EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.6.29.

COM(2018) 506 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 2013. május 21-i 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásáról és az engedélyezett eltérések alkalmazásáról

{SWD(2018) 354 final}
{SWD(2018) 355 final}

1.    Bevezetés

Az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 2013. május 21-i 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: ESA 2010 rendelet 1 ) két jelentéstételi kötelezettséget megállapító rendelkezést tartalmaz:

•    A 6. cikk (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„A Bizottság az európai statisztikai rendszerrel foglalkozó bizottsággal folytatott konzultációt követően legkésőbb 2018. július 1-jéig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az engedélyezett eltérések alkalmazásáról annak ellenőrzése érdekében, hogy azok továbbra is indokoltak-e.”

•    A 12. cikk a következőképpen rendelkezik:

„Felülvizsgálat

A Bizottság 2018. július 1-jéig és ezt követően ötévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról.

A jelentésben többek között a következőket kell értékelni:

a) a nemzeti és regionális számlákkal kapcsolatos adatok minősége;

b) e rendeletnek, valamint az ESA 2010 nyomonkövetési folyamatának az eredményessége; és

c) előrelépés a függő kötelezettségekre vonatkozó adatok terén és az ESA 2010 adatok rendelkezésre állása terén.”

Ez a jelentés eleget tesz mindkét kötelezettségnek. A jelentést két szolgálati munkadokumentum kíséri, amelyek további részleteket és elemzést tartalmaznak.

A jelentés 2. szakasza további háttér-információkkal szolgál az ESA 2010 célkitűzései és felhasználása tekintetében. A 3. szakasz megvitatja a rendelet végrehajtását, kitérve a fent idézett 6. cikk (3) bekezdése és 12. cikk által megkívánt kérdésekre. A 4. szakasz a következtetéseket tartalmazza.

2.    Háttér-információk

A nemzeti és regionális számlák európai rendszere (ESA 2010) a gazdaság következetes és részletes leírását biztosító, nemzetközi követelményeknek megfelelő uniós számlarendszer. Az ESA 2010 a 2013. május 21-i 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletként jelent meg. Azt először a Bizottságnak 2014. szeptember 1-jétől továbbított adatokra alkalmazták; ettől az időponttól kezdve a tagállamok az ESA 2010 szabályoknak megfelelően küldték az adatokat az Eurostatnak.

Az ESA 2010 mind hatálya, mind fogalmai tekintetében eltér elődjétől, az ESA 95-től 2 , tükrözve a modern gazdaságokra vonatkozó mérésekben bekövetkezett fejleményeket, a módszertani kutatás terén elért eredményeket és a felhasználók igényeit. Az ESA 2010 szerkezete követi a 2008-as nemzeti számlák rendszerében (SNA 2008 3 ) a nemzeti elszámolásra vonatkozóan meghatározott, világszerte alkalmazott iránymutatásokat. Az Eurostat számos útmutatót és kézikönyvet adott ki az ESA 2010 végrehajtásának támogatására 4 .

A nemzeti számlák képezik a tudományos, kormányzati és nemzetközi intézmények által a szakpolitikai döntéshozatal és a gazdasági elemzés során figyelembe veendő számos főbb gazdasági mutató forrását. A bruttó hazai termék (GDP) a gazdaság teljes méretének megállapításához leggyakrabban használt mérőszám, miközben a származtatott mutatókat, mint például az egy főre jutó GDP-t, széles körben használják az anyagi életszínvonal összehasonlítására vagy a gazdasági konvergencia vagy divergencia Unión belüli figyelemmel kísérésére.

Ezenfelül a GDP különböző összetevői és a kapcsolódó mutatók, mint például a teljesítmény-, import- és exportmutatók, a hazai (magán- és köz-) fogyasztásra vagy beruházásra vonatkozó mutatók, értékes információkkal szolgálnak a gazdasági tevékenység fő hajtóerői tekintetében, alapot biztosítva ezáltal az egyes uniós szakpolitikák tervezéséhez, nyomon követéséhez és értékeléséhez.

Az ESA 2010 adatokat meghatározott közigazgatási célokra, mint például az Unió negyedik saját forrásához befizetendő (a bruttó nemzeti jövedelmen 5 alapuló) tagállami hozzájárulások meghatározásához, a túlzott hiány esetén követendő eljáráshoz és a túlzottegyensúlyhiány-eljáráshoz is felhasználják (lásd a 3. szakasz c) pontját is).

