EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2019.10.31.
COM(2019) 580 final
2019/0253(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az 1306/2013/EU rendeletnek a 2021-es pénzügyi évtől kezdődően érvényesítendő pénzügyi fegyelem tekintetében történő módosításáról és az 1307/2013/EU rendeletnek a 2020-as naptári évi, pillérek közötti rugalmasság tekintetében történő módosításáról
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
E javaslat célja, hogy a közös agrárpolitika (KAP) keretébe tartozó két jogalkotási aktus elfogadása révén jogbiztonságot és folyamatosságot biztosítson az európai mezőgazdasági termelőket megillető támogatások 2020. évi odaítéléséhez, és gondoskodjon az EMGA-ra vonatkozó költségvetési felső összeghatárok betartásáról.
A KAP finanszírozásával kapcsolatban a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló 1306/2013/EU rendelet (horizontális rendelet) bizonyos módosításaira van szükség annak érdekében, hogy a pénzügyi fegyelmi mechanizmus, amely lehetővé teszi a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott felső összeghatár betartását, a 2020 utáni pénzügyi években is működhessen.
A közvetlen kifizetések vonatkozásában az (EU) 2019/288 rendelet módosította a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013/EU rendeletet (a közvetlen kifizetésekről szóló rendelet) annak érdekében, hogy a pillérek közötti, a 2015–2019. naptári évre előirányzott rugalmasságot kiterjessze a 2020. naptári évre, azaz a 2021. pénzügyi évre. A szóban forgó rendelet a Tanács által az EUMSZ 312. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott vonatkozó rendelet nyomán elfogadott uniós jogszabályok által a 2021-es pénzügyi évben az EMVA-ból finanszírozott támogatásokra elkülönített összeg százalékában határozza meg a vidékfejlesztési keretből a közvetlen kifizetések keretébe átcsoportosítandó összeget. Előfordulhat, hogy a vonatkozó uniós jogszabály még nem lép hatályba akkor, amikor a tagállamoknak meg kell tenniük az átcsoportosításra vonatkozó döntésükről szóló értesítést. Annak érdekében, hogy a vidékfejlesztés és a közvetlen kifizetések közötti rugalmasság alkalmazható legyen, helyénvaló rögzített összegben, nem pedig százalékban meghatározni azt a maximális összeget, amely átcsoportosításra kerülhet. Következésképpen, és mivel a közvetlen kifizetésként rendelkezésre álló összeg hatással van a tagállamok által a termeléstől függő önkéntes támogatás tekintetében meghozott, 2019 augusztusában közölt döntésekre, azt is lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok felülvizsgálják a termeléstől függő önkéntes támogatásról hozott augusztusi döntésüket.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A javasolt módosítások összhangban vannak a közvetlen kifizetésekről szóló rendelettel, valamint a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló rendelettel. Ezért a javaslat összhangban van a KAP meglévő szakpolitikai rendelkezéseivel.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
Az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdése.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés a mezőgazdaságot az Unió és a tagállamok megosztott hatáskörébe utalja. Az Unió különböző jogalkotási aktusok elfogadása révén gyakorolja hatáskörét, és ily módon határozza meg és hajtja végre az EU közös agrárpolitikáját, az EUMSZ 38–44. cikkében foglaltak szerint. Az 1307/2013/EU rendelet a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó rendszert hoz létre. Az EUMSZ 39. cikke szerint a KAP egyik célja, hogy méltányos életszínvonalat biztosítson a mezőgazdasági termelők részére. A javasolt kezdeményezés e cél megvalósítását célozza. A javaslat hozzáadott értéke abban rejlik, hogy bizonyosságot és stabilitást biztosít az európai mezőgazdasági termelőknek a 2020. évben nyújtott közvetlen jövedelemtámogatás tekintetében.
Az EMGA nettó felső összeghatárának tiszteletben tartását uniós szinten a pénzügyi fegyelmi mechanizmus alkalmazása révén kell biztosítani. Ezek a célkitűzések csak az 1306/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet uniós társjogalkotók általi módosításával érhetők el.
•Arányosság
A javaslat nem jelent új szakpolitikai fejleményt a módosítani tervezett jogi aktusokhoz képest. A javaslat kizárólag a fent említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértékben módosítja a meglévő rendeleteket.
