Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye A biztonságos, rendezett és szabályos migrációra vonatkozó globális megállapodás végrehajtása az uniós értékek alapján

(saját kezdeményezésű vélemény)

(2020/C 14/02)

Előadó: José Antonio MORENO DÍAZ

Közgyűlési határozat:	2019.1.24.
Jogalap:	Esz. 32. cikk (2) bekezdés
Illetékes szekció:	„Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2019.7.8.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2019.9.25.
Plenáris ülés száma:	546.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	138/3/8

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB úgy látja, hogy nem történt előrelépés a közös uniós migrációs politika megvalósítása terén: ez pedig gyengíti a tagállamok közötti szolidaritást, és egyben kihat a nemzetközi jogból fakadó kötelezettségek betartására.

1.2.

Az ENSZ szerint a migrációt multilaterális módon kell kezelni: a biztonságos, rendezett és szabályos migrációról szóló globális ENSZ-megállapodás (1) lefekteti a migráció kérdéskörét illető párbeszéd és globális irányítás néhány prioritását.

1.3.

A megállapodás tartalma teljes mértékben az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkéhez kapcsolódik, amely alapvető értékként jelöli meg az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartását.

1.4.

Az EGSZB rámutat arra, hogy a megállapodás a migráció és a menekültügy kérdését nemzetközi környezetbe helyezi és multilaterális jelleggel kezeli, azzal a célkitűzéssel, hogy a biztonságos, rendezett és szabályos migráció elősegítése érdekében előmozdítsa a migrációs áramlás származási, tranzit- és célországai közötti nagyobb fokú együttműködést és párbeszédet.

1.5.

Az EGSZB emlékeztet arra, hogy a globális megállapodás „puha” jogi eszköz, amely semmiféle új kötelezettséget nem ír elő az uniós tagállamok részére, és amelynek tartalma teljes mértékben az Európai Unió elveire és értékeire épül.

1.6.

Az EGSZB sajnálattal veszi tudomásul, hogy a megállapodást nem minden tagállam fogadta el, véleménye szerint ugyanis ez kiváló alkalom lett volna arra, hogy az Unió egységes álláspontot képviseljen a világszintű migráció kérdéskörében. Ezért az EGSZB úgy gondolja, hogy minden uniós tagállamnak ratifikálnia kellene a megállapodást, és egyben azt is ajánlja, hogy az EU megfelelő mechanizmusokkal tegye egyértelművé és fejlessze tovább annak célkitűzéseit. Az EGSZB szerint érdemes lenne megvizsgálni, hogy miként lehetne részt venni a Nemzetközi Migrációs Fórum (IMRF) keretében megrendezendő kormányközi konzultációkon és tárgyalásokon, illetve magán a fórumon, amely az ENSZ eszközeként szolgál majd a globális megállapodás végrehajtásának nyomon követésére.

1.7.

Az EGSZB elismeréssel szól az egyes uniós polgárok, szociális partnerek és civil társadalmi szervezetek erőfeszítéseiről, akik elkötelezettségükkel és tevékenységükkel is bebizonyították, hogy magukénak érzik az uniós értékeket és ezáltal a megállapodás céljait.

1.8.

Az EGSZB ismételten hangot ad azzal kapcsolatos aggodalmának, hogy egyes szélsőjobboldali politikai erők a migráció jelenségét olyan problémaként akarják beállítani, amely feszültséget kelt és erősíti a gyűlöletbeszédet. Ez széttagoltabbá teszi az Uniót, fokozza a belső konfliktushelyzeteket, valamint akadályozza az Uniót abban, hogy megfelelő megoldásokkal álljon elő.

2.   Háttér

2.1.

2018. decemberben a marokkói Marrákesben elfogadták a biztonságos, rendezett és szabályos migrációra vonatkozó globális megállapodást (a továbbiakban: globális megállapodás).

2.2.

A globális megállapodás egy nem kötelező erejű egyezmény, amely a migráció jelensége kezelésének kulcsfontosságú kérdéseit hivatott azonosítani mind a származási, mind a tranzit- és a célországok számára, valamint átfogó, építő jellegű és realista vitát kíván indítani a migráció multilaterális irányítása tekintetében.

2.3.

