52018IP0211

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52018IP0211 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52018IP0211

Help

Az Európai Parlament 2018. május 29-i állásfoglalása a 2013. évi reformot követően a KAP fiatal mezőgazdasági termelőket támogató eszközének EU-ban történő végrehajtásáról (2017/2088(INI))

HL C 76., 2020.3.9, p. 11–22 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

HTML

PDF

Official Journal

9.3.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 76/11

P8_TA(2018)0211

A 2013. évi reformot követően a KAP fiatal mezőgazdasági termelőket támogató eszközének EU-ban történő végrehajtása

(2020/C 76/03)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

—

tekintettel a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2),

—

tekintettel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU, a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló 1306/2013/EU, a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013/EU, a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU és az élelmiszerlánccal, az állategészségüggyel és állatjóléttel, valamint a növényegészségüggyel és a növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatos kiadások kezelésére vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 652/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 13-i (EU) 2017/2393 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3),

—	tekintettel a „Fiatal gazdálkodók – a 2013-as KAP-reformot követő szakpolitikák végrehajtása” című tanulmányra, amelyet a B. Tematikus Főosztály (Strukturális és Kohéziós Politikák) rendelt meg és amelyet az AGRI bizottság 2017. november 23-i ülésén ismertettek,

—	tekintettel 2017. november 23-i meghallgatására „A fiatal mezőgazdasági termelőkre vonatkozó szakpolitikák végrehajtása a 2013-as KAP-reform után” témában,

—	tekintettel az Európai Számvevőszéknek „A fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott uniós támogatásnak célzottabban kellene elősegítenie a tényleges generációs megújulást” című, 10/2017. számú különjelentésére,

—	tekintettel a mezőgazdasági termelők földhöz jutásának megkönnyítése” című, 2017. április 27-i állásfoglalására (4),

—	tekintettel a Fiatal Gazdák Európai Tanácsának „A fiatal mezőgazdasági termelők kulcsfontosságú szerepet töltenek be a jövőbeli KAP-ban” című, 2017. május 17-én közzétett tanulmányára,

—	tekintettel a Régiók Bizottságának „A fiatal mezőgazdasági termelők támogatása” című véleményére (5),

—	tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére, továbbá az Elnökök Értekezlete saját kezdeményezésű jelentések készítésére vonatkozó engedélyezési eljárásról szóló, 2002. december 12-i határozata 1. cikke (1) bekezdésének e) pontjára, valamint 3. mellékletére,

—	tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0157/2018),

A.	mivel az EU-ban a gazdaságokért felelős összes személy csak körülbelül 6%-a 35 évesnél fiatalabb, míg több mint a fele 55 évesnél idősebb, és számottevőek a tagállamok közötti eltérések;

mivel az elmúlt évtizedben ezek az adatok nem változtak meg jelentős mértékben, a fiatal gazdák aránya csökkent, és a tagállamokban a mezőgazdasági termelők elöregedése súlyos problémát jelent; mivel a generációs megújulással kapcsolatos helyzet tagállamról tagállamra nagy mértékben különbözik, ezért rugalmas és differenciált megközelítésre van szükség;

mivel több mint 50 éve a közös agrárpolitika (KAP) révén támogatott mezőgazdasági fejlődés mindenütt a bővítésnek, az üzemek koncentrációjának és a termelőeszközök erőteljes tőkésítésének kedvezett, és az átvételükhöz szükséges tőke mennyisége miatt megnehezítette, hogy egyes üzemeket fiataloknak adjanak tovább és/vagy hogy számukra hozzáférhetővé tegyenek;

D.	mivel a mezőgazdasági munkaerő elöregedése különösen súlyos probléma az állattenyésztési ágazatban, különösen a juh- és kecsketenyésztők körében, ami az ágazat nyereségességének jelenlegi korlátaiból következik;

E.	mivel 2007 és 2013 között a fiatal mezőgazdasági termelők száma az Unió egészében 3,3 millióról 2,3 millió főre csökkent, valamint a fiatal mezőgazdasági termelők által irányított mezőgazdasági üzemek területe 57 millió hektárról 53 millió hektárra csökkent;

mivel a demográfiai változások, például a vidéki területeken az elnéptelenedés és a lakosság elöregedése tükrében alapvetően fontos a lehetőségek teremtése a mezőgazdaságban mint modern és vonzó iparágban a fiatalok arra való ösztönzése érdekében, hogy a mezőgazdasági termelés területén építsék karrierjüket;

G.	mivel a termőföldhöz való hozzáférés terén erős a verseny a mezőgazdasági tevékenységbe kezdeni kívánó fiatalok és a már stabil helyzetben lévő termelők között, sőt egyes esetekben a fiatalok és olyan befektetési cégek között, amelyek érdeklődést mutatnak a mezőgazdaság iránt;

H.	mivel veszély fenyegeti a családi gazdaságokra épülő mezőgazdasági fejlődési modell egészének jövőjét;

I.	mivel e tekintetben a KAP szerepe döntő jelentőségű;

mivel a mezőgazdaságban a generációs megújulás két aspektust ötvöz, nevezetesen a fiatalabb generáció előtt álló nehézségeket a mezőgazdasági tevékenység elindítása terén és a gazdák jelenlegi generációjának nehézségeit a gazdálkodás befejezése tekintetében, és mivel a mezőgazdasági termelői pályát választó fiatalok hiánya veszélyezteti a vidéki területek gazdasági és társadalmi fenntarthatóságát és növekedését, valamint az EU élelmiszer-önellátását és élelmiszer-biztonságát; mivel mindenekelőtt kielégítő gazdasági körülmények szükségesek ahhoz, hogy vonzóvá váljon a mezőgazdasági termelés;

mivel a KAP legutóbbi reformja számos olyan eszközt megerősített és vezetett be, amelyek kombinálhatók és hozzáigazíthatók a tagállami körülményekhez, különösen az első pillér keretében a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott kötelező támogatás (6,9 milliárd EUR 180 000 fiatal mezőgazdasági termelőnek), valamint a második pillér keretében olyan intézkedések, mint a vállalkozásindítási támogatás, a finanszírozáshoz és a hitelhez való hozzáférés, vagy a fiatal mezőgazdasági termelőkre vonatkozó tematikus alprogram létrehozásának lehetősége (2,6 milliárd EUR);

mivel az EU-ban nem minden tagállam rendelkezik valódi politikával a mezőgazdasági tevékenység elindítása tekintetében, és nem mindegyikük használja fel az összes olyan eszközt, amelyet a KAP a fiatal mezőgazdasági termelők támogatására kínál, amelyre példa különösen a „fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatás” elnevezésű, második pillérhez tartozó intézkedés;

