(1)

A világűrhöz kapcsolódó technológia, adatok és szolgáltatások nélkülözhetetlen elemeivé váltak az európaiak mindennapjainak, és alapvető szerepet játszanak számos stratégiai érdek védelmében. Versenyképességét tekintve az Unió űripara már ma is a legjobbak között van a világon. Az új szereplők és az új műszaki megoldások megjelenése azonban forradalmi változásokat idéz elő a hagyományos ipari modellekben. Ezért létfontosságú, hogy az Unió továbbra is vezető szerepet töltsön be világviszonylatban és nagy fokú szabadsággal rendelkezzen a világűr területén való fellépésben, ösztönözze a tudományos és a műszaki haladást, és előmozdítsa a világűrhöz kötődő uniós gazdasági ágazatokban, különösen pedig a kis- és középvállalkozások, az induló vállalkozások és az innovatív vállalkozások körében a versenyképességet és az innovációs készséget.

(2)

Ki kell használni azokat a lehetőségeket, amelyeket a világűr nyújt az Unió és tagállamai biztonsága számára, különösen az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó, 2016. júniusi globális stratégiában említettek szerint, ugyanakkor meg kell őrizni a program polgári jellegét, és tiszteletben kell tartani a tagállamok alkotmányjogában kikötött, semlegességet vagy el nem köteleződést előíró esetleges rendelkezéseket. Az űrágazat fejlődése hagyományosan összekapcsolódott a biztonság kérdéskörével. Az űrágazatban használatos berendezések, alkatrészek és műszerek , valamint a világűrben nyert adatok és a világűrrel kapcsolatos szolgáltatások gyakran kettős felhasználásúak . Az Unió biztonság- és védelempolitikáját azonban az EUSZ V. címével összhangban a közös kül- és biztonságpolitika keretében kell meghatározni.

(3)

Az Unió már az 1990-es évek végétől kezdve létrehozott saját kezdeményezéseket és programokat a világűr területén – előbb az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatást (EGNOS), majd a Galileo és a Kopernikusz programot –, amelyek az Unió polgárainak szükségleteit és a közpolitikai igényeket egyaránt kielégítik. ▌ Biztosítani kell ezeknek a kezdeményezéseknek a továbbvitelét, valamint javítani kell az általuk nyújtott szolgáltatásokat , hogy megfeleljenek a felhasználók új igényeinek, továbbra is élen járjanak az új műszaki megoldások kifejlesztésében és a digitális ágazatban, illetve az informatikai és a kommunikációs technológia területén zajló átalakulások terén, ▌és szolgálni tudják a kiemelt szakpolitikai célokat, például az éghajlatváltozás – többek között a ▌sarkvidéken zajló változások figyelemmel kísérése –, a közlekedés, a biztonság és a katonai védelem területén.

(3a)

Ki kell használni a közlekedési ágazat, az űrágazat és a digitális ágazat közötti szinergiákat az új technológiák (például az elektronikus hívás, a digitális menetíró készülék, a forgalmi felügyelet és irányítás, az autonóm vezetés, a vezető nélküli járművek és a drónok) szélesebb körű használatának előmozdítása, valamint a biztonságos és zökkenőmentes konnektivitással, a megbízható helymeghatározással, az intermodalitással és az interoperabilitással kapcsolatos szükségletek kielégítése érdekében, ezáltal fokozva a közlekedési szolgáltatások és ipar versenyképességét;

(3b)

A program előnyeinek teljes mértékű – valamennyi tagállamban és minden polgáruk általi – kihasználása érdekében elengedhetetlen a rendelkezésre bocsátott adatok, információk és szolgáltatások felhasználásának és elterjesztésének előmozdítása, valamint az említett adatokon, információkon és szolgáltatásokon alapuló downstream alkalmazások fejlesztésének támogatása is. E célból a tagállamok, a Bizottság és a felelős szervezetek rendszeresen folytathatnának a program előnyeivel kapcsolatos tájékoztató kampányokat.

(4)

A cselekvési szabadság, a függetlenség és a biztonság célkitűzései elérésének előfeltétele, hogy az Unió önálló hozzáféréssel rendelkezzen a világűrhöz, és képes legyen azt biztonságosan használni. Ezért – figyelemmel különösen a kritikus infrastruktúrára és technológiára, a közbiztonságra, valamint az Unió és az uniós tagállamok biztonságára – alapvetően fontos, hogy az Unió támogassa a világűrhöz való autonóm, megbízható és költséghatékony hozzáférést . Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a Bizottság a felbocsátási szolgáltatásokat – a Szerződés 189. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően – európai szinten aggregálja mind saját célú felhasználására, kérésük esetén pedig a más jogalanyok számára történő felhasználásra, ideértve a tagállamok általi felhasználást is. Ahhoz, hogy versenyképes maradjon a gyorsan fejlődő piacon, kulcsfontosságú továbbá, hogy az Unió továbbra is hozzáféréssel rendelkezzen modern, hatékony és rugalmas felbocsátási infrastruktúrához, és megfelelő felbocsátási rendszerek előnyeit élvezze. Ezért a tagállamok és az Európai Űrügynökség által hozott intézkedések sérelme nélkül, a program támogathatja a program végrehajtásához szükséges földi űrinfrastruktúra kiigazítását – beleértve az új fejlesztéseket is – , valamint a program komponenseinek megvalósítása érdekében a felbocsátási rendszerek olyan kiigazításait – ideértve a technológiafejlesztést is –, amelyek a műholdak felbocsátásához szükségesek, többek között az alternatív technológiákat és az innovatív rendszereket. Ezeket a tevékenységeket a költségvetési rendelettel összhangban kell végrehajtani és annak érdekében, hogy ezáltal javuljon a program költséghatékonysága. Az elkülönített költségvetés hiányára tekintettel a világűrhöz való hozzáférést támogató fellépések nem érintik a program komponenseinek végrehajtását.

(5)

Az uniós űrágazat versenyképességének megerősítése és a saját rendszerek tervezésére, építésére és üzemeltetésére való képesség kialakítása érdekében az Uniónak támogatnia kell a teljes űrágazat létrehozását, növekedését és fejlődését. A vállalkozás- és innovációbarát modell kialakulását európai, regionális és nemzeti szinten olyan kezdeményezésekkel kell támogatni, mint például az űrtechnológiai, a digitális és más ágazatok , valamint a felhasználók együttműködését lehetővé tévő űrtechnológiai központok. Ezeknek az űrtechnológiai központoknak törekedniük kell a vállalkozókészség előmozdítására és a készségek fejlesztésére, valamint a digitális innovációs központokkal való szinergiákra. Az Uniónak helyénvaló előmozdítania az Unióban működő űrtechnológiai vállalatok létrehozását, bővülését és sikerességét, és ennek érdekében – mivel az Unióban az űrágazatban működő induló vállalkozásoknak szűkek a lehetőségeik megfelelő módon magántőkéhez jutni – indokolt többek között támogatnia a kockázatfinanszírozáshoz jutást, valamint serkentenie a keresletet (az „első szerződés” elve).

(5xx)

A világűrrel kapcsolatos értéklánc általában a következő részekből áll: i. upstream szegmens, amely az operatív űrrendszert eredményező tevékenységeket foglalja magában, beleértve a fejlesztési, gyártási és felbocsátási tevékenységeket, valamint az ilyen rendszerek működését; a digitális platformok szintén fontos tényezők az űrágazat fejlődése szempontjából, mivel lehetővé teszik az adatokhoz és a termékekhez, valamint az eszköztárakhoz, az adattárolási és a számítástechnikai berendezésekhez való hozzáférést.

(5x)

A világűr területén az Unió az EUMSZ 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban gyakorolja hatásköreit. A Bizottságnak biztosítania kell a program keretében végzett tevékenységek koherenciáját.

(5a)

Míg számos tagállam az űriparral kapcsolatos ágazatokban aktív hagyományokkal rendelkezik, fel kell ismerni a kibontakozó kapacitásokkal rendelkező tagállamokban az űripari ágazatok fejlesztésének és éretté tételének, valamint annak szükségességét, hogy válaszoljanak azokra a kihívásokra, amelyeket az „új űrstartégia” jelent a hagyományos űripar számára. Támogatni kell az űripari kapacitások Unió-szerte történő fejlesztését, és valamennyi tagállamban elő kell segíteni az űriparban működő vállalkozások közötti együttműködést.

(5b)

A program keretében végrehajtott fellépéseknek a meglévő nemzeti és európai kapacitásokra kell építkezniük és ezeket kell kihasználniuk (azaz az intézkedés végrehajtásának időpontjában létező kapacitásokat).

(6)

Földrajzi kiterjedésük és a globális kihívások kezelésében való hasznosságuk miatt az űrtevékenységek hangsúlyos nemzetközi vetülettel is rendelkeznek . Az uniós űrprogram érintett szervei – a tagállamokkal szoros együttműködésben és azok beleegyezésével – részt vehetnek az űrprogrammal kapcsolatos ügyekben, a nemzetközi együttműködésben és együttműködhetnek az illetékes ENSZ-szervekkel. Az Unió űrprogramjával (a továbbiakban: a program) kapcsolatos ügyekben a Bizottság hatáskörének keretein belül az Unió nevében irányíthatja és koordinálhatja ▌a nemzetközi tevékenységeket , különösen annak érdekében, hogy megvédje az Unió és tagállamai érdekeit a nemzetközi fórumokon, ideértve a frekvenciák területét is a programhoz kapcsolódóan, nem érintve a tagállamok e területen fennálló hatásköreit. Különösen fontos, hogy a Bizottság által képviselt Unió részt vegyen a Nemzetközi Cospas-Sarsat Program szerveiben.

(6a)

A nemzetközi együttműködés kiemelkedően fontos abban, hogy előmozdítsa az Uniót mint az űrágazat globális szereplőjét, valamint az uniós technológiát és ipart, és segítse a nemzetközi szintű tisztességes versenyt, szem előtt tartva, hogy biztosítani kell a felek jogainak és kötelezettségeinek kölcsönösségét, valamint ösztönözni kell az együttműködést a képzés területén. A nemzetközi együttműködés az európai űrstratégia kulcsfontosságú eleme. A Bizottság az uniós űrprogramot arra fogja használni, hogy hozzájáruljon a nemzetközi erőfeszítésekhez, illetve élvezze ezek előnyeit az európai technológia és ipar nemzetközi előmozdítására irányuló kezdeményezések (például kétoldalú párbeszédek, ipari műhelytalálkozók, a kkv-k nemzetközivé válásának támogatása) révén, valamint hogy a gazdasági diplomáciai kezdeményezéseket fellendítve megkönnyítse a nemzetközi piacokhoz való hozzáférést, és előmozdítsa a tisztességes versenyt. Az európai űrdiplomáciai kezdeményezéseknek teljes mértékben összhangban kell állniuk a meglévő uniós szakpolitikákkal, prioritásokkal és eszközökkel, és ki kell egészíteniük azokat, ugyanakkor az Unióra az uniós tagállamokkal együtt kulcsszerep hárul abban, hogy továbbra is a nemzetközi élvonalban maradjanak.

(7)

A tagállamok hatásköreinek sérelme nélkül a program végrehajtása során a Bizottságnak ▌a főképviselővel közösen és a tagállamokkal szorosan együttműködve elő kell mozdítania ▌a felelős magatartást a világűrben – beleértve az űrszemét képződésének visszaszorítását –, és fontolóra kell vennie az Európai Uniónak az ezzel a kérdéskörrel foglalkozó ENSZ- szerződésekhez és -egyezményekhez való csatlakozásának lehetőségét , és szükség esetén meg kell tennie a megfelelő javaslatokat .

