This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52018XC0119(03)
Publication of an amendment application pursuant to Article 50(2)(b) of Regulation (EU) No 1151/2012 of the European Parliament and of the Council on quality schemes for agricultural products and foodstuffs
Módosítási kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján
Módosítási kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján
HL C 19., 2018.1.19, p. 28–35
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
19.1.2018 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 19/28 |
Módosítási kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján
(2018/C 19/11)
Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítás iránti kérelem elleni felszólalásra.
A HAGYOMÁNYOS KÜLÖNLEGES TERMÉKEKRE VONATKOZÓ TERMÉKLEÍRÁS NEM KISEBB JELENTŐSÉGŰ MÓDOSÍTÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM
Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti módosítás jóváhagyására irányuló kérelem
„BRATISLAVSKÝ ROŽOK”/„PRESSBURGER KIPFEL”/„POZSONYI KIFLI”
EU-szám: TSG-SK-02120 – 2016.2.15.
1. Kérelmező csoportosulás és jogos érdek
A csoportosulás neve: |
Szlovákia nyugati régiójának kézműves pékségei és cukrászdái |
|||
Cím: |
|
|||
Tel. |
+421 336413314 |
|||
E-mail: |
sekretariat@cechpekarov.sk |
A módosítást indítványozó csoportosulás megegyezik azzal a csoportosulással, amely a „BRATISLAVSKÝ ROŽOK”/„PRESSBURGER KIPFEL”/„POZSONYI KIFLI” bejegyzése iránti kérelmet benyújtotta.
2. Tagállam vagy harmadik ország
Szlovák Köztársaság
3. A termékleírás módosítással érintett rovata
— |
☒ |
A termék elnevezése |
— |
☒ |
A termék leírása |
— |
☒ |
Az előállítás módja |
— |
☒ |
Egyéb [részletezze] |
A kérelmező csoportosulás kapcsolattartási adatainak módosítása
Az elnevezés fenntartásával kapcsolatos módosítás
A termékleírásnak való megfelelést ellenőrző szerv kapcsolattartási adatainak módosítása
A különleges tulajdonság ellenőrzésére vonatkozó minimumkövetelmények és eljárások módosítása
4. A módosítás(ok) típusa
— |
☒ |
Bejegyzett HKT termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető módosítása |
5. Módosítás(ok)
1. A kérelmező csoportosulás kapcsolattartási adatainak módosítása
A kérelmező csoportosulás e-mail-címe repecu@stonline.sk-ról sekretariat@cechpekarov.sk-ra változik.
2. A termék elnevezése
Töröljük a „Bratislavský rožok”/„Pressburger Kipfel”/„Pozsonyi kifli” néven bejegyzett termék nevéből a német „Pressburger Kipfel” elnevezést, mert Ausztriában és Németországban ezt a terméket nem így hívják. Az Ausztriában és Németországban leggyakrabban használt elnevezés a „Pressburger Beugel”.
A bejegyzendő új terméknév tehát a „Bratislavský rožok”/„Pozsonyi kifli”.
Ezt a névváltoztatást a teljes termékleírásban végrehajtottuk.
A „Bejegyzés az elnevezés fenntartása nélkül” helyett a „Bejegyzés az elnevezés fenntartásával” opciót választottuk. Ez az 1151/2012/EU rendelet 25. cikkének (2) bekezdéséből következik.
A Szlovák Köztársaság és Magyarország egyaránt érdekelt abban, hogy a „BRATISLAVSKÝ ROŽOK”/„POZSONYI KIFLI” bejegyzett terméknév az oltalom alatt álló eredetmegjelölések nyilvántartásában maradjon.
3. A termék leírása
A termékleírásban a termék tömegét az eredetileg meghatározott 40–60 grammról 40–70 grammra módosítjuk. Ez a módosítás a Magyarországgal való kölcsönös megegyezésen alapul, ahol a pékek 70 g tömegű terméket is készítenek.
Javasoljuk a következő adatok termékleírásból való törlését:
„A késztermék kémiai tulajdonságai:
— |
a szárazanyag zsírtartalma: min. 20 %, |
— |
a szárazanyag cukortartalma: min. 12 %.” |
Ennek oka, hogy a zsírtartalmat a 3.6. pont határozza meg, és mutatóként nincs szükség a szárazanyag cukortartalmára.
