52018IP0109

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52018IP0109 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52018IP0109

Az Európai Parlament 2018. április 18-i nem jogalkotási állásfoglalása nem jogalkotási állásfoglalási indítvánnyal az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ausztrália közötti keretmegállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről (15467/2016 – C8-0327/2017 – 2016/0367(NLE) – 2017/2227(INI))

HL C 390., 2019.11.18, p. 172–177 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

HTML

PDF

Official Journal

18.11.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 390/172

P8_TA(2018)0109

EU-Ausztrália keretmegállapodás (állásfoglalás)

(2019/C 390/33)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (15467/2016),

—	tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ausztrália közötti keretmegállapodás tervezetére (09776/2016),

—

tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával és 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével együtt értelmezett 207. cikkével és 212. cikkének (1) bekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0327/2017),

—	tekintettel az őslakos népek jogairól szóló, az ENSZ Közgyűlés által 2007. szeptember 13-án elfogadott ENSZ-nyilatkozatra,

—	tekintettel az EU és Ausztrália közötti, 2008. október aláírt partnerségi keretre, amelynek a keretmegállapodás lép a helyébe,

—	tekintettel az Európai Unió és Ausztrália közötti kapcsolatokról szóló, 1997. június 26-i, Luxembourgban elfogadott együttes nyilatkozatra,

—

tekintettel az Ausztráliával és Új-Zélanddal folytatandó, szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalások megnyitásáról szóló, 2016. február 25-i állásfoglalására (1), valamint a Parlamentnek a Tanácshoz intézett ajánlásával az Ausztráliával folytatandó kereskedelmi tárgyalásokra vonatkozóan javasolt tárgyalási meghatalmazásról szóló, 2017. október 26-i állásfoglalására (2),

—	tekintettel Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének és Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének Malcolm Turnbull ausztráliai miniszterelnökkel közösen tett, 2015. november 15-i nyilatkozatára,

—	tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az ausztráliai külügyminiszter „A szorosabb EU–Ausztrália partnerség felé”című, 2015. április 22-i közös nyilatkozatára,

—	tekintettel az Európai Unió és Ausztrália közötti, 2015-ben aláírt megállapodásra, amely meghatározza az Európai Unió válságkezelési műveleteiben való ausztrál részvétel kereteit (3),

—	tekintettel az Ausztrália és az Európai Unió közötti, 2014 decemberében elfogadott, diplomáciai csereprogramot létrehozó igazgatási megállapodásra,

—	tekintettel az Európai Közösség és Ausztrália közötti, a szabványtanúsításról szóló, 1998-ban aláírt kölcsönös elismerési megállapodásra (4) és az említett megállapodást módosító, 2012-es EU–Ausztrália megállapodásra (5),

—	tekintettel az EU–Ausztrália utas-nyilvántartási adatállományról (PNR) szóló, 2011. szeptember 29-én aláírt megállapodásra (6),

—	tekintettel az Ausztrália és az Európai Unió közötti, a minősített adatok biztonságáról szóló, 2010. január 13-én aláírt megállapodásra (7),

—	tekintettel az Európai Közösség és Ausztrália közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló, 1994-ben aláírt megállapodásra (8),

—	tekintettel a 2017. október 4–5-én Strasbourgban tartott 38. EU–Ausztrália parlamentközi találkozóra (IPM),

—	tekintettel az EU és Ausztrália közötti, 2017 júniusában Sydneyben megrendezett első vezetői fórumra, amelyen politikai és üzleti vezetők, a tudományos élet, a média és a civil társadalom képviselői vettek részt;

—	tekintettel az ausztrál kormány által 2017 novemberében közzétett külpolitikai fehér könyvre, amely ismerteti Ausztrália prioritásait és kihívásait a külpolitika terén, és hangsúlyozza az úgynevezett Indiai- és a Csendes-óceán térségének elsődleges fontosságát Ausztrália számára;