(8)

A program céljai hasonlóak más uniós programok, nevezetesen az Európai horizont, az InvestEU Alap, az Európai Védelmi Alap és az (EU) … rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] hatálya alá tartozó alapok céljaihoz. Ezért elő kell irányozni, hogy azokban az esetekben, amikor valóban ugyanazon költségek finanszírozására irányulnak, ezek a programok együttesen nyújtsanak finanszírozást, és ennek érdekében különösen – ott, ahol erre az irányítási módszerek lehetőséget adnak – lehetővé kell tenni az uniós programokból való kiegészítő finanszírozást, akár úgy, hogy a különböző források egymást követik, akár úgy, hogy egymást váltják, illetőleg az együttes forrásfelhasználást, ideértve a fellépések közös finanszírozását, valamint a lehetőségek szabta keretek között az innovációs partnerségek és a vegyesfinanszírozási műveletek eszközének igénybevételét is. Ezért a program végrehajtása során a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy ösztönözze a szinergiák kialakítását más kapcsolódó uniós programokkal és pénzügyi eszközökkel , ami a lehetőségek szabta keretek között lehetővé teszi a kockázatfinanszírozáshoz jutást, az innovációs partnerségek létrehozását, valamint a halmozott vagy a vegyes finanszírozást. Biztosítania kell továbbá az e programok – különösen az Európai horizont – keretében kifejlesztett megoldások és az űrprogram keretében kifejlesztett megoldások közötti szinergiákat és koherenciát.

(8a)

A költségvetési rendelet 191. cikkének (3) bekezdésével összhangban ugyanazok a költségek semmilyen körülmények között nem finanszírozhatók kétszer az uniós költségvetésből, például az Európai horizont és az űrprogram keretében is.

(9)

A program szakpolitikai céljai továbbá beletartoznak az InvestEU Alap keretében finanszírozási és beruházási műveletekkel támogatható területekbe, különös tekintettel a „fenntartható infrastruktúra” és a „kutatás, innováció és digitalizáció” szakpolitikai keretre, és megvalósításukhoz felhasználhatók az InvestEU Alap finanszírozási eszközei és költségvetési garanciái. A pénzügyi támogatás lehetőségével – arányos módon – azokban az esetekben indokolt élni, amikor a piac nem működik megfelelően vagy a befektetési környezet nem optimális, és biztosítani kell, hogy a fellépések ne mutassanak átfedéseket egymással, ne szorítsák ki a magánfinanszírozást, és ne torzítsák a belső piaci versenyt. A fellépéseknek egyértelmű európai hozzáadott értékkel kell rendelkezniük.

(10)

Az Európai horizont és a program közötti koherencia és szinergiák elősegítik egy versenyalapú, innovatív európai űrágazat létrejöttét, megerősítik Európa autonómiáját a világűrhöz való biztonságos hozzáférésben és a világűr biztonságos hasznosításában, és megerősítik Európa mint globális szereplő pozícióit. Az Európai horizont áttörést ígérő megoldásait a program által a kutató- és az innovációs közösség rendelkezésére bocsátott adatok és szolgáltatások is támogatni fogják.

(10a)

A program társadalmi-gazdasági megtérülésének maximalizálása érdekében alapvető fontosságú a legkorszerűbb rendszerek fenntartása, azoknak a folyamatosan változó felhasználói igények szerinti korszerűsítése, valamint az, hogy új fejlesztések valósuljanak meg az űrágazathoz kapcsolódó downstream alkalmazások ágazatában. Az Uniónak az upstream és a downstream gazdasági tevékenységeket ösztönözve támogatnia kell a kutatáshoz és technológiafejlesztéshez kapcsolódó tevékenységeket, vagy a program keretében létrehozott infrastruktúrákkal kapcsolatos fejlődés korai szakaszait, valamint az olyan alkalmazásokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos kutatási és fejlesztési tevékenységeket, amelyek a program keretében létrehozott rendszereken alapulnak. Az e kutatási és innovációs tevékenységek finanszírozására szolgáló megfelelő uniós szintű eszköz a(z) (EU) XXX/XXXX rendelettel létrehozott Európai horizont program. Mindazonáltal a fejlesztési tevékenységek egy pontosan meghatározott részét az e rendelet keretében a Galileo és EGNOS komponensek részére előirányzott költségvetésből kell finanszírozni, különösen amennyiben ezek a tevékenységek olyan alapvető elemekre irányulnak, mint a Galileóval kompatibilis lapkakészletek (chipset) és vevőkészülékek, amelyek a gazdaság több ágazatában is elősegítik az alkalmazások fejlesztését. Ez a finanszírozás azonban nem veszélyeztetheti a programok keretében kialakított infrastruktúrák kiépítését vagy hasznosítását.

(10x)

Az uniós űrágazat jövőbeni versenyképességének biztosítása céljából az e téren az uniós polgárokban rejlő lehetőségek maradéktalan kibontakoztatása érdekében a programnak támogatnia kell a világűrrel kapcsolatos területeken a magas szintű készségek fejlesztését, valamint az oktatási és képzési tevékenységeket, előmozdítva az esélyegyenlőséget, többek között a nemek közötti egyenlőséget.

(10b)

A programhoz rendelt infrastruktúra további kutatást és innovációt tehet szükségessé, amelynek támogatása történhet az Európai horizont keretprogram keretei között, ennek során törekedve az Európai Űrügynökség által e területen folytatott tevékenységgel való koherenciára. Az Európai horizont keretprogrammal fennálló szinergiáknak biztosítaniuk kell, hogy a stratégiai kutatás- és innovációtervezési folyamat keretében azonosításra és meghatározásra kerüljenek az űrágazat kutatási és innovációs igényei. A program által térítésmentesen rendelkezésre bocsátott űradatok és szolgáltatások segítségével az uniós szakpolitikai prioritásokat támogató, áttörést jelentő megoldások születhetnek a kutatás és az innováció révén, többek között az Európai horizont keretprogram révén is. Az Európai horizont keretprogram stratégiai tervezési folyamata azonosítani fogja azokat a kutatási és innovációs tevékenységeket, amelyek igénybe vehetik az Unió tulajdonában lévő infrastruktúrát, ezen belül a Galileo, az EGNOS és a Kopernikusz infrastruktúráját is. A kutatási infrastruktúra, különösen pedig a lokális megfigyelőhálózatok alapvető elemét fogják képezni a Kopernikusz-szolgáltatásokat megalapozó lokális megfigyelési infrastruktúrának.

(11)

Fontos, hogy az Unió gyakorolja a tulajdonosi jogokat mindazon tárgyi eszközök és immateriális javak felett, amelyek olyan közbeszerzések útján jönnek létre vagy kerülnek kifejlesztésre, amelyekhez az Unió az uniós űrprogram keretében finanszírozást nyújtott. A tulajdonhoz kapcsolódó alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartása érdekében megfelelő megállapodásokat kell kötni a meglévő tulajdonosokkal. Az Uniót megillető tulajdonjog nem akadályozhatja az Uniót abban, hogy amennyiben e rendelettel összhangban eseti vizsgálat alapján az indokoltnak bizonyul, ezeket az eszközöket, illetve javakat harmadik felek rendelkezésére bocsássa, vagy rendelkezzen azokról.

(11a)

Annak előmozdítása érdekében, hogy a program szolgáltatásait minél szélesebb körben igénybe vegyék, hasznos volna hangsúlyozni, hogy az adatok, az információk és a szolgáltatások rendelkezésre bocsátása garanciavállalás nélkül történik és nem érinti a jogilag kötelező rendelkezésekből fakadó kötelezettségeket.

(11b)

A Bizottság egyes nem szabályozási jellegű feladatainak ellátásához esetenként a szükséges mértékben igénybe veheti bizonyos külső felek technikai segítségnyújtását. Ugyanebben a technikai segítségnyújtásban a program központi irányításában részt vevő egyéb jogalanyok is részesülhetnek az e rendelet alapján rájuk bízott feladatok végrehajtása során.

(12)

Ez a rendelet meghatározza a program pénzügyi keretösszegét, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 17. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(13)

Annak érdekében, hogy az Uniónak a Párizsi Megállapodás végrehajtásával és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósításával kapcsolatos vállalásaival összhangban megfelelőképpen képviselje az éghajlatváltozás kezelésének fontosságát, a program elő fogja segíteni az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépések beépülését a különböző szakpolitikákba, valamint annak az általános célnak az elérését, hogy az EU költségvetési kiadásainak 25 %-a az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó célokat szolgáljon. A megfelelő fellépések kiválasztása a program előkészítése és végrehajtása során fog történni, és a vonatkozó értékelések és felülvizsgálatok keretében értékelésre fog kerülni.

(14)

Az Unió által előzetesen végrehajtott beruházások részleges kompenzálása érdekében a program komponensei által generált bevételeknek az Uniót kell illetniük, és ezeket a bevételeket a program célkitűzései megvalósításának támogatására kell felhasználni. Ugyanebből a megfontolásból lehetségesnek kell lennie annak is, hogy a magánszektorbeli jogalanyokkal kötött szerződések rendelkezzenek a bevételek megosztásának mechanizmusáról.

(15)

Tekintettel arra, hogy a programot főszabályként az Unió finanszírozza, a program keretében a program által finanszírozott tevékenységekre vonatkozóan kötött beszerzési szerződéseknek tiszteletben kell tartaniuk az uniós szabályokat. Ebben az összefüggésben az Unió feladataként kell meghatározni a közbeszerzések célkitűzéseinek meghatározását is. Megjegyzendő, hogy a költségvetési rendelet előírja, hogy az előzetes értékelés eredményei alapján a Bizottság igénybe veheti az uniós forrásokat felhasználó személyek vagy szervezetek rendszereit és eljárásait. E rendszerek és eljárások konkrét és szükséges kiigazításairól, valamint a meglevő szerződések meghosszabbítására vonatkozó szabályokról a megfelelő pénzügyi partnerségi keretmegállapodásban vagy hozzájárulási megállapodásban kell rendelkezni.

(16)

A program műszaki háttere összetett és folyamatosan változik. Ebből a műszaki háttérből bizonytalanságok és kockázatok fakadnak a program keretében kötött közbeszerzési szerződések tekintetében, annál is inkább, mert ezek a közbeszerzések hosszú távú kötelezettségvállalásokat keletkeztetnek az érintett berendezések vagy szolgáltatások kapcsán. Emiatt a közbeszerzési szerződések területén speciális, a költségvetési rendeletben foglalt szabályokon túlmutató intézkedésekre van szükség. Lehetővé kell például tenni az ajánlatkérő szerv számára, hogy feltételhez kötött sávos szerződés formájában ítéljen oda szerződést, a szerződés teljesítése során bizonyos feltételek fennállása esetén módosítsa a szerződést, vagy előírja az alvállalkozásba adás minimális mértékét , különösen a kis- és középvállalkozások, valamint az induló vállalkozások részvételének lehetővé tétele érdekében . Végezetül a program egyes komponenseit jellemző műszaki bizonytalanságok miatt a közbeszerzési árak nem mindig jelezhetők előre pontosan, ezért lehetőséget kell biztosítani olyan szerződések kötésére, amelyek egyfelől nem határoznak meg végleges rögzített árat, másfelől pedig olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek biztosítják az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét.

(16a)

A lakossági kereslet és az állami szektor innovációjának ösztönzése érdekében a programnak elő kell mozdítania a program adatainak, információinak és szolgáltatásainak felhasználását annak érdekében, hogy – a költségvetési rendelet 1. mellékletének 7. pontjában említettek szerint – a világűrrel kapcsolatos innovációs partnerségek révén helyi és regionális szinten támogassa az ipar és a kkv-k egyedi, helyi és regionális szintű megoldásainak kifejlesztését, lehetővé téve, hogy az a közszolgáltatások számára kialakított, személyre szabott, interoperábilis világűrrel kapcsolatos megoldások fejlesztéstől az alkalmazásig és a beszerzésig minden szakaszra kiterjedjen.

(17)

A program célkitűzéseinek teljesülése szempontjából fontos, hogy a világűrhöz kapcsolódó szakterületeken működő uniós köz- és magánszektorbeli jogalanyok kapacitása indokolt esetekben mozgósítható legyen, és emellett nemzetközi szinten együtt lehessen működni a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel. Ezért lehetővé kell tenni a költségvetési rendelet valamennyi releváns eszközének és irányítási módszerének, valamint a közös közbeszerzés eljárásainak igénybevételét.