A globális megállapodás két kezdeményezést követően jött létre: az egyik a tagállamok által elfogadott és egységes stratégiai megközelítést tartalmazó, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend (2). A másik, valamennyi tagállam által elfogadott kezdeményezés a „New York-i nyilatkozat a menekültekről és a migránsokról”, amely a világ vezetőinek az életmentésre, az emberi jogok védelmére és a migrációkezelés felelősségének világszinten történő megosztására vonatkozó politikai szándékát tartalmazza.

2.4.

A megállapodást Marrákesben, 2018. december 10-én 164 ország fogadta el, és ugyanezen év december 19-én az ENSZ Közgyűlése 152 igen szavazattal, 12 tartózkodással és 5 ellenszavazattal (Cseh Köztársaság, Magyarország, Izrael, Lengyelország és az Amerikai Egyesült Államok) jóváhagyta.

2.5.

A megállapodás kialakításával kapcsolatban az ENSZ-en belül folyó munkák azzal folytatódnak, hogy létrehoznak egy nemzetközi migrációs hálózatot és négyévenként megrendezik a Nemzetközi Migrációs Fórumot (IMRF), melyet először 2022-ben tartanak majd meg.

3.   Az uniós jogi keret és az EGSZB migrációval kapcsolatos munkája

3.1.

Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke értelmében „Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában”.

3.2.

Az Európai Bizottság 2018 márciusában határozatra irányuló javaslatot nyújtott be a Tanácsnak a megállapodás jóváhagyásáról (3), utalva arra, hogy ez utóbbi szorosan kapcsolódik az Uniónak a bevándorlás és a menekültügy terén elért eredményeihez.

3.3.

A határozatra irányuló javaslatban az Európai Bizottság emlékeztet arra, hogy a megállapodás meghatározza a biztonságos, rendezett és szabályos migrációra vonatkozó közös célok listáját, továbbá hogy sem a belső jog, sem a nemzetközi jog értelmében nem keletkeztet semmilyen jogi kötelezettséget, és nem is célja ilyen kötelezettség bevezetése.

3.4.

Az EGSZB mindig is azon határozott elképzeléseinek adott hangot, miszerint a migrációs áramlásokat a történelem és az emberi fejlődés természetes jelenségének kell tekinteni, valamint annak, hogy az Unió területére – akár gazdasági okokból kifolyólag, akár nemzetközi védelem céljából – érkező migrációs áramlásokat jogszerűen, hatékony, rendezett és biztonságos módon kell kezelni.

3.5.

A fent említett elképzelés mentén az EGSZB egy nyílt, építő jellegű és multidiszciplináris vita kialakítására törekedett, és 2015-től kezdődően létrehozta az Európai Migrációs Fórumot (EMF), amelynek keretében a civil társadalmi szervezetek, az uniós intézmények és az uniós tagországok különböző szintű politikai szereplői a migrációs kérdéseket vitatják meg (4).

3.6.

Ezenkívül az EGSZB – különösen az elmúlt években – élen járt a migrációs kérdésekről szóló vélemények kidolgozásában (5).

3.7.

Ami az Európai Bizottságot illeti, a 2015. évi európai migrációs stratégia óta arra törekszik, hogy javítsa mind a gazdasági migráció, mind a nemzetközi védelem jogszabályi keretét, ám e törekvései komoly ellenállásba ütköztek az új eszközök kidolgozását nem támogató Tanács és még inkább néhány olyan tagállam részéről, amelyek akadályokat gördítettek az Európai Bizottság elképzeléseinek megvalósítása elé.

3.8.

Összességében elmondható, hogy a 2015 óta elért eredmények mérlege csalódásra ad okot, és építő jellegű vitára van szükség, főként mivel szokás szerint csak az irreguláris bevándorlás visszaszorításával, az embercsempész hálózatok üldözésével és a határok lezárásával kapcsolatban sikerült előrelépéseket elérni.

4.   Az EGSZB álláspontja a globális megállapodás tartalmáról

4.1.

A megállapodás preambulumában azt olvashatjuk, hogy „a menekültek és a migránsok ugyanazokkal az egyetemes emberi jogokkal és alapvető szabadságokkal rendelkeznek, amelyeket minden esetben tiszteletben kell tartani, védelmezni és érvényesíteni kell”.

4.2.

