FÜGGELÉK

Az alábbi, a vita során elutasított módosító indítványoknál a támogató szavazatok száma elérte az összes leadott szavazat számának legalább egynegyedét (Esz. 59. cikk (3) bekezdés):

2.3. pont

A következőképpen módosítandó:

2.3

A munka jövőjével kapcsolatos centenáriumi ILO-nyilatkozat, amelyet a közelmúltban fogadtak el a Nemzetközi Munkaügyi Konferencián, felvázol néhány fontos cselekvési irányvonalat, az ILO számára. A nyilatkozatban a konferencia arra is felkéri az összes tagot, hogy – figyelembe véve a nemzeti körülményeket – a tripartizmus és a szociális párbeszéd alapján, valamint az ILO támogatásával önállóan és kollektívan is dolgozzanak azon, hogy továbbfejlesszék az ILO munka jövőjével kapcsolatos emberközpontú megközelítését. A nyilatkozat olyan kérdéseket érint, mint , és olyan intézkedéseket rögzít, amelyek korszerűsítenék a munkajogot és megakadályoznák a kirekesztést. Emellett előirányoz egy sor, az emberek kapacitásainak és vàl, a munka intézményeivel nek erősítése, valamint a tartós, inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés, a teljes és produktív foglalkoztatásés a mindenki számára elérhető tisztességes munka előmozdításaa tisztességes és fenntartható munkával kapcsolatos beruházást, amelyek jobb környezetet teremtenek a vállalkozások számára a növekedéshez, az emberek számára pedig a méltányosabb élet- és munkakörülmények megteremtéséhez úgy, hogy közben tiszteletben tartják a nemzeti kereteket és a szociális partnerek speciális szerepét.

Indokolás

A javasolt módosítások célja, hogy a pont szövege megfeleljen az ILO centenáriumi nyilatkozata tartalmának. Továbbá a vélemény kapcsán lásd az arra vonatkozó általános megállapítást, hogy az ILO tagjainak hogyan kellene dolgozniuk – egyénileg és kollektíven – a munka jövőjére vonatkozó megközelítésük támogatása érdekében.

A szavazás eredménye:

Mellette:	56
Ellene:	121
Tartózkodott:	3

2.5. pont

A következőképpen módosítandó:

2.5

A szociális jogok európai pillérének uniós szintű végrehajtására eddig

a)	jogalkotási és nem jogalkotási intézkedéseken keresztül (hangsúlyt helyezve a meglévő szociális vívmányok megerősítésére, vizsgálatára, és szükség esetén aktualizálásukra),

b)	egyedi finanszírozás keretében, illetve

c)	az európai szemeszter folyamatával kapcsolatos néhány kezdeti változtatás révén kerül sor.

Indokolás

Ez a pont arról számol be, hogy milyen uniós szintű intézkedésekre került sor a szociális jogok európai pillérének végrehajtása érdekében. Ezért nem logikus a meglévő vívmányok naprakésszé tételére hivatkozni.

A szavazás eredménye:

Mellette:	56
Ellene:	124
Tartózkodott:	2

2.6. pont

A következőképpen módosítandó:

2.6

Általános megjegyzések az u Uniós és nemzeti szintű jogalkotási és nem jogalkotási intézkedésekről

Indokolás

Javasoljuk e szakasz főcímsorának és alcímének módosítását, hogy tükrözze az alábbiakban javasolt új pontok tartalmát.

A szavazás eredménye:

Mellette:	49
Ellene:	126
Tartózkodott:	8

Első új pont a jelenlegi 2.6.1. elé

A jelenlegi 2.6.1. pont elé új pont illesztendő be (1.):

A végrehajtás alapvetése – általános megközelítés

Indokolás

Javasoljuk e szakasz főcímsorának és alcímének módosítását, hogy tükrözze az alábbiakban javasolt új pontok tartalmát.

A szavazás eredménye:

Mellette:	55
Ellene:	119
Tartózkodott:	5

Új pont a 2.6.1. pont után

Új pont illesztendő be az 2.6.1. pont után:

Abból kell kiindulni, hogy a munkajog területén az egyértelmű transznacionális dimenzióval nem rendelkező kérdéseket megfelelőbben lehet nemzeti szinten kezelni. Kerülni kell az egyenmegoldásra alapuló uniós jogszabályokat, amelyek nem veszik figyelembe az egyes tagállamokban működő vállalkozások, ágazatok, hagyományok és rendszerek jellege és mérete közötti különbségeket. Ezenkívül ellehetetlenítik, hogy a szakszervezetek és a munkaadói szervezetek ágazatspecifikus megállapodásokat kössenek, ami pedig különösen fontos azokban az országokban, ahol a szociális partnereknek nagy mozgásterük van a foglalkoztatási és munkafeltételek szabályozásában mind a nemzeti jogszabályok kiegészítéseként, mind azoktól függetlenül.

Indokolás

Szóban.

A szavazás eredménye:

Mellette:	51
Ellene:	116
Tartózkodott:	6

2.6.4. pont

A következőképpen módosítandó:

2.6.4

A tagállamoknak, és az uniós intézményeknek, a szociális partnereknek és a civil társadalmi szervezeteknek az európai szemeszter keretében figyelemmel kell kísérniük a szociális jogok európai pillérének megvalósítását és azt, hogy mennyire hatékonyak a már meglévő intézkedések, biztosítva a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek bevonását. Az uniós intézményeknek segíteniük kellene a tagállamoknak és a szociális szereplőknek a pillér tagállami megvalósításában.

Indokolás

E módosítás célja annak tükrözése, hogy a szociális jogok európai pillére megvalósításának nyomonkövetésében az EU és a tagállamok, illetve a szociális partnerek és a civil társadalom szerepe eltérő.

A szavazás eredménye:

Mellette:	54
Ellene:	120
Tartózkodott:	1

2.6.5. pont

A jelenlegi pont törlendő.

2.6.5

A megfelelő területeken az európai jogszabályoknak – európai hozzáadott értéket nyújtva – általános és egyértelmű normákat tartalmazó keretet kell rögzíteniük, figyelembe véve az egyedi nemzeti helyzetet úgy, hogy alkalmazkodni lehessen a sokféle szociális rendszerhez és az érintett felek szerepéhez, illetve elismerve az embereket uniós és nemzeti szinten megillető, valódi és érvényesíthető szociális jogokat (1). A pillér céljait – egyebek mellett a horizontális rendelkezés alkalmazásával – az összes uniós szakpolitikai területen tiszteletben kell tartani (az EUMSZ 9. cikke).

Indokolás

Szóban.

