EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2019.4.16.

JOIN(2019) 6 final

KÖZÖS KÖZLEMÉNY AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Az Európai Unió, Latin-Amerika és a Karib-térség: összefogás a közös jövő érdekében

Közös közlemény az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak
Az Európai Unió, Latin-Amerika és a Karib-térség: összefogás a közös jövő érdekében

„Átfogóbb szinten a transzatlanti területeket tekintve az Unió kibővíti az együttműködést, valamint közös értékeken és érdekeken alapuló, erősebb partnerségeket épít ki Latin-Amerikával és a Karib-térséggel.”

– Globális stratégia az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozóan 1

1. Bevezetés

Az Európai Unió (a továbbiakban: EU), valamint Latin-Amerika és a Karib-térség (a továbbiakban: LAC-régió) közötti sikeres és régóta fennálló partnerséget a közös történelem és számos közös értékünk vezérli. 1999 óta az EU-t és a LAC-régiót stratégiai partnerség köti össze, mely az alapvető szabadságok, a fenntartható fejlődés és a szilárd, szabályokon alapuló nemzetközi rendszer iránti elkötelezettségen alapul. Több mint húsz éve ez a partnerség a kölcsönösen előnyös együttműködés platformja, a változások motorja és az új ötletek inkubátora.

Az elmúlt évtizedekben az EU és a LAC-régió eddig soha nem látott mértékű integrációt értek el. Az EU társulási, szabadkereskedelmi, illetve politikai és együttműködési megállapodásokat írt alá a 33 LAC-ország közül 27-tel 2 . Az EU és a LAC-országok gyakran összehangolják álláspontjukat az Egyesült Nemzetek Szervezetében, és szorosan együttműködtek a Párizsi Megállapodás 3 és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend 4 kapcsán. Az EU és a LAC-régió közel hatmillió polgára él és dolgozik az Atlanti-óceánon innen és túl 5 , és a LAC-országok külföldön tanuló diákjainak több mint egyharmada tanul az EU-ban.

A gazdaságok szorosan összefonódnak egymással. Az EU a LAC-régió harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere, a teljes árukereskedelem a 2008. évi 185,5 milliárd EUR-ról 225,4 milliárd EUR-ra növekedett 2018-ra, 2017-ben az EU és a LAC-régió közötti szolgáltatáskereskedelem közel 102 milliárd EUR-t tett ki. Az EU a LAC-régióban a legnagyobb befektető, közvetlen külföldi befektetéseinek állománya 2017-ben 784,6 milliárd EUR-t tett ki, ugyanakkor a LAC-régió közvetlen külföldi befektetéseinek állománya az EU-ban jelentősen növekedett az elmúlt években és 2017-ben elérte a 273 milliárd EUR-t 6 .

Az EU nyújtja a LAC-régiónak a legnagyobb összeget fejlesztési együttműködés címén: 2014 és 2020 között 3,6 milliárd EUR összegű vissza nem térítendő támogatást bilaterális és regionális programokra 7 ; továbbá több mint 1,2 milliárd EUR összegű humanitárius segélyt nyújtott az ember okozta válságok és természeti katasztrófák áldozatainak az elmúlt 20 évben. Az Európai Beruházási Bank (EBB) a LAC-régióban a fenntartható fejlődési célok megvalósításába fektet be, kiemelten az éghajlatváltozás mérséklésébe és az ahhoz való alkalmazkodásba, 2014–2018 között összesen 3,4 milliárd EUR összegű hitelnyújtással 8 .

Ebben az összefüggésben ez a közlemény javasolja az EU LAC-régióval fenntartott politikai partnerségének megerősítését és felvázolja egy szorosabb és modernizált biregionális partnerség jövőképét – a változó globális és regionális realitások fényében. A közlemény célja, hogy stratégiai iránymutatást nyújtson az EU LAC-régióra irányuló külső tevékenységéhez, összhangban az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiában, a fejlesztési politikáról szóló európai konszenzusban 9 , a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendben, „A mindenki számára előnyös kereskedelem” című közleményben, továbbá az EU és az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportja közötti partnerségi megállapodásról folytatandó tárgyalásokra vonatkozó tárgyalási irányelvekben 10 meghatározott elvekkel.

Napjaink gyorsan változó geopolitikai környezete azonban új kihívásokat és lehetőségeket jelent a partnerség számára, megerősítve az igényt egy olyan eredményesebb regionális és bilaterális együttműködés iránt, mely egy kereskedelemre, beruházásra és ágazati együttműködésre összpontosító modernizált partnerséget jelent. A mindkét régiót érintő globális változások olyan ambiciózus és innovatív megközelítést tesznek szükségessé, mely túlmutat a hagyományos donor-kedvezményezett logikán és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend szellemét tükrözi. 2000 óta a Kína és a LAC-régió közötti kereskedelem 10 milliárd USD-ről 244 milliárd USD-re nőtt 2017-ben. Kína Latin-Amerika második legnagyobb kereskedelmi partnereként az EU versenytársa, és tágabb értelemben a régió egyre jelentősebb partnerévé vált. Az idő során változott az Egyesült Államok régióban betöltött hagyományos szerepe és befolyása is.

Ugyanakkor a LAC-régió olyan új dinamikákkal találja szemben magát, mint a digitális és az integrált globális gazdaság támasztotta igényeknek való megfelelés, a társadalmilag igazságos eredmények felmutatása jelentette nyomás a környezet megőrzése és a növekedés előmozdítása mellett, vagy a demokratikus konszolidáció és a fenntartható fejlődés tartós trendjének biztosítása.

Az EU a regionális gazdasági integrációra és az összeköttetésekre épülő modelljével fontos partnere lehet a LAC-régiónak e kihívások kezelésében. Az EU teljeskörű diplomáciai, humanitárius és gazdasági támogatást biztosít bizonyos LAC-országoknak az ott kialakult válságok megoldása céljából, és a LAC-régióval fenntartott kapcsolataiban folytatni fogja a demokratikus elvek és az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdítását. Tágabb értelemben az EU-nak és a LAC-régiónak együtt kell működnie a multilateralizmus és a szabályokon alapuló globális rend megőrzése érdekében, melynek során egyesítik erejüket az ambiciózus menetrendek megvalósítása érdekében.

E partnerségnek négy, egymást kölcsönösen erősítő prioritásra kell összpontosítania: jólét, demokrácia, reziliencia és eredményes globális kormányzás. E prioritások mindegyikére vonatkozóan a közlemény számos területet és konkrét kezdeményezést javasol e menetrend előmozdítása céljából, melyet az EU stratégiaibb jellegű és célzottabb szerepvállalás útján kíván megvalósítani a régióban.

2. Kiállás a közös értékeink és érdekeink mellett

2.1. Partnerség a jólétért

Célirányos és határozott fellépésre lesz szükség a gazdaságok élénkítéséhez és a növekedés támogatásához. Az EU-nak továbbra is együtt kell működnie a LAC-régióval a fennálló makrogazdasági kihívások megoldására irányuló erőfeszítései során, és ezzel egyidejűleg a különböző gazdasági modellek diverzifikálása és korszerűsítése érdekében, hogy azok helyt állhassanak a globalizációban. Az eredmények fenntarthatóbbá tétele ugyanakkor a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek csökkentését, tisztességes munkahelyek teremtését, a zöld és körforgásos gazdaságra való átállást és azt is jelenti, hogy a globalizáció mindenki számára előnyös legyen.