Az ESA 2010 rendelet a következőket tartalmazza:

a) azon közös előírások, fogalommeghatározások, osztályozások és számviteli szabályok módszertana, amelyeket az Unió céljaira összeállított összehasonlítható számlákhoz és táblázatokhoz kell felhasználni (a rendelet A. melléklete);

b) az azokat a határidőket meghatározó (a rendelet B. mellékletében felvázolt) program, amelyeken belül a tagállamoknak az A. mellékletben meghatározott módszertan szerint összeállított számlákat és táblázatokat az Eurostat részére továbbítaniuk kell.

Az Eurostat a honlapján közzéteszi a B. mellékletnek megfelelően továbbított adatokat, és kiegészíti azokat az uniós és euroövezeti aggregátumokkal.

3.    A rendelet végrehajtása

a)    A nemzeti és regionális számlákkal kapcsolatos adatok elérhetősége

Az ESA 2010 rendelet a B. mellékletének megfelelően adatszolgáltatást ír elő a tagállamok számára. A rendelet 6. cikke lehetőséget adott a tagállamoknak, hogy 2013. október 17. előtt az ESA 2010 továbbítási követelményeitől való ideiglenes eltéréseket kérjenek. A jelentés e szakasza az adatok tagállamokban való elérhetőségének fejleményeivel foglalkozik, és az engedélyezett eltérésekre vonatkozó elemzés eredményeit mutatja be.

Az adatok elérhetősége az ESA 2010 követelmények alapján

A Bizottság (Eurostat) rendszeresen ellenőrzi, hogy a tagállamok adatainak hozzáférhetősége összhangban van-e az ESA 2010 követelményekkel. Az alapul szolgáló elemzés kitér az adatok teljességének és – korlátozott körben – időszerűségének értékelésére. Az értékelésekre 2015 októberében, 2016 áprilisában, 2017 februárjában és 2018 januárjában került sor. Megállapítható, hogy 2015 októbere és 2018 januárja között egyértelműen javult az adatok elérhetősége: míg 2015-ben a tagállamok által továbbított táblák 64%-át hibátlanul, 4%-át pedig súlyos problémákkal küldték meg, addig 2018-ban ez az arány 81% és 1% volt – lásd az 1. ábrát.

1. ábra: Adatelérhetőség az ESA 2010 továbbítási programban szereplő 22 tábla 6 tekintetében (2015. október – 2018. január), EU és Norvégia

Eltérések és azok időbeli alakulása

Előre meghatározott kritériumok alapján történő gondos értékelést követően a Bizottság elfogadta a 2014/403 végrehajtási határozatot, amelyben 27 tagállamnak 888 ideiglenes eltérést engedélyezett 7 . Az EFTA Felügyeleti Hatóság ezenfelül Norvégia és Izland számára 145 eltérést engedélyezett.

Mivel a továbbítási követelményektől való eltérések csökkentik az adatok elérhetőségét, és ily módon érintik a felhasználók érdekeit, az Eurostat folyamatosan nyomon követi az engedélyezett eltérések aktuális állását, és ellenőrzi, hogy a tagállamok tiszteletben tartják-e az eltérések lejártát. Átfogó nyomon követésre került sor 2015, 2016 és 2017 végén. A nyomonkövetési folyamat során az összes eltérést négy osztályba sorolták: „lezárt”, „folyamatban”, „problémás” és „még nem vizsgált”.

2015 vége és 2017 vége között a folyamatban lévő vagy már lezárt eltérések száma valamennyi tagállamban növekedett vagy változatlan maradt. A 28 tagállamot együttesen szemlélve egyértelmű elmozdulás figyelhető meg a még nem vizsgált eltérésektől (31%-ról 13%-ra csökkent) a lezárt eltérések (25%-ról 54%-ra emelkedett) irányába – lásd a 2. ábrát.

