EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2019.8.30.

COM(2019) 379 final

2019/0174(NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió által a Bonni Megállapodásra vonatkozó, a miniszteri nyilatkozathoz csatolt, 2019–2025 közötti stratégiai cselekvési tervvel, valamint a miniszteri nyilatkozattal kapcsolatban a Bonni Megállapodás második miniszteri értekezletén képviselendő álláspontról

INDOKOLÁS

1.A javaslat tárgya

E javaslat tárgya az Unió által az Északi-tenger olaj és egyéb káros anyagok általi szennyezésének kezelésére irányuló együttműködésről szóló megállapodással (a továbbiakban: Bonni Megállapodás) összefüggésben a miniszteri nyilatkozat és az ahhoz csatolt, a Bonni Megállapodásra vonatkozó, 2019–2025 közötti stratégiai cselekvési terv tervezett elfogadásával kapcsolatban képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozat.

2.A JAVASLAT HÁTTERE

2.1.Az Északi-tenger olaj és egyéb káros anyagok általi szennyezésének kezelésére irányuló együttműködésről szóló megállapodás

Az Északi-tenger olaj és egyéb káros anyagok általi szennyezésének kezelésére irányuló együttműködésről szóló megállapodás (a továbbiakban: Bonni Megállapodás vagy megállapodás) célja az Északi-tenger olaj és egyéb káros anyagok általi szennyezése elleni küzdelem, valamint a parti területek tengeri katasztrófáktól és a hajók és part menti létesítmények általi krónikus szennyezéstől való védelme. A megállapodás 1989. szeptember 1-jén lépett hatályba.

Az Európai Unió (a megkötés időpontjában: Európai Gazdasági Közösség) a (módosított) megállapodás 1 szerződő fele. Az Európai Unió északi-tengeri államai 2 és Norvégia szintén szerződő felei a megállapodásnak.

2.2.A Bonni Megállapodás

A megállapodás célja, hogy a tengeri környezet és a parti államok érdekeinek védelme érdekében előmozdítsa az Északi-tenger olaj és más káros anyagok általi szennyezése elleni küzdelemben a parti államok és az Európai Unió közötti aktív együttműködést és kölcsönös segítségnyújtást. E célból a megállapodás úgy rendelkezik, hogy a szerződő felek felügyeleti tevékenységet folytatnak a szennyezés felderítése és az ellene való küzdelem támogatása, valamint a környezetszennyezés elleni szabályok megsértésének megakadályozása érdekében. A Bonni Megállapodás értelmében az Északi-tengert különböző övezetekre osztották, amelyeken belül az események megfigyeléséért és értékeléséért a szerződő felek felelősek. A szerződő feleknek tájékoztatniuk kell bármely más érintett szerződő felet arról, ha tudomásuk van olaj vagy más káros anyag jelenlétéről, amely valószínűsíthetően súlyos fenyegetést jelent bármely másik szerződő fél partvidékére vagy part menti érdekeltségeire. A szerződő felek segítséget kérhetnek a tengeren vagy a partjaikon bekövetkezett szennyezés kezeléséhez, és ilyen esetben a megkeresett szerződő feleknek minden tőlük telhetőt meg kell tenniük annak érdekében, hogy a saját hatáskörükön belül megadják a kért segítséget.

A Bonni Megállapodás letéteményese a Németországi Szövetségi Köztársaság kormánya (a Bonni Megállapodás 18. cikkének (3) bekezdése).

A szerződő felek a Bonni Megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel és a vonatkozó eljárási szabályzattal összhangban hoznak határozatot a megállapodással kapcsolatban; munkájukat titkárság és kisegítő testületek (például a szennyezés elleni fellépésekre vonatkozó műveleti, műszaki és tudományos kérdésekkel foglalkozó munkacsoport [OTSOPA]) segíti.

2.3.A tervezett jogi aktus – A miniszteri nyilatkozat és a Bonni Megállapodásra vonatkozó, 2019–2025 közötti stratégiai cselekvési terv

A megállapodás 2019-ben lesz 50 éves. Ebből az alkalomból a szerződő felek a szomszédos régióknak az Északi-tenger területe és megközelítési útvonalai olaj és más káros anyagok általi szennyezésének kezeléséért felelős kormányközi szervezetei és megfigyelői jelenlétében közös nyilatkozatot (a továbbiakban: miniszteri nyilatkozat) terveznek elfogadni a Bonni Megállapodás második miniszteri értekezletén, amelyre 2019. október 11-én, Bonnban kerül sor.

Bár az európai vizeken véletlenül bekövetkező olajszennyezések száma általában csökkent, rendszertelen időközökben továbbra is előfordulnak jelentős (vagyis 20 000 tonnát meghaladó mennyiségű) véletlen olajszennyezések. Jóllehet az óceánba évről évre bejutó olaj leginkább szárazföldi kibocsátásra vezethető vissza, a véletlen olajszennyezés továbbra is jelentős forrás, amely világszerte minden évben az óceánba kerülő olaj 10–15 %-át teszi ki. A miniszteri nyilatkozat ezért arra törekszik, hogy olyan közös jövőképet vázoljon fel, amely szerint az Északi-tenger területe és megközelítési útvonalai mentesek a hajózásból, tengeri olaj- és gázipari tevékenységekből és egyéb tengeri tevékenységekből eredő véletlen, elkerülhető, illetve szándékos szennyezéstől.

Az e jövőkép megvalósítása melletti szilárd elkötelezettségként a miniszteri nyilatkozat célja, hogy megerősítse a megállapodás szerződő felei által a kölcsönösen elfogadott célkitűzések elérése, továbbá az Északi-tenger területét és megközelítési útvonalait érő tengeri szennyezéssel kapcsolatos megelőzés, felkészültség és reagálás javítása érdekében tett fokozott erőfeszítéseket. Ennek érdekében a szerződő felek elfogadják a Bonni Megállapodásra vonatkozó, 2019–2025 közötti stratégiai cselekvési tervet (a továbbiakban: stratégiai cselekvési terv), amelyet a miniszteri nyilatkozathoz kell csatolni, és amely ambiciózus stratégiai célokat, operatív célkitűzéseket és az azok végrehajtását célzó intézkedéseket határoz meg a 2019–2025 közötti időszak tekintetében.

A Bonni Megállapodásra vonatkozó, 2019–2025-as időszakra szóló stratégiai cselekvési terv célja, hogy elősegítse a Bonni Megállapodás végrehajtását. Meghatározza a jövőképet, a stratégiai célokat és az operatív célkitűzéseket, valamint a 2019–2025 közötti időszakra vonatkozó konkrét, mérhető intézkedéseket és reális célkitűzéseket, segítve a szerződő feleket abban, hogy kijelöljék munkájuk irányát és hangsúlyának meghatározását. A stratégiai cselekvési terv elismeri, hogy fenn kell tartani a jól bevált rendszereket és a megállapodás operatív jellegét. Ugyanakkor azt is bemutatja, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak ezen erőfeszítések fokozására és új irányok kialakítására.

A Bonni Megállapodás első cselekvési tervét a 2010-ben, Dublinban tartott első miniszteri értekezleten fogadták el. Később, a megállapodás szerződő feleinek értekezletein a cselekvési tervet a 2013–2016 és a 2016–2019 közötti időszakokra vonatkozóan megújították és aktualizálták.

3.Az Unió által képviselendő álláspont

Az Unió célja a magas szintű környezetvédelem, különösen a regionális környezeti problémák leküzdésére irányuló, nemzetközi szintű intézkedések előmozdítása révén 3 ; emellett törekszik arra, hogy ösztönözze az együttműködést a természeti vagy ember okozta katasztrófák megelőzését és az azokkal szembeni védekezést szolgáló rendszerek hatékonyságának javítása érdekében, különösen a nemzetközi szintű polgári védelmi intézkedések koherenciájának előmozdítása révén 4 .

A Bonni Megállapodás szerződő felei regionális szinten már 50 éve sikeres együttműködést folytatnak az Északi-tenger hajókról és tengeri létesítményekről történő szennyezésének megelőzése és az ellene folytatott küzdelem terén. A Bonni Megállapodás tudományos, műszaki és operatív tevékenységeket foglal magában. A szerződő felek nagy szakértelemmel rendelkeznek a tengeri környezetet fenyegető veszélyek kezelése terén, és készek megfelelni az új kihívásoknak. A 2019–2025-as időszakra szóló stratégiai cselekvési terv a miniszteri nyilatkozat általi jóváhagyása révén útmutatóként szolgál majd a folyamatban lévő és az új feladatok tekintetében, és segíti a hangsúlyok meghatározását.

Az Unió a Bonni Megállapodás szerződő fele, és érdekelt abban, hogy fokozza az Északi-tenger területét és megközelítési útvonalait érő szennyezés elleni küzdelem terén folytatott regionális együttműködést. Az Uniónak ezért támogatnia kell a 2019. évi miniszteri nyilatkozat elfogadását, ami viszont maga után vonja az ahhoz csatolt, a 2019–2025-as időszakra szóló stratégiai cselekvési terv jóváhagyását, összhangban az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti uniós eljárással.

4.Jogalap

4.1.Eljárási jogalap

4.1.1.Általános elvek

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.

A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervre irányadó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom kiterjed azokra az eszközökre is, amelyek a nemzetközi jog értelmében nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát” 5 .

