EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52018BP0054

Az Európai Parlament 2018. március 1-jei állásfoglalása az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (Svédország kérelme – EGF/2017/007 SE/Ericsson) (COM(2017)0782 – C8-0010/2018 – 2018/2012(BUD))

HL C 129., 2019.4.5, p. 158–161 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

5.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 129/158


P8_TA(2018)0054

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele: Svédország EGF/2017/007 SE/Ericsson referenciaszámú kérelme

Az Európai Parlament 2018. március 1-jei állásfoglalása az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (Svédország kérelme – EGF/2017/007 SE/Ericsson) (COM(2017)0782 – C8-0010/2018 – 2018/2012(BUD))

(2019/C 129/17)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0782 – C8-0010/2018),

tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (EGAA-rendelet),

tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 12. cikkére,

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra (3) és különösen annak 13. pontjára,

tekintettel a 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 13. pontjában foglalt háromoldalú egyeztető eljárásra,

tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság levelére,

tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság levelére,

tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0032/2018),

A.

mivel az Unió létrehozta a jogalkotási és költségvetési eszközöket ahhoz, hogy további támogatást nyújtson a világkereskedelem fő strukturális változásainak következményei által sújtott vagy a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalóknak, és támogassa újbóli munkaerőpiaci beilleszkedésüket;

B.

mivel az elbocsátott munkavállalók újbóli munkába állásának és munkaerőpiaci újrabeilleszkedésének elősegítése érdekében az Unió által az elbocsátott munkavállalók részére nyújtott pénzügyi támogatásnak dinamikusnak kell lennie, és azt a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban kell rendelkezésre bocsátani;

C.

mivel Svédország „EGF/2017/007 SE/Ericsson” referenciaszámon az EGAA igénybevételére irányuló kérelmet nyújtott be a Stockholm (SE11), Västsverige (SE23) és Östra Mellansverige (SE12) NUTS II. szintű régiókban, valamint Sydsverige (SE22) területén a NACE Rev 2. rendszer alatti 26. ágazat (Számítógépek, valamint elektronikai és optikai termékek gyártása) szerinti gazdasági ágazatban bekövetkezett 2 388 elbocsátás tekintetében;

D.

mivel a kérelem az EGAA-rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt beavatkozási kritériumra épül, amely szerint legalább 500 munkavállalót bocsátanak el egy négy hónapos referencia-időszak alatt egy vállalkozáson belül egy tagállamban, ideértve a beszállítók vagy a továbbfeldolgozó vállalatok körében elbocsátott munkavállalókat és a tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozókat is;

E.

mivel az elmúlt években több kérelmet nyújtottak be ugyanezen ágazat, illetve a hozzá kapcsolódó ágazatok vonatkozásában, amelyek nagyvállalatokat is érintettek;

1.

egyetért a Bizottsággal abban, hogy az EGAA-rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, és hogy ezért Svédország jogosult az említett rendelet értelmében nyújtandó 2 130 400 EUR összegű pénzügyi hozzájárulásra, ami a 3 550 667 EUR-t kitevő összes kiadás 60 %-a;

2.

megállapítja, hogy a svéd hatóságok 2017. augusztus 9-én nyújtották be a kérelmet, és hogy a Svédország által adott kiegészítő információk benyújtását követően annak értékelését a Bizottság 2017. december 18-án fejezte be, majd erről 2018. január 15-én értesítette a Parlamentet;

3.

emlékeztet arra, hogy ez Svédország második olyan kérelme, amely az Ericssontól történő elbocsátásokkal kapcsolatban az EGAA-ból nyújtandó pénzügyi hozzájárulásra irányul, a 2016. márciusi megelőző kérelmet és az arról hozott pozitív döntést követően (4);

4.

sajnálja az Ericssonnál történt elbocsátásokkal kapcsolatban az EGAA igénybevételére irányuló korábbi 2016-os kérelem nyomán megítélt támogatás alacsony mértékű felhasználását, de örömmel veszi tudomásul, hogy levonták a tanulságokat ebből az esetből; nyugtázza, hogy a jelenlegi kérelem által megcélzott korábbi munkavállalók oktatásban és képzésben részesülhetnek majd anélkül, hogy ez hátrányosan befolyásolná végkielégítésüket;

5.

megállapítja, hogy Svédország azzal érvel, hogy az elbocsátások a globalizáció hatására a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változásokhoz, elsősorban pedig az Ericsson által Svédországban a globális verseny miatt a távközlési ágazat hardveralapú üzletágában elért negatív növekedéshez kapcsolódnak; rámutat, hogy az Ericsson fokozatosan csökkentette az alkalmazottak számát Svédországban, de időközben világszerte nőtt;

6.

tudatában van annak, hogy a különböző régiókban magas az igény informatikai készségekkel rendelkező munkavállalókra, miközben az Ericsson által elbocsátott munkavállalók készségei nem esnek egybe a munkaerőpiaci követelményekkel; elismeri, hogy ugyanazon a földrajzi területen sok azonos szaktudással rendelkező embert egyszerre bocsátanak el; úgy ítéli meg, hogy a fizikai dolgozók és az idősebb munkavállalók különösen segítségre szorulnak; megjegyzi, hogy az EGAA megkönnyíthetné azt is, hogy egyes tagállamok zsugorodó ágazataiból a munkavállalók határok átlépésével más tagállamok bővülő ágazataiba vándoroljanak;

7.

emlékeztet arra, hogy sokféle munkavállalót, fizikai és szellemi munkavállalót egyaránt érintenek az elbocsátások; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy néhány munkavállalónak azzal kell szembesülnie, hogy a hagyományos gyártó iparágakban eléggé alacsony a munkaerőpiaci kereslet; elismeri, hogy az e munkavállalók számára az állami vagy a magánszektorban rendelkezésre álló lehetőségek igénybevételéhez hatalmas átképzési erőfeszítésekre lenne szükség;

