EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel,2018.6.7.

COM(2018) 435 final

2018/0224(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SEC(2018) 291 final}
{SWD(2018) 307 final}
{SWD(2018) 308 final}
{SWD(2018) 309 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•Indokok és célok

1.a Horizont Európa elnevezésű kutatási és innovációs keretprogram, amely magában foglalja részvételi és terjesztési szabályait is (az Európai Unió működéséről szóló szerződés – „EUMSZ” – rendelkezéseinek megfelelően),

2.a Horizont Európa végrehajtását szolgáló egyedi program (EUMSZ);

3.a Horizont Európát kiegészítő, az Euratom-szerződés szerinti kutatási és képzési program, valamint

4.a kapcsolódó hatásvizsgálat és pénzügyi kimutatások.

Emellett az Európai Védelmi Alap létrehozásáról szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat egyedi védelmi kutatási programot hoz létre a 2021–2027-es időszakra.

A Horizont Európa megerősíti az Unió tudományos és technológiai bázisát, hozzájárulva napjaink főbb globális kihívásainak kezeléséhez, és a fenntartható fejlesztési célok megvalósításához. A program egyúttal növeli az Unió, s ezen belül az uniós iparágak versenyképességét. A Horizont Európa segít eredményeket elérni az Unió stratégiai prioritásainak terén, és támogatja az uniós szakpolitikák fejlesztését és végrehajtását. Korunk gyorsan változó világában Európa sikere egyre jobban függ attól, képes-e a kiváló tudományos eredményeket olyan innovációra váltani, amely kézzelfogható előnyökkel jár gazdaságunkra és életminőségünkre nézve, továbbá új piacokat teremt, melyek több szakképesítést igénylő munkahelyet kínálnak.

E célt szem előtt tartva, és elődjének sikerére építve a Horizont Európa a jövőben is integrált módon támogatja a teljes K+I ciklust.

Érvényben marad a részvételi és terjesztési szabályok egységes rendszere, miközben a javaslat továbbfejleszti e szabályokat.

E javaslat az alkalmazás kezdőnapját 2021. január 1-jében rögzíti, és a javaslatot 27 tagállamból álló Unióra vonatkozóan terjesztik elő. Ez utóbbi összhangban áll azzal, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke alapján bejelentette az Európai Unióból és az Euratomból történő kilépésére irányuló szándékát, amely bejelentést az Európai Tanács 2017. március 29-én kapta meg.

•Összhang a meglévő szakpolitikai rendelkezésekkel

A keretprogram az Unió vezérprogramja a tervezéstől a piaci megvalósításig terjedő, átfogó K+I-támogatás terén. Forrásai a nemzeti és regionális finanszírozás kiegészítésére szolgálnak. A keretprogram az eddigiekben is egyedülálló uniós hozzáadott értéket hozott létre a legkiválóbb tudományos és innovációs kapacitások között a kontinensen zajló verseny és együttműködés támogatása terén. Ez tudományos áttöréseket, versenyképesebb piacot és a társadalmi kihívásokra kínált megoldásokat eredményezett. Az új keretprogramra irányuló javaslat értelmében a Horizont Európa rendeltetése az, hogy hatásában túlszárnyalja a jelenlegi Horizont 2020 teljesítményét is, amely Európa ambícióinak szolgálatában széles körű elismertségre tett szert. A globális verseny kontextusában a kutatás és innováció gyorsan változó jellegéből adódóan a K+I-hez nyújtott állami támogatás létfontosságúbb, mint valaha, különösen uniós szinten, ahol vitathatatlan hozzáadott értéket képvisel. A javaslat teljes mértékben összhangban van a Bizottság K+I menetrendjével, ideértve azt a kiemelt célt, hogy az Unió kutatás-fejlesztési beruházásai elérjék a GDP 3 %-át; valamint a „Megújított európai kutatási és innovációs menetrend – Esély Európának a jövője alakítására” című közleménnyel (amely az Európai Bizottság hozzájárulása volt a 2018. május 16–17-i nem hivatalos vezetői üléshez).

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A javaslat teljes mértékben összhangban van az Unió meglévő szakpolitikáival. A Horizont Európa kidolgozása során figyelembe vették a Bizottság jelenlegi prioritásait, az eredményorientált költségvetésre irányuló politikát (amely elvárja, hogy az Unió kiadási programjai minden eddiginél inkább ár-érték-arányosan működjenek), a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet, az EU globális stratégiájának végrehajtását és a következő hosszú távú költségvetésre irányuló bizottsági javaslatot.

A K+I-beruházások kiegészítik és kölcsönösen erősítik egymást az egyéb uniós programok beruházásaival. A K+I-eredményeket az egyéb uniós programokkal szinergiában kell kiaknázni, erősítve azok nemzeti és regionális szintű alkalmazását, s így maximalizálva az európai innovációs potenciált. Mindezt hatékony K+I-kommunikációnak és a nagyközönségnek szánt tájékoztató kampányoknak kell kísérnie. A K+I támogatásának és kiaknázásának lehető leghatékonyabb komplementer jellegét és szinergiáját az Unió hosszú távú költségvetésének keretében egy stratégiai K+I-tervezési folyamat biztosítja, amely kellően rugalmas ahhoz, hogy a Bizottság és az uniós intézmények gyorsan reagálni tudjanak a felmerülő sürgős igényekre és új prioritásokra.

A javaslat mindemellett összhangban van az európai szemeszter keretében a gazdaságpolitikai koordináció terén kialakított koncepcióval. E kapcsolódásokat fenn kell tartani és tovább kell erősíteni, a Horizont 2020 keretében a nemzeti kutatási és innovációs rendszerek javítását célzó strukturális reformok támogatására kidolgozott releváns intézkedésekre építve, mégpedig három szinten: először is a tudományos és technológiai kutatásba és innovációba való jelentős beruházásokon keresztül; másodsorban innovációbarátabb és kevésbé kockázatkerülő üzleti környezet kialakítása révén; harmadsorban pedig támogatást biztosítva az európai polgároknak a gyors és sokak számára nehezen követhető változások során, melyeket az innovációk, a digitalizáció és az olyan globális megatrendek hoznak magukkal, mint a mesterséges intelligencia és a körforgásos gazdaság.

A program keretében megvalósuló cselekvéseknek a piaci hiányosságok, illetve az optimálistól eltérő befektetési helyzetek kezelésére kell szolgálniuk arányos módon, elkerülve a magánfinanszírozás megkettőzését vagy kiszorítását, és egyértelmű uniós hozzáadott értéket kell képviselniük. Ez biztosítja a program cselekvései és az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok közötti összhangot, elkerülve a belső piacon a szükségtelen versenytorzulásokat.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az EU az EUMSZ 4. cikkének (3) bekezdése alapján megosztott (párhuzamos) hatáskörrel rendelkezik ezen a területen. Az Európa előtt álló jelenlegi kihívások kezelése érdekében az Uniónak be kell ruháznia a K+I-ágazatba, növelve annak méretgazdaságosságát, hatókörét és reagálási sebességét. Az Unió által finanszírozott K+I-tevékenységek kimutatható előnyökkel járnak a K+I nemzeti és regionális szintű támogatásához képest: megteremtik a globális kihívások leküzdéséhez szükséges kritikus tömeget; a versenyképes finanszírozás révén erősítik az Unió tudományos kiválóságát; határokon átnyúló, több szakterületet átfogó hálózatokat hoznak létre; megerősítik a humán tőkét; struktúrákba szervezik a nemzeti K+I-rendszereket; növelik az Unió versenyképességét; és új piaci lehetőségeket teremtenek.

•Arányosság

Az uniós szintű intézkedések transznacionális együttműködést és világszintű versenyt váltanak ki, ezzel biztosítva, hogy a legjobb pályázatok kerüljenek kiválasztásra. Mindez növeli a kiválósági szintet és a vezető K+I-műhelyek ismertségét, s egyúttal elősegíti a transznacionális mobilitást és vonzerőt jelent a legkiválóbb tehetségek számára. Egy uniós szintű program kínálja a legalkalmasabb keretet a jelentős kockázatvállalásra, illetve a hosszú távú K+I-tevékenységekre: a kockázat megoszlik, és olyan spektrum és méretgazdaságosság érhető el, amelyre másképpen nem volna lehetőség. Törekedni kell kapcsolódási pontokat találni a nemzeti kezdeményezésekkel, elsősorban az innováció területén.

Az uniós fellépés ugyanakkor a köz- és magánszférából is többletforrásokat vonzhat a K+I-ágazatba; hozzájárul az európai K+I-környezet további megerősítéséhez; valamint felgyorsítja az innovációk kereskedelmi hasznosítását és elterjedését. Az uniós szintű programok támogatják a politikai döntéshozatalt és a szakpolitikai célkitűzéseket is.

A javasolt intézkedések nem lépik túl az uniós célok eléréshez szükséges mértéket.

•A jogi aktus típusának megválasztása

Az eddigi gyakorlathoz hasonlóan a jogi aktus formája rendelet, mivel ez utóbbi jogokat és kötelezettségeket keletkeztet a kedvezményezettek számára, és teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó az Unió valamennyi tagállamában, illetve a keretprogramhoz csatlakozó országokban.

3.A VISSZAMENŐLEGES ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok visszamenőleges értékelése / célravezetőségi vizsgálata

E javaslat az érintettek visszajelzéseire, a jelenlegi program időközi értékeléseinek megállapításaira, a korábbi programok utólagos értékeléseire és az előrejelzési tevékenységekre alapul.

a)folytatni kell az egyszerűsítést;

b)támogatni kell az áttörést jelentő innovációkat;

c)küldetésorientált fellépéssel és a polgárok bevonásával növelni kell az intézkedések hatását;

d)fokozni kell a más uniós finanszírozási programokkal és uniós szakpolitikákkal fennálló szinergiákat;

e)meg kell erősíteni a nemzetközi együttműködést;

f)fokozni kell a nyitottságot; és

g)észszerűsíteni kell a finanszírozási környezetet.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

·meg kell tartani a Horizont 2020 hárompilléres struktúráját, de szorosabb kapcsolatot kell kialakítani az egyes pillérek között;

·növelni kell az egyéni kutatók sikeres támogatási programjaira (EKT, MSCA) biztosított forrásokat;

·az ösztöndíjaknak kell megmaradnia a fő finanszírozási modellnek, melyet adott esetben célzott finanszírozási eszközök egészíthetnek ki;

·támogatni kell a kiválóság terjesztését, illetve megosztását szolgáló tevékenységeket;

·a kisebb léptékű együttműködésen alapuló projektek fontos szerepet játszanak a részvétel bővítésében;

·a kiküldetések jelentős hatással járó, előremutató eszközök;

·a polgárokat nagyobb mértékben be kell vonni a keretprogramba;

·az Európai Innovációs Tanács rendeltetése, hogy az innováció európai katalizátora legyen;

·a globális kihívások kezelése érdekében fokozni kell a nemzetközi együttműködést;

·az uniós finanszírozású projektekből nyert adatoknak és tudásnak mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie;

·a K+I-környezet egyszerűsítésére piaci igény mutatkozik;

·az egyéb uniós programokkal való szinergiák megvalósítása nehéz, de elengedhetetlen;

·nagyobb hangsúlyt kell fektetni a felhívások és küldetések programozási folyamatára;

·az egyszerűsítés elvét továbbra is érvényesíteni kell; és

·a hatás felmérése és kommunikálása kulcsfontosságú.

•Külső szakvélemény

A Bizottság nagy mértékben támaszkodott külső szakértők munkájára. Ezen belül ki kell emelni a Pascal Lamy által elnökölt magas szintű munkacsoport ajánlásait és megállapításait, melyeket a 2017 júliusában elfogadott, LAB – FAB – APP: Investing in the European future we want, Report of the independent High Level Group on maximising the impact of EU Research & Innovation Programmes (Beruházás a megálmodott európai jövőbe – Az uniós kutatási és innovációs programok hatásának maximalizálását vizsgáló független magas szintű munkacsoport jelentése) című jelentés összegez.

Az Európai Innovációs Tanács magas szintű innovátori munkacsoportja 2017 januárjában alakult meg, és arra kapott megbízást, hogy segítse az Európai Bizottságot az Európai Innovációs Tanács felállításában. A Europe is back: Accelerating breakthrough innovation (Európa újra lendületben: az úttörő innováció felgyorsítása) című, 14 ajánlást tartalmazó jelentést 2018 januárjában fogadták el.

A küldetésekről szóló Lamy-jelentés ajánlásai nyomán külső szakértőt neveztek ki, hogy tanácsokkal lássa el a Bizottságot a küldetésorientált megközelítéssel kapcsolatban. Mariana Mazzucato professzor 2018 februárjában ismertette Mission-Oriented Research & Innovation in the European Union – A problem-solving approach to fuel innovation-led growth 1 (Kiküldetésorientált kutatás és innováció az Európai Unióban – problémamegoldási megközelítés az innovációvezérelt növekedés ösztönzésére) című jelentést, amelyben öt alapvető kritériumot javasolt az uniós szintű küldetések kiválasztására.  

Ezen túlmenően az ipari technológiákkal foglalkozó, Jürgen Rüttgers professzor által vezetett magas szintű stratégiai munkacsoport javaslatot tett a kulcsfontosságú alaptechnológiák újradefiniálására, és ajánlásokat fogalmazott meg arról, hogy hogyan tudnak az utóbbiak a lehető leghatékonyabban hozzájárulni az inkluzív növekedéshez, a demokráciához, a jóléthez, az egyenlőbb társadalomhoz és a jobb minőségű munkahelyekhez.

A magas szintű munkacsoportok által készített jelentések és tanulmányok teljes körű jegyzékét a hatásvizsgálat melléklete tartalmazza.

•Hatásvizsgálat

E javaslatot hatásvizsgálat kíséri. A Szabályozói Ellenőrzési Testület „pozitív vélemény fenntartásokkal” értékelést adott, és ajánlásaiban kiemelte, hogy világosabban ismertetni kell: i. a program pillérei közötti egyensúlyt, ii. az EIC- és a K+I-küldetések indokolását és hozzáadott értékét, valamint iii. az észszerűsített teljesítési mechanizmusokat 2 .

A globális verseny jellemezte, egyre hangsúlyosabban tudásalapú gazdasági környezetben egy Európához hasonló fejlett gazdaság számára a K+I meghatározó a termelékenység és versenyképesség szempontjából: az elmúlt évtizedekben Európa gazdasági növekedésének mintegy kétharmada az innovációra vezethető vissza. A K+I ösztönzi és támogatja az új és jobb minőségű munkahelyek létrehozását, valamint a tudásintenzív tevékenységek fejlesztését, melyek a teljes európai foglalkoztatásnak több mint 33 %-át teszik ki. Európának fenntartható módon szinten kell tartania, illetve növelnie kell technológiai, ipari és innovációs kapacitásait a társadalom, a gazdaság és a nemzetközi kötelezettségvállalások alappilléreit alkotó stratégiai területeken.

Fokozni kell az erőfeszítéseket a széles körű európai innováció ösztönzése érdekében, ami az európai társadalmi-gazdasági modell és értékek fennmaradásának alapja. A program folytatásának várható hatásait a Bizottság a hatásvizsgálat keretében elemezte. A jelenlegi programhoz viszonyítva a Horizont Európától a következő eredmények várhatók:

·új és kiterjedtebb tudásbázis és technológiák, a tudományos kiválóság ösztönzése és jelentős tudományos hatás. A program továbbra is elősegíti a legkiválóbb tudósok és innovátorok közötti határokon átnyúló együttműködést, ami előrelendíti a köz- és a magánszektor K+I-beruházásai közötti transznacionális és ágazatközi koordinációt. A Horizont 2020 vonzó lehetőségeket kínált a világ legjobb kutatóintézményei és kutatói számára, 340 000 kutatót támogatott, és fejlesztette Európa képzett humántőkéjét. A Horizont 2020 keretében született tudományos publikációk a világ élvonalába tartoznak (a globális átlaghoz képest több mint kétszeres idézettséggel), és számos jelentős tudományos áttöréshez járultak hozzá.

·pozitív hatások a növekedésre, a kereskedelemre és a beruházási trendekre, valamint a minőségi munkahelyekre, illetve a kutatók nemzetközi mobilitására az Európai Kutatási Térségen belül. A program 25 év alatt várhatóan átlagosan 0,08 % és 0,19 % közötti mértékben növeli a GDP-t, ami azt jelenti, hogy az említett időszakban minden egyes befektetett euró akár 11 eurónyi GDP-t termelhet meg. A „beruházási szakaszban” (2021–2027) az uniós K+I-beruházások közvetlenül várhatóan mintegy 100 000 munkahelyet teremthetnek. A program által generált gazdasági tevékenység a 2027–2036 közötti időszakban pedig várhatóan közvetve 200 000 munkahely létrejöttéhez járulhat hozzá, melyek 40 %-a magasan képzett munkaerőt igényel.

·jelentős gazdasági, társadalmi és környezeti hatás. E hatás a tudományos eredmények terjesztése, feltárása és összegyűjtése, illetve új termékekre, szolgáltatásokra és folyamatokra való átváltása révén valósul meg, ami pedig elősegíti a politikai célkitűzések, illetve a szociális és ökoinnováció sikeres megvalósítását.

E hatások tükrében az uniós K+I program megszüntetése (azaz az európai szintű fellépés hiánya) jelentős potenciális költséggel járna. A program megszüntetése a versenyképesség és a növekedés visszaesését (25 év alatt akár 720 milliárd EUR összegű GDP-csökkenést 3 ), az uniós szintű társfinanszírozás által tőkeáttétellel kiváltott magán- és nemzeti beruházások látványos csökkenését, illetve a társadalmi, környezeti és gazdasági hatások elveszítését eredményezné.

Ráadásul az új program tovább egyszerűsíti a szabályokat, növeli a jogbiztonságot, és csökkenti a kedvezményezettek és a programadminisztrátorok adminisztratív terheit.

•Egyszerűsítés

Az egyszerűsítés kulcsfontosságú a Horizont Európa célkitűzéseinek teljesítéséhez. Ahhoz, hogy a program vonzó legyen a legkiválóbb kutatók és a leginnovatívabb vállalkozók számára, a részvétel adminisztratív terheit minimálisra kell csökkenteni.

A többnyire a részvételi és terjesztési szabályokba beépített legfontosabb egyszerűsítési elemek a következők (részletesebben ld. lentebb):

–Folytonosság a Horizont 2020-ra alkalmazott egyszerűsítési intézkedésekkel, melyeket a résztvevők nagyra értékelnek; ezek közé tartozik például a hárompilléres programstruktúra, az egyszerű finanszírozási modell és a résztvevői portál;

–A finanszírozási környezet egyszerűsítése: egyszerűsödött például a partnerségi koncepció, csupán három partnerségtípussal és világos kiválasztási és végrehajtási kritériumokkal, melyek garantálják a Horizont Európa általános és egyedi célkitűzéseihez való hozzájárulást;

–A jelenlegi költségvisszatérítési rendszer további egyszerűsítése, különösen a személyi költségek tekintetében;

–A kedvezményezettek bevett számviteli gyakorlatának szélesebb körű elfogadása, különösen a belső számlázás és szolgáltatások tekintetében, a Horizont 2020 nagy méretű kutatási infrastruktúráinak megfelelőire is kiterjedően;

–Az egyszerűsített költségelszámolási módszerek fokozott alkalmazása az új költségvetési rendeletben előírtaknak megfelelően, különös tekintettel az egyösszegű átalányon alapuló projektfinanszírozásra a megfelelő területeken, és figyelembe véve a Horizont 2020 keretében végrehajtott kísérleti projekt tanulságait;

–Az ellenőrzési eredmények fokozott átvétele a több uniós finanszírozási programban részt vevő kedvezményezettek ellenőrzési terheinek csökkentése érdekében;

–A résztvevői garanciaalap (új nevén: kölcsönös biztosítási mechanizmus) kiterjesztése bármely közvetlen irányítás alatt álló uniós program kedvezményezettjeire, illetve a Horizont 2020 keretében az alap által nem fedezett intézkedésekre (185. cikk szerinti kezdeményezések);

–A kiválósági pecsét elfogadása, melynek révén a pályázatok támogatásban részesülhetnek az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap+ vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap forrásaiból;

–A pályázatértékelési és -kiválasztási folyamat főbb elemeinek megtartása a Horizont Európa valamennyi részében. A pályázati felhívások alkalmazási körének függvényében azonban szélesebb szakértői kör bevonására kerülhet sor, beleértve a felhasználói csoportok és a civil társadalmi szervezetek szakértelmét is 4 . A küldetésalapú megközelítés újdonsága, hogy az egyes pályázatok szintjén vizsgált kiválóságon és hatáson túl az értékelés arra is kiterjed, hogy a kiváló pályázatok együttesen milyen portfóliót alkotnak. Míg a szabályok előzetesen rögzítik a főbb elveket, a munkaprogramok részletesebben is kitérnek majd az odaítélési kritériumok alkalmazására (pl. az értékelési eljárások során figyelembe veendő szempontokra), az egyes pályázati felhívások és eszközök célkitűzéseinek függvényében.

A Horizont Európa alap-jogiaktusain túlmenően a Bizottság lépéseket tesz a program végrehajtásának egyszerűsítése érdekében is, kezdve a támogatásimegállapodás-mintákkal, a folyamatok, a dokumentációk, az ügyfélszolgálatok, a támogató szolgáltatások és az informatikai rendszerek összességére kiterjedően, tovább könnyítve a résztvevők adminisztratív terheit és gyorsítva a támogatás odaítélésének folyamatát. A Bizottság az érdekelt felekkel konzultálva, a jogalkotási folyamattal párhuzamosan dolgozza ki ezeket a továbbfejlesztett végrehajtási eszközöket.

•Alapjogok

Ez a rendelet tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapvető jogokat és szem előtt tartja az abban rögzített elveket.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Mindegyik javaslat költségvetése folyó áron szerepel. A Bizottság költség-haszon elemzés alapján továbbra is alkalmazhat végrehajtó ügynökségeket a Horizont Európa végrehajtására.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A Bizottság a kötelező költség-haszon elemzés eredményétől függően növelheti a végrehajtó ügynökségekre ruházott költségvetés arányát. Az új keretprogram hatáskörébe került új elemek (pl. missziók, Európai Innovációs Tanács), valamint az átruházott költségvetés megnövekedett aránya miatt az ügynökségek megbízásait módosítani kell 5 .

Ez a megközelítés segít csökkenteni az adminisztratív költségeket, fokozza a szinergiákat más programokkal, és támogatja a teljesítményorientált megközelítést.

A különösen jelentős szakpolitikai tartalmú tevékenységek elvben nem ruházhatók át a végrehajtó ügynökségekre, de a politikai döntéshozatal tényalapjának kiszélesítése érdekében fokozni kell az ügynökségek részéről a Bizottságnak eljuttatott, a K+I-adatokkal és -eredményekkel kapcsolatos visszacsatolást, a terjesztési és hasznosítási stratégiával összhangban.

Az értékelések végrehajtására a 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 6 (22) és (23) pontjával összhangban kerül sor, melyben a három intézmény megerősítette, hogy a hatályos joganyag és szakpolitikák értékelése képezi a további intézkedési lehetőségek hatásvizsgálatainak alapját. Az értékelések a program gyakorlati hatásait egyfelől a programmutatók/-célkitűzések alapján mérik fel, másfelől egy részletes elemzésre támaszkodva, amely azt vizsgálja, hogy a program milyen mértékben tekinthető relevánsnak, eredményesnek, hatékonynak; kellő uniós hozzáadott értéket képvisel-e; és összhangban van-e az egyéb uniós szakpolitikákkal. Az értékelések összegzik majd a levont tanulságokat, hogy azok segítségével azonosíthatók legyenek a hiányosságok/problémák, valamint a tevékenységek vagy eredményeik további optimalizálását szolgáló lehetőségek, és azok haszna/hatása maximalizálható legyen.

A program hatásainak jobb nyomon követhetősége és kommunikálása érdekében a Horizont Európa nyomonkövetési és értékelési rendszere három fő elemből épül fel:

·a program teljesítményének éves nyomon követése: a teljesítménymutatók rövid, közép- és hosszú távú nyomon követése a programcélkitűzések irányába mutató fő hatásútvonalaknak megfelelően, ahol lehetséges, alap- és célértékek alapján;

·a programirányítási és -végrehajtási adatok folyamatos gyűjtése;

·a program két teljes körű (meta-)értékelése – félidős és utólagos értékelés (a program befejezésekor). Ezek az értékelések az egyes programrészek, cselekvéstípusok és megvalósítási mechanizmusok összehangolt értékelésére épülnek, közös értékelési kritériumok és szabványos módszertan szerint, és információkat szolgáltatnak a program szükséges kiigazításairól.

A célkítűzések megvalósítása tekintetében a program teljesítményének éves nyomon követését hatásútvonalak és kapcsolódó hatásútvonal-mutatók strukturálják. E hatásútvonalak három egymást kiegészítő hatáskategóriát tükröznek, amelyek jól mutatják a K+I-beruházások nem lineáris jellegét:

1.tudományos hatás: a magas színvonalú új ismeretek, készségek, technológiák és a globális kihívásokra kidolgozott megoldások létrehozásának és terjesztésének támogatása;

2.társadalmi hatás: a kutatás és az innováció által az uniós szakpolitikák kidolgozására, támogatására és végrehajtására gyakorolt hatás erősítése, valamint a globális kihívások kezelésére alkalmas innovatív megoldások iparban és a társadalomban való elterjedésének támogatása;

3.gazdasági hatás: az innováció minden formájának előmozdítása, ideértve az áttörést jelentő innovációkat, valamint az innovatív megoldások piaci bevezetésének erősítése.

E hatáskategóriák mindegyike esetében a nyomon követést helyettesítő mutatók szolgálják, amelyek különbséget tesznek a rövid, a közép és a hosszú távú hatások között.

