This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52018SC0504
COMMISSION STAFF WORKING DOCUMENT Accompanying the documents Recommendation for a Council decision establishing that no effective action has been taken by Hungary in response to the Council recommendation of 22 June 2018 Recommendation for a Council Recommendation with a view to correcting the significant observed deviation from the adjustment path toward the medium-term budgetary objective in Hungary
BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM amely a következő dokumentumot kíséri Ajánlás A Tanács határozata a 2018. június 22-i tanácsi ajánlás nyomán Magyarországtól várt eredményes intézkedések elmulasztásának megállapításáról Ajánlás A Tanács ajánlása Magyarország középtávú költségvetési célhoz vezető korrekciós pályától való jelentős, megfigyelhető eltérésének korrekciójáról
BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM amely a következő dokumentumot kíséri Ajánlás A Tanács határozata a 2018. június 22-i tanácsi ajánlás nyomán Magyarországtól várt eredményes intézkedések elmulasztásának megállapításáról Ajánlás A Tanács ajánlása Magyarország középtávú költségvetési célhoz vezető korrekciós pályától való jelentős, megfigyelhető eltérésének korrekciójáról
SWD/2018/504 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.11.21.
SWD(2018) 504 final
BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM
amely a következő dokumentumot kíséri
Ajánlás
A Tanács határozata a 2018. június 22-i tanácsi ajánlás nyomán Magyarországtól várt eredményes intézkedések elmulasztásának megállapításáról
Ajánlás
A Tanács ajánlása Magyarország középtávú költségvetési célhoz vezető korrekciós pályától való jelentős, megfigyelhető eltérésének korrekciójáról
{COM(2018) 805 final}
{COM(2018) 806 final}
BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM
amely a következő dokumentumot kíséri
Ajánlás
A Tanács határozata a 2018. június 22-i tanácsi ajánlás nyomán Magyarországtól várt eredményes intézkedések elmulasztásának megállapításáról
Ajánlás
A Tanács ajánlása Magyarország középtávú költségvetési célhoz vezető korrekciós pályától való jelentős, megfigyelhető eltérésének korrekciójáról
1.Bevezetés
Magyarország 2013 óta a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához tartozik, amely előírja, hogy megfelelő előrelépést kell tenni a középtávú költségvetési cél (MTO) felé. Magyarország emellett az adósságszabály hatálya alá tartozik, mivel az államadósság még mindig a GDP 60 %-a felett van.
2018. június 22-én a Tanács az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 121. cikkének (4) bekezdése szerint megállapította, hogy Magyarországon 2017-ben a középtávú céltól való jelentős megfigyelhető eltérés következett be 1 . Tekintettel a megállapított jelentős eltérésre, a Tanács ajánlást címzett Magyarországhoz, hogy hajtsa végre az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások 2 nominális növekedése 2018-ban ne haladja meg a 2,8 %-ot, ami a GDP 1,0 %-át kitevő éves strukturális kiigazításnak felel meg. Magyarország továbbá azt az ajánlást kapta, hogy az összes rendkívüli bevételt a hiány csökkentésére használja fel, és a költségvetési konszolidációs intézkedések révén növekedésbarát módon biztosítsa az államháztartás strukturális egyenlegének tartós javulását. A Tanács 2018. október 15-ét tűzte ki határidőként arra, hogy Magyarország jelentésben számoljon be a Tanácsnak az ezen ajánlásra válaszul hozott intézkedésekről. A magyar hatóságok a megállapított határidőig benyújtották a tanácsi ajánlásra válaszul készített jelentésüket (a továbbiakban: a jelentés). A Bizottság 2018. szeptember 18–19-én az 1466/97/EK rendelet –11. cikkének (2) bekezdése szerinti helyszíni ellenőrzés céljából fokozott felügyeleti látogatást tett Magyarországon. A fokozott költségvetési felügyeleti látogatás megállapításait a látogatást követően nyilvánosságra hozták.
E dokumentum 2. szakasza a 2018. és 2019. évi makrogazdasági fejleményeket és kilátásokat ismerteti. A 3. szakasz bemutatja a 2018-ra és 2019-re vonatkozó aktualizált költségvetési előrejelzéseket. A 4. szakasz értékeli a 2018. június 22-i tanácsi ajánlásnak való megfelelést, az 5. szakasz pedig javaslatot tesz a 2019-ben követendő korrekciós pályára vonatkozóan. A 6. szakasz a következtetéseket tartalmazza.
