52019BP0326

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52019BP0326 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52019BP0326

Az Európai Parlament 2019. március 28-i állásfoglalása az Európai Parlament 2020. évi pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól (2019/2003(BUD))

HL C 108., 2021.3.26, p. 1032–1038 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

HTML

PDF

Official Journal

2021.3.26.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 108/1032

P8_TA(2019)0326

A 2020. évi pénzügyi évre tervezett bevételek és kiadások – I. szakasz – Európai Parlament

Az Európai Parlament 2019. március 28-i állásfoglalása az Európai Parlament 2020. évi pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól (2019/2003(BUD))

(2021/C 108/57)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

—

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

—	tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre (2),

—	tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra (3),

—	tekintettel az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeknek a módosításáról szóló, 2013. október 22-i 1023/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4),

—	tekintettel a szexuális zaklatás és bántalmazás ellen az Unióban folytatott küzdelemről szóló, 2017. október 26-i állásfoglalására (5),

—	tekintettel az Európai Parlament 2019. évi pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2018. április 19-i állásfoglalására (6),

—	tekintettel az Unión belüli, munkahelyen, nyilvános térben és a politikai életben elkövetett megfélemlítés és szexuális zaklatás megelőzését és az ellenük való küzdelmet szolgáló intézkedésekről szóló, 2018. szeptember 11-i állásfoglalására (7),

—	tekintettel az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetési tervezetéről szóló tanácsi álláspontról szóló, 2018. október 24-i állásfoglalására (8),

—	tekintettel az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének második tervezetéről szóló tanácsi álláspontról szóló, 2018. december 12-i állásfoglalására (9),

—	tekintettel a nemek közötti egyenlőség Európai Parlamenten belüli érvényesítéséről szóló, 2019. január 15-i állásfoglalására (10),

—	tekintettel a Parlament 2020. évi pénzügyi évre vonatkozó előzetes költségvetési javaslattervezetének kidolgozása céljából a főtitkár által az Elnökséghez továbbított jelentésre,

—	tekintettel az Elnökség által 2019. március 25-én, az eljárási szabályzat 25. cikkének (7) bekezdése és 96. cikkének (1) bekezdése értelmében elkészített, előzetes költségvetési javaslattervezetre,

—	tekintettel a Költségvetési Bizottság által az eljárási szabályzat 96. cikkének (2) bekezdése értelmében elkészített költségvetési javaslattervezetre,

—	tekintettel eljárási szabályzata 96. cikkére,

—	tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0182/2019),

A.	mivel ez az eljárás az új jogalkotási ciklusban kezdeményezett ötödik teljes költségvetési eljárás és 2020 a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret hetedik éve;

mivel a 2020. évi költségvetés – a főtitkár jelentésében javasoltak szerint – az V. fejezet felső határa előző évhez képest történő növelésének (infláció és reálnövekedés) figyelembevételével készül, ami nagyobb teret enged a növekedést és a beruházásokat illetően, valamint lehetővé teszi a megtakarítások elérését célzó és a hatékonyság javítására irányuló politikák végrehajtásának folytatását;

mivel a főtitkár által a 2020. évi költségvetés tekintetében javasolt kiemelt célkitűzések közé tartoznak a következők: a szükséges források biztosítása az új Parlament és Bizottság megválasztását követő első teljes évre, valamint források biztosítása a polgárokkal való kapcsolattartásra, a többéves ingatlanprojektekre, a biztonságra és az informatikai fejlesztésre irányuló kiemelt projektek számára;