—

tekintettel arra a tényre, hogy a külpolitikai fehér könyv rámutat az Egyesült Államok és Kína által az Indiai- és a Csendes-óceán térségében, valamint az ausztrál külpolitikában betöltött kulcsszerepre, ugyanakkor megemlítve Ausztráliának az Európai Unióval és tagállamaival fenntartott kapcsolatai fontosságát,

—	tekintettel az ausztrál kormány által 2017 decemberében közzétett, az éghajlatváltozással kapcsolatos politikák 2017. évi felülvizsgálatáról szóló dokumentumra;

—	tekintettel az ausztrál kormány által 2009-ben közzétett „Az ausztrál éghajlatváltozás-tudomány nemzeti kerete”című dokumentumra;

—	tekintettel a határozattervezetről szóló, 2018. április 18-i jogalkotási állásfoglalására (9),

—	tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (2) bekezdésére,

—	tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0119/2018),

mivel az Európai Unió és Ausztrália 2017. augusztus 7-én keretmegállapodást kötött; mivel az Ausztrália és az Európai Unió és tagállamai közötti szoros és erős kapcsolat mély történelmi gyökerekkel rendelkezik, és közös értékeken és elveken alapul, mint például a demokrácia, az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség, a jogállamiság, beleértve a nemzetközi jogot, valamint a béke és a biztonság; mivel az emberek közötti személyes kapcsolatok mélyek és hosszú időre nyúlnak vissza;

B.	mivel az EU és Ausztrália 2017-ben ünnepelte az együttműködés és a diplomáciai kapcsolatok 55 évét; mivel e kapcsolat dinamizmusa megújult az elmúlt néhány évben; mivel minden tagállam diplomáciai kapcsolatokat tart fenn Ausztráliával, és közülük 25 rendelkezik nagykövetséggel Canberrában;

mivel az ausztrál kormány külpolitikai fehér könyve kimondja, hogy „az erős Európai Unió továbbra is Ausztrália létfontosságú érdeke, és egyre fontosabb partnerré válik a szabályokon alapuló nemzetközi rend védelmében és előmozdításában”; mivel a fehér könyv továbbá hangsúlyozza, hogy Ausztráliának szorosan együtt kell működnie az Európai Unióval és tagállamaival „olyan kihívásokkal szemben, mint a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek (WMD) elterjedése, a fenntartható fejlődés és az emberi jogok”;

mivel az EU és Ausztrália együttműködik és párbeszédet folytat a délkelet-ázsiai országokkal, többek között a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN), az ASEAN regionális fórum (ARF), az Ázsia–Európa találkozó (ASEM) és a kelet-ázsiai csúcstalálkozó (EAS) révén; mivel Ausztrália a Csendes-óceáni Szigetek Fórumának (PIF) alapító tagja, és stratégiai partneri viszonyt ápol az ASEAN-nal; mivel Ausztrália rendkívüli ASEAN–Ausztrália csúcstalálkozót rendezett 2018. március 17–18-án;

mivel az EU-nak globális szereplőként tovább kell erősítenie jelenlétét a nagy és dinamikus ázsiai-csendes-óceáni térségben, ahol Ausztrália az EU természetes partnere és maga is fontos szereplő; mivel egy stabil, békés és szabályokon alapuló ázsiai és csendes-óceáni térség, amely összhangban áll elveinkkel és normáinkkal, az Unió saját biztonságát és érdekeit is szolgálja;

F.	mivel az Európai Unió és Ausztrália nézetei külpolitikai kérdésekben nagyon közel állnak egymáshoz, mint például az Ukrajnával, az Oroszországgal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal (KNDK) és a Közel-Kelettel kapcsolatos kérdésekben;