4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás

A miniszteri értekezlet a szerződő felek miniszteri szintű találkozója. A Bonni Megállapodás 50. évfordulója és a megállapodás tervezett módosítása alkalmából, eseti alapon kerül hívásra.

A szerződő felek 2. miniszteri értekezletére 2019. október 11-én kerül sor. Az értekezleten a szerződő felek elfogadják a miniszteri nyilatkozatot, melynek célja, hogy tanúsítsa a megállapodás szerződő felei által a kölcsönösen elfogadott célkitűzések elérése, továbbá az Északi-tenger területét és megközelítési útvonalait érő tengeri szennyezéssel kapcsolatos megelőzés, felkészültség és reagálás javítása érdekében tett fokozott erőfeszítéseket. Ennek érdekében a szerződő felek elfogadják a Bonni Megállapodásra vonatkozó, 2019–2025 közötti stratégiai cselekvési tervet (a továbbiakban: stratégiai cselekvési terv), amelyet a miniszteri nyilatkozathoz kell csatolni, és amely ambiciózus stratégiai célokat, operatív célkitűzéseket és az azok végrehajtását célzó intézkedéseket határoz meg a 2019–2025 közötti időszak tekintetében.

A 2019–2025-re vonatkozó stratégiai cselekvési terv joghatásokkal jár a szerződő felekre nézve. A stratégiai cselekvési terv a miniszteri nyilatkozat általi jóváhagyása révén útmutatóként szolgál majd a folyamatban lévő és az új feladatok tekintetében, és segíti a hangsúlyok meghatározását. Célja a Bonni Megállapodás végrehajtásának elősegítése azáltal, hogy meghatározza a megállapodás jövőképét, stratégiai céljait és operatív célkitűzéseit, valamint a szerződő felek által a 2019–2025 közötti időszak során megvalósítani kívánt konkrét, mérhető intézkedéseket és reális célkitűzéseket, hogy kijelölje a szerződő felek munkájának irányát és hangsúlyának meghatározását. A stratégiai cselekvési terv elismeri, hogy fenn kell tartani a jól bevált rendszereket és a megállapodás operatív jellegét. Ugyanakkor azt is bemutatja, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak ezen erőfeszítések fokozására és új irányok kialakítására.

A tervezett jogi aktus nem egészíti ki és nem módosítja a megállapodás intézményi keretét.

Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.

4.2.Anyagi jogalap

4.2.1.Általános elvek

Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspontot meghatározzák. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.

Valamely, egyidejűleg több cél elérésére irányuló vagy több elválaszthatatlan és egymáshoz viszonyítva nem járulékos jellegű összetevőt magában foglaló tervezett jogi aktus esetében az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapját kivételesen a különböző vonatkozó jogalapok fogják képezni.

4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás

A Bonni Megállapodásra vonatkozó, 2019–2025 közötti stratégiai cselekvési terv tervezete a környezetvédelem és a nemzetközi polgári védelmi együttműködés területéhez kapcsolódó célkitűzéseket követ, és e területek vonatkozásában tartalmaz elemeket. A tervezett jogi aktus ezen elemei elválaszthatatlanok és egymáshoz viszonyítva nem járulékos jellegűek, miközben előmozdítják a nemzetközi polgári védelmi intézkedések további koherenciáját 6 .

Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja a következő rendelkezésekből áll: Az EUMSZ 191. cikke és az EUMSZ 196. cikke.

4.3.Következtetés

A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 191. és 196. cikke, összefüggésben annak 218. cikke (9) bekezdésével.

5.A tervezett jogi aktus kihirdetése

Mivel a szerződő felek értekezletén hozott határozatok eredményeként a Bonni Megállapodás módosulni fog, elfogadásuk után helyénvaló kihirdetni azokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

2019/0174 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió által a Bonni Megállapodásra vonatkozó, a miniszteri nyilatkozathoz csatolt, 2019–2025 közötti stratégiai cselekvési tervvel, valamint a miniszteri nyilatkozattal kapcsolatban a Bonni Megállapodás második miniszteri értekezletén képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 196. és 191. cikkére, összefüggésben annak 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)Az Északi-tenger olaj és egyéb káros anyagok általi szennyezésének kezelésére irányuló együttműködésről szóló megállapodást (a továbbiakban: Bonni Megállapodás) az Unió (az akkori Európai Gazdasági Közösség) az 1984. június 28-i 84/358/EGK tanácsi határozattal 7 megkötötte. A megállapodás 1989. szeptember 1-jén lépett hatályba. A megállapodást 1989-ben módosították; a módosítások 1994. április 1-jén léptek hatályba. Az Unió (a megkötés időpontjában: Európai Gazdasági Közösség) a módosításokat az 1993. október 18-i 93/540/EGK tanácsi határozattal 8 jóváhagyta.

(2)A megállapodás 2019-ben lesz 50 éves. Ebből az alkalomból a szerződő felek a szomszédos régióknak az Északi-tenger területe és megközelítési útvonalai olaj és más káros anyagok általi szennyezésének kezeléséért felelős kormányközi szervezetei és megfigyelői jelenlétében miniszteri nyilatkozatot (a továbbiakban: miniszteri nyilatkozat) kívánnak elfogadni a Bonni Megállapodás második miniszteri értekezletén, amelyre 2019. október 11-én, Bonnban kerül sor.

(3)Elismerve a Bonni Megállapodás keretében megvalósult 50 évnyi sikeres együttműködést és felismerve az Északi-tenger területén és megközelítési útvonalain a tengeri tevékenységekből eredő véletlen és illegális tengeri szennyezés megelőzésére, valamint az arra való felkészülésre és reagálásra irányuló regionális együttműködés további erősítéséből származó közös előnyöket, a 2019. évi miniszteri nyilatkozat olyan közös jövőkép meghatározására törekszik, amely szerint az Északi-tenger területe és megközelítési útvonalai mentesek a hajózásból, tengeri olaj- és gázipari tevékenységekből és egyéb tengeri tevékenységekből eredő véletlen, elkerülhető, illetve szándékos szennyezéstől.

(4)Az e jövőkép megvalósítása melletti szilárd elkötelezettségként a miniszteri nyilatkozat célja, hogy megerősítse a megállapodás szerződő felei által a kölcsönösen elfogadott célkitűzések elérése, továbbá az Északi-tenger területét és megközelítési útvonalait érő tengeri szennyezéssel kapcsolatos megelőzés, felkészültség és reagálás javítása érdekében tett fokozott erőfeszítéseket. Ennek érdekében a szerződő felek elfogadják a Bonni Megállapodásra vonatkozó, 2019–2025 közötti stratégiai cselekvési tervet (a továbbiakban: stratégiai cselekvési terv), amelyet a miniszteri nyilatkozathoz kell csatolni, és amely ambiciózus stratégiai célokat, operatív célkitűzéseket és az azok végrehajtását célzó intézkedéseket határoz meg a 2019–2025 közötti időszak tekintetében.

(5)Fontos meghatározni a Bonni Megállapodás második miniszteri értekezletén az Unió nevében képviselendő álláspontot, mivel az értekezleten elfogadandó határozat joghatással fog bírni az Unió számára.

(6)Mivel az Unió a Bonni Megállapodás szerződő fele, és érdekelt abban, hogy fokozza az együttműködést az Északi-tenger területének és megközelítési útvonalainak szennyezése elleni küzdelemben, helyénvaló aláírni és támogatni a 2019. évi miniszteri nyilatkozatot, amely jóváhagyja az ahhoz csatolt, a 2019–2025 közötti időszakra vonatkozó stratégiai cselekvési tervet,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A miniszteri értekezleten az Unió nevében képviselendő álláspont a miniszteri nyilatkozat és az ahhoz csatolt, a Bonni Megállapodásra vonatkozó, 2019–2025 közötti stratégiai cselekvési terv elfogadásának támogatása.

A Bonni Megállapodásra vonatkozó, 2019–2025 közötti stratégiai cselekvési terv tervezetének kisebb módosításai nem érintik az Unió által nyújtott támogatást.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    A Tanács 84/358/EGK határozata (1984. június 28.) az Északi-tenger olaj és egyéb káros anyagok általi szennyezésének kezelésére irányuló együttműködésről szóló megállapodás megkötéséről (HL L 188., 1984.7.16., 7. o.). A megállapodást 1989-ben módosították; a módosítások 1994. április 1-jén léptek hatályba. Az Európai Gazdasági Közösség az 1993. október 18-i 93/540/EGK tanácsi határozattal jóváhagyta ezeket a módosításokat (HL L 263., 1993.10.22., 51. o.)

(2)    Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Írország, Hollandia, Svédország, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a ratifikációs folyamat állása 2019. április 10-én).

(3)    Az EUMSZ 191. cikke.

(4)    Az EUMSZ 196. cikke.

(5)    A Bíróság C-399/12. sz., Németország kontra Tanács ügyben 2014. október 7-én hozott ítéletének 61–64. pontja, ECLI:EU:C:2014:2258.

(6)    Különösen, mivel a Bonni Megállapodás szerződő felei támaszkodhatnak az uniós polgári védelmi mechanizmusra (lásd a 2013. december 17-i 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozatot [HL L 347., 2013.12.20., 924. o.]).

(7)    HL L 188., 1984.7.16., 7. o.