D.	mivel az előzetes költségvetési javaslattervezetben a főtitkár által 2020-ra javasolt költségvetés 2 068 530 000 EUR, ami összesen 3,58 %-os növekedést jelent a 2019. évi költségvetéshez képest, valamint a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret V. fejezetének 18,38 %-át teszi ki;

mivel a költségvetés közel kétharmada indexált kiadás, amely a személyzeti szabályzat és a képviselők statútuma értelmében elsősorban az aktív vagy nyugdíjazott képviselők (21 %) és személyzet (35 %) kiigazított javadalmazására, nyugdíjaira, egészségügyi kiadásaira és juttatásaira, valamint épületekre (13 %) van előirányozva ágazatspecifikus indexálás vagy az inflációs ráta alapján;

mivel a Parlament 2016. évi pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2015. április 29-i állásfoglalásában (11) már hangsúlyozta, hogy a költségvetését reális alapokra kell helyezni, és a költségvetési fegyelem, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően kell kialakítani; megállapítja, hogy az átalányösszegek hasznos és széles körben elismert eszközt jelentenek a rugalmasság és az átláthatóság növeléséhez;

G.	mivel a Parlament költségvetésének biztosítania kell a Parlament teljes körű jogalkotási hatáskörének érvényesülését, és lehetővé kell tennie megfelelő működését;

H.	mivel a Parlamentnek mint a költségvetési hatóság egyik ágának hitelessége azon képességétől függ, hogy saját kiadásait milyen mértékben tudja kézben tartani, valamint hogy uniós szinten fejleszteni tudja-e a demokráciát;

I.	mivel 2020 lesz az első teljes év a választások után, és így az alapvető politikai és támogatási tevékenységek szokásos üteméhez való visszatérés éve is;

J.	mivel az önkéntes nyugdíjalapot 1990-ben hozta létre az Elnökségnek a kiegészítő (önkéntes) nyugdíjrendszerre vonatkozó szabályzata (12);

K.	mivel az Európai Számvevőszék 1999. június 16-án„Az Európai Parlament képviselőinek nyugdíjprogramja és alapja” címmel kibocsátotta 5/99. sz. véleményét;

Általános keret

hangsúlyozza, hogy a Parlament költségvetésének a 2020. évi költségvetésben való részarányát az V. fejezet felső határának 20 %-a alatt kell tartani; megállapítja, hogy a 2020-ra vonatkozó költségvetési javaslat szintje 18,22 %-os, ami alacsonyabb, mint a 2019-ben elért szint (18,51 %), és az elmúlt több mint 15 évben a legalacsonyabb részesedés az V. fejezetből;

kiemeli, hogy a Parlament költségvetésének túlnyomó részét jogszabályi vagy szerződéses kötelezettségek rögzítik, és éves indexálás alá esik;

kéri a főtitkárt és az Elnökséget, hogy a következő alkalommal elvi megfontolásokból olyan európai parlamenti becsléseket nyújtson be a BUDG bizottságnak, amelyek jobban megközelítik az Európai Bizottság által előre jelzett inflációs rátát, illetve azzal megegyeznek;

támogatja az egyeztetési eljárás során az Elnökség és a Költségvetési Bizottság között 2019. március 19-én létrejött megállapodást, melynek értelmében a 2019. évi költségvetéshez képest a növekedést 2,68 %-ban állapították meg, amely megfelel a 2020. évi általános szintre vonatkozó, 2 050 430 000 EUR-t kitevő becsléseinek, annak érdekében, hogy az Elnökség által 2019. március 11-én jóváhagyott előzetes költségvetési javaslattervezetben megállapított kiadások szintjét csökkentsék 18,1 millió EUR-val, valamint hogy ennek megfelelően csökkentsék a következő költségvetési sorok tekintetében javasolt előirányzatokat: 1004 – Szokásos utazási költségek; 1200 – Javadalmazás és juttatások; 1402 – Egyéb alkalmazottak – Gépjárművezetők a Főtitkárságon; 2007 – Építkezések és épületek belső kialakítása; 2022 – Az épületek karbantartása, fenntartása, működtetése és tisztítása; 2024 – Energiafogyasztás; 2101 – Informatika és telekommunikáció – A működéssel kapcsolatos ismétlődő tevékenységek – Infrastruktúra; 212 – Bútorok; 214 – Műszaki berendezések és felszerelések; 300 – A személyzet kiküldetései és a három munkahely közötti hivatalos útjai során felmerülő költségek; 302 – Fogadási és reprezentációs költségek; 3040 – Belső ülésekhez kapcsolódó egyéb költségek; 3042 – Ülések, kongresszusok, konferenciák és küldöttségek; 422 – Parlamenti asszisztensek alkalmazásával kapcsolatos kiadások; úgy határoz, hogy az 1650. jogcímre (Orvosi szolgálat) 140 000 EUR, a 320. jogcímcsoportra (Szakértelem igénybevétele) 160 000 EUR és a 3211. jogcímre (tudományos médiaközpont) 400 000 EUR további előirányzatot biztosít; üdvözli, hogy az említett változásokat az Elnökség 2019. március 25-én elfogadta;