M.	mivel a mezőgazdasági vállalkozások irányítása feletti felelősséget vállaló fiatal nők csak kis részét teszik ki a fiatal mezőgazdasági termelőknek, de nem képeznek homogén csoportot, és így e pályafutás megkezdésekor eltérő szükségletekkel rendelkeznek;

mivel a generációs megújulásnak a nemzeti sajátosságokat figyelembe vevő stratégiákhoz közös politikai keretet biztosító, jövőbeli KAP alapvető prioritását kell képeznie, és mivel a generációs megújulás ösztönzése elengedhetetlenül szükséges feltétel a mezőgazdaság fennmaradásához EU-szerte, illetve a gazdaságok sokszínűségének elősegítése és a fenntartható családi gazdálkodás előmozdítása révén a vidéki területek vonzerejének fenntartásához és életben tartásához;

mivel a földhöz jutást a fiatal mezőgazdasági termelők és az új belépők előtti egyik legfontosabb akadályként határozták meg, amely évek óta visszatér és tényleges megoldásokat tesz szükségessé; mivel a földhöz jutást akadályozza egyrészt a termőföldeknek a talajelzáródás, városiasodás, idegenforgalom, infrastrukturális projektek, a földhasználat megváltoztatása és az éghajlatváltozás által okozott sivatagosodás terjedése miatti eltűnése, másrészt pedig a földterületek koncentrációja; mivel a spekulatív áremelkedések számos tagállamban súlyos és egyre riasztóbb problémákat okoznak az új belépők és a fiatal mezőgazdasági termelők számára; mivel a jelenlegi támogatások – a finanszírozáshoz vagy a tőkéhez való hozzáférés megkönnyítése mellett – figyelmen kívül hagyják az új gazdaságok létrehozásához szükséges termőföldhöz jutás jelentős kérdését;

P.	mivel az új belépők, például a fiatal mezőgazdasági termelők különösen érzékenyek az áringadozásra, és mivel további nehézségekkel szembesülnek a bankoktól vagy más hitelprogramokból származó finanszírozáshoz való hozzájutás során a biztosítékként alkalmazható pénzügyi eszközök hiánya miatt;

Q.	mivel a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott uniós támogatást célirányosabbá kell tenni a generációs megújulás biztosítása és a gazdaságok hanyatlása és koncentrációja elleni küzdelem érdekében;

R.	mivel az uniós támogatási intézkedések ellenére még mindig vannak kihívások az uniós agrárágazatban a fiatal mezőgazdasági termelők letelepedésével és a generációs megújulással kapcsolatban;

S.	mivel az új belépők között a nők, mint elsődleges mezőgazdasági termelők nagyobb arányban szerepelnek, mint a mezőgazdasági ágazatban általában;

T.	mivel az EU bizonyos régióiban a demográfiai helyzet meglehetősen kiegyensúlyozatlan, és e régiókban kevés fiatal él, illetve nincsenek fiatalok;

mivel a fiatal mezőgazdasági termelők és az új belépők a mezőgazdaságon belül az innováció és vállalkozói készség jelentős forrásai, így olyan előnyöket hoznak magukkal, mint például új tudás vagy technikák bevezetése, a végfelhasználókra építő új üzleti modellek kifejlesztése, fenntarthatóbb gazdálkodási rendszerek kialakítása, új szervezeti modellek (pl. részes művelés, előfinanszírozás, közösségi kiszervezés) kialakítása, a gazdálkodás és a helyi közösség közötti kapcsolatok erősítése, valamint a hagyományos ismeretek hozzáigazítása az üzleti innovációk fejlesztéséhez (pl. kisüzemi élelmiszer-termelés);

V.	mivel a hegyvidéki régiók jelentős része sajátos nehézségekkel szembesül az alacsonyabb beruházási ráták, a sajátos feltételek és a domborzatból következő problémák miatt, ami eltántorítja a fiatalokat attól, hogy e régiókban maradjanak vagy ott indítsanak üzleti tevékenységet;

W.	mivel emiatt előfeltételként jelenik meg, hogy a nemzeti és/vagy regionális hatóságok rugalmasabb megközelítést alkalmazzanak, amikor a „fiatal mezőgazdasági termelő” mechanizmust alkalmazzák az ilyen régiókkal rendelkező országokban;

X.	mivel az új belépők általában kisebb gazdaságokat üzemeltetnek, és ezért nehezen tudnak versenyképes áron hozzáférni a termeléshez szükséges javakhoz, valamint nehezen tudják megtermelni a méretgazdaságosság eléréséhez szükséges mennyiségeket;

Y.	mivel a KAP-támogatások 80%-át az uniós gazdaságok mindössze 20%-ának osztják szét, és a támogatások tényleges elosztása még egyenlőtlenebb lehet, mivel a rendelkezésre álló statisztikák nem teszik lehetővé a gazdaságok tulajdonlásával és ellenőrzésével kapcsolatos részletek megállapítását;

mivel a Fiatal Gazdák Európai Tanácsa által 2015-ben közzétett „Fiatal gazdák kiáltványa” felszólít a következőkre: földhöz és hitelhez jutás állami támogatási intézkedések révén; az élelmiszer-ellátási láncban a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megfékezésére irányuló szabályozás; a fiatal gazdák jövedelemingadozásának csökkentésére irányuló intézkedések; valamint a beruházások és a földhöz jutás támogatása annak érdekében, hogy megőrizzék és védjék a talajt, és optimalizálják a fiatal gazdák élelmiszer-termelés érdekében történő földhasználatát;

AA.	mivel a fiatal mezőgazdasági termelők kulcsfontosságú szerepet töltenek be a fenntartható, diverzifikált és befogadó agrárágazatban, és a mezőgazdasági termeléshez való hozzáférésük támogatása elő fogja segíteni a jövőbeli élelmiszer-termelés, valamint a környezet és a vidéki tájak védelmét;

AB.	mivel a mezőgazdasági termékek szélsőséges áringadozása jelentős visszatartó erőt jelent azok számára, akik mezőgazdasági vállalkozást kívánnak létrehozni, ami gyakran azt eredményezi, hogy a biztonságosabb haszonkulcsokkal működő réspiaci termékekre összpontosítanak;

AC.	mivel az uniós jog ismeri a „fiatal mezőgazdasági termelő” és a „mezőgazdasági tevékenységét megkezdő termelő” fogalmát;

AD.	mivel a földterület koncentrációja olyan folyamat, amely jelentősen fokozódik; mivel 2005 és 2015 között a gazdaságok száma mintegy 3,8 millióval csökkent, átlagos méretük ugyanakkor 36%-kal nőtt;

AE.

mivel a 2016. szeptember 6-i Cork 2.0 nyilatkozat aggodalmát fejezi ki a vidékről való elvándorlással és a fiatalok elszívásával kapcsolatban, valamint kifejezi, hogy a vidéki területek és közösségek (a táj, a gazdaságok, a falvak és kisvárosok) esetén biztosítani kell, hogy továbbra is vonzó lakóhelyek és munkahelyek legyenek, a vidéken élők szolgáltatásokhoz – például iskolákhoz, kórházakhoz, köztük szülészetekhez, széles sávhoz és szabadidős tevékenységekhez – és lehetőségekhez való hozzáférésének javításával és a vállalkozások támogatásával mind a hagyományos vidéki tevékenységekben, mind az új gazdasági ágazatokban;

AF.

mivel a generációs megújulás mindenekelőtt az (európai és nemzeti) választott politikusok és érintett szakemberek, és különösen az idősek valós szándékán múlik; mivel e törekvés előfeltétele a jelenleg még nem igazán létező ambiciózus és koherens átfogó szakpolitika, amely egyaránt magában foglalja a KAP eszközeit és a nemzeti szakpolitikai eszközöket olyan szerteágazó területeken, mint például a föld, a finanszírozás, a földhasználati módok és a mezőgazdasági üzemszerkezeti politikák, az adózás, az öröklési jog, a nyugdíjrendszer, a képzés stb.