4. Az előállítás módja
Javasoljuk, hogy az 1 000 db, 50–55 grammos termékre vonatkozó receptet tartalmazó táblázatokat töröljék a mezőgazdasági termék vagy élelmiszer előállítási módjának a leírásból, és e recept helyébe a következő szöveg lépjen:
„A tésztához használt fő alapanyagok a következők: búzaliszt, zsiradék (étkezési margarin, sütőmargarin, vaj, zsír stb.), cukor, só, élesztő (a liszt 0,5–1 %-a), tojás, tejpor, vaníliás vagy vanillincukor, reszelt citromhéj vagy szárított citromhéj és víz; fahéjas cukrot is lehet használni. A tésztának a felhasznált lisztmennyiség legalább 30 %-ának megfelelő zsiradékot kell tartalmaznia.
A diós töltelék rendszerint úgy készül, hogy a darált dióhoz hozzáadják a porcukrot (vagy mézet), az édes zsemlemorzsát, a vaníliás cukrot vagy vanillincukrot, valamint a fahéjas cukrot, és forró vízzel vagy tejjel összekeverik.
A mákos töltelék rendszerint úgy készül, hogy a darált mákhoz hozzáadják a cukrot (vagy mézet), az édes zsemlemorzsát és a vaníliás cukrot vagy vanillincukrot, és forró vízzel vagy tejjel összekeverik.
Az íz fokozása érdekében (szilva- vagy barack)lekvár, illetve mazsola is adható a töltelékhez.”
E módosítás oka, hogy Szlovákiában és Magyarországon a különböző termelők eltérő arányban használják az egyes alapanyagokat, és a recept nem jellemző a termékre. A végtermék az egyes pékségekre és cukrászdákra jellemző. Nem szükséges meghatározni az egyes hozzávalók mennyiségét, mivel a végtermék minimális paramétereit ellenőrzik. Ezért azt javasoljuk, hogy a recept helyébe a következő szöveg lépjen, amely egyrészről tartalmazza a felhasznált alapanyagokat és lehetővé teszi a gyártóknak (Szlovákián belül és kívül egyaránt), hogy a rendelkezésre álló, általában használt és az érintett régió fogyasztói által elvárt alapanyagokat használják, másrészről összhangban van a régiónként némileg eltérő hagyományos receptekkel.
Ahol a termékleírásban a vanillincukor szerepel, ott a szöveget „vaníliás cukor vagy vanillincukor” kifejezésre javítottuk.
Ennek oka, hogy a vanillincukrot jelenleg gyakrabban használják, mint a vaníliás cukrot. Ez a módosítás nem érinti a végterméket. Ezt a változtatást a teljes termékleírásban végrehajtottuk.
Az előállítási módszer szlovák nyelvű leírásában a „žemle” szót a „klonky” szóra cseréltük, mivel ez a szakkifejezés.
Javasoljuk továbbá, hogy a termékleírásban a „csökkenő átmérőjű” kifejezés helyébe az „elkeskenyedő” szó lépjen.
E módosítás célja, hogy a szakkifejezés használatával egyértelműbb legyen a szöveg.
Az előállítási módszerről szóló szövegrész második bekezdésére vonatkozóan azt javasoljuk, hogy az „A mákos tölteléket főzzük, vagy rövid ideig forró vízben forraljuk” mondat az „(a folyadék mennyisége a mák mennyiségének 35–40 %-át teszi ki)” szövegrésszel egészüljön ki; e módosítás célja, hogy meghatározzuk a receptben felhasználható folyadék mennyiségét, és ezáltal megőrizzük a minőséget.
„A darált dióbél vagy mák megközelítőleg 10 %-a pótolható édes zsemlemorzsával” mondat helyébe a következő mondat lép: „A darált dióbél vagy mák legfeljebb 10 %-a helyettesíthető édes zsemlemorzsával”. E módosítás célja a minőség biztosítása és a felhasználható zsemlemorzsa mennyiségének meghatározása.
A termék 3.5. pontban meghatározott méretével kapcsolatos módosításra és a különféle sütőtípusokra tekintettel ki kell igazítani a sütési hőmérsékletet és a sütési időt.
Javasolt az 50–70 gramm tömegű termékek esetében a hőmérsékletet 170–220 °C-ra, a sütési időt pedig 15–20 percre módosítani.
