EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2019.6.26.

COM(2019) 305 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

az uniós költségvetés jövőbeli pénzbeáramlásainak és -kiáramlásainak a 2020 és 2024 közötti időszakra vonatkozó hosszú távú előrejelzéséről

1.Bevezetés

A költségvetési rendelet 1 247. cikke (1) bekezdése c) pontjának megfelelően ez a jelentés tartalmazza a jövőbeli pénzbeáramlások és -kiáramlások alakulásának hosszú távú, a következő öt évre (2020–2024) vonatkozó előrejelzését. Az elemzés figyelembe veszi a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás tervezetében 2 meghatározott elveket és feltételeket.

Az előrejelzés hatóköre lefedi a jelenlegi és a következő pénzügyi keretek elemeit. A 2020. év előirányzatainak szintjén alapul, az említett évre vonatkozó költségvetési tervezetben foglaltaknak megfelelően. A 2021–2024 közötti időszakra vonatkozóan a következő többéves pénzügyi keretről szóló bizottsági javaslatban 3 ismertetett kötelezettségvállalásokat vettük figyelembe.

A 2019–2023 közötti időszakot lefedő, tavalyi előrejelzéshez 4 képest ez az új előrejelzés még egy további évet (2024) fed le. A jelenlegi pénzügyi keret kötelezettségvállalásaival kapcsolatos kifizetésekre vonatkozó becsléseket aktualizálják a 2018-ban megvalósult végrehajtási eredmények, a 2019. évi költségvetése és annak javasolt módosításai (az 1. 5 , a 2. 6 és a 3. 7 számú költségvetés-módosítási tervezet), továbbá a 2020. évi költségvetési tervezet 8 figyelembevétele céljából.

Ami a 2021 utáni kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos kifizetéséket illeti, mivel a következő többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások folyamatban vannak, az említett becslések továbbra is konzisztensek a következő pénzügyi időszakról szóló bizottsági javaslatban szereplő paraméterekkel, a tavalyi jelentésnek megfelelően.

2.Az előrejelzés eredményei

2.1. Kifizetések

2.1.1.Kifizetések a jelenlegi pénzügyi keret végéig (2020)

A jelentés tartalmazza a jelenlegi pénzügyi keret utolsó évének, vagyis a 2020. év költségvetési tervezetének becsléseit. A 2020. évi kifizetések szintjére vonatkozó előrejelzés összesen 7 milliárd EUR-val alacsonyabb a hosszú távú előrejelzésről szóló tavalyi jelentéshez képest. Ez elsősorban az 1b., a 2. és a 4. fejezetre vonatkozik. A megosztott irányítás alá tartozó forrásokat illetően a költségvetési tervezet a tagállamok által 2019 januárjában benyújtott, legutóbbi végrehajtási előrejelzéseken alapul, melyek valamivel alacsonyabbak a tavalyi előrejelzés alapjául szolgáló 2018 júliusi előrejelzéseikhez képest. A külső tevékenységek területén a 2020. évi költségvetési tervezet a tavalyi szint alatti, elsősorban a törökországi menekülteket támogató eszköz alacsonyabb kifizetései miatt.

A 2020. év szinte összes kifizetése a 2014–2020 közötti programok keretében tett kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódik. A kifizetések kevesebb mint 1 %-a fedezi majd a 2014 előtti pénzügyi keret 1a. és 4. fejezetének fennálló kötelezettségvállalásait. A kohéziós politika keretében a 2007–2013 között megkezdett programok többsége 2019 végéig várhatóan lezárul és 2020-ban nem számolnak további kifizetésekkel.

2.1.2.Kifizetések a következő pénzügyi keretben (2021-2024)

A következő pénzügyi keret első négy évében a kifizetések teljes összege várhatóan közel 687 milliárd EUR lesz. Ezen összeg évek közötti megoszlása nem egyenletes, de követi a következők várható párhuzamos alakulását: 1) az új kiadási programok kifizetéseinek fokozatos bevezetése (a 4 év összes kifizetésének körülbelül 62 %-a), és 2) a 2014–2020 közötti időszak fennálló kötelezettségvállalásaihoz kapcsolódó kifizetések (a kifizetések maradék 38 %-a).