A megállapodás elismeri, hogy „a jogállamiság, az eljárási garanciák és az igazságszolgáltatáshoz való jog tiszteletben tartása alapvető jelentőségű a migrációkezelés valamennyi aspektusa tekintetében. Ez azt jelenti, hogy az állam, az intézmények, az állami szervezetek, a magánvállalkozások és a magánszemélyek olyan törvények hatálya alá tartoznak, amelyeket nyilvánosan kihirdetnek, mindenkinek azonos módon kell betartani, alkalmazásuk kivétel nélkül mindenkire vonatkozik, valamint a nemzetközi joggal összeegyeztethetőek”.

4.3.

A globális megállapodás huszonhárom célkitűzést foglal magában a biztonságos, rendezett és szabályos migrációra vonatkozóan, és több helyen hangsúlyozza, hogy e célokat az egyes országoknak hatáskörük és szándékaik függvényében kell teljesíteniük.

4.4.

Az 1. célkitűzés a „Pontos és lebontott adatok gyűjtése és felhasználása tényekre épülő szakpolitikák kialakításához”. Az EGSZB rámutat arra, hogy az Eurostat konkrétan az adatok összegyűjtésével foglalkozik az európai helyzet fokozott megismerése és a tagállamok közötti összehasonlítás egyszerűsítése érdekében, végső soron azzal a céllal, hogy javuljon a közintézkedések minősége (6).

4.5.

A 2. célkitűzés „A származási országból történő elköltözésre okot adó kedvezőtlen és strukturális tényezők minimálisra csökkentése”, amely kapcsolódik mind a 2004. évi Hágai Program, mind a 2015. évi Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért célkitűzéseihez, amelyeken keresztül az Európai Unió egy olyan egységes bevándorláspolitika kialakításának szükségességét hangsúlyozza, amely – egyebek mellett – „magában foglalja a migráció valamennyi szakaszát, és figyelembe veszi a migráció kiváltó okait” (7).

4.6.

A 3. célkitűzés a „Pontos információk megfelelő időben történő nyújtása a migráció valamennyi szakaszában”. Az EGSZB emlékeztet az Európai Bizottságnak a legális migrációs csatornák kísérleti projekteken keresztül történő kidolgozásával kapcsolatos munkájára (8), valamint arra, hogy az Európai Bizottság tájékoztat az irreguláris útvonalak veszélyeiről és figyelmeztet is ezekre (9) – különösen azokra, amelyek a leginkább kiszolgáltatott migráns személyekre leselkednek.

4.7.

A 4. célkitűzés „Annak biztosítása, hogy valamennyi migráns igazolni tudja személyazonosságát, és rendelkezzen megfelelő dokumentumokkal”. Az EGSZB megjegyzi, hogy az EUMSZ 79. cikke (2) bekezdésének a) pontja előírja „a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és a hosszú távú tartózkodási engedélyek tagállamok által történő kiadására vonatkozó szabályok” megalkotásához szükséges eszközök elfogadását, valamint hogy a schengeni térségbe történő beutazáshoz szükségesek a szóban forgó dokumentumok.

4.8.

Az 5. célkitűzés „A legális migrációs csatornák lehetőségeinek bővítése és rugalmasságának növelése”. E célkitűzés értelemben az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy fokozott intenzitással törekedjen legális csatornák kialakítására, amelyek közül néhányat az Európai Unió helyzetének legutóbbi megvitatásán is felvetettek (10).

4.9.

A 6. célkitűzés „A tisztességes és etikus munkaerő-toborzás elősegítése és tisztességes munkakörülmények biztosítása”. Az EGSZB a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető egyezményeivel és a fenntartható fejlődési célokkal összhangban számos alkalommal hangsúlyozta, hogy mennyire fontos a tisztességes munka és az, hogy ahhoz a külföldi munkavállalók is hozzájuthassanak (11).

4.10.

A 7. célkitűzés „A migráció során felmerülő kiszolgáltatottság kezelése és csökkentése”. Az EGSZB ismét az EUMSZ 2. cikkében foglalt alapelvekre hivatkozik, valamint felhívja a figyelmet arra, hogy a bevándorlással és menekültüggyel foglalkozó közös szakpolitikák célja a migráns személyek, a kiskorúak és a nemzetközi védelmet igénylő személyek kiszolgáltatottságának csökkentése kell, hogy legyen (12).

4.11.