G.	mivel Ausztrália szoros politikai, biztonsági és védelmi kapcsolatokat ápol az Egyesült Államokkal, amelyek összeegyeztethetőek a Kínával egy átfogó stratégiai partnerség keretében kialakított, egyre szorosabb kötelékkel;

mivel 2016-ban az Európai Unió Ausztrália második legnagyobb kereskedelmi partnere volt – második importforrása (19,3%) és exportjának harmadik legnagyobb rendeltetési helye (10,3%) –, és mivel a két fél közös gazdasági érdekek széles körével bír; mivel az Unió közvetlen külföldi beruházásai 2015-ben Ausztráliában 117,7 milliárd EUR-t tettek ki és Ausztrália közvetlen külföldi beruházásai az Unióban 21,7 milliárd EUR-t;

mivel Ausztrália határozottan elkötelezett a szabadkereskedelem mellett, és kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásokat kötött fontos kelet-ázsiai országokkal – Kína, Japán, Dél-Korea, Szingapúr, Malajzia és Thaiföld – (valamint regionális megállapodást az ASEAN-nal), Új-Zélanddal, Chilével, az Egyesült Államokkal és Peruval, valamint a PACER Plus megállapodást a csendes-óceáni szigetekkel;

mivel Ausztrália és 10 további, a Csendes-óceánnal határos ország 2018. január 23-án bejelentette, hogy megállapodásra jutottak egy csendes-óceáni kereskedelmi megállapodásról, az úgynevezett csendes-óceáni partnerségről szóló átfogó és progresszív megállapodásról (CPTPP), amelyet 2018. március 8-án Chilében kívánnak aláírni; mivel Ausztrália jelenleg számos kereskedelmi megállapodásról tárgyal, beleértve az ASEAN 2012. évi csúcstalálkozóján elindított regionális átfogó gazdasági partnerséget (RCEP);

mivel Ausztrália a nemzetközi globális kormányzás mellett elkötelezett ország, öt alkalommal volt az ENSZ Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) nem állandó tagja, és a G20 csoport aktív tagja annak létrehozása óta, amelynek 2014-ben Brisbane-ben tartott csúcstalálkozóján az elnöki feladatokat látta el, nagyon jól együttműködve az Unióval; mivel Ausztráliát nemrégiben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tagjává választották;

L.	mivel Ausztrália csapatokat küldött az iraki és szíriai Dáis elleni globális koalíció számára; mivel Afganisztánban Ausztráliáé volt a legnagyobb nem NATO tagállami hozzájárulás a Nemzetközi Biztonsági Támogató Erők (ISAF) csapataihoz;

M.	mivel Ausztrália számos, az ENSZ által támogatott békefenntartó misszióhoz járult hozzá három kontinensen, valamint Pápua Új-Guineában és a Salamon-szigeteken;

mivel 2014-ben Ausztrália első alkalommal vett részt egy EU által vezetett válságkezelési misszióban, az EUCAP Nestor misszióban Afrika szarván; mivel az ausztrál haditengerészet az Egyesített Tengerészeti Erők keretében kalózkodás és terrorizmus elleni műveletekben vesz részt Afrika szarván és az Indiai-óceán nyugati részén;

mivel az ország határain belül és kívül ausztrál állampolgárok számos radikális iszlám eredetű támadást szenvedtek el; mivel az EU és Ausztrália egyaránt együttműködnek a terrorizmus elleni küzdelemben, beleértve az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelmet, a terrorista szervezetek finanszírozásának megállítására tett erőfeszítéseket és konkrét kapacitásépítési projektek koordinációját;

P.	mivel a Jakartai Bűnüldözési Együttműködési Központ (JCLEC), egy ausztrál–indonéziai kezdeményezés, amelynek célja a délkelet-ázsiai bűnüldöző szervek szakértelmének bővítése a terrorizmus és a transznacionális szervezett bűnözés elleni küzdelem terén, és uniós támogatásban is részesült;

Q.	mivel 2017 októberében az ausztrál kormány elindította nemzetközi kiber-szerepvállalási stratégiáját, amely olyan területekre irányul, mint a digitális kereskedelem, a kiberbűnözés, a nemzetközi biztonság és az e-kormányzás;