AG.	mivel napjainkban a fiatal uniós termelők egy gyorsan fejlődő mezőgazdasági ágazatban versenyeznek; mivel az innováció, a kutatás és a precíziós mezőgazdaság javíthatja a mezőgazdasági terméshozamokat, ugyanakkor lehetővé teszi az erőforrások jobb kezelését;

AH.	mivel egyes tagállamokban a KAP második pillére keretében a fiatalok mezőgazdasági termelésbe való bevonásával kapcsolatban benyújtott kérelmek száma meghaladta a 2014–2020-as programozási időszakra tervezett összes induló mezőgazdasági vállalkozás értékét;

AI.	mivel a fiatal mezőgazdasági termelőkre, akik a többi uniós termelőhöz hasonlóan az európai egységes piacon termelik és forgalmazzák termékeiket, nem azonos üzleti és hitelfeltételek vonatkoznak valamennyi tagállamban;

AJ.	mivel az „uniós fellépés az intelligens falvakért” elnevezésű kezdeményezéshez hasonlókat hoztak létre;

AK.	mivel a vidéki területeken meg kell tartani a lakosságot, mind a munkaképes korú fiatalokat, mind az időseket;

Ajánlások

Pénzügyek és a finanszírozáshoz való hozzáférés

kiáll a szilárd KAP fenntartása mellett szem előtt tartva a közelgő reformot, mivel ez lesz a legfontosabb ösztönző azon fiatalok számára, akik mezőgazdasági tevékenységbe kívánnak kezdeni;

a generációs megújulás előmozdítása érdekében kéri az (EU) 2017/2393 rendeletben foglalt legutóbbi határozatok végrehajtását és a „fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás” folytatását az első pillér alá tartozó kötelező kifizetések esetében a nemzeti pénzügyi keret maximális szintjének 2% fölé történő emelése, illetve a második pillér alá tartozó támogatás mértékének növelése révén; hangsúlyozza, hogy a jövőbeli KAP-ban meg kell vizsgálni a fiatal mezőgazdasági termelőkre vonatkozó induló támogatási intézkedés (fiatal mezőgazdasági termelők támogatása) megerősítését;

üdvözli, hogy az (EU) 2017/2393 rendelet értelmében a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy fiatal mezőgazdasági termelők esetében az első pillér alá tartozó meglévő küszöbértékeket legfeljebb 50%-kal növeljék (korábban 25%); azt ajánlja, hogy az időtartamot, ameddig a mezőgazdasági üzem igénybe veheti ezt a támogatást, hosszabbítsák meg a generációs megújulás ösztönzése érdekében; üdvözli a döntést, hogy az (EU) 2017/2393 rendelet keretében felülvizsgálják az első pillér alá tartozó támogatáshoz való hozzáférésre vonatkozó korlátozást oly módon, hogy azt a vállalkozás létrehozásától számított öt évről tíz évre emelik;

üdvözli a fiatal mezőgazdasági termelők számára az (EU) 2017/2393 rendelet által biztosított lehetőséget, hogy első mezőgazdasági vállalkozásuk számára vidékfejlesztési támogatást kapjanak még abban az esetben is, ha az üzleti tevékenységet más mezőgazdasági termelőkkel közösen indítják, függetlenül attól – a jelentősebb generációváltás érdekében –, hogy 40 évnél idősebbek vagy fiatal mezőgazdasági termelők, megsokszorozva a támogatást;

megjegyzi, hogy a fiatal mezőgazdasági termelőknek szánt KAP-eszközöket a fiatal mezőgazdasági termelők sajátos igényeire kell szabni, beleértve azok gazdasági és társadalmi szükségleteit is;

ajánlja, hogy a támogatás a fiatal mezőgazdasági termelők korával és képzettségi szintjével összhangban változzon;

üdvözli az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EBB) által 2015 márciusában javasolt mezőgazdasági garanciavállalási eszköz létrehozását, amely várhatóan megkönnyíti a fiatal gazdák hitelhez jutását; javasolja a finanszírozáshoz jutás javítását az új belépők számára többek között magán pénzügyi szereplők által nyújtott kedvezményes kamatozású kölcsönök, különösen a fiatal mezőgazdasági termelők beruházásaihoz nyújtott kamatmentes kölcsönök kifizetésére szolgáló pénzügyi eszközök alkalmazása révén; felszólít az EBB-vel és az Európai Beruházási Alappal folytatott együttműködés továbbfejlesztésére a fiatal mezőgazdasági termelőknek szánt pénzügyi eszközök valamennyi tagállamban történő létrehozásának előmozdítása érdekében;

szükségesnek tartja a mezőgazdaság területén a részvételen alapuló finanszírozás új formái megjelenésének támogatását és a földmegosztással kapcsolatos, az EU-ban már megfigyelhető formák támogatását, amelyek kombinálhatók ezekkel az új pénzügyi eszközökkel;

javasolja a gazdaságok hitelképessége bankok és hitelintézetek által végzett értékelésének javítását többek között a KAP pénzügyi eszközeinek fejlesztése révén;

10.

javasolja a KAP-támogatás mellett az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott lehetőségeket arra, hogy szinergikus pénzügyi eszközöket tervezzenek és alkalmazzanak hitel, garancia vagy befektetési alapok formájában annak érdekében, hogy nagyobb hozzáférést biztosítsanak a finanszírozáshoz a fiatal mezőgazdasági termelők számára; megjegyzi, hogy a támogatás elérésének általában előfeltétele, hogy a mezőgazdasági üzem alapos gazdálkodási üzleti tervvel rendelkezzen, és úgy véli, hogy alkalmazni kell a prudens hitelezésre vonatkozó normákat; hangsúlyozza, hogy szükség van a mezőgazdasági termelők számára a közvetítés biztosítására, és ezért ajánlja, hogy a támogatást minősített és független pénzügyi tanácsadási szolgáltatások kísérjék;

11.

hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak jobban kell népszerűsíteniük a fiatal mezőgazdasági termelők támogatására vonatkozó rendszert, és felszólít a nemzeti, regionális és helyi hatóságok közötti fokozott együttműködésre a fiatal mezőgazdasági termelők támogatására szolgáló eszközökre vonatkozó információk terjesztése érdekében;

12.

felhívja a Bizottságot, hogy támogassa az intelligens gazdálkodásra irányuló beruházásokat elősegítő intézkedéseket, hogy növelje a fiatal mezőgazdasági termelők hozzáférését a technológiai vívmányokhoz;

A végrehajtott intézkedések kezelése és egyszerűsítése

13.

üdvözli, hogy a KAP 2014–2020-as reformja új intézkedéseket vezetett be a fiatal mezőgazdasági termelők gazdaságalapításának támogatására; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az adminisztratív terhek mértéke gyakran meggátolja ezeknek az intézkedéseknek az alkalmazását; megjegyzi, hogy a közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztési program intézkedéseinek átfogó igazgatása rendkívül összetettnek és nehézkesnek tűnik, különösen az új belépők számára, akik nincsenek tisztában a fizetési rendszerrel; javasolja, hogy az eljárások egyszerűsítése és a kifizetés jóváhagyására szükséges idő lerövidítése érdekében nagyobb erőfeszítésre kerüljön sor;

14.

