(1)

Az 1286/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) létrehozott, a Bizottság által a tagállamokkal és a társult országokkal együttműködésben végrehajtott Fiscalis 2020 program és annak elődjei jelentős mértékben járultak hozzá az Unión belül az adóhatóságok közötti együttműködés megkönnyítéséhez és fokozásához. A részt vevő országok adóhatóságai is elismerték az említett programok hozzáadott értékét, többek között az uniós tagállamok és az adózók pénzügyi és gazdasági érdekeinek védelme tekintetében. A következő évtizedben várható problémák csak úgy kezelhetők, ha a tagállamok a közigazgatási területük határain túlra is kitekintenek, és szorosan együttműködnek partnereikkel.

(2)

A Fiscalis 2020 program uniós keretet kínál a tagállamoknak ezen együttműködési tevékenységek továbbfejlesztésére, és ez a keret költséghatékonyabb, mint ha minden tagállam két- vagy többoldalú alapon külön-külön hozna létre együttműködési kereteket. Ezért az említett program folytatását egy ugyanezen területre vonatkozó új program, a Fiscalis program (a továbbiakban: program) létrehozásával kell biztosítani.

(3)

Azzal, hogy a program az egységes piacot támogató, az Unió versenyképességét javító, valamint az Unió és tagállamai pénzügyi és gazdasági érdekeit védő keretet biztosít az intézkedésekhez, várhatóan hozzájárul az adópolitika és az adózással kapcsolatos uniós jogszabályok végrehajtásának támogatásához; az adócsalás, az adókijátszás , az agresszív adótervezés és az adóztatás kettős elmaradásának megelőzéséhez és leküzdéséhez; a határokon átnyúló ügyletek kapcsán a polgárokra és a vállalkozásokra háruló szükségtelen adminisztratív terhek megelőzéséhez és csökkentéséhez; a tisztességesebb és hatékonyabb adórendszerek támogatásához; az egységes piacban rejlő lehetőségek teljes kiaknázásához és az Unión belüli tisztességes verseny előmozdításához ; ▌annak támogatásához, hogy a nemzetközi fórumokon közös uniós megközelítés érvényesüljön , továbbá az adóhatóságok adminisztratív kapacitásépítésének támogatásához, többek között a jelentéstételi és ellenőrzési technikák korszerűsítése révén ; valamint az alkalmazottaik ezzel kapcsolatos képzésének támogatásához.

(4)

Ez a rendelet meghatározza a program pénzügyi keretösszegét, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (4) 17. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(5)

A harmadik országok csatlakozási és társulási folyamatának támogatása érdekében a programnak – bizonyos feltételek teljesítése esetén – nyitva kell állnia a csatlakozó és a tagjelölt országok, valamint a potenciális tagjelöltek és az európai szomszédságpolitika partnerországai előtt. Más harmadik országok számára is nyitva állhat, az Unió és ezen országok által megkötött, az Unió bármely programjában való részvételükre kiterjedő egyedi megállapodásokban megállapított feltételekkel összhangban.

(6)

E programra alkalmazni kell az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (5) (a továbbiakban: költségvetési rendelet). A költségvetési rendelet megállapítja az Unió költségvetésének végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre és a külső szakértők költségeinek megtérítésére – vonatkozó szabályokat.

(7)

A Fiscalis 2020 program keretében alkalmazott intézkedések megfelelőnek bizonyultak, ezért azokat meg kell tartani. Annak érdekében, hogy a program végrehajtása egyszerűbbé és rugalmasabbá váljon, és ezáltal jobban teljesíthesse a célkitűzéseit, csak általános intézkedéskategóriákat kell meghatározni, a konkrét tevékenységeket szemléltető példák felsorolásával együtt , beleértve például a megbeszéléseket és hasonló egyszeri eseményeket, ezen belül adott esetben a közigazgatási hivatalokban való jelenlétet és a közigazgatási vizsgálatokban való részvételt, a projektalapú strukturált együttműködést, ezen belül adott esetben a közös ellenőrzéseket, valamint az informatikai kapacitásépítést, ezen belül adott esetben az adóhatóságoknak az összekapcsolt nyilvántartásokhoz való hozzáférését . Az intézkedéseknek adott esetben arra is törekedniük kell, hogy kiemelt témákkal foglalkozzanak a program célkitűzéseinek megvalósítása érdekében. Az együttműködésen és a kapacitásépítésen keresztül a Fiscalis programnak elő kell mozdítania és támogatnia kell az innováció terjedését és multiplikátorhatását is, hogy ezáltal még tovább javuljon az adóügyek terén meghatározott alapvető prioritások teljesítésére való képesség.

