Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat tanácsi irányelvre a 2006/112/EK irányelvnek a tagállamok közötti kereskedelem adóztatására alkalmazandó végleges héarendszer működésére vonatkozó részletes technikai intézkedések bevezetése tekintetében történő módosításáról

(COM(2018) 329 final – 2018/0164 (CNS))

(2019/C 159/05)

Előadó: Krister ANDERSSON

Társelőadó: Giuseppe GUERINI

Felkérés:	az Európai Unió Tanácsa, 2018.7.11.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 113. cikke.
Illetékes szekció:	„Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió”
Elfogadás a szekcióülésen:	2018.12.20.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2019.1.24.
Plenáris ülés száma:	540 .
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	163/0/2

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság javaslatát a tagállamok közötti kereskedelem adóztatására alkalmazandó, több mint 25 éve életbe léptetett és máig hatályos átmeneti héarendszer felváltására. Az átmeneti rendszer meghaladása alapvető lépés a vállalkozások közötti termékértékesítések adóztatására alkalmazandó, a rendeltetési hely elvén alapuló végleges héarendszer irányába történő elmozdulás befejezéséhez, továbbá olyan jelentős eredmény, amely igazolja az EU belső piacának folyamatos megerősödését.

1.2.

Az EGSZB ismételten arra ösztönzi (1) az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogyan lehet a lehető leggyorsabban bevezetni egy közös rendszert mind a szolgáltatások, mind az áruk számára, ezzel enyhítve a két – külön az árukra, illetve a szolgáltatásokra vonatkozó – rendszer meglétéből előreláthatóan eredő problémákat. Az Európai Bizottság mindenesetre többször is szorgalmazott egy fokozatos, két lépésből álló elmozdulást az új rendszer felé, első lépésként az árukra, jövőbeli második lépésként a szolgáltatásokra vonatkozóan.

1.3.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy folytatni kell a munkát a második lépés felé, mivel az áruknak és a szolgáltatásoknak a héa szempontjából történő egységes kezelése jobban elősegítené a növekedést és hatékonyabb lenne a csalások ellen.

1.4.

Az EGSZB kiemeli, hogy bár az Európai Bizottság javaslata alapos és jól kidolgozott, néhány kérdés továbbra is megválaszolatlan. A javasolt rendszernek valóban hasznára válnának az egyértelmű rendelkezések, illetve a behajthatatlan követelésekre és a visszatérítések egyablakos rendszeren belüli kezelésére vonatkozó szabályok egyértelműsége. Ezenkívül további fogalommeghatározásokat lehetne bevezetni és kidolgozni olyan fogalmakra vonatkozóan, mint a „piactér” és a „platform”.

1.5.

Az EGSZB megjegyzi, hogy a javasolt rendszer a határokon átnyúló, vállalkozások közötti termékértékesítésre vonatkozó héa miatt pénzforgalmi hatásokat idéz elő, vagyis az eladó számára pénzforgalmi bevételt, a vevő számára pénzforgalmi költséget eredményez. A tőkeköltség azonban általában magasabb lesz, mivel a héa visszatérítéséhez szükséges idő mindig hosszabb lesz, mint az az idő, amíg a héa az eladó birtokában van. Emellett az egyablakos ügyintézési rendszerben a tagállamok beszámolási időszakai, a helyi adóhatóságnak történő fizetési határidő, valamint az adóhatóság a héának a vevő országába történő visszatérítésére irányuló hatékonysága differenciált bevallási időszakot fog eredményezni.

1.6.

Az EGSZB kéri, hogy ezeket a szempontokat részletesebben vizsgálják meg, hogy elkerülhetők legyenek az egységes piacra gyakorolt negatív hatások, valamint biztosítható legyen a kidolgozás alatt álló új héarendszer jogbiztonsága és kiszámíthatósága, ezáltal csökkentve a megfelelési költségeket és az adminisztratív terheket.

1.7.