A program valamennyi részére vonatkozó irányítási és végrehajtási adatokat 7 , valamint a végrehajtási mechanizmusok adatait továbbra is közel valós időben gyűjtik. Az adatgyűjtés központilag irányított és összehangolt módon zajlik. Az adatok továbbra is nyilvánosan elérhetőek lesznek az e célra létrehozott, közel valós idejű hozzáférést biztosító online portálon, amely lehetővé teszi az adatok programrészek, tevékenységtípusok és szervezettípusok szerinti lehívását (többek között a kkv-kra vonatkozó adatok kigyűjtését). Az adatok között szerepelnek többek között a pályázatok, kérelmek, részvételi adatok és a projektek (számuk, minőségük, uniós hozzájárulás stb.); az eredményességi ráták; az értékelők, a pályázók és a résztvevők profilja (részben egyedi azonosítók alapján, beleértve az országot, a nemet, az árbevételt, a projektben betöltött szerepet stb.); a végrehajtás adatai (beleértve a támogatás odaítéléséhez szükséges időt, a hibaszázalékot, az elégedettségi arányt és a kockázatvállalás mértékét stb.); a kommunikációs, terjesztési és hasznosítási tevékenységek; valamint az uniós éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzésekhez való hozzájárulás. A tudásalapú társadalom irányába mutató beruházások jobb nyomon követése érdekében a programok során folyamatosan gyűjthetők a K+I-eredmények kiaknázására és terjesztésére szolgáló uniós finanszírozásra vonatkozó adatok, különös tekintettel a keretprogram forrásaira.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A Horizont Európa olyan új keretprogram, amelynek kialakítása a lehető legnagyobb hatás elérését célozza a kutatás és az innováció folytonosan változó környezetében, és architektúrája a koherencia és a teljesítmény fokozását szolgálja. A Bizottság az Európai Kutatási Térség megerősítése érdekében hárompilléres struktúra alkalmazását javasolja, ahol az egyes pillérek kapcsolódnak egymáshoz, és támogató tevékenységekkel egészülnek ki.

A hárompilléres struktúra

A „Nyílt tudomány” elnevezésű első pillér a Horizont 2020-szal való határozott folytonosságot biztosítja a tudományos kiválóság támogatása terén, az Unió tudományos vezető szerepét, a kiváló minőségű tudást és a készségfejlesztést alulról építkező megközelítés keretében valósítva meg, az Európai Kutatási Tanács, a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések és a kutatási infrastruktúrák révén. A nyílt tudomány elvei és gyakorlatai a program teljes spektrumában érvényesülni fognak.

A „Globális kihívások és ipari versenyképesség” elnevezésű második pillér a társadalmi kihívások és az ipari technológiák terén hangsúlyosabban felülről lefelé irányított megközelítést alkalmaz az uniós és globális szintű szakpolitikai és versenyképességi kihívások és lehetőségek kezelésére. A tevékenységek öt klaszterbe szerveződnek („Egészségügy”; „Inkluzív és biztonságos társadalom”; „Digitális gazdaság, ipar”; „Éghajlat, energiaügy és mobilitás”; illetve „Élelmiszerek és természeti erőforrások”), az uniós és globális szakpolitikai prioritásokhoz (fenntartható fejlődési célok) igazodva, és fő hajtóerejük az együttműködés és a versenyképesség lesz. A klaszterek szerinti tevékenységszervezés, ahol az egyes klaszterek bizonyos beavatkozási területeket fednek le, a tudományterületek közötti, ágazatközi, szakpolitikák közötti és nemzetközi együttműködést hivatott ösztönözni, törekedve a hatás növelésére és az innovációs potenciál jobb megragadására, amely gyakran a tudományágak és ágazatok metszéspontjában a legnagyobb.

A rendszeres pályázati felhívások mellett korlátozott számú, kiemelkedő láthatóságú küldetés kerül bevezetésre. Ezek kidolgozására stratégiai tervezési folyamat keretében kerül sor. Az ambiciózus, de határidőhöz és megvalósítható célokhoz kötött küldetések rendeltetése a nyilvánosság megszólítása, és adott esetben aktív bevonása. Megtervezésükben a tagállamok, az Európai Parlament, az érdekelt felek és a polgárok is részt vesznek.

A második pillér az ipar alapvető szerepét testesíti meg a program valamennyi célkitűzésének megvalósításában. Ipari versenyképességének és az előttünk álló globális kihívások kezelésére való képességének biztosításához az Uniónak meg kell erősítenie és fenn kell tartania technológiai és ipari kapacitásait a gazdaság és társadalom átalakítását alátámasztó kulcsfontosságú területeken. Elsőbbséget élveznek a jövő kulcsfontosságú alaptechnológiáiba irányuló beruházások.

A második pillér tudományos tényadatokat és technikai támogatást is nyújt az uniós szakpolitikákhoz, többek között a Közös Kutatóközpont tevékenységei révén. Ez a pillér az innovációs elv szellemében segíti elő az uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósítását, amint azt az Európai Bizottság „Megújított európai kutatási és innovációs menetrend” című, 2018. május 15-i közleménye is hangsúlyozta. Kiemelt figyelmet kell fordítani az alacsony vagy közepes jövedelmű harmadik országokban működő szervezetek kutatási részvételének és finanszírozásban való részesedésének növelésére.

Miközben a program teljes egésze támogatja az innovációt, a „Nyílt innováció” elnevezésű harmadik pillér elsősorban az áttörést jelentő és a piacteremtő innováció fokozására összpontosít az Európai Innovációs Tanács létrehozásával, segíti az európai innovációs ökoszisztémákat, és továbbra is támogatja az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (EIT). Az Európai Innovációs Tanács egyablakos ügyintézést biztosít a nagy potenciállal rendelkező innovátorok számára. A tevékenységek meghatározása elsősorban alulról építkező rendszerben történik. Ez jelentősen egyszerűsíti és észszerűsíti a jelenlegi támogatási rendszert, és betölti a Horizont Európa más részei keretében nyújtott, vissza nem térítendő támogatások és az InvestEU finanszírozási eszközei közötti esetleges hézagokat. Támogatás nyújtható továbbá a nemzeti és regionális innovációs ügynökségekkel, valamint az európai innovációs környezet bármely egyéb köz- vagy magánfinanszírozású, általános vagy ágazati szereplőivel, illetve az azok között megvalósuló együttműködéshez is.

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet kiegészíti az Európai Innovációs Tanács munkáját azáltal, hogy támogatja a fenntartható innovációs ökoszisztémákat, illetve a tudományos és innovációs társulások révén fejleszti a vállalkozói és innovációs készségeket a kiemelt fontosságú területeken. Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet hozzájárul az uniós egyetemek vállalkozói irányba mutató átalakulásához, és tevékenységei a lehető legnagyobb mértékű szinergiát és komplementer jelleget biztosítanak a „Globális kihívások és ipari versenyképesség” pillér cselekvéseivel.

Európa gazdasági és társadalmi jóléte, az életminőség, illetve a munkahelyek és a környezet minősége a kontinens tudásteremtési és innovációs képességén áll vagy bukik. Az első és a harmadik pillér alulról felfelé építkező megközelítésének elsődleges célja a kiválóság megerősítése, a tudás és az innováció megteremtése, valamint a beruházások fokozása, különösen az élvonalbeli tudomány és az áttörést ígérő innováció olyan új, gyorsan növekvő területein, ahol fejlődési potenciál mutatkozik. E beruházások elengedhetetlenek a tudás- és innovációs szakadék áthidalásához, valamint az Unió tudományos és technológiai alapjainak megerősítéséhez, s egyúttal támogatják az Unió stratégiai célkitűzéseit és szakpolitikai prioritásait, illetve hozzájárulnak a hosszú távú növekedéshez és versenyképességhez.

A három pillért az Európai Kutatási Térség megerősítésére irányuló tevékenységek fogják alátámasztani: a kiválóság megosztása a K+I terén kevésbé jól teljesítő országokban rejlő potenciál teljes mértékű kiaknázása érdekében, hogy azok is elérjék a magas szintű uniós kiválósági normákat (pl. együttműködés, ikerintézményi kapcsolatok, EKT-professzorok révén); valamint az európai K+I-rendszer megreformálása és megerősítése a következő generációs szakpolitika-támogató eszközre is kiterjedően.

E rész magában foglal továbbá: előrejelzési tevékenységeket; a keretprogram nyomon követését és értékelését, valamint az eredmények terjesztését és hasznosítását; az európai egyetemek korszerűsítését; a megerősített nemzetközi együttműködés elősegítését; valamint a tudomány, a társadalom és a polgárok támogatását.

A hárompilléres struktúra a programszintű célkitűzések elérése érdekében megerősíti a program különböző részeinek belső koherenciáját. A beavatkozásokat alátámasztó egyértelműen meghatározott és kiegészítő jellegű indokolás erősíti összekapcsolhatóságukat, a nyílt tudomány és a nyílt innováció közös vezérfonala mentén. Mindez rendszerszintű, hatásorientált megközelítést biztosít, amely a nagyobb hatás érdekében több tudományágon és zárt rendszeren áthúzódik. A küldetések például ösztönző hatással lesznek a nyílt tudományos és nyílt innovációs pillérek keretében folytatott tevékenységekre, miközben az Európai Innovációs Tanács rövid időn belül értesül a kutatási együttműködés, az Európai Kutatási Tanács igazoló vizsgálatai, illetve az EIT tudományos és innovációs társulásai révén létrejövő, gyors növekedési potenciállal rendelkező innovációkról. A stratégiai tervezés tovább erősíti a program belső koherenciáját.

Horizontális elemek

A Horizont Európa jelentősen erősíti a nemzetközi együttműködést, amely létfontosságú a tehetséghez, tudáshoz, know-how-hoz, létesítményekhez és piacokhoz való globális hozzáférés biztosításához, a globális kihívások hatékony kezeléséhez és a globális kötelezettségvállalások teljesítéséhez. A keretprogram intenzívebbé teszi az együttműködést, és a társulási megállapodásokat kiterjeszti a kiváló tudományos, technológiai és innovációs kapacitásokkal rendelkező országokra. Továbbra is finanszírozza az alacsony és közepes jövedelmű országok szervezeteit, míg az iparosodott és feltörekvő gazdaságok szervezeteit csak abban az esetben támogatja, ha azok alapvető kompetenciával vagy létesítményekkel rendelkeznek.

A nyílt tudomány elve az új program működési módjává lép elő. A Horizont 2020 nyílt hozzáférési politikáján túlmutatva nyílt hozzáférést ír elő a publikációkhoz és az adatokhoz (ez utóbbi esetében jelentős mentesülési lehetőségekkel), valamint a kutatásiadat-kezelési tervekhez. A program elősegíti a FAIR (kereshető, hozzáférhető, átjárható és újrafelhasználható) adatok széles körű használatát; illetve az olyan tevékenységeket, amelyek növelik a kutatók szakismereteit a nyílt tudomány terén és támogatják a nyílt tudományt előmozdító jutalmazási rendszereket. A kutatás feddhetetlensége és a polgárok tudományos tevékenysége központi szerepet fog játszani, csakúgy mint a kutatásértékelési mutatók új generációjának kidolgozása.

A Horizont Európa új és fokozottan hatásorientált megközelítést alkalmaz a partnerségek terén. Racionalizálja az európai partnerségek jelenlegi sokaságát, hogy azok egyszerűsített, minden szereplő (a tudományos élet, az ipar, a tagállamok és a jótékonysági alapítványok) előtt nyitva álló formában folytatódhassanak, miközben biztosítják a Horizont Európa általános és egyedi célkitűzéseihez való hatékony hozzájárulást. Kidolgozásuk alapját az uniós hozzáadott érték, az átláthatóság, a nyíltság, a hatás, a multiplikátorhatás, a résztvevő felek hosszú távú pénzügyi kötelezettségvállalása, a rugalmasság, valamint az uniós, a nemzeti és a regionális kezdeményezésekkel fennálló összhang és kiegészítő jelleg képezi. E megközelítés célja a partnerségek számának megszilárdítása és racionalizálása, ami elkerüli az átfedéseket és a párhuzamosságokat, és jobban igazodik az uniós szakpolitikai prioritásokhoz.

A partnerségeknek három szintje lesz:

a)egyetértési megállapodás vagy szerződéses megállapodás alapján létrejött közös programozású partnerség;

b)egységes, rugalmas program-társfinanszírozási cselekvésen alapuló társfinanszírozott partnerség;

c)és intézményesített partnerség (az EUMSZ 185. vagy 187. cikke, illetve a tudományos és innovációs társulások esetében az EIT-rendelet alapján).

A partnerségi területek – ideértve a meglévők esetleges fenntartását is – a stratégiai tervezési folyamat során kerülnek meghatározásra (a javasolt jogalap csak a partnerségek alkalmazására irányadó eszközöket és kritériumokat határozza meg). Az EIT leendő tudományos és innovációs társulásaira (TIT-ek) vonatkozó javaslatokat az EIT stratégiai innovációs terve tartalmazza, a stratégiai tervezési folyamat eredményeinek figyelembevételével. A témák meghatározása és kiválasztása során fő szempont lesz, hogy azok a lehető legnagyobb mértékben kiegészítsék és szinergiát alkossanak a „Globális kihívások és ipari versenyképesség” pillér keretében végzett cselekvésekkel.

A különböző uniós programok közötti szinergiákat fokozottan ösztönzi és erősíti a stratégiai tervezési folyamat, amely az uniós költségvetés keretében a K+I részére nyújtott támogatások referenciakereteként fog szolgálni. Ezért a program hatékony és operatív szinergiákat biztosít más uniós programokkal, kiemelt hangsúlyt fektetve a tudomány és a szakpolitika közötti hatékonyabb kapcsolódási pontokra és a szakpolitikai szükségletek kezelésére, a kutatási és innovációs eredmények gyorsabb elterjedésének és piaci hasznosításának elősegítésére, valamint a tevékenységek közötti közös célkitűzések és közös területek (például partnerségi vagy célterületek) kialakításának lehetővé tételére.

Az érintett programok közé tartozik többek között a közös agrárpolitika (KAP); az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA); az Európai Szociális Alap (ESZA+); az európai űrprogram; az egységes piac program; a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE); az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz; a Digitális Európa program (DEP); a Erasmus program; az InvestEU alap; valamint a külső tevékenységi eszközök (a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI) és az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III)). Kiemelt figyelmet kell fordítani az európai szemeszterhez és a reformösztönző eszközhöz való kapcsolódásra, többek között a szakpolitika-támogató eszköz révén.

A Horizont Európa programmal teljes mértékben komplementer módon e programok támogatást nyújthatnak a kutatási és innovációs tevékenységekhez, beleértve a konkrét nemzeti/regionális kontextusokra/szükségletekre szabott megoldások demonstrálását, valamint a kétoldalú és interregionális kezdeményezéseket. Nevezetesen az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatást nyújt a tagállamok kutatási és innovációs ökoszisztémáinak kiépítéséhez az infrastruktúrák, az emberi erőforrások, a köz- és a magánszektor modernizálása, valamint a regionális (régióközi) együttműködési hálózatok, például a klaszterstruktúrák tekintetében.

Az olyan programok, mint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF), a Digitális Európa program (DEP), az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap vagy a LIFE program a közbeszerzést kulcsfontosságú eszközként alkalmazzák a keretprogram tevékenységeiből származó és azon túlmutató fizikai infrastruktúrák és innovatív technológiák és megoldások kiépítéséhez.

Részvétel és terjesztés szabályok

A részvételi és terjesztési szabályokban a következő főbb új elemek jelennek meg:

·Megmarad az egységes szabályrendszer elve, de további fejlesztésekkel. Az egységes szabálykönyv irányába mutató és a többéves pénzügyi keret előkészítése során érvényesülő szervezeti megközelítés értelmében az új uniós költségvetési rendelet 8  közös referenciaként szolgál majd, amelyhez az összes uniós finanszírozási programra alkalmazandó szabályoknak igazodniuk kell.

·A Horizont 2020 finanszírozási rátái fennmaradnak. A finanszírozási ráta egy maximális arány, amely a konkrét intézkedések végrehajtása tekintetében indokolt esetben csökkenthető. Ez biztosítja a program vonzerejének fenntartását.

·A költségvisszatérítési rendszer tovább egyszerűsödik, különösen a személyi költségek esetében a tényleges költségek rendszere tekintetében: megszűnik az alap- és egyéb javadalmazás közötti különbségtétel, és eltörlik a Horizont 2020 keretében az egyéb javadalmazásra alkalmazott felső korlátot.

·A szokásos költségelszámolási gyakorlat szélesebb körű elfogadása: a belső elszámolású áruk és szolgáltatások egységköltségei lehetővé teszik a tényleges közvetett költségek fedezését a szokásos költségelszámolási gyakorlat szerint.

·A program szélesebb körben kíván támaszkodni a rendelkezésre álló – köztük az egyéb uniós programokhoz kapcsolódó – ellenőrzésekre és értékelésekre. Ez a szabályok fokozott összehangolása révén csökkenti az uniós források kedvezményezettjeire nehezedő adminisztratív terheket. A szabályok kifejezetten előírják az ellenőrzések eredményeinek átvételét, és más biztosítéki elemeket is figyelembe vesznek, aminek következtében kevesebb pénzügyi ellenőrzést kell végezni a rendszerellenőrzések során kedvező eredményeket felmutató kedvezményezetteknél. Emellett az ellenőrzések eredményeinek átvétele az egyik feltétele lehet annak, hogy a kedvezményezettek számára megszűnhessen a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó igazolás benyújtásának kötelezettsége.

·A résztvevői garanciaalap (új nevén: kölcsönös biztosítási mechanizmus) a jövőben az intézményesített partnerségek valamennyi formájára kiterjed, ideértve a Horizont 2020 keretében nem fedezett 185. cikk szerinti kezdeményezéseket és az egyéb közvetlen irányítás alatt álló uniós programok kedvezményezettjeit is.

·Terjesztés és hasznosítás: a Horizont 2020 részvételi és terjesztési szabályainak többsége továbbra is érvényben marad, adott esetben további fejlesztésekkel. Ezek részeként középpontba kerül a hasznosítás, különösen az Unión belül, illetve a terjesztési és hasznosítási terv szerepe a projekt lezárásakor és befejezése után. Ezen túlmenően a Bizottság célzott támogatást nyújt a terjesztéshez, a hasznosításhoz és a tudásmegosztáshoz, és nagyobb hangsúlyt fektet a K+I-eredmények kiaknázásának előmozdítására.

·Az uniós alapok kedvezményezettjeinek információközlései:  a Lamy-jelentés ajánlásainak megfelelően a szabályok kiemelik a kedvezményezettek szerepét abban, hogy összefüggő, hatékony és arányos célzott tájékoztatást nyújtsanak a különféle befogadó közönségeknek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak. A Horizont 2020 tapasztalataira építve a kedvezményezetteknek nyújtott iránymutatás bemutatja, hogyan válhatnak a kedvezményezettek projekttevékenységeik valamennyi aspektusának kommunikációs szakembereivé.

·A nyílt tudomány megerősítése garantálja a K+I-eredmények jobb uniós kiaknázását. Segíteni fogja piaci hasznosításukat, növeli hatásukat, maximális szinergiákat biztosít a többi uniós kezdeményezéssel, és fokozza az uniós források által kiváltott eredmények innovációs potenciálját.

A tervezett konkrét intézkedések között szerepelnek a következők:

·Az érdekelt felek támogatása a nyílt hozzáférés elvének maradéktalan elsajátításában, és együttműködés velük annak érdekében, hogy az európai nyílt tudományosadat-felhő valósággá váljon;

·Az európai adattér 9 megerősítése, amely korlátlan és folyamatos ismeret- és adatáramlást tesz lehetővé, valamint megteremti a szükséges ösztönzőket a programkedvezményezettek és innovátorok számára, hogy eredményeiket és adataikat újrafelhasználás céljából megosszák.

·Ösztönzők bevezetése a program eredményeinek hasznosítására, segítve a kedvezményezetteket abban, hogy megtalálják innovációik piaci elterjedésének legmegfelelőbb eszközeit és csatornáit;

·A K+I-eredmények elérhetőségének növelésére és elterjedésének felgyorsítására irányuló stratégiai kialakítása, beleértve a szakpolitikát is, ezáltal fokozva a program összhatását és az európai innovációs potenciált;

·Holisztikus támogatás nyújtása a teljes terjesztési és hasznosítási életciklus során, a programból származó innováció folyamatosságának biztosítása érdekében.

A Horizont Európa esetében az odaítélési kritériumok a kiválóság; a hatás; valamint a végrehajtás minősége és hatékonysága lesznek. Ezek a kritériumok megegyeznek a korábbi keretprograméval.

A rendeletjavaslat az ismeretek határainak tágítására irányuló célkitűzéssel összhangban az Európai Kutatási Tanács (EKT) esetében a kiválóságot jelöli meg kizárólagos kritériumként. Ez a rendelkezés nem jelent eltávolodást a program hatásának növelésére vonatkozó, általánosan elfogadott igénytől. A hatás valójában tudományos, technológiai, társadalmi-gazdasági vagy egyéb típusú hatásokra utalhat. Az EKT esetében a hangsúly a tudományos hatásra helyeződik, amely számos egyéb típusú hatás alapját képezi, a társadalmi-gazdasági hatásokat is beleértve. Az EKT továbbra is egyértelmű és inspiráló célokat tűz ki az európai tudomány elé, hogy páneurópai versenyt teremtsen az ötletekért és a tehetségért.

Európai Innovációs és Technológiai Intézet 

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet, elsősorban a tudományos és innovációs társulásokon (TIT) keresztül a globális kihívásokra választ kereső innovációs ökoszisztémák megerősítésére törekszik, az üzleti világ, a kutatás, a felsőoktatás és a vállalkozószellem integrációjának előmozdítása révén. Miközben az innovációs ökoszisztémák felé orientált tevékenysége miatt az EIT természetszerűleg illeszkedik a Horizont Európa „Nyílt innováció” pillérébe, tevékenységeinek pilléreken átnyúló jellege célzott többletkoncepciót adhat hozzá a programban kiemelt globális kihívásokhoz. Az EIT keretében létesítendő TIT-ekre irányuló, az EIT-rendeletnek megfelelően benyújtott javaslatok az EIT stratégiai innovációs tervében kapnak helyet, a stratégiai tervezési folyamat eredményeinek és a „Globális kihívások és ipari versenyképesség” pillér prioritásainak figyelembevételével.

Közös Kutatóközpont (JRC)

Miközben a Közös Kutatóközpont széles körben hozzájárul a Horizont Európa más részeihez, a JRC jelentős támogató szerepet fog játszani a „Globális kihívások és ipari versenyképesség” pillérben is. Ennek megfelelően továbbra is tudományos tanácsadási szerepet tölt be, és támogatja az uniós politikát a teljes szakpolitikai ciklus során.

2018/0224 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 173. cikke (3) bekezdésére, 182. cikke (1) bekezdésére, 183. cikkére és 188. cikkének második bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 10 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 11 ,

rendes jogalkotási eljárás 12 keretében,

mivel:

(1)Az Unió célkitűzése, hogy megerősítse tudományos és technológiai bázisait, továbbá hogy – többek között az ipara tekintetében – ösztönözze versenyképességének növelését, miközben előmozdítja a kutatási és innovációs tevékenységeket az Unió stratégiai prioritásainak megvalósítása érdekében, amelyek a béke, az uniós értékek, illetve polgárai jólétének előmozdítására irányulnak.

(2)Az ezen általános célkitűzés eléréséhez szükséges tudományos, gazdasági és társadalmi hatás kiváltása céljából az Uniónak kutatási és innovációs beruházásokat kell tennie a Horizont Európa 2021–2027-es kutatási és innovációs keretprogram (a továbbiakban: program) keretében, hogy ily módon támogassa a magas színvonalú ismeretek és technológiák létrehozását és terjesztését, erősítse a kutatásnak és az innovációnak az uniós szakpolitikák kidolgozására, támogatására és végrehajtására gyakorolt hatását, a globális kihívások kezelése és az ipari versenyképesség javítása érdekében támogassa az innovatív megoldások elterjedését az iparban és a társadalomban, valamint előmozdítsa az innováció minden formáját, ideértve az áttörést jelentő innovációkat, erősítse az innovatív megoldások piaci bevezetését; emellett pedig optimalizálnia kell a szóban forgó beruházások megvalósítását, hogy azok minél nagyobb hatást váltsanak ki a megerősödött Európai Kutatási Térségben.

(3)Az uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósításához való hozzájárulásuk szempontjából szükségesnek ítélt kutatási és innovációs tevékenységek előmozdítása során figyelembe kell venni az innováció elvét, amint az a „Megújított európai kutatási és innovációs menetrend – Esély Európának a jövője alakítására” című 2018. május 15-i bizottsági közleményben (COM(2018)306) szerepel.

(4)A nyílt tudomány, a nyílt innováció és a nyitás a világra olyan általános elvek, amelyeknek biztosítaniuk kell az Unió kutatási és innovációs beruházásainak kiválóságát és hatását. Ezeket az elveket tiszteletben kell tartani a program végrehajtása során, különösen a „Globális kihívások és ipari versenyképesség” pillérhez kapcsolódó stratégiai tervezés tekintetében.

(5)A tudományos publikációkhoz és a kutatási adatokhoz való nyílt hozzáféréssel karöltve a nyílt tudomány képes javítani a tudomány minőségét és hatását, növelni a belőle származó előnyöket, valamint fokozni a tudományos előrehaladás ütemét azáltal, hogy megbízhatóbbá, hatékonyabbá és pontosabbá, emellett pedig a társadalom számára érthetőbbé teszi a tudományt, továbbá hozzájárul ahhoz, hogy hatékonyabban reagálhasson a társadalmi kihívásokra. Rendelkezéseket kell hozni annak biztosítására, hogy a kedvezményezettek a terjesztési folyamat lehető legkorábbi szakaszában nyílt és megkülönböztetéstől mentes módon, díjmentesen nyílt hozzáférést biztosítsanak a lektorált tudományos publikációkhoz, kutatási adatokhoz és egyéb kutatási eredményekhez, valamint hogy azok a lehető legszélesebb körben felhasználhatók és újból felhasználhatók legyenek. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kutatási adatok felelősségteljes kezelésére, amelynek különösen az adatkezelési tervek általános érvényesítése révén meg kell felelniük a fellelhetőség, hozzáférhetőség, interoperabilitás és újrafelhasználhatóság FAIR-elveinek. Adott esetben a kedvezményezetteknek élniük kell az európai nyílt tudományosadat-felhő nyújtotta lehetőségekkel, és követniük kell a nyílt tudomány területén meglévő egyéb elveket és gyakorlatokat.