(8)    HL L 263., 1993.10.22., 51. o.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2019.8.30.

COM(2019) 379 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

A Tanács határozata

az Európai Unió által a Bonni Megállapodásra vonatkozó, a miniszteri nyilatkozathoz csatolt, 2019–2025 közötti stratégiai cselekvési tervvel, valamint a miniszteri nyilatkozattal kapcsolatban a Bonni Megállapodás második miniszteri értekezletén képviselendő álláspontról

1. MELLÉKLET

Miniszteri nyilatkozat

Bonn, Németország, 2019. október 11.

MI, MINISZTEREK ÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG TAGJAI, akik felelősséget viselünk az Északi-tenger területe és megközelítési útvonalai olaj és más káros anyagok általi szennyezésének kezeléséért, szomszédos régiók kormányközi szervezetei és megfigyelői jelenlétében 2019. október 11-én Bonnban megtartottuk a Bonni Megállapodás második miniszteri értekezletét;

ELISMERVE a Bonni Megállapodás égisze alatt megvalósult, 50 évre visszatekintő sikeres együttműködést és felismerve az Északi-tenger területén és megközelítési útvonalain a tengeri tevékenységekből származó véletlen és illegális tengerszennyezés megelőzésére, az arra való felkészülésre és reagálásra irányuló regionális együttműködés további erősítéséből fakadó kölcsönös előnyöket,

ÜDVÖZÖLVE Spanyolországnak a Bonni Megállapodáshoz történő csatlakozását, valamint a Franciaország és Spanyolország közötti felelősségi övezet kiigazítását, amelyet követően a Bonni Megállapodás hatálya kiterjed a Vizcayai-öbölre is;

AZZAL A CÉLLAL, hogy parti és tengeri környezetünk tengerszennyezéstől való védelmét megerősítsük az Északi-tenger területén és megközelítési útvonalain folytatott tevékenységekből származó szennyezéssel szemben, továbbá a szennyezés megelőzésével, a felkészültséggel és a reagálással kapcsolatos együttműködésünk fokozása érdekében;

FIGYELEMBE VÉVE a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetnek (IMO) a tengeri környezet és az emberi egészség védelme érdekében a globális hajózás szabályozásában betöltött szerepét, az Európai Unió integrált tengerpolitikájának kialakítását, valamint a tengerszennyezéssel és a tengeri eseményekkel kapcsolatos vonatkozó uniós jogszabályokat 1 ;

FOLYTATVA a nemzeti erőfeszítések (szub)regionális szintű, mindenki javát szolgáló koordinálását és figyelembe véve a szerződő felek jelentéstételi kötelezettségeit;

ALKALMAZVA az illetékes nemzetközi szervezeteken belül szabványként meghatározott, széles körben elfogadott információs rendszereket;

FIGYELEMBE VÉVE mind a tengeri szállítás, mind az egyéb tengeri tevékenységek – például a tengeri olaj- és gázkitermelés – folyamatos növekedését és azt a tényt, hogy az elmúlt években az észlelt szennyezések számának csökkenése ellenére a kockázatok sosem szűnnek meg;

ELFOGADTUK a következő együttes nyilatkozatot:

1.    Jövőképünk, hogy az Északi-tenger területe és megközelítési útvonalai mentesek legyenek a hajózásból, a tengeri olaj- és gázipari tevékenységekből és egyéb tengeri tevékenységekből származó véletlen, elkerülhető és szándékos szennyezéstől.

2.    Üdvözöljük azon IMO-szabályozásokat, amelyek a tengerszennyezés csökkenését eredményezték. Mindazonáltal az elmúlt években hozott intézkedések széles köre ellenére az olajtól eltérő anyagokkal való véletlen és illegális szennyezés továbbra is jelentős veszélyt jelent az Északi-tenger területére és megközelítési útvonalaira.

3.    Teljes mértékben tisztában vagyunk tengeri és tengerparti környezetünk gazdasági és társadalmi értékével, és elismerjük, hogy a tengerszennyezés megelőzését, a felkészültséget és a szennyezésre való reagálást szolgáló megfelelő források költségei alacsonyak azokhoz képest, amelyeket a súlyos szennyezési események utáni helyreállítás von maga után.

4.    Hangsúlyozzuk a hatékony tengeri vészhelyzeti megelőzés, felkészültség és reagálás fontosságát. Megerősítjük elkötelezettségünket a Bonni Megállapodás égisze alatti aktív együttműködés iránt a katasztrófaelhárítási rendszerek tervezése, az e rendszerekkel kapcsolatos képzések és az operatív tesztelés terén, ideértve közös operatív válaszintézkedések végrehajtását is. Elismerjük a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ (ERCC) révén és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel (EMSA) való koordináció keretében megvalósuló átfogó európai együttműködés fontosságát.

5.    Üdvözöljük az Északi-tenger területén és megközelítési útvonalain működő, a hajózásra, a tengeri olaj- és gázipari tevékenységekre és egyéb tengeri tevékenységekre kiterjedő légi és műholdas megfigyelés jól bevált rendszerét mint a lehetséges szennyezések észlelésének és a tengeri illegális kibocsátások visszaszorításának, valamint a MARPOL-egyezmény szerinti kötelezettségvállalásaink végrehajtásának fontos eszközét.

6.    Üdvözöljük a távirányítású légijármű-rendszerek (RPAS) nemzeti és regionális használatát, amelyek új szolgáltatások a tengerfelügyelet, a tengeri közlekedésből származó légköri kibocsátások nyomon követése és a szennyezésre való reagálás terén, valamint arra ösztönözzük a szerződő feleket, hogy osszák meg egymással a nemzeti RPAS-rendszereikkel, valamint a végrehajtási gyakorlatokban betöltött szerepükkel kapcsolatos ismereteiket és tapasztalataikat.

7.    Megerősítjük a nemzeti repülési programok és a közös műveletek – például a koordinált kiterjesztett szennyezéscsökkentési műveletek (Coordinated Extended Pollution Control Operation, CEPCO) – folytatására vonatkozó kötelezettségvállalásunkat, és üdvözöljük az EMSA által a CleanSeaNet révén biztosított műholdképes szolgáltatást mint a szennyezésre való megfelelőbb felkészültséget és a szennyezés megelőzését segítő eszközt.

8.    Üdvözöljük a Bonni Megállapodás használati útmutatóinak és szabályzatainak – többek között a szennyezés elleni fellépésről szóló kézikönyvnek és a Bonni Megállapodás olajszennyezéssel kapcsolatos szabályozásának – folyamatos aktualizálását, amelyek egyedülálló információforrásokat biztosítanak a szennyezés megelőzéséhez, a felkészültséghez és a reagáláshoz, és amelyeket világszerte elismerés övez az olajszennyezés elhárítását célzó készültségről, ellenintézkedésről és együttműködésről szóló nemzetközi egyezmény (OPRC) és a veszélyes és káros anyagok általi szennyezés tárgyában az egyezményhez fűzött jegyzőkönyv (HNS) keretében.

9.    Újból megerősítjük elkötelezettségünket a Bonni Megállapodás tengeri eseményekre vonatkozó közös válaszadási terveinek (azaz a DENGERNETH-terv, a MANCHEPLAN-terv, a NORBRIT-terv, valamint a négyoldalú cselekvési terv) fenntartása és naprakésszé tétele iránt, amelyek fontos eszközt biztosítanak ahhoz, hogy a határokon átnyúló reagálási tevékenységek közvetlenül az esemény után elkezdődhessenek, függetlenül attól, hogy a szennyezés mely nemzeti felelősségi övezetből indult ki.

10.    Elismerve a veszélyes és káros anyagok növekvő szállításából, a nagyobb hajókból, az önvezető hajókból, az új üzemanyagokból, a tartósan nagy forgalomsűrűségből, a tengeri olaj- és gázipari tevékenységekből és egyéb tengeri tevékenységekből származó változó kockázatokat, megállapítjuk, hogy fontos fenntartani a források megfelelő egyensúlyát az Északi-tenger területére és megközelítési útvonalaira irányuló hatékony szennyezésmegelőzés és szennyezésre való reagálás biztosítása érdekében. Egyetértünk azzal, hogy a Bonni Megállapodás hatálya alá tartozó területen a reagálási képességek további fejlesztésének a nemzeti és közös kockázatértékeléseken kell alapulnia.

11.    Megerősítjük a levegőminőséget befolyásoló tengerszennyezés megelőzésére irányuló közös elkötelezettségünket a nemzetközi tengerszennyezési szabályoknak és szabványoknak – a gazdasági szereplők számára is egyenlő versenyfeltételek biztosító – végrehajtása és érvényesítése terén való együttműködés és közös hozzájárulás révén. Ismételten hangsúlyozzuk az SOx-kibocsátás-ellenőrzési területek alacsony kéntartalomra vonatkozó követelményeit (2015-től a maximális kéntartalom 0,10 %-a) tükröző (EU) 2016/802 irányelv 2 végrehajtásának sikerességét, és ismételten felhívjuk a figyelmet a legutóbbi IMO-kötelezettségvállalásokra, amelyek a MARPOL-egyezmény VI. melléklete szerinti, a kéntartalomra vonatkozó globális határérték (2020-tól 0,50 %) következetes végrehajtásának biztosítására irányulnak. E követelmények – többek között az északi-tengeri SOx-kibocsátás-ellenőrzési területen történő – összehangolt és szilárd végrehajtási rendszere, valamint a hajók EU-szerte magas szintű megfelelési aránya a part menti régiók és városok kén-dioxid-szennyezésének jelentős csökkenését eredményezte. Üdvözöljük arra irányuló közös kötelezettségvállalásunkat, hogy közösen hozzájáruljunk a MARPOL-egyezmény VI. melléklete végrehajtásának ellenőrzéséhez, valamint azt, hogy 2021-től hatályossá válik az Északi-tenger NOx-kibocsátás-ellenőrzési területté (NECA) minősítése. A szerződő felek fenntartják a jogot arra, hogy szabadon megválaszthassák a felügyeleti intézkedésekben való részvételük módját.