Az EGSZB kéri, hogy minden tagállamban egyértelmű és arányos kritériumokat alkalmazzanak a „minősített adóalany” fogalmának tekintetében, hogy a lehető legnagyobb körben elérhető legyen a minősített adóalanyi státusz. A rendeltetési helyen alapuló új rendszer céljának teljesülése érdekében előnyös lenne azon időkeret harmonizálása, amelyen belül a tagállamoknak a minősített adóalanyi státusz megszerzésére irányuló kérelmeket kezelniük kell. A tagállamoknak haladéktalanul fel kell dolgozniuk a minősített adóalanyi státusz megszerzésére irányuló kérelmeket, hogy a vállalkozások a bizonytalanságból eredő szükségtelen megszakítások, késedelmek és adminisztratív terhek nélkül folytathassák működésüket. Ugyanakkor az Európai Bizottságnak közelről nyomon kell követnie a minősített adóalanyi státusz működését az esetleges visszaélések és a szabályozási egységesség hiányának elkerülése érdekében, különösen az alkalmazás első néhány hónapja alatt.

1.8.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a jól működő egyablakos ügyintézés döntő fontosságú a rendeltetési helyen alapuló új rendszer megvalósításához. A teljes mértékben működőképes, hazai ellenőrzéseken, az igényekhez igazítható egyszerűsítéseken és az összes tagállamban felmerülő előzetesen felszámított héa kompenzálására való képességen alapuló egyablakos ügyintézés nélkül minden rendeltetési helyen alapuló rendszer drasztikusan növeli az adminisztrációs terheket, különösen a kkv-k számára.

1.9.

Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a jelenlegi javaslat mind a kkv-k, mind az induló innovatív vállalkozások számára akadályt jelenthet. Az EGSZB úgy véli, hogy mindaddig, amíg a végleges rendszer teljes mértékben életbe nem lép és a héavisszatérítés időben nem történik, a határokon átnyúló, vállalkozások közötti valamennyi termékértékesítés esetében biztosítani kellene a fordított adózási rendszer lehetőségét.

1.10.

Az EGSZB az IT-hardver- és szoftvereszközökbe történő megfelelő beruházást javasol egy megbízható és stabil egyablakos rendszer megfelelő kifejlesztése érdekében, amely képes jelentős mennyiségű érzékeny adatot hatékonyan kezelni, és garantálja a rendszer gyors és biztonságos működését mind az európai vállalatok, mind az adóhivatalok számára. Ezek a beruházások stratégiai jelentőségűek annak érdekében, hogy elkerülhetőek legyenek a kedvezőtlen következmények a régi rendszerről az újra történő átmenet során. Ez jelentős átalakítási költségekkel fog járni, amelyeket megfelelő digitalizációval a lehető legkisebbre kell csökkenteni.

1.11.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a tagállamok közötti további együttműködésre van szükség a csalás elleni küzdelem, valamint a téma folyamatos elemzése terén, biztosítandó, hogy a javasolt rendszer ne vezessen új csalástípusokhoz és héabevétel-kiesésekhez. A vállalkozások közötti, határokon átnyúló ügyletek adóztatása növeli a héa teljes összegét a rendszerben. Ez növelheti az egyéb csalástípusok, bevételkiesések és behajtási veszteségek lehetőségét. A nagy héabevétel-kieséssel rendelkező tagállam adóalanya behajtóként fog eljárni egy alacsonyabb héabevétel-kieséssel rendelkező tagállam számára.

1.12.

Az EGSZB szorosabb együttműködést szorgalmaz a nemzeti adó- és végrehajtó hatóságok között annak érdekében, hogy a rendeltetési hely elvén alapuló új héarendszert hatékonyabbá tegyék mind a csalás elleni küzdelem hatékonysága szempontjából, mind az európai vállalkozások számára a megbízhatóságát tekintve. Egy ilyen együttműködésnek ki kell terjednie többek között az információk és adatok automatizált megosztására, valamint az új rendszer működésével kapcsolatos rendszeres jelentésekre és elemzésekre, különösen a végrehajtás első éveiben.

1.13.

Végül pedig az EGSZB úgy véli, hogy az európai vállalkozások számára előnyös lenne, ha az Európai Bizottság kiterjedt tájékoztatási tevékenységet végezne, amelynek során megfelelően, világosan és gyakorlati szempontból elmagyarázná az új héarendszer főbb jellemzőit, valamint azt, hogy a héareform várhatóan milyen konkrét előnyökkel fog járni az európai vállalkozások és növekedésük tekintetében.