(18)

Konkrétabban a vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatban a tapasztalatok azt mutatják, hogy a felhasználók és a piac mozgósítása, valamint az általános tudatosságnövelés céljából eredményesebben lehet fellépni decentralizált módon, mint felülről építkezve, a Bizottság irányításával. Az utalványok a vissza nem térítendő támogatások kedvezményezettjei által harmadik feleknek adott pénzbeni támogatás egy formáját képezik, és az egyik legsikeresebb megoldásnak bizonyultak az új piaci szereplők, valamint a kis- és középvállalkozások körében. Alkalmazásukat azonban akadályozta a költségvetési rendeletben a pénzügyi támogatásokra előírt felső határ. Ezt a felső határt ezért az EU űrprogramja esetében meg kell növelni annak érdekében, hogy lépést lehessen tartani az űrágazatban a piaci alkalmazásokban rejlő egyre növekvő potenciállal.

(19)

E rendelet céljaira a finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek biztosítani a fellépések különös célkitűzéseinek teljesülését és az eredmények elérését, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a meg nem felelés kockázatát. Ennek kapcsán – a költségvetési rendelet [125. cikke (1) bekezdésének] megfelelően – meg kell fontolni az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányfinanszírozás és az egységköltség-alapú finanszírozás, valamint a költségektől független finanszírozás lehetőségét.

(20)

A programra az (EU, Euratom) [the new FR] rendelet (a továbbiakban: költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a pénzügyi támogatásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat.

(21)

[A hivatkozás az új TOT-határozatnak megfelelően kiigazítandó: Az (EU) …/… tanácsi határozat 88. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(22)

Erre a rendeletre alkalmazni kell az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályokat. Ezek a szabályok a költségvetési rendeletben találhatók, és meghatározzák különösen a költségvetés összeállításának és vissza nem térítendő támogatások, beszerzések, pénzdíjak és közvetett végrehajtás útján történő végrehajtásának eljárását, továbbá rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségével kapcsolatos ellenőrzésekről. Tekintettel arra, hogy a jogállamiság tiszteletben tartása alapvető előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és az eredményes EU-finanszírozásnak, az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az Unió költségvetésének védelmét is biztosítják azokban az esetekben, amikor a tagállamokban a jogállamiság tekintetében általánossá vált hiányosságok állnak fenn.

(23)

Az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettel  (2) , (a továbbiakban: költségvetési rendelet), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel (3) és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (4) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(24)

Az ▌ EGT-ben tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodással – amely a programoknak a megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés keretében részt vehetnek uniós programokban. A harmadik országok az uniós programokban más jogi aktusok alapján is részt vehetnek. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult felelős tisztviselő, az ▌OLAF ▌és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés biztosításáról.

(25)

A program felelősségteljes központi irányítása szükségessé teszi, hogy a szükségtelen átfedések, valamint a költségtúllépések és a késedelmek elkerülése érdekében világos felelősség- és feladatmegosztás érvényesüljön a különböző érintett jogalanyok között. Az irányítás valamennyi szereplőjének a hatáskörébe tartozó területeken és felelősségi körének megfelelően támogatnia kell a program célkitűzéseinek megvalósítását.

(26)

A tagállamok régóta aktívan foglalkoznak a világűrrel. Rendszereket, infrastruktúrát, nemzeti ügynökségeket és szerveket hoztak létre a világűr területén. Ezért nagyban hozzájárulhatnak a programhoz és különösen annak végrehajtásához ▌. Együttműködhetnek az Unióval a program szolgáltatásainak és alkalmazásainak előbbre vitelében. A  Bizottság számára lehetséges lehet , hogy mozgósítsa a tagállamok rendelkezésére álló eszközöket, igénybe vegye segítségüket, valamint hogy kölcsönösen megállapodott feltételek mellett nem szabályozási jellegű feladatokat bízzon a tagállamokra a program végrehajtásában ▌. Továbbá az érintett tagállamoknak minden olyan intézkedést meg kell hozniuk, amely szükséges ahhoz, hogy biztosítsák a területükön létesített földi állomások védelmét. Emellett a tagállamoknak és a Bizottságnak együtt kell működniük egymással és a megfelelő nemzetközi szervekkel és szabályozó hatóságokkal annak érdekében, hogy a program céljaira szükséges frekvenciák rendelkezésre álljanak és megfelelő szinten védettek legyenek, és ezáltal az egy többéves rádióspektrum-politikai program létrehozásáról szóló, 2012. március 14-i 243/2012/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal összhangban maradéktalanul lehetővé váljék a kínált szolgáltatásokon alapuló alkalmazások fejlesztése és üzemeltetése (6).

(26a)

Bizonyos kellően indokolt körülmények esetén az Ügynökség meghatározott feladatokkal a tagállamokat vagy a tagállamok egy csoportját bízhatja meg. A megbízásnak azokra a tevékenységekre kell korlátozódnia, amelyeket az Ügynökség maga nem képes végrehajtani, és nem sértheti a program irányítását és a feladatok e rendeletben meghatározottak szerinti elosztását.

(27)

Az Unió általános érdekének védelmezőjeként a Bizottságra hárul az a feladat, hogy felügyelje a program végrehajtását , általános szinten viselje a felelősséget a programért, és előmozdítsa igénybevételét. A különböző érdekeltek erőforrásainak és szakértelmének optimális kihasználása érdekében lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy egyes feladatokat más jogalanyokra ruházzon. Továbbá a Bizottság van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy meghatározza a rendszerek megvalósításához és a szolgáltatások fejlődéséhez szükséges fő követelményeket .

(28)

A 912/2010/EU rendelettel létrehozott Európai GNSS Ügynökség helyett annak jogutódjaként létrejövő Az Európai Unió Űrprogramügynöksége (a továbbiakban: Ügynökség) feladata, hogy – különösen a  biztonsági akkreditáció, valamint a piac és a downstream alkalmazások fejlesztése tekintetében – hozzájáruljon a program megvalósításához. Az ezekhez a területekhez kapcsolódó feladatokkal ezért az Ügynökséget indokolt megbízni. A biztonság területén különösen – figyelemmel az ezen a területen szerzett tapasztalataira – az Ügynökségnek indokolt viselnie a felelősséget az űrágazatban végrehajtott összes uniós fellépés biztonsági akkreditációjával összefüggő feladatokért. A Galileónak és az EGNOS-nak a felhasználók körében és a piacon való elterjedésének előmozdítása terén elért kedvező eredményeire építve az Ügynökséget meg kell bízni a program Galileón és EGNOS-on kívüli komponenseinek a felhasználók körében való elterjesztésével kapcsolatos tevékenységekkel, valamint a program valamennyi komponensére vonatkozó downstream alkalmazásfejlesztési tevékenységekkel is. Ez lehetővé tenné a méretgazdaságosság előnyeinek kihasználását, és lehetőséget biztosítana a több programkomponensen alapuló alkalmazások (integrált alkalmazások) fejlesztésére. E tevékenységek azonban nem sérthetik a Kopernikusz-program Bizottság által megbízott szervezeteire ruházott szolgáltatási és felhasználók általi igénybevétellel kapcsolatos tevékenységeket. A downstream alkalmazások fejlesztésének az Ügynökséghez való utalása nem akadályozza a más megbízott szervezeteket a downstream alkalmazások fejlesztésében. Emellett az Ügynökségnek el kell látnia mindazokat a feladatokat, amelyeket a Bizottság egy vagy több, a programmal kapcsolatos további konkrét feladatokat meghatározó pénzügyi partnerségi keretmegállapodás szerinti hozzájárulási megállapodással átad neki. Az Ügynökség feladatokkal történő megbízása esetén megfelelő adminisztratív és pénzügyi erőforrásokat kell számára rendelkezésre bocsátani.

(28a)

A Galileo és az EGNOS olyan összetett rendszerek, amelyek intenzív koordinációt igényelnek. Tekintettel arra, hogy a Galileo és az EGNOS uniós komponensek, ezt a koordinációt uniós intézménynek vagy uniós szervnek kell végeznie. Az elmúlt évek tapasztalataira építve az Ügynökség a legalkalmasabb szerv az említett rendszerek üzemeltetésével kapcsolatos valamennyi operatív feladat koordinálására, a nemzetközi együttműködés kivételével. Az Ügynökséget ezért célszerű megbízni az EGNOS és a Galileo hasznosításának irányításával. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a rendszerek hasznosításával kapcsolatos feladatokat az Ügynökségnek egyedül kell végeznie. Más szervezetek – különösen az Európai Űrügynökség – szakértelmére is támaszkodhatna. Ennek magában kell foglalnia a földi szegmens és a műholdak egyes részeinek tervezésére és fejlesztésére irányuló tevékenységeket, amit az Európai Űrügynökségre kell bízni. A feladatok más szervezetekhez rendelése az ilyen szervezetek kompetenciájára épül, és el kell kerülni a munka megkettőzését.

(29)

Az Európai Űrügynökség egy, a világűr területén széles körű szakértelemmel rendelkező nemzetközi szervezet, amely 2004-ben keretmegállapodást kötött az Európai Közösséggel. Ebből kifolyólag fontos partner a program végrehajtásában, és ▌megfelelő kapcsolatot kell vele kialakítani. Ezzel összefüggésben a Bizottságnak az Unió a költségvetési rendeletnek megfelelően olyan pénzügyi partnerségi keretmegállapodást kell kötnie az Európai Űrügynökséggel és az Ügynökséggel , amely a Bizottság, az Ügynökség és az Európai Űrügynökség közötti összes pénzügyi kapcsolatot szabályozza, biztosítja azok koherenciáját, és megfelel az Európai Közösség és az Európai Űrügynökség között kötött keretmegállapodásnak és különösen e keretmegállapodás 2. és 5. cikkének. Mivel azonban az Európai Űrügynökség nem uniós szerv és nem áll az uniós jog hatálya alatt, elengedhetetlen annak kikötése, hogy az Európai Űrügynökség tegyen megfelelő intézkedéseket az Unió és az uniós tagállamok érdekeinek védelme érdekében , valamint hogy a költségvetés végrehajtása tekintetében a rá ruházott feladatok feleljenek meg a Bizottság által meghozott határozatoknak . A megállapodásnak továbbá tartalmaznia kell mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket az Unió pénzügyi érdekeinek védelme megkíván.

(30)

A SATCEN – mint a releváns űreszközök és kiegészítő adatok ▌felhasználásával információkhoz és szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító autonóm európai képesség – működését a 541/2014/EU határozat végrehajtása során már elismerték .

(31)

Annak érdekében, hogy a Govsatcom irányításában strukturálisan biztosított legyen a felhasználók képviselete és a felhasználói igényeknek és elvárásoknak a tagállamokon, illetve a polgári és a katonai szakterületeken átívelő egysége, a felhasználókhoz szoros szálakkal kötődő uniós szervezetek , például az Európai Védelmi Ügynökség , az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség , az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség , az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal , A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége , a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat  / Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálat és a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ meghatározott felhasználói csoportokkal kapcsolatban koordinációs feladatokat láthatnak el . Összesített szinten az Ügynökségnek és az Európai Védelmi Ügynökségnek koordinálniuk kell a polgári ▌felhasználói közösségek számára a felhasználókkal kapcsolatos aspektusokat , és nyomonkövetési feladatokat láthatnak el az operatív felhasználás, az igények, az elvárásoknak való megfelelés, valamint az igények és az elvárások változásai területén.

(32)

A világűrrel kapcsolatos tevékenységnek az Unió gazdasága és az Unió polgárainak élete szempontjából vett fontossága, valamint az érintett rendszerek és az érintett rendszereken alapuló alkalmazások kettős felhasználású természete miatt a programnak – különösen az Unió és az uniós tagállamok érdekeinek védelme érdekében, ideértve a minősített adatok és más nem minősített érzékeny adatok védelmét is – kiemelten törekednie kell a fokozott biztonság elérésére és fenntartására.