üdvözli az (EU) 2017/2393 rendelet által bevezetett, a pénzügyi eszközökhöz való hozzáférésük javítása és az első pillér szerinti egységes támogatás növelése révén a fiatalokat támogató módosításokat;

15.

felhívja a figyelmet arra, hogy szisztematikusan elérhetővé kell tenni tanácsadási szolgáltatásokat, különösen a nem vidéki területekről származó fiatalok számára;

16.

gratulál a Bizottságnak azon szándékáért, hogy a KAP soron következő reformja során elmélyítse a generációs megújulás ösztönzésére irányuló intézkedéseket, de úgy véli, hogy ezeket az új kezdeményezéseket megfelelő uniós költségvetésnek kell fedeznie, mivel ellenkező esetben nem biztosítják a kívánt ösztönző hatást;

17.

csalódottságának ad hangot a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kifizetések és a különböző hatóságok által kezelt, mezőgazdasági tevékenység megkezdéséhez nyújtott támogatásra vonatkozó intézkedések összehangolatlansága miatt;

18.

felszólítja a Bizottságot, hogy alakítson ki átfogóbb megközelítést, amely lehetővé teszi az I. pillér és a II. pillér alá tartozó támogatások közötti nagyobb szinergiák megteremtését, és hangsúlyozza, hogy az utóbbiakat valamennyi tagállamnak végre kell hajtania;

19.

megjegyzi, hogy a legtöbb újonnan létrehozott gazdaság versenykörnyezetben helyezkedik el, amelynek körülményei gyorsan változnak; javasolja, hogy az uniós mezőgazdasági termelők számára biztosítsanak nagyobb rugalmasságot, hogy üzleti terveikben jobban tudjanak válaszolni a változó piaci feltételekre; úgy véli, hogy fontolóra kell venni a kifizetési részletek megváltoztatását;

20.

megállapítja, hogy a tagállamok lehetőségük van arra, hogy a KAP mindkét pillérén keresztül további eszközöket alkalmazzanak, és arra ösztönzi azokat a tagállamokat, amelyek sajátos földrajzi kihívásokkal, például hegyvidéki vagy néhány esetben hátrányos helyzetű régiókkal rendelkeznek, hogy vegyék fontolóra szorzótényező bevezetését (pl. 2), amely figyelembe veszi az éves betakarítások számát, illetve az ott termesztett kultúrák sokféleségét, amikor támogatást nyújt azoknak a fiatal mezőgazdasági termelőknek, akik e régiókban kívánnak működni, hogy a demográfiai kihívások elleni küzdelem érdekében ösztönözzék az e régiókban folytatott tevékenységeket;

21.

rámutat, hogy az élelmiszer-ellátási láncon belüli tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, amelyeket kikényszerítve a vevő és/vagy feldolgozó vagy kereskedő a beszállítójával szemben ki tudja használni jelentős tárgyalóerejét, súlyosan fenyegetik a mezőgazdasági termelők vállalkozásainak stabilitását; felszólítja a Bizottságot, hogy fogadjon el megfelelő uniós szintű szabályozást;

22.

felszólítja a tagállamokat, hogy tegyék meg a szükséges szabályozási változtatásokat annak biztosítása érdekében, hogy a fiataloknak a mezőgazdasági ágazatban való részvételéhez és a mezőgazdasági üzemek fejlesztéséhez nyújtott támogatás minden nemzeti jogban tőketámogatásnak és ne folyó támogatásnak minősüljön;

23.

elismeri, hogy a mezőgazdasági termelők számára lehetővé kell tenni, hogy földterületeikért továbbra is felelősek legyenek, és hogy ahhoz, hogy egy mezőgazdasági üzem jól működjön, ugyanúgy szabadnak és rugalmasnak kell lennie, mint bármely más típusú vállalkozásnak;

24.

hangsúlyozza, hogy a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott kifizetéseket nem szabad késleltetni, hanem rendszeres időközönként és kiszámíthatóan kell folyósítani, hogy ne adósodjanak el, és projektjeik ezáltal ne ütközzenek akadályokba;

25.

eredményorientált megközelítést szorgalmaz, amely ösztönzi az új innovációk fejlesztését és a hatékonyabb erőforrás-gazdálkodást, helyzetbe hozva ezáltal a motivált fiatal mezőgazdasági termelőket;

26.

hangsúlyozza, hogy egy gazdaságilag életképes mezőgazdasági üzemnek képesnek kell lennie a növekedésre, hogy elérje a piac gazdasági realitásaival arányos kritikus méretet;

27.

hangsúlyozza, hogy tekintetbe kell venni az egyes térségek sokféleségét és különösen a nehéz helyzetű térségeket, amelyeknek egyedi támogatásra van szükségük;

Földhöz jutás és a nagyarányú földszerzés megakadályozása

28.

megjegyzi, hogy az EU-ban a gazdálkodni szándékozó fiatal mezőgazdasági termelők és új belépők előtt álló egyik legnagyobb akadály a földhöz való hozzájutás, amelyet korlátoz az, hogy több régióban az értékesítésre vagy bérlésre kínált földterületekből alacsony a kínálat, és azokért más mezőgazdasági termelők, beruházók és lakossági használók versenyeznek, illetve az, hogy nehézségekbe ütközik a finanszírozás megszerzése; úgy véli, hogy meg kell vizsgálni az egyes tagállamokban a földhöz való hozzáférést korlátozó körülményeket; úgy véli, hogy a földhöz való hozzájutást súlyosbítja a jelenlegi közvetlen kifizetési struktúra, amely a földbérleti költségek és a vételárak emelkedéséhez vezethet, a földterület minimális aktív használatát követeli meg, és a támogatást nagyrészt a földtulajdon alapján ítéli meg; meggyőződése, hogy egyes mezőgazdasági termelőket – akár tulajdonosok, akár bérlők – mindez tevékenységük folytatására ösztönöz, hogy továbbra is támogatásban részesüljenek azáltal, hogy a föld művelését szolgáltatókra bízzák, vagy elvégzik földjeiken a minimálisan szükséges munkákat; javasolja a szükséges tevékenységi szintek növelését, figyelembe véve az új mezőgazdasági termelési modelleket, amikor a támogatási kifizetéseket meghatározott eredmények eléréséhez kötik (például ténylegesen gazdálkodással töltött munkaidő, figyelembe véve az új innovációkat, konkrét környezeti vagy társadalmi javak előállítását), és tiltják, hogy a támogatásokat öregségi nyugdíj kifizetésével kombinálják, amit semmi sem indokol;

29.

emlékeztet arra, hogy a fenntartható mezőgazdaság elérése érdekében a fiatal mezőgazdasági termelőknek képesnek kell lenniük befektetni és mezőgazdasági földterületeket, valamint új vagy használt gépeket szerezni és a gazdálkodási technikáikat optimalizálni;

30.

rámutat annak szükségességére, hogy a tulajdonosok szabadon dönthessenek, kinek adják el földjüket, és kéri a Bizottságot, hogy támogassa a földátruházást, és különösen a földöröklést annak érdekében hogy megkönnyítse a fiatalok számára a mezőgazdasági tevékenység elindítását;

31.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket a mezőgazdasági földterületekkel kapcsolatos spekuláció leküzdésére, mivel a fiatal és új mezőgazdasági termelők számára a földhöz jutás jelenti a legnagyobb problémát;

32.

felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki európai uniós szintű ajánlásokat annak érdekében, hogy ösztönözze a földhöz jutással kapcsolatos, bevált gyakorlatokon alapuló aktívabb nemzeti politikákat;

33.

felhívja a tagállamokat, hogy az új belépők és a fiatal mezőgazdasági termelők számára biztosítsanak elsőbbséget a mezőgazdasági földterületekhez való hozzájutás terén, azon szabályozási eszközök teljes körű kihasználásával, amelyeket már sikeresen alkalmaztak néhány tagállamban, összhangban a termőföld megvásárlása és az uniós jog kapcsolatáról szóló bizottsági értelmező közleménnyel (6); e tekintetben úgy véli, hogy a tagállamok kidolgozhatnak olyan eszközöket mint a földbankok, a földhöz jutás további előmozdítása és a fiatal mezőgazdasági termelők rendelkezésére bocsátható, használatban nem lévő földterületek feltérképezése érdekében;

34.