Az új kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos kifizetések

Az új kötelezettségvállalások tekintetében nincs eltérés az előrejelzés és a tavalyi jelentés között. Az előző évhez hasonlóan ezek a kifizetések a 2021–2027-re vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2018. május 2-i bizottsági ajánlást és annak alátámasztó feltételezéseit követik (részletesen lásd az előrejelzést alátámasztó feltételezésekről szóló 3. szakaszt). Az említett becslések aktualizálására csak akkor kerülhet sor, ha lezárultak a következő pénzügyi keretről és az azt kísérő ágazatspecifikus jogszabályokról szóló tárgyalások.

Ez különösen a közös rendelkezésekről szóló rendeletre vonatkozik, mely meghatározza a kohéziós politika – vagyis a különböző előirányzatokból finanszírozott, legnagyobb kiadási terület – végrehajtásának ütemét. Amennyiben a bizottsági javaslathoz képest megváltoznának a kohéziós politikai alapok végrehajtási módjai, az jelentősen befolyásolná a kifizetésekre vonatkozó becsléseket az uniós költségvetés egészére nézve.

Például, ha a bizottsági javaslathoz képest csökkentenék az éves visszatartási rátát, vagy az előfinanszírozás elszámolására a program lezárásakor és nem évente kerülne sor, az további kifizetési igényeket eredményezne az előrejelzési időszakban. A kötelezettségvállalások visszavonására vonatkozó automatikus szabályok is jelentős hatást gyakorolhatnak a kifizetések profiljára. A kifizetési kérelmek benyújtási határidejének bármilyen meghosszabbítása a bizottsági javaslatban foglalthoz képest késleltetné a kohéziós politika végrehajtását, és a kifizetések a következő pénzügyi keretbe kerülnének át.

A kohéziós politikai alapok (mind a 2014–2020 közötti, mind a 2021–2027 közötti alapok) előfinanszírozási rátái elsősorban a következő pénzügyi keret első éveire lesznek hatással. A közös rendelkezésekről szóló következő rendeletről, valamint a közös rendelkezésekről szóló jelenlegi rendelet módosításáról szóló bizottsági javaslatok az új időszak kezdetétől figyelembe veszik a finanszírozási követelményeket, valamint a saját forrásoknak az EU bruttó nemzeti jövedelme 1,20 %-ában meghatározott felső határa jelentette korlátokat. Mindamellett, hogy a Bizottság előterjesztette a saját források felső határának emelésére vonatkozó javaslatát a 27 tagállam bruttó nemzeti jövedelem alapjának figyelembevétele érdekében, előfordulhat, hogy a jelenlegi szint még alkalmazható lesz a következő többéves pénzügyi keret első éveiben, a saját forrásokra vonatkozó új határozat várhatóan hosszadalmas megerősítési eljárása miatt.

A 2021 előtti kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kifizetések

A 2020. évi költségvetési tervezetben szereplő kifizetések javasolt szintje is hatással van a következő évek kifizetési igényeire. A 2020. évi kifizetések korábbi előrejelzésekhez képest alacsonyabb szintje várhatóan további kifizetési igényeket eredményez a következő években. Következésképpen, a 2021–2024 közötti időszakra becsült összes kifizetés kb. 5 milliárd EUR-val nagyobb a Bizottság által a kifizetésekre a következő időszakra javasolt felső határnál, mely összegből 4 milliárd EUR 2024-re esne.

Ezeket a további igényeket, a kohéziós politikai alapok jövőbeni végrehajtási módjainak hatásával együtt, figyelembe kell venni a következő pénzügyi kerettel kapcsolatos kifizetések felső határainak meghatározása során, máskülönben automatikusan igénybe kellene venni speciális eszközöket, így különösen a rendkívüli tartalékot, amely – a bizottsági javaslat szerint – az EU bruttó nemzeti jövedelme legfeljebb 0,03 %-ának megfelelő kifizetéseket tenne lehetővé egy adott évben (ellentételezendő a későbbi évek felső határainak keretében).

