EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg,2018.4.17.

COM(2018) 209 final

2018/0103(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról, az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletének módosításáról, valamint a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 98/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

{SWD(2018) 104 final}

{SWD(2018) 105 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A robbanóanyag-prekurzorok olyan vegyi anyagok, amelyek törvényes célokra felhasználhatók, de vissza lehet élni velük robbanóanyagok előállítása céljából. A robbanóanyagok tiltott előállításának megakadályozása érdekében a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 98/2013/EU rendelet 1 (a továbbiakban: a rendelet) korlátozza a kiválasztott robbanóanyag-prekurzoroknak a lakosság rendelkezésére bocsátását, lakossági behozatalát, birtoklását és használatát, valamint a gyanús tranzakciók bejelentésére vonatkozó szabályokat határoz meg.

A rendelet 2013. március 1-jei 2 hatálybalépését követően csökkent a nyilvános fogyasztás piacán elérhető robbanóanyag-prekurzorok mennyisége. A tagállamok emellett arról számoltak meg, hogy növekszik a bejelentett gyanús tranzakciók, hiányok és lopások száma. A robbanóanyag-prekurzorokat azonban továbbra is használják robbanóanyagok tiltott előállítására. Ilyen „házi készítésű robbanóanyagokat” használtak az EU-n belüli terrortámadások túlnyomó többségénél, így a 2004-es madridi, a 2005-ös londoni, a 2015-ös párizsi, a 2016-os brüsszeli, valamint a 2017-es manchesteri és Parsons Green-i terrortámadáskor. A házi készítésű robbanóanyagokkal elkövetett támadások a felelősek az elmúlt évtizedekben elkövetett ilyen támadások áldozatainak nagy többségéért is.

Az uniós szintű korlátozások és ellenőrzések meghatározásával a rendelet célja, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsen valamennyi érintett vállalat számára. A rendelet azonban csak részben érte el ezt, mivel különböző szintű korlátozásokat tesz lehetővé a tagállamokban. Ez nem biztosítja a lehető legegységesebb szabályokat a gazdasági szereplők számára. Továbbá nem garantálja a lakosság biztonságának megfelelő szintű védelmét. Beszámolók szerint a bűnözők az enyhébb korlátozásokat alkalmazó tagállamokban kísérelnek meg robbanóanyag-prekurzorokhoz jutni, vagy pedig az interneten, ahol nem minden esetben alkalmazzák a rendeletet.

A meglévő korlátozások és ellenőrzések nem bizonyultak elegendőnek a házi készítésű robbanóanyagok tiltott előállításának megakadályozásához. Például a tranzakciók nyilvántartásba vételére vonatkozó követelménye nem riasztja el a bűnözőket a robbanóanyag-prekurzorok megszerzésétől, és nem akadályozza meg őket abban. Jogi személyek szintén megszerezhetnek olyan robbanóanyag-prekurzorokat, amelyekre szakmailag nincsen szükségük. A rendelet hatálybalépése óta a fenyegetés is megváltozott. A terroristák új taktikákat alkalmaznak, valamint új recepteket és bombakészítési technikákat dolgoznak ki, amelyek célja, hogy – legalább részben – kijátsszák a meglévő korlátozásokat és ellenőrzéseket.

Továbbá a rendelet nem tartalmaz olyan előírásokat, amelyek megkönnyítik annak betartását és végrehajtását. Ez hozzájárul ahhoz, hogy az ellátási lánc mentén számos rendszerszintű hiányosság jelentkezik: nem minden szereplő van tisztában a rendelet szerinti kötelezettségekkel és nem minden gazdasági szereplő végez ellenőrzéseket a megfelelés biztosítása céljából. Emellett az ellenőrzéseket nem minden tagállamban végzik szisztematikusan. Végezetül a rendelet nem eléggé egyértelmű több általa meghatározott kötelezettség tekintetében, ideértve azokat is, amelyek célja az információtovábbítás biztosítása az ellátási lánc mentén. E rendeletjavaslat célja, hogy a rendelet erősítésével és pontosításával kezelje a fenti problémákat. A Bizottság ezzel egyidejűleg folytatja a robbanóanyag-prekurzorok visszaélésszerű felhasználásának csökkentésére és az ilyen anyagoknak a belső piacon történő szabad mozgása előtti akadályok megszüntetésére irányuló nem jogalkotási munkát, különösen a prekurzorokkal foglalkozó állandó bizottság által végzett tevékenység folytatása, valamint – a rendeletben adott megbízatásnak megfelelően – az iránymutatások finomítása és naprakésszé tétele révén.

E kezdeményezés a célravezető szabályozás (REFIT) program hatálya alá tartozik. A REFIT-platform véleménye elismerte a rendelet eltérő alkalmazásából eredő fenti problémákat, és azt ajánlotta, hogy használják ki a lehetőségeket az egységes alkalmazásának biztosítására elsősorban annak révén, hogy közös engedélyezési feltételeket és kritériumokat állapítanak meg, valamint tisztázzák az ellátási lánc szereplőire vonatkozó követelményekkel kapcsolatos félreérthető pontokat.

•A javaslat intézményi háttere

A robbanóanyagok biztonságának fokozására irányuló 2008. évi uniós cselekvési tervben 3 szakpolitikai prioritásként azonosították a robbanóanyag-prekurzorok piaci elérhetőségének szabályozását. A cselekvési terv elfogadását követően az Európai Bizottság felállította a prekurzorokkal foglalkozó állandó bizottságot, egy olyan szakértői csoportot, amely a tagállami hatóságok, valamint a vegyipari és kiskereskedelmi érdekelt felek szakértőit tömöríti. A prekurzorokkal foglalkozó állandó bizottság ajánlásai és a lehetséges szakpolitikai alternatívák eredménye 4 alapján a Bizottság 2010-ben a robbanóanyag-prekurzorról szóló rendeletjavaslatot 5 fogadott el. 2013. január 15-én elfogadták a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 98/2013/EU rendeletet (a továbbiakban: a rendelet).

A Bizottság által 2015 áprilisában elfogatott európai biztonsági stratégia 6 ismételten hangsúlyozta az ilyen korlátozások és ellenőrzések jelentőségét a terrorista hálózatok tevékenységeinek meghiúsítása tekintetében, mivel azok megnehezítik a célpontok megtámadását, valamint a veszélyes anyagokhoz való hozzájutást és azok bevetését.

A 2015. november 13-i párizsi és a 2016. március 22-i brüsszeli támadásokat követően a Bizottság hangsúlyozta a tűzfegyverek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme és használata elleni uniós cselekvési tervben 7 és az európai biztonsági stratégiának a terrorizmus elleni küzdelem érdekében történő megvalósításáról szóló közleményben 8 , hogy a robbanóanyag-prekurzorok továbbra is túl könnyen hozzáférhetők, valamint hogy meg kell erősíteni a meglévő ellenőrzéseket.

2017 februárjában a Bizottság jelentést fogadott el a rendelet alkalmazásáról 9 . A jelentés körvonalazott egy sor nehézséget, amelyekkel a tagállamoknak és az ellátási láncnak meg kell küzdenie a rendelet végrehajtásához, valamint kiemelte, hogy fokozni kell a korlátozások és ellenőrzések végrehajtásában és érvényesítésében részt vevő valamennyi szereplő kapacitását. A jelentés kiemelte a jogszabály korlátait az ellátási lánc tudatossága tekintetében, valamint az EU-n belüli különböző szabályozások sokféleségét, amely fontos biztonsági réseket és kihívásokat jelent az ellátási lánc EU-szerte üzleti tevékenységet folyató szereplői számára.

2017 októberében elfogadták a robbanóanyag-prekurzorok visszaélésszerű felhasználásának megelőzését célzó azonnali lépésekről szóló bizottsági ajánlást 10 . A Bizottság arra ösztönözte a tagállamokat, hogy a meglévő rendelet alapján hozzanak meg minden szükséges intézkedést a terroristák korlátozott anyagokhoz való hozzáférésének megakadályozására, valamint felkérte őket, hogy végezzék el az általuk létrehozott tiltási, engedélyezési vagy nyilvántartásba vételi rendszerek alapos értékelését.

Az Európai Unió Tanácsa üdvözölte a 2017. december 7-i ajánlást és felszólította a tagállamokat, hogy korlátozzák a robbanóanyag-prekurzorok lakossági elérhetőségét 11 . Az Európai Parlament aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy rejtett hálózatokban széles körben elérhetőek a tűzfegyverek és a robbanóanyag-prekurzorok, és egyre szorosabb kapcsolat alakul ki a terrorizmus és a szervezett bűnözés között 12 .

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Több más uniós jogi eszköz hatálya kis kiterjed azokra az anyagokra és keverékekre, amelyek felhasználhatók tiltott robbanóanyagok előállítására. Ezen eszközök célja – e javaslathoz hasonlóan – a belső piac működésének biztosítása. Mindegyik eszköznek vannak más célkitűzései is, amelyek általában a közegészségügyre, a biztonságra és a környezetre vonatkoznak. Ezzel szemben e rendeletjavaslat másodlagos célkitűzése biztonságorientált, konkrétan a robbanóanyagok tiltott előállításának felderítése és megakadályozása.

Vegyi anyagokra vonatkozó biztonsági célú korlátozások találhatók az 1259/2013/EU rendeletben 13 és a 273/2004/EK rendeletben 14 is, amelyek a kábítószer-prekurzoroknak az EU és harmadik országok közötti, illetve az EU-n belüli kereskedelmét kezelik. Több robbanóanyag-prekurzor kábítószer-prekurzorként is használható. Ezenfelül a 428/2009/EK tanácsi rendelet 15 rendelkezik a közös uniós ellenőrzési szabályokról és a kettős felhasználású termékek közös uniós jegyzékéről, amely robbanóanyag-prekurzorokat is tartalmaz.

Az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének szavatolása céljából az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelet (a CLP-rendelet) 16 az egész EU-ra érvényes kritériumokat állapít meg annak eldöntésére, hogy az előállított vagy az európai piacra behozott vegyi anyagot vagy keveréket veszélyesként kell-e besorolni. A beszállítóknak azután közölniük kell ezen anyagok vagy keverékek azonosított veszélyeit az ügyfeleikkel, köztük a fogyasztókkal. A veszély közlésének legáltalánosabb eszköze a csomagolt anyagon vagy keveréken szereplő címkézés, de ilyen a szállítói lánc downstream szereplői számára szolgáltatott biztonsági adatlap (SDS) is.

Közegészségügyi, környezetvédelmi és biztonsági megfontolások céljából a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK rendelet (REACH) 17 tartalmazza a vegyi anyagok regisztrációs eljárását, valamint felsorolja az egyes veszélyes anyagok, keverékek és árucikkek gyártására, forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó korlátozások. Ezek közé tartozik az ammónium-nitrát robbanóanyag-prekurzor. A műtrágyákról szóló 2003/2003/EK rendelet 18 pontos szabályokat állapít meg az ammónium-nitrát trágyákra vonatkozó biztonsági és ellenőrzési intézkedések tekintetében.

Ez a rendeletjavaslat nem írja elő a vegyi anyagok semmiféle előzetes nyilvántartásba vételét vagy besorolását. E rendeletjavaslat megközelítése szerint minden vegyi anyagot hozzáférhetővé lehet tenni a lakosság számára is, ha e rendelet (vagy az uniós jog) másképp nem rendelkezik (lásd a 4. cikket).

A polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazására és ellenőrzésére vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló 2014/28/EU irányelv 19 a robbanóanyagokkal foglalkozik, ez a rendeletjavaslat viszont a robbanóanyag-prekurzorokkal, vagyis azokkal az anyagokkal, amelyek felhasználhatók robbanóanyagok tiltott előállítására. Ez a rendeletjavaslat nem terjed ki a pirotechnikai termékekre. Az ilyen árucikkek hozzáférhetővé tételét a pirotechnikai termékek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló 2013/29/EU irányelv 20 szabályozza, amely használatuk típusa vagy célja és a veszélyesség szintje szerint sorolja be a pirotechnikai termékeket. A legveszélyesebb tűzijátékokat (F4) kizárólag szakemberek használhatják.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Ez a javaslat kiegészíti a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris biztonsági kockázatokkal szembeni felkészültség fokozásáról szóló 2017. évi uniós cselekvési tervet 21 , és különösen az e cselekvési tervben szereplő, vegyiparra vonatkozó intézkedéseket, például a vegyi eredetű veszélyek felderítésére és enyhítésére irányuló munkát (például a vámhatóságok általi felderítést) vagy a vegyipari létesítményeket érintő belső fenyegetésekre vonatkozó tevékenységet. Továbbá a nyilvános terek védelmének javítására irányuló 2017. évi uniós cselekvés terv 22 keretet biztosít a tagállamok közötti együttműködéshez és az információk és bevált gyakorlatok megosztásához a terrorista fenyegetések, köztük a házi készítésű robbanóanyagokkal kapcsolatos fenyegetések tekintetében.

