EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.7.3.

COM(2018) 513 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A KÜLSŐ FELLÉPÉSEKRE VONATKOZÓ GARANCIAALAPRÓL ÉS ANNAK 2017. ÉVI KEZELÉSÉRŐL

{SWD(2018) 369 final}

Tartalomjegyzék

1.Bevezetés

2.A pénzügyi helyzet és az alap jelentős tranzakciói

2.1Az alap pénzügyi helyzete 2017. december 31-én

2.2Az alap jelentős tranzakciói 2017-ben

2.3.A jelentéstételi időpontot követő események (2018 februárjának végéig)

3.Az alap előzetesen konszolidált pénzügyi kimutatásai

3.1.Az előzetesen konszolidált pénzügyi helyzet 2017. december 31-én

3.2.Előzetesen konszolidált eredménykimutatás

4.A garanciaalap pénzgazdálkodása

4.1.Befektetési politika

4.2. Az alap teljesítménye és a piaci fejlesztések

5.Az alapból történt lehívások

1.Bevezetés

A 2009. május 25-i 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet (kodifikált változat, a továbbiakban: rendelet) 1 létrehozta a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapot (a továbbiakban: alap), amelynek feladata, hogy az Unió hitelezőit kifizesse, amennyiben az Európai Unió által nyújtott vagy garantált hitelek kedvezményezettjei nem teljesítik fizetési kötelezettségeiket. A rendelet 7. cikkével összhangban a Bizottság az alap pénzügyi kezelésével az Európai Beruházási Bankot (EBB) bízta meg, a Közösség és az EBB között 1994. november 25-én kötött megállapodás szerint (a továbbiakban: megállapodás), amelyet a későbbiekben 1996. szeptember 23-án, 2002. május 8-án, 2008. február 25-én és 2010. november 9-én módosítottak.

A rendelet 8. cikke alapján a Bizottságnak kötelessége minden pénzügyi évre vonatkozóan a következő év május 31-ig jelentést tenni az alap helyzetéről és az azzal való gazdálkodásról az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.

Ezen információk e jelentésben és a kapcsolódó bizottsági szolgálati munkadokumentumban együttesen találhatók meg. Az információk a megállapodással összhangban az EBB-től kapott adatokon alapulnak.

2.A pénzügyi helyzet és az alap jelentős tranzakciói 

2.1Az alap pénzügyi helyzete 2017. december 31-én

Az alap összege 2017. december 31-én összesen 2 560 761 844,63 EUR (2016. december 31-én 2 506 053 053,14 EUR) volt (lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum mellékletét: a garanciaalap pénzügyi kimutatása az EBB adatai alapján).

Az alap könyv szerinti értéke 2017-ben megközelítőleg 54,7 millió EUR-val nőtt. Ez főként a következőkkel magyarázható:

Növelő tételek:

·Az uniós költségvetés 137,8 millió EUR összegű hozzájárulása (a feltöltés összege) az alapnak a 9 %-os előirányzott összegre való kiigazítása érdekében.

·A pénzügyi műveletek 16,0 millió EUR-t kitevő gazdasági eredménye.

Csökkentő tételek:

·Az alap fellépése a nemteljesítések fedezésére összesen 86,4 millió EUR összegben.

·A portfólió-értékelés eredményeképpen 12,8 millió EUR-val csökkent az összeg a piaci értéken történő értékelésnek megfelelő kiigazítás miatt.

2.2Az alap jelentős tranzakciói 2017-ben

2.2.1Az alapból történt lehívások 2017-ben

Szíria

2017-ben az EBB ismételten azzal szembesült, hogy Szíriának hátralékai vannak az EBB felé a számára nyújtott hitelekkel kapcsolatban. Ennek következtében, valamint az EU és az EBB közti garanciamegállapodással összhangban az EBB 2017. december 31-ig 13 további alkalommal, összesen 56,3 millió EUR-t hívott le az uniós garanciaalapból (lásd az 5. pontot).