A 8. célkitűzés „Az emberéletek megmentése és összehangolt nemzetközi kezdeményezések kidolgozása az eltűnt migránsokért”. Az EGSZB sajnálatát fejezi ki néhány tagállamnak a hajótöröttek megmentésével kapcsolatos hozzáállása miatt, és emlékeztet a tagállamok által a tengeri életmentésre, a hajótörést elszenvedett személyek ellátására és az Unióban e célból zajló műveletekre vonatkozóan vállalt nemzetközi jogi kötelezettségekre. Az EGSZB azt is hangsúlyozza, hogy magánszemélyek és szervezetek is segítenek és részt vesznek az életmentésben – néha annak ellenére is, hogy bizonyos uniós kormányok részéről fenyegetések érik őket és büntetőeljárást kezdeményeznek ellenük (13).

4.12.

A 9. célkitűzés „A migránsok csempészésére adott nemzetközi válasz megerősítése”. Az EGSZB emlékeztet arra, hogy ezt célul tűzte ki az ún. „segítségnyújtási irányelv” (14) (bár sajnálattal veszi tudomásul, hogy az irányelvben kivételként feltüntetett humanitárius segítségnyújtás nem került kielégítő mértékben alkalmazásra), továbbá a migránscsempészés elleni uniós cselekvési terv is.

4.13.

A 10. célkitűzés „Az emberkereskedelem megelőzése, az ellene folytatott küzdelem és végső soron annak felszámolása a nemzetközi migráció vonatkozásában”. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy prioritásként kell kezelni ezt a célkitűzést, melynek megvalósításában az EUROPOL is részt vesz, és amellyel kapcsolatosan olyan (még tökéletesítésre szoruló) műveleteket is kidolgoztak, mint az EUNAVFOR MED Sophia (15).

4.14.

A 11. célkitűzés „Az integrált, biztonságos és összehangolt határigazgatás”. Az EGSZB rámutat arra, hogy – amint azt az EUMSZ 67. cikke is meghatározza – ez az Európai Unió egyik legfőbb célkitűzése.

4.15.

A 12. célkitűzés „A migrációs eljárások kiszámíthatóságának növelése annak érdekében, hogy az ellenőrzések, az értékelés és a visszaküldés megfelelő módon történjen”. Az EGSZB emlékeztet arra, hogy ez egyben a FRONTEX egyik küldetése is, bár arra is felhívja a figyelmet, hogy a megelőző intézkedések nem mindig jelentenek hatékonyabb politikai reakciót.

4.16.

A 13. célkitűzés „A migránsok kizárólag végső megoldásként történő fogva tartása és egyéb alternatívák felkutatása”. Az EGSZB rámutat arra, hogy a visszatéréssel kapcsolatos irányelvben (16) foglaltak szerint az őrizetbe vételt a kiutasítási eljáráshoz kell kötni, alkalmazását bizonyos körülményekre kell korlátozni, és olyan biztosítékokat is rendelkezésre kell bocsátani, mint amilyen a bírósági ellenőrzés, továbbá hogy a fogva tartás nem haladhatja meg a hat hónapos időszakot (17).

4.17.

A 14. célkitűzés „A konzuli védelem, segítségnyújtás és együttműködés javítása a migrációs ciklus teljes időtartama alatt”. Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Parlamentnek a humanitárius célú vízumokról (18) szóló jogalkotási kezdeményezése által megteremtett lehetőségeket ki kell használni, hiszen ez a nemzetközi védelmet kérő személyek számára lehetővé tenné, hogy vízumkérelmet nyújtsanak be a külföldi uniós konzulátusokon vagy nagykövetségeken.

4.18.

A 15. célkitűzés „A migránsok alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosítása”. Az EGSZB emlékeztet arra, hogy az Unió 1999 óta arra törekszik, hogy a tagállamai területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli személyek igazságos bánásmódban részesüljenek. Továbbá arra is emlékeztet, hogy a WHO-Európa egyik jelentése (19) szerint nem beszélhetünk közegészségről mindaddig, amíg a menekültek és a migránsok nem részesülnek egészségügyi ellátásban.

4.19.

A 16. célkitűzés „A migránsok és a társadalmak lehetőségeinek megerősítése a teljeskörű integráció és a társadalmi kohézió megvalósítása céljából”. Az EGSZB hangsúlyozza a migráns személyek európai társadalmakba történő integrációjának fontosságát, amely egészen a tamperei program óta prioritás volt, és amelyet illetően számos kulcsfontosságú kezdeményezés indult: ez utóbbiak közül kiemelkedik a harmadik országbeli állampolgárok integrációjára vonatkozó, 2016. évi cselekvési terv (20).