A szavazás eredménye:

Mellette:	48
Ellene:	123
Tartózkodott:	5

2.6.5. pont

A következőképpen módosítandó:

2.6.5

A megfelelő területeken az európai jogszabályoknak – európai hozzáadott értéket nyújtva – általános és egyértelmű normákat tartalmazó megvalósítható normákra irányuló keretet kell rögzíteniük, figyelembe véve az egyedi nemzeti helyzetet úgy, hogy alkalmazkodni lehessen a sokféle szociális rendszerhez és az érintett felek szerepéhez, illetve elismerve az embereket uniós és nemzeti szinten megillető, valódi és érvényesíthető szociális jogokat. A pillér céljait – egyebek mellett a horizontális rendelkezés alkalmazásával – az összes uniós szakpolitikai területen tiszteletben kell tartani (az EUMSZ 9. cikke (2)).

Indokolás

Ha az a cél, hogy tiszteletben tartsuk a tagállamok sokféleségét a szociális rendszerek terén, nem lehet általános vagy közös normákat követelni.

A szavazás eredménye:

Mellette:	48
Ellene:	120
Tartózkodott:	4

2.6.6. pont

A következőképpen módosítandó:

2.6.6

A szociális jogok európai pillére végrehajtásának célja, hogy a foglalkoztatás és a szociális eredmények tekintetében elinduljon egy felfelé irányuló konvergencia, javuljanak és az adott viszonyokhoz igazodjanak az európai munkavállalókat és polgárokat érintő szociális és munkaerőpiaci feltételek, megbízható, fenntartható és hatékony szociális védelmi rendszerek, valamint modern, tudományos megalapozottságú, ellenőrzött minőségű szociális és egészségügyi (köz- és nonprofit) szolgáltatások jöjjenek létre, illetve javuljanak a meglévők (3), valamint minimumszabályokat határozzanak meg a szociális dömping elleni küzdelemre vonatkozóan, tisztességes munkakörülményekre törekedve, ugyanakkor egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek a jól teljesítő gazdaságok és a fenntartható vállalkozások számára, munkahelyek jöjjenek létre és emellett növekedjen a polgárok EU-ba vetett bizalma. A szociálpolitikához kapcsolódó stratégiáknak foglalkozniuk kell a kkv-k érdekeivel, illetve azzal, hogy ez utóbbiak tisztességes piaci feltételek mellett működhessenek. Fontos, hogy alapkövetelményeket dolgozzunk ki és fogadjunk el az olyan általános érdekű alapvető szolgáltatásokra vonatkozóan, mint a lakhatás, a vízellátás, valamint a szociális szolgáltatások; ezeket többek között független értékelőknek (kutatóintézeteknek, tudományos akadémiáknak stb.) kell rendszeresen elemezniük, amelyek akár pénzügyi támogatásban is részesülhetnek, és amelyek jelentéseit közzé kell tenni. A polgárok és a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok igényeit, valamint a lehetőségek, a jövedelem és a vagyon tekintetében a tagállamokon belül és az azok között fennálló veszélyes különbségeket prioritásként kell kezelni. Minden tagállamnak elő kell mozdítania az egyenlő esélyeken és a tisztességes életfeltételeken alapuló társadalmi befogadást.

Indokolás

A szociális jogok európai pillérének megvalósítása a foglalkoztatási és szociális eredmények felfelé irányuló konvergenciáját kell, hogy eredményezze, mivel az eredmények határozzák meg, hogy a szakpolitikai döntések sikeresek voltak-e. Amint a szociális jogok európai pillérének preambulumában szerepel (12. pont): „A szociális jogok európai pillérének célja, hogy iránymutatást nyújtson a hatékony foglalkoztatási és szociális eredmények eléréséhez (…) jelenlegi és jövőbeli problémák megoldása terén”. A szövegnek meg kell említenie a szociális és munkaerőpiaci feltételek kiigazítását (nem csak javítását) is, mivel szükség lehet ilyen kiigazításokra a társadalmainkban és a munka világában zajló változások eredményeképpen. A szociális biztonsági rendszereknek megbízhatónak és hatékonynak, ugyanakkor fenntarthatónak is kell lenniük.

A szociális jogok európai pillére nem a szociális dömping elleni küzdelem minimumszabályainak meghatározásáról szól, ezért ezt a részt törölni kell.

A prioritásként kezelendő kérdések listája nem tartalmazhat olyan kérdéseket, amelyekre a szociális jogok európai pillérének alapelvei nem vonatkoznak (pl. a jólét és a jövedelem terén fennálló különbségek a tagállamokon belül vagy azok között).

A szavazás eredménye:

Mellette:	53
Ellene:	115
Tartózkodott:	3

2.6.7. pont

A következőképpen módosítandó:

2.6.7

Külön figyelmet kell fordítani a kollektív tárgyalások nemzeti szinten betöltött eltérő szerepére és a kollektív szerződésekre, amelyek a munkaerőpiac és a munkaügyi kapcsolatok konkrét területét szabályozva előkészíthetik a terepet a jogszabályoknak, illetve azok alternatívájaként szolgálhatnak. Így a szociális partnerek is szerepet kaphatnak a végrehajtásban, megmutatva, hogy ők is ugyanolyan jogi hatást érhetnek el. Egyes tagállamokban a kollektív tárgyalások folyamata nincs strukturálva, és a kollektív tárgyalások csak nagyon kevés területre terjednek ki. Ennek folytán továbbra is nagy különbségek vannak abban, hogy mennyire biztosítottak a szociális jogok európai pillérében meghatározott szociális jogok. Ilyen esetekben törvényi beavatkozásra van szükség. Az EGSZB ezért arra ösztönzi a tagállamokat, hogy erősítsék meg a nemzeti szociális partnerek kapacitásait.

Indokolás

Javasoljuk a második mondat végének törlését, mivel nem világos, mi értendő az „ugyanolyan jogi hatás” elérése alatt. A nemzeti rendszerek eltérőek a kollektív tárgyalásoknak és a jogalkotásnak a munkaerőpiac szabályozásában betöltött szerepét, a kollektív tárgyalások folytatásának szintjét (ágazatközi, ágazati, vállalati és munkahelyi, regionális, szakmai szint), valamint a különböző szinten folytatott tárgyalások egymásra hatásának (összekapcsolásának) módját illetően (forrás: Eurofound).