2.1.3.Kötelezettségvállalások visszavonása

A 2020–2024 közötti időszakban a visszavont kötelezettségvállalások teljes összege az előrejelzés szerint 8 milliárd EUR lesz. A visszavont kötelezettségvállalások mintegy 77 %-a (6 milliárd EUR) a 2014–2020 közötti időszak programjaihoz kapcsolódik, míg a 2014 előtti programokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások visszavonása fokozatosan megszűnik, a kapcsolódó kifizetésekkel együtt. A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi kerethez javasolt kötelezettségvállalások tekintetében nincs feltételezett visszavonás.

A különböző fejezeteket tekintve a visszavonások szintje eltérő, mivel az előrejelzés figyelembe veszi a már megvalósult visszavonásokat, valamint a 2020. évi költségvetési tervezet készítésének idején megállapított visszavonásokat. Elvben a visszavonások előrejelzése a programozási időszak teljes időtartamára vonatkozik. Mivel a programok és fellépések többségére nem alkalmazandók a kötelezettségvállalások visszavonását érintő automatikus szabályok, a visszavonások éves bontása rendkívül pontatlan lenne. Ahhoz, hogy meg tudjuk becsülni a csak 2024-ig végrehajtott visszavonások nagyságrendjét, az előrejelzett visszavonásokat lebontottuk a kapcsolódó éves kifizetések arányában.

A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) tekintetében külön előrejelzés készül, mely figyelembe veszi a 2007–2013 közötti programok lezárásával kapcsolatban szerzett tapasztalatokat. Mivel a visszavonás tényleges évét az határozza meg, hogy az egyes tagállamok esetében mi a lezárás konkrét időpontja, továbbá tekintettel a visszavonásra vonatkozóan hatályban levő n+3 szabályokra, valószínű, hogy a kötelezettségvállalások visszavonására 2024–2026 között kerül sor. Mivel e jelentés tárgya csak a 2024. év, előzetesen feltételezhető, hogy a 2014–2020 közötti esb-alapok esetében az összes visszavont kötelezettségvállalás nagyjából egyharmada arra az évre eshet.

A tavalyi jelentéshez képest 5 éves távlatban a visszavont kötelezettségvállalások becsült összege kb. 1,6 milliárd EUR-val növekedik. Ez egyrészt annak a hatása, hogy az 1b. és a 2. fejezetben a visszavont kötelezettségvállalásokra vonatkozó előrejelzés magasabb, másrészt annak, hogy a többi fejezetben csökkennek az összegek. A növekedés az 1b. és a 2. fejezetben az egy további év (2024) beillesztésének mechanikus hatása, amely nem szerepelt a tavalyi jelentésben. A többi fejezetben megfigyelhető csökkenés is elsősorban annak tudható be, hogy a jelentés tárgyidőszaka egy évvel meghosszabbodott. Például, 2018-ban az 1a. fejezetben 0,7 milliárd EUR-t vontak vissza a 2014 előtti programokkal kapcsolatban, és ennek megfelelően ez az összeg már nem szerepel a következő becslésekben. A 3. fejezetben csökkennek a feltételezett visszavonások a releváns jogszabályok módosításainak figyelembevétele érdekében 9 . A 4. fejezet esetében a csökkenés az egy további év beillesztésének, valamint a következő évekre vonatkozó feltételezések 2020. évi költségvetési tervezet szerinti aktualizálásának együttes hatása.

2.1.4.A fennálló kötelezettségvállalások szintjének alakulása

A fennálló kötelezettségvállalások (más néven: RAL, reste-a-liquider) keletkezése egyrészt természetes következménye annak, hogy az EU költségvetésének végrehajtása differenciált előirányzatokkal történik, másrészt annak, hogy az EU költségvetésének volumene az évek alatt nominális értelemben növekedik. A jelentés tárgyidőszakának kezdetén a RAL nagyságrendje várhatóan mintegy 291 milliárd EUR lesz, majd a jelenlegi pénzügyi keret végére eléri a 303 milliárd EUR-t. Ezzel szemben a tavalyi jelentésben a 2020 végére becsült RAL 295 milliárd EUR volt. Az előrejelzett RAL növekedése elsősorban annak tudható be, hogy aktualizálták a 2020. évet a költségvetési tervezet jelenlegi előrejelzéseivel.