A rendeletjavaslat kiegészíti a terrorizmus elleni küzdelemről szóló (EU) 2017/541 irányelvben 23 meghatározott büntetőjogi jogi keretet, különösen amikor a gyanús tranzakciók e javaslat alapján történő bejelentése következtében nyomozás indulhat terrorista bűncselekmény gyanúja alapján. Amennyiben az online tartalom nyilvánosan felbujt terrorista bűncselekmények házi készítésű robbanóanyagokkal történő elkövetésére, az említett irányelv arra kötelezi a tagállamokat, hogy tegyenek intézkedéseket az ilyen tartalom eltávolítására.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

E javaslat jogalapja az EUMSZ 114. cikke, amely felhatalmazza az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy rendes jogalkotási eljárás szerint elfogadják azokat a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére vonatkozó jogalkotási intézkedéseket, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az uniós intézkedés szükségességét már elismerték a 98/2013/EU rendelet elfogadásával, amely az egész Unióra kiterjedő szabályokat állapít meg a robbanóanyag-prekurzorokra vonatkozó korlátozások és ellenőrzések tekintetében. Jóllehet a meglévő jogi keret létrehozott némi közös megközelítést az EU-n belül, a jogi keret értékelése azt is jelezte, hogy jogalkotási és műveleti szinten jelentős eltérések mutatkoznak. A 98/2013/EU rendelet nem csupán azt teszi lehetővé, hogy a tagállamok különböző típusú korlátozásokat határozzanak meg, hanem teret enged az eltérő értelmezéseknek és a különböző fokú gyakorlati alkalmazásnak is.

Az eltérő szabályok és gyakorlatok hatással vannak a gazdasági szereplőkre az egész EU-ban, különösen amikor azok az EU-n belül értékesítenek vagy vásárolnak termékeket. Ez belső piaci probléma, ami korlátozza a robbanóanyag-prekurzoroknak az EU-n belüli szabad mozgását. A probléma nem oldható meg egyoldalú tagállami intézkedésekkel, mivel az akadályok és bizonytalanságok a tagállami jogszabályok és eljárások különbözőségéből fakadnak. A meglévő uniós kerettel kapcsolatos bizonytalanságok hasonlóképpen uniós megoldást igényelnek, mivel a nemzeti intézkedések csupán a rendelet különféle értelmezéseihez vezetnének.

Az eltérő szabályok és gyakorlatok kihasználhatók robbanóanyag-prekurzorok jogellenes megszerzésére. Ha a bűnözők robbanóanyag-prekurzorok szerezhetnek a kevesebb korlátozást és/vagy alacsonyabb ellenőrzési szintet alkalmazó tagállamokból, az hatással van minden egyes tagállam biztonságára és uniós szintű biztonsági aggályokat vet fel. Uniós szintű beavatkozásra van szükség, mivel ez a gyakorlat kizárólag akkor akadályozható meg, ha a tagállamok összehangolják ellenőrzési rendszerüket, és valamennyien megfelelően érvényesítik a szabályokat.

A korlátozásokat és ellenőrzéseket hozzá kell igazítani a változó fenyegetéshez. Ha egyes tagállamokban nem alkalmaznak megfelelő szintű korlátozásokat és ellenőrzéseket, mások esetleg úgy ítélik meg, hogy e rendelet hatályán túlmutató nemzeti szintű intézkedéseket kell elfogadniuk. Ez negatív hatást gyakorolna a személyek, áruk és szolgáltatások Unión belüli szabad mozgására.

Az uniós szintű intézkedése hozzáadott értéke tehát összehangoltabb korlátozásokat és ellenőrzéseket eredményezne a robbanóanyag-prekurzorok tekintetében, ami javítaná a biztonságot és megkönnyítené az ilyen anyagok szabad mozgását.

•Arányosság

A fokozottan összehangolt korlátozások azokat a vállalatokat fogják érinteni, amelyek korlátozott (magas koncentrációjú) robbanóanyag-prekurzorok szállítására szakosodtak, nem pedig azokat, amelyek sokkal szélesebb termékkört kínálnak, köztük a korlátozott robbanóanyag-prekurzorok alternatíváit. Bár a szóban forgó korlátozások csökkenthetik a korlátozott termékek fogyasztását és az azok iránti keresletet, ugyanakkor növelhetik is az azonos hatású, alacsonyabb koncentrációk vagy a folyamatosan fejlesztett alternatív termékek fogyasztását vagy az azok iránti keresletet. Ez csökkentheti a korlátozott árukat gyártó vagy értékesítő vállalatok üzleti tevékenységét, viszont új lehetőségeket teremthet az alternatív árukat és alacsonyabb koncentrációkat előállító vagy értékesítő vállalatok számára, és ösztönzést adhat az innovatív vállalkozásoknak. Mindent egybevetve tehát nem lenne jelentős hatással a vegyipari ágazat egészének árbevételére.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

A Bizottság 2018. évi éves munkaprogramjának megfelelően, amely kilátásba helyezi a rendelet esetleges felülvizsgálatát, a Bizottság megrendelt egy tanulmányt a jelenlegi helyzet elemzése, a hiányosságok és problémák azonosítása, és az esetleges szakpolitikai változtatások hatásának vizsgálata céljából. A tanulmány támogatást nyújtott a Bizottságnak annak vizsgálatához, hogy milyen módon javítható az uniós korlátozások és ellenőrzések eredményessége és hatékonysága, amelyek korlátozzák a robbanóanyag-prekurzorok elérhetőségét és biztosítják a gyanús tranzakciók megfelelő bejelentését az ellátási lánc mentén.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

•Hatásvizsgálat

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Mivel a meglévő jogszabályok felülvizsgálata a Bizottság Célravezető és hatásos szabályozás programjának (REFIT) hatókörébe tartozik, a Bizottság megvizsgálta az egyszerűsítési és tehercsökkentési lehetőségeket. E jogszabály jellege alapján valamennyi kereskedőre alkalmazandó, tehát e javaslat keretében nem tesznek kivételt a mikrovállalkozásokkal.

A REFIT-platform keretében az érdekeltek azt ajánlották a Bizottságnak, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy elősegítse a rendelet egységes tagállami alkalmazását, például az engedélyekre vonatkozó közös feltételek és kritériumok megállapításával, valamint a homályos pontok tisztázásával. Egyetértés született arról is, hogy pontosítani kell az ellátási lánc szereplőire vonatkozó követelményeket 25 .

Ez a javaslat pontosítja és javítja a jelenleg alkalmazott ellenőrzési intézkedések hatékonyságát. A hatásvizsgálatban szereplő becslés szerint ennek következtében mintegy 10 %-kal (25 millió EUR és évente 75 millió EUR) csökkennek a vállalatok e rendelet betartásával kapcsolatos jelenlegi költségei. Ez a rendelet korlátozza a robbanóanyag-prekurzorokra vonatkozó EU-n belüli korlátozások eltéréseit, ami egyszerűsíti a jogi keretet és világosabbá és egyszerűbbé teszi a szabályok betartását. Ez kiváltképpen hasznos az EU-szerte tevékenykedő vállalatoknak, amelyeknek jelenleg különböző szabályozásokhoz kell alkalmazkodniuk.

A rendeletjavaslat összehangoltabb keretet hoz létre a korlátozott robbanóanyag-prekurzoroknak a lakosság rendelkezésére bocsátása tekintetében, különösen azáltal, hogy általánosabb engedélyezési feltételeket határoz meg, és megszünteti a 98/2013/EU rendeletből származó nyilvántartási rendszert. A rendeletjavaslat világossá teszi, hogy online is alkalmazandó, valamint iránymutatásokat nyújt arra nézve, miként alkalmazható a rendelet az interneten. A két fogalom meghatározásának bevezetésével elősegíti a különbségtételt a szakmai felhasználók között, akik számára rendelkezésre bocsáthatók a korlátozott robbanóanyag-prekurzorok, valamint a lakossági személyek között, akik számára nem. A javaslat eloszlatja a címkézési kötelezettséggel kapcsolatos zavart, egyértelművé téve, hogy az ellátási lánc minden lépése felelősséget visel a következő tájékoztatásáért arról, hogy a szállított termék e rendelet korlátozásainak hatálya alá tartozik. Ez megtehető címke segítségével, de olyan meglévő eszközökkel is, mint az 1907/2006/EK rendelet szerinti biztonsági adatlap.

Az említett 1907/2006/EK rendelet, valamint a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 98/2013/EU rendelet jelenleg tartalmaz az ammónium-nitrátra vonatkozó előírásokat. Az 1907/2006/EK rendelet szerint a bizonyos koncentrációt elérő vagy meghaladó nitrogént tartalmazó ammónium-nitrátot tilos forgalmazni, kivéve a továbbfelhasználók, a forgalmazók ellátását, mezőgazdasági termelők mezőgazdasági tevékenységre való felhasználását, valamint természetes vagy jogi személyek szakmai tevékenységét. A 98/2013/EU rendelet gyanús tranzakciókra vonatkozó jelentéstételi mechanizmus alá vonja az ammónium-nitrát-ellátást, és emellett védzáradék keretében felhatalmazza a tagállamokat, hogy alapos indokok esetén további korlátozásokat vezessenek be.

Amint a Bizottság 2015-ben megállapította, 26  a szabályozási keret egyszerűsíthető volna, ha az ammónium-nitrát rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos biztonsági vonatkozású korlátozásokat átemelnék az 1907/2006/EK rendeletből ebbe a rendeletbe. Ez kiegészítené az 1907/2006/EK rendeleten alapuló, a több mint 28 tömegszázalékot meghaladó koncentrációjú ammónium-nitrátra vonatkozó korlátozásokat. Az említett átemelés koherensebbé tenné a jogi keretet, ezáltal valószínűbbé tenné annak betartását és érvényesítését.

•Alapjogok

Ez a rendelet nem változtatja meg jelentősen az aktuális jogi keret alapján a személyes adatok védelmet már jelenleg is érintő hatást. Egyrészt e javaslat célja a lakossági tranzakciók nyilvántartásba vételének megszüntetése. Másrészt e rendelet arra kötelezi a vállalatokat, hogy ellenőrizzék minden egyes olyan tranzakció törvényességét, amely személyes adatok gyűjtésével vagy kezelésével jár. Összességében véve kismértékben növekedhet a gyűjtött és kezelt adatok mennyisége. E javaslat célja, hogy az adatok kezelésére és gyűjtésére vonatkozó világos célhozkötöttségi szabályokat, az értékesítés ellenőrzése esetében pedig maximum egyéves megőrzési időszakot meghatározva minimálisra csökkentse a személyes adatok védelméhez való jog megsértését.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Az előirányzott intézkedések hatékony végrehajtásának és az eredmények ellenőrzésének szavatolása érdekében, a Bizottság továbbra is szorosan együttműködik a prekurzorokkal foglalkozó állandó bizottsággal, valamint a tagállami hatóságok, a vegyipari ellátási lánc, és az uniós ügynökségek és intézmények bármely egyéb érdekeltjével.

A Bizottság nyomonkövetési programot fogad el e rendelet eredményeinek, kimeneteinek és hatásainak nyomon követésére. A nyomonkövetési program meghatározza az adatok és egyéb szükséges bizonyítékok gyűjtésének eszközeit és gyakoriságát. A tagállamoknak egy évvel az alkalmazás kezdete után és azt követően évente be kell számolniuk a Bizottságnak azokról az információkról, amelyek lényegesnek tekinthetők e rendelet alkalmazásának hatékony nyomon követéséhez. Az említett információk többségét az illetékes hatóságok összegyűjtik feladataik ellátása során, és ezért nem lesz szükség kiegészítő adatgyűjtési erőfeszítésekre. A prekurzorokkal foglalkozó állandó bizottság révén a Bizottság arra is törekszik, hogy adatokat és információkat gyűjtsön az ellátási lánc mentén tevékenykedő gazdasági szereplőktől.

Annak biztosítása érdekében, hogy elegendő adat álljon rendelkezésre a rendelet alkalmazásáról, a Bizottság leghamarabb az alkalmazás kezdetétől számított 6 év után fogja értékelni a létrejövő jogi keret eredményességét, hatékonyságát, relevanciáját, koherenciáját és uniós hozzáadott értékét. Az értékelés részeként a jogalkotási változtatások hatására és a végrehajtott puha intézkedésekre vonatkozó konzultációt folytatnak az érintettekkel visszajelzések gyűjtése céljából. Az előrehaladást a jogalkotási aktus hatálybalépésekor fennálló alapforgatókönyvhöz, mint referenciaértékhez képest fogják mérni.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

1. cikk: Tárgy – A rendeletjavaslat tárgya azonos az (EU) 98/2013 rendelet tárgyával. A rendeletjavaslat összehangolt szabályokat határoz a robbanóanyagok tiltott előállítására visszaélésszerűen felhasználható anyagok vagy keverékek rendelkezésre bocsátására, behozatalára, birtoklására és felhasználására vonatkozóan annak érdekében, hogy korlátozza azok rendelkezésre állását a lakosság számára. Ezen túlmenően szabályokat ír elő annak szavatolására, hogy megfelelően bejelentik a gyanús tranzakciókat az ellátási lánc egészére kiterjedően.

2. cikk: Hatály – Ez a rendelkezés meghatározza az e rendelet harmonizált szabályainak hatálya alá tartozó, valamint az I. és II. mellékletbe foglalt anyagokat és keverékeket. E rendeletjavaslat néhány változtatást valósít meg az említett mellékletekben a 98/2013/EU rendelethez képest. Ezeket az alábbi 3. és 5. cikkel kapcsolatos magyarázatokban ismertetjük részletesen.

A 98/2013/EU rendelethez hasonlóan ez a rendeletjavaslat kizárja az 1907/2006/EK rendelet 3. cikkének 3. pontja szerinti „árucikkeket”, valamint a meghatározott pirotechnikai termékeket és felszereléseket, játékok robbanó kapszuláit és meghatározott gyógyszereket.

3. cikk: Fogalommeghatározások – Ez a rendelkezés tartalmazza a rendeletjavaslatban használt fogalmak meghatározását. Bár a legtöbb fogalommeghatározás nem változott a 98/2013/EU rendelethez képest, ez a rendelkezés bevezet néhány további fogalmat és módosít néhány meglévőt az alábbi magyarázat szerint.