A szavazás eredménye:

Mellette:	59
Ellene:	114
Tartózkodott:	2

2.6.8. pont

A következőképpen módosítandó:

2.6.8

„A szociális párbeszéd új kezdete” című négyoldalú nyilatkozat a hatékony kollektív tárgyalás megteremtését szorgalmazza. Az, hogy a szociális partnerek közösen vállalták a szociális jogok európai pillérének végrehajtását, megjelenik az európai szociális partnerek 2019–2021-es közös munkaprogramjában is, amelyet nemzeti szinten is végrehajtanak majd, így járulva hozzá a nemzeti reformfolyamathoz. A 2019–2021-es időszakra vonatkozó munkaprogram a következő hat prioritásra irányul: digitalizáció; a munkaerőpiacok és szociális rendszerek teljesítményének javítása; készségfejlesztés; munkahelyi pszichoszociális szempontok és kockázatok kezelése; kapacitásépítés a hatékonyabb szociális párbeszéd érdekében; körforgásos gazdaság konkrét javaslatokat fog tartalmazni a szociális jogok európai pillérének megvalósításához kapcsolódó kérdések vonatkozásában, ideértve például a digitalizációról szóló önálló keretmegállapodásról folytatott tárgyalásokat, ezen belül az összekapcsolás és lekapcsolódás lehetőségeinek és módjainak témáját, valamint a munkaerőpiacok és szociális rendszerek teljesítményének javítását és a készségfejlesztést (4).

Indokolás

Fontos, hogy a vélemény szövege kövesse az európai szociális partnerek munkaprogramjában használt megfogalmazást. (Az összekapcsolást és a lekapcsolódást például a munkaprogramban egy közös tényfeltáró szeminárium szervezéséről szóló nyilatkozat kapcsán használják, amelyen különböző tapasztalatokat vizsgálnak majd meg.)

A szavazás eredménye:

Mellette:	53
Ellene:	115
Tartózkodott:	6

2.6.10. pont

A következőképpen módosítandó:

2.6.10

Az Európai Bizottság gyakorlati intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy a pillért európai szinten átültethessék a gyakorlatba, és a közelmúltban közzétett egy frissített tájékoztatót, amely az eddig elfogadott jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezéseket tartalmazta (5). Az EGSZB már korábban is jelezte, hogy véleménye szerint egy, a szociális jogok európai pillérének végrehajtására vonatkozó egyértelmű ütemterv segítene előmozdítani a konvergenciát és elérni a célkitűzéseit. javasolta egy olyan egyértelmű és összehangolt menetrend kidolgozását (6), amely meghatározza a pillér végrehajtásához kapcsolódó prioritásokat.

Indokolás

Javasoljuk a SOC/564 jelű vélemény szövegének pontos átvételét.

A szavazás eredménye:

Mellette:	50
Ellene:	113
Tartózkodott:	4

2.6.11. pont

A következőképpen módosítandó:

2.6.11

A szociális jogok európai pillérének végrehajtását szolgáló intézkedéseknek a tagállami és uniós szintű szociális és egészségügyi politikák jelenlegi jogi és gyakorlati helyzetének tudományos elemzésén kell alapulniuk, és be kell vonniuk a társadalmi érdekcsoportokat. Az EGSZB támogató szerepet tölthetne be ebben.Az EGSZB egy uniós szociálpolitikai fórum létrehozását javasolja: az EU-nak szüksége van ugyanis egy állandó fórumra ösztönöznie kell a kommunikációt hoz, a bevált gyakorlatok megosztását hoz, az értékelést hez, szakértői szemináriumokat hoz, szociális programokat hoz, az uniós és tagállami szabályoknak való megfelelést hez, illetve az uniós és tagállami szakpolitikákkal kapcsolatos reformprojekteket hez. Mivel a meglévő szociális jogok jobb érvényesítése továbbra is problematikus, az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak gondoskodniuk kell az uniós jogszabályoknak való megfelelés javításáról. Az új fórumot szorosan össze kell kapcsolni az EGSZB-vel és az európai szemeszter folyamatával.

Indokolás

Egyáltalán nem világos, hogy mi értendő „egy uniós szociálpolitikai fórum” létrehozása alatt. Nincs szükség újabb eszközökre/platformokra, így a fórumra való utalást törölni kell. Ami fontos, az az érdekelt felek bevonása, a velük való konzultáció és a szociális jogok európai pillérének végrehajtása.

A szavazás eredménye:

Mellette:	52
Ellene:	114
Tartózkodott:	3

2.7.2. pont

A következőképpen módosítandó:

2.7.2

A következő többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások során törekedni kell arra, hogy a foglalkoztatás- és szociálpolitikához megfelelő finanszírozást biztosítsanak. Felül kell vizsgálni az uniós költségvetési és adósságszabályokat (7), hogy tiszteletben lehessen tartani az alapvető jogokat, valamint a Szerződések és a szociális jogok európai pillére célkitűzéseit. A gazdaságok teljesítőképességének, az adósság korlátok között tartásának és a szociális céloknak megfelelő egyensúlyban kell lenniük. Ahogy azt az EGSZB már több alkalommal is korábban hangsúlyozta (8), a szociális pillér végrehajtásának finanszírozása nagymértékben függ majd a tagállami szinten rendelkezésre álló forrásoktól is. Az elkövetkező néhány évben szükség lesz a beruházások, valamint a tevékenységek működési költségeinek állami költségvetésekből történő finanszírozására. Ezt az EU költségvetésre és adósságra vonatkozó szabályai korlátozhatják (9). Ahogyan azt az EGSZB már többször is hangsúlyozta (10), fontolóra kell venni az ezekben megengedett rugalmasság növelését, például egy olyan „aranyszabály” révén, amely a szociális pillér céljainak elérése érdekében lehetővé tesz szociális célú állami beruházásokat. Ennek eszköze egyebek közt: a jövedelemszintek emelése, a társadalmi kohézió fokozása és az egyébként hátrányos helyzetű csoportok kirekesztődésének megelőzése, akik enélkül nem képesek teljes mértékben részt venni a társadalomban, illetve ezzel párhuzamosan fenntartható gazdasági növekedés megvalósítása. a tagállamokon belüli állami beruházások fokozása a szociális célú állami beruházások aranyszabálya révén is elősegíthető, ami lehetővé tenné a költségvetési szabályok rugalmasabb kezelését. A növekvő jövedelmi szintek, a fenntartható növekedés, az erősebb társadalmi kohézió és a kirekesztés megelőzése közös célok, amelyeket figyelembe kell venni. Az állami beruházások magasabb szintjét is lehet támogatni, elsősorban az európai strukturális és beruházási alapokból, amelyek egyértelműbben összpontosíthatnának a szociális jogok európai pillérén belül kiemelt célkitűzésekre (11). Az adócsalás, az adóelkerülés és az agresszív adótervezés elleni hatékony küzdelemre irányuló megfelelő adópolitikával képesnek kell lennünk további forrásokat előteremteni a szociális jogok európai pillérének finanszírozásához. A kiegészítő finanszírozás hatékony felhasználásának biztosításához a szociális pillér cselekvési terveit és ütemtervét az európai szemeszter szerves részeként kell végrehajtani, különösen a nemzeti reformprogramok és konvergenciaprogramok kidolgozása során (12).