•A jogi aktus típusának megválasztása
Mivel az eredeti jogalkotási aktusok európai parlamenti és tanácsi rendeletek, a módosításokat rendes jogalkotási eljárás keretében szintén európai parlamenti és tanácsi rendelet formájában kell bevezetni.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
A javaslat elfogadásának folyamata eltér a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásban és a vonatkozó eszköztárban meghatározott általános gyakorlattól. A szokásos gyakorlattól a következő okok miatt szükséges eltérni:
– a javaslat nagymértékben technikai jellegű,
– a kezdeményezés a jelenlegi programozási időszak végéhez kapcsolódó pénzügyi aggályok kezelését célozza,
– a javaslat nem tartalmaz új szakpolitikai kötelezettségvállalásokat.
Ezért a hatásvizsgálat készítése, a nyilvános konzultáció és az ütemterv kidolgozása e javaslat esetében nem megfelelő eszköz. Ezenkívül, mivel a jogszabálynak 2019 decemberében már hatályosnak kell lennie, a társjogalkotóknak sürgősen el kell fogadniuk azt.
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
•Hatásvizsgálat
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
•Alapjogok
A javaslat tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
Az 1306/2013/EU rendelet módosításaival biztosítható, hogy a 2021. és az azt követő pénzügyi években meg lehessen határozni a pénzügyi fegyelmi mechanizmus szerinti kiigazítási arányt azokban az esetekben, amikor az EMGA nettó felső összeghatára szerinti keretek között finanszírozott intézkedésekre vonatkozó kiadási előrejelzések szerint egy adott pénzügyi évre vonatkozóan az alkalmazandó felső összeghatárok túllépése várható. Ezáltal a módosítás az EMGA keretében felmerülő kiadásokat potenciálisan az alap számára a többéves pénzügyi keretben megállapított maximális szintre csökkenti.
A rugalmassági rendelkezésnek a 2020-as naptári év (2021-es pénzügyi év) tekintetében történő módosítása olyan technikai kiigazítás, amelynek célja, hogy biztosítsa a rendelkezés alkalmazhatóságát, és a jelenlegi rendelkezéshez képest nincs pénzügyi vonatkozása. A termeléstől függő önkéntes támogatás felülvizsgálatára vonatkozó lehetőség a tagállamokon belül az intézkedések közötti pénzügyi átcsoportosításokhoz vezethet, ezek azonban a nemzeti felső összeghatáron belül maradnak, így nem igényelnek további finanszírozást.
Az átmeneti rendelkezések tágabb pénzügyi hatását az e javaslatot kísérő pénzügyi kimutatás tartalmazza.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
·A pénzügyi fegyelmi mechanizmus szerinti kiigazítási arány meghatározására vonatkozó hivatkozás aktualizálásáról van szó.
Az EMGA keretében egy adott pénzügyi évben felmerülő kiadások tekintetében tiszteletben kell tartani a többéves pénzügyi keretről szóló, a Tanács által az EUMSZ 312. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott rendeletben meghatározott felső összeghatárt. E célból az 1306/2013/EU rendelet 26. cikke a pénzügyi fegyelmi mechanizmus szerinti kiigazítási arány megállapításáról rendelkezik. A vonatkozó rendelkezések azonban jelenleg az 1311/2013/EU, Euratom rendeletre hivatkoznak, amely csak a 2014–2020 közötti időszakra határozza meg a vonatkozó felső összeghatárokat. A piachoz kapcsolódó kiadások és a közvetlen kifizetések 2020 utáni finanszírozására vonatkozó felső összeghatár tiszteletben tartása érdekében a 16. és a 26. cikk jogszabályi hivatkozásait módosítani kell oly módon, hogy azok tartalmazzák a 2021. és az azt követő pénzügyi évekre vonatkozóan a Tanács által az EUMSZ 312. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadandó rendeletet.
·A vidékfejlesztési keretből a közvetlen kifizetések keretébe való átcsoportosításról történő értesítés alapjának módosítása
A tagállamoknak 2019. december 31-ig kell értesíteniük a Bizottságot arról, hogy a 2020-as naptári évre (azaz a 2021-es pénzügyi évre) vonatkozóan közvetlen kifizetési keretük mekkora százalékát kívánják vidékfejlesztésre átcsoportosítani. A tagállamoknak ezt követően rövid időn belül be kell jelenteniük, hogy a 2020. naptári év tekintetében a vidékfejlesztési keretükből mekkora százalékot kívánnak közvetlen kifizetésekre átcsoportosítani. A 2020. naptári évre vonatkozó közvetlen kifizetések kereteit az 1307/2013/EU rendelet már tartalmazza. Előfordulhat azonban, hogy a 2021-es pénzügyi évre vonatkozó megfelelő vidékfejlesztési keretösszegek 2019 végéig nem kerülnek meghatározásra.
