időszakra szóló kifizetési előirányzatok összegével
Az EFA-hoz való tagállami hozzájárulásokat azonban három részletben fizetik az év során, míg a kifizetések bizonyos szezonalitást mutatnak
Annak érdekében, hogy mindig elegendő pénztári forrás álljon rendelkezésre az adott hónapban folyósítandó kifizetésekre, a Bizottság pénztára és az érintett kifizetőhelyek között folyamatos az információcsere a pénztári helyzetről
Ezenfelül az EFA pénztári műveletei kapcsán automatikus készpénz-gazdálkodási mechanizmusok biztosítják, hogy minden nap elegendő készpénz álljon rendelkezésre az összes EFA-bankszámlán
6. KAPCSOLT FELEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK
Az EFA kapcsolt felei a Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap, az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap és az Európai Bizottság Az e jogalanyok közötti ügyletekre az EFA szokásos műveleteinek részeként kerül sor – ezek a műveletek az EU számviteli szabályai értelmében nem tartoznak különleges közzétételi követelmények hatályába
Az EFA-nak nincs külön vezetése, mivel a Bizottság irányítása alá tartozik Az EU – és így a Bizottság – felsővezetésének jogosultságai az Európai Unió összevont éves beszámolójában vannak feltüntetve a 7 2 „A felsővezetés fő jogosultságai” megnevezés alatt
7. MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK
A beszámoló aláírásának dátumáig az EFA számvitelért felelős tisztviselője nem szerzett és nem is kapott információt olyan egyéb lényeges eseményről, amelyet e szakaszban kellene bemutatni Az éves beszámoló és az ahhoz kapcsolódó megjegyzések a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján készültek, és a fent bemutatott információk ezt tükrözik
8. A GAZDASÁGI EREDMÉNY ÉS A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY ÖSSZEEGYEZTETÉSE
Az év gazdasági eredményét az eredményszemléletű elszámolás alapelveinek megfelelően számították ki A költségvetési eredmény azonban a pénzforgalmi szemléletű elszámolás szabályain alapul Mivel a gazdasági eredmény és a költségvetési eredmény ugyanazoknak az alapul szolgáló operatív tranzakcióknak az eredménye, egymással történő összeegyeztetésük hasznos ellenőrzési eszköz Az alábbi táblázat ezt az összeegyeztetést mutatja be, kiemelve a főbb összeegyeztetett összegeket, amelyek a bevételi és kiadási tételek között oszlanak meg
|
millió EUR |
||
|
|
2018 |
2017 |
|
AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE |
(4 118 ) |
(3 818 ) |
|
Bevételek |
|
|
|
A költségvetési eredményt nem befolyásoló követelések |
(1) |
(7) |
|
A tárgyévben megállapított, de még be nem szedett jogosultságok |
(11) |
(3) |
|
A korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett jogosultságok |
11 |
29 |
|
Előfinanszírozás nettó hatása |
36 |
57 |
|
Elhatárolt bevételek (nettó) |
(39) |
(62) |
|
Egyéb |
(1) |
(2) |
|
Kiadások |
|
|
|
A még ki nem fizetett tárgyévi kiadások |
115 |
19 |
|
A korábbi években megállapított, a tárgyévben kifizetett összegek |
(366) |
(60) |
|
Előfinanszírozás nettó hatása |
(179) |
(685) |
|
Elhatárolt kiadások (nettó) |
484 |
373 |
|
AZ ÉV KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNYE |
(4 069 ) |
(4 158 ) |
8.1. ÖSSZEEGYEZTETETT TÉTELEK – BEVÉTELEK
A pénzügyi év költségvetési bevétele megfelel az év során megállapított követelésekből befolyt bevételek és a korábbi években megállapított követelésekből befolyt bevételek összegének
A költségvetési eredményt nem befolyásoló követeléseket tartalmazza a gazdasági eredmény, költségvetési szempontból azonban nem tekinthetők bevételnek, mivel a befolyt összeget átcsoportosítják a tartalékba, és csak tanácsi határozat révén köthető le újra
A tárgyévben megállapított, de még be nem szedett követeléseket az összeegyeztetés céljából le kell vonni a gazdasági eredményből, mivel nem képezik a költségvetési bevétel részét Ezzel szemben a korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett követeléseket az összeegyeztetés céljából hozzá kell adni a gazdasági eredményhez
Az előfinanszírozás nettó hatása a visszafizetett előfinanszírozási összegek elszámolása Ennek a készpénzbevételnek nincs hatása a gazdasági eredményre
A nettó elhatárolt bevétel főként az év végi elhatárolás céljából elkülönített összegeket tartalmazza Csak a nettó hatást – vagyis az előző évből származó elhatárolt bevétel visszaírásával csökkentett tárgyévi elhatárolt bevételt – kell figyelembe venni
8.2. ÖSSZEEGYEZTETETT TÉTELEK – KIADÁSOK
A még ki nem fizetett tárgyévi kiadások az összeegyeztetés céljából beleszámítanak a gazdasági eredménybe, noha nem szerepelnek a költségvetési kiadások között Ezzel szemben a korábbi években megállapított és a tárgyévben kifizetett összegeket az összeegyeztetés céljából le kell vonni a gazdasági eredményből, mivel a tárgyév költségvetési kiadásaihoz tartoznak, de vagy nem befolyásolják a gazdasági eredményt, vagy ha mégis, úgy csökkentik a kiadásokat
A törölt kifizetésekből származó készpénzbevétel nincs hatással a gazdasági eredményre, de hatással van a költségvetési eredményre
Az előfinanszírozás nettó hatása a következők kombinációja: a tárgyévben kifizetett – éves költségvetési kiadásként rögzített – új előfinanszírozási összegek, valamint a tárgyévben vagy a korábbi években az elszámolható költségek elfogadása során kifizetett előfinanszírozás elszámolása Ez utóbbi elhatárolási szempontból kiadásnak minősül, de a költségvetési számlákon nem akként jelenik meg, mivel a kezdeti előfinanszírozás kifizetését már figyelembe vették költségvetési kiadásként annak kifizetése idején
A nettó elhatárolt kiadások főként az év végi elhatárolási célokra képzett elhatárolásokból állnak, vagyis olyan elszámolható kiadásokból, amelyek az EFA-források kedvezményezettjeinél felmerültek, de amelyeket még nem jelentettek az EFA felé Csak a nettó hatást – vagyis az előző évből származó elhatárolt kiadás visszaírásával csökkentett tárgyévi elhatárolt kiadást – kell figyelembe venni
AZ EFA-VAL ÖSSZEVONT UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAPOK PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI
A BÊKOU UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAP VÉGLEGES ÉVES BESZÁMOLÓJA – 2018 (10)
HÁTTÉR-INFORMÁCIÓK A BÊKOU UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAPRÓL
Az uniós vagyonkezelői alapok általános háttere
Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló rendelet (11) (a költségvetési rendelet) 234 és 235 cikkével és a 11 Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzat (12) 35 cikkével összhangban az Európai Bizottság jogosult külső tevékenységre képzett uniós vagyonkezelői alapokat létrehozni (a továbbiakban: uniós vagyonkezelői alapok) Az uniós vagyonkezelői alapokat válságokkal kapcsolatos szükséghelyzeti és szükséghelyzet utáni intézkedések, illetve tematikus intézkedések végrehajtása céljából alapítják, más donorokkal kötött megállapodások útján
Az uniós vagyonkezelői alapokat az Európai Bizottság hozza létre egy határozattal, miután konzultált az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal, vagy megkapta azok jóváhagyását A határozat magában foglalja a többi donorral kötött alapító megállapodást is
Az uniós vagyonkezelői alapok csak akkor hozhatók létre és hajthatók végre, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
|
— |
az uniós intézkedés hozzáadott értéket képvisel: az uniós vagyonkezelői alapok céljai, különösen terjedelmük vagy lehetséges hatásaik miatt, uniós szinten jobban megvalósíthatók, mint tagállami szinten, és ha a már meglévő finanszírozási eszközök felhasználása nem lenne elegendő az uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósításához; |
|
— |
az uniós vagyonkezelői alapok politikai láthatóságot adnak az Uniónak és igazgatási előnyökkel járnak, valamint jobb uniós kontrollt tesznek lehetővé az Unió és az egyéb donorok hozzájárulásainak kockázatai és kifizetése tekintetében; |
|
— |
az uniós vagyonkezelői alapok nem hozhatók létre, ha csupán más létező finanszírozási csatornák vagy hasonló eszközök megkétszerezését jelentik, kiegészítő jelleg nélkül; |
|
— |
az uniós vagyonkezelői alapok céljait összhangba kell hozni azon uniós eszköz vagy költségvetési sor céljaival, amelyből a finanszírozásuk történik |
Minden elkülönített uniós pénzalap esetében létre kell hozni az igazgatótanácsot, amelynek elnöki tisztét a Bizottság tölti be, és amely biztosítja a donorok méltányos képviseletét, továbbá dönt az alap felhasználásáról Az igazgatótanácsba a hozzájárulást nem fizető tagállamok is küldenek egy-egy képviselőt, akik megfigyelői jogállással rendelkeznek Az igazgatótanács összetételére vonatkozó szabályokat és az uniós vagyonkezelői alap belső szabályzatát az uniós vagyonkezelői alapot alapító megállapodásban kell rögzíteni
Az uniós vagyonkezelői alapok korlátozott időtartamra hozhatók létre, az alapító megállapodásban meghatározottak szerint Ez az időtartam az uniós vagyonkezelői alap igazgatótanácsának kérésére meghosszabbítható, amennyiben a Bizottság jelentést terjeszt be, amelyben megindokolja a meghosszabbítást Az Európai Parlament és/vagy a Tanács arra kérheti a Bizottságot, hogy függessze fel a vagyonkezelői alap előirányzatait vagy a felszámolás céljával vizsgálja felül az alapító okiratot
A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az uniós vagyonkezelői alap számvitelért felelős tisztviselője Ő felel a valamennyi uniós vagyonkezelői alapra egyaránt vonatkozó számviteli eljárások és a számlatükör meghatározásáért A Bizottság belső ellenőre, az OLAF és a Számvevőszék ugyanolyan jogkörrel rendelkezik az uniós vagyonkezelői alapok felett, mint a Bizottság által végrehajtott más tevékenységek tekintetében Az uniós vagyonkezelői alapokat évente független külső ellenőrzésnek kell alávetni
A jelenlegi uniós vagyonkezelői alapok
A Bizottság eddig négy uniós vagyonkezelői alapot hozott létre:
|
— |
A BÊKOU Uniós Vagyonkezelői Alap, amelynek célja, hogy minden tekintetben támogassa a Közép-afrikai Köztársaság válságból való kilábalását és újjáépítési erőfeszítéseit Létrehozásának időpontja 2014 július 15 |
|
— |
A MADAD Uniós Vagyonkezelői Alap, amely a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap Létrehozásának időpontja 2014 december 15 |
|
— |
Az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap, amely az afrikai stabilitással és az irreguláris migráció okainak kezelésével foglalkozó európai uniós szükséghelyzeti alap Létrehozásának időpontja 2015 november 12 |
|
— |
A Kolumbiáért Uniós Vagyonkezelői Alap, amelynek célja a békemegállapodás végrehajtásának támogatása a konfliktus utáni korai helyreállítás és stabilizáció időszakában Létrehozásának időpontja 2016 december 12 |
További információ az adott uniós vagyonkezelői alapok honlapján található:
Bekou– http://ec.europa.eu/europeaid/bekou-trust-fund-introduction_en
Madad– http://ec.europa.eu/enlargement/neighbourhood/countries/syria/madad/index_en.htm
Afrika– http://ec.europa.eu/europeaid/regions/africa/eu-emergency-trust-fund-africa_en
Kolumbia– http://ec.europa.eu/europeaid/eu-trust-fund-colombia_en
A Bêkou Vagyonkezelői Alap
Az első többdonoros uniós vagyonkezelői alapot 2014 július 15-én Bêkou néven – ami szango nyelven „reményt” jelent – a Közép-afrikai Köztársaság stabilizációjának és újjáépítésének céljával hozta létre a (Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatósága, a Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága és az EKSZ által képviselt) Bizottság és három uniós tagállam (Németország, Franciaország és Hollandia) Az alap maximális időtartamát 60 hónapban határozták meg A vagyonkezelői alapot Brüsszelben kezelik
A Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap igazgatótanácsa és operatív bizottsága a donorok és a Bizottság képviselőiből és megfigyelőkből áll
Az igazgatótanács elfogadja és felülvizsgálja az uniós vagyonkezelői alap stratégiáját Az igazgatótanács legalább évente ülésezik
Az operatív bizottság megvizsgálja, jóváhagyja és felügyeli az alap által finanszírozott intézkedések végrehajtását Jóváhagyja továbbá az éves beszámolót és a vagyonkezelői alap által finanszírozott tevékenységekről szóló éves jelentést
A Bêkou Vagyonkezelői Alap éves beszámolója
A Közép-afrikai Köztársaságért Európai Uniós Vagyonkezelői alap – a Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap – létrehozásáról szóló megállapodás – az alapító megállapodás – 8 cikke és 11 2 1 pontja értelmében az éves beszámoló két részből áll: 1 az uniós vagyonkezelői alap kezelője által készített éves pénzügyi jelentésből és 2 a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője – aki az említett rendelkezések alapján egyben a vagyonkezelői alap számvitelért felelős tisztviselője – által készített éves pénzügyi kimutatásokból
Az alapító megállapodás 8 cikkének megfelelően a pénzügyi kimutatásokat a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokon (IPSAS) alapuló, a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (uniós számviteli szabályok) szerint kell elkészíteni
Az éves beszámolót független külső könyvvizsgálatnak vetik alá, és a végleges éves beszámolót az uniós vagyonkezelői alap kezelője és a számvitelért felelős tisztviselő jóváhagyásra benyújtja az operatív bizottságnak (8 3 4(c) pont)
Az év kiemelt eseményei
A Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap (a Bêkou Alap) célja az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, a gazdasági fellendülés és a munkahelyteremtés támogatása, valamint a társadalmi kohézió és a megbékélés előmozdítása Létrehozása óta a Bêkou Alap 16 programot fogadott el, és több mint 2 millió kedvezményezettet ért el
A demokratikusan megválasztott kormány léte és stabilizációs erőfeszítései ellenére a Közép-afrikai Köztársaság biztonsági helyzete továbbra is ingatag A Bêkou Alapnak ezen összetett és feszült helyzetben teljes mértékben ki kell használnia a rugalmasságból és a változó körülményekhez való alkalmazkodóképességből adódó komparatív előnyeit Emellett a Bêkou Alap továbbra is az egyetlen olyan eszköz, amely a segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés tényleges összekapcsolásán (LRRD) alapuló megközelítéssel egyaránt javítja a lakosság és az állam ellenálló képességét
A Közép-afrikai Köztársaság jelenlegi helyzetére és a Bêkou Alap 2019 júliusra tervezett befejezésére tekintettel az igazgatótanács 2018 novemberében az alap időtartamának 18 hónapos hosszabbítását kérte, amely így 60 hónapról 78 hónapra növekedne Az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal folytatott konzultációt is magában foglaló hivatalos eljárás 2018 decemberében kezdődött meg
A 2018 év működésének kiemelt eseményei a következők voltak:
|
— |
A Bêkou Alap új, összesen 35 millió EUR-s költségvetésű intézkedést fogadott az egészségügyi ágazatban, és 2-2 millió EUR-val növelte a gazdaságélénkítésre, illetve a társadalmi kohézió, a párbeszéd és a megbékélés előmozdítására irányuló, két korábban elfogadott intézkedés költségvetését |
|
— |
A vagyonkezelői alap szintjén érvényes SMART célkitűzések meghatározására irányuló számvevőszéki ajánlás nyomán elfogadták a Bêkou Alap eredménykeretét Ez a stratégiai eszköz jobban be fogja mutatni a Bêkou Alap intézkedéseinek átfogó eredményeit |
|
— |
A Bêkou Alap projektjei az ország északkeleti és délnyugati részén viszonylag stabilan működnek, az ország azonban a Banguit és a hátországot érintő helyi konfliktusokkal, valamint az állami tisztviselők Banguin kívüli áthelyezésével kapcsolatban az intézkedések fokozását kérte |
Ami a pénzügyeket illeti, az uniós vagyonkezelői alap hozzájárulóinak felajánlásai 2018 végéig több mint 242 millió EUR-t tettek ki Ez 2017-hez képest 6 millió EUR összegű növekedés A 242 millió EUR összegű felajánlásból mindössze 5 millió EUR-t nem erősítettek még meg
Ami a szerződéseket illeti, a Bêkou Alap keretében 2018-ban 30 új szerződést írtak alá összesen közel 80 millió EUR értékben (ami a létrehozás óta leszerződött összeg 48 %-ának felel meg) Az új szerződések az egészségügy, a gazdaságélénkítés, a vidéki térségek rezilienciája és a munkahelyteremtés, továbbá a vízellátás és a higiéniás körülmények, a megbékélés és a regionális nyitás területét érintő programok végrehajtásához járulnak hozzá
Végül, de nem utolsósorban, az előző évek kifizetéseit követően 2018-ban több mint 57 millió EUR kifizetésére került sor (ami a Bêkou Alap létrehozása óta kifizetett teljes összeg közel 50 %-ának felel meg); a folyósítások teljes összege így a Bêkou Alap létrehozása óta csaknem elérte a 119 millió EUR-t
A pénzügyi kimutatásokban az említett tevékenységek hatása leginkább a következő területeken nyilvánul meg:
|
— |
Előfinanszírozás: 24,839 millió EUR növekedés az újonnan aláírt szerződések nagy száma és a kifizetett előlegek miatt |
|
— |
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek: 26,017 millió EUR csökkenés főként az említett előfinanszírozások fokozott kifizetései miatt |
|
— |
Még nem teljesített fennálló kötelezettségvállalások: összegük az új szerződések miatt 25,310 millió EUR-ról 54,645 millió EUR-ra nőtt |
MÉRLEG
|
ezer EUR |
||
|
|
2018.12.31. |
2017.12.31. |
|
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK |
|
|
|
Előfinanszírozás |
3 443 |
686 |
|
|
3 443 |
686 |
|
FORGÓESZKÖZÖK |
|
|
|
Előfinanszírozás |
29 546 |
7 465 |
|
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések |
1 138 |
877 |
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek |
13 926 |
39 943 |
|
|
44 611 |
48 285 |
|
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN |
48 054 |
48 971 |
|
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK |
|
|
|
Pénzügyi kötelezettségek |
(42 737 ) |
(44 720 ) |
|
|
(42 737 ) |
(44 720 ) |
|
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK |
|
|
|
Szállítói kötelezettségek |
(918) |
(716) |
|
Passzív időbeli elhatárolások |
(4 399 ) |
(3 536 ) |
|
|
(5 317 ) |
(4 252 ) |
|
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN |
(48 054 ) |
(48 971 ) |
|
NETTÓ ESZKÖZÖK |
— |
— |
|
FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK |
|
|
|
Halmozott többlet |
— |
— |
|
Az év gazdasági eredménye |
— |
— |
|
NETTÓ ESZKÖZÖK |
– |
– |
EREDMÉNYKIMUTATÁS
|
ezer EUR |
||
|
|
2018 |
2017 |
|
BEVÉTELEK |
|
|
|
Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel |
|
|
|
Adománybevételek |
33 682 |
29 620 |
|
|
33 682 |
29 620 |
|
Visszterhes ügyletekből származó bevétel |
|
|
|
Pénzügyi bevétel |
1 |
1 |
|
|
1 |
1 |
|
Összes bevétel |
33 683 |
29 621 |
|
KIADÁSOK |
|
|
|
Működési kiadások |
(32 825 ) |
(28 918 ) |
|
Egyéb kiadások |
(858) |
(703) |
|
Összes kiadás |
(33 683 ) |
(29 621 ) |
|
AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE |
— |
— |
CASH FLOW-KIMUTATÁS
|
ezer EUR |
||
|
|
2018 |
2017 |
|
Az év gazdasági eredménye |
— |
— |
|
Működési tevékenységek |
|
|
|
Előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése |
(24 839 ) |
7 912 |
|
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések (növekedése)/csökkenése |
(261) |
578 |
|
Pénzügyi kötelezettségek növekedése/(csökkenése) |
(1 982 ) |
(14 620 ) |
|
Szállítói kötelezettségek növekedése/(csökkenése) |
202 |
716 |
|
Passzív időbeli elhatárolások növekedése/(csökkenése) |
863 |
2 321 |
|
NETTÓ CASH FLOW |
(26 017 ) |
(3 092 ) |
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése/(csökkenése) |
(26 017 ) |
(3 092 ) |
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év eleji állománya |
39 943 |
43 036 |
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év végi állománya |
13 926 |
39 943 |
KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL
|
ezer EUR |
|||
|
|
Halmozott többlet/ (hiány) |
Az év gazdasági eredménye |
Nettó eszközök |
|
EGYENLEG 2017.12.31-ÉN |
— |
— |
— |
|
Az év gazdasági eredménye |
— |
— |
— |
|
EGYENLEG 2018.12.31-ÉN |
— |
— |
— |
Az AFRIKÁÉRT UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAP VÉGLEGES ÉVES BESZÁMOLÓJA – 2018 (13)
HÁTTÉRINFORMÁCIÓK AZ AFRIKÁÉRT UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAPRÓL
Az uniós vagyonkezelői alapok általános háttere
Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló rendelet (14) (a költségvetési rendelet) 234 és 235 cikkével és a 11 Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzat (15) 35 cikkével összhangban az Európai Bizottság jogosult külső tevékenységre képzett uniós vagyonkezelői alapokat létrehozni (a továbbiakban: uniós vagyonkezelői alapok) Az uniós vagyonkezelői alapokat válságokkal kapcsolatos szükséghelyzeti és szükséghelyzet utáni intézkedések, illetve tematikus intézkedések végrehajtása céljából alapítják, más donorokkal kötött megállapodások útján
Az uniós vagyonkezelői alapokat az Európai Bizottság hozza létre egy határozattal, miután konzultált az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal, vagy megkapta azok jóváhagyását A határozat magában foglalja a többi donorral kötött alapító megállapodást is
Az uniós vagyonkezelői alapok csak akkor hozhatók létre és hajthatók végre, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
|
— |
az uniós intézkedés hozzáadott értéket képvisel: az uniós vagyonkezelői alapok céljai, különösen terjedelmük vagy lehetséges hatásaik miatt, uniós szinten jobban megvalósíthatók, mint tagállami szinten, és ha a már meglévő finanszírozási eszközök felhasználása nem lenne elegendő az uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósításához; |
|
— |
az uniós vagyonkezelői alapok politikai láthatóságot adnak az Uniónak és igazgatási előnyökkel járnak, valamint jobb uniós kontrollt tesznek lehetővé az Unió és az egyéb donorok hozzájárulásainak kockázatai és kifizetése tekintetében; |
|
— |
az uniós vagyonkezelői alapok nem hozhatók létre, ha csupán más létező finanszírozási csatornák vagy hasonló eszközök megkétszerezését jelentik, kiegészítő jelleg nélkül; |
|
— |
az uniós vagyonkezelői alapok céljait összhangba kell hozni azon uniós eszköz vagy költségvetési sor céljaival, amelyből a finanszírozásuk történik |
Minden elkülönített uniós pénzalap esetében létre kell hozni az igazgatótanácsot, amelynek elnöki tisztét a Bizottság tölti be, és amely biztosítja a donorok méltányos képviseletét, továbbá dönt az alap felhasználásáról Az igazgatótanácsba a hozzájárulást nem fizető tagállamok is küldenek egy-egy képviselőt, akik megfigyelői jogállással rendelkeznek Az igazgatótanács összetételére vonatkozó szabályokat és az uniós vagyonkezelői alap belső szabályzatát az uniós vagyonkezelői alapot alapító megállapodásban kell rögzíteni
Az uniós vagyonkezelői alapok korlátozott időtartamra hozhatók létre, az alapító megállapodásban meghatározottak szerint Ez az időtartam az uniós vagyonkezelői alap igazgatótanácsának kérésére meghosszabbítható, amennyiben a Bizottság jelentést terjeszt be, amelyben megindokolja a meghosszabbítást Az Európai Parlament és/vagy a Tanács arra kérheti a Bizottságot, hogy függessze fel a vagyonkezelői alap előirányzatait vagy a felszámolás céljával vizsgálja felül az alapító okiratot
A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az uniós vagyonkezelői alap számvitelért felelős tisztviselője Ő felel a valamennyi uniós vagyonkezelői alapra egyaránt vonatkozó számviteli eljárások és a számlatükör meghatározásáért A Bizottság belső ellenőre, az OLAF és a Számvevőszék ugyanolyan jogkörrel rendelkezik az uniós vagyonkezelői alapok felett, mint a Bizottság által végrehajtott más tevékenységek tekintetében Az uniós vagyonkezelői alapokat évente független külső ellenőrzésnek kell alávetni
A jelenlegi uniós vagyonkezelői alapok
A Bizottság eddig négy uniós vagyonkezelői alapot hozott létre:
|
— |
A BÊKOU Uniós Vagyonkezelői Alap, amelynek célja, hogy minden tekintetben támogassa a Közép-afrikai Köztársaság válságból való kilábalását és újjáépítési erőfeszítéseit Létrehozásának időpontja 2014 július 15 |
|
— |
A MADAD Uniós Vagyonkezelői Alap, amely a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap Létrehozásának időpontja 2014 december 15 |
|
— |
Az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap, amely az afrikai stabilitással és az irreguláris migráció okainak kezelésével foglalkozó európai uniós szükséghelyzeti alap Létrehozásának időpontja 2015 november 12 |
|
— |
A Kolumbiáért Uniós Vagyonkezelői Alap, amelynek célja a békemegállapodás végrehajtásának támogatása a konfliktus utáni korai helyreállítás és stabilizáció időszakában Létrehozásának időpontja 2016 december 12 |
További információ az adott uniós vagyonkezelői alapok honlapján található:
Bekou– http://ec.europa.eu/europeaid/bekou-trust-fund-introduction_en
Madad– http://ec.europa.eu/enlargement/neighbourhood/countries/syria/madad/index_en.htm
Afrika– http://ec.europa.eu/europeaid/regions/africa/eu-emergency-trust-fund-africa_en
Kolumbia– http://ec.europa.eu/europeaid/eu-trust-fund-colombia_en
Az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap
Az afrikai stabilitással és az irreguláris migráció okainak kezelésével foglalkozó európai uniós szükséghelyzeti alapot (az Afrika Alapot) a migrációval foglalkozó 2015 november 12-i vallettai csúcstalálkozón hozták létre E vagyonkezelői alap fő célkitűzése a stabilitás összes vetületének támogatása és a migrációkezelés javítása, valamint a destabilizációt, a lakosság lakhelyelhagyásra kényszerítését és az irreguláris migrációt kiváltó okok kezelése, különösen a reziliencia, a gazdasági lehetőségek és az esélyegyenlőség, a biztonság és a fejlődés előmozdításával és az emberi jogok megsértése elleni küzdelemmel
A vagyonkezelői alap három fő földrajzi területen tevékenykedik, nevezetesen a Száhel-övezetben és a Csád-tó térségében, Afrika szarvában és Észak-Afrikában, de az alap projektjeiben esetenként a jogosult országok szomszédjai is részt vehetnek A vagyonkezelői alap korlátozott időtartamra, 2020 december 31-ig jött létre annak érdekében, hogy rövid és középtávú választ adjon a régió kihívásaira A vagyonkezelői alapot Brüsszelben kezelik
Az Afrika Alap igazgatótanácsa és operatív bizottsága a donorok és a Bizottság képviselőiből, illetve a nem hozzájáruló uniós tagállamok, a jogosult országok hatóságai és a regionális szervezők képviselőiből mint megfigyelőkből áll
Az igazgatótanács megállapítja és felülvizsgálja az uniós vagyonkezelői alap stratégiáját Az igazgatótanács legalább évente ülésezik
Az operatív bizottság megvizsgálja, jóváhagyja és felügyeli az alap által finanszírozott intézkedések végrehajtását Jóváhagyja továbbá az éves beszámolót és a vagyonkezelői alap által finanszírozott tevékenységekről szóló éves jelentést
Az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap éves beszámolója
Az afrikai stabilitással és az irreguláris migráció okainak kezelésével foglalkozó szükséghelyzeti alap létrehozásáról és belső szabályairól szóló megállapodás (az alapító megállapodás) 7 cikke értelmében az éves beszámoló két részből áll: 1 az uniós vagyonkezelői alap kezelője felelősségébe tartozó éves pénzügyi jelentésből és 2 az Európai Bizottság számvitelért felelős tisztviselője – aki az említett rendelkezések alapján egyben a vagyonkezelői alap számvitelért felelős tisztviselője – által készített éves pénzügyi kimutatásokból
Az alapító megállapodás 8 cikkének megfelelően a pénzügyi kimutatásokat a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokon (IPSAS) alapuló, a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (uniós számviteli szabályok) szerint kell elkészíteni
Az éves beszámolót független külső könyvvizsgálatnak vetik alá, és a végleges éves beszámolót az uniós vagyonkezelői alap kezelője és a számvitelért felelős tisztviselő jóváhagyásra benyújtja az operatív bizottságnak (8 3 4(c) pont)
Az év kiemelt eseményei
2018 december 31-én az Afrika Alapnak felajánlott források megközelítőleg 4,2 milliárd EUR-t tettek ki Ezen összegből több mint 3,7 milliárd EUR-t az Európai Fejlesztési Alap (EFA) és az uniós pénzügyi eszközök – a fejlesztési együttműködési eszköz, az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap –, továbbá az Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatósága (DG ECHO) finanszíroz, 489,5 millió EUR pedig uniós tagállamoktól és a többi donortól (Svájc és Norvégia) származik
2018 folyamán az Afrika Alap teljes forrásai 902 millió EUR-val nőttek, amihez az EFA az új felajánlások révén 674 millió EUR-val, az uniós költségvetés pedig 117 millió EUR-val járult hozzá Az Afrika Alap 24 új felajánlást kapott az uniós tagállamoktól és egyéb donoroktól, összesen 110 millió EUR értékben (49 millió EUR-t a Száhel-övezet és a Csád-tó keretéhez, 47 millió EUR-t az észak-afrikai kerethez és 14 millió EUR-t az Afrika szarva kerethez) Az uniós tagállamok és a többi donor 2018 évi felajánlásait, valamint a 2017 évi felajánlások egy hátralévő részét 2018 végéig megerősítették Az Európai Tanács 2018 június 28-i következtetéseiben felszólította az EU-t és tagállamait, hogy biztosítsanak további finanszírozást az Afrika Alap számára Ezt követően a Bizottság július 6-án határozatot fogadott el 500 millió EUR-nak a 11 EFA tartalékából való átcsoportosításáról
Ami az Afrika Alap végrehajtásának állását illeti, a három régiót illetően 2018-ban 45 új programot és 13 programkiegészítést fogadtak el, amelyek között keretközi programok is voltak (Száhel-övezet/Csád-tó: 16, Afrika szarva: 26, Észak-Afrika: 9, keretközi: 7) Így 2018 végére az operatív bizottságok által jóváhagyott programok száma 187-re emelkedett, összesen 3 590 millió EUR-s költségvetéssel 2018 végén a végrehajtó partnerekkel aláírt szerződések száma 366 volt, összesen 2 461 millió EUR értékben, amelyből csak a 2018-ban kötött új operatív szerződések összértéke 949,3 millió EUR Egyes régi szerződések módosításaival a 2018-ban lekötött teljes operatív összeg 959,9 millió EUR-t tesz ki A szerződéskötési ráta 2018 végére javult 2017 végéhez képest (a jóváhagyott finanszírozásról szóló aláírt szerződések aránya 62,9 %-ról 69 %-ra nőtt)
2018 folyamán az Afrika Alap afrikai és európai partnereivel együtt fokozta erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a Száhel-övezetben és a Csád-tó térségében, Afrika szarvában és az észak-afrikai régiókban előmozdítsa a stabilitást, és javítsa a migráció szabályozását A fejlődés és a biztonság előmozdításával folytatta a destabilizáció, a kényszerű lakóhelyelhagyás és az irreguláris migráció kiváltó okainak kezelését Az Afrika Alap működésének harmadik évében továbbra is igazolta hozzáadott értékét egy olyan, gyors és eredményes végrehajtási eszközként, amely elősegíti a partnerországokkal való szakpolitikai párbeszédet, innovatív megközelítéseket alkalmaz és a különböző érdekeltektől származó finanszírozás és szakértelem összevonásával konkrét eredményeket ér el
Az Afrika Alap révén több mint 5,3 millió kiszolgáltatott helyzetben lévő személy jutott hozzá az alapvető szolgáltatásokhoz, illetve vehetett részt élelmezésbiztonsági és élelmezési programokban Az alap a rezilienciaépítés gyakorlatára és az alapvető jogokra vonatkozó tájékoztató kampányokkal több mint 150 000 embert, a migrációra és az irreguláris migrációhoz kapcsolódó kockázatokra vonatkozó tájékoztató kampányokkal pedig 96 000 migránst vagy potenciális migránst ért el Az EU–IOM kezdeményezés révén az Afrika Alap 42 628 kiszolgáltatott helyzetben lévő migráns önkéntes hazatérését támogatta, főként Líbiából (18 329) és Nigerből (17 226), és több mint 58 000 kiszolgáltatott helyzetben lévő migráns kapott segítséget a származási országába való visszatéréskor Az Afrika Alap a migrációkezelés javítását célzó program révén csak Afrika szarvában már csaknem 11 000 migráns és lakóhelyét elhagyni kényszerült személy számára nyújtott segítséget, és közel 1 600 főnek biztosított migrációkezelésre irányuló képzést
A pénzügyi kimutatásokban a tevékenységek fokozása és az új szerződések hatása leginkább a következő területeken nyilvánul meg:
|
— |
Előfinanszírozás: 57,110 millió EUR-s növekedés az új szerződések előlegeinek kifizetése miatt |
|
— |
Szállítói kötelezettségek és elhatárolt költségek: 81,753 millió EUR-s növekedés, mivel több költségtérítési igényt kellett feldolgozni, ugyanakkor több kiadást kellett elhatárolni |
|
— |
Kiadások: a 2017 évi 279,299 millió EUR-ról 2018-ban 576,808 millió EUR-ra növekedtek, mivel a vagyonkezelői alap működésének e harmadik évében sokkal több szerződést kezelt |
|
— |
A még nem teljesített fennálló kötelezettségvállalások összege az új szerződések miatt 926,139 millió EUR-ról 1 310,069 millió EUR-ra nőtt |
MÉRLEG
|
ezer EUR |
||
|
|
2018.12.31. |
2017.12.31. |
|
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK |
|
|
|
Előfinanszírozás |
34 144 |
52 990 |
|
|
34 144 |
52 990 |
|
FORGÓESZKÖZÖK |
|
|
|
Előfinanszírozás |
273 214 |
197 258 |
|
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések |
16 656 |
3 020 |
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek |
146 864 |
162 571 |
|
|
436 734 |
362 849 |
|
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN |
470 878 |
415 838 |
|
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK |
|
|
|
Pénzügyi kötelezettségek |
(369 999 ) |
(396 713 ) |
|
|
(369 999 ) |
(396 713 ) |
|
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK |
|
|
|
Szállítói kötelezettségek |
(12 733 ) |