8.

megjegyzi, hogy a kérelem az Ericsson által elbocsátott 2 388 munkavállalóra vonatkozik, akik közül a javasolt intézkedések 900-at céloznak meg; rámutat, hogy e csoport több mint 30 %-a az 55 és 64 év közötti korcsoporthoz tartozik, és ezek a személyek a távközlési hardverágazatra jellemző olyan készségekkel rendelkeznek, amelyek a jelenlegi munkaerőpiacon elavultak, és hogy ezért hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacra való visszatérés tekintetében, és tartós munkanélküliség fenyegeti őket; ezért üdvözli, hogy a projekt „a hátrányos helyzetű csoportokat érintő intézkedésekre” is összpontosít;

9.

üdvözli azt a döntést, hogy az 50 éves kor feletti elbocsátott munkavállalók, akiknél fennáll annak a veszélye, hogy tartósan munkanélkülivé válnak, illetve akik tanulási vagy testi fogyatékossággal élnek, szakértői segítséget kapnak, tekintettel azokra a megnövekedett kihívásokra, amelyekkel másik munkahely keresése során valószínűleg szembesülnek;

10.

megjegyzi, hogy az elbocsátott munkavállalóknak nyújtott juttatások és ösztönzők költsége majdnem eléri az EGAA-rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti intézkedések tekintetében az összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomag teljes költségének 35 %-ában meghatározott korlátot, és hogy ezen intézkedések a munkakereső vagy képzési tevékenységekben részt vevő megcélzott kedvezményezettek tevékeny részvételétől függnek;

11.

megjegyzi, hogy Svédország ötféle intézkedést tervez a kérelem által érintett elbocsátott munkavállalók érdekében: i. pályaorientáció és karriertervezés, ii. a hátrányos helyzetű csoportokat érintő intézkedések, iii. vállalkozói támogatás, iv. oktatás és képzés, v. álláskeresési és mobilitási juttatások; továbbá megjegyzi, hogy a javasolt intézkedések segítenék az elbocsátott munkavállalókat készségeik fejlesztésében, és megkönnyítenék, hogy új munkahelyekre menjenek át, illetve segítenék őket saját vállalkozásaik létrehozásában; hangsúlyozza, hogy a fent ismertetett intézkedések az EGAA-rendelet 7. cikke szerinti támogatható tevékenységek közé tartozó aktív munkaerőpiaci intézkedéseknek minősülnek, és nem helyettesítik a szociális védelmi intézkedéseket; üdvözli a svéd hatóságok azon döntését, hogy 2017. februárban, az EGAA-támogatás iránti kérelmet megelőzően elkezdték a megcélzott kedvezményezettek számára a személyre szabott szolgáltatások biztosítását;

12.

elismeri, hogy a személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagja a megcélzott kedvezményezettekkel, azok képviselőivel, valamint a helyi állami szereplőkkel egyeztetve készült el; több konzultációt kér a vállalkozókkal, hogy az új készségeket és az oktatást az igényeikhez lehessen szabni;

13.

emlékeztet arra, hogy az EGAA-rendelet 7. cikkével összhangban a személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagjának kialakítása során előre kell jelezni a jövőbeli munkaerőpiaci kilátásokat és a szükséges készségeket, valamint hogy a csomagnak összeegyeztethetőnek kell lennie az erőforrás-hatékony és fenntartható gazdaság felé történő elmozdulással; üdvözli, hogy a svéd állami foglalkoztatási szolgálatnak ajánlattételi felhívásaiban és saját gyakorlatában alkalmaznia kell a környezetvédelmi követelményeket;

14.

hangsúlyozza, hogy a svéd hatóságok által nyújtott megerősítés szerint a támogatható intézkedésekre más uniós pénzügyi eszközből nem folyósítanak támogatást;

15.

ismételten leszögezi, hogy az EGAA-ból nyújtott támogatás nem helyettesítheti sem azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatala a vállalatok feladata a nemzeti jog vagy a kollektív szerződések értelmében, sem a vállalatok vagy ágazatok szerkezetátalakítására irányuló intézkedéseket;

16.

felszólítja a Bizottságot, hogy ösztönözze arra a nemzeti hatóságokat, hogy a növekedési potenciállal rendelkező és így munkaerőt felvevő ágazatokról szóló jövőbeni javaslataikban jobban térjenek ki a részletekre, valamint megalapozott adatokat gyűjtsenek az EGAA-támogatás hatásáról, amelyet többek között az új állások minőségére, tartósságára és fenntarthatóságára, az önálló vállalkozók és az induló vállalkozások számára és százalékos arányára és a munkaerőpiacra való újbóli beilleszkedésnek az EGAA révén elért arányára gyakorol;

17.

emlékeztet a Bizottsághoz intézett azon kérésére, hogy biztosítson hozzáférést a nyilvánosság számára az összes EGAA-kérelemmel kapcsolatos dokumentumhoz;

18.

jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

19.

utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá ezt a határozatot, valamint gondoskodjon annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről;

20.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és annak mellékletét a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)  HL L 347., 2013.12.20., 855. o.

(2)  HL L 347., 2013.12.20., 884. o.

(3)  HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1858 határozata (2016. október 11.) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről (Svédország kérelme: EGF/2016/002 SE/Ericsson) (HL L 284., 2016.10.20., 25. o.).


MELLÉKLET

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről (Svédország EGF/2017/007 SE/Ericsson referenciaszámú kérelme)

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, az (EU) 2018/514 határozattal.)


Top