A tagállamok ezért nem tudnák mi alapján bejelenteni a vidékfejlesztésből a közvetlen kifizetésekhez való átcsoportosítás százalékos arányát, és az 1307/2013/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2019/288 rendelet 2. cikke (3) bekezdésének b) pontja „semmis” lenne. Annak érdekében, hogy a tagállamok számára folyamatosan biztosított legyen a két pillér közötti átcsoportosítás – a társjogalkotók által az (EU) 2019/288 rendeletben már meghatározott – lehetősége, a Bizottság azt javasolja, hogy az átcsoportosítás százalékos arányát az 1307/2013/EU rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében előírt jelenlegi maximális százalékos arányok és a COM(2018) 392 bizottsági javaslatban javasolt vidékfejlesztési keret alapján meghatározott abszolút összegek váltsák fel.
·A termeléstől függő önkéntes támogatásra vonatkozó döntések felülvizsgálatának lehetősége
A tagállamoknak 2019. augusztus 1-jéig volt lehetőségük arra, hogy felülvizsgálják a közvetlen kifizetésekre vonatkozó nemzeti felső összeghatáruknak a termeléstől függő önkéntes támogatásokhoz átcsoportosítandó százalékos arányát, valamint részletes támogatási határozataikat (azaz a támogatási intézkedések listáját és keretösszegét, céljait stb.). E felülvizsgálat – amennyiben sor kerül rá – a 2020. igénylési évtől alkalmazandó.
Ugyanakkor a 2020. naptári évi közvetlen kifizetésekre vonatkozó nemzeti felső összeghatárukat érintő, pillérek közötti átcsoportosításokról 2019. december 31-ig vagy röviddel azután értesítést kell küldeniük. Ezért azok a tagállamok, amelyek a pillérek közötti rugalmasságot alkalmazzák, 2019. augusztus 1-jéig (azaz a termeléstől függő önkéntes támogatás felülvizsgálatának időpontjában) még nem ismerték a közvetlen kifizetésekre vonatkozó végleges nemzeti felső összeghatáruknak az érintett naptári évre vonatkozó összegét. Ez a termeléstől függő önkéntes támogatásokra vonatkozó döntés tekintetében ellentmondásokhoz vezethet, és a költségvetési felső összeghatár figyelmen kívül hagyását eredményezheti. A tagállamok számára ezért lehetővé kell tenni, hogy a pillérek közötti rugalmasságra vonatkozó döntésük meghozatalakor – azaz 2019 végéig vagy nem sokkal azután – felülvizsgálják és bejelentsék a termeléstől függő önkéntes támogatásokra vonatkozó döntésüket. A 2020-as naptári év tekintetében azonban a termeléstől függő önkéntes támogatásokra vonatkozó döntés e második felülvizsgálatát a pillérek közötti rugalmasságra vonatkozó döntéshez szükséges mértékre kell korlátozni.
2019/0253 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az 1306/2013/EU rendeletnek a 2021-es pénzügyi évtől kezdődően érvényesítendő pénzügyi fegyelem tekintetében történő módosításáról és az 1307/2013/EU rendeletnek a 2020-as naptári évi, pillérek közötti rugalmasság tekintetében történő módosításáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére,
tekintettel a Számvevőszék véleményére,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)Az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikke értelmében az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) kiadásainak éves felső összeghatárát az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletben e célra megállapított maximális összegek képezik. Az 1306/2013/EU rendelet 26. cikke értelmében az 1311/2013/EU, Euratom rendeletben a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó, piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések finanszírozására meghatározott éves felső összeghatárok tiszteletben tartása érdekében szükség esetén a pénzügyi fegyelem tekintetében kiigazítási arányt kell meghatározni. Az 1311/2013/EU rendelet a 2020 utáni pénzügyi évekre vonatkozóan nem rendelkezik felső összeghatárokról. Annak érdekében, hogy a piachoz kapcsolódó kiadások és a közvetlen kifizetések finanszírozásának felső összeghatárát a 2020 utáni pénzügyi években is tiszteletben lehessen tartani, az 1306/2013/EU rendelet 16. és 26. cikkének e pénzügyi évek tekintetében azokra az összegekre kell utalnia, amelyeket a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 312. cikkének (2) bekezdése alapján a 2021–2027 közötti időszakra elfogadandó rendelet az EMGA keretében rögzített.