Az előrejelzés szerint a RAL 2024 végére mintegy 313 milliárd EUR-t tesz ki, ami a vizsgált öt évet tekintve nominális értelemben 8 %-os növekedést jelent. Mindazonáltal a RAL nagyságrendjének éves alakulása nem egyenletes, mivel függ az éves kifizetések éves kötelezettségvállalásokhoz viszonyított arányától. A 2023–2024 közötti időszakban teljesítendő kifizetések nagyjából megfelelnek a kötelezettségvállalásoknak, ami elsősorban az új programokra vonatkozóan a közös rendelkezésekről szóló rendeletben meghatározott első automatikus kötelezettségvállalás-visszavonásra vonatkozó cél, valamint a 2014–2020 közötti esb-alapok utolsó részletére vonatkozó n+3-as visszavonási cél, és az említett programok lezárása együttes hatásának eredménye. Ennek eredményeként a 2023. évi kifizetések várhatóan majdnem a kötelezettségvállalások szintjén lesznek, 2024-ben pedig akár magasabbak is lehetnek annál. Ennek eredményeképpen a RAL stabil szinten tartható 2023 végéig, sőt, 2024-ben kismértékben csökkenthető.

2.2. Bevétel

Az uniós költségvetést a saját források és egyéb bevételek finanszírozzák. A költségvetés finanszírozásához szükséges saját források teljes összege az összes kiadás és az egyéb bevételek különbözeteként kerül meghatározásra. Ennek megfelelően az uniós költségvetési bevételekre vonatkozó 2020–2024. évi előrejelzés azon az elven alapul, hogy a bevételeknek fedezniük kell a kiadásokat, következésképpen a teljes bevételnek egyensúlyban kell lennie a teljes kiadással.

3.Az előrejelzést alátámasztó feltételezések

3.1. A fő kiadási elemekre vonatkozó konkrét feltételezések 

3.1.1.A 2014–2020 közötti esb-alapok és a 2021–2027 közötti kohéziós politikai alapok

A 2014–2020 közötti esb-alapokra vonatkozó kifizetési előrejelzések a benyújtott időközi kifizetési kérelmek teljes keretösszeghez viszonyított arányával kapcsolatos tapasztalatokra épülnek. 2019-ben kerül sor a teljesítményértékelésre, és a 2014 óta elkülönített, kapcsolódó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos első kifizetések 2020-ban várhatók. Az egyes alapokhoz egyedi kifizetési profilok tartoznak.

A 2021–2027 közötti kohéziós politikai alapokat illetően e jelentés a következő pénzügyi keretről szóló, 2018. május 2-i bizottsági javaslat releváns rendelkezéseit alkalmazza (0,5 %-os éves előfinanszírozási ráta évente 2021-től 2026-ig, 10 %-os visszatartási ráta, nincs eredményességi tartalék). Az időközi kifizetési kérelmek profiljának becslése a 2007–2013 közötti programok éves kifizetési igényeire vonatkozó statisztikák alapján történt, az n+2-es visszavonási szabályok figyelembevételével, melyeket a kötelezettségvállalások első részleteivel kapcsolatos egyes derogációk lehetővé tétele érdekében módosítottak. Az említett feltételezések bármilyen változása hatással lenne a 2021–2027 közötti kohéziós politikai alapokkal kapcsolatos kifizetésekre.

3.1.2.A közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen kifizetések és piacvédelmi intézkedések

Ami az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap előirányzatait illeti, ezek nagyrészt nem differenciáltak, és a gazdáknak nyújtott közvetlen kifizetésekhez kapcsolódó jelentős részük a következő költségvetési év első hónapjaiban rendszerint visszatérítésre kerül a tagállamok számára.

3.1.3.Egyéb programok és alapok

Az összes egyéb kiadási tétel (például kutatás és innováció, infrastrukturális nagyprojektek, belső és külső politikák) esetében a jelenlegi pénzügyi keretben engedélyezett kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kifizetésekre vonatkozó előrejelzések a 2020. évi költségvetési tervezeten, valamint az azt kísérő, egyedi költségvetési sorok szerinti kifizetési ütemterveken alapulnak.