Indokolás

Fontos, hogy pontosan idézzük a hivatkozott véleményt, hogy a szöveg kiegyensúlyozottabb legyen, valamint hogy utaljunk a korábbi véleményekben a pillér európai szemeszter részeként történő végrehajtása kapcsán tett megállapításokra.

A szavazás eredménye:

Mellette:	55
Ellene:	112
Tartózkodott:	4

2.8.4. pont

A következőképpen módosítandó:

2.8.4

Az új európai szemeszter új ciklusa során – a társadalmi egyensúlyhiányt átfogó nyomon követés keretében ve – szociális célkitűzéseket is el kell érni, hogy ellensúlyozzuk a költségvetési és makrogazdasági követelmények túlsúlyát. A szociális eredménytáblának a pillérhez tartozó valamennyi jogot és alapelvet nyomon kell követnie, ezenkívül továbbfejlesztett és új, mérhető mutatókat kell alkalmaznia. Az ilyen mutatók közé tartozhatnak a statisztikákon kívül a minőségi szociális szolgáltatásokhoz való tényleges hozzáférés, az érvényesíthető szociális jogok, a migránsok társadalmi és munkaerőpiaci integrációja, a kollektív tárgyalások érvényességi területe, az érintett szociális szereplők részvétele az európai szemeszter folyamatában, továbbá a gyakornoki programokhoz és a színvonalas felsőoktatáshoz való hozzáférés. Az Európai Bizottságnak a szociális partnerekkel és az érintett civil társadalmi szervezetekkel szoros együttműködésben nyomon kell követnie a nemzeti reformtervek végrehajtását, ily módon támogatva a szociális országspecifikus ajánlások kidolgozását. Megfelelő számú, strukturált ajánlásra van szükség, amelyek nyomon követik, hogy milyen eredményeket sikerült elérni a menetrendben meghatározott prioritásokkal kapcsolatban.

Indokolás

Nem fontos „új” európai szemeszterről beszélni, mivel az európai szemesztereket már 2010-ben bevezették. Ezenkívül nem szükséges „új” európai szemeszterre törekedni, hanem minden erőfeszítést arra kell összpontosítani, hogy a jelenlegi európai szemeszter hatékonyan és eredményorientált módon működjön. Ezért inkább az európai szemeszter új ciklusára kell utalni. A szociális jogok európai pillérét „szociális eredménytábla” kíséri, amely három, a pillér elveihez kapcsolódó területen követi nyomon a teljesítményt és a tendenciákat az uniós országokban. Az eredménytáblát felhasználják a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterében, illetve az arra is szolgál, hogy felmérjék az előrelépést az EU egészének a „szociális AAA” minősítése felé. Ez azt jelenti, hogy létezik átfogó nyomon követés.

A szavazás eredménye:

Mellette:	49
Ellene:	117
Tartózkodott:	4

Új pont a jelenlegi 3.1. pont előtt

Új pont illesztendő be a jelenlegi 3.1. pont elé:

Idevonatkozó véleményében (13) az EGSZB már hangsúlyozta, hogy a pillér jó lehetőséget kínálhat annak bizonyítására, hogy az uniós szint még mindig képes adott esetben megfelelő választ adni az utca embere előtt álló kihívásokra, a hatáskörök megosztásának és a szubszidiaritás elvének a teljes körű tiszteletben tartása mellett.

Indokolás

Ez a mondat összefoglalja, hogy a szociális jogok európai pillérének végrehajtása és az azt követő lépések során észben kell tartani, hogy a szociális jogok európai pillére jó lehetőséget kínálhat annak bizonyítására, hogy az EU képes megfelelő választ adni azokon a területeken, ahol fellépése helyénvaló. Ugyanakkor ez a mondat kiemeli a hatáskörmegosztás és a szubszidiaritási elv teljes körű tiszteletben tartásának jelentőségét.

A szavazás eredménye:

Mellette:	50
Ellene:	114
Tartózkodott:	4

Első új pont a jelenlegi 3.1. pont után

Új pont illesztendő be a jelenlegi 3.1. pont után:

Nagyon fontos, hogy szinergiák legyenek az uniós, illetve a nemzeti szociálpolitikák és intézkedések között. Mivel az uniós szociális modell különböző nemzeti modellekre épül (amit meg is kell őrizni), az EU-nak tiszteletben kell tartania a nemzeti hatásköröket, illetve a politikai döntéseken és társadalmi modelleken alapuló tagállami szociális rendszerek sokféleségét. Az EU fő feladata ezért az, hogy minél jobb feltételeket biztosítson tagállamai és szociális partnerei számára, és támogassa őket a meghatározott reformok végrehajtására irányuló erőfeszítéseikben.

Indokolás

A következtetéseket és ajánlásokat tartalmazó szövegrészben is hangsúlyozni kell az uniós és a nemzeti szociálpolitikák és szociális intézkedések közötti szinergia fontosságát. A nyilatkozat preambuluma világosan fogalmaz: „A szociális jogok európai pillérének megvalósítását […] közös politikai kötelezettségvállalásnak és felelősségnek tekintik. ” A preambulum ezen túlmenően kifejezetten hivatkozik a hatáskörmegosztásra, a különböző társadalmi-gazdasági környezetek figyelembevételére, a nemzeti rendszerek közötti különbségekre (többek között a szociális partnerek szerepét tekintve), illetve a szubszidiaritás és az arányosság elvére.

A szavazás eredménye:

Mellette:	45
Ellene:	116
Tartózkodott:	4

3.2.2. pont

A következőképpen módosítandó:

3.2.2

A munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtéséről szóló irányelv végrehajtásakor különös figyelmet kell fordítani a szülői szabadságot igénybe vevő munkavállalók megfelelő kompenzálásával és a rugalmas munkafeltételekkel kapcsolatos tisztességes, megfizethető és életképes olyan megoldásokra, ideértve a barcelonai célkitűzések lehetséges felülvizsgálatát amelyek figyelembe veszik a munkahelyek igényeit is. A családok támogatása érdekében mérlegelni kellene megfizethető gyermek- és egyéb gondozási szolgáltatásokat is.

Indokolás

A munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtéséről szóló irányelv végrehajtása során a tagállamokban elfogadott, a szülői szabadságot igénybe vevő munkavállalók megfelelő kompenzálására irányuló megoldásoknak megfizethetőknek is kell lenniük. A rugalmas munkafeltételekre vonatkozó megoldásoknak mindig figyelembe kell venniük a munkahelyek igényeit is.

Mivel a barcelonai célkitűzéseket az Európai Tanács határozta meg (2002-ben), azok esetleges felülvizsgálata nem kapcsolódik a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtéséről szóló irányelv végrehajtásához, ezért ezt a részt törölni kell.