javasolja, hogy a Parlament szervezeti egységei módosítsák a megjegyzéseket az 1650. jogcím (Orvosi szolgálat) alatt, mivel a kiegészítő 140 000 EUR-s előirányzat a pszichológiai és szexuális zaklatás megelőzésével és az ellene való küzdelemmel foglalkozó közvetítő és pszichológus költségeinek fedezésére szolgál, valamint a 320. jogcím (Szakértelem beszerzése) alatt, mivel a kiegészítő 160 000 EUR-s előirányzat a pszichológiai és szexuális zaklatás megelőzése, kivizsgálása és az ellene való küzdelem terén a szakértelem és szakértők igénybevételével kapcsolatos költségek fedezésére szolgál;

megállapítja, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépése a rendezett kilépés forgatókönyve alapján került számításba vételre, a brexitről szóló megállapodás és a politikai nyilatkozat 2018. november 25-i, Európai Tanács általi jóváhagyása alapján, amely szerint az Egyesült Királyság 2020-ig hozzájárul az uniós költségvetéshez; megjegyzi, hogy a kilépésből származó megtakarítások nagy része már beépítésre került a 2019. évi költségvetésbe, és hogy 2020-ra csak egyes kiadások kis mértékű csökkenése várható amiatt, hogy 46-tal kevesebb képviselő lesz;

megjegyzi, hogy abban az esetben, ha az Egyesült Királyság nem lép ki az Unióból, vagy megállapodás nélkül lép ki, a javasolt előirányzatokat a költségvetési eljárás során kiigazíthatja az Elnökség, a Költségvetési Bizottság vagy a plenáris ülés;

hangsúlyozza, hogy a Parlament fő feladatai a következők: a Tanáccsal közösen társjogalkotó és döntést hoz az uniós költségvetésről, képviseli a polgárokat és ellenőrzi a többi uniós intézmény munkáját;

kiemeli a Parlament szerepét az európai politikai tudatosság építésében és az Unió értékeinek támogatásában;

10.

hangsúlyozza, hogy megtakarításokra van szükség a főtitkár javaslatához képest, hogy a javaslatban meghatározott növekedés jobban megközelítse a 2020-ban várható általános inflációs rátát, valamint hogy határozottan ösztönözni kell minden, a közpénzek hatékonyabb és átláthatóbb felhasználására irányuló törekvést;

Átláthatóság és pontosság

11.

megállapítja, hogy nőtt az átláthatóság a főtitkár jelentéseinek készítése során, például a közép- és hosszú távú tervezésre, a befektetésekre, a jogszabályi kötelezettségekre, a működési kiadásokra és a módszertanra vonatkozó, a Parlament és a Tanács által kért további információk megadásával;

12.

kéri, hogy a 2020. évi költségvetés túltervezésének elkerülése érdekében a parlamenti költségvetés reális és pontos legyen, ami a szükségletek és az azok fedezésére szolgáló költségek összeegyeztetését illeti;

13.

hangsúlyozza, hogy maximális gondossággal kell eljárni annak biztosítása érdekében, hogy a Parlament rendelkezésére álló összes költségvetési és személyzeti erőforrás a lehető legköltséghatékonyabb módon kerüljön felhasználásra azért, hogy az intézmény és a képviselők sikeresen láthassák el legfontosabb feladatukat: a jogalkotást; ismételten hangsúlyozza, hogy ehhez a munkamódszerek gondos tervezésére és szervezésére van szükség, illetve, ahol lehetséges, a tisztségek és struktúrák összevonására a felesleges bürokrácia, a funkcionális átfedések és az erőfeszítések és források megkettőzésének elkerülése céljából;

A polgárok bevonása

14.