2. ábra: Az eltérések állása (2015 vége – 2017 vége), teljes EU

Az engedélyezett eltérések ellenőrzése

Az ESA 2010 rendelet 6. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében foglaltak szerint e bizottsági jelentés értékeli, hogy továbbra is fennállnak-e az eltérések indokolására a tagállamok által 2013-ban előadottak. Ennek érdekében az Eurostat kérdőívet adott ki, amelyben a tagállamoknak meg kellett adniuk, hogy eltéréseik:

·továbbra is indokoltak-e (ebben az esetben azok változatlanok maradhatnak);

·részben indokoltak-e (az eltéréseket egy vagy több szempontból módosítani kell); vagy

·már indokolatlanok-e (az eltérések megszüntethetők, mivel azok rendeződtek, és az adatokat továbbították).

A kérdőív eredményeinek elemzése azt mutatja, hogy a tagállamok többsége már az eltérések lejártának évét megelőzően számos olyan problémát megoldott, amelyek az eltérések kérelmezésére eredetileg okot adtak. Az összes uniós tagállam 365, 2018-ban, 2019-ben vagy 2020-ban lejáró eltérésének 67%-a (244 eltérés) még mindig indokolt, és változatlan maradhat.

Az eltérések 27%-a (98 eltérés – valamennyi olyan eltérés, amely lezárható, mivel az adatok továbbítására idő előtt sor került) esetében az indokolás már nem állja meg a helyét.

Viszonylag kisszámú eltérés esetében (23 vagy 6%) az indokolás csak részben állja meg a helyét. Ez azokat az eltéréseket érinti, amelyek hatálya, például változóknak az eltérésből való törlése, az érintett időszak lerövidítése vagy a továbbítás első évének előrehozása stb. révén szűkíthető.

A felülvizsgálat eredményei alapján a fennálló eltérések indokoltságában bekövetkezett változások figyelembevétele érdekében indokolt a 2014/403/EU határozat módosítása.

Az adatok elérhetőségének javítása érdekében tett intézkedések

Az Eurostat – a nemzeti adat-összeállítókkal együttműködésben – folyamatosan dolgozik az adatok Eurostat-felhasználók rendelkezésére állásának javításán. Az adatok elérhetőségét az adat-előállítás időszakaiban, továbbá strukturális (éves) nyomon követés, valamint az eltérések állásának éves rendes felülvizsgálata révén is rendszeresen nyomon követik.

A tagállamok az ESA 2010 követelményekkel összhangban jelentős erőfeszítéseket tettek és tesznek az adatok elérhetőségének javítása érdekében. A Bizottság (Eurostat) megbeszélések, műhelytalálkozók, tanfolyamok, útmutató kézikönyvek és dokumentumok révén támogatja ezen erőfeszítéseket. A technikai együttműködés lebonyolítására a nemzeti statisztikai hivatalok makrogazdasági statisztikával foglalkozó igazgatói fórumának irányítása mellett a nemzeti számlákkal és a túlzott hiány esetén követendő eljárással foglalkozó munkacsoportok útján kerül sor.

A Bizottság által a tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatás fontos eszköze a tagállamok arra való ösztönzésének, hogy javítsák az adatok elérhetőségét, és akár már lejártuk előtt megszüntessék az eltéréseket. 2010 és 2017 között az ESA 2010 végrehajtására és az ESA 2010 adatok – beleértve a nem kötelező adatokat és az eltérésekkel érintett adatokat is – fejlesztésére számos támogatást ítéltek oda a tagállamoknak.

Azokban a korlátozott számú esetekben, amikor a tagállamok részéről az adatok ESA 2010 kötelezettségekkel összhangban történő szolgáltatásának elmulasztása súlyosan korlátozza az adatok elérhetőségét, az Eurostat emlékezteti az érintett tagállamokat a továbbítási követelményekre.

Következtetés

Az adatok elérhetősége jelentősen javult 2015 októbere és 2018 januárja között. A legkésőbb 2017-ben lejárt eltérések többségét az érintett tagállamok rendezték. Emellett jelentős számú tagállam már a 2014/403/EU bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott első továbbítási időpont előtt (részben) rendelkezésre bocsátotta az eltérések hatálya alá tartozó adatokat. Indokolt, hogy a Bizottság a fennálló eltérések indokoltságában bekövetkezett változások figyelembevétele érdekében módosítsa a 2014/403/EU határozatot.