Ezen elvek alapján az EU-nak fokoznia kell a LAC-partnerekkel a következő területeken folytatott együttműködését:

A régiók közötti és a régión belüli kereskedelem és beruházások elősegítése. Prioritásként az EU-nak együtt kell működnie a társulási, kereskedelmi és gazdasági partnerségi megállapodásokról szóló tárgyalások lezárása, valamint e megállapodások mielőbbi megerősítésének biztosítása és teljes körű végrehajtása érdekében. Meg kell tenni a régió üzleti és beruházási környezetének javításához szükséges lépéseket. A megállapodások kínálta lehetőségeket – hatékonyabb közbeszerzést, a piaci hozzáférés, az innováció és a versenyképesség javítását, a régión belüli kereskedelmet és a globális ellátási láncokba való integrációt – ki kell használni. A szellemi tulajdonjogok eredményes és kiegyensúlyozott védelme fokozza a kutatási együttműködés lehetőségeit és ösztönzi a versenyképességet és az innovációt. A kereskedelmi megállapodásoknak ugyanakkor elő kell mozdítaniuk a fenntartható fejlődést, az emberi jogokat és a jó kormányzást: az EU-nak együtt kell működnie a LAC-régióval a hatályos megállapodásokban foglalt szociális, munkaügyi és környezetvédelmi rendelkezések végrehajtásának megerősítése érdekében, összhangban a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend iránti közös elkötelezettségükkel, és elő kell mozdítania a globális ellátási láncok felelős irányítását.

Az EU–LAC kereskedelmi és beruházási menetrend előmozdítása számára kedvezőbb feltételek megteremtése érdekében az EU-nak és a LAC-régiónak közösen az átláthatóság javítására kell törekedniük, elsősorban az új vagy felülvizsgált kereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalások során, továbbá az ilyen megállapodások végrehajtásában a civil társadalom részvételének előmozdítása révén.

A megállapodások az állat- és növényegészségügyi kérdések terén a szabályozási konvergencia előmozdításának eszközei is, melyek elősegítik az áruk cseréjét a LAC-régió és az EU között és támogatják a magas szintű élelmiszer-biztonsági, állat- és növényegészségügyi normákat. A globális egészségszemléleti megközelítést követő antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelmet illetően a folyamatban lévő tevékenységek támogatni fogják a LAC-régiót a globális egészségszemlélet megközelítést követő antimikrobiális rezisztencia elleni saját, nemzeti cselekvési tervek kidolgozásában és végrehajtásában.

A régión belüli kereskedelem fellendítése és a beruházások megkönnyítése érdekében az EU-nak támogatnia kell a LAC-régióban az olyan integrációs erőfeszítéseket, mint például a Csendes-óceáni Szövetséget, többek között a kereskedelem nem vámjellegű akadályainak kezelésével kapcsolatos tapasztalatainak megosztása, valamint a szabályozásbeli konvergencia és a harmonizáció előmozdítása révén. Folytatni kell az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága beruházó és állam közötti vitarendezési rendszerének reformját egy állandó multilaterális beruházási bíróság létrehozása érdekében. Az EU nyitott arra is, hogy fontolóra vegye a kulcsfontosságú partnerekkel kötendő beruházásvédelmi megállapodások lehetőségét. Az EU-nak ösztönöznie kell a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodásának megerősítését és végrehajtását, amely a határokon átnyúló kereskedelem motorja. Az EU-nak ösztönöznie kell a partnerek közbeszerzésről szóló megállapodáshoz való csatlakozását is.

A zöld gazdaságra való átállás elősegítése. A régióknak arra kell törekedniük, hogy élen járjanak a fenntarthatóbb termelés és fogyasztás felé vezető úton. A megújuló energiaforrásokkal, az erőforrás- és energiahatékonysággal, valamint a körforgásos gazdasággal kapcsolatos együttműködés és az egymástól való tanulás különösen ígéretesnek tűnik. Az uniós kutatás, technológia és szakértelem, többek között a magánfinanszírozás fenntartható növekedésbe történő irányítása 11 , elősegíthetik a LAC-régió hatalmas potenciáljának felszabadítását a fenntartható víz-, szél-, nap-, óceán- és geotermikus energia terén, egyidejűleg biztosítva az energiaellátást, a munkahelyteremtést és az üzleti lehetőségek bővítését. A nagy teljesítményű számítástechnika terén folytatott együttműködés hozzájárulhat az energiaipar korszerűsítéséhez. Tekintettel a Karib-szigetek sajátos kitettségeire, az EU-nak elő kell mozdítania a „Tiszta energia az EU szigeteinek” nevű kezdeményezés 12 külső dimenzióját, továbbá támogatnia és ösztönöznie kell a megújuló energiákba és az energiahatékonyságba irányuló beruházásokat. Az Európai Beruházási Bank hosszú távú finanszírozással és megfelelő technikai szakértelemmel járulhatna hozzá ehhez az átálláshoz.

A kék gazdaság előmozdítása. A kék gazdaságra irányuló szorosabb együttműködés és a tengeri erőforrások fenntartható felhasználása – többek között a Déli-óceánban védett tengeri területek kijelölése révén – kedvező növekedési feltételeket teremtene különösen a part menti és szigeti közösségek számára, valamint hozzájárulna az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz. A kék gazdaság előmozdítása érdekében kulcsfontosságúak a közös szabványok és az óceánokra vonatkozó adatokhoz való nyílt hozzáférés, melyek javítják az óceánpolitikai irányítást.

A körforgásos gazdaságra való átállás előmozdítása. A fenntartható gazdasági növekedés kulcsfontosságú eszközei a megbízható és tényeken alapuló környezetvédelmi politikák és szabványok. Különös figyelmet kell fordítani a műanyagokra, a tengeri hulladékra, valamint a vegyi anyagokkal és a hulladékkal való fenntartható gazdálkodásra. A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás biztosíthatja a régiók jólétének hosszú távú fenntarthatóságát. Mindkét fél számára előnyös lenne a nyersanyagokkal kapcsolatos párbeszéd és együttműködés folytatása annak érdekében, hogy fenntartható módon lehessen kezelni az ilyen anyagok iránti növekvő keresletet. Az együttműködés alapjául a 2017-ben indított digitális Ásványkincs-kitermelési Platform (Mineral Development Platform) szolgál. A két régió egyesíthetné erőit a felelős ipari értékláncok előmozdítása terén annak érdekében, hogy segítsék a vállalkozásokat a felelős üzleti magatartással kapcsolatos, a fenntartható fejlődéshez hozzájáruló szabályok betartásában.

Fenntartható és intelligens városok előmozdítása. Tekintettel arra, hogy mindkét régió lakosságának túlnyomó része városi területeken él 13 , továbbra is fontos lesz a fenntartható városok és a helyi szintű intézkedések támogatása. Az EU és a LAC-régió profitálhat a fenntartható urbanizáció olyan területein folytatott kutatásokból és tapasztalatok cseréjéből, mint például a természetalapú megoldások, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású mobilitási megoldások, vagy a városi ökoszisztémák helyreállítása. Fokozni lehetne a fenntartható városfejlesztéssel kapcsolatos, városok közötti – például a Polgármesterek Globális Szövetség keretében folytatott – sikeres együttműködést.

A tisztességes munka, valamint a versenyképes és felelős vállalkozások előmozdítása. Az együttműködés keretében továbbra is prioritásként kell kezelni a tisztességes munka, valamint a munkaügyi és környezetvédelmi normák tiszteletben tartásának előmozdítását, különös tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményeinek betartására. Mindkét régió hozzájárult a nemzetközi munkaügyi normák elfogadásához, és most együtt kell működniük azok végrehajtása, többek között az egyesülési szabadság és a gyermekmunka felszámolása érdekében. A bevált módszerek cseréje révén meg lehetne osztani az EU szociális partnerekkel folytatott párbeszédekkel kapcsolatos pozitív tapasztalatait. A formális gazdaságra való átállás kulcsfontosságú kihívást jelent a LAC-régióban, ahol az informális foglalkoztatás a nem mezőgazdaságban foglalkoztatottak teljes számának több mint 40 %-át teszi ki 14 .

A szorosabb együttműködés várhatóan növelni fogja a mikro-, kis- és középvállalkozások (mkkv-k) termelékenységét. Az ebbe az irányba mutató konkrét lépések közé tartozik az EU–LAC közötti társulási, kereskedelmi és gazdasági partnerségi megállapodások rendelkezéseinek teljes körű alkalmazása, szem előtt tartva, hogy ezek a lépések előnyösek legyenek mindkét fél fogyasztói és termelői számára. Folytatni kell a régiókban a vállalati társadalmi felelősségvállalásra és a felelős üzleti magatartásra vonatkozó, nemzetközileg elfogadott standardok – például a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) multinacionális vállalatokra vonatkozó iránymutatásai valamint az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek – alkalmazásának előmozdítását célzó közös munkát.

