—

tekintettel az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottságának 62. ülésszakára, mely kiemelten a nemek közötti egyenlőség, valamint a vidéken élő nők és lányok társadalmi szerepvállalása megvalósításának kihívásaival és lehetőségeivel foglalkozik, felülvizsgálat tekintetében pedig a nők kommunikációs eszközökhöz és információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférésével, ezek hatásával, valamint azzal, hogy ezeket hogyan lehet a nők fejlődését és társadalmi szerepvállalást elősegítő eszközként használni,

—

tekintettel az 1995 szeptemberében Pekingben megrendezett negyedik Nőügyi Világkonferenciára, a nők társadalmi szerepvállalásával kapcsolatban Pekingben elfogadott nyilatkozatra és cselekvési platformra, valamint az ezt követően az ENSZ „Peking + 5, + 10, + 15 és + 20” rendkívüli ülésein 2000. június 9-én, 2005. március 11-én, 2010. március 2-án, illetve 2015. március 9-én elfogadott, a pekingi nyilatkozat és cselekvési platform végrehajtására irányuló további fellépésekről és kezdeményezésekről szóló záródokumentumokra,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 157. cikkének (4) bekezdésére,

—

tekintettel a lányok oktatás révén történő érvényesülésének európai uniós támogatásáról szóló, 2015. szeptember 9-i állásfoglalására (1),

—

tekintettel „A női menekültek és menedékkérők helyzete az Unióban” című, 2016. március 8-i állásfoglalására (2),

—

tekintettel a nemek közötti egyenlőség előmozdításáról a mentális egészséggel kapcsolatos és klinikai kutatások terén tárgyú, 2017. február 14-i állásfoglalására (3),

—

tekintettel a nőkről és a vidéki térségekben betöltött szerepükről szóló, 2017. április 4-i állásfoglalására (4),

—

tekintettel az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló New York-i csúcstalálkozóján, 2015. szeptember 25-én elfogadott, „Világunk átalakítása: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend” című határozatra,

—

tekintettel az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról és a 86/613/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. július 7-i 2010/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (5),

—

tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló, 1979. évi ENSZ-egyezményre,

—

tekintettel a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölésével foglalkozó bizottság 34. sz., a vidéken élő nők jogairól szóló általános ajánlására (2016),

—

tekintettel az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményére (Isztambuli Egyezmény), és az Unió ahhoz való csatlakozásáról szóló, 2017. szeptember 12-i állásfoglalására (6),

—

tekintettel a 2015. december 12-i Párizsi Megállapodásra,

—

tekintettel eljárási szabályzata 113. cikkére,

—

tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentésére (A8-0022/2018),

A.

mivel a nők és a férfiak közötti egyenlőség az Unió egyik alapvető, a Szerződésekben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában is elismert elve;

B.

mivel az ENSZ ötödik fenntartható fejlesztési célja a nemek közötti egyenlőség elérése és valamennyi nő és lány társadalmi szerepvállalásának növelése világszerte, és ezt teljes körűen be kell építeni a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendbe annak érdekében, hogy valamennyi fenntartható fejlesztési cél és célszám tekintetében előrelépést lehessen elérni; mivel a fenntartható fejlesztési célok közé tartozik a mezőgazdasági termelékenység és a jövedelem megkettőzése a kisüzemi élelmiszer-termelők, különösen a nők számára;

C.

mivel az Uniónak és tagállamainak élen kell járniuk a nők és a lányok társadalmi szerepvállalásának megerősítésében, és kötelességük a nemek közötti teljes körű egyenlőség megvalósítására törekedni az Unióban, valamint e célt előmozdítani valamennyi külső kapcsolatukban;

D.

mivel az elmúlt évtizedekben alapvetően megváltoztak a gazdasági és az életkörülmények, és ezek jelentősen eltérnek egymástól a különböző országokban;

E.

mivel a nemek közötti egyenlőtlenségekkel szembeni kormányzati intézkedések hiánya veszélybe sodorja az e téren elért és a jövőben elérendő eredményeket; mivel a nemek közötti hagyományos hatalmi viszonyok, sztereotípiák és meggyőződések kezelése a nők szerepvállalása és a szegénység felszámolása biztosításának a kulcsa;

F.

mivel a nők által elszenvedett megkülönböztetés a vidéken élő nőket is érinti; mivel a világon a nők többsége vidéki területeken él, és ezért még inkább ki van téve az életkoron, társadalmi osztályon, etnikai és faji hovatartozáson, fogyatékosságon és nemi identitáson alapuló megkülönböztetés többféle formájának;