(2)A pillérek közötti rugalmasság a források közvetlen kifizetések és vidékfejlesztés közötti átcsoportosításának lehetőségét jelenti. Az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikke alapján a tagállamok a 2014–2019-es naptári évek tekintetében élhetnek ezzel a lehetőséggel. Annak érdekében, hogy a tagállamok továbbra is alkalmazhassák stratégiájukat, az (EU) 2019/288 európai parlamenti és tanácsi rendelet a pillérek közötti rugalmasságot a 2020-as naptári évre, azaz a 2021-es pénzügyi évre is kiterjesztette. Az 1307/2013/EU rendelet 14. cikke jelenleg a Tanács által az EUMSZ 312. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott vonatkozó rendelet nyomán elfogadott uniós jogszabályok által a 2021-es pénzügyi évben az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott támogatásokra elkülönített összeg százalékában határozza meg a vidékfejlesztési keretből a közvetlen kifizetések keretébe átcsoportosítandó összeget. Mivel a vonatkozó uniós jogszabályokat nem fogadják el addig az időpontig, ameddig a tagállamoknak az átcsoportosítási döntésről szóló értesítést el kell küldeniük, helyénvaló lehetőséget biztosítani a rugalmasság további alkalmazására, valamint megállapítani az átruházható maximális összeget. A tagállamonkénti maximális abszolút összeg kiszámítása a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervekhez (KAP-stratégiai tervek) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat értelmében a vidékfejlesztési beavatkozástípusokhoz nyújtott támogatásokra szánt összegekre alkalmazandó, az 1307/2013/EU rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében meghatározott maximális százalékos arány alapján történik.
(3)Az 1307/2013/EU rendelet 53. cikkének (6) bekezdése értelmében a tagállamoknak jelenleg lehetőségük van arra, hogy 2019. augusztus 1-jéig felülvizsgálják a közvetlen kifizetésekre vonatkozó nemzeti felső összeghatáruknak a termeléstől függő önkéntes támogatásra szánt százalékos arányát, valamint a 2020. évtől kezdődő részletes támogatási döntéseiket. A közvetlen kifizetésekre vonatkozó keretükből a vidékfejlesztési keretbe történő átcsoportosításról szóló döntésükről – amennyiben sor kerül ilyen átcsoportosításra – a tagállamok csak 2019. december 31-ig, a vidékfejlesztési keretből a közvetlen kifizetésekre vonatkozó keretbe történő átcsoportosításról pedig nem sokkal ezt követően küldenek értesítést. Ez a döntés azonban a 2020. naptári évre vonatkozóan befolyásolja a közvetlen kifizetésekre vonatkozó nemzeti felső összeghatárukat. A részletes támogatási határozatok és a termeléstől függő önkéntes támogatásokra vonatkozó költségvetési felső határ közötti összhang fenntartása érdekében helyénvaló lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy – a pillérek közötti rugalmasságra vonatkozó döntésük kiigazításához szükséges mértékben – felülvizsgálják a termeléstől függő önkéntes támogatásokhoz rendelt százalékos arányt, valamint a részletes támogatási döntéseket. Következésképpen az erre vonatkozó értesítési határidőt is egy, a 2019. december 31-ét nem sokkal követő dátumban kell meghatározni. Mivel a szóban forgó felülvizsgálat arra korlátozódik, hogy a tagállamok kiigazíthassák a pillérek közötti rugalmasságra vonatkozó döntésüket, a tagállamoknak bejelentésükben ki kell fejteniük a felülvizsgálat és az említett határozat közötti kapcsolatot.
(4)Az 1306/2013/EU és az 1307/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.
(5)Annak érdekében, hogy az e rendeletben szereplő módosításokat minél hamarabb alkalmazni lehessen, ennek a rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie.
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1306/2013/EU rendelet módosításai
Az 1306/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:
(1)A 16. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(1) Az EMGA-kiadásokra vonatkozó éves felső összeghatárt az 1311/2013/EU, Euratom rendeletben és a Tanács által az EUMSZ 312. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott, a 2021–2027. közötti évekre vonatkozó rendeletben megállapított maximális összegek képezik.”
(2)A 26. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A 16. cikkben a piachoz kapcsolódó kiadások és a közvetlen kifizetések finanszírozása tekintetében meghatározott éves felső összeghatárok betartásának biztosítása érdekében kiigazítási arányt kell meghatározni a közvetlen kifizetésekre vonatkozóan, amennyiben az adott részleges összeghatár alá tartozó intézkedések finanszírozására vonatkozó előrejelzések azt mutatják, hogy egy adott pénzügyi évben az alkalmazandó felső összeghatárok túllépése várható.”