4.20.

A 17. célkitűzés „A megkülönböztetés valamennyi formájának felszámolása és a tényeken alapuló közbeszéd előmozdítása a migráció megítélésének módosítása céljából”. Az EGSZB több alkalommal is hangsúlyozta a megkülönböztetés ellen – valamennyi területen – való küzdelem, valamint a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni fellépések fontosságát. E tekintetben az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének munkája kulcsfontosságú szerepet tölt be. A fentiek tekintetében (21) az EGSZB hangsúlyozza, hogy új narratívát kell kialakítani a bevándorlással kapcsolatban, hogy az európai társadalom megfelelőképpen ítélhesse meg ezt a jelenséget; ehhez pedig olyan oktató és pedagógiai jellegű diskurzus alkalmazására van szükség, amely kiküszöböli a nem tényeken alapuló vitákat és a gyűlöletbeszédet, és ezáltal megkönnyíti az új narratíva kialakulását.

4.21.

A 18. célkitűzés „A képességek kibontakoztatásába történő befektetés, valamint a képességek, a szakképzettség és a kompetenciák kölcsönös elismerésének megkönnyítése”. A migránsok integrációjára vonatkozó, már 2004-ben elfogadott közös uniós alapelvekben is megjelenik, hogy milyen fontos szerepet tölt be a foglalkoztatás és az oktatás az Európai Unióban élő külföldi személyek integrációjában. Ebben az összefüggésben a tapasztalatok, az oklevelek és készségek elismertetése alapvető jelentőséggel bír, és az EGSZB úgy véli, hogy a Menekültek és Száműzöttek Európai Tanácsának (ECRE) 2007. évi jelentésében összegyűjtött javaslatokkal összhangban (22) az uniós elismertetési és egységesítési eljárásokba mindenképpen be kell vonni külföldi személyeket is.

4.22.

A 19. célkitűzés „Az ahhoz szükséges feltételek megteremtése, hogy a migránsok és a diaszpórák teljes mértékben hozzájárulhassanak valamennyi ország fenntartható fejlődéséhez”. Az elmúlt években az Európai Bizottság egyre inkább elismerte a diaszpóráknak az európai és a származási országok közötti összekötő szerepét. Mindez a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap – amely a migrációs útvonalakról szóló párbeszéd hiteles partnere – legutóbbi felhívásában is szerepel. Az EGSZB úgy véli, hogy a diaszpórákban rejlő lehetőségeket még jobban ki lehetne használni az általuk létrehozott és egymás között megosztott lehetőségek feltérképezése révén (23).

4.23.

A 20. célkitűzés „A gyorsabb, biztonságosabb és gazdaságosabb átutalások előmozdítása, valamint a migránsok pénzügyi integrációjának erősítése”. Az Unió – mind a tagországokban lakóhellyel rendelkező külföldi személyek pénzügyi integrációja, mind a szomszédos országok pénzügyi szempontú megerősítése tekintetében (24) – a pénzügyi integrációra törekszik. Az EGSZB úgy véli, hogy továbbra is biztosítani kell az Unió területén élő külföldi népesség ezzel kapcsolatos egyenjogúságát, továbbá hogy az átutalások folyamatát egyszerűbbé kell tenni annak érdekében, hogy azok pozitív hatásait mind a származási, mind pedig a célországban biztosítani lehessen, amint arra az Európai Beruházási Bank is felhívja a figyelmet (25).

4.24.

A 21. célkitűzés „A biztonságos és méltó körülmények között történő visszatérés, visszafogadás és a fenntartható visszailleszkedés megkönnyítésében való együttműködés”. A közös bevándorláspolitika fejlődésének kulcsfontosságú tényezője a visszaküldési és visszafogadási politika. Az EGSZB emlékeztet annak jelentőségére, hogy minden esetben biztosítani kell a szóban forgó eszközök európai jogszabályok által előírt, valamint a személyes és az eljárási garanciák teljeskörű tiszteletben tartása mellett történő fejlesztését. Az EGSZB továbbá megismétli, hogy – amint azt az Unió és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) migránsok védelméről és visszailleszkedéséről szóló közös kezdeményezése (26) is tartalmazza – elő kell segíteni a biztonságos és méltóságteljes visszailleszkedést.