Az e területen folytatott együttműködés a folyamatban lévő programok sikereire, az üzleti intelligencia, az mkkv-hálózatok és az induló vállalkozások támogatására fog építeni mindkét régióban. Az EU-nak arra is törekednie kell, hogy ösztönözze a LAC-régióbeli mkkv-k és az Enterprise Europe Network közötti együttműködést. A LAC-régió üzleti klaszterei és hálózatai kihasználhatnák az európai klaszter-együttműködési platform előnyeit.

Befektetés a tudásba, az innovációba és a humántőkébe. Mindkét régiónak élnie kell a „Horizont 2020” keretprogram és a javasolt jövőbeli „Európai horizont” program kínálta lehetőségekkel, előmozdítva a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések keretében a kutatók mobilitását, képzését és szakmai előmenetelét, a tudományos kiválóságot, valamint a közös kutatási térség keretében a globális kihívásokra adandó közös megoldásokat. Az EU ezen túlmenően megoszthatná a tudomány és a magánszektor összefogása, az ötleteknek és a technológiának a kutatási szintről az induló vállalkozások és az iparág számára történő átadása, valamint az intelligens szakosodás és az innováció regionális szintű előmozdítása terén szerzett tapasztalatait.

Az EU készen áll arra, hogy közös lépéseket tegyen a gyorsan változó technológiák, a digitalizáció és a vállalkozások által támasztott igényeknek megfelelő humántőke fejlesztése érdekében. A két régiónak folytatnia kell együttműködését a felsőoktatásban az Erasmus + programra építve, fokozhatnák a részvételüket a felsőoktatási csereprogramokban és a kapacitásépítésben, és erősíthetnék a regionális párbeszédet a tudományos élet és a politikai döntéshozók között. Szorosabb együttműködést alakíthatnának ki a szakoktatás és szakképzés terén annak érdekében, hogy megfeleljenek az átalakuló globális gazdaság támasztotta készségigényeknek, és együttműködésükkel hozzájáruljanak a tisztességes foglalkoztatáshoz, a diverzifikációhoz és a stratégiai gazdasági ágazatok versenyképességéhez.

A digitális gazdaság fejlesztése. A kapcsolat fókuszába kell helyezni a digitális együttműködést, ami elősegíti mindkét régióban az új technológiák kínálta előnyök kiaknázását, ezzel egyidejűleg előmozdítva az innovációt és a digitalizációt.

Szem előtt tartva a LAC-régióban kialakítandó digitális egységes piac hosszú távú jövőképét, támogatni kell a szabályozás összehangolását, többek között az 5G-hálózatok, a dolgok internete, a mesterséges intelligencia, a digitális transzformációt szolgáló technológiák szabványosítása, az európai globális navigációs műholdrendszerek és a Kopernikusz, továbbá azok ipari alkalmazása, valamint a nagy sebességű adatinfrastruktúrába való beruházások terén. Az EU digitális egységes piaca különböző modelleket kínál, melyek előnyösek lehetnek a LAC-régiónak, többek között az adatbiztonság és az elektronikus azonosítás terén. A kiberbiztonság, az e-kormányzat, az e-kereskedelem, az online platformok, a határokon átnyúló fizetések és az internetirányítás az együttműködés további ígéretes területei. Fontos továbbá a konvergencia javítása a személyes adatok védelme terén az EU és a LAC-régió között, ami az egyik módja lehet az érintett hivatalok közötti adatáramlás és együttműködés további megkönnyítésének.

Az EU és magánbefektetők támogatásával épített új, tenger alatti optikai kábel köti majd össze Latin-Amerikát Európával és biztosít majd gyors, szélessávú összeköttetést, ami fellendíti a két régió között az üzleti, tudományos és oktatási cserét. Fel kell térképezni azokat a lehetőségeket, amelyekkel megerősíthető az összeköttetés Közép-Amerikában és a Karib-térségben.

Az összeköttetés javítása a légiközlekedés és más közlekedési módok révén. Az új átfogó légiközlekedési megállapodások megtárgyalása nemcsak a piaci hozzáférést javítaná, hanem új üzleti lehetőségeket is teremtene, továbbá egyértelmű szabályozási keretrendszerre épülő tisztességes és átlátható piaci feltételeket biztosítana. Az ilyen megállapodások több összeköttetést és jobb árakat biztosítanának az utasoknak, és elősegíthetik a további együttműködést az olyan területeken, mint a légi közlekedés biztonsága, a légi közlekedés védelme, a társadalmi kérdések és a környezet. Más közlekedési módok, például a vasúti és a tengeri közlekedés, valamint a fenntartható és intelligens városi mobilitási rendszerek terén is meg lehetne vizsgálni az együttműködés lehetőségeit.

Az űrtechnológia alkalmazása. A világűr az együttműködés bővülő területe – a benne rejlő lehetőségek még mindig kiaknázatlanok. Ma már valósággá váltak az európai globális navigációs műholdrendszerek, nevezetesen a Galileo és az EGNOS. Az ezzel kapcsolatos értékteremtési lánc megosztható, korszerű szakértelmet, know-how-t és technológiát képes biztosítani. A Kopernikusz –az EU Föld-megfigyelési programja – is segíthet a társadalmi kihívások kezelésében, a környezetvédelemtől az éghajlatváltozáson át egészen a mezőgazdaságig és a városfejlesztésig. A kölcsönösség elve alapján teljes mértékben ki lehetne aknázni a Kopernikusz együttműködési megállapodásokat 15 , melyek ingyenes, teljes körű és nyílt hozzáférést biztosítanak az adatokhoz.

2.2. Partnerség a demokráciáért

A demokrácia és az emberi jogok az EU–LAC partnerség központi elemei. Az EU továbbra is védelmezi és előmozdítja a demokratikus elveket és a jogállamiságot a LAC-régióval fenntartott kapcsolataiban. Az EU–LAC partnerség hű kell hogy maradjon az értékeihez és eleget kell tennie a polgárok eredményesebb, jó kormányzás iránti igényének. Továbbra is prioritás marad az EU külpolitikájában az olyan demokratikus politikai rendszerek előmozdítása, amelyek eredményeket mutatnak fel polgáraiknak. A kormányzás, a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság, a nemek közötti egyenlőség terén mutatkozó hiányosságok, a korrupció, továbbá a nyilvánosság részvétele és a civil társadalom számára rendelkezésre álló mozgástér zsugorodása alapvető kihívást jelentenek bármely társadalom fejlődést célzó erőfeszítéseinek eredményességére nézve. Mindkét régiónak haszna származik a demokratikus intézmények megszilárdítására, a jogállamiság javítására, a közintézmények átláthatóságának és elszámoltathatóságának fokozására, valamint az emberi jogok védelmének javítására irányuló együttműködésből.

E célból az EU-nak a LAC-régióval fenntartott kapcsolatában a következőkre kell összpontosítania:

Az emberi jogok tiszteletben tartásának javítása, különös hangsúllyal a következőkre: a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadsága: a nemek közötti egyenlőség, továbbá a lányok és a nők társadalmi szerepvállalásának növelése; a megkülönböztetés tilalma többek között az olyan kisebbségek, mint például a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) személyek, az őslakos népek és a fogyatékossággal élő személyek tekintetében; a gyermekek és fiatalok; gazdasági, szociális és kulturális jogok, többek között a földterülettel, a vízzel, a megfelelő higiénés körülményekkel, a lakhatással kapcsolatos és munkavállalói jogok; az igazságszolgáltatás pártatlansága és az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonysága; a kínzás gyakorlatának felszámolása és a halálbüntetés eltörlése. Az EU-nak ezért továbbra is szorosan együtt kell működnie az Amerikai Államok Szervezetének érintett szerveivel és a LAC-országokkal a nemzetközi emberi jogi rendszer megerősítése érdekében.