2.Makrogazdasági fejlemények és előrejelzések (2018-2019)
A magyar gazdaság növekedésének üteme 2018 első felében 4,7 %-ra gyorsult. A széles alapokon nyugvó GDP-növekedést valamennyi jelentős belföldi keresleti összetevő és az export is ösztönözte. A magánfogyasztást fellendítette az erős reálbér-növekedés, amely a szűk munkaerőpiac és az adminisztratív bérintézkedések – többek között a 8 %-os minimálbér-emelés és a közszférában végrehajtott béremelések – eredménye. Az élénk kereslet és a kedvező finanszírozási feltételek előmozdították a magánberuházásokat, miközben a kormány állóeszköz-felhalmozása dinamikusan nőtt, részben az uniós alapok szélesebb felhasználása miatt.
1. táblázat: Makrogazdasági fejlemények és előrejelzés
A Bizottság 2018. őszi előrejelzése szerint a GDP növekedése 2018-ban összességében várhatóan 4,3 % lesz (lásd az 1. táblázatot). Ez a belföldi gazdasági ciklus csúcsát jelzi, mivel a tervek szerint a növekedés 2019-ben 3,4 %-ra, 2020-ban pedig 2,6 %-ra lassul. A várható lassulás az adminisztratív béremelések tompuló hatásával, a beruházási dinamika mérséklődésével és a fő exportpiacok várható gyengülésével magyarázható.
Az erős keresletnövekedés és a kapacitási korlátok következtében a költségek és az árak emelkedni kezdtek. A munkanélküliség aránya minden eddiginél alacsonyabb, és ez hozzájárul a munkaerőköltségek jelentős megugrásához, amit csak részben ellensúlyoz a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulások csökkentése. Mutatók széles köre utal növekvő inflációs nyomásra: az előrejelzések szerint a GDP-deflátor 2018-ban 3,7 %-kal nő, az építési költségek 2018 augusztusában az előző év augusztusához képest 9,8 %-kal emelkedtek, miközben az aggregált lakásárindex 2018 első negyedévében 12,1 %-ra nőtt az előző év azonos időszakával összehasonlítva. A HICP-infláció a tervek szerint 2019-ben 3,3 %-ra nő a feldolgozatlan élelmiszerek árának és az energiaárnak az alakulása nyomán, és e növekedés lendülete 2020-ban a költségsokkok tompulása után sem engedi 3 % alá az inflációt.
A Bizottság a GDP növekedésére vonatkozó 2018-as előrejelzését tavasz óta felfelé, 4,0 %-ról 4,3 %-ra módosította. Emellett a 2018. őszi bizottsági előrejelzés a tavaszihoz képest 2018-ra magasabb GDP-deflátort vetít előre, magasabb nominális pályára állítva a gazdaságot. A magyar Pénzügyminisztérium a 2018. évi konvergenciaprogram óta nem aktualizálta nyilvánosan makrogazdasági előrejelzéseit. Mindazonáltal a hatóságok kismértékben felfelé módosították a reál GDP 2018. évi növekedésére vonatkozó előrejelzésüket, nagyobb GDP-deflátor meghatározásával pedig jóval magasabbra helyezték a nominális pályát, ahogy azt a túlzotthiány-eljárásban teljesítendő 2018. őszi adatszolgáltatás is tükrözte. Ez jelentős nevezőhatással jár a 2018. évi aktualizált költségvetési előrejelzésben szereplő GDP-arányos államháztartási bevételek és kiadások szempontjából. Noha a 2018. évi növekedés tekintetében a Bizottság várakozásai hasonlóak a hatóságokéhoz, a 2019-re vonatkozó előrejelzése a 2018. évi konvergenciaprogramban bemutatott makrogazdasági forgatókönyvvel összevetve óvatosabb marad. A Bizottság előrejelzésében azzal számol, hogy a kapacitáskorlátok nagyobb hatást gyakorolnak az árakra, ez pedig visszafogja a reál GDP növekedését.
A 2018. őszi bizottsági előrejelzés és a gazdaság ciklikus pozíciójának kiszámításához használt közös módszertan alapján az előrejelzés szerint a pozitív kibocsátási rés 2018-ban tovább szélesedik, majd 2019-ben nagyjából stabilizálódik. 2020-ban a GDP-növekedés nem éri el potenciálját, aminek következtében a kibocsátási rés szűkül.
