Vezetői összefoglaló

A dohánytermékekről szóló 2014/40/EU irányelv 15. cikkének (11) bekezdése és 16. cikkének (2) bekezdése szerinti végrehajtási jogi aktusokra vonatkozó hatásvizsgálat

A. A fellépés szükségessége

Mi a probléma lényege, és miért jelent problémát uniós szinten?

A probléma a dohánytermékek tiltott kereskedelme, amelynek szintje továbbra is magas az EU-ban. A tiltott dohánytermékek nem felelnek meg a dohányzás visszaszorítására irányuló jogszabályoknak, és mesterségesen olcsó ellátást biztosítanak, ami kihat a dohányzás elterjedtségére és előfordulási gyakoriságára. A 2014/40/EU irányelv (a továbbiakban: a dohánytermékekről szóló irányelv) 15. és 16. cikke az uniós dohánytermékek nyomonkövethetőségére és biztonsági elemeire vonatkozó rendszerek előírása által kíván fellépni ez ellen az ellátási lánc biztonságossá tétele és a termékek eredetiségigazolásának megkönnyítése érdekében. A nyomonkövethetőségre vonatkozó rendelkezések (15. cikk) előírják, hogy az EU-ban előállított, az uniós piacra vagy az ottani forgalomba hozatalra szánt dohánytermékek minden csomagolási egységét egyedi azonosítóval kell ellátni, és mozgásait nyomon kell követni a teljes ellátási láncban (a gyártótól kezdve egészen az első kiskereskedelmi egységet megelőző utolsó szintig). A biztonsági elemekre (16. cikk) vonatkozó rendelkezések előírják, hogy az Unió piacán forgalomba hozott dohánytermékek minden csomagolási egységén biztonsági elemet kell feltüntetni az eredetiségigazolás megkönnyítése érdekében. A Bizottságnak végrehajtási jogi aktusok révén műszaki előírásokat kell megállapítania e rendszerek létrehozására és működtetésére vonatkozóan.

Ezeknek a jogi aktusoknak a következő kérdésekkel kell foglalkozniuk:

1) a csomagolás egyedi azonosítóval történő megjelölése;

2) az adatok rögzítése és továbbítása az adattárba;

3) az adatok feldolgozása, tárolása és az adatokhoz való hozzáférés;

4) a nyomonkövethetőségi rendszer elemeinek összeegyeztethetősége; valamint

5) a biztonsági elemekre vonatkozó műszaki előírások.

Mit kellene elérni?

Az intézkedések várhatóan lehetővé teszik az egységes piac zavartalan működését, miközben biztosítják az egészségvédelem magas szintjét. Emellett lehetővé teszik az Unió számára, hogy teljesítse a dohánytermékek tiltott kereskedelmének felszámolásáról szóló jegyzőkönyv (WHO FCTC jegyzőkönyv) 8. cikke szerinti nemzetközi kötelezettségeit 1 . 

Milyen többletértéket képvisel az uniós szintű fellépés?

Biztosítani fogja a nyomonkövethetőségre és a biztonsági elemekre vonatkozó rendszerek harmonizált végrehajtását az egész EU-ban, lehetővé téve a tagállamok számára, hogy eleget tegyenek a dohánytermékekről szóló irányelv és az FCTC-jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeiknek. A tagállamok képesek lesznek arra, hogy biztosítsák a rendszerek megfelelő és interoperábilis működését, összhangban az egységes piac zavartalan működésével.

B. Megoldások

Milyen lehetőségek kínálkoznak a célok elérésére? Van-e előnyben részesített lehetőség? Amennyiben nincs, miért nincs?

A dohánytermékekről szóló irányelv előírja a Bizottság számára, hogy fogadjon el végrehajtási jogi aktusokat a létrehozandó rendszerekkel kapcsolatos főbb, lezáratlan kérdések megoldása érdekében. E kérdések és a kezelésükre vonatkozó különböző szakpolitikai lehetőségek az alábbiakban olvashatók.

