EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.6.7.

COM(2018) 445 final

2018/0235(NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról szóló 2007/198/Euratom határozat módosításáról

{SWD(2018) 325 final}
{SWD(2018) 326 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

E javaslat az alkalmazás kezdőnapját 2021. január 1-jében rögzíti, és a javaslatot 27 tagállamból álló Unióra vonatkozóan terjesztik elő. Ez utóbbi összhangban áll azzal, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke alapján bejelentette az Európai Unióból és az Euratomból történő kilépésére irányuló szándékát, amely bejelentést az Európai Tanács 2017. március 29-én kapta meg.

A fúziós energia mint gyakorlatilag kimeríthetetlen, éghajlatkímélő energiaforrás a jövőben várhatóan jelentős szerepet fog betölteni az európai energiaiparban. Ennek a tanácsi határozatra irányuló javaslatnak a célja az, hogy biztosítsa a fúziós energia fejlesztése területén kiemelt tudományos áttörések elérését célzó ITER-projektben való európai részvétel folytonosságához szükséges finanszírozást. Ez különösen az éghajlatváltozásról szóló 2015-ös párizsi megállapodás, valamint az EU azon kötelezettségvállalása nyomán különösen fontos, hogy élen kíván járni a gazdaság dekarbonizációjában és az éghajlatváltozás elleni költséghatékony küzdelemben.

Az ITER-ben való európai részvétel a 2006 novemberében több nemzetközi partner, azaz az Euratom, az Egyesült Államok, az Orosz Föderáció, Japán, Kína, Dél-Korea és India által aláírt ITER-megállapodáson alapul. Az ITER a maga nemében egyedülálló, nemzetközi együttműködés keretében fejlesztett projekt, amely olyan szinergiákat és olyan pénzügyi források mozgósítását teszi lehetővé, amelyre egyetlen állam egyedül nem lenne képes.

A projektben az ITER-megállapodás szerint befogadó félként eljáró Európa az ITER-megállapodás értelmében hangsúlyosabb jogi kötelezettségvállalásokkal rendelkezik, és ennek megfelelően az építési költségekből vállalt, 45 %-os részesedésével 1 (a többi ITER-tag részesedése egyenként 9 % körül van) vezető szerepet tölt be a projektben, hogy biztosítsa a megépítés időben történő befejezését. Ez a tanácsi határozatra irányuló javaslat a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról szóló, 2007. március 27-i 2007/198/Euratom tanácsi határozatot módosítja annak érdekében, hogy megalapozza a Közös Vállalkozás (a továbbiakban: Fusion for Energy) tevékenységeinek finanszírozását a 2021-től 2027-ig tartó időszakra az Euratom-szerződés keretében.

A 2013. december 13-i 2013/791/Euratom tanácsi határozat már módosította a 2007-es tanácsi határozatot, hogy lehetővé tegye a Fusion for Energy tevékenységeinek finanszírozását. Ugyanezt a logikát követi a jelen javaslat, amely az Euratom-Szerződés 47. cikkén alapul, és az Euratomnak a közös vállalkozásban a 2021–2027 közötti többéves pénzügyi keret során történő részvételére vonatkozik.

Az ebben a szövegben javasolt módosítások lehetővé teszik a projektnek a következő többéves pénzügyi keretre kiterjedő finanszírozásának biztosítását, ugyanakkor nem akadályozza meg, hogy a közös vállalkozás Euratomtól eltérő tagjai önkéntes hozzájárulást is nyújtsanak, ahogyan arról a vállalkozás alapszabálya 12. cikke (1) bekezdésének c) pontja rendelkezik.

Az ITER-Tanács 2016-ben jóváhagyta az ITER megépítésére vonatkozó ütemterv és a kapcsolódó költségbecslések aktualizált változatát. Az új ütemterv szerint az első plazma megvalósítására a 2025. decemberi dátumot tűzte ki, amely az ITER megépítésének legkorábbi, műszakilag megvalósítható időpontja, a teljes teljesítményű, deutérium-trícium fűtőanyagot használó üzem (az úgynevezett deutérium-trícium szakasz) pedig 2035-re várható. Ez az ütemterv – a kapcsolódó felülvizsgált költségekkel együtt 2 – jelenti az ITER-projekt új alapkoncepcióját; az ütemterv nem számol az előre nem látható eseményekkel, tehát azt feltételezi, hogy az összes jelentős kockázat csökkenthető.