úgy véli, hogy fontos biztosítani a fiatal mezőgazdasági termelők számára a jelenleg 10%-os felső határértékben megállapított, földvásárlásra vonatkozó eltérést, a strukturális alapokról szóló, 2014. március 3-i 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben és az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatásokban meghatározottak szerint;

35.

felszólít arra, hogy több támogatás irányuljon elszigetelt vagy gyéren lakott területekre, vagy a generációs megújulás elégtelensége által érintett területekre;

36.

kéri a Bizottságot, hogy támogassa a földhöz jutással kapcsolatos bevált gyakorlatokat a tagállamokban;

37.

felhívja a Bizottságot, hogy készítse el a földterületek és mezőgazdasági földterületek nem uniós polgárok általi visszavásárlása által a mezőgazdasági földterületek hozzáférhetőségére és árára kifejtett közvetlen és közvetett hatások értékelését;

38.

javasolja, hogy nemzeti politikájuk részeként a tagállamok ösztönözzék a mezőgazdasági és üzemvezetési tanácsadási szolgáltatásokat a földek mobilitásához és az utódlás megtervezéséhez kapcsolódó szolgáltatások támogatása és elősegítése érdekében;

39.

felhívja a tagállamokat, hogy nyújtsanak segítséget a gazdaságok átruházásához az 55. életévüket betöltött és utód nélküli mezőgazdasági üzemvezetők támogatása érdekben, akik nyugdíjba vonuláskor bizonytalan helyzetben találnák magukat, azzal a feltétellel, hogy gazdaságuk egészét vagy egy részét átruházzák egy vagy több fiatal részére;

40.

sürgeti a tagállamokat, hogy hozzanak létre olyan mechanizmusokat, amelyek garantálják a mezőgazdasági üzemek közös tulajdonlását, különös hangsúlyt helyezve a fiatal nőkre annak érdekében, hogy biztosítsák jogaik érvényesülését;

41.

úgy véli, hogy az aktív mezőgazdasági termelő fogalmának meghatározása nem eredményezhet semmilyen újabb adminisztratív terhet a legutóbbi reformból eredőkön túlmenően, illetve nem korlátozhatja a fiatalok hozzáférését a mezőgazdasági termeléshez azzal, hogy túlzó feltételeket szab;

42.

megjegyzi, hogy számos tagállamban a generációs megújulást és a fiatalok mezőgazdasági földterülethez jutását a késedelmes utódlás hátráltatja; úgy véli, hogy a jelenlegi KAP-ból már nem hiányoznak az ösztönzők az idősebb mezőgazdasági termelők számára arra, hogy vállalkozásukat átadják a fiatalabb generációnak; javasolja olyan intézkedések alkalmazásának ismételt megfontolását, amelyek arra motiválnák az idősebb tulajdonosokat, hogy gazdaságukat átadják a fiatal mezőgazdasági termelők számára, mint amilyen például a földterület-átadásra vonatkozó rendszer és más nyugdíjösztönzők, hogy ne kerüljön valamennyi földterület a szomszédos gazdaságok kezébe; rámutat arra, hogy olyan jogi struktúrákra van szükség, mint például a „Groupements Agricoles d'Exploitation en Commun” (GAEC), amelyek segíthetik a fiatalokat abban, hogy közösen kezdjék meg üzleti tevékenységüket, és megkönnyíthetik a generációk közötti átmenetet;

43.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a vidékfejlesztés keretében rendelkezésre álló lehetőségek kiaknázását a földhasználati mobilitás előmozdítására szolgáló új intézkedések támogatására (földbankok, termőföld-közvetítési kezdeményezések és egyéb, helyi szinten támogatott kezdeményezések az új belépők földhöz jutásának támogatására);

44.

úgy véli, hogy a fiatal mezőgazdasági termelőknek az egész Unióban ugyanolyan – és nem változó – feltételek és kamatlábak mellett kellene hitelhez jutniuk; felhívja e tekintetben a Bizottságot, hogy az Európai Beruházási Bankkal együtt hozzon létre megfelelő támogatási intézkedéseket és hitellehetőségeket a fiatal mezőgazdasági termelők számára;

45.

kéri, hogy mozdítsák elő a gazdák új generációi közötti együttműködés új modelljeit partnerség, mezőgazdasági gépészeti szövetkezetek, hosszú távú bérbeadás és más hosszú távú megoldások, illetve gazdaságok közötti megoldások révén, valamint olyan nemzeti vagy regionális szervezetek finanszírozásán keresztül, amelyek a fiatal és idős mezőgazdasági termelők közötti szolgáltatások (például a földhasználati mobilitáshoz kapcsolódó szolgáltatás) megfeleltetésének előmozdításában és megkönnyítésében vesznek részt;

46.

rámutat arra, hogy a mezőgazdasági piacok közös szervezése keretében európai szinten szabályozott ágazatokban a mezőgazdasági termelők szervezettségének fokozása és megerősítése szövetkezetek létrehozása, valamint termelői szervezetekbe való tömörülés révén hozzájárulhat a mezőgazdasági tevékenység jövedelmezőségének növeléséhez, valamint a mezőgazdasági termelők, különösen a fiatal mezőgazdasági termelők jövedelmének védelméhez, támogatva a termeléshez kapcsolódó választásokat és a lehető legjobban kiaknázva a vidéki területek jellegzetességeit; hozzáteszi, hogy a termelői szervezetek strukturális reformja, amelynek célja, hogy fokozza azok erejét, felelősségét és hatékonyságát, valamint a nagyobb fokú tömörülés hatékonyan járulhat hozzá mindenekelőtt az ágazat jövedelmezőségének védelméhez és növeléséhez;

47.

tudomásul veszi a családon belüli generációs megújulás és az új belépők helyzetének különbözőségét; meggyőződése, hogy a szakképzést és a tanfolyamokat szükségleteiknek megfelelően azokhoz kell igazítani, akik a családi üzleti tevékenység átvételét tervezik, illetve azokhoz, akik új vállalkozást kívánnak indítani;

48.

hangsúlyozza, hogy a fiatal nőket ösztönözni kell arra, hogy vállaljanak felelős szerepet a mezőgazdasági vezetésben, és kapjanak megfelelő támogatást a földterületekhez és hitelekhez való hozzáférés, valamint a releváns szabályok és rendelkezések további megismerése tekintetében;

49.