A rendeletjavaslat fenntartja a „korlátozott robbanóanyag-prekurzor” fogalmát, amely nem bocsátható lakossági személyek rendelkezésére, lakossági személyek nem hozhatják be, nem birtokolhatják és nem használhatják fel (lásd az 5. cikk (1) bekezdését). A „korlátozott robbanóanyag-prekurzor” fogalma anyagokat és keverékeket is magába foglal, de nem terjed ki az „árucikkekre” (lásd még a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontját). Az I. mellékletben felsorolt robbanóanyag-prekurzorok akkor „korlátozottak” ha meghaladják, illetve az ammónium-nitrát esetében elérik vagy meghaladják az annak 2. oszlopában meghatározott koncentrációs határértéket.

Az arra vonatkozó kritériumok, hogy mely intézkedések mely robbanóanyag-prekurzorokra alkalmazandók, többek között az alábbiak: az érintett robbanóanyag-prekurzor veszélyességi szintje, az érintett robbanóanyag-prekurzorokkal való kereskedelem mértéke, valamint az, hogy megállapítható-e az a koncentrációs szint, amely alatt a robbanóanyag-prekurzor még felhasználható a forgalomba hozatal alapjául szolgáló jogszerű célokra, és lényegesen kisebb a valószínűsége annak, hogy robbanóanyagok tiltott előállítására használhatók fel (lásd az (5) preambulumbekezdést).

A 98/2013/EU rendelettel összehasonlítva az I. melléklet útján háromféleképpen terjesztették ki a „korlátozott robbanóanyag-prekurzor” hatályát. Először is a rendeletjavaslat beemeli a kénsavat az I. mellékletbe, Az elmúlt években az EU-ban elkövetett több terrortámadás során használtak kénsav felhasználásával előállított, tiltott robbanóanyagokat. Bőrkorróziós hatást kifejtő vegyi anyagként veszélyes tulajdonságai miatt az EU-n belül már jelenleg is szabályozzák a kénsav forgalomba hozatalát (az 1272/2008/EK rendelet VI. melléklete). Az I. melléklet 2. oszlopában szereplő 15 % m/m koncentrációs határérték alatt lényegesen nehezebb tiltott robbanóanyagot előállítani kénsav felhasználásával, mégis felhasználható azokra a törvényes célokra, amelyekre rendelkezésre bocsátották. Jóllehet a kénsav EU-n belüli kereskedelme jelentős volumenű, becslések szerint csupán a kénsav kb. mintegy 0,5 %-át bocsátják lakossági személyek rendelkezésére.

Másrészt a 98/2013/EU rendelettel összehasonlítva, ez a rendeletjavaslat 30 % m/m-ről 16 % m/m-re csökkenti a nitrometán I. mellékletbe foglalt koncentrációs határértékét. A 16 % m/m határérték alatt lényegesen nehezebb tiltott robbanóanyagot előállítani nitrometán felhasználásával, mégis felhasználható azokra a törvényes célokra, amelyekre rendelkezésre bocsátották. A nitrometán EU-n belüli kereskedelme csekély volumenű, hasonlóan a lakossági személyek rendelkezésére bocsátott nitrometán arányához.

Harmadrészt az 1907/2006/EK rendelet (XVII. melléklet) már tartalmazza az ammónium-nitrátra számítva 16 tömegszázalékot elérő vagy azt meghaladó nitrogént tartalmazó ammónium-nitrátra vonatkozó meglévő korlátozást, amelyet átemeltek ebbe a rendeletbe (I. melléklet, lásd még az 5. cikk (2) bekezdését és a 18. cikket). Az ammónium-nitrátra vonatkozó szóban forgó korlátozásokat megfelelőbb ebbe a biztonsági kockázatokkal foglalkozó rendeletbe beilleszteni, az 1907/2006/EK rendelet helyett, amely a közegészség, a környezetvédelem és a biztonság szavatolására irányul 27 .

Az átemelés nem érinti a meglévő korlátozás hatókörét. Ezért az 5. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy a mezőgazdasági termelők mezőgazdasági tevékenységük céljából továbbra is hozzáférnek az ammónium-nitrátra számítva 16 tömegszázalékot elérő vagy azt meghaladó nitrogént tartalmazó ammónium-nitráthoz. Az átemelés keretében tehát ez a rendeletjavaslat bevezeti az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletében előírtak szerinti „mezőgazdasági tevékenység” fogalmát is.

A rendeletjavaslat bevezeti a „szabályozott robbanóanyag-prekurzor” fogalmát, amely nem csupán az I. mellékletben felsorolt, korlátozott robbanóanyag-prekurzorokra terjed ki, hanem a II. mellékletben felsorolt (bejelentendő) robbanóanyag-prekurzorokra is. A 98/2013/EU rendelettel összevetve, ez a rendeletjavaslat eltávolítja a II. mellékletből a kénsavra és az ammónium-nitrátra való hivatkozásokat, mivel ezek jelenleg az I. mellékletben szerepelnek. A 9. cikk az I. vagy II. mellékletben felsorolt, szabályozott robbanóanyag-prekurzorokkal kapcsolatos gyanús tranzakciók bejelentésére kötelezi a gazdasági szereplőket.

E rendeletben a „gazdasági szereplő” fogalmát konkrétabban határoztuk meg, hogy az kizárólag a szabályozott robbanóanyag-prekurzorokat forgalomba hozó vagy szabályozott robbanóanyag-prekurzorokkal kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó szervezetekre terjedjen ki. Továbbá tisztáztuk, hogy a „gazdasági szereplő” fogalma magába foglalja az online működő szervezeteket, így a digitális piactereket, amelyek segítségével a fogyasztók és/vagy a kereskedők ügyleteket köthetnek egymással ugyanazon online piactér weboldalán vagy az online piactér által nyújtott informatikai szolgáltatásokat használó másik weboldalon.

Kiterjesztettük a „lakossági személy” fogalmát, hogy az a „jogi személyeket” is magába foglalja, valamint bevezettük a „szakmai felhasználó” fogalmát. Attól függően lehet megkülönbözetni a „szakmai felhasználókat”, akiknek a rendelkezésére lehet bocsátani a korlátozott robbanóanyag-prekurzorokat, és a „lakossági személyeket”, akik számára nem, hogy az adott személy egyedi kereskedelmi, kézműipari vagy foglalkozásszerű tevékenységével összefüggő célokra kívánja-e felhasználni az említett robbanóanyag-prekurzorokat.

A „szakmai felhasználó” megkülönböztető jellegzetessége, hogy a „gazdasági szereplő” más személy rendelkezésére bocsátja a korlátozott robbanóanyag-prekurzorokat, a „szakmai felhasználó” pedig nem. Bármely természetes vagy jogi személy, aki/amely robbanóanyag-prekurzort más személy rendelkezésére bocsát, gazdasági szereplőnek tekintendő, és meg kell felelnie az e rendeletbe foglalt kötelezettségeknek.

4. cikk: Szabad mozgás– Ez a rendelkezés tartalmazza a szabad mozgás elvét a rendeletjavaslat által szabályozott robbanóanyag-prekurzorok tekintetében. Ez a rendelkezés illeszkedik a robbanóanyag-prekurzorokra vonatkozó uniós jogon alapuló más korlátozásokhoz, például az ezen anyagok besorolásra, a címkézésre és csomagolásra vonatkozó uniós szabályokhoz. A rendelkezés kétféleképpen tér el a 98/2013/EU rendelet megfelelő előírásától. Először is a szabad mozgás elve a korlátozott robbanóanyag-prekurzorok összes koncentrációjára vonatkozik, nem csupán azokra, amelyek nem haladják meg a koncentrációs határértéket. Másrészt az „e rendeletben előírt” szabad mozgás alóli kivételekre való általánosabb hivatkozás nem feltétlenül e rendelet konkrét rendelkezéseire utal, mint a 98/2013/EU rendelet esetében.

5. cikk: Rendelkezésre bocsátás, behozatal, birtoklás és felhasználás – Ez a rendelkezés tiltja az e rendelet I. mellékletének 2. oszlopában meghatározott határértékek feletti koncentrációjú, korlátozott robbanóanyag-prekurzorok rendelkezésre bocsátását, behozatalát, birtoklását és felhasználását.

A (2) bekezdés rendelkezik az e tilalom alóli kivételről a mezőgazdasági tevékenység céljára használt ammónium-nitrát esetében, összhangban az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletébe foglalt meglévő korlátozásokkal. A mezőgazdasági termelők – amennyiben még nem tartoznak a „szakmai felhasználók” fogalmának hatálya alá – mezőgazdasági célokból megszerezhetnek, behozhatnak, birtokolhatnak és felhasználhatnak az ammónium-nitrátra számítva16 tömegszázalékot elérő vagy azt meghaladó nitrogént tartalmazó ammónium-nitrátot.

E rendeletjavaslat alapján megszűnik a 98/2013/EU rendeletben előírt tilalom alóli kivétel, amely szerint a tagállamok fenntarthatnak vagy létrehozhatnak olyan nyilvántartási rendszert, amely alapján a bizonyos korlátozott robbanóanyag-prekurzorok lakossági személyek rendelkezésére bocsáthatók, lakossági személyek azokat birtokolhatják vagy felhasználhatják, amennyiben az azokat rendelkezésre bocsátó gazdasági szereplő nyilvántartásba veszi a tranzakciót.

Ezzel szemben e javaslat (3) bekezdése biztosítja a nyilvántartási rendszer fenntartásának vagy létrehozásának lehetőségét. Ennek alapján lakossági személyek törvényes célokból megszerezhetnek, behozhatnak birtokolhatnak vagy felhasználhatnak az I. melléklet 2. oszlopában meghatározott koncentrációs határérték feletti koncentrációjú korlátozott robbanóanyag-prekurzorokat, ha engedéllyel rendelkeznek erre.

Ez a rendeletjavaslat kétféleképpen szigorítja az engedélyezés meglévő paramétereit. Mindenekelőtt egyes korlátozott robbanóanyag-prekurzorok esetében az e rendeletben előírt koncentrációs határérték felett lakossági személyek nem használhatják törvényesen ezeket az anyagokat. Ezért a javaslat szerint megszüntetnék a kálium-klorát, a kálium-perklorát, a nátrium-klorát és a nátrium-perklorát engedélyezését. Korlátozott számban kérhető engedély kizárólag olyan korlátozott robbanóanyag-prekurzorokra, amelyeket a lakossági személyek jelentős mértékben használnak törvényesen, vagyis csupán a már jelenleg is korlátozott hidrogén-peroxidra, nitrometánra és salétromsavra, valamint az újonnan javasolt kénsavra.

Másodsorban, a rendeletjavaslat szerint csupán az utóbbi anyagok olyan koncentrációjára adható engedély, amely nem haladja meg az e rendelet I. mellékletének 3. oszlopában meghatározott felső határt. A felső határ felett a robbanóanyagok tiltott előállításával kapcsolatos kockázat jelentősebb, mint ezen robbanóanyag-prekurzorok lakossági személyek általi elhanyagolható mértékű törvényes használata, amelyek esetében alternatív anyagok vagy alacsonyabb koncentrációk hasonló hatást érhetnek el. Ez már a 98/2013/EU rendeletben is tükröződik, amely azonos felső korlátokat határoz meg a hidrogén-peroxid, a nitrometán és a salétromsav megszerzésére vonatkozó nyilvántartási rendszerekben. Ami az újonnan javasolt kénsavat illeti, a meghatározott felső határ 40 %; ezt meghaladó koncentrációban a kénsav egyre veszélyesebbé válik, többek között robbanóanyagok előállítása tekintetében. Az alacsony koncentrációjú kénsav törvényes lakossági használata nem jelentős, és bőségesen állnak rendelkezésre alternatív anyagok.

A (4) bekezdés szerint a tagállamok haladéktalanul bejelentik a Bizottságnak azokat a korlátozott robbanóanyag-prekurzorokat, amelyek tekintetében a tagállam engedélyezési rendszert ír elő, amelyet a Bizottság az (5) bekezdésnek megfelelően közzétesz.

6. cikk: Engedélyek – Ez a rendelkezés meghatározza az engedélyek kiadására és biztosítására vonatkozó kritériumokat és szabályokat. A 98/2013/EU rendelet előírja az illetékes hatóságoknak, hogy vegyenek figyelembe minden releváns körülményt, és különösen a szándékolt felhasználás jogszerűségét. A rendeletjavaslat konkrétabban meghatározza, milyen egyéb releváns körülményeket kell figyelembe venni, nevezetesen azon alacsonyabb koncentrációk vagy alternatív anyagok rendelkezésre állását, amelyek hasonló hatást érnének el, a korlátozott robbanóanyag-prekurzorok biztonságos tárolását szavatoló, javasolt tárolási szabályozást, valamint az engedélyt kérő egyének hátterét, a bűnügyi előéletüket is beleértve.

A 2009. február 26-i 2009/315/IB tanácsi kerethatározat 28 szerint ki kell cserélni a bűnügyi nyilvántartási információkat. A bűnösséget megállapító korábbi ítéletekre vonatkozó információk beszerzésére szolgáló, Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) alkalmazása szavatolni fogja, hogy az engedélyek kiadásakor a tagállami hatóságok nem csupán a saját tagállamukban hozott ítéleteket veszik figyelembe, hanem a más tagállamokban meghozottakat is. Ez biztosítani fogja, hogy a korábbi ítéletekre vonatkozó minden releváns információt tekintetbe vesznek annak eldöntésekor, hogy kiadják-e az engedélyt, vagy sem. Ezen túlmenően a rendelkezés szavatolja, hogy minden tagállam köteles megválaszolni az ilyen információkéréseket, függetlenül a nemzeti jog e kérdésére vonatkozó előírásaitól.