üdvözli az Europa Experience központok, azaz olyan kiállítások megnyitását, amelyek a brüsszeli Parlamentárium sikeres koncepciójának kicsinyített változatait megtestesítő kiállítási terekként működnek; megállapítja, hogy a kapcsolattartó irodákban öt új Europa Experience központ felállítását tervezik 2020-ig;

15.

megjegyzi, hogy a kapcsolattartó irodákban az öt új Europa Experience központ felállítására előirányzott összeg magában foglalja magát a Kommunikációs Főigazgatóság által irányított kiállítási infrastruktúrát, a kiállítási területeket azonban nem; további részleteket kér a költségvetés 2019. őszi parlamenti olvasata előtt a várható összes költség nagyságrendjéről;

16.

tudomásul veszi a tagállamokban utazó kiállítások létrehozását, amelyek közelebb hozzák az Uniót a polgárokhoz;

17.

a főtitkártól részletes, tényszerű és mélyreható jelentést kér a DG COMM 51 pozíciójának hozzáadott értékéről; kéri, hogy július végéig nyilvánosan mutassák be ezt a jelentést a BUDG bizottságban;

Ingatlan- és közlekedéspolitika

18.

megismétli, hogy a költségvetési rendelet 266. cikkét kellőképpen figyelembe vevő, átlátható, korai információkon alapuló döntéshozatali folyamatra van szükség az ingatlanpolitika területén;

19.

nem ért egyet az aktuális ingatlanprojektekhez való hozzájárulás érdekében történő, év végi gyűjtőátcsoportosítás folyamatban lévő gyakorlatával; hangsúlyozza, hogy az ilyen gyűjtőátcsoportosítás rendszeresen azonos fejezetekben, címeken, és gyakran pontosan ugyanazokon a költségvetési sorokon történik, és felteszi magának a kérdést, hogy az összegek tudatosan vannak-e túlbecsülve annak érdekében, hogy a Parlament ingatlanpolitikájának finanszírozásához forrást teremtsenek; úgy véli, hogy az ingatlanpolitikát átlátható módon, a rá vonatkozó költségvetési sorokból kell finanszírozni;

20.

javasolja, hogy egy rendszeres és előretekintő ingatlanpolitika keretében, az összes épület éves költségvetési tervezése során különítsenek el a teljes új építési költségek 3 %-át kitevő összeget a karbantartási és felújítási kiadásokra; hangsúlyozza, hogy egy olyan ingatlanstratégiára van szükség, amely költséghatékonyságot biztosít, és kiemeli az épületek közelségéből eredő potenciális előnyöket, például a háttérirodai funkciók és az irodaterület és irodák megosztásából eredő szinergiákat;

21.

megállapítja, hogy az új Konrad Adenauer épület teljes keleti szárnyának átvétele és a beköltözés 2020-ra várható, és megjegyzi, hogy az új nyugati szárnyon közvetlenül ezt követően megkezdődnek a munkálatok; megjegyzi, hogy az építkezés végső szakaszában költségek várhatók a projektmenedzsmenttel kapcsolatban, így például a jelentős költöztetési műveletekhez, az első felszereléshez és az építési terület biztonsági felügyeletéhez kapcsolódóan;

22.

tudomásul veszi, hogy a meglévő luxembourgi épületek bérleti díja és karbantartása még egész évre szerepel a költségvetésben, tekintettel arra, hogy a meglévő épületekből való kiköltözésre csak fokozatosan kerülhet sor; kéri a főtitkárt, hogy adjon részletes felvilágosítást a fokozatos kiköltözéssel kapcsolatban, és magyarázza meg, hogy miért nem lehetségesek megtakarítások már 2020-ban;

23.

további részleteket kér az előkészítő műszaki munkákkal, többek között a például a PHS épületben található funkciók más épületekbe történő áthelyezésével kapcsolatban; kéri, hogy a Költségvetési Bizottság a költségvetés 2019. őszi parlamenti olvasata előtt kapjon tájékoztatást a részletes becslésekről és a költségek felosztásáról;