12.    Elismerjük, hogy az olyan rendelkezések, mint például az Északi-tengernek a MARPOL-egyezmény I. és V. melléklete értelmében különleges területté való nyilvánítása, kizárólag megfelelő érvényre juttatás esetén lesznek hatékonyak. Ebben az összefüggésben üdvözöljük az északi-tengeri nyomozói és ügyészi hálózat sikeres munkáját a szennyezési szabályok és szabványok érvényesítésének előmozdítása terén, és egyetértünk abban, hogy folytatódjon a hálózattal a MARPOL-egyezmény valamennyi vonatkozó mellékletének érvényesítésére vonatkozó együttműködés.

13.    Megerősítjük a hajók által okozott szennyezésről és a jogsértésekre alkalmazandó szankciók bevezetéséről szóló (módosított) 2005/35/EK irányelv3 megfelelő végrehajtása és érvényesítése iránti elkötelezettségünket, különös tekintettel a nyomonkövetési és végrehajtási együttműködésre, a jelentéstételi kötelezettségek teljesítésére és a szennyezéssel elkövetett jogsértésekre alkalmazandó hatékony szankciókra, ideértve a büntetőjogi szankciókat is.

14.    Üdvözüljük, hogy a Tanács és az Európai Parlament elfogadta a kikötői fogadólétesítményekről szóló felülvizsgált irányelvet3, és kötelezettséget vállalunk az információcserére és az együttműködésre a hulladékok tengerbe történő jogellenes kibocsátásának megelőzése érdekében.

15.    Üdvözüljük „A füstgáztisztító rendszerekből származó folyékony szennyező anyagok vízbe történő kibocsátására vonatkozó szabályok és iránymutatások értékelése és összehangolása (beleértve a feltételeket és a területeket is)” (Evaluation and harmonization of rules and guidance on the discharge of liquid effluents from EGCS into waters, including conditions and areas) című új IMO-kiadvány elfogadását, amely fontos eszköz a gázmosók/füstgáztisztító rendszerek (EGCS) által kibocsátott mosóvíz tengeri környezetre gyakorolt hatásainak jobb megértéséhez.

16.    Hangsúlyozzuk, hogy összehangolt kutatási és fejlesztési programokra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a szennyezés elleni intézkedések végrehajtására a rendelkezésre álló legjobb technika és eszközök alkalmazásával kerüljön sor a meglévő és a jövőben felmerülő kihívások kezelése során, amilyen például az olyan új üzemanyagok bevezetése és fokozott használata, amelyeket a szigorúbb kibocsátási előírásoknak való megfelelés érdekében fejlesztettek ki, és amelyek innovatív reagálási technikákat tesznek szükségessé. Újból megerősítjük, hogy a döntéshozatali folyamatokat a legjobb rendelkezésre álló ismereteknek, módszereknek és támogató eszközöknek kell alátámasztaniuk. Tudomásul vesszük a Bonni Megállapodásra vonatkozó, 2019–2025 közötti stratégiai cselekvési terv keretében azonosított kutatási és fejlesztési prioritásokat.

17.    Tudomásul vesszük a tengerpolitikai irányítás integrált megközelítéseinek kidolgozását és az érintett tengeri ágazatokkal és szervekkel való együttműködésünk megerősítésének fontosságát a tengereink átfogóbb irányítása felé való elmozdulás érdekében, azzal a céllal, hogy a tengervédelmi stratégiáról szóló uniós keretirányelvvel összhangban megvalósuljon a tengervizek jó környezeti állapota 3 .

18.    Üdvözöljük a hajókról származó műanyag hulladékok kezelésére vonatkozó IMO cselekvési tervet, amelynek célja, hogy megerősítse a meglévő szabályozásokat, és új támogató intézkedéseket vezessen be a tengeri környezetben előforduló műanyagok által a tengeri környezetben okozott jelentős probléma kezelésére.

19.    Megerősítjük az iránti elkötelezettségünket, hogy együttműködjünk más illetékes nemzetközi és regionális szervezetekkel és szervekkel, különösen a Nemzetközi Tengerészeti Szervezettel (IMO), az OSPAR-bizottsággal és a HELSINKI Bizottsággal, a lisszaboni megállapodással, a Koppenhágai Megállapodással, a Földközi-tengeri Regionális Tengerszennyezési Veszélyhelyzet-elhárítási Központtal (REMPEC), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) és az Északi-sarkvidéki Tanáccsal a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok megosztása, valamint közös céljaink elérése érdekében.

A fentiekre tekintettel és a jövőkép megvalósítása melletti szilárd elkötelezettséggel tanúsítjuk a kölcsönösen elfogadott célkitűzések elérésére és az Északi-tenger területét és megközelítési útvonalait érő tengerszennyezés hatékonyabb megelőzésére, az arra való készültségre és reagálásra irányuló erőfeszítéseket, és ELFOGADTUK a Bonni Megállapodásra vonatkozó, 2019–2025 közötti stratégiai cselekvési tervet (lásd az 1. mellékletet), amely ambiciózus stratégiai célkitűzéseket, operatív célkitűzéseket és az azok végrehajtását célzó intézkedéseket határoz meg a 2019–2025 közötti időszakra vonatkozóan.

2. MELLÉKLET

A Bonni Megállapodás stratégiai cselekvési terve

2019–2025

Bevezetés

A Bonni Megállapodás alapvető feladata a regionális együttműködés az Északi-tenger területén a hajókról és a tengeri létesítményekről származó tengerszennyezés megelőzése és az ellene folytatott küzdelem terén; felügyeleti tevékenységek folytatása a tengerszennyezés észlelésének és leküzdésének támogatása érdekében; a környezet megtisztítása tengeri katasztrófák és szennyezési bűncselekmények után. Ezek az eredmények a Bonni Megállapodás 50 éves fennállása alatt elvégzett tudományos, technikai és operatív munkának köszönhetők. A Bonni Megállapodás szerződő felei az együttműködésük révén nagy szakértelmet szereztek a tengeri környezetet fenyegető veszélyek kezelése terén, és a szerződő felek együttműködése, valamint a nemzetközi közösség bevonása révén készek megfelelni az új kihívásoknak.

A Bonni Megállapodás a kormányok által a szennyezési események kezelésére létrehozott legrégebbi regionális megállapodás.  A megállapodás az a mechanizmus, amelynek keretében az északi-tengeri államok és az Európai Unió együttműködnek egymással annak érdekében, hogy segítséget nyújtsanak egymásnak a tengeri katasztrófák, hajók és az északi-tengeri területeken működő tengeri létesítmények által okozott krónikus szennyezés elleni küzdelemben. A megállapodást 1969-ben nyolc, az Északi-tengerrel határos állam – Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Németország, Norvégia és Svédország – írta alá, nem sokkal azután, hogy 1967-ben Cornwall közelében a „Torrey Canyon” nevű olajszállító tartályhajó balesete következtében 117 000 tonna olaj ömlött a tengerbe – ez volt a Nyugat-Európát érintő első jelentős olajszennyezési katasztrófa. A Bonni Megállapodás aktiválására azonban csak az 1970-es évek végén került sor, két másik jelentős szennyezési eseményt – az „Ekofisk” 1977. évi és az „Amoco Cadiz” 1978. évi balesetét – követően. A mai napig hatékonyan működő megállapodást 1983-ban kiterjesztették az egyéb káros anyagokra, 1987-ben pedig a felügyelet terén folytatott együttműködésre. 2010-ben további bővítésre került sor: Írország is csatlakozott a megállapodáshoz, és a megállapodást kiterjesztették az ír vizekre, valamint a kapcsolódó norvég és brit vizekre.

Bár az európai vizeken véletlenül bekövetkező olajszennyezések száma általában csökkent, rendszertelen időközökben továbbra is előfordulnak jelentős (vagyis 20 000 tonnát meghaladó mennyiségű) véletlen olajszennyezések. Jóllehet az óceánba évről évre bejutó olaj leginkább a szárazföldi kibocsátásra vezethető vissza, a véletlen olajszennyezés továbbra is jelentős forrás, amely világszerte minden évben az óceánba kerülő olaj 10–15 %-át teszi ki.