2.   Bevezetés és előzmények

2.1.

Az Európai Bizottság héára vonatkozó, 2016 áprilisában elfogadott cselekvési tervében (2) közzétette a hozzáadottérték-adóra („héa”) vonatkozó uniós szabályok részletes technikai módosításait bevezető tanácsi irányelvre irányuló javaslatát (3). Az irányelvjavaslat a 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (4) mintegy kétszáz cikkét módosítja a tagállamok közötti kereskedelem adóztatására alkalmazandó végleges héarendszer működésére vonatkozó részletes technikai intézkedések bevezetése érdekében (a rendeltetési hely szerinti adóztatás elve alapján).

2.2.

A bizottsági javaslat felváltja az 1993. január 1-je óta hatályos átmeneti héaszabályozást, és a vállalkozások közötti (B2B) kereskedelemre vonatkozó részletes rendelkezéseket tartalmaz, amelyek azonos módon kezelik a belföldi és a határokon átnyúló áruügyleteket. A javaslat emellett az Európai Bizottság által megvalósítani kívánt, az árukra, illetve a szolgáltatásokra vonatkozó azon két szabályozási szakasz első szakaszát képviseli, amelyek az Unión belüli kereskedelemre alkalmazandó egyszerűbb és a csalás lehetőségét kiküszöbölő végleges héarendszer megvalósítását célozzák.

2.3.

A bizottsági javaslat lényeges módosításokat visz végbe a héairányelvben, hogy a vállalkozások és az államháztartások a következő előnyöket élvezhessék: i. az áruk megadóztatásának egyszerűsítése, ii. egyablakos online ügyintézési pont létrehozása a kereskedők számára, iii. a bürokrácia csökkentése, iv. az értékesítő kijelölése mint a héabeszedésért általánosan felelős fél.

2.4.

A legfőbb módosítások között szerepel a „Közösségen belüli termékbeszerzés” fogalmának megszüntetése, amely a vállalkozások közötti termékértékesítéseket a héafizetési kötelezettség szempontjából két ügyletre bontja: egy héamentes értékesítésre a származási tagállamban, valamint egy héaköteles értékesítésre a rendeltetési hely szerinti tagállamban. Ennek helyébe egy új fogalom, az „Unión belüli termékértékesítés” lép, amelynek értelmében az Unión belüli, határokon átnyúló, vállalkozások közötti termékértékesítéseket a héafizetési kötelezettség szempontjából egyetlen ügyletként fogják figyelembe venni.

2.5.

Az Európai Bizottság által javasolt módosítások továbbá a következőket foglalják magukban: i. egy, az általános szabály alóli új kivétel, amelynek értelmében az Unión belüli termékértékesítések esetében teljesítési helynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a termékek a beszerző részére történő feladás, illetve fuvarozás befejezésekor vannak; ii. egy a héafizetési kötelezettségnek az Unión belüli értékesítések tekintetében való keletkezésére vonatkozó egységes szabályt megállapító módosítás; iii. egy új cikk, amely szerint amennyiben a terméket beszerző személy minősített adóalany („MAA”), a héát neki kell megfizetnie. Az Európai Bizottság szerint a javaslat emellett a határokon átnyúló héacsalás összegét évente várhatóan 41 milliárd EUR-val fogja csökkenteni.

3.   Általános megjegyzések

3.1.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság javaslatát a tagállamok közötti kereskedelem adóztatására alkalmazandó, több mint 25 éve életbe léptetett és máig hatályos átmeneti héarendszer felváltására. Az átmeneti rendszer meghaladása alapvető lépés a vállalkozások közötti termékértékesítések adóztatására alkalmazandó, a rendeltetési hely elvén alapuló végleges héarendszer irányába történő elmozdulás befejezéséhez, továbbá olyan jelentős eredmény, amely igazolja az EU belső piacának folyamatos megerősödését.

3.2.

Az EGSZB aggodalmát fejezi ki a vállalkozások, különösen a kkv-k számára jelentkező költségek miatt. Ezeknek ugyanis belső rendszereket kell elfogadniuk ahhoz, hogy az Európán belüli és kívüli kereskedelemre vonatkozó szabályoknak is megfeleljenek. Kulcsfontosságú, hogy a héára vonatkozó új jelentéstételi követelmények ne kerüljenek bele a javaslatba vagy annak végrehajtásába. Az ilyen módosítások csak a megfelelési költségeket növelnék.