Az enfidhai repülőtér (Tunézia)

2017-ben a Bizottság 28,7 millió EUR-t fizetett az EBB-nek a tunéziai enfidhai repülőtér finanszírozásához nyújtott nemteljesítő hitelhez kapcsolódó három lehívás során. (lásd az 5. pontot).

2.2.2A Garanciaalap 2017-es feltöltése

2017 februárjában a 2017. évi feltöltés összegének megfelelő 240,5 millió EUR-t utaltak át a költségvetésből az alapba.

A 2018-ban a költségvetésből az alapba átutalt hozzájárulást a rendelet 3. és 5. cikke alapján számították ki.

A rendelet 3. cikke értelmében az alap forrásainak el kell érniük egy előirányzott összeget, amely az egyes műveletekből eredő, összes fennálló, az esedékes kifizetetlen kamatokkal növelt tőkekötelezettség 9 %-a.

A rendelet 5. cikke értelmében a költségvetésből az alapba az n+1. évben befizetendő összeget az előirányzott összeg és az alap nettó eszközállományának az n–1. év év végi értéke közötti, az n. év elején számított különbség alapján kell kiszámítani.

Az alapnak a fennálló összes tőkekötelezettség 9 %-ához igazítása érdekében az alap feltöltésére – a 2016. december 31-én fennálló garantált műveletek alapján – 137,8 millió EUR összeg került be a 2018. évi uniós költségvetésbe. Az összeget a Tanács és az Európai Parlament jóváhagyta, és az alap 2017. december 31-i mérlegében eszközként (követelésként) megjelenítették.

2.3.A jelentéstételi időpontot követő események (2018 februárjának végéig)

2018 februárjában a fent említett feltöltés 137,8 millió EUR-s összegét az uniós költségvetésből átutalták az alapba.

2018. január 15-én az enfidhai repülőtértől beszedett 0,14 millió EUR összeget térítettek meg a Garanciaalapnak. Az összeget az alap 2017. december 31-i mérlegében eszközként (követelésként) megjelenítették.

2018 februárjában és márciusában összesen 10,6 millió EUR-t fizettek ki két lehívásban Szíria nemteljesítése miatt (3,2 millió EUR-t és 7,4 millió EUR-t, amely összegek magukban foglalják az EBB által kiszabott bírságokat is).

3.Az alap előzetesen konszolidált pénzügyi kimutatásai

Az alap előzetesen konszolidált pénzügyi kimutatásai azon számviteli műveletek bemutatására szolgálnak, amelyek nem szerepelnek az alapról az EBB által készített pénzügyi kimutatásokban (lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentumot). Ezek az EU konszolidált pénzügyi kimutatásainak részét képezik.

3.1.Az előzetesen konszolidált pénzügyi helyzet 2017. december 31-én

Mérleg – Eszközök

Mérleg – Források

Az alap előzetesen konszolidált mérlegfőösszege (2 422 961 124 EUR) és az alapnak az EBB által készített pénzügyi kimutatásaiban szereplő értéke (2 560 761 845 EUR) közötti 137,8 millió EUR különbség főként a következő elemekkel magyarázható:

·Az előzetesen konszolidált pénzügyi kimutatások az EBB által a nemteljesítő hitelek részleteire lehívott garanciakifizetések nyomán az EU-ra átterhelt valamennyi összeget tartalmazzák (esedékes hátralékok és a felhalmozott késedelmi kamatok). Tekintettel azonban Szíria politikai helyzetére az Európai Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének döntése alapján ezeket az összegeket a 2017-es pénzügyi kimutatásokban teljes mértékben leírták értékvesztésként.

·Az alap előzetesen konszolidált pénzügyi kimutatásai nem tartalmazzák az uniós költségvetésből az alapnak 2018-ban átutalt 137,8 millió EUR-t, mivel az EU összevont pénzügyi beszámolójában szereplő kötelezettség kiegyenlítette ezt a követelést.

·A fennálló szíriai hitelek meg nem fizetett részének jövőbeli részleteihez kapcsolódóan 258,4 millió EUR összegű pénzügyi céltartalékot képeztek a 2017. évi előzetesen konszolidált mérlegben.