E módosítás célja, hogy a leírás a különböző típusú sütők esetében alkalmazandó sütési időket is tartalmazza, valamint a 60 grammról 70 grammra növelt maximális terméktömegre is kiterjedjen.
A címkézéssel kapcsolatban javasoljuk, hogy a szöveg a következő mondattal – a termelők figyelmét elkerülő kötelező követelménnyel – egészüljön ki: „A logó betűméretének legalább 15 mm-nek kell lennie”.
Az értékesítés módjával és helyével kapcsolatban a következő mondattal egészítjük ki a szöveget: „A nem előre csomagolt termékek esetében a ZTŠ (HKT) logó a termék neve mellett elhelyezett árcímkén vagy a termékhez közeli tájékoztató táblán tüntethető fel.”
E módosítás az egyértelművé tételt szolgálja abban az esetben, amikor a terméket ömlesztve árulják.
Módosítjuk a tárolással kapcsolatos szövegrészt, törölve belőle a „Tárolás: + 10 °C hőmérsékleten” mondatot, amelynek helyébe a következő szöveg lép: „Tárolás: szobahőmérsékleten. A felhasznált élesztőtől függően a termék 3–10 napig tartható el.”
Ennek oka, hogy a meglévő követelményt semmi sem indokolta, ami csökkentette volna az eladott termékek minőségét; ezt a követelményt gyakran nem tartották be, és problémát okozott a termelők számára a termék magas zsírtartalma miatt. Az eredeti termékleírás csak azért tartalmazott tárolási hőmérséklettel kapcsolatos követelményt, mert ezeket a termékeket cukrászati termékként sorolták be.
5. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer különleges tulajdonsága
Az ötödik franciabekezdést a következő szöveggel egészítjük ki: „Nem állítható elő fagyasztott, elősütött, félkész termékként, amelyet kiolvasztás után készre lehet sütni; mindig frissen kell elkészíteni.”
Ennek oka, hogy a terméket frissen, a hagyományos recept alapján kell elkészíteni; a múltban soha nem fagyasztották le vagy sütötték elő.
A hatodik francia bekezdésben módosítjuk a szöveget a sütés előtti tojással való megkenés tekintetében, törölve az „általában kétszer” szövegrészt.
Ezáltal a termelők szabadon dönthetnek arról, hogy milyen márványos jelleget kívánnak elérni – ezzel kapcsolatban nincs szükség előírásra. Ez a módosítás nem érinti a végterméket.
6. A különleges tulajdonság ellenőrzésére vonatkozó minimumkövetelmények és eljárások
Az első mondatot a következő szöveggel egészítjük ki: „A tésztának a felhasznált lisztmennyiség legalább 30 %-ának megfelelő zsiradékot kell tartalmaznia.”
Ennek oka, hogy a szöveg összhangban álljon a termékleírás 3.6. és 3.7. pontjával.
A fizika követelményeket meghagyva töröljük a „kémiai és mikrobiológiai követelmények”-re való hivatkozást.
Ennek oka, hogy a jogszabály nem tartalmaz semmilyen mikrobiológiai követelményt, amelyek így nincsenek is meghatározva; a továbbiakban tehát semmi sem indokolja azok forgalmazás előtti ellenőrzését. A kémiai követelményeket ugyancsak nem határozták meg az eredeti termékleírásban. E módosítás a terminológia egyértelműsítését szolgálja.
7. A termékleírásnak való megfelelést ellenőrző hatóságok vagy szervek
A termékleírásnak való megfelelést ellenőrző szerv e-mail-címe a következőképpen módosul: „buchlerova@svps.sk”.
Ez a módosítás a szervezeten belüli e-mail-címek változását tükrözi.
A HAGYOMÁNYOS KÜLÖNLEGES TERMÉK TERMÉKLEÍRÁSA
„BRATISLAVSKÝ ROŽOK”/„POZSONYI KIFLI”
EU-szám: TSG-SK-02120 – 2016.2.15.