2. cikk
Az 1307/2013/EU rendelet módosításai
Az 1307/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:
(1)A 14. cikk (2) bekezdésének hatodik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„[OPOCE: Az e rendelet hatálybalépését követő 7. nap]-ig a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a 2020. naptári évre közvetlen kifizetésként rendelkezésre bocsátanak egy, a VIa. mellékletben meghatározott összegnél nem magasabb összeget. Ez az összeg így már nem használható fel az EMVA-ból a 2021. pénzügyi évre nyújtott támogatásra. Az erre vonatkozó döntésről [OPOCE: Az e rendelet hatálybalépését követő 7. nap]-ig értesíteni kell a Bizottságot, és a határozatban fel kell tüntetni az átcsoportosítandó összeget.”
(2)Az 53. cikk (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(6) A tagállamok bármely év augusztus 1-jéig felülvizsgálhatják az e fejezet alapján hozott döntésüket.
[OPOCE: Az e rendelet hatálybalépését követő 7. nap]-ig a tagállamok az e fejezet alapján hozott döntésüket az ahhoz szükséges mértékben is felülvizsgálhatják, hogy azt a 14. cikkel összhangban a 2020-as naptári évre vonatkozóan meghatározott, pillérek közötti rugalmasságról szóló döntéshez igazítsák.
Az első és a második albekezdés szerinti felülvizsgálat keretében a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a következő évtől kezdődő hatállyal:
a)változatlanul hagyják, növelik vagy csökkentik – adott esetben az ott meghatározott kereteken belül – az (1), a (2) és a (3) bekezdés alapján meghatározott százalékos arányt, illetve változatlanul hagyják vagy csökkentik a (4) bekezdés alapján meghatározott százalékos arányt;
b)módosítják a támogatás odaítélési feltételeit;
c)többé nem nyújtják az e fejezet szerinti támogatást.
A tagállamok az első és a második albekezdés szerinti felülvizsgálattal kapcsolatos bármely döntésükről az adott albekezdésben meghatározott időpontig értesítik a Bizottságot. A második albekezdés szerinti felülvizsgálattal kapcsolatos döntésről szóló értesítésben magyarázattal kell szolgálni a felülvizsgálat és a 14. cikkel összhangban a 2020-as naptári év tekintetében hozott, a pillérek közötti rugalmasságra vonatkozó döntés közötti kapcsolatról.”
(3)A rendelet kiegészül a VIa. melléklettel, amelynek szövegét e rendelet melléklete tartalmazza.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről
a Tanács részéről
az elnök
az elnök
PÉNZÜGYI KIMUTATÁS
1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI
1.1.A javaslat/kezdeményezés címe
1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) (programklaszter)
1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa
1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása
1.5.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama
1.6.Tervezett irányítási módszer(ek)
2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK
2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések
2.2.Irányítási és kontrollrendszer
2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések
3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA
3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai
3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás
3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése
3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás
3.2.3.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban
3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás
1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI
1.1.A javaslat/kezdeményezés címe
A) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) és az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) 2021-ben nyújtott támogatásra vonatkozó átmeneti rendelkezések megállapításáról, a 228/2013/EU, a 229/2013/EU és az 1308/2013/EU rendeletnek az erőforrások és azok 2021. évben történő elosztása tekintetében történő módosításáról, valamint az 1305/2013/EU, az 1306/2013/EU és az 1307/2013/EU rendeletnek az erőforrások és a 2021. évben történő alkalmazhatóság tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat
B) Az 1306/2013/EU rendeletnek a 2021-es pénzügyi évtől kezdődően érvényesítendő pénzügyi fegyelem tekintetében történő módosításáról és az 1307/2013/EU rendeletnek a 2020-as naptári évi, pillérek közötti rugalmasság tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat
1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) (Programklaszter)
8. programklaszter – Mezőgazdasági és tengerpolitika a 2021–2027-es időszak többéves pénzügyi keretének 3. fejezetén belül – Természeti erőforrások és környezet
1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:
◻ új intézkedés
◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés
⌧ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása
◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé
1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása
1.4.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével
E javaslat célja, hogy biztosítsa a Közös Agrárpolitika (KAP) bizonyos elemeinek folytonosságát a 2014–2020-as időszakot követő egyéves átmeneti időszak során, méghozzá a KAP-stratégiai tervekre vonatkozó szabályoknak a COM (2018) 392 final bizottsági javaslat alapján történő alkalmazásáig. További magyarázattal szolgál az e javaslathoz tartozó indokolás, valamint a 2020 utáni időszakra vonatkozó bizottsági javaslatot (COM (2018) 392 final) kísérő pénzügyi kimutatás 1.4.1. pontja.