A szavazás eredménye:

Mellette:	49
Ellene:	109
Tartózkodott:	5

3.2.3. pont

A következőképpen módosítandó:

3.2.3

Az EGSZB szorgalmazza, hogy dolgozzanak ki integrált stratégiát a nemek közötti egyenlőségről (14) Az európai miniszterek nemek közötti egyenlőségről szóló közös nyilatkozatának (15) fényében az EGSZB kéri, hogy szüntessék meg a nemek közötti indokolatlan bérszakadékot (16). Különösen a kkv-k igényeivel kell foglalkozni, hogy el lehessen kerülni a túlzott adminisztratív terheket.

Indokolás

Ez a kiegészítés pontosabbá teszi a szöveget. A bérszakadék leküzdését célzó intézkedéseknek az indokolatlan bérszakadék elleni küzdelemre kell irányulniuk.

A szavazás eredménye:

Mellette:	45
Ellene:	114
Tartózkodott:	5

3.2.5. pont

A következőképpen módosítandó:

3.2.5

Az EGSZB ismét hangsúlyozza, hogy az aktív munkaerőpiaci politikákba irányuló fokozott beruházásoknak köszönhetően és az állami foglalkoztatási szolgálatok (áfsz) hatékony működésére vonatkozó közös előírások meghatározása révén javulhat a munkaerőpiaci részvétel és a munkavégzés minősége (17). Ez vonatkozik a nonprofit foglalkoztatási szolgálatokra is, méghozzá azzal a céllal, hogy rövidüljenek az átmeneti időszakok, biztosítsák a megszerzett készségek használatát, támogassák a több és változatosabb szakmai életpályát és elmozduljanak a stabil munkaszerződések fenntartható munkahelyek felé (18). A tartós munkanélküliség elleni küzdelem, a migránsok munkaerőpiaci integrációja és a reményüket vesztett személyek munkaerőpiacra való újbóli beilleszkedése egy másik fontos szakpolitikai terület, ahol sürgősen célzott intézkedésekre van szükség. Ezek magukban foglalhatják azt, hogy a munkavállalók támogatást kapjanak ahhoz való jogát, hogy az álláskeresés, képzés és átképzés során támogatást kapjanak.

Indokolás

Az első módosítás az idézett vélemény szövegét követi. Ami a sürgős, célzott intézkedéseket illeti, ezt inkább „aktív módon” kellene megfogalmazni. Arról van szó, hogy támogatást nyújtsanak a munkavállalók számára az álláskereséshez, képzéshez és átképzéshez, nem pedig arról, hogy ezt jogként fogalmazzák meg.

A szavazás eredménye:

Mellette:	47
Ellene:	110
Tartózkodott:	2

3.2.6. pont

A következőképpen módosítandó:

3.2.6

Az Unió napirendjén (19) kell szerepelnie annak, hogy az egész életen át tartó tanuláshoz való jog hozzáférés mindenki számára biztosítva legyen. Tovább kell fejleszteni a nemzeti oktatási, képzési és tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszereket, középpontba helyezve a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területét (TTMM), valamint a duális rendszerek kifejlesztését, ami azt eredményezi, hogy jobban meg lehet majd felelni a munkaerőpiaci igényeknek.

Indokolás

Olyan politikák előmozdítására kell összpontosítanunk, amelyek biztosítják, hogy mindenki számára elérhető legyen az egész életen át tartó tanulás. Továbbá, bár az említett vélemény utal az egész életen át tartó tanulás és az abban való részvétel támogatásának fontosságára, nem állítja, hogy az egész életen át tartó tanuláshoz való jognak az EU napirendjén kellene szerepelnie.

A szavazás eredménye:

Mellette:	48
Ellene:	116
Tartózkodott:	2

3.3.1. pont

A következőképpen módosítandó:

3.3.1

Rövid távon a hangsúlyt az egyenlő bánásmód elvét megerősítő, a szolgáltatásnyújtáshoz szervesen kapcsolódó, a munkavállalók kiküldetéséről szóló, és őket a kiküldetésük alatt megfelelő védelemben részesítő felülvizsgált irányelv, valamint az összes munkaviszony tekintetében minimális jogokat megállapító, az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló irányelv végrehajtásának nyomon követésére kell helyezni, emellett pedig létre kell hozni az Európai Munkaügyi Hatóságot, amelynek célja az uniós vívmányok végrehajtásának és a munkaügyi ellenőrzések hatékonyságának javítása.

Indokolás

A módosított szöveg elmondja a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv célját.

A szavazás eredménye:

Mellette:	43
Ellene:	118
Tartózkodott:	2

3.3.2. pont

A következőképpen módosítandó:

3.3.2

Az EGSZB azt ajánlja, hogy ösztönzi a vállatokon belül fokozzák vállalatokat a munkavállalók bevonását bevonására, különösen a termelékenység növelése és az új technológiák bevezetésének támogatása, valamint a munkaszervezésre és a munkavállalói készségekre gyakorolt hatások kihasználása kihasználásának általánoscéljából. Ezzel összefüggésben az EGSZB nagy várakozással tekint az európai szociális partnerek között a digitalizációról szóló keretmegállapodásról folyó tárgyalások eredményei elé.

Indokolás

A javasolt módosítások arra irányulnak, hogy hangsúlyozzák a munkavállalói részvétel fontosságát az új technológiák bevezetésének támogatása során.

A szavazás eredménye:

Mellette:	46
Ellene:	118
Tartózkodott:	4

3.3.3. pont

A következőképpen módosítandó:

3.3.3

Az EGSZB támogatja, hogy – megfelelő európai és nemzeti szinteken zajló szociális párbeszéd keretében – dolgozzanak ki megfelelő intézkedéseket a „méltányos átalakulásról”, egyrészt olyan elemeket és fellépéseket bevezetve, amelyek elősegítik a változást, minimumvédelmet megfelelő védelmet biztosítanak a (technológiai, demográfiai, globalizációs, valamint éghajlatváltozással vagy körforgásos gazdasággal kapcsolatos) átalakulásokból fakadó munkahelyi átszervezések vagy csoportos létszámcsökkentések esetére – ideértve a kollektív tárgyalások támogatását, folytatásához való jogot –, hogy fel lehessen készülni a változásokra való felkészülést és támogatást lehessen nyújtását ani az érintett munkavállalók részére (a csoportos létszámcsökkentésről szóló irányelv (20) fejleményei) . Az EGSZB már azt is nagyon várja, hogy a társjogalkotók elfogadják az Európai Globalizációs Alapot.