24.

kétségbe vonja az alábbi javasolt fejlesztések rendkívül magas költségeit: az Atrium épület látogatói szemináriumi termeinek berendezése (8,720 millió EUR), az Esplanade terület többfunkciós terének létrehozása (2,610 millió EUR), önkiszolgáló étterem létrehozása a strasbourgi SDM épületben (1,9 millió EUR); felkéri a főtitkárt, hogy még a költségvetés 2019. őszi parlamenti olvasata előtt bocsásson a Költségvetési Bizottság rendelkezésére a fenti határozatokhoz kapcsolódó minden információt;

25.

úgy véli, hogy további megtakarításokat kellene elérni a képviselők és asszisztenseik irodabútorára fordított kiadások terén, tekintettel ezen irodáknak a 2019. évi mandátum kezdetén esedékes teljes felújítására;

26.

aggodalommal tölti el, hogy a Parlament Indonéziában (Jakarta), Etiópiában (Addisz-Abeba) és az Egyesült Államokban(New York) ki kívánja szélesíteni tevékenységét és diplomáciai jelenlétét; sajnálja, hogy annak ellenére, hogy nem készült átfogó költség-haszon elemzés, és a helyszínek kiválasztására szolgáló érvek nem kerültek részletesen kidolgozásra, az Elnökség mégis egyetértett a javaslattal, valamint azzal, hogy a Parlament washingtoni irodájának jelenlegi vezetőjét nevezzék ki a jakartai iroda új vezetőjévé; sürgeti ezért a főtitkárt, hogy nevezze meg az érintett költségvetési sorokat, és hogy tisztázza ezt az átláthatatlan helyzetet azzal, hogy bemutatja a különböző helyszínekre, és a jakartai új irodavezető kinevezésére vonatkozó döntéshozatal folyamatát; egyidejűleg úgy véli, hogy a határozatot fel kell függeszteni;

27.

úgy véli, hogy egyetlen székhely esetén a Parlament költségvetésében potenciális megtakarításokat lehetne elérni; emlékeztet a Számvevőszék 2014. évi elemzésére, amely a Parlament több földrajzi helyszínen való elhelyezkedésének költségét évi 114 millió EUR-ra becsülte; emlékeztet továbbá arra, hogy a Parlament több földrajzi helyszínen való elhelyezkedése miatt kerül sor a Parlament személyi állománya összes kiküldetésének 78 %-ára, és hogy ennek a környezeti hatása 11 000 és 19 000 tonna közötti szén-dioxid-kibocsátás; ezért ütemtervet kér az egyetlen székhely megvalósítása érdekében;

Biztonság

28.

megjegyzi, hogy a 2020. évi költségvetés a Parlament biztonságának jelentős javítását célzó, 2016-ban megkezdett lényeges beruházások végső részleteit tartalmazza; rámutat, hogy ezek a projektek különböző területeket ölelnek fel, főként az épületekhez, a berendezésekhez és a személyzethez, illetve a kiberbiztonság és a kommunikáció biztonságának javításához kapcsolódnak;

29.

hangsúlyozza, hogy az iPACS projekt a Parlament számára korszerű és integrált biztonsági technológiákat biztosít az épületbiztonsággal kapcsolatos fennmaradó hiányosságok megszüntetése érdekében, és 2020 lesz a projekt végrehajtásának ötödik és utolsó éve; felkéri a főtitkárt, hogy részletesen foglalja össze az épületek biztonságához kapcsolódó, 2016 óta felmerülő összes kiadást;

30.

úgy véli, hogy az informatikai eszközök fontos eszközök a képviselők és a személyzet számára munkájuk végzéséhez, de ki lehetnek téve kibertámadásoknak; ezért üdvözli a kiberbiztonsági tevékenységekkel foglalkozó csoport elmúlt két évben végrehajtott megerősítését, és különösen azt, hogy a teljes működés megvalósítása és a kiberbiztonsági cselekvési terv végrehajtásának lezártával az erre a célra szolgáló költségvetés már csak az infláció fedezése céljából fog növekedni;

31.