(526) |
|
Passzív időbeli elhatárolások |
(88 146 ) |
(18 600 ) |
|
|
(100 879 ) |
(19 126 ) |
|
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN |
(470 878 ) |
(415 838 ) |
|
NETTÓ ESZKÖZÖK |
— |
— |
|
FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK |
|
|
|
Halmozott többlet |
— |
— |
|
Az év gazdasági eredménye |
— |
— |
|
NETTÓ ESZKÖZÖK |
– |
– |
EREDMÉNYKIMUTATÁS
|
ezer EUR |
||
|
|
2018 |
2017 |
|
BEVÉTELEK |
|
|
|
Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel |
|
|
|
Adománybevételek |
576 802 |
279 027 |
|
|
576 802 |
279 027 |
|
Visszterhes ügyletekből származó bevétel |
|
|
|
Pénzügyi bevétel |
2 |
2 |
|
Visszterhes ügyletekből származó egyéb bevétel |
5 |
270 |
|
|
6 |
271 |
|
Összes bevétel |
576 808 |
279 299 |
|
KIADÁSOK |
|
|
|
Működési kiadások |
(561 761 ) |
(271 669 ) |
|
Egyéb kiadások |
(15 047 ) |
(7 630 ) |
|
Összes kiadás |
(576 808 ) |
(279 299 ) |
|
AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE |
– |
– |
CASH FLOW-KIMUTATÁS
|
ezer EUR |
||
|
|
2018 |
2017 |
|
Az év gazdasági eredménye |
— |
— |
|
Működési tevékenységek |
|
|
|
Előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése |
(57 110 ) |
(134 662 ) |
|
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések (növekedése)/csökkenése |
(13 636 ) |
6 456 |
|
Pénzügyi kötelezettségek növekedése/(csökkenése) |
(26 713 ) |
258 211 |
|
Szállítói kötelezettségek növekedése/(csökkenése) |
12 207 |
(177) |
|
Passzív időbeli elhatárolások növekedése/(csökkenése) |
69 546 |
17 864 |
|
NETTÓ CASH FLOW |
(15 706 ) |
147 691 |
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése/(csökkenése) |
(15 706 ) |
147 691 |
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év eleji állománya |
162 571 |
14 879 |
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év végi állománya |
146 864 |
162 571 |
KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL
|
ezer EUR |
|||
|
|
Halmozott többlet/ (hiány) |
Az év gazdasági eredménye |
Nettó eszközök |
|
EGYENLEG 2017.12.31-ÉN |
— |
— |
— |
|
Az év gazdasági eredménye |
— |
— |
— |
|
EGYENLEG 2018.12.31-ÉN |
— |
— |
— |
AZ EFA ÉS AZ UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAPOK ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓJA (16)
ÖSSZEVONT MÉRLEG
|
millió EUR |
||
|
|
2018.12.31. |
2017.12.31. |
|
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK |
|
|
|
Előfinanszírozás |
924 |
636 |
|
|
924 |
636 |
|
FORGÓESZKÖZÖK |
|
|
|
Előfinanszírozás |
1 751 |
1 723 |
|
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések |
156 |
96 |
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek |
548 |
550 |
|
|
2 455 |
2 369 |
|
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN |
3 379 |
3 005 |
|
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK |
|
|
|
Céltartalékok |
— |
(4) |
|
Pénzügyi kötelezettségek |
(229) |
(292) |
|
|
(229) |
(296) |
|
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK |
|
|
|
Szállítói kötelezettségek |
(255) |
(564) |
|
Passzív időbeli elhatárolások |
(1 374 ) |
(755) |
|
|
(1 629 ) |
(1 319 ) |
|
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN |
(1 858 ) |
(1 615 ) |
|
NETTÓ ESZKÖZÖK |
1 521 |
1 389 |
|
FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK |
|
|
|
Aktív EFA-k lehívott tőkéje |
50 423 |
46 173 |
|
Lezárt EFA-k áthozott lehívott tőkéje |
2 252 |
2 252 |
|
Előző évek áthozott gazdasági eredménye |
(47 037 ) |
(43 219 ) |
|
Az év gazdasági eredménye |
(4 118 ) |
(3 818 ) |
|
NETTÓ ESZKÖZÖK |
1 521 |
1 389 |
ÖSSZEVONT EREDMÉNYKIMUTATÁS
|
millió EUR |
||
|
|
2018 |
2017 |
|
BEVÉTELEK |
|
|
|
Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel |
|
|
|
Behajtási tevékenységek |
4 |
61 |
|
Bevétel a vagyonkezelői alapba fizetett adományokból |
303 |
194 |
|
|
307 |
255 |
|
Visszterhes ügyletekből származó bevétel |
|
|
|
Pénzügyi bevétel |
10 |
4 |
|
Egyéb bevétel |
46 |
22 |
|
|
57 |
26 |
|
Összes bevétel |
364 |
281 |
|
KIADÁSOK |
|
|
|
Támogatási eszközök |
(3 747 ) |
(3 585 ) |
|
A vagyonkezelői alap által végrehajtott kiadások |
(595) |
(301) |
|
Társfinanszírozási kiadások |
17 |
(42) |
|
Finanszírozási költségek |
7 |
(8) |
|
Egyéb kiadások |
(164) |
(162) |
|
Összes kiadás |
(4 482 ) |
(4 099 ) |
|
AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE |
(4 118 ) |
(3 818 ) |
ÖSSZEVONT CASH FLOW-KIMUTATÁS
|
millió EUR |
||
|
|
2018 |
2017 |
|
Az év gazdasági eredménye |
(4 118 ) |
(3 818 ) |
|
Működési tevékenységek |
|
|
|
Tőkenövekedés – hozzájárulások |
4 250 |
3 850 |
|
A vagyonkezelői alapokba fizetett hozzájárulások (növekedése)/csökkenése |
(0) |
— |
|
Előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése |
(317) |
(446) |
|
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések (növekedése)/csökkenése |
(60) |
47 |
|
Pénzügyi kötelezettségek növekedése/(csökkenése) |
(63) |
186 |
|
Szállítói kötelezettségek növekedése/(csökkenése) |
(309) |
15 |
|
Passzív időbeli elhatárolások növekedése/(csökkenése) |
618 |
(22) |
|
NETTÓ CASH FLOW |
(2) |
(188) |
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése/(csökkenése) |
(2) |
(188) |
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év eleji állománya |
550 |
738 |
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év végi állománya |
548 |
550 |
ÖSSZEVONT KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL
|
millió EUR |
||||||
|
|
Aktív EFA-k tőkéje (A) |
Aktív EFA-k le nem hívott forrásai (B) |
Aktív EFA-k lehívott tőkéje (C) = (A)–(B) |
Eredménytartalék (D) |
Lezárt EFA-k áthozott lehívott alaptőkéje (E) |
Összes nettó eszköz (C)+(D)+(E) |
|
EGYENLEG 2016.12.31-ÉN |
73 464 |
31 140 |
42 323 |
(43 219 ) |
2 252 |
1 357 |
|
Tőkenövekedés – hozzájárulások |
|
(4 050 ) |
4 050 |
— |
— |
4 050 |
|
Visszatérítés a tagállamoknak |
(200) |
|
(200) |
|
|
(200) |
|
Az év gazdasági eredménye |
— |
— |
— |
(3 818 ) |
— |
(3 818 ) |
|
EGYENLEG 2017.12.31-ÉN |
73 264 |
27 090 |
46 173 |
(47 037 ) |
2 252 |
1 389 |
|
Tőkenövekedés – hozzájárulások |
|
(4 250 ) |
4 250 |
|
|
4 250 |
|
Az év gazdasági eredménye |
|
|
— |
(4 118 ) |
|
(4 118 ) |
|
EGYENLEG 2018.12.31-ÉN |
73 264 |
22 840 |
50 423 |
(51 155 ) |
2 252 |
1 521 |
EFA-JELENTÉS A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL
BEVEZETÉS
1. Korábbi EFA-k
Mivel a 6 EFA 2006-ban, a 7 EFA pedig 2008-ban lezárult, az éves beszámoló ezen EFA-k esetében már nem tartalmaz végrehajtási táblázatot Az átvitt egyenlegek végrehajtása azonban megtalálható a 9 EFA-ban
A beszámoló áttekinthetősége érdekében a 8 EFA-ra vonatkozó táblázatok – akárcsak az elmúlt években – elkülönítve tüntetik fel a Loméi Egyezménynek megfelelően, illetve a Cotonoui Megállapodásnak megfelelően felhasznált forrásokat
A 9 EFA-ra vonatkozó belső megállapodás 1 cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően a korábbi EFA-k egyenlegeit és visszavont kötelezettségvállalásait átcsoportosították a 9 EFA-ba, és azokat a 9 EFA időszakában a 9 EFA-hoz tartozó pénzeszközként kötötték le
A Bizottság 2018-ban különleges eljárást indított a 8 és a 9 EFA keretében fennmaradó szerződések lezárására A 8 EFA tekintetében a pénzügyi végrehajtásról szóló végleges jelentés várhatóan 2019 végére fog elkészülni (a 9 EFA tekintetében pedig 2020 végére)
2. 11 EFA
Az Európai Közösség tagállamai, valamint az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS–) államok által Cotonouban 2000 június 23-án aláírt AKCS–EK partnerségi megállapodás 2003 április 1-jén lépett hatályba A Cotonoui Megállapodást kétszer módosították, először a 2005 június 25-én Luxembourgban aláírt megállapodással, másodszor a 2010 június 22-én Ouagadougouban aláírt megállapodással
Az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek (TOT) társulásáról szóló, 2001 november 27-i 2001/822/EK tanácsi határozat (17)2001 december 2-án lépett hatályba Ezt a határozatot 2007 március 19-én módosította a 2007/249/EK határozat (18)
A módosított Cotonoui Megállapodással összhangban a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó közösségi támogatás finanszírozásáról szóló, az Európai Közösség tagállamai kormányainak képviselői által 2013 augusztusában elfogadott belső megállapodás 2015 márciusában lépett hatályba
A Cotonoui Megállapodás alapján az AKCS-államoknak és a TOT-nak nyújtott uniós támogatást a harmadik időszakban (2014–2020) a 11 EFA-ból finanszírozzák, összesen 30 506 millió EUR értékben, amelyből:
|
— |
29 089 millió EUR jut az AKCS-országoknak a belső megállapodás 1 cikke (2) bekezdésének a) pontjával és 2 cikkének d) pontjával összhangban, ebből 27 955 millió EUR-t az Európai Bizottság kezel, |
|
— |
364,5 millió EUR jut a TOT-oknak a belső megállapodás 1 cikke (2) bekezdésének a) pontjával és 3 cikkének (1) bekezdésével összhangban, ebből 359,5 millió EUR-t az Európai Bizottság kezel, |
|
— |
és 1 052,5 millió EUR jut a Bizottságnak a 11 EFA forrásainak programozásával és végrehajtásával járó költségek finanszírozására, a belső megállapodás 1 cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban |
A le nem hívható eredményességi tartalékban maradó pénzeszközök 2018 december 31-én
A 9 EFA és a korábbi EFA-k projektjeiből visszavont összegeket a Stabex-pénzeszközök kivételével a 10 EFA eredményességi tartalékába csoportosítják át
A 10 EFA projektjeiből visszavont pénzeszközöket a 11 EFA eredményességi tartalékába csoportosítják át
2018 folyamán a korábbi EFA-k minden visszavont pénzeszközét átcsoportosították a megfelelő tartalékba
A 11 EFA-ra vonatkozó belső megállapodás 1 cikke (4) bekezdésének és az (EU) 2016/1337 tanácsi határozatnak (19) megfelelően a 10 EFA visszavont pénzeszközeit legfeljebb 491 millió EUR összegben az Afrikai Békekeret 2016–2018-as időszakra történő feltöltésére, illetve legfeljebb 16 millió EUR összegben kiadási támogatásra allokálták
|
millió EUR |
|
|
A le nem hívható eredményességi tartalékban rendelkezésre álló összeg |
2018.12.31. |
|
A 8 és 9 EFA visszavont pénzeszközeiből képzett le nem hívható tartalék |
157 |
|
A 10 EFA visszavont pénzeszközeiből képzett le nem hívható tartalék |
318 |
|
Összesen |
475 |
Az EFA-hoz kötődő társfinanszírozás
A 10 és a 11 EFA projektjeivel kapcsolatban 241,9 millió EUR összegben írtak alá társfinanszírozási megállapodásokat és nyitottak meg kötelezettségvállalási előirányzatokat, a beérkezett összegekből pedig 230,2 millió EUR összegben nyitottak meg kifizetési előirányzatokat
A társfinanszírozási előirányzatok 2018 december 31-i helyzetét az alábbi táblázat mutatja:
|
millió EUR |
||
|
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
Kifizetési előirányzatok |
|
Társfinanszírozás – „A” keret |
211,5 |
200,0 |
|
AKCS-n belüli társfinanszírozás |
23,3 |
23,2 |
|
Társfinanszírozás – Igazgatási kiadások |
7,1 |
7,0 |
|
|
241,9 |
230,2 |
Az elhatározott, lekötött és kifizetett összegekre vonatkozó alábbi táblázatok adatai nettó adatok
A támogatási eszközök szerinti bontást a mellékletek tartalmazzák
1.1 táblázat
8 EFA
AZ ELŐIRÁNYZATOK ALAKULÁSA: 2018 december 31
A FORRÁSOK TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK SZERINTI BONTÁSA
|
|
TÁMOGATÁSI ESZKÖZ |
KEZDETI ELŐIRÁNYZAT |
HALMOZOTT FORRÁSNÖVEKEDÉS VAGY -CSÖKKENÉS 2017 DECEMBER 31-ÉN |
FORRÁSNÖVEKEDÉS VAGY -CSÖKKENÉS 2018-BAN |
Megjegyzések |
AZ ELŐIRÁNYZATOK JELENLEGI SZINTJE |
|
AKCS |
Lomé |
|
|
|
|
|
|
Rendes tagállami hozzájárulások |
12 967 |
(3 278 ) |
(7) |
|
9 683 |
|
|
Menekültek segélyezése |
120 |
(20) |
– |
100 |
||
|
Sürgősségi segély (Lomé) |
140 |
(4) |
|
|
136 |
|
|
Súlyosan eladósodott szegény országok (Lomé) |
– |
1 060 |
|
|
1 060 |
|
|
Kamattámogatások |
370 |
(301) |
|
|
69 |
|
|
Kockázati tőke |
1 000 |
15 |
(3) |
1 012 |
||
|
Stabex |
1 800 |
(1 077 ) |
|
|
723 |
|
|
Strukturális kiigazítás |
1 400 |
97 |
|
|
1 497 |
|
|
Sysmin |
575 |
(474) |
|
|
101 |
|
|
Indikatív programok összesen |
7 562 |
(2 608 ) |
(3) |
4 951 |
||
|
Kamatbevétel felhasználása |
– |
35 |
|
|
35 |
|
|
Cotonou |
|
|
|
|
|
|
|
Rendes tagállami hozzájárulások |
– |
650 |
|
|
650 |
|
|
„A” keret – nemzeti allokációk |
– |
417 |
|
|
417 |
|
|
„B” keret – nemzeti allokációk |
– |
233 |
|
|
233 |
|
|
Kamatok és más bevételek |
– |
– |
|
|
– |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
AKCS RÉSZÖSSZESEN |
12 967 |
(2 628 ) |
(7) |
|
10 333 |
|
|
AKCS |
Lomé |
|
|
|
|
|
|
Rendes tagállami hozzájárulások |
– |
46 |
|
|
46 |
|
|
Kamattámogatások |
– |
1 |
|
|
1 |
|
|
Kockázati tőke |
– |
6 |
|
|
6 |
|
|
Stabex |
– |
1 |
|
|
1 |
|
|
Sysmin |
– |
2 |
|
|
2 |
|
|
Indikatív programok összesen |
– |
35 |
|
|
35 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
TOT RÉSZÖSSZESEN |
— |
46 |
|
|
46 |
|
|
|
8 EFA ÖSSZESEN |
12 967 |
(2 582 ) |
(7) |
|
10 379 |
1.2 táblázat
9 EFA:
AZ ELŐIRÁNYZATOK ALAKULÁSA: 2018 december 31
A FORRÁSOK TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK SZERINTI BONTÁSA
|
millió EUR |
||||||
|
|
TÁMOGATÁSI ESZKÖZ |
KEZDETI ELŐIRÁNYZAT |
HALMOZOTT FORRÁSNÖVEKEDÉS VAGY -CSÖKKENÉS 2017 DECEMBER 31-ÉN |
FORRÁSNÖVEKEDÉS VAGY -CSÖKKENÉS 2018-BAN |
Megjegyzések |
AZ ELŐIRÁNYZATOK JELENLEGI SZINTJE |
|
AKCS |
Lomé |
|
|
|
|
|
|
Rendes tagállami hozzájárulások |
– |
669 |
(2) |
|
668 |
|
|
Átcsoportosítás a 6 EFA-ból – Lomé |
– |
20 |
– |
20 |
||
|
Átcsoportosítás a 7 EFA-ból – Lomé |
– |
649 |
(2) |
647 |
||
|
Cotonou |
|
|
|
|
|
|
|
Rendes tagállami hozzájárulások |
8 919 |
5 549 |
(36) |
|
14 433 |
|
|
„A” keret – nemzeti allokációk |
5 318 |
3 306 |
(16) |
8 608 |
||
|
„B” keret – nemzeti allokációk |
2 108 |
(898) |
(2) |
1 208 |
||
|
CDE, CTA és Közös Parlamenti Közgyűlés |
164 |
(10) |
|
|
154 |
|
|
Végrehajtási költségek |
125 |
52 |
|
|
177 |
|
|
Kamatok és más bevételek |
– |
63 |
|
|
63 |
|
|
Egyéb AKCS-n belüli allokációk |
300 |
2 302 |
(13) |
2 589 |
||
|
Békekeret |
– |
354 |
– |
353 |
||
|
Regionális allokációk |
904 |
(139) |
(5) |
759 |
||
|
Külön juttatás a Kongói Demokratikus Köztársaságnak |
– |
105 |
|
|
105 |
|
|
Külön juttatás Dél-Szudánnak |
– |
267 |
|
267 |
||
|
Külön juttatás Szudánnak |
– |
110 |
|
110 |
||
|
Önkéntes hozzájárulás a Békekerethez |
– |
39 |
|
|
39 |
|
|
AKCS RÉSZÖSSZESEN |
8 919 |
6 219 |
(38) |
|
15 100 |
|
|
TOT |
Lomé |
|
|
|
|
|
|
Rendes tagállami hozzájárulások |
– |
3 |
|
|
3 |
|
|
Átcsoportosítás a 6 EFA-ból – Lomé |
– |
– |
|
|
– |
|
|
Átcsoportosítás a 7 EFA-ból – Lomé |
– |
3 |
|
|
3 |
|
|
Cotonou |
|
|
|
|
|
|
|
Rendes tagállami hozzájárulások |
– |
289 |
(2) |
|
287 |
|
|
„A” keret – nemzeti allokációk |
– |
237 |
– |
237 |
||
|
Rendes tagállami hozzájárulások |
„B” keret – nemzeti allokációk |
– |
4 |
|
|
4 |
|
Regionális allokációk |
– |
47 |
(2) |
45 |
||
|
Tanulmányok/Technikai segítségnyújtás TOT |
– |
1 |
|
|
1 |
|
|
TOT RÉSZÖSSZESEN |
— |
292 |
(2) |
|
290 |
|
|
|
9 EFA ÖSSZESEN |
8 919 |
6 511 |
(40) |
|
15 390 |
1.3 táblázat
10 EFA
AZ ELŐIRÁNYZATOK ALAKULÁSA: 2018 december 31
A FORRÁSOK TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK SZERINTI BONTÁSA
|
|
TÁMOGATÁSI ESZKÖZ |
KEZDETI ELŐIRÁNYZAT |
HALMOZOTT FORRÁSNÖVEKEDÉS VAGY -CSÖKKENÉS 2017 DECEMBER 31-ÉN |
FORRÁSNÖVEKEDÉS VAGY -CSÖKKENÉS 2018-BAN |
Megjegyzések |
AZ ELŐIRÁNYZATOK JELENLEGI SZINTJE |
|
AKCS |
Rendes tagállami hozzájárulások |
20 896 |
(87) |
(65) |
|
20 744 |
|
„A” keret – nemzeti allokációk |
– |
13 100 |
(177) |
12 922 |
||
|
„A” keret tartalék |
13 500 |
(13 500 ) |
|
|
– |
|
|
„B” keret – nemzeti allokációk |
– |
2 004 |
(4) |
2 000 |
||
|
„B” keret tartalék |
1 800 |
(1 800 ) |
|
|
– |
|
|
Végrehajtási költségek |
430 |
15 |
– |
445 |
||
|
Intézményi és támogatási kiadások |
– |
232 |
230 |
|||
|
Kamatok és más bevételek |
– |
85 |
85 |
|||
|
AKCS-n belüli tartalék |
2 700 |
(2 700 ) |
|
|
– |
|
|
Nemzeti allokációs tartalék „A” keret – Stabex |
– |
– |
|
|
– |
|
|
NIP/RIP tartalék |
683 |
(683) |
|
|
– |
|
|
Le nem hívható tartalék |
– |
86 |
45 |
131 |
||
|
Egyéb AKCS-n belüli allokációk |
– |
1 886 |
(18) |
1 868 |
||
|
Békekeret |
– |
1 014 |
105 |
|
1 119 |
|
|
Regionális allokációk |
– |
1 956 |
(14) |
1 942 |
||
|
Regionális allokációs tartalék |
1 783 |
(1 783 ) |
|
|
– |
|
|
Társfinanszírozás |
– |
204 |
– |
|
204 |
|
|
„A” keret – nemzeti allokációk |
– |
187 |
– |
187 |
||
|
Végrehajtási költségek |
– |
5 |
– |
5 |
||
|
Egyéb AKCS-n belüli allokációk |
– |
12 |
|
12 |
||
|
Békekeret |
– |
1 |
|
1 |
||
|
AKCS RÉSZÖSSZESEN |
20 896 |
117 |
(65) |
|
20 948 |
|
|
TOT |
Rendes tagállami hozzájárulások |
– |
275 |
– |
|
275 |
|
„A” keret – nemzeti allokációk |
– |
192 |
190 |
|||
|
„A” keret tartalék |
– |
– |
|
|
– |
|
|
„B” keret – nemzeti allokációk |
– |
15 |
|
|
15 |
|
|
„B” keret tartalék |
– |
– |
|
|
– |
|
|
Nemzeti allokációs tartalék „A” keret – Stabex |
– |
– |
|
|
– |
|
|
Le nem hívható tartalék |
– |
23 |
2 |
25 |
||
|
Regionális allokációk |
– |
40 |
|
|
40 |
|
|
TOT |
Regionális allokációs tartalék |
– |
– |
|
|
– |
|
Tanulmányok/Technikai segítségnyújtás TOT |
– |
5 |
|
|
5 |
|
|
TOT RÉSZÖSSZESEN |
— |
275 |
— |
|
275 |
|
|
|
10 EFA ÖSSZESEN |
20 896 |
392 |
(65) |
|
21 223 |
1.4 táblázat
11 EFA
AZ ELŐIRÁNYZATOK ALAKULÁSA: 2018 december 31
A FORRÁSOK TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK SZERINTI BONTÁSA
|
millió EUR |
||||||
|
|
TÁMOGATÁSI ESZKÖZ |
KEZDETI ELŐIRÁNYZAT |
HALMOZOTT FORRÁSNÖVEKEDÉS VAGY -CSÖKKENÉS 2017 DECEMBER 31-ÉN |
FORRÁSNÖVEKEDÉS VAGY -CSÖKKENÉS 2018-BAN |
Megjegyzések |
AZ ELŐIRÁNYZATOK JELENLEGI SZINTJE |
|
AKCS |
Rendes tagállami hozzájárulások |
29 008 |
224 |
110 |
|
29 342 |
|
„A” keret – nemzeti allokációk |
– |
15 540 |
(121) |
|
15 419 |
|
|
„B” keret – nemzeti allokációk |
– |
715 |
2 |
|
717 |
|
|
„B” keret tartalék |
– |
– |
|
|
– |
|
|
Végrehajtási költségek |
1 053 |
– |
|
|
1 053 |
|
|
Intézményi és támogatási kiadások |
– |
246 |
|
|
246 |
|
|
Kamatok és más bevételek |
– |
16 |
– |
|
16 |
|
|
AKCS-n belüli tartalék |
3 590 |
(3 497 ) |
(24) |
|
69 |
|
|
Nemzeti allokációs tartalék „A” keret – Stabex |
– |
– |
|
|
– |
|
|
NIP/RIP tartalék |
24 365 |
(22 014 ) |
(1 080 ) |
|
1 270 |
|
|
Le nem hívható tartalék |
– |
201 |
110 |
311 |
||
|
Egyéb AKCS-n belüli allokációk |
– |
2 251 |
449 |
|
2 700 |
|
|
Békekeret |
– |
1 000 |
|
|
1 000 |
|
|
Regionális allokációk |
– |
5 766 |
775 |
|
6 541 |
|
|
Társfinanszírozás |
– |
24 |
13 |
|
38 |
|
|
„A” keret – nemzeti allokációk |
– |
22 |
1 |
|
23 |
|
|
Végrehajtási költségek |
– |
1 |
1 |
|
2 |
|
|
Békekeret |
– |
1 |
10 |
|
11 |
|
|
Regionális allokációk |
– |
– |
2 |
|
2 |
|
|
Bizottsági belső szolgáltatási megállapodás |
– |
1 |
|
|
1 |
|
|
„A” keret – nemzeti allokációk |
– |
1 |
|
|
1 |
|
|
AKCS RÉSZÖSSZESEN |
29 008 |
249 |
|
|
29 381 |
|
|
Rendes tagállami hozzájárulások |
– |
358 |
(9) |
350 |
|
TOT |
|
„A” keret – nemzeti allokációk |
– |
183 |
13 |
|
196 |
|
|
„B” keret – nemzeti allokációk |
– |
– |
8 |
|
8 |
|
|
NIP/RIP tartalék |
– |
165 |
(116) |
|
49 |
|
|
Le nem hívható tartalék |
– |
5 |
2 |
7 |
||
|
TOT |
Regionális allokációk |
– |
1 |
80 |
|
81 |
|
Tanulmányok/Technikai segítségnyújtás TOT |
– |
5 |
4 |
|
9 |
|
|
Társfinanszírozás |
– |
– |
|
|
– |
|
|
„A” keret – nemzeti allokációk |
– |
– |
|
|
– |
|
|
Bizottsági belső szolgáltatási megállapodás |
– |
– |
|
|
– |
|
|
„A” keret – nemzeti allokációk |
– |
– |
|
|
– |
|
|
TOT RÉSZÖSSZESEN |
— |
358 |
|
|
350 |
|
|
Rendes tagállami hozzájárulások |
– |
6 |
11 |
|
17 |
|
|
„A” keret – nemzeti allokációk |
– |
6 |
4 |
|
10 |
|
|
„B” keret – nemzeti allokációk |
– |
– |
7 |
|
7 |
|
|
RÉSZÖSSZESEN |
— |
6 |
|
|
17 |
|
|
|
11 EFA ÖSSZESEN |
29 008 |
614 |
126 |
|
29 747 |
2.1 táblázat
EFA ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓ – 2018 DECEMBER 31
JELENTÉS AZ ELÉRT EREDMÉNYEKRŐL
|
|
|
millió EUR |
||||
|
|
ALLOKÁCIÓ |
EFA |
||||
|
8 |
9 |
10 |
11 |
ÖSSZESEN |
||
|
Lomé |
Egyéb bevétel |
35 |
|
|
|
35 |
|
Indikatív programok összesen |
4 986 |
|
|
|
4 986 |
|
|
Nem programozható segély összesen |
4 707 |
|
|
|
4 707 |
|
|
Átcsoportosítások más alapokból |
|
671 |
|
|
671 |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: RENDES TAGÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁSOK |
9 728 |
671 |
|
|
10 399 |
|
|
Cotonou |
„A” keret – nemzeti allokációk |
417 |
8 845 |
13 113 |
15 625 |
38 000 |
|
„B” keret – nemzeti allokációk |
233 |
1 213 |
2 015 |
732 |
4 193 |
|
|
Áthidaló eszköz |
|
|
|
– |
– |
|
|
CDE, CTA és Közös Parlamenti Közgyűlés |
|
154 |
|
|
154 |
|
|
Országtartalék |
|
|
– |
– |
– |
|
|
Végrehajtási költségek és kamatbevételek |
– |
240 |
535 |
1 077 |
1 853 |
|
|
AKCS-n belüli allokációk |
|
2 942 |
3 218 |
3 946 |
10 106 |
|
|
AKCS-n belüli tartalék |
|
|
– |
69 |
69 |
|
|
Nemzeti allokációs tartalék „A” keret – Stabex |
|
|
– |
– |
– |
|
|
NIP/RIP tartalék |
|
|
– |
1 320 |
1 320 |
|
|
Le nem hívható tartalék |
|
|
156 |
318 |
475 |
|
|
Regionális allokációk |
|
804 |
1 982 |
6 622 |
9 408 |
|
|
Regionális allokációs tartalék |
|
|
– |
|
– |
|
|
Külön juttatás a Kongói Demokratikus Köztársaságnak |
|
105 |
|
|
105 |
|
|
Külön juttatás Dél-Szudánnak |
|
267 |
|
|
267 |
|
|
Külön juttatás Szudánnak |
|
110 |
|
|
110 |
|
|
Önkéntes hozzájárulás a Békekerethez |
|
39 |
|
|
39 |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: RENDES TAGÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁSOK |
650 |
14 719 |
21 019 |
29 709 |
66 097 |
|
|
„A” keret – nemzeti allokációk |
|
|
|
1 |
1 |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: BIZOTTSÁGI BELSŐ SZOLGÁLTATÁSI MEGÁLLAPODÁS |
|
|
|
1 |
1 |
|
|
„A” keret – nemzeti allokációk |
|
|
187 |
23 |
210 |
|
|
Végrehajtási költségek és kamatbevételek |
|
|
5 |
2 |
7 |
|
|
AKCS-n belüli allokációk |
|
|
12 |
11 |
23 |
|
|
Regionális allokációk |
|
|
|
2 |
2 |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: TÁRSFINANSZÍROZÁS |
|
|
204 |
38 |
242 |
|
|
|
ÖSSZESEN |
10 379 |
15 390 |
21 223 |
29 747 |
76 739 |
|
|
EFA |
Mindösszesen |
Halmozott |
Éves adatok |
||||||||||
|
(2018.12.31.) |
az allokáció %-ában |
2008 |
2009 |
2010 |
2011 |
2012 |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
2018 |
||
|
Határozatok |
8 |
10 377 |
100 % |
10 786 |
(42) |
(45) |
(60) |
(64) |
(98) |
(63) |
(12) |
(13) |
(9) |
(4) |
|
|
9 |
15 357 |
100 % |
16 633 |
(54) |
(116) |
(9) |
(297) |
(72) |
(381) |
(170) |
(104) |
(38) |
(33) |
|
|
10 |
20 905 |
99 % |
4 766 |
3 501 |
2 349 |
3 118 |
3 524 |
4 131 |
(95) |
(156) |
(80) |
(5) |
(147) |
|
|
11 |
23 359 |
79 % |
|
|
|
|
|
|
1 160 |
5 372 |
6 688 |
5 807 |
4 332 |
|
Összesen |
|
69 998 |
|
32 185 |
3 405 |
2 187 |
3 049 |
3 163 |
3 961 |
621 |
5 034 |
6 491 |
5 754 |
4 147 |
|
Célhoz kötött pénzeszközök |
8 |
10 375 |
100 % |
10 541 |
(42) |
8 |
(13) |
(46) |
(11) |
(37) |
(16) |
(6) |
(3) |
– |
|
9 |
15 305 |
99 % |
14 209 |
997 |
476 |
9 |
(187) |
(96) |
(1) |
(52) |
(46) |
(20) |
16 |
|
|
|
10 |
20 361 |
96 % |
130 |
3 184 |
2 820 |
2 514 |
3 460 |
3 457 |
2 687 |
783 |
541 |
550 |
236 |
|
|
11 |
18 140 |
61 % |
|
|
|
|
|
|
731 |
3 293 |
3 745 |
5 684 |
4 687 |
|
Összesen |
|
64 182 |
|
24 881 |
4 140 |
3 304 |
2 509 |
3 226 |
3 350 |
3 380 |
4 008 |
4 234 |
6 211 |
4 940 |
|
Kifizetések |
8 |
10 375 |
100 % |
9 930 |
152 |
158 |
90 |
15 |
18 |
16 |
(3) |
– |
(1) |
– |
|
|
9 |
15 187 |
99 % |
10 011 |
1 806 |
1 304 |
906 |
539 |
231 |
145 |
43 |
68 |
111 |
23 |
|
|
10 |
18 829 |
89 % |
90 |
1 111 |
1 772 |
1 879 |
2 655 |
2 718 |
2 760 |
2 024 |
1 466 |
1 277 |
1 076 |
|
|
11 |
9 175 |
31 % |
|
|
|
|
|
|
595 |
1 024 |
1 816 |
2 770 |
2 970 |
|
Összesen |
|
53 566 |
|
20 031 |
3 069 |
3 233 |
2 874 |
3 209 |
2 967 |
3 516 |
3 088 |
3 350 |
4 158 |
4 069 |
|
* A negatív számadatok visszavont kötelezettségvállalásokat jelentenek |
||||||||||||||
2.2 táblázat
EFA ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓ – 2018 DECEMBER 31
SEGÉLYTÍPUS
|
millió EUR |
|||||||||||
|
|
EFA |
||||||||||
|
8 |
% |
9 |
% |
10 |
% |
11 |
% |
ÖSSZESEN |
% |
||
|
|
|||||||||||
|
Lomé |
Egyéb bevétel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Előirányzatok |
35 |
|
|
|
|
|
|
|
35 |
|
|
|
Határozatok |
35 |
100 % |
|
|
|
|
|
|
35 |
100 % |
|
|
Célhoz kötött pénzeszközök |
35 |
100 % |
|
|
|
|
|
|
35 |
100 % |
|
|
Kifizetések |
35 |
100 % |
|
|
|
|
|
|
35 |
100 % |
|
|
Indikatív programok összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Előirányzatok |
4 986 |
|
|
|
|
|
|
|
4 986 |
|
|
|
Határozatok |
4 986 |
100 % |
|
|
|
|
|
|
4 986 |
100 % |
|
|
Célhoz kötött pénzeszközök |
4 986 |
100 % |
|
|
|
|
|
|
4 986 |
100 % |
|
|
Kifizetések |
4 985 |
100 % |
|
|
|
|
|
|
4 985 |
100 % |
|
|
Nem programozható segély összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Előirányzatok |
4 707 |
|
|
|
|
|
|
|
4 707 |
|
|
|
Határozatok |
4 706 |
100 % |
|
|
|
|
|
|
4 706 |
100 % |
|
|
Célhoz kötött pénzeszközök |
4 706 |
100 % |
|
|
|
|
|
|
4 706 |
100 % |
|
|
Kifizetések |
4 706 |
100 % |
|
|
|
|
|
|
4 706 |
100 % |
|
|
Átcsoportosítások más alapokból |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Előirányzatok |
|
|
671 |
|
|
|
|
|
671 |
|
|
|
Határozatok |
|
|
671 |
100 % |
|
|
|
|
671 |
100 % |
|
|
Célhoz kötött pénzeszközök |
|
|
671 |
100 % |
|
|
|
|
671 |
100 % |
|
|
Kifizetések |
|
|
670 |
100 % |
|
|
|
|
670 |
100 % |
|
|
Rendes tagállami hozzájárulások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Cotonou |
„A” keret – nemzeti allokációk |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Előirányzatok |
417 |
|
8 845 |
|
13 113 |
|
15 625 |
|
38 000 |
|
|
|
Határozatok |
417 |
100 % |
8 837 |
100 % |
13 009 |
99 % |
12 822 |
82 % |
35 085 |
92 % |
|
|
Célhoz kötött pénzeszközök |
417 |
100 % |
8 825 |
100 % |
12 663 |
97 % |
9 387 |
60 % |
31 292 |
82 % |
|
|
Kifizetések |
417 |
100 % |
8 799 |
99 % |
11 712 |
89 % |
4 549 |
29 % |
25 478 |
67 % |
|
|
„B” keret – nemzeti allokációk |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Előirányzatok |
233 |
|
1 213 |
|
2 015 |
|
732 |
|
4 193 |
|
|
|
Határozatok |
233 |
100 % |
1 213 |
100 % |
2 010 |
100 % |
707 |
97 % |
4 162 |
99 % |
|
|
Célhoz kötött pénzeszközök |
231 |
99 % |
1 209 |
100 % |
1 990 |
99 % |
704 |
96 % |
4 134 |
99 % |
|
|
Kifizetések |
231 |
99 % |
1 203 |
99 % |
1 952 |
97 % |
607 |
83 % |
3 992 |
95 % |
|
|
Cotonou |
Áthidaló eszköz |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Előirányzatok |
|
|
|
|
|
|
– |
|
– |
|
|
|
Határozatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Célhoz kötött pénzeszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kifizetések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
CDE, CTA és Közös Parlamenti Közgyűlés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Előirányzatok |
|
|
154 |
|
|
|
|
|
154 |
|
|
|
Határozatok |
|
|
154 |
100 % |
|
|
|
|
154 |
100 % |
|
|
Célhoz kötött pénzeszközök |
|
|
154 |
100 % |
|
|
|
|
154 |
100 % |
|
|
Kifizetések |
|
|
154 |
100 % |
|
|
|
|
154 |
100 % |
|
|
Végrehajtási költségek és kamatbevételek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Előirányzatok |
– |
|
240 |
|
535 |
|
1 077 |
|
1 853 |
|
|
|
Határozatok |
|
|
240 |
100 % |
510 |
95 % |
715 |
66 % |
1 464 |
79 % |
|
|
Célhoz kötött pénzeszközök |
|
|
240 |
100 % |
508 |
95 % |
658 |
61 % |
1 405 |
76 % |
|
|
Kifizetések |
|
|
240 |
100 % |
507 |
95 % |
613 |
57 % |
1 359 |
73 % |
|
|
AKCS-n belüli allokációk |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Előirányzatok |
|
|
2 942 |
|
3 218 |
|
3 946 |
|
10 106 |
|
|
|
Határozatok |
|
|
2 940 |
100 % |
3 212 |
100 % |
3 249 |
82 % |
9 401 |
93 % |
|
|
Célhoz kötött pénzeszközök |
|
|
2 931 |
100 % |
3 151 |
98 % |
2 391 |
61 % |
8 473 |
84 % |
|
|
Kifizetések |
|
|
2 922 |
99 % |
2 916 |
91 % |
1 843 |
47 % |
7 681 |
76 % |
|
|
Regionális allokációk |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Előirányzatok |
|
|
804 |
|
1 982 |
|
6 622 |
|
9 408 |
|
|
|
Határozatok |
|
|
801 |
100 % |
1 965 |
99 % |
5 840 |
88 % |
8 605 |
91 % |
|
|
Célhoz kötött pénzeszközök |
|
|
789 |
98 % |
1 855 |
94 % |
4 977 |
75 % |
7 622 |
81 % |
|
|
Kifizetések |
|
|
773 |
96 % |
1 587 |
80 % |
1 561 |
24 % |
3 921 |
42 % |
|
|
Külön juttatás a Kongói Demokratikus Köztársaságnak |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Előirányzatok |
|
|
105 |
|
|
|
|
|
105 |
|
|
|
Határozatok |
|
|
105 |
100 % |
|
|
|
|
105 |
100 % |
|
|
Célhoz kötött pénzeszközök |
|
|
105 |
100 % |
|
|
|
|
105 |
100 % |
|
|
Kifizetések |
|
|
105 |
100 % |
|
|
|
|
105 |
100 % |
|
|
Külön juttatás Dél-Szudánnak |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Előirányzatok |
|
|
267 |
|
|
|
|
|
267 |
|
|
|
Határozatok |
|
|
266 |
100 % |
|
|
|
|
266 |
100 % |
|
|
Célhoz kötött pénzeszközök |
|
|
253 |
95 % |
|
|
|
|
253 |
95 % |
|
|
Kifizetések |
|
|
200 |
75 % |
|
|
|
|
200 |
75 % |
|
|
Cotonou |
Külön juttatás Szudánnak |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Előirányzatok |
|
|
110 |
|
|
|
|
|
110 |
|
|
|
Határozatok |
|
|
107 |
97 % |
|
|
|
|
107 |
97 % |
|
|
Célhoz kötött pénzeszközök |
|
|
105 |
95 % |
|
|
|
|
105 |
95 % |
|
|
Kifizetések |
|
|
97 |
88 % |
|
|
|
|
97 |
88 % |
|
|
Önkéntes hozzájárulás a Békekerethez |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Előirányzatok |
|
|
39 |
|
|
|
|
|
39 |
|
|
|
Határozatok |
|
|
24 |
62 % |
|
|
|
|
24 |
62 % |
|
|
Célhoz kötött pénzeszközök |
|
|
24 |
62 % |
|
|
|
|
24 |
62 % |
|
|
Kifizetések |
|
|
24 |
62 % |
|
|
|
|
24 |
62 % |
|
|
Rendes tagállami hozzájárulások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
„A” keret – nemzeti allokációk |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Előirányzatok |
|
|
|
|
187 |
|
23 |
|
210 |
|
|
|
Határozatok |
|
|
|
|
183 |
98 % |
20 |
89 % |
203 |
97 % |
|
|
Célhoz kötött pénzeszközök |
|
|
|
|
179 |
95 % |
20 |
89 % |
199 |
95 % |
|
|
Kifizetések |
|
|
|
|
143 |
76 % |
1 |
5 % |
144 |
69 % |
|
|
Végrehajtási költségek és kamatbevételek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Előirányzatok |
|
|
|
|
5 |
|
2 |
|
7 |
|
|
|
Határozatok |
|
|
|
|
5 |
100 % |
1 |
70 % |
7 |
92 % |
|
|
Célhoz kötött pénzeszközök |
|
|
|
|
3 |
62 % |
|
|
3 |
46 % |
|
|
Kifizetések |
|
|
|
|
2 |
40 % |
|
|
2 |
29 % |
|
|
AKCS-n belüli allokációk |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Előirányzatok |
|
|
|
|
12 |
|
11 |
|
23 |
|
|
|
Határozatok |
|
|
|
|
11 |
92 % |
2 |
16 % |
13 |
56 % |
|
|
Célhoz kötött pénzeszközök |
|
|
|
|
11 |
91 % |
2 |
16 % |
13 |
55 % |
|
|
Kifizetések |
|
|
|
|
11 |
89 % |
1 |
11 % |
12 |
52 % |
|
|
Regionális allokációk |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Előirányzatok |
|
|
|
|
|
|
2 |
|
2 |
|
|
|
Határozatok |
|
|
|
|
|
|
2 |
100 % |
2 |
100 % |
|
|
Célhoz kötött pénzeszközök |
|
|
|
|
|
|
2 |
100 % |
2 |
100 % |
|
|
Kifizetések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Társfinanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Cotonou |
„A” keret – nemzeti allokációk |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Előirányzatok |
|
|
|
|
|
|
1 |
|
1 |
|
|
|
Határozatok |
|
|
|
|
|
|
1 |
71 % |
1 |
71 % |
|
|
Célhoz kötött pénzeszközök |
|
|
|
|
|
|
1 |
71 % |
1 |
71 % |
|
|
Kifizetések |
|
|
|
|
|
|
1 |
52 % |
1 |
52 % |
|
|
Bizottsági belső szolgáltatási megállapodás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Előirányzatok |
8 |
% |
9 |
% |
10 |
% |
11 |
% |
ÖSSZESEN |
% |
|
|
|||||||||||
|
Cotonou |
Országtartalék |
|
|
|
|
— |
|
— |
|
— |
|
|
AKCS-n belüli tartalék |
|
|
|
|
— |
|
69 |
|
69 |
|
|
|
Nemzeti allokációs tartalék „A” keret – Stabex |
|
|
|
|
— |
|
— |
|
— |
|
|
|
NIP/RIP tartalék |
|
|
|
|
— |
|
1 320 |
|
1 320 |
|
|
|
Regionális allokációs tartalék |
|
|
|
|
— |
|
|
|
— |
|
|
|
Lehívható tartalékok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Le nem hívható tartalék |
|
|
|
|
156 |
|
318 |
|
475 |
|
|
|
Le nem hívható tartalék |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
8 |
% |
9 |
% |
10 |
% |
11 |
% |
ÖSSZESEN |
% |
|
|
|||||||||||
|
Előirányzatok |
10 379 |
|
15 390 |
|
21 223 |
|
29 747 |
|
76 739 |
|
|
|
Határozatok |
10 377 |
100 % |
15 357 |
100 % |
20 905 |
99 % |
23 359 |
79 % |
69 998 |
91 % |
|
|
Célhoz kötött pénzeszközök |
10 375 |
100 % |
15 305 |
99 % |
20 361 |
96 % |
18 140 |
61 % |
64 182 |
84 % |
|
|
Kifizetések |
10 375 |
100 % |
15 187 |
99 % |
18 829 |
89 % |
9 175 |
31 % |
53 566 |
70 % |
|
|
ÖSSZESEN: MINDEN ALLOKÁCIÓ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2.3 táblázat
EFA ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓ – 2018 DECEMBER 31
SEGÉLYTÍPUS
AKCS + TOT – 8 EFA
|
millió EUR |
|||||||||||
|
|
|
FORRÁSOK |
HATÁROZATOK |
CÉLHOZ KÖTÖTT PÉNZESZKÖZÖK |
KIFIZETÉSEK |
||||||
|
ÖSSZESÍTETT |
ÉVES |
% |
ÖSSZESÍTETT |
ÉVES |
% |
ÖSSZESÍTETT |
ÉVES |
% |
|||
|
(1) |
(2) |
|
(2): (1) |
(3) |
|
(3): (2) |
(4) |
|
(4): (3) |
||
|
Lomé |
AKCS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Rendes tagállami hozzájárulások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kamatbevétel felhasználása |
35 |
35 |
|
100 % |
35 |
|
100 % |
35 |
|
100 % |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: EGYÉB BEVÉTEL |
35 |
35 |
|
100 % |
35 |
|
100 % |
35 |
|
100 % |
|
|
Indikatív programok összesen |
4 951 |
4 951 |
(1) |
100 % |
4 950 |
– |
100 % |
4 950 |
– |
100 % |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: INDIKATÍV PROGRAMOK ÖSSZESEN |
4 951 |
4 951 |
(1) |
100 % |
4 950 |
— |
100 % |
4 950 |