3.3.

Korábbi véleményeiben az EGSZB arra ösztönözte az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogyan lehet a lehető leggyorsabban bevezetni egy közös rendszert mind a szolgáltatások, mind az áruk számára, ezzel enyhítve a két – külön az árukra, illetve a szolgáltatásokra vonatkozó – rendszer meglétéből előreláthatóan eredő problémákat (5). Ennek ellenére az Európai Bizottság többször is az új rendszerre két szakaszban, fokozatosan történő átállás mellett emelt szót.

3.4.

Így az Európai Bizottság és a nemzeti adóhivatalok még a szolgáltatások bevonása előtt képesek lesznek értékelni a rendeltetési hely elvén alapuló új héarendszer eredményeit i. a csalások elleni küzdelem; ii. az európai vállalatok által fizetendő megfelelőségi költségek; iii. az új rendszer adóhatóságok általi kezelése szempontjából.

3.5.

Az EGSZB bízik benne, hogy az új héarendszerre való fokozatos és lassabb átmenet a közeljövőben lehetővé teheti egy egyedi és hatékony, mind az árukra, mind a szolgáltatásokra vonatkozó végleges rendszer kialakítását. A lépcsőzetes megvalósítás során az új rendszer által szolgáltatott első operatív eredményekből csak az árukra vonatkozóan lehetséges hasznot hajtóan tanulni.

3.6.

Meg kell azonban jegyezni, hogy a végleges héarendszer az átmeneti rendszer felől történő elmozdulás 25 éve várt második szakasza. Az EGSZB ezért hangsúlyozza a második szakaszra irányuló munka folytatásának fontosságát. Amennyiben az árukat és a szolgáltatásokat azonosan kezelik, a héarendszer jobban elősegítené a növekedést és ellenállóbb lenne a csalással szemben.

3.7.

Bár a javaslat alapos, az EGSZB szeretné kiemelni, hogy néhány kérdés továbbra is megválaszolatlan maradt. A javasolt rendszer hasznára válnának a kétes követelésekre, a visszatérítések egyablakos rendszeren belüli kezelésére és az előlegekre vonatkozó szabályokat meghatározó egyértelmű rendelkezések, illetve ezek további pontosítása, valamint a „piactér”, „platform” stb. fogalmak meghatározása. Ezek a bizonytalanságok a negatív pénzforgalommal együtt arra fogják ösztönözni a vállalkozásokat, hogy lépéseket tegyenek a kockázatok minimalizálása érdekében. Az EGSZB kéri ezen aspektusok további vizsgálatát az egységes piacra gyakorolt negatív hatások megelőzése érdekében.

3.8.

Más szempontból érdemes megemlíteni, hogy az európai vállalkozások számára előnyös lenne, ha az Európai Bizottság kiterjedt tájékoztatási tevékenységet végezne, amely során megfelelően, világosan és gyakorlati szempontból elmagyarázná az új héarendszer főbb jellemzőit, valamint azt, hogy a héareform várhatóan milyen konkrét előnyökkel fog járni az európai vállalkozások és növekedésük támogatása tekintetében.

3.9.

A vállalkozások közötti, határokon átnyúló ügyletek adóztatása növeli a héa teljes összegét a rendszerben. Ez növelheti az egyéb csalástípusok, bevételkiesések és behajtási veszteségek lehetőségét. A nagy héabevétel-kieséssel rendelkező tagállam adóalanya behajtóként fog eljárni egy alacsonyabb héabevétel-kieséssel rendelkező tagállam számára. Ezért az EGSZB hangsúlyozza, hogy a tagállamok közötti további együttműködésre van szükség a csalás elleni küzdelem, valamint a téma folyamatos elemzése terén, biztosítandó, hogy a javasolt rendszer ne vezessen új csalástípusokhoz és héabevétel-kiesésekhez.

4.   A 2006/112/EK irányelv főbb módosításai

4.1.