üdvözli a képviselőknek nyújtott szolgáltatások javítására az informatikai alkalmazások fejlesztésébe való folyamatos beruházás, az e-Parlament program folytatása, a gépi tanulás terén a fordítási memóriák programja révén végzett kutatás és fejlesztés, valamint a konferenciatermek technikai kezelésére vonatkozó többéves projekt révén tett erőfeszítéseket; további tájékoztatást kér az elmúlt években ezekre a programokra fordított teljes összegről; tudomásul veszi e projektek hosszú távú fokozatos végrehajtását annak érdekében, hogy a költségeket fel lehessen osztani különböző pénzügyi évekre;

Képviselőkkel és akkreditált parlamenti asszisztensekkel kapcsolatos kérdések

32.

kéri az Elnökséget, hogy dolgozzon ki technikai megoldást arra, hogy a képviselők akkor is gyakorolhassák szavazati jogukat, amikor szülési szabadságon, apasági vagy betegszabadságon vannak;

33.

úgy véli, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek szociális és nyugdíjjogosultságait tiszteletben kell tartani; ezzel kapcsolatban megismétli azon kérését, hogy működőképes megoldást kell találni azon akkreditált parlamenti asszisztensek vonatkozásában, akik a jelenlegi hivatali idő lejártát követően, miután két parlamenti ciklust megszakítás nélkül végigdolgoztak, nem lesznek jogosultak az európai nyugdíjrendszer juttatásaira, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt, ugyanis a személyzeti szabályzatban előírtak szerint szükséges tíz évből hiányzik majd valamennyi szolgálati idejük a 2014. évi korai választások és az akkreditált parlamenti asszisztensek új szerződéseinek a 2009. évi választások utáni időszak jelentős munkaterhelése miatti késedelmes jóváhagyása következtében; felszólítja ezért a főtitkárt, hogy terjesszen elő új, gyakorlatias és hiteles javaslatot, amelynek célja a probléma végleges megoldása;

34.

tudomásul veszi az akkreditált parlamenti asszisztensek juttatásainak felülvizsgálatát a Parlament három munkahelye közötti kiküldetésekhez kapcsolódó utazások tekintetében; emlékeztet azonban arra a többször megismételt kérésére, hogy az Elnökség tegyen lépéseket a juttatási arányok teljes összehangolása érdekében a Parlament három munkahelye közötti kiküldetésekhez kapcsolódó utazások tekintetében, a tisztviselők, az egyéb alkalmazottak és az akkreditált parlamenti asszisztensek vonatkozásában, a következő jogalkotási ciklustól kezdődően;

35.

üdvözli az Elnökségnek a képviselők gyakornokaira vonatkozóan 2018. december 10-én hozott határozatát, amely 2019. július 2-án lép hatályba; hangsúlyozza, hogy a gyakornokok kötelező minimális javadalmazásának tisztességes jövedelmet kell biztosítania számukra, ahogy az az uniós intézmények igazgatásában foglalkoztatott gyakornokok esetében is történik;

36.

elvárja, hogy a Parlament fordítószolgálata teljesítse alapvető feladatát, vagyis támogassa az uniós jogalkotást és a képviselőket feladataik ellátásában azzal, hogy kiváló minőségű fordításokat készít a jövőre vonatkozó fenntartható stratégia keretein belül;

37.

ismételten aggodalmának ad hangot a plenáris ülések során a szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások tolmácsolásával kapcsolatos többletkiadások miatt; sürgeti a főtitkárt, hogy készítsen részletes költségkimutatást a szavazásokhoz fűzött szóbeli indokolásokról; emlékeztet a szavazási álláspontjukat kifejteni, vagy a választóik érdekeinek megfelelő kérdéseket felvetni kívánó képviselők rendelkezésére álló egyéb lehetőségekre, mint például a szavazáshoz fűzött írásbeli indokolásra, valamint a különböző nyilvános kommunikációs eszközökre; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy jelentős megtakarítások elérése érdekében a szavazásokhoz fűzött szóbeli indokolásokat meg kell szüntetni;