A felhasználók érdekében az Eurostat – a tagállamokkal együttműködésben – minden szükséges intézkedést megtesz az ESA 2010 rendelet teljes körű végrehajtásának megvalósítására. Az Eurostat szoros kapcsolatban fog maradni a tagállamokkal annak érdekében, hogy az elkövetkező években tovább javuljon az adatok elérhetősége, és folytathassa az eltérések nyomon követését.

b)    A nemzeti és regionális számlákkal kapcsolatos adatok minősége

E szakasz a következőket mutatja be: i. az uniós tagállamok, Izland, Norvégia és Svájc által 2016-ban beküldött nemzeti és regionális számlák minőségének Eurostat általi értékelése; valamint ii. az európai aggregátumok Eurostat általi közzétételére vonatkozó minőségi információk.

A minőségértékelésre az ESA 2010 rendelet 4. cikke alapján került sor, amely előírja a nemzeti és regionális számlákkal kapcsolatban az Eurostatnak beküldött adatoknak az európai statisztikákról szóló 223/2009/EK rendelet 8 által létrehozott európai statisztikai rendszer minőségi kritériumai alapján történő értékelését. A 2016/2304 bizottsági végrehajtási rendelet 9 határozza meg az értékelési folyamat módozatait, szerkezetét, gyakoriságát és mutatóit.

A 2016-ban beküldött adatok nagymértékben megfeleltek az európai statisztikai rendszer és az ESA 2010 rendelet minőségi előírásainak. A tagállamok meg tudtak felelni az új adatkövetelményeknek és módszertannak, miközben a nemzeti adat-összeállítási rendszerek kiigazításának folyamata 2020-ig folytatódik. A különböző minőségi kritériumokkal kapcsolatos átfogó eredményeket az alábbiakban mutatjuk be.

Relevancia

A negyedéves és éves táblázatok teljességi aránya rendkívül magas volt, és a felhasználók számára közvetlen haszonnal járt. A nemzeti számlák főbb aggregátumai, a kormányzati pénzügyi statisztika, a nem pénzügyi számlák és a pénzügyi számlák átlagos teljességi aránya 95% és 100% között volt. A forrás- és felhasználástáblák, az input-output táblák és a regionális számlák esetében a teljességi aránya 88% és 97% között volt. Valamennyi tagállam küldött önkéntesen nem kötelező további adatokat.

Pontosság

Az uniós tagállamok többsége, Izland és Norvégia online tesz közzé a nemzeti felülvizsgálati politikáikra vonatkozó információkat. Noha a tagállamok által beküldött adatok részletes felülvizsgálati elemzésére e jelentés céljára nem került sor, a kiemelt európai aggregátumok felülvizsgálati arányainak elemzése azt mutatta, hogy a tagállamok jó minőségű adatokat szolgáltatnak, lehetővé téve az Eurostat számára, hogy a GDP-re és a foglalkoztatásra vonatkozó korai és megbízható becsléseket tegyen közzé mind az uniós, mind az euroövezeti aggregátumok tekintetében.

Időszerűség és időbeli pontosság

2016-ban – az uniós tagállamok által beküldött adatoknak köszönhetően – a GDP-re vonatkozó előzetes uniós és euroövezeti gyorsbecslések közzétételét 15 nappal, az euroövezeti negyedéves szektorszámlák közzétételét pedig 18 nappal hozták előrébb. Ez jelentős előrelépést jelent az európai aggregátumok közzétételének időszerűségét illetően. Összességében a negyedéves nemzeti számlák továbbításának időbeli pontossága viszonylag nagy volt. Ezzel szemben az éves adatok továbbítása esetében az időbeli pontosság meglehetősen kicsi volt: ez egy még fejlesztendő terület.

Hozzáférhetőség és egyértelműség

Valamennyi uniós tagállam, valamint az EFTA-tagállamok online teszik közzé a nemzeti számlák módszertanára és összeállításuk módszereire vonatkozó dokumentációt. A rendelkezésre álló információ tartalma azonban tagállamonként lényegesen eltér, és adott esetben bővíthető. Az uniós tagállamok mintegy felében átfogó dokumentáció érhető el online.