A civil társadalom szerepvállalásának növelése a demokratikus rendszerek sarokköveként, továbbá a civil társadalom mozgásterét, az emberijog-védőket és környezetvédőket, újságírókat és szakszervezeti tagokat érintő korlátozások és fenyegetések kezelése, többek között olyan kedvező jogi és politikai környezet előmozdítása révén, amely lehetővé teszi számukra, hogy szabadon és biztonságosan járjanak el, kiterjeszti a döntéshozatalban való érdemi részvétel lehetőségeit, és hozzáférést biztosít az igazságszolgáltatáshoz és az információkhoz.

A nemek közötti egyenlőség előmozdítása, továbbá a lányok és a nők társadalmi szerepvállalásának növelése, ideértve a nők politikai, szociális és gazdasági jogainak védelmét, gyakorlását és előmozdítását, valamint a nemek közötti egyenlőség érvényesítését az EU–LAC együttműködés valamennyi területén. A partnerségnek prioritásként kell kezelnie a nemi alapú erőszak riasztó mértéke elleni fellépést, mely többek között az EU és az Egyesült Nemzetek által 2018-ban indított „Reflektorfény kezdeményezés” tapasztalataira épül.

Hiteles, átlátható és inkluzív demokratikus intézmények és választási folyamatok biztosítása. Az EU-nak a továbbiakban is mobilizálnia kell a választási megfigyelő és szakértői missziókat, és – megkeresés esetén – támogatnia kell a partnerek választási rendszereinek az Amerikai Államok Szervezetével együttműködésben történő megerősítését. Az EU-nak és a LAC-régiónak fokoznia kell az együttműködést és a tapasztalatcserét ezeken a területeken, többek között a félretájékoztatás veszélyeivel kapcsolatban.

A jogállamiság megszilárdítása, valamint a korrupció, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem. Szakértelem és technikai kapacitás bocsátható rendelkezésre a jogszabályok aktualizálása és korszerűsítése, valamint a felügyeleti intézmények megerősítése érdekében. Az EU-nak együtt kell működnie a LAC-partnerekkel a vonatkozó nemzetközi megállapodások megerősítésének és eredményes végrehajtásának előmozdítása érdekében. A korrupció az EU és a LAC-régió közös ügye, és az ambiciózus átláthatósági és korrupcióellenes rendelkezések részét képezik a Chilével és Mexikóval kötött társulási megállapodások korszerűsítésének és a Mercosurral folytatott tárgyalásoknak.

Hatékony közintézmények támogatása a közintézmények hatékonyabbá tételét, a hazai bevételek mozgósításának javítását, az adóreformok végrehajtását és az érdemeken alapuló közszolgálat biztosítását célzó erőfeszítések egyesítése révén. Prioritásként kell kezelni a helyi hatóságok szerepvállalásának növelését, a közigazgatás korszerűsítését és a szolgáltatásnyújtás javítását.

2.3. Partnerség a rezilienciáért

A társadalmi kohézió állandó nyomásnak van kitéve a globalizáció, a társadalmi egyenlőtlenség, a gyors urbanizáció, az éghajlatváltozás, a környezetkárosodás, az ismétlődő és fokozódó katasztrófák, a migrációs áramlások és a kényszerű lakóhelyelhagyás jellemezte környezetben. Az összes említett kihívás mindenekelőtt a legsérülékenyebb LAC-országoknak jelent problémát, mely tárgya lehet a tapasztalatok és a bevált módszerek cseréjének a két régió között.

A fejlődési pályákon való tartós haladás érdekében az EU sokrétű és testre szabott megközelítést javasol az állam, a társadalom és az ökoszisztémák rezilienciájának kezelésére a két régió közötti kapcsolatokban. A fenntartható fejlődési célokkal összhangban az EU LAC-régióval folytatott együttműködésének a következőkre kell összpontosítania:

Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia menetrendje, melynek célja az éghajlati kockázatok kezelése, elsősorban a karib-tengeri fejlődő kis szigetállamokban, valamint ökoszisztéma-alapú megközelítések előmozdítása az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás érdekében. A jövőbeni együttműködés épülhet az EUROCLIMA+ program 16 megközelítésére, továbbá az éghajlat-politikai intézkedésekhez és a környezetvédelemhez hozzájáruló beruházási projektekhez nyújtott EBB-finanszírozásra.

Mindkét régiónak előnyös, ha a pénzügyi források áramlását hozzáigazítják az üvegházhatású gázok alacsonyabb szintű kibocsátásához és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens fejlődéshez vezető pályához, például alacsony szén-dioxid-kibocsátású beruházási keretek létrehozása révén.

Nagyon fontos a fenntartható élelmiszerrendszerek kifejlesztésére irányuló együttműködés. A mezőgazdasági ágazatban az alkalmazkodási és mérséklési intézkedések megszilárdításának továbbra is kulcsfontosságú szerepet kell játszania.

Az európai uniós polgári védelmi mechanizmus és a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ kiegészíthetik a LAC-régióbeli segítségnyújtási erőfeszítéseket a katasztrófakockázat-csökkentés terén, többek között a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési keret végrehajtásának előmozdítása révén.

Környezet és biológiai sokféleség. A LAC-régióban található a világ biológiai sokféleségének 40 %-a, valamint a világ biológiai sokféleség szempontjából fokozottan veszélyeztetett 25 területéből 7 17 . A biológiai sokféleség csökkenése, a természeti erőforrások nem fenntartható kitermelése és az azokkal való nem fenntartható gazdálkodás, a földterületek, az erdők, a vizek és a parti környezetek romlása döntő fontosságú környezeti kihívások, melyek jelentős hatást gyakorolnak az ökoszisztéma-szolgáltatásokra és a sérülékeny csoportok – például az őslakos és a helyi közösségek – jólétére. A nyersanyagok iránti globális kereslet növeli a természeti erőforrásokra nehezedő nyomást, továbbá súlyos erdőirtáshoz és környezetkárosodáshoz vezet, amely hatással van a megélhetésre és a fejlődésre. A partnerségnek elő kell mozdítania a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást a régiókban, beleértve a földterületeket, az erdőket és a vizeket, az ökoszisztémák megőrzését és a fenntartható mezőgazdasági ellátási láncokat. Elő kell mozdítania az ökoszisztéma-helyreállításra vonatkozó rövid távú cselekvési terv végrehajtását, melyet a Biológiai Sokféleség Egyezmény (1992), a biológiai sokféleségre vonatkozó stratégiai terv (2011–2020), a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, a 2020 utáni időszakra szóló keret, valamint egyéb nemzetközi kötelezettségvállalások és multilaterális környezetvédelmi megállapodások keretében fogadtak el.

Küzdelem az egyenlőtlenség ellen. A továbbra is fennálló egyenlőtlenségek gátolják a társadalmi kohéziót, ami a lehetőségek elvesztegetését, a gazdasági növekedés visszaesését, bűnözést és erőszakot, valamint az intézményekbe vetett bizalom csökkenését eredményezi, és végső soron a demokrácia és a jogállamiság eróziójához vezet. A GINI-index Latin-Amerikában folyamatosan csökkent, a 2002. évi 0,543-ról 2017-ben 0,466-ra, de a csökkenés mértéke az elmúlt években lelassult 18 . 2017-ben a szegénységben élők száma elérte a 184 milliót (a népesség 30,2 %-a), a mélyszegénységben élők aránya pedig tovább emelkedett (62 millió, a népesség 10,2 %-a, ami 2008 óta a legmagasabb arány) 19 . Az elkövetkező években a társadalmi kohézió iránti közös elkötelezettségnek szorosabb párbeszédben, többek között az ezen a területen bevált módszerek cseréjében kell testet öltenie.