Az áruügyletek jelenlegi, héafizetési kötelezettség szempontjából két részre – az áruk indulási helye szerinti tagállamban adómentesen végrehajtott értékesítésre és a rendeltetési hely szerinti tagállamban megadóztatott, „Közösségen belüli beszerzésre” – történő felosztása helyébe egyetlen, „Unión belüli termékértékesítés” elnevezésű ügylet lép, ahol a „Közösség” szót az „Unió” szó váltja fel (6).

4.1.1.

Az egyetlen ügyletre való átmenet ahhoz szükséges, hogy megvalósuljon a rendeltetési helyen alapuló új héarendszer, és feltehetőleg egyszerűbbé fogja tenni az egyes ügyletek adminisztratív kezelését. Másrészről valamennyi, az „Európai Közösségre” való hivatkozás törlése a 2006/112/EK irányelv teljes szövegéből egy szükséges szövegbeli kiigazítás, tekintettel a Lisszaboni Szerződésben használt új szokásos megszövegezésre, ami az „Európai Unióra” hivatkozik.

4.1.2.

Az „Unión belüli termékértékesítés” alatt „olyan, adóalany által adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére teljesített termékértékesítés értendő, amely során a termékeket az értékesítő vagy a beszerző vagy megbízásukból más adja fel vagy fuvarozza el az Unión belül egy tagállamból egy másikba” (7).

4.1.3.

Fontos megjegyezni, hogy ez az átfogó fogalom nem foglalja magában i. a termékek próbaüzemmel vagy anélkül történő összeszerelése vagy üzembe helyezése utáni értékesítését; ii. a 2006/112/EK irányelv 148. vagy 151. cikke értelmében mentességet élvező termékértékesítéseket; és iii. a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó térítésátalány-rendszer alá tartozó termékeket (8). Ezek az ügyletek, ha határon átnyúlóan történnek, jelenleg nem eredményeznek Közösségen belüli értékesítéseket vagy beszerzéseket, az új szöveg pedig megerősíti ezt az egyedi rendszert.

4.1.4.

Az EGSZB úgy véli, hogy a fent említett mentességek megerősítik a 2006/112/EK irányelvben már megtalálható, adott árukra vonatkozó rendelkezéseket, ezáltal képesek garantálni a héaszabályok konzisztenciáját és bizonyosságát az egységes piacon az új rendszer kezdeti megvalósítása során.

4.2.

Az Unión belüli termékértékesítések fogalmát kiegészíti egy a 2006/112/EK irányelvbe a „termékértékesítés teljesítési helyére” vonatkozó fogalom beillesztése, amely meghatározza, hogy melyik az a tagállam, ahol a héát meg kell fizetni. E tekintetben a javaslat megerősíti a meglévő általános szabályokat, azonban egy új kivétel (9) bevezetésével, melynek értelmében „az Unión belüli termékértékesítések esetében teljesítési helynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a termékek a beszerző részére történő feladás, illetve fuvarozás befejezésekor vannak” (10).

4.2.1.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság két szabályozási döntése mögötti elképzelést, mivel azok egyértelműen egy új, a rendeltetési helyen alapuló rendszer létrehozását célozzák, és a származási ország elvén alapuló, széles körű kivételek megtartása károsan befolyásolná az új héarendszer konzisztenciáját, csökkentve a jogszabályok kiszámíthatóságát és esetlegesen növelve mind a vállalkozások által fizetendő megfelelőségi költségeket, mind pedig az adóhivatalok adminisztratív terheit.

4.2.2.

Mindazonáltal fontos a javasolt rendszer pénzforgalmi hatásainak további elemzése. A határokon átnyúló, vállalkozások közötti termékértékesítésekre vonatkozó héa jelenleg nincsen hatással a pénzforgalomra. A javasolt rendszer ezzel szemben az eladó számára pénzforgalmi bevételt, míg a vevő számára pénzforgalmi költséget eredményez (11).

4.2.3.

A tőkeköltség azonban általában magasabb lesz, mivel a héa visszatérítéséhez szükséges idő jellemzően hosszabb lesz, mint az az idő, amíg a héa az eladó birtokában van. Ez annak tudható be, hogy számos tagállam gyakran késlelteti a héavisszatérítéseket. A tőkeköltség a tagállami jelentéstételi időszakoktól, a helyi adóhatóságnak történő fizetés időpontjától, valamint az adóhatóság által a vásárló részére történő héavisszatérítés hatékonyságától függően különböző lesz. A tőkeköltség különösen a magas szintű exportadatokat felmutató kis tagállamok számára jelent gondot.