Koherencia

E jelentés céljára korlátozott koherenciavizsgálatra került sor. Szinte az összes tagállam esetében nagyon magas volt a kiválasztott nemzeti számlákat tartalmazó táblázatokon belüli és az ilyen táblázatok közötti általános belső koherencia. A néhány tagállam esetében észlelt kisebb eltéréseket leginkább a kerekítési gyakorlat okozta.

c)    A rendelet és a nyomonkövetési folyamat eredményessége

A rendelet eredményessége

Az 549/2013/EU rendelet célja az ESA 2010 létrehozása, valamint összehasonlítható, naprakész és megbízható adatok uniós szakpolitikák és más célok érdekében történő biztosítása. Az 5. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy „[a]z ESA 2010-et először a B. melléklet szerint összeállított, 2014. szeptember 1-jétől továbbítandó adatokra kell alkalmazni”. A tagállamok ezen első továbbításait követően az Eurostat 2014. október 17-én tette közzé a GDP-re vonatkozó első ESA 2010 eredményeket és annak főbb aggregátumait, ideértve a módszertani változások és statisztikai fejlesztések GDP szintjére gyakorolt hatásának elemzését is.

Az ESA 2010 által bevezetett legjelentősebb módszertani változás a kutatás-fejlesztési kiadások folyó termelőfelhasználás helyett – ahogyan az a korábbi ESA esetében történt – bruttó állóeszköz-felhalmozásként történő számbavétele. Ez a változás figyelembe vette a szellemi tulajdon tagállami gazdaságokban betöltött növekvő jelentőségét, és az ESA-t hasznosabbá teszi a felhasználók számára. Ez a módszertani változás az euroövezeten és az EU-28-on belül minden évben növelte a GDP szintjét, például 2010 esetében 1,9%-kal.

Figyelembe véve továbbá az adatok elérhetőségének és minőségének az e jelentés 3. szakaszának a) és b) pontjában foglalt elemzését, a Bizottság úgy véli, hogy a rendelet eredményes volt az ESA 2010 létrehozásában, és eredményes az összehasonlítható, naprakész és megbízható adatok tagállamok általi szolgáltatásnak biztosításában.

Az ESA 2010 nyomonkövetési folyamatának eredményessége

Az ESA 2010 tagállami végrehajtásának nyomon követése többféle módon történik.

A tagállamok által továbbított adatok teljességét és minőségét folyamatosan nyomon követik, különös figyelmet szentelve az eltérések figyelemmel kísérésének. Ezt a folyamatot már ismertette a 3. szakasz fenti a) és b) pontja.

A bruttó nemzeti jövedelemre (GNI) vonatkozó adatok nyomon követésére az 1287/2003/EK, Euratom rendelet (GNI rendelet) 10 által szabályozott külön eljárásban kerül sor a saját források keretében. Egy átmeneti mechanizmus áll fenn, amely alapján a 2010 és 2013 közötti évek tekintetében az ESA 2010‑en alapuló GNI-becsléseket egy közösen elfogadott módszer alkalmazásával ESA 95 számadatokra váltják át. A 2014-es jelentési évtől kezdve a GNI-alapú saját forrás ESA 2010 adatokon alapul.

A GNI rendelet szerint a Bizottság (Eurostat) felülvizsgálja a tagállamok által a GNI kiszámításához használt forrásokat és módszereket. A Bizottság ehhez éves és többéves felülvizsgálati mechanizmusokat használ.

Az éves felülvizsgálati eljárás a minden év szeptember 22-e előtt kiküldött GNI-kérdőív és az annak mellékletét képező minőségjelentés útján beküldött adatokon alapul. Ezen eljárás a GNI-bizottság véleményalkotásához vezet arra vonatkozólag, hogy a GNI-adatok megfelelnek-e a saját forrás céljaira.

A többéves felülvizsgálati eljárás több elemen, de mindenekelőtt a minden egyes tagállamok által összeállított és az Eurostat egyes tagállamokban tett látogatásai során megvitatott „források és módszerek GNI-jegyzékén” alapul. Végezetül, amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy a GNI-számadatok alapjául szolgáló módszertant módosítani kell, fenntartásokat tehet. Ennek eredményeként szükség esetén javítanak a számadatokon.

A költségvetési hiányra és az államadósságra vonatkozó adatok nyomon követésére a túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében kerül sor. Ez magában foglalja az alapul szolgáló kormányzati pénzügyi statisztikai adatok túlzott hiány esetén követendő eljárással kapcsolatos validálását is. A kormányzati adatok nyomon követésének jogalapját a 479/2009/EK tanácsi rendelet 11 jelenti. A 220/2014/EU bizottsági rendelet 12 úgy rendelkezik, hogy az ESA 2010-et 2014. szeptember 1-jétől kell alkalmazni a túlzott hiány esetén követendő eljárás és a kormányzati pénzügyi statisztika céljára.