(33)

A tagállamok nemzetbiztonsággal kapcsolatos előjogainak sérelme nélkül a Bizottságnak és a főképviselőnek – hatáskörükhöz igazodva, e rendelettel, valamint adott esetben a  201xx/xxx/KKBP tanácsi határozattal (7) összhangban – gondoskodnia kell a program biztonságáról.

(33a)

Tekintettel az EKSZ-nél rendelkezésre álló különleges szakértelemre, valamint a Szolgálat rendszeres kapcsolattartására harmadik országok hivatalaival és a nemzetközi szervezetekkel, az EKSZ a 2010/427/EU tanácsi határozattal összhangban a külkapcsolatok terén segítséget nyújthat a Bizottságnak a program biztonságával összefüggő egyes feladatok ellátásában.

(34)

A tagállamok nemzetbiztonsággal kapcsolatos, az EUSZ 4. cikkének (2) bekezdésében említett kizárólagos feladatkörének, valamint a tagállamok alapvető biztonsági érdekeik védelméhez való, az EUMSZ 346. cikke szerinti jogának sérelme nélkül, a program zökkenőmentes végrehajtása érdekében a biztonsági vonatkozásokkal kapcsolatos konkrét irányítási rendszert kell létrehozni. Ennek az irányításnak három fő elven kell nyugodnia. Először: kiemelten fontos a tagállamok által a biztonsági kérdésekben szerzett széles körű és pótolhatatlan tapasztalatok lehető legnagyobb mértékű figyelembevétele. Másodszor: az összeférhetetlenség eseteinek megelőzése és a biztonsági szabályok hiányos alkalmazásának kiküszöbölése érdekében az operatív funkciókat el kell különíteni a biztonsági akkreditációval összefüggő funkcióktól. Harmadszor: helyzeténél fogva a program teljes egészével vagy egyes komponenseivel kapcsolatban igazgatási feladatokat ellátó szerv a legalkalmasabb arra, hogy egyben a feladatköréhez kapcsolódó biztonsági kérdéseket is kezelje. A program biztonsága a Galileo, az EGNOS és a Kopernikusz program végrehajtása során az elmúlt években szerzett tapasztalatokra fog épülni.  A biztonság területén a felelősségteljes irányítás azt is megköveteli, hogy a feladatok megfelelően szét legyenek osztva az egyes szereplők között. A programért felelős szervként a Bizottságnak kell meghatároznia a program egyes komponenseire alkalmazandó általános biztonsági követelményeket , a tagállamok nemzetbiztonsággal kapcsolatos előjogainak sérelme nélkül .

(34x)

Az európai – földi és világűrbe telepített – űrinfrastruktúra kiberbiztonsága kulcsfontosságú szerepet játszik a rendszerek és szolgáltatásaik folyamatos működésének biztosításában. A biztonsági követelmények megállapítása során ezért megfelelően figyelembe kell venni a rendszerek és szolgáltatásaik kibertámadásokkal szembeni – többek között az új technológiák alkalmazása révén történő – védelmének szükségességét.

(34a)

A Bizottság kockázat- és fenyegetettségelemzést követően adott esetben létrehoz egy, a biztonság figyelemmel kísérésére szolgáló struktúrát. Ennek a biztonsági megfigyelő szervnek a 201x/xxx/KKBP határozat hatálya alatt kidolgozott utasításokat követő szervnek kell lennie. A Galileo esetében ez a szerv a Galileo Biztonsági Megfigyelőközpont. A Biztonsági Akkreditációs Tanács szerepe a 20xx/xxx/KKBP határozat végrehajtása tekintetében arra korlátozódik, hogy a Tanács és/vagy a főképviselő számára biztosítsa a rendszer biztonsági akkreditációjával kapcsolatos információkat.

(35)

A program különleges jellege és összetettsége, valamint a biztonság területével fennálló kapcsolata miatt a biztonsági akkreditáció területén elismert és jól megalapozott elveket kell követni. Ezért elengedhetetlen, hogy a biztonsági akkreditációs tevékenység végzése az Unió és az uniós tagállamok biztonsága iránti kollektív felelősség alapján, konszenzusra törekedve, a biztonsági kérdésekben érintett valamennyi szereplő részvételével történjék, és kialakításra kerüljenek a folyamatos kockázatmonitoring eljárásai. Ugyancsak elengedhetetlen, hogy a műszaki biztonsági akkreditációval kapcsolatos feladatokat olyan szakemberek lássák el, akik az összetett rendszerek akkreditálása területén kellő felkészültséggel, valamint megfelelő szintű biztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznek.

(35x)

Az EU-minősített adatokat az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban és a 2013/488/EU tanácsi határozatban foglalt biztonsági szabályokkal összhangban kell kezelni. A tanácsi határozattal összhangban a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az abban megállapított alapelveket és minimumszabályokat annak biztosítása érdekében, hogy az EU-minősített adatok egyenértékű védelemben részesüljenek.

(36)

A biztonságos információcsere biztosítása érdekében megfelelő megállapodásokat kell létrehozni a programmal összefüggésben a harmadik országok és a nemzetközi szervezetek rendelkezésére bocsátott EU-minősített adatok védelmének biztosítására ▌.

(37)

A program egyik fő célja a biztonság és a stratégiai autonómia biztosítása, a cselekvési képesség megerősítése számos ágazatra kiterjedően és különösen a biztonság területén, valamint a világűr területén az Unió és az uniós tagállamok biztonsága tekintetében adódó lehetőségek kihasználása. Ez a célmeghatározás megköveteli, hogy a program keretében finanszírozott, EU-minősített adatokhoz vagy nem minősített érzékeny adatokhoz való hozzáférést igénylő tevékenységekben való részvételre szigorú jogosultsági szabályok vonatkozzanak.

(37a)

A programmal összefüggésben léteznek olyan információk, amelyeket – bár nem minősítettek – a már hatályban lévő jogi aktusokkal vagy a nemzeti törvényekkel, szabályokkal és rendelkezésekkel összhangban kell kezelni, többek között terjesztési korlátozások révén.

(38)

Egyre több kulcsfontosságú gazdasági ágazat – különösen a közlekedési, a távközlési, a mezőgazdasági és az energetikai ágazat – növekvő mértékben használ műholdas navigációs és Föld-megfigyelési rendszereket. A programnak ki kell aknáznia az ezen ágazatok közötti szinergiákat, figyelembe véve az űrtechnológiák által az említett ágazatok számára biztosított előnyöket, támogatnia kell a kompatibilis berendezések kifejlesztését, valamint elő kell mozdítania a vonatkozó szabványok és tanúsítványok kidolgozását. Az űrtevékenységek, valamint az Unió és az uniós tagállamok biztonságához és katonai védelméhez kapcsolódó tevékenységek közötti szinergiák szintén egyre növekednek . A műholdas navigáció feletti teljes körű ellenőrzés ezért garancia az Unió technológiai függetlenségére – ideértve hosszabb távon az infrastruktúrát alkotó berendezések komponenseivel kapcsolatos függetlenséget is –, és biztosítéka az Unió stratégiai autonómiájának.

(39)

A Galileo célja, hogy létrehozza és üzemeltesse az első olyan, kifejezetten polgári célokra tervezett globális műholdas navigációs és helymeghatározó infrastruktúrát, amelyet Európában és világszerte a köz- és a magánszektor különféle szereplői vehetnek igénybe. A Galileo függetlenül működik a már kialakított vagy potenciálisan kialakítandó más rendszerektől, így többek között hozzájárul az Unió stratégiai autonómiájához. A rendszer második generációja a tervek szerint még 2030 előtt fokozatosan kiépítésre kerül, kezdetben csökkentett üzemi kapacitással.

(40)

Az EGNOS célja a meglévő globális navigációs műholdrendszerek, különösen pedig a Galileo rendszer által a nyilvános szolgáltatás keretében sugárzott jelek minőségének javítása. Az EGNOS program által nyújtott szolgáltatásoknak 2026 végére elsődlegesen ki kell terjedniük a tagállamok földrajzilag Európában található területére, ebben a tekintetben ideértve Ciprust, az Azori-szigeteket, a Kanári-szigeteket és Madeirát. A légi közlekedés területén valamennyi említett területnek részesülnie kell az EGNOS keretében nyújtott léginavigációs szolgáltatások előnyeiből az EGNOS által támogatott valamennyi teljesítményszinten . Az EGNOS szolgáltatásainak földrajzi lefedettsége a műszaki kötöttségek szabta határokon belül – az életbiztonsági szolgáltatás esetében nemzetközi megállapodások alapján – kiterjeszthető lehet a világ más területeire is. Az (EU) 2018/1139 rendelet és a Galileo által nyújtott szolgáltatások minőségére vonatkozóan a légi közlekedés szempontjából szükséges ellenőrzések sérelme nélkül megjegyzendő, hogy noha a Galileo által kibocsátott jelek valóban segíthetik a légi járművek helyzetének meghatározását a repülés valamennyi szakaszában, a szükséges pontosságnövelő rendszeren (helyi, regionális, fedélzeti repülőelektronikán) keresztül, légiforgalmi szolgáltatásnak (ATM) és léginavigációs szolgáltatásnak (ANS) csak a helyi vagy regionális kiegészítő (pontosító) rendszerek, mint például Európában az EGNOS szolgáltatásai tekinthetők. Az EGNOS életvédelmi szolgáltatását a vonatkozó ICAO-szabványoknak megfelelően kell biztosítani.

(41)

Különösen fontos biztosítani a Galileo és az EGNOS rendszer ▌fenntarthatóságát és az általuk nyújtott szolgáltatások folyamatosságát, rendelkezésre állását , pontosságát, megbízhatóságát és biztonságát . A változó környezetben és a gyorsan fejlődő piacon e rendszerek fejlesztésének a továbbiakban is folytatódnia kell, és e rendszerek új generációit – beleértve az azokhoz kapcsolódó teret és a földi szegmens fejlődését – is elő kell készíteni.

▌

(43)

Az európai műholdas navigációs rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről, valamint a 876/2002/EK tanácsi rendelet és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1285/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) található „kereskedelmi szolgáltatás” kifejezés a szolgáltatás időközben bekövetkezett fejlődése nyomán már nem megfelelő. Helyette két, egymástól eltérő szolgáltatást különböztetnek meg : a nagy pontosságú szolgáltatást és a hitelesítési szolgáltatást (9).

(44)

A nyújtott szolgáltatások igénybevételének optimalizálása érdekében a Galileo és az EGNOS által nyújtott szolgáltatásoknak felhasználói szinten is kompatibiliseknek és interoperábilisaknak kell lenniük egymással, valamint – amennyiben erről a kompatibilitásról és interoperabilitásról nemzetközi megállapodás rendelkezik, az Unió stratégiai autonómiájára vonatkozó célkitűzés sérelme nélkül, a lehetőségek szabta keretek között – más műholdas navigációs rendszerekkel és a hagyományos műholdas rádiónavigációs eszközökkel.

(45)

A földi infrastruktúrának a Galileo és az EGNOS szempontjából vett jelentősége és a Galileo és az EGNOS biztonságára gyakorolt hatása miatt indokolt, hogy az infrastruktúra helyét a Bizottság határozza meg. A rendszerek földi infrastruktúráját továbbra is nyílt, átlátható folyamat keretében kell kiépíteni, amelybe adott esetben hatáskörének keretein belül be lehet vonni az Ügynökséget .

(46)

A Galileo és az EGNOS által – különösen a biztonság területén – kínált társadalmi-gazdasági előnyök minél nagyobb kihasználása érdekében – egyúttal hozzájárulva az Unió stratégiai autonómiájához, különösen az érzékeny ágazatokban és a biztonság és a védelem területén – azokban az esetekben, amikor az indokolt és előnyös, szabályozási eszközökkel is elő kell mozdítani az EGNOS és a Galileo által kínált szolgáltatások igénybevételét az Unió más szakpolitikáiban. Fontos részét képezik e folyamatnak emellett az említett szolgáltatások igénybevételének valamennyi tagállamban történő ösztönzésére irányuló intézkedések.