3.A költségvetés alakulása és kilátások 2018–2019-ben
A Bizottság 2018. szeptember 18–19-én az 1466/97/EK rendelet –11. cikkének (2) bekezdése szerinti helyszíni ellenőrzés céljából fokozott felügyeleti látogatást tett Magyarországon. A látogatásról készült bizottsági jelentés megállapítja, hogy a magyar hatóságok idén nem terveznek intézkedéseket tenni a 2018. június 22-i tanácsi ajánlásra válaszul. Ugyanakkor kifejezték elkötelezettségüket aziránt, hogy 2019-től javítják a költségvetési pozíciót. A 2019. évi költségvetés, amelyet a magyar Országgyűlés már 2018 júliusában elfogadott, azt tűzte ki célul, hogy a 2018. évi konvergenciaprogramban körvonalazott terveknek megfelelően a következő évben a GDP 0,6 %-ának megfelelő mértékben csökkenti az államháztartási hiányt. A tanácsi ajánlás azonban 2019-re nem terjed ki.
2018-ra vonatkozó, aktualizált költségvetési előrejelzés és bejelentett intézkedések
A megtett intézkedésekről szóló jelentésükben 3 a magyar hatóságok fenntartják a 2018. évi államháztartási hiányra vonatkozóan a 2018-as konvergenciaprogramban kitűzött, a GDP 2,4 %-ának megfelelő célt. A jelentés rámutat arra, hogy a változatlan 2018. évi hiánycélhoz a költségvetés bevételi és kiadási oldalának jelentős változása társul. A 2018. évi konvergenciaprogramhoz képest a hatóságok lényegesen magasabb adóbevételekkel, továbbá azzal számolnak, hogy az uniós alapok eredetileg tervezettnél alacsonyabb szintű felhasználása következtében csökkennek az uniós finanszírozású projektek társfinanszírozási költségei. Azonban a hiány említett (összességében a GDP mintegy 1 %-át kitevő) tételekből eredő javulását az előrejelzés szerint teljes mértékben ellensúlyozzák a – főként a hazai forrásokból finanszírozott beruházásokhoz és a közszférabeli bérekhez kapcsolódó – többletkiadások.
A hatóságok ismertetik a megtett vagy tervezett diszkrecionális intézkedéseket, de nem adják meg azok becsült hatását. Emellett a hatóságok csak pozitív költségvetési vonzatokkal járó intézkedéseket sorolnak fel. A 2. táblázat a jelentésben felsorolt azon intézkedéseket tartalmazza, amelyeket a 2018. június 22-i tanácsi ajánlást követően fogadtak el vagy jelentettek be, és így azokról a 2018. évi konvergenciaprogram még nem tett említést. A 2. táblázatban feltüntetett becsült költségvetési hatások a hatóságokkal folytatott későbbi megbeszéléseken alapulnak. E becslések alapján megállapítható, hogy a jelentésben említett új diszkrecionális intézkedések (vagyis egyes fogyasztási adók növelése és a közigazgatás személyi állományának 2018 végén kezdődő észszerűsítése) 2018-ban nem befolyásolják számottevően a költségvetés végrehajtását, hanem a 2019-re tervezett hiánycsökkentéshez járulnak hozzá. A jelentés utal az adóbeszedés hatékonyságának javítását célzó, folyamatban levő intézkedésekre is, elsősorban az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség fokozatos bevezetésére 2018-ban. A 2. táblázat nem tartalmazza ezt az intézkedést, mivel azt a 2018. évi konvergenciaprogram közzétételekor már elfogadták. A Bizottság 2018. őszi előrejelzése figyelembe veszi ennek becsült költségvetési hatását (lásd a 3. táblázatot).
2. táblázat: A jelentésben felsorolt diszkrecionális költségvetési intézkedések (költségvetési hatás a GDP %-ában)
3. táblázat: A Bizottság 2018-ra vonatkozó előrejelzésében szereplő diszkrecionális bevételi intézkedések (költségvetési hatás a GDP %-ában)
A fent ismertetett költségvetési fejleményeket és intézkedéseket figyelembe vevő 2018. őszi bizottsági előrejelzés alapján az államháztartási hiány a tervek szerint 2018-ban a GDP 2,4 %-a lesz, ami megfelel a hatóságok jelenlegi céljának (lásd a 4. táblázatot). Az aktualizált 2017. évi költségvetési eredménnyel összevetve az államháztartási hiány várhatóan a GDP 0,2 %-ának megfelelő mértékben nő, míg az egyszeri intézkedések hatásától megtisztított államháztartási hiány előreláthatólag hasonló nagyságrendben javul 4 . Mivel az előrejelzés szerint a pozitív kibocsátási rés tovább szélesedik, a Bizottság azzal számol, hogy a strukturális egyenleg a GDP 0,4 %-ának megfelelő mértékben, a 2017. évi –3,4 %-ról 2018-ban –3,8 %-ra romlik.