G.

mivel a nők munkaerőpiaci részvétele a vidéki területeken a hagyományos mezőgazdaságon kívül számos egyéb munkát magában foglal;

H.

mivel a vidéken élő nők munkájáért számos esetben kevesebbet fizetnek, mint a férfiak által végzett ugyanolyan munkáért, azt gyakran nem ismerik el hivatalosan, például a nem fizetett gondozási munkát, és nem tartják számon azokat a nőket, akik mezőgazdasági üzemek tulajdonosai; mivel azonban a nők kulcsfontosságú szereplők a fenntartható fejlődéshez szükséges gazdasági, környezeti és társadalmi változások elérésében;

I.

mivel a vidéken élő nők, akik gyakran az elsődleges gondozók a családjukban és a közösségükben, számos nehézséggel szembesülnek a gyermekek és az idősek gondozásához való hozzáférés terén, ami a nők számára aránytalan terheket jelent, és akadályozza a munkaerőpiaci integrációjukat; mivel a minőségi gondozási szolgáltatások nyújtása alapvető a nők számára, és előmozdítja a munka és a magánélet közötti egyensúlyt;

J.

mivel a vidéken élő nők számos nehézségbe ütköznek a megfelelő közegészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében, mobilitásuk ugyanis korlátozott, és nem férnek hozzá a közlekedési eszközökhöz, vagy nem rendelkeznek a közlekedési szolgáltatókkal való kapcsolatfelvételhez szükséges eszközökkel (például mobiltelefonnal); mivel olyan átfogó egészségügyi szolgáltatásokra van szükség, amelyek a vidéken élő nők testi, lelki és érzelmi jóllétével egyaránt foglalkoznak (például nemi alapú erőszak esetén); mivel a vidéki régiókban korlátozottabb a szexuális és reproduktív egészséggel kapcsolatos jogokhoz és oktatáshoz való hozzáférés;

K.

mivel alapvető fontosságú a társadalom egésze számára a lakosság megtartása a vidéki térségekben, különös figyelmet fordítva a hátrányos természeti adottságú területekre, hiszen ettől függ a környezet és a tájkép megóvása;

L.

mivel a nemek közötti egyenlőség és a környezetkárosodás között közvetlen összefüggés áll fenn;

M.

mivel az éghajlatváltozás és annak következményei különösen és aránytalanul negatív hatással vannak a vidéken élő nőkre és lányokra; mivel a vidéki nők egyúttal a fenntarthatóbb és ökológiai szempontból megfelelőbb mezőgazdaságra való átállás hatékony szereplői is, és fontos szerepet játszhatnak a zöld munkahelyek megteremtésében; mivel a női gazdálkodók földhöz és más termelő erőforrásokhoz való egyenlő hozzáférésének biztosítása kulcsfontosságú a nemek közötti egyenlőség, az élelmezésbiztonság és az eredményes éghajlati politikák megvalósítása szempontjából;

N.

mivel a vidéki területeken a fiatal nők továbbra is egyenlőtlenség és többszörös megkülönböztetés áldozatai; mivel szükség van olyan intézkedések meghozatalára, amelyek előmozdítják a férfiak és a nők közötti tényleges egyenlőséget, hogy több munkalehetőség álljon rendelkezésre, például önfoglalkoztatás és a tudomány, a technológia, a mérnöki tudományok és a matematika (STEM) ágazatában, ami lehetővé teszi számukra, hogy a vidéki környezetben maradjanak, és így gondoskodjanak a generációváltásról, ily módon garantálva az ágazat megmaradását;

O.

mivel a mezőgazdasági ágazat, amelyben a nők fontos szerepet játszanak, kulcsfontosságú a vidéki területek életképességének, illetve a generációváltás, a társadalmi kohézió és a gazdasági növekedés fokozása szempontjából; mivel a mezőgazdaságnak biztonságos, tápláló és egészséges élelmiszert kell biztosítania; mivel a mezőgazdasági ágazatnak a táj diverzifikálásához, az éghajlatváltozás enyhítéséhez, továbbá a biológiai sokféleség és a kulturális örökség megőrzéséhez is hozzá kell járulnia;

P.

mivel a táplálkozás fontos szerepet játszik a lányok fejlődésében és jóllétében; mivel az elégtelen táplálkozás testi és szellemi problémákat okozhat, többek között a növekedés leállását, meddőséget, közömbösséget, fáradékonyságot, elégtelen koncentrálást, ezzel pedig csökkenti a nők gazdasági potenciálját, és kihat a tágabb család és közösség jólétére;