A túlzott hiány esetén követendő eljárás jogalapja rendszeres és mélyreható – a kormányzati pénzügyi statisztika szempontjait is érintő – jelentés Tanácsnak 13 és Európai Parlamentnek történő benyújtását írja elő. Az Eurostat továbbá rendszeresen jelentést készít az alapul szolgáló kormányzati pénzügyi statisztikai adatok túlzott hiány esetén követendő eljárással való összhangjáról, valamint az összehasonlíthatóság, a pontosság, a rendelkezésre állás/időszerűség és a terjesztés szempontjairól (és számos további minőségmutatóról is).

A túlzottegyensúlyhiány-eljárással kapcsolatos mutatók kiszámítására a nemzeti statisztikai hivatalok és a központi bankok által elkészített, és különböző területekről – ideértve a nemzeti számlákat és a fizetési mérleget is – származó, alapul szolgáló statisztikák alapján kerül sor. Az Eurostat aktívan nyomon követi ezen alapul szolgáló statisztikák minőségét és különösen – a nem pénzügyi számlákra összpontosítva – a fizetési mérleg és a nemzeti számlák statisztikái közötti összhangot. A pénzügyi számlák és a fizetési mérleg nyomon követése érdekében az Eurostat együttműködik az Európai Központi Bankkal.

Az ESA 2010 bevezetése biztosította a GDP-összeállításnak a nemzeti számlákra vonatkozó nemzetközi szabványokkal való összhangját. Ez nemcsak az uniós tagállamokban, hanem világviszonylatban is hozzájárul a jobb összehasonlíthatósághoz. A globalizációval kapcsolatban ugyanakkor akadnak még kihívások: például a kis és nyitott gazdaságok esetében a nagy multinacionális vállalatok üzleti tevékenysége áthelyezésének a GDP-re gyakorolt hatása.

Ezenfelül a nemzeti számlákkal és a fizetési mérleggel kapcsolatos statisztikákra vonatkozó, a nagyrevíziókat és a rutin-felülvizsgálatokat érintő közös harmonizált európai felülvizsgálati politika kidolgozására és annak tagállamok általi önkéntes végrehajtásának megkezdésére került sor. A politika célja, hogy erősítse a statisztikai területek nemzeti szintű összehangolásának és az uniós szintű, tagállamok közötti koordinált összehangolás kettős elvének elfogadását.

Végezetül a Bizottság úgy véli, hogy a különböző nyomonkövetési tevékenységek kombinációja hatékonyan biztosítja a magas minőségű és összehasonlítható ESA 2010 statisztikákat.

d)    Előrelépés a függő kötelezettségekre vonatkozó adatok terén

A függő kötelezettségekre vonatkozó adatokat az Eurostat a 2011/85/EU tanácsi irányelv 14 alapján gyűjti. Ezen irányelv 14. cikkének (3) bekezdése új statisztikai követelményeket támasztott a tagállamokkal szemben:

„A tagállamok a kormányzati szektor valamennyi alszektora esetében közzéteszik az állami költségvetésre potenciálisan nagy hatást gyakorló függő kötelezettségekre vonatkozó releváns információkat, ideértve az állami garanciákat, a nem teljesítő hiteleket, valamint a közösségi vállalatok és társaságok működéséből származó kötelezettségeket azok mértékével együtt. A tagállamoknak közzé kell tenniük a kormányzati szektornak a magántulajdonú és közösségi vállalatokban és társaságokban való gazdaságilag meghatározó tőkerészesedésére vonatkozó információkat is.”

Az ESA 2010 rendelet a ((19), (20) és (22) preambulumbekezdésben) elismeri a fentieket, és előírja, hogy a Bizottság rendszeres időközönként nyújtson be jelentést a Parlamentnek és a Tanácsnak a vonatkozó információk rendelkezésre állásáról (lásd a 11. és 12. cikket). Ezzel összefüggésben 2016 júniusában a Bizottság közzétette az első, „az állami költségvetésekre potenciálisan hatást gyakorló implicit kötelezettségekről szóló jelentést” 15 , és egy további jelentés készül majd 2018-ban.