·Az előzetesen konszolidált mérlegben szereplő rövid lejáratú kötelezettségek (kötelezettségek) tétel 2,6 millió EUR összegben, felhalmozott tartozásként az EBB beszedési díjait tartalmazza.

·A garanciaalap lehívásainak az EBB számára történő kifizetései (és adott esetben a lehívások és a késedelmi kamatok későbbi megtérülései) a nettó eszközök (EU-hozzájárulás) csökkenéseként (növekedéseként) jelennek meg az EBB által készített pénzügyi kimutatásokban. Az előzetesen konszolidált pénzügyi kimutatásokban az EBB-lehívásokra kifizetett összegek nem kerülnek levonásra a nettó eszközökből, mivel ezek átterhelt összegekké válnak. A kapcsolódó összegeket vagy bevételként (felhalmozott késedelmi kamatok és büntetések, devizaárfolyam-nyereség) számolják el vagy ráfordításokként (az EBB felhalmozott beszedési díjai, értékvesztés, devizaárfolyam-veszteség). Ez állandó különbözetet eredményez az EBB által készített pénzügyi kimutatásokban megjelenített nettó eszközök tételei (EU-hozzájárulás és eredménytartalék) és a Bizottság által készített előzetesen konszolidált pénzügyi kimutatásokban megjelenített nettó eszközállomány között.

3.2.Előzetesen konszolidált eredménykimutatás

A mérleghez hasonlóan az előzetesen konszolidált eredménykimutatás is az eredménykimutatásnak az EU konszolidált pénzügyi kimutatásaiba való belefoglalása céljából készül.

·A működési tevékenységekből származó bevételek a jövőbeli meg nem fizetett szíriai részletek jelenlegi értékének csökkenéséből eredő visszafogott pénzügyi céltartalékokat foglalnak magukban.

·A működési tevékenységek ráfordításai elsősorban az EBB megfizetett alapkezelési díjait (0,9 millió EUR) és egyszeri beszedési díját (1,5 millió EUR; lásd a 2.2 pontot), az EBB felhalmozott beszedési díjait (0,5 millió EUR), valamint a letéti és könyvvizsgálati díjakat (0,2 millió EUR) foglalják magukban.

·A pénzügyi bevételek elsősorban a befektetési portfólióból származó kamatbevételeket (8,8 millió EUR), a pénzügyi eszközök eladásából realizált nyereséget (9,2 millió EUR), valamint az átterhelt összegekhez kapcsolódó késedelmi kamatot (11,7 millió EUR) foglalják magukban.

·A pénzügyi költségek 2017-ben elsősorban az EU-ra átterhelt összegekkel kapcsolatos értékvesztés miatti veszteségeket (lásd az 5. pontot), valamint a pénzeszközre és a pénzeszköz-egyenértékesekre való kamatráfordítást (1,0 millió EUR) foglalják magukban.

4.A garanciaalap pénzgazdálkodása 

4.1.Befektetési politika 

Az alap likvid eszközeit a módosított megállapodás mellékletében meghatározott alapkezelési elvekkel összhangban fektetik be 2 . Ennek megfelelően az alap eszközeinek 20 %-át rövid (maximum egyéves) lejáratú befektetésekben kell elhelyezni. Ezen befektetések között változó kamatozású, bármilyen lejárati dátummal rendelkező értékpapírok, és fix kamatozású, legfeljebb egyéves fennmaradó futamidejű, bármilyen eredeti futamidővel rendelkező értékpapírok szerepelnek. Ahhoz, hogy a szükséges likviditást biztosító különféle instrumentumok egyensúlya fennmaradjon, legalább 100 millió EUR-t pénzpiaci eszközökben, főként bankbetétekben kell tartani.