úgy véli, hogy a mezőgazdasági földterületekhez való hozzáférés szabályozásának és e tekintetben ösztönzők vagy korlátozások megállapításának lehetősége a tagállamok hatáskörébe tartozik, különösen amikor az Unióban tapasztalható nagyarányú földszerzés jelenségének kezeléséről és a fiatal mezőgazdasági termelők vállalkozásindításának ösztönzéséről van szó;

50.

felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal és az érdekelt felekkel fejlessze tovább a közelmúltban elfogadott, a földpiaci kritériumrendszerre vonatkozó közleményét, hogy az uniós jog továbbra is valóban egyenlő versenyfeltételeket biztosítson minden potenciális földvásárló számára – beleértve az uniós mezőgazdasági termelők pozitív irányú megkülönböztetését –, s hogy a tagállamok számára egyértelművé váljon, hogy az EU négy alapvető szabadsága keretében a földpiaci szabályozás terén milyen intézkedések engedhetők meg annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők mezőgazdasági és erdészeti célú használatra a könnyebben jussanak földhöz felszólítja a Bizottságot, hogy függessze fel a mezőgazdasági területek értékesítésére vonatkozó tagállami jogszabályok uniós joggal való összhangjának értékelésére irányuló jelenlegi kötelezettségszegési eljárásokat mindaddig, amíg a fent említett kritériumokat tartalmazó végleges közleményt közzéteszik;

51.

szükségesnek tartja, hogy a nemzeti területfejlesztési, város- és földhasználat-tervezési (pl. közlekedési infrastruktúrára vonatkozó) szakpolitikák figyelembe vegyék a parlagon hagyott, majd a művelésből kivont területeket azok újbóli mezőgazdasági hasznosítása céljából, hogy több művelhető földterület álljon a fiatal mezőgazdasági termelők rendelkezésére tevékenységük megkezdéséhez;

52.

üdvözli a Bizottságnak a termőföld megvásárlása és az uniós jog kapcsolatáról szóló értelmező közleményét, azonban rámutat, hogy a közlemény nem foglalkozik kellő mértékben azzal, hogyan kellene szabályozni a gyakran nemzetközi tevékenységet folytató vállalatcsoportok tulajdonrész-vásárlásait; kéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően frissítse a közleményt;

53.

hangsúlyozza a koherencia fontosságát a fiatal mezőgazdasági termelőkre vonatkozó helyi, nemzeti és uniós intézkedések között; felhívja a tagállamokat, hogy például az öröklési és adójogszabályok, a földhöz jutásra vonatkozó szabályok, illetve területrendezési és gazdaságutódlási stratégiák révén támogassák a generációs megújulást;

54.

felhívja a tagállamokat, hogy a nők számára biztosítsanak méltányos hozzáférést a földekhez, ösztönözve őket a vidéken való letelepedésre és arra, hogy teljes körű és aktív szerepet játsszanak a mezőgazdasági ágazatban;

55.

felhívja a Bizottságot, hogy finanszírozzon egy, az uniós földkoncentráció jelenlegi helyzetéről szóló tanulmányt, amely foglalkozik a tulajdonrész-vásárlások révén földterületet szerző és ellenőrző leányvállalatokkal rendelkező vállalatcsoportok jelenségével, és elemzi a földkoncentráció jelentette kockázatokat, nem csupán a fiatal mezőgazdasági termelők és a termelésbe újonnan belépők földszerzése szempontjából, hanem általában véve az élelmiszer-ellátás, a foglalkoztatás, a környezet, a talajminőség és a vidékfejlesztés szempontjából is;

56.

úgy véli, hogy az Uniónak rendelkeznie kellene a földminőségre vonatkozó jogszabályokkal, mivel a föld minősége egyre romlik a mezőgazdaság nem megfelelő fejlődése következtében; rámutat, hogy ez a minőségi romlás kihatással van a földterületek piacára és árára, továbbá csökkenti a mezőgazdasági termelők új generációi számára továbbadott földek termőképességét;

57.

megjegyzi, hogy a jelenlegi KAP kifizetési rendszere és különösen a termeléshez nem kötődő kifizetések nem kedveznek a mezőgazdasági területek átruházásának, továbbá nem védik kellőképpen a fiatal mezőgazdasági termelőket a mezőgazdasági árak volatilitásától, amelynek induló vállalkozói helyzetük és a gyakorlati tapasztalatok hiánya vagy a rendelkezésükre álló korlátozott pénzügyi eszközök miatt rendkívül ki vannak téve;

Képzés, innováció és kommunikáció

58.

megjegyzi, hogy a nemzeti tanácsadó szolgálatok aktív részvételével modernizálni kell a vidéki területeken nyújtott szakképzést és nagyobb jelentőséget kell neki tulajdonítani; úgy látja, hogy az Európai Szociális Alaphoz való hozzáférést meg kell könnyíteni, és növelni kell a vidéki területeken nyújtott szakképzésre fordítandó költségvetést;

59.

felhívja a figyelmet a legújabb uniós kezdeményezésre, az Európai Szolidaritási Testületre, amely lehetőségeket teremt a fiatalok számára, hogy önkéntes vagy egyéb munkát végezzenek a természeti erőforrásokhoz kapcsolódó projektekben olyan különféle területeken, mint a mezőgazdaság, az erdészet vagy a halászat;

60.

javasolja annak ösztönzését, hogy e fiatalok szövetkezetekhez csatlakozzanak, amelyek szükségképpen biztosítják számukra a forgalmazásra, termelésre és a gazdaságukkal kapcsolatos egyéb szempontokra vonatkozó fontos tanácsokat;

61.

hangsúlyozza, hogy felül kell vizsgálni a követelményeket, elősegítve a fiataloknak egy olyan társaságba való belépését, amely felett nem gyakorolnak ellenőrzést, a részükre nyújtott támogatásnak pedig arányban kell állnia a társaságban betöltött szerepükkel;

62.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kínáljanak több képzési lehetőséget és tanácsadást a potenciális és tényleges fiatal mezőgazdasági termelők számára, többek között az agráripari vállalkozásindítással és az olyan mezőgazdasági, technológiai, új technológiákkal kapcsolatos, illetve vállalkozói készségek területén, mint a marketing, a hálózatépítés, a kommunikáció, az innováció, a multifunkcionalitás, a diverzifikáció és a pénzügyi szakértelem;

63.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kínáljanak több képzési lehetőséget, illetve több, a nemzetközi mobilitást támogató lehetőséget és ösztönzőt; ösztönzi a szakképzéshez kapcsolódóan egy Erasmus-jellegű program létrehozását a fiatal mezőgazdasági termelők készségeinek és tapasztalatainak bővítése céljából – többek között az új technológiák és az új üzleti modellek terén –, valamint a hatékony és eredményes tudástranszfer lehetővé tétele érdekében;

64.

fontosnak tartja az új gazdasági fejlődési modellek azonosítása iránt érdeklődő kutatókból, tudósokból, menedzserekből és fiatal európai mezőgazdasági termelőkből álló hálózatok kiterjesztését, az új vidéki vállalkozások világában felmerülő társadalmi és piaci igények innovatív módon történő megoldása érdekében;