38.

emlékeztet a képviselők statútuma 27. cikkének (1) és (2) bekezdésére, amely szerint „Az Európai Parlament által létrehozott önkéntes nyugdíjalap e statútum hatálybalépése után továbbra is működik azon képviselők vagy volt képviselők számára, akik ezen alapban jogokat vagy várományokat szereztek”, és hogy „A szerzett jogok és várományok teljeskörűen fennmaradnak”; felszólítja a főtitkárt és az Elnökséget, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben a képviselők statútumát, és a nyugdíjalap vonatkozásában haladéktalanul dolgozzanak ki egyértelmű tervet a Parlament számára arra vonatkozóan, hogy vállalja és vegye át a képviselők önkéntes nyugdíjalapjára vonatkozó kötelezettségeket; megismétli e tekintetben azon kérését, hogy a Számvevőszék vizsgálja meg az önkéntes nyugdíjalapot, és kéri annak megvizsgálását, hogy a képviselők statútumának rendelkezései alapján hogyan lehet biztosítani az önkéntes nyugdíjalap fenntartható finanszírozását a teljes átláthatóság fenntartása mellett;

39.

megismétli, hogy a képviselők általános költségtérítésével kapcsolatban átláthatóságra van szükség; sajnálja, hogy az Elnökség nem tudott e tekintetben nagyobb átláthatóságot és elszámoltathatóságot bevezetni; kéri, hogy a képviselők legyenek teljes mértékben elszámoltathatók az e juttatás keretében nyújtott kiadásaikért;

A személyzettel kapcsolatos kérdések

40.

úgy véli, hogy egy olyan időszakban, amikor az uniós intézmények rendelkezésére álló pénzügyi és személyzeti erőforrások valószínűleg egyre korlátozottabbak lesznek, meg kell határozni azokat a területeket, többek között – de nem kizárólag – azokat az informatikai szolgáltatásokat és a biztonsági, tolmácsolási és fordítási szolgáltatásokat, illetve a gépjárművezetői szolgáltatásokat, ahol a Parlament és a többi uniós intézmény tapasztalatai alapján növelni lehetne a háttérirodai funkciók közötti szinergiákat, teljes mértékben figyelembe véve az irányítási nehézségeket és a méretbeli különbségeket, méltányos együttműködési megállapodások kialakítása érdekében;

41.

kéri, hogy a képviselők számára vezessék be azt a követelményt, hogy az általános költségtérítéshez kapcsolódó elszámolásokat külső könyvelő ellenőrizze legalább a képviselői mandátum végén; kéri továbbá a kiadások nyilvánosságra hozatalát oly módon, hogy az Európai Parlament honlapján a képviselők ezen adatokat tartalmazó személyes oldalaira mutató linket helyeznek;

42.

üdvözli a Parlament, a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság közötti meglévő együttműködési megállapodásokat, amelyek célja, hogy azonosítsák azokat az egyéb területeket, ahol a háttérirodai funkciókat meg lehetne osztani; felkéri a főtitkárt, hogy értékelje az uniós intézmények közötti meglévő együttműködést a további lehetséges szinergiák és megtakarítások azonosítása érdekében;

43.

fenntartja a minden polgár számára való hozzáférhetőség elvét; a plenáris ülésen elfogadott azon kéréssel összhangban, hogy vezessék be a plenáris ülés valamennyi vitájának nemzetközi jelnyelvre történő tolmácsolását, felszólítja a főtitkárt, hogy elemezze a kérés megvalósíthatóságát;

44.