— |
100 % |
|
|
Menekültek segélyezése |
100 |
100 |
|
100 % |
100 |
|
100 % |
100 |
|
100 % |
|
|
Sürgősségi segély (Lomé) |
136 |
136 |
|
100 % |
136 |
|
100 % |
136 |
|
100 % |
|
|
Súlyosan eladósodott szegény országok (Lomé) |
1 060 |
1 060 |
|
100 % |
1 060 |
|
100 % |
1 060 |
|
100 % |
|
|
Kamattámogatások |
69 |
69 |
|
100 % |
68 |
|
100 % |
68 |
|
100 % |
|
|
Kockázati tőke |
1 012 |
1 012 |
(3) |
100 % |
1 012 |
|
100 % |
1 012 |
|
100 % |
|
|
Stabex |
723 |
723 |
– |
100 % |
722 |
|
100 % |
722 |
|
100 % |
|
|
Strukturális kiigazítás |
1 497 |
1 497 |
– |
100 % |
1 497 |
|
100 % |
1 497 |
|
100 % |
|
|
Sysmin |
101 |
101 |
|
100 % |
101 |
|
100 % |
101 |
|
100 % |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: NEM PROGRAMOZHATÓ SEGÉLY ÖSSZESEN |
4 697 |
4 696 |
(3) |
100 % |
4 695 |
|
100 % |
4 695 |
|
100 % |
|
|
Cotonou |
AKCS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Rendes tagállami hozzájárulások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
„A” keret – nemzeti allokációk |
417 |
417 |
|
100 % |
417 |
|
100 % |
417 |
|
100 % |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: „A” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK |
417 |
417 |
|
100 % |
417 |
|
100 % |
417 |
|
100 % |
|
|
„B” keret – nemzeti allokációk |
233 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Exportjövedelem-kompenzáció |
|
233 |
– |
|
231 |
– |
99 % |
231 |
– |
100 % |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: „B” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK |
233 |
233 |
– |
100 % |
231 |
— |
99 % |
231 |
– |
100 % |
|
|
Kamatok és más bevételek |
– |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
RÉSZÖSSZESEN: VÉGREHAJTÁSI KÖLTSÉGEK ÉS KAMATBEVÉTELEK |
— |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
AKCS ÖSSZESEN (A) |
10 333 |
10 332 |
(4) |
100 % |
10 330 |
— |
100 % |
10 329 |
— |
100 % |
|
Lomé |
TOT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Rendes tagállami hozzájárulások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Indikatív programok összesen |
35 |
35 |
|
100 % |
35 |
|
100 % |
35 |
|
100 % |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: INDIKATÍV PROGRAMOK ÖSSZESEN |
35 |
35 |
|
100 % |
35 |
|
100 % |
35 |
|
100 % |
|
|
Kamattámogatások |
1 |
1 |
|
100 % |
1 |
|
100 % |
1 |
|
100 % |
|
|
Kockázati tőke |
6 |
6 |
|
100 % |
6 |
|
100 % |
6 |
|
100 % |
|
|
Stabex |
1 |
1 |
|
100 % |
1 |
|
100 % |
1 |
|
100 % |
|
|
Sysmin |
2 |
2 |
|
100 % |
2 |
|
100 % |
2 |
|
100 % |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: NEM PROGRAMOZHATÓ SEGÉLY ÖSSZESEN |
10 |
10 |
|
100 % |
10 |
|
100 % |
10 |
|
100 % |
|
|
|
TOT ÖSSZESEN |
46 |
46 |
|
100 % |
46 |
|
100 % |
46 |
|
100 % |
|
ÖSSZESEN: AKCS+TOT (A+B) |
10 379 |
10 377 |
(4) |
100 % |
10 375 |
— |
100 % |
10 375 |
— |
100 % |
|
2.4 táblázat
EFA ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓ – 2018 DECEMBER 31
SEGÉLYTÍPUS
AKCS + TOT – 9 EFA
|
millió EUR |
|||||||||||
|
|
|
FORRÁSOK |
HATÁROZATOK |
CÉLHOZ KÖTÖTT PÉNZESZKÖZÖK |
KIFIZETÉSEK |
||||||
|
ÖSSZESÍTETT |
ÉVES |
% |
ÖSSZESÍTETT |
ÉVES |
% |
ÖSSZESÍTETT |
ÉVES |
% |
|||
|
(1) |
(2) |
|
(2): (1) |
(3) |
|
(3): (2) |
(4) |
|
(4): (3) |
||
|
Lomé |
AKCS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Rendes tagállami hozzájárulások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Átcsoportosítás a 6 EFA-ból – Lomé |
20 |
20 |
– |
100 % |
20 |
|
100 % |
20 |
|
100 % |
|
|
Átcsoportosítás a 7 EFA-ból – Lomé |
647 |
647 |
– |
100 % |
647 |
|
100 % |
647 |
|
100 % |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: ÁTCSOPORTOSÍTÁSOK MÁS ALAPOKBÓL |
668 |
668 |
— |
100 % |
668 |
|
100 % |
667 |
|
100 % |
|
|
Cotonou |
AKCS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Rendes tagállami hozzájárulások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
„A” keret – nemzeti allokációk |
8 608 |
8 600 |
(15) |
100 % |
8 590 |
(9) |
100 % |
8 565 |
(1) |
100 % |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: „A” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK |
8 608 |
8 600 |
(15) |
100 % |
8 590 |
(9) |
100 % |
8 565 |
(1) |
100 % |
|
|
„B” keret – nemzeti allokációk |
1 208 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Exportjövedelem-kompenzáció |
|
148 |
– |
|
148 |
– |
100 % |
148 |
|
100 % |
|
|
Sürgősségi segély |
|
1 049 |
– |
|
1 045 |
– |
100 % |
1 040 |
– |
99 % |
|
|
Súlyosan eladósodott szegény országok |
|
11 |
|
|
11 |
|
100 % |
11 |
|
100 % |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: „B” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK |
1 208 |
1 208 |
— |
100 % |
1 204 |
— |
100 % |
1 198 |
— |
100 % |
|
|
CDE, CTA és Közös Parlamenti Közgyűlés |
154 |
154 |
|
100 % |
154 |
|
100 % |
154 |
|
100 % |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: CDE, CTA ÉS KÖZÖS PARLAMENTI KÖZGYŰLÉS |
154 |
154 |
|
100 % |
154 |
|
100 % |
154 |
|
100 % |
|
|
Cotonou |
Végrehajtási költségek |
177 |
177 |
(1) |
100 % |
177 |
– |
100 % |
177 |
|
100 % |
|
Kamatok és más bevételek |
63 |
63 |
|
100 % |
63 |
|
100 % |
63 |
|
100 % |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: VÉGREHAJTÁSI KÖLTSÉGEK ÉS KAMATBEVÉTELEK |
240 |
239 |
(1) |
100 % |
239 |
— |
100 % |
239 |
|
100 % |
|
|
Egyéb AKCS-n belüli allokációk |
2 589 |
2 586 |
(9) |
100 % |
2 577 |
(7) |
100 % |
2 568 |
1 |
100 % |
|
|
Békekeret |
353 |
353 |
– |
100 % |
353 |
|
100 % |
353 |
|
100 % |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: AKCS-N BELÜLI ALLOKÁCIÓK |
2 942 |
2 940 |
(9) |
100 % |
2 931 |
(7) |
100 % |
2 922 |
1 |
100 % |
|
|
Regionális allokációk |
759 |
756 |
(7) |
100 % |
745 |
(2) |
99 % |
729 |
(1) |
98 % |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: REGIONÁLIS ALLOKÁCIÓK |
759 |
756 |
(7) |
100 % |
745 |
(2) |
99 % |
729 |
(1) |
98 % |
|
|
Külön juttatás a Kongói Demokratikus Köztársaságnak |
105 |
105 |
|
100 % |
105 |
|
100 % |
105 |
|
100 % |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: KÜLÖN JUTTATÁS A KONGÓI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGNAK |
105 |
105 |
|
100 % |
105 |
|
100 % |
105 |
|
100 % |
|
|
Külön juttatás Dél-Szudánnak |
267 |
266 |
– |
100 % |
253 |
35 |
95 % |
200 |
16 |
79 % |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: KÜLÖN JUTTATÁS DÉL-SZUDÁNNAK |
267 |
266 |
— |
100 % |
253 |
35 |
95 % |
200 |
16 |
79 % |
|
|
Külön juttatás Szudánnak |
110 |
107 |
(1) |
97 % |
105 |
– |
98 % |
97 |
8 |
93 % |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: KÜLÖN JUTTATÁS SZUDÁNNAK |
110 |
107 |
(1) |
97 % |
105 |
— |
98 % |
97 |
8 |
93 % |
|
|
Önkéntes hozzájárulás a Békekerethez |
39 |
24 |
|
62 % |
24 |
|
100 % |
24 |
|
100 % |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: ÖNKÉNTES HOZZÁJÁRULÁS A BÉKEKERETHEZ |
39 |
24 |
|
62 % |
24 |
|
100 % |
24 |
|
100 % |
|
|
|
ÖSSZESEN: AKCS (A) |
15 100 |
15 067 |
(33) |
100 % |
15 018 |
17 |
100 % |
14 900 |
23 |
99 % |
|
Lomé |
TOT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Rendes tagállami hozzájárulások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Átcsoportosítás a 6 EFA-ból – Lomé |
– |
– |
|
100 % |
– |
|
100 % |
– |
|
100 % |
|
|
Átcsoportosítás a 7 EFA-ból – Lomé |
3 |
3 |
|
100 % |
3 |
|
100 % |
3 |
|
100 % |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: ÁTCSOPORTOSÍTÁSOK MÁS ALAPOKBÓL |
3 |
3 |
|
100 % |
3 |
|
100 % |
3 |
|
100 % |
|
|
Cotonou |
TOT |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Rendes tagállami hozzájárulások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
„A” keret – nemzeti allokációk |
237 |
237 |
|
100 % |
235 |
|
99 % |
235 |
|
100 % |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: „A” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK |
237 |
237 |
|
100 % |
235 |
|
99 % |
235 |
|
100 % |
|
|
„B” keret – nemzeti allokációk |
4 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Sürgősségi segély |
|
4 |
|
|
4 |
|
100 % |
4 |
|
100 % |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: „B” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK |
4 |
4 |
|
100 % |
4 |
|
100 % |
4 |
|
100 % |
|
|
Tanulmányok/Technikai segítségnyújtás TOT |
1 |
1 |
|
100 % |
1 |
|
100 % |
1 |
|
100 % |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: VÉGREHAJTÁSI KÖLTSÉGEK ÉS KAMATBEVÉTELEK |
1 |
1 |
|
100 % |
1 |
|
100 % |
1 |
|
100 % |
|
|
Regionális allokációk |
45 |
45 |
– |
100 % |
45 |
– |
99 % |
45 |
– |
100 % |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: REGIONÁLIS ALLOKÁCIÓK |
45 |
45 |
— |
100 % |
45 |
— |
99 % |
45 |
— |
100 % |
|
|
|
ÖSSZESEN: TOT |
290 |
290 |
— |
100 % |
288 |
— |
99 % |
288 |
— |
100 % |
|
|
ÖSSZESEN: AKCS+TOT (A+B) |
15 390 |
15 357 |
(33) |
100 % |
15 305 |
16 |
100 % |
15 187 |
23 |
99 % |
2.5 táblázat
EFA ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓ – 2018 DECEMBER 31
SEGÉLYTÍPUS
AKCS + TOT – 10 EFA
|
millió EUR |
|||||||||||
|
|
FORRÁSOK |
HATÁROZATOK |
CÉLHOZ KÖTÖTT PÉNZESZKÖZÖK |
KIFIZETÉSEK |
|||||||
|
ÖSSZESÍTETT |
ÉVES |
% |
ÖSSZESÍTETT |
ÉVES |
% |
ÖSSZESÍTETT |
ÉVES |
% |
|||
|
(1) |
(2) |
|
(2): (1) |
(3) |
|
(3): (2) |
(4) |
|
(4): (3) |
||
|
AKCS |
Rendes tagállami hozzájárulások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Allokációk |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
„A” keret – nemzeti allokációk |
12 922 |
12 820 |
(201) |
99 % |
12 482 |
5 |
97 % |
11 568 |
586 |
93 % |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: „A” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK |
12 922 |
12 820 |
(201) |
99 % |
12 482 |
5 |
97 % |
11 568 |
|
586 |
|
|
„B” keret – nemzeti allokációk |
2 000 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Exportjövedelem-kompenzáció |
|
203 |
(1) |
|
200 |
2 |
99 % |
190 |
|
8 |
|
|
Sürgősségi segély |
|
840 |
(4) |
|
831 |
(5) |
99 % |
813 |
|
23 |
|
|
Súlyosan eladósodott szegény országok |
|
49 |
– |
|
49 |
– |
100 % |
49 |
|
|
|
|
Költségvetési hatással járó egyéb tételek |
|
904 |
(1) |
|
896 |
(1) |
99 % |
886 |
|
4 |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: „B” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK |
2 000 |
1 995 |
(6) |
100 % |
1 976 |
(4) |
99 % |
1 938 |
|
34 |
|
|
Végrehajtási költségek |
445 |
436 |
4 |
98 % |
436 |
5 |
100 % |
435 |
|
6 |
|
|
Kamatok és más bevételek |
85 |
68 |
– |
80 % |
67 |
– |
98 % |
67 |
|
– |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: VÉGREHAJTÁSI KÖLTSÉGEK ÉS KAMATBEVÉTELEK |
530 |
504 |
4 |
95 % |
503 |
5 |
100 % |
502 |
|
6 |
|
|
Intézményi és támogatási kiadások |
230 |
229 |
(3) |
99 % |
229 |
(1) |
100 % |
209 |
|
(2) |
|
|
Egyéb AKCS-n belüli allokációk |
1 868 |
1 864 |
(18) |
100 % |
1 823 |
(4) |
98 % |
1 683 |
|
73 |
|
|
Békekeret |
1 119 |
1 119 |
105 |
100 % |
1 099 |
227 |
98 % |
1 023 |
|
209 |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: AKCS-N BELÜLI ALLOKÁCIÓK |
3 218 |
3 212 |
85 |
100 % |
3 151 |
221 |
98 % |
2 916 |
|
280 |
|
|
AKCS |
Regionális allokációk |
1 942 |
1 926 |
(24) |
99 % |
1 818 |
(8) |
94 % |
1 555 |
|
144 |
|
RÉSZÖSSZESEN: REGIONÁLIS ALLOKÁCIÓK |
1 942 |
1 926 |
(24) |
99 % |
1 818 |
(8) |
94 % |
1 555 |
|
144 |
|
|
Társfinanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Allokációk |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
„A” keret – nemzeti allokációk |
187 |
183 |
(1) |
98 % |
179 |
– |
97 % |
143 |
|
12 |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: „A” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK |
187 |
183 |
(1) |
98 % |
179 |
— |
97 % |
143 |
|
12 |
|
|
Végrehajtási költségek |
5 |
5 |
1 |
100 % |
3 |
1 |
62 % |
2 |
|
1 |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: VÉGREHAJTÁSI KÖLTSÉGEK ÉS KAMATBEVÉTELEK |
5 |
5 |
1 |
100 % |
3 |
1 |
62 % |
2 |
|
1 |
|
|
Egyéb AKCS-n belüli allokációk |
12 |
11 |
(1) |
92 % |
10 |
– |
99 % |
10 |
|
– |
|
|
Békekeret |
1 |
1 |
|
100 % |
1 |
|
99 % |
1 |
|
|
|
|
RÉSZÖSSZESEN: AKCS-N BELÜLI ALLOKÁCIÓK |
12 |
11 |
(1) |
92 % |
11 |
– |
99 % |
11 |
|
— |
|
|
Lehívható tartalékok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tartalékok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
„A” keret tartalék |
– |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
„B” keret tartalék |
– |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
RÉSZÖSSZESEN: ORSZÁGTARTALÉK |
— |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
AKCS-n belüli tartalék |
– |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
RÉSZÖSSZESEN: AKCS-N BELÜLI TARTALÉK |
— |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
AKCS |
Nemzeti allokációs tartalék „A” keret – Stabex |
– |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
RÉSZÖSSZESEN: NEMZETI ALLOKÁCIÓS TARTALÉK „A” KERET – STABEX |
— |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
NIP/RIP tartalék |
– |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
RÉSZÖSSZESEN: NIP/RIP TARTALÉK |
— |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Regionális allokációs tartalék |
– |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
RÉSZÖSSZESEN: REGIONÁLIS ALLOKÁCIÓS TARTALÉK |
— |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Le nem hívható tartalék |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tartalékok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Le nem hívható tartalék |
131 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
RÉSZÖSSZESEN: LE NEM HÍVHATÓ TARTALÉK |
131 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
TOT |
Rendes tagállami hozzájárulások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Allokációk |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
„A” keret – nemzeti allokációk |
190 |
189 |
(2) |
99 % |
182 |
17 |
96 % |
144 |
13 |
79 % |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: „A” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK |
190 |
189 |
(2) |
99 % |
182 |
17 |
96 % |
144 |
|
13 |
|
|
„B” keret – nemzeti allokációk |
15 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Sürgősségi segély |
|
9 |
– |
|
8 |
– |
99 % |
8 |
|
– |
|
|
Költségvetési hatással járó egyéb tételek |
|
6 |
|
|
6 |
|
100 % |
6 |
|
|
|
|
RÉSZÖSSZESEN: „B” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK |
15 |
15 |
— |
98 % |
14 |
— |
99 % |
14 |
|
— |
|
|
Tanulmányok/Technikai segítségnyújtás TOT |
5 |
5 |
– |
100 % |
5 |
– |
98 % |
5 |
|
– |
|
|
TOT |
RÉSZÖSSZESEN: VÉGREHAJTÁSI KÖLTSÉGEK ÉS KAMATBEVÉTELEK |
5 |
5 |
– |
100 % |
5 |
— |
98 % |
5 |
|
— |
|
Regionális allokációk |
40 |
39 |
(1) |
98 % |
37 |
(1) |
95 % |
32 |
|
– |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: REGIONÁLIS ALLOKÁCIÓK |
40 |
39 |
(1) |
98 % |
37 |
(1) |
95 % |
32 |
|
— |
|
|
Lehívható tartalékok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tartalékok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
„A” keret tartalék |
– |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
„B” keret tartalék |
– |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
RÉSZÖSSZESEN: ORSZÁGTARTALÉK |
— |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nemzeti allokációs tartalék „A” keret – Stabex |
– |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
RÉSZÖSSZESEN: NEMZETI ALLOKÁCIÓS TARTALÉK „A” KERET – STABEX |
— |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Regionális allokációs tartalék |
– |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
RÉSZÖSSZESEN: REGIONÁLIS ALLOKÁCIÓS TARTALÉK |
— |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Le nem hívható tartalék |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tartalékok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Le nem hívható tartalék |
25 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
RÉSZÖSSZESEN: LE NEM HÍVHATÓ TARTALÉK |
25 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ÖSSZESEN: AKCS+TOT (TARTALÉKOKKAL) (A+B) |
21 223 |
20 905 |
(147) |
99 % |
20 361 |
236 |
97 % |
18 829 |
1 076 |
92 % |
2.6 táblázat
EFA ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓ – 2018 DECEMBER 31
SEGÉLYTÍPUS
AKCS + TOT – 11 EFA
|
millió EUR |
|||||||||||
|
|
FORRÁSOK |
HATÁROZATOK |
CÉLHOZ KÖTÖTT PÉNZESZKÖZÖK |
KIFIZETÉSEK |
|||||||
|
ÖSSZESÍTETT |
ÉVES |
% |
ÖSSZESÍTETT |
ÉVES |
% |
ÖSSZESÍTETT |
ÉVES |
% |
|||
|
(1) |
(2) |
|
(2): (1) |
(3) |
|
(3): (2) |
(4) |
|
(4): (3) |
||
|
AKCS |
Rendes tagállami hozzájárulások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Allokációk |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
„A” keret – nemzeti allokációk |
15 419 |
12 634 |
1 743 |
82 % |
9 202 |
2 346 |
73 % |
4 467 |
1 536 |
49 % |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: „A” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK |
15 419 |
12 634 |
1 743 |
82 % |
9 202 |
2 346 |
73 % |
4 467 |
|
1 536 |
|
|
„B” keret – nemzeti allokációk |
717 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Sürgősségi segély |
|
592 |
2 |
|
589 |
10 |
99 % |
493 |
|
50 |
|
|
Költségvetési hatással járó egyéb tételek |
|
109 |
|
|
109 |
– |
100 % |
109 |
|
80 |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: „B” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK |
717 |
701 |
2 |
98 % |
698 |
10 |
100 % |
601 |
|
130 |
|
|
Áthidaló eszköz |
– |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
RÉSZÖSSZESEN: ÁTHIDALÓ ESZKÖZ |
— |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Végrehajtási költségek |
1 053 |
700 |
162 |
67 % |
646 |
157 |
92 % |
603 |
|
148 |
|
|
Kamatok és más bevételek |
16 |
10 |
– |
59 % |
7 |
1 |
71 % |
6 |
|
– |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: VÉGREHAJTÁSI KÖLTSÉGEK ÉS KAMATBEVÉTELEK |
1 069 |
710 |
162 |
66 % |
653 |
157 |
92 % |
609 |
|
148 |
|
|
Intézményi és támogatási kiadások |
246 |
133 |
27 |
54 % |
98 |
7 |
74 % |
85 |
|
16 |
|
|
Egyéb AKCS-n belüli allokációk |
2 700 |
2 116 |
871 |
78 % |
1 347 |
537 |
64 % |
899 |
|
408 |
|
|
Békekeret |
1 000 |
1 000 |
6 |
100 % |
946 |
61 |
95 % |
859 |
|
54 |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: AKCS-N BELÜLI ALLOKÁCIÓK |
3 946 |
3 249 |
905 |
82 % |
2 391 |
604 |
74 % |
1 843 |
|
478 |
|
|
Regionális allokációk |
6 541 |
5 803 |
1 381 |
89 % |
4 940 |
1 426 |
85 % |
1 554 |
|
610 |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: REGIONÁLIS ALLOKÁCIÓK |
6 541 |
5 803 |
1 381 |
89 % |
4 940 |
1 426 |
85 % |
1 554 |
|
610 |
|
|
AKCS |
Társfinanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Allokációk |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
„A” keret – nemzeti allokációk |
23 |
20 |
|
89 % |
20 |
– |
100 % |
1 |
|
1 |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: „A” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK |
23 |
20 |
|
89 % |
20 |
– |
100 % |
1 |
|
1 |
|
|
Végrehajtási költségek |
2 |
1 |
1 |
70 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
RÉSZÖSSZESEN: VÉGREHAJTÁSI KÖLTSÉGEK ÉS KAMATBEVÉTELEK |
2 |
1 |
1 |
70 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
Békekeret |
11 |
2 |
1 |
16 % |
2 |
1 |
100 % |
1 |
|
|
|
|
RÉSZÖSSZESEN: AKCS-N BELÜLI ALLOKÁCIÓK |
11 |
2 |
1 |
16 % |
2 |
1 |
100 % |
1 |
|
|
|
|
Regionális allokációk |
2 |
2 |
2 |
100 % |
2 |
2 |
100 % |
|
|
|
|
|
RÉSZÖSSZESEN: REGIONÁLIS ALLOKÁCIÓK |
2 |
2 |
2 |
100 % |
2 |
2 |
100 % |
|
|
|
|
|
Lehívható tartalékok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tartalékok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
„B” keret tartalék |
– |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
RÉSZÖSSZESEN: ORSZÁGTARTALÉK |
— |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
AKCS-n belüli tartalék |
69 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
RÉSZÖSSZESEN: AKCS-N BELÜLI TARTALÉK |
69 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nemzeti allokációs tartalék „A” keret – Stabex |
– |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
RÉSZÖSSZESEN: NEMZETI ALLOKÁCIÓS TARTALÉK „A” KERET – STABEX |
— |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
NIP/RIP tartalék |
1 270 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
RÉSZÖSSZESEN: NIP/RIP TARTALÉK |
1 270 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
AKCS |
Le nem hívható tartalék |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tartalékok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Le nem hívható tartalék |
311 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
RÉSZÖSSZESEN: LE NEM HÍVHATÓ TARTALÉK |
311 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Bizottsági belső szolgáltatási megállapodás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tartalékok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
„A” keret – nemzeti allokációk |
1 |
1 |
|
71 % |
1 |
|
100 % |
1 |
|
|
|
|
RÉSZÖSSZESEN: „A” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK |
1 |
1 |
|
71 % |
1 |
|
100 % |
1 |
|
|
|
|
TOT |
Rendes tagállami hozzájárulások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Allokációk |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
„A” keret – nemzeti allokációk |
196 |
183 |
92 |
93 % |
179 |
97 |
98 % |
76 |
50 |
43 % |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: „A” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK |
196 |
183 |
92 |
93 % |
179 |
97 |
98 % |
76 |
|
50 |
|
|
„B” keret – nemzeti allokációk |
8 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Sürgősségi segély |
|
3 |
3 |
|
3 |
3 |
100 % |
2 |
|
2 |
|
|
Költségvetési hatással járó egyéb tételek |
|
3 |
3 |
|
3 |
3 |
100 % |
3 |
|
3 |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: „B” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK |
8 |
6 |
6 |
75 % |
6 |
6 |
100 % |
5 |
|
5 |
|
|
Áthidaló eszköz |
– |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
RÉSZÖSSZESEN: ÁTHIDALÓ ESZKÖZ |
— |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tanulmányok/Technikai segítségnyújtás TOT |
9 |
5 |
– |
60 % |
5 |
1 |
90 % |
3 |
|
1 |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: VÉGREHAJTÁSI KÖLTSÉGEK ÉS KAMATBEVÉTELEK |
9 |
5 |
— |
60 % |
5 |
1 |
90 % |
3 |
|
1 |
|
|
TOT |
Regionális allokációk |
81 |
37 |
37 |
46 % |
37 |
37 |
99 % |
7 |
|
7 |
|
RÉSZÖSSZESEN: REGIONÁLIS ALLOKÁCIÓK |
81 |
37 |
37 |
46 % |
37 |
37 |
99 % |
7 |
|
7 |
|
|
Társfinanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Allokációk |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
„A” keret – nemzeti allokációk |
– |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
RÉSZÖSSZESEN: „A” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK |
— |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lehívható tartalékok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tartalékok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
NIP/RIP tartalék |
49 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
RÉSZÖSSZESEN: NIP/RIP TARTALÉK |
49 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Le nem hívható tartalék |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tartalékok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Le nem hívható tartalék |
7 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
RÉSZÖSSZESEN: LE NEM HÍVHATÓ TARTALÉK |
7 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Bizottsági belső szolgáltatási megállapodás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tartalékok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
„A” keret – nemzeti allokációk |
– |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
RÉSZÖSSZESEN: „A” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK |
— |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
TOT |
Rendes tagállami hozzájárulások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Allokációk |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
„A” keret – nemzeti allokációk |
10 |
6 |
|
60 % |
6 |
– |
98 % |
6 |
4 |
98 % |
|
|
RÉSZÖSSZESEN: „A” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK |
10 |
6 |
|
60 % |
6 |
– |
98 % |
6 |
|
4 |
|
|
„B” keret – nemzeti allokációk |
7 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
RÉSZÖSSZESEN: „B” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK |
7 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ÖSSZESEN: AKCS+TOT (TARTALÉKOKKAL) (A+B) |
29 747 |
23 359 |
4 332 |
79 % |
18 140 |
4 687 |
78 % |
9 175 |
2 970 |
51 % |
ÉVES JELENTÉS A VÉGREHAJTÁSRÓL – AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK ÁLTAL KEZELT PÉNZESZKÖZÖK
|
EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK |
CA/521/19 2019 március 14 |
||||||||||
|
|
A dokumentum száma: 19/092 |
||||||||||
|
IGAZGATÓTANÁCS |
|||||||||||
|
BERUHÁZÁSI KERET PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK (2018 DECEMBER 31) |
|||||||||||
|
|||||||||||
PÉNZÜGYI HELYZETRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS
(2018 december 31)
|
ezer EUR |
|||
|
|
Megjegyzések |
2018.12.31. |
2017.12.31. |
|
ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek |
5 |
573 708 |
549 101 |
|
Követelések hozzájárulásokból |
9./17 |
100 000 |
150 000 |
|
Pénztári pénzügyi eszközök |
10 |
335 140 |
144 382 |
|
Származékos pénzügyi instrumentumok |
6 |
9 873 |
12 521 |
|
Hitelek és előlegek |
7 |
1 540 991 |
1 666 725 |
|
Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok |
8 |
567 292 |
497 539 |
|
Egyéb eszközök |
11 |
171 |
4 385 |
|
Eszközök összesen |
|
3 127 175 |
3 024 653 |
|
KÖTELEZETTSÉGEK ÉS KAPOTT HOZZÁJÁRULÁSOK |
|
|
|
|
KÖTELEZETTSÉGEK |
|
|
|
|
Származékos pénzügyi instrumentumok |
6 |
8 493 |
1 153 |
|
Halasztott bevételek |
12 |
33 764 |
25 802 |
|
Kibocsátott garanciákra képzett céltartalékok |
13 |
793 |
484 |
|
Hitelnyújtási elkötelezettségekre képzett céltartalékok |
14 |
23 822 |
– |
|
Harmadik féllel szembeni kötelezettségek |
15 |
143 813 |
157 285 |
|
Egyéb kötelezettségek |
16 |
2 493 |
2 462 |
|
Kötelezettségek összesen |
|
213 178 |
187 186 |
|
KAPOTT HOZZÁJÁRULÁSOK |
|
|
|
|
A Keret lehívott tagállami hozzájárulásai |
17 |
2 697 000 |
2 517 000 |
|
Valós érték tartalék (IAS 39) |
|
– |
125 816 |
|
Felhalmozott eredmény |
|
216 997 |
194 651 |
|
Kapott hozzájárulások összesen |
|
2 913 997 |
2 837 467 |
|
Kötelezettségek és kapott hozzájárulások összesen |
|
3 127 175 |
3 024 653 |
KIMUTATÁS AZ EREDMÉNYRE ÉS EGYÉB ÁTFOGÓ JÖVEDELEMRE VONATKOZÓAN
A 2018 DECEMBER 31-ÉN LEZÁRULT ÉV VONATKOZÁSÁBAN
|
ezer EUR |
|||
|
|
Megjegyzések |
2018 1 1-től |
2017 1 1-től |
|
2018 12 31-ig |
2017 12 31-ig |
||
|
Kamat- és kamatjellegű bevételek |
19 |
96 730 |
101 406 |
|
Kamat- és kamatjellegű kiadások |
19 |
–2 539 |
–2 671 |
|
Nettó kamat- és kamatjellegű bevételek |
|
94 191 |
98 735 |
|
Díj- és jutalékbevételek |
20 |
284 |
210 |
|
Díj- és jutalékkiadások |
20 |
–106 |
–60 |
|
Nettó díj- és jutalékbevétel |
|
178 |
150 |
|
Származékos pénzügyi instrumentumok valós értékének változása |
|
–9 987 |
29 637 |
|
Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok nettó eredménye (2017 évben: értékesíthető) |
21 |
–10 179 |
2 711 |
|
Hitelek és előlegek nettó eredménye az eredménnyel szemben valós értéken értékelve |
21 |
–702 |
– |
|
Nettó devizaárfolyam-veszteség |
|
–32 436 |
–38 165 |
|
Pénzügyi műveletek nettó eredménye |
|
–53 304 |
–5 817 |
|
A hitelekből és előlegekből származó értékvesztésben bekövetkezett változások, csökkentve a visszaírással |
7 |
–22 771 |
–10 721 |
|
A garanciákra képzett céltartalékok változása |
13 |
–485 |
–65 |
|
A hitelnyújtási elkötelezettségekre képzett céltartalékok változása |
14 |
–19 612 |
– |
|
Értékesíthető pénzügyi eszközökből származó értékvesztés (IAS 39) |
8 |
– |
–22 024 |
|
Általános igazgatási kiadások |
22 |
–47 799 |
–45 105 |
|
Tárgyévi (veszteség)/nyereség |
|
–49 602 |
15 153 |
|
Egyéb átfogó jövedelem: |
|
|
|
|
Az eredményhez átsorolt vagy átsorolható tételek: |
|
|
|
|
Értékesíthető pénzügyi eszközök – Valós érték tartalék (IAS 39) |
8 |
|
|
|
1 Az értékesíthető pénzügyi eszközök valós értékének nettó változása |
|
– |
–31 034 |
|
2 Az eredményben kimutatott nettó összeg |
|
– |
13 966 |
|
Értékesíthető pénzügyi eszközök összesen |
|
— |
–17 068 |
|
Egyéb átfogó (veszteség) összesen |
|
— |
–17 068 |
|
Tárgyévi átfogó (veszteség) összesen |
|
–49 602 |
–1 915 |
|
(1) A 2018 december 31-én lezárult évben a kamat- és kamatjellegű bevételek 96,7 millió EUR bevételt tartalmaznak az effektívkamatláb-módszeren alapuló amortizált bekerülési értéken tartott eszközök után |
|||
KIMUTATÁS A KAPOTT HOZZÁJÁRULÁSOK VÁLTOZÁSAIRÓL
A 2018 DECEMBER 31-ÉN LEZÁRULT ÉV VONATKOZÁSÁBAN
|
ezer EUR |
|||||
|
|
|
Lehívott hozzájárulás |
Valós érték tartalék (*2) |
Felhalmozott eredmény (*2) |
Összesen |
|
(2018 január 1) |
Megjegyzések |
2 517 000 |
— |
266 599 |
2 783 599 |
|
A tárgyév során lehívott tagállami hozzájárulások |
17 |
180 000 |
– |
– |
180 000 |
|
2018 évi veszteség |
|
– |
– |
–49 602 |
–49 602 |
|
A kapott hozzájárulások változásai |
|
180 000 |
— |
–49 602 |
130 398 |
|
(2018 december 31) |
|
2 697 000 |
— |
216 997 |
2 913 997 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lehívott hozzájárulás |
Valós érték tartalék |
Felhalmozott eredmény |
Összesen |
|
(2017 január 1) |
|
2 377 000 |
142 884 |
179 498 |
2 699 382 |
|
A tárgyév során lehívott tagállami hozzájárulások |
17 |
140 000 |
– |
– |
140 000 |
|
2017 évi nyereség |
|
– |
– |
15 153 |
15 153 |
|
Tárgyévi egyéb átfogó jövedelem összesen (*2) |
|
– |
–17 068 |
– |
–17 068 |
|
A kapott hozzájárulások változásai |
|
140 000 |
–17 068 |
15 153 |
138 085 |
|
(2017 december 31) |
|
2 517 000 |
125 816 |
194 651 |
2 837 467 |
CASH FLOW-KIMUTATÁS
A 2018 DECEMBER 31-ÉN LEZÁRULT ÉV VONATKOZÁSÁBAN
|
ezer EUR |
|||
|
|
Megjegyzések |
2018 1 1-től2018 12 31-ig |
2017 1 1-től2017 12 31-ig |
|
MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEK |
|
|
|
|
Pénzügyi tárgyévi (veszteség)/nyereség |
|
–49 602 |
15 153 |
|
Kiigazítások (az alábbiak tekintetében) |
|
|
|
|
Értékesíthető pénzügyi eszközökből származó értékvesztés (IAS 39) |
8 |
– |
22 024 |
|
Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok nettó eredménye valós értéken |
|
20 665 |
– |
|
A hitelekből és előlegekből származó értékvesztésben bekövetkezett változások, csökkentve a visszaírással |
7 |
22 771 |
10 721 |
|
Hitelek és előlegek nettó eredménye az eredménnyel szemben valós értéken értékelve |
|
702 |
– |
|
Hitelek és előlegek elhatárolt kamatának és amortizált bekerülési értékének változása |
7 |
–1 833 |
–1 198 |
|
A kibocsátott garanciákra képzett céltartalékok nettó változása |
13 |
309 |
–141 |
|
A hitelnyújtási elkötelezettségekre képzett céltartalékok nettó változása |
|
19 666 |
– |
|
Lejáratig tartott pénztári pénzügyi eszközök elhatárolt kamatának és amortizált bekerülési értékének változása |
10 |
–1 645 |
–398 |
|
A halasztott bevételek változása |
|
7 962 |
–481 |
|
Az árfolyamváltozások hitelekre gyakorolt hatása |
7 |
–44 927 |
168 304 |
|
Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok árfolyamváltozás miatti változása |
|
–17 300 |
–1 655 |
|
Az árfolyamváltozások tartott pénzeszközökre gyakorolt hatása |
|
2 561 |
–6 473 |
|
A működési tevékenységekből származó veszteség a működési eszközökben és kötelezettségekben bekövetkezett változás előtt |
|
–40 671 |
205 856 |
|
Hitelfolyósítás |
7 |
– 259 214 |
– 368 662 |
|
Hitelek visszafizetése |
7 |
354 855 |
253 486 |
|
A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek elhatárolt kamatának változása |
5 |
–178 |
63 |
|
A származtatott termékek valós értékének változásai |
|
9 987 |
–29 637 |
|
Pénztári pénzügyi eszközök (csökkenése) |
10 |
–2 219 062 |
–1 084 149 |
|
Pénztári pénzügyi eszközök lejárata |
10 |
2 026 659 |
1 109 563 |
|
Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok (csökkenése) |
8 |
–95 434 |
–62 660 |
|
Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok visszafizetése/értékesítése |
|
32 802 |
44 568 |
|
Az egyéb eszközök (növekedése) |
|
–4 214 |
–4 040 |
|
Az egyéb kötelezettségek (csökkenése)/növekedése |
|
31 |
–84 |
|
Az Európai Beruházási Banknak fizetendő egyéb összegek állományának növekedése |
|
2 168 |
2 202 |
|
Működési tevékenységek során felhasznált/kapott nettó cash flow |
|
– 192 271 |
66 506 |
|
FINANSZÍROZÁSI TEVÉKENYSÉGEK |
|
|
|
|
A tagállamoktól kapott hozzájárulások |
17 |
230 000 |
76 395 |
|
A tagállamoktól kamattámogatás és technikai segítségnyújtás címén kapott összegek |
|
20 000 |
60 000 |
|
A tagállamok nevében kamattámogatás és technikai segítségnyújtás címén kifizetett összegek |
|
–35 641 |
–21 026 |
|
Finanszírozási tevékenységekből származó nettó cash flow |
|
214 359 |
115 369 |
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése |
|
22 088 |
181 875 |
|
Összefoglaló cash flow-kimutatás: |
|
|
|
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek állománya a pénzügyi év elején |
|
549 169 |
360 821 |
|
Nettó pénzeszközök az alábbiakból: |
|
|
|
|
Működési tevékenységek |
|
– 192 271 |
66 506 |
|
Finanszírozási tevékenységek |
|
214 359 |
115 369 |
|
Az árfolyamváltozások pénzeszközökre és pénzeszköz-egyenértékesekre gyakorolt hatásai |
|
2 561 |
6 473 |
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek állománya a pénzügyi év végén |
|
573 818 |
549 169 |
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek összetétele: |
|
|
|
|
Pénzeszközök |
5 |
51 936 |
166 445 |
|