Az alap eszközeinek legfeljebb 80 %-a a kifizetés időpontjától számított legfeljebb 10 év 6 hónapos hátralévő futamidejű kötvényekből álló portfólióba helyezhető. Az alap kihelyezett eszközeinek átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg az 5 évet. A kötvényekbe való befektetés során néhány konkrét kritériumot tiszteletben kell tartani, így a likviditást, a hitelminőséget, a partnerek alkalmasságát és a koncentrációs korlátokat. A kockázatdiverzifikáció biztosítása érdekében a kötvényekbe befektetett teljes összeg kibocsátónként nem haladhatja meg a portfólió teljes névleges összegének 10 %-át.

4.2.Az alap teljesítménye és a piaci fejlesztések

A 2017-es évet növekvő hozamok jellemezték a rögzített hozamú eszközök európai piacán, de ezt kompenzálta a hitelkockázati felárak történelmileg alacsony szintre történő csökkentése.

A kamatok volatilitását politikai események befolyásolták, ideértve a holland, a francia és a német választásokat, továbbá a központi bankok eszközvásárlásaira vonatkozó alacsonyabb elvárásokat és a javuló világgazdasági környezetet. A német államkötvény hozamgörbéje 14, 33 és 22 bázisponttal emelkedett a 2, az 5, illetve a 10 éves futamidők tekintetében. (a görbe „meredeken emelkedett”). A 2017-es évet a történelem legalacsonyabb piaci volatilitása jellemezte, de ezt az alacsony makrovolatilitás alapozta meg.

Habár a politikai bizonytalanság várhatóan magas marad 2018-ban, többek közt az olaszországi választásokkal kapcsolatban, a világgazdáság várhatóan átlagon felüli tempóban fog növekedni. A piaci konszenzus szerint az euróövezet 2,2 %-kal való növekedése várható 2018-ban, a 2017-es 2,4% után. Ugyanakkor az inflációt várhatóan sikerül 1,5% körüli értéken, a 2%-os EKB cél alatt tartani. A csökkenő munkanélküliség ellenére, amíg a Philips-görbék laposabbá váltak, az árnyomás nagyon lassan épül fel. Az olaj árának 4 éves rekordszintre való emelkedése ellensúlyozhatná ezt a jelenséget.

A főbb globális központi bankok még mindig laza monetáris politikát folytatnak folyamatban lévő eszközvásárlási programokkal, de már elkezdődött a normalizáció. A FED várhatóan három alkalommal fogja emelni a kamatokat 2018-ban, az EKB pedig továbbra is havi 30 milliárd EUR-s eszközvásárlási programokat fog folytatni 2018. szeptemberéig. Az EKB 2018. januárjától 60 milliárd EUR-ról 30 milliárd EUR-ra csökkentette havi vásárlásait, de a visszaváltások újrabefektetései havi 15 milliárd EUR többletet jelentenek, amik jelentéktelenebbé teszik a csökkenést. Agresszív decemberi EKB jegyzőkönyvek és az azokat követő megjegyzések emelik a mennyiségi lazítás 2018. szeptemberében, vagy legkésőbb év végén véget érésének valószínűségét.

2018-ban tovább emelkedhetnek az európai állampapírok hozamai, amennyiben a magasabb olajáraknak köszönhető erős gazdasági fundamentumokkal kapcsolatos elvárások és az erősődő inflációs várakozások teljesülnek. A görbék meredek emelkedése lehetséges, mivel a kamatszerkezet-görbe rövid vége erősebben függ a hosszabb távú kilátásoktól. A központi bank folytatólagos eszközvásárlásai 2018 első felében még mindig a hitelkockázati felárat támogatják, de elkezdődhet a jelenlegi történelmileg alacsony szintek normalizálódása és kiterjedése szeptember közeledtével, amikor az EKB nagy valószínűséggel befejezi a mennyiségi lazítást.