2017. június 14-i, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett, „Az EU hozzájárulása az ITER projekt reformjához” című közleményében 3 és az ahhoz tartozó szolgálati munkadokumentumban a Bizottság az építési szakaszra (és csak Európára) vonatkozó költségbecsléseket ismertetett. A 2021–2027 közötti időszakra az uniós költségvetésből 4 – a Bizottságnak Fusion for Energy-hez, valamint bármely egyéb releváns tevékenységhez kapcsolódó igazgatási kiadásait is beleértve – származó összeget (jelenértéken) mintegy 6,1 milliárd EUR-ra 5 becsülték 6 .

2018. április 12-én a Tanács és az EU a Bizottság közleménye alapján levonta következtetéseit, és megerősítette az Euratomnak az ITER-projekt sikeres lebonyolítása iránti folyamatos elkötelezettségét. A Tanács kijelentette, hogy törekedni fog arra, hogy a Fusion for Energy tevékenységeihez szükséges erőforrásokat a 2021–2027 közötti többéves pénzügyi keret korlátain belül rendelkezésre bocsássa. Ennek alapján a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy az ITER-Tanács miniszteri szintű ülésén hagyja jóvá az Euratom nevében az ITER projekt új alapkoncepcióját (hatály, ütemterv és költségek).

A források folyósítása a többéves pénzügyi keret időtartamához igazodik, és hét éven át tart. Az ITER-megállapodás értelmében az ITER projekt tervezett időtartama 35 év, azaz a projekt 2042-ig fog tartani; ebből következően a projekthez nyújtandó Euratom-hozzájárulás finanszírozásának biztosítása további tanácsi határozatok elfogadását vetíti elő.

Az ITER sikeres megépítése és üzemeltetése kritikus fontosságú az európai fúziósenergia-útiterv szempontjából, amely a fúziós villamos energiához vezető átfogó, célorientált folyamatot írja le, és amelyet a fúziósenergia-kutatásban érdekelt összes európai fél támogat 7 . Ennek megfelelően e határozat elősegíti az Euratom 2021–2025 közötti kutatási és képzési programja 8 által finanszírozott tevékenységekkel megvalósuló szinergiákat és kiegészítő jelleget. A határozat az Euratom és Japán által megkötött és az ITER-megállapodás keretében történő nemzetközi együttműködést kiegészítő, tágabb megközelítésű megállapodás keretében végzett tevékenységek befejezését is lehetővé teszi.

A javaslat előkészítésére az egyéb programokkal – nevezetesen az EU FP9 és az Euratom FP9 programokkal – való szoros együttműködés biztosítása érdekében került sor. Ennek magyarázata teljesen világos, mivel az ITER az energia területén egy egyedülálló, innovatív projekt, amelynek erőteljes támogatásra van szüksége különösen az Euratom kutatási programok, valamint egyéb uniós kutatási programok segítségével végzett kutatás és innováció részéről. E tekintetben a következő többéves pénzügyi keret értelmében mindkét program (az Euratom és az EU FP9) szövegét megerősítették annak biztosítása érdekében, hogy az ITER-rel folytatandó szükséges együttműködéseket egyértelműen megjelöljék.