A tagállamok által, a 98/2013/EU rendelet 7. cikkének megfelelően kiadott engedélyek e rendelet alkalmazásának megkezdése után érvényüket veszítik, mivel azok nem feltétlenül veszik figyelembe az e rendeletben meghatározott összes körülményt. A tagállamok mindazonáltal dönthetnek úgy, hogy az egyedi engedély jogosultjának kérésére megerősítik, megújítják vagy meghosszabbítják az adott tagállamban kiadott ilyen engedélyeket, ha az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó engedély tekintetében teljesült az e rendeletbe foglalt összes kritérium.

A 98/2013/EU rendelet megbízta a Bizottságot, hogy a prekurzorokkal foglalkozó állandó bizottsággal konzultálva dolgozzon ki az engedélyek technikai részleteire vonatkozó iránymutatásokat – és akár ilyen engedélymintát is – annak érdekében, hogy megkönnyítse azok kölcsönös elismerését. A 2014-ben létrehozott formátumot belefoglalták a rendeletjavaslat III. mellékletébe, hogy elősegítsék az engedélyek kölcsönös elismerését az engedélyezési rendszert alkalmazó tagállamok között.

7. cikk: Az ellátási lánc tájékoztatása – E rendelkezés célja a rendelet gyakorlati alkalmazásának javítása az információk továbbítására vonatkozó bevált gyakorlatok kodifikálása révén. Az (1) bekezdés biztosítja, hogy az ellátási lánc minden szereplője tisztában legyen azzal, hogy az általa kezelt termék e rendelet korlátozásainak hatálya alá tartozik. A 98/2013/EU rendelet értelmében, egy korlátozott robbanóanyag-prekurzorokat valamely lakossági személy rendelkezésére bocsátani kívánó gazdasági szereplő köteles gondoskodni arról – akár megfelelő címke elhelyezésével, akár annak ellenőrzésével, hogy elhelyeztek-e megfelelő címkét –, hogy a csomagoláson egyértelműen fel legyen tüntetve, hogy az adott korlátozott robbanóanyag-prekurzornak a lakossági személyek általi megszerzése, birtoklása vagy felhasználása a 98/2013/EU rendeletbe foglaltak szerinti korlátozás tárgyát képezi. Ez a rendelkezés bizonytalansághoz vezet abban a tekintetben, hogy ki a felelős a robbanóanyag-prekurzorok címkézésért, konkrétan a releváns termék előállítói vagy értékesítői, aminek eredményeként sok terméket nem címkéznek.

A rendelet helyes alkalmazása szükségessé teszi, hogy kiskereskedői és nagykereskedői szinten tisztában legyenek azzal, hogy egy konkrét termék lakossági megszerzése, birtoklása vagy felhasználása korlátozott. A terméket előállító vagy csomagoló gazdasági szereplő a legalkalmasabb annak eldöntésére, hogy a termék e rendelet hatálya alá tartozik-e. A címke nem mindig a legmegfelelőbb tájékoztatási eszköz, mivel ez megkönnyítheti a bűnözők vásárlásait. A vegyipari gazdasági szereplők számára megszokott, hogy más eszközökkel, például többek között az 1907/2006/EK rendelet II. mellékletének megfelelően összeállított biztonsági adatlapon szereplő információkkal tájékoztatják egymást az ellátási lánc mentén. Emiatt a rendeletjavaslat olyan általánosabb előírással helyettesíti a címkézési rendelkezést, amely kötelezi az egyes gazdasági szereplőket, hogy tájékoztassák az átvevő gazdasági szereplő arról, hogy a termék az e rendelet 5. cikkébe foglalt korlátozások hatálya alá tartozik.

A (2) bekezdés konkrétabb követelményt vezet be a korlátozott robbanóanyag-prekurzorok értékesítésében részt vevő személyzet tekintetében. Az (1) bekezdésben említett tájékoztatást követően a kis- és nagykereskedőknek gondoskodniuk kell arról, hogy személyzetük ismerje az általuk kínált termékeket, és azt, hogy azok robbanóanyag-prekurzorokat tartalmaznak, valamint arról, hogy e személyzet eligazítást kapjon a rendeletbe foglalt kötelezettségek tekintetében. Ez elősegíthető például automatikusan, akár úgy, hogy vonalkódokba foglalják ezeket az információkat, de azáltal is, hogy csak szakosított értékesítő személyzet végezhet korlátozott robbanóanyag-prekurzorokat érintő tranzakciókat.

8. cikk: Értékesítéskori ellenőrzés – Ez a rendelkezés kifejezett kötelezettséget vezet be arra nézve, hogy a gazdasági szereplőknek ellenőrizniük kell, hogy nem végeznek olyan tranzakciókat, amelyek sértenék e rendelet 5. cikkét. A 98/2013/EU rendelet kötelezi a gazdasági szereplőket, hogy ellenőrizzék az engedélyt, amikor az 5. cikk (3) bekezdésében említett engedélyezési rendszer szerint egy lakossági személy rendelkezésére bocsátják a korlátozott robbanóanyag-prekurzorokat. Az (1) bekezdés hozzáfűzi, hogy ilyen esetekben a gazdasági szereplőknek ellenőrizniük kell a leendő ügyfél személyazonossági igazolását.

Nem jogosult korlátozott robbanóanyag-prekurzorokat megszerezni az a lakossági személy, aki/amely azt állítja magáról, hogy szakmai felhasználó. A (2) bekezdés kodifikálja a gazdasági szereplők azon bevált gyakorlatát, miszerint minden tranzakció esetében ellenőrzik, hogy a leendő ügyfélnek – a 3. cikk 8. pontjába foglalt „szakmai felhasználó” fogalmának megfelelően – kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy foglalkozásszerű tevékenységéhez kapcsolódó célokból van szüksége korlátozott robbanóanyag-prekurzorokra.

A rendeletjavaslat előírja, hogy a leendő ügyfelet ki kell kérdezni legalább kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy foglalkozásszerű tevékenységéről és a korlátozott robbanóanyag-prekurzorok általa szándékolt használatáról. Amennyiben a gazdasági szereplő azt gyanítja, hogy a leendő ügyfélnek nem szakmai célból van szüksége az igényelt, korlátozott robbanóanyag-prekurzorra, el kell utasítania a tranzakciót és a 9. cikkel összhangban be kell jelentenie azt az illetékes hatóságoknak, ha alapos okkal feltételezi, hogy az anyagot vagy keveréket robbanóanyagok tiltott előállítására szánják.

9. cikk: A gyanús tranzakciók, hiányok és lopások bejelentése – Ez a rendelkezés a gyanús tranzakciók, hiányok és lopások bejelentésére vonatkozó követelményeket tartalmaz. Ez a rendelkezés átszervezi a 98/2013/EU rendelet meglévő követelményét, hogy egyértelműbbé tegye és időrendi sorrendbe állítsa azt, és leszögezze, hogy a bejelentéseket „a robbanóanyagok tiltott előállításának felderítése és megakadályozása céljából” kell megtenni.

A rendeletjavaslatnak az a célja, hogy növelje a robbanóanyagok tiltott előállításának felderítési arányát azáltal, hogy a gyanús tranzakciók felderítésére irányuló eljárások kialakítására kötelezi a gazdasági szereplőket. Az eljárásokat arra a környezetre kell összpontosítani, amelyben a szabályozott robbanóanyag-prekurzorokat kínálják, mint például az online vagy offline környezet, és a lakosságra, a szakmai felhasználókra vagy egyéb gazdasági szereplőkre kell azokat irányítani.

A 98/2013/EU rendelet előírja, hogy a gazdasági szereplőknek be kell jelenteniük a gyanús tranzakciókat, különösen akkor, ha a leendő ügyfél a „magán” használat esetében szokatlan mennyiségben, összetételben vagy koncentrációban kíván szabályozott robbanóanyag-prekurzorokat vásárolni. A leendő ügyfelek között azonban lehetnek szakmai felhasználók is, és a tranzakcióik nem válhatnak gyanússá pusztán amiatt, hogy szabályozott robbanóanyag-prekurzorokat szándékoznak használni a „magán” céloktól eltérő célokra. A rendeletjavaslat szerint ezért a tranzakciók akkor tekinthetők gyanúsnak, ha a leendő ügyfél a „jogszerű” használat esetében szokatlan mennyiségben, összetételben vagy koncentrációban kíván szabályozott robbanóanyag-prekurzorokat vásárolni.

Ha a gazdasági szereplők alapos okkal feltételezik, hogy az anyagot vagy keveréket robbanóanyagok tiltott előállítására szánják, be kell azt jelenteniük az (5) bekezdésben említett, meglévő nemzeti kapcsolattartó pontoknak, amelyeknek e rendeletjavaslat értelmében megszakítás nélkül folyamatosan elérhetőnek kell lenniük. Mivel az idő alapvető tényező az esetleges terrortámadások megakadályozásában, a bejelentést 24 órán belül meg kell tenni.

A 98/2013/EU rendelet szerint a gazdasági szereplők bejelentést tesznek robbanóanyag-prekurzorok érintő jelentős hiányokról vagy lopásokról azon tagállam nemzeti kapcsolattartó pontjának, ahol a hiány vagy lopás bekövetkezett. A rendeletjavaslat kiterjeszti ezt a kötelezettséget a szakmai felhasználókra ((3) bekezdés) és – amennyiben korlátozott robbanóanyag-prekurzorokról van szó – azokra a lakossági személyekre, akik/amelyek engedéllyel szerezték be a korlátozott robbanóanyag-prekurzorokat.

10. cikk: Képzés és tudatosság-erősítés – Ez a rendelkezés arra kötelezi a tagállamokat, hogy szervezzenek képzéseket és tudatosság-erősítő tevékenységeket. Az (1) bekezdés előírja, hogy képzést kell nyújtani a bűnüldözési hatóságoknak, az elsődleges beavatkozóknak és a vámhatóságoknak, hogy azok feladataik végzése során képesek legyenek felismerni a szabályozott robbanóanyag-prekurzor anyagokat és keverékeket, valamint képesek legyenek kellő időben és megfelelő módon reagálni a gyanús tevékenységekre. A (2) bekezdés értelmében a tagállamok évente legalább kétszer tudatosság-erősítő tevékenységeket szerveznek, amelyek igazodnak a szabályozott robbanóanyag-prekurzorokat használó egyes különböző ágazatok sajátosságaihoz.

11. cikk: Nemzeti ellenőrző hatóságok – Ez a rendelkezés bevezeti azt a kötelezettséget, hogy a tagállamoknak illetékes hatóságokat kell létrehozniuk e rendelet 4–9. cikke helyes alkalmazásának ellenőrzése céljából. A (2) bekezdés értelmében e hatóságoknak rendelkezniük kell a feladataik megfelelő ellátásához szükséges vizsgálati hatáskörrel.

12. cikk: Iránymutatások – Ez a rendelkezés megbízza a Bizottságot, hogy a prekurzorokkal foglalkozó állandó bizottsággal folytatott konzultációt követően rendszeresen frissítse a meglévő iránymutatásokat, továbbá hogy bővítse ki ezeket a három új terület vonatkozásában. Először is az ellenőrző hatóságok felállítására vonatkozó kötelezettség bevezetésével egyidejűleg iránymutatásokat dolgoznak ki arra nézve, hogy miként és milyen időközönként kell ilyen ellenőrzést végezni.

Másodsorban egyre gyakoribb, hogy az interneten kínálnak robbanóanyag-prekurzorokat. Ez a rendelet ismételten hangsúlyozza, hogy annak korlátozásai a távolról rendelt tételekre is vonatkoznak, és ezért tisztázza, hogy a gazdasági szereplőknek az online tevékenységük során meg kell felelniük a rendeletbe foglalt kötelezettségeknek (lásd a 3. cikket). Az iránymutatások a távoli rendelésből eredő gyakorlati problémákkal foglalkoznak, mint például az, hogy miként kell elvégezni a 8. cikk alapján előírt ellenőrzéseket, és hogy hogyan lehet felderíteni a 9. cikk szerinti gyanús tranzakciókat.

Harmadrészt több olyan jogi keret is rendelkezésre áll, amely alapján az illetékes hatóságok kicserélhetik a gyanús tranzakciókra, hiányokra, lopásokra és egyéb gyanús biztonsági eseményekre vagy engedélykérelmekre vonatkozó információkat, ha úgy látszik, hogy az előbbiek határokon átnyúló elemekkel rendelkeznek 29 . A gyakorlati szakemberek kiemelték, hogy a határokon átnyúló ügyekben történő információcsere fő akadálya olyan gyakorlati problémákkal kapcsolatos, mint például az információcsere módja. Az iránymutatások ezekkel foglalkoznak majd.

13. cikk: Szankciók– Ez a rendelkezés fenntartja azt a 98/2013/EU rendeletből eredő, meglévő szabályt, hogy hatékony, arányos és visszatartó erejű szankcióknak kell rendelkezésre állniuk e rendelet megsértése esetén.

14. cikk: Védzáradék – Ez a rendelkezés fenntartja a 98/2013/EU rendeletből eredő védzáradékot, amely lehetővé teszi a tagállamoknak további korlátozások bevezetését további anyagoknak I. vagy II. melléklettel létrehozott szabályozás körébe való bevonásával vagy az I. mellékletbe foglalt koncentrációs határértékek csökkentésével. A tagállamoknak meg kell adniuk e további korlátozások indokát, amit a Bizottság haladéktalanul megvizsgál. A Bizottság már jelenleg is jogosult arra, hogy a vizsgálat eredményeként módosítsa a mellékleteket vagy javaslatot tegyen a módosításukra. Ez a rendeletjavaslat felhatalmazza további a Bizottságot, hogy az érintett tagállammal folytatott konzultációt követően döntést hozzon arról, hogy a tagállam által tett intézkedés nem indokolt és kötelezze a tagállamot annak visszavonására.