emlékeztet az Unióban a szexuális zaklatás és bántalmazás ellen folytatott küzdelemről, valamint a megfélemlítés és szexuális zaklatás megelőzését és az ellenük való küzdelmet szolgáló intézkedésekről szóló, 2017. október 26-i, 2018. szeptember 11-i és 2019. január 15-i parlamenti állásfoglalások ajánlásaira; támogatást kér a zaklatások megelőzésével foglalkozó és a Parlament személyzetének tanácsot nyújtó bizottság külső ellenőrzésének kiszélesítéséhez szükséges külső szakértelemmel kapcsolatos költségek fedezéséhez; előirányzatokat kér a Parlament számára a zaklatással szemben folytatott küzdelemről szóló állásfoglalásban rögzített reformintézkedések teljes körű végrehajtásának fedezésére, beleértve a valamennyi alkalmazott, akkreditált parlamenti asszisztens és képviselő számára nyújtott gyakori kötelező zaklatásellenes képzéseket; továbbá véleménye szerint előirányzatokra van szükség a zaklatási ügyek Parlamenten belüli megelőzésével és kezelésével foglalkozó közvetítők és egyéb szakértők költségeinek fedezésére, a bizalmi személyek és a jelenlegi struktúrák hálózatával együtt;

45.

javasolja a videokonferenciák és egyéb technológiák nagyobb mértékű használatát a környezet védelme és erőforrások megtakarítása érdekében, különösen az alkalmazottak három helyszín közötti szolgálati útjainak csökkentésével;

Egyéb kérdések

46.

úgy véli, hogy felül kell vizsgálni a Parlament költségvetési javaslatának elfogadására irányuló eljárást, figyelembe véve a Parlament belső költségvetési eljárásával foglalkozó munkacsoport által kidolgozott, folyamatosan fejlesztett dokumentumot, tiszteletben tartva a képviselőcsoportok azon kívánságát, hogy egyszerűsítsék a jelenlegi eljárást, tegyék azt hatékonyabbá, csökkentve a képviselők és a személyzet munkaterhelését, valamint növeljék az átláthatóságot, és tisztázzák az érintett szereplők közötti felelősségi köröket; emlékeztet arra, hogy a jelenlegi eljárás során a Költségvetési Bizottság kétszer végzi el ugyanazokat a feladatokat, a tavaszi szakaszban (egyeztetés az Elnökséggel a Parlament költségvetési javaslatának elfogadása érdekében) és az őszi szakaszban (költségvetési módosítások benyújtása), ami több üléshez, több dokumentum elkészítéséhez és több kapcsolódó költséghez (fordítások, tolmácsolás stb.) vezet;

47.

kéri a televízióállomásokkal, a közösségi médiával és további partnerekkel együttműködő európai tudományos médiaközpont megfelelő finanszírozásának fenntartását annak érdekében, hogy képzési célokat határozzanak meg fiatal újságírók számára, különösen az új tudományos és technológiai fejlődéssel, valamint a tényeken alapuló, szakértők által megvizsgált hírekkel kapcsolatban;

48.

felhívja a főtitkárt és az Elnökséget, hogy alakítsák ki a teljesítményalapú költségvetés-tervezés és a környezeti fenntarthatóság kultúráját a Parlament igazgatásában, valamint a karcsú menedzsmentre vonatkozó megközelítést annak érdekében, hogy fokozzák a hatékonyságot, valamint csökkentsék a papírmunkát és a bürokráciát az intézmény belső munkavégzésében; hangsúlyozza, hogy a karcsú menedzsment a munkavégzés folyamatos javítását jelenti az egyszerűsítésnek és az adminisztratív személyzet tapasztalatának köszönhetően;

49.

kéri, hogy az európai politikai pártok és európai alapítványok számára elérhető pénzeszközök kezelése és felhasználása teljes mértékben átlátható módon történjen; kéri az európai politikai pártok és alapítványok költségvetési kiadásainak alapos értékelését és ellenőrzését; felhívja a figyelmet az európai politikai pártok tevékenységének magánvállalatok által történő támogatásából származó összeférhetetlenségre; kéri ezért, hogy tiltsák meg, hogy bármely magánvállalat az európai politikai pártok vagy európai alapítványok részére adakozzon vagy támogatást nyújtson;

o o

50.

elfogadja a 2020. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetési javaslatot;

51.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a költségvetési javaslatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.

(2) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.

(3) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(4) HL L 287., 2013.10.29., 15. o.

(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0417.

(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0182.

(7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0331.