Ami a 2018. évi hiány-előrejelzést alakító fő tényezőket illeti, az előző évi költségvetést támogató egyszeri bevételek (vagyis a földárverésekből származó jövedelem), valamint az ideiglenes adóbevételek (vagyis a rendkívüli társaságiadó-bevételek) kiesése nagymértékben hozzájárul az államháztartási hiány növekedéséhez. Emellett bevételcsökkentő hatással jártak bizonyos adóintézkedések is, többek között a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adó 2,5 százalékpontos csökkentése, amely azonban az előrejelzés szerint az adóbázisok gyors bővülése miatt csak korlátozottan hat az adóbevételek GDP-hez viszonyított arányára. Noha tavasz óta jelentősen javultak a bevételi kilátások, a hatóságok aktualizált költségvetési terveiben ismertetett információk alapján ennek megfelelő nagyságrendű többletkiadással lehet számolni. Mindazonáltal az elsődleges kiadások növekedése – az uniós alapokból finanszírozott megnövekedett kiadásokat figyelmen kívül hagyva – az előrejelzés szerint 2017-hez képest lelassul és jóval elmarad a tervezett jelentős GDP-növekedéstől 5 . A kiadások növekedésének előre jelzett mérséklődése a kamatkiadások folyamatos csökkenésével együtt visszafogja a fent említett hiánynövelő tételek hatását.
2019-re vonatkozó aktualizált költségvetési előrejelzés
A 2018. őszi bizottsági előrejelzés szerint az államháztartási hiány 2019-ben várhatóan a GDP 1,9 %-ára csökken, ami épp csak meghaladja az 1,8 %-os költségvetési célt, és 2018-hoz képest mintegy 0,5 százalékpontos csökkenést jelent. A 2017 óta jellemző fiskális expanzió költségvetésre gyakorolt hatását a tervek szerint 2019-ben részben ellensúlyozza majd a strukturális egyenleg GDP-arányosan mintegy 0,5 %-os javulása a GDP –3,3 %-ára (lásd a 4. táblázatot).
A 2018. őszi bizottsági előrejelzés a szociális hozzájárulások további 2 százalékpontos – a hatóságok által 2019 júliusára tervezett – csökkentésével számol. A 2019. évi adócsomag fennmaradó elemei a becslések szerint összességében nagyjából bevételsemlegesek lesznek (lásd a 3. táblázatot). A költségvetésbe foglalt előirányzatokat figyelembe véve az elsődleges összkiadások GDP-arányos növekedése – az uniós alapokból származó kiadások kizárásával – inkább mérsékelt lesz, és ez jelenti az előre vetített hiánycsökkentés fő mozgatórugóját 6 . A kiadások előre jelzett visszafogása különböző mértékben érinti a fő kiadási tételeket. Miközben a közszférabeli bérek a tervek szerint az inflációtól jóval elmaradó mértékben fognak emelkedni, és reálértelemben a szociális kifizetések is csökkenni fognak, az állami beruházásokra fordított kiadások az előrejelzés szerint még GDP-arányosan is bővülni fognak.
4. táblázat: A költségvetési kiigazítás összetétele
Az államadósság alakulása
A GDP-arányos államadósság 2017-ben 73,3 % volt, a 2011-es csúcsról összességében mintegy 7 százalékponttal csökkent. A Bizottság 2018. őszi előrejelzése 2018 tekintetében az adósságcsökkentés ütemének jelentős lassulását várja annak ellenére, hogy az előre jelzett nominális GDP-növekedés meghaladja a 8 %-ot: az adósságráta a tervek szerint csak 72,9 %-ra csökken (lásd az 5. táblázatot). A csökkenés megtorpanása az SFA-tételek számottevő hátrányos hatásából ered, ami elsősorban az uniós finanszírozású projektekhez kapcsolódó megnövekedett előfinanszírozási szükséglet, valamint az árfolyamgyengülés következménye. 2019-ben az adósságráta csökkenése várhatóan lendületet kap, és az év végére a javuló költségvetési pozíciónak és a tartósan magas nominális GDP-növekedésnek köszönhetően 70,3 %-ra esik.