Q.

mivel az agrárágazatban dolgozó nőknek részt kell venniük a döntéshozatali szervek munkájában; mivel a kiegyensúlyozott képviselet alapvető az egyenlőség elérése szempontjából;

R.

mivel a munkahelyi kockázatok megelőzése tekintetében a férfiak és a nők különböző kockázatoknak vannak kitéve; mivel például a vegyi anyagok káros hatásainak felmérése során a számításokhoz sokszor a férfiak testalkatát veszik alapul, akiknek általában nagyobb az izomtömegük, és a terhes vagy szoptató nőknek szánt külön ajánlásokat gyakran figyelmen kívül hagyják; mivel ezért a mezőgazdasági környezetben dolgozó nők egészségét garantáló intézkedések elfogadásához különböző tényezőket kell figyelembe venni;

S.

mivel a megkülönböztetés a nőket a médiaágazatban is érinti; mivel a média kulcsszerepet játszik az egész társadalom számára, és ezért kívánatos, hogy a társadalom legalább 50 %-át képviselő nőket méltányosan bevonják a médiatartalmak létrehozásába és a médiaszervezetekben a döntéshozatalba;

T.

figyelembe véve, hogy a médiaszektor szerepe kulcsfontosságú a nők és férfiak közötti egyenlőség elősegítése szempontjából, mivel a média nemcsak tükrözi, de alakítja is a mintákat és a viselkedési formákat, amivel együtt lényegesen alakítja a közvélekedést és a kultúrát;

U.

figyelembe véve, hogy a médiatartalmak hozzájárulnak a nők és férfiak összetett helyzetének széleskörű megértéséhez a társadalom minden rétegében;

V.

mivel a nőket és a gyermekeket aránytalan mértékben sújtják a konfliktusok, és ők teszik ki a menekültek legnagyobb részét a menekülttáborokban, illetve nagyrészt ők vándorolnak el biztonságot keresve;

W.

mivel a nők több társadalomban nem rendelkeznek egyenlő törvényes jogokkal a föld és a vagyon tekintetében, ami fokozza a szegénységet, és korlátozza a nők gazdasági fejlődését;

X.

mivel a transznemű nők aránytalan mértékű megkülönböztetéssel szembesülnek nemi identitásuk miatt;

Y.

mivel a nemek közötti egyenlőségnek és a nők szerepvállalásának az előfeltétele a szexuális és a reproduktív egészség és jogok erőteljesebb támogatása;

Z.

mivel a nők és a férfiak szerepével kapcsolatos társadalmi normák nagyobb mértékben teszik kiszolgáltatottá a nőket, különösen szexuális és reproduktív egészségük vonatkozásában, a női nemi szervek megcsonkítása, vagy a gyermekházasságok, a korai és a kényszerházasságok és a hasonló káros gyakorlatok tekintetében;

a)

ismételten erősítse meg megingathatatlan elkötelezettségét a pekingi cselekvési platform mellett;

b)

támogassa a vidéki területen vállalkozóként dolgozó anyákat, mivel ők egyedi kihívásokkal néznek szembe; hangsúlyozza, hogy a vállalkozói szellem elősegítése ezeknél a nőknél nem csak a családi élet és a munka közötti egyensúly sikeres kialakítását vonja maga után, hanem új munkalehetőségek és jobb életszínvonal megteremtéséhez is hozzájárulhat a vidéki térségekben, továbbá ösztönözheti a nőket, hogy saját elképzeléseiket átültessék a gyakorlatba;

c)

vessen véget minden területen a nőket és lányokat érő megkülönböztetés valamennyi formájának, és vegye fel a küzdelmet az erőszak minden olyan formájával szemben, amely a nők alapvető jogainak – a megkülönböztetésből közvetlenül eredő – súlyos megsértését jelenti;

d)

vonja be az összes kormányt olyan programok kidolgozásába, amelyek célja a szexuális és a nemi alapú erőszak, továbbá az olyan ártalmas gyakorlatok felszámolása, mint például a gyermek-, a korai és a kényszerházasság, valamint a női nemi szervek megcsonkítása, illetve az embercsempészet, és írja elő ilyen programok kidolgozását;

e)