Az Eurostat által a fent említett irányelv keretében gyűjtött adatok jelentik a tagállamok kormányzati szektoron belüli feltételes kötelezettségeire vonatkozó információk fő forrását 16 . Az adatgyűjtés sablonjait és a végrehajtási iránymutatásokat az Eurostatnak az államháztartási hiányról és államadósságról szóló, „A túlzotthiány-eljárásról szóló kérdőívekhez csatolt, a feltételes kötelezettségekről és potenciális kötelezettségekről szóló kiegészítés” című 2013. július 22-i határozata 17 tartalmazza.

Ez a határozat megállapítja, hogy az Eurostat összegyűjti és közzéteszi egyes kiválasztott, az alábbi feltételes kötelezettségekkel összefüggő mutatókra vonatkozó adatokat: állami garanciák, mérlegen kívüli PPP-k, a kormányzat által irányított, nem a kormányzati szektorba sorolt szervezetek (közösségi vállalatok) kötelezettségei és nemteljesítő hitelek (kormányzati eszközök 18 ).

A tagállamok nemzeti szinten tették közzé az adatokat, és azokat első alkalommal 2014 decemberének végén bocsátották az Eurostat rendelkezésére. Azóta évente kerül sor adatgyűjtésre, amelyet minden év januárjának végén az Eurostat általi közzététel követ. Az Eurostat az adatokat nemzeti fizetőeszközben, millió egységben és a GDP százalékában, a vonatkozó metaadatokkal és országspecifikus lábjegyzetekkel együtt teszi közzé adatbázisában. Egy kapcsolódó sajtóközlemény 19 is kibocsátásra kerül.

A 2014-es első adatgyűjtés óta a tagállamok jelentős haladást értek el az adatok teljessége (valamennyi kötelezettség bevonását illetően) és hatóköre (a kormányzati szektor egészének lefedését illetően) terén. A közösen elfogadott útmutatóknak való jobb megfelelés érdekében számos tagállam felülvizsgálta és kijavította az adatait.

Az adatok teljessége és hatóköre mutatónként és tagállamonként eltér. Az Eurostat adatgyűjtésében a tagállamok többségénél valamennyi mutató esetében teljes és jó adatlefedettség áll rendelkezésre. Egyes tagállamok esetében ugyanakkor az adatok még nem teljesen kimerítőek. Különösen a nemteljesítő hitelekre vonatkozó adatok esetében van szükség fejlődésre. A közösségi vállalatok kötelezettségei esetében nem az összes tagállam foglalta bele az adatokba a pénzintézetek kötelezettségeit és/vagy a helyi önkormányzatok által irányított szervezetek kötelezettségeit.

4.    Következtetések és az előttünk álló kihívások

Ez a jelentés az ESA 2010 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében és 12. cikkében előírtaknak megfelelően elemezte az ESA 2010 adatok elérhetőségét és minőségét, a rendelet és a nyomonkövetési folyamatok eredményességét, valamint a függő kötelezettségek terén elért előrelépést.

Az ESA 2010-et elsőként 2014 szeptemberében vezették be a tagállamokban. A végrehajtás azóta tart például az egyes tagállamok részére engedélyezett eltérések rendezése révén. Ebben az összefüggésben az adatok – ideértve a függő kötelezettségekre vonatkozó adatokat is – teljessége jelentősen javult. Az e jelentésben szereplő elemzés nyomán a fennálló eltérések indokoltságában bekövetkezett változások figyelembevétele érdekében indokolt a 2014/403/EU határozat módosítása.

2016-ban – az uniós tagállamok által beküldött adatoknak köszönhetően – a GDP-re vonatkozó előzetes uniós és euroövezeti gyorsbecslések közzétételének 15 nappal, az euroövezeti negyedéves szektorszámlák közzétételének pedig 18 nappal történő előrehozatalával az európai aggregátumok időszerűsége terén jelentős előrelépés történt. E gyorsbecslések felülvizsgálatainak elemzése azt mutatja, hogy azok megbízhatóak.

A Bizottság úgy véli, hogy az ESA 2010 rendelet – különböző, más jogi kereteken alapuló nyomonkövetési tevékenységekkel együtt – hatékonyan biztosítja összehasonlítható, naprakész és megbízható adatoknak a tagállamok által az uniós szakpolitikák és más célok érdekében történő biztosítását.