(6)A program megtervezése és kialakítása során figyelembe kell venni annak szükségességét, hogy az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival összhangban EU-szerte és nemzetközi együttműködések révén létrejöjjön a támogatott tevékenységek kritikus tömege. A program végrehajtásának hozzá kell járulnia e cél eléréséhez.  

(7)A program keretében támogatott tevékenységeknek hozzá kell járulniuk az uniós célkitűzések és prioritások megvalósításához, az azok tekintetében elért haladás nyomon követéséhez és értékeléséhez, valamint a felülvizsgált vagy új prioritások kidolgozásához.

(8)A programnak kiegyensúlyozott megközelítést kell alkalmaznia az alulról építkező (kutatók vagy innovátorok által javasolt) és a felülről építkező (stratégiai alapon meghatározott prioritásokra épülő) finanszírozás között a részt vevő kutató- és innovációs közösségek jellegétől, a folytatott tevékenységek típusától és céljától, valamint az elérni kívánt hatásoktól függően. Indokolt e tényezők aránya alapján kiválasztani a program egyes részei esetében alkalmazandó megközelítést, figyelembe véve, hogy az említett részek mindegyike hozzájárul a program általános és egyedi célkitűzéseinek megvalósításához.

(9)A „Nyílt tudomány” pillér keretében végrehajtandó kutatási tevékenységeket a tudományos igényeknek és lehetőségeknek megfelelően kell meghatározni. A kutatási programot a tudományos közösséggel szoros együttműködésben kell kidolgozni. A kutatást a kiválóság mértéke alapján kell finanszírozni.

(10)A „Globális kihívások és ipari versenyképesség” pillér létrehozását kutatási és innovációs tevékenységek klaszterein keresztül kell megvalósítani a vonatkozó munkaterületek közötti integráció maximalizálása érdekében, a ráfordított erőforrások tekintetében biztosítva mindeközben a jelentős és fenntartható hatásokat. Ez ösztönzi az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítására irányuló, tudományágakon, ágazatokon, szakpolitikákon és határokon átnyúló együttműködést, emellett pedig javítja a kapcsolódó uniós iparágak versenyképességét.

(11)Az ipar teljes körű bevonása a programba – az egyéni vállalkozóktól kezdve a kis- és középvállalkozásokon keresztül egészen a nagyvállalkozásokig – azon fő csatornák egyike kell, hogy legyen, amelyek mentén megvalósulnak a program célkitűzései, és amelyek fenntartható munkahelyekhez és növekedéshez vezetnek. Az iparnak hozzá kell járulnia a munkaprogramok kidolgozását támogató stratégiai tervezési folyamat során meghatározott perspektívákhoz és prioritásokhoz. Az ipar ilyen jellegű bevonásának legalább az előző keretprogram, az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 13 létrehozott Horizont 2020 (a továbbiakban: Horizont 2020) eredményeivel arányos mértékű ipari részvételt kell eredményeznie a támogatott cselekvésekben.

(12)Fontos támogatni az ipart abban, hogy az innováció, a digitalizáció és a dekarbonizáció területén világelső maradjon, illetve azzá váljon, elsősorban a jövő vállalkozásainak alapjául szolgáló kulcsfontosságú alaptechnológiákba való beruházások révén. A program keretében megvalósuló cselekvéseknek a piaci hiányosságok, illetve az optimálistól eltérő befektetési helyzetek kezelésére kell szolgálniuk arányos módon, elkerülve a magánfinanszírozás megkettőzését vagy kiszorítását, és egyértelmű uniós hozzáadott értéket kell képviselniük. Ez biztosítja a program cselekvései és az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok közötti összhangot, elkerülve a belső piacon a szükségtelen versenytorzulásokat.

(13)A programnak integrált módon és a Kereskedelmi Világszervezet valamennyi vonatkozó rendelkezésének tiszteletben tartásával kell támogatnia a kutatást és az innovációt. A kutatás fogalmát – ideértve a kísérleti fejlesztés fogalmát is – az OECD által kidolgozott Frascati kézikönyvben foglaltaknak megfelelően kell használni, az innováció fogalmát pedig az OECD és az Eurostat által kidolgozott Oslo kézikönyvben foglaltaknak megfelelően, a szociális innovációra is kiterjedő átfogó megközelítés szerint. Az előző keretprogramhoz, a Horizont 2020-hoz hasonlóan a technológiai kutatással kapcsolatos, termékfejlesztési, illetve demonstrációs tevékenységek besorolása, valamint a pályázati felhívásokban szereplő cselekvéstípusok meghatározása során továbbra is figyelembe kell venni az OECD-nek a technológiai érettségi szinttel (TRL) kapcsolatos fogalommeghatározásait. Elviekben nem nyújtható vissza nem térítendő támogatás azon cselekvésekhez, amelyek esetében a tevékenységek besorolása meghaladja a TRL 8-as szintet. A „Globális kihívások és ipari versenyképesség” pillérhez tartozó egyes felhívások munkaprogramjai lehetővé tehetik a nagyléptékű termékhitelesítésre és piaci elterjesztésre szánt vissza nem térítendő támogatások nyújtását.

(14)A Horizont 2020 időközi értékeléséről szóló, COM(2018) 2 final jelzetű bizottsági közlemény a korábbi programból levont tanulságok, valamint az uniós intézmények és az érdekelt felek visszajelzései alapján megfogalmaz erre a programra vonatkozó ajánlásokat is, többek között a részvételi és terjesztési szabályok tekintetében. A szóban forgó ajánlások a következőket foglalják magukban: ambiciózusabb beruházás a kritikus tömeg elérése és a hatások maximalizálása érdekében;  az áttörést jelentő innovációk támogatása; a kutatás és innováció (K+I) terén eszközölt uniós beruházások előtérbe helyezése a nagy hozzáadott értéket képviselő területeken, különösen a küldetésorientáltságon, a polgárok bevonásán és a széles körű kommunikáción keresztül; az uniós finanszírozási környezet észszerűsítése, többek között a partnerségi kezdeményezések és a társfinanszírozási rendszerek széles skálájának egyszerűsítése révén; a különböző uniós finanszírozási eszközök közötti szinergiák számának és célzottságának növelése, különösen a kiaknázatlan K+I potenciál uniós szintű mobilizálásának elősegítése céljából; a nemzetközi együttműködés erősítése és a harmadik országok részvételére való nyitottság megerősítése; valamint a Horizont 2020 végrehajtási tapasztalatain alapuló egyszerűsítés folytatása.

(15)A programnak szinergiákra kell törekednie más uniós programokkal a kialakítástól és a stratégiai tervezéstől kezdve a projektek kiválasztásán, az eredmények kezelésén, kommunikációján, terjesztésén és hasznosításán keresztül a nyomon követésig, az ellenőrzésig és az irányításig terjedően. Az átfedések és párhuzamosságok elkerülése, valamint az uniós finanszírozás támogatási multiplikátorhatásának növelése érdekében sor kerülhet más uniós programokból a Horizont Európa tevékenységeire történő átcsoportosításra. Ilyen esetekben a Horizont Európa szabályai az irányadók.

(16)Annak érdekében, hogy az uniós finanszírozás a lehető legnagyobb hatást váltsa ki, és hogy a keretprogram a lehető leghatékonyabb módon járuljon hozzá az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósításához, a programnak részt kell vennie magán- és/vagy közszférabeli partnerekkel létrehozott európai partnerségekben. A szóban forgó partnerek lehetnek ipari szereplők, kutatószervezetek, helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi szintű, közfeladatot ellátó szervek, illetve civil társadalmi szervezetek, például alapítványok, amelyek kutatási és innovációs tevékenységeket folytatnak és/vagy támogatnak, feltéve, hogy az elérni kívánt hatások hatékonyabb módon elérhetők partnerségek keretében, mint önmagában az Unió által.

(17)A programnak erősítenie kell az európai partnerségek, valamint a magán- és/vagy közszférabeli partnerek közötti együttműködést nemzetközi szinten, többek között azáltal, hogy összekapcsolja a kutatási és innovációs programokat a határokon átnyúló kutatási és innovációs beruházásokkal, ami kölcsönös előnyöket jelent az emberek és a vállalkozások számára, biztosítva mindeközben azt, hogy a stratégiai területeken ne sérüljenek az Unió érdekei 14 .

(18)A Közös Kutatóközpontnak (a továbbiakban: JRC) a teljes szakpolitikai ciklus során továbbra is független, ügyfélközpontú tudományos bizonyítékokkal és technikai támogatással kell hozzájárulnia az uniós szakpolitikák megvalósításához. A JRC közvetlen cselekvéseit rugalmas, hatékony és átlátható módon kell megvalósítani, figyelembe véve a JRC felhasználóinak releváns szükségleteit és az uniós szakpolitikák szükségleteit, valamint biztosítva az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét. A JRC-nek az eddigiekhez hasonlóan többletforrásokat kell generálnia. 

(19)A „Nyílt innováció” pillérnek olyan intézkedéscsomagot kell létrehoznia, amely – a piaci növekedés érdekében – az áttörést jelentő innovációk kidolgozása és felgyorsítása céljából integrált módon támogatja a vállalkozók és a vállalkozószellem igényeinek kielégítését. E pillérnek vonzania kell a nemzetközi és uniós szinten is terjeszkedési potenciállal rendelkező innovatív vállalkozásokat, valamint gyors, rugalmas vissza nem térítendő támogatásokat és – többek között magánbefektetőkkel szervezett – társberuházásokat kell kínálnia. E célkitűzéseket az Európai Innovációs Tanács (a továbbiakban: EIC) létrehozása révén kell megvalósítani. A szóban forgó pillérnek emellett támogatnia kell az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (a továbbiakban: EIT), valamint tágabb értelemben az európai innovációs ökoszisztémát, elsősorban az innovációt támogató nemzeti és regionális szereplőkkel alkotott partnerségek társfinanszírozása révén.

(20)E program szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósításához az InvestEU Alap szakpolitikai kereteihez tartozó finanszírozási eszközök és költségvetési garanciák is hozzájárulnak. A pénzügyi támogatást a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére kell – arányos mértékben – felhasználni, kerülve az intézkedések megkettőzését vagy a magánfinanszírozás kiszorítását, illetve a torzított versenyt a belső piacon. Az intézkedéseknek egyértelmű uniós hozzáadott értéket kell képviselniük.

(21)Az EIC-nek a Pathfinder és az Accelerator elnevezésű eszközein keresztül az áttörést jelentő és piacteremtő innovációk azonosítására, fejlesztésére és alkalmazására, valamint gyors uniós és nemzetközi szintű felfutásának támogatására kell törekednie. Az áttörést jelentő innovációknak nyújtott koherens és áramvonalas támogatáson keresztül az EIC-nek be kell töltenie az áttörést jelentő innovációkhoz kapcsolódó közszférabeli támogatás és magánberuházások tekintetében tapasztalható jelenlegi űrt. Az Európai Innovációs Tanács eszközei az EIC célkitűzéseit tükröző célzott jogi és irányítási funkciókat tesznek szükségessé, különösen a piaci bevezetésre irányuló tevékenységek tekintetében.    

(22)Az EIC-vegyesfinanszírozáson keresztül az Accelerator eszköznek át kell hidalnia a kutatás, a tömegkereskedelmi fázist megelőző szakasz és a vállalkozások felfutása közötti, „halál völgyének” is nevezett időszakot. Különösen indokolt, hogy az Accelerator támogassa a technológiai és piaci kockázataik miatt nem hitelképesnek minősülő és jelentős piaci beruházások mozgósítására képtelen műveleteket, ily módon kiegészítve az ... rendelettel 15 létrehozott InvestEU programot.

(23)Az EIT-nek, elsősorban tudományos és innovációs társulásai (a továbbiakban: TIT) segítségével arra kell törekednie, hogy a vállalkozások, a kutatás, a felsőoktatás és a vállalkozószellem integrációjának előmozdításával megerősítse a globális kihívásokkal foglalkozó innovációs ökoszisztémákat. Az EIT-nek különösen a következők révén kell előmozdítania az innovációt a tevékenységei során és támogatnia a felsőoktatásnak az innovációs ökoszisztémába való integrációját: a vállalkozói ismeretek oktatásának ösztönzése, valamint az ipar és a tudományos világ közötti erős, nem diszciplináris együttműködés előmozdítása; továbbá a globális kihívások kezelése céljából a jövő innovátorai számára előreláthatólag fontos készségek – többek között magas szintű digitális és innovációs készségek – azonosítása. Az EIT által kínált támogatási programoknak az EIC-kedvezményezettek javát is kell szolgálnia, az EIT TIT-jeiből kinövő induló vállalkozásoknak pedig hozzá kell férniük az EIC cselekvéseihez. Jóllehet az EIT – innovációs ökoszisztémákra történő összpontosítása miatt – elsősorban a „Nyílt innováció” pillérbe illeszkedik, TIT-jeinek tervezését a stratégiai tervezés során összhangba kell hozni a „Globális kihívások és ipari versenyképesség” pillérrel.

(24)    Az egyenlő versenyfeltételek folyamatos biztosítása egy adott piacon versenyben lévő vállalkozások számára kulcsfontosságú feltétele az áttörést jelentő, illetve a diszruptív innovációk virágzásának, ezáltal pedig annak, hogy különösen a kis- és közepes méretű innovátorok learathassák beruházásaik gyümölcsét és piaci részesedésre tehessenek szert.

(25)A programnak ösztönöznie és integrálnia kell a közös érdeken, a kölcsönös előnyökön és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítása melletti elkötelezettségen alapuló együttműködést harmadik országokkal, valamint nemzetközi szervezetekkel és kezdeményezésekkel. A nemzetközi együttműködésnek törekednie kell az uniós kutatás és innováció kiválóságának, vonzerejének, valamint gazdasági és ipari versenyképességének megerősítésére a globális kihívások kezelése – amint az az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai között szerepel – és az Unió külső szakpolitikáinak támogatása érdekében. Az alkalmazandó megközelítés a nemzetközi részvételre és a célzott nemzetközi együttműködési cselekvésekre való általános nyitottság, többek között az alacsony és közepes jövedelmű országokban letelepedett szervezetekre vonatkozó megfelelő finanszírozási jogosultság biztosítása révén. Ugyanakkor támogatni kell harmadik országok csatlakozását a programhoz.

(26)A kutatás és a társadalom közötti kapcsolat elmélyítése és az e kapcsolatból származó előnyök maximalizálása érdekében a programnak be kell vonnia a polgárokat és a civil társadalmat a felelősségteljes kutatási és innovációs menetrendek és tartalmak közös tervezésébe és kialakításába, ehhez pedig elő kell mozdítania a tudományok oktatását, nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie a tudományos ismereteket, és meg kell könnyítenie a polgárok és a civil társadalmi szervezetek részvételét a tevékenységeiben. Mindezt a program egészére kiterjedően és „Az Európai Kutatási Térség megszilárdítása” részben foglalt célzott tevékenységek révén kell megvalósítania. A program nyilvánosság általi támogatottságának megteremtése és fenntartása érdekében a polgárok és a civil társadalom kutatásba és innovációba történő bevonását a közszféra által működtetett tájékoztatási tevékenységekkel kell összekapcsolni. A fenntartható innováció tekintetében elérendő minőségi ugrás érdekében a programnak emellett törekednie kell az akadályok felszámolására, valamint a tudomány, a technológia, a kultúra és a művészetek közötti szinergiák megerősítésére.

(27)Az EUMSZ 349. cikke értelmében az Unió legkülső régiói esetében – gazdasági és társadalmi strukturális helyzetük figyelembevételével – a horizontális uniós programokhoz való hozzáférés tekintetében lehetőség van egyedi intézkedések elfogadására. A programnak ezért a Tanács által 2018. április 12-én jóváhagyott, „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című, COM (2017) 623 final jelzetű bizottsági közleménnyel összhangban figyelembe kell vennie a szóban forgó régiók sajátosságait.

(28)Az Európai Unióról szóló szerződés 2. és 3. cikkével, valamint az EUMSZ 8. cikkével összhangban a program keretében megvalósuló tevékenységeknek a kutatás és az innováció területén törekedniük kell a nemek közötti különbségek felszámolására és a nemek közötti egyenlőség előmozdítására. A nemekkel kapcsolatos dimenziót megfelelő mértékben integrálni kell a kutatási és innovációs tartalmakba, és azt a kutatási ciklus minden szakaszában figyelemmel kell kísérni.

(29)A védelmi ágazat sajátosságai fényében a védelmi kutatási projektek uniós finanszírozására vonatkozó részletes rendelkezéseket a védelmi kutatásokban való részvétel szabályait meghatározó, az Európai Védelmi Alap létrehozásáról szóló rendeletnek 16 kell megállapítania. Az Európai Védelmi Alap keretében végrehajtott kutatási és innovációs tevékenységeknek kizárólag a védelmi alkalmazásokra kell összpontosulniuk.

(30)Ez a rendelet meghatározza a program pénzügyi keretösszegét. Az 1. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett egyedi program tekintetében megjelölt összeg [a hivatkozást adott esetben az új intézményközi megállapodásnak megfelelően naprakésszé kell tenni: a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 17 17. pontja] értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(31)Az említett programra – eltérő rendelkezés hiányában – alkalmazandó az (EU, Euratom) [az új költségvetési rendelet száma] rendelet (a továbbiakban: a költségvetési rendelet). A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a pénzügyi támogatásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat.

(32)A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel 18 , a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel 19 , a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel 20 és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel 21 összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – köztük a csalás – megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv 22 szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(33)[A hivatkozást adott esetben a TOT-okról szóló új határozatnak megfelelően naprakésszé kell tenni: A 2013/755/EU tanácsi határozat 23 94. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(34)A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése értelmében ezt a programot az egyedi nyomonkövetési követelmények alkalmazásával gyűjtött információk alapján kell értékelni, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. A program gyakorlati hatásainak értékelése céljából a szóban forgó követelmények adott esetben mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak.

(35)A hatásútvonal-mutatók szükség szerinti kiegészítésének vagy módosításának lehetővé tétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(36)A Horizont Európa és az európai űrprogram közötti koherencia és szinergiák előmozdítják az európai űrágazat globális versenyképességét és innovatív jellegét; megerősítik Európa autonómiáját a világűr biztonságos környezetben történő elérése és használata terén; és megerősítik Európa mint globális szereplő státuszát. A Horizont Európa áttörést jelentő megoldásait az űrprogram által rendelkezésre bocsátott adatok és szolgáltatások támogatják. 

(37)A részvételi és terjesztési szabályoknak kellőképpen tükrözniük kell a program igényeit, figyelembe véve a különböző érdekelt felek által felvetett aggályokat és ajánlásokat.

(38)A program egészére érvényes közös szabályoknak olyan koherens keretet kell biztosítaniuk, amely megkönnyíti a program költségvetéséből pénzügyi hozzájárulásban részesülő programokban való részvételt, ideértve az olyan finanszírozó szervek, mint az EIT, a közös vállalkozások és az EUMSZ 187. cikke alapján létrehozott más struktúrák által igazgatott programokban, valamint a tagállamok által az EUMSZ 185. cikke alapján végrehajtott programokban való részvételt is. Indokolt esetben kellő rugalmasságot kell biztosítani és lehetővé kell tenni egyedi szabályok megalkotását.

(39)A program hatálya alá tartozó cselekvéseknek tiszteletben kell tartaniuk a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapjogokat és elveket. Az e rendelet hatálya alá tartozó cselekvéseknek összhangban kell lenniük mindennemű jogi kötelezettséggel, így a nemzetközi joggal és a vonatkozó bizottsági határozatokkal, mint amilyen a Bizottság 2013. június 28-i közleménye 24 , továbbá az etikai alapelvekkel, beleértve a kutatás integritása megsértésének elkerülésére vonatkozó elvet is. A kutatási tevékenységek során továbbá figyelembe kell venni az EUMSZ 13. cikkét is, és csökkenteni kell az állatok kutatási és kísérleti célú felhasználását, végcélként a felhasználás helyettesítését szem előtt tartva.

(40)Az EUMSZ 180. és 186. cikkében a nemzetközi együttműködéssel összefüggésben meghatározott célkitűzésekkel összhangban elő kell segíteni a harmadik országokban letelepedett jogalanyok és a nemzetközi szervezetek részvételét. A program végrehajtásának összhangban kell lennie az EUMSZ 75. és 215. cikke alapján elfogadott intézkedésekkel, valamint a nemzetközi joggal. Az Unió stratégiai jelentőségű vagyonához, érdekeihez, autonómiájához vagy biztonságához kapcsolódó cselekvések esetében a program egyedi cselekvéseiben való részvétel korlátozható a tagállamokban letelepedett szervezetekre vagy azon szervezetekre, amelyek a tagállamok mellett meghatározott társult vagy harmadik országokban telepedtek le.

(41)A Párizsi Megállapodás és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai végrehajtására vonatkozóan vállalt uniós kötelezettséggel összhangban el kell ismerni az éghajlatváltozás elleni küzdelem jelentőségét, és a programnak hozzá kell járulnia az éghajlat-politika érvényesítéséhez oly módon, hogy az uniós költségvetési kiadások 25 %-a támogassa az éghajlat-politikai célokat.

(42)A rendeletre alkalmazandók az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik emellett az uniós költségvetésnek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmét, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.

(43)A bizalmas háttér-információk felhasználása, illetve illetéktelen személyek érzékeny eredményekhez való hozzáférése negatív hatással lehet az Unió, illetve egy vagy több tagállam érdekeire. Így a bizalmas és a minősített adatok kezelését az irányadó uniós jog és az intézmények belső szabályzatai, így különösen az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozat szerint kell végezni, amely az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokra vonatkozó rendelkezéseket határozza meg.

(44)Meg kell szabni a részvételre vonatkozó minimumfeltételeket mind általános szabályként – például arra vonatkozóan, hogy a konzorciumban részt vevő jogalanyok közül legalább egynek tagállami illetőségűnek kell lennie –, mind pedig a program keretében megvalósuló cselekvések egyes típusainak sajátosságai tekintetében.

(45)Helyénvaló megállapítani a program keretében végzett cselekvések résztvevői számára nyújtandó uniós finanszírozás feltételeit. A vissza nem térítendő támogatások odaítélésének a költségvetési rendeletben meghatározott valamennyi hozzájárulási forma – mind az egyösszegű átalány, mind az átalányfinanszírozás, illetve az egységköltségek – figyelembevételével kell történnie a további egyszerűsítés érdekében.

(46)A társfinanszírozási elvnek való megfelelés érdekében az e rendeletben említett finanszírozási ráták maximális rátáknak minősülnek.

(47)A költségvetési rendelettel összhangban a programnak meg kell teremtenie a kedvezményezettek szokásos költségelszámolási gyakorlatai szélesebb körű elfogadásának alapjait a személyi költségek és a belső elszámolású áruk és szolgáltatások egységköltségei tekintetében.

(48)Indokolt a jelenlegi, tényleges személyi költségeken alapuló visszatérítési rendszernek a Horizont 2020 keretében kidolgozott, projektalapú díjazásra épülő megközelítés alapján történő további egyszerűsítése, valamint a költségvetési rendelettel való szorosabb összehangolása.

(49)A Horizont 2020 alapján létrehozott és a Bizottság által kezelt résztvevői garanciaalap fontos védőmechanizmusnak bizonyult, amely csökkentette a kötelezettségeiket nem teljesítő résztvevők lejárt és vissza nem fizetett tartozásaival kapcsolatos kockázatokat. Ezért indokolt a kedvezményezetti garanciaalap – új nevén: kölcsönös biztosítási mechanizmus (a továbbiakban: mechanizmus) – további fenntartása, valamint más finanszírozó szervekre és különösen az EUMSZ 185. cikke szerinti kezdeményezésekre történő kiterjesztése. A mechanizmust meg kell nyitni bármely más, közvetlen irányítás alatt álló uniós program kedvezményezettjei számára.

(50)Az eredmények hasznosítására és terjesztésére vonatkozóan szabályokat kell megállapítani, amelyeknek biztosítaniuk kell, hogy a kedvezményezettek az eredményeket megfelelő oltalom alá helyezzék, hasznosítsák, terjesszék és hozzáférhetővé tegyék. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni az eredmények hasznosítására, különösen az Unióban. A kedvezményezetteknek a cselekvés során és azt követően naprakésszé kell tenniük az eredményeik hasznosítására és terjesztésére vonatkozó terveiket.

(51)A Horizont 2020 elődprogram pályázatértékelési és -kiválasztási rendszerének kulcselemeit – különös tekintettel a kiválóságra való összpontosításra – indokolt megtartani. A pályázatokat a jövőben is független szakértők értékelései alapján kell kiválasztani. Adott esetben figyelembe kell venni a projektportfólión belüli általános koherencia biztosításának szükségességét.

(52)Az uniós finanszírozás kedvezményezettjei adminisztratív terhének csökkentése érdekében indokolt az adott esetben más uniós programok keretében végzett ellenőrzések és értékelések eredményeinek fokozottabb átvétele. Az ilyen kölcsönös átvételt kifejezetten elő kell írni más biztosítási elemek – például rendszerek és eljárások ellenőrzése – tekintetében is.

(53)A kutatás és az innováció területén jelentkező egyes kihívások kezelése pénzdíjak igénybevételét indokolja, amelyek adott esetben lehetnek a Bizottság vagy a finanszírozó szerv és más uniós szervek, harmadik országok, nemzetközi szervezetek vagy nonprofit jogalanyok által létrehozott közösen finanszírozott vagy közösen végrehajtott pénzdíjak is.

(54)A rendelet keretében elérhető finanszírozási formákat és végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni a cselekvések konkrét célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatait. Vissza nem térítendő támogatások esetében ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalány, az átalányfinanszírozás és az egységköltség-alapú térítés alkalmazását is,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1)Ez a rendelet létrehozza a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramot (a továbbiakban: program), és megállapítja a program körébe tartozó közvetett cselekvésekre vonatkozó részvételi és terjesztési szabályokat.