Lekötött betétek (az elhatárolt kamat kivételével) |
5 |
521 882 |
367 721 |
|
Kereskedelmi értékpapírok |
5 |
– |
15 003 |
|
|
|
573 818 |
549 169 |
Megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz, 2018 december 31-i állapot
1. Általános információk
A beruházási keretet (a továbbiakban: a beruházási keret vagy a Keret) az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok csoportja (a továbbiakban: az AKCS-államok) és az Európai Unió és tagállamai közötti tárgyalások eredményeként létrejött, 2000 június 23-án aláírt és 2005 június 25-én, illetve 2010 június 22-én módosított, együttműködési és fejlesztési támogatást célzó Cotonoui Megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) keretében hozták létre
A Keret nem önálló jogalany, tagállamoktól (donoroktól) kapott hozzájárulásait az Európai Beruházási Bank (EBB) kezeli a megállapodásnak megfelelően; az EBB a Keret igazgatását is ellátja
A megállapodás szerinti finanszírozást az uniós tagállamok költségvetéseiből nyújtják Az uniós tagállamok hozzájárulása a beruházási keret finanszírozására allokált összegekből és a kamattámogatások finanszírozására nyújtott támogatásokból áll, a többéves pénzügyi kereteknek (a 2000–2007-es időszakra vonatkozó, 9 EFA-ként ismert első pénzügyi jegyzőkönyvnek, a 2008–2013-as időszakra vonatkozó, 10 EFA-ként ismert második pénzügyi jegyzőkönyvnek, valamint a 2014–2020-as időszakra vonatkozó, 11 EFA-ként ismert harmadik pénzügyi jegyzőkönyvnek) megfelelően Az EBB feladata az alábbiak kezelése:
|
— |
a beruházási keret, egy 3 685,5 millió EUR összegű kockázatot viselő forgóalap, amelynek célja az AKCS-országokban történő magánszektorbeli befektetések ösztönzése, ebből 48,5 millió EUR a tengerentúli országok és területek (a továbbiakban: TOT-országok) számára van elkülönítve, |
|
— |
a kamattámogatások finanszírozására nyújtott, legfeljebb 1 220,85 millió EUR értékű támogatás az AKCS-országok részére, illetve legfeljebb 8,5 millió EUR a TOT-országok részére E támogatás legfeljebb 15 %-a projektspecifikus technikai segítségnyújtás finanszírozására is fordítható |
Ez a pénzügyi kimutatás a 2018 január 1-jétől2018 december 31-ig terjedő időszakra vonatkozik
Az EBB Igazgatási Bizottságának javaslatára az EBB Igazgatótanácsa 2019 március 14-én elfogadta, majd 2019 április 26-ig történő jóváhagyásra a Kormányzótanács elé továbbíttatta e pénzügyi kimutatásokat
2. Lényeges számviteli politikák
2.1. A beszámolókészítés alapja – Megfelelésre vonatkozó kijelentés
A Keret pénzügyi kimutatásait az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolókészítési standardokkal (IFRS) összhangban készítették el
2.2. Jelentős számviteli mérlegelések és becslések
A pénzügyi kimutatások összeállítása szükségessé teszi számviteli becslések alkalmazását Szükséges továbbá, hogy az Európai Beruházási Bank vezetősége a beruházási keret számviteli politikájának alkalmazásakor mérlegelést alkalmazzon A következőkben bemutatjuk azokat a területeket, amelyek igen összetettek vagy alaposabb mérlegelést igényelnek, illetve amelyeken a feltételezések és becslések jelentős hatással vannak a pénzügyi kimutatásokra
A mérlegelések és becslések alkalmazása a következő területeken a legjelentősebb:
— Pénzügyi instrumentumok valós értéken történő értékelése
Az aktív piacokon forgalmazott pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek valós értéke a jegyzett piaci árakon vagy a brókerek árjegyzésein alapul Amennyiben a valós érték nem vezethető le az aktív piacokból, akkor azokat különböző – matematikai modelleket tartalmazó – értékelési technikák segítségével határozzák meg Az e modellekhez használt adatokat lehetőség szerint megfigyelhető piacokról nyerik, de amennyiben ez nem lehetséges, a valós érték megállapításánál bizonyos fokú mérlegelésre van szükség Az értékelések az értékelési technikákhoz használt inputok alapján a 2 4 2 és a 4 megjegyzésben ismertetettek szerint a valósérték-hierarchia különböző szintjeire sorolhatók be
— Hitelekből és előlegekből származó értékvesztés
Az értékvesztés miatti veszteségek meghatározásakor a várható hitelezési veszteség értékelése jelentős mérlegelést tesz szükségessé a vezetés részéről, különösen a hitelkockázat kezdeti megjelenítés óta bekövetkezett jelentős növekedését, az előre tekintő információk beépítését, valamint a jövőbeni cash flow-k és biztosítéki értékek összegének és ütemezésének további becslését Ezeket a becsléseket számos olyan tényező befolyásolja, amelyek változásai jelentősen módosíthatják a megjelenítendő elszámolt veszteség ütemezését és összegét (2 4 2 megjegyzés)
— Nem jegyzett tőkebefektetések értékelése
A nem jegyzett tőkebefektetések értékelése általában a következők egyikén alapszik:
|
— |
jelenlegi, független piaci tranzakciók, |
|
— |
olyan másik instrumentum jelenlegi valós értéke, amely lényegében azonos, |
|
— |
a hasonló feltételekkel és kockázati tényezőkkel rendelkező tételekre alkalmazandó, az aktuális rátával diszkontált várható cash flow, |
|
— |
kiigazított nettó eszközérték módszer, vagy |
|
— |
egyéb értékelési modellek |
A nem jegyzett tőkebefektetések cash flow-jának és diszkonttényezőinek meghatározása jelentős becslést kíván A beruházási keret értékelési technikáit időről időre finomítják és érvényességüket is vizsgálják, vagy az instrumentum megfigyelhető aktuális piaci árainak felhasználásával, vagy pedig más rendelkezésre álló, megfigyelhető piaci adatok figyelembevételével
— Az értékesíthető tőkebefektetések értékvesztése (alkalmazandó 2018 január 1-je előtt)
A beruházási keret értékvesztést számol el abban az esetben, ha az értékesíthető tőkebefektetéseknél a valós érték jelentősen vagy tartósan a bekerülési érték alá csökken, illetve akkor, ha a veszteség egyéb objektív módon bizonyított A „jelentős mérték” és „tartósság” megítélése mérlegelést igényel A beruházási keret általában a legalább 30 %-os veszteséget tekinti „jelentősnek”, „tartós” alatt pedig a 12 hónapnál hosszabb időszakot érti A Keret ezenfelül más tényezőket is értékel, többek között a jegyzett részvények árfolyamának normál volatilitását, valamint a nem jegyzett részvények jövőbeni cash flow-ját és diszkonttényezőit
— Azon gazdálkodó egységek konszolidálása, amelyekben a Keret érdekeltséggel rendelkezik
A Keret jelentős mérlegelés útján megállapította, hogy nem gyakorol ellenőrzést egy olyan gazdálkodó egység felett sem, amelyben érdekeltséggel rendelkezik Ez annak tudható be, hogy az ilyen gazdálkodó egységekben vagy a beltag, vagy az alapkezelő vagy az igazgatótanács rendelkezik kizárólagos felelősséggel a partnerség tevékenységeinek és ügyeinek irányításáért és ellenőrzéséért, illetve rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel a partnerség céljának és célkitűzéseinek végrehajtásához szükséges feladatok befektetési és szakpolitikai iránymutatásoknak megfelelő ellátásához
2.3. A számviteli politika változásai
A Keret az alábbiak kivételével a jelen pénzügyi kimutatások minden időszakára következetesen a 2 4 megjegyzésben meghatározott számviteli politikákat alkalmazta A Keret a következő új standardokat és standardmódosításokat vezette be:
Elfogadott standardok
IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok
A Keret 2018 január 1-jei áttérési dátummal bevezette az IASB által 2014 júliusában kibocsátott IFRS 9 standardot, ami a számviteli politikák megváltozását és a pénzügyi kimutatásokban korábban megjelenített összegek kiigazítását eredményezte Részletekért lásd a 2 5 megjegyzést
Az IFRS 9 áttérésre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazva a Keret úgy döntött, hogy az összehasonlító időszakok tekintetében nem végez újramegállapítást A pénzügyi eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékének az IFRS 9 standard bevezetése miatti módosításait 2018 január 1-jén a tartalékalapban és a valós érték tartalékban jelenítették meg Ennek megfelelően a 2017 tekintetében az akkor alkalmazható szabályok alapján bemutatott információk nem tükrözik az IFRS 9 követelményeit, vagyis nem hasonlíthatók össze az IFRS 9 szerint bemutatott 2018 évi információkkal
IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel standard
Az IFRS 15 standard átfogó keretet ad annak meghatározásához, hogy kell-e, milyen mértékben kell és mikor kell bevételeket megjeleníteni A standard az IAS 18 Bevételek és az IAS 11 Beruházási szerződések standardban, továbbá az IFRIC 13 Ügyfélhűségprogramok értelmezésben meghatározott megjelenítési útmutatás helyébe lép
A Keret a módosított visszamenőleges módszert alkalmazva vezette be a standardot, vagyis a bevezetés halmozott hatását 2018 január 1-jén az felhalmozott eredményében jelenítette meg, és az összehasonlító adatokat nem állapította meg újra
Az IFRS 15 standard alkalmazása nem gyakorolt jelentős hatást a Keret pénzügyi kimutatásaira
IFRIC 22 „Külföldi pénznemben denominált ügyletek és devizaelőlegek” értelmezés
Az értelmezés tisztázza, hogy a kapcsolódó eszköz, ráfordítás vagy bevétel (vagy annak egy része) kezdeti megjelenítéséhez használt azonnali átváltási árfolyam meghatározása céljából az ügylet időpontja az az időpont, amikor a gazdálkodó egység először megjeleníti a devizaelőlegből eredő nem monetáris eszközt vagy nem monetáris kötelezettséget Több fizetett vagy kapott előleg esetén a gazdálkodó egységnek minden egyes fizetett vagy kapott előlegre külön-külön meg kell határoznia az ügylet időpontját
Az értelmezés bevezetése nem volt lényeges hatással a Keret pénzügyi kimutatásaira
Az IFRS standardok éves javításai: 2014–2016 évi ciklus (Az IAS 28 standard módosításai)
Az IAS 28 Társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban lévő befektetések standard módosításai – Annak tisztázása, hogy a befektetést befogadóknak az eredménnyel szemben valós értéken történő értékeléséről befektetésenként kell döntést hozni
A módosítások tisztázzák, hogy ha a gazdálkodó egység kockázati tőkebefektető szervezet vagy más jogosult gazdálkodó egység, akkor a kezdeti megjelenítéskor befektetésenként dönthet arról, hogy a társult vállalkozásban vagy közös vállalkozásban lévő befektetését az eredménnyel szemben valós értéken értékeli Ha a gazdálkodó egység, amely maga nem befektetési gazdálkodó egység, érdekeltséggel rendelkezik egy befektetési gazdálkodó egység társult vállalkozásban vagy közös vállalkozásban, akkor a tőkemódszer alkalmazásakor megtarthatja a befektetési gazdálkodó egység társult vállalkozás vagy közös vállalkozás által a befektetési gazdálkodó egység társult vállalkozás vagy közös vállalkozás leányvállalatokban levő érdekeltségeire alkalmazott valós értéken történő értékelést Ezt a döntést minden egyes befektetési gazdálkodó egység társult vállalkozás vagy közös vállalkozás esetében külön-külön kell meghozni a következő időpontok közül a legkésőbbiken: a) a befektetési gazdálkodó egység társult vállalkozás vagy közös vállalkozás kezdeti megjelenítésekor; b) amikor a társult vállalkozás vagy közös vállalkozás befektetési gazdálkodó egységgé válik; vagy c) amikor a befektetési gazdálkodó egység társult vállalkozás vagy közös vállalkozás első alkalommal válik anyavállalattá
A Keretnek nincsenek befektetései közös vállalkozásokban Következésképpen a módosítás nincs hatással a Keret pénzügyi kimutatásaira
Kibocsátott, de még el nem fogadott standardok
IFRS 16 Lízingek
Az IFRS 16 standardot 2016 januárjában bocsátották ki; a standard az IAS 17 standardban szereplő jelenlegi útmutatás helyébe lép Hatására csaknem minden lízing meg fog jelenni a mérlegben, mivel megszünteti az operatív és a pénzügyi lízing közötti különbségtételt Az új standard keretében egy eszközt (a lízingelt tétel használati jogát) és a bérleti díj fizetésére vonatkozó kötelezettséget kell megjeleníteni Kivételt csak a rövid távú és kisértékű lízingek jelentenek A lízingbeadó számára az elszámolás nem változik jelentősen
Az IFRS 16 standardot az EU 2017 október 31-én hagyta jóvá; a standard a 2019 január 1-jén vagy azután kezdődő éves beszámolási időszakokra alkalmazandó, korábbi alkalmazása megengedett, amennyiben az IFRS 15 standardot is korábban alkalmazzák
A Keret szerint e változás várhatóan nem gyakorol lényeges hatást a Keret pénzügyi kimutatásaira
2.4. A lényeges számviteli politikák összefoglalása
A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás likviditás szerint csökkenő sorrendben mutatja be az eszközöket és a kötelezettségeket, és nem tesz különbséget forgó- és befektetett eszközök, illetve rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek között
2.4.1.
A beruházási keret pénzügyi kimutatásai euróban (EUR) készülnek, amely egyben a funkcionális pénznem is Eltérő jelölés híján a pénzügyi adatok ezer EUR-ra kerekített összegek
Az eurótól eltérő pénznemben végzett tranzakciók átszámítása a tranzakciók időpontjában érvényes átváltási árfolyamon történik
Az eurótól eltérő pénznemben meghatározott monetáris eszközöket és kötelezettségeket a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás fordulónapján érvényes átváltási árfolyamon számítják át euróra Az átszámításból adódó nyereséget vagy veszteséget az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás tartalmazza
Az eurótól eltérő pénznemben megadott, eredeti bekerülési értéken nyilvántartott, nem monetáris tételeket azon az átváltási árfolyamon számítják át, amely az eredeti ügylet napján érvényben volt Az eurótól eltérő pénznemben megadott, valós értéken nyilvántartott, nem monetáris tételeket a valós érték meghatározásának napján érvényes átváltási árfolyamon számítják át
Az ügyleteknek az ügylet napján érvényestől eltérő árfolyamon történő elszámolásából adódó árfolyamkülönbségeket és az el nem számolt, eurótól eltérő pénznemben nyilvántartott monetáris eszközökből és kötelezettségekből keletkező, nem realizált árfolyamkülönbségeket az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás tartalmazza
Az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban szereplő tételeket az ügylet napján érvényes átváltási árfolyamon számítják át euróra
2.4.2.
A nem származékos pénzügyi instrumentumokat kezdetben az elszámolás napja alapján jelenítik meg
Besorolás és értékelés
Pénzügyi eszközök – 2018 január 1-je után alkalmazandó politika
A kezdeti megjelenítéskor a pénzügyi eszközök amortizált bekerülési értéken értékeltként, az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékeltként vagy az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként, a pénzügyi kötelezettségek pedig amortizált bekerülési értéken értékeltként vagy az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként sorolhatók be
Az IFRS 9 standard szerint a besorolás annak megállapításával kezdődik, hogy a pénzügyi eszközt adósság- vagy tőkeinstrumentumnak kell-e tekinteni Az IFRS 9 standard az IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: bemutatás standard fogalommeghatározásaira hivatkozik
Az adósságinstrumentumok olyan instrumentumok, amelyek a partner szemszögéből pénzügyi kötelezettségnek minősülnek, például a hitelek, a vállalati és az államkötvények
Az adósságinstrumentum amortizált bekerülési értéken értékeltként kerül besorolásra, ha teljesíti a két következő feltételt, és nincs kijelölve az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként:
|
— |
az eszközt olyan üzleti modell alapján tartják, amely az eszközök tartásával járó szerződéses cash flow-k beszedését célozza; és |
|
— |
a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei meghatározott időpontokban olyan cash flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint levő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései (ez az ún SPPI kritérium) |
Az adósságinstrumentum az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékeltként kerül besorolásra, ha teljesíti a két következő feltételt, és nincs kijelölve az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként:
|
— |
az eszközt olyan üzleti modell alapján tartják, amely szerződéses cash flow-k beszedésével és a pénzügyi eszközök eladásával éri el célját; valamint |
|
— |
a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei meghatározott időpontokban olyan cash flow-kat eredményeznek, amelyek megfelelnek az SPPI kritériumnak |
A fenti követelményeket a teljes pénzügyi eszközre kell alkalmazni, még akkor is, ha az beágyazott származékos terméket tartalmaz
A tőkeinstrumentumok olyan instrumentumok, amelyek a kibocsátó szemszögéből saját tőkének minősülnek, vagyis nem tartalmaznak szerződéses fizetési kötelezettséget, továbbá maradványérdekeltséget testesítenek meg a kibocsátó nettó eszközeiben A tőkeinstrumentumokat az eredménnyel szemben valós értéken értékelik
A Keret a nem kereskedési céllal tartott tőkebefektetés kezdeti megjelenítésekor visszavonhatatlanul amellett dönthet, hogy a későbbi változásokat az egyéb átfogó jövedelemben mutatja be E döntést befektetésenként hozza meg
Minden más pénzügyi eszköz besorolása az eredménnyel szemben valós értéken történik
Az üzleti modell értékelése
Az EBB a Keret kezelőjeként portfóliószinten értékeli azon üzleti modellt, amely alapján az adósságinstrumentumot tartják, mivel ez tükrözi a legjobban az üzleti tevékenység irányításának és a vezetés tájékoztatásának módját A következőkkel kapcsolatos információkat veszi figyelembe:
|
— |
a portfólió deklarált politikái és célkitűzései, és a politikák gyakorlati végrehajtása Itt különösen azt vizsgálja, hogy a vezetés stratégiája a szerződéses kamatbevételek megszerzésére, egy adott kamatlábprofil fenntartására, a pénzügyi eszközök és az azokat finanszírozó kötelezettségek időtartamának összehangolására vagy az eszközök értékesítéséből származó cash flow-k realizálására összpontosít-e; |
|
— |
a portfólió teljesítményét miként értékelik és miként jelentik a Keret vezetésének; |
|
— |
az üzleti modell teljesítményével (és az adott üzleti modell alapján tartott pénzügyi eszközökkel) kapcsolatos kockázatok, valamint e kockázatok kezelésének módja; és |
|
— |
az értékesítés gyakorisága, volumene és ütemezése a korábbi időszakokban, az értékesítések indokai és a jövőbeni értékesítési tevékenységgel kapcsolatos elvárások |
Az értékesítési tevékenységre vonatkozó információkat azonban nem elszigetelten, hanem annak átfogó értékelése keretében kell figyelembe venni, hogy a Keret hogyan valósítja meg a pénzügyi eszközök kezelésével kapcsolatos deklarált célkitűzést, és miként realizálja a cash flow-kat
Kizárólag a tőke és a kamatok kifizetésére irányuló (SPPI) kritérium
Ezen értékelés alkalmazásában a tőke az adósságinstrumentum kezdeti megjelenítéskori valós értékét jelenti A kamat a pénz időértékének, a meghatározott időszak alatt kint levő tőkeösszeggel kapcsolatos hitelkockázatnak, valamint az egyéb alapvető hitelezési kockázatoknak és költségeknek (például a likviditási kockázatnak és az igazgatási költségeknek) az ellenértékét, valamint a nyereségrátát tartalmazza
Annak értékelésekor, hogy a szerződéses cash flow-k kizárólag a tőke és a tőke után járó kamat kifizetéseinek minősülnek-e, az instrumentum szerződési feltételeit kell figyelembe venni Ez magában foglalja annak értékelését, hogy a pénzügyi eszköz tartalmaz-e olyan szerződéses feltételt, amely miatt a szerződéses cash flow-k ütemezése vagy összege oly mértékben változhat, hogy az meggátolja e feltétel teljesülését
Pénzügyi eszközök – 2018 január 1-je előtt alkalmazandó politika
A Keret a pénzügyi eszközeit az alábbi kategóriák egyikébe sorolta:
|
— |
hitelek és követelések, |
|
— |
lejáratig tartott, |
|
— |
értékesíthető, |
|
— |
eredménnyel szemben valós értéken értékelt |
Kivezetés
A Keret akkor vezeti ki a pénzügyi eszközt, ha lejárnak a pénzügyi eszközből származó cash flow-kra vonatkozó szerződéses jogok, vagy ha a szerződéses cash flow-kra vonatkozó jogokat átruházza egy olyan ügyletben, amelyben lényegében a pénzügyi eszköz tulajdonlásával járó összes kockázat és haszon átruházásra kerül, vagy amelyben a Keret lényegében nem ruházza át és nem is tartja meg a tulajdonlással járó összes kockázatot és hasznot, és nem tartja meg a pénzügyi eszköz ellenőrzését
Egy pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség kivezetésekor (2 4 4 megjegyzés) az eredményben jelenítik meg az eszköz vagy kötelezettség könyv szerinti értéke (illetve az eszköz vagy kötelezettség kivezetett részének könyv szerinti értéke) és az azon összeg közötti különbséget, amely i a kapott vagy kifizetett ellenértékből és ii az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített halmozott nyereségből vagy veszteségből adódik; ez alól kivételt képeznek az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken elszámolt tőkeinstrumentumoknak az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt halmozott nyereségei vagy veszteségei, amelyeket elidegenítéskor az eredmény helyett a tartalékalapba csoportosítanak át
Átsorolás
A kezdeti megjelenítést követően a pénzügyi eszközöket kizárólag akkor sorolják át, ha a Keret megváltoztatja a pénzügyi eszközök kezelésére vonatkozó üzleti modelljét
Pénzügyi instrumentumok valós értéken történő értékelése
A valós érték az az ár, amely az értékelés időpontjában az eszköz értékesítése vagy a kötelezettség átruházása kapcsán a piaci szereplők közötti szokásos ügyletben felmerült volna az elsődleges, vagy annak hiányában a Keret által elérhető legkedvezőbb piacon
Szükség esetén a Keret helyett az EBB értékeli valós értéken az adott instrumentumot, annak aktív piaci jegyzett ára alapján A piac aktívnak minősül, ha azon az eszköz vagy a kötelezettség vonatkozásában megfelelő gyakorisággal és volumenben kötnek ügyleteket az árképzési információk folyamatos beszerzéséhez
Amennyiben a pénzügyi eszközöknek és a pénzügyi kötelezettségeknek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő valós értéke nem vezethető le az aktív piacokból, akkor azokat különböző – matematikai modelleket tartalmazó – értékelési technikák segítségével határozzák meg Az e modellekhez használt adatokat lehetőség szerint megfigyelhető piacokról nyerik, de amennyiben ez nem lehetséges, a valós érték megállapításánál bizonyos fokú mérlegelésre van szükség A kiválasztott értékelési technika figyelembe vesz minden olyan tényezőt, amelyet az ügylet árazásakor a piaci szereplők is figyelembe vennének
Az értékelési technikák tartalmazhatnak nettó jelenértékeket és diszkontált cash flow-modelleket, hasonló, piaci szinten megfigyelhető árakkal rendelkező instrumentumokkal való összevetést, Black-Scholes- és polinomiális opcióárazási modelleket, továbbá egyéb értékelési modelleket Az értékelési technikákban alkalmazott feltételezések és inputok közé tartoznak kockázatmentes és irányadó kamatlábak, diszkontráták becsléséhez használt hitelkockázati felárak, kötvény- és részvényárak, devizaárfolyamok, részvényárak és -árfolyamok, továbbá várható árvolatilitások és árkorrelációk
Az értékelési technikák célja, hogy a valós értéken történő értékeléssel kimutassák azt az árat, amely az értékelés időpontjában az eszköz értékesítése vagy a kötelezettség átruházása kapcsán a piaci szereplők közötti szokásos ügyletben felmerült volna
A Keret az elterjedt, egyszerűbb pénzügyi instrumentumok – például kamatláb- és devizaswapok – valós értékének meghatározására olyan, széles körben elismert értékelési modelleket használ, amelyek csak megfigyelhető piaci adatokat vesznek figyelembe, és korlátozott mértékben igényelnek vezetői mérlegelést és becslést Megfigyelhető árak és modellinputok általában hozzáférhetők a hitel- és a tulajdonviszonyt megtestesítő jegyzett értékpapírok, a tőzsdén forgalmazott derivatívák és az olyan egyszerű tőzsdén kívüli derivatívák piacán, mint a kamatlábswapok A megfigyelhető árak és modellinputok hozzáférhetősége csökkenti a vezetői mérlegelés és becslés szükségességét, illetve a valós érték meghatározásával kapcsolatos bizonytalanságot is A megfigyelhető árak és inputok hozzáférhetősége a termékektől és a piacoktól függően eltér, emellett a pénzügyi piacok bizonyos eseményei és általános körülményei is befolyásolhatják
A Keret az összetettebb instrumentumok esetében saját értékelési technikáit használja, amelyeket elismert értékelési modellekből fejlesztett ki Előfordulhat, hogy a modellek néhány vagy akár összes lényeges inputja a piacon nem megfigyelhető, ezért azokat piaci árakból vagy rátákból kell származtatni, vagy feltételezésekre kell alapítani A nem megfigyelhető lényeges inputok alkalmazását például olyan instrumentumok teszik szükségessé, mint bizonyos, aktív piaccal nem rendelkező hitelek és garanciák A nem megfigyelhető lényeges inputokat alkalmazó értékelési modellek magasabb fokú vezetői mérlegelést és becslést igényelnek a valós érték meghatározásakor Vezetői mérlegelésre és becslésre általában a használandó, megfelelő értékelési modell kiválasztásához, az értékelt pénzügyi instrumentum jövőbeni cash flow-inak meghatározásához, továbbá a partner fizetésképtelenségével és az előlegfizetésekkel kapcsolatos valószínűségnek, valamint a megfelelő diszkontrátáknak a meghatározásához van szükség
A Keret a valós értéken történő értékelést az értékeléshez használt inputok jelentőségét tükröző következő valósérték-hierarchia alapján végzi:
|
— |
1 szint: az inputok a Keret számára hozzáférhető, azonos instrumentumokat forgalmazó aktív piacok korrekció nélküli jegyzett piaci árai |
|
— |
2 szint: az 1 szintű inputok kivételével minden olyan ár, amely megfigyelhető vagy közvetlenül (vagyis árakként) vagy közvetve (vagyis árakból származtatva) Ez a kategória a hasonló instrumentumok aktív piacainak jegyzett piaci árai alapján, az azonos vagy hasonló instrumentumok aktívnak nem tekintett piacainak jegyzett árai alapján vagy az egyéb olyan értékelési technikák segítségével értékelt instrumentumokat foglalja magában, amelyek minden lényeges inputja közvetlenül vagy közvetve megfigyelhető a piaci adatokból |
|
— |
3 szint: nem megfigyelhető inputok Ez a kategória magában foglalja mindazon instrumentumokat, amelyeknél az értékelési technika által használt inputok nem megfigyelhető adatokon alapulnak, és a nem megfigyelhető inputok lényeges hatást gyakorolnak az instrumentum értékelésére Ez a kategória magában foglal olyan instrumentumokat, amelyeket hasonló instrumentumok jegyzett árai alapján értékelnek, amennyiben az instrumentumok különbségeinek bemutatásához lényeges nem megfigyelhető korrekciók vagy feltételezések szükségesek |
A Keret a valósérték-hierarchia szintjei közötti mozgásokat annak a beszámolási időszaknak a végén jeleníti meg, amelyben a változás történt
Pénzügyi eszközök értékvesztése
Értékvesztés – 2018 január 1-je után alkalmazandó politika
Az IFRS 9 standard az IAS 39 standard szerinti „bekövetkezett veszteség” modelljét a „várható hitelezési veszteség” előre tekintő modelljével váltja fel Ez mérlegelést tesz szükségessé az annak értékeléséhez használt mögöttes változók (nemteljesítési valószínűség, nemteljesítéskori veszteségráta, nemteljesítéskori kitettség) meghatározása tekintetében, hogy a gazdasági tényezők változásai miként befolyásolják a várható hitelezési veszteségeket, amit valószínűséggel súlyozott alapon fognak meghatározni
Az új értékvesztési modell az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközökre, a pénzügyi garanciaszerződésekre és a mérlegen kívüli kötelezettségvállalásokra is alkalmazandó
Az IFRS 9 standard szerint az elszámolt veszteségeket a következők valamelyikének alapján kell értékelni:
|
— |
12 havi várható hitelezési veszteségek: ezek a beszámoló fordulónapja után 12 hónapon belül lehetséges nemteljesítési eseményekből eredő várható hitelezési veszteségek, és |
|
— |
élettartami várható hitelezési veszteségek: ezek a pénzügyi instrumentum várható élettartama alatt lehetséges nemteljesítési eseményekből eredő várható hitelezési veszteségek |
Az IFRS 9 standard „háromszakaszos” modellt határoz meg a hitelminőség kezdeti megjelenítés utáni változásain alapuló értékvesztés elszámolására A pénzügyi instrumentumok az 1 szakaszba vannak besorolva, kivéve azokat az instrumentumokat, amelyek esetében a kezdeti megjelenítés után a hitelkockázat jelentős növekedését állapították meg Ezek egyaránt tartalmaznak a Bank szakértelmén alapuló kvantitatív és kvalitatív információkat és elemzéseket, valamint hitelezési szakvéleményeket és prognózisokat
A vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett eszközök (POCI eszközök) esetében a várható hitelezési veszteségek kezdeti megjelenítése nélkül figyelembe vett pénzügyi eszközökről van szó, a POCI eszközök ugyanis mindig a 3 szakaszban találhatók A POCI eszközök esetében az élettartami várható hitelezési veszteség kezdeti megjelenítés óta halmozott változásait az eredménykimutatásban jelenítik meg
A Keret szakaszra vonatkozó értékelése egy lépcsőzetes megközelítésen alapul, amely összhangban áll a hitelkockázati iránymutatásokkal (CRG) és a pénzügyi monitoring-iránymutatásokkal és -eljárásokkal (FMG), figyelembe veszi különösen a figyelőlistát, a belső minősítéseket és a hátralékokat
A hitelkockázat jelentős növekedésekor a pénzügyi instrumentum átkerül a 2 szakaszba, de még nem minősül értékvesztettnek Ha a pénzügyi instrumentum értékvesztetté válik, átkerül a 3 szakaszba
A Keret a 3 szakaszba tartozó kitettségek azonosítása érdekében megállapítja, hogy van-e objektív bizonyíték a nemteljesítési eseményre Egy pénzügyi eszközt akkor tekint nemteljesítőnek, ha a hitelfelvevő a Keret visszkeresete nélkül valószínűleg nem fizeti vissza teljes egészében a Kerettel szembeni hiteltartozását, vagy ha a hitelfelvevő 90 napot meghaladóan késik a Kerettel szembeni bármely lényeges hiteltartozása törlesztésével
Ezzel összefüggésben a Keret egy pénzügyi eszközt értékvesztettnek tekint, ha megállapítja, hogy nem lesz képes az eredeti szerződéses feltételek szerint esedékes összegek vagy az azokkal egyenértékű érték beszedésére Az egyedi hitelezési kitettségek értékelése a hitelfelvevő jellemzői, az általános pénzügyi feltételek, az erőforrások és a múltbeli törlesztések, a pénzügyi felelősséget vállaló kezességvállalóktól várható támogatások, valamint adott esetben a biztosíték realizálható értéke alapján történik
Az értékvesztett követeléseket legalább félévente felülvizsgálják és elemzik A jövőbeni cash flow-k és biztosítéki értékek korábban becsült összegének és ütemezésének változása a hitelveszteségekre képzett céltartalékok változását eredményezi, amelyet az eredménykimutatásban számolnak el vagy írnak jóvá Az értékvesztést csak akkor lehet visszaírni, ha a hitelminőség javulása olyan mértékű, hogy észszerű bizonyosságot ad az eredeti szerződéses feltételek szerinti tőke és kamat időszerű beszedésére Leírásra akkor kerül sor, ha a követelés egészét vagy egy részét behajthatatlannak tekintik vagy elengedik A leírásokat a korábban megállapított értékvesztésekkel vagy közvetlenül az eredménykimutatásban számolják el, csökkentve a követelés tőkeösszegét A korábban leírt összegek részleges vagy teljes megtérülését az eredménykimutatásban írják jóvá
A várható hitelezési veszteség értékelése – inputok, feltételezések és technikák
A 2 és a 3 szakaszba tartozó eszközök esetében az élettartami várható hitelezési veszteségeket, az 1 szakaszba tartozó eszközök esetében a 12 havi várható hitelezési veszteségeket kell értékelni
A várható hitelezési veszteségeket a következő változók alapján számították:
|
— |
nemteljesítési valószínűség (PD), |
|
— |
nemteljesítéskori veszteségráta (LGD), |
|
— |
nemteljesítéskori kitettség (EAD) |
A nemteljesítési valószínűség annak a valószínűsége, hogy a partner a következő 12 hónapban vagy a kötelezettség hátralévő élettartamában nem teljesíti pénzügyi kötelezettségét A nemteljesítési valószínűséget adott időpontban becsülik, statisztikai hitelminősítési modellek alapján számítják, és a különböző partner- és kitettségkategóriákra szabott minősítési eszközökkel értékelik
A minősítések elsődleges inputként szolgálnak a kitettségekre vonatkozó nemteljesítési valószínűség futamidő-struktúrájának meghatározásához Az EBB a Keret hitelkockázati kitettségeiről teljesítési és nemteljesítési adatokat gyűjt A gyűjtött adatokat iparág és régió szerint bontják A hitelciklusokra homogén módon reagáló különböző iparágakat és régiókat együtt elemzik
Az EBB statisztikai modellek használatával elemzi a gyűjtött adatokat és megbecsüli a kitettségek hátralévő élettartamára vonatkozó nemteljesítési valószínűséget, illetve értékeli, hogy ezek miként változnak az idő előrehaladtával
A nemteljesítéskori veszteségráta azt mutatja meg, hogy az EBB várakozása szerint mekkora a kitettségen a partner nemteljesítése miatt keletkező veszteség és a nemteljesítés időpontjában kint lévő összeg aránya A nemteljesítéskori veszteségráta a az „1 – visszafizetési ráta” képlettel is meghatározható A nemteljesítéskori veszteségráta becslését főként a földrajzi tényező és a partner típusa befolyásolja, amely öt fő kitettségi osztályba sorolható: szuverének, közintézmények, pénzügyi intézmények, vállalatok és projektfinanszírozás A nemteljesítéskori veszteségráta értéke a kitettség termék- és szerződésspecifikus jellemzői alapján tovább pontosítható
Az EBB prognózisokat is figyelembe vesz egyfelől annak értékeléséhez, hogy egy instrumentum hitelkockázata jelentősen megnőtt-e a kezdeti megjelenítés óta, másfelől a várható hitelezési veszteségek értékeléséhez is