„Szlovák Köztársaság”
1. Bejegyzendő elnevezés
„Bratislavský rožok”/„Pozsonyi kifli”
2. Termék típusa
2.24. osztály: Kenyér, péksütemények, cukrászsütemények, édesipari termékek, kekszek és egyéb pékáru
3. A nyilvántartásba vétel indokai
3.1. Termék
— |
☒ |
az adott termékre vagy élelmiszerre jellemző hagyományos előállítási vagy feldolgozási módszerrel vagy hagyományos összetétellel készül; |
— |
☐ |
a hagyományosan használt nyersanyagokból vagy összetevőkből készül. |
A „Bratislavský rožok” szlovák elnevezést 1920 körül kezdték használni, amikor az akkori Pressburg/Pozsony város neve Bratislavára változott, amely az újonnan megalakult Csehszlovákiában Szlovákia fővárosa lett. Ettől az évtől kezdve a pékáru elnevezése a város új nevének megfelelően „Bratislavský rožok”-ra módosult. Miután a város új elnevezését elfogadták, Ausztriában a megszokott „Beugle” elnevezés helyett a város régi nevével összekapcsolva a „Kipfel” elnevezést kezdték használni. Magyar nyelven a termék eredeti elnevezése „Pozsonyi patkó” volt. A jelenlegi információk szerint a terméket több magyarországi – és különösen budapesti – pékségben és cukrászüzemben „Pozsonyi kifli” néven gyártják és forgalmazzák, ami szlovákra visszafordítva „Bratislavský rožok”, vagyis a névhasználatnál az 1918-ig használt eredeti városnevet alkalmazzák. Tekintettel a hagyományokra, javasoljuk a „Pozsonyi kifli” elnevezés meghagyását.
3.2. Az elnevezés
— |
☒ |
az adott termék leírására hagyományosan használt elnevezés; |
— |
☐ |
jelzi a termék hagyományos jellegét vagy sajátosságát. |
A termék elnevezése önmagában azért különleges, mert összetétele és gyártási módja történelmi hagyományokon alapul. A „Bratislavský rožok” elnevezés kizárólag egy konkrét finom pékárura vagy cukrászsüteményre vonatkozik.
A termék különleges tulajdonságát a sötétebb felső kéreg világosabb színű erezete adja, ami jellegzetes, „márványozott” felületet képez. Ilyen felülettel semmilyen más pékárut vagy cukrászsüteményt nem készítenek:
— |
ez a termék formájával, tömegével, de a töltelék mennyiségével is különbözik a piacon lévő egyéb hasonló finom pékáruktól vagy cukrászsüteményektől. Az egyéb termékektől eltérően a tésztája több zsiradékot tartalmaz, és semelyik másik finom pékáru sem márványos felületű, |
— |
a mákos, illetve diós tölteléknek köszönhetően a terméknek egyedi aromája és íze van, |
— |
a termék jellegzetes külalakkal rendelkezik, formáját tekintve pedig a patkó alakú, vagy a C betűt formáz. |
A termék hagyományos jellegének megőrzése érdekében be kell tartani a recept alábbi követelményeit:
— |
a tésztának a felhasznált lisztmennyiség legalább 30 %-ának megfelelő zsiradékot kell tartalmaznia, |
— |
a tölteléknek a megsült termék össztömegének legalább 40 %-át kell kitennie, |
— |
sütés előtt a terméket meg kell kenni felvert tojással vagy tojássárgájával, hogy a kisült termék felülete márványos legyen. |
4. Leírás
4.1. Az 1. pontban szereplő elnevezést viselő termék leírása, beleértve főbb fizikai, kémiai, mikrobiológiai és érzékszervi jellemzőit, alátámasztva a termék sajátos jellegét (e rendelet 7. cikkének (2) bekezdése)
Mákkal vagy dióval töltött finom pékáru vagy cukrászsütemény márványszerű, fényes felülettel.
Színe: felületének színe a barna és a sötétbarna között van; a vágási felületet nézve – a néhány milliméteres tésztakérgen belül csak a töltelék van – a mákos töltelék színe a sötétszürkétől a feketéig terjed, a diós töltelék színe pedig barna.
Külalakja: a kifli tetején, az egységesen fényes barna, illetve sötétbarna felületen látható világosabb finom erezet márványos felületre emlékeztet.
Állaga: felülete szilárd, kettétörés esetén porhanyós és omlós.
Illata és íze: finom, a felhasznált töltelékre jellemző (tehát jellemzően diós vagy mákos); íze kellemesen édes, a felhasznált hozzávalók aromájával dúsított.
Formája: mákos töltelék esetében patkó alakú, amely a vége felé elvékonyodik, diós töltelék esetében C betű formájú.
Tömege: általában 40–70 g.