1a. A csomagolás egyedi azonosítóval történő megjelölése: Ez a kérdés a nyomonkövethetőségi rendszer központi eleme. A csomagolások jelölésével kapcsolatos felelősség megfelelő meghatározása központi szerepet játszik abban, hogy a hatóságok teljesíteni tudják a rendszer ellenőrzésére vonatkozó követelményt (FCTC-jegyzőkönyv).

Értékelt szakpolitikai lehetőségek:

1a./1.: az iparág által működtetett modell;

1a./2.: harmadik fél által működtetett modell;

1a./3.: vegyes megoldásokat tartalmazó modell.

1b. Az adatok rögzítése és továbbítása: főként az események és azoknak az adattárolási rendszer(ek)be történő továbbítása között eltelt időt kell mérlegelni. A dohánytermékekről szóló irányelv nem határozza meg az erre vonatkozó szabályokat.

Értékelt szakpolitikai lehetőségek: 

1b./1.: csaknem valós idejű idő;

1b./2.: egy nap időbeli eltolódás;

1b./3.: egy hét időbeli eltolódás;

1c. Adatok feldolgozása, tárolása és az adatokhoz való hozzáférés: Elengedhetetlen az adatok biztonságos tárolása, amely teljes hozzáférhetőséget biztosít az illetékes hatóságok számára.

Értékelt szakpolitikai lehetőségek:

1c./1.: gyártónkénti/importőrönkénti decentralizált tárolás;

1c./2.: tagállamonkénti decentralizált tárolás;

1c./3.: kombinált modell.

2. A nyomonkövethetőségi rendszer elemeinek összeegyeztethetősége: A szkennelési folyamat gazdasági szereplők számára történő megkönnyítése érdekében az információt előre meghatározott módon kell kódolni a dohánytermékek csomagolásán. Meg kell határozni az adathordozók engedélyezett fajtáit.

Értékelt szakpolitikai lehetőségek: 

2./1.: csomagolási szintenként egyetlen adathordozó;

2./2.: szintenként korlátozott számú adathordozó változat;

2./3.: szabad rendszer.

3. Biztonsági elemek: a biztonsági elemek alkalmazásának módszere fontos annak biztosítása érdekében, hogy az elemek képesek legyenek ellátni feladatukat, megfeleljenek a dohánytermékekről szóló irányelv követelményeinek, és lehetővé tegyék az innovációt.

Értékelt szakpolitikai lehetőségek:

3./1.: nyomtatás vagy felragasztás;

3./2.: nyomtatás vagy felragasztás, vagy a nyomtatás és a felragasztás kombinációja.

(az előnyben részesített lehetőségeket félkövér betűtípus jelöli)

Mi az egyes érdekeltek álláspontja? Ki melyik lehetőséget támogatja?

Az 1a. kérdés esetében a legtöbb gazdasági szereplő az 1a./1. lehetőséget részesítette előnyben. A közegészségügyi szervezetek és számos, megoldást kínáló szolgáltató az 1a./2. lehetőséget részesítették előnyben. A tagállamok általában az 1a./3. lehetőséget részesítették előnyben.

Az 1b. kérdés esetében a legtöbb gazdasági szereplő az 1b./2. lehetőséget részesítette előnyben. A közegészségügyi szervezetek és számos tagállam az 1b./1. lehetőséget részesítette előnyben. Az 1b./3. lehetőséget általában kevésbé ítélték hatékonynak.

Az 1c. esetében a gazdasági szereplők általában az 1c./1. lehetőséget részesítették előnyben. Számos tagállam és közegészségügyi szervezet hangsúlyozta az adatok központosított áttekintésének fontosságát (az 1c./3. lehetőség szerint).

A 2. és a 3. esetében az érdekeltek általában egyetértettek abban, hogy a legmegfelelőbb lehetőség a 2./2-es, illetve a 3./2-es.