Indokolás

Törölni kell a „kollektív tárgyalások folytatásához való jogot” és „a csoportos létszámcsökkentésről szóló irányelv fejleményei”-t, mivel bármely, a szociális jogok európai pillérének végrehajtásával kapcsolatos EGSZB-s álláspontra vonatkozó szöveget olyan kérdések kiemelésével kell összekapcsolni, amelyeket a tagállamoknak figyelembe kell venniük munkaerőpiacaik és/vagy szociális védelmi rendszereik fejlesztésére irányuló erőfeszítéseik során.

A szavazás eredménye:

Mellette:	49
Ellene:	109
Tartózkodott:	1

3.3.4. pont

A következőképpen módosítandó:

3.3.4

A tájékoztatáshoz és konzultációhoz való joguk keretében a munkavállalók vállalatirányításba való bevonását hozzá kell igazítani a nem pénzügyi információkra vonatkozó új jogi keret (21) fényében kell értékelni kerethez azzal céllal, hogy a vállalkozásokra vonatkozó elszámoltathatósági követelmények terén a szükséges körültekintéssel járjanak el.

Indokolás

A módosítás célja, hogy a szöveg általánosabb maradjon. Még túl korai beszélni a nem pénzügyi információkról szóló új jogi kerethez való igazodásról.

A szavazás eredménye:

Mellette:	49
Ellene:	114
Tartózkodott:	1

3.3.5. pont

A következőképpen módosítandó:

3.3.5

Az EGSZB hasznosnak tartja olyan referenciamutatók meghatározását, amelyek a keresettel rendelkezők elszegényedésének megelőzése érdekében segítenek értékelni az alacsony bérek megfelelőségét, többek között azzal, hogy előmozdítják az elemzések és a bevált gyakorlatok megosztását a rendelkezésre álló kölcsönös tanulási folyamatok keretében, valamint az átlátható és kiszámítható minimálbérek megállapítására vonatkozó közös szabályokat vezetnek be, amennyiben ilyenek léteznek, és ha a szociális partnerek ezt akarják.

Indokolás

A minimálbérek megállapítására vonatkozó közös szabályok bevezetése nem kívánatos és nem fogadható el, mivel a béreket nemzeti szinten kell megvitatni.

A szavazás eredménye:

Mellette:	51
Ellene:	114
Tartózkodott:	2

3.4.6. pont

A következőképpen módosítandó:

3.4.6

Ugyancsak sürgősen szükség van a szociális transzferek aktiválására irányuló tagállami kapacitás megerősítésére vagy egyéb intézkedésre, hogy a születéstől az időskorig ki tudják elégíteni az emberek alapvető szükségleteit. Ez az alábbiakat foglalja magában:

—

az arra irányuló tagállami erőfeszítések támogatása és fokozása európai szinten, hogy a minimumjövedelmi rendszerekről szóló európai keretirányelv elfogadása a szegénység felszámolása és a befogadó munkaerőpiacok előmozdítása érdekében minimumjövedelmi rendszereket dolgozzanak ki, illetve aktualizálják a már meglévőket  (22) ;

—	annak feltárása, hogy milyen lehetőség van közös minimumszabályok megállapítására elvek kidolgozására az uniós tagállamokban a munkanélküliségi biztosítás területén  (23) ;

—	annak biztosítása, hogy fogyatékossággal élő személyek is vállalhassanak szociális és politikai funkciókat;

—

az „öregedéssel járó költségek” megfogalmazás felülvizsgálata és helyette a „méltóságteljes öregedés” megközelítésre való áttérés, amely a gazdasági kormányzás középpontjába a nyugdíjak, az egészségügyi szolgáltatások és a hosszú távú ellátás megfelelőségét helyezi anélkül, hogy mindez a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságának rovására menne;

—	az alacsony jövedelmű háztartások javát szolgáló, köztulajdonú bérlakásokkal és a lakhatáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos konkrét programok létrehozása;

—	beruházások a gyermekek és a hátrányos helyzetű fiatalok közvetlen érdekeit szolgáló gyermekgondozási létesítményekbe; az EGSZB üdvözli a gyermekgarancia bevezetésére irányuló európai bizottsági és európai parlamenti javaslatot; valamint

—	valódi európai tanulási térség létrehozása, elősegítve a minőségi oktatáshoz való hozzáférést hozzáférés biztosítása mindenki számára, valamint az ifjúsági garancia kiterjesztése.

Indokolás

Mivel a szociális jogok európai pillére iránymutatást ad a tagállamoknak szociális rendszereik fejlesztéséhez, ennek kell a minimumjövedelemről szóló bekezdés központi helyén szerepelnie. Ezen túlmenően az említett vélemény mellékletében szerepel egy ellenvélemény, mely eltérő álláspontot képvisel.

Mivel nincs konkrét európai bizottsági javaslat a gyermekgaranciáról, korai lenne azt támogatásról biztosítani.

Utalni kell arra is, hogy szükség van egy valódi európai tanulási térség létrehozására.

A szavazás eredménye:

Mellette:	51
Ellene:	112
Tartózkodott:	2

1.1. pont

A következőképpen módosítandó:

1.1

Mivel úgy véli, hogy az Európai Unió reális jövőképének alapját csak egy stabil gazdasági háttér és egy erős szociális dimenzió ötvözete alkothatja (24), az EGSZB – a foglalkoztatás és a szociális eredmények szempontjából – mindig is felfelé irányuló konvergenciát és hatékonyabb szociálpolitikát szorgalmazott, mind az uniós, mind a tagállami szintet tekintve (25). Az európai szociális modellt nemzetközi referenciaként is meg kell erősíteni és naprakésszé kell tenni. A 2017. évi szociális jogok európai pillérének tényleges végrehajtása megerősíti, hogy egy új, társadalmilag befogadó stratégia keretében közösen kiállunk az európai szociális modell mellett.

Indokolás

Az erős szociális dimenzió szempontjából releváns a foglalkoztatás és a szociális eredmények felfelé irányuló konvergenciája, mivel az eredmények határozzák meg, hogy a politikai döntések sikeresek voltak-e. Ezt az Európai Parlament Kutatószolgálatának preambuluma is egyértelművé tette, melynek 12. pontja szerint „[a] szociális jogok európai pillérének célja, hogy iránymutatást nyújtson a hatékony foglalkoztatási és szociális eredmények eléréséhez a (...) jelenlegi és jövőbeli problémák megoldása terén”.

A szavazás eredménye:

Mellette:	47
Ellene:	116
Tartózkodott:	1

1.3. pont

A jelenlegi pont törlendő.

1.3

A megfelelő területeken az európai jogszabályoknak olyan keretet kell alkotniuk, amely általános közös szabályokat tartalmaz, tiszteletben tartja a sajátos nemzeti körülményeket és szociális rendszereket, valamint uniós és nemzeti szinten a polgárok számára valódi és érvényesíthető szociális jogokat ismer el. A pillér céljait a horizontális rendelkezés alkalmazásával az összes uniós szakpolitikai területen tiszteletben kell tartani (26).

