2.9.2017

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 292/7

---

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2017/C 292/09)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„SLAVONSKI MED”

EU-szám: PDO-HR-02187 – 26.9.2016

OEM ( X ) OFJ ( )

1.   Elnevezés

„Slavonski med”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Horvátország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.4. osztály Egyéb állati eredetű termékek (tojás, méz, különböző tejtermékek a vaj kivételével stb.)

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Slavonski med” őshonos krajnai méhek (Apis mellifera carnica, pannon változat) által mézelő növények nektárjából vagy élő növényi részek nedvéből vagy a növényi nedveket szívó rovarok élő növényi részeken kiválasztott anyagából nyert méz. Az említett anyagokat a méhek a 4. pontban meghatározott földrajzi területen gyűjtik össze, vegyítik saját egyedi anyagaikkal, tárolják, szárítják és érlelik lépsejtekben.

Előállítási módjától függően a „Slavonski med” lehet lépes méz, darabos méz vagy lépet tartalmazó méz, illetve kivont méz. A „Slavonski med”:

1.

akácméz;

2.

hársméz;

3.

repceméz;

4.	napraforgóméz;

5.	gesztenyeméz;

6.

virágméz;

7.	magyar tölgyről származó mézharmatból készült méz.

A „Slavonski med” minőségét befolyásoló, általánosan jellemző tulajdonságok a víztartalom és a hidroxi-metil-furfurol (HMF) mennyisége. A „Slavonski med” víztartalma legfeljebb 18,3 %, a HMF-tartalom pedig nem haladja meg a 16,5 mg/kg-ot. Másik egyedi tulajdonsága, hogy a káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozó fajok, akácfajok (Robinia) és a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó fajok pollenje is megtalálható benne vagy másodlagos pollentartalomként (legalább 16 %-os arányban), vagy izolált pollentartalomként (legfeljebb 15 %-os arányban). A „Slavonski med” szacharóztartalma az előírt értékeknél kisebb.

A különböző méztípusok fizikai-kémiai, érzékszervi és pollentulajdonságait az alábbi táblázat ismerteti:

Méz	Víz [%]	HMF [mg/kg]	Pollentartalom [%]	Elektromos vezetőképesség [mS/cm]	Diasztázaktivitás [Schade-skála]	Szacharózmennyiség [g/100 g]
FEHÉR AKÁC	max. 18,3	max. 16,5	min. 20	max. 0,2	min. 8	max. 9
HÁRS	max. 18,3	max. 16,5	min. 25	min. 0,5	min. 8	max. 4
REPCE	max. 18,3	max. 16,5	min. 61	max. 0,3	min. 8	max. 4
NAPRAFORGÓ	max. 18,3	max. 16,5	min. 45	max. 0,6	min. 8	max. 4
GESZTENYE	max. 18,3	max. 16,5	min. 86	max. 0,8	min. 8	max. 4
VIRÁG	max. 18,3	max. 16,5	x	max. 0,8	min. 8	max. 4
MAGYAR TÖLGYRŐL SZÁRMAZÓ MÉZHARMATBÓL KÉSZÜLT MÉZ	max. 18,3	max. 16,5	x	max. 0,8	min. 8	max. 4

Méz	A MÉZ ÉRZÉKSZERVI TULAJDONSÁGAI
	Szín	Íz	Illat
FEHÉR AKÁC	a sárgától a világos sárgáig	kellemes akácíz	nem jellegzetes, gyenge illat
HÁRS	a világos sárgától az enyhén zöldesig	enyhén kesernyés, kellemes íz	jellegzetes hársvirág-illat
REPCE	a világos sárgától a szalmasárgáig	a közepesen édestől az enyhén savanyúig	jellegzetes gyógynövényes illat
NAPRAFORGÓ	borostyánsárga	az édestől a kissé fanyar ízig	enyhe napraforgóillat
GESZTENYE	barna	keserű, enyhén savanyú	túlérett alma erős, átható illata
VIRÁG	sárga, vöröses és sötétebb árnyalatokkal	kellemesen édes, kissé keserű	a gyengétől az erőteljes illatig
MAGYAR TÖLGYRŐL SZÁRMAZÓ MÉZHARMATBÓL KÉSZÜLT MÉZ	kimondottan sötét, majdnem fekete	közepesen édes	erdeiméz-illat