R.	mivel Ausztrália támogatta a Fülöp-szigeteket a biztonság előmozdítása és a dzsihádizmus elleni küzdelem terén;

mivel az EU és Ausztrália évente megvitatja a migrációval kapcsolatos kérdéseket az uniós és ausztrál vezető tisztviselők migrációról, menekültügyről és sokszínűségről szóló párbeszéde keretében; mivel az embercsempészetről, az emberkereskedelemről és a kapcsolódó transznacionális bűnözésről szóló Bali-folyamat alelnöki tisztségét Ausztrália tölti be;

mivel Ausztrália magas egy főre jutó jövedelemmel rendelkezik, és nyitott, demokratikus és multikulturális társadalom; mivel minden negyedik ausztrál lakos más kontinensen született, és mivel 1945 óta mintegy hétmillió állandó migráns – köztük sokan európai származásúak – telepedett le Ausztráliában; mivel Ausztrália különleges földrajzi helyen található, hatalmas területet foglalva el az Indiai-óceán és a Csendes-óceán déli része között;

U.	mivel Ausztrália és az Európai Unió a keretmegállapodásban újólag megerősítik az éghajlatváltozás elleni együttműködés iránti elkötelezettségüket; mivel az éghajlatváltozási politikák 2017. évi felülvizsgálata megerősítette Ausztrália elkötelezettségét e veszély leküzdése iránt;

V.	mivel Ausztráliában az éghajlatváltozás számos ágazatra jelentős környezeti és gazdasági hatást gyakorol, többek között a vízellátás biztonsága, a mezőgazdaság, a part menti közösségek és az infrastruktúra területén;

mivel Ausztrália, az OECD Fejlesztéstámogatási Bizottságnak (DAC) tagjaként különösen elkötelezett a felelősségteljes kormányzás és a gazdasági növekedés támogatása mellett Pápua Új-Guineában, Indonéziában, Kelet-Timorban és más csendes-óceáni szigeteken és ázsiai országokban, ahol az EU és tagállamai szintén kulcsfontosságú adományozók;

mivel az ausztrál kormány olyan programokba fektet be, mint az ausztrál éghajlatváltozás-tudományi program, valamint „A természeti erőforrásokkal való gazdálkodás – hatások és alkalmazkodás”elnevezésű kutatási program, amelyek segítik a döntéshozókat abban, hogy megértsék és kezeljék az éghajlatváltozás várható hatásait;

Y.	mivel Ausztrália nemzeti keretet és magas szintű koordinációs csoportot hozott létre annak érdekében, hogy tervet dolgozzon ki az éghajlatváltozás-tudomány megvalósítására, amely összehangolt megközelítést biztosít a közösségekben országszerte felmerülő probléma kezelésére;

mivel 2016. november 10-én Ausztrália ratifikálta a Párizsi Megállapodást és a Kiotói Jegyzőkönyv dohai módosítását, megerősítve elkötelezettségét az éghajlatváltozás elleni fellépés iránt, és számos szakpolitikát dolgozott ki a hazai kibocsátások csökkentésére, valamint a globális fellépés támogatására;

AA.	mivel az ausztrál kormány éghajlat-változási tervének része a kibocsátásoknak 5%-kal történő csökkentése 2020-ig a 2000-es szintekhez képest, 2030-ig pedig 26–28%-os csökkentése a 2005-ös szinthez képest, valamint az ország megújulóenergia-kapacitásának megkétszerezése 2020-ig;

AB.	mivel az ausztrál kormány vezető szerepet játszott a Csendes-óceáni Nemzeti Meteorológiai Szolgálatok és a regionális szervezetek támogatásában az éghajlati és időjárási korai előrejelző rendszerek megvalósítása terén;