Mindkét régiónak javítania kell az együttműködést a méltányos és hatékony adórendszerek, továbbá a szociális védelem terén, melyek az inkluzív gazdasági növekedés előmozdításának és az egyenlőtlenség felszámolásának alapvető eszközei. Ez a jó adóügyi kormányzással kapcsolatos, kialakulóban lévő együttműködésre épülne, ahol nagy fokú elkötelezettség tapasztalható az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés kezelése mellett. Az olyan programokon keresztül, mint az EuroSOCIAL, mindkét fél megoszthatja az adózással, az újraelosztó politikákkal és a szociális szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos tapasztalatokat, többek között az olyan innovatív intézkedésekre építve, melyeket a LAC-régióban az adózási szabályoknak való megfelelés folyamatának digitalizációjára vonatkozóan fogadtak el. El kell indítani a társadalmi kohézióról szóló biregionális párbeszédet. Mindkét régiónak továbbra is együtt kell működnie az átláthatóságra és az információcserére, a méltányos adóztatásra vonatkozó, kialakulóban lévő globális szabványok, továbbá az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás 20 elleni minimumszabályok jövőbeni végrehajtásának biztosítása érdekében.

A polgárok biztonsága és a szervezett bűnözés elleni küzdelem. Mindkét régiónak erősítenie kell a polgárok biztonságáról folytatott biregionális párbeszédet mint a tapasztalatcserét és a további együttműködés lehetőségeit azonosító mechanizmust, például a szervezett bűnözés humanitárius következményei terén 21 . Ez épülhetne a polgárok biztonságáról szóló EU–Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) szemináriumokra, valamint a kábítószerekkel és a nemzetközi szervezett bűnözéssel kapcsolatos pozitív bilaterális és regionális együttműködési programokra (pl. a kábítószerekkel kapcsolatos politikák együttműködési programja – COPOLAD, a kokainútvonal-program, illetve az EL PAcCTO-program). Emellett, tekintettel a kihívás nagyságrendjére, meg kell valósítani mindkét régióban a bűnüldöző hatóságok, valamint az olyan ügynökségek, mint az EUROPOL, az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL), az Amerika rendőrségeinek közössége (AMERIPOL) és a CARICOM Bűncselekményekkel és Biztonsággal Foglalkozó Végrehajtó Ügynöksége (IMPACS) közötti gyakorlati együttműködést. Az együttműködésnek továbbra is foglalkoznia kell a bűncselekmények olyan kiváltó okaival, mint a szegénység, a társadalmi kirekesztés és a természeti erőforrásokkal való rossz gazdálkodás.

Migráció és mobilitás. Az emberek alapozzák meg az erős kapcsolatokat az EU és a LAC-régió között. Ugyanakkor mindkét régió szembesült a migrációs kihívásokkal és előnyös lenne számukra a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréje. A venezuelai válság a közelmúlt legnagyobb népvándorlását indította el Latin-Amerikában, jelenleg több mint három millió venezuelai él külföldön 22 , ami hozzáadódik a kontinens hagyományos migrációs trendjeihez.

Az EU-nak törekednie kell a két régió közötti, migrációval és mobilitással kapcsolatos párbeszéd és együttműködés elmélyítésére, elsősorban az irreguláris migráció és az emberkereskedelem megelőzése, a visszatérési és a visszafogadási arány növelése, a határigazgatás erősítése, a dokumentumok biztonsága, a migránsok munkaerőpiaci és társadalmi integrációja, továbbá a rászorulók védelme terén. A felek szakértelmére építve biregionális együttműködésre kell törekedni a migráció és a mobilitás multilaterális irányítása terén, többek között az ENSZ keretében.

Az intézményi ellenálló képesség alapvető fontosságú a jó politikai és gazdasági kormányzás, továbbá a jogállamiság tiszteletben tartásának biztosításához. Az ellenálló képességgel különböző szinteken kell foglalkozni – állami, társadalmi és közösségi szinten. Gyakran a helyi kormányzatok és a civil társadalom jelentik azt az alapot, amelyre az ellenálló képesség épülhet és közösségi szinten kiteljesedhet. Az EU-nak javítania kell a LAC-országokkal folytatott ágazati politikai párbeszédet az ellenálló képesség előmozdítása terén szerzett uniós bevált módszerekre építve.

A kulturális együttműködés elősegítheti, hogy az EU és a LAC-régió közös kulturális sokszínűsége és gazdag öröksége a humán fejlődés és a gazdasági növekedés forrásává váljon. Az EU a kulturális szereplőkre irányuló, valamint a partnerségeket, a koprodukciókat és a cseréket előmozdító, emberek közötti kultúrpolitikai megközelítést javasol, mely a következő három pillér köré épül: i. a kultúra támogatása a társadalmi és gazdasági fejlődés motorjaként, ii. a kultúra és a kultúrák közötti párbeszéd támogatása a közösségek közötti békés kapcsolatokért, és iii. a kulturális örökség terén folytatott együttműködés megerősítése. Ez elő fogja mozdítani a két régióban rejlő hatalmas potenciál kiaknázását a kulturális és kreatív iparágakban, többek között a formatervezés, a digitális szolgáltatások, a divat, a zene és az audiovizuális művészetek terén.

2.4. Partnerség az eredményes globális kormányzásért

Az eredményes multilateralizmus megőrzésének, megreformálásának és megerősítésének továbbra is az EU–LAC partnerség központi célkitűzésének kell lennie. A két régió együttesen az ENSZ-tagság mintegy egyharmadát, a G20-csoport tagjainak jelentős részét és az OECD tagságának kétharmadát teszi ki.

Az eredményes globális kormányzáshoz való hozzájárulás, valamint a nemzetközi napirend további alakítása és előmozdítása érdekében az EU és a LAC-régió multilaterális szinten egyesíthetné erőit a következő területeken:

A multilaterális rendszer megerősítése: Az EU-nak és a LAC-régiónak továbbra is támogatnia kell az ENSZ főtitkárának az ENSZ rendszerének átfogó reformjára irányuló erőfeszítéseit, beleértve a Biztonsági Tanácsot, valamint a Közgyűlés és a Gazdasági és Szociális Tanács megújítását. Továbbra is prioritásnak kell tekinteni a Nemzetközi Büntetőbíróság támogatását.

Az együttműködés elmélyítése a béke és a biztonság terén. Tekintettel arra, hogy történelme során képes volt megoldani az államközi konfliktusokat, az EU a LAC-régió természetes partnere a viták békés rendezésének előmozdításában, és közösen elősegíthetik a közvetítési és megbékélési folyamatokat. Az EU-nak továbbra is szerepet kell vállalnia a kolumbiai békemegállapodás végrehajtása felé vezető úton.

A LAC-országok élen jártak az EU közös biztonság- és védelempolitikájának (KBVP) műveleteiben való részvételt biztosító keretmegállapodások megkötésében is (Chile és Kolumbia), illetve járultak hozzá néhányukhoz (Brazília, Argentína és a Dominikai Köztársaság).

Fokozni kell az együttműködést számos biztonsági vonatkozású kérdésben, ideértve a hibrid fenyegetéseket, a kiberbiztonságot, a biztonsági ágazat reformját, a határbiztonságot, az emberkereskedelmet, a szervezett bűnözést és a fegyverkereskedelmet, a kézi- és könnyűfegyvereket, valamint a radikalizálódás és a terrorizmus elleni küzdelmet. További erőfeszítésekre van szükség az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének a világ kábítószer-problémájának kérdésével foglalkozó 2016. évi rendkívüli ülésszakán elfogadott záródokumentum végrehajtásához.

A LAC-országok azon döntése, hogy nukleáris fegyvermentes övezetté váljanak 23 , kulcsfontosságú partnerré teszi a régiót az atomsorompó-szerződés célkitűzéseinek előmozdításában, továbbá a Fegyverkereskedelmi Szerződés megerősítésében és végrehajtásában.