kérje fel a tagállamokat arra, hogy küzdjenek a nemi sztereotípiák ellen, és ruházzanak be a nők és a lányok személyre szabott oktatáshoz, egész életen át tartó tanuláshoz és szakképzéshez való hozzáférésébe, főleg a vidéki térségekben, különösen a tudomány, a technológia, a mérnöki tudományok és a matematika, továbbá a vállalkozás és innováció területén, ugyanis e területek fontos eszközei a fenntartható fejlesztési célok elérésének, továbbá a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari ágazatokban, az idegenforgalomban és a vidéki területek más ágazataiban az egyenlőség előmozdításának;

f)

dolgozzon ki olyan politikákat, melyek célja a szegénység felszámolása és megfelelő életszínvonal garantálása a legveszélyeztetettebb csoportok, köztük a nők és a lányok számára, különösen szociális védelmi rendszerek révén;

g)

mozdítsa elő a tájékoztatási és technikai segítségnyújtási intézkedéseket, illetve a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét a segítő házastárs mezőgazdasági termelésben való hivatalos státuszának létrehozása tekintetében, amely egyéni jogokat biztosít számukra, ideértve különösen a szülési szabadságot, a munkahelyi balesetekkel kapcsolatos társadalombiztosítást, a képzéshez való hozzáférést és az öregségi nyugdíjra való jogosultságot;

h)

számolja fel a nemek közötti bérszakadékot, az egész élet során szerzett jövedelem közötti különbséget és a nyugdíjszakadékot;

i)

kérje fel a tagállamokat, valamint a regionális és helyi hatóságokat, hogy garantálják a vidéki területeken a megfelelő gyermekgondozáshoz és idősgondozáshoz való egyetemes hozzáférést;

j)

kérje fel a tagállamokat, valamint a regionális és helyi hatóságokat a vidéki térségekben a mindennapi élethez szükséges megfizethető, magas színvonalú létesítmények és köz- és magánszolgáltatások biztosítására, különösen az egészségügy, az oktatás és a gondozás területén; megjegyzi, hogy ez szükségessé teszi a vidéki gyermekgondozási infrastruktúra, egészségügyi szolgáltatások, oktatási szolgáltatások, időskorú és rászoruló személyeket befogadó intézmények, a betegség vagy szülés esetén nyújtott helyettesítési szolgáltatások, valamint a kulturális szolgáltatások nyújtását is;

k)

megfelelő anyagi és emberi erőforrások segítségével garantálja a nemi szempontok valamennyi politikába és programba történő beépítését, mivel ez a nők és a férfiak közötti egyenlőség elve integrálásának és a megkülönböztetés elleni küzdelemnek az eszköze;

l)

mozgósítsa a szükséges erőforrásokat az egyenlőség megvalósítása érdekében, valamennyi politikába és fellépésbe beépítve a nemi szempontokat, többek között a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés révén, mivel ez a nők és a férfiak közötti egyenlőség elve integrálásának és a megkülönböztetés elleni küzdelemnek az eszköze;

m)

biztosítsa a Parlament és annak Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottsága teljes mértékű bevonását az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottsága 62. ülésszakán képviselendő uniós álláspontra vonatkozó döntéshozatali eljárásba;

n)

emlékeztessen arra, hogy a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény előírja, hogy jogi, politikai és programozási intézkedések révén az élet minden területén fel kell számolni a nőkkel szembeni közvetlen és közvetett megkülönböztetést, valamint hogy az egyezmény 14. cikke az egyetlen olyan nemzetközi kötelezettség, amely a vidéki környezetben élő nők sajátos szükségleteivel foglalkozik;

o)

gondoskodjon arról, hogy a vidéken élő nők és lányok hozzáférhető, megfizethető és jó minőségű formális és informális oktatásban, köztük képzésben részesülhessenek, amelyek révén meglévő vezetési, pénzügyi, gazdasági, marketing- és vállalkozási ismereteiket fejleszthetik, vagy újakat szerezhetnek, valamint állampolgári, polgári és politikai oktatásban, illetve technológiai és fenntartható mezőgazdasági képzésekben vehetnek részt; biztosítsa, hogy a nők ugyanolyan lehetőségekkel és döntési szabadsággal rendelkeznek az általuk választott hivatást illetően;

p)

biztosítsa, hogy a vidéken élő nők és lányok könnyen hozzáférjenek a termelési és hitelforrásokhoz, és hogy támogatást kapjanak a vállalkozói és innovációs kezdeményezéseikhez;

q)

biztosítsa az olyan minőségi általános egészségügyi ellátáshoz való jogot és hozzáférést, amely figyelembe veszi a nők és férfiak közötti fiziológiai eltéréseket, és alkalmazkodik a vidéken élő nők és lányok szükségleteihez, különös tekintettel a szexuális és reproduktív egészségre és jogokra;

r)