Magyarország 2017-ben megfelelt az adósságszabálynak, mivel a GDP-arányos államadósság az adósságcsökkentési referenciaérték alatt maradt. A Bizottság 2018. őszi előrejelzése alapján 2018 és 2019 vonatkozásában is hasonló következtetés vonható le.
5. táblázat: Az adósságállomány alakulása
4.A 2018. évi tanácsi ajánlásnak való megfelelés
2018. június 22-én a Tanács azt ajánlotta Magyarországnak, hogy hajtsa végre az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedése 2018-ban ne haladja meg a 2,8 %-ot, ami a GDP 1,0 %-át kitevő éves strukturális kiigazításnak felel meg.
A Bizottság 2018. őszi előrejelzése alapján 2018-ban az államháztartási kiadások diszkrecionális bevételi intézkedések és egyszeri tételek nélkül számított növekedése várhatóan 7,0 %, ami jóval meghaladja a növekedésre vonatkozóan ajánlott referenciaértéket (a GDP 1,6 %-ának megfelelő mértékű eltérés, lásd a 6. táblázatot). A tervek szerint a strukturális egyenleg az ajánlásban szereplő, GDP-arányosan 1,0 %-os strukturális javuláshoz képest ellenkező irányba mozdul, és a GDP 0,4 %-ának megfelelő mértékben romlik (a GDP 1,4 %-ának megfelelő eltérés).
Az átfogó értékelés megállapítja, hogy a kiadási referenciaértéket három tényező befolyásolja kedvezőtlenül: először, a referenciaként alkalmazott, a 2017. tavaszi bizottsági előrejelzés szerinti középtávú potenciális GDP-növekedésre vonatkozó adat még a válság után rendkívül alacsony szintre becsült potenciális növekedésen alapul. Az adatok módosításának és ezt követően a növekedési potenciál becsült élénkülésének eredményeként az azonos referencia-időszakra (2012–2021) jelenleg számított átlagos potenciális növekedési ráta jelentősen magasabb (2,3 % az 1,8 %-kal szemben). Másodszor, úgy tűnik, a kiadási referenciaérték alapját jelentő (a 2017. tavaszi bizottsági előrejelzés szerinti) GDP-deflátor nem veszi megfelelően számításba az államháztartási kiadásokra nehezedő költségnyomást. Harmadszor, a kiadási referenciaérték valószínűsíthetően alulbecsli a költségvetési kiigazítást, mivel nem veszi figyelembe bizonyos intézkedések közvetett bevételi hatását. Ez konkrétan az adóbevételek azon strukturális növekedését érinti, amelyet a jelentős minimálbér-emeléseknek a törvényben előírt minimálbér fölötti jövedelmekre gyakorolt továbbgyűrűző hatása, valamint a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adó csökkentésének a magasabb bérekre gyakorolt hatása eredményezett. E tényezők figyelembevételével úgy tűnik, hogy a kiadási referenciaérték megfelelően tükrözi a költségvetési kiigazítást, és változatlanul jelentős eltérésre utal. A strukturális egyenleg értékelése hasonló eredményre vezet. A strukturális egyenleg által jelzett eltérés mértékére negatívan hatott a bevételkiesés 7 , ezt azonban részben ellensúlyozza, hogy a potenciális GDP-növekedésre vonatkozó (aktuális) becslés némileg meghaladja a kiadási referenciaérték számításához használt középtávú átlagot.
Ezért az átfogó értékelés megerősíti az ajánlott kiigazítástól való eltérést.
6. táblázat: Magyarország a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágában –
A 2018. június 22-i tanácsi ajánlásnak való megfelelés
5.A 2019-re javasolt korrekciós pálya
2018. július 13-án a Tanács az európai szemeszter keretében ajánlásokat címzett Magyarországhoz. Az államháztartás tekintetében a Tanács azt ajánlotta Magyarországnak, hogy 2019-ben biztosítsa, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedési rátája ne haladja meg a 3,9 %-ot, ami a GDP 0,75 %-át kitevő éves strukturális kiigazításnak felel meg 8 . A 2019-re vonatkozó tanácsi ajánlás az 1466/97/EK rendeletben meghatározott minimumkövetelménynek, valamint a közösen elfogadott, az aktuális gazdasági helyzetet és az esetleges fenntarthatósági aggályokat is figyelembe vevő kiigazítási követelménymátrixnak 9 megfelelően készült, a 2018. tavaszi bizottsági előrejelzés alapján.