Értékvesztés – 2018 január 1-je előtt alkalmazandó politika
A Keret a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatások minden egyes fordulónapján értékeli, hogy van-e objektív bizonyíték a pénzügyi eszköz értékvesztésére A pénzügyi eszközre vagy a pénzügyieszköz-csoportra nézve értékvesztés akkor és csak akkor merül fel, illetve számolandó el, ha objektív bizonyítékai vannak annak, hogy az értékvesztés egy vagy több olyan esemény eredménye, amely a nettó befektetés kezdeti megjelenítése után történt (felmerült „veszteséget okozó esemény”), és ez a veszteséget okozó esemény olyan hatással van a pénzügyi eszköz vagy pénzügyieszköz-csoport becsült jövőbeni cash flow-jára, amelyet megbízhatóan lehet becsülni Az értékvesztést bizonyíthatja, ha a hitelfelvevő vagy a hitelfelvevők csoportja láthatólag jelentős pénzügyi nehézségekkel küszködik, késésben van a kamat- és tőkefizetéssel, vagy elmulasztja azt, fennáll a valószínűsége, hogy csődbe megy vagy egyéb pénzügyi átalakításra szorul, illetve a rendelkezésre álló adatok a becsült jövőbeni cash flow mérhető csökkenésére utalnak, mint például a hátralék vagy a gazdasági feltételek késedelmes fizetéshez vagy nemfizetéshez vezető változása
A pénzügyi év végén kint lévő és amortizált bekerülési értéken nyilvántartott hitelekre értékvesztést számolnak el, amennyiben objektív bizonyíték van arra, hogy fennáll annak a kockázata, hogy az eredeti szerződés szerinti összeg vagy azzal egyenértékű érték része vagy egésze behajthatatlan Amennyiben objektív bizonyíték van rá, hogy ténylegesen értékvesztés történt, az értékvesztés összegét az eszköz könyv szerinti értéke és a becsült jövőbeni cash flow jelenértéke közötti különbségben adják meg Az eszköz könyv szerinti értékét különálló értékvesztési számla alkalmazásával csökkentik, az értékvesztés összege pedig szerepel az eredményre és átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban A kamatbevételt a továbbiakban a csökkentett könyv szerinti értéknek megfelelően számítják, az eszköz effektív kamatlába alapján A hiteleket a megfelelő értékhelyesbítéssel együtt akkor írják le, ha nincs kilátás a jövőbeli behajtásra Amennyiben az értékvesztés után bekövetkezett esemény következtében az értékvesztés becsült összege a későbbi években növekszik vagy csökken, a különálló értékvesztési számla módosításával növelik vagy csökkentik a korábban megállapított értékvesztési összeget
A beruházási keret minden egyes művelet kapcsán hitelkockázat-elemzést végez, így nincs szüksége átfogó értékvesztési vizsgálatokra
Az értékesíthető pénzügyi eszközökre vonatkozóan a Keret a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatások minden egyes fordulónapján értékeli, hogy van-e objektív bizonyíték arra, hogy értékvesztés történt Objektív bizonyítéknak számít, ha a befektetés valós értéke jelentősen vagy tartósan a bekerülési érték alá csökken Amennyiben az értékvesztés bebizonyosodott, a halmozott veszteséget (amely a beszerzési költség és a jelenlegi valós érték különbsége, csökkentve az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban az adott befektetéssel kapcsolatban korábban megjelenített értékvesztés összegével) eltávolítják a kapott hozzájárulások sorból és az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban szerepeltetik Az értékesíthető pénzügyi eszközökből származó értékvesztés miatti veszteségek nem kerülnek visszaírásra az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban, a valós érték értékvesztés után bekövetkező növekedését közvetlenül a kapott hozzájárulások között számolják el
Az Európai Beruházási Bank kockázatkezelési igazgatósága értékvesztés szempontjából legalább évente egyszer felülvizsgálja a befektetett pénzügyi eszközöket Ennek alapján a következő kiigazításokra kerülhet sor: a leszámítolás összegének az eszközök élettartamára történő felosztása az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban, valamint az eredeti értékvesztés újraértékeléséhez szükséges valamennyi kiigazítás
2.4.2.1. Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek
A beruházási keret a folyószámlákat, valamint az eredetileg három hónapnál nem hosszabb rövid lejáratú betéteket és kereskedelmi kötvényeket sorolja a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek közé A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek amortizált bekerülési értéken szerepelnek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban
2.4.2.2. Pénztári pénzügyi eszközök
A pénztári pénzügyi eszközök 2017 december 31-én lejáratig tartott pénzügyi eszköz néven szerepeltek a beruházási keret pénzügyi kimutatásaiban
A pénztári pénzügyi eszközök közé a lejáratig tartás szándékával vásárolt jegyzett és nem jegyzett kötvények és a három hónapnál hosszabb eredeti lejáratú kereskedelmi értékpapírok tartoznak, értékelésük következetesen az amortizált bekerülési érték alapján történik
Az ilyen kötvényeket és kereskedelmi értékpapírokat kezdetben bekerülési értéken, vagyis a közvetlenül kapcsolódó ügyleti költségekkel megnövelt valós értéken jelenítik meg A nyilvántartott ár és a visszaváltási ár közötti különbséget az instrumentum hátralévő élettartama alatt az effektívkamatláb-módszernek megfelelően amortizálják
2.4.2.3. Hitelek és előlegek
A hitelek és előlegek 2017 december 31-én hitelek és követelések néven, amortizált bekerülési értéken szerepeltek a beruházási keret pénzügyi kimutatásaiban
A hitelek és előlegek a következőket foglalják magukban:
|
— |
amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek és előlegek |
|
— |
kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelek és előlegek |
A beruházási keretből nyújtott hitelek akkor kerülnek kimutatásra a Keret aktívái között, amikor megtörténik a fizetés a hitelfelvevő felé A hitelek folyósítatlan része a mérlegen kívüli tételek között, névértéken szerepel
Az SPPI kritériumnak megfelelő hiteleket először bekerülési értéken veszik nyilvántartásba (ez a nettó folyósított összeg – vagyis a tranzakciós költségeket is tartalmazó hitelösszeg valós értéke), a későbbiekben pedig az effektívkamatláb-módszert alkalmazva amortizált bekerülési értéken értékelik
Az SPPI kritériumot nem teljesítő hiteleket kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelik
A valós értéken történő értékelés módszere a diszkontált cash flow módszerén alapul
2.4.2.4. Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok
A részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok 2017 december 31-én értékesíthető pénzügyi eszköz néven szerepeltek a beruházási keret pénzügyi kimutatásaiban
A Keret két fajta tőkebefektetést különböztet meg: i a közvetlen tőkebefektetéseket és a ii kockázatitőke-alapokat A részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok kezdeti megjelenítése az ügyleti költségekkel megnövelt valós értéken történik A valós érték későbbi változásait, köztük a devizaátszámításból eredő nyereségeket vagy veszteségeket az egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban jelenítik meg, a Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok eredménye rovatban
A nem jegyzett befektetések esetében a valós érték nem állapítható meg aktív piacokból, ezért azt elismert értékelési technikák alkalmazásával határozzák meg (4 2 1 megjegyzés)
A beruházási keret által szerzett részesedések jellemzően magántőke- vagy kockázatitőke-alapokba történő befektetések Az ágazati gyakorlat szerint e befektetéseket általában több olyan befektető jegyzi közösen, amelyek egyike sem képes egyedül befolyásolni az érintett alap napi működését vagy befektetési tevékenységét Következésképpen ha egy befektető tagja egy ilyen alap irányító szervének, az elvben nem jogosítja fel a befektetőt arra, hogy befolyásolja az alap napi működését Emellett a magántőke- vagy kockázatitőke-alapok egyedi befektetői az alap olyan politikáit sem határozhatják meg, mint például az osztalékok vagy az egyéb juttatások fizetését szabályozó politika Az ilyen döntéseket az alap vezetésének és a részvényesek összességének a jogait és kötelezettségeit szabályozó részvényesi megállapodás alapján rendszerint az alap vezetése hozza meg A részvényesi megállapodás általában azt is megakadályozza, hogy az egyedi befektetők kétoldalú jelleggel az alapot érintő lényeges méretű ügyleteket hajtsanak végre, cserét eszközöljenek a vezetőségben vagy privilegizált hozzáférést kapjanak döntő fontosságú technikai információkhoz A Keret befektetéseit az említett ágazati gyakorlatnak megfelelően hajtják végre, biztosítva, hogy a Keret ne gyakoroljon az IFRS 10 és az IAS 28 standard értelmében vett ellenőrzést vagy bármilyen formájú jelentős befolyást e befektetések felett, ideértve azokat is, amelyekben a beruházási keret a szavazati jogoknak több mint 20 %-át birtokolja
2.4.3.
A pénzügyi garanciaszerződés olyan szerződés, amely a Keret számára meghatározott fizetések teljesítését írja elő a garanciabirtokos abból adódó veszteségének megtérítésére, hogy egy meghatározott adós esedékességkor nem fizet a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum feltételeivel összhangban
A hatályos szabályok alapján ezek a garanciák nem teljesítik a biztosítási szerződésekre vonatkozó feltételeket (IFRS 4 Biztosítási szerződések standard)
2018 január 1-je után alkalmazandó politika
A pénzügyi garanciákat az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard szerint származtatott termékként vagy pénzügyi garanciaként kell elszámolni, az IFRS 9 standardban meghatározott jellemzők és tulajdonságok alapján
A származtatott termékekre (derivatívákra) vonatkozó számviteli politika a 2 4 5 megjegyzésben található
A pénzügyi garanciákat kezdetben a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban a „Kibocsátott garanciákra képzett céltartalékok” alatt jelenítik meg, a pénzügyi garanciák kibocsátásához közvetlenül kapcsolódó ügyleti költségekkel megnövelt valós értéken A kezdeti megjelenítéskor a fizetési kötelezettség a várt díjbevétel vagy a kezdeti várható veszteség nettó jelenértékének felel meg
A kezdeti megjelenítést követően a pénzügyi garanciákat az alábbiak közül a magasabb értéken értékelik:
|
— |
az IFRS 9 standard szerint meghatározott elszámolt veszteség összege, és |
|
— |
a kezdetben megjelenített díj, csökkentve az IFRS 15 standard elvei szerint megjelenített bevétellel |
A pénzügyi garanciákkal kapcsolatos, nem a garancia lehívására irányuló (IFRS 9 standard szerint értékelt) nettó kötelezettségek növekedését vagy csökkenését az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban jelenítik meg „A garanciákra képzett céltartalékok változása” alatt
A kapott díjakat az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban a „Díj- és jutalékbevételek” alatt jelenítik meg a pénzügyi garancia élettartama alatt a törlesztési ütemterv alapján az IFRS 15 standardnak megfelelően
A garanciamegállapodás aláírásakor a garanciát függő kötelezettségként tüntetik fel a beruházási keret felé, a garancia igénybevételekor pedig kötelezettségvállalásként
2018 január 1-je előtt alkalmazandó politika
A kezdeti megjelenítéskor a pénzügyi garanciákat a várt díjbevétel és a kezdeti várható veszteség nettó jelenértékének megfelelő valós értéken számolják el A számítást a tranzakció megkezdésénél végzik el, a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban pedig az „egyéb eszközök” és az „egyéb kötelezettségek” alatt, a „pénzügyi garanciák” sorban tüntetik fel
A kezdeti megjelenítést követően a beruházási keret e garanciákhoz kapcsolódó kötelezettségeit az alábbiak közül a magasabb értéken értékelik:
|
— |
a kezdeti megjelenítés szerinti összeg, adott esetben csökkentve az IAS 18 Bevételek standardnak megfelelően megjelenített halmozott amortizációval, és a garancia alapján keletkező bármely aktuális pénzügyi kötelem rendezéséhez szükséges kiadások legjobb becslése |
|
— |
az IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések standardnak megfelelően |
A kiadások legjobb becslését az IAS 37 standardnak megfelelően határozzák meg A pénzügyi garanciákra képzett céltartalékok a kötelem teljesítési költségének felelnek meg, vagyis a várható veszteségnek, amelyet a vonatkozó tényezők és a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás fordulónapján rendelkezésre álló információk alapján becsülnek
Ha az IAS 39 standard szerint értékelt pénzügyi garanciát kivezetik, és az IAS 37 standardnak megfelelően kezelik, akkor annak a korábban az „Egyéb kötelezettségek” alatt nyilvántartott értékét a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás „Kibocsátott garanciákra képzett céltartalékok” szakaszába kell átvezetni
A pénzügyi garanciákra képzett (IAS 37 standard szerint értékelt) céltartalékot az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban jelenítik meg „A garanciákra képzett céltartalékok változása” alatt
2.4.4.
Besorolás és értékelés
Pénzügyi kötelezettségek – 2018 január 1-je után alkalmazandó politika
A pénzügyi kötelezettségeket – a kereskedési céllal tartottak (például a származtatott kötelezettségek) kivételével – amortizált bekerülési értéken jelenítik meg
Az IFRS 9 standard lényegében megtartja az IAS 39 standardnak a pénzügyi kötelezettségek besorolásával kapcsolatos követelményeit; a Keret pénzügyi kötelezettségeit mindkét standard szerint amortizált bekerülési értéken értékelik
Pénzügyi kötelezettségek – 2018 január 1-je előtt alkalmazandó politika
A Keret a pénzügyi kötelezettségeit az alábbi kategóriák egyikébe sorolta:
|
— |
amortizált bekerülési értéken értékelt, |
|
— |
az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, illetve ezen a kategórián belül: kereskedési célra tartott |
Kivezetés
A Keret a pénzügyi kötelezettséget a szerződéses kötelmek elengedésekor, törlésekor vagy lejáratakor vezeti ki
2.4.5.
A származékos pénzügyi instrumentumok (derivatívák) közé tartoznak a keresztdevizaswapok, a keresztdevizás kamatlábswapok, a rövid lejáratú devizaswap-szerződések (devizaswapok) és a kamatlábswapok
A származékos pénzügyi instrumentumokat kezdetben az ügyletkötés napja alapján jelenítik meg
Szokásos működése során a beruházási keret a specifikus hitelműveletek fedezésére swapügyleteket, a devizapozíciók fedezésére pedig devizaforward-ügyleteket köthet – az eurótól eltérő, aktív piacú devizákban – annak érdekében, hogy ellensúlyozza a devizaárfolyam-ingadozásokból eredő nyereségeket vagy veszteségeket
Minden derivatívát az eredménnyel szemben valós értéken értékelnek és származékos pénzügyi instrumentumként jelenítenek meg A valós érték meghatározása elsősorban diszkontált cash flow-modellek, opciós árazási modellek és harmadik felek árajánlatai alapján történik
A derivatívákat valós értéken, az eszközök között tartják nyilván, ha értékük pozitív, és a kötelezettségek között, ha értékük negatív A származékos pénzügyi instrumentumok valós értékében bekövetkező változásokat az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás „Származékos pénzügyi instrumentumok valós értékének változása” sora tartalmazza
Az IFRS 9 standard szétválasztási követelményei alapján a pénzügyi eszközök és a pénzügyi kötelezettségek esetében a beágyazott derivatívákat egymással szemben elszámolták, így a hibrid szerződések a besorolás szempontjából teljes egészükben pénzügyi eszköznek vagy pénzügyi kötelezettségnek minősülnek
2.4.6.
A tagállamok hozzájárulásai a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban a követelések között szerepelnek azon tanácsi határozat napjától, amely rögzíti a tagállamok által a beruházási keretbe fizetendő pénzügyi hozzájárulás összegét
Mivel a tagállami hozzájárulások teljesítik az alábbi követelményeket, tőkének minősülnek:
|
— |
a hozzájárulási megállapodásban meghatározott módon a tagállamok a Keret felszámolása esetén dönthetnek a Keret nettó eszközeinek felhasználásáról, |
|
— |
az összes többi instrumentumkategória alá rendelt instrumentumkategóriába tartoznak, |
|
— |
az összes többi instrumentumkategória alá rendelt instrumentumkategóriába tartozó valamennyi pénzügyi instrumentum azonos jellemzőkkel bír, |
|
— |
az instrumentumnak nincs olyan jellemzője, amelynek következtében kötelezettségnek minősülne, és |
|
— |
az instrumentum élettartama alatt az instrumentumnak tulajdonítható összes várható cash flow alapvetően a Keret nyereségén vagy veszteségén, megjelenített nettó eszközeinek változásain, illetve megjelenített és meg nem jelenített nettó eszközeinek valós értékében az instrumentum élettartama alatt bekövetkező változásokon alapul |
A hozzájárulásokat amortizált bekerülési értéken sorolják be és értékelik a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban
2.4.7.
A beruházási keretből nyújtott hiteleket az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban (Kamat- és kamatjellegű bevételek) és a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban (Hitelek és előlegek) az eredményelszámolás elve alapján tartják nyilván, az effektív kamatlábat használva, amellyel ha a becsült jövőbeli pénzbeli fizetéseket vagy pénzbevételeket a hitel várható élettartamára vetítve diszkontáljuk, pontosan a hitel nettó könyv szerinti értékét kapjuk Amennyiben egy hitel nyilvántartott értéke értékvesztés következtében csökken, a kamatjövedelmet továbbra is az eredeti effektív kamatlábat alkalmazva mutatják ki az új könyv szerinti értéken
A POCI hiteleket az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban (Kamat- és kamatjellegű bevételek) és a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban (Hitelek és előlegek) az eredményelszámolás elve alapján tartják nyilván, a hitel teljes élettartamára a hitelkorrigált effektív kamatlábat használva, amellyel ha a becsült jövőbeli pénzbeli fizetéseket vagy pénzbevételeket a hitel várható élettartamára vetítve diszkontáljuk, pontosan a hitel amortizált bekerülési értékét kapjuk
Az elkötelezettségi díjakat elhatárolják, és az effektívkamatláb-módszert alkalmazva a kapcsolódó hitel nyújtásától annak visszafizetéséig terjedő időszakra jelenítik meg jövedelemként az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban a kamat- és kamatjellegű bevételek között
2.4.8.
Tevékenységének részeként a beruházási keret kamattámogatásokat és technikai segítségnyújtást is kezel a tagállamok nevében
A tagállamok hozzájárulásának kamattámogatás és technikai segítségnyújtás fizetésére elkülönített része nem tartozik a beruházási keret kapott hozzájárulásai közé, hanem harmadik féllel szembeni kötelezettségnek minősül A beruházási keret intézi a végső kedvezményezetteknek történő kifizetéseket, majd ezekkel csökkenti a harmadik féllel szembeni kötelezettségek összegét
Amennyiben a kamattámogatásra és technikai segítségnyújtásra fordítandó összeget nem használják fel teljes mértékben, ezt az összeget a Kerethez való hozzájárulások közé sorolják át
2.4.9.
A pénzeszközökből és pénzeszköz-egyenértékesekből származó kamatbevételt a beruházási keret eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásában, az eredményelszámolás elve alapján jelenítik meg
2.4.10.
A meghatározott időszakon keresztül nyújtott szolgáltatások után kapott díjakat a szolgáltatás nyújtásának időpontjában könyvelik le jövedelemként, míg a lényeges cselekmény végrehajtásáért kapott díjakat akkor jelenítik meg jövedelemként, amikor a lényeges cselekmény befejeződött Ezek a díjak az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban kerülnek bemutatásra a díj- és jutalékbevételek között
A részvényekhez és egyéb változó hozamú értékpapírokhoz kapcsolódó osztalékokat azok beérkezésekor könyvelik le, és az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban kerülnek bemutatásra a részvényeken és egyéb változó hozamú értékpapírokon realizált nettó nyereségek között
2.4.11.
Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv kimondja, hogy az uniós intézmények eszközei, bevételei és egyéb tulajdonai mentesek minden közvetlen adó alól
2.5. Áttérési közzétételek
Az alábbi táblázat az IAS 39 standard szerinti eredeti értékelési kategóriákat, valamint az IFRS 9 standard szerinti új értékelési kategóriákat mutatja be a Keret eszközei és kötelezettségei tekintetében a 2018 január 1-jei állapot szerint
|
ezer EUR |
|||||||||
|
ESZKÖZÖK |
|||||||||
|
Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás (2017 december 31) |
IAS 39 szerinti értékelési kategória |
Nettó könyv szerinti érték |
IFRS 9 szerinti értékelési kategória |
Nettó könyv szerinti érték |
Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás 2018 január 1-től |
||||
|
Hitelek és követelések |
549 101 |
Amortizált bekerülési érték |
549 101 |
|
||||
|
Hitelek és követelések |
150 000 |
Amortizált bekerülési érték |
150 000 |
|
||||
|
Lejáratig tartott |
144 382 |
Amortizált bekerülési érték |
144 382 |
|
||||
|
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt |
12 521 |
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt |
12 521 |
|
||||
|
Hitelek és követelések |
1 666 725 |
Amortizált bekerülési érték |
1 615 589 |
|
||||
|
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt |
1 422 |
||||||||
|
Értékesíthető |
497 539 |
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt |
497 539 |
|
||||
|
Hitelek és követelések |
4 385 |
Amortizált bekerülési érték |
4 385 |
|
||||
|
Eszközök összesen |
|
3 024 653 |
|
2 974 939 |
Eszközök összesen |
||||
|
ezer EUR |
|||||||||
|
Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás |
|||||||||
|
(2017 december 31) |
IAS 39 szerinti értékelési kategória |
Nettó könyv szerinti érték |
IFRS 9 szerinti értékelési kategória |
Nettó könyv szerinti érték |
Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás 2018 január 1-től |
||||
|
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt |
1 153 |
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt |
1 153 |
|
||||
|
Amortizált bekerülési érték |
25 802 |
Amortizált bekerülési érték |
25 802 |
|
||||
|
Pénzügyi garanciák |
484 |
Pénzügyi garanciák |
484 |
|
||||
|
Amortizált bekerülési érték |
– |
Amortizált bekerülési érték |
4 156 |
|
||||
|
Amortizált bekerülési érték |
157 285 |
Amortizált bekerülési érték |
157 285 |
|
||||
|
Amortizált bekerülési érték |
2 462 |
Amortizált bekerülési érték |
2 462 |
|
||||
|
Kötelezettségek összesen |
|
187 186 |
|
191 342 |
Kötelezettségek összesen |
||||
|
|
|
|
|
|
||||
|
|
2 517 000 |
|
2 517 000 |
|
||||
|
|
125 816 |
|
– |
|
||||
|
|
194 651 |
|
266 597 |
|
||||
|
Kötelezettségek és saját tőke összesen |
|
3 024 653 |
|
2 974 939 |
Kötelezettségek és saját tőke összesen |
||||
Az alábbi táblázat a Keret eszközeinek és kötelezettségeinek az IAS 39 standard szerinti korábbi értékelési kategóriához tartozó könyv szerinti értékét egyezteti az új értékelési kategóriákkal az IFRS 9 standardra való 2018 január 1-jei áttérés bemutatásához
|
ezer EUR |
||||||
|
PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK |
IAS 39 szerinti könyv szerinti érték, 2017.12.31. |
Átsorolások |
Újraértékelések |
IFRS 9 szerinti könyv szerinti érték, 2018.1.1. |
||
|
Amortizált bekerülési érték |
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
||
|
IAS 39 szerinti nyitóegyenleg és IFRS 9 szerinti záróegyenleg |
549 101 |
– |
– |
549 101 |
||
|
|
|
|
|
||
|
IAS 39 szerinti nyitóegyenleg és IFRS 9 szerinti záróegyenleg |
150 000 |
– |
– |
150 000 |
||
|
|
|
|
|
||
|
IAS 39 szerinti nyitóegyenleg és IFRS 9 szerinti záróegyenleg |
144 382 |
– |
– |
144 382 |
||
|
|
|
|
|
||
|
IAS 39 szerinti nyitóegyenleg és IFRS 9 szerinti záróegyenleg |
12 521 |
– |
– |
12 521 |
||
|
|
|
|
|
||
|
IAS 39 szerinti nyitóegyenleg |
1 666 725 |
– |
– |
1 666 725 |
||
|
Amortizált bekerülési értékről az eredménnyel szemben valós értéken értékeltre való átcsoportosítás |
– |
–1 422 |
– |
–1 422 |
||
|
Újraértékelés: Várható hitelezési veszteség miatti értékvesztés |
– |
– |
–49 714 |
–49 714 |
||
|
IFRS 9 szerinti záróegyenleg |
1 666 725 |
–1 422 |
–49 714 |
1 615 589 |
||
|
|
|
|
|
||
|
IAS 39 szerinti nyitóegyenleg és IFRS 9 szerinti záróegyenleg |
4 385 |
– |
– |
4 385 |
||
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
2 527 114 |
–1 422 |
–49 714 |
2 475 978 |
||
|
ezer EUR |
||||||
|
|
IAS 39 szerinti könyv szerinti érték, 2017.12.31. |
Átsorolások |
Újraértékelések |
IFRS 9 szerinti könyv szerinti érték, 2018.1.1. |
||
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt / értékesíthető |
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
||
|
IAS 39 szerinti nyitóegyenleg |
497 539 |
– |
– |
497 539 |
||
|
Értékesíthetőről az eredménnyel szemben valós értéken értékeltre való átcsoportosítás |
– |
– 497 539 |
– |
– 497 539 |
||
|
IFRS 9 szerinti záróegyenleg |
497 539 |
– 497 539 |
– |
– |
||
|
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
497 539 |
– 497 539 |
– |
– |
||
|
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt |
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
||
|
IAS 39 szerinti nyitóegyenleg |
– |
– |
– |
– |
||
|
Amortizált bekerülési értékről az eredménnyel szemben valós értéken értékeltre való átcsoportosítás |
– |
1 422 |
– |
1 422 |
||
|
Újraértékelés: Várható hitelezési veszteség miatti értékvesztés |
– |
– |
– |
– |
||
|
IFRS 9 szerinti záróegyenleg |
– |
1 422 |
– |
1 422 |
||
|
|
|
|
|
||
|
IAS 39 szerinti nyitóegyenleg |
– |
– |
– |
– |
||
|
Értékesíthetőről az eredménnyel szemben valós értéken értékeltre való átcsoportosítás |
– |
497 539 |
– |
497 539 |
||
|
IFRS 9 szerinti záróegyenleg |
– |
497 539 |
– |
497 539 |
||
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen |
– |
498 961 |
– |
498 961 |
||
|
Pénzügyi eszközök összesen |
3 024 653 |
— |
–49 714 |
2 974 939 |
||
|
ezer EUR |
||||||
|
PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK |
IAS 39 szerinti könyv szerinti érték, 2017.12.31. |
Átsorolások |
Újraértékelések |
IFRS 9 szerinti könyv szerinti érték, 2018.1.1. |
||
|
Amortizált bekerülési érték |
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
||
|
IAS 39 szerinti nyitóegyenleg és IFRS 9 szerinti záróegyenleg |
25 802 |
– |
– |
25 802 |
||
|
|
|
|
|
||
|
IAS 39 szerinti nyitóegyenleg |
– |
– |
– |
|
||
|
Várható hitelezési veszteség miatti értékvesztés újraértékelése |
– |
– |
4 156 |
4 156 |
||
|
IFRS 9 szerinti záróegyenleg |
|
– |
4 156 |
4 156 |
||
|
|
|
|
|
||
|
IAS 39 szerinti nyitóegyenleg és IFRS 9 szerinti záróegyenleg |
157 285 |
– |
– |
157 285 |
||
|
|
|
|
|
||
|
IAS 39 szerinti nyitóegyenleg és IFRS 9 szerinti záróegyenleg |
2 462 |
– |
– |
2 462 |
||
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen |
185 549 |
— |
4 156 |
189 705 |
||
|
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt |
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
||
|
IAS 39 szerinti nyitóegyenleg és IFRS 9 szerinti záróegyenleg |
1 153 |
– |
– |
1 153 |
||
|
|
|
|
|
||
|
IAS 39 szerinti nyitóegyenleg és IFRS 9 szerinti záróegyenleg |
484 |
– |
– |
484 |
||
|
Várható hitelezési veszteség miatti értékvesztés újraértékelése |
– |
– |
– |
– |
||
|
IFRS 9 szerinti záróegyenleg |
484 |
– |
– |
484 |
||
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen |
1 637 |
— |
– |
1 637 |
||
|
Pénzügyi kötelezettségek összesen |
187 186 |
— |
4 156 |
191 342 |
||
Az alábbi táblázat az IFRS 9 standardra való áttérésnek a Keret kapott hozzájárulásaira gyakorolt hatását elemzi (2018 január 1) A hatás a valós érték tartalékhoz kapcsolódik A kapott hozzájárulások egyéb elemeire az áttérés nem volt hatással
|
ezer EUR |
|
|
Valós érték tartalék |
|
|
IAS 39 szerinti záróegyenleg (2017 december 31) |
125 816 |
|
Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok átcsoportosítása értékesíthetőről az eredménnyel szemben valós értéken értékeltre |
– 125 816 |
|
IFRS 9 szerinti nyitóegyenleg (2018 január 1) |
— |
|
|
Felhalmozott eredmény |
|
IAS 39 szerinti záróegyenleg (2017 december 31) |
194 651 |
|
Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok átcsoportosítása értékesíthetőről az eredménnyel szemben valós értéken értékeltre |
125 816 |
|
A várható hitelezési veszteség IFRS 9 szerinti megjelenítése (hitelek és előlegek) |
–49 712 |
|
A céltartalékok IFRS 9 szerinti megjelenítése (hitelnyújtási elkötelezettségek) |
–4 156 |
|
IFRS 9 szerinti nyitóegyenleg (2018 január 1) |
266 599 |
|
A saját tőkében az IFRS 9 bevezetése miatt bekövetkező változások összesen |
–53 868 |
Az alábbi táblázat az IAS 39 szerint értékelt záró értékvesztést egyezteti az IFRS 9 szerint értékelt nyitó értékvesztéssel:
|
ezer EUR |
|||||||
|
|
2018.1.1. |
2017.12.31. |
|||||
|
Az értékvesztéssel érintett tételek |
12 havi várható hitelezési veszteség (1 szakasz) |
Élettartami várható hitelezési veszteség, nem értékvesztett (2 szakasz) |
Élettartami várható hitelezési veszteség, értékvesztett (3 szakasz) |
Összesen |
Összesen |
||
|
– |
– |
– |
– |
– |
||
|
– |
– |
– |
– |
– |
||
|
19 738 |
29 976 |
113 255 |
162 969 |
113 255 |
||
|
1 993 |
2 163 |
– |
4 156 |
– |
||
|
– |
484 |
– |
484 |
484 |
||
|
Összesen |
21 731 |
32 623 |
113 255 |
167 609 |
113 739 |
||
3. Kockázatkezelés
Ez a megjegyzés a Keret hitel- és pénzügyi kockázatokkal szembeni kitettségéről, azok kezeléséről és kontrolljáról ad tájékoztatást, különös tekintettel a pénzügyi eszközök használatához kapcsolódó elsődleges kockázatokra Ezek az alábbiak:
|
— |
hitelkockázat – az ügyfél vagy a partner fizetésképtelenségéből eredő veszteség kockázata a hitelkitettségek minden formája kapcsán, ideértve az elszámolási kockázatot is, |
|
— |
likviditási kockázat – annak kockázata, hogy a gazdálkodó egység elfogadhatatlan veszteségek nélkül nem képes finanszírozni eszközei bővítését és kötelezettségei esedékességkori teljesítését, |
|
— |
piaci kockázat – annak kockázata, hogy a piaci árak, például a kamatlábak, részvényárfolyamok és devizaárfolyamok változása befolyásolja a gazdálkodó egység jövedelmét vagy tartott pénzügyi instrumentumainak értékét |
3.1. Kockázatkezelési szervezet
Az Európai Beruházási Bank folyamatosan a körülményekhez igazítja kockázatkezelési politikáját
Az EBB kockázatkezelési igazgatósága független módon azonosítja, értékeli, nyomon követi és jelenti a Keret által viselt kockázatokat A kockázatkezelés a feladatkörök elkülönülését biztosító felépítés révén független a kiszolgáló egységektől Az EBB szintjén a kockázattal kapcsolatos ügyekről a kockázatkezelési főigazgató a kijelölt kockázatkezelési alelnök felé jelent A kijelölt alelnök felelősségi körébe az Európai Beruházási Bank Igazgatási Bizottsága és Igazgatótanácsa felé való kockázati jelentéstétel felügyelete tartozik
3.2. Hitelkockázat
A hitelkockázat az ügyfél vagy a partner fizetésképtelenségéből esetlegesen eredő potenciális veszteség a hitelkitettségek minden formája kapcsán, ideértve az elszámolási kockázatot is
3.2.1.
A hitelügyleti partnerek hitelképességének vizsgálatakor az EBB a hitelkockázat és a várható veszteség számszerűsítésére és a kockázat árazására törekszik Az EBB a hitelezés szempontjából releváns hitelfelvevő/kezességvállaló partnerek belső minősítésének meghatározása érdekében belső minősítési módszertant dolgozott ki A módszertan a főbb hitelpartnertípusok (például társaságok, bankok, közszektorbeli intézmények stb.) egyedileg kialakított pontrendszerén alapul Minden olyan partnert, amely – a bevált banki gyakorlatot és a Bázeli Nemzetközi Tőkeegyezményt (Bázel II.) egyaránt figyelembe véve – egy adott ügylet hitelprofilja szempontjából lényegesnek minősül, a konkrét partnertípushoz tartozó belső minősítési módszertan alkalmazásával belső minősítési kategóriákba sorolnak Az egyes partnerek – üzleti és pénzügyi kockázati profiljuk és országkockázati működési környezetük részletes vizsgálatát követően – olyan belső minősítést kapnak, amely devizaminősítésük nemteljesítési valószínűségét tükrözi
A projektfinanszírozási és egyéb strukturált, korlátozott fedezetű műveletek hitelértékeléséhez az ágazat számára releváns hitelkockázat-értékelő eszköztárat használják, amely főként a cash flow valószínűségét és az adósságszolgálati képességet vizsgálja Az eszköztár része például a projektek szerződéses keretének vizsgálata, a partnerek elemzése és a cash flow-szimuláció A társaságokhoz és a pénzügyi intézményekhez hasonlóan minden projekthez belső kockázati minősítést rendelnek
A belső minősítéseket a hitel futamideje alatt figyelemmel kísérik és rendszeresen aktualizálják
A nem állami (vagy államilag nem garantált/átvállalt) műveletekre egyedi ügyleti szintű és partnerméretre vonatkozó korlátok érvényesek A partnerméretre vonatkozó korlátokat az összevont csoportszintű kitettségek szintjén határozzák meg, ha szükségesek Az ilyen korlátok jellemzően a partner saját forrásainak nagyságát tükrözik
A hitelkockázat mérséklése érdekében az EBB – szükség esetén és eseti alapon – az alábbi módokon törekszik hitelminőség-javításra:
|
— |
partnerrel vagy projekttel összefüggő biztosítékok (például a részvények feletti zálogjog, az eszközök feletti zálogjog, jogátadás, a számlák feletti zálogjog); és/vagy |
|
— |
garanciák, amelyeket általában a finanszírozott projekt szponzora vállal (például teljesítési garanciák, azonnal lehívható garanciák), vagy bankgaranciák |
A Keret hitelderivatívákat nem alkalmaz a hitelkockázat mérséklésére
3.2.2.