Méz	Növényfaj (domináns, másodlagos és izolált pollentartalom)
Fehér akác	Robinia pseudoacacia (fehér akác) min. 20 %, Brassicaceae, Rosaceae
Hárs	Tilia (hárs) min. 25 %, Robinia spp. (akác)
Repce	Brassica napus (repce) min. 61 %, Rosaceae, Salix spp. (fűz)
Napraforgó	Helianthus annuus (napraforgó) min 45 %, Brassicaceae
Gesztenye	Castanea sativa (szelídgesztenye) min. 86 %
Virág	Brassicaceae, Rosaceae, Salix spp. (fűz)
Magyar tölgyről származó mézharmatból készült méz	mézharmatban lévő gombaelemek (spórák és gombafonalak), Castanea sativa (szelídgesztenye)

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A méheket a virágzási időszakon kívül (kora tavasszal és késő ősszel, az időjárási viszonyok függvényében) etethetik. A méhek etetésére csak olyan cukrot használhatnak, amelyet a 4. pontban meghatározott földrajzi területen állítottak elő. A méz nem forgalmazható „Slavonski med” néven, ha nem tartották be a mesterséges táplálásra vonatkozó feltételeket, vagy ha a méheknek kizárólag mesterséges etetéssel biztosították a tápanyagforrást.

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A „Slavonski med” előállításának és pergetésének valamennyi műveletét a 4. pontban meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A „Slavonski med” csomagolását a 4. pontban meghatározott földrajzi területen kell elvégezni hitelességének és minőségének megfelelőbb megóvása, valamint a termék nyomon követhetőségének és ellenőrzésének biztosítása érdekében.

Csak így óvható meg a minőség és előzhető meg a fizikai-kémiai és érzékszervi jellemzők megváltozása. Az áru más helyre történő szállításával megváltozik a hőmérséklet és a nedvességtartalom, a méz idegen szaganyagokat szív magába, és megnövekszik a HMF és a diasztázok mennyisége.

Azáltal, hogy a „Slavonski med” mézet a meghatározott területen csomagolják, csökken a 4. pontban meghatározott földrajzi területen kívülről származó mézekkel történő keveredés kockázata is.

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

Minden forgalomba hozott termék csomagolásán el kell helyezni az ábrán látható logót. A terméket az előírásoknak megfelelően forgalomba hozó minden márkafelhasználónak joga van a logó ugyanolyan feltételekkel történő használatára. A barna-fekete logót a jellegzetes horvát fonatminta díszíti, bal felső sarkában pedig egy méh képe látható. A logó bal oldalán Horvátország térképe, a jobb oldalán az „1879” évszám és Szlavónia régi címere látható. A logó közepén fűzfavesszőből készített méhkas található. A logó felső részén olvasható a „Slavonski med” név, alul pedig három tölgylevél képe látható.

Ábra: A „Slavonski med” logója

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Slavonski med” méz Szlavóniában készül a következő megyékben lévő városok és települések közigazgatási határán belül: Vukovar-Srijem megye teljes területe, Osijek-Baranja megye, Brod-Posavina megye, Požega-Slavonia megye, Bjelovar-Bilogora megye és Virovitica-Podravina megye, valamint Sisak-Moslavina megyében Novska, Lipovljani és Jasenovac települések.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1.   A származási terület részletes ismertetése

A természeti tényezők

Szlavónia területét három nagy síkvidéki folyó határolja: északról a Dráva, keletről a Duna és délről a Száva. A térség meghatározó környezeti jellemzője a terület nyugati részén lévő hegyek és a keleti részén lévő, főként sík területek domborzati és geomorfológiai tulajdonságai közötti ellentét. A terület legalacsonyabb pontja (78 méteres tengerszint feletti magassággal) a délkeleti részen fekvő Spačva térségében található.

Szlavónia 1 248 600 hektárnyi alapterületének 52 %-a (655 468 hektár) szántóföld, 29 %-a (359 605 hektár) erdő, 4,2 %-a mező és 1,2 %-a legelő.

A földhasználati sajátosságok és az éghajlati viszonyok változatossága, a domborzat formája és a növényzet jellemzői miatt a Szlavóniában adott feltételek ideálisak a „Slavonski med” előállításához, amely származhat akácmézből, hársmézből, repcemézből, napraforgómézből, gesztenyemézből, virágmézből és magyar tölgyről eredő mézharmatból készült mézből.

Szlavónia egyedi éghajlati, talaj- és vízviszonyainak, valamint gazdag növény- és állatvilágának elismeréseként a Horvát Köztársaság három területét védelem alá helyezte, azaz nemzeti parkká nyilvánította. Ezek a Kopački Rit, a Papuk és a Lonjsko Polje Nemzeti Park.