(2)A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

(3)A program a következők útján kerül végrehajtásra:

a) az (EU) .../... határozattal 25 létrehozott egyedi program, amely tartalmazza az EIT-nek nyújtott pénzügyi hozzájárulást is;

b)az (EU) .../... rendelettel létrehozott, védelmi kutatásra vonatkozó egyedi program.

(4)Az e rendeletben használt „Horizont Európa”, „program” és „egyedi program” kifejezések kizárólag a (3) bekezdés a) pontjában leírt egyedi program szempontjából releváns kérdésekre vonatkoznak, kivéve, ha a szöveg kifejezetten másként nem rendelkezik.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„kutatási infrastruktúrák”: olyan létesítmények, amelyek erőforrásokat és szolgáltatásokat biztosítanak a kutatói közösségek számára a szakterületükön folytatandó kutatásokhoz és az innováció előmozdításához. A fogalommeghatározás körébe tartoznak a kapcsolódó emberi erőforrások és a fontosabb berendezések és eszközkészletek is; az ismeretekhez kapcsolódó létesítmények, például a gyűjtemények, archívumok vagy tudományosadat-infrastruktúrák; számítástechnikai rendszerek, kommunikációs hálózatok, továbbá bármilyen olyan egyedi jellegű és külső felhasználók számára nyitott infrastruktúra, amely létfontosságú a kiválóság megvalósításához a kutatás és az innováció területén. Ezek adott esetben a kutatáson kívül is használhatók, például oktatásra vagy közszolgáltatások nyújtására, és lehetnek „egy helyszínre telepítettek”, „virtuálisak” vagy „szétszórtak”;

2.„intelligens szakosodási stratégia”: jelentése megegyezik az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben 26 meghatározott intelligens szakosodási stratégiáéval, és megfelel az (EU) XX [közös rendelkezésekről szóló rendelet] rendeletben meghatározott előfeltételeknek;

3.„európai partnerség”: olyan kezdeményezés, melynek keretében az Unió magán és/vagy közszektorbeli partnerekkel (például ipari szereplőkkel, kutatószervezetekkel, helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi szintű, közfeladatot ellátó szervekkel, illetve civil társadalmi szervezetekkel, köztük alapítványokkal) együtt vállalja egy kutatási és innovációs tevékenységekre – köztük a piaci bevezetéshez és a jogszabályokban vagy a szakpolitikákban való megjelenéshez kapcsolódó tevékenységekre – irányuló program kidolgozásának és végrehajtásának közös támogatását;

4.„nyílt hozzáférés”: a program által finanszírozott cselekvésekből eredő kutatási eredményekhez, különösen tudományos publikációkhoz és kutatási adatokhoz való, a végfelhasználó számára ingyenes online hozzáférés nyújtásának gyakorlata;

5.„küldetés”: cselekvések olyan összessége (portfóliója), amely egy mérhető cél meghatározott időn belül történő elérésére, valamint a tudományra, a technológiára és/vagy a társadalomra és a polgárokra gyakorolt olyan hatás elérésére irányul, amely egyedi cselekvések útján nem volt elérhető;

6.„kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés”: kutatási-fejlesztési szolgáltatások olyan beszerzése, amely a kockázatok és a hasznok piaci feltételek szerinti megosztásán és többszakaszos, versenyalapú fejlesztésen alapul oly módon, hogy a kutatási-fejlesztési szolgáltatások beszerzése és a végtermék kereskedelmi mennyiségekben történő piaci bevezetése egyértelműen különválik egymástól;

7.„innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzés”: olyan közbeszerzés, amelyben az ajánlatkérő szerv kereskedelmi forgalomban nagy volumenben még be nem szerezhető innovatív termékek vagy szolgáltatások első vásárlójaként lép fel, és amely magában foglalhatja a megfelelőség vizsgálatát is;

8.„hozzáférési jogok”: az eredmények vagy a meglévő információk és jogok felhasználására vonatkozó jogok;

9.„meglévő információk és jogok”: megjelenési formájától és jellegétől, fizikai vagy virtuális mivoltától függetlenül minden olyan adat, know-how vagy információ, ideértve minden jogot, például a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat is, i. amellyel a kedvezményezettek a cselekvéshez való társulásuk előtt rendelkeznek; ii. amelyet a kedvezményezettek írásban bármilyen módon a cselekvés végrehajtásához vagy a cselekvés eredményeinek hasznosításához szükségesként jelölnek meg;

10.„terjesztés”: az eredmények nyilvános közlése arra alkalmas módon, beleértve – az alkalmazott médiumtól függetlenül – a tudományos publikációt is, de nem beleértve az eredmények oltalom alá helyezés vagy hasznosítás céljából megvalósuló közlését;

11.„hasznosítás”: az eredmények felhasználása az adott cselekvéshez nem tartozó további kutatási és innovációs tevékenységek keretében, illetve termékek vagy eljárások fejlesztése, kialakítása, előállítása és értékesítése, szolgáltatások kialakítása és nyújtása vagy szabványosítás során;

12.„méltányos és észszerű feltételek”: megfelelő feltételek, beleértve az esetleges pénzügyi feltételeket és a jogdíjmentességet is, figyelembe véve a hozzáférési igénnyel kapcsolatos különleges körülményeket, például azon eredmények, illetve meglévő információk és jogok tényleges vagy potenciális értékét, amelyekhez hozzáférést kérnek, és/vagy a tervezett hasznosítás területét, időtartamát vagy egyéb jellemzőit;

13.„finanszírozó szerv” a Bizottságtól eltérő, a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett olyan szerv vagy szervezet, amelyre a Bizottság a program szerinti költségvetés-végrehajtási feladatokat ruházott át;

14.„nemzetközi európai kutatószervezet”: olyan nemzetközi szervezet, amelyben a tagok többsége tagállam vagy társult ország, és amelynek elsődleges célja a tudományos és technológiai együttműködés elősegítése Európában;

15.„jogalany”: minden olyan természetes személy, valamint a nemzeti jog, az uniós jog vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott olyan jogi személy, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és saját nevében jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat, illetve a költségvetési rendelet 197. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;

16.„nonprofit jogalany”: jogi formájából adódóan nonprofitnak minősülő jogalany vagy olyan jogalany, amelynek nyereségéből a rá vonatkozó törvényi, jogszabályi kötelezettség értelmében a részvényesei, illetve tagjai nem részesedhetnek;

17.„közepes piaci tőkeértékű vállalat”: olyan vállalat, amely nem a 2003/361/EK bizottsági ajánlás 27 meghatározása szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás, és amely alkalmazottainak létszáma – a személyzet létszámát az említett ajánlás melléklete I. címének 3., 4., 5. és 6. cikke szerint számítva – legfeljebb 3000 fő; 

18.„eredmények”: az adott cselekvés bármilyen fizikai vagy virtuális hatása, például adatok, know-how vagy információk, függetlenül azok formájától és jellegétől, valamint attól, hogy oltalom alá helyezhetők-e vagy sem, valamint a hozzájuk kapcsolódó jogok, beleértve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat is;

19.„kiválósági pecsét”: egy tanúsított minőségi védjegy, amely azt mutatja, hogy valamely, egy pályázati felhívásra benyújtott pályázat meghaladta a munkaprogramban meghatározott valamennyi küszöbértéket, de a munkaprogramban az adott felhívásra biztosított költségvetés kimerülése miatt nem részesülhetett finanszírozásban;

20. „munkaprogram”: az egyedi program 28 végrehajtása érdekében a Bizottság által az egyedi program 12. cikkének megfelelően elfogadott dokumentum, vagy egy tartalmát és szerkezetét tekintve azzal egyenértékű, valamely finanszírozó szerv által elfogadott dokumentum;

21.„visszatérítendő előleg”: a Horizont Európa program keretében vagy az EIC által nyújtott vegyesfinanszírozás azon része, amely a költségvetési rendelet X. címe szerinti hitelnek felel meg, de amelyet az Unió közvetlenül ítél oda nonprofit alapon innovációs cselekvéseknek megfelelő tevékenységek költségeinek fedezésére, és amelyet a kedvezményezettnek a szerződésben meghatározott feltételek mellett vissza kell térítenie az Unió részére;

22.„szerződés”: a Bizottság vagy egy finanszírozó szerv és egy olyan jogalany által kötött megállapodás, amely jogalany innovációs és piaci bevezetésre irányuló cselekvést hajt végre, és a Horizont Európa program keretében vagy az EIC által nyújtott vegyesfinanszírozásban részesül;

23.„minősített adatok”: az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozat 3. cikkében meghatározott EU-minősített adatok, valamint a tagállamok minősített adatai, azon harmadik országok minősített adatai, amelyekkel az Unió biztonsági megállapodást kötött, illetve azon nemzetközi szervezetek minősített adatai, amelyekkel az Unió biztonsági megállapodást kötött;

24.„vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből – többek között a költségvetési rendelet 2. cikkének (6) bekezdése szerinti vegyesfinanszírozási eszköz keretében – támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy finanszírozási eszközöket ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal;

25. „a Horizont Európa program keretében vagy az EIC által nyújtott vegyesfinanszírozás”: egy innovációs és piaci bevezetésre irányuló cselekvéshez nyújtott egyszeri pénzügyi támogatás, amely egy vissza nem térítendő támogatás vagy visszatérítendő előleg, valamint egy tőkerészesedésbe való befektetés egyedi kombinációja.

3. cikk

A program célkitűzései

(1)A program általános célkitűzése, hogy az Unió tudományos és technológiai bázisainak megerősítése, az Unió versenyképességének – többek között az uniós ipar terén történő – fokozása, az Unió stratégiai prioritásainak megvalósítása, valamint a globális kihívások, köztük a fenntartható fejlesztési célok által jelentett kihívások kezeléséhez való hozzájárulás érdekében a kutatásba és innovációba való uniós beruházások tudományos, gazdasági és társadalmi hatásokat váltsanak ki.

(2)A program egyedi célkitűzései a következők:

a)a magas színvonalú új ismeretek, készségek, technológiák és a globális kihívásokra kidolgozott megoldások létrehozásának és terjesztésének támogatása;

b)a kutatás és az innováció által az uniós szakpolitikák kidolgozására, támogatására és végrehajtására gyakorolt hatás erősítése, valamint a globális kihívások kezelése érdekében az innovatív megoldások iparban és a társadalomban való elterjedésének támogatása;

c)az innováció minden formájának előmozdítása, ideértve az áttörést jelentő innovációkat is, valamint az innovatív megoldások piaci bevezetésének erősítése;

d)a program megvalósításának optimalizálása, hogy az nagyobb hatást váltson ki egy megerősödött Európai Kutatási Térségben.

4. cikk

A program szerkezete

(1)A program a 3. cikkben meghatározott általános és egyedi célkitűzésekhez hozzájáruló következő részekre tagolódik:

1.I. pillér – „Nyílt tudomány”: a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésre irányul, de támogatja a 3. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéseket is, összetevői a következők:

a)Európai Kutatási Tanács (EKT);

b)Marie Skłodowska-Curie-cselekvések (MSCA);

c)kutatási infrastruktúrák.

2.II. pillér – „Globális kihívások és ipari versenyképesség”: a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésre irányul, de támogatja a 3. cikk (2) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéseket is, összetevői a következők:

a)„Egészségügy” klaszter;

b)„Inkluzív és biztonságos társadalom” klaszter;

c)„Digitális gazdaság, ipar” klaszter;

d)„Éghajlat, energiaügy és mobilitás” klaszter;

e)„Élelmiszerek és természeti erőforrások” klaszter;

f)a Közös Kutatóközpont (JRC) nem nukleáris közvetlen cselekvései.

3.III. pillér – „Nyílt innováció”: a 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésre irányul, de támogatja a 3. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéseket is, összetevői a következők:

a)Európai Innovációs Tanács (EIC);

b)európai innovációs ökoszisztémák;

c)Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT).

4.„Az Európai Kutatási Térség megerősítése” rész: a 3. cikk (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésre irányul, de támogatja a 3. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéseket is, összetevői a következők:

a)a kiválóság megosztása;

b)az európai kutatási és innovációs rendszer megreformálása és fejlesztése.

(2)A tevékenységeket az I. melléklet ismerteti nagy vonalakban.

5. cikk

Védelmi kutatás

(1)Az 1. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett egyedi program keretében végrehajtandó, az Európai Védelmi Alap létrehozásáról szóló … rendeletben meghatározott tevékenységek olyan kutatások, melyek kizárólag védelmi alkalmazásokra összpontosítanak, céljuk pedig a védelmi ipar versenyképességének, hatékonyságának és innovatív jellegének fokozása.

(2)Ez a rendelet e cikk, az 1. cikk (1) és (3) bekezdése és a 9. cikk (1) bekezdése kivételével nem alkalmazandó az 1. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett egyedi programra.

6. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1)A programot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani vagy közvetett irányítással a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett finanszírozó szervekkel.

(2)A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában – különösen vissza nem térítendő támogatás (ideértve a működési támogatást is), pénzdíj és közbeszerzés formájában – nyújthat finanszírozást a közvetett cselekvésekhez. Vegyesfinanszírozási műveletek keretében finanszírozási eszköz formájában is nyújtható finanszírozás.

(3)A közvetett cselekvésekre az e rendeletben rögzített részvételi és terjesztési szabályokat kell alkalmazni.

(4)A program keretében alkalmazandó cselekvések fő típusait a II. melléklet határozza meg. A program összes célkitűzése esetében rugalmasan alkalmazandó valamennyi finanszírozási forma, a használatukról az adott célkitűzések szükségletei és jellemzői alapján kell dönteni.

(5)A program a JRC által végzett közvetlen cselekvéseket is támogatja. Amennyiben ezek a cselekvések hozzájárulnak az EUMSZ 185. vagy 187. cikke alapján létrehozott kezdeményezésekhez, ez a hozzájárulás nem tekintendő a szóban forgó kezdeményezésekhez rendelt pénzügyi hozzájárulás részének.

(6)Az egyedi program 29 végrehajtásának – különösen a „Globális kihívások és ipari versenyképesség” pillér esetében – a kutatási és innovációs tevékenységek átlátható és stratégiai jellegű, többéves tervezésén kell alapulnia, amelyet az érdekelt felekkel a prioritásokról, a megfelelő cselekvéstípusokról és az alkalmazandó végrehajtási formákról folytatott konzultációk előznek meg. Ez biztosítja a más releváns uniós programokkal való összhangot.

(7)A Horizont Európa tevékenységei elsősorban pályázati felhívások útján kerülnek megvalósításra, melyek egyes esetekben küldetések és európai partnerségek részeként kerülnek lebonyolításra.

(8)A Horizont Európa keretében végrehajtott kutatási és innovációs tevékenységek a polgári felhasználásokra összpontosítanak.

(9)A program keretében biztosítani kell a nemek közötti egyenlőség ügyének, valamint – a kutatás és az innováció tartalmát illetően – a nemekkel kapcsolatos dimenzió érvényesülésének hatékony előmozdítását. Különös figyelmet kell szentelni a nemek közötti egyensúly biztosításának – az adott kutatási és innovációs területen uralkodó körülményeknek megfelelően – az elbírálást végző testületekben, valamint a szakértői csoportokhoz hasonló szervekben.

7. cikk

Küldetések

(1)A küldetéseket a „Globális kihívások és ipari versenyképesség” pilléren belül kell programozni, de azokhoz hozzájárulhatnak a program más részei keretében végrehajtott cselekvések is.

(2)A küldetéseket az egyedi program 5. cikkével összhangban kell végrehajtani. Az értékelést a 26. cikknek megfelelően kell elvégezni.

(3)A küldetések:

a)egyértelmű uniós hozzáadott értékkel rendelkeznek, és hozzájárulnak az Unió prioritásainak megvalósításához;

b)merészek és inspirálóak, így széles körű társadalmi vagy gazdasági relevanciával bírnak;

c)világos irányt jelölnek meg, és célzottak, mérhetőek és időhöz kötöttek;

d)ambiciózus de valószerű kutatási és innovációs tevékenységek köré szerveződnek;

e)több tudományágban, ágazatban és több szereplő körében is cselekvésre ösztönöznek;

f)nyitva állnak többféle alulról építkező megoldásra.

8. cikk

Európai partnerségek

(1)A Horizont Európa részei megvalósíthatók európai partnerségek útján is. Az Unió európai partnerségekben való részvétele a következő formák valamelyikét öltheti:

a)olyan partnerségekben való részvétel, amelyek létrejöttének alapja a Bizottság és a 2. cikk (3) bekezdésében említett partnerek között létrejött, a partnerség célkitűzéseit, a partnerek kapcsolódó, pénzügyi és/vagy természetbeni hozzájárulásra vonatkozó kötelezettségvállalásait, a fő teljesítmény- és hatásmutatókat, valamint a létrehozandó outputokat meghatározó egyetértési megállapodás és/vagy szerződéses megállapodás. Ezekben szerepel a partnerek és a program által végrehajtott kiegészítő kutatási és innovációs tevékenységek azonosítása is (közös programozású európai partnerségek);

b)pénzügyi hozzájárulás melletti részvétel kutatási és innovációs tevékenységek olyan programjában, amely a partnerek pénzügyi és természetbeni hozzájárulásra vonatkozó kötelezettségvállalásán és a releváns tevékenységeik program-társfinanszírozási cselekvés útján történő integrációján alapul (társfinanszírozott európai partnerségek);

c)pénzügyi hozzájárulás melletti részvétel olyan kutatási és innovációs programokban, amelyeket több tagállam hajt végre az EUMSZ 185. cikke alapján, vagy az EUMSZ 187. cikke alapján létrehozott szervek, például közös vállalkozások hajtanak végre, vagy az EIT tudományos és innovációs társulásai hajtanak végre az [EIT rendelettel] összhangban (intézményesített európai partnerségek), és amelyek végrehajtására csak akkor kerül sor, ha az európai partnerségek más formái nem teljesítenék a célkitűzéseket vagy nem váltanák ki a szükséges várt hatásokat, és ha a hosszú távú kilátások és az integráció magas szintje – ideértve minden pénzügyi hozzájárulás központi kezelését is – indokolják a végrehajtást.

(2)Az európai partnerségek:

a)olyan esetben hozandók létre, amikor hatékonyabban érik el a Horizont Európa célkitűzéseit, mint az Unió önmagában;

b)betartják az uniós hozzáadott érték, az átláthatóság, a nyíltság, a hatás, a multiplikátorhatás, az összes részt vevő fél hosszú távú pénzügyi kötelezettségvállalása, a rugalmasság, a koherencia, valamint az uniós, helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi kezdeményezésekkel fennálló kiegészítő jelleg elvét;

c)időben korlátozottak, és tartalmaznak a programból nyújtott finanszírozás fokozatos kivezetésére vonatkozó feltételeket.

A kiválasztásra, végrehajtásra, nyomon követésre, értékelésre és fokozatos kivezetésre vonatkozó rendelkezéseket és kritériumokat a III. melléklet tartalmazza.

9. cikk

Költségvetés

(1)A keretprogram 2021–2027-es időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron 94 100 000 000 EUR az 1. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett egyedi program esetében, és emellett az 1. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett egyedi programra vonatkozó összeg, amelyet az Európai Védelmi Alap létrehozásáról szóló … rendelet állapít meg.

(2)Az (1) bekezdés első félmondatában említett összeg indikatív felosztása a következő:

a)I. pillér – „Nyílt tudomány”, 2021–2027-es időszak: 25 800 000 000 EUR, amelyből:

1. Európai Kutatási Tanács: 16 600 000 000 EUR;

2.Marie Skłodowska-Curie-cselekvések: 6 800 000 000 EUR;

3.kutatási infrastruktúrák: 2 400 000 000 EUR;

b)II. pillér – „Globális kihívások és ipari versenyképesség”, 2021–2027-es időszak: 52 700 000 000 EUR, amelyből

1.„Egészségügy” klaszter: 7 700 000 000 EUR;

2.„Inkluzív és biztonságos társadalom” klaszter: 2 800 000 000 EUR;

3.„Digitális gazdaság, ipar” klaszter: 15 000 000 000 EUR;

4.„Éghajlat, energiaügy és mobilitás” klaszter: 15 000 000 000 EUR;

5.„Élelmiszerek és természeti erőforrások” klaszter: 10 000 000 000 EUR;

6.a Közös Kutatóközpont (JRC) nem nukleáris közvetlen cselekvései: 2 200 000 000 EUR;

c)III. pillér – „Nyílt innováció”, 2021–2027-es időszak: 13 500 000 000 EUR, amelyből:

1.Európai Innovációs Tanács: 10 500 000 000 EUR, ebből európai innovációs ökoszisztémák: legfeljebb 500 000 000 EUR;

2.Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT): 3 000 000 000 EUR;

d)„Az Európai Kutatási Térség megerősítése” rész, 2021–2027-es időszak: 2 100 000 000 EUR, amelyből

1.„a kiválóság megosztása”: 1 700 000 000 EUR;

2. „az európai kutatási és innovációs rendszer megreformálása és fejlesztése”: 400 000 000 EUR.

(3)Az előre nem látható helyzetekre és az új fejleményekre vagy igényekre történő reagálás céljaira a Bizottság az éves költségvetési eljárás során legfeljebb 10 %-os mértékben eltérhet a (2) bekezdésben említett összegektől. Nem megengedett az ilyen eltérés az e cikk (2) bekezdése b) pontjának 6. alpontjában említett összeg és „Az Európai Kutatási Térség megerősítése” részre vonatkozóan e cikk (2) bekezdésében meghatározott teljes összeg tekintetében.

(4)Az (1) bekezdés első félmondatában említett összeg továbbá fedezheti a program irányításával, végrehajtásával és a program célkitűzései megvalósításának értékelésével kapcsolatos előkészítési, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési, értékelési és egyéb tevékenységekre vonatkozó költségeket, ideértve minden igazgatási kiadást is. Az összeg ezenfelül fedezheti a tanulmányokkal, szakértői ülésekkel, tájékoztatási és kommunikációs cselekvésekkel kapcsolatos kiadásokat, amelyek kapcsolódnak a program célkitűzéseihez, továbbá az információk feldolgozására és cseréjére összpontosító IT-hálózatokkal – többek között az intézményi IT-eszközökkel – kapcsolatos kiadásokat, valamint a program irányítása tekintetében felmerült minden egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtási költséget.

(5)A 2027. december 31-ig be nem fejezett cselekvésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a (4) bekezdésben meghatározott kiadások fedezésére.

(6)Az egy pénzügyi évnél hosszabb időn átívelő cselekvések költségvetési kötelezettségvállalásai felbonthatók több évre esedékes éves részletekre.

(7)A költségvetési rendelet sérelme nélkül az első munkaprogramban szereplő projektekből származó, intézkedési kiadások 2021. január 1-jétől számolhatók el.

(8)A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált és az (EU) XX rendelet [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 21. cikkének megfelelően átcsoportosítható források a tagállamok kérésére átcsoportosíthatók a programra. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül vagy 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban közvetve hajtja végre Ezeket a forrásokat lehetőség szerint az érintett tagállam javára kell felhasználni.

(9)A Horizont Európa program kialakítása a más uniós finanszírozási programokkal szinergiában történő végrehajtást célozza. A IV. melléklet tartalmazza a más uniós finanszírozási programokkal fennálló szinergiák nem kimerítő felsorolását.

10. cikk

Nyílt hozzáférés és nyílt hozzáférésű adatok

(1)A programból finanszírozott kutatás eredményeként létrejött tudományos publikációkhoz való nyílt hozzáférést a 35. cikk (3) bekezdésével összhangban kell biztosítani. A kutatási adatokhoz való nyílt hozzáférést „a szükséges zártság melletti lehető legnagyobb mértékű nyitottság” elvének megfelelően kell biztosítani. Ösztönözni kell az egyéb kutatási eredményekhez való nyílt hozzáférést.

(2)A kutatási adatok felelősségteljes kezelését a fellelhetőség, hozzáférhetőség, interoperabilitás és újrafelhasználhatóság (FAIR) elvének megfelelően kell biztosítani.

(3)A kutatási eredményekhez való nyílt hozzáférésen és a kutatási adatok felelősségteljes kezelésén túl is támogatni kell a nyílt tudományos gyakorlatokat.

11. cikk

Kiegészítő és kombinált finanszírozás

a kiválósági pecsét tanúsítvánnyal díjazott cselekvések vagy azok a cselekvések, amelyek megfelelnek a következő kumulatív és összehasonlítható feltételeknek:

a)értékelésre kerültek a program körébe tartozó pályázati felhívás keretében;

b)megfelelnek az említett pályázati felhívás minimális minőségi követelményeinek;

c)az említett pályázati felhívás keretében költségvetési korlátok miatt nem részesülhetnek finanszírozásban,

az (EU) XX rendelet [közös rendelkezésekről szóló rendelet] [67.] cikke (5) bekezdésének és az (EU) XX rendelet [a közös agrárpolitika finanszírozása, irányítása és nyomon követése] [8.] cikkének megfelelően támogatásban részesülhetnek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, a Kohéziós Alapból, az Európai Szociális Alap Pluszból vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, amennyiben a szóban forgó cselekvések összhangban állnak az érintett program célkitűzéseivel. A támogatást nyújtó alap szabályai alkalmazandók.

12. cikk

A programhoz társult harmadik országok

(1)A program nyitva áll az alábbi harmadik országok számára:

a)az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) olyan tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban;

b)csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

c)az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

d)olyan harmadik országok és területek, amelyek megfelelnek valamennyi alábbi feltételnek:

i.színvonalas tudományos, technológiai és innovációs kapacitással rendelkeznek;

ii.elkötelezettek a szabályokon alapuló, demokratikus intézmények által támogatott nyitott piacgazdaság iránt, beleértve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok tisztességes és méltányos kezelését is;

iii.aktívan támogatják a polgárok gazdasági és társadalmi jóllétét javító szakpolitikákat.