(8)

Tekintettel az adózók fokozódó mobilitására, a határokon átnyúló ügyletek számára, a pénzügyi eszközök – uniós határokon messze túlnyúló – nemzetköziesedésére és ebből eredően az adócsalás, az adókijátszás és az agresszív adótervezés nagyobb kockázatára , az Uniónak vagy a tagállamoknak érdekük fűződhet ahhoz, hogy az európai elektronikus rendszereket testre szabják vagy kiterjesszék a programhoz nem társult harmadik országokra és nemzetközi szervezetekre. Ezáltal elkerülhetnék különösen a két hasonló elektronikus rendszer – az Unión belüli, illetve a nemzetközi információcserét szolgáló rendszer – kifejlesztésével és működtetésével járó adminisztratív terheket és költségeket. Ezért ha az ilyen érdekek kellően indokolják, az európai elektronikus rendszereknek a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés érdekében történő módosítása vagy kiterjesztése költségeinek a program keretében elszámolható költségeknek kell lenniük.

(9)

Tekintettel a globalizáció jelentőségére, illetve az adócsalás, az adókijátszás és az agresszív adótervezés elleni fellépés fontosságára, a programnak továbbra is lehetőséget kell biztosítania külső szakértőknek a költségvetési rendelet 238. cikke szerinti bevonására. Ezeknek a külső szakértőknek elsősorban kormányzati szerveket – köztük a programhoz nem társult harmadik országok , ezen belül a legkevésbé fejlett országok kormányzati szerveit –, valamint nemzetközi szervezeteket, a gazdálkodókat, az adózókat vagy a civil társadalmat kell képviselniük. A legkevésbé fejlett ország alatt olyan nem uniós országot vagy területet kell érteni, amely jogosult arra, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottsága által közzétett és az Egyesült Nemzetek Szervezetének meghatározásán alapuló vonatkozó jegyzékkel összhangban hivatalos fejlesztési támogatásban részesüljön. A szakértői csoportok szakértőit a bizottsági szakértői csoportok létrehozására és működésére vonatkozó horizontális szabályok megállapításáról szóló, 2016. május 30-i bizottsági határozat alapján kell kiválasztani. A személyes minőségükben, a köz érdekében való független eljárásra kijelölt szakértők tekintetében biztosítani kell, hogy pártatlanok legyenek, ne állhasson fenn összeférhetetlenség a szakmai szerepkörükkel, a kiválasztásukra és a részvételükre vonatkozó információk pedig nyilvánosan hozzáférhetők legyenek.

(10)

A Bizottság által a finanszírozási programok koherenciájának és egyszerűsítésének biztosítása érdekében tett kötelezettségvállalással összhangban – amelyet a 2010. október 19-i, „Az uniós költségvetés felülvizsgálata” című közleménye (6) tartalmaz – a forrásokat meg kell osztani más uniós finanszírozási eszközökkel, amennyiben a tervezett program szerinti intézkedések céljai több finanszírozási eszköz tekintetében közösek; a kettős finanszírozást ugyanakkor el kell kerülni. Az e program keretében végrehajtott intézkedéseknek biztosítaniuk kell az adópolitikát és az adóhatóságokat támogató uniós források felhasználásának koherenciáját.

(10a)

A Fiscalis programnak a költséghatékonyság érdekében ki kell használnia a kapcsolódó területek egyéb uniós intézkedéseivel esetlegesen fennálló szinergiákat, ideértve például a „Vám” programot, a csalás elleni uniós programot, az egységes piacra vonatkozó programot, valamint a reformtámogató programot.

(11)

Az informatikai kapacitásépítési intézkedésekre kell fordítani a program költségvetésének legnagyobb részét. Ezért egyedi rendelkezéseknek kell leírniuk az európai elektronikus rendszerek közös, illetve nemzeti összetevőit. Ezenkívül egyértelműen meg kell határozni a Bizottság és a tagállamok intézkedési körét és feladatait. A lehető legteljesebb mértékben biztosítani kell az európai elektronikus rendszerek közös és nemzeti összetevői közötti interoperabilitást és az érintett uniós programok más elektronikus rendszereivel való szinergiákat.