1.4.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.
Lásd a COM (2018) 392 final pénzügyi kimutatásának 1.4.1. pontját.
1.4.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága
1.4.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia
1.5.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama
⌧ határozott időtartam
–⌧
időtartam: 2021.1.1. – 2021.12.31.
–⌧
Pénzügyi hatás 2021-ben a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében (2022-ben a közvetlen kifizetések esetében), valamint 2021-ben és azt követően a kifizetési előirányzatok esetében.
◻ határozatlan időtartam
Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig, azt követően: rendes ütem.
1.6.Tervezett irányítási módszer(ek)
◻ Bizottság általi közvetlen irányítás
–◻ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét
–◻
végrehajtó ügynökségen keresztül
⌧ Megosztott irányítás a tagállamokkal
◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:
–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek
–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)
–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap
–◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek
–◻ közjogi szervek
–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak
–◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek
–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.
–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.
Megjegyzések
A jelenlegi helyzethez képest nincs lényeges változás, azaz a KAP-pal kapcsolatos kiadások nagy részének kezelése a tagállamokkal megosztott irányítás keretében történik. Mindazonáltal egy igen csekély részük a Bizottság közvetlen irányítása alá fog tartozni.
2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK
2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések
Gyakoriság és feltételek
A hatályos jogszabályokhoz képest nincs lényegi változás.
2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)
2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása
A KAP-stratégiai tervek felé való szükséges átmenet zökkenőmentességének biztosítása érdekében ez a javaslat a szükséges időszakra fenntartja a megosztott irányítás szerinti meglévő irányítási módokat, valamint a kifizetési és ellenőrzési módszereket. Mint ilyen, a tagállamok által már létrehozott, jól működő rendszerekre épül.
2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk
Az, hogy a legutóbbi években a KAP égisze alatt tartósan alacsony volt a hibaarány, azt jelzi, hogy a tagállamok által létrehozott irányítási és ellenőrzési rendszerek megfelelően működnek és megalapozott bizonyosságot szolgáltatnak. Az átmeneti rendelkezések az ellenőrzési rendszerek tekintetében a jelenlegi szabályok fenntartását írják elő.
2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)
A javaslatok az ellenőrzések tekintetében fenntartják a jelenlegi helyzetet.
2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések
Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.
A meglévő intézkedések tekintetében nincs javasolt módosítás.
3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA
Az átmeneti javaslatban szereplő összegek összhangban vannak a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló javaslat (COM (2018) 322 final/2.) 3. fejezetében a KAP tekintetében a vonatkozó pénzügyi évekre javasolt összegekkel.
Ezért a piachoz kapcsolódó, az EMGA által finanszírozott kiadások tekintetében az 1308/2013/EU rendelet szerinti támogatások kiigazításra kerülnek azon szint szerint, amelyet a KAP-stratégiai tervek támogatásáról szóló javaslat (COM (2018) 392 final) ugyanazon ágazatok tekintetében a 2021. pénzügyi évre vonatkozóan javasolt. A 228/2013/EU és a 229/2013/EU rendeletben a legkülső régiók és az égei-tengeri szigetek számára elkülönített előirányzatokat szintén a 2021. évre javasolt szintre kell kiigazítani (vö. COM (2018) 394 final).
A 2021. naptári évre javasolt, a 2022. pénzügyi évben finanszírozott közvetlen kifizetési előirányzatok összege megegyezik a közvetlen kifizetési beavatkozástípusokra a COM (2018) 392 final dokumentumban a 2021-es naptári évre javasolt támogatási összegekkel.
A vidékfejlesztés folyamatosságának biztosítása érdekében a javaslat a 2021. évre vonatkozó előirányzatokról is rendelkezik. Ezek összege megegyezik a COM (2018) 392 final végleges dokumentumban ugyanezen évre javasolt vidékfejlesztési beavatkozástípusokhoz kapcsolódó összegekkel. Abban az esetben, ha a tagállamok úgy döntenek, hogy a 2014–2020-as időszakra szóló vidékfejlesztési programjaikat nem hosszabbítják meg, a 2021. évi felhasználatlan előirányzatokat a KAP-stratégiai terv 2022–2025-ös előirányzataira kell átprogramozni.