4.2. Az 1. pontban szereplő elnevezést viselő termék termelők által betartandó előállítási módjának leírása, beleértve adott esetben a felhasznált nyersanyagok vagy az összetevők jellegét és tulajdonságait, valamint a termék elkészítésének módját (e rendelet 7. cikkének (2) bekezdése)
A tésztához használt fő alapanyagok a következők: búzaliszt, zsiradék (étkezési margarin, sütőmargarin, vaj, zsír stb.), cukor, só, élesztő (a liszt 0,5–1 %-a), tojás, tejpor, vaníliás cukor vagy vanillincukor, reszelt citromhéj vagy szárított citromhéj és víz; fahéjas cukrot is lehet használni. A tésztának a felhasznált lisztmennyiség legalább 30 %-ának megfelelő zsiradékot kell tartalmaznia, és a tölteléknek a késztermék legalább 40 tömegszázalékát kell kitennie.
A diós töltelék rendszerint úgy készül, hogy a darált dióhoz hozzáadják a porcukrot (vagy mézet), az édes zsemlemorzsát, a vaníliás cukrot vagy vanillincukrot, valamint a fahéjas cukrot, és forró vízzel vagy tejjel összekeverik.
A mákos töltelék rendszerint úgy készül, hogy a darált mákhoz hozzáadják a cukrot (vagy mézet), az édes zsemlemorzsát és a vaníliás cukrot vagy vanillincukrot, és forró vízzel vagy tejjel összekeverik.
Az íz fokozása érdekében (szilva- vagy barack)lekvár, illetve mazsola is adható a töltelékhez.
A lisztet vízzel, esetleg vízzel elkevert tejporral, élesztővel, sóval, cukorral és zsiradékkal összedolgozzuk, és tésztát gyúrunk. Elkészíthető úgy is, hogy a zsiradékot először a liszttel keverjük össze, majd hozzáadjuk a többi alapanyagot. A tésztát 30–40 percig kelni hagyjuk. Miután térfogata láthatóan megnagyobbodott, a tésztát még egyszer röviden átdagasztjuk és zsemle formájú darabokra osztjuk. 15–20 perces kelés után a zsemléket ellipszis alakúra nyújtjuk, amelyek hosszanti átmérője 12–15 cm. A kinyújtott tésztalapok vastagsága 2–3 mm. A kinyújtott tésztalapokra kerül a henger alakú mákos, illetve diós töltelék, amelyet tésztával beborítva/feltekerve a végeken csökkenő átmérőjű, 12–15 cm hosszúságú hengert kapunk. A sütőlapon kifliformára igazított, a tölteléket beborító tészta érintkezési vonalának egyenesnek kell lennie és a tepsi aljával kell érintkeznie. A mákos töltetű termék patkó formájú, a diós töltetű termék C betű formájú. A formáknak jelentősen különbözniük kell, hogy első látásra megállapítható legyen, milyen a bennük lévő töltelék.
A mákos tölteléket főzzük vagy rövid ideig forró vízben forraljuk (a folyadék mennyisége a mák mennyiségének 35–40 %-át teszi ki). Az elkészítés során a kevés vízben feloldott cukrot felfőzzük (cukor helyett méz is használható). A feloldódott cukorhoz állandó keverés mellett fokozatosan hozzáadjuk a tejporral vegyített darált mákot, az édes zsemlemorzsát és a mazsolát, majd addig főzzük, amíg aránylag sűrű masszát kapunk. A kihűlt és a hűlés során még tovább sűrűsödő mákos tölteléket frissen reszelt citromhéjjal vagy citromkivonatos pasztával, fahéjjal és szükség esetén kevés vaníliás cukorral ízesítjük. A diós tölteléket nem kell főzni, a darált dióbelet csak össze kell keverni cukorral (vagy mézzel), mazsolával, tejporral, forró vízzel, vaníliás cukorral vagy vanillincukorral és őrölt fahéjjal. A töltelékben a darált dióbél vagy a darált mák legfeljebb 10 tömegszázaléka helyettesíthető édes zsemlemorzsával.
Mindkét tölteléknek kihűlés után olyan sűrűnek kell lennie, hogy kézzel kis hengereket lehessen formázni.