2.AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

A javaslat maradéktalanul figyelembe veszi a többéves pénzügyi kerettel kapcsolatban, az Európai Bizottság főtitkárságának szervezésében, 2018. január 10. és március 8. lefolytatott széles körű nyilvános konzultációra adott válaszokat. A javaslat továbbá maradéktalanul figyelembe veszi az érdekelt felekkel az előkészítő tevékenységek során végzett konzultációkat, amelyek előzetes értékelést, valamint az érdekelt felekkel tartott rendezvényeket és felméréseket is tartalmaztak. Míg a nyilvános konzultációk során nem merültek fel konkrétabb kérdések az ITER-finanszírozás folytatását illetően, az érdekelt felekkel folytatott célzott konzultációk megerősítették, hogy az ITER megépítésébe történő uniós beruházás jelentős hasznot hoz az európai ipari és kutatási közösség számára. Ez pedig egy 2017 decemberében tartott szakmai rendezvényen újra elhangzott, ami igazolta, hogy a magfúzió már most kézzelfogható lehetőségeket nyújt az ipar számára, és kedvező hatást gyakorol a munkahelyteremtésre, gazdasági növekedésre és innovációra, ami a magfúzió és az energia területén túl is kedvező hatásokat jelent. Az előzetes értékelés elkészítéséhez rendelt független tanulmányok számszerűsítették az ITER-projektben való európai részvétel által teremtett munkahelyeket és nettó hozzáadott értéket.

Végül, de nem utolsósorban, figyelembe véve a Tanács 2018. áprilisi következtetéseit, a javaslat biztosítja a projekt folyamatosságát – ami különösen fontos a nemzetközi partnerek szempontjából –, és a következő többéves pénzügyi keret teljes időtartamára garantálja az ITER finanszírozását.

Néhány olyan javaslat is azonosításra került, amelyeknek a tartalmukkal és struktúrájukkal és/vagy költségvetésükkel kapcsolatos folytonosság miatt hatásvizsgálat helyett szolgálati munkadokumentum formájában előzetes értékelés tárgyát kell képezniük. Az ITER – egyéb programokkal együtt, mint például a Fiscalis, a humanitárius segítségnyújtás, a közös kül- és biztonságpolitika – olyan programnak minősül, amely nem hatásvizsgálatot, hanem az EU költségvetési rendeletének előírásai alapján szolgálati munkadokumentum formájában előzetes értékelést igényel.

E javaslat az alkalmazás kezdőnapját 2021. január 1-jében rögzíti, és a javaslatokat 27 tagállamból álló Unióra vonatkozóan terjesztik elő. Ez utóbbi összhangban áll azzal, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke alapján bejelentette az Európai Unióból és az Euratomból történő kilépésére irányuló szándékát, amely bejelentést az Európai Tanács 2017. március 29-én kapta meg.

3.A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A tanácsi határozat jogalapja az Euratom-szerződés 47. cikke. Ez a határozat jogalapot teremt a következő többéves pénzügyi keret időtartamára, továbbá a Bizottság által évente elfogadandó finanszírozási határozatokhoz. E határozatok fogják lehetővé tenni a Bizottság számára 2021 és 2027 között a források átruházását a Fusion for Energy részére.

E határozat a Bizottságnak a Fusion for Energy-hez, az ITER-Szervezethez, a tágabb megközelítéshez, valamint bármely egyéb releváns tevékenységhez kapcsolódó igazgatási kiadásaira is kiterjed a 2021–2027 közötti időszakban.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A költségvetési hatásokat és a szükséges humán- és igazgatási erőforrásokat a javaslathoz csatolt pénzügyi kimutatás mutatja be.

5.VÉGREHAJTÁSI TERVEK, VALAMINT A NYOMON KÖVETÉS, AZ ÉRTÉKELÉS ÉS A JELENTÉSTÉTEL SZABÁLYAI

Célja az Európának az ITER-ben való, közös vállalkozás révén megvalósuló részvételéhez kapcsolódó költségvetés végrehajtásának folytatása. A közös vállalkozásnak az Euratom-Szerződés 5. fejezete szerinti létrehozása 2007-ben a legmegfelelőbb megoldásnak tűnt az Euratomnak az ITER-Szervezet felé az Euratom által kötött ITER-megállapodás alapján fennálló kötelezettségeinek érvényesítéséhez. Ezt a megfelelőséget azóta több független felülvizsgálat és értékelés is megerősítette.

Pénzügyi szabályzata 32. cikkének értelmében a közös vállalkozás (F4E) egy, többéves és éves programozást tartalmazó programozási dokumentumot készít. A programozási dokumentum tervezetét minden évben legkésőbb január 31-ig megküldik az F4E igazgatótanácsának, a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság az érintett szolgálatainak e dokumentummal kapcsolatban megfogalmazott véleményét továbbítja az F4E részére.