Indokolás

Szóban.

A szavazás eredménye:

Mellette:	48
Ellene:	123
Tartózkodott:	5

1.3. pont

Az alábbiak szerint módosítandó:

1.3

A megfelelő területeken az európai jogszabályoknak olyan keretet kell alkotniuk, amely általános közös megvalósítható szabályokat ra irányul tartalmaz, tiszteletben tartja a sajátos nemzeti körülményeket és szociális rendszereket, valamint uniós és nemzeti szinten a polgárok számára valódi és érvényesíthető szociális jogokat ismer el. A pillér céljait a horizontális rendelkezés alkalmazásával az összes uniós szakpolitikai területen tiszteletben kell tartani (27).

Indokolás

Ha az a cél, hogy tiszteletben tartsuk a tagállamok sokféleségét a szociális rendszerek terén, nem lehet általános vagy közös normákat követelni.

A szavazás eredménye:

Mellette:	48
Ellene:	120
Tartózkodott:	4

1.4. pont

A következőképpen módosítandó:

1.4

A szociális jogok európai pillérének megvalósítása jelenleg jogalkotási és nem jogalkotási intézkedések révén, egyedi finanszírozás keretében és az európai szemeszter folyamatának módosítása révén történik, aminek azt a célt kell szolgálnia, hogy a foglalkoztatás és a szociális eredmények szempontjából elinduljon egy felfelé irányuló konvergencia, és hogy az ezzel párhuzamosan betartható szabályok kialakítására törekedjünk annak érdekében, hogy egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében szociális minimumnormákat határozzanak meg jöjjenek létre.

Indokolás

A szociális jogok európai pillérének megvalósítása a foglalkoztatási és szociális eredmények felfelé irányuló konvergenciáját kell, hogy eredményezze, mivel az eredmények határozzák meg, hogy a szakpolitikai döntések sikeresek voltak-e. Ezt az Európai Parlament Kutatószolgálatának preambuluma is egyértelművé tette, melynek 12. pontja szerint „[a] szociális jogok európai pillérének célja, hogy iránymutatást nyújtson a hatékony foglalkoztatási és szociális eredmények eléréséhez a (...) jelenlegi és jövőbeli problémák megoldása terén”.

A szavazás eredménye:

Mellette:	47
Ellene:	116
Tartózkodott:	1

Új pont a jelenlegi 1.4. pont után

Új pont illesztendő be az 1.4. pont után:

Az alapelv az kell, hogy legyen, hogy az egyértelmű transznacionális dimenzióval nem rendelkező kérdéseket nemzeti szinten kell kezelni. Az EU elsődleges feladata, hogy ösztönzőket, tájékoztatást és szakértelmet biztosítson a tagállamok és a szociális partnerek számára, hogy azok megtervezzék, végrehajtsák és értékeljék azokat a politikákat, amelyek az előttük álló strukturális munkaerőpiaci kihívásokat kezelik.

Indokolás

Szóban.

A szavazás eredménye:

Mellette:	49
Ellene:	113
Tartózkodott:	3

Új pont a jelenlegi 1.4. pont után

Új pont illesztendő be az 1.4. pont után:

Nagyon fontos, hogy szinergiák legyenek az uniós, illetve a nemzeti szociálpolitikák és intézkedések között. Mivel az uniós szociális modell különböző nemzeti modellekre épül (amit meg is kell őrizni), az EU-nak tiszteletben kell tartania a nemzeti hatásköröket, illetve a politikai döntéseken és társadalmi modelleken alapuló tagállami szociális rendszerek sokféleségét. Az EU fő feladata ezért az, hogy minél jobb feltételeket biztosítson tagállamai és szociális partnerei számára, és támogassa őket a meghatározott reformok végrehajtására irányuló erőfeszítéseikben.

Indokolás

A következtetéseket és ajánlásokat tartalmazó szövegrészben is hangsúlyozni kell az uniós és a nemzeti szociálpolitikák és szociális intézkedések közötti szinergia fontosságát. A nyilatkozat preambuluma világosan fogalmaz: „A szociális jogok európai pillérének megvalósítását […] közös politikai kötelezettségvállalásnak és felelősségnek tekintik. ” A preambulum ezen túlmenően kifejezetten hivatkozik a hatáskörmegosztásra, a különböző társadalmi-gazdasági környezetek figyelembevételére, a nemzeti rendszerek közötti különbségekre (többek között a szociális partnerek szerepét tekintve), illetve a szubszidiaritás és az arányosság elvére.

A szavazás eredménye:

Mellette:	45
Ellene:	116
Tartózkodott:	4

1.7. pont

A következőképpen módosítandó:

1.7

A szociális jogok európai pillérének megvalósításához szilárd költségvetési alapra és beruházásokra van szükség uniós és tagállami szinten egyaránt. Ehhez megfelelő finanszírozást kell biztosítani a többéves pénzügyi keretben, a szociális célú állami beruházások aranyszabálya, illetve az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) révén, amelyeknek még inkább a szociális jogok európai pillérére, valamint megfelelő adópolitikákra kellene fókuszálniuk (28). Ahogy azt az EGSZB már korábban is hangsúlyozta, a szociális pillér végrehajtásának finanszírozása nagymértékben függ majd a tagállami szinten rendelkezésre álló forrásoktól is. Az elkövetkező néhány évben szükség lesz a beruházások, valamint a tevékenységek működési költségeinek állami költségvetésekből történő finanszírozására. Ezt az EU költségvetésre és adósságra vonatkozó szabályai korlátozhatják. Amint azt az EGSZB már többször hangsúlyozta, el kellene gondolkodni az ezeken belül engedélyezett rugalmasság növelésének módjain, például egy olyan „aranyszabály” bevezetésén, amely a szociális pillér céljainak elérése érdekében lehetővé tenne szociális célú közberuházásokat (29).

Indokolás

Fontos a hivatkozott vélemény szövegének pontos idézése a szöveg jobb egyensúlyának biztosítása érdekében.

A szavazás eredménye:

Mellette:	55
Ellene:	112
Tartózkodott:	4

1.9. pont

A következőképpen módosítandó:

1.9

Az Egy új európai szemeszterúj ciklusában folyamatában, átfogó nyomon követés keretében szociális célokat kellene megvalósítani úgy, hogy folyamatosan nyomon követjük a szociális egyenlőtlenségek alakulását és új, mérhető mutatókat, valamint szociális kérdésekre vonatkozó, célzott országspecifikus ajánlásokat vezetünk be kellene bevezetni.