Mindazonáltal akadnak még kihívások, például a globalizációt illetően. A kis és nyitott gazdaságok nemzetiszámla-adatai érzékenyek a nagy multinacionális vállalatok műveleteinek, gyakran a szellemi tulajdon változásaival összefüggő, áthelyezésére. Főként a globalizációval kapcsolatos munka esetében fokozottabb nemzetközi együttműködésre és információcserére lesz szükség.

A statisztikák esetében további kihívást jelent a gazdaság és a társadalom fokozódó digitalizációja. A háztartások és vállalkozások közötti kölcsönhatás módjai tekintetében is a termelés és a fogyasztás új módjai alakulnak ki. A felhasználók felteszik a kérdést, hogy a nemzeti számlákban megfelelően tükröződnek-e ezen új jelenségek.

A harmadik kiemelt kérdés a jólét, a fenntarthatóság és az egyenlőtlenség nemzeti számlákon alapuló mutatóinak javítása.

Az Eurostat jelentős forrásokat fordít e kiemelt kérdések Európán belüli és a nemzetközi partnereivel közös kezelésére.

(1)

HL L 174., 2013.6.26., 1. o.

(2)

A Tanács 2223/96/EK rendelete (1996. június 25.) a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 310., 1996.11.30., 1. o.).

(3)

  http://unstats.un.org/unsd/nationalaccount/docs/SNA2008.pdf .

(4)

A http://ec.europa.eu/eurostat/web/esa-2010/manuals-guidelines weboldal tartalmazza ezek felsorolását.

(5)

Az ESA 2010-en alapuló bruttó nemzeti jövedelmet (GNI) először ESA 95 szabványokra alakítják át (lásd a 3. szakasz c) pontját).

(6)

Az adattovábbítás egy további tábla esetében (29. tábla – „az adott időpontig felhalmozott társadalombiztosítási nyugdíjjogosultságok”) csak 2017 végén vált kötelezővé. Ennélfogva ezt a táblát nem vették figyelembe az értékelések.

(7)

A Bizottság 2014/403/EU végrehajtási határozata (2014. június 26.) az európai unióbeli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint a statisztikai adatszolgáltatás tekintetében a tagállamoknak nyújtandó eltérések engedélyezéséről (HL L 195., 2014.7.2., 1. o.).

(8)

Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(9)

A Bizottság (EU) 2016/2304 végrehajtási rendelete (2016. december 19.) az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján továbbított adatokra vonatkozó minőségjelentések módozatairól, szerkezetéről, gyakoriságáról és értékelési mutatóiról (HL L 345., 2016.12.20., 27. o.).

(10)

A Tanács 1287/2003/EK, Euratom rendelete (2003. július 15.) a piaci áron számított bruttó nemzeti jövedelem összehangolásáról (GNI rendelet) (HL L 181., 2003.7.19., 1. o.).

(11)

A Tanács 479/2009/EK rendelete (2009. május 25.) az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról (HL L 145., 2009.6.10., 1. o.).

(12)

A Bizottság 220/2014/EU rendelete (2014. március 7.) a 479/2009/EK tanácsi rendeletnek az európai unióbeli nemzeti és regionális számlák európai rendszerére történő hivatkozások tekintetében történő módosításáról (HL L 69., 2014.3.8., 101. o.).

(13)

A Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak.

(14)

A Tanács 2011/85/EU irányelve (2011. november 8.) a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről (HL L 306., 2011.11.23., 41. o.).

(15)

  http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1435910317596&uri=CELEX:52015DC0314

(16)

Az Eurostatnak egyéb adatgyűjtései is léteznek (például a Pénzügyi válsághoz kapcsolódó kiegészítő táblázat, a túlzotthiány-eljáráshoz kapcsolódó kérdőív stb.). Ezek korlátozott és/vagy bizalmas információkat nyújtanak a feltételes kötelezettségek egyes konkrét típusairól.

(17)

  http://ec.europa.eu/eurostat/documents/1015035/2041337/ESTAT-decision-Suppl-on-conting-liab-EDP-Q.pdf/0b35165a-ee53-470a-a15a-7beaa98aac8b .

(18)

 A tagállamoknak ugyanezeket az adatokat, továbbá a kormányzati szektornak a vállalatokban való tőkerészesedésére vonatkozó adatokat kell nemzeti szinten közzétenniük.

(19)

  http://ec.europa.eu/eurostat/web/government-finance-statistics/contingent-liabilities .