A közös vállalkozás (F4E) tervezése és éves munkaprogramja adja meg az egyes mérföldkövek elérésének időzítését, és az ITER kiépítéséhez kapcsolódó minden beszerzési tevékenységet magukban foglalnak. Az F4E az irányító testületének (azaz az igazgatótanácsnak, amelyben az Euratomot a Bizottság képviseli) és az Európai Unió Tanácsának rendszeres időközönként beszámol a projekt előrehaladásáról.

2017-ben az ütemtervvel és a költségekkel kapcsolatos teljesítmény ellenőrzését szolgáló fő teljesítménymutatók (KPI-k) egész sorát vezették be, hogy jobban nyomon tudják követni az F4E által az ITER-projekthez való Euratom-hozzájárulás teljesítése terén elért előrehaladást és hatékonyságot. Az említett mutatók alapján készült jelzőrendszer-jelentést az igazgatótanács rendszeres időközönként megkapja. E mutatók az EVM-rendszeren (Earned Value Management, megtermeltérték-menedzsment) alapuló mérőszámokat tartalmaznak.

Az általános ITER-projekt szintjén az ITER-Szervezet az ITER-Tanácsnak számol be a teljesítménymutatók egy hasonló jelzőrendszere alapján, az első plazma megépítése fizikai befejezésének százalékos arányát is beleértve. 2017 decemberében az a mutató elérte az 50 %-ot, 2025-re pedig az első plazma megvalósításának 100 %-át kell elérnie.

A Bizottság belső irányítástervezésének és nyomon követésének összefüggésében a javaslat két mutató használatára vonatkozik, amelyek a projektnek az általános és a konkrét célkitűzések teljesítése irányába tett előrehaladásáról adnak számot. Az első mutató „az ITER megépítése befejezettségének százalékaránya”, a második pedig „az Euratomnak az F4E által érvényesített természetbeni kötelezettségeinek százalékaránya”. Mindkét mutató az ITER-Szervezet által bejelentett adatokon alapul.

A 2021–2027 közötti többéves pénzügyi keretre vonatkozó bizottsági javaslat valamennyi uniós program számára ambiciózusabb célt határozott meg az éghajlati szempontok érvényesítése tekintetében azzal, hogy végső célként az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekre fordított uniós kiadásokat 25 %-ban határozta meg. Azt, hogy hogyan járul hozzá a program a fenti általános célszám megvalósításához, uniós éghajlati markerrendszer követi majd nyomon, megfelelő bontásban, pontosabb módszertani eszközöket is alkalmazva, amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak. A Bizottság az éves költségvetési tervezet keretében továbbra is évente tájékoztatást ad a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében.

Annak érdekében, hogy az ITER minden lehetőségét ki lehessen aknázni az éghajlat-politikai célok előmozdítására, a Bizottság a kiadások előkészítési, végrehajtási, felülvizsgálati és értékelési eljárása során azonosítani fogja a releváns intézkedéseket.

A Bizottság félidős és utólagos értékeléseket végez, és következtetéseit közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával. Az értékelést a 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 9 (22) és (23) bekezdésével összhangban kell elvégezni, amelyben a három intézmény megerősítette, hogy a hatályos joganyag és szakpolitikák értékelései képezik a további intézkedési lehetőségek hatásvizsgálatainak alapját. Az értékelés a megállapított mutatók/célértékek alapján felméri az ITER hatásait, és egy részletes elemzést is tartalmaz arról, hogy a projekt milyen mértékben bizonyult relevánsnak, eredményesnek, hatékonynak, elég uniós hozzáadott értéket nyújt-e és összhangban áll-e más uniós szakpolitikákkal. Az értékelés a levont tanulságokra is kiterjed, hogy azonosítsa az esetleges hiányokat/problémákat vagy az intézkedések, illetve eredményeik további javításának lehetőségét, és segítsen hasznosításuk/hatásuk maximalizálásában. Ha az utólagos értékelést időben a következő időszak félidős értékeléséhez közel végzik el, a két értékelést egyetlen, nagyobb időszakra kiterjedő értékelésben lehet összefoglalni.

