EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52018IP0029

Az Európai Parlament 2018. február 7-i állásfoglalása az Európai Parlament összetételéről (2017/2054(INL) – 2017/0900(NLE))

HL C 463., 2018.12.21, p. 83–88 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

21.12.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 463/83


P8_TA(2018)0029

Az Európai Parlament összetétele

Az Európai Parlament 2018. február 7-i állásfoglalása az Európai Parlament összetételéről (2017/2054(INL) – 2017/0900(NLE))

(2018/C 463/20)

Az Európai Parlament,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 14. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az EUSZ 10. cikkére (1);

tekintettel „Az Európai Parlament összetételéről tekintettel a 2014-es választásokra” című, 2013. március 13-i állásfoglalására (2),

tekintettel az európai uniós választójog reformjáról szóló, 2015. november 11-i állásfoglalására, valamint az ahhoz mellékelt, az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány módosítására irányuló rendelkezések elfogadásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatra (3);

tekintettel az Európai Parlament összetételének megállapításáról szóló, 2013. június 28-i 2013/312/EU európai tanácsi határozatra (4),

tekintettel az 1998. április 10-i nagypénteki megállapodásra;

tekintettel eljárási szabályzata 45., 52. és 84. cikkére,

tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A8-0007/2018),

A.

mivel az Európai Parlament összetételének meg kell felelnie az EUSZ 14. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében meghatározott feltételeknek, vagyis az Unió polgárait képviselők száma – az elnököt nem számítva – nem haladhatja meg a hétszázötvenet, e képviselet arányosan csökkenő módon valósul meg, a tagállamonkénti alsó küszöbérték legalább hat tag, és egyetlen tagállamnak sem lehet több, mint kilencvenhat képviselői helye;

B.

mivel az EUSZ 14. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy az Európai Parlament az Unió polgárainak képviselőiből áll;

C.

mivel az EUSZ és az Európai Unió működéséről szóló szerződés hangsúlyozza a polgárok egyenlőségének és az uniós intézmények polgárokkal szembeni egyenlő bánásmódjának fontosságát; mivel az Európai Parlament mint az Unió polgárait képviselő jogalkotó szerv legitimitásának növelése érdekében létfontosságú az egyenlő képviselet előmozdítása;

D.

mivel az Európai Parlament több javaslatot is megvizsgált – amelyek elkészítésére megbízást adott, és amelyek bemutatásra kerültek részére – egy, a képviselői helyek matematikai képleteken alapuló elosztására szolgáló állandó rendszerrel kapcsolatban;

E.

mivel 2017. március 29-én az Egyesült Királyság kormánya az EUSZ 50. cikke (2) bekezdésének megfelelően bejelentette az Európai Tanácsnak az Európai Unióból való kilépésre irányuló szándékát, és mivel a tárgyalásokra és a kilépésről rendelkező megállapodás megkötésére nyitva álló kétéves időszak 2019. március 29-én lejár, kivéve, ha az Európai Tanács az Egyesült Királysággal egyetértésben egyhangúlag ennek a határidőnek a meghosszabbításáról határoz;

F.

mivel, ha a jelenlegi jogi helyzet nem változik, az Egyesült Királyság a következő, 2019. évi európai szintű választások idején már nem lesz az Európai Unió tagja;

G.

mivel az utóbbi időben több tagállam kifejezte, hogy támogatná egy közös választókerület létrehozását a 2019. évi európai szintű választásoktól kezdve; mivel egy közös választókerület létrehozásának előfeltétele az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány módosítása, amelyet az európai szintű választások előtt legalább egy évvel el kell fogadni, amint azt a Velencei Bizottság választási magatartási kódexe előírja;

H.

mivel az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány módosítására irányuló rendelkezések elfogadásáról szóló tanácsi határozatra irányuló, 2015. november 11-i javaslatában az Európai Parlament kötelező szavazatküszöb bevezetését kérte azokban a választókerületekben, illetve egyetlen választókerületből álló tagállamokban, ahol a listás rendszert alkalmazzák és a megszerezhető helyek száma meghalad egy bizonyos értéket; úgy véli, hogy e küszöbérték megállapításánál figyelembe kell venni a helyek új számszerű elosztását;

1.

megállapítja, hogy az európai parlamenti helyeknek a jelenlegi, a 2013/312/EU európai tanácsi határozat szerinti számszerű elosztása csak a 2014–2019-es parlamenti ciklusra alkalmazandó; ezért hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament összetételéről új határozatot kell hozni a 2019–2024-es parlamenti ciklusra;

2.