15. cikk: A mellékletek módosításai – Ez a rendelkezés lehetővé teszi, hogy a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el további anyagoknak az I. és II. mellékletbe való felvételére és az I. mellékletben rögzített határértékek módosítására vonatkozóan, az anyagok robbanóanyag-prekurzorként történő visszaélésszerű felhasználása terén bekövetkezett fejleményekhez való szükséges mértékű igazodás céljából, vagy a 98/2013/EU rendelet szerinti kutatási és tesztelési eredmények alapján, a Bizottság nem fogadhat el felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat abból a célból, hogy anyagokat vegyen fel a rendelet I. mellékletébe. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus előkészítése során a Bizottság igyekszik konzultálni az érdekelt felekkel, különösen a vegyipar és a kiskereskedelmi ágazat képviselőivel. A Bizottság a melléklet minden módosítása esetén külön felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, miután konzultációt folytatott az érdekeltekkel, továbbá az említett aktusoknak olyan elemzésen kell alapulniuk, amely megállapítja, hogy a módosítás – az elérni kívánt célokra figyelemmel – várhatóan nem ró aránytalan terhet a gazdasági szereplőkre és a felhasználókra.

16. cikk: A felhatalmazás gyakorlása– Ez a rendelkezés tartalmazza a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásának feltételeit a 2016. április 13-i intézményközi megállapodásba foglalt, ilyen elfogadás tekintetében meghatározott elveknek megfelelően, amelyek a 98/2013/EU rendelethez képest kötelezővé teszik a Bizottság számára, hogy konzultáljon az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

17. cikk: Sürgősségi eljárás– Ez a rendelkezés lehetővé teszi felhatalmazáson alapuló jogi aktusok gyorsított eljárásban történő elfogadását, ha a 15. cikk (1) bekezdésének megfelelőn ez rendkívül sürgős okokból szükséges.

18. cikk: A 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletének módosítása – Ez a rendelkezés kiegészíti az ammónium-nitrátra számítva 16 tömegszázalékot elérő vagy azt meghaladó nitrogént tartalmazó ammónium-nitrátra vonatkozó, az 1907/2006/EK rendelet szerinti korlátozásoknak e rendeletjavaslatba történő átemelését azáltal, hogy törli az 1907/2006/EK rendelet XVII. melléklete 58. tételének (2) bekezdését. Az 58. tétel (3) bekezdése 2014. július 1-jéig lehetővé teszi a korlátozás alóli mentességet, ezért ezt is törölni kell.

19. cikk: A 98/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezése– E rendelkezés a rendeletjavaslat hatálybalépésétől kezdődően hatályon kívül helyezi a 98/2013/EU rendeletet, valamint előírja, hogy a 98/2013/EU rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre történő hivatkozásoknak kell tekinteni.

20. cikk: Jelentéstétel – Ez a rendelkezés arra kötelezi a tagállamokat, hogy jelentsék be a rendelet alkalmazásával kapcsolatos konkrét információkat annak érdekében, hogy segítséget nyújtsanak a Bizottságnak a 21. és 22. cikk szerinti feladatainak ellátásához. 

21. cikk: Nyomon követés – Ez a rendelkezés azt foglalja magába, hogy a Bizottság részletes programot dolgoz ki e rendelet eredményeinek, kimeneteinek és hatásainak nyomon követésére.

22. cikk: Értékelés – E rendelkezés előírja, hogy a Bizottság a minőségi jogalkotásra vonatkozó bizottsági iránymutatásnak és a 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 22. pontjának megfelelően elvégzi e rendelet értékelését és az értékelés főbb megállapításairól jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

23. cikk: Hatálybalépés – Ez a rendelkezés előírja a rendelet hatálybalépésének dátumát. Tekintettel a meglévő fenyegetések kezelésének sürgősségére, a rendeletet egy évvel a hatálybalépése után alkalmazni kell. Ez az időszak kellő időt biztosít a tagállamoknak és a gazdasági szereplőknek ahhoz, hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy ennek az új jogi keretnek megfeleljenek.

2018/0103 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról, az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletének módosításáról, valamint a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 98/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 30 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A 98/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31 összehangolt szabályokat állapított meg a robbanóanyagok jogellenes előállítására visszaélésszerűen felhasználható anyagok vagy keverékek rendelkezésre bocsátására, behozatalára, birtoklására és felhasználására vonatkozóan annak érdekében, hogy korlátozza azok rendelkezésre állását a lakosság számára, és biztosítsa a gyanús tranzakciókra vonatkozó megfelelő jelentéstételt az ellátási lánc egészében.

(2)Jóllehet a 98/2013/EU rendelet hozzájárult a robbanóanyag-prekurzorok jelentette Unió-belüli fenyegetés csökkentéséhez, erősíteni kell a házi készítésű robbanóanyagokkal kapcsolatos ellenőrzések rendszerét. Mivel számos módosításra van szükség, az egyértelműség kedvéért helyénvaló felváltani a 98/2013/EU rendeletet.

(3)A 98/2013/EU rendelet korlátozta a lakossági személyek robbanóanyag-prekurzorhoz való hozzáférését és általuk való felhasználását. E tilalom ellenére a tagállamok azonban dönthettek úgy, hogy egy engedélyezési és regisztrációs rendszer keretében hozzáférést nyújtanak a lakosságnak az említett anyagokhoz. A robbanóanyag-prekurzorok tagállami korlátozásai és ellenőrzései ennélfogva eltérőek voltak, és kereskedelmet gátló akadályok létrejöttét okozhatták az Unión belül, így akadályozva a belső piac működését. Továbbá a meglévő korlátozások és ellenőrzések nem szavatolták elegendő mértékben a nemzetbiztonságot, mivel nem megfelelően akadályozták a bűnözőket a robbanóanyag-prekurzorok megszerzésében. A házi készítésű robbanóanyagok továbbra is komoly mértékű és folyamatosan alakuló fenyegetést jelentenek.

(4)A robbanóanyagok tiltott előállításának megakadályozására szolgáló rendszert ezért tovább kell szigorítani és harmonizálni a terrorizmus és az egyéb súlyos bűncselekmények miatt a közbiztonságot fenyegető, változó veszélyek alapján. Ennek révén szavatolni kell továbbá a robbanóanyag-prekurzorok szabad mozgását a belső piacon, valamint elő kell segíteni a gazdasági szereplők közötti versenyt és ösztönözni kell az innovációt, például a robbanóanyag-prekurzorokat felváltó, biztonságosabb vegyipari termékek fejlesztésének elősegítésével.

(5)Többek között az alábbi kritériumok irányadóak annak eldöntésére, hogy mely intézkedések mely robbanóanyag-prekurzorokra alkalmazandók: az érintett robbanóanyag-prekurzor veszélyességi szintje, az érintett robbanóanyag-prekurzorokkal való kereskedelem mértéke, valamint az, hogy megállapítható-e az a koncentrációs szint, amely alatt a robbanóanyag-prekurzor még felhasználható a forgalomba hozatal alapjául szolgáló jogszerű célokra, és lényegesen kisebb a valószínűsége annak, hogy robbanóanyagok tiltott előállítására használható fel.

(6)Meg kell tiltani, hogy lakossági személyek ilyen robbanóanyag-prekurzorokat a bizonyos határértékeket elérő vagy azt meghaladó koncentrációban szerezzenek meg, hozzanak be, birtokoljanak vagy használjanak fel. Helyénvaló azonban egy olyan rendszert létrehozni, amely a lakossági személyek számára lehetővé teszi, hogy kizárólag ilyen célú engedély birtokában jogszerű célokra megszerezzenek, behozzanak, birtokoljanak vagy felhasználjanak egyes robbanóanyag-prekurzorokat az említett koncentrációs határérték felett.

(7)Az anyagoknak csak olyan koncentrációjára adhatók ki engedélyek, amely nem haladja meg az e rendeletben meghatározott felső határt. A felső határ felett a robbanóanyagok tiltott előállításával kapcsolatos kockázat jelentősebb, mint az ezen robbanóanyag-prekurzorok lakossági személyek általi elhanyagolható mértékű törvényes használata, amelyek esetében alternatív anyagok vagy alacsonyabb koncentrációk hasonló hatást érhetnek el. E rendeletnek meg kell határoznia továbbá, hogy az illetékes hatóságoknak legalább mely kritériumokat kell figyelembe venniük az engedély kiadásának mérlegelésekor. Ez az e rendelethez csatolt formanyomtatvánnyal együtt elősegíti majd az engedélyezési rendszert alkalmazó más tagállamokban kiadott engedélyek elismerését.

(8)Az e rendeletbe foglalt korlátozások és ellenőrzések alkalmazása érdekében, a szakmai felhasználók vagy lakossági személyek számára értékesítő, engedéllyel rendelkező gazdasági szereplőknek az ellátási lánc felsőbb szintjein rendelkezésre bocsátott információkra kell támaszkodniuk. Ezért az ellátási láncban található minden gazdasági szereplőnek – például megfelelő címke elhelyezésével, vagy annak ellenőrzésével, hogy elhelyeztek-e megfelelő címkét vagy az információknak az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 32 II. melléklete szerint összeállított biztonsági adatlapon való feltüntetésével –, tájékoztatnia kell a korlátozott robbanóanyag-prekurzor átvevőjét, hogy az adott korlátozott robbanóanyag-prekurzor lakossági személyek általi megszerzése, birtoklása vagy felhasználása az e rendeletbe foglaltak szerinti korlátozás tárgyát képezi.

(9)A gazdasági szereplő és a szakmai felhasználó között az a különbség, hogy a gazdasági szereplő a korlátozott robbanóanyag-prekurzort más személy rendelkezésére bocsátja, a szakmai felhasználó pedig kizárólag saját használatra szerzi be vagy hozza be a korlátozott robbanóanyag-prekurzort. A szakmai felhasználók vagy lakossági személyek számára értékesítő, engedéllyel rendelkező gazdasági szereplőknek – például ezen információknak a termék vonalkódjában való feltüntetésével – szavatolniuk kell, hogy a robbanóanyag-prekurzorok értékesítésében részt vevő személyzetük ismeri a gazdasági szereplő által kínált termékeket, valamint azt, hogy azok robbanóanyag-prekurzorokat tartalmaznak.

(10)Attól függően lehet megkülönbözetni a szakmai felhasználókat, akiknek a rendelkezésére lehet bocsátani a korlátozott robbanóanyag-prekurzorokat, és a lakossági személyeket, akik számára nem, hogy az adott személy egyedi kereskedelmi, kézműipari vagy foglalkozásszerű tevékenységével összefüggő célokra kívánja-e felhasználni az említett robbanóanyag-prekurzorokat. Ennélfogva a gazdasági szereplők nem bocsáthatnak korlátozott robbanóanyag-prekurzort olyan természetes vagy jogi személy rendelkezésére, aki/amely szakmai tevékenységét olyan területen végzi, ahol az adott konkrét robbanóanyag-prekurzort általában nem használják szakmai célokra.

(11)Az e rendeletbe foglalt kötelezettségek az online működő vállalkozásokra, köztük az online piacterekre is vonatkoznak. Ezért az online gazdasági szereplőknek szintén képezniük kell személyzetüket, és megfelelő eljárásokat kell kialakítaniuk a gyanús tranzakciók felderítésére. Továbbá nem bocsáthatnak korlátozott robbanóanyag-prekurzorokat lakossági személyek rendelkezésére az e rendeletnek megfelelően engedélyezési rendszert fenntartó vagy létrehozó tagállamoktól eltérő tagállamokban, és a rendelkezésre bocsátásra kizárólag annak ellenőrzését követően kerülhet sor, hogy az adott lakosság személy engedéllyel rendelkezik. A leendő ügyfél személyazonosságának – például a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben 33 említett mechanizmusok segítségével történő – ellenőrzését követően, a gazdasági szereplőnek – például az engedély szállításkori fizikai ellenőrzésével vagy a leendő ügyfél hozzájárulása esetén a kiadott engedélyek ügyében konzultációt lehetővé tévő tagállami illetékes hatósággal való kapcsolatfelvétellel – ellenőriznie kell, hogy az engedélyt a szándékozott tranzakcióra adták ki. Az online működő vállalkozásoknak – az offline működőkhöz hasonlóan – szintén végfelhasználói nyilatkozatot kell kérniük a szakmai felhasználóktól.

(12)Amennyiben az online piacterek pusztán köztes szereplőként járnak el egyrészt a gazdasági szereplők, másrészt a lakossági személyek, szakmai felhasználók vagy mezőgazdasági termelők között, akkor nem kötelezhetők arra, hogy eligazítást adjanak a korlátozott robbanóanyag-prekurzorok értékesítésében részt vevő személyzetüknek, vagy ellenőrizzék a leendő ügyfél személyazonosságát és adott esetben engedélyét, vagy egyéb információkat kérjenek a leendő ügyféltől. Mivel azonban a köztes szereplőként eljáró online piacterek központi szerepet játszanak az online gazdasági ügyletekben, beleértve a korlátozott robbanóanyag-prekurzorok értékesítését, helyénvaló, hogy egyértelmű és hatékony tájékoztatást nyújtsanak az e rendelet szerinti kötelezettségekről azon felhasználóknak, akik az online piacterek szolgáltatásainak felhasználásával korlátozott robbanóanyag-prekurzorokat kívánnak hozzáférhetővé tenni. Ezen túlmenően helyénvaló, hogy a köztes szereplőként eljáró online piacterek – például az engedélyek ellenőrzésének elősegítésére szolgáló eszközöket kínálva – intézkedéseket hozzanak annak elősegítésére, hogy felhasználóik eleget tegyenek az ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségeknek. Az e rendelet alapján a köztes szereplőként eljáró online piactereket terhelő, említett kötelezettségek nem érintik a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 34 14. és 15. cikkét.