(47)

A Kopernikusz célja, hogy önálló hozzáférést biztosítson a környezeti ismeretekhez és biztosítsa a Föld-megfigyelési és a geoinformációs szolgáltatások legfontosabb technológiáit, ezáltal pedig támogassa az Unió ▌független döntéshozatalát és fellépését egyebek mellett olyan területeken, mint a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, a tengeri, tengerészeti, mezőgazdasági és vidékfejlesztés, a kulturális örökség megőrzése, a polgári védelem , a szárazföld- és infrastruktúra-monitoring, a biztonság és a digitális gazdaság.

(47b)

A program komponenseinek ösztönözniük kell a digitális technológia alkalmazását az űrrendszerekben, az adatok és szolgáltatások terjesztésében és a downstream fejlesztésben. Ezzel összefüggésben különös figyelmet kell fordítani a Bizottságnak „Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában: Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé” című, 2016. szeptember 14-i közleményében valamint az „5G Európa számára: cselekvési terv” című, 2016. szeptember 14-i közleményében javasolt kezdeményezésekre és intézkedésekre.

(48)

A Kopernikusznak a folytonosság biztosítása mellett – a Föld-megfigyeléssel kapcsolatos kutatás, műszaki eredmények és innováció legújabb tendenciái, valamint a nagy adathalmazok elemzése és a mesterséges intelligencia területén bekövetkezett fejlemények és az azokkal kapcsolatos uniós szintű stratégiák és kezdeményezések figyelembevételével (10) – tovább kell vinnie és fokoznia kell az uniós Föld-megfigyelési programot (Kopernikusz) létrehozó 377/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11), illetőleg a Kopernikusz elődprogramját, a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés programját (GMES) létrehozó és az annak kezdeti működésére irányadó végrehajtási szabályokról rendelkező, az európai Föld-megfigyelési programról (GMES) és annak kezdeti működéséről szóló 911/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) alapján végzett tevékenységet és annak eredményeit. Új eszközök kifejlesztése érdekében a Bizottságnak szorosan együtt kell működnie a tagállamokkal, az Európai Űrügynökséggel, az EUMETSAT-tal és adott esetben a releváns, űrben elhelyezett és lokális eszközökkel rendelkező egyéb szervezetekkel.  A lehető legnagyobb mértékben ki kell használnia a tagállamoknak, az Európai Űrügynökségnek, az EUMETSAT-nak (13) és más szervezeteknek a világűrből végzett megfigyeléssel kapcsolatos kapacitásait, egy életképes európai kereskedelmi űrágazat kialakulásának elősegítése érdekében ideértve az európai kereskedelmi kezdeményezések ilyen jellegű kapacitásait is. Azokban az esetekben, amikor az lehetséges és helyénvaló, fel kell használnia továbbá az elsősorban a tagállamok által a 2007/2/EK irányelv alapján szolgáltatott, hozzáférhető lokális és kiegészítő adatokat is (14). Annak érdekében, hogy biztosítsa a helyszíni adatkészletekhez a Kopernikusz céljaira történő hatékony hozzáférést és az érintett adatok hatékony felhasználását, a Bizottságnak együttműködést kell folytatnia a tagállamokkal és az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel.

(49)

A Kopernikuszt a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. június 26-i 2013/37/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK európai parlament és tanácsi irányelv (15) célkitűzéseivel, köztük különösen az átláthatóság, a szolgáltatások fejlődését eredményező feltételek kialakítása, valamint az Unión belüli gazdasági növekedéshez és munkahelyteremtéshez való hozzájárulás célkitűzésével összhangban kell végrehajtani. A Kopernikusz-adatoknak és a Kopernikusz-információknak szabadon és nyílt módon kell rendelkezésre állniuk.

(49a)

Az uniós társadalom és gazdaság tekintetében a Kopernikuszban rejlő lehetőségeket a közvetlen kedvezményezetteken túlmenően teljes körűen fel kell szabadítani, fokozva a felhasználók körében történő elterjedésre irányuló intézkedéseket, amihez további intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy az adatokat nem szakemberek is használni tudják, ösztönözve ezáltal a növekedést, a munkahelyteremtést és a tudástranszfert.

(50)

A Kopernikusz felhasználó-központú program. Jövőjét ezért a Kopernikusz-alapfelhasználók változó elvárásainak kell meghatároznia, figyelemmel ugyanakkor – mind a köz-, mind a magánszektorra kiterjedően – az új felhasználói közösségek megjelenésére is. A Kopernikusz keretében a változó felhasználói igények kielégítésére – ideértve az Unió szakpolitikáinak végrehajtásával és nyomon követésével kapcsolatos igények kielégítését is – rendelkezésre álló lehetőségek elemzéséből kell kiindulni, ami szükségessé teszi a felhasználók folyamatos és tényleges részvételét különösen a követelmények meghatározásában és validálásában.

(51)

A Kopernikusz már üzemel. Ezért fontos, hogy a Kopernikusz biztosítsa a már meglévő infrastruktúra és szolgáltatások folyamatosságát, de eközben – különösen a magánszektor világűrrel kapcsolatos szerepvállalásával és a gyors reakciót igénylő társadalmi-politikai jelenségekkel összefüggésben – alkalmazkodnia is kell a változó felhasználói igényekhez, piaci környezethez. Ehhez tovább kell fejleszteni a Kopernikusz funkcionális felépítését, és biztosítani kell, hogy az jobban tükrözze az operatív szolgáltatások első szakaszáról az új felhasználói közösségeknek nyújtott fejlett és célzottabb szolgáltatásokra való áttérést és a hozzáadott értéket képviselő felhasználói piacok bővítésére irányuló törekvést. Ennek jegyében a további végrehajtásnak elvi szinten az adatok értékláncát kell követnie (adatbeszerzés, adat- és információfeldolgozás, terjesztés és hasznosítás, a felhasználói kör és a piac bővítésére , valamint a kapacitásépítésre irányuló tevékenység), miközben az Európai horizont keretében zajló stratégiai tervezési folyamat fogja azonosítani azokat a kutatási és innovációs tevékenységeket, amelyeknek indokolt igénybe venniük a Kopernikusz szolgáltatásait.

(52)

Az adatbeszerzés területén a Kopernikusz keretében végzett tevékenység számára azt a célt kell kitűzni, hogy kiegészítse és fenntartsa a meglévő világűr-infrastruktúrát, előkészítse a műholdak hosszú távú élettartam végi lecserélését, továbbá új megfigyelési rendszerekkel kapcsolatos új küldetéseket kezdeményezzen különösen a globális éghajlatváltozással összefüggő kihívások kezelésének támogatása (például az emberi tevékenységből eredő szén-dioxid-kibocsátás és más üvegházhatásúgáz-kibocsátások nyomon követése) céljából. A Kopernikusz keretében végzett tevékenységnek ki kell terjesztenie a globális megfigyelést a sarkvidéki területekre, továbbá támogatnia kell a környezetvédelmi szabályok betartatását, a jogszabályokon alapuló környezetvédelmi nyomon követést és jelentéstételt és az innovatív környezeti alkalmazásokat a mezőgazdaság, az erdő-, a víz- és a tengerierőforrás-gazdálkodás és a kulturális örökség terén (például növénytermesztési hozammonitoring, vízgazdálkodási alkalmazások és korszerű tűzvédelmi megfigyelés). Ennek keretében a Kopernikusznak a lehető legnagyobb mértékben ki kell használnia az előző finanszírozási időszakban (2014–2020) rendelkezésére bocsátott eszközöket – beleértve a tagállamok, az ESA és az EUMETSAT által rendelkezésre bocsátott eszközöket is –, és élnie kell azok multiplikátorhatásával, miközben kapacitásainak további kiegészítése céljából új működési és üzleti modellekkel is kísérleteznie kell. A biztonság területén jelentkező változó felhasználói igények kielégítése érdekében a Kopernikusz a tagállamokkal meglévő sikeres partnerségek kihasználásával és megfelelő irányítási mechanizmusok alkalmazásával továbbfejlesztheti biztonsági dimenzióját.

(53)

Az adat- és információfeldolgozás területén a Kopernikusznak biztosítania kell a Kopernikusz szolgáltatásainak hosszú távú fenntarthatóságát és továbbfejlesztését, a közszektorban jelentkező és az Unió nemzetközi kötelezettségeiből fakadó igények kielégítése érdekében folytatott információszolgáltatást, valamint a kereskedelmi hasznosítás lehetőségeinek maximalizálását. A Kopernikusznak helyi, nemzeti, európai és globális léptékben egyaránt információkat kell szolgáltatnia különösen a légkör összetételéről és azon belül a levegőminőségről; az óceánok állapotáról és dinamikájáról ; a helyi, a nemzeti és az uniós szakpolitikák végrehajtását elősegítő szárazföld- és jégmonitoring céljaira; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése céljaira; valamint a többek között a megelőzés révén megvalósuló veszélyhelyzet-kezelést, a környezetvédelmi szabályok betartatását, valamint a polgári biztonságot és az Unió ilyen irányú külső tevékenységét szolgáló térinformatikai információk körében. A Bizottságnak azonosítania kell a szolgáltatásnyújtás fenntarthatóságát elősegítő megfelelő szerződéses megállapodásokat.

(54)

A Kopernikusz szolgáltatásainak valóra váltása céljából a  Bizottságnak igénybe kell vennie az illetékes szervezetek, az érintett uniós ügynökségek, a nemzeti szerveket tömörítő csoportosulások és konzorciumok, valamint a hozzájárulási megállapodás feleként szóba jövő további szervek segítségét. E szervezetek kiválasztása során a Bizottságnak biztosítania kell, hogy ne következzen be zavar a rendszer működésében és a szolgáltatásokban, valamint hogy a biztonsági szempontból érzékeny adatokkal kapcsolatban az érintett szervezetek a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) és különösen a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretei között rendelkezzenek korai előrejelző és válságfigyelő képességgel. A költségvetési rendelet 154. cikkével összhangban az uniós pénzeszközök végrehajtásával megbízott személyek és szervezetek kötelesek minden tagállammal szemben tiszteletben tartani a megkülönböztetésmentesség elvét; ezt az elvet a Kopernikusz program szolgáltatásainak nyújtásával kapcsolatos vonatkozó hozzájárulási megállapodások révén biztosítani kell.

(55)

A várakozások szerint a Kopernikusz szolgáltatásainak valóra váltása elő fogja segíteni, hogy ezek a szolgáltatások elterjedjenek a felhasználók körében, tekintettel arra, hogy a felhasználók előre tisztában lesznek a szolgáltatások elérhetőségével és fejlődési irányával, továbbá elő fogja mozdítani a tagállamokkal és más felekkel való együttműködést. Ehhez a Bizottságnak és a hozzá tartozó, szolgáltatásokat nyújtó megbízott szervezeteknek – a változó közszektorbeli elvárások és szakpolitikai igények kielégítése és ezzel együtt a Föld-megfigyelési adatok minél szélesebb körű felhasználása érdekében – szorosan együtt kell működniük Európa-szerte a különböző központi közösségekkel a Kopernikusz szolgáltatásai és az általa szolgáltatott információk továbbfejlesztésében. A Bizottságnak és a tagállamoknak együttműködést kell folytatniuk egymással annak érdekében, hogy kialakítsák a Kopernikusz lokális komponensét, és a továbbfejlesztett Kopernikusz-szolgáltatások céljaira elősegítsék a helyszíni adatkészleteknek a világűrből származó adatkészletekkel való integrációját.