A 2019–2025-re vonatkozó cselekvési terv célja a Bonni Megállapodás végrehajtásának elősegítése annak érdekében, hogy általánosságban hozzájáruljon a tengerszennyezés megelőzéséhez, és választ adjon az olyan jövőbeli kihívásokra, mint például az energia és a természeti erőforrások piacának elkerülhetetlen paradigmaváltása, a 2015-ös Párizsi Megállapodás keretében azonosított környezeti kihívások, valamint az esetlegesen egyéb tengeri kockázatokhoz vezető tengeri területrendezésre nehezedő nyomás. Tekintettel ezekre a fejleményekre és az európai vizekben az elmúlt 30 évben történt olajszennyezések látványos csökkenésére, az olajszennyezés-elhárító szolgálatoknak az olajon kívül a tengerszennyezés minden egyéb mérhető és tisztítható típusára is nagyobb hangsúlyt kell fektetniük. A GYELV elemzés szerint a Bonni Megállapodás előtt álló egyik legfontosabb új kihívás az ökoszisztémákat és a part menti, nagy népsűrűségű területeken élő polgárok egészségét érintő légszennyezés lesz (a MARPOL-egyezmény VI. melléklete).

A 2019–2025-re vonatkozó stratégiai cselekvési tervet a szerződő felek az alábbiak révén hajtják végre:

·felelősségi övezeteik felügyelete a tengerszennyezés veszélyei és a tenger feletti kapcsolódó légtér szennyezése tekintetében, ideértve a légi és műholdas felügyelet összehangolását;

·egymás értesítése az ilyen veszélyekről;

·közös operatív megközelítések elfogadása, hogy ezáltal a felek egymásra támaszkodhassanak a megelőzéshez és a szennyezésmentesítéshez szükséges szabványok megállapítása során;

·közös és összehangolt operatív megközelítések elfogadása a MARPOL-egyezmény VI. mellékletének való megfelelés ellenőrzésére és végrehajtására vonatkozóan;

·kölcsönös segítségnyújtás (kérés esetén) a reagálási műveletek során;

·a kutatási és fejlesztési eredmények, valamint a bevált módszerek megosztása; továbbá

·közös gyakorlatok végrehajtása.

Jövőkép

A Bonni Megállapodásban felvázolt jövőkép a következő:

A hajózásból és más tengeri tevékenységekből származó véletlen és illegális szennyezéstől mentes, tiszta vizű Északi-tenger

Az Északi-tenger területe változatos és termékeny ökoszisztémáknak ad otthont, és alapvetően fontos szerepet tölt be emberek millióinak mindennapi életében. A világ legforgalmasabb hajózási útvonalai közül több is az Északi-tenger területén halad át. A Bonni Megállapodás jövőképe ezért az, hogy a gyakorlatban a lehető legkisebbre csökkenjen a hajózásból és egyéb tengeri tevékenységekből származó véletlen és illegális szennyezés veszélye.

E jövőkép megvalósításához a Bonni Megállapodás keretében a következő stratégiai célokról született megegyezés:

a)a tengerhasznosítási ágazatban felmerülő, a Bonni Megállapodás hatálya alá tartozó tengeri környezetet érintő problémák azonosítása és kezelése;

b)az elérhető legjobb technikák (BAT) és a legjobb környezetvédelmi gyakorlatok (BEP) alapján a tengeri környezetet fenyegető kockázatok csökkentésére kínálkozó lehetőségek azonosítása és értékelése;

c)új nyomonkövetési megközelítések azonosítása és értékelése az elérhető legjobb technikák és a legjobb környezetvédelmi gyakorlatok alkalmazásának biztosítása érdekében;

d)megfelelő válaszreakció kidolgozása az OTSOPA ajánlásainak figyelembevételével a tengeri környezetet érintő, újonnan azonosított kockázatok tekintetében; valamint

e)a BE AWARE I. és II. projekt teljes mértékű kiaknázása a leghatékonyabb jövőbeli kockázatcsökkentési és reagálási intézkedések azonosítása érdekében.

Stratégiai cél

A.    Az illegális és véletlen szennyezés megelőzése, együttműködés és a tengerszennyezésre vonatkozó nemzetközi szabályok és szabványok közös érvényesítése révén, ideértve a MARPOL-egyezmény mellékleteinek betartását is

Az elmúlt években hozott intézkedések széles köre ellenére az illegális és a véletlen szennyezés továbbra is jelentős veszélyt jelent az Északi-tenger területére. Az intézkedések hatékony és eredményes végrehajtásának terén folytatott együttműködés a tengeri környezet védelmének fontos eszköze.

A tengerszennyezésre vonatkozó nemzetközi szabályozások a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi – 1978-ban aktualizált – nemzetközi egyezményből (MARPOL-egyezmény) származnak. A MARPOL-egyezményt a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) dolgozta ki, célja pedig az, hogy megelőzze és a lehető legkisebbre csökkentse a hajókról származó – akár véletlenül, akár rutinműveletek során bekövetkező – szennyezést az alábbi hat, tengerszennyezésre vonatkozó műszaki melléklettel, lásd: I. melléklet: A MARPOL-egyezmény jelenlegi szövegei, I–VI. melléklet

I. melléklet – Az olaj által okozott szennyezés megelőzésére vonatkozó szabályok

II. melléklet – Ömlesztve szállított ártalmas folyékony anyagok által okozott szennyezések megelőzésére vonatkozó szabályok

III. melléklet – Ártalmas anyagoknak a tengeren csomagolt formában történő szállítása által okozott szennyezés megelőzésére vonatkozó szabályok

IV. melléklet – A hajók szennyvize által okozott szennyezés megelőzésére vonatkozó szabályok

V. melléklet – A hajókról származó hulladék által okozott szennyezés megelőzésére vonatkozó szabályok

VI. melléklet – A hajók okozta levegőszennyezés megelőzésére vonatkozó szabályok

Közös és összehangolt operatív megközelítéseket kell kialakítani a szabályok betartásának ellenőrzésére a MARPOL-egyezmény mellékletei egységes és következetes végrehajtásának és alkalmazásának biztosítása és különösen a MARPOL-egyezmény VI. melléklete alapján az Északi tengernek a kén és a nitrogén-oxidok vonatkozásában kibocsátás-ellenőrzési területté való minősítésének végrehajtása és érvényesítése érdekében, emellett tekintettel a kibocsátás-ellenőrzési területeken kívül közlekedő hajókra vonatkozó, a kéntartalomra előírt globális határérték 2020-ban esedékes hatálybalépésére is.

B.    Hatékony veszélyhelyzeti felkészültség elősegítése és kialakítása

Nemzetközi és európai szintű kötelezettségek vannak érvényben annak biztosítására, hogy az északi-tengeri államok felkészültek legyenek a szennyezési események kezelésére, ideértve a globális eljárásokat és a regionális közös felelősségi övezeteket. A szinergiák azonosítása és az átfedések elkerülése érdekében együttműködés szükséges más regionális és nemzetközi szervezetekkel. A hatékony felkészültség biztosításához megfelelő ismeretekre, tervezésre, képzésre és a vészhelyzeti rendszerek operatív tesztelésére van szükség. A szennyezés elleni intézkedések tervezése során figyelembe kell venni a rendelkezésre álló legjobb környezetvédelmi tanácsokat.

C.    Az optimális reagálási kapacitások megszervezése

   A tengerbiztonság növelésére irányuló erőfeszítések ellenére mindig fenn fog állni az események kockázata. A tengeri közlekedés növekedése, valamint a veszélyes és az ártalmas rakományok növekvő mennyisége egyre nagyobb kockázatot jelent a tengeri környezetre nézve. A szerződő felek már jelentős forrásokat fordítottak a megfelelő reagálási kapacitásokra. A hatékonyság további – nem utolsósorban pénzügyi értelemben vett – javítása érdekében a reagálási képességek további fejlesztésének kockázatelemzésen, hiányelemzésen, valamint regionális és szubregionális megközelítéseken kell alapulnia. Összehangolt kutatási és fejlesztési programokra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a szennyezés elleni intézkedések végrehajtására a rendelkezésre álló legjobb technika és eszközök alkalmazásával kerüljön sor.

E stratégiai célok megvalósításához a Bonni Megállapodás keretében a következő operatív célkitűzésekről született megegyezés:

Operatív célkitűzések:

Az „A” stratégiai célhoz (megelőzés) kapcsolódó operatív célkitűzések:

A.I.    A hajózási és tengeri tevékenységek megfelelő felügyeletének megvalósítása az Északi-tenger területén, valamint a Bonni Megállapodás szerinti felelősségi övezetekben végzett megfigyelésekről szóló hatékony jelentéstétel biztosítása;

A.II.    A vezetőség és a légi személyzet számára naprakész információk biztosítása a Bonni Megállapodás hatálya alá tartozó területen a szennyezéselhárító repülések megtervezéséről és végrehajtásáról;

A.III.    A MARPOL-egyezmény mellékletei betartásának ellenőrzése során alkalmazott közös operatív megközelítések biztosítása;

A.IV.    Szennyezési események esetén hatékony bizonyítékgyűjtés biztosítása, valamint a tengerszennyezési szabályoknak és szabványoknak az Északi-tenger területén történő érvényesítése tekintetében a nyomozókkal és az ügyészekkel folytatott szoros együttműködés biztosítása;

A.V.    A nyilvánosság és a szakértők tájékoztatása az illegális és a véletlen szennyezések megelőzéséről, valamint az ilyen információk terjesztése.