A multilaterális éghajlat-politikai és környezetvédelmi irányítás fejlesztése. A Párizsi Megállapodás 2015. évi elfogadásában az EU és a LAC-régió jelentős szerepet játszottak. Erre a szerepre épülő közös erőfeszítésekre van szükség a megállapodás hatékony végrehajtása és a tiszta energiára való globális átállás érdekében. A régióknak a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válság kezelése céljából mozgósítaniuk kell a partnereket, együttműködve a multilaterális környezetvédelmi megállapodások – például a biológiai sokféleségre vonatkozó aicsi célok, a biológiai sokféleségre vonatkozó stratégiai terv, valamint a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, a 2020 utáni időszakra szóló szilárd keret – eredményesebb végrehajtása érdekében. A jövőbeni nemzetközi együttműködés olyan kezdeményezések tapasztalataira építhet, mint az éghajlatváltozás elleni globális szövetség 24 és a Párizsi Megállapodás végrehajtását szolgáló uniós stratégiai partnerségek 25 .

A nemzetközi óceánpolitikai irányítás megerősítése. Az ENSZ Tengerjogi Egyezményének (UNCLOS) és végrehajtási megállapodásainak hatékony végrehajtása terén folytatott szorosabb együttműködés megteremtené a feltételeket a fenntartható óceánpolitikai irányítás és a kék gazdaság számára. Fontos lesz az együttműködés az ENSZ Tengerjogi Egyezménye keretében egy nemzetközi, jogilag kötelező erejű, a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzéséről és fenntartható hasznosításáról, valamint a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemről szóló eszközök folyamatban lévő kidolgozásában. Megerősített együttműködésre van szükség az óceánokkal foglalkozó regionális és multilaterális szervezetekben, többek között a halászat terén, és támogatni kell a tudományos ismeretek megszerzését és a tanácsadást.

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend végrehajtása. Az EU és a LAC-régió kulcsfontosságú szerepet játszott a fenntartható fejlődésről szóló multilaterális kiáltvány megszövegezésében és vezető szerepet kell játszania annak végrehajtásában is. Az addisz-abebai cselekvési programban rögzítettek szerint a végrehajtást szolgáló minden rendelkezésre álló eszközt – köztük a köz- és magánszféra belső beruházásait – teljes mértékben ki kell használni a fenntartható fejlődési célok elérése érdekében.

A Kereskedelmi Világszervezet reformja. A nemzetközi protekcionista tendenciákkal összefüggésben fokozni kell a közös erőfeszítéseket a nyitott, megkülönböztetésmentes és szabályokon alapuló, multilaterális kereskedelmi rendszer fenntartása érdekében, amelynek középpontjában az erős és jól működő Kereskedelmi Világszervezet (WTO) áll, továbbá a szervezet szabályozói, nyomonkövetési és vitarendezési funkciójának megreformálása céljából.

A globális makrogazdasági reziliencia megerősítése. A szilárd, fenntartható, kiegyensúlyozott és inkluzív globális növekedés biztosításához elengedhetetlen a makrogazdasági fejleményekkel és a megfelelő szakpolitikai stratégiákkal kapcsolatos fokozott információcsere globális szinten és mindkét régióban.

3. A jövőkép megvalósítása

A jövőkép megvalósítása és a fent ismertetett menetrend eredményes végrehajtása érdekében az EU-nak és a LAC-régiónak át kell alakítania szerepvállalását. Az EU a következő években az ebben a közleményben ismertetett prioritások alapján stratégiaibb jellegű megközelítésre fog törekedni a LAC-régióval, melynek során fejleszteni fogja a régióban folytatott politikai, valamint a kereskedelmi, beruházási és együttműködési eszközei révén megvalósuló szerepvállalásának módját.

3.1. Stratégiaibb jellegű politikai szerepvállalás

Az EU LAC-régióra irányuló külső tevékenységének elveken alapuló pragmatizmusra kell épülnie. A partnerség keretében az „egyenmegoldás” alkalmazása nem illik a LAC-régióbeli különböző realitásokhoz; a partnerországok különböző politikai prioritásokat követnek, igényeik és eszközeik eltérőek. A szerepvállalás jelenlegi szintjeinek – multilaterális, biregionális, szubregionális, bilaterális – megőrzése mellett az EU-nak törekednie kell a társulás elmélyítésére azokkal az érdekelt regionális csoportokkal és országokkal, amelyek hajlandóak és képesek fokozni a szerepvállalásukat a közös célok terén.

Az EU különböző LAC-országokkal és regionális csoportokkal folytatott politikai párbeszédének kell továbbra is iránymutatásul szolgálnia az EU-LAC kapcsolatokban. A párbeszédeknek elő kell segíteniük a közös prioritások, érdekek és új együttműködési lehetőségek azonosítását. A több országgal 26 megkötött vagy tárgyalás alatt álló társulási megállapodások, valamint a Kubával 2016-ban aláírt, politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás szakpolitikai párbeszédeket indítottak el számos területen, megfelelő intézményi keretet biztosítva a bilaterális és regionális kérdésekben folytatott együttműködés javítására.

Továbbra is prioritásként kell kezelni a regionális integráció támogatását az EU LAC-országokkal fenntartott kapcsolataiban azon meggyőződésre és tapasztalatra építve, hogy a régión belüli integráció nagyobb biztonsággal, gazdasági és társadalmi haszonnal jár. Ez magában foglalja az olyan régióközi mechanizmusokat is, mint például a CELAC, továbbá az olyan szubregionális erőfeszítéseket, mint a Csendes-óceáni Szövetséget, a Mercosurt, a Közép-amerikai Integrációs Rendszert (SICA), a Karib Fórumot (CARIFORUM) és a Karib Közösséget (CARICOM).

Az EU–LAC partnerségnek globális szinten hangsúlyosabb szerepet kell betöltenie, és jobban meg kell védenie és biztosítania a globális közjavakat, többek között a multilaterális fórumokon képviselt közös álláspontok révén. Fokozni kell az EU és a LAC-országok közötti nem hivatalos konzultációkat a fontos nemzetközi konferenciákat megelőzően. A LAC-partnerekkel valamennyi szinten folytatott párbeszéd állandó elemévé kell válnia a multilaterális együttműködésnek.

A két régió közötti politikai szerepvállalás és összehangolt megközelítések a demokrácia, a béke és biztonság előmozdítását, továbbá a válsághelyzetek kezelését szolgáló eszközök is. A 80-as években Latin-Amerika és Európa a Contadora-csoport keretében egyesítették erejüket abból a célból, hogy előmozdítsák a békét Közép-Amerikában, lefektetve az Esquipulas békemegállapodások alapjait. A Venezuelával foglalkozó nemzetközi kapcsolattartó csoport (ICG) egy másik példája annak a kezdeményezésnek, amely a két régióból származó tagokat tömöríti, és célja az országban kialakult válság politikai, demokratikus és békés megoldásának előmozdítása. A válság jóval Venezuela határain túl is érezteti hatását. Az ICG az EU és a LAC-régió közös értékeire épül, tevékenységét a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának megőrzése iránti igény vezérli a régióban. Az ICG testesíti meg azt az együttműködésen és szabályokon alapuló megközelítést, amely az EU külpolitikájának mozgatója: a regionális és a nemzetközi partnerekkel való együttműködése során arra törekszik, hogy megteremtse a szabad és tisztességes választásokon alapuló politikai megoldás feltételeit, továbbá biztosítja a humanitárius alapokon történő segélyezést. Az EU készen áll arra is, hogy részt vegyen az ország intézményeinek és gazdaságának újjáépítésére irányuló nemzetközi erőfeszítésekben, amint visszaállították a demokráciát. Ösztönözni kell a multilaterális és inkluzív kereteken alapuló közös diplomáciai fellépést, mint a biregionális kapcsolataink eszközét a válsághelyzetek kezelése érdekében.

Tekintettel arra, hogy a mai világunkban különböző nemzetközi szereplők versenyeznek egymással befolyásért, gazdasági jelenlétért vagy akár a politikai és társadalmi modelljük érvényre juttatásáért, az EU-nak az értékeken alapuló politikája alapján kellene kiemelkednie a kiegészítő jelleg és a kölcsönös előnyök előmozdítása mellett. Mindkét régió számára káros, ha a nemzetközi kapcsolatokat a másik fél kizárása vezérli, vagyis ahol az egyik fél a másik fél kárára nyer; az EU olyan kapcsolatot kínál a LAC-régiónak, mely nyitott regionalizmusra és mindenki számára előnyös megoldásokra épül.