ítélje el a nőkkel szembeni erőszak valamennyi formáját, és gondoskodjon arról, hogy a vidéki és távoli területeken élő áldozatokat nem fosztják meg a segítségnyújtáshoz való egyenlő hozzáféréstől;

s)

javítsa az olyan nemzetközi, tagállami, regionális és helyi intézmények hatékonyságát, átláthatóságát és demokratikus jellegét, amelyek támogatják és megerősítik a vidéken élő nők szerepét, garantálva azonos részvételen alapuló jelenlétüket;

t)

segítse elő, hogy a vidéken élő nők az informális gazdaságból átkerülhessenek a formális gazdaságba, és ismerje el, hogy a vidéki régiókban élő nők számos különböző területen dolgoznak, és gyakran a fenntartható és ökológiai szempontból megfelelő mezőgazdaságra történő átállásnak, az élelmezésbiztonság megteremtésének és a zöld munkahelyek létrehozásának előmozdítói lehetnek;

u)

tervezzen és hajtson végre olyan, az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó mezőgazdasági politikákat, amelyek kellően figyelembe veszik a természeti vagy ember által okozott katasztrófák következményeképpen a vidéken élő nőket fenyegető konkrét veszélyeket;

v)

garantálja a vidéken élő nők és lányok döntéshozatalban való részvételét a katasztrófák vagy egyéb válságok valamennyi szakaszában a tervezés és a reagálás tekintetében, a veszély korai előrejelzésétől a helyreállításon és a rehabilitáción át az újjáépítésig, és garantálja védelmüket és biztonságukat katasztrófa vagy más válságok esetén;

w)

tegyen meg minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a vidéken élő nők biztonságos, tiszta és egészséges környezetben élhessenek;

x)

nyújtson a vidéki nők és közösségeik számára minőségi, hozzáférhető infrastruktúrát és közszolgáltatásokat, és ruházzon be ezek fejlesztésébe és fenntartásába;

y)

mozdítsa elő a digitális fejlesztést, mivel ez jelentős mértékben hozzájárulhat új munkahelyek teremtéséhez, az önfoglalkoztatás megkezdésének egyszerűsítésével, a versenyképesség és az idegenforgalom előmozdításával és a munka és a családi élet közötti megfelelőbb egyensúly megteremtésével;

z)

támogassa olyan helyi közösségi csoportok létrehozását és a meglévők tevékenységeit, amelyek rendszeresen összegyűlnek a fejlesztéssel kapcsolatos problémák és kihívások megvitatása és konstruktív lépések megtétele érdekében;

aa)

kérje fel a tagállamokat, a szociális partnereket és a civil társadalmat, hogy támogassák és mozdítsák elő a nők döntéshozatalban való részvételét, valamint a vidékfejlesztési politikák területén, az egészségügyben, az oktatásban és a mezőgazdaságban tevékenykedő szakmai, üzleti és szakszervezeti egyesületek és szervezetek irányító szerveiben, továbbá a vezetőtestületekben és képviseleti testületekben való, egyenlő részvételen alapuló szerepvállalását;

ab)

ismerje el és támogassa, hogy a nők aktív szerepet játszanak a vidéki térségekben, valamint vállalkozókként, családi vállalkozások vezetőiként és a fenntartható fejlődés előmozdítóiként hozzájárulnak a gazdasághoz;

ac)

biztosítsa, hogy a vidéken élő nők tulajdonosi jogait, különösen mezőgazdasági vagy örökölt föld tekintetében, ez ugyanis gazdasági szerepvállalásuk megerősítésének fontos eszköze, és lehetővé teszi számukra a vidék fejlődésében való teljes részvételt, illetve az abból fakadó előnyök kihasználását;

ad)

biztosítsa a vidéken élő nők termelési erőforrásokhoz, e-platformokhoz, piacokhoz, forgalmazási eszközökhöz és pénzügyi eszközökhöz való hozzáférését; mozdítsa elő a helyi, regionális és hagyományos piacokat – többek között élelmiszerpiacokat –, ugyanis ezek olyan helyek, ahol a nőknek több lehetőségük nyílik termékeik közvetlen értékesítésére, ami gazdasági szerepvállalásuk növelését eredményezi;