4.25.

A 22. célkitűzés „A társadalombiztosításhoz és egyéb juttatásokhoz való jogosultság hordozhatóságára vonatkozó mechanizmusok kidolgozása”, amely területen nagy erőfeszítéseket tettek a közösségen belüli dimenziót illetően. Az EGSZB úgy véli, hogy mindenképpen folytatni kell a jogok biztonságosabb mobilitást garantáló hordozhatósága terén megtett lépéseket, továbbá olyan kezdeményezések alaposabb tanulmányozására szólít fel, amilyen például az ibér-amerikai társadalombiztosítási szervezet többoldalú együttműködése (27), amelyben Spanyolország és Portugália is részt vesz.

4.26.

A 23. célkitűzés „A biztonságos, rendezett és szabályos migrációra vonatkozó nemzetközi együttműködés és globális szövetségek megerősítése”, amely a kezdetektől fogva az európai bevándorlás- és menekültügyi politika alappillérének számított.

---

(1)  73/195. sz. egyezmény.

(2)  COM(2016) 0739 final.

(3)  COM(2018) 167 final.

(4)  2015-ben az EMF a földközi-tengeri térségbe érkező vegyes migráció kezeléséről, 2016-ban a munkaerő-migrációról és az integrációról, 2017-ben a migránsok Unión belüli jogairól és a szolgáltatásokhoz való hozzáféréséről, 2018-ban pedig a migránsok munkaerőpiaci integrációjáról tartott vitát. 2019 áprilisában a téma az Unió felé vezető jogszerű és biztonságos migrációs útvonalak biztosítása volt.

(5)  HL C 62., 2019.2.15., 184. o.; HL C 125., 2017.4.21., 40. o.; HL C 75., 2017.3.10., 97. o.; HL C 34., 2017.2.2., 144. o.; HL C 75., 2017.3.10., 75. o.; HL C 264., 2016.7.20., 19. o. és HL C 71., 2016.2.24., 46. o.

(6)  Eurostat – A migrációra és a migráns népességre vonatkozó statisztika.

(7)  HL C 53., 2005.3.3., 1. o.

(8)  COM(2017) 558 final.

(9)  COM(2017) 558 final.

(10)  Európai Bizottság – Az Unió helyzete 2018 – Az Európába irányuló biztonságos és legális migrációs lehetőségek bővítése.

(11)  Például az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye: „Célkitűzések a 2015 utáni időszakra az euromediterrán régióban” (HL C 383, 2015.11.17., 44. o.).

(12)  COM(2015) 240 final.

(13)  Lásd: http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2016/536490/IPOL_STU(2016)536490_EN.pdf és http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2018/608838/IPOL_STU(2018)608838_EN.pdf.

(14)  A Tanács 2002/90/EK irányelve, 2002. november 28.

(15)  „The EU’s global engagement to counter human smuggling and trafficking networks”, 2019. március.

(16)  HL L 348., 2008.12.24., 98. o.

(17)  HL C 159., 2019.5.10., 53. o.

(18)  2018/2271 (INL) „Humanitarian visas”.

(19)  Egészségügyi Világszervezet – Jelentés a menekültek és a migránsok egészségéről a WHO európai régiójában.

(20)  COM(2016) 377 final.

(21)  HL C 110., 2019.3.22., 1. o.

(22)  Lásd: https://www.ecre.org/wp-content/uploads/2016/07/ECRE-Submission-in-response-to-the-European-Commission-s-Green-Paper-on-the-Future-of-the-CEAS_September-2007.pdf, COM(2007) 301 végleges. A témával már foglalkozott a COM(2016) 377 final sz. dokumentum.

(23)  Az Unió kiadványai, „How West African migrants engage with migration information en-route to Europe”.

(24)  Uniós kezdeményezés a pénzügyi integrációról.

(25)  FEMIP – Tanulmány a földközi-tengeri országokban a munkavállalói átutalások hatékonyságának javításáról.

(26)  Az EU és az IOM közös kezdeményezése a migránsok védelméért és újbóli integrálásáért.

(27)  OISS - az ibér-amerikai társadalombiztosítási szervezet többoldalú együttműködése (a link csak spanyol és portugál nyelven érhető el).