(13)A rendelet gyakorlati alkalmazásának javítása érdekében a gazdasági szereplőknek és a közigazgatási szerveknek egyaránt megfelelő képzést kell nyújtaniuk az e rendeletbe foglalt kötelezettségek tekintetében. A tagállamoknak ellenőrző hatóságokkal kell rendelkezniük, és az egyes különböző ágazatok sajátosságaihoz igazított rendszeres tudatosság-erősítő tevékenységeket kell szervezniük, valamint fenn kell tartaniuk a folyamatos párbeszédet az ellátási lánccal, többek között az online tevékenykedő szereplőkkel.

(14)A bűnözőknek a robbanóanyagok tiltott előállításához felhasznált anyagválasztása gyorsan változhat. Ezért lehetővé kell tenni további anyagok – amennyiben szükséges sürgős – bevonását az e rendelettel létrehozott szabályozás körébe. Az anyagok robbanóanyag-prekurzorként történő visszaélésszerű felhasználása terén bekövetkezett fejleményekhez való igazodás érdekében, a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az olyan koncentrációs határérték módosítása érdekében, amely fölött egyes, e rendelet által korlátozott anyagok nem bocsáthatók a lakosság rendelkezésére, valamint az olyan további anyagok jegyzékbe vétele érdekében, amelyekre vonatkozóan a gyanús tranzakciók tekintetében jelentési kötelezettség áll fenn. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban 35 megállapított elveknek megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(15)Védzáradékot kell biztosítani, amely megfelelő uniós eljárást ír elő az e rendelet által még nem korlátozott olyan anyagokra vonatkozóan, amelyekkel kapcsolatban valamely tagállam alapos okokat tár fel annak feltételezésére, hogy az érintett anyag robbanóanyagok tiltott előállítására használható fel. Továbbá az e rendeletben kezelendő konkrét veszélyekre tekintettel helyénvaló megengedni, hogy a tagállamok bizonyos körülmények fennállása esetén védintézkedéseket fogadjanak, azon anyagokra vonatkozóan is, amelyek tekintetében e rendelet már intézkedéseket ír elő.

(16)A szabályozási keret egyszerűsíthető volna, ha az ammónium-nitrát rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos biztonsági vonatkozású korlátozásokat átemelnék az 1907/2006/EK rendeletből ebbe a rendeletbe. Ezért az 1907/2006/EK rendelet XVII. melléklete 58. tételének (2) és (3) bekezdését el kell hagyni.

(17)A 98/2013/EU rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(18)E rendelet személyes adatok kezelését, és gyanús tranzakciók esetén harmadik személyekkel való további közlését írja elő. Ez a kezelés és közlés a magánélet védelméhez és a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jogba történő beavatkozást jelent. Ennek megfelelően biztosítani kell a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jog megfelelő védelmét azon egyének esetében, akiknek a személyes adatait e rendelet alkalmazása során kezelik. Az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet 36 irányadó a személyes adatok e rendelet keretében végzett kezelésére nézve. Ezért az engedélyezéssel és a gyanús tranzakciók jelentésével járó személyesadat-kezelésnek összhangban kell lennie az (EU) 2016/679 rendelettel, ideértve a jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság, célhozkötöttség, adatminimalizálás, pontosság, az adattárolás korlátozása, az adatok sértetlensége és titkossága általános adatvédelemi elveit, valamint az érintett személy hozzáféréssel, helyesbítéssel és törléssel kapcsolatos jogainak tiszteletben tartására vonatkozó előírást.

(19)A Bizottságnak öt kritérium – hatékonyság, eredményesség, relevancia, koherencia és uniós hozzáadott érték – alapján el kell végeznie e rendelet értékelését, és alapot kell szolgáltatnia a lehetséges további intézkedések hatásvizsgálatához. Rendszeresen információkat kell gyűjteni e rendelet értékelésének elősegítése érdekében.

(20)Mivel a rendelet célját, nevezetesen a robbanóanyag-prekurzorokhoz való lakossági hozzáférés korlátozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a korlátozás léptéke és hatásai miatt az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet összehangolt szabályokat állapít meg a robbanóanyagok tiltott előállítására visszaélésszerűen felhasználható anyagok vagy keverékek rendelkezésre bocsátására, behozatalára, birtoklására és felhasználására vonatkozóan annak érdekében, hogy korlátozza azok rendelkezésre állását a lakosság számára, és biztosítsa a gyanús tranzakciókra vonatkozó megfelelő jelentéstételt az ellátási lánc egészében.

E rendelet nem érinti az uniós jognak az I. és II. mellékletben felsorolt anyagokra vonatkozó szigorúbb rendelkezéseit.

2. cikk

Hatály

(1)A rendelet az I. és II. mellékletben felsorolt anyagokra, valamint az azokat tartalmazó keverékekre és anyagokra alkalmazandó.

(2)Ezt a rendelet nem kell alkalmazni az alábbiakra:

a)az 1907/2006/EK rendelet 3. cikke 3. pontjában szereplő meghatározás szerinti árucikkek;

b)a 2013/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 37 3. cikkének 1. pontjában szereplő meghatározás szerinti pirotechnikai termékek;

c)a fegyveres erők, a bűnüldöző szervek vagy a tűzoltóság általi, nem kereskedelmi jellegű felhasználásra szánt pirotechnikai termékek;

d)a 2014/90/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 38 hatálya alá tartozó pirotechnikai felszerelések;

e)a repülésben és űrrepülésben való felhasználásra szánt pirotechnikai termékek;

f)a játékokhoz szánt gyújtókupakok;

g)olyan gyógyszerek, amelyeket az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban, orvosi rendelvény alapján, jogszerűen bocsátottak lakossági személyek rendelkezésére.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„anyag”: az 1907/2006/EK rendelet 3. cikkének 1. pontja értelmében vett anyag;

2.„keverék”: az 1907/2006/EK rendelet 3. cikkének 2. pontja értelmében vett keverék;

3.„árucikk”: az 1907/2006/EK rendelet 3. cikkének 3. pontja értelmében vett árucikk;

4.„rendelkezésre bocsátás”: bármilyen ellátás, akár ellenérték fejében, akár ingyenesen történik;

5.„behozatal”: egy anyagnak valamely tagállam területére történő behozatala, akár másik tagállamból, akár harmadik országból;

6.„felhasználás” feldolgozás, összeállítás, tárolás, kezelés vagy keverés – árucikkek előállítása során is – és minden egyéb használat;

7.„lakossági személy”: olyan természetes vagy jogi személy, akinek/amelynek nem a kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy foglalkozásszerű tevékenységéhez kapcsolódó célokból van szüksége korlátozott robbanóanyag-prekurzorokra;

8.„szakmai felhasználó” olyan természetes vagy jogi személy, akinek/amelynek a kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy foglalkozásszerű tevékenységéhez kapcsolódó célokból bizonyíthatóan szüksége van korlátozott robbanóanyag-prekurzorokra, amely célok kizárják, hogy a szakmai felhasználó a korlátozott robbanóanyag-prekurzort más személy rendelkezésére bocsátja.

9.„gazdasági szereplő” olyan természetes vagy jogi személy vagy állami szerv, vagy ilyen személyek és/vagy szervek csoportja, aki/amely – offline vagy online, és az online piactereket is beleértve – a piacon szabályozott robbanóanyag-prekurzorokat szállít vagy robbanóanyag-prekurzorokkal kapcsolatos szolgáltatásokat nyújt;

10.„köztes szereplőként eljáró online piactér”: köztes szolgáltatás nyújtója, amely lehetővé teszi egyrészt a gazdasági szereplők, másrészt a lakossági személyek, szakmai felhasználók vagy mezőgazdasági termelők számára, hogy az online piactér weboldalán vagy az online piactér által nyújtott informatikai szolgáltatásokat használó gazdasági szereplő weboldalán, online értékesítési vagy szolgáltatási szerződések útján szabályozott robbanóanyag-prekurzorokkal kapcsolatos tranzakciókat hajtsanak végre;

11.„korlátozott robbanóanyag-prekurzor”: az I. mellékletben felsorolt anyag az annak 2. oszlopában meghatározott, vonatkozó határértéknél magasabb, vagy az ammónium-nitrát esetében azt elérő vagy meghaladó koncentrációban; magában foglalja azt a keveréket vagy egyéb anyagot is, amelyben egy ilyen felsorolt anyag a vonatkozó határértéknél magasabb, vagy az ammónium-nitrát esetében azt elérő vagy meghaladó koncentrációban van jelen;

12.„szabályozott robbanóanyag-prekurzor”: az I. vagy II. mellékletben felsorolt anyag; magában foglalja azt a keveréket vagy egyéb anyagot is, amelyben az e mellékletekben felsorolt anyag van jelen;

13.„mezőgazdasági tevékenység”: mezőgazdasági termékek termelése, tenyésztése vagy művelése, ideértve a betakarítást, a fejést, az állattenyésztést és a mezőgazdasági célból történő állattartást, valamint a mezőgazdasági földterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapotának fenntartását az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 39 94. cikkében meghatározottak szerint;

14.„mezőgazdasági termelő”: olyan természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek olyan csoportja – tekintet nélkül az ilyen csoportnak vagy tagjainak a nemzeti jog szerinti jogállására – akinek, illetve amelynek a mezőgazdasági üzeme az EUSZ-nek az EUMSZ 349. és 355. cikkével együtt értelmezett 52. cikkében meghatározottak szerint a Szerződések területi hatálya alá tartozik, és aki, illetve amely mezőgazdasági tevékenységet folytat.

4. cikk

Szabad mozgás

Amennyiben e rendelet vagy más uniós jogi aktus másképp nem rendelkezik, a tagállamok nem tilthatják, nem korlátozhatják és nem gátolhatják a szabályozott robbanóanyag-prekurzorok rendelkezésre bocsátását.

5. cikk

Rendelkezésre bocsátás, behozatal, birtoklás és felhasználás

(1)A korlátozott robbanóanyag-prekurzorok nem bocsáthatók lakossági személyek rendelkezésére, lakossági személyek ezeket nem hozhatják be, nem birtokolhatják és nem használhatják fel.

(2)Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az olyan ammónium-nitrátra (CAS-szám 6484-52-2), amelyet mezőgazdasági termelők rendelkezésére bocsátottak, vagy mezőgazdasági termelők hoztak be, birtokolnak vagy használnak teljes vagy részidőben végzett mezőgazdasági tevékenység céljából, és nem feltétlenül a földterület méretével összefüggésben.

(3)A tagállamok fenntarthatnak vagy létrehozhatnak olyan engedélyezési rendszert, amely alapján a korlátozott robbanóanyag-prekurzorok legfeljebb az I. melléklet 3. oszlopában meghatározott határértékeknek megfelelő koncentrációban lakossági személyek rendelkezésére bocsáthatók, lakossági személyek ezeket birtokolhatják és felhasználhatják.

Az ilyen rendszer alapján a lakossági személy beszerzi, és kérésre bemutatja a korlátozott robbanóanyag-prekurzorok megszerzésére, birtoklására vagy felhasználására jogosító engedélyt, amelyet a 6. cikkel összhangban annak a tagállamnak az illetékes hatósága állított ki, ahol az adott korlátozott robbanóanyag-prekurzort megszerzik, birtokolják vagy használják majd.

(4)A tagállamoknak haladéktalanul értesíteniük kell a Bizottságot minden olyan intézkedésről, amelyet a (3) bekezdésben meghatározott engedélyezési rendszerek megvalósítására hoznak. Az értesítésben fel kell tüntetni azokat a korlátozott robbanóanyag-prekurzorokat, amelyek tekintetében a tagállam a (3) bekezdés szerinti engedélyezési rendszert ír elő.

(5)A Bizottság közzéteszi azon intézkedések listáját, amelyekről a tagállamok a (4) bekezdéssel összhangban értesítést küldtek.

6. cikk

Engedélyek

(1)Azon tagállamok, amelyek engedélyt adnak ki azoknak a lakossági személyeknek, akiknek jogos érdeke fűződik a korlátozott robbanóanyag-prekurzorok megszerzéséhez, behozatalához, birtoklásához és felhasználásához, kötelesek szabályokat megállapítani a 5. cikk (3) bekezdése szerinti engedély megadására vonatkozóan. Az engedély megadásáról való döntés során a tagállam illetékes hatóságának figyelembe kell vennie minden releváns körülményt és különösen az alábbiakat:

a)az anyag szándékolt felhasználásának jogszerűsége;

b)olyan alacsonyabb koncentrációk vagy alternatív anyagok rendelkezésre állása, amelyek hasonló hatást érnének el;

c)a kérelmező háttere, beleértve a kérelmező büntetőjogi felelősségét megállapító, az Unió bármely országában hozott korábbi ítéleteket;

d)a korlátozott robbanóanyag-prekurzorok biztonságos tárolását szavatoló, javasolt tárolási szabályozás.

(2)Az engedély kiadását meg kell tagadni, ha a szándékolt felhasználás jogszerűsége vagy a felhasználónak a jogszerű célra történő felhasználásra vonatkozó szándéka alapos okkal kétségbe vonható.