ae)

támogassa a nők természettudományok, technológia, műszaki tudományok és matematika ágazatában való foglalkoztatását, különösen a körforgásos gazdasághoz és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez hozzájáruló munkakörökben;

af)

dolgozzon ki olyan foglalkoztatási politikákat, szolgáltatásokat és programokat, melyek célja a gyakran az informális ágazatban dolgozó, nem, életkor, osztály, vallás, etnikai hovatartozás, fogyatékosság vagy nemi identitás miatt többszörös megkülönböztetést elszenvedő, vidéken élő nők bizonytalan helyzetének kezelése; nyújtson személyre szabott segítséget és támogatást igényeik és érdeklődésük szerint;

ag)

indítson programokat a nők és családjaik olyan általános, természetében sokrétű szociális védelmi rendszerekhez való hozzáférésének biztosítására, amelyek hatással lesznek jövőbeli nyugdíjba vonulásukra, és így csökkenthetik a nyugdíjszakadékot;

ah)

gyűjtsön nemek szerint lebontott adatokat, és dolgozzon ki a vidéken élő nők helyzetére, körülményeire és szükségleteire vonatkozó statisztikákat, hogy lehetővé tegyék megfelelő politikák kialakítását; rendszeresen kövesse nyomon a vidéki térségekben élő nők helyzetét;

ai)

sürgesse a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény, különösen annak „A fogyatékossággal élő nők” című 6. cikkének ratifikálását és végrehajtását; garantálja a termékekhez, infrastruktúrákhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést;

aj)

kéri a Bizottságot, a tagállamokat és a regionális és helyi önkormányzatokat, hogy biztosítsanak magas színvonalú, megfizethető feltételeket és meghatározott köz- és magánszolgáltatásokat a vidéki régiókban a mindennapi élethez, és teremtsék meg a szükséges feltételeket a vidéki régiókban élő nők munkája és magánélete közötti jobb egyensúly érdekében, különösen az általuk eltartottak számára megfelelő gondozási létesítmények, továbbá hozzáférhető orvosi ellátás és közlekedés biztosításával;

ak)

hangsúlyozza, hogy védintézkedéseket kell szerepeltetni az uniós szakpolitikákban a mezőgazdasági idénymunkásként foglalkoztatott nők élet- és munkafeltételeit illetően, különösen a szociális védelem, az egészségbiztosítás és az egészségügyi ellátás szükségessége terén; ösztönözze a regionális, helyi és nemzeti hatóságokat és egyéb intézményeket, hogy garantálják a migráns munkavállalók és az idénymunkások és családjuk, különösen a nők és a kiszolgáltatott emberek alapvető emberi jogait, és segítsék elő a helyi közösségbe való integrációjukat;

al)

biztosítsa a megbízható nagy sebességű szélessávú internetes infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz való hozzáférést; tegyen beruházásokat és mozdítsa elő az új technológiák alkalmazását a vidéki területeken és a mezőgazdaságban; ismerje el ezek fontos szociális, pszichológiai és gazdasági előnyeit; ragaszkodjon a holisztikus megközelítés kialakításához („digitális falu”); mozdítsa elő az esélyegyenlőséget az e technológiákhoz való hozzáférésben és a használatukról szóló képzésben;

am)

fordítson figyelmet a nők médiaágazaton belüli jelenlétére és előmenetelére, továbbá a nem sztereotíp médiatartalomra;

an)

ösztönözze az állami médiaszervezeteket saját egyenlőségi stratégia létrehozására, amely biztosítja a döntéshozatali szervekben a férfiak és a nők kiegyensúlyozott képviseletét;

ao)

biztosítsa, hogy a szólásszabadság kellő tiszteletben tartásával, de hatékonyan küzd a nők és lányok növekvő szexualizációja ellen a médiában;

ap)

ösztönözze a médiaszervezeteket az olyan szervezeti kultúrát jellemző eljárások megakadályozására, amely rendszerint kedvezőtlen a munka és a magánélet egyensúlya szempontjából;

aq)

kezelje a médiaágazaton belül a nemek közötti bérkülönbséget olyan megkülönböztetésellenes intézkedésekkel, amelyek egyenlő munkáért egyenlő bért biztosítanak a nők és a férfiak számára;

ar)

tegyen meg valamennyi szükséges intézkedést az oknyomozó újságírókkal szembeni erőszakos cselekmények megakadályozására, különös tekintettel a gyakran veszélyeztetettebb női újságírókra;