Az EU-nak továbbá felelős kereskedelmi és beruházási politikát kell folytatnia a LAC-régióval a kereskedelmi megállapodásai keretében fenntartott kapcsolataiban az EU gazdasági érdekei és az EU–LAC partnerség alapját képező nemzetközi értékek előmozdítása érdekében, hozzájárulva ezzel a demokrácia, a jólét és a reziliencia előmozdításához, valamint az inkluzívabb és fenntarthatóbb globalizáció formálásához.

3.2. Együttműködés a nagy hatásért

Annak érdekében, hogy a közös célkitűzések valóra váljanak és hozzájáruljanak az EU–LAC partnerségben rejlő potenciál teljes kiaknázásához, az EU-nak együtt kell működnie a LAC-partnerekkel e javasolt átfogó együttműködési keret végrehajtása céljából. A keretnek választ kell adnia a fent ismertetett négy prioritási területre – a jólétre, a demokráciára, a rezilienciára és az eredményes globális kormányzásra –, elismerve a határozott fellépés szükségességét a közös érdekek terén, ahol a régiók egyenrangú partnerként vesznek részt.

Ezt az új átfogó keretet a következők jellemzik:

·testreszabottság: a régiókon belüli eltérő realitások figyelembevétele érdekében.

·a politikai prioritások figyelembevétele: az EU–LAC kapcsolatok különböző szintjein zajló politikai párbeszédek, továbbá a magánszektorral és a civil társadalmi csoportokkal folytatott konzultációk keretében meghatározott közös célkitűzések és az EU–LAC partnerség(ek) érdekeinek előmozdítása;

·átfogó jelleg: a különböző szakpolitikai területek és eszközök igénybevétele az egyre bővülő partnerségi menetrend megvalósítása és az egyre összetettebb kihívásokra való reagálás érdekében;

·koherencia: annak biztosítása, hogy az EU LAC-régióra irányuló külső tevékenységének különböző szakpolitikái és eszközei hozzájárulnak az EU–LAC partnerség tágabb célkitűzéseihez.

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó egyetemes fenntartható fejlődési menetrend és az egyéb nemzetközi kötelezettségvállalások megvalósítását támogató helyi, országos, regionális és globális szintű, továbbá a civil társadalmat bevonó szerepvállalással történő együttműködés az új keret kulcsfontosságú alkotóeleme lesz. Ezen elkötelezettséget jól példázzák a különböző országokkal megkötött megállapodások keretében indított, fenntartható fejlődésről szóló párbeszédek.

A fejlesztési politikáról szóló európai konszenzus keretében az EU-nak továbbra is együtt kell működnie a különböző fejlettségű LAC-országokkal, egyre változatosabb és testre szabottabb módon, megcélozva a leginkább rászoruló országokat, különösen a legkevésbé fejlett országokat, továbbá az instabil vagy konfliktushelyzetben lévő országokat és azokat az országokat, amelyek forrásbevonási képessége a leggyengébb.

Tekintettel arra, hogy sok közepes jövedelmű ország továbbra is sebezhető és strukturális korlátokkal szembesül a fenntartható fejlődés megvalósítása terén, az EU-nak az együttműködés és a közös jólét kölcsönös előnyeinek kiaknázására kell törekednie. Az EU-nak adott esetben folytatnia kell a célirányos fejlesztési együttműködést, részt kell vennie a szakpolitikai párbeszédekben, továbbá meg kell osztania tapasztalatait és szakértelmét az olyan kérdésekkel kapcsolatban, mint a szegénység felszámolása, a kormányzás, a menekültválságok és egyéb közös érdekek.

A közpolitikával és a reformmal kapcsolatos párbeszédek és együttműködési kezdeményezések figyelembe fogják venni a partnerországok sokféleségét, előmozdítják a közös érdekeket, és azonosítják a közös prioritásokat és kihívásokat. Az EU elismeri továbbá az előrébb járó fejlődő LAC-országok más fejlődő országokkal folytatott együttműködésének fontosságát, valamint annak a globális közjavakra és a kihívásokra gyakorolt hatását. Mivel ezen országoknak kevesebb kedvezményes támogatásra van szükségük, vagy egyáltalán nem igényelnek ilyet, az EU-nak innovatív együttműködésre kell lépnie velük a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend globális szintű végrehajtásának előmozdítása érdekében.

Az új együttműködési keret támogatása érdekében az EU-nak teljes körűen és kiegészítő jelleggel alkalmaznia kell eszközeit és programjait, ugyanakkor innovatív eszközöket kell bevezetnie az EU–LAC partnerség céljainak előmozdítása érdekében. Különösen fontosak a következők:

·szakpolitikai párbeszédek az EU és a LAC-régió belföldi reformokkal, bilaterális, regionális és multilaterális együttműködéssel kapcsolatos közös elvárásainak azonosítása és ösztönzése érdekében;

·a tudás és a szakértelem megosztása olyan közös érdekű kérdésekről, mint például a közpolitikáról, az intézmények megerősítéséről és a szabályozási környezetekről;

·A köz- és a magánfinanszírozás előmozdítása és mobilizálása a nagy gazdasági, környezeti és társadalmi megtérüléssel járó beruházások ösztönzése érdekében, többek között vegyesfinanszírozás és a beruházások támogatása, továbbá strukturált párbeszéd révén a beruházási környezet javítása céljából a leginkább rászoruló országokban;

·háromoldalú együttműködés az együttműködési kapacitások igénybevétele és növelése érdekében, többek között a fenntartható fejlődési célok eléréséért.

Az Európai Beruházási Bank és a tagállamok fejlesztésfinanszírozási intézményei fontos szerepet játszanak a fenntartható fejlődés finanszírozásában a LAC-régióban, az oda irányuló hivatalos fejlesztési támogatások csökkenésére is tekintettel.

Végül pedig az EU–LAC együttműködés számára előnyös lenne az eszközök finomhangolása, vagyis a külső finanszírozási eszközök struktúrájának egyszerűsítése, ami lehetővé tenné a kihívásoknak való rugalmasabb megfelelést, valamint a biregionális partnerség kínálta lehetőségek maximális kihasználását.

3.3. Társadalmaink vezető szerepben

Az EU-nak a továbbiakban is elő kell mozdítania a szoros együttműködést a civil társadalommal, az agytrösztökkel, a helyi önkormányzatokkal, az üzleti szférával, a munkaadói és munkavállalói szervezetekkel, a kulturális szervezetekkel, a tudományos szakemberekkel és a fiatalokkal. Az EU–LAC közötti politikai és szakpolitikai párbeszédeknek erre a szerepvállalásra kell épülniük, azt biztosítandó, hogy választ adjanak a két régió polgárainak aggodalmaira. Továbbra is az együttműködési kezdeményezések céljának kell tekinteni annak biztosítását, hogy a civil társadalom képes legyen a hatékony érdekképviseletre, továbbá a kormányzati elszámoltathatóság és átláthatóság előmozdítására. E tekintetben kiemelt szerepet játszik az EU–LAC Alapítvány is.

A parlamenti dimenzió az EU–LAC politikai szerepvállalás meghatározó alkotóeleme. Az Európai Parlamentnek és más parlamenti szerveknek a jövőben is konstruktív és aktív szerepet kell játszaniuk a biregionális partnerségben.

Az EU-nak folytatnia kell a szoros együttműködését az olyan regionális és biregionális szervezetekkel, mint az Egyesült Nemzetek Latin-amerikai és Karib-térségi Gazdasági Bizottsága (ECLAC), az Amerikai Államok Szervezete, az Iberoamerikai Főtitkárság, az Olaszlatin-amerikai Intézet, az Amerika-közi Fejlesztési Bank, vagy a Latin-amerikai Fejlesztési Bank.