A d) pont szerinti harmadik országok programhoz való társulásának összhangban kell állnia a harmadik ország uniós programokban való részvételét szabályozó egyedi megállapodásban meghatározott feltételekkel, feltéve, hogy a megállapodás:

–méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a neki biztosított juttatások tekintetében;

–meghatározza a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyedi programokhoz való pénzügyi hozzájárulások és azok igazgatási költségeinek kiszámítását. Ezek a hozzájárulások a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban címzett bevételnek minősülnek;

–nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört a programra vonatkozóan;

–garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

(2)Az egyes harmadik országok programhoz való társulása hatókörének meghatározása során figyelembe kell venni az Unió gazdasági növekedésének az innováció útján történő előmozdítására irányuló célkitűzést. Ennek megfelelően – az EGT-tagországok, a csatlakozó országok, a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek esetét kivéve – a program egyes részei kizárhatók a valamely országra vonatkozó társulási megállapodásból.

(3)A társulási megállapodásnak adott esetben rendelkeznie kell az Unióban letelepedett jogalanyoknak a társult országok egyenértékű programjaiban való, a társulási megállapodásban meghatározott feltételeknek megfelelő részvételéről.

(4)A pénzügyi hozzájárulás szintjét meghatározó feltételeknek biztosítaniuk kell a társult országban letelepedett szervezeteknek a programban való részvétel kapcsán juttatott összeghez képest jelentkező minden jelentős egyensúlyhiány automatikus korrekcióját, figyelembe véve a program irányítása, végrehajtása és működtetése kapcsán felmerülő költségeket is.

II. CÍM

RÉSZVÉTELI ÉS TERJESZTÉSI SZABÁLYOK

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

13. cikk

Finanszírozó szervek és a JRC közvetlen cselekvései

(1)A finanszírozó szervek csak akkor térhetnek el az ebben a címben megállapított szabályoktól, ha az eltérésről rendelkezik a finanszírozó szervet létrehozó és/vagy arra költségvetés-végrehajtási feladatokat ruházó alap-jogiaktus, vagy a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii., iii. vagy v. alpontja szerinti finanszírozó szervek esetében az eltérésről rendelkezik a hozzájárulási megállapodás, és a finanszírozó szerv sajátos működési igényei vagy a cselekvés jellege azt szükségessé teszik.

(2)Az e címben megállapított szabályok nem alkalmazandók a JRC által végzett közvetlen cselekvésekre.

14. cikk

Támogatható cselekvések

(1)E cikk (2) és (3) bekezdésének sérelme nélkül kizárólag a 3. cikkben említett célkitűzéseket végrehajtó cselekvések finanszírozhatók.

A következő kutatási területek nem finanszírozhatók:

a)az ember reprodukciós célú klónozására irányuló tevékenység;

b)az ember génállományának olyan módosítására irányuló tevékenység, amelynek eredményeképpen ezek a változtatások örökölhetővé válhatnak 30 ;

c)az emberi embrióknak kizárólag kutatási célból vagy őssejtekhez jutás céljából történő létrehozására irányuló tevékenység, ideértve a szomatikus sejtek maganyagának átvitelén alapuló eljárást is.

(2)A felnőtt vagy embrionális emberi őssejteken végzett kutatások az adott tudományos pályázat tartalmának és az érintett tagállamok jogi keretének függvényében finanszírozhatók. Nem finanszírozható olyan kutatási tevékenység, amely minden tagállamban jogellenes. Nem finanszírozható valamely tagállamban olyan tevékenység, amely az adott tagállamban jogellenes.

(3)Az (1) bekezdésben felsorolt kutatási területek a 47. cikk (2) bekezdésében említett időközi értékelés keretében a tudományos fejlődésre való figyelemmel felülvizsgálhatók.

15. cikk

Etika

(1)A program keretében végrehajtott cselekvéseknek összhangban kell állniuk az etikai alapelvekkel és a vonatkozó nemzeti, uniós és nemzetközi szabályozással, beleértve az Európai Unió Alapjogi Chartáját, valamint az emberi jogok európai egyezményét és annak kiegészítő jegyzőkönyveit is.

Különös figyelmet kell fordítani az arányosság elvére, a magánélet tiszteletben tartásához való jogra, a személyes adatok védelméhez való jogra, a személyeknek a testi és szellemi sérthetetlenséghez való jogára, a megkülönböztetésmentességhez való jogra és arra, hogy biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét.

(2)A cselekvésben részt vevő szervezeteknek be kell nyújtaniuk a következőket:

a)etikai önértékelés, amely azonosítja és részletezi a finanszírozandó tevékenységek célkitűzéséhez, végrehajtásához és valószínű hatásához kapcsolódó valamennyi előre látható etikai problémát, és amelynek részét képezi az (1) bekezdésnek való megfelelés megerősítése, valamint annak leírása, hogy azt hogyan fogják biztosítani;

b)arra vonatkozó megerősítés, hogy a tevékenységek meg fognak felelni az All European Academies által közzétett európai kutatásetikai magatartási kódexnek, és hogy nem kerül sor finanszírozásból kizárt tevékenységek végzésére;

c) az Unión kívül végzett tevékenységek esetében arra vonatkozó megerősítés, hogy ugyanazon tevékenységek engedélyezettek lettek volna egy tagállamban; és

d)az emberi embrionális őssejteket felhasználó tevékenységek esetében adott esetben az érintett tagállamok illetékes hatóságai által meghozandó engedélyezési és ellenőrző intézkedések, valamint az érintett tevékenységek megkezdése előtt beszerzendő etikai jóváhagyások részletes ismertetése.

(3)A pályázatokat szisztematikusan át kell világítani az összetett vagy súlyos etikai problémákat felvető cselekvések azonosítása érdekében, és az ilyen cselekvéseket etikai vizsgálatra kell utalni. Az etikai vizsgálatot a Bizottság végzi el, kivéve, ha átruházza ezt a feladatot a finanszírozó szervre. Az emberi embrionális őssejtek vagy emberi embriók felhasználásával járó cselekvések esetében az etikai vizsgálat kötelező. Az etikai átvilágítást és vizsgálatot etikai szakértők támogatása mellett kell végrehajtani. A Bizottság és a finanszírozó szervek a lehető legnagyobb mértékben biztosítják az etikai eljárások átláthatóságát.

(4)A cselekvésekben részt vevő szervezeteknek az érintett tevékenységek megkezdése előtt be kell szerezniük valamennyi jóváhagyást vagy más kötelező dokumentumot az érintett nemzeti vagy helyi etikai bizottságtól vagy más szervtől, például adatvédelmi hatóságtól. Ezeket a dokumentumokat meg kell őrizni és kérésre át kell adni a Bizottságnak vagy a finanszírozó szervnek.

(5)A Bizottság vagy a finanszírozó szerv adott esetben etikai ellenőrzéseket végez. Összetett vagy súlyos etikai problémák esetében az ellenőrzést a Bizottság végzi el, kivéve, ha átruházza ezt a feladatot a finanszírozó szervre.

Az etikai ellenőrzést etikai szakértők támogatása mellett kell végrehajtani.

(6)Az etikai szempontból nem elfogadható cselekvések bármikor elutasíthatók vagy megszüntethetők.

16. cikk

Biztonság

(1)A program keretében végrehajtott cselekvéseknek meg kell felelniük az alkalmazandó biztonsági szabályoknak, különösen a minősített adatok jogosulatlan közlése elleni védelemre vonatkozó szabályoknak, ideértve a vonatkozó nemzeti vagy uniós jogszabályoknak való megfelelést is. Az Unión kívül végrehajtott, minősített adatokat felhasználó és/vagy létrehozó kutatások esetében az említett követelmények teljesítésén túl az is szükséges, hogy az Unió és a kutatás helyszínéül szolgáló harmadik ország biztonsági megállapodást kössön. 

(2)A pályázatoknak adott esetben tartalmazniuk kell egy biztonsági önértékelést, amely azonosítja az esetleges biztonsági problémákat, és részletesen ismerteti, hogy azokat hogyan fogják kezelni a vonatkozó nemzeti és uniós jogszabályok betartása érdekében.

(3)A biztonsági kérdéseket felvető pályázatok esetében a Bizottság vagy a finanszírozó szerv adott esetben biztonsági vizsgálatot végez.

(4)A cselekvéseknek adott esetben meg kell felelniük az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatnak és végrehajtási szabályainak.

(5)A cselekvésben részt vevő szervezeteknek biztosítaniuk kell a cselekvés során felhasznált és/vagy létrehozott minősített adatok jogosulatlan közlés elleni védelmét. Az érintett tevékenységek megkezdése előtt igazolniuk kell az érintett nemzeti biztonsági hatóság által kiállított személyi és/vagy telephely-biztonsági tanúsítvány meglétét.

(6)Ha külső szakértőknek minősített adatokkal kell dolgozniuk, akkor a szakértő kijelölésének előfeltétele a megfelelő személyi biztonsági tanúsítvány megléte.

(7)A Bizottság vagy a finanszírozó szerv adott esetben biztonsági ellenőrzéseket végezhet.

(8)A biztonsági szabályoknak nem megfelelő cselekvések bármikor elutasíthatók vagy megszüntethetők.

II. FEJEZET

Vissza nem térítendő támogatások

17. cikk

Vissza nem térítendő támogatások

Ha e fejezet másként nem rendelkezik, a program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kerül sor.

18. cikk

Részvételre jogosult szervezetek

(1)Amennyiben teljesülnek az e rendeletben megállapított feltételek és a munkaprogramban vagy a felhívásban megállapított esetleges további feltételek, a cselekvésekben letelepedési helyétől függetlenül bármely jogalany vagy nemzetközi szervezet részt vehet.

(2)A szervezeteknek olyan konzorcium részét kell képezniük, amely legalább három, külön-külön tagállamban vagy társult országban letelepedett önálló jogalanyból áll, amelyek közül legalább egy valamely tagállamban telepedett le, kivéve, ha:

a)a munkaprogram indokolt esetben másként rendelkezik;

b)a (3) vagy a (4) bekezdésben említett cselekvésről van szó.

(3)Az Európai Kutatási Tanács hatáskörébe tartozó, a felderítő kutatás területét érintő cselekvéseket, valamint az Európai Innovációs Tanács (EIC) cselekvéseit, a képzési vagy mobilitási cselekvéseket, illetve a program-társfinanszírozási cselekvéseket végrehajthatja egy vagy több jogalany is, amelyek közül egynek valamely tagállamban vagy társult országban letelepedett jogalanynak kell lennie.

(4)A koordinációs és támogatási cselekvéseket végrehajthatja egy vagy több jogalany is, amelyek lehetnek valamely tagállamban, társult országban vagy egy harmadik országban letelepedett jogalanyok.

(5)Az Unió stratégiai jelentőségű vagyonához, érdekeihez, autonómiájához vagy biztonságához kapcsolódó cselekvések esetében a munkaprogram előírhatja, hogy a részvétel a tagállamokban letelepedett jogalanyokra, illetve a tagállamokban letelepedett jogalanyokra és a meghatározott társult országokban vagy harmadik országokban letelepedett jogalanyokra korlátozható.

(6)A munkaprogram a sajátos szakpolitikai igényeknek vagy a cselekvés jellegének és célkitűzéseinek megfelelően további részvételi feltételekről rendelkezhet a (2), (3), (4) és (5) bekezdésben meghatározottak mellett, többek között meghatározhatja a jogalanyok számát, típusát és letelepedési helyét.

(7)A 9. cikk (8) bekezdése szerinti összegekből részesülő cselekvések esetében a részvétel egyetlen, az átruházó irányító hatóság illetékességi területén letelepedett jogalanyra korlátozódik, kivéve, ha az irányító hatósággal kötött megállapodás és a munkaprogram másként rendelkezik.

(8)A munkaprogramban megjelölt esetekben a Közös Kutatóközpont is részt vehet a cselekvésekben.

(9)A Közös Kutatóközpont, a nemzetközi európai kutatószervezetek és az uniós jog alapján létrehozott jogalanyok úgy tekintendők, mint amelyek a cselekvésben részt vevő más jogalanyok letelepedési helyéhez képest eltérő tagállamban telepedtek le.

(10)Az Európai Kutatási Tanács hatáskörébe tartozó, a felderítő kutatás területét érintő cselekvések, valamint a képzési vagy mobilitási cselekvések esetében a valamely tagállamban vagy társult országban székhellyel rendelkező nemzetközi szervezeteket úgy kell tekinteni, hogy abban a tagállamban vagy társult országban telepedtek le.

19. cikk

Finanszírozásra jogosult szervezetek

(1)A szervezetek akkor részesülhetnek finanszírozásban, ha valamely tagállamban vagy társult országban telepedtek le.

(2)A 9. cikk (8) bekezdése szerinti összegekből részesülő cselekvések esetében csak az átruházó irányító hatóság illetékességi területén letelepedett szervezetek részesülhetnek az említett összegekből nyújtott finanszírozásban.

(3)A valamely nem társult harmadik országban letelepedett szervezeteknek főszabály szerint viselniük kell részvételük költségeit. Az alacsony és közepes jövedelmű országok, illetve kivételes esetekben más nem társult harmadik országok esetében azonban az ilyen szervezetek is jogosultak lehetnek finanszírozásra egy cselekvés keretében, amennyiben:

a)a Bizottság által elfogadott munkaprogram megjelöli a harmadik országot; vagy

b)a Bizottság vagy a finanszírozó szerv a cselekvés végrehajtása szempontjából elengedhetetlennek tartja a kedvezményezett részvételét.

(4)A kapcsolódó szervezetek akkor részesülhetnek finanszírozásban egy cselekvés keretében, ha valamely tagállamban, társult országban vagy a Bizottság által elfogadott munkaprogramban megjelölt harmadik országban telepedtek le.

20. cikk

Pályázati felhívások

(1)A pályázati felhívások tartalmának az EIC „Pathfinder” átmeneti tevékenységein kívül minden cselekvés esetében szerepelnie kell a munkaprogramban.

(2)A „Pathfinder” átmeneti tevékenységek esetében:

a)a pályázati felhívások közzétételéről és tartalmáról a munkaprogramban a cselekvések érintett portfóliója kapcsán megállapított célkitűzésekre és költségvetésre tekintettel kell dönteni;

b)pályázati felhívás nélkül is odaítélhetők fix összegű, 50 000 EUR-t meg nem haladó vissza nem térítendő támogatások olyan sürgős koordinációs és támogatási cselekvések végrehajtásához, amelyek a portfólió kedvezményezetti közösségét kívánják megerősíteni vagy lehetséges spin-off vállalkozásokat vagy potenciálisan piacteremtő innovációkat értékelnek.

(3)Ha az a célkitűzéseik eléréséhez szükséges, a pályázati felhívások korlátozódhatnak további tevékenységek fejlesztésére vagy további partnerek meglévő cselekvésekbe való bevonására.

(4)Nem kötelező a pályázati felhívás az olyan koordinációs és támogatási cselekvések, illetve program-társfinanszírozási cselekvések esetében, amelyek:

a)végrehajtását a Közös Kutatóközpont vagy a munkaprogramban azonosított jogalanyok végzik; és

b)nem tartoznak egy pályázati felhívás hatálya alá.

(5)A munkaprogram meghatározza, mely felhívások esetében kerül odaítélésre „kiválósági pecsét”. A pályázó előzetes engedélyével a pályázatra és az értékelésre vonatkozó információk megoszthatók az érdekelt finanszírozó hatóságokkal, feltéve, hogy sor kerül titoktartási megállapodások megkötésére.

21. cikk

Közös pályázati felhívások

A Bizottság vagy egy finanszírozó szerv közzétehet közös pályázati felhívást a következőkkel:

a)harmadik országok vagy azok tudományos és technológiai szervezetei és ügynökségei;

b)nemzetközi szervezetek;

c)nonprofit jogalanyok. 

Közös pályázati felhívás esetében közös eljárásokat kell kialakítani a pályázatok kiválasztására és értékelésére vonatkozóan. Az eljárásokban részt kell vennie a felek által kijelölt szakértőkből álló, kiegyensúlyozott összetételű csoportnak.  

22. cikk

Kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés és innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzés

(1)A cselekvések magukban foglalhatnak a 2014/24/EU 31 , a 2014/25/EU 32 és a 2009/81/EK irányelv 33 meghatározása szerinti ajánlatkérő szervnek vagy ajánlatkérőnek minősülő kedvezményezettek által megvalósított, kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzést vagy innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzést, illetőleg irányulhatnak elsődlegesen ilyen beszerzésekre.

(2)A beszerzési eljárásokkal szemben támasztott követelmények a következők:

a)meg kell felelniük az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség, az egyenlő bánásmód, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az arányosság elvének, valamint a versenyszabályoknak;

b)kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés esetében külön feltételek is meghatározhatók, így például előírható, hogy a beszerzés tárgyát képező tevékenységek végrehajtásának helye csak a tagállamok és a társult országok területén lehet;

c)lehetővé tehetik egyazon eljáráson belül több szerződés odaítélését is (több forrásból történő beszerzés); valamint

d)biztosítaniuk kell, hogy gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kerüljön (vagy ajánlatok kerüljenek) nyertesként kiválasztásra, és biztosítaniuk kell az összeférhetetlenség kizárását.

(3)A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés keretében eredményeket létrehozó vállalkozónak tulajdonjoggal kell rendelkeznie legalább a kapcsolódó szellemitulajdon-jogok vonatkozásában. Az ajánlatkérő szerveknek rendelkezniük kell legalább azzal a joggal, hogy saját célú felhasználás érdekében jogdíjmentesen hozzáférjenek az eredményekhez, továbbá hogy – méltányos és észszerű feltételekkel, a használati jog továbbadásának kizárásával, az eredményeknek az ajánlatkérő szerv nevében történő hasznosítása céljából – harmadik feleknek nem kizárólagos használati engedélyt adjanak vagy a részt vevő vállalkozókat ilyen engedély adására kötelezzék. Ha egy vállalkozó a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzést követően a szerződésben megállapított határidőn belül nem hasznosítja kereskedelmileg az eredményeket, akkor az ajánlatkérő szerv kötelezheti arra, hogy átruházza az eredmények tulajdonjogát az ajánlatkérő szervre. 

23. cikk

Támogatások együttes igénybevétele

A más uniós program keretében hozzájárulásban részesült cselekvés hozzájárulást kaphat a programból is, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. Az egyes hozzájáruló uniós programok szabályai alkalmazandók a cselekvéshez nyújtott, az adott programból származó hozzájárulásra. Az együttesen igénybe vett finanszírozás nem haladhatja meg a cselekvés összes elszámolható költségét, és a különböző uniós programokból származó támogatás kiszámítható arányos módon, a támogatás feltételeit megállapító dokumentumnak megfelelően. 

24. cikk

Kiválasztási szempontok

(1)A költségvetési rendelet 198. cikkétől eltérve a pénzügyi kapacitást csak a koordinátor esetében kell ellenőrizni, és csak akkor, ha az Uniótól a cselekvés kapcsán igényelt finanszírozás legalább 500 000 EUR.

(2)Ha azonban kétségek merülnek fel a pénzügyi kapacitás tekintetében, vagy ha az Unió kutatási és innovációs programjaiból finanszírozott több folyamatban lévő cselekvésben való részvétel miatt magasabb a kockázat, akkor a Bizottság vagy a finanszírozó szerv megvizsgálja a többi pályázó vagy az (1) bekezdésben említett küszöbértéket el nem érő koordinátorok pénzügyi kapacitását is.

(3)Ha a pénzügyi kapacitásra vonatkozóan más jogalany nyújt strukturális garanciát, akkor meg kell vizsgálni az utóbbi jogalany pénzügyi kapacitását.

(4)Gyenge pénzügyi kapacitás esetében a Bizottság vagy a finanszírozó szerv egy kapcsolódó szervezettől származó, egyetemleges felelősségre vonatkozó nyilatkozat benyújtásától teheti függővé a pályázó részvételét.

(5)A 33. cikkben meghatározott kölcsönös biztosítási mechanizmushoz való hozzájárulás a költségvetési rendelet 152. cikke szerinti elegendő garanciának tekintendő. A kedvezményezettektől nem fogadható el és nem követelhető meg további garancia vagy más biztosíték szolgáltatása.

25. cikk

Odaítélési szempontok

(1)A pályázatokat a következő odaítélési szempontok alapján kell elbírálni:

a)kiválóság;

b)hatás;

c)a végrehajtás minősége és hatékonysága.

(2)Az Európai Kutatási Tanács hatáskörébe tartozó, a felderítő kutatás területén megvalósított cselekvésekre irányuló pályázatokra csak az (1) bekezdés a) pontjában említett feltételt kell alkalmazni.

(3)A munkaprogramban meg kell határozni az (1) bekezdésben előírt odaítélési szempontok alkalmazásának részletes szabályait, valamint meg lehet határozni az alkalmazandó súlyozást és küszöbértékeket.

26. cikk

Értékelés

(1)A pályázatokat az értékelő bizottság értékeli, amely állhat:

–részben vagy kizárólag külső független szakértőkből; 

–a költségvetési rendelet 150. cikkében említettek szerint uniós intézmények vagy szervek képviselőiből.

Az értékelő bizottságot segíthetik független szakértők. 

(2)Az értékelő bizottság szükség esetén a következők szerint rangsorolja a vonatkozó küszöbértékeket teljesítő pályázatokat:

–értékelési pontszám;

–az egyedi szakpolitikai célkitűzések megvalósításához való hozzájárulás, beleértve azt is, hogy a pályázat egységes projektportfóliót tartalmaz-e.

Az értékelő bizottság javasolhatja a pályázatok érdemi kiigazítását is, amennyiben az a portfólió egységessége érdekében szükséges.

27. cikk

Az elbírálás felülvizsgálata

(1)Amennyiben úgy véli, hogy a pályázatára helytelenül alkalmazták a vonatkozó értékelési eljárást, a pályázó kérheti az elbírálás felülvizsgálatát.

(2)Az elbírálás felülvizsgálata kizárólag az értékelés eljárási vonatkozásait érinti, a pályázat érdemének értékelését nem.

(3)Az értékelés felülvizsgálata nem késleltetheti a felülvizsgálat tárgyát nem képező pályázatok kiválasztására irányuló eljárást.

28. cikk

A támogatás odaítéléséhez szükséges idő

(1)A költségvetési rendelet 194. cikke(2) bekezdésének első albekezdésétől eltérve a következő időtartamok alkalmazandók:

a)valamennyi pályázónak a pályázata elbírálásának eredményéről történő tájékoztatására vonatkozóan a teljes pályázati anyagok végleges leadási határidejét követően legfeljebb öt hónap;

b)a támogatási megállapodások pályázókkal történő aláírására vonatkozóan a teljes pályázati anyagok végleges leadási határidejét követően legfeljebb nyolc hónap.

(2)Az EIC munkaprogramja rövidebb időtartamokat is megállapíthat.

(3)A költségvetési rendelet 194. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében megállapított kivételeken túlmenően az (1) bekezdésben említett időtartamok túlléphetők az EKT cselekvései és a küldetések esetében, valamint akkor is, ha a cselekvések kapcsán etikai vagy biztonsági értékelés indul.

29. cikk

A vissza nem térítendő támogatások végrehajtása

(1)Ha valamely kedvezményezett nem teljesíti a cselekvés technikai végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségeit, a többi kedvezményezett mindennemű további uniós finanszírozás folyósítása nélkül köteles teljesíteni az említett kötelezettségeket, kivéve, ha kifejezett felmentést kapnak a kötelezettség alól. Az egyes kedvezményezettek pénzügyi felelőssége – a kölcsönös biztosítási mechanizmusra vonatkozó rendelkezésekre is figyelemmel – a saját tartozásukra korlátozódik.

(2)A támogatási megállapodás megállapíthat részcélokat és azokhoz kapcsolódó előfinanszírozási részleteket. Ha nem sikerül teljesíteni a részcélokat, akkor a cselekvés felfüggeszthető, módosítható vagy megszüntethető.

(3)A cselekvés megszüntethető akkor is, ha a várható eredmények tudományos, technológiai vagy gazdasági okokból már nem relevánsak az Unió számára, ideértve azt az esetet is, ha az EIC és a küldetések esetében cselekvések portfóliójának részeként vesztették el relevanciájukat.

30. cikk

Finanszírozási arányok

(1)Cselekvésenként egyetlen finanszírozási arány alkalmazandó valamennyi finanszírozott tevékenységre. A maximális arányt a munkaprogramban kell meghatározni.

(2)A program a cselekvések összes elszámolható költségének legfeljebb 100 %-át térítheti vissza, kivéve a következők esetében:

a)innovációs cselekvések: az összes elszámolható költség legfeljebb 70 %-a, kivéve a nonprofit jogalanyok esetében, ahol a program az összes elszámolható költség legfeljebb 100 %-át térítheti vissza;

b)program-társfinanszírozási cselekvések: az összes elszámolható költség legalább 30 %-a, meghatározott és kellően indokolt esetekben legfeljebb 70 %-a.

(3)Az e cikkben meghatározott finanszírozási arányokat azon cselekvések esetében is alkalmazni kell, amelyek egészére vagy egy részére átalányfinanszírozást, egységköltség-alapú finanszírozást vagy egyösszegű átalányt állapítottak meg.

31. cikk

Közvetett költségek

(1)Az elszámolható közvetett költségek összegét az alvállalkozói szerződésekre fordított elszámolható közvetlen költségek, a harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás, valamint a közvetett költségeket tartalmazó egységköltségek vagy egyösszegű átalányok összege nélkül számított összes elszámolható közvetlen költségre alkalmazott 25 %-os átalány alkalmazásával kell kiszámítani.

Az egységköltségekben vagy egyösszegű átalányokban foglalt közvetett költségeket adott esetben az (1) bekezdésben meghatározott átalány alkalmazásával kell kiszámítani, kivéve a belső elszámolású áruk és szolgáltatások egységköltségeit, amelyeket a tényleges költségek alapján kell kiszámítani a kedvezményezettek szokásos költségelszámolási gyakorlatának megfelelően.

(2)Ha azonban a munkaprogram úgy rendelkezik, a közvetett költségek bejelenthetők egyösszegű átalány vagy egységköltség formájában is.

32. cikk

Elszámolható költségek

(1)A költségvetési rendelet 197. cikkében foglalt feltételeken túl a projektalapú díjazásban részesülő kedvezményezettek esetében a személyzet költségei elszámolhatók legfeljebb annak a díjazásnak az erejéig, amelyben az adott személy a nemzeti programokból finanszírozott hasonló projektek kapcsán végzett munkáért részesül.