(55a)

A Kopernikusz szabad, teljes körű és nyílt adatpolitikáját a Kopernikusz végrehajtásának egyik legsikeresebb elemeként értékelték, és alapvető szerepet játszott abban, hogy a tőle származó adatok és információk iránti igény ösztönzése révén a Kopernikusz program a világ egyik legnagyobb Föld-megfigyelési adatszolgáltatójává váljon. Egyértelműen szükség van az ingyenes, teljes körű és nyílt adatszolgáltatás folytonosságának hosszú távú és biztonságos garantálására, és az európai űrstratégiában (2016) kitűzött nagyra törő célok megvalósításához meg kell őrizni a hozzáférést. A Kopernikusz-adatokat elsősorban abból a célból hozzák létre, hogy az európai polgárok javát szolgálják, és ezeknek az adatoknak a szabad hozzáférhetővé tétele az egész világra kiterjedően maximalizálja együttműködési lehetőségeket az uniós vállalkozások és tudományos szakemberek számára, valamint hozzájárul egy hatékony európai űrökoszisztémához. A Kopernikusz-adatokhoz és -információkhoz való hozzáférésre vonatkozó bármely korlátozás bevezetése esetén annak összhangban kell lennie a Kopernikusz e rendeletben és a 1159/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott adatpolitikájával.

(56)

Felhasználásuk és megosztásuk előmozdítása, valamint az európai Föld-megfigyelési piacok és különösen a felhasználói ágazat megerősítése, mindezeken keresztül pedig az Unión belüli gazdasági növekedés és munkahelyteremtés megalapozása érdekében a Kopernikusz keretében előállított adatokhoz és információkhoz – megfelelő feltételek és korlátozások mellett – teljes körű, nyílt és ingyenes hozzáférést kell biztosítani. A szolgáltatás keretében az adatokat és az információkat továbbra is magas fokú következetesség, folyamatosság, megbízhatóság és minőség mellett kell szolgáltatni. Ez a Kopernikusz-adatok és a Kopernikusz-információk tekintetében széles körű és felhasználóbarát hozzáférést, valamint feldolgozási és hasznosítási lehetőségeket tesz szükségessé különböző időhorizontokon, aminek érdekében a Bizottságnak továbbra is integrált megközelítést kell követnie mind az EU, mind pedig a tagállamok szintjén, továbbá biztosítania kell a más forrásokból származó adatokkal és információkkal való integrációját. Ezért a Bizottságnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a Kopernikusz-adatok és -információk könnyen és hatékonyan hozzáférhetőek és használhatóak legyenek, nevezetesen az adat- és információ-hozzáférési szolgáltatásainak (DIAS) a tagállamokon belüli megismertetésével, továbbá lehetőség szerint támogatnia kell a meglévő európai Föld-megfigyelési adatinfrastruktúrákkal való interoperabilitást, hogy a Kopernikusz-adatok és a Kopernikusz-információk piaci elterjedésének maximalizálása és megerősítése érdekében szinergiákat alakítson ki ezek eszközeivel.

(57)

Annak érdekében, hogy megkönnyítse a harmadik felektől származó adatok felhasználását a Kopernikusz keretei között, a Bizottságnak az adatszolgáltatókkal közösen – e rendelethez igazodva, a harmadik felek érintett jogainak tiszteletben tartásával – ki kell dolgoznia a szóban forgó adatok felhasználására vonatkozó engedélyezési feltételeket. Figyelembe véve, hogy egyes Kopernikusz-adatok és Kopernikusz-információk, ideértve a nagy felbontású képeket is, befolyásolhatják az Unió vagy az uniós tagállamok biztonságát, lehetőséget kell adni arra, hogy kellően indokolt esetekben olyan intézkedések elfogadására kerüljön sor, amelyek kezelik az Unió vagy a tagállamok biztonságát veszélyeztető kockázatokat és fenyegetéseket.

(58)

A korábbi szabályozás alapján elfogadott jogi aktusok rendelkezéseinek minden olyan esetben érvényesnek kell maradniuk, amikor alkalmazásukra nem vonatkozik időbeli korlát, és nem állnak ellentétben az új szabályozással. Ez a helyzet áll fenn különösen a GMES-felhasználókra vonatkozó nyilvántartásbavételi és engedélyezési feltételeket és a különös GMES-adatokhoz és a GMES-szolgáltatásokból származó információkhoz való hozzáférés korlátozására vonatkozó kritériumokat meghatározó 1159/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet esetében (16).

(59)

Annak elősegítése és megkönnyítése érdekében, hogy a Föld-megfigyelési adatokat és technológiákat a helyi , regionális vagy nemzeti hatóságok, a kis- és középvállalkozások, valamint a tudományos szakemberek és a kutatók egyaránt felhasználják, a felhasználókat célzó intézkedések révén ösztönözni kell a Kopernikusz-adatok terjesztését szolgáló, a nemzeti és a regionális szerveket is magukban foglaló célzott hálózatok – mint például a Copernicus Relays és a Copernicus Academies – kialakítását. Ebből a célból a Bizottságnak és a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy szorosabb kapcsolatokat alakítsanak ki a Kopernikusz, valamint az uniós és a nemzeti szakpolitikák között, és ezáltal ösztönözzék a kereslet bővülését a kereskedelmi alkalmazások és szolgáltatások iránt, lehetővé tegyék a vállalkozások, különösen pedig a kis- és középvállalkozások és az induló vállalkozások számára a Kopernikusz-adatokon és a Kopernikusz-információkon alapuló alkalmazások kifejlesztését, végső soron pedig versenyképes ökoszisztémát alakítsanak ki Európában a Föld-megfigyelési adatok számára.

(60)

Nemzetközileg a Kopernikusznak pontos és megbízható információkat kell szolgáltatnia a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés, valamint az Unió külpolitikája és fejlesztési együttműködési politikája támogatásához. A Kopernikuszra úgy kell tekinteni, hogy Európa hozzájárulását képezi a Föld-megfigyelési rendszerek globális rendszeréhez (GEOSS), a Föld-megfigyelő Műholdak Bizottsága (CEOS) és az ENSZ 1992. évi Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) Feleinek Konferenciája (COP) keretében végzett tevékenységhez, az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljainak eléréséhez, valamint a sendai katasztrófakockázat-csökkentési kerethez. A Kopernikusznak megfelelő együttműködést kell kialakítania, illetve fenntartania az ENSZ ágazati szerveivel és a Meteorológiai Világszervezettel.

(61)

A Kopernikusz megvalósítása során a Bizottságnak az űreszközök fejlesztésével , koordinálásával, alkalmazásával és továbbfejlesztésével, adott esetben harmadik felek adataihoz való hozzáféréssel, valamint – ha ezt nem más szervezet végzi – a célzott programok végrehajtásával kapcsolatban adott esetben támaszkodnia kell azokra az európai nemzetközi szervezetekre – különösen az Európai Űrügynökségre –, amelyekkel korábban már partnerséget alakított ki. Emellett a Bizottságnak a célzott programok vagy azok részei végrehajtásával kapcsolatban , valamint adott esetben a közreműködő programokból származó adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban  – annak szakértelméhez és feladatköréhez igazodva – az EUMETSAT-ra is támaszkodnia kell.

(61a)

A szolgáltatások területén a Bizottságnak megfelelő módon ki kell használnia az uniós ügynökségek, köztük az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, a SATCEN speciális kapacitásait, és élnie kell a tengeri környezetre irányuló monitoringszolgáltatások területén a Mercator Ocean révén már megvalósított európai beruházások adta lehetőségekkel. A biztonság vonatkozásában – a főképviselővel együtt – átfogó uniós szintű megközelítés kialakítására kell törekedni. A Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) már a kezdetektől fogva aktív szerepet játszott a GMES kezdeményezésben, és támogatást nyújtott a Galileo és az űridőjárás területén folytatott fejlesztési tevékenység számára. A JRC a 377/2014/EU rendelet alapján működteti a Kopernikusz katasztrófakezelési szolgáltatását és a Kopernikusz szárazföldmonitoring-szolgáltatásának globális komponensét, továbbá részt vesz az adatok és az információk minőségének és alkalmasságának értékelésében, valamint a jövőorientált fejlesztésekben. A Bizottságnak a program végrehajtásához a továbbiakban is támaszkodnia kell a JRC tudományos és műszaki tanácsaira.

(62)

Az Európai Parlament és a Tanács többszöri felkérése nyomán az Unió az űrmegfigyelést és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követését támogató keret létrehozásáról szóló, 2014. április 16-i 541/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal keretet hozott létre az űrmegfigyelés és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követése (a továbbiakban: SST) támogatására. Az űrszemét ma már komolyan veszélyezteti a világűrrel kapcsolatos tevékenység biztonságát és fenntarthatóságát. Ezért az SST létfontosságú a program komponensei és az azok által az uniós szakpolitikák számára nyújtott támogatás fenntartásához. Azzal, hogy elősegíti az űrszemét képződésének megelőzését, az SST hozzájárul annak biztosításához, hogy a világűrhöz fenntartható és garantált módon lehessen hozzáférni és azt fenntartható és garantált módon lehessen hasznosítani, amihez világszinten is közös érdek fűződik. Ezzel összefüggésben támogathatja a Föld körüli pályán mozgó űrszemét „takarítását” célzó projektek előkészítését is.

(63)

Az SST-nek javítania kell az SST-képességek műszaki paramétereit és autonómiáját. Ebből a célból azt kell eredményeznie, hogy az SST-érzékelők hálózata által előállított adatokra támaszkodva létrejöjjön egy autonóm európai jegyzék az űrobjektumokról. Adott esetben az Unió megfontolhatja egyes adatainak kereskedelmi, nem kereskedelmi és kutatási célú rendelkezésre bocsátását. Emellett az SST-nek továbbra is támogatnia kell az SST-szolgáltatások megvalósítását és fenntartását. Mivel az SST szolgáltatásai felhasználó-központúak , megfelelő mechanizmusokat kell kialakítani a felhasználói igények összegyűjtésére, ideértve a biztonsággal , valamint a releváns információk közintézmények számára és közintézményektől történő, a rendszer hatékonyságának fokozását célzó és egyúttal a nemzeti biztonsági és védelmi politikákat tiszteletben tartó továbbításával kapcsolatos igényeket is.

(64)

Az SST-szolgáltatások megvalósításának az Unió és a tagállamok együttműködésén kell alapulnia, és ki kell használnia a tagállamokban már meglévő és a jövőben létrehozandó szaktudást és eszközöket, ideértve az Európai Űrügynökség és az Unió keretei között létrehozottakat is. Lehetővé kell tenni az új SST-érzékelők kifejlesztésének pénzügyi támogatását. Az SST érzékeny jellegére való tekintettel mind a tagállami érzékelők feletti ellenőrzésnek, mind pedig azok működtetésének, karbantartásának és cseréjének, valamint az SST-szolgáltatások nyújtását lehetővé tévő adatfeldolgozásnak a részt vevő tagállamok hatáskörében kell maradnia.

(65)

Biztosítani kell, hogy az SST-képességekkel összefüggésben megfelelő tulajdonosi vagy hozzáférési jogokkal rendelkező tagállamok részt vehessenek az SST-szolgáltatások megvalósításában. Úgy kell tekinteni, hogy az 541/2014/EU határozattal létrehozott SST-konzorciumban részt vevő tagállamok teljesítik ezeket a kritériumokat. Ezeknek a tagállamoknak egy egységes, közös javaslatot kell előterjeszteniük, amelyben igazolják az operatív felépítés további elemeivel kapcsolatos követelmények teljesülését. ▌ Megfelelő szabályokat kell megállapítani a tagállami résztvevők kiválasztására és a részvétel szervezeti hátterére vonatkozóan.