A következő táblázat a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás elemeinek – közöttük a derivatíváknak – a maximális hitelkockázati kitettségét mutatja A maximális kitettség itt bruttó érték, vagyis nem veszi figyelembe a biztosítékok mérséklő hatását
|
ezer EUR |
||||
|
Maximális kitettség |
2018.12.31. |
2017.12.31. |
||
|
ESZKÖZÖK |
|
|
||
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek |
573 708 |
549 101 |
||
|
Követelések a hozzájárulókkal szemben |
100 000 |
150 000 |
||
|
Pénztári pénzügyi eszközök |
335 140 |
144 382 |
||
|
Származékos pénzügyi instrumentumok |
9 873 |
12 521 |
||
|
Hitelek és előlegek |
1 540 991 |
1 666 725 |
||
|
Egyéb eszközök |
171 |
4 385 |
||
|
Eszközök összesen |
2 559 883 |
2 527 114 |
||
|
Hitelnyújtási elkötelezettségekre képzett céltartalékok |
–23 822 |
— |
||
|
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK |
|
|
||
|
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK |
|
|
||
|
Függő kötelezettségek |
|
|
||
|
1 553 668 |
74 569 |
||
|
Kötelezettségvállalások |
|
|
||
|
1 283 931 |
869 983 |
||
|
2 800 |
7 682 |
||
|
Mérlegen kívüli tételek összesen |
2 840 399 |
952 234 |
||
|
Hitelkitettség összesen |
5 376 460 |
3 479 348 |
||
3.2.3.
3.2.3.1. Hitelek és előlegek hitelkockázat-mérése
A Keret minden egyes hitele vagy garanciavállalása kapcsán sor kerül a becsült várható veszteségek átfogó kockázatértékelésére és számszerűsítésére, amelynek végeredménye a hitelbesorolás A Hatásfinanszírozási Keret műveletei (lásd a 24 megjegyzést) a közvetített hitelek kivételével nem tartoznak a hitelkockázati politikára vonatkozó iránymutatás hatálya alá, és más eljárás vonatkozik rájuk A hitelbesorolást a hitelfelvevő minőségén, a hitel lejáratán, a garancián és adott esetben a kezességvállalón alapuló általánosan elfogadott kritériumok mentén állapítják meg
A hitelbesorolási rendszer a hitelnyújtási műveletek hitelkockázatának értékelését és a becsült várható veszteségek számszerűsítését szolgáló módszertanokat, folyamatokat, adatbázisokat és informatikai rendszereket foglalja magában Nagy mennyiségű információt összesít azzal a céllal, hogy felállítsa a hitelek hitelkockázatának relatív rangsorát A hitelbesorolás nem más, mint a „várható veszteség” becsült szintjének jelenértéke, vagyis a fő kötelezettek fizetésképtelenségi valószínűségének, a kockázati kitettségnek és a fizetésképtelenségi veszteséghányadnak a szorzata A hitelbesorolásokat a következő célokból használják:
|
— |
a hitelnyújtási kockázat precízebb és számszerűbb értékelésének segédeszközeként, |
|
— |
a felügyeleti erőfeszítések megosztásának eszközeként, |
|
— |
a hitel adott időpontbeli portfólióminőségi mutatójaként, |
|
— |
a várható veszteségeken alapuló kockázatárazási döntések egyik alapinformációjaként |
A hitelbesorolás meghatározásakor a következő tényezőket veszik figyelembe:
|
i) |
A hitelfelvevő hitelképessége: a Kockázatkezelési Igazgatóság belső módszertanok és külső adatok alapján független módon megvizsgálja a hitelfelvevőket, illetve értékeli hitelképességüket Az EBB a Bázel II általa választott továbbfejlesztett megközelítésével összhangban belső minősítési módszertant dolgozott ki a hitelfelvevők és a kezességvállalók belső minősítésének meghatározására A módszertan a meghatározott partnertípusokra szabott pontrendszereken alapul |
|
ii) |
Csődkorreláció: ez a mutató a hitelfelvevő és a kezességvállaló egyidejű pénzügyi nehézségeinek esélyét számszerűsíti Minél nagyobb a korreláció a hitelfelvevő és a kezességvállaló fizetésképtelenségi valószínűsége között, annál alacsonyabb (rosszabb) lesz a garancia értéke, és így a hitelbesorolásé is |
|
iii) |
A garanciaeszközök és a fedezetek értéke: ezt a mutatót a kibocsátó hitelképességének és az instrumentum típusának az együttes értékelésével számítják |
|
iv) |
Az alkalmazandó visszafizetési ráta: az érintett partner nemteljesítését követően feltételezhetően visszafizetett összeg a vonatkozó hitelkitettség százalékos arányában |
|
v) |
A szerződéses keret: a szilárd szerződéses keret növeli a hitel minőségét és javítja belső besorolását |
|
vi) |
A hitel, illetve általánosabban a hitelből eredő cash flow-k futamideje: az egyéb tényezők azonossága mellett a hitel futamidejének emelése növeli a visszafizetési nehézségek felmerülésének a kockázatát is |
A hitel várható veszteségét a fenti öt elem együttes figyelembevételével számítják A várható veszteség szintjétől függően a hitelt az alábbi hitelbesorolási osztályok valamelyikébe sorolják:
|
„A” |
Első osztályú hitelek, három alkategóriára bontva:
|
|
„B” |
– Magas minőségű hitelek: a bank az ezen eszközosztályba tartozó hitelek stabilitását megnyugtatónak érzi, noha kisebb jövőbeli minőségromlásuk nem zárható ki Az esetleges minőségromlás relatív valószínűségének jelzésére a B+ és a B– alkategória szolgál |
|
„C” |
– Jó minőségű hitelek: ilyenek például a stabil bankoknak és társaságoknak nyújtott fedezetlen hitelek 7-éves futamidővel, futamidő végi egyszeri, vagy a folyósítás után kezdődő rendszeres törlesztéssel |
|
„D” |
– Ez a minősítési osztály jelenti az átmenetet az „elfogadható minőségű” és a némi nehézséggel szembesülő hitelek között A hitelbesorolás e „vízválasztójának” még precízebb meghatározására a D+ és a D– alkategória szolgál A D– besorolású hitelek fokozott felügyeletet igényelnek |
|
„E” |
– E hitelbesorolási kategóriában a hitelek kockázati profilja kedvezőtlenebb az általában elfogadottnál Olyan hiteleket is magában foglal, amelyek kapcsán a futamidő alatt komoly problémák merültek fel, és a veszteség lehetősége sem zárható ki Ezeket a hiteleket ezért szoros és magas színvonalú felügyeletnek kell alávetni Az E+ és az E– alkategória e különös felügyeleti folyamat intenzitásában tér el: az E– besorolású műveleteknél nagy az eshetősége, hogy az adósságszolgálat ütemének fenntarthatatlansága valamilyen formájú adósságátütemezést tesz majd szükségessé és adott esetben értékvesztési leíráshoz vezethet |
|
„F” |
– Az F (fizetésképtelen) besorolás elfogadhatatlan kockázatú hitelekre utal F– besorolást csak olyan fennálló hitelek kaphatnak, amelyeknél a hitelszerződés aláírása után előre nem látott, kivételes és rendkívül kedvezőtlen körülmények merültek fel F besorolást kap minden olyan ügylet, amely a Keret számára a kölcsönadott tőke elvesztésével jár; ezen ügyletekre külön rendelkezések érvényesek |
A D– vagy annál rosszabb belső besorolású hitelek általában felkerülnek a figyelőlistára Amennyiben azonban a hitelt eredetileg is D– vagy annál rosszabb kockázati profillal hagyták jóvá, úgy csak akkor kerül fel a figyelőlistára, ha egy lényeges hitelkockázati esemény bekövetkezte miatt besorolása ennél is tovább romlik
A Keret hitelportfóliójának a fent ismertetett hitelbesorolási kategóriákon alapuló hitelminőségi elemzése a 3 2 3 3 szakasz táblázatában található
3.2.3.2. A hitelnyújtási hitelkockázati kitettség elemzése
A következő táblázat az aláírt és a folyósított hitelekre vonatkozó maximális (várható hitelezési veszteség nélkül számított) hitelkockázati kitettséget mutatja hitelfelvevők szerinti bontásban, a kezességvállalók által nyújtott garanciákra is tekintettel:
|
ezer EUR |
|||||
|
(2018.12.31.) |
Garantált |
Egyéb hitelminőség-javítás |
Nem garantált |
Összesen |
%-os arány |
|
Bankok |
88 263 |
– |
856 484 |
944 747 |
61 % |
|
Vállalatok |
147 551 |
45 820 |
205 198 |
398 569 |
26 % |
|
Közintézmények |
29 182 |
– |
– |
29 182 |
2 % |
|
Államok |
– |
2 647 |
165 846 |
168 493 |
11 % |
|
Folyósítás összesen |
264 996 |
48 467 |
1 227 528 |
1 540 991 |
100 % |
|
Aláírt, folyósítatlan |
170 356 |
— |
1 089 753 |
1 260 110 |
|
|
ezer EUR |
|||||
|
(2017.12.31.) |
Garantált |
Egyéb hitelminőség-javítás |
Nem garantált |
Összesen |
%-os arány |
|
Bankok |
46 860 |
11 651 |
919 216 |
977 727 |
59 % |
|
Vállalatok |
145 914 |
59 462 |
285 492 |
490 868 |
29 % |
|
Közintézmények |
30 882 |
– |
– |
30 882 |
2 % |
|
Államok |
– |
3 218 |
164 030 |
167 248 |
10 % |
|
Folyósítás összesen |
223 656 |
74 331 |
1 368 738 |
1 666 725 |
100 % |
|
Aláírt, folyósítatlan |
89 597 |
— |
780 386 |
869 983 |
|
A hitelfelvevők és a kezességvállalók felügyelete, továbbá a projektspecifikus pénzügyi és szerződéses monitoring ellátása az Ügyletkezelési és Szerkezetátalakítási Igazgatóság feladata A Keret hiteleinek, hitelfelvevőinek és kezességvállalóinak hitelképességét tehát folyamatosan nyomon követik – legalább éves szinten, de szükség esetén és a hitelesemények felmerülésétől függően gyakrabban is Az Ügyletkezelési és Szerkezetátalakítási Igazgatóság különösen ügyel a szerződéses jogok érvényesülésére, illetve a minősítés romlása és/vagy a szerződés nemteljesítése esetén a korrekciós intézkedések meghozatalára Szükség esetén a hitelkockázati iránymutatásnak megfelelő kármérséklő intézkedésekre kerül sor A hiteleket fedező bankgaranciák lejárata esetén biztosítva van e garanciák pótlása vagy más megfelelő intézkedés kellő időben történő meghozatala
3.2.3.3. Hitelminőségi elemzés a hitelfelvevők típusa szerint
Az alábbi táblázatok a Keret 2018 december 31-i, illetve 2017 december 31-i hitelportfóliójának hitelbesoroláson alapuló hitelminőségi elemzését ismertetik; az elemzés az aláírt (folyósított és folyósítatlan) kitettségeket vizsgálta
|
ezer EUR |
||||||||
|
(2018.12.31.) |
Magas besorolású |
Átlagos besorolású |
Minimálisan elfogadott kockázatú |
Nagy kockázatú |
Besorolás nélküli |
Összesen |
%-os arány |
|
|
A – B– |
C |
D+ |
D– vagy rosszabb |
|||||
|
Hitelfelvevő |
Bankok |
232 467 |
238 619 |
349 756 |
698 562 |
– |
1 519 404 |
54 % |
|
|
Vállalatok |
103 845 |
7 564 |
744 |
693 100 |
50 000 |
855 253 |
31 % |
|
|
Közintézmények |
– |
– |
29 182 |
2 994 |
– |
32 176 |
1 % |
|
Államok |
– |
4 786 |
7 681 |
381 801 |
– |
394 268 |
14 % |
|
|
Összesen |
336 312 |
250 969 |
387 363 |
1 776 457 |
50 000 |
2 801 101 |
100 % |
|
|
ezer EUR |
||||||||
|
(2017.12.31.) |
Magas besorolású |
Átlagos besorolású |
Minimálisan elfogadott kockázatú |
Nagy kockázatú |
Besorolás nélküli |
Összesen |
%-os arány |
|
|
A – B– |
C |
D+ |
D– vagy rosszabb |
|||||
|
Hitelfelvevő |
Bankok |
208 601 |
187 225 |
189 727 |
870 913 |
– |
1 456 466 |
58 % |
|
|
Vállalatok |
114 769 |
8 018 |
3 288 |
533 382 |
1 428 |
660 885 |
26 % |
|
|
Közintézmények |
– |
– |
30 882 |
– |
– |
30 882 |
1 % |
|
Államok |
– |
– |
13 861 |
374 614 |
– |
388 475 |
15 % |
|
|
Összesen |
323 370 |
195 243 |
237 758 |
1 778 909 |
1 428 |
2 536 708 |
100 % |
|
3.2.3.4. Hitelek és előlegek kockázati koncentrációja
3.2.3.4.1. Földrajzi elemzés
A hitelfelvevő országa alapján vizsgálva a Keret hitelportfóliójának földrajzi régiók szerinti bontása az alábbiakban látható:
|
ezer EUR |
||
|
A hitelfelvevő országa |
2018.12.31. |
2017.12.31. |
|
Kenya |
233 269 |
331 891 |
|
Nigéria |
172 515 |
230 042 |
|
Tanzánia |
124 718 |
116 093 |
|
Uganda |
81 766 |
169 869 |
|
Burundi |
77 568 |
74 703 |
|
Barbados |
74 638 |
25 124 |
|
Egyiptom |
74 431 |
– |
|
Jamaica |
72 165 |
85 728 |
|
Kongói Demokratikus Köztársaság |
62 708 |
62 439 |
|
Mauritius |
55 564 |
26 598 |
|
Etiópia |
55 215 |
51 719 |
|
Dominikai Köztársaság |
54 326 |
61 326 |
|
Mauritánia |
50 727 |
64 007 |
|
Ghána |
39 246 |
49 895 |
|
Togo |
30 634 |
45 574 |
|
Ruanda |
28 704 |
38 555 |
|
Malawi |
26 827 |
22 800 |
|
Regionális – AKCS |
24 335 |
751 |
|
Új-Kaledónia |
21 124 |
21 670 |
|
Angola |
20 651 |
14 850 |
|
Zöld-foki-szigetek |
18 923 |
20 487 |
|
Szenegál |
18 330 |
13 881 |
|
Zambia |
17 700 |
10 910 |
|
Francia Polinézia |
17 453 |
17 235 |
|
Kamerun |
14 784 |
25 012 |
|
Mozambik |
14 719 |
19 212 |
|
Kajmán-szigetek |
13 213 |
14 958 |
|
Niger |
9 655 |
5 631 |
|
Botswana |
7 278 |
7 618 |
|
Seychelle-szigetek |
4 786 |
5 036 |
|
Mali |
4 767 |
5 612 |
|
Haiti |
4 748 |
6 006 |
|
Burkina Faso |
4 649 |
6 041 |
|
Szamoa |
3 986 |
5 100 |
|
Vanuatu |
1 848 |
2 162 |
|
Libéria |
1 153 |
1 553 |
|
Palau |
1 107 |
1 384 |
|
Mikronézia |
759 |
868 |
|
Dél-Afrika |
2 |
653 |
|
Namíbia |
– |
1 971 |
|
Kongó |
– |
1 730 |
|
Tonga |
– |
31 |
|
Összesen |
1 540 991 |
1 666 725 |
3.2.3.4.2. Ágazati elemzés
Az alábbi táblázat a beruházási keret hitelportfóliójának a hitelfelvevők ágazata szerinti megoszlását mutatja be A végső kedvezményezettnek pénzügyi közvetítőn keresztül kifizetett összegek a globális hitelek között szerepelnek:
|
ezer EUR |
||
|
A hitelfelvevő gazdasági ágazata |
2018.12.31. |
2017.12.31. |
|
Szolgáltatás és egyéb |
957 602 |
991 282 |
|
Városfejlesztés, megújítás és közlekedés |
192 400 |
194 101 |
|
Villamos energia, szénipar, egyéb |
181 317 |
290 364 |
|
Alapanyagok és bányászat |
45 820 |
59 462 |
|
Nyersanyag-feldolgozás, építőipar |
33 144 |
2 194 |
|
Út- és autópálya-építés |
32 043 |
40 960 |
|
Repülőterek és légiforgalmi szolgáltatási rendszerek |
29 182 |
30 882 |
|
Távközlés |
26 095 |
20 310 |
|
Vegyi anyagok, műanyagok és gyógyszerek |
20 436 |
– |
|
Élelmiszerlánc |
15 386 |
15 586 |
|
Hulladék-újrafeldolgozás |
7 564 |
8 018 |
|
Szociális infrastruktúra, oktatás és egészségügy |
2 |
1 100 |
|
Olaj, gáz és petróleum |
– |
12 466 |
|
Összesen |
1 540 991 |
1 666 725 |
3.2.3.5. Hitelkockázati kitettségek az egyes belső kockázati minősítések esetében
A Keret a Bázel III szerinti belső minősítési megközelítésnek megfelelő belső minősítési módszert alkalmaz A Keret partnereinek többsége e módszer szerinti belső minősítést kapott Az alábbi táblázat a Keret hitelportfóliójának megoszlását mutatja a hitelfelvevő vagy a kezességvállaló belső minősítése közül a jobbik szerinti bontásban, ha az rendelkezésre áll Ha nem áll rendelkezésre belső minősítés, a külső minősítést használták erre az elemzésre
A táblázat mind az aláírt (folyósított és folyósítatlan) kitettségeket, mind a kockázattal súlyozott kitettségeket mutatja a Keret által használt limitkezelési módszer alapján
|
ezer EUR |
||||||
|
2018 |
||||||
|
|
12 havi várható hitelezési veszteség |
Élettartami várható hitelezési veszteség, nem értékvesztett |
Élettartami várható hitelezési veszteség, értékvesztett |
POCI |
Eredménnyel szemben valós értéken |
Összesen |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek és előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
1 belső minősítés – minimális hitelkockázat |
– |
90 875 |
– |
– |
– |
90 875 |
|
2 belső minősítés – igen alacsony hitelkockázat |
74 650 |
– |
– |
– |
– |
74 650 |
|
3 belső minősítés – alacsony hitelkockázat |
17 804 |
– |
– |
– |
– |
17 804 |
|
4 belső minősítés – mérsékelt hitelkockázat |
39 295 |
18 783 |
– |
– |
– |
58 078 |
|
5 belső minősítés – pénzügyileg gyenge partner |
165 551 |
– |
– |
– |
– |
165 551 |
|
6 belső minősítés – magas hitelkockázat |
834 194 |
94 749 |
– |
– |
– |
928 943 |
|
7 belső minősítés – igen magas hitelkockázat |
75 057 |
134 701 |
– |
– |
1 806 |
211 564 |
|
8 belső minősítés – nemteljesítő partner |
– |
– |
185 273 |
3 588 |
– |
188 861 |
|
Elszámolt veszteség |
–22 023 |
–27 342 |
– 143 092 |
–1 794 |
–1 084 |
– 195 335 |
|
Könyv szerinti érték |
1 184 528 |
311 766 |
42 181 |
1 794 |
722 |
1 540 991 |
|
Hitelnyújtási elkötelezettség |
|
|
|
|
|
|
|
1 belső minősítés – minimális hitelkockázat |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|
2 belső minősítés – igen alacsony hitelkockázat |
102 092 |
– |
– |
– |
– |
102 092 |
|
3 belső minősítés – alacsony hitelkockázat |
12 000 |
– |
– |
– |
– |
12 000 |
|
4 belső minősítés – mérsékelt hitelkockázat |
12 463 |
– |
– |
– |
– |
12 463 |
|
5 belső minősítés – pénzügyileg gyenge partner |
230 455 |
– |
– |
– |
– |
230 455 |
|
6 belső minősítés – magas hitelkockázat |
567 573 |
22 467 |
– |
– |
– |
590 040 |
|
7 belső minősítés – igen magas hitelkockázat |
100 055 |
96 074 |
– |
– |
– |
196 129 |
|
8 belső minősítés – nemteljesítő partner |
– |
– |
16 932 |
– |
– |
16 932 |
|
Nincs belső minősítés (*3) |
123 821 |
– |
– |
– |
– |
123 821 |
|
Elszámolt veszteség |
–7 225 |
–16 597 |
– |
– |
– |
–23 822 |
|
Könyv szerinti érték |
1 141 234 |
101 944 |
16 932 |
— |
— |
1 260 110 |
A Keret folyamatosan figyelemmel kíséri a hitelfelvevőit és kezességvállalóit – különösen a bankokat – érintő eseményeket A minősítések romlásakor eseti alapon megvizsgálja szerződéses jogait, és kárenyhítő intézkedéseket kér Szorosan nyomon követi továbbá a kapott hitelfedezeti garanciák megújítását, hogy szükség esetén kellő időben biztosítsa azok pótlását vagy más megfelelő intézkedés meghozatalát
3.2.3.6. Hitelhátralékok és értékvesztések
A késedelmes összegeket a „Pénzügyi monitoring-iránymutatások és -eljárások” elnevezésű, az EBB egészére érvényes eljáráscsomagnak megfelelően azonosítják, nyomon követik és jelentik Ezek az eljárások megfelelnek a legjobb banki gyakorlatoknak és az EBB által kezelt összes hitelre érvényesek
A monitoringfolyamat struktúrája biztosítja, hogy i a potenciális késedelmeket észleljék és a lehető legkisebb késedelemmel jelezzék az illetékes szolgálatoknak; ii a kritikus eseteket azonnal továbbítsák a megfelelő operatív és döntéshozatali szintre; iii rendszeres jelentések készüljenek az EBB vezetése és a tagállamok számára a késedelmek állásáról és a meghozott vagy meghozandó visszafizettetési intézkedésekről
A hitelek hátralékai és értékvesztései az alábbiakban láthatók:
|
ezer EUR |
|||
|
|
Hitelek és előlegek 2018.12.31. |
Hitelek és követelések 2017.12.31. |
|
|
Könyv szerinti érték |
|
1 540 991 |
1 666 725 |
|
Élettartami várható hitelezési veszteség, értékvesztett |
|
|
|
|
Bruttó összeg |
|
188 861 |
136 827 |
|
Értékvesztés – Elszámolt veszteség |
|
– 144 886 |
– 106 203 |
|
Élettartami várható hitelezési veszteség, értékvesztett, könyv szerinti érték |
|
43 975 |
30 624 |
|
Késedelmes, de nem értékvesztett |
|
|
|
|
A lejárt esedékesség bontása |
|
|
|
|
0–30 nap |
|
804 |
1 227 |
|
30–60 nap |
|
– |
77 |
|
60–90 nap |
|
– |
31 |
|
90–180 nap |
|
– |
18 |
|
több mint 180 nap |
|
1 |
1 |
|
Lejárt esedékességű, de nem értékvesztett tételek könyv szerinti értéke |
|
805 |
1 354 |
|
Esedékességen belüli, nem értékvesztett tételek könyv szerinti értéke |
|
1 496 211 |
1 634 747 |
|
Hitelek és előlegek könyv szerinti értéke összesen |
|
1 540 991 |
1 666 725 |
3.2.3.7. Hitel-újratárgyalás és átstrukturálás
A Keret egy hitelt átstrukturáltnak tekint, ha a hitelfelvevő pénzügyi helyzetének romlása miatt újratárgyalja a hitelfelvevővel a szerződéses megállapodás eredeti feltételeit, ami közvetlenül érinti a pénzügyi eszköz jövőbeni cash flow-it, és veszteséget okozhat a Keret számára Az átstrukturálás pénzügyi hatása általában azonban az esetleges értékvesztés miatti veszteségekre korlátozódik, mivel a Keret általánosan a pénzügyi semlegesség elvét alkalmazza, ami az átstrukturált műveletek újratárgyalt díjfeltételeiben is tükröződik
A szokásos üzletmenet mellett a szóban forgó hitelek hitelbesorolása romlott volna, és a hitel az újratárgyalás előtt figyelőlistára került volna A Keret az újratárgyalás után szoros figyelemmel kíséri az érintett hiteleket Ha az újratárgyalt fizetési feltételekkel nem térül meg az eszköz eredeti könyv szerinti értéke, akkor az eszköz értékvesztettnek minősül A megfelelő értékvesztés miatti veszteségeket az előre jelzett cash flow-knak az eredeti effektív kamatlábbal diszkontált értéke alapján számítják A Keret rendszeresen értékeli, hogy szükség van-e értékvesztés elszámolására azon hitelek tekintetében, amelyek besorolása az E– szintre romlott; az F besorolású hitelek esetében mindig értékvesztést kell elszámolni Ha egy hitel besorolása megfelelően javul, akkor az a Keret eljárásainak megfelelően lekerül a figyelőlistáról
Az átstrukturálási intézkedések és a Bank átstrukturálási egysége által a beszámolási időszakban végzett gyakorlatok közé tartozik a futamidő meghosszabbítása, a tőketörlesztés halasztása, a tőketörlesztés és a kamatfizetés halasztása, és a hátralékok tőkésítése Az ilyen átstrukturálási intézkedések nem vezetnek az alapul szolgáló művelet kivezetéséhez, kivéve ha a szerződéses változtatások az átstrukturálás idején jelentősnek ítélt hatást gyakorolnak a hitel jelenértékére Ha az újonnan megjelenített pénzügyi eszköz értékvesztett, akkor megfelel a POCI pénzügyi eszköz definíciójának
Az olyan kitettségek, amelyeknél a szerződéses feltételek változásai nem befolyásolják a jövőbeni cash flow-kat – például a biztosítékok vagy más fedezeti megállapodások vagy a szerződéses jogok megállapodás alapján való felfüggesztései – nem minősülnek átstrukturálásnak, és így ezek az események nem tekinthetők elégségesnek ahhoz, hogy önmagukban értékvesztésre utaljanak
Az átstrukturálási intézkedésekkel érintett műveletekről az alábbi táblázat számol be:
|
ezer EUR |
||
|
|
2018.12.31. |
2017.12.31. |
|
Átstrukturálási gyakorlatokkal érintett műveletek száma |
33 |
27 |
|
Könyv szerinti érték |
280 720 |
136 973 |
|
ebből: értékvesztett |
9 506 |
112 423 |
|
Megjelenített értékvesztés |
86 334 |
107 256 |
|
Átstrukturált műveletekkel kapcsolatos kamatbevétel |
13 465 |
8 418 |
|
Leírt kitettségek (a művelet felmondása/értékesítése után) |
– |
9 395 |
|
ezer EUR |
|||||||
|
Átstrukturálási intézkedések |
|||||||
|
|
2017.12.31. |
Futamidő-hosszabbítás |
Tőketörlesztés halasztása |
Tőketörlesztés és kamatfizetés halasztása |
Egyéb |
Szerződés szerinti törlesztés és felmondás (29) |
2018.12.31. |
|
Bankok |
30 347 |
– |
290 |
5 654 |
765 |
–9 464 |
27 592 |
|
Vállalatok |
106 626 |
3 463 |
– |
15 271 |
143 261 |
–15 493 |
253 128 |
|
Összesen |
136 973 |
3 463 |
290 |
20 925 |
144 026 |
–24 957 |
280 720 |
3.2.4.
A rendelkezésre álló pénzeszközöket a Keret szerződéses folyósítási kötelmeinek ütemezésével összhangban fektetik be 2018 december 31-én és 2017 december 31-én a befektetések bankbetét, letéti jegy és kereskedelmi értékpapír formáját öltötték
Az engedélyezett gazdálkodó egységeknek az EBB saját értékpapír-kibocsátásai tekintetében előírt rövid távú és hosszú távú minősítésekhez hasonló minősítéssel kell rendelkezniük Ha a hitelminősítők eltérő minősítéseket adnak, akkor a legalacsonyabbat kell figyelembe venni Az egyes engedélyezett bankoknál befektethető összeg felső korlátja jelenleg 50 000 000 EUR (ötvenmillió euró) E szabály alól kivételt képez a Keret operatív pénzeszközszámláit vezető Société Générale A Société Générale esetében a rövid lejáratú hitelek korlátja 2018 december 31-én és 2017 december 31-én110 000 000 EUR (száztízmillió euró) A megemelt korlát az operatív pénzeszközszámlákon tartott pénzeszközök és az érintett partner által kibocsátott és a treasury-portfólióban tartott instrumentumok összességére vonatkozik
Az engedélyezett gazdálkodó egységeknél eszközölt befektetéseket futamideje nem haladja meg az értéknaptól számított három hónapot A hitelkitettségi korlátok átlépését minden esetben jelentették a megbízóknak 2018 december 31-én a Keret pénztári portfóliójában tartott lekötött betétek, kereskedelmi értékpapírok és pénzeszközök az elszámolás napján legalább P-2 minősítésűek voltak (Moody’s megfelelő) 2017 december 31-én a Keret pénztári portfóliójában tartott lekötött betétek, kereskedelmi értékpapírok és pénzeszközök az elszámolás napján legalább P-1 minősítésűek voltak (Moody’s megfelelő)
Az alábbi táblázat a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek, továbbá az elhatárolt kamatok állományát mutatja:
|
ezer EUR |
|||||
|
A rövid távú minősítések elvárt minimuma (Moody's megfelelő) |
A hosszú távú minősítések elvárt minimuma (Moody's megfelelő) |
2018.12.31. |
2017.12.31. |
||
|
P-1 |
Aaa |
71 914 |
13 % |
49 616 |
9 % |
|
P-1 |
Aa3 |
49 972 |
9 % |
89 971 |
16 % |
|
P-1 |
A1 |
199 938 |
34 % |
143 080 |
26 % |
|
P-1 |
A2 |
201 899 |
35 % |
266 434 |
49 % |
|
P-2 |
A3 |
49 985 |
9 % |
– |
0 % |
|
Összesen |
573 708 |
100 % |
549 101 |
100 % |
|
3.2.5.
3.2.5.1. Derivatívákra vonatkozó hitelkockázati politika
A derivatívák hitelkockázata annak a veszteségnek a kockázata, amely akkor merülne fel egy adott félnél, ha az ügylet másik fele nem lenne képes szerződéses kötelmeinek teljesítésére A derivatívákkal kapcsolatos hitelkockázat több tényezőtől függ (például a kamatlábaktól és az árfolyamoktól), és rendszerint névértéküknek csak kis részét érinti
Szokásos működése során a beruházási keret a specifikus hitelműveletek fedezésére swapokat, a devizapozíciók fedezésére pedig devizaforward-ügyleteket köthet az eurótól eltérő, aktív piacú devizákban Az Európai Beruházási Bank minden swapot külső partnerrel hajt végre A swapok feltételeit minden esetben az Európai Beruházási Bank és külső partnere által aláírt swap-keretmegállapodás (Master Swap Agreement) és hitelfedezeti megállapodás (Credit Support Annex) rögzíti
3.2.5.2. A derivatívák hitelkockázatának értékelése
Az Európai Beruházási Bank által a Keret kapcsán végrehajtott swapokra ugyanazon szerződéses keretek és módszertanok érvényesek, mint amelyeket az EBB saját derivatívaügyletei kapcsán alkalmaz A swappartnerek kiválasztásakor az Európai Beruházási Bank ugyanolyan kritériumok alapján dönt, mint saját swapjai kapcsán
Az Európai Beruházási Bank a swapokkal és derivatívákkal kapcsolatos hitelkockázati kitettséget a jelentéstétel és a korlátok megfigyelése kapcsán használt nettó piaci kitettség (NME) és potenciális jövőbeli kitettség (PFE) megközelítése alapján méri E két megközelítéssel a beruházási keret minden derivatívája értékelhető
|
— |
Az alábbi táblázat a keresztdevizás kamatlábswapok állományának lejárati szerkezetét mutatja, névérték és valós érték szerinti bontásban: |
|
ezer EUR |
|||||
|
Swapszerződések 2018 12 31-én |
kevesebb mint |
1 év |
5 év |
több mint |
2018 összesen |
|
1 év |
– 5 év |
– 10 év |
10 év |
||
|
Névleges összeg |
– |
5 245 |
– |
– |
5 245 |
|
Valós érték (vagyis nettó diszkontált érték) |
– |
–325 |
– |
– |
–325 |
|
|
|
|
|
|
ezer EUR |
|
Swapszerződések 2017.12.31-én |
kevesebb mint |
1 év |
5 év |
több mint |
2017 összesen |
|
1 év |
– 5 év |
– 10 év |
10 év |
||
|
Névleges összeg |
– |
8 098 |
– |
– |
8 098 |
|
Valós érték (vagyis nettó diszkontált érték) |
– |
–955 |
– |
– |
–955 |
|
— |
A Keret az eurótól eltérő pénznemben folyósított hiteleivel kapcsolatos árfolyamkockázat fedezése érdekében rövid lejáratú devizaswap-szerződéseket (devizaswapokat) köt Ezek lejárata legfeljebb három hónapos lehet, de rendszeresen megújítják őket A devizaswapok névértéke a 2017 december 31-i1 500,0 millió EUR-val szemben 2018 december 31-én1 460,6 millió EUR-t tett ki A devizaswapok valós értéke a 2017 december 31-i 12,0 millió EUR-val szemben 2018 december 31-én 1,1 millió EUR-t tett ki |
|
— |
A Keret a folyósított hiteleivel kapcsolatos kamatlábkockázat fedezése érdekében kamatlábswap-szerződéseket köt A 2018 december 31-én meglévő két kamatlábswap névértéke 28,5 millió EUR (2017: 31,7 millió EUR), valós értéke pedig 0,7 millió EUR (2017: 0,3 millió EUR) |
3.2.6.
Az alábbi táblázat a pénztári portfólió helyzetét mutatja be; e portfólió kizárólag alsóbb szintű állami kibocsátók, bankok és nem banki jogalanyok által kibocsátott, három hónapon belüli hátralévő lejáratú kereskedelmi kötvényeket tartalmaz Elfogadott kibocsátók az uniós tagállamok, azok ügynökségei, bankok és nem banki szervezetek Az egyes engedélyezett kibocsátóknál befektethető összeg felső korlátja jelenleg 50 000 000 EUR (ötvenmillió euró) A befektetési iránymutatással összhangban és a likviditási követelmények függvényében közép- és hosszú távú kötvények is megengedhetők lennének
|
A rövid távú minősítések elvárt minimuma (Moody's megfelelő) |
A hosszú távú minősítések elvárt minimuma (Moody's megfelelő) |
2018.12.31. |
2017.12.31. |
||
|
P-1 |
Aa2 |
80 041 |
24 % |
– |
0 % |
|
P-1 |
Aa3 |
95 055 |
29 % |
– |
0 % |
|
P-1 |
A1 |
15 005 |
4 % |
– |
0 % |
|
P-1 |
A2 |
45 008 |
13 % |
– |
0 % |
|
P-2 |
A2 |
50 015 |
15 % |
– |
0 % |
|
P-2 |
A3 |
50 016 |
15 % |
– |
0 % |
|
P-2 |
Baa2 |
– |
0 % |
94 353 |
65 % |
|
NP |
Ba1 |
– |
0 % |
50 029 |
35 % |
|
Összesen |
335 140 |
100 % |
144 382 |
100 % |
|
3.3. Likviditási kockázat
A likviditási kockázat azzal kapcsolatos, hogy a gazdálkodó egység elfogadhatatlan veszteségek nélkül képes-e finanszírozni eszközei bővítését és kötelezettségei esedékességkori teljesítését Két részre osztható: finanszírozási likviditási kockázatra és piaci likviditási kockázatra A finanszírozási likviditási kockázat annak a kockázata, hogy a gazdálkodó egység a mindennapi működésre vagy a pénzügyi helyzetre gyakorolt hatás nélkül nem képes hatékonyan kielégíteni várható és váratlan jelenlegi és jövőbeni cash flow-szükségleteit A piaci likviditási kockázat annak a kockázata, hogy a gazdálkodó egység a piac korlátozott mélysége vagy zavarai miatt piaci áron nem képes könnyen ellentételezni vagy megszüntetni egy adott pozíciót
3.3.1.
A beruházási keret forrásai elsősorban a tagállamok éves hozzájárulásaiból származnak, illetve a korábbi műveletekből származó visszafizetésekből Finanszírozási likviditási kockázatát a Keret elsősorban a nettó likviditási igény és a szükséges éves tagállami hozzájárulások tervezésével kezeli
A tagállamok éves hozzájárulásának kiszámítása érdekében az év során folyamatosan elemzik és nyomon követik a fennálló és a tervezett portfólió folyósításainak ütemezését Az éves likviditási igény pontos meghatározásához a különleges eseményeket, például az elő- és végtörlesztéseket, a részvényeladásokat vagy a csődhelyzeteket is figyelembe veszik
A likviditási kockázat további csökkentése céljából a Keret olyan méretű likviditási tartalékot tart fenn, amely bármely időpontban elégséges az EBB hitelnyújtási osztálya által rendszeresen közzétett folyósítási előrejelzés fedezetére A pénzeszközöket a Keret folyósítási kötelezettségeinek figyelembevételével a pénzpiacon és a kötvénypiacokon fektetik be bankközi betétek és más rövid lejáratú pénzügyi eszközök formájában A Keret likvid eszközeit az EBB treasury osztálya kezeli, elegendő likviditást biztosítva a Keret kötelezettségeinek teljesítéséhez
Az ügyfélkezelés és a háttériroda feladatainak elkülönítésére vonatkozó elvnek megfelelően az ezen eszközök befektetésével kapcsolatos elszámolási műveletek az EBB művelettervezési és -elszámolási osztályához tartoznak Emellett a treasury-befektetések partnereinek és korlátjainak engedélyezése, illetve a korlátok betartásának ellenőrzése az EBB kockázatkezelési igazgatóságának feladatkörébe tartozik
3.3.2.