Alapszabálya 14. cikkének értelmében az F4E éves jelentés készít. Az éves jelentés az F4E munkaprogramjának végrehajtását tartalmazza. Az éves jelentést az F4E igazgatója készíti el, amelyet azután az igazgatótanács értékel és az értékeléssel együtt megküld a tagoknak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

2018/0235 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról szóló 2007/198/Euratom határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 47. cikke harmadik és negyedik bekezdésére és 48. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)Az ITER-megállapodást 10 2006-ban írta alá az Euratom, az Egyesült Államok, az Orosz Föderáció, Japán, Kína, Dél-Korea és India. Az ITER-megállapodás értelmében fogadó félként eljáró Euratom vezető szerepet tölt be a projektben.

(2)A 2007/198/Euratom tanácsi határozat 11 abból a célból hozta létre a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozást (a továbbiakban: a Közös Vállalkozás), hogy az biztosítsa az Euratom hozzájárulását az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezethez és a „tágabb megközelítés” keretében Japánnal közösen folytatott tevékenységekhez, valamint hogy előkészítse és koordinálja egy demonstrációs fúziós reaktor és a kapcsolódó létesítmények megépítésének előkészítésére irányuló munkát.

(3)A 2007/198/Euratom határozat 5. cikke úgy rendelkezik, hogy a közös vállalkozásnak a költségvetési keretrendelet 12 elvein alapuló, külön pénzügyi szabályzattal kell rendelkeznie, amely – a Bizottsággal folytatott előzetes konzultáció függvényében – eltérhet a költségvetési keretrendelettől, ha a közös vállalkozás sajátos működési igényei úgy kívánják. A költségvetés végrehajtását a közös vállalkozás pénzügyi szabályzatának IV. címe szabályozza.

(4)A 2007/198/Euratom határozat meghatározta a Közös Vállalkozás számára szükségesnek vélt finanszírozás mértékét, valamint az ehhez az Euratom által nyújtandó teljes hozzájárulás indikatív összegét. E hozzájárulás nyújtásáról az Euratom-szerződés 7. cikke alapján vagy a Tanács által elfogadott bármely egyéb határozat alapján elfogadott közösségi kutatási és képzési programokon keresztül rendelkezett.

(5)A 2007/198/Euratom határozatot a 2013/791/Euratom határozat 13 módosította, amelynek célja, hogy lehetővé tegye a Fusion for Energy tevékenységeinek finanszírozását a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keretben.

(6)Az ITER-projekt új – a projektirányítás fejlesztésének részeként elkészült – alapkoncepciója 2016-ban és 2017-ben elnyerte az ITER-Tanács támogatását, majd később a közös vállalkozás finanszírozási igényeinek becslésére szolgált. Az új alapkoncepció aktualizált ütemterve szerint az első plazma megvalósítása 2025-re, a teljes teljesítményű, deutérium-trícium fűtőanyagot használó üzem pedig 2035-re várható. Ez az ütemterv nem számol az előre nem látható eseményekkel, tehát azt feltételezi, hogy az összes jelentős kockázat csökkenthető.

(7)2018. április 12-én a Tanács megerősítette az Euratomnak az ITER-projekt sikeres lebonyolítása iránti folyamatos elkötelezettségét, és felhatalmazta a Bizottságot, hogy az ITER-Tanács miniszteri szintű ülésén hagyja jóvá az Euratom nevében az ITER projekt új alapkoncepcióját.

(8)E határozat révén az Euratom kutatási és képzési programja által finanszírozott tevékenységekkel összhangban lévő és azokat kiegészítő munka valósulhat meg. Az ITER sikeres megépítése és üzemeltetése kritikus fontosságú az európai fúziósenergia-útiterv szempontjából, amelyet a fúziósenergia-kutatásban érdekelt összes európai fél támogat.

(9)Az Európai Parlament és a Tanács a 2021–2027-re vonatkozó többéves pénzügyi keretben (jelenértéken) 6 070 000 000 EUR-ban maximalizálta az ITER részére nyújtott Euratom-hozzájárulás összegét.