A Bizottság 2018. őszi előrejelzése alapján Magyarország strukturális hiánya 2017-ben a GDP 1,7 %-ának megfelelő mértékben nőtt, és a várakozások szerint 2018-ban a GDP 0,4 %-át kitevő mértékben tovább romlik 3,8 %-ra. Ennek következtében 2018-ban a becsült strukturális hiány a GDP 2,3 %-ának megfelelő mértékben tér el a középtávú költségvetési céltól. A Tanács Magyarországnak címzett 2018. július 13-i ajánlásában 2019-re meghatározott kiigazítási célt kiegészítve további és tartós intézkedések szükségesek ahhoz, hogy megszűnjön a kumulatív eltérés és Magyarország a korábbi ingadozások után visszatérjen a megfelelő korrekciós pályára. Az előírt költségvetési korrekciótól való jelentős, megfigyelhető eltérés nagyságrendjére tekintettel a GDP 0,25 %-át kitevő mértékű további erőfeszítés tűnik megfelelőnek. Ez felgyorsítaná a középtávú költségvetési cél elérését segítő kiigazítást.
A Bizottság 2018. őszi előrejelzése alapján a GDP 1,0 %-ának megfelelő strukturális kiigazításként meghatározott említett cél a nettó elsődleges államháztartási kiadások 2019. évi 3,3 %-os nominális növekedését feltételezi, a Bizottság által jelenleg előre jelzett 5,3 %-os növekedéshez képest.
A 2019-re vonatkozó 1,0 %-os GDP-arányos strukturális javulás azt jelenti, hogy a Bizottság 2018. őszi előrejelzésében foglalt jelenlegi 2019-es alapforgatókönyvhöz képest strukturális értelemben összesen a GDP 0,5 %-ának megfelelő mértékű kiigazításra van szükség, figyelembe véve a strukturális egyenleg 2019-re előre jelzett javulását.
6.Következtetés
2018. június 22-én a Tanács azt ajánlotta Magyarországnak, hogy hajtsa végre az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedése 2018-ban ne haladja meg a 2,8 %-ot, ami a GDP 1,0 %-át kitevő éves strukturális kiigazításnak felel meg.
Az ajánlásra válaszul tett intézkedésekről szóló jelentésükben a magyar hatóságok fenntartják a 2018. évi államháztartási hiányra vonatkozóan eredetileg kitűzött, a GDP 2,4 %-ának megfelelő mértékű célt. 2018 tavaszához képest a hatóságok lényegesen magasabb adóbevételekkel és megtakarításokkal számolnak az uniós finanszírozású projektek társfinanszírozási költségeinek csökkenése miatt. Mindazonáltal e tételek hiánycsökkentő hatását a tervek szerint teljes mértékben ellensúlyozzák a többletkiadások. A bejelentett új diszkrecionális intézkedések 2018-ban nem gyakorolnak jelentős nettó fiskális hatást a költségvetési eredményre, így nem felelnek meg a Tanács által javasolt strukturális kiigazításnak.
A Bizottság 2018. őszi előrejelzésében meghatározott 2018. évi államháztartási hiány összhangban van a hatóságok által kitűzött jelenlegi céllal. Ez 2017-hez képest mind a nominális, mind a strukturális egyenleg romlását jelenti. A Bizottság 2018. őszi előrejelzése alapján 2018 tekintetében mind a kiadási referenciaérték, mind a strukturális egyenleg a 2018. június 22-i tanácsi ajánlásban javasolt költségvetési kiigazítástól való eltérésre utal. Az átfogó értékelés megerősíti ezt a következtetést.
A 2018. június 22-i tanácsi ajánlásra adott nem kielégítő válasz és a középtávú költségvetési cél eléréséhez szükséges korrekciós pályától való jelentős kumulatív eltérés ismeretében indokolt, hogy Magyarország a szükséges intézkedésekre vonatkozó módosított ajánlást kapjon. Az ajánlás módosításával, amely szerint Magyarország strukturális egyenlegének 2018-hoz képest 2019-ben a GDP 1,0 %-át kitevő mértékben kell javulnia, felgyorsulna a középtávú költségvetési cél elérését célzó magyarországi korrekció.