A „B.” stratégiai cél (felkészültség) végrehajtásához kapcsolódó operatív célkitűzések:

B.I.    Egységes álláspont kidolgozása a tengeri veszélyhelyzetekre való megfelelő reagálás tekintetében, valamint a nemzeti rendkívüli intézkedési szabályozások és stratégiák ismeretének biztosítása;

B.II.    A szükséghelyzetekre reagáló személyzet megfelelő szintű továbbképzésének és a szerződő felek szennyezéselhárító egységei közötti együttműködésnek a biztosítása, valamint a hatékony multinacionális szennyezéselhárítási műveletekre való felkészültség előmozdítása;

B.III    Annak biztosítása, hogy a szerződő felek által választott válaszintézkedés megfelelően biztosítsa a tengeri környezet védelmét, és hogy a prioritások meghatározása a legmegfelelőbb módon történjen;

B.IV.    Együttműködés más nemzetközi és európai szervezetekkel, valamint a szomszédos tengeri régiókkal a szinergiák azonosítása és az átfedések elkerülése érdekében.

A „C” stratégiai cél (reagálás) végrehajtásához kapcsolódó operatív célkitűzések:

C.I.    A bevált módszerek kialakításának előmozdítása érdekében annak biztosítása, hogy a szerződő felek tisztában legyenek azzal, hogy a többiek milyen módon reagálnak az eseményekre;

C.II.    A szennyezési események közös operatív megközelítésének fenntartása és naprakészen tartása, valamint a megfelelő reagálási stratégiák kialakításának és közös értelmezésének előmozdítása;

C.III.    A reagálási technológiákra, berendezésekre és egyéb operatív eszközökre vonatkozó koordinált kutatási és fejlesztési programok előmozdítása;

C.IV.    Annak biztosítása, hogy a szubregionális kockázatértékelések alapján a reagálási munka céljára biztosított források megfelelő része az Atlanti-óceán északkeleti térségében álljon rendelkezésre.

Intézkedések

A jövőkép, a stratégiai célok és az operatív célkitűzések megvalósítása érdekében a Bonni Megállapodás stratégiai cselekvési terve konkrét, mérhető intézkedéseket és reális célkitűzéseket határoz meg a 2019–2025 közötti időszakra vonatkozóan, segítve a szerződő feleket abban, hogy kijelöljék munkájuk irányát és hangsúlyának meghatározását. A stratégiai cselekvési terv elismeri, hogy fenn kell tartani a jól bevált rendszereket, és folytatni kell a munkát a megállapodás operatív jellegének megőrzéséhez. Ugyanakkor azt is bemutatja, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak ezen erőfeszítések fokozására és új irányok kialakítására.

A Bonni Megállapodás keretében a következő intézkedésekről született megegyezés:

Az „A” stratégiai célhoz (megelőzés) kapcsolódó intézkedések:

A.1.    Légi és műholdas felügyeleti műveletek végrehajtása, ideértve a nemzeti légi járatokat, regionális járatokat, „Tour d’horizon” (átfogó) repüléseket, CEPCO/SuperCEPCO járatokat is, amelyek célja az olaj- és egyéb káros anyagok általi szennyezés felderítése, kivizsgálása, az erre vonatkozó bizonyítékok összegyűjtése és nyomon követése;

A.2.    Olyan hatékony standard jelentési rendszer fenntartása, amely az észlelt szennyezésről szóló jelentés benyújtásához alkalmazandó a Bonni Megállapodás keretében, valamint a hajók által okozott szennyezésről szóló 2005/35/EK irányelv keretében a Bizottság számára, továbbá az IMO-nak;

A.3.    Az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel együttműködve a műholdas felvételek optimális kihasználása, valamint az Északi-tengeri államok számára rendelkezésre bocsátott, a nagy magasságban repülő pszeudoműholdak és a távirányítású légijármű-rendszerek területén történt legújabb fejleményekre való válaszadás, továbbá az Északi-tenger egész területén harmonizált rendszer létrehozása a szennyezési események felderítésének javítása érdekében;

A.4.    A MARPOL-egyezmény V. mellékletével kapcsolatos bűncselekmények felderítésére és a jogérvényesítésre irányuló együttműködés megerősítése;

A.5.    A MARPOL-egyezmény VI. mellékletével kapcsolatos bűncselekmények felderítésére és a jogérvényesítésre irányuló együttműködés megerősítése, többek között a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzés jelenlegi rendszere révén, valamint a megfelelés nyomon követésére és a jogérvényesítési intézkedések eredményeinek közös információs rendszerekben (pl. THETIS-EU) való megosztására irányuló fejlett eszközök alkalmazásával;

A.6.    A légiforgalmi műveletek kézikönyve és a BAOAC-atlasz fenntartása és aktualizálása;

A.7.    Az északi-tengeri olajszennyezési bűncselekményekről szóló kézikönyv karbantartása és aktualizálása az északi-tengeri nyomozói és ügyészi hálózattal együttműködésben;

A.8.    Együttműködés az OSINET-en keresztül az olajszennyezés azonosítása terén, ideértve a laboratóriumok közötti kalibrálási gyakorlatokat és az olajszennyezés azonosítására szolgáló módszerek továbbfejlesztését;

A.9.    A nyomozókkal és az ügyészekkel való együttműködés megerősítése:

a)    2022-ig – az északi-tengeri nyomozói és ügyészi hálózattal együttműködésben a tengerszennyezési bűncselekményekkel kapcsolatos ítéletek nyilvánosságra hozatali lehetőségeinek meghatározása;

b)    2025-ig – az északi-tengeri nyomozói és ügyészi hálózattal együttműködésben olyan eljárások kidolgozása, amelyek révén az érintett hajózási társaságokra és hajóüzemeltető társaságokra vonatkozó környezetvédelmi nyilvántartás nyilvánosan hozzáférhetővé tehető;

A.10.    Az IMO-val való kapcsolattartás annak meghatározása érdekében, hogy a Bonni Megállapodás hogyan járulhat hozzá a MARPOL-egyezmény VI. mellékletének betartásához, figyelembe véve a kéntartalomra vonatkozó globális határérték 2020-as végrehajtásával kapcsolatos legújabb IMO-fejleményeket (pl. a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzési rendszer megerősítése, valamint a 0,50 % feletti kéntartalmú tüzelőanyagok belső égésű motorokban való felhasználási célú szállításának betiltása);

A.11.    Az IMO-MEPC keretében támogatási folyamat a MARPOL-egyezmény II. mellékletének a nagy viszkozitású és megszilárdulásra hajlamos anyagokra vonatkozó kibocsátási feltételek tekintetében való felülvizsgálata érdekében;

A.12.    A Bonni Megállapodás weboldalának karbantartása és naprakészen tartása, valamint elektronikus kiadványok (használati útmutatók, kézikönyvek és jelentések) terjesztése;

A.13.    A BE-AWARE projektek megelőző intézkedéseire vonatkozó ajánlások támogatása/előmozdítása.

A „B” stratégiai célhoz (felkészültség) kapcsolódó intézkedések:

B.1.    A Bonni Megállapodás szennyezés elleni fellépésről szóló kézikönyve fejezeteinek karbantartása és aktualizálása annak érdekében, hogy az megfeleljen a szükségleteknek;

B.2.    A potenciálisan szennyező hajóroncsokkal kapcsolatos információcsere elősegítése és a nemzeti adatbázisok fejlesztésének előmozdítása;

B.3.    Regionális és szubregionális operatív gyakorlatok és képzések tervezése és végrehajtása;

B.4.    A nemzeti környezetvédelmi tanácsadási rendszerek és a kapcsolódó információcsere fejlesztésének előmozdítása;

B.5.    A más regionális és nemzetközi szervezetekkel – különösen az uniós polgári védelmi mechanizmussal, az EMSA-val, az Északi-sarkvidéki Tanáccsal, a Helsinki Bizottsággal, az IMO-val, az OSPAR-bizottsággal, a lisszaboni megállapodással és a Földközi-tengeri Regionális Tengerszennyezési Veszélyhelyzet-elhárítási Központtal (REMPEC) – való információcsere fenntartása titkárságközi értekezleteken való részvétel révén és adott esetben az e szervezetekkel folytatott együttműködés megerősítése, például a HNS-egyezmény reagálásról szóló használati útmutatója közös fejlesztésének tekintetében;

B.6.    Az OSPAR-bizottsággal és a tengeri környezetnek a szennyezéssel és a tengeri létesítményekkel szembeni védelmével foglalkozó egyéb nemzetközi szervezetekkel való együttműködés megerősítése;

B.7.    A veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításával (HNS) kapcsolatos stratégia kialakítása más nemzetközi szervezetekkel (például HELCOM/EMSA/CTG) való együttműködés céljából, az OPRC-elveknek a HNS területén történő végrehajtása érdekében;

B.8.    Kapcsolattartás az IMO-val annak meghatározása érdekében, hogy a Bonni Megállapodás miként járulhat fokozottan hozzá az OPRC–HNS-jegyzőkönyv nemzetközi végrehajtásának megerősítéséhez;

B.9.    Környezeti kockázatelemezés alapján a reagálási kapacitás fejlesztésének folytatása annak érdekében, hogy lépést lehessen tartani a változó tengeri kockázatokkal.