A projektalapú díjazás olyan díjazást jelent, amely egy személynek a projektekben való részvételéhez kapcsolódik, részét képezi a kedvezményezett szokásos díjazási gyakorlatának, és következetes módon kerül kifizetésre.

(2)A költségvetési rendelet 190. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a harmadik felek által természetbeni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátott erőforrások költségei elszámolhatók, de legfeljebb a harmadik fél elszámolható közvetlen költségei erejéig.

(3)A költségvetési rendelet 192. cikkétől eltérve az eredmények hasznosításából származó bevételek nem tekintendők a cselekvés bevételeinek.

(4)A költségvetési rendelet 203. cikkének (4) bekezdésétől eltérve az egyenleg kifizetésekor kötelező a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó igazolás benyújtása, amennyiben a tényleges költségként és a szokásos költségelszámolási gyakorlatnak megfelelően kiszámított egységköltségként igényelt összeg legalább 325 000 EUR-t tesz ki.

33. cikk

Kölcsönös biztosítási mechanizmus

(1)Létrejön egy kölcsönös biztosítási mechanizmus (a továbbiakban: mechanizmus), amely az 1290/2013/EU rendelet 38. cikkének megfelelően létrehozott alap helyébe lép, és annak jogutódjává válik. A mechanizmus az azon összegek visszafizetésének elmaradásával kapcsolatos kockázatok fedezésére szolgál, amelyeket a kedvezményezetteknek meg kellene fizetniük:

a)a Bizottság részére az 1982/2006/EK határozat értelmében;

b)a Bizottság és az uniós szervek részére a „Horizont 2020” keretprogram alapján;

c)a Bizottság és a finanszírozó szervek részére a program alapján.

Az első albekezdés c) pontjában említett finanszírozó szerveket érintő kockázat – a finanszírozó szerv jellegét figyelembe véve – fedezhető a vonatkozó megállapodásban meghatározott közvetett kockázatfedezési rendszer útján is.

(2)A mechanizmust az Unió irányítja, melyet végrehajtó ügynökként eljárva a Bizottság képvisel. A Bizottság meghatározza az alap működésének konkrét szabályait.

(3)A kedvezményezettek a cselekvéshez nyújtott uniós finanszírozás 5 %-ának megfelelő összegű hozzájárulást fizetnek. Rendszeres időközönként végzett értékelések alapján a Bizottság ezt a hozzájárulást megemelheti legfeljebb 8 %-ra vagy lecsökkentheti az 5 %-os mérték alá. A kedvezményezettek által a mechanizmusnak nyújtott hozzájárulás levonható az előfinanszírozás első részletéből, és a kedvezményezettek nevében befizethető az alapba.

(4)A kedvezményezettek hozzájárulása visszatérítésre kerül az egyenleg kifizetésekor.

(5)A mechanizmus által generált pénzügyi hozamot vissza kell forgatni a mechanizmusba. Ha a hozam nem elegendő, akkor a mechanizmus nem avatkozhat be, és a Bizottság vagy a finanszírozó szerv közvetlenül a kedvezményezettektől vagy a harmadik felektől követeli vissza a tartozásokat.

(6)A beszedett összegek a költségvetési rendelet 21. cikkének (4) bekezdése értelmében a mechanizmus címzett bevételének minősülnek. Miután megtörtént minden olyan vissza nem térítendő támogatás kifizetéseinek teljesítése, amelynek kockázatait közvetlen vagy közvetett módon a mechanizmus fedezi, a Bizottság – a jogalkotó hatóság döntéseire is figyelemmel – visszafizetteti az esetleges tartozásokat, és jóváírja őket az Európai Unió költségvetése javára.

(7)A mechanizmus megnyitható bármely más, közvetlen irányítás alatt álló uniós program kedvezményezettjei számára. A Bizottság elfogadja a más programok kedvezményezettjeinek részvételére vonatkozó részletszabályokat.

34. cikk

Tulajdonjog és oltalom

(1)A kedvezményezettek az általuk generált eredmények tulajdonosai. A kedvezményezetteknek biztosítaniuk kell, hogy a munkavállalóiknak vagy bármely más félnek az eredményekhez kapcsolódó jogait a kedvezményezetteknek a támogatási megállapodásban meghatározott feltételek szerinti kötelezettségeivel összhangban lehessen gyakorolni.

Az eredmények két vagy több kedvezményezett közös tulajdonát képezik, amennyiben:

a)a kedvezményezettek azokat közösen hozták létre; és

b)nem lehet:

i. megállapítani az egyes kedvezményezettek saját hozzájárulását;

vagy

ii. felosztani az eredményeket azok oltalmának kérelmezése, megszerzése vagy fenntartása céljából.

A tulajdonostársaknak írásban meg kell állapodniuk a közös tulajdonból fakadó jogok megosztásáról és gyakorlásának feltételeiről. Hacsak másként nem állapodnak meg, mindegyik tulajdonostárs jogosult a közös tulajdont képező eredmények hasznosítására vonatkozó nem kizárólagos használati engedélyt adni harmadik feleknek (a használati jog továbbadásának kizárásával), feltéve, hogy a többi tulajdonostársat erről előre értesíti, és méltányos és észszerű ellentételezésben részesíti. A tulajdonostársak írásban megállapodhatnak abban, hogy a közös tulajdonra vonatkozó szabályoktól eltérő szabályokat alkalmaznak.

(2)Az uniós finanszírozásban részesült kedvezményezettek kötelesek megfelelő oltalomban részesíteni az eredményeiket, ha az oltalom – minden releváns megfontolást, így a kereskedelmi hasznosítás kilátásait is figyelembe véve – lehetséges és indokolt. Az oltalomra vonatkozó döntés meghozatalakor a kedvezményezetteknek figyelembe kell venniük a cselekvés többi kedvezményezettjének jogos érdekeit is.

35. cikk

Hasznosítás és terjesztés

(1)Az uniós finanszírozásban részesült kedvezményezettek kötelesek minden tőlük telhetőt megtenni az eredményeik – különösen az Unióban történő – hasznosítása érdekében. A hasznosítás történhet közvetlenül a kedvezményezettek által, vagy közvetett módon, elsősorban a 36. cikknek megfelelően az eredmények átruházása vagy rájuk vonatkozó használati jog adása útján.

A munkaprogram további hasznosítási kötelezettségekről is rendelkezhet.

Ha annak ellenére, hogy egy kedvezményezett minden tőle telhetőt megtett az eredményei közvetlen vagy közvetett módon történő hasznosítása érdekében, mégsem kerül sor hasznosításra a támogatási megállapodásban meghatározott időszakon belül, akkor a kedvezményezettnek a támogatási megállapodásban megadott megfelelő online felület használata útján kell érdekelt feleket keresnie az eredmények hasznosítása érdekében. Ettől a kötelezettségtől el lehet tekinteni, ha a kedvezményezett kérelme alapján az indokolt.

(2)A szellemi tulajdon védelmével, a biztonsági szabályokkal és a jogos érdekekkel kapcsolatos esetleges korlátozásokra is figyelemmel minden kedvezményezett köteles az eredményeit mihamarabb terjeszteni.

A munkaprogram további terjesztési kötelezettségekről is rendelkezhet.

(3)A kedvezményezettek kötelesek biztosítani, hogy a tudományos publikációkhoz való nyílt hozzáférés a támogatási megállapodásban rögzített feltételekkel valósuljon meg. Ezen belül a kedvezményezettek kötelesek biztosítani, hogy ők maguk vagy a szerzők elegendő szellemitulajdon-jogot tartsanak fenn ahhoz, hogy teljesíteni tudják a nyílt hozzáférésre vonatkozó kötelezettségeiket.

A kutatási adatokhoz való, a támogatási megállapodásban megállapított feltételek melletti nyílt hozzáférés jelenti az általános szabályt, de indokolt esetben alkalmazhatók kivételek, figyelembe véve a kedvezményezettek jogos érdekeit és más korlátokat, például az adatvédelmi szabályokat, a biztonsági szabályokat vagy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat.

A munkaprogram további, a nyílt tudományos gyakorlatok alkalmazására vonatkozó kötelezettségekről is rendelkezhet.

(4)A kedvezményezettek kötelesek minden kutatási adatot a támogatási megállapodásban megállapított feltételeknek megfelelően kezelni, és kötelesek adatkezelési tervet készíteni.

A munkaprogram az európai nyílt tudományosadat-felhőnek a kutatási adatok tárolása és az azokhoz való hozzáférés biztosítása céljából történő használatára vonatkozó további kötelezettségekről is rendelkezhet.

(5)Az eredményeiket terjeszteni kívánó kedvezményezettek kötelesek erről előre értesíteni a cselekvés többi kedvezményezettjét. A többi kedvezményezett bármelyike kifogással élhet, ha igazolni tudja, hogy az eredményeihez vagy a meglévő információihoz és jogaihoz fűződő jogos érdekei a tervezett terjesztés következtében jelentős kárt szenvednének. Ilyenkor csak abban az esetben kerülhet sor a terjesztésre, ha e jogos érdekek védelme érdekében megfelelő lépések történtek.

(6)Ha a munkaprogram másként nem rendelkezik, a pályázatoknak tartalmazniuk kell az eredmények hasznosítására és terjesztésére vonatkozó tervet. Ha a várható hasznosításnak részét képezi termékek vagy eljárások fejlesztése, kialakítása, előállítása és értékesítése, illetve szolgáltatások kialakítása és nyújtása, akkor a tervnek tartalmaznia kell az ilyen hasznosításra vonatkozó stratégiát. Ha a terv elsősorban nem társult harmadik országokban történő hasznosítást tartalmaz, akkor a jogalanyoknak el kell magyarázniuk, hogy az említett hasznosítás miért áll az Unió érdekében.

A kedvezményezettek kötelesek továbbfejleszteni a tervet a cselekvés során és annak lezárultát követően.

(7)A Bizottság vagy a finanszírozó szerv által végzendő nyomon követés és terjesztés céljára a kedvezményezettek kötelesek minden szükséges információt megadni az eredményeik hasznosítására és terjesztésére vonatkozóan. Ezeket az információkat – a kedvezményezettek jogos érdekeitől függően – nyilvánosságra kell hozni.

36. cikk

Átruházás és a használati jogok átadása

(1)A kedvezményezettek átruházhatják az eredményeik feletti tulajdonjogot. Kötelesek gondoskodni arról, hogy a kötelezettségeik az új tulajdonosra is vonatkozzanak, valamint hogy az új tulajdonos minden további átruházás alkalmával köteles legyen azokat továbbadni.

(2)Konkrétan azonosított harmadik felekre vonatkozó, eltérő írásbeli megállapodás hiányában, és hacsak az alkalmazandó jogszabályok alapján nem lehetetlen, az eredmények feletti tulajdonjogot átruházni tervező kedvezményezettek kötelesek előre értesíteni minden más olyan kedvezményezettet, amely még hozzáférési jogokkal rendelkezik az eredmények tekintetében. Az értesítésben elegendő tájékoztatást kell adni az új tulajdonosról ahhoz, hogy a kedvezményezettek megítélhessék a hozzáférési jogaikat érő hatásokat.

Konkrétan azonosított harmadik felekre vonatkozó, eltérő írásbeli megállapodás hiányában a kedvezményezettek kifogással élhetnek az átruházás ellen, ha igazolni tudják, hogy az átruházás hátrányosan befolyásolná a hozzáférési jogaikat. Ilyenkor az átruházásra mindaddig nem kerülhet sor, amíg az érintett kedvezményezettek között megállapodás nem születik.

(3)A kedvezményezettek használati engedélyt adhatnak az eredményeikre vonatkozóan vagy más módon jogot biztosíthatnak azok hasznosítására, amennyiben ez nem érinti kötelezettségeik teljesítését.

(4)A támogatási megállapodásban indokolt esetben meg kell állapítani az eredmények feletti tulajdonjog átruházásának, illetve az eredményekre vonatkozó kizárólagos használati jog adásának kifogásolására vonatkozó jogot, amennyiben:

a)az eredményeket előállító kedvezményezettek uniós finanszírozásban részesültek;

b)az átruházás vagy a használati jog adása egy nem társult harmadik országban letelepedett jogalany részére történik; és

c)az átruházás vagy a használati jog adása nincs összhangban az Unió érdekeivel.

Ha alkalmazandó a kifogásolási jog, akkor a kedvezményezettnek előzetes értesítést kell küldenie. A kifogásolási jogról írásban le lehet mondani konkrétan meghatározott jogalanyok részére történő átruházás vagy használati jog adása esetére, amennyiben bevezettek az Unió érdekeit védő intézkedéseket.

37. cikk

Hozzáférési jogok

(1) A hozzáférési jogokra vonatkozóan a következő elvek alkalmazandók:

a)a hozzáférési jogok gyakorlásának igénylését és a hozzáférési jogokról való lemondást írásba kell foglalni;

b)a hozzáférési jogot adó féllel kötött ellenkező értelmű megállapodás hiányában a hozzáférési jogok nem foglalják magukban a hozzáférési jogok továbbadásának jogát;

c)a kedvezményezettek a támogatási megállapodáshoz való csatlakozásukat megelőzően kötelesek tájékoztatni egymást mindazokról a korlátozásokról, amelyek behatárolják a tulajdonukban lévő meglévő ismeretekre és jogokra vonatkozó hozzáférési jogok megadását;

d)az, hogy egy kedvezményezett már nem vesz részt egy cselekvésben, nem érinti a hozzáférés adására vonatkozó kötelezettségét;

e)ha valamely kedvezményezett nem teljesíti a kötelezettségeit, a kedvezményezettek megállapodhatnak abban, hogy az adott kedvezményezett a továbbiakban nem rendelkezik hozzáférési jogokkal.

(2)A kedvezményezettek kötelesek hozzáférést biztosítani:

a)az eredményeikhez jogdíjmentes alapon a cselekvésben részt vevő bármely más olyan kedvezményezett számára, amelynek a saját feladatai végrehajtásához arra szüksége van;

b)a meglévő információikhoz és jogaikhoz a cselekvésben részt vevő bármely más olyan kedvezményezett számára, amelynek a saját feladatai végrehajtásához arra szüksége van, figyelembe véve az (1) bekezdés c) pontjában említett esetleges korlátozásokat; a hozzáférést jogdíjmentes alapon kell biztosítani, kivéve, ha a támogatási megállapodáshoz történő csatlakozásuk előtt a kedvezményezettek eltérő értelmű megállapodást kötöttek;

c)az eredményeikhez és – az (1) bekezdés c) pontjában említett esetleges korlátozásokat figyelembe véve – a meglévő információikhoz és jogaikhoz a cselekvésben részt vevő bármely más olyan kedvezményezett számára, amelynek a saját eredményei hasznosításához arra szüksége van; a hozzáférést egy megállapodásban meghatározandó méltányos és észszerű feltételek mellett kell biztosítani.

(3)Ha a kedvezményezettek másként nem állapodnak meg, kötelesek hozzáférést biztosítani az eredményeikhez és – az (1) bekezdés c) pontjában említett esetleges korlátozásokat figyelembe véve – a meglévő információikhoz és jogaikhoz azon jogalanyok számára, amelyek:

a)valamely tagállamban vagy társult országban telepedtek le;

b)egy másik kedvezményezett közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt állnak, vagy az adott kedvezményezettel azonos közvetlen vagy közvetett többségi befolyás alatt állnak, vagy közvetlen vagy közvetett többségi befolyást gyakorolnak az adott kedvezményezett felett; valamint

c)az adott kedvezményezett eredményeinek hasznosítása céljából van szükségük a hozzáférésre.

A hozzáférést egy megállapodásban meghatározandó méltányos és észszerű feltételek mellett kell biztosítani.

(4)A hasznosítási célt szolgáló hozzáférési jogok legfeljebb egy évvel a cselekvés végét követően igényelhetők, feltéve, hogy kedvezményezettek nem állapodnak meg ettől eltérő időkorlát alkalmazásában. 

(5)Az uniós finanszírozásban részesült kedvezményezettek kötelesek jogdíjmentes alapon hozzáférést biztosítani az eredményeikhez az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek számára az uniós szakpolitikák vagy programok kidolgozása, végrehajtása és nyomon követése céljára. A hozzáférés nem szolgálhat kereskedelmi célokat és nem szolgálhatja a piaci versenyben való részvétel célját.

Az „Inkluzív és biztonságos társadalom” klaszter „Védelem és biztonság” beavatkozási területe körébe tartozó cselekvések esetében az uniós finanszírozásban részesült kedvezményezettek kötelesek jogdíjmentes alapon hozzáférést biztosítani az eredményeikhez a tagállamok nemzeti hatóságai számára is az e területet érintő szakpolitikáik és programjaik kidolgozása, végrehajtása és nyomon követése céljára. A hozzáférés nem szolgálhat kereskedelmi célokat és nem szolgálhatja a piaci versenyben való részvétel célját, és azt olyan kétoldalú megállapodás alapján kell biztosítani, amely konkrét feltételeket határoz meg annak garantálására, hogy a hozzáférést kizárólag a tervezett célra fogják használni, és hogy megfelelő titoktartási kötelezettségek lesznek alkalmazandók. A hozzáférést igénylő tagállam, uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség minden tagállamot értesít az igénylésről.

(6)A munkaprogram további hozzáférési jogokról is rendelkezhet.

38. cikk

A hasznosításra és terjesztésre vonatkozó egyedi rendelkezések

A tulajdonjogra, a hasznosításra és terjesztésre, az átruházásra, a használati jog adására, valamint a hozzáférési jogokra vonatkozóan külön szabályok lehetnek alkalmazandók az EKT cselekvéseire, a képzéshez és mobilitáshoz kapcsolódó cselekvésekre, a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzésekre, az innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzésekre, a program-társfinanszírozási cselekvésekre és a koordinációs és támogatási cselekvésekre.

Ezek az egyedi szabályok nem módosítják a nyílt hozzáférésre vonatkozó kötelezettségeket.

III. FEJEZET

Pénzdíjak

39. cikk

Pénzdíjak

(1)Ha e fejezet másként nem rendelkezik, a program keretében nyújtott pénzdíjak odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet IX. címével összhangban kerül sor.

(2)A versenypályázatokban letelepedési helyétől függetlenül bármely jogalany részt vehet, kivéve, ha a munkaprogram vagy a versenypályázat szabályai másként rendelkeznek.

(3)A Bizottság vagy a finanszírozó szerv a következőkkel hozhat létre pénzdíjakat:

a)más uniós szervek;

b)harmadik országok vagy azok tudományos és technológiai szervezetei és ügynökségei;

c)nemzetközi szervezetek; vagy

d)nonprofit jogalanyok.

(4)A munkaprogram vagy a versenypályázat szabályai megállapíthatnak a kommunikációra, a hasznosításra és a terjesztésre vonatkozó kötelezettségeket.

IV. FEJEZET

Közbeszerzés

40. cikk

Közbeszerzés

(1)Ha e fejezet másként nem rendelkezik, a program keretében lefolytatott közbeszerzési eljárások esetében az odaítélésre és a kezelésre a költségvetési rendelet VII. címével összhangban kerül sor.

(2)A közbeszerzés olyan kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés vagy innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzés formáját is öltheti, amelyet a Bizottság vagy a finanszírozó szerv saját nevében vagy tagállamok vagy társult országok ajánlatkérő szerveivel közösen hajt végre. Ebben az esetben a 22. cikkben foglalt szabályok alkalmazandók.

V. FEJEZET

Vegyesfinanszírozási műveletek és vegyesfinanszírozás

41. cikk

Vegyesfinanszírozási műveletek

Azokat a vegyesfinanszírozási műveleteket, amelyekről e program keretében születik döntés, az InvestEU programmal és a költségvetési rendelet X. címével összhangban kell végrehajtani.

42. cikk

A Horizont Európa program keretében vagy az EIC által nyújtott vegyesfinanszírozás

(1)A Horizont Európa program keretében vagy az EIC által nyújtott vegyesfinanszírozás vissza nem térítendő támogatásból vagy visszatérítendő előlegből álló összetevőire a 30–33. cikk alkalmazandó.

(2)Az EIC-vegyesfinanszírozást a 43. cikknek megfelelően kell nyújtani. Az EIC-vegyesfinanszírozás addig nyújtható, amíg a cselekvés finanszírozható vegyesfinanszírozási műveletként vagy az InvestEU program szerinti uniós garancia által teljes mértékben lefedett finanszírozási és befektetési műveletként. A költségvetési rendelet 209. cikkétől eltérve az annak (2) bekezdésében és különösen (2) bekezdésének a) és d) pontjában megállapított feltételek nem alkalmazandók az EIC-vegyesfinanszírozás odaítélésekor.

(3)A Horizont Európa keretében nyújtott vegyesfinanszírozás odaítélhető program-társfinanszírozáshoz is, amennyiben tagállamok és társult országok valamely közös programja finanszírozási eszközök kiválasztott cselekvések támogatása céljára történő felhasználását irányozza elő. Az ilyen cselekvések értékelését és kiválasztását a 19., a 20., a 23., a 24., a 25. és a 26. cikknek megfelelően kell végezni. A Horizont Európa keretében nyújtott vegyesfinanszírozás végrehajtásának részletszabályai meg kell, hogy feleljenek a 29. cikknek, analógia útján a 43. cikk (9) bekezdésének, valamint a munkaprogramban meghatározott további feltételeknek.

(4)A törlesztések – beleértve a visszatérített előlegeket és a Horizont Európa program keretében vagy az EIC által nyújtott vegyesfinanszírozásból származó bevételeket – a költségvetési rendelet 21. cikke (3) bekezdésének f) pontjával és 21. cikke (4) bekezdésével összhangban belső címzett bevételnek tekintendők.

(5)A Horizont Európa program keretében vagy az EIC által nyújtott vegyesfinanszírozást olyan módon kell nyújtani, hogy az ne járjon versenytorzító hatással.

43. cikk

Az EIC „Accelerator” eszköze

(1)Az EIC „Accelerator” eszközének kedvezményezettje egy valamely tagállamban vagy társult országban letelepedett, induló innovatív vállalkozásnak, kkv-nak vagy közepes piaci tőkeértékű vállalatnak minősülő jogalany. A pályázatot a kedvezményezett vagy a kedvezményezettet létrehozni vagy támogatni kívánó egy vagy több természetes személy nyújthatja be.

(2)Egyetlen odaítélésre vonatkozó határozat fedi le az EIC-vegyesfinanszírozás keretében biztosított uniós hozzájárulás valamennyi formáját, és biztosít finanszírozást azokhoz.

(3)A pályázatokat független szakértők értékelik az egyéni tartalmuk alapján, és kiválasztásukra – a 24–26. cikk alapján, a (4) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel – évente közzétett, részhatáridőket tartalmazó nyílt ajánlattételi felhívás keretében kerül sor.

(4)Az odaítélési szempontok a következők:

–kiválóság;

–hatás;

–a cselekvés kockázati szintje és az uniós támogatás szükségessége.

(5)Az érintett pályázók beleegyezésével a Bizottság vagy a Horizont Európa programot végrehajtó finanszírozó szervek közvetlenül az utolsó értékelési szempont alapján történő értékelésre nyújthatják be az olyan, innovációs és piaci bevezetésre irányuló cselekvést tartalmazó javasatokat, amelyek megfelelnek az első két szempontnak, feltéve, hogy teljesülnek a következő együttes feltételek:

–a javaslat a Horizont 2020 keretprogramból vagy ebből a programból finanszírozott bármely más cselekvésből, illetve az EIC „Pathfinder” eszközéhez hasonló – és a Bizottság által ilyenként elismert – nemzeti programból ered;

–a javasat egy korábbi, a javaslat kiválóságát és hatását értékelő projekt-felülvizsgálaton alapul, figyelemmel a munkaprogramban tovább részletezett feltételekre és eljárásokra.

(6)Kiválósági pecsét a következő, együttesen teljesítendő feltételek alapján ítélhető oda:

–a kedvezményezett induló innovatív vállalkozás vagy kkv,

–a javaslat támogathatónak minősült, és a (4) bekezdésben említett első két odaítélési szempont tekintetében teljesítette a vonatkozó küszöbértékeket,

– a tevékenység támogatható lenne egy innovációs cselekvés keretében.

(7)Az értékelésen túljutott pályázatokra vonatkozóan a független szakértők a felmerülő kockázatok és az innováció piacra juttatásához szükséges erőforrások és idő alapján megfelelő EIC-vegyesfinanszírozást javasolnak.

A Bizottság indokolt esetben, például az uniós szakpolitikák célkitűzéseinek való megfelelés alapján elutasíthat valamely, a független szakértők által el nem utasított javaslatot.

(8)A vegyesfinanszírozás vissza nem térítendő támogatásból álló összetevője és visszatérítendő előlegből álló összetevője sem haladhatja meg a kiválasztott innovációs cselekvés költségeinek 70 %-át.

(9)Az EIC-vegyesfinanszírozás tőkerészesedéshez és visszatérítendő támogatáshoz kapcsolódó összetevőinek végrehajtására vonatkozó részletszabályokat az [egyedi program] határozat állapítja meg.

(10)A kiválasztott cselekvésre vonatkozó szerződésben meg kell határozni egyedi részcélokat, az azoknak megfelelő előfinanszírozást, valamint az EIC-vegyesfinanszírozás részletekben történő kifizetésének módját.

Az innovációs cselekvésnek megfelelő tevékenységek megkezdhetők, a vissza nem térítendő támogatás vagy a visszatérítendő előleg első előfinanszírozási részlete pedig kifizethető az előtt is, hogy végrehajtásra kerülnének az odaítélt, EIC-vegyesfinanszírozás más összetevői. Az említett összetevők végrehajtása a szerződésben megállapított egyedi részcélok teljesítésének függvénye.

(11)A szerződésnek megfelelően a cselekvést fel kell függeszteni, módosítani kell vagy meg kell szüntetni, ha nem teljesülnek a részcélok. Megszüntethető akkor is, ha a várt piaci bevezetés nem valósulhat meg.

A Bizottság határozhat úgy, hogy megnöveli az EIC-vegyesfinanszírozást, amennyiben sor kerül külső független szakértők által végzett projekt-felülvizsgálatra.