(10)A Párizsi Megállapodás végrehajtására és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaira irányuló uniós kötelezettségvállalásokkal összhangban, az éghajlatváltozás kezelésének fontosságát tükrözendő e határozat az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedéseket előtérbe helyezi, és annak az általános célnak az eléréséhez vezet, hogy az uniós költségvetés kiadásainak 25 %-át éghajlatpolitikai célkitűzésekre fordítsák. A jelen határozat szerinti intézkedések várhatóan e határozat általános pénzügyi keretösszegének 100 %-ával járulnak hozzá az éghajlatpolitikai célkitűzésekhez. A határozat végrehajtása során azonosítani kell a releváns intézkedéseket, majd azokat a határozat felülvizsgálatának és félidős értékelésének függvényében újból értékelni kell.

(11)A minőségi jogalkotásról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése értelmében az ITER-t a nyomon követésre vonatkozó konkrét követelmények szerint gyűjtött információk alapján kell értékelni, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket. E követelmények adott esetben mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak, amelyek az ITER hatásainak értékeléséhez szolgáltathatnak alapot. A Bizottság ezen értékelés következtetéseit közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával. Ha az utólagos és a félidős értékelés időben közel esne egymáshoz, a két értékelést egyetlen, az összevont időszakra kiterjedő értékelésben lehet összefoglalni.

(12)A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel[1], a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel[2], a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel[3] és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel[4] összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv[5] szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(13)Ennek a határozatnak a közösségi finanszírozás láthatóságát koherens, eredményes és arányos, célirányos tájékoztatás segítségével kell biztosítania, amely többféle közönségnek, például a médiának és a lakosságnak is szól.

(14)A 2007/198/Euratom határozatot módosítani kell annak érdekében, hogy a közös vállalkozás tevékenységeit és a Bizottság kapcsolódó tevékenységeit a 2021–2027-as időszakban az Európai Unió általános költségvetéséből finanszírozhassák.

(15)A 2007/198/Euratom határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2007/198/Euratom határozat a következőképpen módosul:

1.A 4. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

(3)    Az Euratom által a közös vállalkozásnak nyújtandó hozzájárulás becsült összege a 2021–2027 közötti időszakban és a kapcsolódó támogató kiadások ugyanerre az időszakra vonatkozóan, a (4) bekezdésben említetteknek megfelelően (jelenértéken) 6 070 000 000 EUR 14 .

2.a cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

(4)    Az (3) bekezdésben említett összeg továbbá fedezheti az előkészítési, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési, értékelési és egyéb tevékenységekre vonatkozó költségeket, valamint a határozat irányításához és végrehajtásához szükséges egyéb tevékenységeket és kiadásokat, az igazgatási kiadásokat is beleértve, valamint a határozatban foglalt célkitűzések elérésének értékelését. Az összeg ezenfelül fedezheti a tanulmányokkal, szakértői ülésekkel, továbbá az információk feldolgozására és cseréjére összpontosító IT-hálózatokkal – többek között az intézményi IT-eszközökkel – kapcsolatos kiadásokat, valamint a jelen határozat irányítása tekintetében felmerült minden egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtási költséget.

3.Az 5b. cikket el kell hagyni.

4.A rendelet a következő 5c. cikkel egészül ki:

5c. cikk

Értékelés

(1)Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(2)Amint elegendő információ áll rendelkezésre a határozatnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtásáról, de legkésőbb 2024-ben félidős értékelést kell végezni.

(3)A jelen határozat végrehajtásának végén, de legkésőbb a 4. cikkben meghatározott időszak végét követő négy évvel a Bizottság elvégzi a határozat végső értékelését.

(4)A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

5.A rendelet a következő 5d. cikkel egészül ki:

5d. cikk

Kommunikáció, láthatóság és nyilvánosság

(1)A közösségi finanszírozás címzettjei elismerik a közösségi finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedéseknek és azok eredményeinek a népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(2)A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a jelen határozathoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. A jelen határozat végrehajtásához allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 1. cikkben említett célkitűzésekhez.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) (programklaszter)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) (Programklaszter)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

◻ új intézkedés 

◻ kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 15  

☒ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átcsoportosítása egy másik/új intézkedésre

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.4.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.4.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.4.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.4.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

1.5.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

☒ határozott időtartam

–☒    időtartam: 2021.1.1-től 2027.12.31-ig

–☒    Pénzügyi hatás: 2021-től 2027-ig

◻ határozatlan időtartam

–Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

–azt követően: rendes ütem.