A pénzpiaci kamatok fejlődése 2017. év folyamán (forrás: Bloomberg)

Az alap portfóliójának teljesítményét piaci árazás szerinti értéken (MTM) követték nyomon. 2017 folyamán a portfólió MTM-alapon 0,1624 % éves hozamot ért el, ezzel a referenciamutatóját + 6,58 bázisponttal felülteljesítette (a további évközi adatokat lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum 2.4.2. „teljesítmény” pontjában). Az alap referenciamutatója egy kompozit index, amely elsősorban iBoxx indexekből (főként EUR-ban denominált euróövezeti állampapírokra és fedezettel biztosított eszközökre vonatkozó indexek), a rövid lejáratú kitettségek tekintetében pedig az EURIBID rátából áll össze.

5.Az alapból történt lehívások 

Szíria

A szíriai helyzet romlását követően a Külügyek Tanácsa, az Európai Parlament és a Tanács 2011-ben olyan határozatokat hozott, amelyek megtiltják az EBB-nek a hatályos hitelmegállapodások alapján teljesítendő kifizetéseket, továbbá felfüggesztik az EBB-nek a szíriai állami projektekre vonatkozó technikai segítségnyújtási szerződéseit. A korlátozó intézkedéseket ezt követően a 2012. január 18-i 36/2012/EU módosított tanácsi rendeletben rögzítették.

Ennek következtében az EBB 2011 májusa óta nem hajtott végre új pénzügyi műveletet, továbbá a Szíriának nyújtott, valamennyi folyamatban levő kifizetést és technikai segítségnyújtási szolgáltatást 2011. novembertől a további értesítésig felfüggesztettek.

2011 novembere óta Szíriának folyamatos hátralékai vannak az állami hitelekkel kapcsolatban az EBB felé. Ennek következtében, valamint az EU és az EBB közötti garanciamegállapodással összhangban az EBB 2017. december 31-ig 51 alkalommal, (az EBB által kiszabott büntetésekkel és a megtérülő összegekkel együtt) összesen 365,3 millió EUR-t hívott le az uniós garanciaalapból.

Az enfidhai repülőtér (Tunézia)

2016 szeptembere és 2017 decembere közt a Bizottság 33,4 millió EUR-t fizetett az EBB-nek az enfidhai repülőtér (Tunézia) számára nyújtott nemteljesítő hitelhez kapcsolódó négy alkalommal történt lehívás során. A legutóbbi kifizetésre 2017. december 15-én került sor.

6.Az EBB díjazása 

Az EBB díjazása az alapkezelési díjakból és a beszedési díjakból áll. Az alapkezelési díjak az alap irányítását fedezik. A beszedési díjak az EBB Unión kívüli finanszírozási műveleteihez nyújtott uniós garancia által fedezett nemteljesítések miatt felmerülő követelések tekintetében az EBB által végrehajtott beszedési intézkedéseket fedezik.

A megállapodás második, 2002. május 8-i kiegészítése rögzíti, hogy a bank alapkezelési díjait az alap eszközeinek különböző részeire alkalmazott degresszív éves jutaléktételek alapján kell meghatározni. Ezt a díjazást az alap eszközeinek éves átlagértéke alapján számítják ki.

A Bank 2017-es alapkezelési díjait 915 279 EUR-ban állapították meg és azt bevezették az eredménykimutatásba, valamint elhatárolt tételként (kötelezettségek) a mérlegbe.

Az EBB-t megillető beszedési díjakat a Bizottság és a Bank által 2014 júliusában aláírt beszedési megállapodás alapján számítják ki. 2017 végén a szíriai beszedési díjak felhalmozódott összege 2 560 285 EUR volt. 2017. december 15-én 1 467 504 EUR értékű egyszeri beszedési díjat fizettek ki a tunéziai enfidhai replőtérnek nyújtott nemteljesítő hitel végső lehívásának részeként.

(1)    HL L 145., 2009.6.10., 10. o. A rendelet kodifikálta és hatályon kívül helyezte a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról szóló, 1994. október 31-i 2728/94/EK, Euratom rendeletet. A rendeletet a 2018. március 14-i (EU) 2018/409 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosította.

(2)    Az 1996. szeptember 23-i 1., a 2002. május 8-i 2., a 2008. február 25-i 3., valamint a 2010. november 9-i 4. kiegészítő megállapodással módosítva.