üdvözli a keretmegállapodás megkötését, amely jogilag kötelező erejű eszközt nyújt az EU–Ausztrália kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez és megerősítéséhez, valamint az együttműködés fokozásához olyan területeken, mint a külpolitika és a biztonsági kérdések, az emberi jogok és a jogállamiság, a globális fejlesztési és humanitárius segélyek, a gazdasági és kereskedelmi ügyek, az igazságügy, a kutatás és innováció, az oktatás és kultúra, a mezőgazdaság, a tengerügyek és a halászatok, valamint a globális kihívások terén, mint például az éghajlatváltozás, a migráció, a közegészségügy, továbbá a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek terjedése elleni küzdelem;

hangsúlyozza, hogy az EU és Ausztrália erős ás hasonló gondolkodású partnerek, amelyek szoros kétoldalú kapcsolatokat ápolnak, közös értékkel és olyan közös alapelvekkel, mint a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása, valamint egyre mélyebb politikai és gazdasági kapcsolatokat alakítanak ki, a szoros és aktív kulturális, tudományos és személyes kapcsolatok mellett;

kiemeli, hogy az EU és Ausztrália – mint azonos világképpel rendelkező partnerek – számára különleges értéket jelent a kétoldalú és többoldalú együttműködés a regionális és globális kérdésekben; hangsúlyozza az EU és Ausztrália együttes fellépésének előnyét az ENSZ és a WTO keretében, valamint olyan testületekben, mint a G20-csoport, az együttműködésen és szabályokon alapuló globális rend megőrzése és megerősítése érdekében egy olyan összetett és változó világban, amely nagy bizonytalansággal néz szembe;

üdvözli a keretmegállapodás szerinti vegyes bizottság létrehozását a megállapodás hatékony végrehajtásának előmozdítása és az EU–Ausztrália kapcsolatok átfogó koherenciájának fenntartása érdekében;

támogatja az EU–Ausztrália szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások közelgő elindítását, amelyeket a viszonosság, az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a kölcsönös előnyök szellemében kell folytatni, figyelembe véve bizonyos termékek, köztük a mezőgazdasági termékek érzékeny jellegét, mivel Ausztrália jelentős mezőgazdasági exportőr; ösztönzi a partnereket a nagyfokú ambíciózusságra a szolgáltatások terén; hangsúlyozza, hogy a tárgyalások során az Uniónak figyelembe kell vennie a kkv-k szükségleteit és kéréseit, és nem szabad engednie a környezetvédelmi, szociális és munkaügyi normák szintjéből; rámutat, hogy eljött az ideje e tárgyalások megkezdésének, mivel Ausztrália már számos szabadkereskedelmi megállapodást kötött fontos országokkal Kelet-Ázsiában és a csendes-óceáni térségben, és hamarosan egyéb jelentős országokkal is köt ilyen típusú megállapodásokat;

hangsúlyozza Ausztrália aktív szerepét az EU felsőoktatási együttműködési programjaiban az EU–Ausztrália kétoldalú oktatási program keretében, és üdvözli, hogy 2015 óta ausztrál egyetemeknek lehetőségük nyílt Erasmus+ mobilitási megállapodások megkötésére; megjegyzi, hogy ezt az együttműködést tovább kell erősíteni a hallgatók és kutatók közös érdekében, lehetővé téve számukra a multikulturális és innovációs készségek elsajátítását;

emlékeztet arra, hogy az Unió és Ausztrália fontos partnerek a kutatási és innovációs együttműködés terén, amely hozzájárul a fenntartható gazdasági fejlődéshez, valamint eszközként szolgál a tudásalapú társadalom további kiépítéséhez;

nagyra értékeli az Ausztrália által nyújtott támogatást, valamint szankciórendszerének összehangolását az Európai Unióval a Krím Oroszország általi jogellenes annektálását és Oroszország kelet-ukrajnai katonai beavatkozásait követően;

üdvözli Ausztrália támogatását a katonai agresszióért, terrorizmusért és emberi jogi visszaélésekért felelős személyekkel és szervezetekkel szembeni célzott nemzetközi szankciók iránt, többek között az Ukrajnában és a megszállt Krím félszigeten tapasztalható orosz agresszióra adott válaszul;

10.