Indokolás

Szükségtelen „új” európai szemeszterről beszélni, hiszen az európai szemeszter intézményét már 2010-ben bevezették. Ezért inkább az európai szemeszter új ciklusára kell utalni. Ezenkívül nem szükséges „új” európai szemeszterre törekedni, hanem minden erőfeszítést arra kell összpontosítani, hogy a jelenlegi európai szemeszter hatékonyan és eredményorientált módon működjön. A szociális jogok európai pillérét „szociális eredménytábla” kíséri, amely három, a pillér elveihez kapcsolódó területen követi nyomon a teljesítményt és a tendenciákat az uniós országokban. Az eredménytáblát felhasználják a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterében, illetve az arra is szolgál, hogy felmérjék az előrelépést az EU egészének a „szociális AAA” minősítése felé. Ez azt jelenti, hogy létezik átfogó nyomon követés.

A szavazás eredménye:

Mellette:	49
Ellene:	117
Tartózkodott:	4

1.10. pont

A következőképpen módosítandó:

1.10

Elő kell mozdítani a szociális jogok európai pillére végrehajtásának folyamatos nyomon követését, kötelező rendszeres konzultációt folytatva a szociális partnerekkel, amit az EGSZB elősegíthetne. Az EGSZB azt ajánlja, hogy ennek érdekében, az európai szemeszter folyamatához kapcsolódva hozzanak létre egy uniós szociálpolitikai fórumot.

Indokolás

A „kötelező” szó jelentése ebben az összefüggésben nem egyértelmű, ezért azt a „rendszeres” szóval kell helyettesíteni. Egyáltalán nem világos, hogy mi értendő „egy uniós szociálpolitikai fórum” létrehozása alatt. Nincs szükség újabb eszközökre/platformokra, így a fórumra való utalást törölni kell. Ami fontos, az az érdekelt felek bevonása, a velük való konzultáció és a szociális jogok európai pillérének végrehajtása.

A szavazás eredménye:

Mellette:	52
Ellene:	114
Tartózkodott:	3

1.11. pont

A következőképpen módosítandó:

1.11

Az EGSZB már korábban is jelezte, hogy véleménye szerint egy, a szociális jogok európai pillérének végrehajtására vonatkozó egyértelmű ütemterv segítene előmozdítani a konvergenciát és elérni a célkitűzéseit. (30) Az EGSZB már javasolta egy olyan egyértelmű és összehangolt menetrend kidolgozását, amely meghatározza a pillér végrehajtásához kapcsolódó prioritásokat, illetve kéri a már meglévő szociális jogok és normák elvek megerősítését is. Prioritásként kell kezelni a kiszolgáltatott helyzetben levő csoportok alapvető igényeit és jogait, az esélyegyenlőség, a jövedelmek és a jólét terén a tagállamok között, illetve azokon belül fennálló különbségeket, a társadalmi befogadással kapcsolatos politikákat, valamint azt, hogy megfelelő feltételek legyenek a közszolgáltatások és a nem profitorientált szolgáltatások nyújtásához és a szociális vállalatok működéséhez.

Indokolás

Javasoljuk a SOC/564 jelű vélemény szövegének pontos átvételét. A prioritásként kezelendő kérdések listája nem tartalmazhat olyan kérdéseket, amelyekre a szociális jogok európai pillérének alapelvei nem vonatkoznak (pl. a jólét és a jövedelem terén fennálló különbségek a tagállamokon belül vagy azok között).

A szavazás eredménye:

Mellette:	50
Ellene:	113
Tartózkodott:	4

---

(1)   HL C 440., 2018.12.6., 28. o. , 3.3. pont.

(2)   HL C 440., 2018.12.6., 28. o., 3.3. pont.

(3)  HL C 13., 2016.1.15., 40. o.

(4)  Európai szociális párbeszéd, 2019–2021-es munkaprogram.

(5)  https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/european_pillar_one_year_on.pdf

(6)   SOC/564, 8.3. és 1.3. pontok ( HL C 81., 2018.3.2., 145. o.).

(7)   HL C 177., 2016.5.18., 35. o .

(8)   HL C 227., 2018.6.28., 1. o. , 1.8. és 3.6. pont; HL C 327., 2013.11.12., 11. o., 2018. évi éves növekedési jelentés, 1.4. pont (még nem tették közzé); HL C 226., 2014.7.16., 21. o.; HL C 262., 2018.7.25., 1. o., 3.14. pont és HL C 190., 2019.6.5., 24. o., 1.8. pont.

(9)   HL C 177., 2016.5.18., 35. o.

(10)   HL C 227., 2018.6.28., 1. o. , 1.6. pont; Az euróövezet gazdaságpolitikája (2018), 1.8. és 3.6. pont; HL C 327., 2013.11.12., 11. o. , 1.4. pont; HL C 226., 2014.7.16., 21. o .

(11)   HL C 262., 2018.7.25., 1. o. , 1.5. pont.

(12)   HL C 262., 2018.7.25., 1. o., 1.6. pont.

(13)   HL C 125., 2017.4.21., 10. o.

(14)  HL C 240., 2019.7.16., 3. o., 1.3. pont.

(15)  A nemek közötti egyenlőségért felelős miniszterek 2018. október 12-i nem hivatalos találkozója keretében, Bécsben aláírt, „A nemek közötti egyenlőség mint az Európai Unió jelenlegi és jövőbeli prioritása” című közös nyilatkozat.

(16)  HL C 110., 2019.3.22., 26. o., 3.1.1. és 3.1.3. pont.

(17)  Az EGSZB külön véleményt fogadott el az áfsz-ekről, HL C 353., 2019.10.18., 46. o .

(18)  HL C 353., 2019.10.18., 46. o.

(19)  HL C 237., 2018.7.6., 8. o., 4.10. pont.

(20)   A Tanács 98/59/EK irányelve (1998. július 20.) a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről.

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/95/EU irányelve (2014. október 22.) a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról

(22)   HL C 190., 2018.6.5., 1. o.

(23)   Az EGSZB jelenleg is dolgozik egy idevonatkozó véleményen: SOC/583 – „A munkanélküliségi biztosításra vonatkozó közös uniós minimumszabályok”.

(24)   HL C 81., 2018.3.2., 145. o. , 1.2. és 2.2. pont.

(25)  Többek között az alábbi véleményeiben: HL C 13., 2016.1.15., 40. o. ; HL C 81., 2018.3.2., 145. o. és HL C 440., 2018.12.6., 135. o .

(26)   Az EUMSZ 9. cikke.

(27)  Az EUMSZ 9. cikke.

(28)  HL C 262., 2018.7.25., 1. o., 1.5. és 1.6. pont.

(29)  HL C 262., 2018.7.25., 1. o., 3.1.4. pont (és az abban szereplő hivatkozások).

(30)   HL C 81., 2018.3.2., 145. o., 8.3. pont.