(3)Az illetékes hatóság eldöntheti, hogy miként korlátozza az engedély érvényességét, egyszeri vagy – legfeljebb hároméves időtartamra vonatkozó – többszöri felhasználást engedélyezve. Az illetékes hatóság kötelezheti az engedély jogosultját arra, hogy az engedély megjelölt lejárati időpontjáig igazolja, hogy az engedély megadásának alapjául szolgáló feltételek még mindig fennállnak. Az engedélyben fel kell tüntetni azokat a korlátozott robbanóanyag-prekurzorokat, amelyek tekintetében kiállították.

(4)Az illetékes hatóságok előírhatják, hogy a kérelmezőnek az engedély kérelmezéséért díjat kell fizetnie. Ez a díj nem haladhatja meg a kérelem feldolgozásával járó költségeket.

(5)Az illetékes hatóság felfüggesztheti vagy visszavonhatja az engedélyt, ha alapos okkal feltételezhető, hogy az engedély megadásának alapjául szolgáló feltételek már nem állnak fenn.

(6)Az illetékes hatóság bármely döntése elleni jogorvoslat tárgyában, valamint az engedély feltételeinek való megfeleléssel kapcsolatos vitás ügyekben a nemzeti jog szerint hatáskörrel rendelkező megfelelő szerv jár el.

(7)Az 5. cikk (3) bekezdésében említett engedélyezési rendszerrel rendelkező tagállam elismerheti a más tagállamokban kiadott engedélyeket.

A tagállamok a III. mellékletben előírt formátumot használhatják az engedélyek kiállítására.

(8)Az (1) bekezdés c) pontjában említett, más tagállamokban hozott, büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletekre vonatkozó információkat a 2009/315/IB tanácsi kerethatározattal 40 létrehozott rendszer útján kell beszerezni. Az ilyen tájékoztatás iránti megkereséseket a kerethatározat 3. cikkében említett központi hatóságnak a megkeresés beérkezésének időpontjától számított 20 munkanapon belül kell megválaszolnia.

(9)A tagállamok által, a 98/2013/EU rendelet 7. cikkének megfelelően kiadott, [a rendelet alkalmazásának napja]-án/-én még érvényes engedélyek ezen időpontban érvényüket veszítik. Minden tagállam dönthet arról, hogy az engedély jogosultjának kérésére megerősíti, megújítja vagy meghosszabbítja az adott tagállamban kiadott ilyen engedélyeket, ha a korlátozott robbanóanyag-prekurzorokra az I. melléklet 3. oszlopába foglalt határértékek szerint engedély adható ki, továbbá ha az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy teljesültek az engedély kiadására vonatkozó, az (1) bekezdésben említett követelmények. Az említett megerősítésnek, megújításnak vagy meghosszabbításnak tiszteletben kell tartania az e cikk (3) bekezdésébe foglalt határidőt.

7. cikk

Az ellátási lánc tájékoztatása

(1)A korlátozott robbanóanyag-prekurzort más gazdasági szereplő rendelkezésére bocsátó gazdasági szereplő tájékoztatja az említett gazdasági szereplőt, hogy az adott korlátozott robbanóanyag-prekurzornak a lakossági személyek általi megszerzése, birtoklása vagy felhasználása az 5. cikk (1) és (3) bekezdésben foglaltak szerinti korlátozás tárgyát képezi.

(2)A szabályozott robbanóanyag-prekurzort az 5. cikk (3) bekezdésének megfelelően szakmai felhasználó vagy lakossági személy rendelkezésére bocsátó gazdasági szereplő szavatolja és igazolni tudja a 11. cikkben említett illetékes hatóságok számára, hogy a szabályozott robbanóanyag-prekurzorok értékesítésében részt vevő személyzete:

a)tisztában van az általa kínált termékekkel, és azzal, hogy azok szabályozott robbanóanyag-prekurzorokat tartalmaznak;

b)eligazítást kapott az e rendelet 5–9. cikke szerinti kötelezettségek tekintetében.

(3)A köztes szereplőként eljáró online piactér intézkedéseket hoz annak szavatolására, hogy amikor szolgáltatásai révén korlátozott robbanóanyag-prekurzorokat bocsát rendelkezésre, tájékoztatást nyújt a felhasználói számára az e rendelet szerinti kötelezettségeikről.

8. cikk

Értékesítéskori ellenőrzés

(1)Az 5. cikk (3) bekezdésével összhangban korlátozott robbanóanyag-prekurzort lakossági személy rendelkezésére bocsátó gazdasági szereplőnek minden tranzakció esetében ellenőriznie kell a személyazonosságot és az engedélyt azon tagállam szabályainak megfelelően, amelyben a korlátozott robbanóanyag-prekurzort rendelkezésre bocsátja.

(2)Annak ellenőrzése céljából, hogy a leendő ügyfél szakmai felhasználó, mezőgazdasági termelő, vagy olyan gazdasági szereplő, amely korlátozott robbanóanyag-prekurzort bocsát szakmai felhasználó vagy mezőgazdasági termelő rendelkezésére, minden tranzakció esetében be kell kérni az alábbiakat:

a)a leendő ügyfél kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy foglalkozásszerű tevékenysége;

b)a korlátozott robbanóanyag-prekurzoroknak a leendő ügyfél általi szándékolt felhasználása.

(3)E rendelet betartásának ellenőrzése és robbanóanyagok tiltott előállításának megelőzése céljából, a gazdasági szereplők a tranzakció időpontjától számított egy évig megőrzik a (2) bekezdésben említett adatokat az ügyfél nevével és címével együtt. Ezen időszak alatt az adatokat az illetékes hatóságok kérésére vizsgálat céljából rendelkezésre kell bocsátani.

(4)A köztes szereplőként eljáró online piactér intézkedéseket hoz, hogy elősegítse annak szavatolását, hogy amikor a felhasználói az online piactér szolgáltatásai révén korlátozott robbanóanyag-prekurzorokat bocsátanak rendelkezésre, teljesítsék az e cikk szerinti kötelezettségeiket.

9. cikk

A gyanús tranzakciók, a hiányok és a lopások jelentése

(1)A robbanóanyagok tiltott előállításának felderítése és megakadályozása céljából, a gazdasági szereplők bejelentik a szabályozott robbanóanyag-prekurzorokkal kapcsolatos tranzakciókat, köztük a szakmai felhasználókat érintő tranzakciókat is, ha alapos okkal feltételezik, hogy az anyagot vagy keveréket robbanóanyagok tiltott előállítására szánják.

A gazdasági szereplők valamennyi körülmény figyelembevételét követően jelentik be az ilyen gyanús tranzakciókat, különösen akkor, ha a leendő ügyfélre legalább az alábbiak egyike jellemző:

a)a jelek szerint nincs tisztában a szabályozott robbanóanyag-prekurzorok szándékolt felhasználásával;

b)a jelek szerint nem ismeri a szabályozott robbanóanyag-prekurzorok szándékolt felhasználását vagy azt nem tudja hihetően elmagyarázni;

c)a törvényes felhasználásnál megszokottól eltérő mennyiségben, összetételben, illetve koncentrációban kíván szabályozott robbanóanyag-prekurzorokat vásárolni;

d)nem hajlandó igazolni személyazonosságát vagy lakóhelyét, vagy adott esetben szakmai felhasználói vagy gazdasági szereplői státuszát;

e)szokatlan fizetési módszer – ideértve a nagy összegű készpénzfizetést – alkalmazásához ragaszkodik.

(2)A köztes szereplőként eljáró online piacterektől eltérő gazdasági szereplők a gyanús tranzakciók felderítésére szolgáló eljárásokkal rendelkeznek; ezek arra a környezetre összpontosítanak, amelyben a szabályozott robbanóanyag-prekurzorokat kínálják.

(3)A gazdasági szereplők megtagadhatják a gyanús tranzakciókat, és a gyanús tranzakciót vagy a megkísérelt tranzakciót indokolatlan késedelem nélkül – lehetőség szerint az ügyfél személyazonosságának megjelölésével – 24 órán belül jelentik azon tagállam nemzeti kapcsolattartó pontjának, amely tagállamban a gyanús tranzakciót végrehajtották vagy megkísérelték.

(4)Valamennyi tagállam a gyanús tranzakciók jelentésére egy vagy több nemzeti kapcsolattartó pontot hoz létre, amelyek világosan meghatározott telefonszámmal és e-mail-címmel rendelkeznek. A nemzeti kapcsolattartó pontoknak folyamatosan elérhetőnek kell lenniük.

(5)A gazdasági szereplők és a szakmai felhasználók bejelentést tesznek a szabályozott robbanóanyag-prekurzorokat érintő jelentős hiányokról vagy lopásokról azon tagállam nemzeti kapcsolattartó pontjának, ahol a hiány vagy lopás bekövetkezett. Annak eldöntésekor, hogy a hiány vagy lopás jelentős-e, figyelembe veszik, hogy az ügy összes körülményére tekintettel szokatlan-e a mennyiség.

(6)Az 5. cikk (3) bekezdésének megfelelően korlátozott robbanóanyag-prekurzorokat megszerző lakossági személyek bejelentést tesznek a korlátozott robbanóanyag-prekurzorokat érintő jelentős hiányokról vagy lopásokról azon tagállam nemzeti kapcsolattartó pontjának, ahol a hiány vagy lopás bekövetkezett.

10. cikk

Képzés és tudatosság-erősítés

(1)A tagállamok képzést nyújtanak a bűnüldözési hatóságoknak, az elsődleges beavatkozóknak és a vámhatóságoknak, hogy azok feladataik végzése során felismerjék a szabályozott robbanóanyag-prekurzor anyagokat és keverékeket, valamint kellő időben és megfelelő módon tudjanak reagálni a gyanús tevékenységekre.

(2)A tagállamok évente legalább kétszer tudatosság-erősítő tevékenységeket szerveznek, amelyek igazodnak a szabályozott robbanóanyag-prekurzorokat használó egyes különböző ágazatok sajátosságaihoz.

11. cikk

Nemzeti ellenőrző hatóságok

(1)Minden tagállam gondoskodik arról, hogy illetékes hatóságokat hozzanak létre e rendelet 4–9. cikke helyes alkalmazásának vizsgálata és ellenőrzése céljából.

(2)Minden tagállam gondoskodik arról, hogy az (1) bekezdésben említett hatóságok rendelkezzenek a feladataik megfelelő ellátásához szükséges vizsgálati hatáskörrel.

(3)Minden tagállam megfelelő forrásokat bocsát az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságok rendelkezésére annak érdekében, hogy azok a rendelkezésre álló egyéb forrásokat is igénybe véve a kellő időben és hatékonyan teljesíteni tudják az e rendelet szerinti feladataikat.

12. cikk

Iránymutatások

(1)A Bizottság – a prekurzorokkal foglalkozó állandó bizottsággal való konzultációt követően – rendszeresen naprakésszé teszi az iránymutatásokat, hogy segítséget nyújtson a vegyipari ellátási láncnak és adott esetben az illetékes hatóságoknak az illetékes hatóságok és a gazdasági szereplők közötti együttműködés megkönnyítéséhez. Az iránymutatásoknak különösen az alábbiakat kell tartalmazniuk:

a)az ellenőrzések elvégzésének módjára vonatkozó információk;

b)arra vonatkozó információk, hogy miként kell alkalmazni a rendeletbe foglalt korlátozásokat és ellenőrzéseket a lakossági személyek vagy szakmai felhasználók által távolról rendelt, szabályozott robbanóanyag-prekurzorokra;

c)a köztes szereplőként eljáró online piacterek által, e rendelet betartásának biztosítása céljából elfogadandó lehetséges intézkedésekre vonatkozó információk;

d)arra vonatkozó információk, hogy miként kell kicserélni a releváns információkat az illetékes hatóságok és a nemzeti kapcsolattartó pontok között, valamint a tagállamok között;

e)egyéb hasznosnak ítélt információk.

(2)Az illetékes hatóságok gondoskodnak arról, hogy az iránymutatások célkitűzéseivel összhangban az illetékes hatóságok által megfelelőnek ítélt módon sor kerüljön az (1) bekezdésben előírt iránymutatások rendszeres terjesztésére.

13. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést meghoznak azok végrehajtása érdekében. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

14. cikk

Védzáradék

(1)Ha valamely tagállamnak alapos oka van feltételezni, hogy az I. vagy II. mellékletben fel nem sorolt valamely anyag robbanóanyagok tiltott előállítására használható fel, korlátozhatja vagy tilthatja az adott anyag, vagy az azt tartalmazó bármely keverék vagy anyag rendelkezésre bocsátását, birtoklását és felhasználását, vagy előírhatja, hogy az anyag a 9. cikkel összhangban a gyanús tranzakciókra vonatkozó jelentéstételi kötelezettség hatálya alá tartozik.

(2)Ha valamely tagállamnak alapos oka van feltételezni, hogy az I. mellékletben felsorolt valamely anyag az I. melléklet 2. vagy 3. oszlopában meghatározott határértékek alatti koncentrációban is felhasználható robbanóanyagok tiltott előállítására, alacsonyabb koncentrációs határérték előírásával tovább szigoríthatja az adott anyag rendelkezésre bocsátására, birtoklására és felhasználására vonatkozó korlátozást vagy tiltást.

(3)Ha valamely tagállamnak alapos oka van olyan koncentrációs határértéket megállapítani, amely felett a II. mellékletben felsorolt anyagoknak az egyébként a korlátozott robbanóanyag-prekurzorokra vonatkozó korlátozások hatálya alá kell tartozniuk, megengedett legnagyobb koncentráció előírásával korlátozhatja vagy tilthatja az adott anyag rendelkezésre bocsátását, birtoklását és felhasználását.

(4)Annak a tagállamnak, amely az (1), a (2) vagy a (3) bekezdéssel összhangban valamilyen anyagot korlátoz vagy tilt, haladéktalanul tájékoztatnia kell erről a Bizottságot és a többi tagállamot, és ezt meg is kell indokolnia.