elismerését fejezi ki Ausztrália Nemzeti Értékelések Hivatala iránt, amely munkájával hozzájárul a nemzetközi, politikai, stratégiai és gazdasági kérdések elemzéséhez, valamint a nemzetközi partnerekkel való kapcsolattartás révén biztosítja a közös érdekű ügyekre való reagálást;

11.

elismeri, hogy Ausztrália kritikus szerepet tölt be az „Öt Szem”hírszerzési szövetségben, valamint, hogy támogatást nyújt mind az uniós tagállamok, mind a transzatlanti partnerek számára a biztonság terén, elismerését fejezi ki Ausztrália operatív megállapodása iránt az Europollal, és kiemeli az ausztrál kormánnyal a hírszerzési információk megosztása és az operatív együttműködés bővítésében rejlő lehetőséget;

12.

elismeri Ausztrália szerepét az ENSZ BT 2014. évi határozatainak támogatásában az MH17 légi járat lelövésének elítéléséről és a szíriai vegyi fegyverek megsemmisítéséről; helyesli kulcsfontosságú hozzájárulását a Biztonsági Tanácsban a szíriai humanitárius helyzet javítására tett erőfeszítések, az afganisztáni biztonsági átmenet irányítása és a KNDK emberi jogi helyzetének kezelése terén;

13.

üdvözli mindkét partner elkötelezettségét a terrorizmus elleni küzdelem terén folytatott együttműködés iránt, a keretmegállapodásban foglaltaknak megfelelően; hangsúlyozza, hogy fontos a külföldi harcosokkal és azok visszatérésével kapcsolatos információcsere terén az egyre szorosabb kétoldalú együttműködés; mindkét partnert arra ösztönzi, hogy továbbra is biztosítsák az ENSZ terrorizmus elleni stratégiája négy pillérének hatékony végrehajtását; elismerését fejezi ki Ausztrália szerepe iránt a Dáis elleni globális koalícióban és a nemzetközi terrorizmus elleni Délkelet-Ázsiában folytatott küzdelemben végzett munkájában;

14.

kiemeli Ausztráliának a nemzetközi kibertérre vonatkozó kezdeményezéseit, és méltányolja, hogy a keretmegállapodás alapján a két partner együtt fog működni kiberbiztonsági ügyekben, többek között a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelemben;

15.

felhív a terrorizmus elleni együttműködés fokozására a tagállamok vészhelyzeteket elhárító csoportjai és az uniós ügynökségek – például az Europol és a Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központja (ECTC) – közös képzési gyakorlatai révén az ausztrál nemzetbiztonsági struktúra kulcsfontosságú elemeivel, például az Ausztrál Biztonsági Hírszerző Szervezettel (ASIO), az Ausztrál Védelmi Erőkkel (ADF) és az ausztrál szövetségi rendőrséggel;

16.

üdvözli, hogy a keretmegállapodás magában foglalja az EU és Ausztrália elkötelezettségét a migráció és a menekültügy terén folytatott párbeszéd és együttműködés intenzívebbé tételére; hangsúlyozza, hogy a globális mobilitás magas szintje holisztikus és többoldalú megközelítést igényel a nemzetközi együttműködés és a megosztott felelősség alapján; üdvözli, hogy mindkét fél proaktívan hozzájárul az ENSZ keretében a biztonságos, rendezett és szabályos migrációra vonatkozó globális megállapodás és a menekültekről szóló globális megállapodás folyamatban lévő tárgyalásaihoz;

17.

hangsúlyozza az együttműködés regionális kereteinek fontosságát – mint például a Bali-folyamat – a származási, tranzit- és célországokkal az életmentés, az embercsempész-hálózatok felszámolása, valamint a migráció és a menekültáramlások kezelése érdekében; üdvözli Ausztrália szilárd elkötelezettségét az UNHCR iránt a menekültek áttelepítése és globális humanitárius finanszírozásának növelése tekintetében; ösztönzi Ausztráliát, hogy továbbra is járuljon hozzá a Pápua Új-Guineában és Nauruban visszatartott menedékkérők és migránsok helyzetének pozitív megoldásához;

18.