(12)

Jelenleg nincs olyan előírás, amely szerint többéves adóügyi stratégiai tervet kellene készíteni, hogy koherens és interoperábilis elektronikus adózási környezet jöjjön létre az Unióban. Az informatikai kapacitásépítési intézkedések koherenciájának és összehangolásának biztosítása érdekében a programnak rendelkeznie kell egy ilyen többéves adóügyi stratégiai terv létrehozásáról ; e tervezési eszköznek meg kell felelnie a vonatkozó kötelező erejű uniós jogi aktusokból eredő kötelezettségeknek, és nem haladhatja meg azok kereteit .

(13)

Ezt a rendeletet munkaprogramok útján kell végrehajtani. A célkitűzések középtávú és hosszú távú jellegére, valamint a korábban szerzett tapasztalatokra tekintettel a munkaprogramokat több évre kiterjedően kell kialakítani. Az éves munkaprogramokról a többéves – egyenként legfeljebb három évre szóló – munkaprogramokra való átállás csökkenteni fogja mind a Bizottság, mind a tagállamok adminisztratív terheit.

(14)

E rendelet kiegészítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a munkaprogramok elfogadására vonatkozóan .

(15)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (7) (22) és (23) bekezdése alapján a programot sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Ezek a követelmények – adott esetben – tartalmazhatnak mérhető mutatókat, amelyek alapul szolgálhatnak az eszköz helyszínen kifejtett hatásainak értékeléséhez. Az időközi és végső értékeléseknek – amelyeket legkésőbb a program végrehajtásának megkezdését, illetve befejezését követő négy éven belül el kell végezni – hozzá kell járulniuk a következő többéves pénzügyi keret döntéshozatali folyamatához. Emellett az időközi és végső értékeléseknek foglalkozniuk kell a program célkitűzéseinek megvalósítását gátló fennmaradó akadályokkal, és javaslatokat kell tenniük a legjobb gyakorlatra vonatkozóan. Az időközi és végső értékelés mellett a teljesítményjelentési rendszer részeként éves előrehaladási jelentéseket kell kiadni az elért haladás nyomon követése érdekében. E jelentéseknek a program adott évben lezajlott tevékenységei kapcsán tartalmazniuk kell egy összefoglalót a levont tanulságokról, valamint adott esetben a felmerült akadályokról.

(15a)

A Bizottságnak rendszeres szemináriumokat kell szerveznie az adóhatóságok számára a kedvezményezett tagállamok képviselőinek részvételével, hogy megvitassák a problémákat, és a program célkitűzéseinek jobb megvalósítását célzó javaslatokat tegyenek, többek között az adóhatóságok közötti információcserét illetően.

(16)

Annak érdekében, hogy megfelelő módon lehessen reagálni az adópolitikai prioritások változásaira, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a program különös célkitűzései megvalósulásának mérésére szolgáló mutatók jegyzékének módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(17)

Az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( a költségvetési rendelet), a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel (9), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (10) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (11) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok , ezen belül a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetését, valamint adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kivizsgálhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, – az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(17a)

Az EGT-ben tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodással – amely a programoknak a megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés keretében részt vehetnek uniós programokban. Más jogi eszközök alapján harmadik országok is részt vehetnek ezekben. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult felelős tisztviselő, az OLAF és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés biztosításáról.

(18)

E rendeletre alkalmazandók az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik emellett az uniós költségvetésnek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmét, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.

(19)

Az e rendelet szerinti finanszírozási típusokat és végrehajtási módszereket az intézkedések egyedi célkitűzései és az eredmények elérésére való alkalmasságuk alapján kell megválasztani, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terhet és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Ennek részét képezi az egyösszegű átalányok, átalánydíjak és egységköltségek, valamint a költségvetési rendelet 125. cikke (1) bekezdésében említett, a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazásának a mérlegelése. Az elszámolható költségeket a támogatható tevékenységek jellege határozza meg. Annak érdekében, hogy a nemzeti szakértők és a hatóságok közös fellépésekben való részvétele biztosított legyen, kiemelt figyelmet kell fordítani a megbeszélés-jellegű tevékenységek részvevőinél felmerült utazási és szállásköltségek, illetve napidíjak, valamint az események szervezésével kapcsolatos költségek fedezésére.

(20)

Mivel e rendelet célját az egyes tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a rendelet terjedelmére és hatására való tekintettel e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(21)

Ez a rendelet az 1286/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet helyébe lép, amelyet ezért hatályon kívül kell helyezni,