E szakasz táblázatai a mérlegfordulónap és a szerződéses lejárati nap közötti időszak alapján lejárat szerint mutatják be a Keret pénzügyi kötelezettségeit (diszkontálatlan cash flow-kat alapul véve)
A nem származtatott pénzügyi kötelezettségek tekintetében a Keret kötelezettségvállalásai az aláírt hitelmegállapodások folyósítatlan részeit, az aláírt tőkejegyzési/befektetési megállapodások folyósítatlan részeit, az adott hitelgaranciákat vagy a vállalt kamatláb-támogatásokat és a technikai segítségnyújtást jelentik
A beruházási keret hitelei folyósítási határidővel rendelkeznek Mindazonáltal a folyósításokra a mögöttes beruházási projekt előrehaladásának megfelelő ütemben és összegben kerül sor Emellett a beruházási keret hitelügyleteit meglehetősen változékony működési környezetben kell végrehajtani, így a hitelek folyósítási ütemét bizonyos fokú bizonytalanság jellemzi
A tőkebefektetések akkor válnak esedékessé, amikor a tőkebefektetési alap kezelői a befektetési tevékenységük előrehaladásának megfelelően érvényes lehívási kérelmet bocsátanak ki A lehívási időszak jellemzően 3 év, amelyet sokszor egy-két évvel meghosszabbítanak Egyes folyósítási kötelezettségvállalások az alap mögöttes befektetésének kiteljesedéséig rendszerint megérik a lehívási időszak végét, mivel előfordulhat, hogy az alap likviditása időnként nem elégséges a díjakkal vagy más kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelmek teljesítésére
A garanciák nem tartoznak a konkrét folyósítási kötelezettségvállalások közé, kivéve ha a kedvezményezett lehívja a garanciát A fennálló garanciák összege a garantált hitelek visszafizetési ütemének megfelelően csökken
A vállalt kamattámogatásokkal kapcsolatos készpénzkiáramlásra az EBB saját forrásaiból finanszírozott támogatott hitelek esetében kerül sor Az itt bemutatott készpénzkiáramlások ezért csak az ilyen hitelekkel kapcsolatos kötelezettségvállalásokat jelölik, és nem a lekötött, folyósítatlan kamattámogatásokkal kapcsolatos teljes összeget E kötelezettségvállalások folyósítási üteme ugyanúgy bizonytalan, mint a hitelek esetében
A nem származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilját bemutató táblázatban a technikai segítségnyújtással kapcsolatos „bruttó nominális kiáramlás” a vonatkozó aláírt szerződések teljes folyósítatlan részére utal A folyósítások ütemezése jelentős mértékben bizonytalan A „Legfeljebb 3 hónap” soron feltüntetett készpénzkiáramlások a beszámoló fordulónapjáig kapott számlák teljesítetlen összegét jelentik
A nem származtatott pénzügyi kötelezettségek meghatározott szerződéses lejárati időponttal nem rendelkező kötelezettségvállalásai a „Határozatlan lejárat” soron szerepelnek Az olyan kötelezettségvállalások, amelyek tekintetében a beszámoló fordulónapjáig nem érkezett folyósítási kérelem, a megfelelő lejárati soron szerepelnek
A származtatott pénzügyi kötelezettségek esetében a lejárati profil a swapok – köztük keresztdevizaswapok (CCS), keresztdevizás kamatlábswapok (CCIRS), rövid lejáratú devizaswapok és kamatlábswapok – szerződéses diszkontálatlan bruttó cash flow-it veszi figyelembe
|
A nem származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilja ezer EUR, 2018 12 31-én |
Legfeljebb 3 hónap |
Több mint 3 hónap, de legfeljebb 1 év |
Több mint 1 év, de legfeljebb 5 év |
Több mint 5 év |
Határozatlan lejárat |
Bruttó nominális kiáramlás |
|
Lekötött, de folyósítatlan hitelek kiáramlásai |
7 854 |
– |
– |
– |
1 276 077 |
1 283 931 |
|
Lekötött befektetési alapok és részvényjegyzések kiáramlásai |
2 023 |
– |
– |
– |
345 144 |
347 167 |
|
Egyéb (aláírt, kibocsátatlan garanciák; kibocsátott garanciák) |
– |
– |
– |
– |
1 556 468 |
1 556 468 |
|
Lekötött kamattámogatások kiáramlásai |
– |
– |
– |
– |
360 655 |
360 655 |
|
Lekötött technikai segítségnyújtás kiáramlásai |
2 373 |
– |
– |
– |
24 082 |
26 455 |
|
Összesen |
12 250 |
— |
— |
— |
3 562 426 |
3 574 676 |
|
A nem származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilja ezer EUR, 2017 12 31-én |
Legfeljebb 3 hónap |
Több mint 3 hónap, de legfeljebb 1 év |
Több mint 1 év, de legfeljebb 5 év |
Több mint 5 év |
Határozatlan lejárat |
Bruttó nominális kiáramlás |
|
Lekötött, de folyósítatlan hitelek kiáramlásai |
5 543 |
– |
– |
– |
864 440 |
869 983 |
|
Lekötött befektetési alapok és részvényjegyzések kiáramlásai |
5 039 |
– |
– |
– |
316 656 |
321 695 |
|
Egyéb (aláírt, kibocsátatlan garanciák; kibocsátott garanciák) |
– |
– |
– |
– |
82 251 |
82 251 |
|
Lekötött kamattámogatások kiáramlásai |
1 245 |
– |
– |
– |
286 066 |
287 311 |
|
Lekötött technikai segítségnyújtás kiáramlásai |
1 931 |
– |
– |
– |
24 720 |
26 651 |
|
Összesen |
13 758 |
— |
— |
— |
1 574 133 |
1 587 891 |
|
Származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilja ezer EUR, 2018 12 31-én |
Legfeljebb 3 hónap |
Több mint 3 hónap, de legfeljebb 1 év |
Több mint 1 év, de legfeljebb 5 év |
Több mint 5 év |
Bruttó nominális beáramlás/kiáramlás |
|
CCS és CCIRS – beáramlás |
5 |
3 281 |
1 816 |
– |
5 102 |
|
CCS és CCIRS – kiáramlás |
– |
–4 081 |
–1 770 |
– |
–5 851 |
|
Rövid lejáratú devizaswap – beáramlás |
1 460 608 |
– |
– |
– |
1 460 608 |
|
Rövid lejáratú devizaswap – kiáramlás |
–1 465 498 |
– |
– |
– |
–1 465 498 |
|
Kamatlábswap – beáramlás |
397 |
1 171 |
3 473 |
204 |
5 245 |
|
Kamatlábswap – kiáramlás |
– |
–1 340 |
–3 030 |
–175 |
–4 545 |
|
Összesen |
–4 488 |
–969 |
489 |
29 |
–4 939 |
|
Származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilja ezer EUR, 2017 12 31-én |
Legfeljebb 3 hónap |
Több mint 3 hónap, de legfeljebb 1 év |
Több mint 1 év, de legfeljebb 5 év |
Több mint 5 év |
Bruttó nominális beáramlás/kiáramlás |
|
CCS és CCIRS – beáramlás |
7 |
3 144 |
5 122 |
– |
8 273 |
|
CCS és CCIRS – kiáramlás |
– |
–4 051 |
–5 959 |
– |
–10 010 |
|
Rövid lejáratú devizaswap – beáramlás |
1 500 000 |
– |
– |
– |
1 500 000 |
|
Rövid lejáratú devizaswap – kiáramlás |
–1 493 987 |
– |
– |
– |
–1 493 987 |
|
Kamatlábswap – beáramlás |
355 |
1 102 |
4 138 |
625 |
6 219 |
|
Kamatlábswap – kiáramlás |
– |
–1 502 |
–3 782 |
–556 |
–5 840 |
|
Összesen |
6 375 |
–1 307 |
–482 |
69 |
4 655 |
3.3.3.
Az alábbi táblázat a beszámoló fordulónapja utáni 12 hónapon túl behajtandó vagy teljesítendő nem derivatív pénzügyi eszközöket és pénzügyi kötelezettségeket mutatja be
|
ezer EUR |
||
|
|
2018.12.31. |
2017.12.31. |
|
Pénzügyi eszközök: |
|
|
|
Hitelek és előlegek |
1 666 232 |
1 608 488 |
|
Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok |
567 292 |
497 539 |
|
Egyéb eszközök |
171 |
318 |
|
Összesen |
2 233 695 |
2 106 345 |
|
Pénzügyi kötelezettségek: |
|
|
|
Kibocsátott garanciákra képzett céltartalékok |
793 |
549 |
|
Harmadik féllel szembeni kötelezettségek |
93 641 |
109 004 |
|
Hitelnyújtási elkötelezettségekre képzett céltartalékok |
23 822 |
– |
|
Összesen |
118 256 |
109 553 |
3.4. Piaci kockázat
A piaci kockázat annak a kockázata, hogy a piaci árak, például a kamatlábak, részvényárfolyamok és devizaárfolyamok változása befolyásolja a gazdálkodó egység jövedelmét vagy tartott pénzügyi eszközeinek értékét
3.4.1.
A kamatlábkockázat a kamatozó pozíciók gazdasági értékének vagy az e pozíciókból származó jövedelmeknek azon volatilitása, amely a kamatlábak kedvezőtlen alakulásával függ össze
A gazdasági érték fluktuációja vagy a különböző eszközök, kötelezettségek és fedezeti instrumentumok közötti árazási különbségek közvetlenül nincsenek hatással a Keretre, mivel i nincsenek közvetlen hitelfelvételi költségei vagy kamatozó kötelezettségei, és ii elfogadja a kamatláb-ingadozások által a befektetési jövedelmeire gyakorolt hatást
A Keret a hitelportfóliója és a mikrofedezeti swapjai kamatláb-ingadozással szembeni érzékenységét bázispontérték-számítással méri
A bázispontérték az adott portfólió nettó jelenértékében bekövetkező emelkedést vagy csökkenést méri a kamatlábak egy meghatározott időkereten („pénzpiac – legfeljebb egy év”, „igen rövid – 2–3 év”, „rövid – 4–6 év”, „közepes – 7–11 év”, „hosszú – 12–20 év” vagy „különösen hosszú – 21 éven túli”) belüli 1 bázispontos (0,01 százalékpontos) emelkedése esetén
A Keret az euróban denominált hitelek cash flow-inak nettó jelenértékét (NPV) az EBB EUR-alapú finanszírozási görbéje (az EBB általános finanszírozási kamatfelárával korrigált EUR-alapú swapgörbe) alapján határozza meg A Keret az USD-ban denominált hitelek cash flow-inak nettó jelenértékét az EBB USD-alapú finanszírozási görbéje alapján határozza meg Az olyan pénznemben denominált hitelek cash flow-i tekintetében, amelyhez nem áll rendelkezésre megbízható és hiánytalan diszkontgörbe, a nettó jelenérték meghatározásához közelítésként az EBB EUR-alapú finanszírozási görbéjét használják
A mikrofedezeti swapok nettó jelenértékének kiszámításához a Keret az euróban denominált cash flow-kra az EUR-alapú swapgörbét használja, az USD-ban denominált cash flow-kra pedig az USD-alapú swapgörbét
Amint az alábbi táblázatban is látható, a mikrofedezeti swapokat is tartalmazó hitelportfólió nettó jelenértéke a releváns kamatlábak 1 bázisponttal nagyobb értéke esetén 2018 december 31-i állapot szerint 483 ezer EUR-val kevesebb lenne (a 2017 december 31-i állapot szerint: 488 ezer EUR-val kevesebb)
|
ezer EUR |
|||||||
|
Bázispontérték 2018 12 31-én |
Pénz- Igen rövid 1 év |
Rövid 2–3 év |
Középtávú 4–6 év |
Hosszú 7–11 év |
Különösen hosszú 12–20 év |
Összesen 21 év |
piac |
|
A hitelek és mikrofedezeti swapok érzékenysége összesen |
–38 |
–94 |
–168 |
–154 |
–29 |
– |
–483 |
|
ezer EUR |
|||||||
|
Bázispontérték |
Pénz- |
Igen rövid |
Rövid |
Középtávú |
Hosszú |
Különösen hosszú |
Összesen |
|
piac |
|||||||
|
2017 12 31-én |
1 év |
2–3 év |
4–6 év |
7–11 év |
12–20 év |
21 év |
|
|
A hitelek és mikrofedezeti swapok érzékenysége összesen |
–49 |
–96 |
–159 |
–168 |
–16 |
– |
–488 |
3.4.2.
A beruházási keret devizaárfolyam-kockázata a jövedelemben vagy a gazdasági értékben bekövetkező veszteség kockázata, amely a devizaárfolyamok kedvezőtlen alakulásával függ össze
A számviteli referencia-pénznem alkalmazása miatt (a beruházási keret esetében ez az EUR) a Keret minden olyan esetben deviza-árfolyamkockázatnak van kitéve, amikor az eszközök és a kötelezettségek eltérő pénznemben denomináltak A devizaárfolyam-kockázat a számviteli referencia-pénznemtől eltérő pénznemben denominált jövőbeni cash flow-k, például kamat- és osztalékfizetések értékének árfolyamváltozás miatti változásait is magában foglalja
3.4.2.1. Devizaárfolyam-kockázat a treasury-eszközök esetében
A Keret treasury-eszközei EUR-ban vagy USD-ban vannak denominálva
A devizaárfolyam-kockázatot azonnali vagy határidős keresztdeviza-ügyletekkel, devizaswapokkal vagy keresztdevizaswapokkal fedezik Az EBB treasury osztálya szükségesnek és célszerűnek ítélt esetekben a bank politikájával összhangban bármely olyan eszközt igénybe vehet, amely védelmet nyújt a Keret pénzügyi tevékenységei kapcsán felmerült piaci kockázatokkal szemben
3.4.2.2. Devizaárfolyam-kockázat a Keret által finanszírozott vagy garantált műveletek esetében
A Keret a tagállamok hozzájárulásait EUR-ban kapja Az általa finanszírozott vagy garantált műveleteket, valamint a kamattámogatásokat EUR-ban, USD-ban vagy bármely más engedélyezett pénznemben meg lehet határozni
Az (EUR-val mint referencia-pénznemmel szembeni) devizaárfolyam-kockázatnak való kitettségről akkor beszélünk, ha az eurótól eltérő pénznemben denominált ügyleteket fedezetlenül hagyják A Keret devizaárfolyam-fedezeti iránymutatása az alábbiakban olvasható
3.4.2.2.1. Az USD-ban denominált műveletek fedezése
A Keret USD-ban denominált műveletei által teremtett devizaárfolyam-kockázatot összesített alapon fedezni kell, USD/EUR devizaswapokkal, amelyeket rendszeres időszakonként megújítanak és az adott összeghez igazítanak A devizaswapok használata kettős célt szolgál Egyfelől megteremti az új folyósításokhoz (hitelekhez és tőkebefektetésekhez) szükséges likviditást, másfelől makroszintű devizafedezetet biztosít
A tervezett vagy várt visszafizetések/folyósítások alapján minden egyes időszak kezdetén meg kell becsülni a következő időszak során USD-ban kapott vagy fizetett cash flow-k összegét Ezt követően a lejáró devizaswapokat meg kell újítani, összegüket pedig hozzá kell igazítani a következő időszakra előre jelzett USD-likviditási igényhez
|
— |
A releváns korlátot meghaladó USD devizapozíciót – havi alapon – azonnali vagy határidős ügyletekkel fedezni kell |
|
— |
A megújítások közötti időszakban kialakuló váratlan USD-likviditáshiányt eseti devizaswap-műveletekkel kell fedezni, az esetleges likviditási többleteket pedig treasury-eszközökbe kell fektetni, vagy ha a devizapozíció erősödéséből ered, akkor EUR-ra kell váltani |
3.4.2.2.2. Az EUR-tól vagy USD-tól eltérő pénznemben denominált műveletek fedezése
|
— |
A Keret EUR-tól vagy USD-tól eltérő pénznemben denominált műveleteit a mögöttes hitel pénzügyi profiljának megfelelő keresztdevizaswapokkal kell fedezni, feltéve hogy a swapok piaca megfelelően működik |
|
— |
A Keretnek vannak olyan műveletei, amelyek pénzneme nem, vagy csak magas költséggel teszi lehetővé a művelet fedezését Ezek a műveleteket a helyi pénznemben denominálják, de EUR-ban vagy USD-ban rendezik A Keret pénzügyi kockázati szabályrendszere – amelyet a Keret bizottsága 2015 január 22-én fogadott el – lehetővé teszi, hogy az USA-dollárral jelentős pozitív korrelációban álló helyi pénznemek esetében a devizakitettséget USA-dollárban denominált derivatívákkal szintetikusan fedezzék Az USA-dollárban denominált derivatívákkal szintetikusan fedezett helyi pénznemek a következő táblázat 3 4 2 2 3 szakaszának „Helyi pénznem (szintetikusan fedezett)” sora alatt, míg az USA-dollárban denominált derivatívákkal szintetikusan nem fedezett helyi pénznemek a táblázat „Helyi pénznem (szintetikusan nem fedezett)” sora alatt szerepelnek |
3.4.2.2.3. Devizapozíció (ezer EUR)
Az e megjegyzésben szereplő táblázatok a Keret devizapozícióját mutatják be
Az alábbi táblázatok a devizapozíciót a Keret kockázati politikájának megfelelően mutatják be (a Keret pénzügyi kockázati szabályrendszerében előírtak szerint) A kockázati politika szerinti devizapozíció a számviteli adatokon alapul, meghatározása szerint bizonyos kiválasztott eszközök és kötelezettségek egyenlege A kockázati politika szerinti devizapozícióba tartozó eszközöket és kötelezettségeket úgy választják ki, hogy biztosítva legyen, hogy a jövedelmeket csak beérkezésükkor számítsák át a beszámoló pénznemére (EUR)
2018 január 1-je előtt alkalmazandó politika
Az értékesíthető pénzügyi eszközökből származó, nem realizált nyereség/veszteség és értékvesztés (IAS 39), illetve a hitelek és követelések értékvesztése a kockázati politika szerinti devizapozíció részét képezi A kockázati politika szerinti devizapozícióba tartozó derivatívákat a valós értékük helyett a névértéken veszik figyelembe annak érdekében, hogy azt össze lehessen hangolni az eszközök megőrzött értékével, amely a hitelek értékvesztésével kiigazított névérték
2018 január 1-je után alkalmazandó politika
A részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok valós értékének változása a kockázati politika szerinti devizapozíció részét képezi A kockázati politika szerinti devizapozícióba tartozó derivatívákat a valós értékük helyett a névértéken veszik figyelembe annak érdekében, hogy azt össze lehessen hangolni az eszközök megőrzött értékével, amely a hitelek értékvesztésével kiigazított névérték
Az alábbi táblázatokban az eszközök és a kötelezettségek fennmaradó része – főként felhalmozott hitelkamatok, derivatívák és támogatások – a „Kockázati politikába nem tartozó devizapozíció” sora alatt szerepel
|
(2018 december 31) |
Eszközök és kötelezettségek |
Kötelezettségvállalások és függő kötelezettségek |
||
|
Pénznem |
Kockázati politika szerinti devizapozíció |
Kockázati politikába nem tartozó devizapozíció |
Mérleg szerinti devizapozíció |
|
|
USD |
– 157 177 |
–52 111 |
– 209 288 |
600 271 |
|
Helyi pénznem (szintetikusan fedezett) (*4) |
|
|
|
|
|
KES |
35 806 |
252 |
36 058 |
– |
|
TZS |
71 195 |
814 |
72 009 |
– |
|
DOP |
35 311 |
821 |
36 132 |
– |
|
UGX |
45 731 |
769 |
46 500 |
– |
|
RWF |
24 176 |
17 |
24 193 |
– |
|
HTG, MUR, MZN, XOF, ZMW, BWP, JMD, NGN, ZAR |
74 265 |
–432 |
73 833 |
– |
|
EUR-tól eltérő pénznemek összesen |
129 307 |
–49 870 |
79 437 |
600 271 |
|
EUR |
— |
2 834 560 |
2 834 560 |
3 044 623 |
|
EUR és EUR-tól eltérő összesen |
129 307 |
2 784 690 |
2 913 997 |
3 644 894 |
|
(2017 december 31) |
Eszközök és kötelezettségek |
Kötelezettségvállalások és függő kötelezettségek |
||
|
Pénznem |
Kockázati politika szerinti devizapozíció |
Kockázati politikába nem tartozó devizapozíció |
Mérleg szerinti devizapozíció |
|
|
USD |
– 206 535 |
6 087 |
– 200 448 |
377 994 |
|
Helyi pénznem (szintetikusan fedezett) (*4) |
|
|
|
|
|
KES |
88 532 |
2 854 |
91 386 |
– |
|
TZS |
98 722 |
1 820 |
100 542 |
– |
|
DOP |
37 785 |
1 494 |
39 279 |
– |
|
UGX |
52 653 |
1 505 |
54 158 |
– |
|
RWF |
32 714 |
354 |
33 068 |
– |
|
Helyi pénznem (szintetikusan nem fedezett) (*4) |
|
|
|
|
|
HTG, MUR, MZN, XOF, ZMW, BWP |
30 802 |
183 |
30 985 |
– |
|
EUR-tól eltérő pénznemek összesen |
134 673 |
14 297 |
148 970 |
377 994 |
|
EUR |
— |
2 688 497 |
2 688 497 |
1 278 511 |
|
EUR és EUR-tól eltérő összesen |
134 673 |
2 702 794 |
2 837 467 |
1 656 505 |
3.4.2.3. Devizaérzékenység-vizsgálat
A 2018 december 31-i állapot szerint az EUR többi pénznemmel szembeni 10 %-os leértékelődése a kapott hozzájárulások 8,8 millió EUR összegű növekedését eredményezné (a 2017 december 31-i állapot szerint: 16,6 millió EUR) Az EUR többi pénznemmel szembeni 10 %-os felértékelődése a kapott hozzájárulások 7,2 millió EUR összegű csökkenését eredményezné (a 2017 december 31-i állapot szerint: 13,6 millió EUR)
3.4.2.4. Átváltási árfolyam
2018 december 31-én és 2017 december 31-én a következő átváltási árfolyamokat használták a mérleg összeállításához:
|
|
2018 december 31 |
2017 december 31 |
|
EU-n kívüli deviza |
|
|
|
Pula (BWP) |
12,2038 |
11,7512 |
|
Dominikai peso (DOP) |
57,4037 |
57,1465 |
|
Fidzsi dollár (FJD) |
2,4104 |
2,4186 |
|
Gourde (HTG) |
86,92 |
75,69 |
|
Jamaicai dollár (JMD) |
144,081 |
148,7032 |
|
Kenyai shilling (KES) |
116,24 |
123,7 |
|
Ugija (MRO) (*5) |
– |
422,36 |
|
Ugija (MRU) (*5) |
41,166 |
– |
|
Mauritiusi rúpia (MUR) |
39,05 |
40,07 |
|
Metical (MZN) |
70,14 |
70,09 |
|
Naira (NGN) |
351,05 |
367,44 |
|
Ruandai frank (RWF) |
1 020,1 |
1 003,37 |
|
Tanzániai shilling (TZS) |
2 624,33 |
2 681,78 |
|
Ugandai shilling (UGX) |
4 239 |
4 357 |
|
USA-dollár (USD) |
1,145 |
1,1993 |
|
CFA-frank (XAF/XOF) |
655,957 |
655,957 |
|
Rand (ZAR) |
16,4594 |
14,8054 |
|
Zambiai kvacha (ZMW) |
13,6077 |
11,965 |
3.4.3.
A részvényárfolyam-kockázat annak a kockázata, hogy a részvényindexek szintjében és/vagy a tőkebefektetések értékében bekövetkezett változások hatására csökken a tőkebefektetések valós értéke
A beruházási keret a részvényárfolyam-kockázatnak a közvetlen tőkebefektetései és a kockázatitőke-alapokba való befektetései révén van kitéve
A nem jegyzett részvényekben lévő pozíciók értékét nem könnyű meghatározni a folyamatos monitoring és kontroll céljából Az ilyen pozíciók esetében a valamilyen értékelési technika felhasználásával meghatározott árak tekinthetők a legjobbnak
Az egyedi közvetlen tőke- és kockázatitőke-befektetések értékében bekövetkező +/–10 %-os változás hatására a Keret kapott hozzájárulásai (a tőkeinstrumentum-portfólió valós értékének változása miatt) az összes egyéb változó konstans értéke mellett a 2018 december 31-i állapot szerint +/–56,7 millió EUR-val (a 2017 december 31-i állapot szerint pedig +/–49,8 millió EUR-val) változnának
4. Pénzügyi instrumentumok valós értékei
4.1. Számviteli besorolás és valós értékek
Az alábbi táblázat bemutatja a pénzügyi eszközök és a pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értékét és valós értékét, valamint a valósérték-hierarchia szerinti szintjét A nem valós értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek valósérték-információi nincsenek feltüntetve, ha a könyv szerinti érték észszerű közelítése a valós értéknek
|
ezer EUR |
||||||||||
|
(2018 december 31) |
Könyv szerinti érték |
Valós érték |
||||||||
|
|
Kereskedési céllal tartott |
Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok |
Pénzeszközök, hitelek és előlegek |
Pénztári pénzügyi eszközök |
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
Összesen |
1 szint: |
2 szint: |
3 szint: |
Összesen |
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Származékos pénzügyi instrumentumok |
9 873 |
– |
– |
– |
– |
9 873 |
– |
9 873 |
– |
9 873 |
|
Kockázatitőke-alapok |
– |
467 152 |
– |
– |
– |
467 152 |
– |
– |
467 152 |
467 152 |
|
Közvetlen tőkebefektetés |
– |
100 140 |
– |
– |
– |
100 140 |
16 675 |
– |
83 465 |
100 140 |
|
Hitelek és előlegek |
– |
– |
720 |
– |
– |
720 |
– |
720 |
– |
720 |
|
Összesen |
9 873 |
567 292 |
720 |
— |
— |
577 885 |
16 675 |
10 593 |
550 617 |
577 885 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek |
– |
– |
573 708 |
– |
– |
573 708 |
– |
– |
– |
– |
|
Hitelek és előlegek |
– |
– |
1 540 271 |
– |
– |
1 540 271 |
– |
1 760 576 |
– |
1 760 576 |
|
Követelések a hozzájárulókkal szemben |
– |
– |
100 000 |
– |
– |
100 000 |
– |
– |
– |
– |
|
Pénztári pénzügyi eszközök |
– |
– |
– |
335 140 |
– |
335 140 |
191 475 |
145 061 |
– |
336 536 |
|
Egyéb eszközök |
– |
– |
171 |
– |
– |
171 |
– |
– |
– |
– |
|
Összesen |
— |
— |
2 214 150 |
335 140 |
— |
2 549 290 |
191 475 |
1 905 637 |
— |
2 097 112 |
|
Pénzügyi eszközök összesen |
9 873 |
567 292 |
2 214 870 |
335 140 |
— |
3 127 175 |
|
|
|
|
|
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Származékos pénzügyi instrumentumok |
–8 493 |
– |
– |
– |
– |
–8 493 |
– |
–8 493 |
– |
–8 493 |
|
Összesen |
–8 493 |
— |
— |
— |
— |
–8 493 |
— |
–8 493 |
— |
–8 493 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kibocsátott garanciákra képzett céltartalékok |
– |
– |
– |
– |
–793 |
–793 |
|
|
|
|
|
Hitelnyújtási elkötelezettségekre képzett céltartalékok |
– |
– |
– |
– |
–23 822 |
–23 822 |
|
|
|
|
|
Harmadik féllel szembeni kötelezettségek |
– |
– |
– |
– |
– 143 813 |
– 143 813 |
|
|
|
|
|
Egyéb kötelezettségek |
– |
– |
– |
– |
–2 493 |
–2 493 |
|
|
|
|
|
Összesen |
— |
— |
— |
— |
– 170 921 |
– 170 921 |
|
|
|
|
|
Pénzügyi kötelezettségek összesen |
–8 493 |
— |
— |
— |
– 170 921 |
– 179 414 |
|
|
|
|
|
ezer EUR |
||||||||||
|
(2017 december 31) |
Könyv szerinti érték |
Valós érték |
||||||||
|
|
Kereskedési céllal tartott |
Értékesíthető |
Pénzeszközök, hitelek és követelések |
Lejáratig tartott |
Egyéb pénzügyi kötelezettségek |
Összesen |
1 szint: |
2 szint: |
3 szint: |
Összesen |
|
Származékos pénzügyi instrumentumok |
12 521 |
– |
– |
– |
– |
12 521 |
– |
12 521 |
– |
12 521 |
|
Kockázatitőke-alapok |
– |
420 104 |
– |
– |
– |
420 104 |
– |
– |
420 104 |
420 104 |
|
Közvetlen tőkebefektetések |
– |
77 435 |
– |
– |
– |
77 435 |
24 458 |
– |
52 977 |
77 435 |
|
Összesen |
12 521 |
497 539 |
— |
— |
— |
510 060 |
24 458 |
12 521 |
473 081 |
510 060 |
|
Nem valós értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek |
– |
– |
549 101 |
– |
– |
549 101 |
|
|
|
|
|
Hitelek és követelések |
– |
– |
1 666 725 |
– |
– |
1 666 725 |
– |
– |
– |
– |
|
Követelések a hozzájárulókkal szemben |
– |
– |
150 000 |
– |
– |
150 000 |
– |
1 852 507 |
– |
1 852 507 |
|
Kötvények |
– |
– |
– |
144 382 |
– |
144 382 |
– |
– |
– |
– |
|
Egyéb eszközök |
– |
– |
4 385 |
– |
– |
4 385 |
144 382 |
– |
– |
144 382 |
|
Összesen |
— |
— |
2 370 211 |
144 382 |
— |
2 514 593 |
144 382 |
1 852 507 |
— |
1 996 889 |
|
Pénzügyi eszközök összesen |
12 521 |
497 539 |
2 370 211 |
144 382 |
— |
3 024 653 |
|
|
|
|
|
Valós értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Származékos pénzügyi instrumentumok |
–1 153 |
– |
– |
– |
– |
–1 153 |
– |
–1 153 |
– |
–1 153 |
|
Összesen |
–1 153 |
— |
— |
— |
— |
–1 153 |
— |
–1 153 |
— |
–1 153 |
|
Nem valós értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kibocsátott garanciákra képzett céltartalékok |
– |
– |
– |
– |
–484 |
–484 |
|
|
|
|
|
Harmadik féllel szembeni kötelezettségek |
– |
– |
– |
– |
– 157 285 |
– 157 285 |
|
|
|
|
|
Egyéb kötelezettségek |
– |
– |
– |
– |
–2 462 |
–2 462 |
|
|
|
|
|
Összesen |
— |
— |
— |
— |
– 160 231 |
– 160 231 |
|
|
|
|
|
Pénzügyi kötelezettségek összesen |
–1 153 |
— |
— |
— |
– 160 231 |
– 161 384 |
|
|
|
|
4.1. Valós értéken történő értékelés
4.2.1.
Az alábbi táblázat tájékoztatást ad a pénzügyi eszközök értékeléséhez használt értékelési technikákról és lényeges nem megfigyelhető inputokról, a valósérték-hierarchia 2 és 3 szintje tekintetében
|
|
Értékelési technika |
Lényeges nem megfigyelhető input |
A megfigyelhető inputok és a valós értéken történő értékelés kapcsolata |
|
Valós értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
Származékos pénzügyi instrumentumok |
Diszkontált cash flow: a jövőbeni cash flow-kat (megfigyelhető határidős árfolyam- és hozamgörbékből a beszámolási időszak végén nyert) határidős árfolyamok/kamatlábak, illetve szerződéses árfolyamok/kamatlábak alapján becsülik, a különböző partnerek hitelkockázatát tükröző rátával való diszkontálással |
Nem értelmezhető |
Nem értelmezhető |
|
Kockázatitőke-alapok |
Kiigazított nettó eszközérték módszer: a valós érték meghatározásához vagy a Keretnek a mögöttes eszközben meglévő százalékos tulajdoni arányát szorozzák a legfrissebb beszámolóban szereplő, cash flow-kkal kiigazított nettó eszközértékkel, vagy, amennyiben rendelkezésre áll, a részesedésnek az adott alapkezelő által közölt, ugyanazon napra érvényes pontos értékét veszik figyelembe A legutolsó rendelkezésre álló nettó eszközérték és az év végi beszámolás közötti intervallum áthidalása céljából lefolytatják a későbbi eseményekre vonatkozó felülvizsgálati eljárást, és a beszámoló szerinti nettó eszközértéket szükség esetén kiigazítják |
A kockázatitőke-alap utolsó beszámolójának fordulónapja és az értékelés napja között eltelt idő miatti kiigazítása a következőket figyelembe véve: működési költségek és kezelési díjak, a kockázatitőke-alap mögöttes eszközeinek valós értékében bekövetkező változások, további felmerült kötelezettségek, piaci változások vagy a gazdasági feltételek más változásai |
Minél több idő telt el a kockázatitőke-alap utolsó beszámolójának fordulónapja és az értékelés napja között, annál nagyobb lesz az eltelt idő miatti kiigazítás |
|
Közvetlen tőkebefektetés |
Kiigazított nettó eszközérték |
A befektetést befogadó utolsó beszámolójának fordulónapja és az értékelés napja között eltelt idő miatti kiigazítása a következőket figyelembe véve: működési költségek, a befektetést befogadó mögöttes eszközeinek valós értékében bekövetkező változások, további felmerült kötelezettségek, piaci változások vagy a gazdasági feltételek más változásai, tőkeemelés, értékesítés, az ellenőrzés változása |
Minél több idő telt el a befektetést befogadó utolsó beszámolójának fordulónapja és az értékelés napja között, annál nagyobb lesz az eltelt idő miatti kiigazítás |
|
|
|
5–30 % közötti diszkont az értékesíthetőség (likviditás) hiánya miatt; meghatározására a hasonló részesedések korábbi, országos/régióbeli adásvételeinek figyelembevételével kerül sor |
Minél nagyobb az értékesíthetőségi diszkont, annál alacsonyabb lesz a valós érték |
|
Nem valós értéken nyilvántartott pénzügyi instrumentumok |
|
|
|
|
Hitelek és előlegek |
Diszkontált cash flow: Az adós fizetőképességét feltételező értékelési modell szerződéses cash flow-kat használ, és nem vesz figyelembe fedezeti értékeket vagy előtörlesztéseket A modell a hitelek nettó jelenértékének kiszámításához egy kiigazított piaci diszkontgörbe alapján diszkontálja a szerződéses cash flow-kat Az egyes hitelek nettó jelenértékét ezután kiigazítják a vonatkozó várható veszteséggel A hitelek és előlegek valós értéke az így kapott egyedi értékek összege |
Nem értelmezhető |
Nem értelmezhető |
|
Pénztári pénzügyi eszközök |
Diszkontált cash flow |
Nem értelmezhető |
Nem értelmezhető |
Az IFRS 13 standardot alkalmazva a derivatívák valós értéke 2017 és 2018 december 31-én magában foglalta a következő értékelési korrekciókat:
|
— |
a származtatott ügyletek partner-hitelkockázatát tükröző hitelértékelési korrekciót, amely 2018 december 31-én –37,4 ezer EUR, 2017 december 31-én pedig –38 ezer EUR, |
|
— |
a származtatott ügyletek saját hitelkockázatát tükröző kötelezettségértékelési korrekciót, amely 2018 december 31-én + 15,1 ezer EUR, 2017 december 31-én pedig + 29,5 ezer EUR |
4.2.2.
A Keret a szintek közötti átcsoportosítást az azt okozó esemény vagy körülményváltozás időpontjában jeleníti meg
A Keret 2018-ban és 2017-ben nem hajtott végre átcsoportosítást a valósérték-hierarchia 1 és 2 szintje vagy 2 és 1 szintje között
4.2.3.