C. Az előnyben részesített lehetőség hatásai

Melyek az előnyben részesített lehetőség (ha nincs ilyen, akkor a főbb lehetőségek) előnyei?

Jelentős, évente várhatóan évi 3,8 milliárd EUR összegű társadalmi és gazdasági haszonnal járnak. Ez az EU-ban forgalomban lévő illegális dohánytermékek számának csökkenése által fog megvalósulni. Bár ennek egy részét a megnövekedett legális értékesítés váltja majd fel, a dohányfogyasztás teljes mennyiségének (0,6 %) csökkenését is maga után fogja vonni, és ezzel hozzájárul a közegészség védeleméhez. A megnövekedett legális értékesítés növelni fogja az adóbevételeket és a gazdasági szereplők nyereségét.

Milyen költségekkel jár az előnyben részesített lehetőség (ha nincs ilyen, akkor milyen költségekkel járnak a főbb lehetőségek)?

Az éves költségek becsült összege 159 millió EUR, ezen belül 138 millió EUR-ba kerülne a nyomonkövethetőségi rendszer. Ide tartoznak a létesítési és működési költségek. A becslések szerint a költségek nagy részét a gazdasági szereplők viselik majd, ami 155 millió EUR-ra becsülhető. A nyomonkövethetőségi rendszer egységnyi költsége a becslések szerint fél eurocent alatt marad. Nem valószínű, hogy ez az EU-ban gyártott dohánytermékek árának érdemi növekedését eredményezi.

Milyen hatást gyakorol az intézkedés a kkv-kra és a versenyképességre?

A kkv-kat a nagyobb vállalatoknál jobban érinthetik a rendszerek végrehajtási költségei. Ezt elismerve a dohánytermékekről szóló irányelv hosszabb átmeneti időszakot ír elő a cigarettától és a cigarettadohánytól eltérő dohánytermékek számára, amelyek gyártói gyakran kkv-k 2 , ami azt jelenti, hogy számukra hosszabb idő áll rendelkezésre az alkalmazkodáshoz. A kkv-k számára további átmeneti időszakot terveznek, például az adatok rögzítésének és továbbításának késedelmével kapcsolatban. A nyomonkövethetőségi és a biztonsági elemekkel kapcsolatos technológiákat biztosító ágazat versenyképességét és innovációját illetően pozitív, nem szándékos következmények várhatók.

Jelentős lesz-e a tagállamok költségvetésére és közigazgatására gyakorolt hatás?

Az intézkedések várhatóan évente további 2 milliárd EUR összegű adót (héa és jövedéki adók) eredményeznek a beszedett adókból. A költségek az illetékes hatóságok tekintetében várhatóan évente mintegy 4 millió eurót tesznek ki.

Lesznek-e egyéb jelentős hatások?

A nyomonkövethetőségi rendszer egységköltsége a becslések szerint kevesebb mint 0,5 cent. Ez valószínűleg nem jelenti azt, hogy az EU-ban előállított dohánytermékek ára jelentős mértékben nő. Ezért az intézkedések várhatóan nem gyakorolnak negatív hatást a nemzetközi kereskedelemre vagy az EU dohányiparának versenyképességére.

Arányosság

Az összes lehetőség arányosságát aszerint értékelték, hogy milyen mértékben:

1) alkalmasak a meghatározott működési célkitűzések elérésére;

2) szükségesek e célkitűzések eléréséhez; és

3) teszik lehetővé, hogy e célok elérése a lehető legnagyobb előnyökkel és a lehető legkisebb költségekkel járjon.

A fenti kritériumoknak legmegfelelőbb lehetőségeket ítélték a legjobbnak. Az előnyben részesített lehetőségek értékelésekor figyelembe vették a becsült előnyöket és a becsült költségeket.

D. További lépések

Mikor kerül sor a szakpolitikai fellépés felülvizsgálatára?

A dohánytermékekről szóló irányelv 28. cikke előírja a Bizottság számára, hogy legkésőbb 2016. május 20-ától számított öt éven belül tegyen jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.