üdvözli mindkét partner elkötelezettségét az emberi jogok, a demokratikus elvek és a jogállamiság védelmének előmozdítása és terjesztésük iránt, többek között a többoldalú fórumokon és a harmadik partnerekkel ápolt kapcsolatok terén, a keretmegállapodásban foglaltaknak megfelelően; üdvözli Ausztrália beválasztását az Egyesült Nemzetek Emberi Jogi Tanácsába a 2018–2020 közötti időszakban; kiemeli, hogy Ausztrália 2008-ban elindította az őslakosok hátrányos helyzetének – pl. a várható élettartam és egyéb egyenlőtlenségek terén való – megszüntetésére irányuló „Closing the Gap”(a szakadék felszámolása) stratégiát; hangsúlyozza, hogy ez a stratégia mindkét nagy párt támogatását élvezi, és a miniszterelnök éves jelentést nyújt be róla az ausztrál Parlamentnek; felhívja a figyelmet arra, hogy az ausztrál kormány együttműködik a tagállamaival és a területeivel, valamint az őslakos és a torres-szigeteki népekkel „a szakadék felszámolása”stratégia megújítása érdekében;

19.

ismételten hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem az egész nemzetközi közösség támogatását igényli; üdvözli, hogy Ausztrália megerősítette a Párizsi Megállapodást, valamint a keretmegállapodásban tett kötelezettségvállalását az együttműködés és a külpolitikai fellépés fokozására az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén; tudomásul veszi Ausztrália azon célkitűzését, hogy 2030-ra 26–28%-kal csökkentse a kibocsátást a 2005. évi szinthez képest, amit az éghajlatváltozási politikák 2017. évi felülvizsgálata is megerősített; hangsúlyozza, hogy ez a felülvizsgálat fenntartja a kötelezettségvállalást a többi ország kétoldalú és többoldalú kezdeményezéseken keresztül történő segítésére; üdvözli Ausztrália arra irányuló folyamatos erőfeszítéseit, hogy segélyprogramok révén pénzügyi támogatást nyújtson a csendes-óceáni térségben és a kiszolgáltatott helyzetű fejlődő országokban annak lehetővé tétele érdekében, hogy gazdaságuk fenntarthatóan növekedjen, csökkenjen a kibocsátásuk és képesek legyenek alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz; kiemeli, hogy Ausztrália az Éghajlat-változási Alap társelnöki tisztét tölti be, és támogatást nyújt az alap számára;

20.

emlékeztet rá, hogy Ausztrália, az EU és tagállamai fontos szereplők a fejlesztési együttműködés és a humanitárius segítségnyújtás terén a csendes-óceáni térségben; hangsúlyozza, hogy mindkét fél olyan területeken összpontosítja az együttműködést, mint a gazdasági növekedés, a jó kormányzás és a környezeti ellenálló képesség;

21.

emlékeztet a Dél-kínai-tengeren jelentkező feszültségekkel kapcsolatos aggodalmaira; ösztönzi mindkét partnert, hogy továbbra is mozdítsák elő a stabilitást és a hajózás szabadságát ezen a kulcsfontosságú nemzetközi hajózási úton; helyesli Ausztráliának a nemzetközi jogon alapuló viták békés rendezése melletti álláspontját;

o o

22.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Ausztrália kormányának és parlamentjének.

(1) HL C 35., 2018.1.31., 136. o.

(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0419.

(3) HL L 149., 2015.6.16., 3. o.

(4) HL L 229., 1998.8.17., 1. o.

(5) HL L 359., 2012.12.29., 2. o.

(6) HL L 186., 2012.7.14., 4. o.

(7) HL L 26., 2010.1.30., 31. o.

(8) HL L 188., 1994.7.22., 18. o.

(9) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0108.

Top

Choose the experimental features you want to try