4.2.4.

Az európai vállalkozások pénzforgalmára és likviditására gyakorolt ezen hatásokat mind az európai, mind a nemzeti adóhivataloknak alaposan meg kell fontolniuk és hatékonyan kezelniük kell, hogy elkerülhetőek legyenek a késedelmes visszatérítések és az azokkal összefüggő költségek. Az ellátási láncokban a pénzforgalmi hatások miatt bekövetkező változások nehezíthetik az Unión belüli kereskedelmet, és hátráltathatják az egységes piac létrejöttét.

4.3.

Továbbra is a héarendszer sarokköve azon elv, miszerint a héát az adóztatandó termékértékesítést végző adóalany köteles megfizetni, kivéve a 2006/112/EK irányelv 193. cikkében már szereplő egyes felsorolt eseteket, amelyeket most a 194a. cikk szerinti új eltérés egészít ki. Ezen eltérés értelmében, ha a termékeket nem abban a tagállamban letelepedett adóalany értékesíti, mint amelyikben a héát meg kell fizetni, a héát a terméket beszerző személynek kell megfizetnie, amennyiben minősített adóalany („MAA”) (12).

4.3.1.

A minősített adóalanyt illetően az EGSZB megérti azt az elképzelést, melynek értelmében a bizonyítottan megbízható adózónak minősített vállalkozások számára lehetővé teszik, hogy a megfelelő egyszerűsítési intézkedésekből eredő előnyöket élvezzenek. Mindazonáltal, ahogyan azt az EGSZB az ECO/442 jelű, „Héa-reformcsomag (I.)” című véleményében megjegyezte, a minősített adóalany fogalmát egyértelmű és átlátható végrehajtási kritériumokkal kell alátámasztani, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások és különösen a kkv-k számára, hogy kihasználhassák a minősített adóalany státusz nyújtotta előnyöket.

4.3.2.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a várt előnyök teljesülése érdekében fontos lehetővé tenni az összetett termékeket továbbító adóalany számára, hogy az ügylet valamennyi részére alkalmazza az adott egyszerűsítéseket. Az ügyletek fiktív felosztásának kikényszerítésével fennáll annak a veszélye, hogy a tervezett egyszerűsítésből komplikáció lesz.

4.3.3.

E tekintetben alapvető fontosságú, hogy valamennyi tagállamban harmonizált, világos és arányos kritériumokat vezessenek be a minősített adóalany státuszhoz való, lehető legszélesebb körű hozzáférés elősegítése érdekében. Ugyanakkor az Európai Bizottságnak közelről nyomon kell követnie a minősített adóalany státusz működését az esetleges visszaélések és a szabályozási egységesség hiányának elkerülése érdekében, különösen az alkalmazás első néhány hónapja alatt.

4.3.4.

A rendszer céljának teljesülése érdekében előnyös lenne azon időkeret harmonizálása, amelyen belül a tagállamoknak a minősített adóalany státusz megszerzésére irányuló kérelmeket kezelniük kell. A tagállamoknak haladéktalanul fel kell dolgozniuk a minősített adóalany státusz megszerzésére irányuló kérelmeket, hogy a vállalkozások a bizonytalanságból eredő szükségtelen megszakítások, késedelmek és adminisztratív terhek nélkül folytathassák működésüket.

4.3.5.

Az EGSZB emellett aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a jelenlegi javaslat mind a kkv-k, mind az induló innovatív vállalkozások számára akadályt jelenthet. Az EGSZB úgy véli, hogy mindaddig, amíg a végleges rendszer teljes mértékben életbe nem lép és a héavisszatérítés időben nem történik, a határokon átnyúló, vállalkozások közötti valamennyi termékértékesítés esetében biztosítani kellene a fordított adózási rendszer lehetőségét.

4.4.