A kiadási programok új generációja esetében az éves kifizetési igények kiszámítása a megfelelő jelenlegi programok és azok 2007–2013 közötti elődprogramjainak 10 évi (2007–2017 közötti) tényleges végrehajtására vonatkozó statisztikai adatok felhasználásával történt. Azon programok esetében, amelyekhez nem kapcsolódnak utódprogramok, a kifizetésekre vonatkozó becslések a hasonló típusú, az új programok egyedi elemeinek megfelelően kiigazított tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatokon alapulnak.

3.1.4.Igazgatás

Az igazgatási kiadások (2014–2020: 5. fejezet, 2021–2027: 7. fejezet) nem differenciált előirányzatokon alapulnak, a kötelezettségvállalások 2020. évi költségvetési tervezetben szereplő, és a 7. fejezetre javasolt 2021–2024. évi kiadási felső határértékeknek megfelelő összegei teljes mértékben kifizetésre kerülnek.

Ugyanez vonatkozik a decentralizált ügynökségeknek biztosított, az igazgatási fejezettől eltérő fejezetből finanszírozott támogatásokra is.

3.2.Az előre jelzett bevételekhez kapcsolódó feltételezések

3.2.1.Tradicionális saját források és nemzeti hozzájárulások

2018-tól a tradicionális saját források csak a vámokat foglalják magukban, mivel a cukortermelési díjak beszedése 2017-ben megszűnt. Az előrejelzés szerint a vámok a 2021–2024 közötti időszakban a 2020. évi költségvetési tervezetbe foglalt szintről indulva az egyes tagállamok nominális bruttó nemzeti jövedelmével azonos ütemben növekednek.

A nemzeti hozzájárulások (amelyek a bruttó nemzeti jövedelmen alapuló saját forrás, héaalapú saját forrás és a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló bizottsági javaslatba foglalt új saját források formáját öltik) kiegyensúlyozzák a bevételek és az előre jelzett kiadások közötti különbséget.

3.2.2.Egyéb bevételek

Az egyéb bevételek összetevőinek túlnyomó részét – ideértve a személyzet által fizetett járulékokat, az intézmények igazgatási tevékenységéből származó bevételeket, az uniós megállapodásokkal és programokkal összefüggő hozzájárulásokat és visszatérítéseket, a késedelmi kamatokat és pénzbírságokat, az uniós hitelfelvételi és -nyújtási műveletekből származó bevételeket és egyéb bevételeket –, valamint az előző évekből származó többletbevételeket a jellegükből fakadó volatilitás miatt nehéz előre jelezni. Ezért feltételezhető, hogy a 2021–2027 közötti pénzügyi keretről szóló bizottsági javaslatban szereplő összeg (vagyis 1,9 milliárd EUR a 2019. évi költségvetési tervezet szerint) nominális értelemben állandó marad a jelentés tárgyidőszakában (2020–2024).

4.Következtetések

Az előrejelzésekről szóló idei jelentés a még tárgyalás alatt álló, következő többéves pénzügyi keret első négy évére terjed ki. A kifizetésekre vonatkozó előrejelzés ezért a Bizottság 2018 májusi javaslatain alapul. A következő pénzügyi keret kifizetései tekintetében különösen fontosak lesznek a következő két területet érintő fejlemények:

Egyfelől a következő pénzügyi keretről szóló javaslatokkal kapcsolatos jelenlegi tárgyalásokban eltérőek az álláspontok a jövőbeni kifizetési igényeket befolyásoló kulcselemekről. Ezek elsősorban a költségvetés közel egyharmadát kitevő kohéziós politikai alapokkal és azok végrehajtási paramétereivel – mint pl. az előfinanszírozási rátákkal és a kötelezettségvállalások visszavonására vonatkozó szabályokkal – kapcsolatosak. Mivel ebben a szakaszban nem jutottak konszenzusra az említett elemekkel kapcsolatban, a jelenlegi előrejelzés továbbra is a 2018. évi bizottsági javaslatra épül.