elismeri, hogy a helyek jelenlegi elosztása több okból sem felel meg a csökkenő arányosság elvének, ezért a következő, 2019. évi európai szintű választásoktól kezdve ki kell azt igazítani az Európai Parlament összetételétele vonatkozásában;

3.

megállapítja, hogy több tagállam véleménye szerint az európai parlamenti helyek számszerű elosztásáról való döntésnél figyelembe kell venni a Tanács szavazási rendszerét;

4.

hangsúlyozza, hogy bár a matematikai képletek nagyszerű lehetőséget nyújtnak a jövőben a helyek elosztására szolgáló állandó rendszer kialakítása során, politikailag nem reális, hogy a Parlament ebben a szakaszban javaslatot tegyen egy állandó rendszerre;

5.

elismeri azt a tényt, hogy ha a jelenlegi jogi helyzet nem változik, az Egyesült Királyság a következő, 2019. évi európai szintű választások idején már nem lesz tagállam;

6.

javasolja, hogy a következő, 2019. évi európai szintű választásoktól kezdve a parlamenti helyek új módon kerüljenek számszerűen elosztásra, amely megfelel az EUSZ 14. cikkében rögzített követelményeknek; úgy véli, hogy amennyiben az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésével kapcsolatos, fent említett jogi helyzet megváltozik, a képviselői helyeknek a 2014–2019-es parlamenti ciklusban alkalmazandó számszerű elosztását kell alkalmazni az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének hatálybalépéséig;

7.

hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésével felszabaduló helyek megkönnyítik majd a parlamenti helyek új számszerű elosztásának elfogadását, amelynek során a csökkenő arányosság elvét alkalmazzák; továbbá hangsúlyozza, hogy a javasolt új számszerű elosztás lehetővé teszi a Parlament létszámának csökkentését; megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság távozásával felszabaduló helyek csupán egy részének felhasználásával el lehet kerülni, hogy bármelyik tagállam helyeket veszítsen;

8.

hangsúlyozza, hogy a Parlament létszámának csökkentésével bizonyos számú hely állna rendelkezésre az Európai Unió esetleges jövőbeli bővítésének esetére;

9.

emlékeztet, hogy a nagypénteki megállapodás értelmében Észak-Írország lakosainak elidegeníthetetlen joga, hogy megtartsák brit vagy ír állampolgárságukat, vagy mindkettőt, illetve ír állampolgárságuk révén uniós polgárságukat is;

10.

emlékeztet, hogy a csökkenő arányosságnak a Szerződésekben meghatározott elve a helyek tagállamonkénti számán, nem pedig a jelöltek nemzetiségén alapul;

11.

felhívja a Tanácsot, hogy rövid időn belül véglegesítse az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány felülvizsgálatát;

12.

hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány Európai Parlament javaslata szerinti reformja erősíteni fogja a választások európai jellegét, és pozitív üzenetet közvetít az európai projekt jövőjéről;

13.

úgy véli, hogy a Szerződések elvein alapuló elosztási javaslat szilárd alapot biztosít egy olyan módszerhez, amellyel a helyek jövőbeli számszerű elosztása az EUSZ 14. cikkében foglalt követelményeknek, különösen a csökkenő arányosság elvének megfelelően határozható meg, valamint méltányos, átlátható, objektív módon, a legfrissebb demográfiai változások figyelembevételével, továbbá érthetően az uniós polgárok számára;

14.

benyújtja az Európai Tanács részére a mellékelt, az Európai Parlament összetételének megállapításáról szóló európai tanácsi határozatra irányuló javaslatot, az EUSZ 14. cikkének (2) bekezdésében foglalt kezdeményezési joga alapján; hangsúlyozza a határozat elfogadásának – amelyhez az egyetértése szükséges – sürgősségét, hogy a tagállamok kellő időben meghozhassák a szükséges nemzeti rendelkezéseket a 2019–2024-es parlamenti ciklusra szóló európai szintű választások megszervezéséhez;

15.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást és a mellékelt, európai tanácsi határozatra irányuló javaslatot, Alkotmányügyi Bizottságának fentebb említett jelentésével együtt az Európai Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)  Ez a cikk rögzíti, hogy „az Unió szintjén a polgárok közvetlen képviselete az Európai Parlamentben valósul meg”.

(2)  Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0082.

(3)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0395.

(4)  HL L 181., 2013.6.29., 57. o.