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek) 16  

◻ Bizottság általi közvetlen irányítás

–◻ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻    végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

☒ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–☒ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek;

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és az enyhítésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret fejezete és a költségvetés javasolt új kiadási tétele/tételei

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése 20  

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–☒    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–◻    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal. Az F4E közös vállalkozáshoz szükséges személyzeti létszámot – a tisztviselőket is beleértve – a 3.2.2.2. pont ismerteti.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.2.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek az F4E-ben

3.2.2.3 – F4E közös vállalkozás – A szerződéses alkalmazottak tisztviselői besorolás lebontása, 2021-2027

3.2.3.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés

–◻    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–☑    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–☑    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–☑    a javaslat más bevételre gyakorol hatást

kérjük adja meg, hogy a bevétel költségvetési tételhez van-e rendelve ☑    

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1)    Az ITER-projekt valamennyi szakaszára vonatkozó, az ITER-felek közötti 2006-os megállapodás szerinti költségmegosztás értelmében. A költségek elosztása az üzemeltetési szakaszban módosulni fog: ekkor Európa a költségek 34 %-át fogja állni.

(2)    A felülvizsgált költségbecsléseket az ITER-Tanács ad referendum (jóváhagyás fenntartásával), az ITER-felek költségvetési hatóságai által hozott döntések függvényében hagyta jóvá.

(3)    A 2017.6.14-i COM(2017) 319 és az ahhoz kapcsolódó SWD(2017) 232.

(4)    Az EU költségvetéséből származó finanszírozás mellett Franciaország mint befogadó állam jelenleg az Euratom-hozzájárulás mintegy 20 %-ával járul hozzá közvetlenül az F4E költségvetéséhez. Ezen kívül az F4E tagjai minden évben tagi hozzájárulást fizetnek a közös vállalkozásnak.

(5)    A becslés nem tartalmazza az ütemtervvel és a költségekkel kapcsolatos, előre nem látható eseményeket.

(6)    SWD(2017)232, 4.táblázat, 24. o.

(7)    https://www.euro-fusion.org/eurofusion/roadmap/

(8)    Lásd a COM(2018) 437 bizottsági javaslatot;

(9)    Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról, 2016. április 13.; HL L 123., 2016.5.12., 1–14. o.

(10)    HL L 358., 2006.12.16., 62. o.

(11)    A Tanács határozata (2007. március 27.) a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról (2007/198/Euratom) (HL L 90., 2007.3.30., 58. o.).

(12)    A Bizottság 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. szeptember 30.) a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 328., 2013.12.7., 42. o.).

(13)    A Tanács határozata (2013. december 13.) a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról szóló 2007/198/Euratom határozat módosításáról (2013/791/Euratom) (HL L 349., 2013.12.31., 100. o.).

(14)    A Fusion for Energy tevékenységeinek sajátos jellegére tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 86. cikkének (5) bekezdése nem alkalmazandó.

(15)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(16)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx  

(17)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(18)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(19)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

(20)    A végösszegek a kerekítés miatt eltérőek lehetnek.

(21)    A 01 01 04 jogcímcsoport a következőt tartalmazza: technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(22)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(23)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(24)    AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(25)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(26)    Az EU költségvetéséből származó finanszírozás mellett Franciaország mint befogadó állam jelenleg az Euratom-hozzájárulás mintegy 20 %-ával járul hozzá közvetlenül az F4E költségvetéséhez. Ezen kívül az F4E tagjai minden évben tagi hozzájárulást fizetnek a közös vállalkozásnak. Ezeket a társfinanszírozási bevételeket az F4E elszámolásaiban közvetlenül tartják nyilván, és nem szerepelnek az uniós költségvetés bevételeiben és kiadásaiban.

(27)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

(28)    Svájc és esetleg az Egyesült Királyság.