(65a)

A Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy meghatározza a tagállamok részvételére vonatkozó részletes eljárásokat és elemeket. Amennyiben nem került sor közös javaslat benyújtására, vagy ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a benyújtott közös javaslat nem felel meg a megállapított kritériumoknak, a Bizottság egy második szakaszt indíthat a tagállamok részvétele érdekében. E második szakasz eljárásainak és elemeinek meg kell határozniuk a lefedett keringési pályákat, és figyelembe kell venniük annak szükségességét, hogy a tagállamok a lehető legnagyobb mértékben részt vegyenek az SST-szolgáltatások nyújtásában. Amennyiben ezek az eljárások és elemek lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy az összes keringési pálya lefedése érdekében több javaslatot válasszon ki, a tagállamok csoportjai közötti megfelelő koordinációs mechanizmusokat és az összes SST-szolgáltatás lefedéséhez szükséges hatékony megoldást is biztosítani kell.

(66)

Létrehozása után az SST-nek tiszteletben kell tartania a tevékenység kiegészítő jellegével, valamint a kiváló minőségű felhasználó-központú SST-szolgáltatások folyamatosságával kapcsolatos elveket, és a lehető legjobb szaktudáson kell alapulnia. Az SST-nek tehát el kell kerülnie a szükségtelen átfedéseket. A ▌redundáns kapacitásoknak szigorúan az SST-szolgáltatások folyamatosságának, minőségének és megbízhatóságának biztosítását kell szolgálniuk. A szakértői csoportok tevékenységének segítenie kell e szükségtelen átfedések elkerülését.

(67)

Emellett az SST tevékenységének – a világűrben folytatott tevékenység biztonságának és fenntarthatóságának biztosítása érdekében – kedvezően kell érintenie a meglévő enyhítő intézkedéseket, köztük a ▌COPUOS ▌űrszemét csökkentéséről szóló iránymutatását, a világűrben folytatott tevékenység hosszú távú fenntarthatóságáról szóló iránymutatástervezetét és más kezdeményezéseket. Az összeütközések kockázatának csökkentése érdekében az SST-nek emellett törekednie kell a szinergiák kialakítására az űrszemét aktív eltávolítását és semlegesítését célzó kezdeményezésekkel. Az SST-nek hozzá kell járulnia a világűr békés célú igénybevételének és megismerésének biztosításához. A világűrben végzett tevékenység intenzívebbé válása kihathat a világűrbeli közlekedés szervezésével kapcsolatos nemzetközi kezdeményezésekre. Az Uniónak figyelemmel kell kísérnie az ilyen irányú fejleményeket, és szükség esetén figyelembe veheti őket a jelenlegi többéves pénzügyi keret félidős értékelésében.

(68)

A világűrbeli összeütközések elkerülése, az űrszemétképződés megelőzése, valamint az űridőjárás szélsőséges eseményeinek és a Föld-közeli objektumok jelenlétének hatásaival kapcsolatos készültség fokozása érdekében az SST-nek, valamint az űridőjárással és a Föld-közeli objektumokkal kapcsolatos tevékenységnek tekintettel kell lennie a nemzetközi partnerekkel – köztük különösen az Amerikai Egyesült Államokkal, a nemzetközi szervezetekkel és más harmadik felekkel – folytatott együttműködésre.

(69)

A Tanács Biztonsági Bizottsága kockázatkezelési struktúra létrehozását javasolta annak érdekében, hogy az 541/2014/EU határozat végrehajtása során kellő figyelmet kapjanak az adatbiztonsági kérdések. Ebből a célból a részt vevő tagállamoknak a már elvégzett munka figyelembevételével megfelelő kockázatkezelési struktúrákat és eljárásokat kell kialakítaniuk.

(70)

Az űridőjárás szélsőséges és intenzívebb eseményei veszélyeztethetik a polgárok biztonságát, és zavart idézhetnek elő a világűrbe telepített és a földi infrastruktúra működésében. Ezért a program részeként létre kell hozni egy, az űridőjárással foglalkozó alkomponenst , amelynek célja az űridőjárással kapcsolatos kockázatok és a kapcsolódó felhasználói igények értékelése, az űridőjárás jelenségeivel kapcsolatos tudatosságnövelés, az űridőjárással összefüggő felhasználó-központú szolgáltatások megvalósításának biztosítása, valamint a tagállami képességek javítása az űrmeteorológiai szolgáltatások területén. A Bizottságnak a felhasználói igények, a kockázatok és a műszaki felkészültség figyelembevételével meg kell határoznia, mely ágazatok élveznek előnyt az űridőjárással kapcsolatos operatív szolgáltatások igénybevételében. Hosszú távon más ágazatok igényei is kielégíthetők lehetnek. A szolgáltatásoknak a felhasználók igényeihez igazodó uniós szintű megvalósítása célzott, koordinált, folyamatos kutatási-fejlesztési tevékenységet igényel az űrmeteorológiai szolgáltatások fejlődésének támogatása területén. Az űrmeteorológiai szolgáltatások megvalósításának a meglévő nemzeti és uniós képességeken kell alapulnia, és lehetővé kell tennie a tagállamok, európai és nemzetközi szervezetek széles körű részvételét, valamint a magánszektornak a folyamatba való bekapcsolódását.

(71)

A Bizottságnak az Európa jövőjéről szóló fehér könyve (17), a 27 EU-tagállam állam-, illetve kormányfőinek Római Nyilatkozata (18), valamint az Európai Parlament több állásfoglalása emlékeztet arra, hogy az EU-ra fontos szerep hárul egy olyan biztonságos és ellenállóképes Európa kialakításában, amely képes kezelni a regionális konfliktusokat, a terrorizmusveszélyt, a kiberfenyegetettséget, az erősödő migrációs nyomást és más hasonló kihívásokat. A műholdas kommunikációhoz való biztonságos és garantált hozzáférés elengedhetetlen eszköze a biztonság területén működő szervezeteknek, és e kulcsfontosságú biztonsági erőforrás uniós szintű egységbe szervezése és megosztása erősíti a polgárainak védelmet nyújtó Uniót.

(72)

Az Európai Tanács 2013. december 19–20-i ülésszakának következtetései (19) üdvözlik, hogy a műholdas kommunikáció területén a tagállamok, a Bizottság és az Európai Űrügynökség szoros együttműködésében megkezdődött az állami műholdas kommunikáció (a továbbiakban: Govsatcom) új generációjának előkészítése. A Govsatcom a kül- és biztonságpolitika területén 2016 júniusában elfogadott globális európai uniós stratégia elemei között is szerepel. A Govsatcom hozzájárulhat az EU-nak a hibrid fenyegetésekkel kapcsolatos fellépéséhez, és támogathatja az EU tengerstratégiájának és az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos politikájának végrehajtását.

(73)

A Govsatcom hangsúlyos biztonsági vonatkozásokkal rendelkező, felhasználó-központú program. Igénybevételének esetei a releváns szereplők részéről három fő csoportra tagolhatók: i. válságkezelés, amely a közös biztonság- és védelempolitika hatálya alá tartozó polgári és katonai missziókra és műveletekre, a természeti katasztrófákra és az ember által előidézett katasztrófahelyzetekre, a humanitárius válsághelyzetekre, valamint a tengeri veszélyhelyzetekre terjedhet ki; ii. térfigyelés, amely a határőrizetre, a határövezetek felügyeletére, a tengeri határőrizetre, a tengerfelügyeletre és az illegális kereskedelem felügyeletére terjedhet ki; valamint iii: kulcsfontosságú infrastruktúra, amely a diplomáciai hálózatokra, a rendőrség által folytatott kommunikációra, a digitális infrastruktúrára (például adatközpontok, szerverek), a kritikus infrastruktúrára (például energia, közlekedés, vízzárók, például gátak ) és a világűrbe telepített infrastruktúrára terjedhet ki.

(73a)

A Govsatcom-kapacitást és szolgáltatásokat az uniós és tagállami szereplők biztonsági és védelmi szempontból kritikus misszióiban és műveleteiben fogják használni. Ezért a harmadik felektől (harmadik államoktól és harmadik államok szerveitől) való, megfelelő szintű függetlenségre van szükség, amely kiterjed az összes Govsatcom-elemre, mint például az űr- és földi technológiákra komponensi, alrendszeri és rendszerszinten, az előállító iparágakra, az űrrendszerek tulajdonosaira és üzemeltetőire, a földi rendszerkomponensek fizikai elhelyezkedésére.

(74)

A műholdas kommunikáció véges erőforrás, amelyet mennyiségileg korlátoz a műholdak kapacitása, a frekvencia és a földrajzi lefedettség. Ezért a költséghatékonyság és a méretgazdaságosság kihasználása azt kívánja, hogy a Govsatcom optimális egyensúlyt alakítson ki a Govsatcom iránti, az arra feljogosított felhasználóktól származó kereslet, valamint a műholdas kapacitásokra és szolgáltatásokra vonatkozó Govsatcom-szerződések alapján nyújtott kínálat között. Mivel mind a kereslet, mind a potenciális kínálat változik időben, ehhez folyamatos nyomon követés és a Govsatcom-szolgáltatások kiigazíthatóságát biztosító rugalmasság szükséges. ▌

(75)

Az operatív követelmények meghatározása az igénybevétel esetei alapján fog történni. Ezekből az operatív követelményekből kell származtatni – a biztonsági követelmények figyelembevételével – a szolgáltatásportfóliót. A szolgáltatásportfóliónak meg kell határoznia a Govsatcom által biztosítandó alapszolgáltatásokat. A kereslet és a kínált szolgáltatások közötti lehető legjobb egyensúly fenntartása érdekében a Govsatcom szolgáltatásportfóliója rendszeres felülvizsgálatra szorulhat.

(76)

A Govsatcom kiépítésének első szakaszában (körülbelül 2025-ig) a szolgáltatás a ▌ meglévő kapacitásokon fog alapulni. Ebben az összefüggésben a Bizottságnak az uniós Govsatcom-kapacitásokat az Unió alapvető biztonsági érdekeit szem előtt tartva kell beszereznie a nemzeti rendszerekkel és űrkapacitással rendelkező tagállamoktól, valamint a kereskedelmi műholdas kommunikációs vagy műholdas szolgáltatóktól. Az első szakaszban a szolgáltatások fokozatosan kerülnek bevezetésre ▌. Amennyiben az első szakasz folyamán a kínálat és a kereslet részletes elemzése azt mutatja, hogy ez a kereslet alakulása tükrében nem elegendő, olyan döntés hozható, hogy a rendszer a második szakaszába lép, és egy vagy több köz-magán társuláson keresztül, például az uniós műhold-üzemeltetők részvételével megkezdődik a világűrben az igényekre szabott kiegészítő infrastruktúra vagy képességek létrehozása.

(77)

A műholdas kommunikáció céljára rendelkezésre álló erőforrások optimalizálása, az előre nem látható helyzetekben, például természeti katasztrófák esetén szükségessé váló hozzáférés garantálása, valamint a működési hatékonyság és a rövid szolgáltatásidők biztosítása érdekében ki kell alakítani a szükséges földi szegmenst (központokat és esetleges egyéb földi elemeket) . Az utóbbit a működési és a biztonsági követelményekből kiindulva kell megtervezni. A kockázatok mérséklése érdekében a  központ fizikailag több helyen osztozhat. A földi szegmenshez egyéb elemekre, például bázisállomásokra is szükség lehet.

(78)

A műholdas kommunikáció igénybevevői számára a legfontosabb üzemi interfész a felhasználói berendezés. Az EU által a Govsatcom kapcsán alkalmazott megközelítésnek lehetővé kell tennie a legtöbb felhasználó számára, hogy a Govsatcom-szolgáltatások igénybevételére a meglévő felhasználói berendezéseiket használják ▌.

(79)

A felhasználók jelezték, hogy a működési hatékonyság érdekében fontos törekedni a felhasználói berendezések műszaki átjárhatóságára és olyan felhasználói berendezések alkalmazására, amelyek különböző műholdas rendszerek igénybevételére képesek. Ezen a területen kutatási-fejlesztési tevékenységre lehet szükség.

(80)

A végrehajtás szintjén a feladatokat és a felelősségi köröket az érintett szakosított szervezetek, köztük az Európai Védelmi Ügynökség, az EKSZ, az Európai Űrügynökség, az Ügynökség és más uniós ügynökségek között kell megosztani annak biztosításával, hogy – különösen a felhasználókat érintő vonatkozásokkal összefüggésben – minden részt vevő szervezet a legfontosabb szerepének megfelelő feladatokat kapja.