4. Egy közös menetrend felé

Ez a közlemény az Európai Unió, valamint a LAC-régió közötti partnerség megerősítését célzó javaslatok egész sorát vázolja fel. Tükrözi az EU határozott érdekét abban, hogy elmélyítse a LAC-országokkal és a regionális csoportokkal fenntartott kapcsolatokat, valamint abban, hogy a régió stabil és megbízható partnere maradjon.

Az EU úgy véli, hogy a partnerségnek határozottabban kellene képviselnie az értékeket és az alapvető érdekeket – a jólétet, a demokráciát, a rezilienciát és az eredményes globális kormányzást –, valamint ennek érdekében jobban és célirányosabban kellene kiaknáznia az EU–LAC kapcsolatok különböző dimenzióit. Az EU stratégiaibb jellegű politikai szerepvállalásra fog törekedni és egyúttal fokozni fogja partnerségi erőfeszítéseit az olyan országokkal vagy regionális csoportokkal, amelyek készek többet tenni a közös célok elérése érdekében. Az EU szabályokon alapuló és progresszív kereskedelmi és beruházási politikák előmozdítására fog törekedni, miközben együttműködik a LAC-régióval egy erős multilaterális kereskedelmi rendszer megőrzése és megreformálása érdekében. Az EU együttműködik egy olyan fellépés kidolgozásában, amely nagy hatást fog elérni a közös értékekre és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendre épülve.

Ugyanakkor az EU–LAC partnerség messze túlmutat a kormányokon. A két régió népei közötti kapcsolatok napjainkban minden eddiginél dinamikusabbak; a polgáraink azok, akik hidakat emelnek a régiók között, akik kutatási és innovációs tevékenységet folytatnak, új munkahelyeket teremtenek és elszámoltatják a döntéshozókat. Többet kell tennünk azért, hogy segítsük őket a bennük rejlő lehetőségek kiaknázásában.

Ennek várható eredményeként az EU LAC-régióban folytatott külső tevékenysége összehangoltabb és koherensebb lesz, melynek során egyesíti az erősségeket és az erőforrásokat. E közlemény végrehajtása szoros együttműködésben fog történni azokkal az uniós tagállamokkal, amelyeknek a LAC-régióval fennálló különböző kötelékei az EU–LAC partnerség egyedi jellegét erősítik. Lehetőség szerint meg kell vizsgálni az európai külső tevékenység eredményesebbé tételére irányuló közös programozást és közös kezdeményezéseket.

Ez az EU jövőképe az EU–LAC partnerségről. A LAC-partnerekkel folytatott párbeszéd lehetővé fogja tenni az összefogást a közös jövő érdekében.

Rövidítések jegyzéke (betűrendben)

(1)

Közös jövőkép, közös fellépés: erősebb Európa. Globális stratégia az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozóan (2016).

(2)

Valamennyi LAC-ország a következők kivételével: Argentína, Bolívia, Brazília, Paraguay, Uruguay és Venezuela. Ezek közül a legfontosabbak a Mexikóval, Chilével és Közép-Amerikával aláírt társulási megállapodások, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok karibi csoportjának fórumával (a továbbiakban: CARIFORUM) aláírt gazdasági partnerségi megállapodás, továbbá a Kolumbiával, Peruval és Ecuadorral aláírt szabadkereskedelmi megállapodások.

(3)

Párizsi Megállapodás (2015).

(4)

Világunk átalakítása: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend (2015).

(5)

Egyesült Nemzetek, 2017. évi jelentés a nemzetközi migrációról.

(6)

Eurostat 2019. Az EU LAC-régióba irányuló befektetéseinek összege meghaladja az EU kínai (176,1 milliárd EUR, Hongkong kivételével), indiai (76,7 milliárd EUR) és oroszországi (216,1 milliárd EUR) közvetlen külföldi befektetéseinek teljes összegét.

(7)

A befektetések olyan kritikus területekre összpontosítanak, mint a biztonság és a jogállamiság, a környezeti fenntarthatóság és az éghajlatváltozás, a mezőgazdaság, az élelmezés- és táplálkozásbiztonság, az inkluzív gazdasági növekedés a munkahelyteremtésért, az államháztartási gazdálkodás reformja, a közszféra korszerűsítése és a regionális integráció.

(8)

Az EBB éves jelentései elérhetők a következő címen:  http://www.eib.org/en/infocentre/publications/all/index.htm .

(9)

 Új európai konszenzus a fejlesztéspolitikáról: „A mi világunk, a mi méltóságunk, a mi jövőnk”, HL C 210., 2017., 1. o.

(10)

A mindenki számára előnyös kereskedelem: A felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé, COM (2015) 0497. Tárgyalási irányelvek az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportja közötti partnerségi megállapodásról folytatandó tárgyalásokhoz COUNCIL (2018) 8094/18/ADD1. Ez a közlemény az EU és az egyes LAC-országok vagy szubrégiók között létrejött vagy jelenleg tárgyalt megállapodások fényében is értelmezendő; az ebben ismertetett jövőkép megvalósításához gyakorlatilag az egész régió fontos szerepet tölt be.

(11)

Összhangban a Bizottság fenntartható növekedés finanszírozásáról szóló cselekvési tervével. „Cselekvési terv: A fenntartható növekedés finanszírozása” COM (2018) 97 final.

(12)

A kezdeményezés hosszú távú keretet biztosít a szigetek fenntartható, alacsony költségű energiaellátásához.

(13)

2018-ban a LAC-régió lakosságának 81 %-a lakott városi területeken, Európa lakosságának pedig 74 %-a. Az ENSZ Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztálya (2018): A világ urbanizációs kilátásainak felülvizsgálata.

(14)

Az ILO szerint 2014-ben az informális foglalkoztatás a nem mezőgazdaságban foglalkoztatottak teljes számának 46,8 %-át tette ki. 2012-ben az informális gazdaság az EU-27-ben 18,4 %-ot tett ki. Európai Bizottság és az OECD (2017): Szakpolitikai tájékoztató az informális vállalkozásokról.

(15)

Brazíliával, Chilével és Kolumbiával már aláírva.

(16)

Az EUROCLIMA+ az EU által finanszírozott, a Párizsi Megállapodás végrehajtását támogató program:  http://euroclimaplus.org/

(17)

Amerika-közi Fejlesztési Bank (2012): Lehetőségek kiaknázása a növekedés fenntartásához: az IDB biológiai sokféleséggel foglalkozó platformja Latin-Amerika és a Karib-térség számára.

(18)

ECLAC (2018): Latin-Amerikai társadalmi körkép.

(19)

ECLAC, Latin-Amerikai társadalmi körkép, 2018.

(20)

 Az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás olyan adókikerülési stratégiák, amelyek kihasználják az adózási szabályok hiányosságait annak érdekében, hogy a nyereséget alacsony vagy nulla adókulcsot alkalmazó helyekre csoportosítják át mesterségesen (OECD).

(21)

Összhangban a CELAC–EU tagállamok külügyminisztereinek 2018 júliusában tartott II. találkozóján kiadott nyilatkozattal és az állampolgári biztonságról szóló 2014. évi stratégiával.

(22)

UNHCR (2019).

(23)

A nukleáris fegyverek tilalmáról szóló szerződés (Tlatelolcói Szerződés), hatályba lépett 1968-ban.

(24)

Az éghajlatváltozás elleni globális szövetség olyan uniós kezdeményezés, amelynek célja, hogy segítse a világ legsérülékenyebb országait az éghajlatváltozás kezelésében, ideértve a fejlődő kis szigetállamokat és a legkevésbé fejlett országokat is.

(25)

Ez a program előmozdítja az európai éghajlat-politikai együttműködést a világ legnagyobb gazdaságaival, kiemelten a G20-akkal, elsősorban a nemzetileg meghatározott hozzájárulások végrehajtásának előmozdítása révén.

(26)

Mexikóval, Chilével, Közép-Amerikával, a Mercosurral.