(5)A Bizottság a (4) bekezdés szerinti tájékoztatás függvényében haladéktalanul megvizsgálja, hogy készítsen-e a mellékletekben teendő módosításokat a 15. cikk (1) bekezdésével összhangban, vagy készítsen-e jogalkotási javaslatot a mellékletek módosítására. Az érintett tagállamnak a mellékletek említett módosításainak figyelembevétele céljából adott esetben módosítania kell vagy hatályon kívül kell helyeznie nemzeti intézkedéseit.

(6)Az (5) bekezdés sérelme nélkül, a Bizottság a tagállammal és – adott esetben – harmadik felekkel folytatott konzultációt követően döntést hozhat arról, hogy a tagállam által tett intézkedés nem indokolt, és kötelezheti a tagállamot annak visszavonására.

15. cikk

A mellékletek módosításai

(1)A Bizottság a 16. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el – az anyagok robbanóanyag-prekurzorként történő visszaélésszerű felhasználása terén bekövetkezett fejleményekhez való szükséges mértékű igazodás céljából, vagy a kutatási és tesztelési eredmények alapján – anyagoknak az I. mellékletbe történő felvételére és az I. mellékletben rögzített határértékek módosítására vonatkozóan, illetve – amennyiben erre az anyagok robbanóanyag-prekurzorként történő visszaélésszerű felhasználása terén bekövetkezett fejleményekhez való igazodás céljából szükség van – anyagoknak a II. mellékletbe történő felvételére vonatkozóan. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus előkészítése során a Bizottság konzultációt folytat az érdekelt felekkel, különösen a vegyipar és a kiskereskedelmi ágazat képviselőivel.

Ha az anyagoknak robbanóanyagok tiltott előállítására történő visszaélésszerű felhasználására vonatkozó kockázatértékelésben bekövetkező hirtelen változás esetén rendkívül sürgős okokból szükséges, a 17. cikkben előírt eljárás alkalmazandó az e cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra.

(2)A Bizottság minden egyes anyagnak az I. mellékletbe történő felvétele és az I. mellékletben rögzített határértékek minden egyes módosítása, illetve a II. mellékletbe felvett minden egyes új anyag tekintetében külön felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el. Valamennyi felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak olyan elemzésen kell alapulnia, amely megállapítja, hogy a módosítás – az elérni kívánt célokra figyelemmel – várhatóan nem ró aránytalan terhet a gazdasági szereplőkre és a felhasználókra.

16. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 15. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása öt éves időtartamra szól [hatálybalépés]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 15. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 15 cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

17. cikk

Sürgősségi eljárás

(1)Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és alkalmazandók mindaddig, amíg az Európai Parlament vagy a Tanács a (2) bekezdésnek megfelelően nem emel ellenük kifogást. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.

(2)Az Európai Parlament vagy a Tanács a 16. cikk (6) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó, felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

18. cikk

A 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletének módosítása

Az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletében az anyagok, anyagcsoportok és keverékek megnevezését és a korlátozás feltételeit tartalmazó táblázat 58. tételében a 2. oszlop (2) és (3) bekezdését el kell hagyni.

19. cikk

A 98/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezése

(1)A 98/2013/EU rendelet [az alkalmazás időpontja]-tól/-től hatályát veszti.

(2)A 98/2013/EU rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre történő hivatkozásoknak kell tekinteni.

20. cikk

Jelentéstétel

(1)    A tagállamok [egy évvel az alkalmazás időpontját követően]-án/-én és azt követően évente beszámolnak a Bizottságnak az alábbi információkról:

a)a bejelentett gyanús tranzakciók, hiányok és lopások száma;

b)az 5. cikk (3) bekezdésében említett, beérkezett engedélykérelmek száma, valamint a kiadott engedélyek száma, és az engedélykiadás elutasításának leggyakoribb okai;

c)a 10. cikk (2) bekezdésében említett tudatosság-erősítő intézkedésekre vonatkozó információk;

d)a 11. cikkben említett, elvégzett ellenőrzésekre vonatkozó információk, beleértve az ellenőrzések és a lefedett gazdasági szereplők számát.

(2)    A tagállamok az (1) bekezdés a), c) és d) pontjában említett információknak a Bizottság részére történő benyújtásakor elkülönítik az online és az offline tevékenységekre vonatkozó beszámolókat, intézkedéseket és ellenőrzéseket.

21. cikk

Nyomonkövetési program

A Bizottság legkésőbb [egy évvel a hatálybalépést követően]-ig részletes programot dolgoz ki e rendelet eredményeinek, kimeneteinek és hatásainak nyomon követésére.

A nyomonkövetési program meghatározza az adatok és egyéb szükséges bizonyítékok gyűjtésének eszközeit és gyakoriságát. Meghatározza a Bizottság és a tagállamok által az adatok és egyéb bizonyítékok gyűjtése és elemzése érdekében teendő intézkedéseket.

A tagállamok megküldik a Bizottságnak a nyomon követéshez szükséges adatokat és egyéb bizonyítékokat.

22. cikk

Értékelés

A Bizottság leghamarabb [hat évvel a rendelet alkalmazásának időpontját követően]-án/-én elvégzi e rendelet értékelését, és a főbb megállapításokról jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. Az értékelést a Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatása szerint kell elvégezni.

A tagállamok megküldik az e jelentés elkészítéséhez szükséges információkat a Bizottságnak.

23. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet [egy évvel a hatálybalépés időpontját követően]-tól/-től kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)

   Az Európai Parlament és a Tanács 98/2013/EU rendelete (2013. január 15.) a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról (HL L 39., 2013.2.9., 1. o.).

(2)    Alkalmazási ideje 2014. szeptember 2-án vette kezdetét.

(3)

   Az Európai Unió Tanácsa, „Uniós cselekvési terv a robbanóanyagok biztonságának fokozására”, 8109/08.

(4)

   Bizottsági szolgálati munkadokumentum: Hatásvizsgálat, amely a következő dokumentumot kíséri: Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a robbanóanyag-prekurzorok forgalomba hozataláról és felhasználásáról (SEC(2010) 1041 final, 2010.9.20.).

(5)

   Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a robbanóanyag-prekurzorok forgalomba hozataláról és felhasználásáról (COM(2010)0473 végleges, 2010.9.20.).

(6)

   A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai biztonsági stratégia, COM(2015) 185 final, 2015.4.30.

(7)

   A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak Az európai biztonsági stratégia megvalósítása: uniós cselekvési terv a tűzfegyverek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme és használata ellen (COM(2015)624 final, 2015.12.2.).

(8)

   A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak és a Tanácsnak az európai biztonsági stratégia megvalósítása a terrorizmus elleni küzdelem és a hatékony és valódi biztonsági unió előkészítésének érdekében (COM(2016)230 final, 2016.4.20.).

(9)

   A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 98/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásáról, valamint az e rendelet szerinti felhatalmazásról (COM(2017)103 final, 2017. február 28.).

(10)

   A Bizottság ajánlása a robbanóanyag-prekurzorok visszaélésszerű felhasználásának megelőzését célzó azonnali lépésekről ( C(2017) 6950 final, 2017.10.18.)

(11)

   A Tanács következtetései a CBRN-kockázatok tekintetében hozott európai uniós válaszintézkedések megerősítéséről, a robbanóanyag-prekurzorokhoz való hozzáférés lehetőségeinek szűkítéséről és a nyilvános terek védelméről, 15648/17.

(12)

   Az Európai Parlament 2017. október 3-i állásfoglalása a kiberbűnözés elleni küzdelemről (2017/2068(INI)).

(13)

   Az Európai Parlament és a Tanács 1259/2013/EU rendelete (2013. november 20.) a kábítószer-prekurzoroknak a Közösség és a harmadik országok közötti kereskedelme nyomon követésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 111/2005/EK tanácsi rendeletet módosításáról (HL L 330., 2013.12.10., 30. o.).

(14)    Az Európai Parlament és a Tanács 273/2004/EK rendelete (2004. február 11.) a kábítószer-prekurzorokról (HL L 47., 2004.2.18., 1. o.).

(15)    A Tanács 428/2009/EK rendelete (2009. május 5.) a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról (HL L 134., 2009.5.29., 1. o.).

(16)

   Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).

(17)

   Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

(18)

   Az Európai Parlament és a Tanács 2003/2003/EK rendelete (2003. október 13.) a műtrágyákról (HL L 304., 2003.11.21., 1. o.).

(19)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/28/EU irányelve (2014. február 26.) a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazására és ellenőrzésére vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 96., 2014.3.29., 1. o.).

(20)

   Az Európai Parlament és a Tanács 2013/29/EU irányelve (2013. június 12.) a pirotechnikai termékek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 178., 2013.6.28., 27. o.).

(21)    COM(2017) 610 final, 2017.10.18.

(22)    COM(2017) 612 final, 2017.10.18.

(23)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., 2017.3.31., 6. o.).

(24)    A Szabályozói Ellenőrzési Testület RegDoc-ra vonatkozó véleményére mutató link.

(25)

   A REFIT-platform véleménye a Detailhandel Nederlandnek és egy polgárnak a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 98/2013/EU rendeletre vonatkozó, 2017. szeptember 21-i beadványáról (LTL 494).

(26)

   Jelentés a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2013. január 15-i 98/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikke értelmében az ammónium-nitrátra vonatkozó releváns rendelkezések 1907/2006/EK rendeletből történő átemelésével kapcsolatos lehetőségeknek a vizsgálatáról (COM (2015) 122 final, 2015.3.12.).

(27)

   Jelentés a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2013. január 15-i 98/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikke értelmében az ammónium-nitrátra vonatkozó releváns rendelkezések 1907/2006/EK rendeletből történő átemelésével kapcsolatos lehetőségeknek a vizsgálatáról (COM (2015) 122 final, 2015.3.12.).

(28)    A Tanács 2009/315/IB kerethatározata (2009. február 26.) a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról (HL L 93., 2009.4.7., 23. o.).

(29)

   Például a Tanács 2005/671/IB határozata (2005. szeptember 20.) a terrorista bűncselekményekre vonatkozó információcseréről és együttműködésről (HL L 253., 2005.9.29., 22. o.), valamint a Tanács 515/97/EK rendelete (1997. március 13.) a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről (HL L 82., 1997.3.22., 1. o.).

(30)

   HL C… , , . .o.

(31)

   Az Európai Parlament és a Tanács 98/2013/EU rendelete (2013. január 15.) a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról (HL L 39., 2013.2.9., 1. o.).

(32)

   Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

(33)    Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).

(34)    Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól („Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv”) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).

(35)    HL L 123., 2016.5.12., 1.o.

(36)

   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(37)

   Az Európai Parlament és a Tanács 2013/29/EU irányelve (2013. június 12.) a pirotechnikai termékek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 178., 2013.6.28., 27. o.).

(38)

   Az Európai Parlament és a Tanács 2014/90/EU irányelve (2014. július 23.) a tengerészeti felszerelésekről és a 96/98/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 146. o.).

(39)

   Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549 o.).

(40)    A Tanács 2009/315/IB kerethatározata (2009. február 26.) a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról (HL L 93., 2009.4.7., 23. o.).

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel,2018.4.17.

COM(2018) 209 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat
Az Európai Parlament és a Tanács rendelete

a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról, az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletének módosításáról, valamint a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 98/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

{SEC(2018) 193 final}
{SWD(2018) 104 final}
{SWD(2018) 105 final}

I. MELLÉKLET – KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ ROBBANÓANYAG-PREKURZOROK

Azon anyagok, amelyek önmagukban vagy az ezeket tartalmazó keverékekben vagy anyagokban – kivéve, ha a koncentráció nem haladja meg a 2. oszlopban meghatározott határértékeket – nem bocsáthatók lakossági személyek rendelkezésére, lakossági személyek ezeket nem hozhatják be, nem birtokolhatják és nem használhatják fel.

( 1 ) A Bizottság (EU) 2017/1925 végrehajtási rendelete (2017. október 12.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról (HL L 282., 2011.10.31., 1. o.). A frissített KN-kódok tekintetében lásd a 2658/87/EK rendelet I. mellékletének későbbi módosításait.

( 2) Ammónium-nitrát önmagában, vagy azt tartalmazó keverékekben vagy anyagokban – ideértve a koncentrációkat – csak akkor bocsátható lakossági személyek rendelkezésére, ha a nitrogénnek az ammónium-nitráthoz képest mért koncentrációja alacsonyabb, mint 16 % m/m, lakossági személyek azt csak ilyen formában hozhatják be, birtokolhatják vagy használhatják.

II. MELLÉKLET – BEJELENTENDŐ ROBBANÓANYAG-PREKURZOROK

Azon – akár önmagukban, akár keverékekben előforduló – anyagok, amelyekre vonatkozóan a gyanús tranzakciókat jelenteni kell

( 1 ) A Bizottság (EU) 2017/1925 végrehajtási rendelete (2017. október 12.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról (HL L 282., 2011.10.31., 1. o.). A frissített KN-kódok tekintetében lásd a 2658/87/EK rendelet I. mellékletének későbbi módosításait.

(2) 200 μm-nél kisebb részecskemérettel.

(3) vegyi anyagként vagy legalább 70 tömegszázalék alumíniumot és/vagy magnéziumot tartalmazó keverékben.

III. MELLÉKLET – AZ ENGEDÉLY FORMÁTUMA

A 6. cikk (7) bekezdésében említett, korlátozott terjesztésű robbanóanyag-prekurzorok megszerzésére, behozatalára, birtoklására és felhasználására valamely lakossági személy számára adott engedély birtoklását igazoló dokumentum formátuma.