Az összesítő héanyilatkozatok megszüntetése az Európai Bizottság által javasolt értékesítések esetében összhangban van a megvalósítani kívánt új héarendszerrel, és újból a héa önszabályozó jellegét juttatja érvényre. Másrészről a szolgáltatásokra vonatkozó összesítő nyilatkozatok megerősítése összhangban van az Európai Bizottság azon döntésével, hogy a cselekvési tervet két külön szakaszban kívánja végrehajtani (13).

4.4.1.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság által előterjesztett módosításokat, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy egyszerűsítsék az összesítő nyilatkozatok benyújtására irányuló kötelezettséget, mivel az egyszerűsítés remélhetőleg csökkenteni fogja az európai vállalatok adminisztratív terheit és működési költségeit. Az EGSZB mindamellett hangsúlyozza, hogy az egyszerűsítési intézkedéseket megfelelően meg kell tervezni a vállalkozások általi visszaélések elkerülése érdekében, figyelembe véve nem utolsósorban azt, hogy egy egyszerűbb rendszer elérését jelentősen elősegítheti az elektronikus számlák nemzeti fiskális rendszereken belüli fokozott használata.

4.4.2.

A termékek Unión belüli távértékesítésére és az Unióban, de nem a fogyasztás helye szerinti tagállamban letelepedett adóalanyok által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó különös szabályozáson jelentős módosításokat hajtanak végre az adóbevallás, -fizetés és -levonás egységes nyilvántartási rendszerére vonatkozó elv bevezetése érdekében.

4.5.

2021. január 1-jétől az azonosítót kiadó tagállamukban nyilvántartásba vett adóalanyok szűkített egyablakos ügyintézés keretében negyedévente elektronikus héabevallást nyújthatnak be, amelyben szerepelnek a más tagállamban (a fogyasztás helye szerinti tagállam) nem adóalanyok részére teljesített szolgáltatásnyújtások és Unión belüli távértékesítések részletei, valamint a fizetendő héaösszegek (14).

4.5.1.

Az azonosítót kiadó tagállam ezt követően a héabevallásokat és a megfizetett héát eljuttatja a fogyasztás helye szerinti megfelelő tagállamnak, így az érintett adóalanyoknak nem kell héaazonosító számmal rendelkezniük a fogyasztás helye szerinti tagállamban.

4.5.2.

Az e mechanizmus hatálya alá tartozó ügyletek köre bővül, és a vállalkozások és fogyasztók közötti ügyletek mellett kiterjed a vállalkozások közötti ügyletekre is (tárgyi kiterjesztés), és az Unióban nem letelepedett azon adóalanyok számára is elérhetővé teszik, akik kijelölnek egy az Unióban letelepedett közvetítőt, aki felelőssé válik azért, hogy megfizesse a héát és teljesítse a kapcsolódó kötelezettségeket (személyi kiterjesztés).

4.5.3.

A szabályozást alkalmazó adóalanyoknak akkor kell havonta héabevallást benyújtaniuk az egyablakos ügyintézés keretében, ha éves uniós árbevételük meghaladja a 2 500 000 EUR-t.

4.5.4.

Az, hogy az egyablakos ügyintézés keretében lehetőség van a héalevonásra, valamint a héateher egy tagállamból történő visszatéríttetésére, lehetővé teszi mind az adófizetők, mind az adóhivatalok számára, hogy több héakötelezettségnek egyetlen helyen tegyenek eleget.

4.5.5.

Az EGSZB pozitívumként értékeli, hogy a levonást tartalmazó új szabályozás egyszerűbb lesz, köszönhetően annak, hogy lehetővé teszi az adóalany számára, hogy az egyes adóztatás helye szerinti országokban fizetendő nettó héaösszegeket (15) fizesse meg.

4.5.6.

Másrészről a levonás lehetősége növeli a jogbiztonság, illetve az adóhivatalok számára rendelkezésre álló információk teljessége iránti igényt, ezáltal igazolja az Európai Bizottság javaslatát, miszerint az egyablakos ügyintézés keretében benyújtott héabevallást további információkkal kell kiegészíteni, többek között: i. a héa teljes összege, amely azon termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások után fizetendő, amelyek tekintetében az adóalanynak mint beszerzőnek meg kell fizetnie az adót, valamint azon termékimportok után, amelyek esetében a tagállam él a 211. cikk második bekezdésében foglalt lehetőséggel; ii. a levonás által érintett héa; iii. a korábbi adómegállapítási időszakokra vonatkozó módosítások; és iv. a fizetendő vagy visszatérítendő, illetve beszámítandó héa nettó összege.