Szlavónia éghajlati és időjárási viszonyait leginkább kis tengerszint feletti magassága, a Pannon-síkságon való elhelyezkedése és az európai kontinens belső részeinek való kitettsége befolyásolja. A területen a tél nagy részében hideg légtömegek uralkodnak, nyáron viszont jelentősen felmelegszik. Nyáron a hőmérséklet kelet felé haladva egyre magasabb, a csapadékmennyiség pedig egyre kevesebb.

A mézelő növények növekedését és fejlődését elősegítő hőmérsékletek mind a négy évszakra jellemzőek. A tavaszi középhőmérséklet 11,8 °C, a nyári középhőmérséklet 21,1 °C, az őszi középhőmérséklet 11,3 °C, a téli középhőmérséklet pedig 1,0 °C. A vegetációs időszak (április–szeptember) középhőmérséklete 18,3 °C.

A csapadék éves jellege és eloszlása kedvező a növénytermesztés és méhészet szempontjából. Csapadék az év 104–160 napján hullik.

A havi átlagos szélsebesség a tavaszi hónapokban (március és április) a legnagyobb, és nyár végén–ősz elején (augusztus és szeptember) a legkisebb. Az uralkodó szélirány északnyugati–délkeleti, a második leggyakoribb szélirány délnyugati–északkeleti.

A Szlavónia meghatározott területein termő mézelő növények különböző időpontokban virágoznak március és november között, így a méheknek bőséges nektár- és pollenforrást biztosítanak.

Az emberi tényező

Szlavóniában a méhészek már 130 éve őrzik a mézkészítés hagyományát. Az előállítás legáltalánosabb formája a vidéki területeken lévő családi gazdaságokban, a családi jövedelem kiegészítésének céljával végzett kisüzemi mézkészítés. A régóta folytatott méhészeti tevékenység a gyakorlati ismereteket, jártasságot, szakértelmet és tudást ötvöző méhészeti know-how fejlesztését és átadását is maga után vonta.

A méhészek által a „Slavonski med” készítésével kapcsolatosan az elődeiktől örökölt méhészeti gyakorlatok az alábbiakat foglalják magukban:

—	a méhkaptárok többsége fából készül,

—	a méhészek ügyelnek arra, hogy füstöléskor csak száraz növényi maradványokat használjanak tüzelőanyagként, hogy enyhe füst keletkezzen,

—	a méheket tilos a gyűjtési időszakban mesterségesen táplálni,

—	a lépet hagyományos módon, fésű, kés vagy kefe használatával nyitják fel,

—	a mézet melegítés nélkül pergetik ki a keretből;

—	a mézet a centrifugálás alatt nem pasztörizálják,

—	a méz maximális dekrisztallizációs hőmérséklete 43 °C.

5.2.   A termék minőségének és tulajdonságainak részletes leírása

A „Slavonski med” egyedi tulajdonsága, hogy frissen legfeljebb 16,5 mg/kg HMF-et, és 18,3 % vizet tartalmaz. Pollenspektrumába a legtöbb fajtaméz és vegyesméz esetében a káposztafélék (Brassicaceae) és a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó fajok, valamint akácfajok (Robinia) pollenje tartozik bele. Ez különbözteti meg a más területeken előállított mézektől. A „Slavonski med” szacharóztartalma az előírt értékeknél kisebb.

Jellemzőit tükrözik fizikai, kémiai, pollen- és érzékszervi tulajdonságai. A méz dekrisztallizációja legfeljebb 43 °C-on történhet, ez teszi lehetővé, hogy a meghatározott terület növényvilágára és méhészetére jellemző tulajdonságok változatlanok maradjanak.

A „Slavonski med” név használatos a piacon és a közbeszédben (recept (2014); adomány megköszönése (2015); köszönőlevél (2015); csomagoláson lévő bélyegző) is.

5.3.   A terület és a termék jellemzői közötti ok-okozati kapcsolat

A kedvező éghajlati és talajadottságoknak, valamint a Szlavónia legelőin, mezőin, szántóföldjein és kiterjedt erdeiben, a Száva, a Dráva és a Duna folyó mentén lévő alluviális lápokban és mocsarakban található rengeteg mézelő növényfajnak köszönhetően az őshonos krajnai méhek (Apis mellifera carnica, pannon változat) évezredek óta bőségesen találnak nektárt és pollent. A létrejött egyedi agroökológiai terület lehetővé teszi, hogy a „Slavonski med” tiszta fajtamézként tűnjön ki. A piac ebbéli minőségében elismeri és elfogadja.