65.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak információkat a fiatal mezőgazdasági termelők és a termelésbe újonnan belépők számára az új mezőgazdasági vállalkozás indításához legmegfelelőbb, innovatív és nem hagyományos olyan megközelítésekről, mint például a végfelhasználókon alapuló új üzleti modellek kialakítása, fenntarthatóbb gazdálkodási rendszerek kialakítása, új szervezeti modellek kialakítása (pl. részes művelés, előfinanszírozás, közösségi kiszervezés), a gazdák és a helyi közösség közötti kapcsolatok élénkítése, valamint a hagyományos ismereteknek az üzleti innovációk kidolgozása céljából történő adaptálása (pl. kézműves élelmiszerek termelése);

66.

a tevékenységüket megszüntető vállalkozások számának csökkentése érdekében kéri egy vállalkozásfigyelő vagy tanácsadó mechanizmus létrehozását, amely folyamatos támogatást nyújt a fiataloknak a döntéshozatal során, legalább vállalkozásuk működésének első három évében;

67.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözze az olyan kezdeményezéseket, mint például a francia „Demain je serai paysan” („Holnaptól gazdálkodó leszek”), amelynek célja a mezőgazdasági termelői szakma népszerűsítése a fiatalok körében, illetve e fiatalok minden ahhoz szükséges információval való ellátása, hogy képezhessék magukat és elindíthassák tevékenységüket;

68.

úgy véli, hogy a fiatalok számára befogadó környezetet kell teremteni a mezőgazdasági ágazatban olyan közösségi és szolidaritásalapú struktúrák révén, mint például a mezőgazdasági vállalkozást közösen üzemeltető csoportok (gazdatársulások), a mezőgazdasági berendezéseket közösen használó szövetkezetek, a mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását végző szövetkezetek, munkaerő-megosztásra épülő csoportok, helyettesítő szolgáltatások, kölcsönös segítségnyújtásra épülő csoportok, a mezőgazdasági szaktanácsadással és innovációval foglalkozó csoportok, gazdálkodói–fogyasztói szövetségek, a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági szereplőket összekötő hálózatok (LEADER) stb.; hangsúlyozza, hogy ezek a szerveződési formák lehetővé teszik, hogy a szakemberek tapasztalatot cseréljenek, tanácsokat adjanak egymásnak és közösen viseljenek bizonyos költségeket, ami fontos a fiatalok pénzügyei és jövedelme szempontjából, hiszen az induláskor gyakran jelentős beruházásokat kell eszközölniük;

69.

rámutat annak fontosságára, hogy a vidéken élő fiatalok ugyanolyan szolgáltatásokat és infrastruktúrát vehessenek igénybe (pl. nagy sebességű, széles sávú internet, iskolák és iskola előtti nevelés, úthálózat stb.), mint a városban élők; lényegesnek tartja ezért, hogy a vidéken élő fiatal mezőgazdasági termelők számára olyan helyzetet biztosítsanak, amely lehetővé teszi, hogy fejleszthessék gazdaságukat és gondoskodhassanak családjukról;

70.

szorgalmazza a nők vállalkozói készségének és kezdeményezéseinek ösztönzését, különösen a nők tulajdonszerzése, illetve a fiatal mezőgazdasági termelő, termelésbe újonnan belépő és vállalkozó nők hálózatainak támogatása révén, valamint a pénzügyi ágazat olyan intézkedései által, amelyek megkönnyítik a vidéki vállalkozó nők számára, hogy beruházásokat eszközöljenek és hitelhez jussanak, és ezáltal stabil megélhetést biztosító vállalkozást építhessenek fel;

71.

úgy véli, hogy a generációs megújulás a mezőgazdasági termelői szakma vonzerejétől függ, és különösen attól, hogy az mennyire jövedelmező azok számára, akik ebből szeretnének megélni; hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaság életképessé tételéhez szükséges, hogy a KAP lehetővé tegyen bizonyos mértékű piaci szabályozást, különösen amikor a piacok nem megfelelően működnek és válságokat idéznek elő; rámutat, hogy a piacok jelenlegi deregulációja negatívan hat a mezőgazdaság fejlődésére, elriasztja a fiatalokat a gazdálkodástól, és súlyosan érinti a már aktív mezőgazdasági termelő fiatalokat, akiknek a kezdeti beruházási költségek miatt gyakran jelentős adósságaik vannak;

Közszolgáltatások

72.

úgy véli, hogy modern agroökológiai mezőgazdasági gyakorlatok és új üzleti modellek kialakítása vonzóbbá teszi a mezőgazdaságot a fiatal mezőgazdasági termelők számára; hangsúlyozza, hogy a fiatal mezőgazdasági termelőket fel kell készíteni és ki kell képezni a legmodernebb technológiák használatára, hogy megbirkózhassanak a jelenlegi és jövőbeli környezeti kihívásokkal; hangsúlyozza, hogy támogatni kell az innovatív és nem hagyományos megközelítéseket, például az agroökológiát, a végfelhasználókon alapuló új üzleti modelleket, a digitális mezőgazdasági technológiát és az okos megoldásokat, és sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy a jövőbeli KAP ezt minden esetben tükrözze;

73.

megjegyzi, hogy a fiatal mezőgazdasági termelők jelentős innovációs és diverzifikációs potenciállal rendelkeznek, mivel jellemzően több készséggel és vezetési képességgel bírnak, valamint nagyobb hajlandósággal lépnek be új piacokra, fejlesztenek ki új termelési módszereket, valamint a legjobban használják ki a mezőgazdasági ágazat technológiai vívmányait és újításait, amelyek különösen segíthetnek a mezőgazdaság előtt álló környezeti kihívások kezelésében; ezért szükségesnek tartja, hogy megkapják a létfontosságú támogatást azok a fiatalok, akik innovatív termelési technikák és folyamatok, például precíziós mezőgazdasági és talajvédő rendszerek bevezetését tervezik, amelyek célja, hogy növeljék a mezőgazdasági ágazat költséghatékonyságát és környezeti fenntarthatóságát; kéri a Bizottságot, hogy fokozza a kutatást az olyan technológiák és gazdálkodási gyakorlatok használatával kapcsolatban, amelyek fenntartható, a környezetre nézve kevés káros hatással járó mezőgazdaságot tesznek lehetővé; hangsúlyozza, hogy az uniós mezőgazdaság versenyképessége szempontjából létfontosságú a munkahelyek teremtése és megőrzése, az innováció előmozdítása, valamint a mezőgazdasági képzés területén a digitalizáció;

74.

kiemeli, hogy a mezőgazdasági termelőknek hozzá kell férniük az infrastruktúrához, valamint a megfizethető és jó minőségű közlétesítményekhez és -szolgáltatásokhoz, többek között az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz, a nagysebességű széles sávú internethez, a támogatáshoz, a képzéshez, a kulturális szolgáltatásokhoz, a postafiókokhoz, a tömegközlekedéshez és a jobb minőségű utakhoz; megjegyzi, hogy a vidéki térségekben élő fiatalok számára ugyanolyan feltételeket és életszínvonalat kell biztosítani, mint a városi térségekben, hogy ne fokozódjon a vidék elhagyása és ne nőjenek tovább a területi különbségek;

75.

kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy határozottan kötelezzék el magukat az olyan közvetlen értékesítési csatornák létrehozása mellett, amelyek révén a fiatal mezőgazdasági termelők fenntarthatóbb módon és nagyobb haszonnal tudják majd értékesíteni termékeiket a helyi piacon;

76.