A „C” stratégiai célhoz (reagálás) kapcsolódó intézkedések:

C.1.    A szennyezési események jelentési rendszerének fenntartása és a levont tanulságok azonosítása;

C.2.    A tengeri eseményekre vonatkozó közös reagálási tervek (DENGERNETH-terv, MANCHEPLAN-terv, a négyoldalú cselekvési terv, NORBRIT-terv [a Vizcayai-öbölre vonatkozó terv]) fenntartása és naprakésszé tétele;

C.3.    A vadon élő állatokra és növényekre vonatkozó válaszintézkedésekkel kapcsolatos közös megközelítés kidolgozásának erősítése, beleértve a bevált módszerek azonosítását és a vadon élő állatokra és növényekre vonatkozó válaszintézkedésekkel kapcsolatos munka nyilvánosság felé történő kommunikálását;

C.4.    Az offshore szélparkokban a szennyezésre való reagálás nyomán azonosított és levont tanulságok;

C.5.    A part menti válaszintézkedésekkel való kapcsolatok és koordináció előmozdítása;

C.6.    A reagálási technológiákra, berendezésekre és egyéb operatív eszközökre vonatkozó kutatás-fejlesztés és információcsere előmozdítása, különösen a következők tekintetében: integrált felügyeleti érzékelők, az éjszaka, a rossz látási viszonyok és a rossz időjárási körülmények között bekövetkező balesetekkel kapcsolatos reagálási technológiák, a tengeren elvesztett konténerek észlelése és begyűjtése, a nehézolajjal összefüggésben bekövetkező és a vegyi balesetek, valamint az újgenerációs üzemanyagokkal kapcsolatos balesetek;

C.7.    A közös kutatási prioritásokkal kapcsolatos kutatás előmozdítása: 2019–2022-ig közös kutatási javaslat kidolgozása az újgenerációs üzemanyagokra vonatkozóan;

C.8.    A nemzeti kockázatértékelési rendszerekre vonatkozó információk cseréjének előmozdítása, többek között a vészvontatás tekintetében.

1. kiegészítés:

Az „A” stratégiai célhoz (megelőzés) kapcsolódó 1–18. feladat:

A „B” stratégiai célhoz (felkészültség) kapcsolódó 19–30. feladat:

A „C” stratégiai célhoz (reagálás) kapcsolódó 31–40. feladat:

I. melléklet

A MARPOL-egyezmény jelenlegi szövegei

A MARPOL-egyezmény jelenlegi szövegei, I–VI. melléklet és 1. jegyzőkönyv

A MARPOL-egyezmény a véletlen szennyezés megelőzését, valamint a rutinműveletekből származó szennyezés megelőzését célzó szabályozásokat foglal magában, amelyeket hat műszaki melléklet részletez.

a)I. melléklet – Az olaj által okozott szennyezés megelőzésére vonatkozó szabályok

Az I. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2018. március 1. – 276(70) MEPC-határozat

·A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (az olajszennyezések megelőzésére vonatkozó nemzetközi bizonyítvány [IOPP] „B” kiegészítő nyomtatványát érintő módosítások)

Az I. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2017. január 1. – 266(68) MEPC-határozat

·A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a 12. szabály módosításai –az olajmaradékhoz használt tartályok [szennyvíziszap])

Az I. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2017. január 1. – 265(68) MEPC-határozat

·A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény I., II., IV. és V. mellékletének a sarkvidéki szabályzat környezettel kapcsolatos rendelkezései alkalmazásának kötelezővé tétele érdekében történő módosításai)

A MARPOL-egyezmény I. mellékletének módosítása – hatálybalépés: 2016. március 1. – 256(67) MEPC-határozat

·A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (A 43. szabály módosítása – az Antarktiszi területen történő olajhasználatra vagy -szállításra vonatkozó különleges követelmények)

Az I. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2016. január 1. – 248(66) MEPC-határozat

·A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény 1. mellékletének módosításai a stabilitási eszköz kötelező szállítási követelményei tekintetében) MEPC 66/21/Corr.1

Az I. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2016. január 1. – 246(66) MEPC-határozat

·A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény I., II., III., IV. és V. mellékletének a III. szabályzat alkalmazásának kötelezővé tétele érdekében történő módosításai)

Az I. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2015. január 1. – 238(65) MEPC-határozat

·A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény I. és II. mellékletének az elismert szervezetekről szóló szabályzata [RO-szabályzat] alkalmazásának kötelezővé tétele érdekében történő módosításai)

Az I. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2014. október 1. – 235(65) MEPC-határozat

·A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény I. melléklete szerinti, az olajszennyezések megelőzésére vonatkozó nemzetközi bizonyítvány „A” és „B” kiegészítő nyomtatványát érintő módosítások)

Az I. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2013. augusztus 1. – 216(63) MEPC-határozat

·A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény I., II., IV. és V. melléklete szerint a kikötői befogadólétesítményekre vonatkozó regionális szabályozások)

Az I. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2011. augusztus 1. – 190(60) MEPC-határozat

·A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1997. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (észak-amerikai kibocsátás-ellenőrzési terület)

Az I. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2011. augusztus 1. – 189(60) MEPC-határozat

·A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény I. mellékletének új 9. fejezettel való kiegészítése)

Az I. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2011. január 1. – 187(59) MEPC-határozat

·A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény I. melléklete 1., 12., 13., 17. és 38. szabályának módosításai, az IOPP-bizonyítvány és az olajnapló I. és II. részének kiegészítései)

Az I. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2011. január 1. – 186(59) MEPC-határozat

·A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény I. mellékletének új 8. fejezettel való kiegészítése és az olajszennyezések megelőzésére vonatkozó nemzetközi bizonyítvány „B” kiegészítő nyomtatványát érintő kapcsolódó módosítások).

Az I. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2008. december 1. – 164(56) MEPC-határozat

·A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (befogadó létesítmények a speciális területeken kívül és szennyvízkibocsátás)

Az I. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2007. augusztus 1. – 141(54) MEPC-határozat

·A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (az 1. szabály módosításai, a 12A. szabály kiegészítése, az IOPP-bizonyítvány kapcsolódó módosításai és a MARPOL-egyezmény felülvizsgált I. mellékletében foglalt 21. szabály módosításai)

A MARPOL-egyezmény I. mellékletének szövege –2007. január 1. – 117(52) MEPC-határozat

·A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény felülvizsgált I. melléklete)

b)II. melléklet – Ömlesztve szállított ártalmas folyékony anyagok által okozott szennyezések megelőzésére vonatkozó szabályok

A MARPOL-egyezmény II. mellékletének módosítása – hatálybalépés: 2017. szeptember 1. – 270(69) MEPC-határozat

·A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló, az egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve által módosított 1973. évi nemzetközi egyezmény mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény II. mellékletének módosításai – felülvizsgált GESAMP veszélyértékelési eljárás)

A II. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2017. január 1. – 265(68) MEPC-határozat

·A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény I., II., IV. és V. mellékletének a sarkvidéki szabályzat környezettel kapcsolatos rendelkezései alkalmazásának kötelezővé tétele érdekében történő módosításai)

A II. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2016. január 1. – 246(66) MEPC-határozat

·A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény I., II., III., IV. és V. mellékletének a III. szabályzat alkalmazásának kötelezővé tétele érdekében történő módosításai)

A II. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2015. január 1. – 238(65) MEPC-határozat

·A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény I. és II. mellékletének az elismert szervezetekről szóló szabályzata [RO-szabályzat] alkalmazásának kötelezővé tétele érdekében történő módosításai)

A II. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2013. augusztus 1. – 216(63) MEPC-határozat

·A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény I., II., IV. és V. melléklete szerint a kikötői befogadólétesítményekre vonatkozó regionális szabályozások)

A MARPOL-egyezmény II. mellékletének szövege – 2007. január 1. – 118(52) (módosított) MEPC-határozat

·A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény felülvizsgált II. melléklete)

A II. melléklet 11. szabályával bevezetett, a vegyi anyagokra vonatkozó nemzetközi szabályzat (IBC) – 1986. július 1-jén vagy azt követően épített tartályhajók – 119(52) MEPC-határozat

·A veszélyes vegyi anyagokat ömlesztve szállító hajók építésére és felszerelésére vonatkozó nemzetközi szabályzat módosításai

· 225(64) MEPC-határozat  A 17., 18. és 19. fejezet módosításai, hatálybalépés: 2014. június 1.