A méztermést befolyásoló méhészeti tevékenység és feltételek közvetlenül kapcsolódnak az éghajlathoz, amely Szlavóniában elősegíti a „Slavonski med” előállítását.

A tavasszal jellemző hőmérsékletek lehetővé teszik a tavasszal virágzó növények, gyümölcsfák és mezők korai és intenzív növekedését, míg a nyári hőmérsékletek a mezőgazdasági termények érésének kedveznek, ezek közül néhány a „Slavonski med” készítése szempontjából alapvető fontosságú mézelő növény.

Az őszi éghajlati viszonyok megfelelő körülményeket biztosítanak a méhek hibernálási előkészületeinek, a hibernáláshoz kedvező téli éghajlati adottságok pedig jó feltételeket nyújtanak a következő szezon indításához.

Az optimális tavaszi és nyári hőmérsékletek segítik a legtöbb növény nektárkiválasztását. A tavasszal virágzó növények alacsonyabb hőmérsékleten választják ki a nektárt, a nyáron virágzó növények pedig magasabb éjszakai hőmérsékletet igényelnek a kiválasztás szintjének fenntartásához.

Csapadék az év kevesebb mint harmadában (de legalább 104 napon) esik, ami azt jelenti, hogy az évben elegendő csapadékmentes nap van, amelyen a méhek tudnak nektárt gyűjteni.

A méhek számára tavasszal nagyobb mennyiségű nektár áll rendelkezésre. Ebből nyerik az energiát a légáramlatok könnyebb leküzdéséhez. Nyár végén csökken a szél erőssége és a nektár mennyisége, a méhek kisebb energiaráfordítással is ellen tudnak állni a szélnek, és a fennmaradó energiát a hibernálásra való felkészüléshez használják.

A Đakovo leányvállalat által a List mesečni horvatsko-slavonskog Gospodarskoga družtva [Horvát és szlavón kereskedelmi vállalat havi lapja] újságban 1845-ben közzétett jelentés szerint „Szlavóniában nincs olyan település, ahol ne tudnának jó minőségű mézet készíteni”. Az Osijekben (Eszék) 1879-ben alapított Szlavón Méhészeti Szövetség az első és legrégebbi ilyen szövetség Délkelet-Európában, a Slavonska Pčela [Szlavón méh] újságot pedig 1881 márciusában hozták létre a Szlavón Méhészeti Szövetség hivatalos közlönyeként. Az újság létrehozása után nem sokkal számos alszövetség alakult. A Szlavón Méhészeti Szövetség aktívan részt vett a terület méhészetének fejlesztésében, a „Slavonski med” minőségének javításában, általános iskolai tanárok méhészet fejlesztésében való részvételének ösztönzésében, a méhészet fejlődésére vonatkozó információk terjesztésében, a méhészettel kapcsolatos legújabb hírek és méhészeti naptárok terjesztésében stb. Abból is látható, hogy a szövetség milyen fontos szerepet töltött be a méhészet Szlavóniában és általában véve Horvátországban történt fejlődésében, hogy Bogdan Penjić (1852–1918), ennek a legrégebbi szövetségnek az alapítója és hosszú ideig titkára, és egyben a Slavonska pčela újság szerkesztője a horvátországi modern méhészet atyjaként vonult be a köztudatba. Az ő nevéhez fűződik az első állítható fésűs kaptárok (1871) és az első mézpergetők bevezetése, valamint a mesterséges viaszalap meghonosítása (1879). Az első méhészeti kiállítást 1889-ben tartották Osijekben, és 1903-ban a Vukovári Méhészeti Szövetség mézpiac szervezésére vonatkozó kezdeményezést tett közzé a Gospodarski list újságban.

Az egyedi talaj- és éghajlati viszonyok kölcsönös interakciója, a helyi népesség évszázados méhészeti tapasztalata, valamint e kettő egymásra hatása alakította ki a „Slavonski med” egyedi fizikai-kémiai összetételét és jellemző érzékszervi tulajdonságait, amelyeknek köszönhetően a vevők a terméket ismerik és nagyra értékelik.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

http://www.mps.hr/UserDocsImages/HRANA/SLAVONSKI%20MED/Izmijenjena%20Specifikacija%20proizvoda-Slavonski%20med%20.pdf

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

---