A megformázott termékeket tepsibe helyezzük és felvert tojással vagy tojássárgájával megkenjük. A tepsire helyezett megkent termékeket hűvös, légáramlásos helyre tesszük, hogy a megkent felület kissé megszáradjon. Miután a felület megszáradt és a péksütemény kissé megkelt, a kifli felületét még egyszer megkenjük felvert tojással, várunk, míg megszárad, majd a termékeket a kelesztőbe rakjuk. A megkelt terméket finom, kelt péksüteményként sütjük. Amíg a tészta kel, de főleg a sütés ideje alatt, a megszáradt tojásos bevonat a sütemény felületén enyhén megrepedezik, és így alakul ki a sütemény felső kérgének jellegzetesen márványos felülete.
A termékeket páramentes sütőben 170–220 °C-on sütjük.
A sütési idő a kifli nagyságától függ, ami 40–50 grammnál 10–12 perc, 50–70 grammnál pedig 15–20 perc.
Kihűlés után a kiflik szállíthatók és értékesíthetők.
A sütés során keletkező technikai veszteség a termék tömegétől és a töltelék sűrűségétől függően 10 % körül mozog.
Címkézés: „Bratislavský rožok” vagy a megfelelő magyar termékelnevezés kiemelése; a közösségi logó vagy a „Zaručená tradičná špecialita” (hagyományos különleges termék) logó és felirat feltüntetése. A csomagoláson feltüntethető a „ZTŠ” (HKT) rövidítés. A logó betűmérete nem lehet 15 mm-nél kisebb.
A forgalmazás módja és helye: A „Bratislavský rožok” darabáruként kerül forgalomba a termék előállítójának saját szaküzleteiben, illetve cukrászdákban, kávézókban és gyorséttermekben. A nem előre csomagolt termékek esetében a ZTŠ (HKT) logó a termék neve mellett elhelyezett árcímkén vagy a termékhez közeli tájékoztató táblán tüntethető fel.
Tárolás: szobahőmérsékleten.
A felhasznált élesztőtől függően a termék 3–10 napig tartható el.
A termék nem nagyipari módon, hanem kézi munkával készül.
Nem állítható elő fagyasztott, elősütött, félkész termékként, amelyet kiolvasztás után készre lehet sütni; mindig frissen kell elkészíteni.
4.3. A termék hagyományos jellegét alátámasztó főbb tényezők leírása (e rendelet 7. cikkének (2) bekezdése)
A termék hagyományos jellegét annak hagyományos összetétele adja, ami azt jelenti, hogy a tölteléknek a késztermék össztömegének legalább 40 %-át kell kitennie.
E hagyományos elnevezésű terméket több mint kétszáz éve gyártják a Szlovákiával szomszédos államokban – Magyarországon és Ausztriában –, amelyekkel csaknem 90 évvel ezelőtt Szlovákia államközösséget alkotott.
Ahogyan az Vladimír Tomčík a S vareškou dvoma tisícročiami című könyvében olvasható, a könyvelési bejegyzésekből kitűnik, hogy a „Bratislavský rožok” már az 1590-es években kapható volt a nyilvános éttermekben, habár a gyártási titok sokkal régebbi keletű.
Ortvay Tivadar Pozsony város utcái és terei című, 1905-ben Pozsonyban kiadott könyve 305. oldalán olvasható, hogy „nem messze Mayer Győző cukrászdájától áll Scheuermann régi péksége (ma Lauda), amelynek specialitásai, a mákos és diós patkók hírnevessé tették Pozsonyt”. [Pozsony város utcái és terei – A város története az utcák és terek elnevezésének tükrében, dr. Ortvay Tivadar, Pozsony, 1905; készült: F.K. Wigand nyomdájában]. Az 1. melléklet tartalmazza a 304. és 305. oldal magyar nyelvű szövegét, ahol a jelenlegi Hviezdoslav térrel összefüggésben megemlítik a Scheuermann pékséget. A szöveg vonatkozó része így szól: „A közelben található Scheuermann régi péksége (ma Laude), amely mákos és diós patkókra specializálódott, megalapozva e különlegességekkel Pozsony hírnevét. Specialitásai közé tartozott az ún. pozsonyi kétszersült (bratislavský suchár) is …”.
V. Szemes és V. Karovič 1992-ben Pozsonyban kiadott Chlieb náš každodenný (Mindennapi kenyerünk) című könyvének 52. oldalán a következő olvasható: 1785-ben, Mikulás napján Schiermann pékmester egy új, töltött süteményt helyezett el a kirakatában, amely a későbbiek során mint „Pressburger beugle” honosodott meg a köztudatban. A Schiermann nevet a Scheuermann név hibás átírásának tartjuk; a Scheuermann név a helyes.