(81)

Az illetékes Govsatcom-hatóságra fontos szerep hárul annak figyelemmel kísérésében, hogy a felhasználók és a Govsatcommal összefüggésben feladatokat ellátó más nemzeti szervezetek a biztonsági követelményekben meghatározott módon betartják-e a megosztási és az elsőbbségi szabályokat, és követik-e a biztonsági eljárásokat. Azoknak a tagállamoknak, amelyek nem jelöltek ki illetékes Govsatcom-hatóságot, mindenképpen ki kell jelölniük egy kapcsolattartót a Govsatcomra kiható észlelt zavarások kezelésére.

(81a)

A tagállamok, a Tanács, a Bizottság és az EKSZ annyiban válhatnak Govsatcom-résztvevőkké, amennyiben felhatalmazást adnak a Govsatcom-felhasználók számára, vagy kapacitásokat, helyszíneket, illetve létesítményeket biztosítanak. Figyelemmel arra, hogy a tagállam döntése, hogy felhatalmazást ad-e a Govsatcom-felhasználók számára, vagy kapacitásokat, helyszíneket vagy létesítményeket biztosít-e, a tagállamok nem kötelezhetők a Govsatcomban való részvételre, vagy Govsatcom-infrastruktúra biztosítására. A program Govsatcom komponense ezért nem érinti a tagállamoknak azt a jogát, hogy – többek között az el nem köteleződéssel vagy a katonai szövetségekből való kimaradással kapcsolatos nemzeti jogukkal vagy alkotmányos követelményeikkel összhangban – ne vegyenek részt a Govsatcomban.

(82)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Govsatcom keretében nyújtott szolgáltatások működési követelményeivel kapcsolatban. Ez lehetőséget ad arra, hogy a Bizottság meghatározza az igénybevétel egyes eseteihez, tehát a válságkezeléshez, a térfigyeléshez és a kulcsfontosságú infrastruktúra kezeléséhez (a diplomáciai hírközlési hálózatokat is ideértve) tartozó műszaki előírásokat. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(83)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Govsatcom keretében nyújtott szolgáltatások szolgáltatásportfóliójával kapcsolatban. Ez lehetőséget ad arra, hogy a Bizottság meghatározza a szükséges attribútumokat, köztük a földrajzi lefedettséget, a frekvenciát, a sávszélességet, a felhasználói berendezéseket és a biztonsági elemeket. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(84)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Govsatcom egységbe szervezett műholdas kommunikációs kapacitásainak igénybevételére irányadó megosztási és elsőbbségi szabályokkal kapcsolatban. A megosztási és az elsőbbségi szabályok meghatározása során a  Bizottságnak figyelembe kell vennie a működési és a biztonsági követelményeket, valamint a Govsatcom résztvevői részéről jelentkező kockázatok és várható kereslet elemzését. Bár a Govsatcom-szolgáltatásokat elvben ingyenes alapon kell biztosítani a Govsatcom-felhasználók számára, ha ez az elemzés kapacitáshiányt állapít meg, illetve a piac torzításának elkerülése érdekében a részletes megosztási és elsőbbségi szabályok részeként árképzési politika alakítható ki. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(85)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Govsatcom földi szegmensét alkotó infrastruktúra helyével kapcsolatban. Ez lehetőséget ad arra, hogy a Bizottság figyelembe vegye a helyek kiválasztásával kapcsolatos működési és biztonsági követelményeket , valamint a meglévő infrastruktúrát . Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

▌

(87)

A 912/2010/EU rendelet a Galileo és az EGNOS műholdas navigációs programok egyes aspektusaival kapcsolatos igazgatási feladatok ellátására létrehozott egy uniós ügynökséget, az Európai GNSS Ügynökséget. E rendelet rendelkezik különösen arról, hogy az Európai GNSS Ügynökség új feladatokat kap, éspedig nemcsak a Galileo és az EGNOS rendszereivel, hanem a program más komponenseivel összefüggésben is, különösen a biztonsági akkreditáció területén. Ezért az Európai GNSS Ügynökség elnevezését, feladatait és szervezeti felépítését megfelelő módon módosítani kell.

(87a)

Az Ügynökség székhelye a 2010/803/EU határozatnak megfelelően Prága. Az Ügynökség feladatainak végrehajtásához az Ügynökség személyzete az (EU) 2016/413 bizottsági végrehajtási határozatban említett valamely Galileo vagy EGNOS földi központban is elhelyezhető a vonatkozó megállapodásban meghatározott programtevékenységek végrehajtása céljából. Emellett az Ügynökség a lehető leghatékonyabb és legeredményesebb működése érdekében egy vagy több tagállamban korlátozott számú munkatárs helyi irodákba is beosztható. Az Ügynökség székhelyén, illetve a Galileo és EGNOS helyszínein kívüli személyzet földrajzi elhelyezkedése nem vezethet az Ügynökség tevékenységeinek az említett helyi irodákhoz való áthelyezéséhez.

(88)

Feladatainak kiterjesztésére való tekintettel, amelyek a jövőben nem csupán a Galileo és az EGNOS rendszereihez kapcsolódnak, az Európai GNSS Ügynökség nevét meg kell változtatni. Ugyanakkor azonban az Ügynökség keretében biztosítani kell az Európai GNSS Ügynökség tevékenységének folytonosságát, ideértve a jogok és a kötelezettségek, a személyi állomány, valamint valamennyi már meghozott döntés érvényessége folytonosságát is.

(89)

Az Ügynökség küldetését és a Bizottságnak a program végrehajtásában betöltött szerepét figyelembe véve helyénvaló úgy rendelkezni, hogy az Igazgatótanács egyes döntéseinek meghozatalához a Bizottság képviselőinek igen szavazata is szükséges.

(90)

A Bizottság hatásköreinek sérelme nélkül az Igazgatótanácsnak, a Biztonsági Akkreditációs Tanácsnak és az ügyvezető igazgatónak feladatai ellátásában függetlennek kell lennie, és kizárólag a közérdek szem előtt tartásával kell eljárnia.

(91)

Lehetséges, sőt, valószínű, hogy a program egyes komponensei érzékeny vagy biztonsági vonatkozású nemzeti infrastruktúra igénybevételére fognak támaszkodni. Nemzetbiztonsági megfontolásból úgy szükséges rendelkezni, hogy ilyen esetekben az Igazgatótanács és a Biztonsági Akkreditációs Tanács ülésein ▌a tagállamok képviselői és a Bizottság képviselői a szükséges ismeret elve alapján vehetnek részt. Az Igazgatótanácsban a szavazásban csak az említett infrastruktúrával rendelkező tagállamok, valamint a Bizottság képviselője vehetnek részt. Az Igazgatótanács és a Biztonsági Akkreditációs Tanács eljárási szabályzatában meg kell határozni azokat a helyzeteket, amelyekben ez az eljárás alkalmazandó.

▌

(94)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) pontja szerint a programot konkrét nyomonkövetési követelmények szerint összegyűjtött információk alapján értékelni kell, és ennek keretében el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőket. Ezek a követelmények az indokolt esetekben olyan mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak, amelyek alapján elvégezhető a program hatásainak értékelése.

(94a)

Az előrejelzések szerint a Kopernikusz- és a Galileo-alapú szolgáltatások használata általában jelentős hatással lesz az európai gazdaságra. Ugyanakkor jelenleg úgy tűnik, hogy az ad hoc mérések és esettanulmányok a leggyakoribbak. A Bizottságnak az Eurostaton keresztül meg kell határoznia azokat a releváns statisztikai méréseket és mutatókat, amelyek az uniós űrtevékenységek által gyakorolt hatás rendszeres és hiteles nyomon követésének alapjául szolgálhatnak.

(95)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. A Bizottság munkáját egy bizottság segíti, amely meghatározott összetételben ülésezik.

(95a)

Mivel a program komponensei felhasználó-központúak, ez a végrehajtásukhoz és a fejlesztésükhöz szükségessé teszi a felhasználók folyamatos, tényleges bevonását, különös tekintettel a szolgáltatási követelmények meghatározására és validálására. A felhasználók számára képviselt érték növelése érdekében az uniós tagállamokban és adott esetben a nemzetközi szervezetekben a köz- és magánszféra végfelhasználóival folytatott rendszeres konzultációk révén aktívan törekedni kell javaslataik meghallgatására. E célból („felhasználói fórum” néven) munkacsoportot kell létrehozni, amelynek feladata, hogy a programbizottságot a felhasználói igények azonosításában, a szolgáltatások megfelelésének ellenőrzésében és a nyújtott szolgáltatások hiányosságainak azonosításában segítse. A bizottság eljárási szabályzatának úgy kell meghatároznia e munkacsoport szervezetét, hogy az figyelembe vegye az egyes komponensek és a komponenseken belüli egyes szolgáltatások sajátosságait. Amennyiben lehetséges, a tagállamoknak a felhasználókkal nemzeti szinten folytatott szisztematikus és összehangolt konzultáció alapján kell hozzájárulniuk a felhasználói fórumhoz.

(96)

Tekintettel arra, hogy a felelősségteljes központi irányítás megköveteli a program egységes igazgatását, a gyorsabb döntéshozatalt és az információkhoz való egyenlő hozzáférést, a programmal összefüggésben feladatokat ellátó jogalanyok képviselői esetlegesen megfigyelőként részt vehetnek a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően létrehozott bizottság munkájában. Ugyanebből a megfontolásból azon harmadik országok és nemzetközi szervezetek képviselőinek, amelyek az Unióval nemzetközi megállapodást kötöttek, a programmal vagy annak komponenseivel vagy alkomponenseivel kapcsolatban ▌ meghatározott biztonsági korlátozások, illetve az irányadó megállapodásban előírt feltételek mellett esetlegesen szintén részt vehetnek a bizottság munkájában. A programmal összefüggésben feladatokat ellátó jogalanyok, a harmadik országok és a nemzetközi szervezetek képviselői a bizottság szavazásain nem vehetnek részt. A bizottságok eljárási szabályzatában kell megállapítani a megfigyelők és az eseti részt vevők részvételének feltételeit.

(97)

Annak biztosítása érdekében, hogy a programnak a kitűzött célok teljesítése felé való előrehaladását eredményesen értékelni lehessen, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a X. melléklet módosítására és ezen keresztül az abban foglalt mutatóknak a szükségesnek ítélt körben történő felülvizsgálatára vagy kiegészítésére, valamint e rendeletnek a nyomonkövetési és értékelési keretet megállapító rendelkezésekkel történő kiegészítésére vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(98)

Mivel e rendelet célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, hiszen az meghaladja bármely egyedül fellépő tagállam pénzügyi és műszaki képességeit, és mivel ezért ez a cél – nagyságrendje és hatásai miatt – uniós szintű fellépés útján jobban megvalósítható, az Unió az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően intézkedéseket hozhat. Az ugyanezen cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

(99)

A programra vonatkozó biztonsági követelmények egységes feltételek szerinti végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. Lehetővé kell tenni, hogy a program biztonsági követelményei a tagállamok maximális ellenőrzése alatt álljanak. A program biztonságának területére vonatkozó végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor a Bizottságot egy, a tagállamok képviselőiből álló bizottságnak kell segítenie, amely egy erre a célra szolgáló biztonsági konfigurációban ülésezik. E végrehajtási jogi aktusokat a 181/2011/EU rendeletben meghatározott vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A biztonsági kérdések érzékenységére tekintettel az elnöknek törekednie kell arra, hogy megtalálja a bizottságon belül a lehető legnagyobb támogatottságot élvező megoldásokat. A Bizottság nem fogadhat el a program általános biztonsági követelményeit meghatározó végrehajtási jogi aktusokat olyan esetekben, amikor a bizottság nem nyilvánított véleményt,