VI. fejezet

Szakértők

44. cikk

Külső szakértők kijelölése

(1)A költségvetési rendelet 237. cikkének (3) bekezdésétől eltérve szándéknyilatkozati felhívás nélkül is kiválaszthatók külső szakértők, amennyiben ez indokolt, és amennyiben a kiválasztás átlátható módon történik.

(2)A költségvetési rendelet 237. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban a külső szakértők díjazása szabványos feltételek alapján történik. Indokolt esetben megfelelő szintű, a vonatkozó piaci normákon alapuló szabványos feltételek szerinti díjazást meghaladó díjazás is nyújtható, elsősorban bizonyos magas szintű szakértők számára.

(3)A költségvetési rendelet 38. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglaltakon túl a támogatási kérelmek értékelését végző, személyes minőségükben kinevezett külső szakértők nevét a szakterületükkel együtt legalább évente egyszer közzé kell tenni a Bizottság vagy a finanszírozó szerv internetes oldalán. Ezen információk összegyűjtését, feldolgozását és közzétételét az uniós adatvédelmi szabályokkal összhangban kell végezni.

III. CÍM

A PROGRAM NYOMON KÖVETÉSE, A VELE KAPCSOLATOS KOMMUNIKÁCIÓ, A PROGRAM ÉRTÉKELÉSE ÉS KONTROLLJA

45. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)A 3. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat az V. melléklet tartalmazza, hatásútvonalanként.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. melléklet módosítására vonatkozóan a hatásútvonal-mutatók kiegészítése vagy módosítása céljából, ahol azt szükségesnek ítéli, valamint viszonyítási értékek és célértékek meghatározása érdekében.

(3)A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és (adott esetben) a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

46. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció, népszerűsítés, terjesztés és hasznosítás

(1)Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen a cselekvések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(2)A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak cselekvéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

(3)A Bizottság emellett a program kutatási és innovációs eredményei, illetve a programból származó ilyen ismeretek elérhetőségének és elterjedésének javítása érdekében megállapít egy terjesztési és hasznosítási stratégiát, hogy felgyorsítsa a piaci bevezetést célzó hasznosítást, valamint hogy növelje a program hatását. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek, valamint olyan tájékoztatási, kommunikációs, népszerűsítési, terjesztési és hasznosítási tevékenységek költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

47. cikk

Programértékelés

(1)A programértékeléseket megfelelő időben kell elvégezni, hogy azok felhasználhatók legyenek a programra, annak utódjára és a kutatás és innováció területét érintő más kezdeményezésekre vonatkozó döntéshozatali eljárásban.

(2)A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni. Az időközi értékelésnek részét képezi a korábbi keretprogramok hosszú távú hatásainak értékelése is, és adott esetben alapként szolgál a program végrehajtását érintő kiigazításokhoz.

(3)A program végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését. A végső értékelésnek részét képezi a korábbi keretprogramok hosszú távú hatásainak értékelése is.

(4)A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

48. cikk

Ellenőrzések

(1)A program ellenőrzési rendszerének megfelelő egyensúlyt kell biztosítania a bizalom és az ellenőrzés között, figyelemmel az ellenőrzések minden szinten – különösen a kedvezményezettek számára – felmerülő igazgatási és egyéb költségeire.

(2)A programra vonatkozó ellenőrzési stratégia a program egészének kiadásaiból vett reprezentatív minta pénzügyi ellenőrzésén alapul. A reprezentatív mintát ki kell egészíteni a kiadásokhoz kapcsolódó kockázat értékelése alapján történő mintavétellel. A több uniós programból nyújtott közös finanszírozásban részesülő cselekvéseket csak egyszer kell ellenőrizni, lefedve minden érintett programot és azok alkalmazandó szabályait.

(3)A Bizottság vagy a finanszírozó szerv emellett támaszkodhat kedvezményezetti szinten végrehajtott kombinált rendszer-felülvizsgálatokra is. Az ilyen kombinált felülvizsgálatok opcionálisak bizonyos típusú kedvezményezettek esetében, és rendszer- és folyamatellenőrzésből állnak, melyet az ügyleteknek egy hozzáértő, független, számviteli dokumentumokat a 2006/43/EK irányelvnek 34 megfelelően jogszabályban előírt könyvvizsgálatnak alávetni jogosult könyvvizsgáló által végzett ellenőrzése egészít ki. A Bizottság vagy a finanszírozó szerv alkalmazhat ilyen felülvizsgálatokat a kiadásokkal való hatékony és eredményes gazdálkodásra vonatkozó bizonyosság általános szintjének meghatározására, valamint az utólagos ellenőrzések és a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó igazolások szintjének módosítására.

(4)A költségvetési rendelet 127. cikkének megfelelően a Bizottság vagy a finanszírozó szerv támaszkodhat az uniós hozzájárulás felhasználására vonatkozóan más személyek vagy szervezetek – köztük az uniós intézmények vagy szervek által megbízottaktól eltérőek – által végzett ellenőrzésekre.

(5)Ellenőrzés legkésőbb az egyenleg kifizetése után két évvel végezhető.

49. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)A Bizottság vagy képviselői, valamint a Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést, illetve nemzetközi szervezetek esetében – a velük elért megállapodásokkal összhangban – felülvizsgálatot végezni a vissza nem térítendő támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az e rendelet alapján uniós forrásokból részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

(2)Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy az e rendelet alapján nyújtott uniós finanszírozással vagy költségvetési garanciákkal összefüggésben történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

(3)Harmadik országok illetékes hatóságai és nemzetközi szervezetek szintén felkérést kaphatnak arra, hogy kölcsönös jogsegély-megállapodásoknak megfelelően működjenek együtt az Európai Ügyészséggel, amikor az az (EU) 2017/1939 rendelet alapján a hatáskörébe tartozó bűncselekmények ügyében nyomozást végez.

(4)Az (1) és a (2) bekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásoknak, továbbá a rendelet végrehajtása keretében létrejött szerződéseknek, támogatási megállapodásoknak és más jogi kötelezettségvállalásoknak, illetve költségvetési garanciát létrehozó megállapodásoknak tartalmazniuk kell olyan rendelkezéseket, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően ilyen ellenőrzéseket, helyszíni ellenőrzéseket és szemléket folytassanak le. Ezek között lenniük kell annak biztosítására irányuló rendelkezéseknek is, hogy az uniós alapok vagy egy részben vagy egészben költségvetési garanciával támogatott finanszírozási művelet végrehajtásában részt vevő harmadik személyek is ezzel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

50. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 45. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 45. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 45. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

IV. CÍM

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

51. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1291/2013/EU és az 1290/2013/EU rendelet 2021. január 1-jétől hatályát veszti.

52. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)Ez a rendelet nem érinti az érintett cselekvések 1291/2013/EU és 1290/2013/EU rendelet szerinti folytatását vagy módosítását, az említett rendeletek továbbra is alkalmazandók az említett cselekvésekre azok lezárásáig. A munkaprogramokra és az 1290/2013/EU rendelet, illetve a megfelelő finanszírozó szerv alap-jogiaktusa alapján elfogadott munkaprogramokban előírt cselekvésekre azok lezárásáig szintén az 1290/2013/EU rendelet, illetve az említett alap-jogiaktusok vonatkoznak.

(2)A program pénzügyi keretösszegéből a program és annak elődje, az 1291/2013/EU rendelet alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

53. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)     https://ec.europa.eu/info/news/bold-science-meet-big-challenges-independent-report-calls-mission-oriented-eu-research-and-innovation-2018-feb-22_en  

(2)    Az ajánlások nyomán hozott intézkedések részletes elemzését ld. a hatásvizsgálat mellékletében.

(3)    A NEMESIS modell alapján, a program legjelentősebb hatását véve alapul.

(4)    A civil társadalmi szervezetek uniós keretprogramokban való részvételének hálózati elemzése.

(5)    A kérdés részletesebb ismertetését ld. a hatásvizsgálat mellékletében.

(6)    Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról, 2016. április 13.; HL L 123., 2016.5.12., 1–14. o.

(7)    A kérdés részletesebb ismertetését ld. a hatásvizsgálat mellékletében.

(8)    Európai Bizottság (2017), Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet és alkalmazási szabályai, elérhető itt: http://ec.europa.eu/budget/library/biblio/documents/regulations/financial_regulation_2017_en.pdf

(9)    A Bizottság közleménye: „A közös európai adattér kialakítása felé”, COM(2018) 232 final.

(10)    HL C […]., […]., […]. o.

(11)    HL C […]., […]., […]. o.

(12)    Az Európai Parlament ...-i álláspontja [(a Hivatalos Lapban még nem tették közzé)] és a Tanács ...-i határozata.

(13)    Lásd például az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslatot, COM(2017) 487.

(14)    A hivatkozást naprakésszé kell tenni: HL C 373., 2013.12.20., 1. o. A megállapodás a következő internetcímen érhető el: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=uriserv:OJ.C_.2013.373.01.0001.01.ENG&toc=OJ:C:2013:373:TOC  

(15)    Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(16)    A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(17)    A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(18)    A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(19)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(20)    A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).

(21)    HL C 205., 2013.7.19., 9. o.

(22)    Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.

(23)    HL ....

(24)    …

(25)    Az ivarmirigyek rákos megbetegedéseinek kezelésére vonatkozó kutatás finanszírozható.

(26)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(27)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

(28)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.).

(29)    Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2006. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2006.6.9., 87. o.);

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel,2018.6.7.

COM(2018) 435 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról

{SEC(2018) 291 final}
{SWD(2018) 307 final}
{SWD(2018) 308 final}
{SWD(2018) 309 final}

I. MELLÉKLET

A TEVÉKENYSÉGEK NAGY VONALAKBAN

A 3. cikkben meghatározott általános és egyedi célkitűzések a program egésze tekintetében az e mellékletben és az egyedi program I. mellékletében ismertetett beavatkozási területek és az ugyanezen mellékletekben nagy vonalakban ismertetett tevékenységek mentén kerülnek megvalósításra.

1. I. pillér: „Nyílt tudomány”

A 4. cikkel összhangban ez a pillér a következő tevékenységeken keresztül támogatja a magas színvonalú ismeretek, készségek, technológiák és a globális kihívásokra kidolgozott megoldások létrehozását és terjesztését. Emellett hozzájárul a program 3. cikkben ismertetett egyéb egyedi célkitűzéseinek megvalósításához.

a)Európai Kutatási Tanács: Vonzó és rugalmas finanszírozás nyújtása annak érdekében, hogy a tehetséges és kreatív kutatók és munkacsoportjaik – az egész Unióra kiterjedő versenyen megmérettetve – a tudomány határain a legígéretesebb csapásokat követhessék.

Beavatkozási terület: felderítő tudomány

b)Marie Skłodowska-Curie-cselekvések: A kutatók új ismeretekkel és készségekkel való felvértezése a határokon, ágazatokon és tudományágakon átnyúló mobilitás és kitettség révén, valamint a felvételhez, a képzéshez és a szakmai előmenetelhez kapcsolódó intézményi és nemzeti rendszerek strukturálása és fejlesztése; ily módon a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések hozzájárulnak az európai kutatási kiválóság alapjainak lefektetéséhez, a munkahelyteremtés, a növekedés és a beruházások előmozdításához, valamint a jelenlegi és jövőbeli társadalmi kihívások megoldásához.

Beavatkozási területek: a kiválóság előmozdítása a határokon, ágazatokon és tudományágakon átnyúló kutatói mobilitás révén; új készségek fejlesztése kiváló kutatói képzés útján; a humán tőke és a készségfejlesztés erősítése az egész Európai Kutatási Térségben; a szinergiák javítása és megkönnyítése; a tájékoztatási tevékenységek előmozdítása.

c)Kutatási infrastruktúrák: Az Európában és Európán kívül dolgozó legjobb kutatók rendelkezésére álló világszínvonalú, fenntartható és nyitott európai kutatási infrastruktúrák megteremtése. Ily módon a tudományos haladás és innováció támogatására, valamint a nyílt tudomány előmozdítására irányuló infrastrukturális potenciál bővül, hasonlóan a kapcsolódó uniós szakpolitikák és nemzetközi együttműködések területén megvalósuló tevékenységek köréhez.

Beavatkozási területek: az európai kutatási infrastruktúrák környezetének megszilárdítása; a kutatási infrastruktúrák megnyitása, integrálása és összekapcsolása; a kutatási infrastruktúrával kapcsolatos európai politika és a nemzetközi együttműködés megerősítése.

2. II. pillér: „Globális kihívások és ipari versenyképesség”

A 4. cikkel összhangban ez a pillér a következő tevékenységeken keresztül erősíti a kutatás és az innováció által az uniós szakpolitikák kidolgozására, támogatására és végrehajtására gyakorolt hatást, valamint támogatja az innovatív megoldásoknak az iparban és a társadalomban való elterjedését a globális kihívások kezelése érdekében. Emellett hozzájárul a program 3. cikkben ismertetett egyéb egyedi célkitűzéseinek megvalósításához.

A hatások, a rugalmasság és a szinergiák maximalizálása érdekében a kutatási és innovációs tevékenységek megszervezése öt klaszterben történik, amelyek külön-külön és együtt is ösztönzik a tudományágakon, ágazatokon, szakpolitikákon és határokon átnyúló, illetve a nemzetközi együttműködést.

Az egyes klaszterek több fenntartható fejlesztési cél megvalósításához is hozzájárulnak, és számos fenntartható fejlesztési cél elérését több klaszter is támogatja.

A K+I tevékenységek végrehajtására a következő klaszterekben, illetve azok között kerül sor:

a)„Egészségügy” klaszter: Valamennyi korosztályba tartozó polgár egészségének javítása és védelme a betegségek megelőzésére, diagnosztizálására, nyomon követésére, kezelésére és gyógyítására irányuló innovatív megoldások kidolgozása révén; az egészségügyi kockázatok csökkentése, a lakosság védelme és az egészségmegőrzés előmozdítása; a közegészségügyi rendszerek költséghatékonyabbá, igazságosabbá és fenntarthatóbbá tétele; valamint a betegek részvételének és önállóságának támogatása.

Beavatkozási területek: az egész életen át tartó egészség; az egészséget befolyásoló környezeti és szociális tényezők; nem fertőző betegségek, ritka betegségek; fertőző betegségek; az egészséget és a gondozást szolgáló eszközök, technológiák és digitális megoldások; egészségügyi rendszerek.

b)„Inkluzív és biztonságos társadalom” klaszter: Az európai demokratikus értékek – többek között a jogállamiság és az alapjogok – megerősítése, kulturális örökségünk védelme, valamint a befogadáshoz és a növekedéshez hozzájáruló társadalmi-gazdasági változások elősegítése, megfelelő módon reagálva mindeközben a tartós biztonsági fenyegetésekre, ideértve a kiberbűnözést, valamint a természeti és az ember okozta katasztrófákat.

Beavatkozási területek: demokrácia; kulturális örökség; társadalmi és gazdasági változások; a katasztrófákkal szemben ellenállóképes társadalmak; védelem és biztonság; kiberbiztonság.

c)„Digitális gazdaság, ipar” klaszter: A versenyképes, digitális, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és körkörös ipar kialakítása érdekében a digitalizáció és a termelés területén alkalmazott kulcsfontosságú alaptechnológiák, valamint az űrtechnológia tekintetében a kapacitások megerősítése és Európa szuverenitásának biztosítása; a fenntartható nyersanyagellátás biztosítása; továbbá a haladás és az innováció alapjainak lefektetése valamennyi globális társadalmi kihívás tekintetében.

Beavatkozási területek: gyártási technológiák; digitális technológiák; fejlett anyagok; mesterséges intelligencia és robotika; újgenerációs internet; nagy teljesítményű számítástechnika és nagy adathalmazok; körkörös iparágak; alacsony szén-dioxid-kibocsátású és tiszta ipar; világűr.

d)„Éghajlat, energiaügy és mobilitás” klaszter: Az éghajlatváltozással szembeni küzdelem azáltal, hogy jobban megértjük annak okait, alakulását, kockázatait, hatásait és az abból eredő lehetőségeket, valamint az energiaipar és a közlekedési ágazat éghajlat- és környezetbarátabbá, hatékonyabbá, versenyképesebbé, intelligensebbé, biztonságosabbá és reziliensebbé tétele által.

Beavatkozási területek: éghajlattudomány és az éghajlattal kapcsolatos megoldások; energiaellátás; energiarendszerek és -hálózatok; az energetikai átállás által érintett épületek és ipari létesítmények; közösségek és városok; ipari versenyképesség a közlekedési ágazatban; tiszta közlekedés és mobilitás; intelligens mobilitás; energiatárolás.

e)„Élelmiszerek és természeti erőforrások” klaszter: A szárazföldi és a tengeri természeti és biológiai erőforrások védelme, helyreállítása, fenntartható kezelése és felhasználása az élelmezés- és táplálkozásbiztonság, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás-hatékony és körkörös gazdaság felé történő átmenet biztosítása érdekében.

Beavatkozási területek: környezeti megfigyelés; biológiai sokféleség és természeti tőke; mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és vidéki térségek; tengerek és óceánok; élelmiszerrendszerek; bioalapú innovációs rendszerek; körkörös rendszerek.

f)A Közös Kutatóközpont nem nukleáris közvetlen cselekvései: A jó közpolitikát szolgáló kiváló minőségű tudományos bizonyítékok rendelkezésre bocsátása. Az uniós jogalkotásra irányuló új kezdeményezésekhez és javaslatokhoz átlátható, átfogó és kiegyensúlyozott bizonyítékokra van szükség, a szakpolitikák végrehajtásához pedig a haladás mérését és nyomon követését lehetővé tévő bizonyítékokra. A JRC a teljes szakpolitikai ciklus során független tudományos bizonyítékokkal és technikai támogatással járul hozzá az uniós szakpolitikák megvalósításához. A JRC az Unió szakpolitikai prioritásaira összpontosítja kutatási tevékenységét.

Beavatkozási területek: egészségügy; ellenálló képesség és biztonság; digitális gazdaság, ipar; éghajlat, energiaügy és mobilitás; élelmiszerek és természeti erőforrások; a belső piac és az uniós gazdasági kormányzás működésének támogatása; a tagállamok támogatása a jogszabályok végrehajtása és az intelligens szakosodási stratégiák kidolgozása terén; a szakpolitikai döntéshozatalt támogató analitikai eszközök és módszerek; tudásmenedzsment; tudás- és technológiatranszfer; a tudomány támogatása a szakpolitikai platformok szolgálatában.

3. III. pillér: „Nyílt innováció”

A 4. cikkel összhangban ez a pillér a következő tevékenységeken keresztül előmozdítja az innováció minden formáját, ideértve az áttörést jelentő innovációkat, és erősíti az innovatív megoldások piaci bevezetését. Emellett hozzájárul a program 3. cikkben ismertetett egyéb egyedi célkitűzéseinek megvalósításához.

a)Európai Innovációs Tanács: A globális szintű felfutási potenciállal rendelkező, áttörést jelentő innováció előmozdítása

Beavatkozási területek: Pathfinder, a jövőbeli és kialakulóban lévő, áttörést jelentő technológiák támogatása; Accelerator, az innovációs tevékenységek késői szakaszai és a piaci bevezetés közötti finanszírozási szakadék áthidalása az áttörést jelentő, piacteremtő innovációk hatékony alkalmazása és a vállalkozások felfuttatása érdekében, amennyiben a piac nem nyújt életképes finanszírozási lehetőségeket; valamint további tevékenységek, például pénzdíjak, ösztöndíjak és a vállalkozások szempontjából hozzáadott értékek képviselő szolgáltatások.

b)Európai innovációs ökoszisztémák

Beavatkozási területek: kapcsolatteremtés a regionális és nemzeti szinten működő innovációs szereplőkkel, valamint a tagállamok és társult országok közös, határokon átnyúló innovációs programjai végrehajtásának támogatása az innovációt elősegítő humán készségek fejlesztésétől kezdve a kutatási és innovációs cselekvésekig az európai innovációs rendszer hatékonyságának javítása érdekében. Ez kiegészíti az ERFA által az innovációs ökoszisztémák és az intelligens szakosodáshoz kapcsolódó régióközi partnerségek számára nyújtott támogatást.

c)Európai Innovációs és Technológiai Intézet

Beavatkozási területek: a fenntartható innovációs ökoszisztémák megerősítése Európa-szerte; vállalkozói és innovációs készségek fejlesztésének előmozdítása az egész életen át tartó tanulás összefüggésében, valamint az uniós egyetemek vállalkozói szempontú átalakítása; a globális társadalmi kihívások kezelését célzó új megoldások piaci bevezetése; szinergiák és hozzáadott érték a Horizont Európán belül.

4. Az Európai Kutatási Térség megszilárdítása

A 4. cikkel összhangban ez a rész a következő tevékenységeken keresztül optimalizálja a program megvalósítását, hogy az minél nagyobb hatást váltson ki a megerősödött Európai Kutatási Térségben. Emellett hozzájárul a program 3. cikkben ismertetett egyéb egyedi célkitűzéseinek megvalósításához. Amellett, hogy az egész program támaszául szolgál, ez a rész olyan tevékenységeket támogat, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Európában nagyobb hangsúlyt kapjon a tudásalapú társadalom, az innováció és a nemek közötti egyenlőség, valamint ahhoz, hogy Európa a globális verseny élvonalában legyen; ennek érdekében Európa-szerte optimalizálja a nemzeti erősségeket és potenciált egy jól működő Európai Kutatási Térségben, ahol a tudás és a magasan képzett munkaerő szabadon áramlik, ahol a tájékozott állampolgárok értik a K+I eredményeit, bíznak bennük, és azok az egész társadalom javát szolgálják, valamint ahol az uniós szakpolitikák – köztük a kutatási és innovációs szakpolitikával – kiváló színvonalú tudományos bizonyítékokon alapulnak.

Beavatkozási területek: a kiválóság megosztása; az európai kutatási és innovációs rendszer megreformálása és fejlesztése.

II. MELLÉKLET

A CSELEKVÉSEK TÍPUSAI

E program végrehajtása korlátozott számú cselekvéstípus alkalmazásával történik, amelyeket jól elkülöníthető célkitűzések és feltételek jellemeznek.

A cselekvések fő típusai a következők:

–Kutatási és innovációs cselekvések: elsősorban olyan tevékenységeket foglalnak magukban, amelyek új ismeretek létrehozására és/vagy egy új, illetve jobb minőségű technológia, termék, eljárás, szolgáltatás vagy megoldás megvalósíthatóságának vizsgálatára irányulnak. Ez kiterjedhet alapkutatásra, alkalmazott kutatásra, technológiák fejlesztésére és integrálására, prototípusok tesztelésére és validálására laboratóriumi vagy szimulált környezetben;

–Innovációs cselekvések: elsősorban olyan tevékenységeket foglalnak magukban, amelyek közvetlenül új, módosított vagy jobb minőségű termékek, eljárások vagy szolgáltatások terveinek és kialakításmódjának megtervezésére, elkészítésére irányulnak, és amelyeknek része lehet a prototípusgyártás, a tesztelés, a demonstrációs tevékenységek, a kísérleti bevezetés, a nagyléptékű termékhitelesítés és a piaci elterjesztés;

–Innovációs és piaci bevezetésre irányuló cselekvések: olyan innovációs cselekvéseket és más tevékenységeket foglalnak magukban, amelyek szükségesek valamely innováció piaci bevezetéséhez, ideértve a vállalkozások felfuttatását és a Horizont Európa keretében nyújtott vegyesfinanszírozást (a vissza nem térítendő támogatáshoz hasonló formában történő finanszírozás és a magánfinanszírozás ötvözete);

–Az EKT hatáskörébe tartozó felderítő kutatás: kutatásvezető irányításával végrehajtott kutatási cselekvések, amelyek gazdaintézménye egy vagy több kedvezményezett (csak az EKT esetében);

–Képzéshez és mobilitáshoz kapcsolódó cselekvések: országok és – adott esetben – ágazatok, illetve tudományágak közötti mobilitás révén a kutatók készségeinek, ismereteinek és karrierlehetőségeinek fejlesztésére irányuló cselekvések;

–Program-társfinanszírozási cselekvések: az uniós finanszírozó szervektől eltérő, kutatási és innovációs programokat irányító és/vagy finanszírozó szervezetek által létrehozott és/vagy végrehajtott tevékenységi programok számára társfinanszírozást nyújtó cselekvések. A szóban forgó tevékenységi programok támogathatnak hálózatépítési és koordinációs, kutatási, innovációs, kísérleti, innovációs és piaci bevezetésre irányuló cselekvéseket, képzéshez és mobilitáshoz kapcsolódó cselekvéseket, a tudatosságnövelést és a kommunikációt, a terjesztést és a hasznosítást, illetve ezek kombinációját, amennyiben azokat közvetlenül az említett szervezetek vagy olyan harmadik felek hajtják végre, amelyek számára utóbbiak releváns pénzügyi támogatást nyújthatnak vissza nem térítendő támogatás, közbeszerzés, illetve a Horizont Európa keretében nyújtott vegyesfinanszírozás formájában.

–A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzésekre irányuló cselekvések: elsődlegesen ajánlatkérő szervnek vagy ajánlatkérőnek minősülő kedvezményezettek által megvalósított, kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzésre irányuló cselekvések;

–Innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzéseket célzó cselekvések: elsődlegesen ajánlatkérő szervnek vagy ajánlatkérőnek minősülő kedvezményezettek által megvalósított, innovatív megoldásokra irányuló közös vagy összehangolt közbeszerzéseket célzó cselekvések;

–Koordinációs és támogatási cselekvések: a kutatási és innovációs tevékenységek kivételével a program célkitűzéseinek megvalósításához hozzájáruló cselekvések, például szabványosítás, terjesztés, tudatosságnövelés és kommunikációs, hálózatos együttműködési, koordinációs és támogatási szolgáltatások, szakpolitikai párbeszédek, kölcsönös tanulás és tanulmánykészítés;

–Ösztönző pénzdíjak: a munka végrehajtását megelőzően történő célmeghatározás révén adott területeken történő beruházást ösztönző pénzdíjak;

–Elismerést kifejező pénzdíjak: a múltbeli eredményeket és a kiváló munkát utólag jutalmazó pénzdíjak;

Közbeszerzések: a program azon részeinek végrehajtására irányulnak, amelyek az Unió stratégiai érdekeihez és autonómiájához kapcsolódnak, valamint sor kerül bizottsági célokat szolgáló, tanulmánykészítésre, termékekre, szolgáltatásokra és képességek fejlesztésére irányuló közbeszerzések kiírására is; a közbeszerzés olyan kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés vagy innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzés formáját is öltheti, amelyet a Bizottság vagy a finanszírozó szervek saját nevükben vagy tagállamok vagy társult országok ajánlatkérő szerveivel vagy ajánlatkérőivel közösen hajtanak végre.