A Bizottság azt javasolja, hogy az átmeneti időszakban maradjon meg az 1306/2013/EU rendelet 25. cikkében említett, a mezőgazdasági válságokra képzett tartaléknak a 2014–2020-as időszakban meglévő összege.
Összességében ez a javaslat azt jelenti, hogy a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében a javaslatnak a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozóan nincs pénzügyi hatása ahhoz képest, ami a 2020 utáni időszakra vonatkozó KAP-ról szóló bizottsági javaslatot kísérő pénzügyi kimutatásban javaslatként szerepelt (COM (2018) 392 final). Ami a kifizetési előirányzatokat illeti, a becsült potenciális hatás az alábbiakban kerül kifejtésre, de a 2014–2020-as vidékfejlesztési programok meghosszabbítása tekintetében a tagállamok döntésétől függ majd.
Az alább bemutatott pénzügyi következmények tükrözik azokat a becsült változásokat, amelyekre a 2020 utáni időszakra vonatkozó KAP-ról szóló bizottsági javaslatot (COM (2018) 392 final) kísérő pénzügyi kimutatásában meghatározott hatásokhoz képest lehet számítani.
3.1.A többéves pénzügyi keret fejezete és a költségvetés javasolt új kiadási sora/sorai
A többéves pénzügyi keret fejezete
|
Költségvetési sor
|
Kiadás
típusa
|
Hozzájárulás
|
|
3. fejezet:
Természeti erőforrások és környezet
|
diff./nem diff.
|
EFTA-országoktól
|
tagjelölt országoktól
|
harmadik országoktól
|
a költségvetési rendelet [21. cikke (2) bekezdésének b) pontja] értelmében
|
3.
|
|
nem diff.
|
NEM
|
NEM
|
NEM
|
NEM
|
3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás
3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése
millió EUR (három tizedesjegyig)
A többéves pénzügyi keret fejezete
|
3.
|
Természeti erőforrások és környezet
|
Az EMGA esetében a javaslat nincs hatással a 2020 utáni időszakra vonatkozó KAP-ról szóló bizottsági javaslatot (COM (2018) 392 final) kísérő pénzügyi kimutatásban ismertetett becslésekhez képest az összes kiadásra. Az átmeneti javaslat az 1308/2013/EU rendelet szerinti ágazati támogatási programok (azaz a gyümölcs- és zöldségfélék, az olívaolaj, a méhészet, a bor és a komló) tekintetében biztosítja a folytonosságot mindaddig, amíg e programok a KAP-terv részét nem képezik, ami azt jelenti, hogy a KAP-terv szerinti ágazati beavatkozástípusokra vonatkozó becsült kötelezettségvállalások az átmeneti időszakban a vonatkozó KAP-terven kívüli, piachoz kapcsolódó kiadások maradnak. Ugyanez vonatkozik a közvetlen kifizetésekre is, amelyek esetében a KAP-tervben előirányzott kötelezettségvállalások az átmeneti időszakban a KAP-on kívüli közvetlen kifizetések maradnak. Ezek a változások, valamint a válságokra képzett tartaléknak az átmeneti időszakban is fenntartani javasolt finanszírozása az átfogó kötelezettségvállalások tekintetében az egyes éveken belül és az időszak egészében is semleges hatással jár, ezért összhangban van a 2021–2027 közötti időszak tekintetében az EMGA részleges felső határára vonatkozó bizottsági javaslattal.
Ami az EMVA-t illeti, a javaslat az időszak kötelezettségvállalási előirányzatai tekintetében semleges. A 2014–2020 közötti időszak vidékfejlesztési programjainak meghosszabbítása tekintetében hozott tagállami döntések hatással lesznek a kötelezettségvállalások időzítésére, mivel a 2021. évi EMVA-előirányzatokat – amennyiben a tagállamok nem kérik a meghosszabbítást – át kell csoportosítani a 2022–2025-ös EMVA-előirányzatokhoz.