3 szintű valós értékek egyeztetése
Az alábbi táblázatok a 3 szintű eszközökben a 2018 december 31-én lezárult és a 2017 december 31-én lezárult évben bekövetkezett változásokat mutatják:
|
ezer EUR |
|||
|
Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok |
|||
|
Egyenleg (2018 január 1) |
473 081 |
||
|
Az eredményben megjelenített nyereség vagy veszteség: |
|
||
|
–10 622 |
||
|
–13 411 |
||
|
Összesen |
–24 033 |
||
|
Folyósítások |
95 434 |
||
|
Visszafizetések |
–11 165 |
||
|
Leírások |
17 300 |
||
|
Egyenleg (2018 december 31) |
550 617 |
||
|
|
ezer EUR |
||
|
Értékesíthető pénzügyi eszközök |
|||
|
Egyenleg (2017 január 1) |
494 004 |
||
|
Az eredményben megjelenített nyereség vagy veszteség: |
|
||
|
2 711 |
||
|
–22 024 |
||
|
Összesen |
–19 313 |
||
|
Az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített nyereség vagy veszteség: |
|
||
|
–17 592 |
||
|
Összesen |
–17 592 |
||
|
Folyósítások |
62 660 |
||
|
Visszafizetések |
–44 568 |
||
|
Leírások |
–2 110 |
||
|
Egyenleg (2017 december 31) |
473 081 |
||
A Keret 2018-ban és 2017-ben nem hajtott végre a valósérték-hierarchia 3 szintjét érintő átcsoportosítást
5. Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek összetétele:
|
ezer EUR |
||
|
|
2018.12.31. |
2017.12.31. |
|
Pénzeszközök |
51 936 |
166 445 |
|
Lekötött betétek |
521 882 |
367 653 |
|
Kereskedelmi értékpapírok |
– |
15 003 |
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban |
573 818 |
549 101 |
|
Elhatárolt kamat |
–110 |
68 |
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek a cash flow-kimutatásban |
573 708 |
549 169 |
6. Származékos pénzügyi instrumentumok
A kereskedési céllal tartottként besorolt származékos pénzügyi instrumentumok fő összetevői a következők:
|
ezer EUR |
|||
|
(2018 december 31) |
Valós érték |
Névleges összeg |
|
|
|
Eszközök |
Kötelezettségek |
|
|
Keresztdevizás kamatlábswapok |
340 |
–665 |
5 245 |
|
Kamatlábswapok |
654 |
– |
28 470 |
|
Devizaswapok |
8 879 |
–7 828 |
1 460 608 |
|
Származékos pénzügyi instrumentumok összesen |
9 873 |
–8 493 |
1 494 323 |
|
ezer EUR |
|||
|
(2017 december 31) |
Valós érték |
Névleges összeg |
|
|
Eszközök |
Kötelezettségek |
||
|
Keresztdevizás kamatlábswapok |
149 |
–1 105 |
8 098 |
|
Kamatlábswapok |
393 |
–48 |
31 711 |
|
Devizaswapok |
11 979 |
– |
1 500 000 |
|
Származékos pénzügyi instrumentumok összesen |
12 521 |
–1 153 |
1 539 809 |
7. Hitelek és előlegek
7.1. Hitelek és előlegek
Az alábbi táblázat a hitelek és előlegek nyitó és záró egyenlegének a várható hitelezési veszteségek IFRS 9 szerinti új értékvesztési modelljével összefüggő egyeztetését mutatja be A 2017 évi összehasonlító értékvesztési összegek az IAS 39 szerint értékelt elszámolt veszteséget jelentik
|
ezer EUR |
|||||
|
|
Globális hitelek (*6) |
Előnyös besorolású hitelek |
Alárendelt hitelek |
POCI |
Összesen |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek névértéke 2018 január 1-jén |
1 003 294 |
687 499 |
62 546 |
— |
1 753 339 |
|
Folyósítások |
203 352 |
52 274 |
– |
3 588 |
259 214 |
|
Leírások |
– |
– |
– |
– |
– |
|
Visszafizetések |
– 192 355 |
– 157 952 |
–4 548 |
– |
– 354 855 |
|
Tőkésített kamatok |
– |
– |
– |
– |
– |
|
Devizaárfolyam-különbség |
37 026 |
11 503 |
2 719 |
– |
51 248 |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek névértéke 2018 december 31-én |
1 051 317 |
593 324 |
60 717 |
3 588 |
1 708 946 |
|
Értékvesztés – elszámolt veszteség 2018 január 1-jén |
–35 082 |
–57 911 |
–62 546 |
— |
– 155 539 |
|
12 havi várható hitelezési veszteség nettó változásai |
–1 853 |
288 |
– |
– |
–1 565 |
|
Élettartami várható hitelezési veszteség, nem értékvesztett, nettó változás |
4 696 |
870 |
–2 146 |
– |
3 420 |
|
Élettartami várható hitelezési veszteség, értékvesztett |
–71 204 |
– |
– |
–1 794 |
–72 998 |
|
Élettartami várható hitelezési veszteség, értékvesztett, visszaírás |
2 214 |
8 480 |
37 678 |
– |
48 372 |
|
Leírások |
– |
– |
– |
– |
– |
|
Devizaárfolyam-különbség |
–2 639 |
–1 336 |
–2 346 |
– |
–6 321 |
|
Értékvesztés – elszámolt veszteség 2018 december 31-én |
– 103 868 |
–49 609 |
–29 360 |
–1 794 |
– 184 631 |
|
Hitelek és előlegek amortizált bekerülési értéken 2018 december 31-én |
947 449 |
543 715 |
31 357 |
1 794 |
1 524 315 |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelek névértéke 2018 január 1-jén |
1 800 |
— |
— |
— |
1 800 |
|
Folyósítások |
– |
– |
– |
– |
– |
|
Visszafizetések |
– |
– |
– |
– |
– |
|
Leírások |
– |
– |
– |
– |
– |
|
Devizaárfolyam-különbség |
– |
– |
– |
– |
– |
|
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelek névértéke 2018 december 31-én |
1 800 |
— |
— |
— |
1 800 |
|
A valós érték módosítása 2018 január 1-jén |
–378 |
— |
— |
— |
–378 |
|
A valós érték nettó változása |
–702 |
– |
– |
– |
–702 |
|
Devizaárfolyam-különbség |
– |
– |
– |
– |
– |
|
A valós érték módosítása 2018 december 31-én |
–1 080 |
— |
— |
— |
–1 080 |
|
Hitelek és előlegek valós értéken értékelve 2018 december 31-én |
720 |
— |
— |
— |
720 |
|
Amortizált bekerülési érték |
–3 550 |
–3 109 |
11 |
– |
–6 648 |
|
Kamat |
12 330 |
9 243 |
1 031 |
– |
22 604 |
|
Hitelek és előlegek 2018 december 31-én |
956 949 |
549 849 |
32 399 |
1 794 |
1 540 991 |
|
ezer EUR |
||||
|
|
Globális hitelek (*6) |
Előnyös besorolású hitelek |
Alárendelt hitelek |
Összesen |
|
Névérték 2017 január 1-jén |
994 527 |
764 339 |
71 563 |
1 830 429 |
|
Folyósítások |
305 059 |
63 603 |
– |
368 662 |
|
Leírások |
–3 257 |
–6 138 |
– |
–9 395 |
|
Visszafizetések |
– 162 361 |
–91 125 |
– |
– 253 486 |
|
Devizaárfolyam-különbség |
– 128 874 |
–43 180 |
–9 017 |
– 181 071 |
|
Névérték 2017 december 31-én |
1 005 094 |
687 499 |
62 546 |
1 755 139 |
|
Értékvesztés 2017 január 1-jén |
–18 185 |
–28 294 |
–71 161 |
– 117 640 |
|
Az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban rögzített értékvesztés |
–5 105 |
–11 572 |
– |
–16 677 |
|
Leírások |
3 257 |
6 138 |
– |
9 395 |
|
Értékvesztés visszaírása |
2 204 |
3 752 |
– |
5 956 |
|
Devizaárfolyam-különbség |
914 |
3 234 |
8 615 |
12 763 |
|
Értékvesztés 2017 december 31-én |
–16 915 |
–26 742 |
–62 546 |
– 106 203 |
|
Amortizált bekerülési érték |
–3 802 |
–3 408 |
– |
–7 210 |
|
Kamat |
15 122 |
9 877 |
– |
24 999 |
|
Hitelek és követelések 2017 december 31-én |
999 499 |
667 226 |
— |
1 666 725 |
7.2. Hitelek és előlegek értékvesztése – elszámolt veszteségek
|
ezer EUR |
|||||
|
2018 |
|||||
|
|
12 havi várható hitelezési veszteség |
Élettartami várható hitelezési veszteség, nem értékvesztett |
Élettartami várható hitelezési veszteség, értékvesztett |
POCI |
Összesen |
|
Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek és előlegek |
|
|
|
|
|
|
Egyenleg (2018 január 1) |
19 738 |
29 975 |
105 826 |
– |
155 539 |
|
Átcsoportosítás a 12 havi várható hitelezési veszteségbe |
2 285 |
– |
– |
– |
2 285 |
|
Átcsoportosítás az élettartami várható hitelezési veszteségbe, nem értékvesztett |
– |
–2 633 |
– |
– |
–2 633 |
|
Átcsoportosítás az élettartami várható hitelezési veszteségbe, értékvesztett |
– |
– |
27 646 |
1 794 |
29 440 |
|
Kivezetett pénzügyi eszközök |
– |
– |
– |
– |
– |
|
Leírások |
– |
– |
– |
– |
– |
|
Egyenleg (2018 december 31) |
22 023 |
27 342 |
133 472 |
1 794 |
184 631 |
8. Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok
Az alábbi táblázat a tőkeinstrumentumok nyitó és záró egyenlegének az IFRS 9 szerinti új értékelési politikával összefüggő egyeztetését mutatja be A 2017 évi összehasonlító összegek az IAS 39 szerinti értékelést jelentik, amelyben a tőkeinstrumentumokat az értékesíthető portfólióba sorolták be:
|
ezer EUR |
|||
|
|
Kockázatitőke-alapok |
Közvetlen tőkebefektetések |
Összesen |
|
Bekerülési érték 2018 január 1-jén |
356 086 |
70 310 |
426 396 |
|
Folyósítások |
73 250 |
22 184 |
95 434 |
|
Visszafizetések / értékesítések |
–21 681 |
–635 |
–22 316 |
|
Visszafizetések / értékesítések devizaárfolyam-különbsége |
13 938 |
1 355 |
15 293 |
|
Bekerülési érték 2018 december 31-én |
421 593 |
93 214 |
514 807 |
|
Nem realizált nyereség és veszteség 2018 január 1-jén |
64 018 |
7 125 |
71 143 |
|
Nem realizált nyereség és veszteség – nettó változás |
–20 493 |
–172 |
–20 665 |
|
Nem realizált nyereség és veszteség – devizaárfolyam-különbözet |
2 034 |
–27 |
2 007 |
|
Nem realizált nyereség és veszteség 2018 december 31-én |
45 559 |
6 926 |
52 485 |
|
Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok 2018 december 31-én |
467 152 |
100 140 |
567 292 |
|
ezer EUR |
|||
|
|
Kockázatitőke-alapok |
Közvetlen tőkebefektetések |
Összesen |
|
Bekerülési érték 2017 január 1-jén |
331 253 |
72 636 |
403 889 |
|
Folyósítások |
62 660 |
– |
62 660 |
|
Visszafizetések / értékesítések |
–38 990 |
–708 |
–39 698 |
|
Leírások |
–437 |
–1 673 |
–2 110 |
|
Visszafizetések / értékesítések devizaárfolyam-különbsége |
1 600 |
55 |
1 655 |
|
Bekerülési érték 2017 december 31-én |
356 086 |
70 310 |
426 396 |
|
Nem realizált nyereség és veszteség 2017 január 1-jén |
129 427 |
13 457 |
142 884 |
|
Nem realizált nyereség és veszteség – nettó változás |
–20 930 |
–1 008 |
–21 938 |
|
Nem realizált nyereség és veszteség 2017 december 31-én |
108 497 |
12 449 |
120 946 |
|
Értékvesztés 2017 január 1-jén |
–22 892 |
–6 997 |
–29 889 |
|
Az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban az év során rögzített értékvesztés |
–22 024 |
– |
–22 024 |
|
Leírások |
437 |
1 673 |
2 110 |
|
Értékvesztés 2017 december 31-én |
–44 479 |
–5 324 |
–49 803 |
|
Értékesíthető pénzügyi eszközök 2017 december 31-én |
420 104 |
77 435 |
497 539 |
9. A hozzájárulókkal szembeni követelések
A hozzájárulókkal szembeni 100 000 EUR összegű követelések kizárólag lehívott, de be nem fizetett tagállami hozzájárulások
10. Pénztári pénzügyi eszközök
A pénztári portfólió olyan jegyzett kötvényeket tartalmaz, amelyek lejárata a beszámoló fordulónapjakor három hónapnál rövidebb Az alábbi táblázat a pénztári portfólió mozgásait tartalmazza:
|
|
ezer EUR |
|
Egyenleg 2018 január 1-jén |
144 382 |
|
Beszerzések |
2 219 062 |
|
Lejáratok |
–2 026 659 |
|
A prémiumok/diszkontok amortizációjának változása |
149 |
|
Az elhatárolt kamat változása |
–1 794 |
|
Egyenleg 2018 december 31-én |
335 140 |
|
|
ezer EUR |
|
Egyenleg 2017 január 1-jén |
169 398 |
|
Beszerzések |
1 084 149 |
|
Lejáratok |
–1 109 563 |
|
A prémiumok/diszkontok amortizációjának változása |
–59 |
|
Az elhatárolt kamat változása |
457 |
|
Egyenleg 2017 december 31-én |
144 382 |
11. Egyéb eszközök
Az egyéb eszközök fő összetevői a következők:
|
ezer EUR |
||
|
|
2018.12.31. |
2017.12.31. |
|
Az EBB-vel szembeni követelések |
– |
4 117 |
|
Pénzügyi garanciák |
171 |
268 |
|
Egyéb eszközök összesen |
171 |
4 385 |
12. Halasztott bevételek
A halasztott bevételek fő összetevői a következők:
|
ezer EUR |
||
|
|
2018.12.31. |
2017.12.31. |
|
Elhatárolt kamattámogatások |
32 658 |
24 895 |
|
Hitelek és előlegek elhatárolt jutaléka |
1 106 |
907 |
|
Halasztott bevételek összesen |
33 764 |
25 802 |
13. Kibocsátott garanciákra képzett céltartalékok
Az alábbi táblázatok a pénzügyi garanciákra képzett céltartalék nyitó és záró egyenlegének a várható hitelezési veszteségek IFRS 9 szerinti új modelljével összefüggő egyeztetését mutatják be A 2017 évi összehasonlító összegek a kibocsátott garanciákra képzett céltartalék IAS 39 szerint megjelenített összegét jelentik, mivel objektív bizonyíték van arra, hogy a Keretnek a nyújtott garancia tekintetében veszteséget kell majd elviselnie
|
ezer EUR |
||||
|
2018 |
||||
|
|
12 havi várható hitelezési veszteség |
Élettartami várható hitelezési veszteség, nem értékvesztett |
Élettartami várható hitelezési veszteség, értékvesztett |
Összesen |
|
Kibocsátott garanciák |
|
|
|
|
|
Egyenleg január 1-jén |
– |
484 |
– |
484 |
|
Átcsoportosítás a 12 havi várható hitelezési veszteségbe |
94 |
– |
– |
94 |
|
Átcsoportosítás az élettartami várható hitelezési veszteségbe, nem értékvesztett |
– |
391 |
– |
391 |
|
Átcsoportosítás az élettartami várható hitelezési veszteségbe, értékvesztett |
– |
– |
– |
– |
|
Kivezetett garanciák |
– |
– |
– |
– |
|
Garancialehívások |
– |
– |
– |
– |
|
Kezdeti díjak amortizációja |
– |
–128 |
– |
–128 |
|
Devizaárfolyam-különbség |
– |
–48 |
– |
–48 |
|
Egyenleg december 31-én |
94 |
699 |
— |
793 |
|
2017 |
|
|
Egyenleg január 1-jén |
625 |
|
Az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban rögzített növekmény |
65 |
|
Felhasznált |
–206 |
|
Átcsoportosítás az „Egyéb kötelezettségek”-ből, pénzügyi garanciák |
– |
|
Egyenleg december 31-én |
484 |
14. Hitelnyújtási elkötelezettségekre képzett céltartalékok
Az alábbi táblázat a folyósítatlan hitelekre (hitelnyújtási elkötelezettségre) elszámolt veszteség nyitó és záró egyenlegének a várható hitelezési veszteségek IFRS 9 szerinti új modelljével összefüggő egyeztetését mutatja be A 2017 évi összehasonlító összegek az IAS 39 szerint értékelt elszámolt veszteséget jelentik
|
ezer EUR |
||||
|
2018 |
||||
|
|
12 havi várható hitelezési veszteség |
Élettartami várható hitelezési veszteség, nem értékvesztett |
Élettartami várható hitelezési veszteség, értékvesztett |
Összesen |
|
Hitelnyújtási elkötelezettség |
|
|
|
|
|
Egyenleg január 1-jén |
1 993 |
2 163 |
– |
4 156 |
|
Átcsoportosítás a 12 havi várható hitelezési veszteségbe |
5 192 |
– |
– |
5 192 |
|
Átcsoportosítás az élettartami várható hitelezési veszteségbe, nem értékvesztett |
– |
14 420 |
– |
14 420 |
|
Átcsoportosítás az élettartami várható hitelezési veszteségbe, értékvesztett |
– |
– |
– |
– |
|
Devizaárfolyam-különbség |
40 |
14 |
– |
54 |
|
Egyenleg december 31-én |
7 225 |
16 597 |
— |
23 822 |
15. Harmadik féllel szembeni kötelezettségek
A harmadik féllel szembeni kötelezettségek fő összetevői a következők:
|
ezer EUR |
||
|
|
2018.12.31. |
2017.12.31. |
|
Az EBB-nek fizetendő, nettó általános igazgatási kiadások |
47 799 |
45 105 |
|
EBB-nek fizetendő egyéb összegek |
54 |
580 |
|
A tagállamoknak még nem folyósított kamattámogatások és technikai segítségnyújtás |
95 960 |
111 600 |
|
Harmadik féllel szembeni kötelezettségek összesen |
143 813 |
157 285 |
16. Egyéb kötelezettségek
Az egyéb kötelezettségek fő összetevői a következők:
|
ezer EUR |
||
|
|
2018.12.31. |
2017.12.31. |
|
Hitelek előtörlesztése |
2 124 |
1 986 |
|
Kamattámogatások halasztott bevétele |
369 |
436 |
|
Pénzügyi garanciák |
– |
40 |
|
Egyéb kötelezettségek összesen |
2 493 |
2 462 |
17. A tagállamoktól lehívott hozzájárulás
|
ezer EUR |
||||
|
Tagállamok |
Hozzájárulás a Kerethez |
Hozzájárulás a kamattámogatásokhoz és a technikai segítségnyújtáshoz |
Hozzájárulás összesen |
Lehívott, de be nem fizetett |
|
Ausztria |
69 935 |
8 869 |
78 804 |
2 410 |
|
Belgium |
103 226 |
13 046 |
116 272 |
3 530 |
|
Bulgária |
896 |
294 |
1 190 |
140 |
|
Ciprus |
576 |
189 |
765 |
90 |
|
Cseh Köztársaság |
3 264 |
1 071 |
4 335 |
510 |
|
Dánia |
56 820 |
7 275 |
64 095 |
2 000 |
|
Észtország |
320 |
105 |
425 |
50 |
|
Finnország |
39 852 |
5 214 |
45 066 |
1 470 |
|
Franciaország |
624 971 |
75 972 |
700 943 |
19 550 |
|
Németország |
611 715 |
76 616 |
688 331 |
20 500 |
|
Görögország |
35 121 |
4 883 |
40 004 |
1 470 |
|
Magyarország |
3 520 |
1 155 |
4 675 |
550 |
|
Írország |
18 577 |
2 802 |
21 379 |
910 |
|
Olaszország |
340 252 |
45 025 |
385 277 |
12 860 |
|
Lettország |
448 |
147 |
595 |
70 |
|
Litvánia |
768 |
252 |
1 020 |
120 |
|
Luxemburg |
7 693 |
984 |
8 677 |
270 |
|
Málta |
192 |
63 |
255 |
30 |
|
Hollandia |
138 415 |
17 685 |
156 100 |
4 850 |
|
Lengyelország |
8 320 |
2 730 |
11 050 |
1 300 |
|
Portugália |
27 313 |
3 809 |
31 122 |
1 150 |
|
Románia |
2 368 |
777 |
3 145 |
370 |
|
Szlovákia |
1 344 |
441 |
1 785 |
210 |
|
Szlovénia |
1 152 |
378 |
1 530 |
180 |
|
Spanyolország |
170 369 |
24 876 |
195 245 |
7 850 |
|
Svédország |
73 692 |
9 677 |
83 369 |
2 740 |
|
Egyesült Királyság |
355 881 |
49 356 |
405 237 |
14 820 |
|
Összesen 2018 december 31-én |
2 697 000 |
353 691 |
3 050 691 |
100 000 |
|
Összesen 2017 december 31-én |
2 517 000 |
333 691 |
2 850 691 |
150 000 |
2018 november 12-én a Tanács rögzítette az egyes tagállamok által 2019 január 21-ig befizetendő pénzügyi hozzájárulás összegét 2018 december 31-én100 000 EUR nem volt befizetve
18. Függő kötelezettségek és kötelezettségvállalások
|
ezer EUR |
||
|
|
2018.12.31. |
2017.12.31. |
|
Kötelezettségvállalások |
|
|
|
Folyósítatlan hitelek |
1 283 931 |
869 983 |
|
Részvényekre és egyéb változó hozamú értékpapírokra vonatkozó folyósítatlan kötelezettségvállalások |
347 167 |
321 695 |
|
Kibocsátott garanciák |
2 800 |
7 682 |
|
Kamattámogatás és technikai segítségnyújtás |
457 328 |
382 576 |
|
Függő kötelezettségek |
|
|
|
Aláírt kibocsátatlan garanciák |
1 553 668 |
74 569 |
|
Függő kötelezettségek és kötelezettségvállalások összesen |
3 644 894 |
1 656 505 |
19. Kamat- és kamatjellegű bevételek és kiadások
A kamat- és kamatjellegű bevételek fő összetevői a következők:
|
v tisících EUR |
||
|
|
2018 1 1-től |
2017 1 1-től |
|
|
2018 12 31-ig |
2017 12 31-ig |
|
Hitelek és előlegek |
92 506 |
97 440 |
|
Kamattámogatások |
4 224 |
3 966 |
|
Kamat- és kamatjellegű bevételek összesen |
96 730 |
101 406 |
A kamat- és kamatjellegű kiadások fő összetevői a következők:
|
v tisících EUR |
||
|
|
2018 1 1-től |
2017 1 1-től |
|
|
2018 12 31-ig |
2017 12 31-ig |
|
Származékos pénzügyi instrumentumok |
–563 |
–980 |
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek |
–654 |
–1 037 |
|
Pénztári pénzügyi eszközök |
–1 322 |
–654 |
|
Kamat- és kamatjellegű kiadások összesen |
–2 539 |
–2 671 |
20. Díj- és jutalékbevételek és -kiadások
A díj- és jutalékbevételek fő összetevői a következők:
|
ezer EUR |
||
|
|
2018 1 1-től |
2017 1 1-től |
|
|
2018 12 31-ig |
2017 12 31-ig |
|
Hitelek és előlegek díj- és jutalékbevételei |
107 |
– |
|
Pénzügyi garanciák díj- és jutalékbevételei |
170 |
209 |
|
Egyéb |
7 |
1 |
|
Díj- és jutalékbevételek összesen |
284 |
210 |
A díj- és jutalékkiadások fő alkotóelemei a következők:
|
ezer EUR |
||
|
|
2018 1 1-től |
2017 1 1-től |
|
|
2018 12 31-ig |
2017 12 31-ig |
|
Részvényekkel és egyéb változó hozamú értékpapírokkal kapcsolatban harmadik feleknek fizetett jutalékok |
–106 |
–60 |
|
Díj- és jutalékkiadás összesen |
–106 |
–60 |
21. Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok nettó eredménye
A részvényeken és egyéb változó hozamú értékpapírokon realizált nettó nyereség fő összetevői a következők:
|
ezer EUR |
||
|
|
2018 1 1-től |
2017 1 1-től |
|
|
2018 12 31-ig |
2017 12 31-ig |
|
Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok nettó bevétele |
3 166 |
1 030 |
|
Osztalékbevétel |
7 320 |
1 681 |
|
A valós érték nettó változása |
–20 665 |
– |
|
Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok nettó eredménye |
–10 179 |
2 711 |
22. Általános igazgatási kiadások
Az általános igazgatási kiadások az EBB-nél a beruházási keret kezelése során felmerült tényleges költségeket foglalják magukban, levonva az EBB által közvetlenül a beruházási keret ügyfeleire kiszabott, szokásos bírálati díjakból származó bevételt
|
ezer EUR |
||
|
|
2018 1 1-től |
2017 1 1-től |
|
|
2018 12 31-ig |
2017 12 31-ig |
|
Az EBB-nél felmerült tényleges költségek |
–50 021 |
–48 285 |
|
Bevételek a közvetlenül a Keret ügyfeleire terhelt bírálati díjakból |
2 222 |
3 180 |
|
Általános igazgatási kiadások összesen |
–47 799 |
–45 105 |
23. Nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységben való részvétel
A strukturált gazdálkodó egység fogalommeghatározása
A strukturált gazdálkodó egység olyan gazdálkodó egység, amelynek kialakítása szerint nem a szavazati jogok vagy hasonló jogok játsszák a döntő szerepet annak eldöntésében, ki gyakorol ellenőrzést a gazdálkodó egység felett Az IFRS 12 standard szerint a strukturált gazdálkodó egység gyakran rendelkezik az alábbi tulajdonságok némelyikével vagy mindegyikével:
|
— |
korlátozott tevékenységek, |
|
— |
korlátozott és jól meghatározható célkitűzés, például adózásilag hatékony bérlet megvalósítása, kutatási és fejlesztési tevékenységek megvalósítása érdekében, egy gazdálkodó egység részére történő tőkeforrás vagy finanszírozás biztosítása érdekében vagy annak érdekében, hogy befektetők részére befektetési lehetőségeket biztosítsanak a strukturált gazdálkodó egység eszközeihez kapcsolódó kockázatok és hasznok befektetőknek történő átadása útján, |
|
— |
nem elegendő saját tőke ahhoz, hogy a strukturált gazdálkodó egység alárendelt pénzügyi támogatás nélkül finanszírozni tudja saját tevékenységeit, |
|
— |
több, szerződés alapján egymáshoz kapcsolódó, a befektetők részére kibocsátott instrumentum formájában történő finanszírozás, amely hitelkockázat vagy egyéb kockázat koncentrációit eredményezi (részfolyósítások) |
Nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységek
A nem konszolidált strukturált gazdálkodó egység kifejezés magában foglal minden olyan strukturált gazdálkodó egységet, amely felett a Keret nem gyakorol ellenőrzést, továbbá magában foglalja a nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységekben levő érdekeltségeket
A strukturált gazdálkodó egységekben levő érdekeltségek fogalommeghatározása
Az IFRS 12 standard meghatározása szerint az érdekeltség alatt lényegében olyan szerződéses vagy nem szerződéses kapcsolat értendő, amely alapján a beszámolót készítő gazdálkodó egység ki van téve a másik gazdálkodó egység teljesítményéből származó hozamok változékonyságának Ilyen érdekeltségre példa többek között a részvények birtoklása, valamint a részvétel egyéb formái is, mint például finanszírozás, likviditási támogatás, hitelképesség-növelés, kötelezettségvállalás vagy garanciák rendelkezésre bocsátása a másik gazdálkodó egység számára Az IFRS 12 standard szerint a beszámolót készítő gazdálkodó egység nem feltétlenül rendelkezik érdekeltséggel egy másik gazdálkodó egységben pusztán azért, mert tipikus megrendelő-szállító viszony áll fenn közöttük
Az alábbi táblázat azokat a strukturált gazdálkodó egységeket mutatja be, amelyeket a Keret nem konszolidál, de amelyekben érdekeltséget birtokol
|
A strukturált gazdálkodó egység típusa |
Jelleg és cél |
A Keret által birtokolt érdekeltség |
|
Projektfinanszírozás – különleges célú gazdasági egységek hitelezése |
A projektfinanszírozási ügyletek (PF-műveletek) olyan ügyletek, amelyek adósságszolgálatához a Keret olyan hitelfelvevőre hagyatkozik, amelynek egyedüli vagy fő bevételi forrását az ilyen adósságból finanszírozott egyetlen vagy néhány eszköz vagy a projekthez kötődő, korábban is létező eszköz jelenti A PF-műveleteket gyakran különleges célú gazdasági egységek útján finanszírozzák |
Nettó folyósított összegek; Kamatbevétel |
|
Kockázatitőke-műveletek |
A Keret kockázatitőke- és befektetési alapokat finanszíroz A kockázatitőke- és befektetési alapok befektetők forrásait gyűjtik és kezelik azzal a céllal, hogy részesedést szerezzenek nagy növekedési potenciállal rendelkező kis- és középvállalkozásokban, illetve infrastruktúra-projekteket finanszírozzanak |
A kockázati tőkébe fektető gazdálkodó egység által kibocsátott befektetési jegyek/részvények; Kapott osztalékok mint osztalékbevételek |
Az alábbi táblázat azon nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységek könyv szerinti értékét mutatja be, amelyekben a Keret a beszámoló fordulónapján érdekeltséget birtokol, továbbá ismerteti a Keretnek az e gazdálkodó egységekkel kapcsolatos veszteséggel szembeni maximális kitettségét A veszteséggel szembeni maximális kitettség a könyv szerinti értékből és a kapcsolódó folyósítatlan kötelezettségvállalásokból áll
|
ezer EUR |
|||||
|
A strukturált gazdálkodó egység típusa |
Jelleg |
Könyv szerinti érték 2018 12 31-én |
Könyv szerinti érték 2017 12 31-én |
Veszteséggel szembeni maximális kitettség 2018 12 31-én |
Veszteséggel szembeni maximális kitettség 2017 12 31-én |
|
Kockázatitőke-alapok |
Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok |
467 152 |
420 104 |
797 775 |
737 661 |
|
Összesen |
|
467 152 |
420 104 |
797 775 |
737 661 |
24. Hatásfinanszírozási Keret
Az AKCS–EU Közös Miniszteri Tanács 2013 júniusában jóváhagyta a 11 EFA-ra vonatkozó pénzügyi jegyzőkönyvet, amely a 2014–2020 közötti időszakot fedi le
A beruházási keret javára jóváhagytak egy új, 500 millió EUR összegű keretet, az úgynevezett „Hatásfinanszírozási Keretet”, amelynek révén a beruházási keret különösen jelentős fejlesztési hatást ígérő projekteket támogathat, viselve egyúttal az ilyen befektetések természetszerűleg magasabb kockázatát Ez a keret új lehetőségeket biztosít arra, hogy a beruházási keret a következő eszközökbe történő befektetés révén fokozni tudja magánszektorbeli hitelezését:
Társadalmi hatású tőkebefektetési alapok – ezeket az alapokat olyan magántőkealap-kezelők népszerűsítik – egyre nagyobb számban – amelyek alapjaik alapvető befektetési stratégiájával társadalmi vagy környezetvédelmi problémák enyhítését célozzák, továbbra is szem előtt tartva ugyanakkor az alap és a befektetést befogadó társaság fenntarthatóságát
Pénzügyi közvetítőknek folyósított hitelek – az érintett közvetítők (például mikrofinanszírozási intézmények, helyi bankok és hitelszövetkezetek) olyan AKCS-országokban működnek, amelyek esetében az EBB a jelenlegi hitelkockázati iránymutatások értelmében – különösen a helyi pénznemben – nem folyósít hitelt, például magas országkockázat, devizaárfolyam-ingadozás vagy az árképzési referenciák hiánya miatt Az ilyen hitelek fő célja a jelentős fejlesztési hatású projektek finanszírozása, különösen a mikro- és kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás és a mezőgazdaság terén, mivel ezek általában nem finanszírozhatók a beruházási keretből
Kockázatmegosztást elősegítő eszközök – formájuk szerint első veszteségre nyújtott garanciák (első veszteségviselő részek), amelyek lehetővé teszik, hogy az EBB és a helyi pénzügyi közvetítők (főként kereskedelmi bankok) az ellátatlan kkv-kat és a hatásfinanszírozási kritériumnak megfelelő kis projekteket segítő kockázatmegosztási műveleteket végezzenek olyan helyzetekben, amikor az említett kkv-k és kis projektek nem jutnak piaci finanszírozáshoz Az első veszteségviselő részeket az EBB által a beruházási keretből finanszírozott, illetve más nemzetközi pénzügyi szervezetek / fejlesztési pénzügyi intézmények által finanszírozott előbbre sorolt garanciarészek viszontgaranciáiként alakították ki, és így jelentős tőkeáttételi hatást teremtenek
Közvetlen finanszírozás – hitel- vagy tőkefinanszírozási eszközök révén, megbízható és tapasztalt projektgazdák jelentős fejlesztési hatású projektjeihez, természetszerűleg magasabb várható veszteségekkel és nehezebb eszközmegtérüléssel (tőkéhez kötődő típusú kockázat, a szokásosnál magasabb várható veszteségekkel) Az EBB szigorú kiválasztási és támogathatósági feltételeket fog szabni ehhez az eszközhöz, mivel az érintett projektek – jelentős fejlesztési hatásuk ellenére – nem teljesítik a szükséges finanszírozási feltételeket (vagyis kicsi az esélye a befektetés megtérülésének vagy a veszteségek kamatokkal/tőkehozamokkal való ellentételezésének)
A Hatásfinanszírozási Keret lehetővé teszi az új szektorokba, például az egészségügybe és az oktatásba, valamint a mezőgazdaságba és az élelmezésbiztonságba történő diverzifikációt, illetve az új kockázatmegosztási eszközök kifejlesztését is
Pénzügyi és számviteli szempontból a Hatásfinanszírozási Keret a beruházási keret portfóliójának részét képezi, elszámolásai a Keret éves pénzügyi kimutatásában szerepelnek
Az alábbi táblázat a könyv szerinti értékeket és a lekötött, de folyósítatlan összegeket tartalmazza, eszköztípusonként:
|
ezer EUR |
|||||
|
A Hatásfinanszírozási Keret befektetésének típusa |
Jelleg |
Könyv szerinti érték 2018 12 31-én |
Könyv szerinti érték 2017 12 31-én |
Folyósítatlan összeg 2018 12 31-én |
Folyósítatlan összeg 2017 12 31-én |
|
Társadalmi hatású tőkebefektetési alapok |
Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok |
19 134 |
7 839 |
53 672 |
51 720 |
|
Pénzügyi közvetítőknek folyósított hitelek |
Hitelek és előlegek |
36 277 |
30 804 |
139 329 |
44 017 |
|
Kockázatmegosztást elősegítő eszközök |
Kibocsátott garanciák |
–786 |
–296 |
43 668 |
64 569 |
|
Közvetlen finanszírozás – részesedések |
Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok |
53 183 |
42 981 |
1 014 |
4 014 |
|
Összesen |
|
107 808 |
81 328 |
237 683 |
164 320 |
25. Későbbi események
A mérlegkészítés után nem történt olyan lényeges esemény, amely miatt közzétételre vagy a 2018 december 31-i pénzügyi kimutatások kiigazítására lenne szükség
(2) A Tanács (EU) 2018/1877 rendelete (2018 november 26) a 11 Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról és az (EU) 2015/323 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 307, 2018 12 3, 1 o)
(3) Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a következő táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet
(4) Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet
(*1) Az „Eszközök összesen” és a „Kötelezettségek összesen” sorból az EFA mérlegének összesítő soraival való egyeztetés érdekében le kell vonni az „Átvezetési számlák” összegét
(5) Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet
(6) A 11 EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 53 cikkével összhangban a pénztár a 11 EFA mérlegében kerül bemutatásra Az egyes bankszámlák jellegét a Pénzügyi kockázatkezelés című 5 fejezet ismerteti
(10) Meg kell jegyezni, hogy a számadatok ezer euróra való kerekítése miatt a táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet
(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018 július 18) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193, 2018 7 30, 1 o)
(12) A Tanács (EU) 2018/1877 rendelete
(13) Meg kell jegyezni, hogy a számadatok ezer euróra való kerekítése miatt a táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet
(14) Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet
(15) A Tanács (EU) 2018/1877 rendelete
(16) Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet
(17) HL L 314, 2001 11 30, 1 o
(18) HL L 109, 2007 4 26, 33 o
(19) HL L 212, 2016 8 5, 107 o
(20) A csökkenés minden esetben a 10 EFA le nem hívható eredményességi tartalékába átcsoportosított, visszavont kötelezettségvállalást jelent
(21) A csökkenés minden esetben a 10 EFA le nem hívható eredményességi tartalékába átcsoportosított, visszavont kötelezettségvállalást jelent
(22) A 2010/406/EU tanácsi határozat (HL L 189, 2010 7 22, 14 o) alapján Szudán 150 millió EUR-t kapott a 10 EFA le nem hívható eredményességi tartalékából (külön juttatás Szudánnak: 147 millió EUR, végrehajtási költségek: 3 millió EUR)
(23) A 2011/315/EU tanácsi határozat (HL L 142, 2011 5 28, 61 o) alapján Dél-Szudán 200 millió EUR-t kapott a 10 EFA le nem hívható eredményességi tartalékából (külön juttatás Dél-Szudánnak: 194 millió EUR, végrehajtási költségek: 6 millió EUR)
(24) A 9 és korábbi EFA-k projektjeivel kapcsolatos visszavont kötelezettségvállalások átcsoportosítása a le nem hívható eredményességi tartalékba: 377 millió EUR, mínusz a Dél-Szudán javára (a 9 EFA-hoz) a tartalékokból átcsoportosított 200 millió EUR Az AKCS 807 millió EUR összegű le nem hívható tartalékából ez idáig 350 millió EUR került felhasználásra (150 millió EUR Szudán, 200 millió EUR Dél-Szudán számára lett átcsoportosítva a 9 EFA-hoz)
(25) A 10 EFA tartalékaiba, illetve tartalékaiból való átcsoportosítás
(26) A társfinanszírozások esetében a táblázat csak a kötelezettségvállalási előirányzatokat tartalmazza
(27) A 2013/759/EU tanácsi határozat (HL L 335, 2013 12 14, 48 o) létrehozta az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó átmeneti igazgatási intézkedéseket (az áthidaló eszközt) annak érdekében, hogy 2014 január 1 és a 11 EFA-ra vonatkozó belső megállapodás hatálybalépése között forrásokat biztosítson az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokkal és a tengerentúli országokkal és területekkel folytatott együttműködésre, valamint a támogatási kiadásokra
(28) Az előirányzatok %-ában
(*2) 2017 december 31-én a Keret a tőkebefektetéseket értékesíthetőként sorolta be, 2018 január 1-től azonban – az IFRS 9 standard bevezetése után – az eredménnyel szemben valós értéken értékelt részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok közé sorolta át azokat A kapcsolódó, 2017 december 31-én125,816 millió EUR-t kitevő valós érték tartalékot a Keret felhalmozott eredményébe sorolták át a nyitóegyenleg kiigazításaként (2 5 megjegyzés) A 2018 évi nyitó egyenlegben a felhalmozott eredmény tartalmazza továbbá a hitelállomány 1 és 2 szakaszban lévő teljesítő műveleteinek várható hitelezési veszteségeivel kapcsolatban megjelenített 49,712 millió EUR összegű értékvesztést, valamint a hitelállomány 1 és 2 szakaszban lévő teljesítő műveleteinek várható hitelezési veszteségeivel kapcsolatban képzett 4,156 millió EUR összegű céltartalékot is A részletes egyeztetéshez lásd a 2 5 megjegyzést
(*3) A beszámoló fordulónapján mögöttes partner nélküli ügynökségi megállapodások
(29) A csökkenés az év közben olyan műveletek kapcsán felmerült tőketörlesztésekkel magyarázható, amelyek 2018 december 31-én már átstrukturáltnak minősültek, illetve átstrukturált intézkedések év közbeni felmondásával
(*4) A szintetikus fedezet magyarázatáért lásd a 3.4.2.2.2 szakaszt
(*5) Az MRO helyébe lépő MRU-t 2018 január 1-jén vezették be, 1 MRU = 10 MRO árfolyamon
(*6) beleértve az ügynöki megállapodásokat