4.5.7.

A működőképes egyablakos ügyintézés a rendeltetési helyen alapuló rendszer alapvető eleme. A teljes mértékben működőképes, hazai ellenőrzéseken, az igényekhez igazítható egyszerűsítéseken és az összes tagállamban felmerülő előzetesen felszámított héa kompenzálására való képességen alapuló egyablakos ügyintézés nélkül minden rendeltetési helyen alapuló rendszer drasztikusan növeli az adminisztrációs terheket, különösen a kkv-k számára.

4.5.8.

A 2015. január 1-je óta hatályban lévő, a távközlésre, műsorszolgáltatásra és elektronikus szolgáltatásokra már létező szűkített egyablakos rendszer (amelynek kiterjesztése valamennyi elektronikus tranzakcióra esedékes lenne) (16) első operatív eredményeit kellően figyelembe kell venni, hogy egy megbízható és teljesen működőképes egyablakos rendszer jöjjön létre, az ilyen eszközök adott ágazatokra vagy iparágakra történő alkalmazása során az eddigiekben elért konkrét eredmények alapján kiterjesztett és jelentős alkalmazási körrel.

4.5.9.

Végül, az EGSZB az IT-hardver- és szoftvereszközökbe történő kellő beruházást javasol egy megbízható és stabil egyablakos rendszer megfelelő kifejlesztése érdekében, amely képes jelentős mennyiségű érzékeny adatot hatékonyan kezelni, és garantálja a rendszer gyors és biztonságos működését mind az európai vállalatok, mind az adóhivatalok számára. Ezek a beruházások stratégiai jelentőségűek annak érdekében, hogy elkerülhetőek legyenek a kedvezőtlen következmények a régi rendszerről az újra történő átmenet időszaka során, amely jelentős átalakítási költségekkel fog járni, amelyeket megfelelő digitalizációval a lehető legminimálisabbra kell csökkenteni.

---

(1)  Lásd az EGSZB korábbi véleményeit: A héára vonatkozó cselekvési terv (HL C 389., 2016.10.21., 43. o.); Héa-reformcsomag I. (HL C 237., 2018.7.6., 40. o.); Héa-reformcsomag II. (HL C 283., 2018.8.10., 35. o.).

(2)  COM(2016) 148 final.

(3)  COM(2018) 329 final.

(4)  A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (HL L 347., 2006.12.11., 1. o.).

(5)  Lásd az EGSZB korábbi véleményeit: A héára vonatkozó cselekvési terv (HL C 389., 2016.10.21., 43. o.); Héa-reformcsomag I. (HL C 237., 2018.7.6., 40. o.); Héa-reformcsomag II. (HL C 283., 2018.8.10., 35. o.).

(6)  A 2006/112/EK irányelv 2–4. cikkének módosításai.

(7)  COM(2018) 329 final, 6. o.

(8)  A 2006/112/EK irányelv 14. cikkének módosításai.

(9)  A 2006/112/EK irányelv 35a. cikkében meghatározott.

(10)  COM(2018) 329 final, 7. o.

(11)  Amennyiben az eladónak azelőtt kell héát fizetnie, hogy megkapná az ellenértéket a vevőtől, negatív pénzforgalom, ezáltal költség keletkezik nála.

(12)  A 2006/112/EK irányelv 193. és 194a. cikkének módosításai.

(13)  A 2006/112/EK irányelv 262–271. cikkének módosításai.

(14)  A 2006/112/EK irányelv 358–369. cikkének módosításai.

(15)  A fizetendő héa és a levonható héa különbözete.

(16)  Lehetővé téve a távközlési, televíziós és rádiós műsorszolgáltatási és elektronikus szolgáltatásokat nem adóalanyok részére olyan tagállamokban nyújtó vállalkozások számára, ahol nem rendelkeznek telephellyel, hogy az adott szolgáltatásokra esedékes héát egy webportálon keresztül az azonosítójukat kiadó tagállamban számolják el.