rámutat, hogy a kisüzemi gazdálkodás és a vidéki területek további, fenntartható fejlődése érdekében generációváltásra van szükség;

77.

felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy vidékfejlesztési menetrendet, amely a különféle uniós, nemzeti, regionális és helyi vidékfejlesztési szakpolitikákon belüli, összehangolt intézkedéseket tartalmaz;

78.

hangsúlyozza, hogy a KAP keretében intelligens megközelítésekre van szükség, hiszen az ilyen új megoldások vonzóvá teszik a vidéki életet és a falvakat a fiatalok számára;

Intézkedések a vidékről való elvándorlás megállítására

79.

szükségesnek tartja, hogy a vidékről való elvándorlás megállítása érdekében a fiatal mezőgazdasági termelőknek hosszú távú perspektívát kínáljanak, és felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgáljanak meg új kezdeményezéseket a vidéki területeken az új vállalkozók és családjuk támogatásához szükséges infrastruktúra kialakítására vonatkozóan;

80.

e tekintetben megfontolásra javasolja a vidékfejlesztési programok és a KAP első pillérének részét képező intézkedések, az uniós kohéziós politika intézkedései, illetve a nemzeti, regionális és helyi szintű intézkedések összehangolásának megfontolását azok hatékonyságának javítása érdekében;

81.

rámutat, hogy az innováció nem csupán gazdálkodási technikákat és új gépeket jelent, hanem ide tartozik az új üzleti modellek, többek között értékesítési és marketingeszközök fejlesztése, a képzés, valamint az adat- és információgyűjtés is;

82.

felszólítja a Bizottságot, hogy a KAP közelgő reformja során orientálja a közvetlen kifizetéseket a kisüzemi vállalkozásokhoz és az agroökológiai gazdálkodáshoz, mivel ez kiemelt előnyt jelent a fiatal és a termelésbe újonnan belépő mezőgazdasági termelők számára;

83.

rámutat, hogy a vidéki területeken is szükség van olyan szolgáltatásokra, amelyek enyhítik a gazdálkodással járó nyomást, például szakmai, pénzügyi és gazdálkodási tanácsadásra;

84.

hangsúlyozza, hogy a vidéki és távoli területeken széles sávú internetkapcsolatot kell biztosítani; üdvözli az „intelligens falvak”-hoz kapcsolódó különféle kezdeményezéseket, amelyek végső célja a munkahelyteremtés, illetve a vidéken élő fiatalok foglalkoztatása kell, hogy legyen, vagy a gazdaságokban végzett kiegészítő tevékenységek, vagy pedig nem gazdálkodási jellegű tevékenységek formájában (szociális ellátás, mobilitás, egészségügyi ellátás, idegenforgalom, energia); úgy véli, hogy a mezőgazdaság egyre növekvő termelékenysége és a mezőgazdasági termények csökkenő ára miatt egyre nehezebb a főtevékenységű mezőgazdasági termelésből megfelelő jövedelemre szert tenni, különösen a kisebb gazdaságok esetében;

85.

úgy véli, hogy a generációs megújulásra és a fiatal mezőgazdasági termelők támogatására vonatkozó bármely sikeres stratégiának holisztikus megközelítést kell alkalmaznia, megkönnyítve a fiatal mezőgazdasági termelők földhöz, finanszírozáshoz, tanácsadási szolgáltatásokhoz és képzéshez való hozzájutását, és szem előtt tartva a fiatal és idősebb mezőgazdasági termelők javát szolgáló generációközi megújulást is; hangsúlyozza, hogy ezáltal az emberiség számára létfontosságú mezőgazdaság vonzó foglalkozássá válik a fiatal mezőgazdasági termelők és a társadalom szélesebb rétegei számára;

86.

megállapítja, hogy a fiatal mezőgazdasági termelők erőteljes támogatása és az uniós mezőgazdasági ágazatban az új gazdasági tevékenységek fejlesztése létfontosságú a vidéki területek jövője szempontjából, és az új, 2020 utáni időszakra szóló KAP keretében ezeket elő kell mozdítani;

Környezet és fenntarthatóság

87.

felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa a környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedések közötti jobb koherenciát és harmonizációt; ismételten rámutat, hogy a fiatal mezőgazdasági termelőknek egyértelmű és a gyakorlatban könnyen megvalósítható intézkedésekre van szükségük;

88.

úgy véli, hogy ahhoz, hogy a vidéki területek továbbra is lakottak maradjanak és az ott élő emberek a városlakókhoz hasonló életszínvonalat élvezhessenek, sürgősen meg kell szüntetni a szabályozási és adminisztratív akadályokat, lehetővé téve a mezőgazdasági termelők számára, hogy kiegészítő mezőgazdasági és nem mezőgazdasági tevékenységeket folytathassanak, főként a szociális ellátás, az egészségügyi ellátás, az idegenforgalom, az idősek mobilitása és az energiaágazat területén, ezáltal megfelelő jövedelmet biztosítva számukra és családjuk számára, és csökkentve a vidék elnéptelenedésének kockázatát;

89.

új párbeszédet szorgalmaz a társadalommal az agrár-élelmiszeripar jövőjéről, hogy reális képet lehessen alkotni arról, mivel jár a mezőgazdasági termelés, illetve az azzal kapcsolatos ismeretek bővítése céljából, hogy mit jelent mezőgazdasági termelőnek lenni és hogyan állítják elő az élelmiszereket;

Egyéb

90.

kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket a mezőgazdasági termelők jövedelmének az időjárási, egészségügyi és gazdasági kockázatok ellenében történő szavatolása érdekében, és ezáltal – különösen újfajta kockázatkezelési eszközök bevezetésével és a már meglévők erősítésével – javítsák a mezőgazdasági üzemek ellenálló képességét;

91.

emlékeztet az EU legkülső régióinak sajátosságaira, amelyek egyedülálló környezeti, éghajlati és közegészségügyi körülményei nagyon eltérnek az európai kontinens körülményeitől, és ezért az EUMSZ 349. cikkének megfelelően szorgalmazza az említett körülmények és a legkülső régiók egyedi szükségleteinek és értékeinek jobb figyelembevételét a KAP fiatal mezőgazdasági termelőket célzó eszközeinek kidolgozásakor és végrehajtásakor, többek között a forráshoz jutás tekintetében is;

92.

rámutat arra, hogy például tanácsadási szolgáltatások vagy innovatív gazdasági modellek finanszírozása révén még erőteljesebben kellene támogatni különösen azokat a kisméretű és családi gazdaságokat, amelyek nehéz körülmények között működnek és további bevételi forrásokat keresnek;

93.

javasolja, hogy a generációs megújulásnak figyelembe kell vennie a generációk közötti megújulást a fiatal és az idősebb mezőgazdasági termelők javát szolgálva; megállapítja annak fontosságát, hogy a mezőgazdasági termelők gazdaságutódlási tervet dolgozzanak ki, és megjegyzi, hogy átmeneti támogatásra van szükség ezen utódlás megkönnyítése érdekében;

o o

94.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Számvevőszéknek, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 347., 2013.12.20., 487. o.

(2) HL L 347., 2013.12.20., 608. o.

(3) HL L 350., 2017.12.29., 15. o.

(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0197.

(5) HL C 207., 2017.6.30., 57. o.

(6) HL C 350., 2017.10.18., 5. o.

Top

Choose the experimental features you want to try