Másfelől a kifizetési előrejelzés a jelenlegi pénzügyi keret végrehajtásától és a fennálló kötelezettségvállalások 2021 elejei szintjétől függ. A kiadási fejezetek többsége esetében a 2020. évi költségvetési tervezet a tavalyi előrejelzés szintje alatt van. Ezáltal a kifizetések automatikusan a 2020 utáni időszakra kerülnek át, hozzáadódva azokhoz a kifizetésekhez, amelyekkel akkor számoltak, amikor javaslatot tettek a 2021–2027 közötti időszak kifizetéseinek felső határaira.

Ezeket a fejleményeket figyelembe kell majd venni a következő többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások során. Előfordulhat, hogy a kifizetések tárgyalás alatt álló felső határait ki kell igazítani, hogy fedezni lehessen a 2020 végén fennálló kötelezettségvállalások magasabb szintjére, valamint a jövőbeni programok végrehajtási módjainak módosításaira visszavezethető további kifizetési igényeket.

1. melléklet

1. táblázat – Az uniós költségvetés jövőbeli pénzbeáramlásainak és -kiáramlásainak hosszú távú előrejelzése a 2020–2024 közötti időszakra

* A mozgástér esetleges felhasználásához kapcsolódó kifizetések (beleértve a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék – uniós tartalékhoz kapcsolódó kifizetéseket is) bekerültek az egyes fejezetek végösszegébe, a fejezetekhez kapcsolódó mozgásterek arányában előzetesen elosztva.

** A következő összegek megfelelnek az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, az Európai Unió Szolidaritási Alapja és a sürgősségisegély-tartalék részére a 2020. évi költségvetési tervezetben előirányzott kifizetéseknek. Sajátos jellegükből adódóan az említett eszközök 2020 utáni felhasználása nem jelezhető előre. A szóban forgó eszközökre vonatkozó előirányzatok a megfelelő mozgástér kiszámítása céljából kívül esnek a többéves pénzügyi keretben meghatározott felső határokon. Ugyanez vonatkozik a Rugalmassági Eszközhöz kapcsolódó előirányzatokra is.

*** A számítás az EU-28 bruttó nemzeti jövedelmének 2020-ra, valamint az EU-27 bruttó nemzeti jövedelmének 2021–2024 közötti időszakra vonatkozó, legutóbbi gazdasági előrejelzésen alapul.

**** A nemzeti hozzájárulások a bruttó nemzeti jövedelmen alapuló saját forrást, a hozzáadottérték-adón alapuló saját forrást, valamint a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló bizottsági javaslatba foglalt új saját forrásokat foglalják magukban. Az Egyesült Királyság által 2020 végén a fennálló kötelezettségekhez tett hozzájárulások egyéb bevételt képeznek, és így csökkentik a nemzeti hozzájárulásokat.

2. táblázat – A kötelezettségvállalások visszavonására vonatkozó 2020–2024. évi előrejelzés

* A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keretben javasolt kötelezettségvállalások tekintetében nincs feltételezett visszavonás.

3. táblázat – A fennálló kötelezettségvállalások változása 2020-tól 2024-ig

* A 2014–2019 közötti időszakban elkülönített eredményességi tartalék beletartozik a RAL-ba, de a tervek szerint 2020 előtt nem kerül sor e kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kifizetésre. A RAL nem tartalmazza a harmadik országok hozzájárulásaiból származó bevételekből generált fennálló kötelezettségvállalásokat.                

(1)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (HL L 193., 2018.7.30.).

(2)

HL C66 I, 2019.2.19., 1. o.

(3)

COM(2018) 321–328, (2018. május 2.).

(4)

COM(2018) 687 final (2018. október 10.).

(5)

COM(2019) 300 final (2019. április 15).

(6)

COM(2019) 320 final (2019. május 15).

(7)

COM(2019) 205 final (2019. május 22).

(8)

SEC(2019) 250 (2019. június 5.).

(9)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2000 rendelete (2018. december 12.) az (EU) 2015/1523 és az (EU) 2015/1601 tanácsi határozat végrehajtásának támogatására lekötött fennmaradó összegek újbóli lekötése vagy ezen összegeknek a nemzeti programok keretében megvalósuló egyéb intézkedésekhez történő hozzárendelése tekintetében az 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 328., 2018.12.21.).