A „Bratislavský rožok” elnevezésű terméket Pozsonyban később több pékmester is sütötte. Közülük az egyik legismertebb Schwappach Ágoston volt, aki az 1834-ben alapított pékségében mákos és diós patkókat kínált. A „Bratislavský rožok” készítésének hagyományait Scheuermann és Lauda pékmesterek után Johann Korče (1851–1919) pékmester, a Ferenc József Rend lovagja, valamint fia, Hans Korče pékmester folytatta. A Korče családtól a hagyományok folytatását Emil Kastner vette át.
Ismert volt a pozsonyi Štefanik utcai Wendler Gusztáv cukrászdája is, amely a „Bratislavský rožok” terméket akár postán is elküldte.
A Pressburger Wegweiser régi pozsonyi újság 1863. évfolyamában Pressberger Antal pék- és cukrászüzeme az egyéb termékek mellett már reklámozza a „mákos és diós beugle”-t is.
A Bécsben megjelenő Neue Freie Presse napilap 1938. április 16-i számában lehozta a „Pressburger Kipfel – Bratislavský rožok” receptjét. Ez a recept, valamint az elkészítés módja majdnem azonos a ma alkalmazott eljárással.
Terézia Vansová és Ján Babilon az 1870-ben megjelent könyvükben is írnak a „Bratislavský rožok”-ról.
Később több európai – főleg osztrák, cseh és magyar – városban más pékmesterek és cukrászok is elkezdték gyártani a „Bratislavský rožok”-ot. Más országok sütőipari szakembereitől nyert tájékoztatás alapján tudjuk, hogy a „Bratislavský rožok” elnevezésű terméket több városban is készítik, de legalábbis ismerik annak formáját, valamint nagyjából ismerik a receptjét és elkészítési módját. A volt Csehszlovákiában, különösen 1950 után a „Bratislavský rožok” készítését a pékeket és cukrászokat képző szakiskolák gyakorlati képzései keretében tanították. A „Bratislavský rožok” elnevezést csak 1918 után, Csehszlovákia megalakulását követően kezdték el használni, miután a Pressburg, illetve Pozsony városnév Bratislavára változott. A termék neve ezzel együtt szintén megváltozott. Az eredeti „beugle” elnevezés a magyar nyelvben „patkó”-ként honosodott meg. A „rožok” (kifli) kifejezést a város új elnevezésével összefüggésben kezdték el használni. Magyarországon a „Bratislavský rožok” elnevezésű terméket a mai napig is „Pozsonyi kifli”-nek hívják, vagyis a város régi nevét összekapcsolva az új formával. Ausztriában szintén gyakoribb a „Pressburger Kipfel” elnevezés, és a „beugle” kifejezés egyre ritkábban fordul elő.
A nagy múltra visszatekintő „Bratislavský rožok” ma is népszerű. A becslések szerint a terméket rendszeresen készítik Szlovákia több mint 20 péküzemében és cukrászüzemében, több tucat pékségben pedig legalább hetente egyszer.
1999-ben és 2005-ben a párizsi Lesaffre Coup Világbajnokságon a Slovenské družstvo pekárov [szlovákiai pékek csapata] bejutott a döntőbe, ahol versenyterméküket, a „Bratislavský rožok”-ot a versenybíróság pozitívan értékelte.
A történelem során először 2007 elején, a pozsonyi Danubius Gastro kiállítás keretében rendezték meg a „Legfinomabb »Bratislavský rožok«” elnevezésű nemzetközi versenyt, amelyen három ország kilenc csapata vett részt (a Bratislavské noviny2007. január 25-i számának címlapja).
A pozsonyi újságok és különféle országos folyóiratok több alkalommal is beszámoltak a versenyről.
A Nový čas című napilap 2008. július 25-i számában megjelent egy cikk a „Bratislavský rožok”-ról. A cikk tartalmazza az eredeti, 1938-as receptet is, és a termék formájára vonatkozó leírás szerint „… a mákos töltelékűt patkó alakúra, a diós töltelékűt C betű alakúra formázzák.”.
A „»Bratislavský rožok« – tradícia s dlhou históriou” – címmel az Epicure folyóiratban megjelent cikk 52. oldalán a szerző a következőket írja:„… a mákkal töltött termék patkó alakú, a dióval töltött termék pedig C betűt formáz.”
(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.