***

–Közvetett cselekvések: olyan kutatási és innovációs tevékenységek, amelyekhez az Unió pénzügyi támogatást nyújt, és amelyeket résztvevők hajtanak végre;

–Közvetlen cselekvések: a Bizottság által Közös Kutatóközpontja (JRC) révén végrehajtott kutatási és innovációs tevékenységek.

***

III. MELLÉKLET

PARTNERSÉGEK

Az európai partnerségek kiválasztása, végrehajtása, nyomon követése, értékelése és fokozatos kivezetése a következő kritériumok alapján történik:

1. Kiválasztás:

a)Arra vonatkozó bizonyítékok, hogy az európai partnerség hatékonyabb módon képes megvalósítani a program vonatkozó célkitűzéseit, különösen az EU és polgárai számára egyértelmű hatások kiváltása terén és tekintettel a globális kihívások kezelésére, a kutatási és innovációs célkitűzések megvalósítására, az Unió versenyképességének biztosítására, az Európai Kutatási és Innovációs Térség megerősítéséhez való hozzájárulásra és a nemzetközi vállalások teljesítésére.

Az EUMSZ 185. cikke alapján létrehozott intézményesített európai partnerségek esetében az uniós tagállamok legalább 50 %-ának részvétele kötelező.

b)Az európai partnerség koherenciája és szinergiái az uniós kutatási és innovációs környezettel.

c)Az európai partnerség átláthatósága és nyíltsága a prioritások és célkitűzések azonosítása tekintetében, valamint a különböző ágazatokból érkező, adott esetben nemzetközi partnerek és érdekelt felek bevonása.

d)Az európai partnerség addicionalitásának és irányultságának bemutatása, beleértve az európai partnerség céljával kapcsolatos közös jövőképet is. Ez a jövőkép többek között a következőkre terjed ki:

–konkrét időkereteken belül mérhető várható eredmények, teljesítések és hatások – többek között az Európa számára képviselt fő gazdasági érték – azonosítása;

–a várható minőségi és mennyiségi multiplikátorhatások bemutatása;

–a végrehajtás rugalmasságát biztosító, valamint a változó szakpolitikai vagy piaci igényekhez, illetve tudományos fejleményekhez történő alkalmazkodásra irányuló megközelítések;

–a kilépési stratégiára és a fokozatos kivezetésre vonatkozó intézkedések.

e)A partnerek hosszú távú kötelezettségvállalásának – többek között a köz- és/vagy magánberuházások minimális arányának – előzetes bemutatása.

Intézményesített európai partnerségek esetében az Uniótól eltérő partnerek pénzügyi és/vagy természetbeni hozzájárulása legalább 50 %, és elérheti az európai partnerség összesített költségvetési kötelezettségvállalásainak 75 %-át. Minden egyes intézményesített európai partnerség esetében az Uniótól eltérő partnerek hozzájárulásának egy része pénzügyi hozzájárulás formáját ölti.

2. Végrehajtás:

a)Rendszerszintű megközelítés, amely a kutatási és innovációs tevékenységekre – köztük a piaci bevezetéshez és a jogszabályokban vagy a szakpolitikákban való megjelenéshez kapcsolódó tevékenységekre – irányuló közös pályázati felhívásokon túlmutató közös cselekvések rugalmas végrehajtása révén biztosítja az európai partnerség várható hatásainak elérését.

b)Megfelelő intézkedések, amelyek biztosítják a kezdeményezés folyamatos nyíltságát és az átláthatóságot a végrehajtás során, különösen a prioritások meghatározása és a pályázati felhívásokban való részvétel, az Unió láthatósága, a kommunikációs és tájékoztatási intézkedések, valamint az eredmények terjesztése és hasznosítása tekintetében, ideértve az egész értékláncra vonatkozó, egyértelmű nyílt hozzáférési/felhasználói stratégiát.

c)Koordináció és/vagy közös tevékenységek más olyan releváns kutatási és innovációs kezdeményezésekkel, amelyek hatékony szinergiákat biztosítanak.

d)Minden egyes partner részéről a kezdeményezés teljes időtartama alatt érvényes, jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalások, különösen a pénzügyi hozzájárulások tekintetében.

e)Az intézményesített európai partnerség esetében az uniós szakpolitikák vagy programok kidolgozása, végrehajtása és nyomon követése céljából az eredményekhez és a cselekvéshez kapcsolódó egyéb információkhoz való hozzáférés biztosítása a Bizottság számára. 

3. Nyomon követés:

a)A 45. cikkben meghatározott követelményeknek megfelelő nyomonkövetési rendszer, amely nyomon követi az egyedi szakpolitikai célok/célkitűzések, teljesítések és fő teljesítménymutatók felé tett előrehaladást és lehetővé teszi az eredményeknek és hatásoknak, valamint a korrekciós intézkedések esetleges szükségességének későbbi értékelését.

b)A mennyiségi és minőségi multiplikátorhatásokra, valamint a pénzügyi és természetbeni hozzájárulásokra, a láthatóságra és a nemzetközi környezetben való elhelyezkedésre, továbbá a magánszektorbeli beruházások kutatási és innovációs kockázataira gyakorolt hatásra vonatkozó célzott jelentéstétel.

4. értékelés, fokozatos kivezetés és megújítás:

a)A meghatározott célok és fő teljesítménymutatók tekintetében uniós és nemzeti szinten elért hatások értékelése a 47. cikkben meghatározott programértékelés során, ideértve a jövőbeli cselekvések esetében alkalmazandó leghatékonyabb szakpolitikai beavatkozási mód értékelését; valamint az európai partnerség esetleges megújításának az európai partnerségek és a szakpolitikai prioritások kontextusában való elhelyezése.

b)Megfelelő intézkedések, amelyek biztosítják a megállapodás szerinti feltételek és ütemezés szerinti fokozatos kivezetést a nemzeti vagy más uniós programok révén történő esetleges további transznacionális finanszírozás sérelme nélkül.

IV. MELLÉKLET

SZINERGIÁK MÁS PROGRAMOKKAL

1.Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalappal és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alappal (közös agrárpolitika – KAP) fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

a)a „Mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság” európai innovációs partnerség 1 keretében sor kerüljön az EU mezőgazdasági ágazatához és vidéki térségeihez kapcsolódó kutatási és innovációs szükségletek azonosítására, és azokat a program stratégiai kutatási és innovációs tervezési folyamata során, valamint a munkaprogramokban figyelembe vegyék;

b)a KAP a lehető legjobb módon használja fel a kutatási és innovációs eredményeket, és mozdítsa elő az – egyebek mellett a kutatási és innovációs keretprogramok által finanszírozott projektekből és a „Mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság” európai innovációs partnerségből származó – innovatív megoldások alkalmazását, végrehajtását és bevezetését;

c)az EMVA támogassa a program eredményeiből származó azon ismeretek és megoldások alkalmazását és terjesztését, amelyek dinamikusabb mezőgazdasági ágazatot és a vidéki térségek fejlesztése tekintetében új lehetőségeket eredményeznek.

2.Az Európai Tengerügyi és Halászati Alappal (ETHA) fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

a)a program és az ETHA nagy mértékben összekapcsolódjanak, mivel a tengeri és tengerhasznosítási politika területén az uniós kutatási és innovációs szükségletek a program stratégiai kutatási és innovációs tervezési folyamatán keresztül rajzolódnak majd ki;

b)az ETHA támogassa az új technológiák, valamint az innovatív termékek, eljárások és szolgáltatások bevezetését, különösen azokét, amelyek a program eredményeként jönnek létre a tengeri és tengerhasznosítási politika területén; az ETHA emellett mozdítsa elő a terepen történő adatgyűjtést és az adatok feldolgozását, és terjessze a program keretében támogatott releváns cselekvések eredményeit, ami hozzájárul a közös halászati politika, az integrált tengerpolitika és a nemzetközi óceánpolitikai irányítás végrehajtásához.

3.Az Európai Regionális Fejlesztési Alappal (ERFA) fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

a)az Európai Kutatási Térség megerősítése érdekében az ERFA-ból és a programból származó kombinált finanszírozásra vonatkozó intézkedések olyan tevékenységek támogatására szolgáljanak, amelyek összekapcsolják az intelligens szakosodási stratégiákat a nemzetközi kutatási és innovációs kiválósággal, ideértve a közös transzregionális/transznacionális programokat és a páneurópai kutatási infrastruktúrákat is;

b)az ERFA többek között a regionális és helyi kutatási és innovációs ökoszisztémák fejlesztésére és megerősítésére, valamint az ipari átalakulásra összpontosítson, ideértve a kutatási és innovációs keretprogramokból származó eredmények, valamint új technológiák és innovatív megoldások átvételének és bevezetésének az ERFA révén történő támogatását is.

4.Az Európai Szociális Alap Plusszal (ESZA+) fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

a)az ESZA+ nemzeti és regionális programok révén képes legyen a program által támogatott innovatív képzési programok elterjesztésére és bővítésére annak érdekében, hogy az emberek szert tehessenek a jövőbeli munkahelyek betöltéséhez szükséges készségekre és képességekre;

b) az Európai Kutatási Térség megerősítése érdekében az ESZA+-ból származó kiegészítő finanszírozásra vonatkozó intézkedések felhasználhatók legyenek a humán tőke fejlesztését előmozdító tevékenységek támogatására a kutatás és az innováció területén;

c)az Európai Szociális Alap Plusz egészségügyi ága elősegítse az innovatív technológiák, valamint az új üzleti modellek és megoldások általános alkalmazását, különösen a programokból származók tekintetében, hogy ily módon hozzájáruljon a tagállamok innovatív, hatékony és fenntartható egészségügyi rendszereihez, valamint megkönnyítse az európai polgárok jobb és biztonságosabb egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését.

5.Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel (CEF) fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

a)a program stratégiai kutatási és innovációs tervezési folyamata során megtörténjen az uniós közlekedési, energiaügyi és digitális ágazat területén meglévő kutatási és innovációs szükségletek azonosítása és meghatározása;

b)a CEF támogassa az új innovatív technológiák és megoldások széles körű bevezetését és alkalmazását a közlekedés, az energiaügy és a digitális fizikai infrastruktúrák területén, különösen azok tekintetében, amelyek a kutatási és innovációs keretprogramok eredményeként jönnek létre;

c)könnyebben megvalósuljon a keretprogram és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz projektjei közötti információ- és adatcsere, például a keretprogram azon magas piaci felkészültséggel rendelkező technológiáinak kiemelése által, amelyek bevezetése a CEF segítségével tovább javítható.

6.A Digitális Európa programmal (DEP) fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

a)a program és a DEP által kezelt számos tematikus terület közötti összefüggések ellenére a támogatandó cselekvések típusai, várható eredményei és beavatkozási logikái eltérőek legyenek és kiegészítsék egymást;

b)a program stratégiai kutatási és innovációs terveiben sor kerüljön a digitális aspektusokhoz kapcsolódó kutatási és innovációs szükségletek azonosítására és meghatározására, ami magában foglalja a nagy teljesítményű számítástechnika, a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság terén megvalósuló kutatást és innovációt, a digitális és az egyéb alaptechnológiák ötvözését, valamint a nem technológiai innovációkat; az áttörést jelentő innovációkat bevezető vállalatok felfutásának támogatását, amelyek közül több is kombinálja a digitális és fizikai technológiákat; a digitális integrációt a „Globális kihívások és ipari versenyképesség” pillér egésze tekintetében; valamint a digitális kutatási infrastruktúrák támogatását;

c)a DEP a nagy teljesítményű számítástechnika, a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság és a korszerű digitális készségek területén a nagy léptékű digitális kapacitás- és infrastruktúraépítésre összpontosítson annak érdekében, hogy Európa-szerte széles körben elterjedjenek és bevezetésre kerüljenek az uniós kontextusban kritikus fontosságúnak tekinthető, már meglévő vagy tesztelt innovatív digitális megoldások a közérdekű területeken (például az egészségügy, a közigazgatás, az igazságügy és az oktatás), illetve a piaci hiányosságokkal küzdő területeken (mint például a vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások – digitalizálása); a DEP végrehajtására elsősorban az európai szinten megosztandó digitális kapacitásba, valamint a digitális egységes piac fejlesztése részeként az interoperabilitást és a szabványosítást támogató uniós szintű cselekvésekbe történő, a tagállamokkal folytatott – különösen közös közbeszerzések formájában megvalósuló – összehangolt és stratégiai beruházások révén kerüljön sor;

d)a DEP kapacitásait és infrastruktúráit valamennyi ágazatban és tudományágban bocsássák a kutatási és innovációs közösség rendelkezésére, többek között a program keretében támogatott tevékenységek tekintetében, ideértve a tesztelést, a kísérletezést és a demonstrációt;

e)a DEP fokozatosan vegye át és vezesse be a program révén kifejlesztett új digitális technológiákat;

f)a programnak a készségekre és kompetenciákra irányuló – többek között az Európai Innovációs és Technológiai Intézethez tartozó „Digital” TIT közös helymegosztási központjaiban nyújtott – képzési programok fejlesztését célzó kezdeményezéseit kiegészítse a Digitális Európa program által támogatott, fejlett digitális készségek terén megvalósuló kapacitásépítés;

g)a két program stratégiai programozása és működési eljárásai tekintetében álljanak rendelkezésre szilárd és összehangolt koordinációs mechanizmusok, továbbá irányítási struktúráikban kapjanak szerepet az érintett bizottsági szolgálatok, valamint a programok különböző részei által érintett egyéb szereplők.

7.Az Egységes piac programmal fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

a)az Egységes piac program foglalkozzon a kkv-kat érintő piaci hiányosságokkal, és ösztönözze a vállalkozószellemet, valamint a vállalkozások alapítását és növekedését; teljes kiegészítő jelleg álljon fenn az Egységes piac program és a jövőbeni Európai Innovációs Tanács innovatív vállalkozásokra irányuló cselekvései között, valamint a kkv-k számára nyújtott támogatási szolgáltatások területén, különösen abban az esetben, ha a piac nem nyújt életképes finanszírozási lehetőségeket;

b) az Enterprise Europe Network a többi, már meglévő kkv-támogató struktúrához (mint például a nemzeti kapcsolattartó pontok és az innovációs ügynökségek) hasonlóan támogatási szolgáltatásokat nyújthasson az Európai Innovációs Tanács égisze alatt.

8.A LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai programmal (LIFE) fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

a program stratégiai kutatási és innovációs tervezési folyamata során megtörténjen az uniós környezetvédelmi, éghajlat-politikai és energiaügyi kihívások kezeléséhez kapcsolódó kutatási és innovációs szükségletek azonosítása és meghatározása; a LIFE továbbra is katalizátorként működjön az uniós környezetvédelmi, éghajlat- és energiapolitika megvalósítása, valamint a vonatkozó jogszabályok végrehajtása során, többek között a program kutatási és innovációs eredményeinek átvétele és alkalmazása révén, valamint azáltal, hogy hozzájárul azok nemzeti és (transz)regionális szintű bevezetéséhez azokon a területeken, ahol mindez segíthet a környezetvédelemhez, az éghajlat-változáshoz vagy a tiszta energiára való áttéréshez kapcsolódó kérdések kezelésében; a LIFE mindemellett ösztönözze a programmal fennálló szinergiákat azáltal, hogy az értékelés során jutalommal díjazza a program eredményeinek átvételére is kiterjedő pályázatokat; a standard LIFE-cselekvéseket tartalmazó projektek támogassák az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politika végrehajtásához szükséges olyan megfelelő technológiák, illetve módszerek kifejlesztését, tesztelését vagy demonstrációját, amelyek széles körű bevezetésére később más forrásokból – többek között a program révén – történő finanszírozás segítségével lehetőség nyílhat; a program Európai Innovációs Tanácsa támogatást nyújthasson a potenciálisan a LIFE-projektek végrehajtásából eredő új, áttörést jelentő ötletek felfuttatásához és piaci terjesztéséhez.

9.Az Erasmus programmal fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

a)a program és az Erasmus program együttes forrásait az európai felsőoktatási intézmények megerősítésére és korszerűsítésére irányuló tevékenységek támogatására fordítsák; a program kiegészítse az Erasmus program által az „Európai Egyetemek” kezdeményezéshez nyújtott támogatást, különös tekintettel annak kutatási dimenziója tekintetében, az oktatás, a kutatás és az innováció területére irányuló új, közös és integrált, hosszú távú és fenntartható stratégiák tudományágakon és ágazatokon átnyúló megközelítések alapján történő kidolgozásának részeként, ily módon hozzájárulva a tudásháromszög megvalósításához és a gazdasági növekedés fellendítéséhez;

b)a program és az Erasmus program ösztönözze az oktatás és a kutatás integrációját azáltal, hogy megkönnyíti a felsőoktatási intézmények számára a közös oktatási, kutatási és innovációs stratégiák kidolgozását és felállítását, a legújabb kutatási eredményeknek és gyakorlatoknak az oktatás részére történő rendelkezésre bocsátását annak érdekében, hogy valamennyi diák, felsőoktatási dolgozó és különösen kutató számára elérhetőek legyenek az aktív kutatási tapasztalatok, valamint a felsőoktatás, a kutatás és az innováció integrálására irányuló egyéb tevékenységek támogatását.

10.Az európai űrprogrammal fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

a)a program stratégiai kutatási és innovációs tervezési folyamata részeként sor kerüljön az űrpolitikán belüli upstream és downstream ágazathoz kapcsolódó kutatási és innovációs szükségletek azonosítására és meghatározására; a Horizont Európa keretében végrehajtott űrkutatási cselekvéseket a szervezetek beszerzései és támogathatósága tekintetében – adott esetben – az űrprogram rendelkezéseivel összhangban hajtsák végre;

b)az európai űrprogram által közjavakként rendelkezésre bocsátott űradatokat és szolgáltatásokat – a keretprogramban is – áttörést jelentő megoldások kidolgozására használják fel a kutatás és az innováció révén, különösen a fenntartható élelmiszerek és természeti erőforrások, az éghajlatváltozás nyomon követése, az intelligens városok, az automatizált járművek, a biztonság és a katasztrófavédelem területén;

c)a Kopernikusz-adatokhoz és -információkhoz való hozzáférést nyújtó szolgáltatások hozzájáruljanak az európai nyílt tudományosadat-felhőhöz, és ezáltal megkönnyítsék a kutatók és tudósok számára a Kopernikusz-adatokhoz való hozzáférést; a kutatási infrastruktúrák, különösen a lokális megfigyelőhálózatok, a Kopernikusz-szolgáltatásokat lehetővé tévő lokális megfigyelési infrastruktúra alapvető elemeit képezzék, és így hozzáférjenek a Kopernikusz-szolgáltatások által nyújtott információkhoz.

11.A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközzel (a továbbiakban: külső eszköz) fennálló szinergiák biztosítják az összhangra való törekvést egyfelől a program harmadik országok részvételével megvalósuló kutatási és innovációs tevékenységei, valamint a célzott nemzetközi együttműködési cselekvések, másfelől a külső eszköz keretében megvalósuló, piaci bevezetésre és kapacitásépítésre irányuló párhuzamos cselekvések között a program stratégiai kutatási és innovációs tervezési folyamata során együttesen azonosított szükségletek és beavatkozási területek közös meghatározása alapján.

12.A Belső Biztonsági Alappal és az Integrált Határigazgatási Alap keretében működő határigazgatási eszközzel fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

a)a program stratégiai kutatási és innovációs tervezési folyamata során megtörténjen a biztonság és az integrált határigazgatás területén felmerülő kutatási és innovációs szükségletek azonosítása és meghatározása;

b)a Belső Biztonsági Alap és az Integrált Határigazgatási Alap támogassa az innovatív új technológiák és megoldások bevezetését, különösen azokét, amelyek a kutatási és innovációs keretprogramok eredményeként jönnek létre a biztonsági kutatás területén.

13.Az InvestEU Alappal fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

a)a program saját költségvetéséből biztosítsa az innovátorok részére a Horizont Európa program keretében vagy az EIC által nyújtott vegyesfinanszírozást, amelyet magas szintű kockázat jellemez, és amelyre vonatkozóan adott esetben a piac nem nyújt megfelelő életképes és fenntartható finanszírozást, továbbá ezzel egyidejűleg az InvestEU támogatásával pénzeszközök és közvetítők révén gondoskodjon a megfelelő koordinációról a vegyesfinanszírozás magánfinanszírozási részének hatékony célba juttatása és kezelése érdekében;

b) a kutatásra és az innovációra, valamint a kkv-kra szánt finanszírozási eszközöket egy csoportban kezeljék az InvestEU Alap keretében, különösen egy célzott K+I tematikus kereten keresztül, valamint az innovatív vállalkozásokra irányuló kkv-támogatási keret égisze alatt bevezetett termékek révén, ily módon segítve egyúttal a program célkitűzéseinek megvalósítását.

14.A kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében működő innovációs alappal (a továbbiakban: innovációs alap) fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

a) az innovációs alap kifejezetten az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák és eljárások innovációját célozza – ideértve a környezetvédelmi szempontból biztonságos szén-dioxid-leválasztást és -felhasználást, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez –, emellett pedig a magas szén-dioxid-kibocsátású termékeket helyettesítő termékekre irányuljon, járuljon hozzá a CO2 környezetvédelmi szempontból biztonságos leválasztását és geológiai tárolását célzó projektek kiépítésének és működtetésének ösztönzéséhez, valamint az innovatív megújulóenergia- és energiatárolási technológiák előmozdításához;

b)a program finanszírozza azon technológiák fejlesztését és demonstrációját, amelyek képesek megvalósítani az EU dekarbonizációs, energiaügyi és ipari átalakulással kapcsolatos célkitűzéseit, különösen a 2. pillér keretében;

c)a kiválasztási és odaítélési kritériumok teljesítésétől függően az innovációs alap támogatást nyújthasson azon támogatható projektek demonstrációs szakasza során, amelyek adott esetben támogatásban részesültek a kutatási és innovációs keretprogramokból.

15.Az Euratom kutatási és képzési programmal fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

a)a program és az Euratom kutatási és képzési program átfogó cselekvéseket dolgozzon ki az oktatás és a képzés támogatására (ideértve a Marie Skłodowska-Curie-cselekvéseket) azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak a vonatkozó készségek fenntartásához és fejlesztéséhez Európában;

b)a program és az Euratom kutatási és képzési program olyan közös kutatási cselekvéseket dolgozzon ki, amelyek az ionizáló sugárzás nem energiatermelési célú alkalmazásai biztonságos és védett használatának több területet érintő vonatkozásaira összpontosítanak olyan ágazatokban, mint az orvostudomány, az ipar, a mezőgazdaság, az űrkutatás, az éghajlatpolitika, a biztonság és a vészhelyzeti felkészültség, valamint a nukleáris tudomány hozzájárulásai.

16.Az Európai Védelmi Alappal fennálló szinergiák a polgári és védelmi kutatás javát szolgálják. A szükségtelen átfedéseket kizárják.

V. MELLÉKLET

KULCSFONTOSSÁGÚ HATÁSÚTVONAL-MUTATÓK

A keretprogram célkitűzéseinek megvalósítása tekintetében a program teljesítményének nyomon követését hatásútvonalak és kapcsolódó kulcsfontosságú hatásútvonal-mutatók strukturálják. A hatásútvonalak időérzékenyek: különbséget kell tenni a rövid távúak, a középtávúak és a hosszú távúak között. A hatásútvonal-mutatók helyettesítő mutatóként szolgáltatnak információt a kutatási és innovációs (K+I) hatások egyes típusai felé tett előhaladásról a keretprogram szintjén. A program egyes részei különböző mértékben és különböző mechanizmusok révén járulnak hozzá ezekhez a mutatókhoz. Szükség esetén további mutatók használhatók a program egyes részeinek nyomon követéséhez.

A kulcsfontosságú hatásútvonal-mutatókat alátámasztó mikroadatok gyűjtése a program valamennyi része és az összes végrehajtási mechanizmus tekintetében központilag irányított és összehangolt módon, a megfelelő részletességi szinten és a kedvezményezettek számára minimális jelentési teher mellett történik.

Tudományos hatásútvonal-mutatók

A programnak várhatóan lesz tudományos hatása a következők révén: magas színvonalú új ismeretek létrehozása, a humán tőke erősítése a kutatás és az innováció területén, valamint az ismeretterjesztés és a nyílt tudomány előmozdítása. A szóban forgó hatás felé tett előrehaladás nyomon követése az alábbi három kulcsfontosságú hatásútvonal mentén meghatározott helyettesítő mutatók segítségével történik.

Társadalmi hatásútvonal-mutatók

A programnak várhatóan lesz társadalmi hatása a következők révén: az uniós szakpolitikai prioritások kezelése a K+I segítségével, az előnyök és a hatások K+I küldetéseken keresztül történő biztosítása, valamint az innováció társadalmi elterjedésének erősítése. A szóban forgó hatás felé tett előrehaladás nyomon követése az alábbi négy kulcsfontosságú hatásútvonal mentén meghatározott helyettesítő mutatók segítségével történik.

Gazdasági/innovációs hatásútvonal-mutatók

A programnak várhatóan lesz gazdasági/innovációs hatása a következők révén: a vállalkozások létrehozásának és növekedésének befolyásolása, közvetlen és közvetett munkahelyek teremtése, valamint a kutatási és innovációs beruházások mozgósítása. A szóban forgó hatás felé tett előrehaladás nyomon követése az alábbi három kulcsfontosságú hatásútvonal mentén meghatározott helyettesítő mutatók segítségével történik.

(1)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a „Mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság” európai innovációs partnerségről (COM(2012) 79 final).