· BLG.1/Circ.19  A módosított IBC-szabályzat 2004. évi elfogadása óta besorolt vagy újra besorolt termékek

· BLG.1 Circ.19/Corr.1  A módosított IBC-szabályzat 2004. évi elfogadása óta besorolt vagy újra besorolt termékek

A II. melléklet 11. szabályával bevezetett, a vegyi anyagokra vonatkozó nemzetközi szabályzat (IBC) – 1986. július 1-je előtt épített tartályhajók – 144(54) MEPC-határozat

·A veszélyes vegyi anyagokat ömlesztve szállító hajók építésére és felszerelésére vonatkozó szabályzat módosításai

c)III. melléklet – Ártalmas anyagoknak a tengeren csomagolt formában történő szállítása által okozott szennyezés megelőzésére vonatkozó szabályok

A MARPOL-egyezmény III. mellékletének módosítása – (A csomagolt káros anyagok azonosítására szolgáló kritériumokról szóló függelék módosítása), hatálybalépés: 2016. március 1. – 257(67) MEPC-határozat

· A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosítása

A III. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2016. január 1. – 246(66) MEPC-határozat

A MARPOL-egyezmény III. mellékletének szövege – 2014. január 1. – 193(61) MEPC-határozat

A MARPOL-egyezmény III. mellékletének szövege– 2010. január 1. – 156(55) MEPC-határozat

· A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény  1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény I., II., III., IV. és V. mellékletének a III. szabályzat alkalmazásának kötelezővé tétele érdekében történő módosításai)

d)IV. melléklet – A hajók szennyvize által okozott szennyezés megelőzésére vonatkozó szabályok

A IV. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2017. szeptember 1. – 274(69) MEPC-határozat

· A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló, az egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve által módosított 1973. évi nemzetközi egyezmény mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény IV. mellékletének módosításai – Balti-tengeri különleges terület és az ISPP-bizonyítvány nyomtatványa)

A IV. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2017. január 1. – 265(68) MEPC-határozat

· A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény  1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény I., II., IV. és V. mellékletének a sarkvidéki szabályzat környezettel kapcsolatos rendelkezései alkalmazásának kötelezővé tétele érdekében történő módosítása)

A IV. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2016. január 1. – 246(66) MEPC-határozat

· A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény  1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény I., II., III., IV. és V. mellékletének a III. szabályzat alkalmazásának kötelezővé tétele érdekében történő módosításai)

A IV. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2013. augusztus 1. – 216(63) MEPC-határozat

· A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény  1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény I., II., IV. és V. melléklete szerint a kikötői befogadólétesítményekre vonatkozó regionális szabályozások)

A IV. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2013. január 1. – 200(62) MEPC-határozat

· A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény  1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (különleges területekre vonatkozó rendelkezések és a Balti-tengernek MARPOL-egyezmény IV. melléklete szerinti, különleges területté való minősítése)

· MEPC 62/24/Corr.1 – a 200(62) MEPC-határozatot helyesbíti

A IV. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2008. december 1. – 164(56) MEPC-határozat

· A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény  1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (befogadó létesítmények a speciális területeken kívül és szennyvízkibocsátás)

A IV. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2007. augusztus 1. – 143(54) MEPC-határozat

· A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény  1978.évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény IV. mellékletének a 13. szabállyal való kiegészítése)

A MARPOL-egyezmény IV. mellékletének szövege—2005. augusztus 1.— 115(51) MEPC-határozat

· A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény  1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény felülvizsgált IV. melléklete)

e)V. melléklet – A hajókról származó hulladék által okozott szennyezés megelőzésére vonatkozó szabályok

A MARPOL-egyezmény V. mellékletének szövege –1988. december 31.

Az V. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2018. március 1. – 277(70) MEPC-határozat

· A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény  1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény V. mellékletének módosításai – a tengeri környezetre ártalmas anyagok és a hulladék-nyilvántartási könyvre vonatkozó formai követelmények)

Az V. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2017. január 1. – 265(68) MEPC-határozat

· A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény  1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény I., II., IV. és V. mellékletének a sarkvidéki szabályzat környezettel kapcsolatos rendelkezései alkalmazásának kötelezővé tétele érdekében történő módosítása)

Az V. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2016. január 1. – 246(66) MEPC-határozat

· A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény  1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény I., II., III., IV. és V. mellékletének a III. szabályzat alkalmazásának kötelezővé tétele érdekében történő módosításai)

Az V. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2013. augusztus 1. – 216(63) MEPC-határozat

· A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény  1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény I., II., IV. és V. melléklete szerint a kikötői befogadólétesítményekre vonatkozó regionális szabályozások)

Az V. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2013. január 1. – 201(62) MEPC-határozat

· A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény  1978-as jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény felülvizsgált V. melléklete)

· MEPC 62/24/Corr.1 – a 201(62) MEPC-határozatot helyesbíti

A MARPOL-egyezmény V. mellékletének módosításai – hatálybalépés: 2005. augusztus 1. – 116(51) MEPC-határozat

· A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény  1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény V. melléklete függelékének módosításai)

A MARPOL-egyezmény V. mellékletének módosításai – hatálybalépés: 2002. március 1. – 89(45) MEPC-határozat

· A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény  1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény V. melléklete)

A MARPOL-egyezmény V. mellékletének módosításai – hatálybalépés: 1997. január 1. – 65(37) MEPC-határozat

· A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény  1978. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (az V. melléklet 2. szabályának módosításai és új 9. szabály)

f)VI. melléklet – A hajók okozta levegőszennyezés megelőzésére vonatkozó szabályok

A VI. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2019. január 1. – 286(71) MEPC-határozat

· A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló, az egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve által módosított 1973. évi nemzetközi egyezmény 1997. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a Balti-tenger és az Északi-tenger NOx-kibocsátás-ellenőrzési területté minősítése és a tartálytér szállítójegyének módosítása érvényre juttatása érdekében)

A VI. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2018. március 1. – 278(70) MEPC-határozat

· A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény  1997. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény VI. mellékletének módosításai – a hajók fűtőolaj-fogyasztására vonatkozó adatgyűjtő rendszer)

A VI. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2017. szeptember 1. – 271(69) MEPC-határozat

· A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló, az egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve által módosított 1973. évi nemzetközi egyezmény mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény VI. melléklete 13. szabályának módosításai – a III. szintű NOx-kibocsátás-ellenőrzési területeknek való operatív megfelelésre vonatkozó nyilvántartási kötelezettségek)

A MARPOL-egyezmény VI. mellékletének módosításai – hatálybalépés: 2016. március 1. – 258(67) MEPC-határozat

· A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló, az egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve által módosított 1973. évi nemzetközi egyezmény 1997. évi jegyzőkönyve mellékletének módosítása (a 2. és a 13. szabály, valamint az IAPP-tanúsítvány kiegészítésének módosítása)

A VI. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2016. január 1. – 247(66) MEPC-határozat

· A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló, az egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve által módosított 1973. évi nemzetközi egyezmény 1997. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (III. szabályzat alkalmazásának kötelezővé tétele érdekében történő módosítás)

A VI. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2015. március 1. – 251(66) MEPC-határozat

· A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló, az egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve által módosított 1973. évi nemzetközi egyezmény 1997. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény 2., 13., 19. és 20. szabálya és a MARPOL-egyezmény VI. melléklete szerinti IAPP-tanúsítvány kiegészítésének módosítása, valamint a NOx műszaki előírás 2008 szerinti vegyes üzemű motorok tanúsítása)

A VI. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2013. augusztus 1. – 217(63) MEPC-határozat

· A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló, az egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve által módosított 1973. évi nemzetközi egyezmény 1997. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a MARPOL-egyezmény VI. melléklete értelmében a kikötői befogadólétesítményekre vonatkozó regionális rendelkezések, valamint a szelektív redukciós katalizátorrendszerekkel felszerelt tengeri dízelmotoroknak a NOx műszaki előírás 2008 szerinti tanúsítása)

A VI. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2013. január 1. – 203(62) MEPC-határozat

· A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény  1997. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a hajók energiahatékonyságára vonatkozó szabályokkal való kiegészítés)

·MEPC 62 /24/Corr.1 – a 203(62) MEPC-határozatot helyesbíti

A VI. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2013. január 1. – 202(62) MEPC-határozat

· A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény  1997. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a Karib-tenger kibocsátás-ellenőrzési területté való minősítése)

·MEPC 62 /24/Corr.1 – a 202(62) MEPC-határozatot helyesbíti

A VI. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2012. február 1. – 194(61) MEPC-határozat

· A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló, az egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve által módosított 1973. évi nemzetközi egyezmény 1997. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (az IAPP-tanúsítvány felülvizsgált kiegészítése)

A VI. melléklet módosításai – hatálybalépés: 2011. augusztus 1. – 190(60) MEPC-határozat

· A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló, az egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve által módosított 1973. évi nemzetközi egyezmény 1997. évi jegyzőkönyve mellékletének módosítása (észak-amerikai kibocsátás-ellenőrzési terület)

A MARPOL-egyezmény VI. mellékletének szövege—2010. július 1.— 176(58) MEPC-határozat

· A hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló, az egyezmény 1978. évi jegyzőkönyve által módosított 1973. évi nemzetközi egyezmény 1997. évi jegyzőkönyve mellékletének módosításai (a felülvizsgált MARPOL-egyezmény VI. melléklete)

(1)    Norvégia nem tagja az Európai Uniónak. Norvégia hozzájárulása egyenértékű nemzeti jogszabályok és olyan uniós jogszabályok alapján történik, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjaként kötelezők rá nézve.

(2)    A Bizottság jelentése az (EU) 2016/802 irányelvben meghatározott, tengeri hajózásban használatos tüzelőanyagok kéntartalmára vonatkozó szabványok végrehajtásáról és a nekik való megfelelésről, COM(2018) 188 final, 2018.4.16.

(3)    Norvégia nem tagja az Európai Uniónak. Norvégia hozzájárulása egyenértékű nemzeti jogszabályok és olyan uniós jogszabályok alapján történik, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjaként kötelezők rá nézve.

(4)    Norvégia nem tagja az Európai Uniónak. Norvégia hozzájárulása egyenértékű nemzeti jogszabályok és olyan uniós jogszabályok alapján történik, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjaként kötelezők rá nézve.