MELLÉKLET AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁHOZ

Javaslat

AZ EURÓPAI TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Parlament összetételének megállapításáról

AZ EURÓPAI TANÁCS,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 14. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Parlament kezdeményezésére,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,

mivel:

(1)

Az Európai Unióról szóló szerződés 14. cikke (2) bekezdésének első albekezdése meghatározza a Parlament összetételének feltételeit, miszerint az Unió polgárait képviselők száma – az elnököt nem számítva – nem haladhatja meg a hétszázötvenet, e képviselet arányosan csökkenő módon valósul meg, a tagállamonkénti alsó küszöbérték legalább hat tag, és egyetlen tagállamnak sem lehet több, mint kilencvenhat képviselői helye.

(2)

Az Európai Unióról szóló szerződés 10. cikke többek között úgy rendelkezik, hogy az Unió működése a képviseleti demokrácián alapul, amelyben a polgárok közvetlen képviselete az Unió szintjén az Európai Parlamentben valósul meg, a tagállamok képviseletét pedig a kormányuk látja el a Tanácsban, amelyek maguk vagy nemzeti parlamentjüknek, vagy a polgáraiknak tartoznak demokratikus felelősséggel. Ezért az Európai Unióról szóló szerződésnek az Európai Parlament összetételéről szóló 14. cikke (2) bekezdése a Szerződésekben meghatározott szélesebb intézményi rendelkezések összefüggésében alkalmazandó, amely magába foglalja a Tanácsban folyó döntéshozatallal kapcsolatos rendelkezéseket is.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unióról szóló szerződés 14. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazása során a következő elvek szerint kell eljárni:

az európai parlamenti helyek számszerű elosztásának teljes mértékben fel kell használnia az Európai Unióról szóló szerződésben az egyes tagállamokra meghatározott alsó és felső küszöbértékeket annak érdekében, hogy a lehető legjobban tükrözze az egyes tagállamok népességének számát,

a csökkenő arányosság a következőképpen határozandó meg: az egyes tagállamok népessége és képviselői helyeinek száma közötti arány az egész számra kerekítés előtt az adott tagállam népessége tekintetében annak függvényében változik, hogy egy népesebb tagállam európai parlamenti képviselője több polgárt képvisel, mint egy kevésbé népes tagállam képviselője, és fordítva, minél népesebb egy tagállam, annál nagyobb a jogosultsága a képviselői helyek nagy számára,

a helyek számszerű elosztásának tükröznie kell a tagállamokban bekövetkezett demográfiai változásokat.

2. cikk

A tagállamok teljes népességét a Bizottság (az Eurostat) számítja ki a tagállamok által szolgáltatott legfrissebb adatok alapján, az 1260/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (1) meghatározott módszernek megfelelően.

3. cikk

(1)   Az egyes tagállamokban megválasztott európai parlamenti képviselők száma a 2019–2024-es parlamenti ciklusban:

Belgium

21

Bulgária

17

Cseh Köztársaság

21

Dánia

14

Németország

96

Észtország

7

Írország

13

Görögország

21

Spanyolország

59

Franciaország

79

Horvátország

12

Olaszország

76

Ciprus

6

Lettország

8

Litvánia

11

Luxemburg

6

Magyarország

21

Málta

6

Hollandia

29

Ausztria

19

Lengyelország

52

Portugália

21

Románia

33

Szlovénia

8

Szlovákia

14

Finnország

14

Svédország

21

(2)   Ha azonban az Egyesült Királyság a 2019–2024-es parlamenti ciklus kezdetén még az Unió tagállama, akkor a hivatalba lépő európai parlamenti képviselők tagállamonkénti száma a 2013/312/EU európai tanácsi határozat (2) 3. cikkében meghatározott létszám, egészen az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének hatálybalépéséig.

Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének hatálybalépését követően az egyes tagállamokban megválasztott európai parlamenti képviselők száma az e cikk (1) bekezdésében előírtak szerint alakul.

Az e bekezdés első és második albekezdésében meghatározott képviselői helyek száma közötti különbségből adódó további helyeket betöltő összes európai parlamenti képviselőnek egy időben kell elfoglalnia helyét a Parlamentben.

4. cikk

Az Európai Parlamentnek a 2024–2029-es parlamenti ciklus kezdete előtt megfelelő időben, az Európai Unióról szóló szerződés 14. cikkének (2) bekezdésével összhangban a képviselői helyek új számszerű elosztására vonatkozó javaslatot kell benyújtania az Európai Tanácsnak.

5. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt …,

az Európai Tanács részéről

az elnök


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 1260/2013/EU rendelete (2013. november 20.) az európai demográfiai statisztikákról (HL L 330., 2013.12.10., 39. o.).

(2)  Az Európai Tanács 2013/312/EU határozata (2013. június 28.) az Európai Parlament összetételének megállapításáról (HL L 181., 2013.6.29., 57. o.).


Top