A kifizetési előirányzatok időzítésére gyakorolt nettó hatás jelenleg nem számszerűsíthető, mivel az a tagállamok azon döntéseitől függ, amelyek a 2020 utáni időszakra vonatkozó KAP-ról szóló bizottsági javaslatot (COM (2018) 392 final) kísérő pénzügyi kimutatásban a Bizottság által becsült ütemezéshez képest késleltethetik vagy felgyorsíthatják a kifizetések végrehajtását: a 2014–2020-as vidékfejlesztési programok meghosszabbítása várhatóan felgyorsítja majd az adott tagállam/program kifizetési profilját, míg a 2021. évi felhasználatlan előirányzatoknak a 2022–2025-ös időszakra való átcsoportosítása késlelteti a kifizetéseket. Összességében a programozási időszak egészére vonatkozó kifizetési előirányzatok összege változatlan marad.
|
2021
|
2022
|
2023
|
2024
|
2025
|
2026
|
2027
|
2027 után
|
ÖSSZESEN
|
RÉSZÖSSZEG – EMGA
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
(1)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
(2)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
RÉSZÖSSZEG – EMVA
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
(3)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
(4)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A KAP-hoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
(5)=(1+3)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
(6)=(2+4)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A többéves pénzügyi keret fejezete
|
7
|
„Igazgatási kiadások”
|
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
2021
|
2022
|
2023
|
2024
|
2025
|
2026
|
2027
|
2027 után
|
ÖSSZESEN
|
Humánerőforrás
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb igazgatási kiadások
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN
|
(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
|
|
2021
|
2022
|
2023
|
2024
|
2025
|
2026
|
2027
|
2027 után
|
ÖSSZESEN
|
A többéves pénzügyi keret
FEJEZETEIHEZ
tartozó előirányzatok ÖSSZESEN
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása
–◻
A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.
–⌧
A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:
A javaslat nem módosítja a 2020 utáni időszakra vonatkozó bizottsági javaslatot kísérő pénzügyi kimutatásban becsült hatást (vö. COM (2018) 392).
millió EUR (három tizedesjegyig)
Évek
|
2021
|
2022
|
2023
|
2024
|
2025
|
2026
|
2027
|
ÖSSZESEN
|
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETE
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Humánerőforrás
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb igazgatási kiadások
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉNEK részösszege
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Humánerőforrás
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Más igazgatási jellegű kiadás
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETBE bele nem tartozó
előirányzatok részösszege
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.
3.2.2.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek
–◻
A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.
–⌧
A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:
A javaslat nem módosítja a 2020 utáni időszakra vonatkozó bizottsági javaslatot kísérő pénzügyi kimutatásban becsült követelményeket (vö. COM (2018) 392).
A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni
Évek
|
2021
|
2022
|
2023
|
2024
|
2025
|
2026
|
2027
|
• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
|
a központban és a bizottsági képviseleteken
|
|
|
|
|
|
|
|
a küldöttségeknél
|
|
|
|
|
|
|
|
kutatás
|
|
|
|
|
|
|
|
• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve) – AC, AL, END, INT és JED
7. fejezet
|
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatokból finanszírozva
|
- a központban
|
|
|
|
|
|
|
|
|
- a küldöttségeknél
|
|
|
|
|
|
|
|
A programkeretből finanszírozva
|
- a központban
|
|
|
|
|
|
|
|
|
- a küldöttségeknél
|
|
|
|
|
|
|
|
Kutatás
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb (nevezze meg)
|
|
|
|
|
|
|
|
ÖSSZESEN
|
|
|
|
|
|
|
|
A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.
Az elvégzendő feladatok leírása:
Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak
|
|
Külső munkatársak
|
|
3.2.3.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban
A javaslat/kezdeményezés
–⌧
nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.
–◻
előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:
előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)
Évek
|
2021
|
2022
|
2023
|
2024
|
2025
|
2026
|
2027
|
ÖSSZESEN
|
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás
–◻
A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.
–◻
A javaslatnak/kezdeményezésnek az alábbi pénzügyi hatása van:
a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást
a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást
kérjük, adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve ◻
millió EUR (három tizedesjegyig)
Bevételi költségvetési sor:
|
A javaslat/kezdeményezés hatása
|
|
2021
|
2022
|
2023
|
2024
|
2025
|
2026
|
2027
|
67 01 & 67 02
|
|
|
|
|
|
|
|
A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.
A 2020 utáni időszakra vonatkozó KAP-ról szóló bizottsági javaslatot (COM (2018) 392 final) kísérő pénzügyi kimutatásban említett költségvetési sorokon kívül az átmeneti időszak a következő költségvetési tételt érinti még:
08.02.YY – Közvetlen kifizetések a KAP-terv keretén kívül
Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).